Törvények és OGY határozatok

Az oldalon a joganyagok közlönyállapota érhető el. Egységes szerkezetű, naprakész szöveget az új Jogtáron talál.
Időállapot: közlönyállapot (1996.I.15.)

Tartalomjegyzék

1996. évi I. törvény

a rádiózásról és televíziózásról * 

Az Országgyűlés a szabad és független rádiózás és televíziózás, a véleménynyilvánítás szabadsága, a tájékoztatás függetlensége, kiegyensúlyozottsága és tárgyilagossága, a tájékozódás szabadsága, valamint az egyetemes és a nemzeti kultúra támogatása, a vélemények és a kultúra sokszínűségének érvényre juttatása érdekében, továbbá a tájékoztatási monopóliumok kialakulásának megakadályozására, az Alkotmány 61. §-ával összhangban a következő törvényt alkotja:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A törvény hatálya

1. § (1) E törvényt kell alkalmazni a magyarországi rádió és televízió műsorszolgáltatásra és az ezzel összefüggő műsorterjesztésre.

(2) Ha nemzetközi szerződés így rendelkezik, e törvényt a nem magyarországi műsorszolgáltatóra is alkalmazni kell.

Értelmező rendelkezések

2. § E törvény alkalmazásában:

1. Adásidő: a műsoridő és a műsorszolgáltatás során közzétett egyéb, műsorszámnak nem minősülő információk időtartamának összege. Műsorszámnak nem minősülő információ a mérőjel, a monoszkóp, a műsorszignál, a szünetjel, a pontos idő közlése, a bemondónak műsorszámhoz nem kapcsolódó közlése, továbbá a műszaki hibából eredő műsorszünet.

2. Alapszolgáltatás: a műsorelosztó rendszerben az előfizetőknek a legalacsonyabb díjtétellel nyújtott műsorelosztási szolgáltatás.

3. Befolyásoló részesedés:

a) az olyan közvetlen és közvetett tulajdon egy vállalkozásban, amely összességében a vagyoni vagy a szavazati jogok huszonöt százalékát meghaladó mértékű befolyást biztosít; a Ptk. 685. § b) pontja szerinti közeli hozzátartozók közvetlen és közvetett tulajdoni részesedését egybe kell számítani,

b) az olyan helyzet, amely a vállalkozásban szerződés, alapító okirat (alapszabály), vagy elsőbbségi részvény alapján, a döntéshozó, vagy a felügyelő szervek tagjai kinevezése (elmozdítása) útján, vagy egyéb módon jelentős befolyást tesz lehetővé.

4. Burkolt reklám: az a műsorszám vagy műsorszámon belüli tájékoztatás, amely semleges információ látszatát keltve ösztönöz áru vásárlására, vagy szolgáltatás igénybevételére, vagy bármely más üzleti magatartásra.

5. Értéknövelő szolgáltatás: a műsorszolgáltatással össze nem függő programok és információk terjesztése.

6. Filmalkotás: a játékfilm, a televíziófilm, a televízió-játék, a televíziós játékfilm-sorozat, a dokumentumfilm, a népszerű tudományos film, az animációs film.

7. Főműsoridő: rádióban a 6 óra 30 perc és 9 óra 30 perc, televízióban a 18 óra 30 perc és 21 óra 30 perc közötti időszak.

8. Hálózatba kapcsolódás: két vagy több műsorszolgáltató összekapcsolódása ugyanazon műsorszám, vagy műsor egyidejű, vagy csaknem egyidejű szolgáltatására.

9. Hálózatos műsorszolgáltató: az a műsorszolgáltató, amelynek műsora vagy műsorszáma hálózatos műsorszolgáltatásban terjesztésre kerül, és a műsorszolgáltatásért felelősséggel tartozik.

10. Helyi műsorszolgáltatás: az a műsorszolgáltatás, amelynek vételkörzetében éves átlagban legfeljebb százezer lakos vagy egy városon belül legfeljebb ötszázezer lakos él.

11. Jótékonysági felhívás: az a műsorban - pénzbeli vagy más gazdasági természetű ellenszolgáltatás nélkül - közzétett műsorszám vagy műsorszám része, amely segítség nyújtására szólít fel természetes személy, természetes személyek valamely csoportja vagy ezek támogatására alapított társadalmi szervezet, alapítvány stb. érdekében.

12. Képernyőszöveg: televízió műsorszolgáltatás műsoridejének kezdete előtt, illetőleg befejezése után vagy műsorszámok között - nem a műsor részeként - közzétett írás, állókép, számítógépes grafika.

13. Kiegészítő műsorszolgáltatás: rádió, illetőleg televízió műsorszolgáltatással egyidejűleg, kiegészítő műszaki megoldás segítségével, ugyanazon a műsorelosztó, műsorszóró csatornán továbbított, a műsorszolgáltatáshoz szorosan kapcsolódó többletinformáció.

14. Klasszikus reklám: minden olyan reklám, amely nem minősül közvetlen ajánlatnak.

15. Körzeti műsorszolgáltatás: az a műsorszolgáltatás, amelynek vételkörzete meghaladja a helyi műsorszolgáltatás vételkörzetét, de vételkörzetében az ország lakosságának kevesebb mint a fele él.

16. Közérdekű közlemény:

a) az állami vagy helyi, területi önkormányzati feladatot ellátó szervezet, illetve természetes személy kérésére és általa meghatározott tartalommal közzétett műsorszám, amely a lakosság figyelmének felkeltését szolgálja,

b) nem politikai cél előmozdítására közzétett olyan műsorszám, mely közérdekű cél támogatására szólít fel, ilyen eseményt vagy célt népszerűsít, továbbá az ilyen cél megvalósulását veszélyeztető körülményre hívja fel a figyelmet.

17. Közműsorszolgáltató: olyan műsorszolgáltató, amely az Országos Rádió és Televízió Testület által elfogadott saját műsorszolgáltatási szabályzat alapján műsorában többségében közszolgálati műsorszámokat szolgáltat.

18. Közszolgálati műsor: az a műsor, melyben a közszolgálati műsorszámok meghatározó szerepet játszanak, és amely a műsorszolgáltató vételkörzetében élő hallgatókat, nézőket rendszeresen tájékoztatja közérdeklődésre számot tartó kérdésekről.

19. Közszolgálati műsorszám: a műsorszolgáltató vételkörzetében (országos, körzeti, helyi) élő hallgatók, nézők tájékozódási, kulturális, állampolgári, életviteli szükségleteit, igényeit szolgáló műsorszám, így különösen:

a) a művészeti alkotás, az egyetemes, a magyar és a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek kultúráját, valamint a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek életét, a kisebbségi álláspontokat bemutató közlés,

b) oktatási, képzési célú ismeretek közzététele,

c) tudományos tevékenység és eredmények ismertetése,

d) a vallásszabadság megvalósulását szolgáló, valamint az egyházi és a hitéleti tevékenységet bemutató műsorok,

e) a gyermek- és ifjúsági műsorok,

f) a mindennapi életvitelt segítő, az állampolgárok jogi és közéleti tájékozódását szolgáló, az egészséges életmódot, a környezetvédelmet, a természet- és tájvédelmet, a közbiztonságot, a közlekedésbiztonságot elősegítő ismeretek terjesztése,

g) az életkoruk, testi, szellemi vagy lelki állapotuk, társadalmi körülményeik következtében súlyosan hátrányos helyzetben lévő csoportok számára készített műsorszám,

h) a hírszolgáltatás.

20. Közszolgálati műsorszolgáltató: olyan műsorszolgáltató, amelynek működését közszolgálati műsorszolgáltatási szabályzat határozza meg, feladata többségében közszolgálati műsor szolgáltatása, fenntartása alapvetően közpénzekből történik, társadalmi felügyelet alatt áll, alapvető jogait és kötelességeit e törvény állapítja meg.

21. Közvetett tulajdon: a vállalkozásban tulajdoni részesedéssel, illetve szavazatokkal rendelkező másik vállalkozás (a továbbiakban: köztes vállalkozás) tulajdonosait megillető tulajdoni, illetve szavazati jog. Ha a tulajdoni arány és a szavazati arány eltér, a nagyobb arányt kell figyelembe venni. A közvetett tulajdon arányának megállapításához a köztes vállalkozásban fennálló tulajdoni vagy szavazati hányadot meg kell szorozni a köztes vállalkozásnak az eredeti vállalkozásban fennálló tulajdoni vagy szavazati hányadával. Ha a köztes vállalkozásban a vállalkozásnak többségi tulajdona van, ezt egy egészként kell figyelembe venni. Természetes személyek esetében a közeli hozzátartozók által [Ptk. 685. § b) pont] birtokolt, illetve gyakorolt tulajdoni vagy szavazati hányadokat egybe kell számítani.

22. Közvetlen ajánlat: az a reklám, amely a kereskedelmi elosztóval vagy a szolgáltatóval való közvetlen kapcsolatteremtés útján termékek vételére, eladására vagy bérletére, illetve szolgáltatások igénybevételére szólít fel.

23. Külföldre irányuló műsorszolgáltatás: az a nem műholdas műsorszolgáltatás, amelynek célzott vételkörzete - a közzétételére felhasznált műsorterjesztő lehetőségek jellemzői alapján - túlnyomórészt a Magyar Köztársaság határain kívülre esik, illetve a Magyarországon kívül eső vételkörzetű műholdas magyarországi műsorszolgáltatás.

24. Magyarországi műsorszolgáltatás: az a műsorszolgáltatás, amelynek

a) műsorszolgáltatója magyarországi lakóhellyel rendelkező természetes személy, magyarországi székhelyű jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, vagy

b) közzétételére használt műsorterjesztő berendezést, hálózatot a Magyar Köztársaság területén telepítették.

Nem minősül magyarországi műsorszolgáltatásnak a Magyar Köztársaság területén kívülről származó, változtatás nélkül, egyidejűleg közzétett műsorszolgáltatás.

25. Műsor: rádió, illetve televízió műsorszámok megszerkesztett és nyilvánosan közzétett sorozata.

26. Műsorelosztás: a műsorszolgáltató által előállított jelek egyidejű, változatlan továbbítása vezetékes (kábeles) hálózaton vagy nem műsorszóró rádiótávközlő rendszeren a műsorszolgáltató telephelyétől, illetőleg a műsorszétosztó hálózat végpontjától elkülönült szervezet közbeiktatásával az arra jogosult felhasználó vevőkészülékéhez, a tíznél kevesebb vevőkészülék csatlakoztatására alkalmas hálózat segítségével történő jeltovábbítás kivételével. Nem minősül műsorelosztásnak a telekhatáron belüli vezetékrendszer (pl. társasház).

27. Műsoridő: a műsorban - valamely meghatározott időszak folyamán - közzétett műsorszámok együttes időtartama.

28. Műsorszám: hang vagy kép, illetve ezek összekapcsolódó - zárt egységet alkotó, vagy önálló részekből zárt egységbe szerkesztett - együttese, amelyet az együttes egészét egyedileg megjelölő főcím, szükség szerint további megkülönböztető jelzés, illetőleg a befejeződést jelző közlés határol.

29. Műsorszétosztás: a műsorszolgáltató által előállított jelek vezetékes (kábeles) hálózaton, továbbá földfelszíni vagy műholdas nem műsorszóró rádiótávközlő rendszeren tartalmában változatlanul történő egyidejű eljuttatása rádió és televízió műsorszóró adókhoz, illetőleg műsorelosztó hálózatokhoz.

30. Műsorszolgáltatás: állandó megnevezéssel ellátott rádióműsor, illetve televízió-műsor rendszeres szolgáltatása előzetesen nyilvánosságra hozott adásidőben, bármely műsorterjesztő rendszer meghatározott és nyilvánosan ismertetett csatornáján bárki számára, aki megfelelő vevőkészüléket üzemeltet.

31. Műsorszolgáltató: a műsorszolgáltatásra e törvény szerint jogosultságot szerzett az a vállalkozás, amely a műsorszámok sorozatát megszerkeszti, vagy dönt arról, hogy a műsorban mely műsorszám szerepeljen.

32. Műsorszórás: földfelszíni vagy műholdas rendszerrel végzett egyirányú - megfelelő vevőkészülékkel rendelkező, elvileg korlátlan számú felhasználónak szánt - rádió-távközlési eljárás hangok, képek vagy egyéb természetű jelek továbbítására.

33. Műsorterjesztés: műsorszolgáltató által előállított műsorszolgáltatási jelek elektronikus úton (műsorszórással vagy műsorelosztás útján) egyidejűleg, változatlanul történő eljuttatása a felhasználó vevőkészülékéhez.

34. Nem nyereségérdekelt műsorszolgáltató: az olyan műsorszolgáltató, amely nemzeti és etnikai vagy más kisebbségi, kulturális cél vagy hátrányos helyzetű csoport szolgálatát vállalja, vagy a lakóhelyi közösség közéleti fórumaként kíván szolgálni, ha a műsorszolgáltatásból származó - elkülönítetten nyilvántartott - pénzügyi eredményét kizárólag a műsorszolgáltatás folytatására, fejlesztésére használja fel.

35. Országos érdekképviseleti, illetőleg szakmai szervezet: az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény hatálya alá tartozó olyan érdekképviseleti vagy szakmai szervezet, amelynek alapszabályából a működési kör egész országra kiterjedő jellege megállapítható.

36. Országos műsorszolgáltatás: az a műsorszolgáltatás, amelynek vételkörzetében az ország lakosságának legalább ötven százaléka él.

37. Országos terjesztésű lap: az a napilap, amelynek eladott napi példányszáma legalább tíz megyében eléri az ezer-ezer példányt, vagy Budapesten eléri a negyvenezer példányt, továbbá az a hetilap, amelynek eladott heti példányszáma legalább tíz megyében eléri az ötszáz-ötszáz példányt, vagy Budapesten eléri a harmincezer példányt.

38. Összetett műsorszám: több műsorszám - egy főcímmel jelzett - együttese.

39. Politikai hirdetés: olyan műsorszám, amely párt, politikai mozgalom

a) választásokon való részvételének, sikeres szereplésének, jelöltjének, népszavazási kezdeményezésének támogatására szólít fel, befolyásol,

b) nevét, tevékenységét, céljait, jelszavát, emblémáját, a róla alkotott képet népszerűsíti.

40. Tudatosan nem észlelhető reklám: olyan reklám, amelynek közzétételekor - az időtartam rövidsége vagy más ok következtében - a műsorszám nézőjére, hallgatójára a lélektani értelemben tudatos észleléshez szükséges ingerküszöbnél kisebb erősségű hanghatás, fényhatás keltette inger hat.

41. Reklám (hirdetés): olyan nyilvános tájékoztatásként ellenérték vagy ellenszolgáltatás fejében közzétett műsorszám, illetve rendelkezésre bocsátott műsoridő, amely megnevezett vagy ábrázolt áru - termék, szolgáltatás, ingatlan, jog és kötelezettség - értékesítését, vagy más módon ellenérték fejében történő igénybevételét vagy a reklámozó által kívánt más hatás elérését segíti elő.

42. Saját gyártású műsorszám: olyan műsorszám, amelyet többségében

a) műsorszolgáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló természetes személy, illetőleg

b) műsorszolgáltató által viselt költségek terhére magyarországi lakóhelyű természetes személy, magyarországi székhelyű jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság készített, és az így létrejött műsorszámhoz fűződő - törvényben meghatározott - vagyoni jogok a műsorszolgáltatót illetik meg.

43. Szakosított műsorszolgáltatás: az a műsorszolgáltatás, amelynek műsorát a napi műsoridő legalább nyolcvan százalékában a műsorszolgáltató által pályázatban vagy bejelentésben vállalt azonos műfajú műsorszámokból szerkesztenek meg.

44. Támogatás: valamely - reklámnak nem minősülő - műsorszám elkészítéséhez, nyilvános közzétételéhez a műsorszolgáltatónak nyújtott pénzbeli vagy más gazdasági természetű hozzájárulás annak érdekében, hogy a támogató vagy általa meghatározott harmadik személy nevét, védjegyét, megkülönböztető jelzését, a róla alkotott képet népszerűsítse.

45. Vállalkozás: honosságára tekintet nélkül a jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, valamint a természetes személynek e törvény szerinti tevékenysége és tulajdonosi helyzete.

46. Vezetékes műsorelosztó: az a műsorelosztó, amely a műsorelosztást zártláncú távközlő hálózattal végzi.

47. Vételkörzet:

a) műsorszóró rendszer révén végzett műsorszolgáltatás esetében az a földrajzilag meghatározható terület, amelyen a műsor közzétételét megvalósító műsorszóró szolgáltatás hasznos jeleinek szintje és az interferenciavédelem számított mértéke eléri a Nemzetközi Távközlési Egyesület érvényes ajánlásaiban meghatározott minimális értéket,

b) vezetékes műsorelosztó rendszer (kábelhálózat) révén végzett műsorszolgáltatás esetében az a lakott terület, amelyen a kábelhálózat kiépült és a terület lakosságának lehetősége van a hálózat gerincvezetékéhez az adott lakott területen szokásos díj ellenében csatlakozást létesíteni,

c) rádiótávközlő műsorelosztó rendszer révén végzett műsorszolgáltatás esetében az a földrajzilag meghatározható terület, amelyen a műsor közzétételét megvalósító műsorelosztó szolgáltatás hasznos jeleinek szintje és az interferenciavédelem mértéke eléri a műsorsugárzási szerződés szerint az elfogadható minőségű vételhez szükségesnek nyilvánított legkisebb értéket,

d) hálózatos műsorterjesztő rendszerek esetében az egyes rendszerek vételkörzeteinek összessége.

48. Zenei műsorszám: a szerzői jogi védelem alatt álló zeneművekből szerkesztett műsorszám.

II. FEJEZET

A MŰSORSZOLGÁLTATÁS ELVEI ÉS SZABÁLYAI

A) RÉSZ

Általános alapelvek és szabályok

1. Cím

Alapelvek

3. § (1) A Magyar Köztársaságban a műsorszolgáltatás - e törvény keretei között - szabadon gyakorolható, az információk és a vélemények műsorszolgáltatás útján szabadon továbbíthatók, a nyilvános vételre szánt magyarországi és külföldi műsorok szabadon vehetők. A műsorszolgáltató - a törvény keretei között - önállóan határozza meg a műsorszolgáltatás tartalmát, és azért felelősséggel tartozik.

(2) A műsorszolgáltató köteles tiszteletben tartani a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjét, tevékenysége nem sértheti az emberi jogokat, és nem lehet alkalmas a személyek, nemek, népek, nemzetek, a nemzeti, etnikai, nyelvi és más kisebbségek, továbbá valamely egyház vagy vallási csoport elleni gyűlölet keltésére.

(3) A műsorszolgáltatás nem irányulhat semmilyen kisebbség, sem bármely többség nyílt vagy burkolt megsértésére, kirekesztésére, annak faji szempontokon alapuló bemutatására, elítélésére.

4. § (1) A közérdeklődésre számot tartó hazai és külföldi eseményekről, vitatott kérdésekről a tájékoztatásnak sokoldalúnak, tényszerűnek, időszerűnek, tárgyilagosnak és kiegyensúlyozottnak kell lennie.

(2) A műsorszolgáltatásban közzétett műsorszámok összessége, illetőleg ezek bármely tartalom vagy műfaj szerinti csoportja nem állhat párt vagy politikai mozgalom, illetve ezek nézeteinek szolgálatában.

(3) A műsorszolgáltató politikai tájékoztató és hírszolgáltató műsorszámaiban műsorvezetőként, hírolvasóként, tudósítóként rendszeresen közreműködő munkatársak - a munkavégzésükre irányuló jogviszonyuktól függetlenül - műsorszolgáltatónál politikai hírhez véleményt, értékelő magyarázatot - kivéve a hírmagyarázatot - nem fűzhetnek.

(4) A műsorban közzétett hírekhez fűzött véleményt, értékelő magyarázatot e minőségének és szerzőjének megnevezésével, a hírektől megkülönböztetve kell közzétenni.

5. § (1) A vallási vagy hitbeli meggyőződést sértő, az erőszakos vagy más módon a nyugalom megzavarására alkalmas képi vagy hanghatások bemutatása előtt a közönség figyelmét erre a körülményre fel kell hívni.

(2) A vallási vagy világnézeti nevelésre szánt, illetve arra alkalmas műsorszámot e jellegének előzetes feltüntetésével lehet közzétenni.

(3) Nem szabad kiskorúaknak szánt műsorszámban erőszakos magatartást követendő példaként megjelenítő képeket vagy hangokat közzétenni.

(4) A kiskorúak személyiségfejlődésére ártalmas, így különösen az erőszak öncélú alkalmazását magatartási mintaként bemutató, illetőleg a szexualitást öncélúan ábrázoló műsorszámot csak 23.00 és 5.00 óra között lehet közzétenni. Közzététel előtt erre a közönség figyelmét fel kell hívni.

(5) A kiskorúak személyiségfejlődésére súlyosan ártalmas műsorszám közzététele tilos.

2. Cím

Egyes műsorszerkezeti követelmények

6. § A rádió zenei műsorszámokból szerkesztett évi műsoridejének legalább tizenöt százalékát magyarországi gyártású zenei műsorszámokból kell szerkeszteni. Ezt az előírást nem kell alkalmazni az olyan műsorszolgáltatóra, mely nem közöl zenei műsorszámokat.

7. § (1) Az országos és a körzeti televízió évi teljes műsoridejének legalább tíz százalékában, 1999. január 1-jétől legalább tizenöt százalékában olyan műsort köteles bemutatni, illetve a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény 15. §-ának (7) bekezdése szerinti éves ráfordítása legalább hét százalékát, 1999. január 1-jétől legalább tizenkettő százalékát olyan műsor költségeire köteles fordítani, amelyet külső vállalkozóval készíttetett vagy attól - öt évnél nem régebben készült műsorként - szerzett be.

E vállalkozásban a televíziónak nem lehet közvetett vagy közvetlen tulajdoni részesedése, illetőleg a televízió vezetőjének, vezető állású alkalmazottjának, a Ptk. 685. § b) pontja szerinti közeli hozzátartozóinak nem lehet munkavégzésre irányuló jogviszonya vagy tulajdoni érdekeltsége. Az így meghatározott műsorszámoknak - a filmalkotások kivételével - magyarországi gyártásúaknak kell lenniük.

(2) A hálózatba való kapcsolódás során bemutatott műsort az (1) bekezdés szerinti követelmény teljesülése szempontjából csak a hálózatos műsorszolgáltató tekintetében lehet figyelembe venni.

(3) Az országos és a körzeti televízió műsorszolgáltatás - filmalkotások, reklám, hírek, sportközvetítések, vetélkedők és játékok nélkül számított - évi műsoridejének legalább tizenöt százalékát, 1999. január 1-jétől húsz százalékát magyarországi gyártású műsorszámokból szerkeszti meg.

8. § (1) Az országos és a körzeti műsorszolgáltató - a szakosított műsorszolgáltató kivételével - napi műsoridejének tíz százalékában köteles közszolgálati műsorszámokat szolgáltatni.

(2) Közszolgálati műsorszámokat a főműsoridőben legalább huszonöt percben kell szolgáltatni. Ha a műsorszolgáltató a főműsoridőben nem ad műsort, 7.00 és 18.30 óra közt kell közszolgálati műsorszámokat szolgáltatnia legalább huszonöt percnyi műsoridőben.

(3) Az országos televízió főműsoridőben legalább húsz perc, országos rádió legalább tizenöt perc önálló hírműsort köteles egybefüggően szolgáltatni. A más magyarországi műsorszolgáltatótól átvett híranyag a hírműsor húsz százalékát nem haladhatja meg.

(4) Földfelszíni műsorszórással működő országos televízió szakosított műsorszolgáltatóként nem működhet.

3. Cím

Nyilvános rendezvény közvetítése

9. § (1) Ha valamely, a közönség számára egyébként nyilvános rendezvényt egy műsorszolgáltató kizárólagos joggal közvetít, más műsorszolgáltató műsora, illetve hírműsora a közvetítéssel egy időben vagy a közvetítés után a rendezvényről a szükségleteinek megfelelően a rendezvény valamely részletét olyan mértékben teheti közzé, hogy ne haladja meg a szerzői jogról szóló törvénynek a szerzői művek rádióban, illetve televízióban történő szabad felhasználásának terjedelmét.

(2) A rendezvény részletének közzététele akkor felel meg a műsor, illetve hírműsor szükségleteinek, ha az nem haladja meg az érintett közvetítés (műsorszám) időtartamának tíz százalékát, de legfeljebb az ötven másodpercet.

4. Cím

Reklámkorlátok és -tilalmak

10. § (1) A reklám tényállításaiért - a tudatos félrevezetés kivételével - a műsorszolgáltató e törvény szerint felelősséggel nem tartozik.

(2) Lelkiismereti, illetőleg világnézeti meggyőződés reklám útján a műsorszolgáltatásban nem terjeszthető.

(3) Nemzeti ünnepek eseményeiről, vallási és egyházi szertartásokról készített műsorszámok közlését közvetlenül megelőzően és azt közvetlenül követően reklám nem közölhető.

(4) A műsorszolgáltató híreket közlő és időszerű politikai tájékoztató műsorszámokban rendszeresen szereplő belső és külső munkatársai sem képben, sem hangban nem jelenhetnek meg reklámban és politikai hirdetésben.

(5) Burkolt, illetve tudatosan nem észlelhető reklám nem közölhető.

11. § (1) Választási időszakban az országgyűlési képviselők, illetőleg a helyi, területi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról, továbbá a kisebbségi önkormányzatok választásáról és a társadalombiztosítási önkormányzatok választásáról szóló törvények szabályai szerint lehet politikai hirdetést műsorszolgáltatásban közzétenni. Választási időszakon kívül politikai hirdetés kizárólag már elrendelt népszavazással összefüggésben közölhető.

(2) Külföldre irányuló műsorszolgáltatásban politikai hirdetés közzététele tilos.

12. § (1) A reklám, a közérdekű közlemény, a jótékonysági felhívás és politikai hirdetés közzétételének megrendelője, továbbá az, akinek ezek közzétételéhez érdeke fűződik, a műsorszolgáltató felelősségét vagy szabadságát érintő módon nem befolyásolhatja a műsor tartalmát vagy - az időpont kivételével - műsorszám műsorbeli elhelyezését.

(2) A műsorszolgáltató a közérdekű közlemény, a jótékonysági felhívás és a politikai hirdetés tartalmáért e törvény szerint felelősséggel nem tartozik.

13. § (1) Nem szabad közzétenni dohányárut, fegyvert, lőszert, robbanóanyagot, kizárólag orvosi rendelvényre igénybe vehető gyógyszert, továbbá gyógyászati eljárást népszerűsítő, ismertető reklámot.

(2) Az alkoholtartalmú italok reklámozását tartalmazó műsorszám

a) nem szólhat kiskorúakhoz, és nem ábrázolhat alkoholt fogyasztó kiskorút,

b) nem ösztönözhet túlzott alkoholfogyasztásra, és nem ábrázolhatja a túlzott alkoholfogyasztást pozitív, az alkoholfogyasztástól való tartózkodást negatív megvilágításban,

c) nem kelthet olyan benyomást, hogy az alacsony alkoholtartalmú italok fogyasztása esetén a túlzott alkoholfogyasztás elkerülhető,

d) nem állíthatja, hogy az alkoholtartalmú italok fogyasztásának bármilyen jótékony egészségügyi hatása lenne,

e) nem tehető közzé főműsoridőben, az alacsony alkoholtartalmú ital kivételével,

f) nem tehető közzé kiskorúak számára készült műsorszámot közvetlenül megelőzően, illetve közvetlenül azt követően.

14. § (1) A reklám nem szólíthat fel közvetlen formában kiskorúakat, hogy szüleiket vagy más felnőtteket játékok, illetve más áru vagy szolgáltatás vásárlására vagy igénybevételére ösztönözzék.

(2) A reklám a játék tényleges természetét és lehetőségeit illetően nem lehet félrevezető.

(3) A reklám nem mutathat gyermekeket erőszakos helyzetben, és nem buzdíthat erőszakra.

(4) A kiskorúaknak szóló reklám nem építhet a szülők vagy tanárok iránti bizalomra.

15. § (1) Reklámot, közérdekű közleményt, jótékonysági felhívást, politikai hirdetést

a) e jellegének a közzétételt közvetlenül megelőző és azt követő megnevezéssel, továbbá

b) egyéb műsorszámoktól optikai vagy akusztikus módon, jól felismerhetően, elkülönítve

kell közzétenni.

(2) Közérdekű közlemény és jótékonysági felhívás közzétételekor annak forrását egyértelműen meg kell nevezni. A 2. § 16. pontjának a) alpontja szerinti közérdekű közlemény közzétételéért a műsorszolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet.

(3) A közérdekű közlemény időtartama a két percet nem haladhatja meg. A korlátozás nem vonatkozik a 137. § szerinti közérdekű közleményre.

16. § (1) A napi műsoridőnek legfeljebb tizenöt százaléka lehet klasszikus reklám. A reklámidő elérheti a húsz százalékot, ha az magában foglalja a közvetlen ajánlatokat.

(2) A műsorszolgáltatás műsoridejének - bármiként számított - egy óráján belül a klasszikus reklám nem haladhatja meg a tizenkét percet.

(3) A közvetlen ajánlat időtartama nem haladhatja meg naponta az egy órát.

(4) Éjféltől hajnali öt óráig terjedő időszakban a közvetlen ajánlatokra az (1) és (3) bekezdésben foglalt korlátozások nem vonatkoznak.

(5) A nem nyereségérdekelt műsorszolgáltató óránként három perc reklámot sugározhat.

(6) A kizárólag áru vagy szolgáltatás megrendelésére szakosodott műsorszolgáltatásra az (1)-(3) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók.

(7) A képernyőszövegre - ha annak vételkörzete nem haladja meg a helyi műsorszolgáltatás vételkörzetét - az (1)-(3) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók.

(8) Az országos és a körzeti televízió - a nem filmre szakosodott műsorszolgáltató kivételével - a reklámbevételének hat százalékát új, magyarországi filmalkotás létrehozására köteles fordítani. Ez legalább fele részében játékfilm, dokumentumfilm, népszerű tudományos film vagy animációs film, harminc százalékában nem saját gyártású alkotás. E kötelezettség filmgyártást támogató közalapítvány vagy állami alap részére - a bemutatási jogon kívüli egyéb megkötés nélkül - befizetett pénzösszeggel is teljesíthető. E kötelezettség szempontjából a befizetett összeget kétszeres szorzóval kell figyelembe venni.

17. § (1) Reklámot műsorszámok között lehet közzétenni.

(2) A (3)-(6) bekezdésekben meghatározott feltételek szerint műsorszámon belül is közzétehető reklám úgy, hogy az ne sértse a műsorszám értékét, valamint a műsorszám szerzői jogi jogosultjának jogát és jogos érdekét.

(3) Olyan műsorszámokban, amelyek önálló részekből állnak össze, továbbá a sport- és más olyan közvetítésekben, amelyekben szünetek vannak, a reklám a részek között és a szünetekben közzétehető.

(4) Nem lehet reklámmal megszakítani vagy megrövidíteni azt a műsorszámot, amely

a) hír vagy időszerű politikai tartalmú, és időtartama nem haladja meg a harminc percet,

b) tizennégy év alatti kiskorúakhoz szól, és időtartama nem haladja meg a harminc percet,

c) nemzeti ünnepek eseményeiről tudósít, vagy

d) vallási, illetve egyházi tartalmú.

(5) A műsorszámon belül közzétett reklám vagy reklám-összeállítások között legalább húsz percnek kell eltelnie.

(6) A negyvenöt percnél hosszabb filmalkotás a szerzői jog jogosultjának engedélyétől függően negyvenöt perces időszakonként egyszer szakítható meg reklámmal. Ha a játékfilm, televíziófilm időtartama legalább húsz perccel hosszabb kétszer vagy többször negyvenöt perces időszaknál, akkor az további egy esetben megszakítható reklámmal. A műsormegszakító reklámok között legalább húsz perc műsoridőnek kell eltelnie.

5. Cím

Támogatott műsorszámok

18. § (1) A műsorszám támogatóját a közzétételt közvetlenül megelőzően vagy azt követően meg kell nevezni.

(2) Támogatott műsorszám nem hívhat fel és nem befolyásolhat a támogató vagy az általa meghatározott harmadik személy üzleti tevékenységének igénybevételére, illetőleg az attól való tartózkodásra.

(3) A támogató a műsorszolgáltató felelősségét, illetve szabadságát érintő módon a műsor vagy a támogatott műsorszám tartalmát vagy műsorbeli elhelyezését - az időpont kivételével - nem befolyásolhatja.

(4) Nem lehet közzétenni - a műsorelőzetes kivételével - olyan műsorszámot, amelyben a műsorszám támogatójának védjegye, megkülönböztető jelzése, jelszava megjelenik.

(5) A politikai hírműsorszám nem támogatható.

(6) A kizárólag áru vagy szolgáltatás megrendelésére szakosodott műsorszolgáltatásra e § - az (5) bekezdés kivételével - nem alkalmazható.

19. § (1) Nem támogathat műsorszámot

a) párt, politikai mozgalom,

b) az a vállalkozás, amely - főtevékenysége szerint - e törvény szerint nem reklámozható terméket állít elő, nagykereskedelmi forgalomban értékesít, illetőleg ilyen termékekkel kapcsolatos szolgáltatást nyújt. Ez a tilalom nem vonatkozik a gyógyszer termék, illetve a gyógyászati eljárás tekintetében érintett vállalkozás neve és védjegye közléséhez kötött támogatásra.

(2) A támogató megnevezésében (feltüntetett nevében) párt neve, jelszava, emblémája nem szerepelhet.

6. Cím

Kiegészítő műsorszolgáltatás és értéknövelő szolgáltatás

20. § (1) Nem adható jogosultság kizárólag kiegészítő műsorszolgáltatás végzésére.

(2) Kiegészítő műsorszolgáltatást csak a műsorszolgáltatásra jogosult végezhet.

(3) A kiegészítő műsorszolgáltatás végzésére vonatkozó igényt a műsorszolgáltatás iránti pályázatban kell közölni, illetőleg utólag be kell jelenteni.

21. § (1) Értéknövelő szolgáltatás végzésére elsősorban a műsorszolgáltató jogosult.

(2) Ha a műsorszolgáltató a műsorszolgáltatási jog gyakorlásának megkezdését követő száznyolcvan napon belül valamely lehetséges értéknövelő szolgáltatás felhasználását nem kezdi meg - a műholdas rendszer kivételével -, arra a műsorterjesztő igényt jelenthet be.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott igényt a megnyíltát követő száznyolcvan napon belül az Országos Rádió és Televízió Testülethez (a továbbiakban: Testület) és a műsorszolgáltatóhoz benyújtott bejelentéssel lehet érvényesíteni. E határidőt követően a műsorszolgáltató és a műsorterjesztő közül az szerezhet jogosultságot az értéknövelő szolgáltatásra, aki, illetőleg amely elsőként jelenti be erre vonatkozó igényét a Testületnél. Abban az esetben, ha értéknövelő szolgáltatást sem a műsorszolgáltató, sem a műsorterjesztő nem kíván nyújtani, erre harmadik személy a műsorszolgáltatóval és a terjesztővel szerződést köthet.

(4) Az értéknövelő szolgáltatást a bejelentéstől számított hatvan napon belül meg kell kezdeni és azt a bejelentésben foglaltak szerint folyamatosan végezni kell.

(5) A műsorszolgáltatási joggal együtt az értéknövelő szolgáltatási jog is megszűnik.

B) RÉSZ

A közszolgálati műsorszolgáltatás,
és a közműsor-szolgáltatás alapelvei és szabályai

1. Cím

Általános szabályok

22. § (1) Közszolgálati műsorszolgáltatást e törvényben meghatározott műsorszolgáltató végezhet.

(2) A Testület - kérelemre - műsorszolgáltatót közműsor-szolgáltatóvá nyilváníthat, ha az vállalja a közműsor-szolgáltatóra vonatkozó kötelezettségeket.

(3) A Testület a műsorszolgáltatási szabályzat elfogadásával nyilvánítja közműsor-szolgáltatóvá a műsorszolgáltatót. A Testület a műsorszolgáltatási szabályzatot a Művelődési Közlönyben közzéteszi.

(4) A közszolgálati műsorszolgáltató és a közműsor-szolgáltató mentesül a műsorszolgáltatási díj fizetésének kötelezettsége alól.

2. Cím

A közszolgálati műsorszolgáltató
és a közműsor-szolgáltató műsorára vonatkozó
közös szabályok

23. § (1) A közszolgálati műsorszolgáltató és a közműsor-szolgáltató különösen köteles a nemzet, a nemzeti, az etnikai, a nyelvi és más kisebbségek méltóságát és alapvető érdekeit tiszteletben tartani, nem sértheti más nemzetek méltóságát.

(2) A közszolgálati műsorszolgáltató és a közműsor-szolgáltató rendszeresen, átfogóan, elfogulatlanul, hitelesen és pontosan tájékoztat a közérdeklődésre számot tartó hazai és külföldi eseményekről, a vételkörzetében élők életét jelentősen befolyásoló eseményekről, összefüggésekről, vitatott kérdésekről, az eseményekről alkotott jellemző véleményekről, az eltérő véleményeket is beleértve. E feladatok ellátása során gondoskodik a 137. §-ban nem említett közérdekű közlemények nyilvánosságra hozataláról.

(3) A közszolgálati műsorszolgáltató és a közműsor-szolgáltató biztosítja a műsorszámok és a nézetek sokszínűségének, a kisebbségi álláspontoknak a megjelenítését, a műsorszámok változatosságával gondoskodik a nézők széles köre, illetve minél több csoportja érdeklődésének színvonalas kielégítéséről.

(4) A közszolgálati műsorszolgáltató és a közműsor-szolgáltató különös figyelmet fordít

a) az egyetemes és a nemzeti kulturális örökség értékeinek ápolására, a kulturális sokszínűség érvényesülésére,

b) a kiskorúak testi, lelki és erkölcsi fejlődését, érdeklődését szolgáló, ismereteit gazdagító műsorszámok bemutatására,

c) a vallási és egyházi, továbbá a nemzeti, etnikai és más kisebbségi kultúrák értékeinek megjelenítésére,

d) az életkoruk, testi, szellemi és lelki állapotuk, társadalmi körülményeik következtében súlyosan hátrányos helyzetű csoportok számára fontos információk elérhetővé tételére,

e) az ország különböző területeinek társadalmi, gazdasági, kulturális életét megjelenítő műsorszámok bemutatására.

24. § (1) A közszolgálati műsorszolgáltatónál és a közműsor-szolgáltatónál a reklám időtartama egyetlen - bármiként számított - műsorórában sem haladhatja meg a hat percet. A napi műsoridő átlagában számított óránként a reklám időtartama nem haladhatja meg az öt percet.

(2) A reklám időtartamába a reklámtartalmú képernyőszöveg - kivéve a műsoridőn kívüli képernyőszöveget - megjelenítése is beleszámít.

(3) Közszolgálati műsorszolgáltatásban és a közműsor-szolgáltatásban reklám csak műsorszámok - összetett műsorszámokban az egyes műsorszámok - között tehető közzé. A sport- és más olyan közvetítésekben, amelyekben természetes szünetek vannak, a reklám a részek között és a szünetekben közzétehető.

(4) Közszolgálati műsorszolgáltató és a közműsor-szolgáltató műsorában alkoholtartalmú ital nem reklámozható. A közszolgálati műsorszolgáltató és a közműsor-szolgáltató műsorszámát nem támogathatja a fő tevékenysége szerint alkoholtartalmú ital előállítója és forgalmazója.

(5) A közszolgálati műsorszolgáltatásban és a közműsor-szolgáltatásban rendszeresen szereplő belső és külső munkatársak - a munkavégzésükre irányuló jogviszonyuktól függetlenül - sem képben, sem hangban nem jelenhetnek meg műsorszolgáltatónál reklámban, illetve politikai hirdetésben.

(6) Az erőszak öncélú alkalmazását követendő magatartási mintaként bemutató, illetőleg a szexualitást öncélúan ábrázoló műsorszámot tilos közzétenni.

25. § Közszolgálati műsorszolgáltatásban és a közműsor-szolgáltatásban csak az alábbi műsorszámok támogathatók:

a) vallási és egyházi tartalmú műsorszámok,

b) művészeti és kulturális eseményeket bemutató, közvetítő műsorszámok,

c) a nemzeti és az etnikai kisebbségi anyanyelvű, illetve a nemzeti és etnikai kisebbségek életét, kultúráját bemutató műsorszámok,

d) az életkoruk, testi, szellemi vagy lelki állapotuk, társadalmi körülményeik következtében súlyosan hátrányos helyzetben lévő csoportok számára készített műsorszámok.

3. Cím

A közszolgálati műsorszolgáltatásra vonatkozó külön szabályok

26. § (1) A közszolgálati műsorszolgáltató kötelessége elősegíteni a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrájának és anyanyelvének ápolását, az anyanyelvükön való rendszeres tájékoztatást. E feladatot országos, illetve - a kisebbség földrajzi elhelyezkedésének figyelembevételével - körzeti vagy helyi műsorszolgáltatásban, a kisebbség igényeinek megfelelő műsorszámokkal, a televízióban szükség szerint feliratozással vagy több nyelvű sugárzással teljesíti. A nemzetiségi műsorok időtartama sem országos, sem körzeti összesítésben nemzetiségenként nem lehet kevesebb, mint a törvény hatálybalépésekor.

(2) A nemzeti és etnikai kisebbségek országos önkormányzatai - ennek hiányában országos szervezetei - a közszolgálati műsorszolgáltatónál rendelkezésükre álló műsoridő felhasználásának elveiről önállóan döntenek. E döntésüket - mely nem érintheti a műsorszám tartalmát és a műsorszerkesztést - a közszolgálati műsorszolgáltató köteles figyelembe venni.

27. § (1) A közszolgálati műsorszolgáltató a tevékenysége során birtokába került kulturális értékek és történelmi jelentőségű dokumentumok tartós megőrzéséről archívumában gondoskodik, azokat szakszerűen összegyűjti, tárolja, gondozza.

(2) Az archiválás szabályait és feltételeit, a hasznosítás módját a kuratórium a Testülettel egyetértésben külön szabályzatban állapítja meg.

28. § (1) A közszolgálati televízió 1997. január 1-jétől

a) reklám, hírek, sportközvetítések, vetélkedők és játékok nélkül számított évi műsoridejének legalább ötvenegy százalékát magyarországi gyártású, s ezzel együtt legalább hetven százalékát európai gyártású műsorszámokból,

b) reklám, hírek, sportközvetítések, vetélkedők és játékok nélkül számított teljes műsoridejének - egy naptári hónap átlagában - legalább harminc százalékát magyarországi gyártású, s ezzel együtt legalább ötvenegy százalékát európai gyártású műsorszámokból

szerkeszti meg;

c) a filmalkotásokból megszerkesztett évi műsoridejének legalább tizenöt százalékát, 1999. január 1-jétől legalább húsz százalékát magyar állampolgárságú, illetve magyar nemzetiségű alkotók műveiből vagy magyar állampolgárságú, illetve magyar nemzetiségű művészek közreműködésével készült, illetőleg magyarországi gyártású filmalkotásokból szerkeszti meg, és ennek legalább húsz százaléka új, amelynek harminc százaléka pedig nem a Magyar Televízió, illetve a Duna Televízió saját gyártású filmalkotása. Ezeket az arányokat a gyermek- és ifjúsági műsorszámok tekintetében is megfelelően alkalmazni kell;

d) reklám és sportközvetítés nélkül számított évi műsoridejének legalább tíz százalékát 1999. január 1-jétől legalább tizenöt százalékát nem saját, de magyarországi gyártású műsorokkal tölti ki.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott arányoknak a főműsoridőben is érvényesülnie kell.

(3) A közszolgálati rádió zenei műsorszámokból szerkesztett évi műsoridejének legalább harminc százalékát magyar állampolgárságú, illetve magyar nemzetiségű alkotók műveiből vagy magyar állampolgárságú, illetve magyar nemzetiségű művészek közreműködésével készült, illetőleg magyarországi gyártású műsorszámokból kell szerkeszteni.

(4) A közszolgálati műsorszolgáltató az e címben meghatározott kötelezettségeit minden általa nyújtott műsorszolgáltatás tekintetében egyenként köteles teljesíteni.

4. Cím

Közszolgálati műsorszolgáltatási szabályzat és műsorszolgáltatási szabályzat

29. § (1) A közszolgálati műsorszolgáltató közszolgálati műsorszolgáltatási szabályzatot, a közműsor-szolgáltató műsorszolgáltatási szabályzatot köteles készíteni és alkalmazni.

(2) A közszolgálati műsorszolgáltatási szabályzatban, illetve a műsorszolgáltatási szabályzatban szabályozni kell:

a) a pártoktól, politikai mozgalmaktól való függetlenség biztosítékait,

b) a hírek, időszerű politikai műsorok sokoldalúságának, tárgyilagosságának és kiegyensúlyozottságának, a vitatott kérdések ismertetésének, a vélemények, nézetek sokféleségének bemutatására vonatkozó elveket,

c) az anyanyelvi kultúra ápolását szolgáló szakmai követelményeket,

d) a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrája, élete bemutatásának rendjét, figyelemmel a törvény 26. § (2) bekezdésében foglaltakra is,

e) a kulturális, tudományos, világnézeti és vallási sokféleség tárgyilagos bemutatásának rendszerét,

f) a megkülönböztető jelzéssel ellátandó műsorszámok közzétételi módját,

g) a kiskorúakkal kapcsolatos rendelkezéseket,

h) a reklámtevékenységet, a műsorszámok támogatását,

i) a közérdekű közlemények közzétételét,

j) a közszolgálati műsorszolgáltatónál és a közműsor-szolgáltatónál alkalmazott műsorkészítők önállóságának és felelősségének mértékét és biztosítékait, a műsorkészítés és a műsorszerkesztés elveinek meghatározásában való részvételük biztosítékait, tiszteletben tartva az állampolgárok tájékozódási szabadsághoz való jogának érvényesülését,

k) a munkatársakra vonatkozó összeférhetetlenségi és magatartási szabályokat, különös tekintettel a politikai és hírműsorokban foglalkoztatottakra,

l) a műsorkészítési tevékenység szakmai szabályait,

m) a külföldre irányuló, valamint a 134. § (3) bekezdésében említett műsorszolgáltatás általános feladatait és az ezek teljesítésének, illetőleg a tervezett vételkörzetek ellátásának irányelveit.

(3) A közszolgálati műsorszolgáltatási szabályzatnak, illetve a műsorszolgáltatási szabályzatnak rendelkeznie kell arról, hogy a közszolgálati műsorszolgáltató és a közműsor-szolgáltató megrendelései, valamint a külső munkatársak megbízásai ne teremtsenek lehetőséget jogosulatlan előnyszerzésre a közszolgálati műsorszolgáltató, illetve a közműsor-szolgáltató alkalmazottai számára.

(4) A közszolgálati műsorszolgáltatási szabályzat tervezetét a törvény hatálybalépésétől számított kilenc hónapon belül jóváhagyásra meg kell küldeni a közalapítvány kuratóriumának. A kuratórium a szabályzatot a Testület egyetértésével hagyhatja jóvá.

30. § (1) A Magyar Rádió és a Magyar Televízió az ország lakosságának túlnyomó többsége számára, a Duna Televízió elsősorban a Magyar Köztársaság határain kívül élő magyarság számára nyújt közszolgálati műsorszolgáltatást.

(2) A lakosság túlnyomó többségének nyújtott szolgáltatás alatt rádióműsor esetén legalább egy, a lakosság nyolcvan százaléka által a 87,5-108,0 MHz frekvenciasávban fogható; földfelszíni terjesztésű televízió-műsor esetén legalább egy, kilencvenszázalékos vételkörzetű műsorszolgáltatást kell érteni.

III. FEJEZET

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET

1. Cím

Az Országos Rádió és Televízió Testület jogállása és szervezete

31. § (1) Az Országos Rádió és Televízió Testület védi és előmozdítja a szólásszabadságot a műsorszolgáltatók piacra lépésének elősegítésével, a tájékoztatási monopóliumok lebontásával és újak létrejöttének megakadályozásával, a műsorszolgáltatók függetlenségének védelmével; figyelemmel kíséri a sajtószabadság alkotmányos elveinek érvényesülését, erről tájékoztatást ad az Országgyűlésnek.

(2) A Testület és tagjai csak a törvénynek vannak alárendelve, és tevékenységük körében nem utasíthatók.

32. § (1) A Testület az Országgyűlés felügyelete alatt álló, önálló jogi személy, amely a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó jogszabályok értelemszerű alkalmazásával gazdálkodik. A Testület költségvetését - a Testület javaslata alapján, az Országgyűlés költségvetési ügyekben hatáskörrel rendelkező bizottságának előterjesztésére - az Országgyűlés önálló törvényben, a 77. § (3) bekezdésében meghatározott források terhére, a 84. § (2) és (3) bekezdése szerinti keretek között hagyja jóvá. Gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

(2) A Testület az új költségvetés jóváhagyásáig a korábbi jóváhagyott költségvetése alapján működik.

(3) A Testület székhelye Budapest.

(4) A Testület irodája a Testület hivatali szerve.

(5) A Testület tagja megbízatásának időtartama a megbízatás megszűnését követően mindenkor munkaviszonyban, illetve közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyban, szolgálati jogviszonyban, bíróságnál és ügyészségnél szolgálati viszonyban töltött időnek számít.

(6) A Testület tagját a Testület megalakulásától a munkáltató - a Testület tagja kérelmének megfelelően - a megbízatás időtartamára vagy annak egy részére köteles fizetés nélküli szabadságban részesíteni. A fizetés nélküli szabadság időtartama nyugdíjra jogosító szolgálati időnek számít.

(7) Ha a Testület tagja megválasztása előtt munkaviszonyát, illetve közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyát, szolgálati jogviszonyát, bíróságnál és ügyészségnél fennálló szolgálati viszonyát az e törvényben meghatározott összeférhetetlenségi ok miatt szüntette meg, megbízatása megszűnésétől számított harminc napon belül benyújtott írásbeli kérelmére őt eredeti munkakörébe, illetőleg szolgálati viszonyába vissza kell helyezni.

(8) A Testület tagja társadalombiztosítási jogállására a munkaviszonyban állókra vonatkozó szabályok az irányadók azzal, hogy illetménye társadalombiztosítási és nyugdíjjárulék alapjául szolgáló jövedelem. A járulékfizetést, illetve elszámolást, valamint a nyilvántartást és adatszolgáltatást az Országos Rádió és Televízió Testület irodájának az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral, valamint az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatósággal kötött megállapodásban kell rendezni.

(9) Az iroda alkalmazottai köztisztviselők, reájuk a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvényt (a továbbiakban: Ktv.) kell alkalmazni az e törvényben foglalt eltérésekkel. Az iroda vezetőjét a Testület elnöke nevezi ki és ő gyakorolja felette a munkáltatói jogokat. Az iroda vezetőjének a jogállása a helyettes államtitkáréval azonos.

(10) Az iroda megbízás alapján külső szakértőket is alkalmazhat.

2. Cím

A Testület választása

33. § (1) A Testületet az Országgyűlés - a képviselők több mint felének szavazatával - négy évre választja. A Testület elnöke és tagjai (a továbbiakban együtt: a Testület tagjai) nem hívhatók vissza.

(2) A Testület létszáma legkevesebb öt fő.

(3) A Testület elnökét a köztársasági elnök és a miniszterelnök együttesen jelöli.

(4) A Testület többi tagját az Országgyűlési képviselőcsoportok jelölik. Minden képviselőcsoport egy-egy tagot jelölhet. Ha a kormánypárti vagy ellenzéki oldalon csak egy képviselőcsoport van, az a képviselőcsoport két tagot jelölhet.

(5) A jelöltekre a javaslatot a Testület megválasztására irányuló eljárás megkezdését követő nyolc napon belül kell megtenni. A jelölteket az Országgyűlés kulturális és sajtó ügyekben hatáskörrel rendelkező bizottsága - szavazás nélkül - meghallgatja. Azt a jelöltet, akit sikertelen választás után a képviselőcsoport újra jelölt, nem kell ismét meghallgatni.

(6) A választást a jelöltállítástól számított tizenöt napon belül meg kell tartani. A meg nem választott jelölt helyére új jelöltet kell állítani tizennégy napon belül. Nem jelölhető újra az a személy, aki az előző választás során nem kapta meg az összes képviselő szavazatainak legalább tíz százalékát.

(7) A Testület akkor alakul meg, ha valamennyi tagját megválasztják. Nem akadálya a Testület megalakulásának, ha valamelyik képviselőcsoport az (5) bekezdésben írt határidőn belül nem állít jelöltet; ha a képviselőcsoport a jelölés jogát a Testület megalakulása után gyakorolja, ennek alapján - a Testület megbízatásának hátralévő idejére - az Országgyűlés új tagot választ a Testületbe.

(8) Ha a Testület megválasztását követően új képviselőcsoport alakul, e képviselőcsoport jelölése alapján - a Testület megbízatásának hátralévő idejére - az Országgyűlés új tagot választ a Testületbe.

3. Cím

Összeférhetetlenség

34. § (1) A Testület tagjává az a büntetlen előéletű, felsőfokú végzettségű magyar állampolgár választható, aki legalább ötévi szakmai gyakorlattal rendelkezik. Szakmai gyakorlatnak tekintendő különösen a tájékoztatási, műsorszerkesztési és -készítési, a műsorszolgáltatási, a távközlési, a frekvenciagazdálkodási, továbbá az ezekkel összefüggő műszaki, jogi, igazgatási, gazdasági, kulturális, tudományos és közvélemény-kutatási tevékenység.

(2) A Testületnek nem lehet tagja

a) a köztársasági elnök, a miniszterelnök, a Kormány tagja, államtitkár, főpolgármester, polgármester, megyei közgyűlés elnöke és ezek helyettese, országgyűlési képviselő vagy fizetett alkalmazottja, köztisztviselő, párt országos vagy területi szervezetének tisztségviselője,

b) a műsorszolgáltató, a műsorterjesztő, a lapkiadó, a lapterjesztő vezetője, vezető testületének tagja, ügyvezetője, illetőleg, aki műsorszolgáltatóval, műsorterjesztővel, lapkiadóval vagy lapterjesztővel munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll,

c) a műsorszolgáltató, a műsorterjesztő, a lapkiadó, a lapterjesztő, illetőleg, aki ilyen gazdasági társaságban rendelkezik közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedéssel,

d) a Magyar Rádió Közalapítvány, a Magyar Televízió Közalapítvány és a Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriumának tagja vagy a közalapítványok alkalmazottja.

(3) Nem lehet a Testület tagja a (2) bekezdés a)-c) pontjai alá eső személynek a Ptk. 685. § b) pontja szerinti közeli hozzátartozója.

(4) A jelölt köteles megválasztása előtt írásban nyilatkozni arról, hogy vele szemben nem áll fenn összeférhetetlenségi ok, illetőleg, hogy megválasztása esetén az összeférhetetlenségi okot haladéktalanul megszünteti.

35. § (1) A Testület tagja

a) műsorszolgáltatóval, műsorterjesztővel, hetilap vagy napilap kiadójával, lapterjesztővel nem állhat munkavégzésre irányuló jogviszonyban,

b) nem lehet az a) pontban felsorolt szervezet tulajdonosa (tagja, részvényese, igazgatósági vagy felügyelő bizottsági tagja, ügyvezetője, továbbá könyvvizsgálója), ideértve az alapítvány kezelő szervezetének tagját.

(2) A Testület tagjának a Ptk. 685. § b) pontja szerinti közeli hozzátartozója nem lehet az (1) bekezdés a) pontjában felsorolt szervezet tulajdonosa (tagja, részvényese), kuratóriumi, igazgatósági vagy felügyelő bizottsági tagja, ügyvezetője, továbbá könyvvizsgálója.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti összeférhetetlenségi előírásokat, a testületi tagsági megbízatás megszűnését követő hat hónapban is alkalmazni kell.

(4) A Testület tagja a műsorszolgáltatási jogosultság időtartama alatt, a Testület tagjának a Ptk. 685. § b) pontja szerinti közeli hozzátartozója pedig a jogosultság időtartamának első fele alatt nem létesíthet munkavégzésre irányuló jogviszonyt olyan műsorszolgáltatóval, amely az ő megbízatási ideje alatt kapott műsorszolgáltatási jogosultságot. A műsorelosztóként történt nyilvántartásba vétel tekintetében ezek a határidők a Testület tagja esetén négy év, a közeli hozzátartozó esetén két év, a testületi tagsági megbízatás megszűnésétől számítva.

(5) A Testület tagja pártpolitikai tevékenységet nem folytathat, pártpolitikai nyilatkozatot nem tehet.

(6) A Testület tagja tudományos, oktató, irodalmi, művészeti és más szerzői jogvédelem alá eső tevékenység kivételével egyéb kereső foglalkozást nem folytathat, tudományos, oktató, irodalmi, művészeti és más szerzői jogvédelem alá eső tevékenységért műsorszolgáltatótól díjazást nem fogadhat el.

4. Cím

A Testület tagjainak kötelezettségei

36. § (1) A Testület tagja a feladata ellátása során tudomására jutott államtitkot, szolgálati és üzleti titkot köteles megőrizni.

(2) A Testület tagja hivatalba lépése alkalmával az Országgyűlés elnöke előtt a törvény melléklete szerinti szövegű esküt tesz.

(3) A Testület tagja hivatalba lépésekor, illetve megbízatása megszűnésekor köteles vagyonnyilatkozatot tenni. A vagyonnyilatkozatot az Országgyűlés elnöke őrzi.

5. Cím

A Testület tagjai megbízatásának megszűnése

37. § (1) A Testület tagjainak megbízatása megszűnik:

a) a Testület megbízatási idejének lejártával,

b) lemondással,

c) összeférhetetlenségi okból,

d) felmentéssel,

e) kizárással,

f) a megbízatás elvesztésével,

g) a tag halálával,

h) a tagot jelölő képviselőcsoport megszűnésével,

i) a Testület megbízatása megszűnésével [45. § (1) bekezdés c) pont]

(2) A Testület tagja megbízatásának megszűnését az (1) bekezdés b), valamint f)-i) pontja esetében a Testület elnöke, az (1) bekezdés c), d) és e) pontja esetében a Testület teljes ülése állapítja meg és hirdeti ki. A Testület elnöke megbízatásának megszűnését - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - a köztársasági elnök és a miniszterelnök együttesen állapítja meg.

(3) Ha a Testület tagjával vagy elnökével szemben összeférhetetlenségi ok merül fel és az ok keletkezésétől, illetve az összeférhetetlenséget megállapító ülés időpontjától számított tíz napon belül az összeférhetetlenségi ok megszüntetése nem történik meg, a Testület teljes ülése határozatban megállapítja, hogy a tag vagy az elnök testületi tagsága megszűnt. A Testület tagja, illetőleg elnöke az összeférhetetlenséget megállapító határozat meghozatalának időpontjától a tisztségéből eredő jogkörét nem gyakorolhatja.

(4) Felmentéssel szűnik meg a megbízatás, ha a Testület tagja több mint három hónapon át folyamatosan, neki fel nem róható okból nem képes ellátni a megbízatásából eredő feladatait.

(5) Kizárással szűnik meg a megbízatás, ha a Testület tagja

a) neki felróható okból több mint három hónapon át nem tesz eleget megbízatásából eredő feladatainak,

b) bűnösségét - szabadságvesztés kiszabásával - jogerős ítélet állapította meg.

(6) A Testület tagjával vagy elnökével szemben indult büntetőeljárásról a nyomozó hatóság a Testületet értesíti. A Testület teljes ülése többségi szavazattal a Testület tagját, kétharmados szavazattal a Testület elnökét a tisztségéből eredő jogköre gyakorlása alól a bűncselekmény jogerős elbírálásáig felfüggesztheti.

(7) Ha valamelyik képviselőcsoportnak megszűnik a joga a két testületi tag jelölésére, a képviselőcsoport tizenöt napon belül nyilatkozhat, hogy az azonos időpontban megválasztott tagok közül melyik tag megbízatását tartja fenn. Ha a képviselőcsoport nem nyilatkozik, az azonos időpontban megválasztott tagok megbízatása egyszerre vész el és a képviselőcsoport újra élhet a jelölés jogával. Ha a két tag nem egy időben került megválasztásra, a később megválasztott tag megbízatása vész el.

(8) Ha a Testület ülése összeférhetetlenségről, felmentésről vagy kizárásról dönt, az érintett tag a szavazásban nem vehet részt, ilyen ügyekben a szavazásra jogosultak egyhangú határozata szükséges. Ha az említett kérdésekről megismételt szavazás esetén egyhangú döntés nem születik, a Testület elnöke az Országgyűlésnek javasolja a döntés meghozatalát. Ebben az esetben az összeférhetetlenségről, a felmentésről vagy a kizárásról a jelenlévő képviselők kétharmadának szavazatával az Országgyűlés dönt.

(9) A Testület elnöke esetében a (3), (6) és (8) bekezdése szerinti eljárásokban az elnök jogkörében az ügyrend szerint meghatározott tag jár el.

38. § (1) A Testület tagja megbízatásának megszűnése esetén a jelölési eljárást nyolc napon belül meg kell kezdeni. Az új tag személyére az a képviselőcsoport tesz javaslatot, amely a megüresedett hely betöltésére korábban javaslatot tett.

(2) Az új tag megbízatása annyi időre szól, amennyi a Testület megbízatásából hátravan.

6. Cím

A Testület tagjainak díjazása

39. § (1) A Testület elnöke a miniszter, tagja a közigazgatási államtitkár illetményével azonos összegű díjazásban, valamint az e tisztségeket betöltő személyt megillető járandóságban részesül. A Testület elnökét és tagját naptári évenként negyven-negyven munkanap szabadság illeti meg.

(2) A Testület tagját és az elnököt megbízatási idejének lejártát követően - amennyiben nem választják meg újra - további hat hónapon keresztül a havi díjazásának megfelelő összegű ellátás illeti meg.

(3) A Testület tagját egészségügyi ok miatt történő felmentése esetén végkielégítés illeti meg, amelynek összege a hathavi - ennél kevesebb ideig tartó megbízatás esetén legfeljebb a megbízatás ellátásának időtartamára járó - díjazása mértékének felel meg.

(4) Összeférhetetlenségi okból történő felmentés, illetőleg kizárás esetén a tagot vagy elnököt végkielégítés nem illeti meg.

7. Cím

A Testület működése

40. § (1) A Testület maga határozza meg ügyrendjét, amelyet a Magyar Közlönyben közzétesz.

(2) Az ügyrend tartalmazza a tagok és az elnök tevékenységével kapcsolatos, e törvényben nem szabályozott kérdéseket.

(3) Ha a Testület elnöke a Testület ülésén akadályoztatása miatt nem vesz részt, az elnöki feladatokat a testület tagjai az ügyrendben meghatározott sorrendben, egymást követően látják el. Az elnöki feladatokat ellátó tag a szavazásban részt vehet.

8. Cím

A Testület feladatai

41. § (1) A Testület feladatai:

a) ellátja a műsorszolgáltatási jogosultság és a kormányzati rendelkezésben lévő műsorszolgáltatás céljára biztosított műholdas csatornák pályáztatásának és a pályázat elbírálásának feladatát;

b) ellátja az e törvényben előírt felügyeleti és ellenőrzési feladatokat;

c) Panaszbizottságot működtet az eseti bejelentések kivizsgálására;

d) műsorfigyelő és -elemző szolgálatot működtet; e szolgálat által végzett vizsgálatok és értékelések rájuk vonatkozó teljes anyagát a Magyar Rádió Közalapítványnak, a Magyar Televízió Közalapítványnak és a Hungária Televízió Közalapítványnak, valamint a közszolgálati műsorszolgáltatóknak folyamatosan és térítésmentesen átadja. A vizsgálati szempontokra a Közalapítványok javaslatot tehetnek;

e) véleményt nyilvánít a frekvenciagazdálkodással és a távközléssel kapcsolatos jogszabályok tervezetéről;

f) külön törvényben meghatározott számú tagot jelöl a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsba;

g) ellátja a műsorszolgáltatási szerződésekkel összefüggő feladatokat;

h) nyilvános nyilvántartást vezet a műsorszolgáltatási szerződésen alapuló, illetőleg a nyilvántartásba vett műsorszolgáltatásokról és műsorelosztókról;

i) rendszeresen ellenőrzi a vele kötött műsorszolgáltatási szerződések megtartását;

j) állásfoglalásokat, javaslatokat dolgoz ki a magyar műsorszolgáltatási rendszer fejlesztésének elvi kérdéseire vonatkozóan, ideértve a sokcsatornás vezetékes rendszereket, valamint az audiovizuális ágazattal való összefüggéseket is, és részt vesz e területtel kapcsolatos döntések előkészítésében;

k) kezdeményezi a fogyasztóvédelemmel és a tisztességtelen piaci magatartás tilalmával kapcsolatos eljárásokat;

l) biztosítja a központi költségvetés tervezéséhez és végrehajtásának ellenőrzéséhez szükséges információkat;

m) megállapítja a műsorelosztással, valamint a műholdas terjesztéssel történő műsorszolgáltatás díjának mértékét (mértékeit), és ezt közzéteszi;

n) ellátja e törvényben, illetve az e törvény felhatalmazása alapján kiadott más jogszabályban meghatározott egyéb feladatait.

(2) Az (1) bekezdés i) pontjában megjelölt feladatát a Testület a műsor vétele és rögzítése vagy a műsorszolgáltató által rögzített műsor vizsgálata, továbbá hatósági megkeresés útján látja el.

42. § (1) A Testületnek a műsorszolgáltatást érintő frekvenciagazdálkodás koncepciója kialakításakor a nem nyereségérdekelt műsorszolgáltatás szükségleteire tekintettel kell lennie.

(2) A Testület a Művelődési Közlönyben közzéteszi a műsorszolgáltatást érintő frekvenciakészlettel való gazdálkodásra vonatkozó koncepcióját.

9. Cím

A Testület beszámolója

43. § (1) A Testület minden év március 1-jéig az Országgyűlésnek megküldi a megelőző évi tevékenységére vonatkozó beszámolóját. A beszámolóban különösen értékelnie kell

a) a véleményszabadság, a tájékoztatás kiegyensúlyozottságának helyzetét,

b) a műsorszolgáltatók és az azokhoz e törvény VIII. fejezetében meghatározottak szerint kapcsolódó napilapok, hetilapok, lapterjesztők, műsorelosztók tulajdoni helyzetének alakulását,

c) a műsorszolgáltatási szükségletek kielégítésére szolgáló frekvenciagazdálkodás helyzetét,

d) a műsorszolgáltatás gazdasági helyzetét, pénzügyi feltételeinek alakulását; kezdeményezi a törvény esetleges módosítását.

(2) A beszámolót a Művelődési Közlönyben közzé kell tenni.

10. Cím

A határozathozatal szabályai

44. § (1) A 45. és 46. §-okban meghatározott esetekben az elnök nem szavaz.

(2) Az elnök szavazati jogának mértéke az alábbiak szerinti törtszám értékével azonos:

a) ha a kormánypárti és ellenzéki képviselőcsoportok által jelölt tagok száma egyenlő, akkor a törtszám számlálója egy, nevezője a tagok számának összege plusz egy,

b) ha a kormánypárti és az ellenzéki képviselőcsoportok által jelölt tagok száma nem egyenlő, a törtszám számlálója egy, nevezője pedig a kormánypárti vagy ellenzéki képviselőcsoportok által nagyobb számban jelölt testületi tagok számának kétszerese plusz egy.

(3) A Testület tagjai szavazati jogának mértékét az alábbiak szerint kell kiszámítani:

a) ha az elnök a szavazásban részt vehet, a szavazatok összességéből le kell vonni az elnök szavazatának mértékét, az így kapott szavazatok ötven százaléka egyenlő arányban oszlik meg a kormánypárti képviselőcsoportok által jelölt tagok között, másik ötven százaléka egyenlő arányban oszlik meg az ellenzéki képviselőcsoportok által jelölt tagok között;

b) ha az elnök a szavazásban nem vehet részt, a szavazatok ötven százaléka egyenlő arányban oszlik meg a kormánypárti képviselőcsoportok által jelölt tagok között, másik ötven százaléka egyenlő arányban oszlik meg az ellenzéki képviselőcsoportok által jelölt tagok között.

(4) A Testület a döntéseit a (2) és (3) bekezdés szerint számított szavazatok alapján - a 45. és 46. §-okban foglaltak kivételével - egyszerű többséggel hozza.

45. § (1) Az országos rádió és televízió műsorszolgáltatási jogosultságokra kiírt pályázatok elbírálásának módja a következő:

a) a szavazás első fordulójában a Testület elnöke nem jogosult szavazni. A határozat érvényességéhez a szavazásra jogosultak kétharmados többsége szükséges;

b) ha a szavazás első fordulójában nem született határozat, a Testület legkevesebb három nap, legfeljebb nyolc nap elteltével új szavazást tart. Ebben a fordulóban az elnök is szavazati joggal rendelkezik. A határozat érvényességéhez a szavazásra jogosultak kétharmados többsége szükséges;

c) ha a b) pontban jelzett szavazás is eredménytelen, a Testület megbízatása - az elnök megbízatásának kivételével - megszűnik. A megbízatás megszűnését követő harminc napon belül az Országgyűlés új testületi tagokat választ az 33. §-ban leírt jelölési és választási rend szerint, azzal az eltéréssel, hogy ennek során az előző Testület tagjai nem jelölhetők.

(2) Az (1) bekezdés c) pontja szerint megválasztott Testület - új pályázat kiírása nélkül - az alábbiak szerint dönt a benyújtott pályázatokról:

a) a szavazás első fordulójában az elnök is szavazati joggal rendelkezik. A határozat érvényességéhez a szavazásra jogosultak kétharmados többsége szükséges;

b) ha a szavazás első fordulójában nem született határozat, a Testület legkevesebb három nap, legfeljebb nyolc nap elteltével új szavazást tart. Az elnök ebben a fordulóban is szavazati joggal rendelkezik. A határozat érvényességéhez a szavazásra jogosultak egyszerű többsége szükséges. Ha ekkor sem születik döntés, hatvan napon belül új pályázatot kell kiírni.

46. § (1) Az általános pályázati feltételek, továbbá az országos és a körzeti műsorszolgáltatási pályázati felhívás meghatározása, valamint a körzeti rádió és televízió műsorszolgáltatási jogosultságokra kiírt pályázatok elbírálása az alábbiak szerint történik:

a) a szavazás első fordulójában a Testület elnöke nem jogosult szavazni. A határozat érvényességéhez a szavazásra jogosultak kétharmados többsége szükséges;

b) ha a szavazás első fordulójában nem született határozat, a Testület legkevesebb három nap, legfeljebb nyolc nap elteltével új szavazást tart. Ebben a fordulóban az elnök is szavazati joggal rendelkezik. A határozat érvényességéhez a szavazásra jogosultak kétharmados többsége szükséges;

c) ha az általános pályázati feltételek vagy a pályázati felhívások tárgyában a szavazás második fordulójában nem született határozat, a Testület legkevesebb harminc, legfeljebb hatvan nap elteltével új szavazást tart. Az elnök ebben a fordulóban is szavazati joggal rendelkezik. A határozat érvényességéhez a szavazásra jogosultak egyszerű többsége szükséges;

d) ha a körzeti rádió és a körzeti televízió műsorszolgáltatási jogosultságokra kiírt pályázatok elbírálása során a szavazás második fordulójában sem született döntés, hatvan napon belül új pályázatot kell kiírni.

(2) A helyi rádió és televízió műsorszolgáltatási jogosultságokra kiírt pályázatok elbírálásának módja:

a) a szavazás első fordulójában a Testület elnöke jogosult szavazni. A határozat érvényességéhez a szavazásra jogosultak kétharmados többsége szükséges;

b) ha a szavazás első fordulójában nem született határozat, a Testület legkevesebb három nap, legfeljebb nyolc nap elteltével új szavazást tart. Az elnök ebben a fordulóban is szavazati joggal rendelkezik. A határozat érvényességéhez a szavazásra jogosultak egyszerű többsége szükséges.

(3) Ha a pályázatok elbírálása során nem született döntés, hatvan napon belül új pályázatot kell kiírni.

11. Cím

A Panaszbizottság

47. § (1) A kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének (4. §) megsértése miatti panaszokat a Testület Panaszbizottsága (a továbbiakban: Panaszbizottság) bírálja el. A Panaszbizottság tagjait - öt évre szólóan - a Testület bízza meg.

(2) A Panaszbizottság tagjai függetlenek, csak a törvénynek vannak alárendelve, tevékenységük végzése során nem utasíthatók.

(3) Nem lehet a Panaszbizottság tagja a Testület, továbbá a Magyar Rádió Közalapítvány, a Magyar Televízió Közalapítvány és a Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriumának tagja, illetve az sem, aki a Testületnek sem lehetne tagja. A Panaszbizottság tagjai megbízatásának részletes szabályozását a Testület ügyrendje tartalmazza.

(4) A Panaszbizottság tagja az összeférhetetlenségi okot haladéktalanul köteles bejelenteni a Testület elnökének. Ha a Panaszbizottság tagjával szemben büntetőeljárás indul, erről a nyomozó hatóság a Testületet értesíti. A Testület a Panaszbizottság tagját jogköre gyakorlása alól erre tekintettel felfüggesztheti.

(5) A Testület a Panaszbizottság tagjának megbízatását megszünteti összeférhetetlenség esetén, továbbá akkor, ha a bíróság a Panaszbizottság tagját szándékos bűncselekmény miatt jogerősen szabadságvesztésre ítélte.

48. § (1) Az egyes ügyekben háromtagú tanács jár el. Az eljáró tanács egyik tagja jogi végzettségű személy.

(2) A Panaszbizottság ügyrendjét és az egyes ügyekben eljáró tanácsok eljárási rendjét - ideértve az eljáró Panaszbizottság tagjának elfogultság miatti kizárására vonatkozó szabályokat is - a Testület állapítja meg. Ennek során figyelemmel kell lenni a felek egyenlősége, a nyilvánosság és a pártatlanság elvének érvényesítésére.

(3) A Panaszbizottság ügyrendje tartalmazza a 4. §-a alá nem tartozó panaszügyek elintézésének rendjét is. Az ilyen ügyekben a Panaszbizottság a panaszt megvizsgálja és állásfoglalásáról tájékoztatja a panaszost, az érintett műsorszolgáltatót, továbbá - ha ezt szükségesnek tartja - a közvéleményt.

(4) A Panaszbizottság működésével kapcsolatos hivatali feladatokat a Testület irodája látja el.

(5) A Testület legalább félévente megvitatja és értékeli a Panaszbizottság által hozott állásfoglalásokat.

49. § (1) Ha a műsorszolgáltató a vételkörzet lakosságát foglalkoztató társadalmi kérdésben egyoldalúan tájékoztat, különösen ha a vitatott kérdésben egyetlen vagy egyoldalú álláspont megjelenítésére vagy kifejezésére ad lehetőséget, vagy ha egyéb módon súlyosan megsérti a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét, a kifejezésre nem juttatott álláspont képviselője vagy a sérelmet szenvedett (a továbbiakban: kifogást tevő) kifogásával a műsorszolgáltatóhoz fordulhat.

(2) A kifogást tevő a kifogásolt közlés megjelenésétől, többszöri közlés esetén az utolsó ismétléstől számított negyvennyolc órán - a Magyar Köztársaság határain kívül élő (tartózkodó, működő) személy esetében nyolc napon - belül írásban kérheti a műsorszolgáltatótól álláspontjának - a kifogásolt álláspont megjelenéséhez hasonló körülmények közötti - ismertetését. Nem élhet a kifogásolás jogával a kifogást tevő, ha az ismertetésre nem juttatott álláspontja ismertetésére ezen álláspont más képviselője már lehetőséget kapott, vagy ha e lehetőséget a kifogást tevő kapta, de azzal nem élt.

(3) A műsorszolgáltató a kifogás elfogadásáról vagy elutasításáról, annak kézhezvételétől számított negyvennyolc órán belül dönt. A döntésről a kifogást tevőt haladéktalanul értesíteni kell. A kifogást tevő a döntés közlésétől számított negyvennyolc órán belül - a döntés közlésének elmaradása esetén a kifogásolt vagy sérelmezett megjelenítéstől számított hat napon - külföldi esetén tizenkét napon - belül a kifogásolt műsorszám és a műsorszolgáltató pontos megnevezésével írásban panaszt nyújthat be a Panaszbizottsághoz. A Panaszbizottsághoz akkor is benyújtható a panasz, ha a műsorszolgáltató a kifogást elfogadó nyilatkozata ellenére a kifogásban foglaltakat nem teljesíti. Ebben az esetben a Panaszbizottsághoz a kifogás teljesítésére vállalt határidő lejártát követő negyvennyolc órán belül kell a panaszt benyújtani.

(4) A Panaszbizottság a panasz benyújtásától számított tizenöt napon belül állást foglal a kifogást tevő által előterjesztett kérdésekben.

(5) A műsorszolgáltató a Panaszbizottság felhívására haladéktalanul a Panaszbizottság rendelkezésére bocsátja a vitatott műsorszámot rögzítő anyagot, és megadja a Panaszbizottságnak az üggyel kapcsolatban kért felvilágosítást.

(6) A Panaszbizottság a műsorszolgáltatót és a kifogást tevőt meghallgathatja. A meghallgatástól való távolmaradás az állásfoglalásnak nem akadálya.

50. § (1) A Panaszbizottság az alaptalan, illetve az e törvényben meghatározott feltételeknek nem megfelelően benyújtott panaszt elutasítja.

(2) Ha a Panaszbizottság állásfoglalása szerint a műsorszolgáltató megsértette a tájékoztatás kiegyensúlyozottságát, a műsorszolgáltató a Panaszbizottság által megjelölt időpontban és módon - a Panaszbizottság állásfoglalásában foglaltaknak megfelelően - értékelő magyarázat nélkül közli a Panaszbizottság állásfoglalását, vagy lehetőséget ad a kifogást tevőnek álláspontja megjelenítésére.

(3) A tájékoztatás kiegyensúlyozottságának súlyosabb vagy ismételt sérelme esetén a Panaszbizottság kezdeményezheti, hogy a Testület bírságot szabjon ki.

51. § (1) A Panaszbizottság állásfoglalása ellen jogorvoslati kérelemmel a Testülethez lehet fordulni az állásfoglalás közlésétől számított negyvennyolc órán belül. A műsorszolgáltató jogorvoslati kérelme halasztó hatályú.

(2) A Testület a jogorvoslati kérelemről nyolc napon belül határoz. A Testület elmarasztaló határozatát, illetve ha a Testület a műsorszolgáltató kérelmét elutasítja, a Panaszbizottság állásfoglalását azonnal teljesíteni kell.

(3) A Testület határozatának felülvizsgálatát a bíróságtól lehet kérni. A bíróság a polgári perrendtartásról szóló - többször módosított - 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) XX. fejezetének szabályai szerint jár el. A bíróság a Testület határozatát megváltoztathatja.

(4) Az alaposnak bizonyult kifogásnak a műsorszolgáltató műsorában történt közlésén túlmenően a műsorszolgáltatót marasztaló jogerős határozatot a Művelődési Közlönyben is közzé kell tenni.

12. Cím

A Testület és a Hírközlési Főfelügyelet kapcsolata

52. § (1) A műsorszolgáltatási pályázatok előkészítése érdekében a Testület a műsorszolgáltatási lehetőségek jegyzékének és az ehhez tartozó frekvenciatervek kidolgozására kéri fel - a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter útján - a Hírközlési Főfelügyeletet.

(2) Ha a Hírközlési Főfelügyelet a Testület által megjelölt időpontban nem képes eleget tenni a felkérésnek, a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter határidő-hosszabbítást engedélyezhet.

(3) Az (1) bekezdés szerinti felkérésben a Testület meghatározza:

a) a műsorszórási célú frekvenciatervezéshez szükséges elvi szempontokat, különösen a frekvenciahasználat célja tekintetében;

b) a műsorszórási célú frekvenciatervezésben alkalmazandó preferenciákat;

c) a műsorszórási célú frekvenciatervezés ütemezését és irányelveit.

(4) A Hírközlési Főfelügyelet által kidolgozott frekvenciatervnek tartalmaznia kell:

a) a műsorszóró adók névleges telephelyeit - földfelszíni műsorsugárzás esetén -, valamint a telepítés egyéb műszaki követelményeit;

b) az adókkal várhatóan besugározható ellátottsági körzetet;

c) a Nemzetközi Rádiószabályzat jelölései szerinti frekvenciasávot.

(5) A Testület a frekvenciatervet módosításra visszaadhatja.

(6) A Testület a frekvenciatervet jóváhagyás előtt legalább tizenöt napra közszemlére bocsátja. A közszemlére bocsátásról és annak helyéről a kezdőnapja előtt legalább két héttel, legalább két országos napilapban a Testület felhívást tesz közzé, amelyben megjelöli a közszemle lezárását követően legkorábban tíz nap múlva megtartandó nyilvános meghallgatás helyét és időpontját. A nyilvános meghallgatásra a 94. §-t kell alkalmazni.

(7) A frekvenciatervek és a tervezés elvi szempontjai nyilvánosak, azokat a Hírközlési Főfelügyeletnél bárki megtekintheti.

IV. FEJEZET

A KÖZSZOLGÁLATI MŰSORSZOLGÁLTATÓK

1. Cím

A közalapítványok

53. § (1) A közszolgálati műsorszolgáltatás biztosítására, függetlenségének védelmére az Országgyűlés - a 140-141. §-ok szerint - létrehozza a Magyar Rádió Közalapítványt, a Magyar Televízió Közalapítványt és - alapítójának kezdeményezésére - átalakítja a Hungária Televízió Közalapítványt (a továbbiakban együtt: közalapítványok).

(2) E törvény a Hungária Televízió Közalapítvány nevét, célját és vagyonát nem érinti.

(3) A közalapítványok alapító okiratát (a Hungária Televízió Közalapítvány alapító okiratának módosítását) az Országgyűlés a jelenlévő képviselők kétharmados szavazatával fogadja el. A közalapítvány működésének és szervezetének e törvényben nem szabályozott kérdéseit az alapító okiratban kell meghatározni.

(4) A közalapítványokra e törvény eltérő rendelkezése hiányában a közalapítványokra vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni.

54. § (1) A közalapítvány induló vagyonát az Országgyűlés az alapító okiratban állapítja meg.

(2) Az alapító pótlólagos vagyonrendeléssel, célra rendelt vagyonként

a) a Magyar Rádió költségvetési szerv állami tulajdonban lévő ingó és ingatlan vagyonát, valamint vagyoni értékű jogait a Magyar Rádió Közalapítvány,

b) a Magyar Televízió költségvetési szerv állami tulajdonban lévő ingó és ingatlan vagyonát, valamint vagyoni értékű jogait a Magyar Televízió Közalapítvány,

c) a Magyar Rádió és a Magyar Televízió költségvetési szervek állami tulajdonban lévő közös használatú ingó és ingatlan vagyonát a tulajdonjogi megosztást követően vagy a részvénytársaságok alapító okirataiban meghatározottak szerint a Magyar Rádió Közalapítvány, illetve a Magyar Televízió Közalapítvány

tulajdonába adja.

A kuratóriumok

55. § (1) A közalapítványok kezelő szervei a kuratóriumok.

(2) A kuratóriumok az Országgyűlés által választott, illetőleg az e törvényben meghatározott szervezetek által delegált tagokból állnak.

(3) Az Országgyűlés által választott tagok alkotják a kuratórium elnökségét.

(4) Az Országgyűlés mindhárom kuratóriumba külön-külön legalább nyolc tagot választ a képviselők több mint felének szavazatával, egyenként.

(5) Az Országgyűlés által a kuratóriumba választható tagok felét a kormánypárti, másik felét az ellenzéki képviselőcsoportok jelölik úgy, hogy minden képviselőcsoport legalább egy jelöltjét meg kell választani.

(6) A jelöltekre a javaslatot a választásra irányuló eljárás megkezdését követő nyolc napon belül kell megtenni. A választást a jelöltállítástól számított tizenöt napon belül meg kell tartani.

(7) Ha valamelyik képviselőcsoport a jelölésben nem vesz részt, az adott oldal másik (többi) képviselőcsoportja(i) jelölhetik a négy-négy személyt. A meg nem választott jelölt helyére új jelöltet kell állítani, és az új választást tizenöt napon belül meg kell tartani. Nem jelölhető újra az a személy, aki az előző választás során nem kapta meg az összes képviselő szavazatainak legalább tíz százalékát.

(8) A kuratórium elnöksége akkor alakul meg, ha valamennyi tagját megválasztják. Nem akadálya a kuratórium elnöksége megalakulásának azonban, ha a kormánypárti vagy az ellenzéki oldal valamelyike nem állít jelöltet.

(9) A kuratórium elnökségét négyévi időtartamra választják.

Ha az elnökség megbízatásának ideje alatt a kormánypárti és az ellenzéki képviselőcsoportok tekintetében változás következik be, ez az elnökség tagjainak megbízatását nem érinti, de ha ez az egyenlő arány fenntartása érdekében szükséges, új jelölés alapján új tagot vagy tagokat kell választani az elnökség megbízatásának hátralévő idejére. Ha az adott oldal képviselőcsoportjai nem tudnak közös jelölt(ek) állításában megállapodni, a jelölést sorsolással kell eldönteni.

(10) A kuratórium - egyben az elnökség - elnökét a kormánypárti képviselőcsoport(ok), elnökhelyettesét az ellenzéki képviselőcsoport(ok) jelölése alapján az Országgyűlés választja, az elnökség tagjai közül.

(11) Ha az elnök, illetve az elnökhelyettes jelöléséről a képviselőcsoportok nem tudnak megállapodni, akkor a jelölést sorsolással kell eldönteni.

56. § (1) A Magyar Rádió Közalapítvány kuratóriumába és a Magyar Televízió Közalapítvány kuratóriumába huszonegy-huszonegy tagot delegálnak az alábbi szervezetek:

a) a Magyarországon élő nemzeti és etnikai kisebbségek országos önkormányzatai, ennek hiányában országos szövetségei egy főt,

b) a Magyar Katolikus Egyház, a Magyarországi Református Egyház, a Magyarországi Evangélikus Egyház és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége egy főt,

c) a b) pontban nem említett egyházak egy főt,

d) az emberi jogi országos szervezetek egy főt,

e) az irodalom, a színház-, a film-, az előadó-, a zene-, a tánc-, a képző- és az iparművészet, valamint a kultúra egyéb területén működő országos szakmai szervezetek négy főt,

f) az oktatás és tudomány területén működő országos szakmai szervezetek kettő főt,

g) a szakszervezetek országos szövetségei egy főt,

h) a munkaadók és a vállalkozók országos szakmai, érdekképviseleti szervezetei egy főt,

i) az újságírók országos szakmai, érdekképviseleti szervezetei egy főt,

j) a környezetvédők, természetvédők, állatvédők országos szervezetei egy főt,

k) a nők országos érdekképviseleti szervezetei egy főt,

l) a gyermekek és az ifjúság országos érdekképviseleti szervezetei egy főt,

m) a nyugdíjasok országos érdekképviseleti szervezetei egy főt,

n) a testi állapotuk miatt súlyosan hátrányos helyzetben lévők országos érdekképviseleti szervezetei egy főt,

o) a sport országos érdekképviseleti szervezetei egy főt,

p) a települési önkormányzatok országos érdekképviseleti szervezetei egy főt,

r) a határon túli magyar szervezetek egy főt.

(2) A Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriumába huszonhárom tagot delegálnak az alábbi szervezetek:

a) a Magyarországon élő nemzeti és etnikai kisebbségek országos önkormányzatai, ennek hiányában országos szövetségei egy főt,

b) a Magyar Katolikus Egyház, a Magyarországi Református Egyház, a Magyarországi Evangélikus Egyház és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége egy főt,

c) a b) pontban nem említett egyházak egy főt,

d) az emberi jogi országos szervezetek egy főt,

e) az irodalom, a színház-, a film-, az előadó-, a zene-, a tánc-, a képző- és az iparművészet, valamint a kultúra egyéb területén működő országos szakmai szervezetek három főt,

f) az oktatás és a tudomány területén működő országos szakmai szervezetek kettő főt,

g) az újságírók országos szakmai, érdekképviseleti szervezetei egy főt,

h) a környezetvédők, természetvédők, állatvédők országos szervezetei egy főt,

i) a nők országos érdekképviseleti szervezetei egy főt,

j) a gyermekek és az ifjúság országos érdekképviseleti szervezetei egy főt,

k) a testi állapotuk miatt súlyosan hátrányos helyzetben levők országos érdekképviseleti szervezetei egy főt,

l) a sport országos érdekképviseleti szervezetei egy főt,

m) a szomszédos országokban működő magyar szervezetek képviselői hét főt, a szórvány magyarságot a Magyarok Világszövetségében képviselni jogosult testület egy főt.

(3) Az (1) bekezdés r) pontjában és a (2) bekezdés m) pontjában említett szervezeteket a Határontúli Magyarok Hivatala javaslatára a Testület értesíti.

57. § (1) Az 56. § (3) bekezdésében említettek kivételével delegálásra az a szervezet jogosult, amelyet a Testület nyilvántartásba vett.

(2) A nyilvántartásba vételre történő felhívást a Testület minden évben január 31-ig a Magyar Közlönyben közzéteszi. A nyilvántartásba vételre minden évben március 15-ig lehet jelentkezni.

(3) A Testület a jelentkezők közül azt a szervezetet veszi nyilvántartásba, amelyet a jelentkezésre való felhívás közzététele előtt legalább két évvel a rá vonatkozó szabályok szerinti bírósági (hatósági) nyilvántartásba bejegyeztek. A jelentkezőnek közölnie kell, hogy az 56. §-ban meghatározottak közül melyik csoportba tartozik.

(4) A delegált kuratóriumi tagok megbízatása egy évig tart.

(5) Az 56. § szerint azonos csoportba tartozó, a Testület nyilvántartásába felvett szervezetek évente jogosultak képviselőt delegálni a kuratóriumba. Ha a delegálásról a résztvevők teljes körűen nem tudnak megállapodni, nyilvános sorsolással kell dönteni. A sorsolást - mindhárom kuratórium tekintetében azonos alkalommal - minden év április 1-jéig a Testület közjegyző közreműködésével végzi. A sorsoláson azok a szervezetek vehetnek részt, amelyeknek a képviselői a sorsoláson jelen vannak. A delegálásra vonatkozó megállapodás vagy sorsolás egy évre szól.

(6) Sorsolás alapján egy szervezet egy időben csak egy kuratóriumba delegálhat képviselőt. Ha több delegálásra lenne így jogosult, meg kell jelölnie azt a kuratóriumot, amelyben a delegálási jogával élni kíván. A másik (többi) kuratórium tekintetében a sorsolást meg kell ismételni.

(7) Ha egy szervezet már élt delegálási jogával és a vele azonos csoportba tartozó más szervezetek közül van olyan, amely még nem delegált, ezen szervezet a kuratóriumi megbízatásának lejártától számított három éven belül nem vehet részt sem a megállapodásban, sem a sorsolásban.

58. § (1) A kuratóriumi tagokra és elnökökre a 34. § (2) bekezdésében - a d) pont kivételével - és a 35. § (1) bekezdésében foglalt összeférhetetlenségi szabályok irányadók. Az elnöknek, illetve az elnökségi tagnak a Ptk. 685. §-ának b) pontja szerinti közeli hozzátartozója nem lehet az érintett közszolgálati műsorszolgáltató vezető állású dolgozója.

(2) A kuratóriumi tagok a tagságuk megszűnését követő egy éven belül nem létesíthetnek munkavégzésre irányuló jogviszonyt azzal a közszolgálati műsorszolgáltatóval, amelynek kuratóriumában tagok voltak. Ez a határidő az elnökre és az elnökségi tagokra két év.

(3) A kuratórium megbízatását annak lejárta előtt a Ptk. 74/C. § (6) bekezdésében foglaltak alapján az illetékes országgyűlési bizottság javaslatára az Országgyűlés vonhatja vissza. A kuratórium egyes tagjainak vagy elnökének (elnökhelyettesének) összeférhetetlenségi okból, illetve e törvénynek a 37. § (4)-(5) bekezdéseiben foglaltak miatti felmentéséről az Országgyűlés, a szervezetek delegáltjairól a küldő szervezet határoz. E kérdésekben az Országgyűlés a jelenlévő képviselők kétharmados szavazati arányával dönthet.

(4) A kuratórium tagjai (elnöke) a közalapítvánnyal nem állhatnak munkaviszonyban. Reájuk a 35. § (5) bekezdése irányadó. Semmilyen jogcímen nem fogadhatnak el díjazást az általuk felügyelt közszolgálati műsorszolgáltatótól.

A kuratórium és az elnökség feladat- és jogköre

59. § (1) A kuratórium jogköre:

a) a közszolgálati műsorszolgáltató részvénytársaság vonatkozásában a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény (a továbbiakban: Gt.) alapján - az e törvényben foglalt eltérésekkel - a közgyűlés jogainak gyakorlása,

b) a közalapítvány éves gazdálkodási tervének elfogadása és mérlegének megállapítása,

c) javaslattétel a Testületnek az üzemben tartási díjbevétel növelése érdekében,

d) javaslattétel az Országgyűlés illetékes bizottságának az állami költségvetési támogatás, céltámogatás kezdeményezésére,

e) amit a közalapítvány alapító okirata - e törvény keretei között - a hatáskörébe utal.

(2) Az elnökség a közalapítvány kezelőjének jogkörében gazdálkodik a közalapítvány vagyonával.

A közalapítvány gazdálkodása

60. § (1) A közalapítvány bevételeit képezik:

a) az üzemben tartási díjbevételnek e törvényben megállapított hányada,

b) a műsorszolgáltatási díjbevételnek e törvényben megállapított hányada,

c) a közalapítvány vagyonának hozadéka,

d) az egyéb alapítványi célú bevételek (állami költségvetési támogatás, céltámogatás, alapítványi befizetések).

(2) A közalapítvány kiadásait képezik:

a) a közszolgálati műsorszolgáltató működési és fejlesztési költségeihez hozzájárulás,

b) a közalapítvány saját költségei (kiadásai).

(3) A közalapítványok üzletszerű gazdasági tevékenységet nem végezhetnek, más gazdasági társaságot, közhasznú társaságot nem alapíthatnak, más működő gazdasági társaságban részesedést nem szerezhetnek, alapítvány létrehozására nem jogosultak.

(4) Működési költségeiket az üzemben tartási díjnak az őket megillető részéből fedezik, a fel nem használt összeget a közszolgálati műsorszolgáltatók támogatására kötelesek fordítani.

(5) A közalapítvány gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

A kuratórium és az elnökség működése

61. § (1) A kuratórium, illetve az elnökség a feladatai ellátásához szükséges gyakorisággal, de a kuratórium legalább negyedévente, az elnökség legalább havonta ülésezik. Az ülést a kuratórium (elnökség) elnöke hívja össze akkor is, ha az közgyűlési ügyekben kíván dönteni. Ezekhez a napirendi pontokhoz a közszolgálati műsorszolgáltató elnökét meg kell hívni. Az elnök köteles a kuratórium (elnökség) rendkívüli ülését a kuratórium (elnökség) tagjai többségének a napirend megjelölésével előterjesztett kérésére nyolc napon belüli időpontra összehívni. Ennek elmulasztása esetén a kezdeményezők együttesen jogosultak a rendkívüli ülés összehívására.

(2) A kuratórium tagjainak (ideértve az elnökség tagjait, az elnököt és az elnökhelyettest is) szavazati joga egyenlő.

(3) Az ülés határozatképes, ha azon a tagok több mint fele és az elnök vagy az elnökhelyettes jelen van. A határozat meghozatalához a jelenlévők többségének szavazata szükséges. Kuratóriumi ülésen a jelenlévők kétharmadának szavazata szükséges azonban a közszolgálati műsorszolgáltató elnöke megválasztásához, megbízatásának egyszeri meghosszabbításához [66. § (1) bekezdés b) pont].

(4) A (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően az összes tag kétharmadának szavazatával hozható döntés az elnök visszahívásáról, illetve az alelnökök megbízásának vagy megbízatása visszavonásának megtiltásáról [66. § (1) bekezdés c) pont], valamint elnökségi ülésen a 66. § (2) bekezdés b) pontja szerinti ügyekben. Az összes kuratóriumi tag több mint fele tehet javaslatot az elnök visszahívására [66. § (1) bekezdés d) pont].

(5) Az ülés napirendjét az elnök állítja össze, és vezeti az ülést. A napirendre bármely tag írásban előzetesen javaslatot tehet, amelynek napirendre vételéről az ülés határoz.

(6) Ha az elnökség a 66. § (2) bekezdés b) pontja alapján nem tud az összes tag kétharmados többségével javaslatot tenni a műsorszolgáltató elnökének személyére, és ugyanilyen szavazataránnyal új pályázat kiírásáról sem tud dönteni a pályázat beadási határidejétől számított harminc napon belül, megbízatása megszűnik. Az Országgyűlés egy hónapon belül új elnökséget választ. Ennek során az előző elnökség tagja nem jelölhető.

(7) A kuratórium ügyintéző, ügykezelő és ügyviteli teendőit a kuratórium titkársága látja el. A kuratórium titkárságának szervezetére és működésére vonatkozó további szabályokat az alapító okirat állapítja meg.

A közalapítvány ellenőrző szerve

62. § (1) A közalapítvány kuratóriumának tevékenységét ellenőrző testület ellenőrzi.

(2) Az ellenőrző testület elnökből és két tagból áll.

(3) Az ellenőrző testület elnökét és egy tagját az Országgyűlés ellenzéki képviselőcsoportjai, egy tagját a kormánypártok képviselőcsoportjai jelölik a kuratóriumi elnökségre irányadó szabályok szerint azzal, hogy országgyűlési képviselő is jelölhető. Megválasztásukra a kuratórium elnöksége tagjaira irányadó szabályokat kell alkalmazni.

(4) Az ellenőrző testület a kuratóriumtól tájékoztatást kérhet, és az iratokba betekinthet. A kuratóriumra kötelező döntést nem hozhat. A kuratórium jogellenes döntései, illetve a közalapítvány gazdálkodásával kapcsolatos hiányosságok és az alapítványi célok megvalósítását sértő vagy veszélyeztető döntések esetében értesíti az Országgyűlés elnökét, illetve az Állami Számvevőszéket. A kuratórium éves beszámolóját az ellenőrző testület véleményével kell az Országgyűlés elé terjeszteni.

A kuratórium és az ellenőrző bizottság tagjainak díjazása

63. § Az elnökség tagjait az országgyűlési képviselők alapdíja száznegyven százalékának, az elnököt az alapdíj kétszáz százalékának, az elnökhelyettest az alapdíj száznyolcvan százalékának, az ellenőrző bizottság tagjait az alapdíj hetven százalékának, az ellenőrző bizottság elnökét az alapdíj száz százalékának megfelelő összegű díjazás illeti meg, továbbá költségtérítésre tarthatnak igényt. Költségtérítés a kuratórium többi tagját is megilleti.

2. Cím

A Magyar Rádió Részvénytársaság, a Magyar Televízió Részvénytársaság és a Duna Televízió Részvénytársaság

64. § (1) A nemzeti közszolgálati rádió, illetőleg a televízió feladatainak ellátására a Magyar Rádió Közalapítvány, illetőleg a Magyar Televízió Közalapítvány zártkörűen megalapítja a Magyar Rádió Részvénytársaságot (a továbbiakban: MR Rt.) illetőleg a Magyar Televízió Részvénytársaságot (a továbbiakban: MTV Rt.).

(2) A Magyar Rádió, illetve a Magyar Televízió - e törvény 141-143. §-aiban foglalt eljárás lefolytatása után az ott meghatározott időponttól - a Magyar Rádió Közalapítvány, illetve a Magyar Televízió Közalapítvány által alapított egyszemélyes részvénytársaságként működik.

(3) Az MR Rt.-re, az MTV Rt.-re és a Duna TV Rt.-re (a továbbiakban együtt: részvénytársaságok) e törvényben foglalt eltérésekkel a Gt.-nek a részvénytársaságokra vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni, ideértve a gazdasági társaságok közös szabályait is.

(4) A részvénytársaságnak egy forgalomképtelen részvénye van.

65. § A közalapítványok gyakorolják a részvénytársaságok vonatkozásában a Gt. 288-300. §-ában meghatározott alapítói, illetve részvényesi jogokat. Nem jogosultak azonban:

a) megváltoztatni a részvénytársaságok alapvető tevékenységi körét,

b) a részvénytársaságokat megszüntetni, egyesíteni, szétválasztani vagy más szervezeti formába átalakítani,

c) a részvénytársaságoktól vagyont vagy nyereséget (osztalékot) elvonni,

d) a részvénytársaságok műsorszerkezetét, továbbá műsorainak, illetve műsorszámainak tartalmát meghatározni,

e) a részvénytársaság elnökének az általa gyakorolt munkáltatói jogkörökre nézve utasítást adni,

f) olyan kérdésben dönteni, amely e törvény alapján más szerv vagy a részvénytársaság elnökének hatáskörébe tartozik.

A közgyűlés hatásköre

66. § (1) A kuratórium hatáskörébe tartozik:

a) a közszolgálati műsorszolgáltató, mint részvénytársaság alapító okiratának megállapítása, módosítása, annak a Magyar Közlönyben történő közzététele,

b) a részvénytársaság elnökének megválasztása, a megbízatás egyszeri meghosszabbítása,

c) a részvénytársaság elnökének visszahívása, alelnökei megbízásának, a megbízás visszavonásának megtiltása - a részvénytársaság elnöke intézkedését követő kuratóriumi ülésen,

d) a részvénytársaság elnöke visszahívásának kezdeményezése,

e) a részvénytársaság függetlenségének védelme,

f) a közszolgálati műsorszolgáltatási szabályzat jóváhagyása, a Művelődési Közlönyben történő közzététele, a szabályzat követelményeinek érvényre juttatása, érvényesülésének évenkénti értékelése,

g) az archiválás rendjéről szóló szabályzat jóváhagyása,

h) a részvénytársaság elnöke pályázatában foglalt célkitűzések évenkénti értékelése,

i) az alaptőke felemelése, leszállítása,

j) az éves gazdálkodási és pénzügyi terv elveinek és fő összegeinek a jóváhagyása,

k) az évi adásidő jóváhagyása, módosításának engedélyezése,

l) az új, magyarországi gyártású műsorszolgáltatásban felhasználásra kerülő mozgóképes alkotásokra fordítandó pénzösszegek meghatározása, a külső gyártás arányaira is kiterjedően,

m) a mérleg- és az eredménykimutatás jóváhagyása,

n) a részvénytársaságok felügyelő bizottsági tagjainak megválasztása, visszahívása, a Gt. 13. §-ában foglaltakra figyelemmel,

o) a könyvvizsgáló megválasztása, megbízatásának felmondása.

(2) A kuratórium elnöksége kizárólagos feladat- és jogköre:

a) a részvénytársaság elnöki tisztségére nyilvános pályázati felhívás kiírása, elbírálása, az elnök díjazásának megállapítása,

b) javaslattétel az elnök megválasztására, vagy új pályázat kiírása, javaslat az elnök visszahívására, illetve az elnöki megbízatás pályázat kiírása nélküli egyszeri meghosszabbítására;

c) a részvénytársaság gazdálkodásának ellenőrzése,

da) egymilliárd forintnál vagy a tervezett éves forgalom tíz százalékánál magasabb értékű szerződésekhez előzetes tárgyalási felhatalmazás megadása,

db) hitelfelvétel, illetve háromszázmillió forintnál vagy a tervezett éves forgalom három százalékánál nagyobb értékű szerződések előzetes jóváhagyása,

dc) ingatlan-elidegenítés, illetve százmillió forint feletti vagyoni értékű jog elidegenítésének engedélyezése,

e) javaslattétel a felügyelő bizottsági tagok megválasztására és visszahívására, díjazásuk megállapítása,

f) javaslattétel a könyvvizsgáló megbízására és megbízásának felmondására, díjazásának megállapítása,

g) a közszolgálati műsorszolgáltatási szabályzat érvényesülésének ellenőrzése, a kuratórium éves értékelésének előkészítése,

h) a részvénytársaság elnöke pályázatában foglalt célkitűzések megvalósításának folyamatos ellenőrzése, a kuratórium éves értékelésének előkészítése.

67. § (1) A részvénytársaságok ügyvezetését az elnök látja el, igazgatóság nem működik. Az elnök gyakorolja mindazon hatásköröket, amelyeket a Gt. a részvénytársaság igazgatóságának hatáskörébe utal. Az elnökkel megbízási jogviszonyt kell létesíteni, díjazását - évente egyszer - az általa vezetett társaság terhére meghatározott havi összegben kell megállapítani.

(2) A részvénytársaságok alelnöke(i) munkaviszonyban állnak.

68. § A részvénytársaság elnöke beszámol a kuratóriumnak (elnökségnek) az általa irányított részvénytársaság tevékenységéről.

69. § (1) Nem választható a részvénytársaság elnökévé, aki a választást megelőző két évben köztársasági elnök, miniszterelnök, a Kormány tagja, államtitkár, helyettes államtitkár, országgyűlési képviselő, főpolgármester, politikai párt országos vagy területi szervezetének tisztségviselője volt.

(2) A részvénytársaság elnökét a pályázat alapján a kuratórium titkos szavazással választja négy évre. A pályázatnak tartalmaznia kell a pályázó részletes elképzeléseit a részvénytársaság tájékoztatási és kulturális műsorpolitikai célkitűzéseiről, üzletpolitikájáról, valamint az elnökség által meghatározott egyéb kérdésekről.

(3) Az elnökség a részvénytársaság elnöke megbízatása lejártát megelőzően százhúsz nappal, az elnöki megbízás egyéb okból megszűnése esetén azt követően legkésőbb tizenöt nappal a pályázatot köteles meghirdetni.

(4) A kuratórium a részvénytársaság elnöke megbízatását egy ízben pályázat kiírása nélkül a megbízatás lejártától számított további négy évre meghosszabbíthatja.

70. § (1) A részvénytársaság elnöke a megbízatási ideje alatt nem lehet

a) országgyűlési képviselő,

b) párt tagja,

c) a kuratóriumnak, a Testületnek tagja, elnöke,

d) olyan gazdasági társaságban tulajdoni részesedéssel rendelkező tag, illetve olyan gazdasági társaság vezető tisztségviselője vagy felügyelő bizottsági tagja, amely a részvénytársaságok bármelyikével üzleti kapcsolatban áll,

e) más, műsorszolgáltatással, illetőleg lapkiadással foglalkozó gazdasági társaságban tulajdoni részesedéssel rendelkező tag,

f) olyan gazdasági társaságban tulajdoni részesedéssel rendelkező tag, illetve olyan gazdasági társaság vezető tisztségviselője vagy felügyelő bizottsági tagja, amelyben a Magyar Államnak többségi részesedése van.

(2) A részvénytársaság elnöke a megbízatásának ideje alatt tudományos, oktató, irodalmi, művészeti és más szerzői jogvédelem alá eső tevékenység kivételével egyéb kereső foglalkozást nem folytathat, az irányítása alatt álló részvénytársaságtól e jogcímeken sem jogosult díjra, illetve az irányítása alatt álló részvénytársaságtól járó szerzői jogdíját jótékony célra köteles felajánlani.

(3) A részvénytársaság elnöke pártpolitikai tevékenységet nem folytathat, pártpolitikai nyilatkozatot nem tehet.

(4) A részvénytársaság elnöke - a tevékenységének megkezdése előtt - írásbeli nyilatkozatot tesz arról, hogy vele szemben összeférhetetlenségi ok nem áll fenn.

(5) A részvénytársaság elnöke a megbízatásának lejártát követő két évben nem lehet többségi állami részesedéssel rendelkező gazdasági társaságban vezető tisztségviselő.

71. § A részvénytársaság elnöke e törvény, más jogszabályok, az alapító okirat, a kuratórium (elnökség) határozatai és a közszolgálati műsorszolgáltatási szabályzat keretei között irányítja a részvénytársaságot.

Ennek keretében:

a) dönt a műsorrendről,

b) megállapítja a szervezeti és működési szabályzatot,

c) előterjeszti a közszolgálati műsorszolgáltatási szabályzatot és gondoskodik végrehajtásáról,

d) előterjeszti az archiválás rendjéről szóló szabályzatot és gondoskodik végrehajtásáról,

e) meghatározza és jóváhagyásra bemutatja az éves gazdálkodási tervet és gondoskodik végrehajtásáról,

f) elkészíti a mérleg- és eredménykimutatást és jóváhagyásra előterjeszti a kuratóriumnak,

g) előterjeszti a szerződés engedélyezésére vonatkozó javaslatokat [66. § (2) bekezdés dc) pont],

h) előterjeszti a tárgyalási felhatalmazást, illetve előzetes jóváhagyást igénylő javaslatokat [66. § (2) bekezdés da) és db) pont],

i) gyakorolja a részvénytársaság alkalmazottai felett a munkáltatói jogokat, beleértve az alelnök(ök) alkalmazását,

j) gondoskodik mindazon további előterjesztések előkészítéséről, amelyeket e törvény és az alapító okirat vagy a kuratórium határozata előír,

k) gyakorolja - az e törvényben foglalt eltérésekkel - mindazokat a jogokat, amelyeket a gazdasági társaságokról szóló törvény a részvénytársaság igazgatóságának hatáskörébe utal.

72. § A részvénytársaság elnöke a részvénytársaság tulajdonosától semmilyen jogcímen nem kaphat díjazást.

A részvénytársaság felügyelő bizottsága

73. § (1) A részvénytársaság ügyvezetését a felügyelő bizottság ellenőrzi. Jogában áll az elnöktől, a társaság dolgozóitól jelentést vagy felvilágosítást kérni, a társaság könyveit, bankszámláját, iratait és pénztárát bármikor megvizsgálni, vagy szakértővel a társaság költségére megvizsgáltatni.

(2) A felügyelő bizottság három tagból áll. Tagjait a dolgozók által választott tag kivételével a kuratórium választja négy évre. A felügyelő bizottság tagjainak részleges cserélődése vagy a felügyelő bizottság új tagokkal való kiegészítése esetén az új tag(ok) megbízatása a felügyelő bizottság eredeti megbízásának időpontjáig szól.

(3) A felügyelő bizottság első ülésén tagjai közül elnököt választ.

(4) A felügyelő bizottság maga állapítja meg működésének szabályait, ügyrendjét a kuratórium elnöksége hagyja jóvá.

(5) A felügyelő bizottság határozatképes, ha az ülésen legalább kettő tag jelen van.

(6) A felügyelő bizottság köteles megvizsgálni a kuratórium (elnökség) elé terjesztendő minden olyan jelentést, amely a kuratóriumnak, illetve az elnökségnek a részvénytársaság közgyűlési hatáskörébe tartozó vagyoni jellegű ügyeire vonatkozik.

(7) A részvénytársaság belső ellenőrzési szervezete a felügyelő bizottság irányítása alá tartozik.

(8) A felügyelő bizottság szervezetére, működésére egyebekben a Gt. és az alapító okirat előírásai az irányadóak.

A részvénytársaság könyvvizsgálója

74. § (1) A részvénytársaság könyvvizsgálóját a kuratórium választja négy évre.

(2) A könyvvizsgáló feladatát, jog- és hatáskörét a Gt. keretei között az alapító okiratban kell meghatározni.

A részvénytársaság gazdálkodása

75. § (1) Az állam a központi költségvetés „Országgyűlés” fejezetében a részvénytársaságokat - a közalapítványok útján - a műsorterjesztési költségeiknek megfelelő összegű támogatásban részesíti.

(2) Az állam a központi költségvetés „Országgyűlés” fejezetében a Magyar Rádió Részvénytársaságot - a közalapítvány útján - a művészeti együttesek támogatása címén költségvetési támogatásban részesítheti.

(3) A részvénytársaság - a főtevékenységének elősegítése érdekében - vállalkozási tevékenységet végezhet. Nyereségét kizárólag a közszolgálati műsorszolgáltatás folytatására, fejlesztésére, illetve vállalkozásainak fejlesztésére használhatja fel.

(4) A részvénytársaságnak nem lehet részesedése más műsorszolgáltatóban.

(5) A Magyar Rádiót, a Magyar Televíziót és a Duna Televíziót megillető, e törvény hatálybalépése előtt keletkezett szerzői jogosultság alapjául szolgáló műveket a közszolgálati műsorszolgáltatók, a birtokos műsortervének sérelme nélkül, kölcsönösen, térítés nélkül - kizárólag saját műsorukban - felhasználhatják.

76. § (1) A részvénytársaság elnöke, alelnöke, a szervezeti és működési szabályzatban e korlátozás alól nem mentesített dolgozója a részvénytársaság nevében nem köthet olyan szerződést, amelyben másik félként maga, a Ptk. 685. § b) pontja szerinti hozzátartozója, illetve olyan társaság szerepel, amelyben maga vagy a Ptk. 685. § b) pontja szerinti hozzátartozója közvetett vagy közvetlen tulajdoni részesedéssel, más vagyoni értékű joggal, illetve személyes érdekeltséggel rendelkezik. Ha a korlátozásban érintettek érdekeltségi körébe tartozó szerződést a részvénytársaság más dolgozója köti meg, a szerződést a részvénytársaság felügyelő bizottságának haladéktalanul meg kell küldeni.

(2) A részvénytársaság az ötszázezer forintos szerződési értéket meghaladó szerződéseiről külön nyilvántartást vezet. A nyilvántartásban naprakészen fel kell tüntetni a szerződő fél cégszerű azonosításához szükséges adatokat, valamint a szerződő felek által teljesítendő szolgáltatást és ellenszolgáltatást. Az egyazon naptári évben ugyanazon szerződő féllel kötött szerződéseket egybe kell számítani.

V. FEJEZET

A MŰSORSZOLGÁLTATÁS TÁMOGATÁSÁNAK RENDSZERE

1. Cím

A Műsorszolgáltatási Alap

77. § (1) A Műsorszolgáltatási Alap (a továbbiakban: Alap) olyan elkülönített pénzalap, amelynek feladata a közszolgálati műsorszolgáltatás, a közműsor-szolgáltatók, a nem nyereségérdekelt műsorszolgáltatók, a közszolgálati műsorok és műsorszámok támogatása, a kultúra megőrzése és továbbfejlesztése, a műsorok sokszínűségének biztosítása, valamint az e törvényben meghatározott egyéb feladatok támogatása.

(2) Az Alap eszközei kizárólag az e törvényben meghatározott célokra használhatók fel.

(3) Az Alap forrásai: a műsorszolgáltatási díj, a pályázati díj, a műsorszolgáltatási szerződésszegési kötbér és kártérítés, a bírság, az üzemben tartási díj, valamint e címen az állam által átalány, illetve kiegészítés formájában folyósítandó költségvetési hozzájárulás, továbbá az önkéntes befizetések.

(4) Az Alapba történő önkéntes befizetés közérdekű kötelezettségvállalásnak minősül.

(5) Az Alap kezelője a Testület. Az Alap jogi személy.

(6) Az Alap kezelésének részletes szabályait - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - a Testület határozza meg és a Művelődési Közlönyben közzéteszi.

78. § (1) Az Alap bevételének évi legalább fél-fél, legfeljebb egy-egy százalékát a nem nyereségérdekelt műsorszolgáltatók, valamint a közműsor-szolgáltatók visszatérítendő vagy vissza nem térítendő támogatására kell fordítani. A támogatás a műsorszolgáltató folyamatos tevékenységének meghatározott idejére folyósítható.

(2) A műsorszolgáltatók által az Alapba fizetett műsorszolgáltatási díj összegének legalább ötven százalékát a műsorszolgáltatók magyarországi gyártású, közszolgálati műsorszámai készítésének visszatérítendő vagy vissza nem térítendő támogatására kell fordítani, különös tekintettel a filmgyártással összefüggő előírásokra.

(3) A közszolgálati műsorszolgáltatók a (2) bekezdés alapján kiosztásra kerülő összeg legfeljebb egyharmadáig részesülhetnek támogatásban.

(4) A közszolgálati műsorszámok és műsorok, valamint a nem nyereségérdekelt műsorszolgáltatók, illetve a közműsor-szolgáltatók támogatását nyilvános pályázat útján kell biztosítani. A pályázatot a Testület írja ki, és a Testület által összehívott eseti bírálóbizottság értékeli.

(5) A bírálóbizottság tagjait a Testület köztiszteletben álló személyek közül választja ki, a Testület tagjaira vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok alkalmazásával. A bírálóbizottság tagjai nem lehetnek köztisztviselők. A bírálóbizottságban a műsorszolgáltatási díj fizetésére kötelezettek és a nem nyereségérdekelt műsorszolgáltatók, valamint közműsor-szolgáltatók szakmai-érdekképviseleti szerveinek képviseletét biztosítani kell.

(6) A Testület a döntését nyilvánosságra hozza.

2. Cím

Az üzemben tartási díj

79. § (1) Üzemben tartási díjat köteles fizetni az, aki televízió-műsor vételére alkalmas készüléket (a továbbiakban: televízió-készülék) üzemeltet. Az üzemben tartási díj - ha e törvény másként nem rendelkezik - televízió-készülékenként fizetendő.

(2) Az üzemben tartási díj összegét évenként a központi költségvetésről szóló törvény állapítja meg.

(3) Az üzemben tartási díjat a közszolgálati műsorszolgáltatók versenyképes és takarékos működtetésének, a műsorszolgáltatási rendszer fenntartásának és a közszolgálati műsorok támogatási szükségleteinek figyelembevételével kell megállapítani.

(4) Az üzemben tartási díj beszedéséről nyilvános pályázati eljárásban kiválasztott megbízott útján a Testület gondoskodik.

80. § (1) Nem kell üzemben tartási díjat fizetni

a) a magánszemély - és a vele közös háztartásban élő személyek - által üzemben tartott második és minden további,

b) az egészségügyi és gyermekintézmények, a fegyveres erők, rendvédelmi szervek, szanatóriumok, óvodák, oktatási és közművelődési intézmények, közgyűjtemények, diákszállások (kollégiumok), személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények által ugyanabban az épületben, épületcsoportban használt második és minden további,

c) a bérelt,

d) a legfeljebb tizenöt napra próbára átvett,

e) a műsorszolgáltató, a műsorelosztó, a műsorszétosztó, a műsorszóró rendszer üzemeltetője, illetőleg a Testület vagy a Hírközlési Főfelügyelet által üzemi, vétel-megfigyelési és ellenőrzési célból telephelyen, illetve vétel-megfigyelési helyen és gépkocsiban üzemben tartott,

f) az ország területén legfeljebb harminc napig tartózkodó külföldi állampolgár által üzemben tartott,

g) a diplomáciai képviselet, a konzuli képviselet és a nemzetközi szervezet, valamint ezek tagjai, nem magyar állampolgárságú alkalmazottai és családtagjaik, valamint egyéb, nemzetközi szerződés alapján díjfizetés alóli mentességre jogosult szervek és személyek által üzemben tartott,

h) a zárt televíziós rendszerben, monitorként üzemeltetett

televízió-készülék után.

(2) Aki

a) televízió-készülék forgalomba hozatalával, bemutatásával foglalkozik, üzemegységenként egy,

b) televízió-készülék bérbeadásával foglalkozik, továbbá az (1) bekezdés b), d), g) és h) pontja alá nem eső jogi személy és nem jogi személy gazdasági társaság a tevékenységi körébe tartozó minden

televízió-készülék után köteles üzemben tartási díjat fizetni.

(3) A vendéglátóipari (szállodaipari) egységben, más kereskedelmi egységben - a (2) bekezdés a) pontja kivételével - vagy nyilvános területen üzemeltetett televízió-készülék után az üzemben tartási díj háromszorosát kell megfizetni.

81. § (1) Mentes az üzemben tartási díj fizetése alól:

a) az egyedül élő hetven éven felüli személy,

b) az önálló háztartásban élő házaspár, illetve az élettársak, ha egyikük hetven, másikuk hatvan éven felüli,

c) az a hatvan éven felüli személy, aki önálló nyugdíjjal, keresettel vagy egyéb jövedelemmel nem rendelkező közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont] eltartásáról gondoskodik,

d) a hadirokkant és hadiözvegy,

e) a súlyosan látás- vagy hallássérült, az I. és II. csoportbeli rokkant.

(2) Az éves központi költségvetési törvényben az (1) bekezdésben megjelöltek után átalány formájában meghatározott üzemben tartási díjat kell előirányozni és azt időarányosan, havonta az Alapba kell átutalni.

(3) A mentességre jogosult a mentesség igazolását követő hónap első napjától mentesül a fizetési kötelezettség alól. Nem kell igazolnia a mentességét annak, aki e törvény hatálybalépését megelőzően már igazolta azt.

82. § (1) A díjfizetési kötelezettség a televízió-készülék üzemeltetésének megkezdését követő hónap első napján kezdődik és az üzemeltetés megszűnése hónapjának utolsó napjáig áll fenn.

(2) Ha a díjfizetésre kötelezett a fizetésére vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, az elmulasztott díjon felül, a díjjal azonos összegű pótdíjat köteles fizetni.

83. § A díj fizetésére kötelezett

a) a televízió-készülék üzemeltetését,

b) a 80. § (2) bekezdésének b) pontjában, illetve a (3) bekezdésében meghatározott tevékenységét, valamint a televízió-készülékek számát, annak növekedését, a díj mértékét a fizetési kötelezettsége megkezdésétől számított nyolc napon belül a díjbeszedést végző szervezetnek köteles bejelenteni.

84. § (1) Az 1995-ben előfizetési díj címén az üzemeltetők által befizetett összeg (bázisszám) ötven százalékának mértékéig a központi költségvetés minden évben utólag kiegészíti az Alap üzemben tartási díjból származó bevételét, ha ez a bevétel az említett százalékaránynak megfelelő összeget nem éri el. Ha a bevétel az ötvenszázalékos arányt meghaladja, a központi költségvetés az alábbi mértékű támogatást nyújtja:

ha a bevétel a bázisszám

50,1-60 százaléka közötti összeg, akkor az 50% feletti bevételnek a 40%-át;

60,1-70 százaléka közötti összeg, akkor az 50% feletti bevételnek a 35%-át;

70,1-80 százaléka közötti összeg, akkor az 50% feletti bevételnek a 30%-át;

80,1-90 százaléka közötti összeg, akkor az 50% feletti bevételnek a 25%-át;

90,1-95 százaléka közötti összeg, akkor az 50% feletti bevételnek a 20%-át.

(2) A beszedési költségek levonása után valamennyi jogcímen az Alapba befolyt üzemben tartási díj ötven százaléka a Magyar Televíziót, huszonnyolc százaléka a Magyar Rádiót, tizennégy százaléka a Duna Televíziót illeti - a tulajdonos közalapítványon keresztül történő folyósítással - , egy százaléka a Testület, egy százaléka - egymás közt egyenlő arányban - a Magyar Rádió Közalapítvány, a Magyar Televízió Közalapítvány és a Hungária Televízió Közalapítvány működési költségeinek fedezetére, hat százaléka a közszolgálati műsorok támogatására kiírandó pályázatok céljaira szolgál.

(3) Az Alapba valamennyi jogcímen befolyt üzemben tartási díj négy százalékáig terjedően a Testület, három százalékáig terjedően a kuratóriumok költségvetését az Országgyűlés az Alap terhére kiegészítheti. A kuratóriumok erre vonatkozó együttes javaslatukat az Országgyűlés költségvetési ügyekben illetékes bizottságához terjeszthetik elő.

VI. FEJEZET

MŰSORSZOLGÁLTATÁSI JOGOSULTSÁG

1. Cím

Általános rendelkezések

85. § (1) Magyarországi műsorszolgáltatás végzésére magyarországi lakóhellyel rendelkező természetes személy, a Magyar Köztársaságban nyilvántartásba vett jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság jogosult.

(2) Részvénytársasági formában működő műsorszolgáltató részvényei kizárólag névre szólóak lehetnek.

(3) Országos és körzeti vételkörzetű televízió, illetve országos vételkörzetű rádió műsorszolgáltató részvénytársasági, illetőleg kizárólag helyi, területi önkormányzatok vagy (és) nemzeti és etnikai kisebbségi önkormányzatok tulajdonában álló közhasznú társasági formában működhet.

86. § (1) Műsorszolgáltatóként, illetve hálózatos műsorszolgáltatóként a Testület által a törvény szerinti eljárásban feljogosított vállalkozás, valamint a közszolgálati műsorszolgáltató működhet.

(2) Nem lehet műsorszolgáltatásra jogosult személy:

a) a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az országgyűlési képviselő, a Kormány tagja, az államtitkár, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, az alkotmánybíró,

b) a polgármester, a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke, ezek helyettese, a jegyző, a főjegyző,

c) a bíró, az ügyész,

d) a párt alkalmazottja, országos vagy területi tisztségviselője,

e) a közszolgálati műsorszolgáltató felügyelő bizottságának, kuratóriumának tagja,

f) a közszolgálati műsorszolgáltató elnöke, alelnöke, illetve az, aki közszolgálati műsorszolgáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll,

g) a Testület tagja, valamint az, aki a Testülettel munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll,

h) a közigazgatási szerv, a Magyar Nemzeti Bank, a Gazdasági Versenyhivatal, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság és az Állami Számvevőszék vezető beosztású tisztségviselője, a számvevő, a Gazdasági Versenytanács tagja,

i) aki a Hírközlési Főfelügyelettel munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll.

(3) Nem lehet műsorszolgáltatásra jogosult szervezet:

a) párt, az általa létrehozott gazdasági társaság,

b) az állami és közigazgatási szerv, kivéve ha az Alkotmány 19/D. és 19/E. §-ában szabályozott esetekben az azok végrehajtására elfogadott törvény másként rendelkezik,

c) az a gazdasági társaság, amelyben a magyar államnak befolyásoló részesedése van,

d) az a gazdasági társaság, amelyben a (2) bekezdésben felsoroltak bármelyike közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedéssel rendelkezik, illetve döntésének befolyásolására külön megállapodás alapján vagy egyéb módon jogot szerzett, vagy az egyébként tulajdonszerzési korlátozás alá eső személy, szervezet.

(4) 2002. december 31-ig nem szerezhet műsorszolgáltatási jogosultságot az, aki a tervezett műsorszolgáltatás vételkörzetében távközlési szolgáltatást végez, kivéve

a) ha a távközlési szolgáltatási engedélyt a műsorszolgáltatási szerződés megkötése után kapta abból a célból, hogy saját műsorát műsorszórás útján terjessze,

b) azt a műsorelosztót, aki nem végez egyéb távközlési szolgáltatást.

(5) Aki szerződés vagy bejelentés alapján műsorszolgáltatásra jogosult, az egyidejűleg legfeljebb

a) egy országos műsorszolgáltatás, vagy

b) két körzeti és négy helyi műsorszolgáltatás, vagy

c) tizenkét helyi műsorszolgáltatás

végzésére rendelkezhet jogosultsággal.

(6) Az (5) bekezdés szerinti korlátozás nem vonatkozik a szakosított műsorszolgáltatásra, azonban a 16. § (1)-(3) bekezdéseiben engedélyezett reklámidőt az (5) bekezdés szerinti mértéken felüli műsorszolgáltatás(ok) tekintetében 0,3 szorzószámmal lehet csak figyelembe venni.

87. § Nem lehet jogosult a legalább húsz százalékban az önkormányzat területére eső vételkörzetű műsorszolgáltatásra az a gazdasági társaság, amelynek igazgatóságában, ügyvezetői közt vagy felügyelő bizottságában, illetve az az alapítvány, amelynek kuratóriumában a helyi képviselőtestület tagja, alkalmazottja, a polgármester, főpolgármester vagy ezeknek a Ptk. 685. § b) pontja szerinti közeli hozzátartozója vesz részt.

88. § Hálózatos műsorszolgáltatásra csak a hálózatos műsorszolgáltató jogosult. A hálózatos műsorszolgáltatásra a műsorszolgáltatásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

89. § (1) A műsorszolgáltatónak a műsorára vonatkozó hiteles dokumentációt - ideértve a teljes műsorszolgáltatás kimenőjelének teljes rögzítését - a közzétételt követő harminc napig, az országos és a körzeti műsorszolgáltatónak hatvan napig meg kell őriznie, illetve felkérésre térítésmentesen haladéktalanul át kell adnia a Testületnek. A műsorszolgáltatással kapcsolatosan megindított eljárás, illetve jogvita esetén a dokumentációt az eljárás jogerős befejezését követő egy évig kell megőrizni.

(2) A műsorszolgáltató törvény, illetve szerződéses kötelezettség alapján önellenőrzésre, mérésre, adatszolgáltatásra és adattárolásra köteles.

(3) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az önellenőrzés költségeit az önellenőrzésre kötelezett viseli.

(4) A műsorszolgáltató a Testület számára az általa megszabottak szerint adatokat köteles szolgáltatni különösen

a) a reklámkorlátok és tilalmak, a műsorszám-támogatási, műsorkészíttetési és közszolgálati műsorsugárzási előírások,

b) a műsorszolgáltatási szerződésben vállalt kötelezettségek,

c) a közműsor-szolgáltatói kötelezettségek megtartásának ellenőrzéséhez;

d) a törvény VIII. fejezetében megjelölt összekapcsolódások megállapításához.

2. Cím

A műsorszolgáltatási szerződés alapvető tartalma

90. § (1) A műsorszolgáltatási szerződés a Testület és a pályázati eljárásban kiválasztott műsorszolgáltató között jön létre. Műsorszolgáltatási szerződést földfelszíni rendszerű műsorszórás útján megvalósuló, illetve a Kormány rendelkezési jogába tartozó (általa bérelt) műholdas, valamint rádiótávközlő eszközzel végzett műsorszolgáltatás esetén kell kötni.

(2) A műsorszolgáltató a pályázatában vállalt időtartamban és adásidőben az adásidő-beosztás szerint, saját megkülönböztető azonosítási jelét használva, a vállalt műsorstruktúrának megfelelő műsor sugárzására jogosult és köteles, az általa üzemben tartott saját hálózaton, berendezésekkel, eszközökkel vagy távközlési szolgáltató (műsorszóró) szolgáltatás közreműködésével. A saját eszközökkel történő műsorszóró, szétosztó tevékenységekre a távközlési szolgáltatási engedélyt nem, de a külön jogszabályokban meghatározott egyéb engedélyeket be kell szerezni.

(3) A jogosult ellenszolgáltatásként negyedévenként előre műsorszolgáltatási díjat fizet. A műsorszolgáltatási jog elnyerésekor a díjat fél évre előre kell megfizetni. A díjfizetés késedelme esetén a Testület a szerződést tizenöt napos határidővel felmondhatja.

(4) A (3) bekezdésben foglaltak megszegése a törvény súlyos megsértésének minősül.

(5) A szerződésszegés miatt kiköthető kötbér esetenként nem haladhatja meg az éves műsorszolgáltatási díj ötven százalékát.

(6) A nem nyereségérdekelt műsorszolgáltató nem köteles műsorszolgáltatási díjat fizetni. A nem nyereségérdekeltség feltételeinek való megfelelést a Testület állapítja meg. A feltételek teljesítéséről a műsorszolgáltató minden év végén a Testület által megállapított időpontban beszámol.

3. Cím

Általános pályázati feltételek

91. § (1) A Testület legalább két országos napilapban nyilvánosságra hozza a műsorszolgáltatási szerződések tartalmára és azok elbírálására vonatkozó általános pályázati feltételeket. Az általános pályázati feltételeket úgy kell meghatározni, hogy érvényesüljön a tájékoztatás és kultúra szabadsága, sokszínűsége, az egyetemes és a nemzeti kultúra megőrzése és gazdagítása.

(2) Az általános pályázati feltételekben kell meghatározni különösen

a) a műsorszolgáltatás tárgyi feltételeit,

b) a tárgyi feltételek értékelésének szempontjait,

c) a szerződésszegés következményeit, így különösen a kötbért, továbbá a műsorszolgáltatás legfeljebb harminc napig terjedő felfüggesztésének feltételeit,

d) a műsorszolgáltató kötelezettségei teljesítésének megállapításához szükséges információk előállítására, őrzésére, hozzáférhető állapotban tartására és közlésére vonatkozó feltételeket.

(3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti tárgyi feltételként különösen az alábbiakat kell előírni:

a) az üzleti tervet,

b) bankigazolást arra vonatkozóan, hogy a műsorszolgáltató működési költségeinek fedezete legalább a működés első három hónapjára, reklámbevétel nélkül, elkülönített bankszámlán a műsorszolgáltató rendelkezésére áll,

c) a műszaki feltételek ismertetését,

d) a műsorterv és a műsor főbb jellemzőinek bemutatását, kitérve az esetleges tájékoztató és közszolgálati műsorokra - különösen a hírszolgáltató műsorokra -, valamint országos és körzeti televíziók esetében a magyarországi gyártású filmalkotások bemutatására vonatkozó elképzelések ismertetésére és mindezek időbeli arányára,

e) a tervezett műsoridőre vonatkozó ajánlatot.

(4) A tárgyi feltételeknek az a pályázó tesz eleget, aki igazolja vagy valószínűsíti a feltételek teljesülését.

92. § (1) Az általános pályázati feltételek között különbség tehető a helyi, körzeti és országos, illetőleg műholdas műsorszolgáltatásra vonatkozó feltételek között.

(2) Az általános pályázati feltételek meghatározhatják a helyi, területi önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni érdekeltségében álló műsorszolgáltató társaságban a tulajdonost megillető szavazati jogok gyakorlásának mértékét, továbbá az ilyen műsorszolgáltató vezetőjének kinevezési (pályázati) feltételeit.

Az általános pályázati feltételek tervezete és a nyilvános meghallgatás

93. § Az általános pályázati feltételekről a Testület tervezetet készít és azt teljes egészében, indokolással együtt a Művelődési Közlönyben közzéteszi. A közzétételt követő tizenöt napon belül az általános pályázati feltételekre bárki írásban - a Testülethez címzett - észrevételt tehet.

94. § (1) Az általános pályázati feltételek tervezetének közzétételétől számított legkevesebb húsz napon túl, legkésőbb harminc napon belül a Testület nyilvános meghallgatást (a továbbiakban: meghallgatás) tart. A meghallgatáson részt vesz a Hírközlési Főfelügyelet képviselője is.

(2) A meghallgatás helyéről és időpontjáról legalább a meghallgatást tíz nappal megelőzően közleményt kell közzétenni a Művelődési Közlönyben és két országos napilapban.

(3) A meghallgatáson lehetőséget kell adni arra, hogy valamennyi érdekelt kifejthesse álláspontját, továbbá hogy a Testület és a Hírközlési Főfelügyelet képviselője az érdekeltek kérdéseire válaszolhasson.

(4) A meghallgatást a Testület képviselője vezeti és ő dönt arról, hogy a meghallgatás a törvényben előírt feltételek teljesülése esetén megtartható.

(5) A meghallgatás vezetője a jelenlevők meghallgatása után és az esetleg előzetesen közölt napirendre való tekintettel határozza meg a végleges napirendet.

(6) A meghallgatáson az eljárás tárgyához tartozó kérdést bárki föltehet és a tárgyhoz tartozó kérdésben álláspontját kifejtheti.

(7) A jelenlevők - a meghallgatás vezetőjén keresztül - egymáshoz is intézhetnek kérdést.

(8) A meghallgatásról nyolc napon belül jegyzőkönyv készül, amely a Testület irodájában megtekinthető.

(9) A meghallgatás után a Testület dönt az általános pályázati feltételek véglegesítéséről. Döntését a meghallgatást követő harminc napon belül a Művelődési Közlönyben közzéteszi.

4. Cím

A pályázati felhívás

95. § (1) A pályázati felhívás tervezetére, közzétételére és a nyilvános meghallgatásra a 93-94. §-okban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

(2) A pályázati felhívás tartalmazza a műsorszolgáltatási lehetőségekre vonatkozóan az 52. § (4) bekezdésében felsorolt adatokat, a pályázat kötelező tartalmát, továbbá számszerű meghatározással a törvény 96. § (1) bekezdés e), f), g) és i) pontjaiban foglaltak értékelési szempontjait.

(3) A pályázati felhívás feltételei az általános pályázati feltételtől csak akkor térhetnek el, ha törvény vagy az általános pályázati feltételek ilyen eltérést megengednek. A pályázati felhívás részét képezik az általános pályázati feltételek.

(4) A pályázatot úgy kell kiírni, hogy

a) országos műsorszolgáltatásra vonatkozó pályázat benyújtására legalább hatvan nap,

b) körzeti műsorszolgáltatásra vonatkozó pályázat benyújtására legalább negyven nap,

c) helyi műsorszolgáltatásra vonatkozó pályázat benyújtására legalább harminc nap

álljon rendelkezésre.

(5) A Testület a közszolgálati műsorszámok meghatározott arányát vagy a nemzeti és etnikai kisebbségi, illetőleg más kisebbségi igények meghatározott mértékű szolgálatát pályázati feltételként írhatja elő, ha az adott vételkörzetben a tájékoztatás és a tájékozódás szabadsága, illetve a kulturális sokszínűség - valamennyi műsorszolgáltatást együttesen figyelembe véve - nem érvényesül. A Testület a nemzeti és etnikai kisebbség más törvényben meghatározott jogosultságainak biztosítására heti legalább négy-, legfeljebb nyolcórányi műsoridőben pályázat nélkül, a nemzeti és etnikai kisebbség önkormányzatának kizárólagos tulajdonában lévő közhasznú társaságot, mint nem nyereségérdekelt műsorszolgáltatót műsorszolgáltatásra jogosítja fel, ha a pályázati felhívásban meghatározott vételkörzetben a nemzeti és etnikai kisebbségek anyanyelvű tájékoztatási igényeinek kielégítése másképp nem biztosított.

(6) A Testület a pályázati felhívásban - a 8. § (3) bekezdésén felüli mértékben - feltételként írhatja elő, hogy a műsorszolgáltató rendszeresen híreket adjon.

(7) A pályázati felhívásban meg kell határozni a műsorszolgáltatási díj legkisebb mértékét, amely alatt - a nem nyereségérdekelt műsorszolgáltató kivételével - a műsorszolgáltatási jogosultság nem ítélhető oda.

(8) A pályázati felhívás a műsorszolgáltatási díj megfizetése alól legfeljebb két évre szóló, ötvenszázalékos mentesítést kínálhat fel. A mentesítés a 91. § (3) bekezdésének b) pontjában meghatározott fedezetre vonatkozó kötelezettséget nem érinti.

(9) A pályázati felhívásra ajánlatot tevő pályázati díjat fizet. A pályázati díj a meghirdetett legkisebb évi műsorszolgáltatási díj öt százaléka. A pályázati díj nyolcvan százaléka a műsorszolgáltatási díjba beszámít, visszautasított pályázat esetében a pályázati díj nyolcvan százaléka a visszautasítástól számított harminc napon belül visszajár.

(10) A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell azt az időpontot, amelyen belül a műsorszolgáltatást meg kell kezdeni. Ha a szolgáltatás megkezdésére a jogosultnak felróható okból a határidő elteltéig nem kerül sor, a jogosultság megszűnik.

A pályázat tartalma

96. § (1) A pályázatnak tartalmaznia kell:

a) a pályázó adatait:

- nevét,

- lakcímét (székhelyét vagy telephelyét),

- cégnyilvántartási vagy bírósági nyilvántartási számát,

b) annak a büntetlen előéletű személynek a nevét és lakcímét, aki a sajtójogi, valamint e törvény szerinti személyes felelősséget viseli a műsorszolgáltató tevékenységéért,

c) ha a pályázó gazdasági társaság, a társasági szerződését, illetve alapító okiratát esetleges módosításával együtt,

d) a pályázó nyilatkozatát arról, hogy milyen nagyságú közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése van magyar napilapot vagy hetilapot kiadó, lapterjesztő, továbbá magyarországi műsorszolgáltatást végző, illetőleg magyarországi műsorszolgáltatási jogosultságot igénylő gazdasági társaságban,

e) a tervezett műsorszolgáltatás alapvető adatait:

- fajtáját (rádió, televízió),

- vételkörzetét,

- az igénybe venni kívánt műsorszórási lehetőséget,

- a szolgáltatás adásidejét, adásidő beosztását,

- a tervezett kiegészítő és értéknövelő műsorszolgáltatást,

- a műsorszolgáltatás állandó megnevezését, emblémáját, illetőleg szignálját,

f) a tervezett műsorszerkezetet, a közszolgálati műsorszámok közlésére szánt havi átlagos műsoridőt, a napi rendszeres híradásra szánt műsoridőt, a nemzeti és etnikai vagy más kisebbségek igényeinek szolgálatára tervezett havi átlagos műsoridőt,

g) a pályázati felhívásban megjelölt egyéb adatokat, beleértve a műsorszolgáltatási díj mértékére vonatkozó ajánlatot,

h) műholdas műsorszolgáltatás esetén a pályázó által használni tervezett műholdkapacitás szolgáltatójának a csatorna bérbeadására vonatkozó, annak frekvenciáját, műszaki feltételeit és díját is rögzítő szándéknyilatkozatát,

i) a műsorszolgáltató üzleti, pénzügyi tervét, illetve banki igazolást a 91. § (3) bekezdésének b) pontjában meghatározott összeg rendelkezésre állásáról.

(2) Gazdasági társaság pályázatának tartalmaznia kell az arra vonatkozó adatokat is, hogy a társaságban tulajdoni részesedéssel rendelkezőnek milyen nagyságú közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése van bármely magyar napilapot vagy hetilapot kiadó, vagy lapterjesztő, továbbá magyarországi műsorszolgáltatást végző, illetőleg magyarországi műsorszolgáltatási jogosultságot igénylő gazdasági társaságban.

(3) A pályázónak nyilatkoznia kell, hogy vele kapcsolatban nem áll fenn a törvény szerinti kizáró ok, illetve arról, hogy más, folyamatban lévő pályázatának elfogadása esetén nem keletkezne ilyen kizáró ok.

(4) A pályázatban szereplő adatokról a Testület a szerződés megkötéséig harmadik személynek nem adhat tájékoztatást. A szerződés megkötését követően az (1) bekezdés szerinti adatok - a d) pontban meghatározottak kivételével - nyilvánosak.

97. § A 102. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti pályázatok esetében a Testület köteles a pályázati határidő lejártát követő tizenöt napon belül a Művelődési Közlönyben nyilvánosságra hozni a pályázók nevét, címét, a tervezett műsorszolgáltatás jellegét és vételkörzetét, valamint egyéb adatait.

A pályázat elbírálása

98. § A Testület országos műsorszolgáltató esetében a pályázati határidő lejártától számított kilencven, más esetben hatvan napon belül megvizsgálja, hogy

a) a pályázó nem esik-e a 85-88. §-okban vagy a VIII. fejezetben foglalt korlátozó rendelkezések hatálya alá,

b) megfelel-e a pályázati felhívásban meghatározott tartalmi és alaki követelményeknek,

c) megfelel-e a törvényben vagy a törvény alapján megállapított pályázati feltételben foglalt tárgyi és személyi feltételeknek.

99. § (1) Ha a pályázó korlátozó rendelkezésekbe ütközik, a Testület köteles a pályázatot a 98. §-ban megjelölt időn belül az elutasítás okát megjelölő és indokolt nyilatkozatban visszautasítani.

(2) Ha a pályázatok közt nincs olyan, amely a 95. § (5) bekezdésében meghatározott pályázati feltételnek eleget tenne, a Testület jogosult a pályázatokat úgy elbírálni, mintha a vonatkozó pályázati feltételt nem hirdette volna meg.

(3) Ha a pályázat a 95. §-ban foglalt követelményeknek nem felel meg, a Testület azt hiánypótlás, helyesbítés végett a pályázónak visszaadja. A hiánypótlást tizenöt napon belül el kell végezni. A határidő jogvesztő, elmulasztása esetén a Testület a pályázatot visszautasítja.

(4) A pályázatot vissza kell utasítani, ha a pályázat benyújtásával egyidejűleg a pályázati díjat az erre köteles nem fizette meg.

(5) A pályázat (1) bekezdés szerinti visszautasítása bíróság előtt megtámadható. Amennyiben a kereset alapos, a bíróság a Testületet kártérítésre kötelezheti. A perindítás a pályázati eljárás folytatásának nem akadálya.

100. § (1) A Testület a pályázat nyertesével köthet szerződést. Helyi műsorszolgáltatásra vonatkozó pályázat esetén, ha egyetlen pályázó felel meg a törvényes, illetve pályázati követelményeknek, a Testület megköti a műsorszolgáltatási szerződést.

(2) Ha az ajánlat szerint a napi adásidő nyolc óránál kevesebb, a fennmaradó adásidőre a Testület pályázatot ír ki.

(3) Ha az ajánlat szerint a napi adásidő a nyolc órát meghaladja, a jogosult hozzájárulásával a fennmaradó adásidőre a Testület pályázatot írhat ki.

(4) A Testület a 101. §-ban meghatározott eljárást követően köti meg a szerződést, ha egymással versengő pályázatok szerinti műsorszolgáltatási igények egyidejűleg nem elégíthetők ki a pályázatban feltüntetett módon.

101. § (1) Ha versengő pályázatok közül kell választani, a Testület a 98. §-ban megjelölt időn belül felszólíthatja a versengő pályázókat, hogy a felszólítástól számított tizenöt napon belül állapodjanak meg a megpályázott műsorsugárzási lehetőségek időbeli megosztásában.

(2) Megegyezés hiányában a versengő pályázatok közül a Testület a pályázat kiírásakor nyilvánosságra hozott értékelési elvek szerint dönt.

(3) Ha a versengő pályázók között nem nyereségérdekelt műsorszolgáltató is pályázott - az országos műsorszolgáltatást kivéve -, a jogosultságot a nem nyereségérdekelt műsorszolgáltató szerzi meg, amennyiben az adott vételkörzet lakosainak nyolcvan százaléka számára már legalább két nyereségérdekelt helyi műsorszolgáltatás elérhető és közülük legalább egy műsorszórással valósul meg.

A műsorszolgáltatási szerződés megkötése

102. § (1) A műsorszolgáltatási szerződés létrejöhet:

a) pályázati felhívásra benyújtott pályázatok közti választással, illetve

b) az igénylő által lefolytatott tervezés eredményeként létrejött - a Hírközlési Főfelügyelet ellenőrző vizsgálata alapján a Testület által jóváhagyott - műsorszolgáltatási lehetőségre, az e törvényben meghatározottak szerint.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti pályázati felhívásnak a Hírközlési Főfelügyelet által kidolgozott és a Művelődési Közlönyben előzetesen nyilvánosságra hozott - a vételkörzet, a frekvenciasáv és más műszaki jellemzők által meghatározott - műsorszolgáltatási lehetőségekre kell vonatkoznia.

(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti tervezéshez a Hírközlési Főfelügyelet - költségtérítés ellenében - adatokat szolgáltat.

(4) A pályázat az (1) bekezdés a) pontja alapján

a) a Testület által közzétett nyilvános felhívásban megjelölt határidőig, valamint

b) az a) pont szerinti nyilvános felhívásra beérkezett igények elbírálása után fennmaradt műsorszolgáltatási lehetőségekre bármikor

benyújtható.

(5) Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak szerint keletkezett műsorszolgáltatási lehetőségre a Testület pályázatot hirdet. A pályázat elbírálása során az eredeti, a törvényes feltételeknek egyébként megfelelő igénylővel kell a műsorszolgáltatási szerződést megkötni, ha a pályázaton felajánlott legmagasabb összegű műsorszolgáltatási díj megfizetését vállalta.

(6) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti eredeti igénylő a pályázat nyertesétől az adatszolgáltatással és tervezéssel kapcsolatban felmerült indokolt költségeinek megtérítésére tarthat igényt.

5. Cím

A frekvenciakijelölés

103. § (1) A műsorszórási célú frekvenciát a Hírközlési Főfelügyelet a műsorszolgáltatási jogosultsággal rendelkező vagy a vele szerződött távközlési szolgáltató számára kijelöli.

(2) A frekvenciakijelölési eljárást a Hírközlési Főfelügyelet a frekvenciagazdálkodásról szóló 1993. évi LXII. törvény (a továbbiakban: Ftv.) szerint folytatja le.

(3) A műsorszóró adó frekvenciakijelölési határozata tartalmazza:

a) a frekvencialekötési díjat,

b) a műsorszóró adó üzemeltetésének műszaki feltételeit és előírásait.

(4) A műsorszóró adó frekvenciakijelölési határozatának melléklete tartalmazza:

a) a Testület döntésének számát, a döntés meghozatalának időpontját,

b) a Testület által meghatározott, a műsorszolgáltatásra vonatkozó feltételrendszert.

104. § (1) A műsorszóró adó rádióengedélye tartalmazza:

a) a 103. § (3) bekezdésének b) pontjában és (4) bekezdésében foglaltakat,

b) a frekvenciahasználati díjat.

(2) A műsorszóró adó rádióengedélyét a Hírközlési Főfelügyelet a műsorszolgáltatási jogosultság érvényességi idejének lejártáig adja ki.

(3) A Hírközlési Főfelügyelet hivatalból, vagy a Testület megkeresésére ellenőrzi a műsorszolgáltatási szerződésben, illetve a rádióengedélyben foglalt feltételek megvalósulását, és ha szabálytalanságot állapít meg, az ellenőrzés eredményéről a Testületet tájékoztatja.

(4) A Testület megkeresésére végzett ellenőrzés igazolt költségeit a Testület megtéríti. Ha az ilyen megkeresésre végzett ellenőrzés eredménye szerint a műsorszolgáltatási szerződésben, illetve a rádióengedélyben foglalt feltételeket megszegték, az ellenőrzés költségeit az köteles megtéríteni, akinek a feltételek megszegése a Ptk. 339. §-a szerint felróható.

6. Cím

Üzemeltetési feltételek

105. § (1) A műsorszórásra jogosult a rádióengedély egy példányát az engedély kézhezvételétől számított nyolc napon belül megküldi a Testületnek, s a műsorszórás megkezdését annak megkezdése előtt nyolc nappal a Testületnek írásban bejelenti.

(2) A műsorszórásra jogosult köteles az általa közölt adat változását a változás bekövetkezésétől számított nyolc napon belül bejelenteni. A Testület megtagadja a tudomásulvételt, ha a változás e törvénybe ütközik.

106. § (1) A műsorszóró adó üzemeltetője - a műsorszolgáltatóval együttműködve - köteles folyamatosan vagy meghatározott, naponta ismétlődő időben azonosító jelet sugározni vagy azonosító információ bemondásáról gondoskodni. Ha az adó több műsorszolgáltató műsorát sugározza, az azonosító információnak vagy jelnek megkülönböztethetőnek kell lennie.

(2) A műsorszóró adó mérőjelet, mérőábrát, állóképet, monoszkópot a műsor megkezdése előtt és után legfeljebb tíz percig, műsor közben legfeljebb két percig sugározhat.

(3) Üzemzavar előfordulásakor műsorjel hiánya esetén a hiány időtartamára a (2) bekezdés szerinti korlátozás nem alkalmazható.

(4) Televízió műsorszóró adó üzemideje alatt a hang- és a képadó nem működtethető külön vagy olyan módon, hogy eltérő, illetve egymással nem kapcsolatos műsoranyagot sugározzon, kivéve

a) az előre bejelentett mérést vagy kísérleti sugárzást,

b) az állókép, illetve a monoszkóp sugárzását, valamint

c) ha a kép- vagy hangcsatorna berendezéseinek hibája miatt az üzemzavart csak a hang- vagy a képcsatornán lehet bejelenteni.

7. Cím

A jogosultság időtartama

107. § (1) A műsorszolgáltatási jogosultság televízió esetén legfeljebb tíz évig, rádió esetén legfeljebb hét évig érvényes, és lejártakor a műsorszolgáltató kérelmére pályázat nélkül egy ízben öt évre megújítható. A megújításra vonatkozó igényt a lejárat előtt tizennégy hónappal a Testülethez be kell jelenteni.

(2) A Testület az (1) bekezdés szerinti bejelentés hiányában, vagy ha nincs helye a megújításnak, tizenkét hónappal a jogosultság lejárta előtt köteles a nyilvános pályázati felhívást közzétenni.

(3) Nem lehet megújítani a jogosultságot, ha a jogosult a szerződést ismételten vagy súlyosan megszegte.

(4) A jogosultság megújítására irányuló eljárásra egyebekben az annak létesítésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

8. Cím

Hozzájárulás hálózatba kapcsolódáshoz

108. § (1) Ha a tervezett hálózatba kapcsolás esetén a tervezett hálózat vételkörzete vagy a műsor jellemzői a műsorszolgáltatási jogosultságtól eltérnek, a hálózatba kapcsolódás feltétele a műsorszolgáltatási szerződések módosítása.

(2) A tervezett hálózatba kapcsolódást az abba kapcsolódók együttesen bejelentik a Testületnek. A bejelentésnek tartalmaznia kell a hálózatos műsorszolgáltató megnevezését és a távközlésről szóló 1992. évi LXXII. törvény (a továbbiakban: Ttv.) 19. §-a (4) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott engedélyt. Az összekapcsolódás távközlési hatósági eljárásban történő engedélyezése csak a műszaki feltételek nem teljesítése esetén tagadható meg.

(3) Ha a bejelentő megfelel a 98. §-ban foglaltaknak, a Testület módosítja a műsorszolgáltatási szerződéseket, egyidejűleg nyilvántartásba veszi a hálózatba kapcsolódást és a hálózatos műsorszolgáltatót. Nem módosítható a műsorszolgáltatási szerződés a hálózatba kapcsolódó olyan körzeti és helyi műsorszolgáltató tekintetében, amelynek fennmaradó saját műsorszolgáltatása nem éri el naponta a négy órát.

(4) A közműsor-szolgáltatónak, ha nem kizárólag közszolgálati műsorának teljesítése céljából kapcsolódik hálózatba, műsorszolgáltatási díjat kell fizetnie. Nem nyereségérdekelt műsorszolgáltató csak nem nyereségérdekelt műsorszolgáltatóval kapcsolódhat hálózatba.

9. Cím

A műsorszolgáltató tulajdoni viszonyaiban és más adataiban bekövetkező változás

109. § (1) A műsorszolgáltatási jogosultság nem ruházható át.

(2) A műsorszolgáltatónak a Testülethez be kell jelentenie, ha tulajdoni viszonyaiban vagy más adataiban változás következett be, így különösen

a) a vállalkozás neve, székhelye (lakcíme) megváltozását,

b) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság esetében a tulajdoni részesedés megváltozását, az alapszabályban, alapító okiratban vagy társasági szerződésben bekövetkezett változásokat.

(3) A műsorszolgáltatónak nyilatkoznia kell arról, hogy a tulajdoni viszonyaiban bekövetkezett változás nem sérti a törvény VIII. fejezetében foglalt rendelkezéseket.

10. Cím

A frekvenciacsere

110. § Ha a műsorsugárzási tevékenység a jogosultság érvényességi idejének lejárta előtt azért nem folytatható, mert a rádióengedélyt az Ftv. 12. §-ának (1) bekezdése alapján a jogosultnak fel nem róható okból - a Testület tájékoztatása mellett - visszavonták, a Testület a jogosultnak pályázati kiírás nélkül hasonló feltételekkel más műsorszolgáltatási jogosultságot kínál fel.

11. Cím

Szerződésmódosítás

111. § A Testület a szerződés módosítását nem tagadhatja meg, ha a vételkörzet a műsorelosztó rendszerrel elért lakosszám növekedése miatt nőtt meg és ennek folytán változott a helyi műsorszolgáltató körzeti, a körzeti pedig országos műsorszolgáltatóvá, feltéve, hogy a műsorszolgáltató egyébként eleget tesz az adott új műsorszolgáltatóra vonatkozó, e törvényben foglalt követelményeknek.

12. Cím

A törvény vagy a szerződés megszegése

112. § (1) Ha a műsorszolgáltató az e törvényben, illetve a szerzői jogról szóló törvényben, valamint a műsorszolgáltatási szerződésben és a rádióengedélyben előírt feltételeket és előírásokat nem teljesíti vagy megsérti, illetőleg ha műsorszolgáltatóval a cselekmény elkövetésekor munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonyban lévő személy bűnösségét a Btk. 329. §-ában meghatározott bűncselekmény miatt jogerős ítélet állapította meg, a Testület

a) felhívja a műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére,

b) írásbeli figyelmeztetésben megállapítja a jogsértést, és felhívja a műsorszolgáltatót a jogsértés megszüntetésére, illetve arra, hogy a jövőben tartózkodjon a jogsértéstől,

c) meghatározott időre, de legfeljebb harminc napra felfüggeszti a műsorszolgáltatási jogosultság gyakorlását,

d) érvényesíti a szerződésben megállapított kötbért,

e) a közszolgálati műsorszolgáltatóval szemben, illetve a Panaszbizottság kezdeményezésére bírságot szab ki, a 135. § szerinti összeghatárok között,

f) azonnali hatállyal felmondja a szerződést.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt írásbeli figyelmeztetés, illetve kötbér az (1) bekezdésben foglalt más joghátrányokkal együtt is alkalmazható.

(3) A figyelmeztetést és a műsorszolgáltatási jogosultság felfüggesztésére vonatkozó állásfoglalást a Művelődési Közlönyben közzé kell tenni.

(4) Azonnali hatállyal kell felmondani a szerződést, ha

a) a szerződést nem lehetett volna megkötni, és a jogsértő állapot még fennáll,

b) a szerződés a törvény VIII. fejezetében foglaltakat sérti, és a jogosult a jogsérelmet a Gazdasági Versenyhivatal, illetve a Testület határozatában foglaltak szerint száznyolcvan napon belül nem orvosolta,

c) a szerződés megkötése óta másodszor kellene az (1) bekezdés b) pontja szerinti írásbeli figyelmeztetést alkalmazni.

(5) A nem nyereségérdekelt műsorszolgáltató és a közműsor-szolgáltató esetében a kötbér alapja a meghirdetett műsorszolgáltatási díj, kivéve, ha műsorszolgáltatási díjat fizetnek.

(6) Ha a reklámozásra és támogatásra vonatkozó előírások meg nem tartása a nézők és hallgatók érdekeit is sérti, a Testület a szerződésszegés jogkövetkezményeinek alkalmazása mellett a szolgáltatás megtiltását vagy feltételhez kötését, továbbá bírság kiszabását indítványozhatja a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőségnek.

13. Cím

A vezetékes és a műholdas műsorszolgáltatás

113. § (1) Az a műsorszolgáltató, aki műsorának terjesztését kizárólag műsorelosztó rendszer segítségével végzi, műsorszolgáltató tevékenységének megkezdése előtt legalább harminc nappal köteles a Testületnek bejelenteni a 96. § (1)-(3) bekezdése szerinti adatokat.

(2) Ha a bejelentés tudomásulvételét a Testület hatvan napon belül nem tagadta meg, a bejelentést nyilvántartásba vettnek kell tekinteni azzal, hogy a műsorszolgáltatási díj mértékét e határidőn belül a jogosulttal közölni kell.

(3) A bejelentés tudomásulvételét meg kell tagadni, ha a bejelentő egyébként nem lehetne műsorszolgáltatási szerződés jogosultja.

(4) Törölni kell a nyilvántartásból a műsorszolgáltatót, ha

a) a nyilvántartásba vétel megtagadásának volna helye,

b) az üzemben tartó bejelentette a műsorszolgáltatás elosztásának megszüntetését, vagy tizenkét hónapon belül legfeljebb összesen hatvan napon át folytatta,

c) a törvény II. fejezetében foglalt kötelezettségét ismételten súlyosan megszegte.

(5) E § rendelkezéseit kell alkalmazni abban az esetben is, ha a műsorszolgáltatás nem a Kormány rendelkezési joga alá tartozó műhold igénybevételével történik.

14. Cím

Az ideiglenes műsorszolgáltatás

114. § (1) Helyi műsorszolgáltatási jogosultságra kérelemre ideiglenes, legfeljebb harminc napra szóló műsorszolgáltatási szerződést kell kötni, olyan műsorsugárzási lehetőség használatára,

a) amely a Testület által nyilvánosságra hozott frekvenciatervben szerepel, és amelyre pályázati igényt nem nyújtottak be, vagy

b) amelyre más már műsorszolgáltatási jogosultságot szerzett, de a jogosult műsorszolgáltatása az ideiglenes műsorszolgáltatás befejezését követő hatvan napon belül nem kezdődik meg.

(2) A nyilvánosságra hozott frekvenciatervben nem szereplő műsorszolgáltatási lehetőség esetén az igénylőnek a Hírközlési Főfelügyelet által kiadott igazolással kell bizonyítania, hogy a műsorszolgáltatás másoknak okozott zavarás és a nemzetközi előírások megsértése nélkül folytatható. Az igazolásnak tartalmaznia kell az 52. § (4) bekezdésben foglalt műszaki adatokat. Ilyen esetben a Testület a műsorszolgáltatási jogosultságot az alábbi szabályok szerint lefolytatott eljárás alapján adja meg:

a) a pályázati felhívást a kérelem benyújtásától számított nyolc napon belül, az 52. § (4) bekezdésben foglalt adatokkal együtt a Testület teszi közzé;

b) a pályázatot a közzétételtől számított nyolc napon belül kell benyújtani;

c) a pályázatnak tartalmaznia kell:

ca) a pályázó nevét, lakcímét,

cb) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság alapszabályát, vagy társasági szerződését,

cc) a tervezett műsoridőt napi, heti vagy havi bontásban,

cd) a műsortervet,

ce) a műsorért felelős személy nevét és lakcímét;

d) ha a műsorszolgáltatási lehetőségre egy pályázatot nyújtanak be és az megfelel az e törvényben foglaltaknak, a Testület a pályázóval a műsorszolgáltatási szerződést megköti;

e) ha a műsorszolgáltatási lehetőségre több pályázatot nyújtanak be és azok mindegyike megfelel az e törvényben foglaltaknak, a Testület felhívására a pályázók megállapodhatnak egymás között a műsoridő megosztásáról. Ha e megállapodás létrejön, a Testület mindegyik pályázóval azonos feltételekkel megköti a műsorszolgáltatási szerződést. Ha a felhívást követő három napon belül a megállapodás nem jön létre, a Testület dönt a műsorszolgáltatási jogosultság odaítéléséről. A döntés ellen benyújtott panasz esetén a Testület a pályázati eljárást a 3. címben foglaltak szerint folytatja le.

(3) Ideiglenes műsorszolgáltatási szerződést ugyanazzal a vállalkozással évente egyszer, vagy azonos közigazgatási területen évente három alkalommal lehet kötni úgy, hogy az ideiglenes szerződések időtartama között legalább egy hónapnak el kell telnie. Az ideiglenes műsorszolgáltatásra feljogosított műsorszolgáltató más műsorszolgáltatóval hálózatba nem kapcsolódhat.

(4) Ideiglenes műsorszolgáltatási szerződés alapján a nem nyereségérdekelt műsorszolgáltatónak nem kell műsorszolgáltatási díjat fizetni. A műsorszolgáltatási díjat egyébként a Testület állapítja meg.

(5) E § alkalmazása során a törvény VIII. fejezetében szereplő előírásokat nem kell figyelembe venni.

(6) Az (1) bekezdésben megjelölt ideiglenes műsorszolgáltatási idő nem hosszabbítható meg.

VII. FEJEZET

MŰSORELOSZTÓ RENDSZER ÁLTAL TÖRTÉNŐ MŰSORSZOLGÁLTATÁS, ILLETVE MŰSORELOSZTÁS

115. § (1) Műsorszolgáltatás - ha az nem ütközik törvénybe vagy nemzetközi szerződésbe - vezetékes műsorelosztó távközlő hálózattal vagy műsorelosztó rádiótávközlő eszközzel is végezhető.

(2) Az (1) bekezdés szerinti műsorszolgáltatás az e célra rendszeresített nyilvántartásba vétel után kezdhető meg.

(3) A törvény hatálybalépésekor már működő műsorelosztó a Testület megalakulását követő harminc napon belül, a tevékenységét később kezdő műsorelosztó, a tevékenység megkezdése előtt harminc nappal köteles a Testületnek bejelenteni

a) a műsorelosztó nevét, lakcímét (székhelyét, telephelyét), cégnyilvántartási vagy hatósági nyilvántartási számát,

b) annak a büntetlen előéletű személynek a nevét és lakcímét, aki a sajtójogi, valamint az e törvény szerinti felelősséget viseli a műsorelosztó tevékenységért,

c) a műsorelosztó vállalkozás társasági szerződését, illetve alapító okiratát, esetleges módosításaival együtt,

d) a műsorelosztó, illetve az üzemeltetésre feljogosított vállalkozás (a továbbiakban együtt: üzemben tartó) nyilatkozatát arról, hogy milyen nagyságú részesedése van magyar napilapot vagy hetilapot kiadó, lapterjesztő, továbbá magyarországi műsorszolgáltatást végző, illetve magyarországi műsorszolgáltatási jogosultságot igénylő vállalkozásban,

e) a tervezett műsorelosztás vételkörzetét,

f) a műsorelosztáshoz csatlakoztatott háztartások számát.

(4) Műsorelosztó vállalkozás vételkörzete nem haladhatja meg a körzeti műsorszolgáltatás e törvényben megszabott legmagasabb mértékének egyharmadát.

(5) A (3) bekezdés szerinti bejelentés nem mentesít más jogszabályokban előírt engedélyek megszerzése alól.

(6) A bejelentésben közölt adatok változása esetén a (3) bekezdés a)-e) pontjaiban foglaltakat harminc napon belül, az f) pontban foglaltakat a tárgyévet követő év február 1-jéig kell bejelenteni.

(7) Törölni kell a nyilvántartásból a műsorelosztót, ha

a) bejelentette a műsorelosztás megszüntetését,

b) tevékenységét tizenkét hónapon belül legfeljebb összesen hatvan napon át folytatta,

c) nem tett eleget az (5)-(6) bekezdésben foglalt kötelezettségnek,

d) bejelentés nélkül osztott el műsorszolgáltatást,

e) nem tett eleget a Testület műsorszolgáltatás elosztásának szüneteltetésére vonatkozó, nemzetközi szerződésen alapuló felszólításának.

(8) A műsorelosztó rendszerek műszaki szabványait a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter rendeletben szabályozza. A szabályozást úgy kell kialakítani, hogy az újonnan kiépülő rendszerek, illetve a már meglévő rendszerek további kiépítése megfeleljen a korszerű adatátvitel követelményeinek. Műsorelosztó rendszerek építése esetén a rendelet hatálybalépésétől, már meglévő rendszerek esetében pedig az átépítést 2003. január 1-jétől kell érvényesíteni. Olyan már kiépített műsorelosztó rendszereknél, amelyeknek gerinchálózata nem felel meg a rendeletben szabályozottaknak, a további lakossági csatlakozások kiépítésénél a rendeletben foglaltakat ugyancsak 2003. január 1-jétől kell érvényesíteni.

116. § (1) Az üzemben tartó - ha ez nem ütközik törvénybe vagy nemzetközi szerződésbe - nyilvántartásba vétel alapján jogosult elosztani bármely magyarországi vagy külföldi műsorszolgáltatást.

(2) Magyarországi vagy külföldi műsorszolgáltató műsorának elosztásához, az elosztás megkezdése előtt harminc nappal a Testületnek be kell jelenteni:

a) az elosztani kívánt magyarországi vagy külföldi műsorszolgáltató műsorának állandó megnevezését, a műsorszolgáltató azonosítását lehetővé tevő egyéb adatokat,

b) a műsorszolgáltatóval kötött szerződést vagy a műsorelosztási jogosultság egyéb igazolását, és/vagy azokat az adatokat, amelyek igazolják, hogy a szerzői jogok és a szerzői jogokkal szomszédos jogok védelmére szükséges lépéseket a műsorelosztó megtette,

c) az egyes műsorszolgáltatások műsorelosztó rendszeren belüli elhelyezésének műszaki adatait,

d) az egyes műsorszolgáltatások különböző díjú szolgáltatási csomagokban való elhelyezését.

(3) Az üzemben tartó február 1-jéig köteles bejelenteni az egyes műsorszolgáltatások vételébe az előző év december 31-éig bekapcsolódott háztartások számát.

(4) Ha a bejelentés tudomásulvételét a Testület hatvan napon belül nem tagadta meg, a bejelentést nyilvántartásba vettnek kell tekinteni.

(5) A Testület a nyilvántartásba vételt akkor tagadhatja meg, ha

a) a műsorszolgáltatás tervezett elosztása e törvénybe vagy a Magyar Köztársaság nemzetközi kötelezettségvállalásába ütközik,

b) a (2) bekezdés szerinti adatok - hiánypótlásra történő felszólítás után - nem állnak rendelkezésre.

(6) A Testület a nyilvántartott adatokról harmadik személynek a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvényben foglaltak szerint adhat tájékoztatást. A Testület a nyilvántartás alapján statisztikai célra a műsorszolgáltató és a műsorelosztó hálózatot üzemben tartó személyének azonosítására alkalmas adatot nem szolgáltathat. A műsorelosztó által elosztott műsorok műsorszolgáltatói számára, kérésükre, a Testület a (2) bekezdésben foglalt, rájuk vonatkozó adatokat rendelkezésre bocsátja.

117. § (1) 1996. július 1-jétől az üzemben tartó köteles rendszere révén elosztani a közszolgálati műsorszolgáltató valamennyi műsorát, amennyiben ezek vételkörzete kiterjed az adott fejállomásra. Ezeket a műsorokat alapszolgáltatásként kell elosztani és ezekért a műsorszolgáltatásokért többletdíjat az előfizetőtől nem lehet kérni.

(2) Az elosztás valamennyi közszolgálati műsorszolgáltató számára díjmentes és a közszolgálati műsorszolgáltató sem követelhet műsorai elosztásáért az üzemben tartótól ellenszolgáltatást. Az üzemben tartó az (1) bekezdésben meghatározott műsorszolgáltatások esetében mentesül a szerzői jogról szóló 1969. évi III. törvény (a továbbiakban: Szjt.) 50/G. §-ának (1) bekezdésében meghatározott jogdíj megfizetése alól.

(3) Az üzemben tartó és a műsorszolgáltató között létrejött szerződés nem tartalmazhat olyan kikötést, amely kizárja azt, hogy az üzemben tartó valamely műsorszolgáltatóval szerződést kössön.

(4) Az üzemben tartó szerződéses megállapodást köthet bármely műsorszolgáltatóval, amelyben vállalja, hogy a műsorért a műsorelosztó rendszer előfizetőitől a műsorszolgáltató részére díjat szed.

118. § (1) Nem lehet elosztani olyan műsorszolgáltatást, amely sérti a 3. § (2)-(3) bekezdésében, valamint az 5. § (4) bekezdésében foglaltakat.

(2) A kizárólag műsorelosztó rendszeren működő műsorszolgáltatások, illetve műholdas távközlési rendszeren terjesztett szakosított műsorszolgáltatások esetében az egy üzemeltetőhöz tartozó műsorelosztó rendszeren azonos műsorszolgáltatóhoz tartozó műsorszolgáltatások száma nem haladhatja meg a műsorelosztó rendszerben szétosztott műsorszolgáltatások húsz százalékát.

(3) A műsorelosztót - kapacitásának legalább tíz százalékáig, de legfeljebb három műsorszolgáltatóig - a helyi műsorszolgáltatók szerződéses ajánlatára - különös tekintettel a helyi közműsor-szolgáltatóra vagy helyi nem nyereségérdekelt műsorszolgáltatóra - szerződéskötési kötelezettség terheli.

(4) A műsorelosztót - kapacitása további tíz százalékáig, de legfeljebb három műsorszolgáltatóig - a magyarországi körzeti vagy országos műsorszolgáltató szerződéses ajánlatára szerződéskötési kötelezettség terheli.

(5) A (3)-(4) bekezdés szerinti szerződéskötési kötelezettség csak olyan műsorszolgáltató irányába áll fenn, amelynek napi műsorideje a négy órát eléri.

(6) Amennyiben a (3) és (4) bekezdés szerinti szerződés az ajánlattételtől számított harminc napon belül nem jön létre, a műsorszolgáltató jogosult a Testülethez fordulni a szerződés létrehozása érdekében. A Testület a szerződés díjra vonatkozó részét a piaci feltételeknek megfelelően határozza meg, tekintet nélkül a 117. § (4) és a 119. § (4) bekezdésére.

(7) A (3) és (4) bekezdésben jelzett kötelezettség teljesítése tekintetében a saját műsorszolgáltatás nem vehető figyelembe.

119. § (1) Nem tekinthető műsorszolgáltatónak az üzemben tartó, ha a műsorszolgáltatás elosztását egyidejűleg, a műsor változtatása nélkül végzi, feltéve, hogy a Testülethez címzett bejelentése alapján vezetékes műsorelosztóként vették nyilvántartásba.

(2) Nem tekintendő műsorszolgáltatónak az, aki a külföldi műsorszolgáltatótól átvett műsor egyidejű, változtatás nélküli elosztása során az átvett műsor reklámcélú felhasználásra szolgáló időrészében - e törvény reklám-előírásainak megtartása mellett - saját reklámot szolgáltat.

(3) A műsorelosztó elkülönítetten kezeli a műsorszolgáltató szolgáltatásáért járó díjat, illetve a rendszer működtetéséért felszámított összeget.

(4) A vezetékes műsorelosztó távközlő rendszer tulajdonosa vagy üzemben tartója az egyes műsorcsatornák működtetéséért csak az előfizetőktől szedhet üzemeltetési díjat. Ez alól kivételt képez, ha a műsorszolgáltató a távközlési tevékenységéért ellenszolgáltatást fizethet azzal, hogy ilyen esetben az adott műsorszolgáltatási csomag díja nem változhat.

(5) Rádió távközlő műsorelosztó rendszer üzemben tartója a műsorszolgáltatótól a távközlési tevékenységéért ellenszolgáltatást kérhet - kivéve a közszolgálati műsorszolgáltatókat -, míg a csatornák vételéért távközlési szolgáltatási díjat a rendszer előfizetőitől szedhet.

120. § (1) Az üzemben tartó a díjazás összegére tekintettel eltérő műsorcsoportokat alakíthat ki.

(2) Az üzemben tartók elosztásból származó reklámbevételeiket kötelesek folyamatosan elkülönítetten vezetni, és arról minden év március 1-jéig a Testület részére havi bontásban tájékoztatót küldeni. A Testület ellenőrzései alkalmával jogosult a nyilvántartást ellenőrizni.

121. § (1) A korlátozott - nemzeti frekvenciagazdálkodás hatálya alá eső - műsorelosztó rendszernek minősülő rádió távközlő műsorelosztó rendszeren működő műsorszolgáltatásokra a műsorszolgáltatási szerződésre vonatkozó rendelkezések irányadók.

(2) A nem korlátozott, rádió távközlő műsorelosztó rendszeren működő műsorszolgáltatásra a vezetékes műsorelosztó rendszereken végzett műsorszolgáltatásokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Az eredeti célját tekintve műsorszétosztásra szolgáló, de közvetlen vétel útján műsorelosztást is megvalósító rendszerre e törvény szempontjából a vezetékes műsorelosztó rendszerre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(3) A műsorelosztás részletes szabályairól külön törvényt kell alkotni.

VIII. FEJEZET

A TULAJDONRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

122. § (1) Országos műsorszolgáltatásra jogosult részvénytársaságban a magyar állampolgárságú, magyarországi lakóhelyű természetes személyeknek vagy magyarországi székhelyű jogi személyeknek összesen legalább a szavazati jogok huszonhat százalékával kell rendelkezniük.

(2) Az országos hálózatba kapcsolódás nélküli földfelszíni terjesztésű televíziós műsorszolgáltatást végző részvénytársaságban egy vállalkozás legfeljebb a szavazati jogok negyvenkilenc százalékával rendelkezhet.

(3) A (2) bekezdés alkalmazása során a közvetlen és közvetett tulajdoni részesedéseket össze kell adni.

(4) Országos műsorszolgáltatást végző részvénytársaság igazgatóságában a tagok, közhasznú társaság esetében az ügyvezetők többségének magyar állampolgárságú, magyarországi lakóhelyű személynek kell lennie.

(5) Országos és körzeti műsorszolgáltatást végző részvénytársaság szavazati jogot biztosító részvénye alapítvány tulajdonában nem lehet.

123. § (1) A szakosított műsorszolgáltató kivételével az országos műsorszolgáltatásra jogosult és az abban befolyásoló részesedéssel rendelkező nem szerezhet befolyásoló részesedést más műsorszolgáltatást, vagy műsorelosztást végző vállalkozásban.

(2) Ugyanaz a vállalkozás műsorszolgáltatásra jogosult szervezetben a 86. § (5) bekezdésben foglalt korlátok között szerezhet befolyásoló részesedést.

124. § (1) A körzeti és helyi műsorszolgáltató a műsorszolgáltatásának vételkörzetébe eső más körzeti vagy helyi műsorszolgáltatást végző vállalkozásban - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - befolyásoló részesedést nem szerezhet.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt korlátozás nem alkalmazható, ha

a) a két műsorszolgáltató vételkörzete legfeljebb húsz százalékban fedi át egymást, vagy

b) a pályázat elbírálása után kihasználatlan adásidő marad és új pályázat kiírása mellett a szabadon maradt adásidőre szerződést kötnek az (1) bekezdésben megjelölt műsorszolgáltatóval, feltéve, hogy az általa így megszerzett adásidő a már meglevő adásidejétől nyolcvan százalékban eltér és egyik adásidő sem haladja meg a négy órát.

(3) Vezetékes műsorelosztó hálózat útján végzett körzeti vagy helyi műsorszolgáltatás esetén egy műsorszolgáltató az általa használt rendszerben legfeljebb a magyarországi műsorszolgáltatások elosztására szolgáló csatornái egyharmadának megfelelő számú csatornát, de legalább egyet vehet saját műsorszolgáltatásra igénybe.

125. § (1) Aki országos terjesztésű napilapban befolyásoló részesedéssel, kiadói, illetve alapítói joggal rendelkezik, országos - hálózatba kapcsolódás nélküli - műsorszórással terjesztett műsorszolgáltatóban, műsorelosztóban nem szerezhet befolyásoló részesedést, és viszont.

(2) Aki országos terjesztésű hetilapban - a műsorközlő hetilap kivételével - befolyásoló részesedéssel, kiadói, illetve alapítói joggal rendelkezik, országos - hálózatba kapcsolódás nélküli - műsorszórással terjesztett műsorszolgáltatóban nem szerezhet többségi tulajdont, és viszont.

(3) Aki befolyásoló részesedéssel, kiadói, illetve alapítói joggal rendelkezik olyan nem országos terjesztésű napilapban, amelynek eladott napi példányszáma a tízezer példányt eléri, nem szerezhet többségi tulajdont olyan műsorszolgáltatóban, illetve műsorelosztóban, amelynek vételkörzete átfedi a lap terjesztési körzetének nyolcvan százalékát, és viszont.

(4) A többségi tulajdonnál kisebb mértékű tulajdont a (3) bekezdésben meghatározott tulajdonos, kiadó vagy alapító akkor szerezhet, ha az adott vételkörzet legalább hetven százalékára kiterjedően már működik másik helyi vagy körzeti műsorszolgáltató, illetve műsorelosztó.

126. § (1) A műsorelosztó vállalkozásban befolyásoló részesedéssel rendelkező nem szerezhet befolyásoló részesedést más műsorelosztóban.

(2) Aki lapterjesztő vállalkozásban befolyásoló részesedéssel rendelkezik, műsorszolgáltató vagy műsorelosztó vállalkozásban nem szerezhet befolyásoló részesedést, és viszont.

127. § (1) Nem nyereségérdekelt műsorszolgáltató más műsorszolgáltatási jogosultságot is csak nem nyereségérdekelt műsorszolgáltatóként szerezhet.

(2) Az üzemben tartó, aki saját műsort szolgáltat, nem rendelkezhet befolyásoló részesedéssel más műsorszolgáltatást végző vállalkozásban, illetve műsorszolgáltatási jogosultságot saját rendszerén kívül nem szerezhet.

(3) A tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvény szerinti szervezeti egyesülés és meghatározó befolyásszerzés nem engedélyezhető, ha az e törvényben foglaltak sérelmével jár.

IX. FEJEZET

EGYES ORSZÁGOS MŰSORSZOLGÁLTATÁSI JOGOSULTSÁGOK PÁLYÁZTATÁSA

128. § (1) A törvény hatálybalépésekor MTV2, illetve Danubius Rádió néven megjelölt, továbbá a harmadik országos földfelszíni terjesztésű televíziós műsorszolgáltatási jog pályáztatása során az 52. § (2) és (6) bekezdései nem alkalmazhatóak, egyebekben a VI. fejezetben foglaltakat a 129-131. §-ok szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A Kormány haladéktalanul megkezdi

a) a harmadik országos földi terjesztésű televíziós műsorszolgáltatás céljára igénybe vehető frekvenciakészlet kialakítását annak érdekében, hogy a frekvenciakészlet - a továbbiakban megvalósuló beruházásokkal együtt - alkalmas legyen az összlakosság legalább hetven százalékára kiterjedő vételkörzet kialakítására a törvény hatálybalépését követő tizenegyedik hónapban. A vételkörzetnek a lakosság legalább nyolcvanöt százalékára történő kiterjesztését a műsorszolgáltatás megkezdését követő egy éven belül biztosítani kell. A frekvenciakészlet megtervezését, illetve a kialakításhoz szükséges előkészületeket a 129. §-ban meghatározott pályázat kihirdetéséig el kell végezni,

b) a Magyar Rádió számára két országos műsorszolgáltatás céljára 87,5-108,0 MHz frekvenciasávban igénybe vehető lehetőségek biztosítását az a) pont első mondata szerinti ütemezésben úgy, hogy az egyik műsorszolgáltatás esetében a lakosság legalább nyolcvan százalékára, a másik műsorszolgáltatás esetében a lakosság legalább ötven százalékára terjedjen ki a vételkörzet.

129. § (1) A Testület köteles a törvény hatálybalépését követő százhúsz napon belül pályázatot hirdetni a törvény hatálybalépése előtt MTV2 műsorként megjelölt, továbbá a harmadik országos földi terjesztésű televíziós műsorszolgáltatás jogosultságára úgy, hogy a műsorszolgáltatást a Magyar Televízió második műsorszolgáltatásának megindulását követően legkésőbb egy hónap elteltével meg kell kezdeni.

(2) A pályázatokat a kiírástól számított kilencven napon belül kell benyújtani. A Testület a pályázatokat a pályázati határidő lejártát követő hatvan napon belül bírálja el a 98-101. §-ok megfelelő alkalmazásával. Hiánypótlás esetén az elbírálási határidő tizenöt nappal meghosszabbodik.

(3) A pályázati felhívásban a Testület meghatározza, hogy a 91. § (1)-(3) bekezdésében előírtakon kívül milyen feltételeknek kell a pályázónak megfelelnie.

(4) A törvény hatálybalépése előtt MTV2 műsorként megjelölt televíziós műsorszolgáltatási jogosultság pályázati felhívásának tartalmaznia kell, hogy

a) a műsorszolgáltató napi műsoridejének legalább huszonöt százalékában köteles közszolgálati műsorszámokat szolgáltatni. A közszolgálati műsorszámokat a főműsoridőben úgy kell elhelyezni, hogy heti átlagban számolva arányuk elérje a húsz százalékot,

b) a műsorszolgáltató filmalkotások, reklámok, hírek, sportközvetítések, vetélkedők és játékok nélkül számított évi műsoridejének legalább harmincöt százalékát magyarországi gyártású műsorszámokból szerkeszti meg,

c) a műsorszolgáltató filmalkotások, reklámok, hírek, sportközvetítések, vetélkedők és játékok nélkül számított teljes műsoridejének - egy naptári hónap átlagában - legalább harminc százalékát magyarországi gyártású műsorszámokból szerkeszti meg,

d) a műsorszolgáltató - reklám és sportközvetítés nélkül számított - évi műsoridejének legalább kilenc százalékát, 1999. január 1-jétől legalább tizenegy százalékát nem saját, de - a filmalkotások kivételével - magyarországi gyártású műsorokkal tölti ki,

e) a b) pontban meghatározott aránynak a főműsoridőben is érvényesülnie kell.

(5) A harmadik országos földfelszíni terjesztésű televíziós műsorszolgáltatási jogosultság (4) bekezdés szerinti kötelezettségei mértékét a Testület a pályázatban állapítja meg. A kötelezettségek mértékét a (4) bekezdésben foglaltakhoz képest enyhébben kell megállapítani.

130. § (1) A Testület a 132. § (2) bekezdésére is figyelemmel köteles a törvény hatálybalépését követő kilencven napon belül pályázatot hirdetni a törvény hatálybalépése előtt Danubius Rádió néven megjelölt műsorszolgáltatási jogosultságra, továbbá legalább egy, a 87,5-108,0 MHz frekvenciasávban meghirdetett országos rádió műsorszolgáltatásra. A Danubius Rádió néven megjelölt műsorszolgáltatás frekvenciakészletét a Testület a pályázati kiírásban határozza meg úgy, hogy a műsorszolgáltatást csak akkor lehet elkezdeni, ha a Magyar Rádió legalább egy országos műsorszolgáltatást kezdett el a 87,5-108,0 MHz frekvenciasáv igénybevételével. A műsorszolgáltatási jogosultsággal a névhasználati jogot is át kell ruházni.

(2) A pályázatokat a kiírástól számított kilencven napon belül kell benyújtani. A Testület a pályázatokat a pályázati határidő lejártát követő hatvan napon belül bírálja el a 98-101. §-ok megfelelő alkalmazásával. Hiánypótlás esetén az elbírálási határidő tizenöt nappal meghosszabbodik.

131. § (1) Az e fejezet szerint elnyert műsorszolgáltatási jogosultságért a pályázat eredményeként kialakult műsorszolgáltatási díjnak két részből kell állnia: a teljes összeg legalább harminc százalékát elérő egy összegű díjból, valamint a negyedik évtől kezdődően évente fizetendő részletekből.

(2) Az MTV2 utáni díj hetven százaléka a Magyar Televízió Közalapítványt, harminc százaléka a Hungária Televízió Közalapítványt illeti meg. A Danubius néven jelölt jogosultság műsorszolgáltatási díját a Magyar Rádió Közalapítvány kapja.

(3) A harmadik földi terjesztésű országos televíziós műsorszolgáltatási jogosultságért fizetendő díj a Műsorszolgáltatási Alapot illeti meg, úgy, hogy az ebből származó bevételt a műsorszórás, valamint a műsorszolgáltatások elosztására szolgáló kábelhálózatok fejlesztésére kell fordítani. Ez az összeg más célra nem használható fel.

132. § (1) A Magyar Rádió a pályázat után a törvényben meghatározott feladatainak ellátásához három országos műsort szolgáltat, amelyek közül egy az 526,5-1606,5 kHz frekvenciasávban, kettő pedig a 87,5-108,0 MHz frekvenciasávban sugározható.

(2) Az országos és körzeti rádió műsorszolgáltatási lehetőségeket a Testületnek úgy kell kialakítania, hogy a Magyar Rádió és más műsorszolgáltatók azonos eséllyel juthassanak műsorsugárzási lehetőséghez a sugárzási normák figyelembevételével.

(3) A Magyar Televízió a pályázat után egy országos földfelszíni terjesztésű - amelynek frekvenciahasználati feltételei megegyeznek a törvény hatálybalépése előtt az MTV1 műsorként megjelölt műsorszolgáltatás feltételeivel - és egy másik országos terjesztésű műsort szolgáltat.

(4) A (3) bekezdésben másodikként meghatározott műsorszolgáltatás műszaki, gazdasági és jogi feltételeinek vizsgálata után a megvalósítás módjáról a Testület dönt, a kuratórium véleményének figyelembevételével úgy, hogy a műsorszolgáltatást a törvény hatálybalépését követő tizenegy hónapon belül meg kell kezdeni, és az MTV2 egy hónapon át a jelenlegi és az új terjesztési lehetőséget egyaránt használja. Az átállás során a Magyar Televízió mindvégig két programot szolgáltat.

(5) A Duna Televízió egy műholdas rendszerrel közszolgálati műsort szolgáltat.

133. § (1) A közszolgálati műsorszolgáltatók e törvény szerinti jogosultsága rádió műsorszolgáltatásnál hét év, televízió műsorszolgáltatásnál tíz év időtartamra szól. Az érvényességi idő lejártakor a jogosultság ugyanennyi időre többször, változtatás nélkül meghosszabbítható, ha az adott műsorszórási lehetőségekre vonatkozó nemzetközi korlátozások, a Frekvenciasávok Nemzeti Felosztási Táblázatának előírásai vagy az ellátottsági kötelezettségek nem változtak meg. A meg nem hosszabbítható jogosultság helyett a közszolgálati műsorszolgáltató ellátási kötelezettségének teljesítéséhez megfelelő más műsorsugárzási lehetőségre vonatkozó jogosultságot kell biztosítani.

(2) Az országos földi terjesztésű televízió és rádió műsorszolgáltatási jogosultságok tekintetében a jogosultság megszűnését követően a Testület - a kuratóriumok véleményének figyelembevételével - felülvizsgálja az országos műsorszolgáltatások rendszerét, és dönt arról, hogy a közszolgálati műsorszolgáltatók számára fenntartja-e addigi jogosultságaikat vagy megváltoztatja azokat.

(3) A közszolgálati műsorszolgáltatók műsorszolgáltatási kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges - frekvencia és sugárzási jellemzőkkel meghatározott - műsorszórási lehetőségeket előzetes egyeztetés után a Testület a döntéseinek meghozatalára irányadó szavazási és nyilvánossági szabályok alkalmazásával állapítja meg.

(4) A Testület a (2) és (3) bekezdésben említett előzetes egyeztetést a Hírközlési Főfelügyelet, a közszolgálati műsorszolgáltató, valamint a műsorok szórását végző távközlési szolgáltató képviselőivel folytatja le.

(5) A (2) és (3) bekezdés nem vonatkozik a közszolgálati műsorszolgáltató külföldre irányuló rádió műsorszolgáltatásainak műsorszórási lehetőségeire. Ilyen műsorszolgáltatás céljára a Hírközlési Főfelügyelet a frekvenciahasználatra vonatkozó jogosultságot a nemzetközi eljárás keretei között biztosítja.

134. § (1) A közszolgálati műsorszolgáltató a törvény alapján őt megillető műsorszórással megvalósuló lehetőségen túl további műsorszórási lehetőségre a VI. fejezetben foglaltak szerinti eljárásban 2000. január 1-je előtt csak akkor pályázhat, ha a 23. § (4) bekezdésének c) pontjában foglalt feladatát másként nem képes teljesíteni.

(2) A közszolgálati műsorszolgáltatóra a 122. § (1)-(3) és (5) bekezdésében foglaltak nem vonatkoznak, a 123. § (1) bekezdés szerinti korlátozás pedig akkor irányadó, ha a közszolgálati műsorszolgáltató pályázati úton is szerez műsorszolgáltatási jogosultságot.

(3) A közszolgálati műsorszolgáltató helyi, körzeti műsorszolgáltatást is nyújthat.

X. FEJEZET

EGYÉB RENDELKEZÉSEK

1. Cím

Bírság

135. § Jogosulatlanul végzett műsorszolgáltatás, illetve bejelentés nélkül vagy attól eltérő módon végzett műsorelosztás esetén a felelőssel szemben a Testület a jogosulatlanul elért bevétel kétszeresének megfelelő, vagy ha ez nem állapítható meg, tízezer forinttól egymillió forintig terjedő bírságot szabhat ki, melyet az Alapba kell befizetni.

2. Cím

Az államigazgatási eljárás szabályainak alkalmazása

136. § (1) A VI. fejezet 12. címe, a VII. fejezet, valamint a 135. § alkalmazásában a Testület közigazgatási ügyben eljáró szerv, eljárására az e §-ban foglalt eltérésekkel az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvényt kell alkalmazni.

(2) A Testület határozata ellen közigazgatási úton fellebbezésnek nincs helye.

(3) A Testület határozatának felülvizsgálatát a bíróságtól lehet kérni. A bíróság a Pp. XX. fejezetének szabályai szerint jár el. A bíróság a Testület határozatát megváltoztathatja.

3. Cím

Rendkívüli helyzetek

137. § Rendkívüli állapot, szükségállapot, veszélyhelyzet, külső fegyveres csoportoknak Magyarország területére történő váratlan betörése, továbbá az ország területének a Magyar Honvédség légvédelmi és repülő erőivel való oltalmazása esetén az Országgyűlés, a Honvédelmi Tanács, a köztársasági elnök és a Kormány, illetőleg az Alkotmány 19/D. és 19/E. §-án, valamint 35. §-a (3) bekezdésén alapuló törvényben meghatározott személyek és szervek - a helyzetnek megfelelő szükséges mértékben - kötelezhetik a műsorszolgáltatót a fennálló állapottal, helyzettel kapcsolatos közérdekű közleményeknek az általuk meghatározott formában és időben történő ingyenes közzétételére, illetőleg közzétételt megtilthatnak. A közzétételkor a forrást egyértelműen meg kell nevezni.

4. Cím

Országgyűlési közvetítés

138. § (1) Az Országgyűlés ülései egészének, a kinevezésekkel és jelölésekkel kapcsolatos nyilvános országgyűlési bizottsági meghallgatásoknak, valamint szükség szerint az országgyűlési bizottságok üléseinek közvetítésére e törvény hatálybalépésétől számított egy éven belül zártláncú televíziós rendszert kell létesíteni.

(2) A zártláncú rendszerből kimenő jelet valamennyi műsorszolgáltató számára hozzáférhetővé kell tenni. A rendszerhez való csatlakozás költségei a műsorszolgáltatót terhelik.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltak nem érintik bármely műsorszolgáltatónak azt a jogát, hogy az Országgyűlés épületének kijelölt helyéről vonalon műsort közvetítsen vagy rögzítsen.

(4) A kimenő jelről egy-egy rögzített, bárki számára hozzáférhető példányt az Országgyűlési Könyvtárban és az Országos Széchényi Könyvtárban kell elhelyezni. Az Országgyűlési Könyvtár biztosítja a rögzített anyag megtekinthetőségét és költségtérítés ellenében arról bárki által szabadon felhasználható másolatot készít. Egy-egy példányt a Magyar Televízió, illetve a Magyar Rádió (hanganyag) archívumában is el kell helyezni.

(5) Az országgyűlési tevékenység közvetítésének pártatlanságát biztosító közvetítési rendet az Országgyűlés Házszabályának mellékleteként a törvény hatálybalépésétől számított egy éven belül kell meghatározni.

(6) Az az országos műsorszolgáltató, amely kizárólag az Országgyűlés tevékenységének folyamatos és teljes bemutatásával, illetve ehhez kapcsolódó elemzésekkel foglalkozik, e törvény szerinti közműsor-szolgáltatónak minősül.

(7) A közszolgálati műsorszolgáltatók elnökei a 71. § a) pontjában foglalt jogkörükben gondoskodnak az országgyűlési ülések folyamatos közvetítésének rendjéről.

(8) A közszolgálati műsorszolgáltatók részvénytársasággá történő átalakulásáig az országgyűlési közvetítések a törvény hatálybalépésekor meglévő rendje nem változik.

XI. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

1. Cím

Hatálybalépés

139. § (1) E törvény 142. §-a a kihirdetésekor, egyéb rendelkezései - a (2)-(4) bekezdésben foglaltak kivételével - a kihirdetését követő hónap 1. napján lépnek hatályba.

(2) A 75. § (1) bekezdése, a 79-84. §-ok és a 162. § 1997. január 1-jén lépnek hatályba.

(3) A 161. § p) pontja a Magyar Rádió és a Magyar Televízió részvénytársaságok megalapításakor lép hatályba.

(4) A 151. § az új szerzői jogi törvény hatálybalépésével, de legkésőbb 1997. január 1-jén lép hatályba.

2. Cím

A Testület, illetve a közalapítványok létrehozása

140. § (1) E törvény kihirdetésétől számított negyvenöt napon belül

a) meg kell választani a Testület tagjait,

b) meg kell választani a kuratóriumok elnökségének tagjait.

(2) Az 57. § (2) bekezdése szerinti felhívást első alkalommal e törvény hatálybalépésétől számított hatvan napon belül kell közzétenni. A jelentkezés határideje a közzétételtől számított húsz nap. A nyilvántartásba vétellel kapcsolatos adminisztratív és ellenőrző feladatok ellátásáról - a Testület hivatali szerveinek megalakulásáig - a Kormány gondoskodik. Az 57. § (5) bekezdése szerint írt sorsolást első alkalommal a nyilvántartásba vételre jelentkezés határidejének lejártától számított húsz napon belül kell megtartani.

(3) A kuratóriumok elnökségei a közszolgálati műsorszolgáltatók elnöki tisztségeinek betöltésére nyilvános pályázati felhívást tesznek közzé a megválasztásukat követő harminc napon belül. A pályázat benyújtásának határideje harminc nap, a pályázatokat harminc napon belül kell elbírálni.

(4) A kuratóriumok elnökségei megválasztásakor az Országgyűlés elfogadja a közalapítványok alapító okiratát, amelyek a bírósági nyilvántartásba bejegyzéssel jönnek létre. A bejegyzési eljárásban az Országgyűlést a főtitkára képviseli.

(5) A Hungária Televízió Közalapítvány jelenlegi kuratóriumának megbízatása az új kuratórium elnökségének megválasztásával megszűnik. A delegált tagokkal kiegészült új kuratórium létrejöttétől számított hatvan napon belül e törvénynek megfelelően módosítja a Duna Televízió Rt. alapító okiratát.

(6) A Testület, illetve a kuratóriumok elnöksége, majd delegált tagjai névsorát a Magyar Közlönyben közzé kell tenni.

3. Cím

A Magyar Rádió Részvénytársaság és a Magyar Televízió Részvénytársaság megalapítása

141. § (1) A Kormány a törvény hatálybalépésétől számított hat hónapon belül leltár alapján vagyonértékelést készít a Magyar Rádió, illetve a Magyar Televízió vagyonáról. Ezeket a vagyonokat azon a napon adja a Magyar Rádió Közalapítvány, illetve a Magyar Televízió Közalapítvány tulajdonába, amely napi hatállyal a közalapítványok a részvénytársaságokat megalapítják. A részvénytársaságok az alapító okiratban meghatározott időpontra visszamenőleges hatállyal, a cégjegyzékbe való bejegyzéssel jönnek létre.

(2) A Magyar Rádió Részvénytársaság a Magyar Rádió költségvetési szerv, a Magyar Televízió Részvénytársaság a Magyar Televízió költségvetési szerv általános jogutóda. Erre tekintettel megalapításuk során a Gt. 251. §-ának (2) bekezdését nem kell figyelembe venni.

(3) A közalapítványok e törvény szerinti tulajdonszerzése, illetve társaságalapítása minden adó-, illetékfizetési kötelezettség alól mentes.

(4) A Magyar Rádió és a Magyar Televízió bankszámláit a jogfolytonosság alapján tovább kell vezetni, az ingatlan-nyilvántartásban az érintett állami tulajdonú ingatlanok tulajdonjogát - a közalapítványok közbenső tulajdonszerzésének feltüntetése mellett - hivatalból az érintett részvénytársaság nevére kell jegyezni.

(5) A közszolgálati műsorszolgáltatók mentesek a társasági adó alól és személyes illetékmentességet élveznek.

(6) A Magyar Rádió és a Magyar Televízió, mint költségvetési szervek az (1) bekezdés szerinti napon megszűnnek.

(7) A (2) bekezdésben foglaltakra is tekintettel a Kormány kezdeményezze az 1996. évi költségvetési törvény módosítását annak érdekében, hogy a Magyar Rádió és a Magyar Televízió 1996. évi folyamatos költségvetési támogatásának folyósításában a részvénytársasággá alakulás miatt fennakadás ne történjen. Ennek során a Duna Televízió támogatását növelni kell, amelynek forrása a televízió-készülékek előfizetési díjbevételének újrafelosztása lehet. A költségvetést módosító törvényjavaslatban - az előfizetési díjbevétel terhére - gondoskodni kell a Testület, illetve a közalapítványok kuratóriumai működéséhez szükséges fedezetről is.

(8) Az Országgyűlés költségvetési ügyekben illetékes bizottsága jelenlévő tagjai négyötöde javasolhatja parlamenti biztos kinevezését a Magyar Rádióhoz vagy a Magyar Televízióhoz az átalakulás időtartamára. A parlamenti biztos feladata a törvény 142. §-ában foglalt, a Magyar Rádió, illetve a Magyar Televízió elnöke (alelnöke) által tett jognyilatkozatok ellenjegyzése. Ellenjegyzés nélkül a jognyilatkozat érvénytelen.

(9) A (8) bekezdés szerinti parlamenti biztos hiányában a Magyar Rádió Közalapítvány kuratóriumának, illetve a Magyar Televízió Közalapítvány kuratóriumának elnöksége a megalakulásától kezdődően gyakorolja a törvény 66. § (2) bekezdés c), illetve da)-dc) pontjai szerinti hatáskörét, ennek megfelelően a Magyar Rádió illetve a Magyar Televízió elnökei a törvény 71. § g) és h) pontjai szerinti kötelezettségek szerint járnak el.

142. § A Magyar Rádió és a Magyar Televízió hivatalban lévő elnökeinek és alelnökeinek, valamint a Duna Televízió Részvénytársaság igazgatósági tagjainak, főigazgatójának megbízatása az e törvény szerint választott elnökök hivatalba lépésével megszűnik. A hivatalban lévő elnökök (a Duna Televízió Részvénytársaság igazgatósága, főigazgatója) a törvény kihirdetését követően a működőképesség fenntartásához szükséges intézkedések megtételére jogosultak. Nem jogosultak ingatlan elidegenítésére, az egy évet meghaladó tartamú, vagy az intézmény éves pénzügyi terve kiadási főösszege öt százalékát meghaladó értékű, vagy a reklámjogok kizárólagos hasznosítását átengedő szerződés megkötésére, a rendszeresen folytatott, rendeltetésszerű gazdálkodási tevékenység körébe tartozóak kivételével. Nem jogosultak továbbá az 1991. évi IV. törvény 22-23. §-aiban meghatározott mértékű létszámleépítésre, valamint a hatályos szervezeti és működési szabályzat - saját hatáskörben történő - módosítására.

143. § (1) A Magyar Rádió és a Magyar Televízió alkalmazottainak közalkalmazotti jogviszonya a Magyar Rádió Rt. és a Magyar Televízió Rt. megalapításával egyidejűleg munkaviszonnyá alakul át. Az alkalmazottaknak a Magyar Rádiónál és a Magyar Televíziónál közalkalmazotti jogviszonyban töltött idejét úgy kell tekinteni, mintha azt a részvénytársaságnál töltötték volna el. A jogviszonyok átalakulását megelőzően adott magasabb vezetői és vezetői megbízásokat - a jogviszonyok átalakulásával egyidejűleg - a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 23. §-ának (5) bekezdése alapján visszavontnak kell tekinteni.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a felmondási idő és a végkielégítés tekintetében a Magyar Rádió Rt.-nél és a Magyar Televízió Rt.-nél eltöltött munkaviszony időtartamát a közalkalmazotti jogviszonynak munkaviszonnyá történő átalakulásának napjától kell számítani. A felmondási idő és a végkielégítés mértékéhez a megelőző közalkalmazotti jogviszony időtartama alapján, a Kjt.-nek a jogviszony átalakulásának időpontjában irányadó szabályai szerint számított felmentési idő és végkielégítés mértékét hozzá kell számítani.

(3) A közalkalmazotti jogviszonyból származó és a jogviszony (1) bekezdés szerinti átalakulását megelőzően keletkezett igényre a Kjt.-nek az igény keletkezésekor hatályos rendelkezései, az igény érvényesítésének rendjére a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény rendelkezései az irányadók. A közalkalmazotti jogviszony megszüntetésével összefüggő nyilatkozatot (intézkedést) vagy megállapodást a Kjt.-nek a nyilatkozat megtételekor, illetve a megállapodás megkötésekor hatályos rendelkezései alapján kell elbírálni.

(4) A Magyar Rádió és a Magyar Televízió alkalmazottai közalkalmazotti jogviszonyának munkaviszonnyá történő átalakulásával összefüggésben a Kjt. 25/A. §-ának rendelkezései nem alkalmazandók.

(5) A folyamatban lévő fegyelmi eljárást, illetve a munkáltató fegyelmi határozatával összefüggő munkaügyi pert - a (6) bekezdésben meghatározott kivétellel - meg kell szüntetni.

(6) Ha a munkaügyi per fegyelmi elbocsátás tekintetében folyik, a kereset elbírálásánál a rendkívüli felmondás szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(7) A határozott időre szóló fegyelmi büntetés végrehajtását meg kell szüntetni.

(8) A Magyar Rádió Közalkalmazotti Tanácsa és a Magyar Televízió Közalkalmazotti Tanácsa üzemi tanácsként működik tovább.

144. § (1) A Magyar Rádió által a törvény hatálybalépésekor végzett műsorszolgáltatás e törvény II. fejezetében foglalt általános feltételek szerint mindaddig folytatható, amíg a műsorszolgáltatáshoz a törvény hatálybalépéséig használt frekvenciára a törvényben meghatározott pályázati eljárásban műsorszolgáltatási jogosultságot szerző a műsor szórását meg nem kezdi.

(2) A Magyar Rádió, a Magyar Televízió és a Duna Televízió tekintetében a reklámidő korlátozására és a műsorszámok támogatására vonatkozó szabályok 1996. december 31-ig nem alkalmazhatók.

(3) A Magyar Rádió és a Magyar Televízió hatályos Szervezeti és Működési Szabályzatát, az e törvény szerint elfogadott szervezeti és működési szabályzat, illetve közszolgálati műsorszolgáltatási szabályzat hatálybalépéséig kell alkalmazni.

145. § A Magyar Rádió műsorainak terjesztéséhez e törvény hatálybalépésekor használt három 66,0-73,0 MHz frekvenciasáv közül kettő a törvény hatálybalépésétől számított legfeljebb három évig használható, a harmadik 66,0-73,0 frekvenciasáv tíz évig használható. E határidőn belül a Testület a Magyar Rádiótól két 66,0-73,0 MHz frekvenciasáv használatára vonatkozó jogosultságot elvonhat, ha a 87,5-108,0 MHz frekvenciasávban két műsorszolgáltatás megvalósul.

4. Cím

Vegyes rendelkezések

146. § (1) A törvény hatálybalépése előtt kiadott, dátumszerűen meghatározott ideig szóló stúdióengedélyek jogosultjai 1996. március 31-ig jelenthetik be a Testületnél engedélyük műsorszolgáltatási szerződéssé való átalakítására vonatkozó igényüket. E jogvesztő határidő elmulasztásával az engedély érvényét veszti. A Testület nem köthet szerződést az igénylővel, ha a stúdió nem, vagy nem a stúdióengedélyben foglaltak szerint végez műsorszolgáltatást. A Testület erről szóló határozatával a stúdióengedély érvényét veszti.

(2) Az igénylővel a Testület megköti az eredeti engedélyben foglalt stúdióengedély időtartamáig és az abban foglalt vételkörzetre a szerződést - a műsorszolgáltatási díj megállapításával -, ha a kérelmező a stúdióengedélyben foglaltak szerint működik.

(3) A stúdióengedély érvényének elvesztése folytán felszabaduló frekvenciára (adásidőre) a Testület pályázatot ír ki, kivéve, ha a 100. § (3) bekezdése alapján ahhoz a műsorszolgáltató nem járul hozzá.

(4) A törvény hatálybalépése előtt határozatlan időre, illetve az ebben a törvényben meghatározott határidőre utalással kiadott stúdióengedélyek alapján használt frekvenciák e törvény szerinti hasznosítására pályázatot kell kiírni. Az ebben a törvényben meghatározott határidőre utalással kiadott stúdióengedélyek alapján használt frekvenciákra a Testület kilenc hónapon belül, a határozatlan időre kiadott stúdióengedélyek alapján használt frekvenciákra egy évet követően, de legfeljebb másfél éven belül kell a pályázatot kiírni. E határidőket a törvény hatálybalépésétől kell számítani. A stúdióengedélyek legkésőbb a pályázat alapján megkötött műsorszolgáltatási szerződés alapján kezdődő műsorszolgáltatás megkezdésének időpontjában hatályukat vesztik.

(5) A (3)-(4) bekezdésben jelzett pályázatoknál az értékelés során kiemelt szempontként kell értékelni az azonos frekvencián korábban stúdióengedély alapján műsorszolgáltatásra jogosult korábbi működését.

(6) A törvény 85-88. §-ai, 108. §-a és a VIII. fejezetében foglaltaknak meg nem felelő, e törvény hatálybalépésekor működő vállalkozásokkal a Testület azzal a feltétellel köthet szerződést, hogy azok 1996. december 31-ig kötelesek tevékenységüket módosítani, vagy vállalkozásukat átalakítani.

147. § (1) E törvény hatálybalépését megelőzően már nyújtott értéknövelő szolgáltatást végző távközlési szolgáltató tevékenységét a 20. és a 21. §-okban foglalt rendelkezések nem érintik.

(2) Hálózatos televízió műsorszolgáltatás 1997. január 1. előtt nem kezdhető el, az ötven kilométer átmérőjű vételkörzetnél nem nagyobb hálózatos műsorszolgáltatást kivéve.

(3) A (2) bekezdésben foglalt korlátozás nem alkalmazható olyan folyamatosan működő műsorszolgáltató esetében, amelyik műsorszolgáltatása e törvény szerint hálózatos műsorszolgáltatásnak számít és működését

a) a törvény hatálybalépése előtt egy évvel megkezdte, és

b) legfeljebb napi négy óra műsoridőben működik hálózatos műsorszolgáltatásként.

Az így jogosultságot szerzett műsorszolgáltató vételkörzete 1997. január 1-je előtt nem lehet nagyobb, mint a törvény hatálybalépése előtt három hónappal.

148. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a készülék üzembentartási díj beszedésének részletes szabályait 1997. január 1-jei hatálybalépéssel rendelettel meghatározza.

(2) A törvény hatálybalépését követő harminc napon belül a Kormány gondoskodik

a) a „Határokon Túllépő Televíziózásról” szóló európa tanácsi egyezmény magyarországi alkalmazhatóságához szükséges intézkedések megtételéről,

b) a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőségről szóló 95/1991. (VII. 23.) Korm. rendeletnek az e törvénnyel összhangban történő módosításáról.

(3) Felhatalmazást kap a Kormány a hálózatba kapcsolódás műszaki feltételeiről szóló jogszabály vagy szabvány kiadására.

(4) Felhatalmazást kap a Testület az európai, illetve a magyarországi gyártású műsorszám fogalmának meghatározására. Az erről szóló állásfoglalását a Testület az országos műsorszolgáltatási jogosultságok pályázatainak meghirdetése előtt a Magyar Közlönyben teszi közzé és a közzétételt követően annak tartalmát nem változtathatja meg.

149. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy - a Testület véleményét kikérve - gondoskodjék a rádió és televízió műsorszolgáltatás műszaki feltételrendszerének és követelményeinek kialakításáról.

(2) A Magyar Rádió külföldre irányuló műsorszolgáltatásának külön költségvetési támogatásban részesítéséről az Országgyűlés az éves költségvetési törvényben dönt.

5. Cím

Módosító rendelkezések

150. § (1) A Pp. 343. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha a sajtó a helyreigazítási kötelezettségét határidőben nem teljesíti, a helyreigazítást igénylő fél az időszaki lap szerkesztősége, a rádiózásról és televíziózásról szóló törvény szerinti műsorszolgáltató, illetőleg a Magyar Távirati Iroda ellen keresetet indíthat.”

(2) A Pp. 344. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A perre azoknak az időszaki lapoknak, amelyeknek a szerkesztősége Budapesten van, továbbá minden budapesti székhelyű műsorszolgáltató és a Magyar Távirati Iroda esetében a Pesti Központi Kerületi Bíróság, egyébként az a bíróság illetékes, amelynek a területén az időszaki lap szerkesztősége, a műsorszolgáltató, illetve a stúdió székhelye van.”

151. § (1) Az Szjt. 50/G. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A rádió- vagy televízió-szervezet, illetve a saját műsort a nyilvánossághoz vezeték útján átvivő műsorában sugárzott vagy vezetéken átvitt műveknek az eredetihez képest más szervezet közbeiktatásával, vezeték útján a nyilvánossághoz történő egyidejű átviteléhez a szerző hozzájárulását megadottnak kell tekinteni, ha az egyidejű átvitelt végző szervezet a Szerzői Jogvédő Hivatalnak az általa a művelődési és közoktatási miniszter jóváhagyásával megállapított díjat befizette. A díj megállapítása előtt véleményt kell kérni az érintett érdekképviseleti szervezetektől.

(2) Az (1) bekezdés alapján befolyt díjak - költségek levonása után fennmaradó - összegéből hatvanöt százalék a szerzőket, illetve a szerzői jog jogosultjait, harmincöt százalék az előadóművészeket illeti meg.”

(2) Az Szjt 50/H. §-ában az „Az 50/F. és az 50/G. §-okban” szövegrész helyébe az „Az 50/F. §-ban” szövegrész lép.

152. § (1) A sajtóról szóló 1986. évi II. törvény (a továbbiakban: Stv.) 12. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Mindenkinek jogában áll sajtóterméket előállítani és nyilvánosan közölni. Ezt a jogot törvény a feltétlenül szükséges és arányos mértékben - más alapvető alkotmányos jog érvényesülése érdekében - korlátozhatja.”

(2) Az Stv. 12. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A fegyveres erők, rendvédelmi szervek, rendészeti szervek felett felügyeletet gyakorló minisztérium (országos hatáskörű szerv) a felsorolt szervek által belső használatra kiadott oktatási, kiképzési vagy nevelési célokat szolgáló sajtótermékre a nyilvántartásba vétel jogát gyakorolja.”

(3) Az Stv. 20. §-ának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„sajtó: az időszaki lap, a rádiózásról és televíziózásról szóló törvény szerinti műsorszolgáltató és a hírügynökség.”

(4) Az Stv. 22. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A 15. § (1) bekezdésében és a 19. § (2) bekezdésében meghatározott perek, valamint a nyilvános közlés megtiltása iránti bírósági eljárás a Fővárosi Bíróság hatáskörébe és kizárólagos illetékessége alá tartoznak.”

153. § (1) Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Vjt.) 11. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Magyar Távirati Iroda, a Magyar Rádió és a Magyar Televízió a választáson jelöltet állító pártok választási felhívását - azonos feltételek mellett, legkésőbb a választást megelőző napig - legalább egyszer ingyenesen közli. Az ingyenes közlési kötelezettség minden közműsor-szolgáltatót terhel, a saját sugárzási körzetében, a jelöltek választási programjára vonatkozóan azonos feltételek mellett. A jelöltet, illetőleg a pártot népszerűsítő hirdetés csak »Fizetett választási hirdetés« jelzéssel közölhető.”

(2) A Vjt. 11. §-a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Ha a műsorszolgáltató a választást megelőző harminc napban hírt ad választási eseményekről, a Magyar Rádióra és a Magyar Televízióra vonatkozó szabályok szerint köteles eljárni.”

154. § A közszolgálati tájékoztatási eszközök (Magyar Rádió, Magyar Televízió, Magyar Távirati Iroda) vezetőinek kinevezési rendjéről szóló 1990. évi LVII. törvény 1. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a (2) bekezdés számozása (4) bekezdésre változik:

„(1) A köztársasági elnök, a miniszterelnök javaslatára, - az Országgyűlés kulturális és sajtóügyekkel foglalkozó bizottsága általi nyilvános meghallgatását követően, a bizottság jelenlévő tagjai négyötödös támogatása esetén - kinevezi és felmenti a Magyar Rádió, a Magyar Televízió elnökeit, alelnökeit, továbbá a Magyar Távirati Iroda vezérigazgatóját.

(2) A köztársasági elnök - a miniszterelnök javaslatára, a Országgyűlés kulturális és sajtóügyekkel foglalkozó bizottsága általi nyilvános meghallgatását követően - kinevezi és felmenti a Magyar Távirati Iroda vezérigazgatóját.

(3) A (2) bekezdés a Magyar Rádió és a Magyar Televízió részvénytársaságok megalapításakor lép hatályba, és ezzel egyidejűleg az (1) bekezdés hatályát veszti.”

155. § A tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló 1990. évi LXXXVI. törvény 48. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A műsorszolgáltatóval szemben kiszabott bírságot a Műsorszolgáltatási Alapba kell befizetni.”

156. § A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 1. §-a (1) bekezdésének k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ez a törvény állapítja meg)

k) a távközlési szolgáltatás (közcélú távbeszélő szolgáltatás, közcélú mobil rádiótelefon szolgáltatás, országos közcélú személyhívó szolgáltatás, országos és körzeti rádió- és televízió-műsor szétosztása valamint szórása, a szakosított műsorszolgáltatás kivételével,”

157. § (1) A társasági adóról szóló 1991. évi LXXXVI. törvény 4. §-ának (2) bekezdése a következő z) ponttal egészül ki:

(Az adózás előtti eredményt az adóalap számításakor csökkenti:)

z) a Műsorszolgáltatási Alapba történő önkéntes befizetés, valamint a rádiózásról és televíziózásról szóló törvény szerinti, közszolgálati műsor, műsorszám támogatására (szponzorálására) közvetlenül fordított összeg.”

(2) A Ktv. 1. §-ának (2) bekezdése a következővel egészül ki:

„...és az Országos Rádió és Televízió Testület irodája...”

158. § (1) A Ttv. 3. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A távközlési szolgáltatások közül)

d) országos és körzeti rádió- és televízió-műsor szétosztását, valamint szórását, a szakosított műsorszolgáltatás kivételével”.

(2) A Ttv. 39. §-a az alábbi (3) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (3)-(5) bekezdések számozása (4)-(6) bekezdésre változik:

„(3) E törvény hatálybalépése előtt alapított - a 37. § (1) bekezdésében említett - távközlési szervezet vagy jogutódja a 3. § (1) bekezdése c) és d) pontjában foglalt távközlési szolgáltatást 2002. december 31-től kezdődően kizárólag koncessziós szerződés alapján folytathatja. A miniszter e határidőt megelőzően vagy azt követően is jogosult koncessziós eljárás lefolytatására.”

(3) A Ttv. mellékletének 17. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„17. Regionális műsorszórás

Az a műsorszórás, amelynek vételkörzetében az ország népességének kevesebb, mint a fele lakik.”

159. § (1) Az Ftv. 3. §-a (1) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(a Kormány feladata:)

g) a rádió-távközlési világ- és körzeti értekezletekre a magyar álláspont jóváhagyása.”

(2) Az Ftv. 5. §-ának (1)-(7) bekezdései helyébe a következő rendelkezés lép:

„5. § (1) A Kormány az informatika és a hírközlés feladatai ellátásában való közreműködés céljából 11 tagból álló Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsot (a továbbiakban: Tanács) hoz létre.

(2) A Tanács három tagját a Kormány delegálja. A Kormány által delegált tagok visszahívhatók.

(3) A Tanács további nyolc tagja - köztük a Tanács elnöke - a hírközlés, illetve az informatika területén legalább ötéves gyakorlattal rendelkezők köréből kerül ki.

(4) A Tanács elnökét a köztársasági elnök nevezi ki, a miniszterelnök ellenjegyzésével.

(5) A Tanács csak a törvénynek van alárendelve és tagjai tevékenységük körében nem utasíthatók.

(6) A tagok közül

a) három tagot az Országos Rádió és Televízió Testület,

b) egy tagot a Távközlési Érdekegyeztető Fórum,

c) egy tagot a Magyar Tudományos Akadémia,

d) egy tagot a MTESZ,

e) egy tagot az Informatikai Érdekegyeztető Fórum delegál.

(7) A Tanács tagjainak megbízása négy évre szól.

(8) A Tanácsban a (6) bekezdés e) pontja szerinti tag helye az Informatikai Érdekegyeztető Fórum jogszabály alapján történő létrehozásáig betöltetlen marad.

(9) A Tanácsra és tagjaira a rádiózásról és televíziózásról szóló törvény 34-37. §-aiban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell, az alábbi eltérésekkel:

a) a Tanács elnöke és tagja nem lehet hírközlési, műsorkészítő, hírlapkiadó, hírlapterjesztő és frekvenciagazdálkodási tevékenységet folytató szervezetnél vezető beosztású dolgozó, igazgatósági vagy felügyelő bizottsági tag, kuratóriumi tag, illetőleg ilyen szervvel nem állhat munkavégzésre irányuló jogviszonyban, és nem lehet tulajdonosa (tagja, részvényese),

b) a Tanács Kormány által delegált tagja lehet köztisztviselő,

c) a megüresedett helyet az erre jogosult szerv harminc napon belül köteles betölteni,

d) kizárási oknak minősül a rádiózásról és televíziózásról szóló törvény 37. §-ának (5) bekezdésében foglaltakon túl az, ha a Tanács tagja tisztségére méltatlanná válik,

e) az összeférhetetlenségről, felmentésről, vagy kizárásról szóló döntéshez a Tanács tagjai kétharmadának szavazata szükséges.

(10) A (9) bekezdés a) pontja szerinti összeférhetetlenségi előírásokat - a közeli hozzátartozóra vonatkozó korlátozás kivételével - a tagság megszűnését követő hat hónapban is alkalmazni kell.

(11) A Tanács tagja politikai tevékenységet nem folytathat, politikai nyilatkozatot nem tehet, pártban vezető tisztséget nem vállalhat.”

(3) Az Ftv. a következő 5/A. §-sal egészül ki:

„5/A. § (1) A Tanács a Kormány véleményező, javaslattevő szerve.

(2) A Tanács tesz javaslatot:

a) a Kormánynak

- a hírközlés piaci szabályozásának kialakítására, a piacon működők esélyegyenlőségének elősegítésére,

- a kormányzati és a polgári frekvenciagazdálkodás összhangjának biztosítására,

- a rádió-távközlési világ- és körzeti értekezleteken képviselendő magyar álláspontra;

b) az illetékes miniszternek

- a Hírközlési Főfelügyelet elnökének kinevezésére,

- a Hírközlési Alap felhasználási tervére vonatkozóan, kivéve a törvényben vagy koncessziós szerződésben meghatározott kötelezettségek teljesítéséhez szükséges felhasználást.

A javaslatot a Kormányhoz az illetékes miniszter továbbítja.

(3) A Tanács

a) véleményezi

- a Frekvenciasávok Nemzeti Felosztási Táblázatát,

- a két illetékes miniszter között - a frekvenciagazdálkodás körében - felmerült vitás kérdéseket,

- a hírközlés és a polgári frekvenciagazdálkodás állami, hatósági, valamint szakhatósági feladatainak körét és ellátását,

- a frekvenciafelhasználás általános elveinek meghatározását,

- a rádiófrekvenciás tartomány polgári és kormányzati célú megosztásának módosítását.

(4) A Tanács elnöke a vizsgált frekvenciasávok igénybevételében, az ezekkel végzett szolgáltatásokban érdekelt szervezetek képviselőit tanácskozási joggal meghívhatja.

(5) A Tanács akkor határozatképes, ha tagjainak több mint a fele jelen van. Határozatait szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetében az elnök szavazata dönt.

(6) A Tanács elnökét a frekvenciagazdálkodást érintő kérdések tárgyalásakor a Kormány ülésére meg kell hívni.

(7) A Tanács működésének rendjét maga állapítja meg.

(8) A Tanács működésének anyagi feltételeit a Hírközlési Alapból kell biztosítani.

(9) A Tanács gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi. A Tanács feladatai teljesítéséről évente beszámol az Országgyűlés illetékes bizottságának.”

(4) Az Ftv. 9. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Műsorszórási célra frekvenciakijelölést törvényben meghatározott műsorszolgáltatási szerződés szerint keletkezett jogosultság alapján a jogosult vagy az azzal a műsorszórásra szerződött távközlési szolgáltató részére lehet kiadni.”

(5) Az Ftv. 12. §-a a következő h) ponttal egészül ki:

(A rádióengedélyt vissza kell vonni, ha)

h) a műsorszolgáltatási jogosultság megszűnt.”

(6) Az Ftv. mellékletének 14. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„14. Műsorszórás: földfelszíni vagy műholdas rendszerrel végzett egyirányú - megfelelő vevőkészülékkel rendelkező, elvileg korlátlan számú felhasználónak szánt - rádió-távközlési eljárás hangok, képek vagy egyéb természetű jelek továbbítása.”

160. § A közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény 1. §-a a következő f) ponttal egészül ki:

f) a közszolgálati műsorszolgáltatók, valamint azok a közműsor-szolgáltatók, amelyek működését többségében közpénzből finanszírozzák.”

6. Cím

Hatályukat vesztő rendelkezések

161. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:

a) az Stv. 2. §-ának (2) és (3) bekezdéséből az „és mozgósítson a társadalmi cselekvésre” szövegrész, 4. §-ának (1) bekezdéséből az „a gazdálkodó szervezetek [Ptk. 685. § c) pontja]” szövegrész; 9. §-a, a 12. §-a előtti címből az „Az engedélyezés” szövegrész; 13. §-a, a 14. §-ának (2) bekezdése, a 14. §-ának (1) bekezdésében, valamint a 15. §-ában az „az engedély megtagadásáról, visszavonásáról” szóló szövegrészek; 17. §-ának (2) bekezdése; 19. §-ának (4)-(6) bekezdése; 22. §-ának (3) bekezdéséből az „illetőleg engedélyt visszavonó” szövegrésze, továbbá 23. §-ának (2) és (3) bekezdése,

b) a sajtóról szóló 1986. évi II. törvény módosításáról szóló 1990. évi XI. törvény 6. §-ának az Stv. 14. §-ának (2) bekezdését megállapító szövege, valamint a 6. és 7. §-okban „az engedély megtagadásáról, visszavonásáról” szóló szövegrészek, valamint 8. és 9. §-a,

c) a Polgári Perrendtartás módosításáról szóló 1992. évi LXVIII. törvény 19. §-a,

d) az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvényt módosító 1994. évi III. törvény 7. §-a,

e) az Szjt 50/G. §-ának (5) bekezdése,

f) a Ttv. 40. §-ának (3) bekezdése,

g) a sajtóról szóló 1986. évi II. törvény végrehajtásáról szóló 12/1986. (IV. 22.) MT rendelet 4. §-a, 6. §-ának (1) bekezdéséből az „egyéb sajtótermék esetében az engedélyezés iránti kérelmet a kiadó” szövegrész és a 4. §-ra utaló szövegrész, 6. §-a (2) bekezdéséből az „engedélyezési vagy”, továbbá az „illetőleg az engedélyezés melyik szerv hatáskörébe tartozik” szövegrész, 7. §-ának a) pontjából a „tárgykörét” szövegrész, 8. §-a, 11. és 12. §-a, 13. §-ának (1) bekezdéséből az „az engedélyezés alá eső” szövegrész és az „az engedélyt megkapta, illetve,” szövegrész, 13. §-ának (3) bekezdése, 14. §-ából az „engedélyező hatóságot, az engedély számát” szövegrész, 17. és 18. §-a,

h) a sajtóról szóló 1986. évi II. törvény végrehajtásáról szóló 12/1986. (IV. 22.) MT rendelet módosításáról szóló 58/1989. (VI. 15.) MT rendelet 7. és 8. §-a,

i) a nem kereskedelmi, helyi rádió- és televízió-műsort készítő és közlő stúdiók alapításának engedélyezéséről szóló 110/1993. (VII. 30.) Korm. rendelet, továbbá az ezt módosító 142/1994. (XI. 10.) Korm. rendelet,

j) a Duna Televízió feljogosításáról televízió-műsor készítésére és nyilvános közlésére című 68/1994. (V. 4.) Korm. rendelet,

k) a helyi jellegű önálló rádió- és televízió-műsort készítő stúdiókról szóló 2/1986. (IX. 1.) MTH rendelkezés,

l) a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala elnöke egyes rendelkezéseinek hatályon kívül helyezéséről, illetve módosításáról szóló 1/1993. (I. 22.) MKM rendelet,

m) a formanyomtatvány alkalmazásáról szóló 8/1993. (VII. 30.) MKM rendelet, valamint az ezt módosító 21/1994. (XI. 17.) MKM rendelet,

n) a Rádió- és Televíziószabályzat kiadásáról szóló, többször módosított 7/1973. (XII. 27.) KPM rendelet 6-9. §-ai, valamint a 31-33. §-ai,

o) a helyi rádió és televízió műsorszóró adók frekvenciakijelöléséről, rádióengedélyezéséről és üzemeltetési feltételeiről szóló 18/1993. (VII. 16.) KHVM rendelet, továbbá az ezt módosító 10/1994. (III. 10.) KHVM rendelet 2. §-a,

p) a Magyar Rádióról és a Magyar Televízióról szóló 1047/1974. (IX. 18.) MT határozat, továbbá az ezt módosító 1063/1983. (XII. 29.) MT határozat és 91/1990. (V. 2.) MT rendelet.

162. § Az árak megállapításáról szóló, többször módosított 1990. évi LXXXVII. törvény mellékletének „8-11 A Magyar Televízió műsora vételének díja pénzügyminiszter” szövegrésze hatályát veszti.

Melléklet az 1996. évi I. törvényhez

A Testület tagja hivatalba lépése alkalmával az Országgyűlés elnöke előtt az alábbi szövegű esküt teszi:

„Én .................. esküszöm, hogy az Országos Rádió és Televízió Testület tagjaként (elnökeként) az Alkotmányt és a törvényeket megtartom, megbízatásomhoz híven, a szólás- és a sajtószabadság érvényesítésére törekszem. Feladataimat részrehajlástól mentesen fogom ellátni.”



A complex.hu oldal teljes egészében szerzői jogvédelem alatt áll. - Copyright Wolters Kluwer Kft. 2016. Minden jog fenntartva!