1. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) a következő 1/B. §-sal egészül ki:
„1/B. § (1) A külföldi illetőségű előadóművész választhatja, hogy az előadóművészi minőségében Magyarországon kifejtett tevékenységével összefüggésben megszerzett, kifizetőnek nem minősülő személytől származó, nemzetközi egyezmény alapján, vagy nemzetközi egyezmény hiányában belföldön adóztatható jövedelme után keletkező adókötelezettségét e § rendelkezései szerint teljesíti. A választás feltétele, hogy a magánszemély bármely 12 hónapos időszakban 183 napot meg nem haladóan tartózkodik Magyarországon és a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény szerint nem belföldi.
(2) Az (1) bekezdés szerinti bevételből – ideértve a tevékenységgel összefüggésben fizetett költségtérítést és a biztosított szállás szokásos piaci értékét is – a magánszemély a jövedelmet 30 százalék átalányköltség levonásával állapítja meg. Ez a jövedelem nem tartozik az összevont adóalapba.
(3) Amennyiben a (2) bekezdés szerinti bevétel nem önálló tevékenységre tekintettel illeti meg a magánszemélyt, és annak összege másként nem állapítható meg, a magánszemély azt – választása szerint – a (2) bekezdés szerinti tevékenysége szokásos díjazásának a Magyarországon végzett tevékenysége napjaival arányos részeként is megállapíthatja.
(4) A magánszemély az adót az adóhatóság által rendszeresített, magyar és angol nyelvű nyomtatványon – természetes azonosítóinak, illetőségének, valamint személyének azonosítására alkalmas hatósági igazolványa típusa és száma feltüntetésével – a Magyarországról történő távozását megelőzően vallja be, és az említett napig fizeti meg. A bevallásban fel kell tüntetni:
a) a magánszemély jövedelmének összegét,
b) a magánszemélyt terhelő adót, és
c) a jövedelmet juttató személy(ek) nevét és címét (székhelyét).
(5) A (2) bekezdés és e törvény egyéb rendelkezésétől eltérően nem kell a bevételből jövedelmet megállapítani, ha a bevétel összege bármely 12 hónapos időszakban a 200 ezer forintot nem haladja meg. Az említett értékhatár átlépése esetén választható a (2)–(4) bekezdés rendelkezésének alkalmazása azzal, hogy a (4) bekezdés szerinti bevallási és megfizetési kötelezettséget első esetben a jövedelem egészére kell teljesíteni, ismétlődő esetben pedig arra a részére, amely tekintetében arra még nem került sor.
(6) E § alkalmazásában előadóművésznek minősül a Központi Statisztikai Hivatal elnökének 7/2010. (IV. 23.) számú közleményével kiadott Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere alapján az alábbiakban meghatározott foglalkozást végző magánszemély, függetlenül attól, hogy azt a magánszemély önálló tevékenység (ideértve az egyéni vállalkozói tevékenységet is) vagy nem önálló tevékenység keretében végzi:
a) 2724 Zeneszerző, zenész, énekes foglalkozásból a zenész, énekes,
b) 2726 Színész, bábművész,
c) 2727 Táncművész, koreográfus foglalkozásból a táncművész,
d) 2728 Cirkuszi és hasonló előadóművész, és
e) 3711 Segédszínész, statiszta.”
2. § (1) Az Szja tv. 3. § 41. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:)
„41. Agrár csekély összegű (de minimis) támogatás: az Európai Unió valamely, a mezőgazdasági vagy halászati termelő ágazatban nyújtott csekély összegű (de minimis) támogatásokra vonatkozó uniós jogi aktusában meghatározott támogatás, mely mértéke, illetve intenzitása alapján nem teljesíti az Európai Unió Működéséről szóló szerződés 107. cikk (1) bekezdésében foglalt valamennyi feltételt és így nem tartozik a 108. cikk (3) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettség alá.”
(2) Az Szja tv. 3. § 51. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:)
„51. Termőföld: a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényben meghatározott mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld.”
(3) Az Szja tv. 3. § 91. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:)
„91. Kockázati biztosítás: az olyan személybiztosítás, amely esetében biztosítási esemény bekövetkezése nélkül vagyoni érték kivonására nincs lehetőség (így különösen nincs lejárati szolgáltatása és visszavásárlási értéke), azzal, hogy kockázati biztosításnak minősül a kockázati biztosítási elemeket is magában foglaló biztosítások esetében az igazoltan elkülönített kockázati biztosítási rész is, de nem minősül kockázati biztosításnak az olyan biztosítás – akkor sem, ha a biztosító teljesítését biztosítási esemény váltja ki –, ha az adott biztosítási szerződés vonatkozásában a biztosítási feltételek szerint a biztosító teljesítésének összege nem haladhatja meg az adott biztosítási szerződésre befizetett biztosítási díj és az azzal kapcsolatosan képződő hozam együttes összegét; e rendelkezés alkalmazásában nem minősül vagyoni érték kivonásának az a biztosítási esemény bekövetkezése nélküli biztosítói teljesítés (így különösen a díjkedvezmény, díjengedmény, díjvisszatérítés), amelyre a díjat fizető személy jogosult, de vagyoni érték kivonásának minősül, ha a személybiztosítás díját más személy – ide nem értve a kifizetőnek nem minősülő magánszemélyt – fizette és a biztosítási esemény bekövetkezése nélküli biztosítói teljesítésre a biztosítás feltételei szerint magánszemély jogosult, ez utóbbi esetben azzal, hogy amennyiben a magánszemély erre a szerződéskötést követően egy későbbi időpontban válik jogosulttá, akkor a biztosítás a teljes tartam alatt nem minősül kockázati biztosításnak.”
3. § (1) Az Szja tv. 7. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a következő bevételeket:)
„e) a visszatérített adót, adóelőleget, feltéve, hogy azt korábban költségként nem érvényesítették, továbbá a magánszemély jogszerűen tett önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozata alapján kiutalt, illetve az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár által a magánszemély egyéni számláján jóváírt kiutalt összeget; a magánszemély nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozata alapján kiutalt, a nyugdíj-előtakarékossági számláján jóváírt összeget, továbbá a magánszemély nyugdíjbiztosítási nyilatkozata alapján kiutalt, a biztosító által a magánszemély nyugdíjbiztosítási szerződésén jóváírt kiutalt összeget;”
(2) Az Szja tv. 7. § (1) bekezdés j) pont jf) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a következő bevételeket
j) azt az összeget, amelyet]
„jf) az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról és visszautalásáról szóló törvény alapján a Nyugdíjbiztosítási Alapnak utalnak át, vagy önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárban vezetett egyéni számlán, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményben tagi kiegészítésként, nyugdíj-előtakarékossági számlán vagy nyugdíjbiztosítási szerződésen jóváírnak azzal, hogy az így jóváírt összeg a 28. § (17) bekezdésének alkalmazásában nem tekinthető a számlatulajdonos által teljesített befizetésnek, és nem jogosít az adó feletti rendelkezésre;”
4. § Az Szja tv. 13. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A magánszemély az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallást nyújt be, ha az adóévben)
„a) egyéni vállalkozó volt, kivéve, ha az adóév egészében szüneteltette a vállalkozói tevékenységét;”
5. § Az Szja tv. 24. § (1) bekezdése a következő h) alponttal egészül ki:
(Nem önálló tevékenység)
„h) az országgyűlési képviselői tevékenység.”
6. § Az Szja tv. 28. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a biztosítás más személy által fizetett díja az 1. számú melléklet 6. pont 6.9. alpontja alapján vagy a kockázati biztosításnak nem minősülő, határozatlan idejű, kizárólag halál esetére szóló életbiztosítás más személy által 2013. január 1-jét megelőzően fizetett díja az 1. számú mellékletnek a befizetés időpontjában hatályos 6. pont 6.3. alpontja alapján részben vagy egészben adómentes volt, akkor – függetlenül a biztosítási szerződés esetleges módosításától – a biztosító teljesítéséből (kivéve, ha a biztosító teljesítése a 1. számú melléklet 6. pont 6.6. alpontja alapján haláleseti, betegségbiztosítási vagy balesetbiztosítási szolgáltatásként adómentes) a kifizetőnek nem minősülő magánszemély által fizetett biztosítási díj, valamint az adóköteles biztosítási díj együttes összegét meghaladó rész egyéb jövedelemnek minősül. A biztosítói teljesítést megelőzően bevételcsökkentő tételként már figyelembe vett díjrészeket figyelmen kívül kell hagyni az egyéb jövedelem biztosítói teljesítés időpontjában történő további megállapítása során.”
7. § (1) Az Szja tv. 29/B. §-a következő (1e) bekezdéssel egészül ki:
„(1e) Ha jogerős bírósági döntés, egyezség alapján a szülők egyenlő időszakokban felváltva gondozzák gyermeküket, és ezért a családi pótlékra 50–50 százalékos arányban mindkét szülő jogosult, a gyermek mindkét szülő – valamint a szülő házastársa – vonatkozásában kedvezményezett eltartottnak minősül. A felváltva gondozott gyermek után a szülő (házastársa) a családi kedvezmény 29/A. § (2) bekezdés szerint meghatározott összege 50 százalékának érvényesítésére jogosult. A gyermeket felváltva gondozó szülők a családi kedvezmény közös érvényesítésére egymás között nem jogosultak.”
(2) Az Szja tv. 29/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A családi kedvezmény érvényesítésének feltétele a magánszemély adóelőleg-levonáshoz, adóbevalláshoz vagy munkáltatói adómegállapításhoz tett írásbeli nyilatkozata
a) a jogosultságáról, magzat esetében a várandósságról,
b) a családi kedvezmény megosztása, közös érvényesítése esetén erről a tényről,
amelyen fel kell tüntetnie – a magzat kivételével – minden eltartott (kedvezményezett eltartott) adóazonosító jelét, ennek hiányában természetes személyazonosító adatait, lakcímét, továbbá azt, hogy e személyek – ideértve a magzatot is – az adóév mely hónapjaiban minősültek eltartottnak, kedvezményezett eltartottnak. A családi kedvezmény megosztása, közös érvényesítése esetén a másik fél adóazonosító jelét is fel kell tüntetni.
(2a) A családi kedvezmény
a) több jogosulttal való közös érvényesítése, vagy
b) adóévre vonatkozó közös érvényesítése mellett a kedvezmény megosztása
esetén a bevallásban, munkáltatói adómegállapításban – a másik jogosult vagy a megosztással érintett házastárs, élettárs adóazonosító jelének közlésével – fel kell tüntetni, hogy hány jogosultsági hónap tekintetében érvényesítik közösen a kedvezményt, vagy a kedvezmény megosztásával érintett házastársak, élettársak hány jogosultsági hónap tekintetében osztják meg a kedvezményt. A jogosultnak nem minősülő házastárssal, élettárssal történő megosztás nem alkalmazható azokra a hónapokra, amelyekre a családi kedvezményt a jogosultak közösen érvényesítették.”
(3) Az Szja tv. 29/B. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Ha a családi kedvezményre jogosult magánszemély vagy a kedvezményre szintén jogosult más magánszemély a családi járulékkedvezmény havi vagy negyedéves összegét a Tbj. 51. §-a vagy 51/A. §-a szerint érvényesítette, akkor a személyi jövedelemadóról szóló bevallásban, munkáltatói adómegállapításban a jogosult(ak) által, vagy a kedvezmény megosztásával érintett házastársak, élettársak által együttesen érvényesíthető családi kedvezmény összegét csökkenti az általuk együttesen igénybe vett családi járulékkedvezmény összegének az adó mértékére vonatkozó rendelkezés szerinti mértékkel elosztott része (625 százaléka).”
8. § Az Szja tv. 44/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár magánszemély tagja az adóbevallásában tett nyilatkozat, munkáltatói adómegállapítás esetén a munkáltatónak átadott nyilatkozat alapján rendelkezhet az összevont adóalapja adójának az adókedvezmények levonása után fennmaradó részéből a következők szerint meghatározott összegek átutalásáról (a továbbiakban: önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozat):
a) az önkéntes kölcsönös pénztár(ak)ba az adóévben az általa a tagi jogviszonyára tekintettel befizetett összeg, valamint az egyéni számláján jóváírt, e törvény szerint az adóévben megszerzett egyéb jövedelmének minősülő összeg együttes értékének 20 százaléka,
b) az önkéntes kölcsönös egészségpénztár, önsegélyező pénztár tagjaként – az a) pontban foglaltaktól függetlenül –
ba) az egyéni számláján fennálló számlaköveteléséből a rendelkezése alapján elkülönített és az adóévben a lekötéstől számítva legalább 24 hónapra lekötött – az adóév utolsó napján lekötött számlakövetelésként kimutatott – összeg 10 százaléka a lekötés adóévében,
bb) az egyéni számláján fennálló számlaköveteléséből megbízása alapján a külön törvényben meghatározott prevenciós szolgáltatás ellenértékeként az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár által az adóévben kifizetett összeg 10 százaléka,
de legfeljebb az adóévben – az a)–b) pontok vonatkozásában együttesen – 150 ezer forint.”
9. § Az Szja tv. 44/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép és egyidejűleg a következő 44/D. §-sal egészül ki:
„44/C. § (1) A nyugdíjbiztosítási szerződés szerződője – figyelemmel a (8) bekezdésben foglalt rendelkezésre – az adóbevallásában tett nyilatkozat, munkáltatói adómegállapítás esetén a munkáltatónak átadott nyugdíjbiztosítási nyilatkozat alapján rendelkezhet az összevont adóalapja adójának az adókedvezmények levonása után fennmaradó részéből a következők szerint meghatározott összegek átutalásáról (nyugdíjbiztosítási nyilatkozat): a Magyarországon vagy – figyelemmel a (7) bekezdés rendelkezéseire is – más EGT-államban letelepedett biztosítóval kötött nyugdíjbiztosítási szerződés(ek)re az adóévben az általa szerződőként befizetett összeg (ideértve a kifizetőnek nem minősülő más személy által fizetett, adómentes bevételnek minősülő vagy az összevont adóalapba tartozó jövedelemként adóköteles díjat is) 20 százaléka, de legfeljebb az adóévben 130 ezer forint, azzal, hogy a nyugdíjbiztosításhoz kötött kiegészítő biztosítás(ok)ra befizetett összeg alapján nyugdíjbiztosítási nyilatkozat nem tehető.
(2) A nyugdíjbiztosítási nyilatkozatban a magánszemély által meghatározott összeg átutalását az adóhatóság – ha a magánszemélynek nincs az állami adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása, és az adóbevallása alapján fizetendő adóját megfizette, az adózás rendjéről szóló törvénynek a visszatérítendő jövedelemadóra vonatkozó rendelkezései szerint, egyébként a magánszemély kérelmére az adótartozás, illetve az adóbevallás, adóhatósági adómegállapítás szerinti adó megfizetését követő 30 napon belül – az (5) bekezdésben említett esetet kivéve, a magánszemély által megjelölt olyan, biztosító pénzforgalmi számlájára teljesíti, amelynél (jogelődjénél) a biztosító igazolása szerint történt az adóévben a rendelkezési jogosultságot megalapozó nyugdíjbiztosítási szerződésre befizetés, vagy rendelkezési jogosultságot megalapozó biztosítási szolgáltatás igénybevétele. Több biztosító esetén is csak egy biztosító jelölhető meg. Az előbbi rendelkezésektől eltérően a biztosító végelszámolása, felszámolása, tevékenységének felfüggesztése esetén az adóhatóság értesítése alapján a magánszemély a teljesítést kérheti – nyilatkozata szerint, ha van más biztosítónál fennálló nyugdíjbiztosítási szerződése – ezen más biztosító pénzforgalmi számlájára, ennek hiányában a saját pénzforgalmi számlájára (lakcímére). Amennyiben a megjelölt biztosítónál a magánszemély a teljesítéskor már nem rendelkezik nyugdíjbiztosítási szerződéssel, a befolyt összeget a biztosító a magánszemély
a) más biztosítónál fennálló nyugdíjbiztosítási szerződésére való jóváírás céljából a magánszemély nyilatkozata alapján ezen biztosítóhoz továbbutalja;
b) nyugdíjbiztosítási szerződésének nyugdíjszolgáltatás miatti megszűnése esetén minden további rendelkezés nélkül a magánszemélynek kiutalja;
c) halála esetén minden további rendelkezés nélkül a kedvezményezett(ek), illetve a kedvezményezettnek minősülő örökösök részére kiutalja;
d) az a)–c) pontban nem említett esetben, illetve a magánszemély a) pont szerinti nyilatkozata hiányában az adóhatóságnál erre a célra nyitott beszedési számlára visszautalja, azzal, hogy a visszautalt összegre a magánszemély az adóhatósághoz benyújtott kérelme alapján akkor tarthat igényt, ha igazolja, hogy nyugdíjbiztosítási szerződése neki fel nem róható okból szűnt meg.
(3) A nyugdíjbiztosítási nyilatkozatot a magánszemély a biztosító által – az adózás rendjéről szóló törvénynek az adókedvezményre jogosító igazolás kiállítására vonatkozó előírásai szerint – kiadott igazolás alapján teheti meg, amely tartalmazza a rendelkezési jogosultság alapjául szolgáló összeget, valamint a (2) bekezdésben említett megjelölt biztosító nevét, pénzforgalmi számlaszámát és a nyugdíjbiztosítási szerződés egyedi azonosító számát (szerződésszámát). A biztosító a kiadott igazolásról az adózás rendjéről szóló törvényben az adókedvezményre jogosító igazolás adatszolgáltatására előírt határidőig adatot szolgáltat az adóhatóságnak.
(4) Az (1)–(3) bekezdés szerint jogosult – feltéve, hogy annak egyéb törvényi feltételei fennállnak – a biztosító(k) által kiadott igazolás alapján nyilatkozat megtételére az a magánszemély is, aki e jog gyakorlásának időpontjában nyugdíjbiztosítási szerződéssel nyugdíjszolgáltatás teljesítésére tekintettel már nem rendelkezik. Az e nyilatkozat szerinti összeget az adóhatóság – ha a magánszemélynek nincs az állami adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása, és az adóbevallása alapján fizetendő adóját megfizette – az adózás rendjéről szóló törvénynek a visszatérítendő jövedelemadóra vonatkozó rendelkezései szerint, egyébként az adótartozás, illetve az adóbevallás szerinti adó megfizetését követő 30 napon belül a magánszemély által megjelölt címre (számlára) utalja.
(5) A (4) bekezdésben említett eset kivételével nem tehet nyugdíjbiztosítási nyilatkozatot az a magánszemély, aki a nyilatkozattétel időpontjában nyugdíjbiztosítási szerződéssel már nem rendelkezik. E törvény alkalmazásában az a magánszemély rendelkezik nyugdíjbiztosítási szerződéssel, aki az adott időpontban fennálló, e törvény szerint nyugdíjbiztosításnak minősülő biztosítási szerződés szerződője.
(6) Az (1) bekezdés alapján átutalt összeget a magánszemélynek húsz százalékkal növelten kell visszafizetnie, ha a nyugdíjbiztosítás nyugdíjbiztosítási szolgáltatás nélkül megszűnik, vagy a szerződés úgy módosul, hogy az a szerződésmódosítást követően e törvény rendelkezései szerint már nem minősül nyugdíjbiztosításnak. A magánszemély visszafizetési kötelezettségét a biztosító megállapítja, a magánszemély részére kifizetett összegből – ha van ilyen – levonja, a szerződés megszűnését követő hónap 12. napjáig az adóhatósághoz személyi jövedelemadóként befizeti. A biztosító a magánszemély visszafizetési kötelezettségét és az abból levont összeget az Art. 31. § (2) bekezdése szerinti bevallásában külön jogcímen bevallja, és arról a magánszemély számára igazolást állít ki. Amennyiben az említett kötelezettség levonására a biztosító teljesítése bármely oknál fogva nem nyújt fedezetet, vagy a visszafizetési kötelezettség a szerződés módosítására tekintettel keletkezik, a biztosító az igazoláson feltünteti a részben vagy egészben le nem vonható összeget, és felhívja a magánszemély figyelmét arra, hogy a le nem vont részt a magánszemély köteles megfizetni. A magánszemély a biztosító által kiadott igazolás alapján az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített adóbevallásában vallja be a visszafizetési kötelezettség összegét, és a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg annak a biztosító által le nem vont részét.
(7) A más EGT-államban letelepedett biztosítóval (a nyugdíjbiztosítási nyilatkozattal összefüggő rendelkezések alkalmazásában: külföldi biztosító) kötött nyugdíjbiztosítási szerződés esetén e § rendelkezései abban az esetben alkalmazhatóak, ha a magánszemély az adóévre rendelkezik a külföldi biztosító olyan – az állami adóhatóság által közzétett formában kiállított – igazolásával, amelyben a külföldi biztosító a (3) bekezdésben említett adatokon túlmenően
a) feltünteti nevét (megnevezését), címét (székhelyét), a letelepedése szerinti állam állami adóhatósága (vagy annak megfelelő pénzügyi hatósága) által megállapított azonosító jelét,
b) megjelöli, hogy mely államban rendelkezik illetőséggel, valamint
c) igazolja, hogy a magánszeméllyel kötött biztosítási szerződés e törvény rendelkezése szerint nyugdíjbiztosításnak minősül, továbbá
d) kötelezettséget vállal arra, hogy az e § szerint kiutalt összeget a magánszemély nyugdíjbiztosítási szerződésén írja jóvá, továbbá
e) nyilatkozik arról, hogy olyan szerződéses jogviszonyban áll a magánszeméllyel, amely alapján képes az e törvényben foglalt, a kifizetőnek minősülő biztosítóra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére és e kötelezettség teljesítését vállalja.
(8) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a magánszemély rendelkezési jogosultságát az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallásában gyakorolja, ha arra külföldi biztosítóval megkötött nyugdíjbiztosítási szerződés alapján jogosult. A magánszemély a bevallásában – a rendelkezési jogosultság alapja, összege megállapításához szükséges adatokon túlmenően – feltünteti a külföldi biztosító nevét (megnevezését), címét (székhelyét), továbbá azt az államot, amelyben a biztosító belföldi illetőségűnek minősül. A magánszemély, ha adó feletti rendelkezési jogosultságát külföldi biztosítóval megkötött nyugdíjbiztosítási szerződés alapján gyakorolta, az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített adóbevallásában vallja be a visszafizetési kötelezettség összegét és a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti azt meg.
44/D. § (1) Ha a magánszemély az adója meghatározott részének átutalásáról önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozatban, nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozatban és nyugdíjbiztosítási nyilatkozatban is rendelkezik, az adóhatóság által átutalt összeg (együttesen) nem haladhatja meg a 280 ezer forintot.
(2) Ha a magánszemély adóalapja adójának az adókedvezmények levonása után fennmaradó része a nyilatkozatokban megjelölt együttes összeg teljes átutalását nem teszi lehetővé, vagy a nyilatkozatokban megjelölt együttes összeg a 280 ezer forintot meghaladja, az adóhatóság az átutalásnál a nyilatkozatokban jogszerűen megjelölt összegek arányát veszi figyelembe azzal, hogy az egyes átutalások jogcím szerinti összege ebben az esetben sem haladhatja meg az adott rendelkezési jogcímre irányadó összeghatárt.
(3) Utólag nem befolyásolja az önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozat, a nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozat, illetve a nyugdíjbiztosítási nyilatkozat szerint utalandó összeg nagyságát, ha a magánszemély önellenőrzése, vagy az adóhatóság utólagos adómegállapítása a magánszemély összevont adóalapja adójának az adókedvezmények levonása után fennmaradó részét megváltoztatja. Ha azonban az önellenőrzés vagy az utólagos adómegállapítás a magánszemély összevont adóalapja adójának az adókedvezmények levonása után fennmaradó részét olyan mértékben lecsökkenti, hogy az már nem éri el az átutalt összeget, az így mutatkozó különbözetet az adóhatóság személyi jövedelemadó kötelezettségként írja elő.
(4) A (3) bekezdésben említett különbözetről az adóhatóság nem hoz határozatot, ha az ötezer forintot az nem haladja meg.
(5) Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárnak, a nyugdíj-előtakarékossági számla vezetőjének, valamint a biztosítónak a magánszemély számára kiadott igazoláson saját pénzforgalmi számlaszámát is fel kell tüntetnie.”
10. § Az Szja tv. 49. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Ha az egyéni vállalkozó családi járulékkedvezményt kíván igénybe venni, akkor – saját döntése alapján, az e fejezetben előírtaktól eltérően – a vállalkozói kivét vagy az átalányban megállapított jövedelem adóelőlegét havonta állapítja meg és vallja be.”
11. § (1) Az Szja tv. 65. § (3a) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A (3) bekezdés a) pont ac) és ad) alpontja alkalmazásában nem minősül sem egyszeri díjas biztosításnak, sem rendszeres díjas biztosításnak a biztosítás, ha]
„b) a rendszeres díjak (díjelőírások) előző biztosítási évhez viszonyított növekedésének (ideértve az indexálást is) mértéke meghaladja a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett, a díjnövekedés évét megelőző második évre vonatkozó éves fogyasztói áremelkedés 30 százalékponttal növelt értékét azzal, hogy a rendszeres díjak növekedése mértékének meghatározásakor a kockázati biztosítás díját figyelmen kívül kell hagyni, továbbá azzal, hogy a biztosítási szerződési feltételekben rögzített események bekövetkezése miatt átmeneti időre lehetővé tett díj-nemfizetés (szüneteltetés, díjmentesítés) időszakára is figyelembe vehető az ezen időszakot megelőző utolsó rendszeres díj alapulvételével a díj-nemfizetési időszak hosszával arányos biztosítási díj.”
(2) Az Szja tv. 65. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában említett bevételből – ha az az értékpapír megszerzését követően elsőként megszerzett kamat, hozam – levonható az értékpapír megszerzésére fordított kiadás részeként az értékpapír vételárában az értékpapír szerzéséig megfizetett, az értékpapír feltételei szerint meghatározott, kiszámított felhalmozódott kamat, hozam azzal, hogy az így levont összeg az (1) bekezdés b) pont bb) alpontjában említett esetben az értékpapír átruházásakor, beváltásakor, visszaváltásakor az értékpapír megszerzésére fordított értékként nem vehető figyelembe. Nem kell kamatjövedelmet megállapítani a kollektív befektetési forma átalakulása vagy beolvadása következtében a jogelőd kollektív befektetési értékpapírjának a jogutód kollektív befektetési értékpapírjára történő átváltása esetében, azzal, hogy ilyen esetben a jogutód értékpapírjának megszerzésére fordított értékeként a jogelőd értékpapírjának megszerzésére fordított értékét kell figyelembe venni.”
12. § (1) Az Szja tv. 67/B. § (4a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4a) Nem minősül a lekötési időszak megszakításának a lekötési nyilvántartásban szereplő értékpapír átalakítása (kicserélése), ha az átalakított (kicserélt) értékpapír vagy – ha a magánszemély az átalakított (kicserélt) értékpapír helyett az értékpapírt kibocsátó szervezettől az őt megillető vagyonhányadra tart igényt – az értékpapír helyett kapott pénzösszeg legkésőbb az értékpapír átalakítását, a pénzösszeg kifizetését követő 15 napon belül a lekötési nyilvántartásba kerül. Nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír zártkörűvé történő átalakítása (kicserélése) csak abban az esetben nem minősül a lekötési időszak megszakításának, ha a magánszemély az átalakított (kicserélt) értékpapír helyett az őt megillető vagyonhányadra tart igényt és arra pénzben jogosult, feltéve, hogy ez a pénzösszeg a kifizetését követő 15 napon belül a lekötési nyilvántartásba kerül. A 15 napos határidő elmulasztását a lekötési időszak megszakításának kell tekinteni.”
(2) Az Szja tv. 67/B. §-a a következő (11)–(13) bekezdéssel egészül ki:
„(11) A magánszemély a tartós befektetési szerződés megszüntetésével a befektetési szolgáltató, illetve a hitelintézet által vezetett lekötési nyilvántartásban rögzített pénzösszegek, pénzügyi eszközök egészét – a megszűnt szerződéssel azonos, a (3) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti célra – a lekötés megszakítása nélkül másik befektetési szolgáltatóhoz, illetve hitelintézethez utalhatja (transzferálhatja) át (lekötési átutalás). Amennyiben a magánszemély a lekötést átvevő befektetési szolgáltatónál, illetve hitelintézetnél a lekötési átutalással érintett állomány elhelyezési éve tekintetében már rendelkezik tartós befektetési szerződéssel, úgy a lekötést átvevő befektetési szolgáltató, illetve hitelintézet az általa az adott naptári év tekintetében vezetett lekötési nyilvántartásban rögzíti a lekötési átutalásban szereplő pénzösszegeket, pénzügyi eszközöket. Amennyiben a pénzügyi eszköz transzferálása nem lehetséges, valamint a (3) bekezdés b) pontja szerinti pénzlekötés esetén, a lekötési átutalást megelőzően a pénzügyi eszközt értékesíteni kell, valamint a betét lekötését meg kell szüntetni és mint pénzeszközt kell átutalni.
(12) Lekötési átutalás esetén az átadó befektetési szolgáltató, illetve hitelintézet a lekötési átutalással érintett pénzösszegekre, pénzügyi eszközökre vonatkozó igazolást (lekötési igazolás) ad a magánszemélynek és a lekötési utalást fogadó befektetési szolgáltatónak, hitelintézetnek
a) az elhelyezés naptári évéről és az elhelyezés naptári évében a tartós befektetési szerződés alapján befizetett összegről (lekötött pénzösszegről),
b) az átutalt pénzösszegekről, pénzügyi eszközökről, az eltranszferált pénzügyi eszközök megszerzésére fordított összegekről és
c) az átutalás napjáról.
(13) Ha a magánszemély a hároméves lekötési időszakot a lekötött pénzösszegnek csak egy részére hosszabbította meg, majd ezt követően rendelkezik a lekötési átutalásról, a lekötési igazoláson fel kell tüntetni a lekötés részben való megszakításakor a magánszemélynek juttatott bevétel és az azzal összefüggésben megállapított lekötési hozam összegét is, mely adatokat a lekötési utalást fogadó befektetési szolgáltató, hitelintézet a további adókötelezettség megállapítása során felhasznál. A lekötési átutalást követően, a lekötési hozamot a lekötési utalást fogadó befektetési szolgáltató úgy állapítja meg, hogy a magánszemély bevételét megnöveli az átadó befektetési szolgáltató, hitelintézet adatszolgáltatása alapján a hároméves lekötési időszak végén a magánszemélynek juttatott bevétellel, és csökkenti a lekötött pénzösszeggel és az átadó befektetési szolgáltató, hitelintézet adatszolgáltatása alapján a hároméves lekötési időszak végén a részkivét után már megállapított lekötési hozammal.”
13. § Az Szja tv. 69. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a juttatás utalvány, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz, e törvény külön rendelkezése alapján vagy annak hiányában is akkor minősül e § szerinti juttatásnak, ha a juttatási feltételek alapján megállapítható, hogy az mely termékre, szolgáltatásra, vagy milyen termék- vagy szolgáltatáskörben használható fel, továbbá ha az utalvány – a magánszemélynek ki nem osztott (nem juttatott) utalványok visszaváltása kivételével – nem visszaváltható, és egyebekben a juttatás körülményei megfelelnek a 70–71. § rendelkezéseinek.”
14. § Az Szja tv. 72. § (4) bekezdése a következő o) ponttal egészül ki:
[A jövedelem megállapításánál – az (1)–(3) bekezdésben foglaltaktól függetlenül – nem kell figyelembe venni a következő jogcímeken és a következő feltételekkel fennálló követelések utáni kamatkedvezményt:]
„o) a pénzügyi intézmény által független félnek üzletszerű pénzügyi szolgáltatása keretében nyújtott olyan hitel vagy kölcsön, amellyel összefüggésben az adós fizetőképességének helyreállítását vagy megőrzését célzó intézkedések kerültek végrehajtásra.”
15. § (1) Az Szja tv. 77/C. §-a a következő (1a)–(1c) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Munkavállalói értékpapír-juttatási programnak (a továbbiakban: program) minősül az olyan juttatási rendszer:
a) amelynek keretében kizárólag a gazdasági társaság vagy annak kapcsolt vállalkozása által kibocsátott értékpapírt lehet szerezni;
b) amelynek keretében kizárólag a gazdasági társaság munkavállalója vagy vezető tisztségviselője szerezhet értékpapírt;
c) amelyet a gazdasági társaság munkavállalói és vezető tisztségviselői között teljeskörűen írásban meghirdetnek;
d) amelyben a gazdasági társaság munkavállalói és vezető tisztségviselői közül a részvételre jogosultak körét nem a munkaköri feladattal kapcsolatos egyéni teljesítménytől függő ismérv határozza meg;
e) amelyben a juttatásra való jogosultság semmilyen módon nem kapcsolódik a munkavállaló, vezető tisztségviselő egyéni teljesítményéhez;
f) amelyben a program szervezője visszavonhatatlan kötelezettséget vállal a programban foglaltak teljesítésére azzal, hogy a juttatás a gazdasági társaság érdekkörébe tartozó, előre meghatározott, a program meghirdetését követően meg nem változtatható, objektív feltételhez köthető;
g) amelyben az adóéven belül részt vevő magánszemélyek legfeljebb 25 százaléka lehet vezető tisztségviselő;
h) amelynek keretében az adóéven belül a vezető tisztségviselők legfeljebb a megszerezhető összes értékpapír együttes névértékének 50 százalékát kitevő együttes névértékű értékpapírt szerezhetnek; és
i) amelynek keretében a gazdasági társaság és a kibocsátó számviteli vezetője, felügyelő-bizottsági tagja és e személyek közeli hozzátartozója a program keretében nem szerezhet értékpapírt.
(1b) Programszervezőként az (1a) bekezdés szerint jár el a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe, kereskedelmi képviselete.
(1c) A gazdasági társaság (ideértve a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepét, kereskedelmi képviseletét) kapcsolt vállalkozása és annak munkavállalói, vezető tisztségviselői is részt vehetnek a programban. Ebben az esetben az (1a) bekezdésben foglalt feltételeknek a programban részt vevő kapcsolt vállalkozás és annak munkavállalói, vezető tisztségviselői tekintetében is teljesülniük kell.”
(2) Az Szja tv. 77/C. § (24) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az elismert munkavállalói értékpapír-juttatási program keretében szerzett jövedelemre vonatkozó rendelkezések alkalmazásában:)
„e) a program szervezője: az értékpapír magyarországi juttatását a program alapján megszervező gazdasági társaság, illetve a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe, kereskedelmi képviselete, a juttatást követően ideértve az előbbiek (gazdasági társaság, külföldi vállalkozás) jogutódját is;”
16. § Az Szja tv. 82. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az állami adóhatóság az adott év november 30-áig honlapján közzéteszi a külföldi biztosítóval kötött nyugdíjbiztosítási szerződés alapján tehető nyugdíjbiztosítási nyilatkozat feltételeként meghatározott [44/C. § (7) bekezdés], a külföldi biztosító által kiállítandó igazolás formáját. Az igazoláson a kért adatokat magyar és angol nyelven kell szerepeltetni.”
17. § Az Szja tv. 84/Y. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„84/Y. § (1) E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC. törvénnyel megállapított, illetve módosított rendelkezéseit a hatálybalépésük napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni a (2)–(11) bekezdésben foglaltak figyelembevételével.
(2) E törvény
a) 28. § (2) bekezdése szerinti bevételt szerző magánszemély – a biztosító felhívására – írásban nyilatkozik arról, hogy a 2013. január 1-je előtt megkötött biztosítási szerződésre 2013. január 1-jét megelőzően más személy – nem szerződőként – milyen összegben fizetett az 1. számú melléklet 2013. január 1-jét megelőzően hatályos 6. pont 6.3. alpontja szerinti adómentes díjat, ennek hiányában a magánszemély 2013. január 1-jét megelőzően teljesített saját befizetésének összegével a bevételt nem lehet csökkenteni;
b) 65. § (3a) bekezdés b) pontjának alkalmazása során a díjnövekedés mértékét először a 2012. december 31-ét követően kezdődő biztosítási évre vonatkozóan kell vizsgálni;
c) 1. számú melléklete 6. pont 6.9. alpontjának alkalmazása során a díjnövekedés mértékét először a 2012. december 31-ét követően kezdődő biztosítási évre vonatkozóan kell vizsgálni, valamint az említett alpont díjfizetés gyakoriságára vonatkozó rendelkezését a 2012. december 31-ét követő első díjfizetéstől (díjelőírástól) kell megfelelően alkalmazni.
(3) A 67/A. § és 67/B. § alkalmazásában nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírnak minősül annak a részvénytársaságnak a részvénye, amely 2014. március 14-én nyilvánosan működött, feltéve, hogy a részvénytársaság alapszabályát 2014. március 14-ét követően nem módosították.
(4) A 77/C. §-nak az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC. törvénnyel megállapított, illetve módosított rendelkezései hatálybalépését megelőzően hatályos rendelkezések alkalmazásában az elismert munkavállalói értékpapír-juttatási program (a továbbiakban: program) keretében értékpapírt szerző magánszemélynek kell tekinteni azt a magánszemélyt is, aki a program nyilvántartásba vételét kezdeményező eljárás megkezdésének időpontjáig a programban részvételi szándékát nem jelezte, azonban az értékpapírt a nyilvántartásba vett program feltételei szerint szerezte, ideértve különösen a 77/C. §-nak az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC. törvénnyel megállapított, illetve módosított rendelkezései hatálybalépését megelőzően hatályos (19) bekezdés c) és f)–g) pontjában foglalt feltételek teljesítését is.
(5) A 77/C. §-nak az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC. törvénnyel megállapított, illetve módosított rendelkezései hatálybalépését megelőző napon az elismert munkavállalói értékpapír-juttatási programok nyilvántartásában szereplő munkáltatói értékpapír-juttatási programok keretében juttatott értékpapírok adókötelezettsége megállapítása során a 77/C. §-nak az említett módosítás hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezéseit alkalmazni lehet.
(6) Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC. törvénnyel megállapított 44/C. §-t kizárólag a 2013. december 31-ét követően megkötött nyugdíjbiztosítási szerződésre – ide nem értve a 2014. január 1-je előtt megkötött szerződés módosításával létrejövő nyugdíjbiztosítási szerződést – és annak díjára lehet alkalmazni.
(7) E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC. törvénnyel megállapított 65. § (1) bekezdés c) pontját első alkalommal a 2013. december 31-ét követően megszolgált kamatjövedelem juttatására kell alkalmazni.
(8) E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC. törvénnyel megállapított 67/B. § (11)–(13) bekezdését a korábban megkötött tartós befektetési szerződésekre is lehet alkalmazni.
(9) E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC. törvénnyel megállapított 11/A. § (1) bekezdés f) pontja, 12. § c) pontja, 13. § (1) bekezdés a) alpontja, 44/B. § (4) bekezdés, 65. § (3) bekezdés a) pont ac)–ad) alpontja, (3a) bekezdése, (6a) bekezdése, 1. számú melléklet 4. pont 4.27. alpontja, 7. pont 7.15. alpont b) alpontja, 7.25. alpontja, 8. pont 8.21. alpontja, 9. pont 9.5.1. alpont a)–c) alpontja a 2013. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre is alkalmazható.
(10) E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC. törvénnyel módosított 1. számú melléklet 8. pont 8.14. alpontja az adómegállapításhoz való jog elévülési idején belül alkalmazható.
(11) E törvénynek az oktatás szabályozására vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2013. évi CXXIX. törvénnyel megállapított és a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról szóló 2013. évi CXXXVII. törvénnyel módosított 1. számú melléklet 4. pont 4.13. alpontjában foglaltakat a 2013. január 1-jétől megszerzett pénzbeli juttatások tekintetében kell alkalmazni.”
18. § Az Szja tv.
a) 1. számú melléklete az 1. melléklet,
b) 3. számú melléklete a 2. melléklet
szerint módosul.
19. § Az Szja tv.
1. 3. § 95. pontjában a „személybiztosítás” szövegrész helyébe a „betegségbiztosítás (vagy egészségbiztosítás)” szöveg;
2. 11/A. § (1) bekezdés f) pontjában a „vállalkozó” szövegrész helyébe a „vállalkozó, vagy az egyéni vállalkozói tevékenységét az adóév egészében szüneteltette” szöveg;
3. 11/A. § (1) bekezdés n) pontjában a „valamint nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozatot” szövegrész helyébe a „nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozatot, valamint nyugdíjbiztosítási nyilatkozatot” szöveg;
4. 12. § c) pontjában a „vállalkozó, és” szövegrész helyébe a „vállalkozó, vagy az egyéni vállalkozói tevékenységét az adóév egészében szüneteltette, és” szöveg;
5. 14. § (1) bekezdésében a „társas vállalkozás, a polgári jogi társaság is” szövegrész helyébe a „társas vállalkozás is” szöveg, a „vállalkozásnál, illetve a polgári jogi társaságnál díj ellenében” szövegrész helyébe a „vállalkozásnál díj ellenében” szöveg, (4) bekezdés a) pontjában a „pénztári nyilatkozatban” szövegrész helyébe a „pénztári nyilatkozatban, nyugdíjbiztosítási nyilatkozatban (ide nem értve, ha a nyugdíjbiztosítási nyilatkozat megtételére külföldi biztosítóval megkötött nyugdíjbiztosítási szerződés alapján jogosult a magánszemély)” szöveg;
6. 26. § (1) bekezdésében a „január 15-éig” szövegrész helyébe a „január 10-éig” szöveg;
7. 44/B. § (4) bekezdésében a „rendelkezett” szövegrész helyébe a „rendelkezett (ide nem értve az adóköteles nyugdíjszolgáltatásról való rendelkezést)” szöveg;
8. 45. §-ában a „pénztári nyilatkozat és a nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozat szerinti” szövegrész helyébe a „pénztári nyilatkozat, a nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozat és a nyugdíjbiztosítási nyilatkozat szerinti” szöveg;
9. 46. § (6) bekezdés b) pont bc) alpontjában a „társas vállalkozás, polgári jogi társaság, és” szövegrész helyébe a „társas vállalkozás és” szöveg;
10. 48. § (2) bekezdés c) pontjában az „érvényesítéséről és megosztásáról” szövegrész helyébe az „érvényesítéséről, közös érvényesítéséről” szöveg;
11. 49/B. § (6) bekezdés d) pontjában az „az EK-szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra történő alkalmazásáról szóló 1857/2006/EK rendeletben foglalt támogatásként vehető igénybe” szövegrész helyébe az „agrár csekély összegű (de minimis) támogatásként vehető igénybe” szöveg, (12) bekezdésében az „a szellemi termék” szövegrész helyébe az „a szoftvertermék felhasználási joga, a szellemi termék” szöveg, (14) bekezdésében az „a szellemi termék” szövegrész helyébe az „a szoftvertermék felhasználási joga, a szellemi termék” szöveg;
12. 62. § (4) bekezdés nyitó szövegrészében az „ingatlan átruházásából” szövegrész helyébe az „ingatlan, ingatlanra vonatkozó vagyoni értékű jog átruházásából” szöveg;
13. 62/A. § (3) bekezdés b) pontjában az „a termőföldről szóló törvényben meghatározott termőföldnek minősülő földrészlet” szövegrész helyébe az „az a termőföldnek minősülő földrészlet, amely külterületen található” szöveg;
14. 63. § (7) bekezdésében az „ingatlan vagyoni értékű jog” szövegrész helyébe az „ingatlan, vagyoni értékű jog” szöveg;
15. 65. § (1) bekezdés c) pontjában az „1,19-szerese” szövegrész helyébe az „1,19-szerese, vagy – ha a kamatjövedelmet egészségügyi hozzájárulás is terheli – 1,28-szorosa” szöveg;
16. 65. § (1) bekezdés d) pontjában a „díjat meghaladó” szövegrész helyébe a „díjat (ideértve a nyugdíjbiztosítási nyilatkozat alapján a nyugdíjbiztosítási szerződésen jóváírt összeget is) meghaladó” szöveg;
17. 65. § (3) bekezdés a) pont ac) és ad) alpontjában a „létrejötte évét” szövegrészek helyébe a „létrejöttét” szöveg, (3a) bekezdés a) pontjában a „díjtartalékkal együtt elkülönítetten tartja nyilván” szövegrész helyébe a „díjtartalékkal együtt elkülönítetten (vagy a tartalék befizetett díjhoz való egyértelmű hozzárendelésével) tartja nyilván” szöveg, (3b) bekezdésében a „díjfizetés időpontjától” szövegrész helyébe a „díjfizetés, vagy az utolsó, a törvényi követelményeket ki nem elégítő díjnövekedés időpontjától” szöveg, (6a) bekezdésében a „kockázati biztosítási díjat, vagy – ha a kockázati biztosítás díja nem elkülönített – rendszeres” szövegrész helyébe a „kockázati biztosítási díjat (ideértve a szerződéses feltételek szerint rögzített módon meghatározott, utólag levonással érvényesített díjat is), vagy – ha a kockázati biztosítás díja nem elkülönített, akkor is, ha az több kockázatra terjed ki – rendszeres” szöveg;
18. 72. § (4) bekezdés e) pontjában az „a társas vállalkozás, a polgári jogi társaság által” szövegrész helyébe az „a társas vállalkozás által” szöveg;
19. 77/C. §-t magában foglaló alcím címében az „Az elismert munkavállalói” szövegrész helyébe az „A munkavállalói” szöveg;
20. 77/C. § (1) bekezdés a) pontjában az „értékpapírt elismert” szövegrész helyébe az „értékpapírt munkavállalói értékpapír-juttatási” szöveg, az „az elismert programban” szövegrész helyébe az „a programban” szöveg, b) pontjában az „az elismert program nyilvántartásáról rendelkező határozatban” szövegrész helyébe az „a munkavállalói értékpapír-juttatási program nyilvántartásában” szöveg, (6) bekezdésében, a (15) bekezdés nyitó szövegrészében, (17) bekezdésében, a (18) bekezdés nyitó szövegrészében az „az elismert program” szövegrészek helyébe az „a program” szöveg, a (24) bekezdés nyitó szövegrészében az „Az elismert munkavállalói” szövegrész helyébe az „A munkavállalói” szöveg, (24) bekezdés b) és d) pontjában az „az elismert program” szövegrész helyébe az „a program” szöveg;
21. 1. számú melléklet 1. pont 1.10. alpontjában a „lakáscélú támogatás” szövegrész helyébe a „lakáscélú támogatás és az integrációs támogatás” szöveg, 6. pont 6.6. alpont b) alpontjában az „időpontjában adómentes” szövegrész helyébe az „időpontjában a 6.3. alpont szerint adómentes” szöveg, 6.7. alpont nyitó szövegrészében az „a 6.6. pont b) alpontjának rendelkezésétől függetlenül” szövegrész helyébe az „a 6.6. alpontban foglalt rendelkezések alkalmazása során (kivéve, ha e törvény ettől eltérően nem rendelkezik)” szöveg, 6.7. alpont a) alpontjában az „ideértve, ha azok a költségek a jövedelem” szövegrész helyébe az „ideértve azt is, ha a költségek a jövedelem” szöveg, 6.7. alpont c) alpontjában a „meg nem haladó rész” szövegrész helyébe a „meg nem haladó rész azzal, hogy az összeghatárt biztosítási szerződésenként (a hozzá kapcsolódó kiegészítő biztosításokkal együtt) kell vizsgálni” szöveg, 7. pont 7.15. alpont a) alpontjában a „szolgáltatója, valamint a hitelintézet, pénzügyi vállalkozás által” szövegrész helyébe a „szolgáltatója által” szöveg, 8. pont 8.14. alpont nyitó szövegrészében a „kifizető által” szövegrész helyébe a „kifizető, kifizetőnek nem minősülő külföldi személy által” szöveg, 9. pont 9.5. alpont 9.5.2. pontjában a „ha rendelkezik” szövegrész helyébe a „ha legkésőbb a bevallás benyújtásakor rendelkezik” szöveg;
22. 1. számú melléklet 7. pont 7.15. alpont b) alpontjában a „kiegészítő szolgáltatásból származó” szövegrész helyébe a „kiegészítő szolgáltatásból, biztosító biztosítási szolgáltatásból származó” szöveg, a „pénzügyi vállalkozásnak az adott” szövegrész helyébe a „pénzügyi vállalkozásnak, biztosítónak az adott” szöveg, a „10 000 forintot” szövegrész helyébe a „20 000 forintot” szöveg;
23. 2. számú melléklet I. Jellemzően előforduló bevételek fejezet 9. pontjában a „kapott kártérítés” szövegrész helyébe a „kapott kártalanítás, kártérítés” szöveg, a II. A mezőgazdasági őstermelő tevékenységének megszüntetése fejezet 3. pont második bekezdésében a „munkáltatói elszámolást vagy az adóhatósági adómegállapítást követően” szövegrész helyébe a „munkáltatói adómegállapítást követően” szöveg;
24. 10. számú melléklet I. Jellemzően előforduló bevételek fejezet 9. pontjában a „kapott kártérítés” szövegrész helyébe a „kapott kártalanítás, kártérítés” szöveg;
25. 13. számú melléklet 10. pontjában a „40 százaléka” szövegrész helyébe a „40 százaléka, 2013. december 31-ét követően megkötött hitelszerződések esetében a kamat 60 százaléka” szöveg
lép.
20. § Hatályát veszti az Szja tv.
1. 7. § (1) bekezdés j) pont jc) alpontja;
2. 16. § (1) bekezdésében „az országgyűlési képviselői,” szövegrész;
3. 47. § (4) bekezdésében az „és adóalapot növelő tétel” szövegrész;
4. 48. § (2) bekezdés e) pontja;
5. 50. § (9) bekezdése;
6. 62. § (2) bekezdés c) pontjában az „, erdő művelési ágú föld” szövegrész;
7. 62. § (2) bekezdés c) pontjában a „– ha a jövedelmet nem a 64. § (1) bekezdés rendelkezése szerint kell megállapítani –” szövegrész, 62. § (5) bekezdése;
8. 64. § (2) bekezdésében az „, erdő művelési ágú földjének” szövegrész és a „fekvő mezőgazdasági művelésű külterületi” szövegrész, 64. § (3) bekezdésében az „, erdő művelési ágú földjének” szövegrész;
9. 77/C. § (2) bekezdésében az „az elismert program nyilvántartási számát, valamint” szövegrész, 77/C. § (3) bekezdésében az „az elismert program nyilvántartási száma, továbbá” szövegrész, 77/C. § (4) bekezdésében az „az elismert program nyilvántartási számáról,” szövegrész, 77/C. § (5) bekezdésében az „az elismert program nyilvántartási száma, továbbá” szövegrész, 77/C. § (7) bekezdésében az „az elismert program nyilvántartási száma, valamint” szövegrész, 77/C. § (14) bekezdése, 77/C. § (18) bekezdés záró szövegrészében az „elismert” szövegrészek, 77/C. § (19)–(23) bekezdése, 77/C. § (24) bekezdés a) és f) pontja;
10. 80. § c) pontjában a „természetbeni” szövegrész;
11. az 1. számú melléklet 8. pont 8.10. alpontjában az „az országgyűlési képviselők javadalmazásáról szóló törvény alapján” szövegrész;
12. 1. számú melléklet 8. pont 8.28. alpont b) alpontjában a „sporteseményre vagy” szövegrész.
21. § A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. törvény) 4. §-a a következő 45. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„45. termőföld: a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényben meghatározott mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld;”
22. § (1) A Tao. törvény 7. § (1) bekezdése a következő w) ponttal egészül ki:
(Az adózás előtti eredményt csökkenti:)
„w) a (21) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel, az adózó választása szerint az e törvény hatálya alá tartozó kapcsolt vállalkozása saját tevékenységi körében végzett kutatás-fejlesztési tevékenységének közvetlen költségére tekintettel a t) pont szerint megállapított, de választása szerint nem érvényesített összeg [ide nem értve a (17) bekezdés szerinti összeget], azzal, hogy a 3. számú melléklet A) rész 15. pontja szerinti körülmények fennállását az adózó vonatkozásában is vizsgálni kell,”
(2) A Tao. törvény 7. §-a a következő (21) bekezdéssel egészül ki:
„(21) Az (1) bekezdés w) pontjában foglaltak akkor alkalmazhatóak, ha az adózó rendelkezik az adóbevallás benyújtásáig a kapcsolt vállalkozása írásos nyilatkozatával, amely tartalmazza a kapcsolt vállalkozás adóévi saját tevékenységi körében végzett kutatás-fejlesztési tevékenysége közvetlen költségének összegét, valamint az összegre tekintettel az adózó(k) által érvényesíthető összeget. A kapcsolt vállalkozás által adott nyilatkozat(ok)ban meghatározott összeg(ek) nem haladhatják meg a nyilatkozat kiállítója által az (1) bekezdés t) pontja alapján érvényesíthető összeget. A nyilatkozatban foglaltak teljesüléséért az adózó és kapcsolt vállalkozása egyetemlegesen felel. A nyilatkozatban szereplő adatokról a nyilatkozat kiállítója, valamint a kedvezményezett a társasági adóbevallásban adatszolgáltatásra kötelezett.”
23. § A Tao. törvény 8. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Az (1) bekezdés p) pontjának az önellenőrzésre vonatkozó rendelkezését az adózónak nem kell alkalmaznia, ha a nem jelentős összegű hibát a feltárás napját magában foglaló adóévről szóló adóbevallásában veszi figyelembe, feltéve, hogy a nem jelentős összegű hibával érintett adóévi adóalapja meghaladja a nem jelentős összegű hiba összegét.”
24. § A Tao. törvény 9. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
„(11) Abban az adóévben, amelyben az alapítvány, a közalapítvány, az egyesület, a köztestület az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény szerint elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységű szervezetnek minősül, a társasági adó alapja – az (1)–(10) bekezdéstől eltérően – az adózás előtti eredmény, módosítva a 7–8. §-ban, a 16. §-ban, a 18. §-ban és a 28. §-ban, valamint a VII. Fejezetben foglaltakkal.”
25. § A Tao. törvény 13/A. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A közhasznú jogállás megszűnésére előírt rendelkezéseket kell alkalmazni abban az adóévben, amelyben a közhasznú nonprofit gazdasági társaság az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény szerint elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységű szervezetnek minősül.”
26. § A Tao. törvény 15. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) A szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozás, a szabályozott ingatlanbefektetési társaság vagy a szabályozott ingatlanbefektetési projekttársaság a (6) bekezdésben foglalt rendelkezést nem alkalmazhatja
a) a szabályozott ingatlanbefektetési társaságokról szóló törvény hatálya alá nem tartozó kapcsolt vállalkozásával kötött ügyletből származó, a bevétellel arányos adóalapra,
b) a főtevékenységként épületépítési projekt szervezésével (TEÁOR 4110) foglalkozó gazdasági társaságban fennálló, 10%-ot meghaladó részesedése
ba) értékesítésének adóévi árfolyamnyereségére, és
bb) nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő kivezetése következtében elszámolt bevételnek az elszámolt ráfordítást meghaladó részére.”
27. § A Tao. törvény 17. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Átalakulás esetén a jogutód a jogelődnél keletkezett elhatárolt veszteségnek a jogelőd vagyonából a vagyonmérleg szerinti részesedése arányában számított, az adózás előtti eredmény csökkentéseként még el nem számolt részére, valamint kedvezményezett eszközátruházás esetén az átvevő társaság az átruházó társaságnál keletkezett, az önálló szervezeti egységnek betudható elhatárolt veszteségre – a jogelődnél, illetve az átruházó társaságnál eltelt időt is beszámítva – az (1)–(3) bekezdés rendelkezéseit a (8) bekezdésre figyelemmel alkalmazza. Ez a rész kiválás esetén a jogelőd, kedvezményezett eszközátruházás esetén az átruházó társaság elhatárolt veszteségét csökkenti. A jogutód a jogelődnek a beolvadás adóévében keletkezett negatív adóalapjával első alkalommal a beolvadás napját magában foglaló adóévének adózás előtti eredményét csökkentheti.”
28. § (1) A Tao. törvény 22. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az adózó a (2) és (4) bekezdés szerinti, részére kiadott támogatási igazolásban szereplő összegig – döntése szerint – a támogatás (juttatás) adóéve és az azt követő adóévek adójából, de utoljára a támogatás (juttatás) naptári évét követő hatodik naptári évben lezáruló adóév adójából adókedvezményt vehet igénybe, függetlenül attól, hogy e támogatással nem növeli adózás előtti eredményét az adóalap megállapításakor. Az adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az adózó a (6) és (7) bekezdés szerint meghatározott kiegészítő támogatást a (8) bekezdés szerint arra jogosult szervezet részére a támogatás juttatásának adóévében megfizeti.”
(2) A Tao. törvény 22. §-a a következő (6)–(8) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az (1) bekezdés szerinti kiegészítő támogatás az adókedvezményre jogosító támogatási igazolásban meghatározott összeg 19. § (1) és (2) bekezdése szerinti adókulccsal – a (7) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – kiszámított értékének legalább 75 százaléka.
(7) Az adózó a kiegészítő támogatást akkor állapítja meg a 10 százalékos társasági adókulcs szerinti mértékkel, ha a támogatás adóévében a 19 százalékos társasági adókulcs alkalmazására nem köteles. Ha az adózó a kiegészítő támogatást a várható fizetendő adó alapján a 10 százalékos társasági adókulcs alapján határozza meg és a támogatás adóévében pozitív adóalapja meghaladja az 500 millió forintot, köteles a támogatás legalább 7 százalékát a támogatás adóévét követő 90 napon belül kiegészítő támogatásként a (8) bekezdés szerint arra jogosult szervezetnek megfizetni.
(8) A támogatási igazolás alapján a (6) és (7) bekezdés szerint meghatározott kiegészítő támogatásra jogosult:
a) a (2) és (3) bekezdés hatálya alá tartozó támogatási igazolás esetén – az adózó döntése szerint – vagy az Mktv.-ben meghatározott, a mozgóképszakmai célokra előirányzott források elosztását végző szervezet, vagy a támogatási igazolás kiállításának alapjául szolgáló támogatásban részesülő filmalkotás tekintetében filmelőállítónak minősülő jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság;
b) a (4) és (5) bekezdés hatálya alá tartozó támogatási igazolás esetén – az adózó döntése szerint – vagy az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló törvény szerint központi költségvetési támogatás nyújtására jogosult minisztérium vagy a támogatási igazolás kiállításának alapjául szolgáló támogatásban részesülő előadó-művészeti szervezet.”
29. § A Tao. törvény 22/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az adókedvezmény mértéke
a) a 2000. december 31-ét követően és 2013. december 31-éig megkötött szerződés alapján igénybe vett (1) bekezdés szerinti hitelre az adóévben fizetett kamat 40 százaléka,
b) a 2013. december 31-ét követően megkötött szerződés alapján igénybe vett (1) bekezdés szerinti hitelre az adóévben fizetett kamat 60 százaléka.”
30. § (1) A Tao. törvény 22/C. § (1) bekezdés a) pontja a következő af) alponttal egészül ki:
[Látvány-csapatsport támogatása (e § alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) keretében az adózó a következő jogcímekre nyújthat támogatást (juttatást):
a) a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége részére]
„af) az amatőr sportszervezetek versenyeztetéssel összefüggő költségeinek támogatására;”
(2) A Tao. törvény 22/C. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az adózó a (3) bekezdés szerint a részére kiállított támogatási igazolásban szereplő összegig – döntése szerint – a támogatás (juttatás) adóéve és az azt követő adóévek adójából, de utoljára a támogatás (juttatás) naptári évét követő hatodik naptári évben lezáruló adóév adójából – feltéve, hogy a támogatási igazolás kiállítására irányuló kérelemnek a támogatás igénybevételére jogosult szervezet általi benyújtásakor az adózónak nincs lejárt köztartozása – adókedvezményt vehet igénybe, függetlenül attól, hogy e támogatással nem növeli adózás előtti eredményét az adóalap megállapításakor.”
(3) A Tao. törvény 22/C. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az adókedvezmény támogatási igazolás alapján vehető igénybe. Az adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az adózó – jogszabályban meghatározottak szerint –)
„a) a támogatási igazolásban szereplő összegű támogatást és a (3a) és (3b) bekezdésben meghatározott kiegészítő sportfejlesztési támogatást (a továbbiakban: kiegészítő sportfejlesztési támogatás) a (3a) bekezdés szerint arra jogosult szervezet számára átutalja, valamint”
(4) A Tao. törvény 22/C. § (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3a) Az adózó a támogatási igazolásban meghatározott összeg 19. § (1) és (2) bekezdése szerinti adókulccsal számított értéke legalább 75 százalékát köteles szponzori vagy támogatási szerződés keretében, kizárólag a szerződésben meghatározott sporttevékenység támogatása érdekében
a) az (1) bekezdés a)–d) pontja hatálya alá tartozó támogatás esetén – az adózó döntése szerint – vagy a támogatási igazolás szerint támogatásban részesített látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége részére, vagy az e látvány-csapatsport keretében vagy érdekében az (1) bekezdés b)–d) pontjában meghatározottak szerint működő sportszervezet (sportiskola), közhasznú alapítvány részére,
b) az (1) bekezdés e) pontjában meghatározott támogatás esetén a támogatásban részesített sportköztestület részére
a támogatás adóévében megfizetni.”
(5) A Tao. törvény 22/C. § (3c) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3c) Az adózó a támogatást és a kiegészítő sportfejlesztési támogatást az arra jogosult önálló fizetési számlájára történő átutalással a támogatási igazolás kézhezvételét követően teljesíti. A támogatás, illetve a kiegészítő sportfejlesztési támogatás fogadására szolgáló fizetési számlát támogatás esetében a támogatási igazolás, kiegészítő sportfejlesztési támogatás esetében az annak alapjául szolgáló szponzori vagy támogatási szerződés határozza meg. Ha a kiegészítő sportfejlesztési támogatás jogosultja nem országos sportági szakszövetség, az annak alapjául szolgáló szponzori vagy támogatási szerződés egy eredeti példányát az adózó a megkötését követő 8 napon belül megküldi a kiegészítő sportfejlesztési támogatásban részesített látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége részére.”
(6) A Tao. törvény 22/C. §-a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A látvány-csapatsportban működő hivatásos sportszervezet támogatása esetén a (4) bekezdés e) pontja szerinti mértékeket a támogatási igazolások összértékének támogatási szerződés keretében megfizetett kiegészítő sportfejlesztési támogatással összevont értékére kell alkalmazni.”
31. § A Tao. törvény a következő 29/V. §-sal egészül ki:
„29/V. § (1) E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC. törvénnyel megállapított 17. § (7) bekezdését az adózó a 2013. adóévi adókötelezettségének megállapítása során választása szerint alkalmazza.
(2) E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC. törvénnyel megállapított 22/C. § (1) bekezdés a) pont af) alpontját első ízben a 2011. adóévi adókötelezettségre lehet alkalmazni.
(3) E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC. törvénnyel megállapított 22. § (1), (3) és (4) bekezdését, (6)–(8) bekezdését, 22/C. § (3) bekezdés a) pontját, (3a), (3c) és (4a) bekezdését, a 3. számú melléklet A) rész 12. pontját a 2013. december 31-ét követően nyújtott támogatásra (juttatásra) kell alkalmazni.
(4) E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC. törvénnyel megállapított 22/C. § (2) bekezdését a hatálybalépése napját követően nyújtott támogatásra (juttatásra) kell alkalmazni.”
32. § A Tao. törvény
a) 1. számú melléklete a 3. melléklet,
b) 3. számú melléklete a 4. melléklet
szerint módosul.
33. § A Tao. törvény
1. 4. § 5. pontjában a „30 százalék” szövegrész helyébe a „10 százalék” szöveg, a „30 százalékot” szövegrész helyébe a „10 százalékot” szöveg, a „30 százalékos” szövegrész helyébe a „10 százalékos” szöveg, a „60 napon” szövegrészek helyébe a „75 napon” szöveg;
2. 4. § 15. pontjában a „fennmaradási engedély jogerőre emelkedésének a napja,” szövegrész helyébe a „fennmaradási engedély jogerőre emelkedésének a napja, a használatbavétel tudomásulvételének a napja,” szöveg;
3. 4. § 18/a. pont 1. alpontjában a „mérlegfordulónapi piaci” szövegrész helyébe a „mérlegfordulónapi könyv szerinti” szöveg;
4. 4. § 18/c. pontjában az „az az ingatlan” szövegrész helyébe az „az a külterületi ingatlan” szöveg;
5. 4. § 33. pont d) alpontjában az „apportálása (a továbbiakban: ingatlan hasznosítása)” szövegrész helyébe az „apportálása (a továbbiakban együtt: ingatlan hasznosítása), továbbá ingatlan értékesítése” szöveg;
6. 5. § (7) bekezdésében az „abban az adóévben, amelyben a közhasznúsági nyilvántartásból törölték” szövegrész helyébe az „abban az adóévben, amelyben a közhasznúsági nyilvántartásból törölték, vagy amely adóévben az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény szerint elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységű szervezetnek minősül” szöveg;
7. 7. § (1) bekezdés e) pontjában az „az immateriális jószág értékesítéséből,” szövegrész helyébe az „az ugyanazon immateriális jószág értékesítéséből,” szöveg;
8. 7. § (1) bekezdés zs) pontjában és (11) bekezdés b) pontjában a „szellemi termék” szövegrész helyébe a „szoftvertermékek felhasználási joga, szellemi termék” szöveg;
9. 7. § (11) bekezdés b) pontjában a „szellemi termékre” szövegrész helyébe a „szoftvertermékek felhasználási jogára, szellemi termékre” szöveg;
10. 7. § (12) bekezdésében az „az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra történő alkalmazásáról szóló 1857/2006/EK rendelet 4. cikkében foglalt támogatásként vehető igénybe” szövegrész helyébe az „az Európai Közösséget Létrehozó Szerződés 107. és 108. cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra történő alkalmazásáról szóló rendeletben foglalt támogatásként vehető igénybe” szöveg;
11. 18. § (6) bekezdésében az „a jegyzett tőke nem pénzbeli hozzájárulással történő teljesítése” szövegrész helyébe az „a jegyzett tőke, tőketartalék nem pénzbeli hozzájárulással történő teljesítése” szöveg;
12. 22. § (3) és (4) bekezdésében a „támogatási igazolások összértéke” szövegrészek helyébe a „támogatási igazolások és a támogatási szerződés keretében megfizetett kiegészítő támogatások összértéke” szöveg;
13. 22/A. § (1) bekezdésében az „ideértve a felhasznált hitel visszafizetésére igazoltan felvett más hitel” szövegrész helyébe az „ideértve a felhasznált hitel visszafizetésére igazoltan felvett más hitelt” szöveg;
14. 22/A. § (4) bekezdésében az „az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra történő alkalmazásáról szóló 1857/2006/EK rendelet 4. cikkében foglalt vehető igénybe” szövegrész helyébe az „az Európai Közösséget Létrehozó Szerződés 107. és 108. cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra történő alkalmazásáról szóló rendeletben foglalt támogatásként vehető igénybe” szöveg;
15. 22/C. § (1) bekezdés c) pont ce) alpontjában az „az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. és 88. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1998/2006/EK bizottsági rendelet” szövegrész helyébe az „az Európai Közösséget Létrehozó Szerződés alapján elfogadott, a csekély összegű (de minimis) támogatások alkalmazásáról szóló bizottsági rendelet” szöveg;
16. 26. § (13) bekezdésében a „kisvállalati adó alanya” szövegrész helyébe a „kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény (a továbbiakban: Katv.) hatálya alá tartozó adóalany” szöveg, a „kisvállalati adó adóalanyisága” szövegrészek helyébe a „Katv. szerinti adóalanyisága” szöveg;
17. 31. § (4) bekezdésében az „az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról és a 70/2001/EK rendelet módosításáról szóló 2006. december 15-i 1857/2006/EK bizottsági rendelet (HL L 358., 2006. 12. 16., 3. o.)” szövegrész helyébe az „az Európai Közösséget Létrehozó Szerződés 107. és 108. cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra történő alkalmazásáról szóló rendelet” szöveg
lép.
34. § Hatályát veszti a Tao. törvény
a) 4. § 1/a. pontjában az „és a személyi jövedelemadóról szóló törvényben” szövegrész;
b) 22/A. § (1) bekezdésében a „2000. december 31-ét követően megkötött” szövegrész;
c) 28. § (5) bekezdésében a „ráfordításként elszámolt” szövegrész.
35. § Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Eva. törvény) 3. § (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:
(Az adózó adóalanyisága megszűnik:)
„k) a kisvállalati adó szerinti adóalanyiság létrejötte napját megelőző nappal.”
36. § Az Eva. törvény 3. § (1) bekezdés g) pontjában a „felszámolás” szövegrész helyébe a „felszámolás, a kényszertörlési eljárás” szöveg lép.
37. § Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény 3. § (3c) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdés c), valamint a (2) bekezdés a) és b) pontjában említett foglalkozásúnak minősül:]
„b) a hivatásos sportoló, sportmunkatárs, valamint a sportról szóló 2004. évi I. törvény (a továbbiakban: a sportról szóló törvény) 11/A. §-ában meghatározott sportszakember, feltéve, hogy a magánszemély sportszervezettel vagy a sportról szóló törvény 19. § (3) bekezdése szerinti sportszövetséggel fennálló jogviszonya keretében sporttevékenységgel kapcsolatban közvetlenül vagy közvetetten feladatot lát el, és a sportszövetség szabályzata szerint sportszakembernek minősül, vagy a sportszövetség vagy a sportszervezet főállású munkavállalója, a sport területén képesítéshez kötött tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítések jegyzékéről szóló jogszabályban meghatározott tevékenységek esetén feltéve, hogy a sportmunkatárs, sportszakember rendelkezik a jegyzékben meghatározott képesítéssel, szakképzettséggel.”
38. § Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény (a továbbiakban: Különadó tv.) a következő alcímmel egészül ki:
„Hitelintézeti hozzájárulás
4/C. § (1) A hitelintézetnek a 2013. adóévre a Hpt. alapján a már megképzett és 2013. december 31-ei fordulónappal az eredménytartalékba átvezetett általános kockázati céltartalékra tekintettel egyszeri fizetési kötelezettsége keletkezik.
(2) A hitelintézet az (1) bekezdésben meghatározott fizetési kötelezettségét azáltal teljesíti, hogy az általános kockázati céltartalékból az eredménytartalékba – a 2013. december 31-ei fordulónappal – átvezetett összeggel az e fordulónappal lezáruló adóév társasági adóalapja megállapítása során
a) a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao törvény) 6. § (5) bekezdés b) pontjának alkalmazása esetén a jövedelem-(nyereség-) minimumot,
b) az a) pont hatálya alá nem tartozó esetben az adózás előtti eredményét
megnöveli.
(3) Az (1) bekezdés szerinti fizetési kötelezettségre tekintettel a 2013. december 31-ei fordulónappal lezáruló adóévben a hitelintézet társasági adóalapja a Tao törvény 6. § (1)–(2), (5)–(10) bekezdése szerint megállapított, a (2) bekezdés szerint módosított összeg, de legalább az általános kockázati céltartalék csökkenéseként elszámolt összeg. A hitelintézet a 2013. december 31-ei fordulónappal lezáruló adóév elhatárolt veszteségét a (2) bekezdés szerint növelő tételként elszámolt összeg figyelembe vétele nélkül állapítja meg.
(4) Az általános kockázati céltartalékra tekintettel keletkezett adóalaprész után a hitelintézet 19 százalékkal állapítja meg a társasági adót.
(5) A hitelintézet a társasági adóalapjából a (2)–(3) bekezdés szerinti rész tekintetében a 2013-ban kezdődő adóévre vonatkozó adóelőleg-kiegészítési kötelezettségét azzal teljesíti, hogy a (2) és (3) bekezdés szerint meghatározott fizetési kötelezettséget 2014. március 10-éig megállapítja, az állami adóhatóság által rendszeresített külön nyomtatványon, elektronikus úton bevallja és egy összegben (társasági adófizetési kötelezettségként) megfizeti.
(6) Az (5) bekezdés szerinti kötelezettség elmulasztása a jogkövetkezmények szempontjából az adófizetési kötelezettség elmulasztásával esik egy tekintet alá, amelynek alapján adóbírság és késedelmi pótlék kiszabásának van helye.”
39. § A Különadó tv. a következő 11. §-sal egészül ki:
„11. § E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC. törvénnyel megállapított 4/C. §-a 2014. december 31-én hatályát veszti.”
40. § A Különadó tv.
a) 4. § (5) és (6) bekezdésében a „2013-ra” szövegrész helyébe a „2014-re” szöveg;
b) 4/A. § (1) bekezdésében a „2013-ban” szövegrész helyébe a „2014-ben” szöveg;
c) 4/A. § (2) bekezdésében a „2013.” szövegrész helyébe a „2014.” szöveg;
d) 4/A. § (3) bekezdésében a „2010–2012.” szövegrész helyébe a „2010–2013.” szöveg, a „2013.” szövegrész helyébe a „2014.” szöveg;
e) 4/A. § (38) bekezdésében az „A Hpt. szerinti” szövegrész helyébe az „A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény (a továbbiakban: Hpt.) szerinti” szöveg;
f) 4/B. § (1) bekezdésében a „2013-ban” szövegrész helyébe a „2014-ben” szöveg;
g) 5. § (3) bekezdésében az „a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény” szövegrész helyébe az „a Tao törvény” szöveg;
h) 6. § (4) bekezdésében az „a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény” szövegrész helyébe az „a Hpt.” szöveg;
i) 7. § 4. pontjában az „a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény (a továbbiakban: Hpt.)” szövegrész helyébe az „a Hpt.” szöveg;
j) 7. § 8. pontjában a „létrejött pénzügyi vállalkozást” szövegrész helyébe a „létrejött pénzügyi vállalkozást, továbbá a kizárólag csoportfinanszírozást végző pénzügyi vállalkozást” szöveg
lép.
41. § A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: Katv.) 2. § 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„8. főállású kisadózó: a kisadózó, kivéve azt a kisadózót, aki a tárgyhó egészében megfelel az alábbi feltételek bármelyikének:
a) legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll, azzal, hogy a heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani,
b) a társadalombiztosítás ellátásairól és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) szerinti kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül,
c) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek alapján külföldön biztosított személynek minősül,
d) a kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény alapján más államban biztosítottnak minősül,
e) olyan magánszemély, aki 2011. december 31-én – a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján megállapított – I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 32–33. §-a alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül,
f) rokkantsági ellátásban részesül és egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 50 százalékos vagy kisebb mértékű,
g) a kisadózó vállalkozáson kívül más vállalkozásban nem kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak vagy társas vállalkozónak minősül, ideértve más kisadózó vállalkozásban fennálló főállású kisadózó jogállást is;”
42. § A Katv. 4. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A tevékenységét év közben kezdő vállalkozás bejelentését az állami adóhatósághoz való bejelentkezéssel egyidejűleg teljesítheti. Ebben az esetben az adóalanyiság a vállalkozás nyilvántartásba vételének napjával vagy – ha az korábbi időpont – a létesítő okirat ellenjegyzésének napjával – de legkorábban 2013. január 1-jén – jön létre.”
43. § A Katv. 7. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és egyidejűleg a § a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A bejelentésben nyilatkozni kell arról, hogy a kisadózó főállású kisadózónak minősül-e, valamint nyilatkozni lehet arról, ha a kisadózó vállalkozás a főállású kisadózó után magasabb összegű tételes adó [8. § (4a) bekezdés] megfizetését választja.
(3a) A magasabb összegű tételes adó a bejelentést követően is választható. A magasabb összegű fizetési kötelezettséget a választásról szóló nyilatkozat megtételének hónapjától kell teljesíteni. A magasabb összegű tételes adót a választás visszavonása hónapjáig, a kisadózó vállalkozó főállású jogállásának megszűnése hónapjáig, vagy a kisadózó vállalkozás e fejezet szerinti adóalanyiságának megszűnése hónapjáig kell teljesíteni.”
44. § A Katv. 8. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A (4) bekezdés rendelkezésétől eltérően a kisadózó vállalkozás választhatja, hogy a főállású kisadózó után magasabb összegű tételes adót fizet. Az e választás alapján fizetendő adó minden megkezdett naptári hónapra 75 ezer forint.”
45. § A Katv. 10. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1) A főállású kisadózó e jogállásának időtartama alatt biztosítottnak minősül, a Tbj.-ben és a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényben meghatározott valamennyi ellátásra jogosultságot szerezhet, ezen ellátások számításának alapja havi 81 300 forint, magasabb összegű tételes adó fizetése esetén 136 250 forint. Az állami adóhatóság a 7. § és a 8. § (11) bekezdése szerinti bejelentések adattartalma alapján adatot szolgáltat az egészség- és nyugdíjbiztosítási szervek felé a főállású kisadózó biztosítotti jogállásának időtartamáról és az ellátások alapjáról.
(1a) Szünetel a főállású kisadózó biztosítása abban a hónapban, amelyben a főállású kisadózó után az adót a 8. § (9) bekezdés d) pontja alapján nem kell megfizetni.”
46. § A Katv. 11. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A kisadózó vállalkozás az (1)–(3) bekezdés szerinti nyilatkozatban vagy bevallásban adatot szolgáltat bármely más személy (ide nem értve az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyt) nevéről és címéről, a naptári évben megszerzett, a kisadózó vállalkozás bevételének minősülő összegről, ha az meghaladja az 1 millió forintot. Az adatszolgáltatás teljesítése során nem kell figyelembe venni a kisadózó vállalkozás olyan bevételét, melyről a kisadózó vállalkozás nem számlát állított ki.”
47. § A Katv. 12. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A bevételi nyilvántartás vezetésével összefüggő kötelezettséget teljesítettnek kell tekinteni, ha a kisadózó vállalkozás az általa kiállított nyugtákat, számlákat teljes körűen megőrzi akkor, ha e dokumentumokból a bevétel megszerzésének időpontja hitelesen megállapítható.”
48. § A Katv. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„13. § Az Art. szerinti adózó (ide nem értve az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyt és a kisadózó vállalkozások tételes adójának alanyát) a tárgyévet követő év március 31-ig adatot szolgáltat az állami adóhatóság részére a kisadózó vállalkozás nevéről, címéről, adószámáról, és a kisadózó vállalkozás részére a naptári évben juttatott, a kisadózó vállalkozás bevételének minősülő összegről, ha az meghaladja az 1 millió forintot. Az adatszolgáltatás teljesítése során nem kell figyelembe venni a kisadózó vállalkozás olyan bevételét, melyről a kisadózó vállalkozás nem számlát állított ki.”
49. § (1) A Katv. 20. § (4) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
(A pénzforgalmi szemléletű eredményt csökkenti a következő ügyletekből a tárgyévben befolyt pénzeszköz:)
„h) az e törvény alapján megfizetett adó visszatérítése.”
(2) A Katv. 20. § (5) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
(A pénzforgalmi szemléletű eredményt növeli)
„h) az e törvény alapján megfizetett adó és adóelőleg”
(miatt a tárgyévben teljesített pénzeszköz kifizetés.)
(3) A Katv. 20. § (13) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
[A (2) bekezdés alkalmazásában a pénzforgalmi szemléletű eredmény meghatározása során figyelmen kívül kell hagyni]
„c) az e törvény szerinti adóalanyiság időszakát megelőző időszakban teljesített és az adóalanyiság időszaka alatt visszatérített pótbefizetést.”
50. § A Katv. 25. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Ha a kisadózó vállalkozások tételes adóját alkalmazó egyéni vállalkozó a tevékenységét megszünteti, akkor a bevételét növeli az az összeg, amelyet a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság bejelentése adóévében a (2) bekezdésben foglaltak szerint megállapított.”
51. § A Katv. 26. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés szerinti összeg a beszámoló
a) mérlegében kimutatott eredménytartalék, saját elhatározásból lekötött tartalék, mérleg szerinti eredmény és – a jóváhagyott osztalék, részesedés alapján a taggal szemben fennálló – kötelezettség együttes összegéből az a rész, amely meghaladja a mérlegben kimutatott, nem vagyoni betétként megszerzett immateriális javak és tárgyi eszközök (ide nem értve az immateriális javak és a tárgyi eszközök értékhelyesbítését) együttes könyv szerinti értékét;
b) egyszerűsített mérlegében kimutatott eredménytartalék, saját elhatározásból lekötött tartalék, mérleg szerinti eredmény, tartalék és – a jóváhagyott osztalék, részesedés alapján tagjával szemben fennálló – kötelezettség együttes összegéből az a rész, amely meghaladja az egyszerűsített mérlegben kimutatott, nem vagyoni betétként megszerzett immateriális javak és tárgyi eszközök együttes könyv szerinti értékét;
csökkentve azzal az eredménytartalékkal, eredménytartalékból lekötött tartalékkal, eredménytartalékból jóváhagyott osztalékfizetési kötelezettséggel, amely az adóalany egyszerűsített vállalkozói adó szerinti adóalanyiságának időtartama alatt keletkezett.”
52. § A Katv. a következő alcímmel és 28/A. §-sal egészül ki:
„20/A. Egyszerűsített vállalkozói adó
28/A. § Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alól a kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá bejelentkező adóalanyok esetében a 2. § 12. pontjában foglaltaktól eltérően nem kell a kisadózó vállalkozás bevételének tekinteni azt a bevételt, amelyet az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény alapján az egyszerűsített vállalkozói adó alapjának kell tekinteni. E bevételeket a kisadózó vállalkozás bevételi nyilvántartásában fel kell tüntetni azzal a külön bejegyzéssel, hogy e bevételek az egyszerűsített vállalkozói adó alapját képezik.”
53. § A Katv. a következő 32. §-sal egészül ki:
„32. § (1) E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC. törvénnyel megállapított, illetve módosított rendelkezéseit a hatálybalépésük napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni a (2)–(3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével.
(2) E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC. törvénnyel megállapított 4. § (2) bekezdését az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.
(3) E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC. törvénnyel megállapított 13. §, 20. § (1), (2) bekezdés, (4) bekezdés h) pont, (5) bekezdés f) pont, g) pont, h) pont, (6) bekezdés f) pont, (13) bekezdés c) pont, 26. § (2) bekezdés és 28/A. § rendelkezését a 2013. adóévre vonatkozóan is alkalmazni kell.
(4) E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC. törvénnyel megállapított 23. § (5) bekezdés rendelkezését a 2013. adóévre az adózó választása szerint alkalmazza.”
54. § A Katv.
a) 2. § 3. pontjában a „vagy a kisvállalati adó hatálya alá bejelentkező, az Szt. hatálya alá nem tartozó, az egyszerűsített vállalkozói adó alanyai esetén az egyszerűsített vállalkozói adó alapja” szövegrész helyébe a „vagy a kisvállalati adó hatálya alá bejelentkező, az Szt. hatálya alá nem tartozó egyszerűsített vállalkozói adóalany esetén az egyszerűsített vállalkozói adó alapja, a kisvállalati adó hatálya alá bejelentkező, az Szt. hatálya alá nem tartozó kisadózó vállalkozás esetén a 12. pont alapján meghatározott összeg” szöveg;
b) 5. § (1) bekezdés f) pontjában az „ezen időpontig” szövegrész helyébe az „a kisadózó tag kilépését követő napig” szöveg;
c) 5. § (1) bekezdés j) pontjában a „végrehajtható adótartozása” szövegrész helyébe a „végrehajtható, nettó módon számított adótartozása” szöveg;
d) 19. § (6) bekezdésében az „a cégbíróságnak” szövegrész helyébe az „az adóhatóságnak” szöveg;
e) 19. § (9) bekezdésében a „társasági szerződése” szövegrészek helyébe a „létesítő okirata” szöveg;
f) 20. § (1) bekezdésében a „(2)–(19)” szövegrész helyébe a „(2)–(20)” szöveg;
g) 20. § (2) bekezdésében a „(4)–(19)” szövegrészek helyébe a „(4)–(20)” szöveg, az „egyszerűsített vállalkozói adóalany” szövegrész helyébe az „egyszerűsített vállalkozói adóalany vagy kisadózó vállalkozás” szöveg;
h) 20. § (5) bekezdés f) pontjában a „fizetése és” szövegrész helyébe a „fizetése,” szöveg, g) pontjában a „kifizetése” szövegrész helyébe a „kifizetése és” szöveg;
i) 20. § (6) bekezdés f) pontjában a „bírság, pótlék, valamint az e törvény alapján megfizetett adó és adóelőleg,” szövegrész helyébe a „bírság, pótlék,” szöveg;
j) 20. § (8) bekezdésében a „feltéve, hogy az adóévben a szerződés” szövegrész helyébe a „feltéve, hogy a szerződés” szöveg;
k) 23. § (5) bekezdésében a „(4)–(19)” szövegrész helyébe a „(4)–(20)” szöveg;
l) 23. § (9) bekezdésében az „egyszerűsített vállalkozói adóalany” szövegrész helyébe az „egyszerűsített vállalkozói adóalany vagy kisadózó vállalkozás” szöveg
lép.
55. § (1) Az energiaadóról szóló 2003. évi LXXXVIII. törvény 7. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az adóalany az 5. § szerint keletkezett adófizetési kötelezettsége és a 6. § szerinti adó-visszaigénylési jogosultsága különbözeteként megállapított nettó adót havonta, a tárgyhó első napjától a tárgyhó utolsó napjáig terjedő adómegállapítási időszakra, a tárgyhót követő hó 20. napjáig köteles bevallani és megfizetni, illetve jogosult visszaigényelni. Az adómegállapítási időszakra vonatkozóan vissza nem igényelt adó az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) szerinti elévülési időn belül későbbi adómegállapítási időszakban is levonható, visszaigényelhető.”
(2) Az energiaadóról szóló 2003. évi LXXXVIII. törvény 7. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az adó-visszaigénylésre jogosult, a 6. § (1) bekezdésében felsorolt személyek közül a nem adóalany személy az (5) bekezdésben meghatározott adómegállapítási időszakra a visszaigényelhető adót – a (7) bekezdésben foglalt eltéréssel – havonta, a tárgyhót követő hó 20. napjától igényelheti vissza az Art. költségvetési támogatásokra vonatkozó szabályainak alkalmazásával.”
56. § A regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény (a továbbiakban: Rega tv.) 9. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha az adókötelezettség átalakítás miatt keletkezik, az adó alanya köteles a területileg illetékes közlekedési hatósághoz benyújtott előzetes engedély iránti kérelmet benyújtani. A közlekedési hatóság az átalakítási engedély kiadásakor, annak egy példánya megküldésével haladéktalanul értesíti a vámhatóságot az adóalany átalakítási szándékáról, közölve minden, az e törvény szerinti adókötelezettség megállapításához szükséges adatot (az eredeti és az átalakított gépjármű hengerűrtartalmát, üzemanyag fajtáját és környezetvédelmi osztályba sorolását, valamint az e törvény szerinti adó alanyának beazonosításához szükséges adatokat).”
57. § A Rega tv. 14. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a 8. § (2) bekezdése szerinti esetben a különbözet előjele negatív, a gépjármű átalakítása előtti forgalomba helyezéskor megfizetett és az átalakítást követő forgalomba helyezéskor számított adó különbözetét az adóalany a vámhatósághoz benyújtott kérelemmel visszaigényelheti, ha az átalakítást követő forgalomba helyezéskor a gépjármű környezetvédelmi osztályba sorolása jobb, mint az átalakítás előtti forgalomba helyezéskori környezetvédelmi osztályba sorolása.”
58. § A Rega tv. a következő új 21. §-sal egészül ki:
„21. § A 2. § 3. pontjának az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC. törvénnyel megállapított módosítását az e módosítás hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.”
59. § A Rega tv.
1. 2. § 3. pontjában a „mentőautót” szövegrész helyébe a „mentőautót, a halottszállító kocsit”,
2. 9. § (5) bekezdésében a „gépjárműnek az adóigazolásban szereplő” szövegrész helyébe a „gépjármű”,
3. 13. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az „adó a vámhatósághoz benyújtott kérelemmel visszaigényelhető” szövegrész helyébe az „adót az adóalany a vámhatósághoz benyújtott kérelemmel visszaigényelheti”,
4. 16/A. § (4) bekezdésében az „igazolást ad ki” szövegrész helyébe az „elektronikus igazolást továbbít a rendőrség részére”,
5. 19. § (4) bekezdésében a „13. § (6)” szövegrész helyébe a „14. § (1)”
szöveg lép.
60. § Hatályát veszti a Rega tv.
1. 7. § (1) bekezdésében az „az adóigazolás kiváltásával” és az „az adóigazolás kiváltásának időpontjában” szövegrész,
2. 7. § (2) bekezdése,
3. 9. § (5) bekezdésében a „, valamint az adóigazolás sorszámáról” szövegrész,
4. „Az adóigazolás” alcíme,
5. 13. § (3) bekezdése,
6. 16/A. § (4) bekezdésében a „, melyet a rendőrség részére elektronikus úton is továbbít” szövegrész.
61. § (1) A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 7. §-a a következő 9/A. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„9/A. KN-kód: a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendelet 1. mellékletében meghatározott Kombinált Nómenklatúrával megegyező árut megjelölő áruazonosító szám;”
(2) A Jöt. 7. § 35. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„35. aroma: az élelmiszerekben és azok felületén használható aromákról és egyes, aroma tulajdonságokkal rendelkező élelmiszer-összetevőkről, valamint az 1601/91/EGK tanácsi rendelet, a 2232/96/EK és a 110/2008/EK rendelet, valamint a 2000/13/EK irányelv módosításáról szóló 2008. december 16-i 1334/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben ekként meghatározott anyag;”
(3) A Jöt. 7. §-a a következő 56–58. pontokkal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„56. szárított dohány: a tőről leszakított nyersdohány, valamint a 2401 vámtarifaszámú feldolgozatlan dohány, továbbá a dohányhulladék;
57. fermentált dohány: az a dohány, amelyben a megfelelő eljárások mellett olyan változások játszódtak le, amelyek következtében a dohány élvezeti célra alkalmassá vált;
58. dohánylevél-töltő: az a kizárólag emberi erővel – így különösen nem elemmel, akkumulátorral, vagy elektromos áramforrásról – működtethető eszköz, amelyik egyszerre egy vagy több, de legfeljebb óránként 200 darab kézi töltésű cigaretta elkészítésére szolgál.”
62. § (1) A Jöt. 24. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A vámhatóság – a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel – olyan személynek engedélyezi bejegyzett kereskedőként a jövedéki termék más tagállamból közösségi adófelfüggesztési eljárásban történő behozatalát, aki]
„f) – a (6)–(7) bekezdésben foglalt eltéréssel – jövedéki biztosítékot nyújt az éves szinten várhatóan beszerzésre kerülő
fa) egyéb ellenőrzött ásványolaj – kivéve a 2901 10 vámtarifaszámú cseppfolyósított szénhidrogént – mennyiségére az 52. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott adómértékkel számított adó,
fb) 2901 10 vámtarifaszámú cseppfolyósított szénhidrogén mennyiségére az 52. § (1) bekezdés f) pontja szerinti legmagasabb adómértékkel számított adó,
fc) – az fa) és fb) pontban nem említett – jövedéki termék mennyiségére számított adótartalom
egytizenketted részének megfelelő összegben.”
(2) A Jöt. 24. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Amennyiben a bejegyzett kereskedő eseti jelleggel hoz be jövedéki terméket más tagállamból közösségi adófelfüggesztési eljárásban (a továbbiakban: eseti bejegyzett kereskedő), részére a vámhatóság esetenként egy szállítmányra vonatkozóan ad engedélyt a 35. § (1) bekezdés b)–c) pontban meghatározott feltételek teljesítése, valamint a kérelemben megjelölt, beszerzésre kerülő
a) egyéb ellenőrzött ásványolaj – kivéve a 2901 10 vámtarifaszámú cseppfolyósított szénhidrogént – mennyiségére az 52. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott adómértékkel,
b) 2901 10 vámtarifaszámú cseppfolyósított szénhidrogén mennyiségére az 52. § (1) bekezdés f) pontja szerinti legmagasabb adómértékkel,
c) – az a) és b) pontokban nem említett – jövedéki termék mennyiségére
számított adónak megfelelő összegben történő előzetes jövedékibiztosíték-nyújtás esetén.”
(3) A Jöt. 24. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az (1) bekezdés szerinti bejegyzett kereskedő 25. § szerinti, nem teljesített adófizetési kötelezettségének összege – a (7) bekezdésben foglalt eltéréssel – 50 százalékkal, de legfeljebb 50 millió forinttal haladhatja meg a jövedéki biztosíték összegét, egyébként a jövedéki biztosítékot legalább a nem teljesített adófizetési kötelezettség összegére ki kell egészíteni. A jövedéki biztosíték megemelésének elmaradása esetén a vámhatóság a bejegyzett kereskedői engedélyt az eset összes körülményeinek figyelembevételével, különös tekintettel a nem teljesített adófizetési kötelezettség összegére, legfeljebb 30 napra felfüggesztheti. Ha a bejegyzett kereskedő a felfüggesztés elrendelésétől számított 30 nap elteltével jövedéki biztosítékát nem emeli meg, a vámhatóság a bejegyzett kereskedői engedélyt visszavonja.”
63. § (1) A Jöt. 38. § (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(6) A jövedéki biztosíték összegét módosítani kell, ha az annak elfogadásánál figyelembe vett feltételek vagy körülmények megváltoztak.
(7) Az adóraktár engedélyese köteles a jövedéki biztosítékát megemelni, amennyiben a jövedéki biztosíték megállapításánál figyelembe vett és az időarányos tényszámok alapján éves szinten várható termék-előállítás és betárolás mennyiségi adatai olyan eltérést mutatnak, amelynek alapján a jövedéki biztosíték több mint 25 százalékkal való megemelése indokolt. A vámhatóság a jövedéki biztosíték megemelésének elmaradása esetén az adóraktári engedélyt az eset összes körülményeinek figyelembevételével, – különös tekintettel a nem teljesített adófizetési kötelezettség összegére – legfeljebb 30 napra felfüggesztheti. Ha az adóraktár engedélyese a felfüggesztés elrendelésétől számított 30 nap elteltével jövedéki biztosítékát nem emeli meg, a vámhatóság az adóraktári engedélyt visszavonja.”
(2) A Jöt. 38. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) A biztosíték összegének csökkentése esetén a vámhatóság haladéktalanul intézkedik a különbözet felszabadításáról vagy visszafizetéséről.”
64. § A Jöt. 48. §-a a következő (25) bekezdéssel egészül ki:
„(25) A bejegyzett kereskedői engedély 24. § (3) bekezdése vagy az adóraktári engedély 38. § (7) bekezdése és 72. § (8a) bekezdése szerinti felfüggesztésének időtartama alatt a vámhatóság az elektronikus átvételi elismervényt nem továbbítja, az adóraktár engedélyese jövedéki terméket nem állíthat elő, szabadforgalomba nem bocsáthat, adófelfüggesztés alatt álló jövedéki terméket adóraktárából nem tárolhat ki és adóraktárába nem tárolhat be, a bejegyzett kereskedő pedig jövedéki terméket nem fogadhat.”
65. § A Jöt. 48/E. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„48/E. § (1) A vámhatóság az adóraktári engedéllyel, a bejegyzett kereskedői engedéllyel, a bejegyzett feladói engedéllyel, a keretengedéllyel, a felhasználói engedéllyel, a jövedéki engedéllyel rendelkező személyekről, a csomagküldő kereskedőkről, a csomagküldő kereskedők adóügyi képviselőiről, az üzemi motorikus gáztöltő állomás üzemeltetőiről, a nyilvántartásba vett felhasználókról, a mobil palackozóval rendelkező személyekről, az ásványolaj előállítására alkalmas desztillálóberendezés előállítására, importálására, a szeszgyártásra alkalmas desztillálóberendezés előállítására, a sör előállítására alkalmas főzőüst és komlóforraló üst előállítására, továbbá a hivatalos zár előállítására engedéllyel rendelkező személyekről közhiteles hatósági nyilvántartást vezet.
(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás az engedélyes vagy a nyilvántartásba vett nevére, engedélyszámára vagy nyilvántartási számára, az engedélyben vagy nyilvántartásban szereplő jövedéki termék vagy eszköz megnevezésére, az engedély kiadása vagy a nyilvántartásba vétel időpontjára, valamint az engedély érvényességére vonatkozó adatok tekintetében minősül közhitelesnek. A vámhatóság ezen adatokat az (1) bekezdés szerinti tevékenységek ellenőrzése érdekében, az engedély hatályának megszűnését vagy a nyilvántartásból történő törlést követő 5 évig kezeli.
(3) A vámhatóság a hatályos engedélyek vagy nyilvántartások azon adatait, amelyek tekintetében az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás közhiteles, a honlapján közzéteszi.”
66. § A Jöt. VII. fejezete a következő 48/F. §-sal egészül ki:
„48/F. § A jövedéki eljárásokban alkalmazandó vámtarifaszámoknak megfelelő KN-kódokat a vámhatóság legkésőbb a KN-kódok változását megelőző 15. napon internetes honlapján közzéteszi.”
67. § A Jöt. 62/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A 2710 19 81, 2710 19 83, 2710 19 87, 2710 19 91, 2710 19 93, 2710 19 99, 3403 19 10, 3403 19 91 és 3403 19 99 vámtarifaszám alatti ásványolaj (a továbbiakban: kenőolaj) közül az ömlesztetten szállított ásványolaj szállítását a terméket szállító személy köteles a vámhatóságnak legkésőbb a szállítást megelőző napon bejelenteni.”
68. § A Jöt. 64. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) Az alkoholtermékek kutatásához kapcsolódó tudományos célra és – köznevelési vagy felsőoktatási intézmény által vagy megbízásából – oktatási célra (a továbbiakban együtt: tudományos és oktatási cél) előállított és ugyanezen célra felhasznált alkoholtermék esetében nem kell alkalmazni az (1) és (2) bekezdés rendelkezéseit, amennyiben az előállított alkoholtermék felhasználása (megsemmisítése) az előállítónál történik.”
69. § A Jöt. 66. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A szeszfőzde a bérfőzető részére a párlat átadásával egyidejűleg egyszerűsített kísérő okmányt állít ki, amely igazolja az adó megfizetését, valamint a párlat adóraktárban történt előállítását, származását. A szeszfőzde által a bérfőzető részére kiállított származási igazolvány az átvételt követő 15 évig alkalmas a bérfőzető birtokában lévő párlat származásának igazolására. A vámhatóság a származási igazolvány érvényességét a 15 év letelte után kérelemre 2 évente 2 éves időtartamra meghosszabbítja.”
70. § (1) A Jöt. 72. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:
„(7a) A jövedéki biztosíték szempontjából a nem kizárólag bérfőzést végző szeszfőzde (a továbbiakban: kereskedelmi szeszfőzde) és a vele nem összefüggő helyrajzi számon található, de technológiai folyamatból fakadóan egy technológiai egységet képező üzemi szeszraktár egy adóraktárnak tekintendő és utána a kereskedelmi szeszfőzdére irányadó jövedéki biztosítékot kell nyújtani. Ha a kereskedelmi szeszfőzde üzemi szeszraktárában tárolt jövedéki termékek adótartalma és a nem teljesített adófizetési kötelezettség együttes összege a 10 millió forintot meghaladja, akkor a jövedéki biztosítékot a teljes összegre ki kell egészíteni, ezt követően az együttes összeg minden 5 millió forintja után kell a jövedéki biztosítékot a teljes összegre kiegészíteni.”
(2) A Jöt. 72. § (8a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8a) Az alkoholtároló adóraktár-engedélyes nem teljesített adófizetési kötelezettségének összege 50 százalékkal, de legfeljebb 50 millió forinttal haladhatja meg a jövedéki biztosíték összegét, egyébként a jövedéki biztosítékot legalább a teljes összegre ki kell egészíteni. A jövedéki biztosíték megemelésének elmaradása esetén a vámhatóság az adóraktári engedélyt az eset összes körülményeinek figyelembevételével, – különös tekintettel a nem teljesített adófizetési kötelezettség összegére – legfeljebb 30 napra felfüggesztheti. Ha az alkoholtároló adóraktár engedélyese a felfüggesztés elrendelésétől számított 30 nap elteltével jövedéki biztosítékát nem emeli meg, a vámhatóság az alkoholtároló adóraktári engedélyt visszavonja.”
(3) A Jöt. 72. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) A
a) kizárólag bérfőzést végző szeszfőzde esetében a 35. § (1) bekezdés g) pontját,
b) szeszfőzde esetében a 35. § (1) bekezdés e) pontját – ha az adóraktár-engedélyes a számviteli törvény szerint nem kötelezett könyvvizsgálatra –
nem kell alkalmazni.”
(4) A Jöt. 72. §-a a következő (13) és (14) bekezdéssel egészül ki:
„(13) A 64. § (10) bekezdés szerinti esetben nem kell adóraktári engedéllyel rendelkezni.
(14) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti adóraktárban a vámhatóság engedélyezheti a Kertv. szerinti közvetlen értékesítés folytatását. A közvetlen értékesítés keretében az adóraktárból elvitelre vagy kóstolás céljából helyben fogyasztásra kitárolt összes napi alkoholtermék-mennyiségről – a kiállított számviteli bizonylatok alapján – a nap végén egy, az adópolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott adattartalmú egyszerűsített kísérő okmányt kell kiállítani, amelynek másolatát az adóraktár engedélyese a kiállítással egyidejűleg, a 40. § (13) bekezdésében meghatározott módon megküldi a vámhatóságnak. A napközbeni készletcsökkenést az egyszerűsített kísérő okmány kiállításáig az értékesítésről kiállított számviteli bizonylat igazolja.”
71. § A Jöt. 74. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a 74. § a következő (1a) és (1b) bekezdésekkel egészül ki:
„(1) Alkoholtermék előállítására alkalmas desztillálóberendezés a vámhatóság engedélyével állítható elő és értékesíthető, továbbá a magánfőző desztillálóberendezése kivételével a vámhatóság engedélyével birtokolható. Nem szükséges a vámhatóság engedélye a rendeltetésszerűen használt, túlnyomással üzemelő háztartási főzőedényekre, a tudományos és oktatási célra használt desztillálóberendezésekre, valamint a minőségellenőrzési célra használt üveg desztillálóberendezésekre.
(1a) A tudományos és oktatási célra használt nem üveg desztillálóberendezés birtoklását a megszerzést követő 10 napon belül elektronikus úton, az adópolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott adatok megadásával be kell jelenteni a vámhatóságnak.
(1b) A tudományos és oktatási célra használt nem üveg desztillálóberendezésen előállított alkoholtermék
a) előállítását előállításonként, az előállítás megkezdésének tervezett időpontját megelőző harmadik napig az adópolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott adatok megadásával elektronikus úton be kell jelenteni a vámhatósághoz,
b) tudományos és oktatási célú felhasználásáról vagy megsemmisítéséről a jogszerű felhasználás megállapítására alkalmas, az adópolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott adattartalmú jegyzőkönyvet kell kiállítani.”
72. § A Jöt. 100. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Dohánygyártmány gyártására alkalmas gépet és egyéb eszközt – az e törvényben meghatározott dohánylevél-töltőt ide nem értve – kizárólag adóraktári engedéllyel rendelkező dohányüzem vagy dohánygyár tarthat birtokában, csak részére lehet értékesíteni, importálni.”
73. § (1) A Jöt. 104. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenységre (kivéve a nem saját számlára végzett közösségi kereskedelmi tevékenységet, illetve a jövedéki termék más tagállamba történő kivitelét) és a saját számlára végzett importtevékenységre szóló jövedéki engedély (2) bekezdésben foglaltakon túli feltétele, hogy a kérelmező]
„b) az 52. § (1) bekezdés f) pontja szerinti cseppfolyósított gáz – kivéve a kizárólag 25 kilogramm vagy annál kisebb kiszerelésű palackba töltött cseppfolyósított szénhidrogént – esetében telephelyenként 300 m3 űrtartalmú, a talajjal egybeépített vagy a talajhoz rögzített tárolótartállyal,”
(is rendelkezzen.)
(2) A Jöt. 104. § (4) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
[A jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenységre (kivéve a nem saját számlára végzett közösségi kereskedelmi tevékenységet, illetve a jövedéki termék más tagállamba történő kivitelét) és a saját számlára végzett importtevékenységre szóló jövedéki engedély (2) bekezdésben foglaltakon túli feltétele, hogy a kérelmező]
„d) a 62/A. § (1) bekezdése szerinti kenőolaj esetében telephelyenként legalább 50 m2 alapterületű, szilárd térelemekkel körülhatárolt raktárhelyiséggel”
(is rendelkezzen.)
(3) A Jöt. 104. § (10) bekezdése a következő d)–f) ponttal egészül ki:
(Jövedéki engedélyes tevékenységet)
„d) kizárólag szeszfőzdében előállított alkoholtermékkel folytató, szeszfőzdét működtető személynek
da) ha a szeszfőzdében évi legfeljebb 20 hektoliter tiszta szesz tartalmú alkoholterméket állít elő, 2 millió forint összegben kell,
db) egyéb esetben 10 millió forint összegben kell,
e) kizárólag 2901 10 vámtarifaszámú cseppfolyósított szénhidrogénnel folytató személynek 1 millió Ft összegben kell,
f) kizárólag a 62/A. § (1) bekezdése szerinti kenőolajjal folytató személynek 5 millió Ft összegben kell”
(jövedéki biztosítékot nyújtania.)
(4) A Jöt. 104. § (10a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10a) Jövedéki engedélyes tevékenységet kizárólag sörfőzdében előállított sörrel vagy kizárólag szeszfőzdében előállított alkoholtermékkel folytató személynek a (4) bekezdés c) pontjában előírtaktól eltérően legalább 20 m2 alapterületű, szilárd térelemekkel körülhatárolt raktárhelyiséggel kell rendelkeznie.”
74. § (1) A Jöt. 110. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A nem jövedéki engedélyes kereskedő dohánygyártmány beszerzésekor a Dohánytörvény szerinti dohánytermék-kiskereskedelmi engedélyét vagy a dohánytermékek kiskereskedelmére vonatkozó jogosultságát igazoló okiratot (kijelölési okirat), egyéb jövedéki termék beszerzésekor – ideértve a Dohánytörvény hatálya alá nem tartozó területen létesített, dohánygyártmányt forgalmazó üzletek üzemeltetői által végzett dohánygyártmány beszerzését is – a működési engedélyét vagy a működési engedélyről szóló igazolást, illetve a Kertv. szerinti bejelentésről kapott igazolást vagy ezek másolatát az eladó kérésére köteles bemutatni.”
(2) A Jöt. 110. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:
„(7a) A (7) bekezdésben foglaltaktól eltérően a vendéglátó-ipari üzlet, kereskedelmi szálláshely által, – a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendeletben meghatározott – alkalmi rendezvényen végzett értékesítés során megmaradt 2 liter alatti kiszerelésű alkoholtermékből és borból választékonként legfeljebb öt-öt, a 2 literes vagy annál nagyobb kiszerelésből pedig választékonként legfeljebb egy-egy bontott palackot, kannát, hordót lehet tartani az üzlethelyiség elkülönített részében. A nem jövedéki engedélyes kereskedő az adópolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott tartalmú nyilvántartást vezet az alkalmi rendezvényen értékesítés során visszamaradt, az üzlethelyiség elkülönített részében tartott bontott alkoholtermékről és borról.”
75. § A Jöt. XVI. Fejezete a következő 110/A–110/B. §-sal egészül ki:
„110/A. § (1) Szárított dohányt, valamint fermentált dohányt Magyarország területére behozni, onnan kivinni, azt tárolni, birtokolni, illetve arról bármely módon rendelkezni csak a külön jogszabályban meghatározott előzetes regisztrációt követően lehet.
(2) Szárított dohányt csak fermentáló üzem, fermentált dohányt csak dohányüzem vagy dohánygyár részére lehet átadni.
(3) Ha a szárított dohányt, vagy fermentált dohányt nem a 100. § (1) bekezdésében meghatározott, adóraktári engedéllyel rendelkező dohánygyártmány-adóraktárban, vagy fermentáló üzemben tárolnak, akkor a tárolás helyét és az árumozgatást is be kell jelenteni a vámhatóság részére. Ebben az esetben a tárolt dohány szigorú őrizetéről és az áruforgalom pontos nyilvántartásáról a dohány birtokosa köteles gondoskodni.
(4) A (3) bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni a termelő saját maga által megtermelt szárított dohányára
a) mindaddig, amíg a szárított dohány a termelő közvetlen ellenőrzése alatt marad,
b) ha a szárított dohányt a termelő – írásbeli szerződés alapján megbízott – fuvarozóval közvetlenül a tárolás helyére, vagy a fermentáló üzembe, illetve dohánygyárba szállítatja, és termelő a fuvarozóval megkötött szerződéskötés során az elvárható körültekintéssel járt el.
(5) Az e §-ban foglalt rendelkezések teljesítése, annak ellenőrzése és felügyelete, továbbá az ezzel kapcsolatos hatósági eljárás jövedéki ügynek minősül.
(6) Az e §-ban előírt regisztrációs, illetve bejelentési kötelezettségnek elektronikus úton kell eleget tenni.
110/B. § (1) Cigarettapapír-lapot, cigarettapapír-hüvelyt, illetve dohánylevél-töltőt kizárólag a Dohánytörvény 11. §-ában meghatározott elárusító helyen lehet Magyarországon forgalmazni.
(2) Az e §-ban foglalt rendelkezések teljesítése, annak ellenőrzése és felügyelete, továbbá az ezzel kapcsolatos hatósági eljárás jövedéki ügynek minősül.”
76. § (1) A Jöt. 111/A. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A vámhatóság az olyan jövedéki termék felderítése érdekében, amely után az adót nem fizették meg, a postai szolgáltató felvevő- vagy kézbesítőhelyén, a futár- vagy csomagszállítást végző szolgáltató telephelyén foganatosított érzékszervi vizsgálata eredményének – így különösen a térfogat, a súly, ezek aránya – ismeretében és a rendelkezésre álló egyéb információk (beszerzett adatok) birtokában a postai szolgáltató felvevő- vagy kézbesítőhelyén, a futár- vagy csomagszállítást végző szolgáltató telephelyén – jegyzőkönyv egyidejű felvétele mellett – csomagátvizsgáló berendezéssel átvilágíthatja, vagy más alkalmas módon (különösen az adózás alól elvont jövedéki termékek észlelésére alkalmas fizikai, kémiai eljárásokkal, szolgálati kutya alkalmazásával), felbontás nélkül megvizsgálhatja azon csomagküldeményt, amelyről az előbbiek alapján valószínűsíthető, hogy