Törvények és OGY határozatok

Az oldalon a joganyagok közlönyállapota érhető el. Egységes szerkezetű, naprakész szöveget az új Jogtáron talál.
Időállapot: közlönyállapot (1996.VII.3.)

Tartalomjegyzék

1996. évi LIV. törvény

az erdőről és az erdő védelméről * 

Az erdő a szárazföld legösszetettebb természeti (ökológiai) rendszere, amelynek léte a környezetre gyakorolt hatásaiból eredően az egészséges emberi élet egyik alapvető feltétele.

Az erdő a termőtalaj, a légkör és a klíma védelmében, a vizek mennyiségének és minőségének szabályozásában betöltött meghatározó szerepe mellett

- meghatározza a táj jellegét, szebbé teszi a környezetet,

- testi, lelki felüdülést ad,

- őrzi az élővilág fajgazdagságát,

- megújítható természeti erőforrásként a környezeti állapot folyamatos javítása mellett nyersanyagot, energiahordozót és élelmet termel.

Erdeink jelenlegi területe, állapota több évszázados emberi tevékenység során alakult ki. Területi széttagoltságuk és a rájuk ható környezeti ártalmak miatt az erdei életközösségek nélkülözhetetlen fennmaradására, védőhatására és termékeire (hozamaira) csak akkor számíthatunk, ha szakszerűen kezeljük és megóvjuk a károsító hatásoktól, a túlzott használattól és igénybevételtől, biztosítjuk növény- és állatvilágának sokféleségét és megfelelő összhangját, az erdei életközösség dinamikus és természetes egységét.

Az erdő fenntartása és védelme az egész társadalom érdeke, jóléti szolgáltatásai minden embert megilletnek, ezért az erdővel csak a közérdekkel összhangban szabályozott módon lehet gazdálkodni.

Mindezekre figyelemmel az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

A törvény célja és alapelvei

1. § E törvény célja:

a) annak elősegítése, hogy az erdő, mint a természeti tényezőktől és az emberi beavatkozásoktól függő életközösség és élőhely, a természeti környezet nélkülözhetetlen része, és egyben mint megújuló természeti erőforrás, folyamatosan fennmaradjon és gyarapodjon,

b) azoknak a kereteknek a meghatározása, amelyekben a fenti célok együttesen megvalósulhatnak, továbbá

c) az erdővagyon hosszú távon való fennmaradásának és a tulajdonosi, valamint a gazdálkodói érdek közötti összhang megteremtésének biztosítása.

2. § (1) Az erdőt olyan módon és ütemben lehet használni, igénybe venni, hogy a gazdálkodási lehetőségek a jövő nemzedékei számára is fennmaradjanak, [a továbbiakban: tartamos (fenntartható) erdőgazdálkodás], úgy, hogy az erdő megőrizze biológiai sokféleségét, természetközeliségét, termőképességét, felújuló képességét, életképességét, továbbá megfeleljen a társadalmi igényekkel összhangban levő védelmi és gazdasági követelményeknek, betöltse természet- és környezetvédelmi, egészségügyi-szociális, turisztikai, valamint oktatási és kutatási célokat szolgáló szerepét.

(2) E törvény rendelkezéseit a természet védelmére, a termőföld védelmére, a talajvédelemre, a növényvédelemre, valamint a vadászati jog gyakorlására, hasznosítására vonatkozó külön jogszabályok rendelkezéseivel összhangban kell alkalmazni.

(3) Védett természeti területen lévő erdő esetén e törvény rendelkezéseit a természet védelméről szóló törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(4) Az állami tulajdonban levő és a kincstári vagyon részét képező erdő esetében e törvény rendelkezéseit az államháztartási törvénynek a kincstári vagyon kezelésére vonatkozó rendelkezéseivel együtt kell alkalmazni.

3. § (1) Az állam a nemzeti erdővagyon gyarapítása és egyben a környezet állapotának javítása érdekében támogatja az új erdő telepítését, a meglévő erdő fenntartását és védelmét.

(2) Az állam az (1) bekezdés szerinti feladatainak ellátásáról a tulajdonában lévő erdők esetében a külön jogszabályban meghatározottak szerint, a közérdek fokozottabb érvényesítésével gondoskodik.

(3) A közérdeknek az erdőgazdálkodásban való érvényesítése érdekében az állam az e törvényben írt feladatok ellátására alkalmas intézményrendszert működtet.

(4) Az erdőgazdálkodási tevékenység szakszerűségének biztosítása érdekében az állam támogatja az erdőtulajdonosok társult erdőgazdálkodási tevékenységét.

A törvény hatálya

4. § (1) E törvény hatálya kiterjed:

a) az erdőre, annak élő és élettelen alkotóelemeire, területére és a vele természetben összefüggő, az erdei életközösség fennmaradását, és az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló, továbbá az e törvény alapján időlegesen igénybe vett földterületre;

b) a külterületen található fára, fasorra, facsoportra és fás legelőre (a továbbiakban együtt: fásítás);

c) az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló helyhez kötött létesítményre (a továbbiakban: erdészeti létesítmény).

(2) E törvény hatálya nem terjed ki a faállománnyal borított földrészletek közül:

a) a belterületi élőfagyűjteményre (arborétum);

b) a közparkra;

c) az üzem-, major-, valamint tanyafásításra;

d) az erdőtömbön kívüli karácsonyfa-, díszítőgally-, vadgyümölcs- és vessző termelését szolgáló földrészletre;

e) a szennyvíz, szennyvíziszap és hígtrágya elhelyezésére, hasznosítására szolgáló fásított területre;

f) az út, a vasút, valamint az egyéb műszaki létesítmény tartozékát képező fásításra,

g) a folyó medrében, a mederben keletkezett zátonyon, továbbá - ha önálló földrészletnek minősül - a patak, a csatorna medrében lévő facsoportra, illetve azokat szegélyező fásításra.

Az erdő meghatározása

5. § E törvény alkalmazásában erdőnek kell tekinteni a földművelésügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter) által rendeletben meghatározott fajú fás növényekből és a társult élőlényekből kialakult életközösséget (a továbbiakban: erdei életközösség) annak talajával együtt, függetlenül attól, hogy a faállomány vagy az életközösség valamelyik más eleme átmenetileg hiányzik.

A fasor, a facsoport és a fás legelő meghatározása

6. § (1) E törvény alkalmazásában:

a) fasornak kell tekinteni a miniszter által rendeletben meghatározott fajú, egy sorban lévő fák összességét, ahol a fák tőtávolsága nem nagyobb a fák idős korában várható korona átmérőjének a kétszeresénél;

b) facsoportnak kell tekinteni a miniszter által rendeletben meghatározott fajú fák idős korára várható korona vetülete által legalább hatvan százalékban fedett, ezerötszáz négyzetméternél kisebb földterületet;

c) fás legelőnek kell tekinteni az olyan legelőterületet, amely a miniszter által rendeletben meghatározott fajú fák idős korára várható korona vetülete által egyenletes elosztásban legalább harminc százalékban fedett [az a)-c) pontokban foglaltak a továbbiakban együtt: fásítás].

(2) Fásítás esetében - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - e törvény rendelkezései közül csak a telepítésre, a felújításra, valamint a fakitermelésre vonatkozó rendelkezéseket a miniszter által rendeletben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(3) A természet védelméről szóló törvény szerint védetté nyilvánított egyes fa, valamint fasor természetes állapotának megváltoztatásához, fakitermeléshez a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges. A természetvédelmi hatóság az engedélyről tájékoztatja az erdészeti hatóságot.

Az erdőgazdálkodási tevékenység meghatározása

7. § E törvény alkalmazásában erdőgazdálkodásnak minősül az erdő 2. §-ban foglaltak szerinti fenntartására, közcélú funkcióinak biztosítására, őrzésére, védelmére, az erdővagyon bővítésére, valamint az erdei haszonvételek gyakorlására irányuló tevékenységek összessége.

Az erdőterület meghatározása

8. § (1) E törvény alkalmazásában erdőterületnek kell tekinteni:

a) az erdő által elfoglalt ezerötszáz négyzetméter vagy annál nagyobb kiterjedésű földterületet - ideértve a beerdősült, valamint az időlegesen igénybe vett földterületet is - a benne található nyiladékokkal és tűzpásztákkal együtt;

b) az olyan ezerötszáz négyzetméter vagy annál nagyobb kiterjedésű földterületet, melyen az erdő telepítését (magvetést, csemeteültetést, dugványozást) elvégezték;

c) az e törvény hatálybalépése után, egy termelési ciklusra, de legfeljebb harminc évre, állami támogatás igénybevétele nélkül, az ország természetföldrajzi környezetében nem őshonos fafajokkal borított ezerötszáz négyzetméter, vagy ennél nagyobb kiterjedésű faültetvény területét (a továbbiakban: faültetvény).

(2) Faültetvény esetében e törvény rendelkezései közül csak az erdőtervezésre, az erdőtelepítésre, az erdő nyilvántartására, valamint a károsító hatások elleni védekezés szabályaira vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(3) Az ötezer négyzetméternél kisebb, és nem erdő művelési ágban nyilvántartott ingatlannal körülvett erdőterület esetén a fásításra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

Erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület meghatározása

9. § E törvény alkalmazásában az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületnek minősül:

a) az erdészeti szaporítóanyag-termelést szolgáló földterület;

b) a tisztás (gyepterület), a kopár;

c) az erdei farakodó és készletező hely;

d) a nem állandó jellegű erdészeti magánút;

e) az erdészeti létesítményhez tartozó terület;

f) a vadföld;

g) az erdei vízfolyás, az erdei tó,

amennyiben az az erdőterületen belül található.

Az erdészeti létesítmény meghatározása

10. § (1) E törvény alkalmazásában erdészeti létesítménynek minősül a legalább részben erdőterületen található, vagy ahhoz csatlakozó

a) állandó jellegű erdészeti magánút, valamint annak műtárgyai és tartozékai (a továbbiakban együtt: erdészeti magánút);

b) erdei vasúti pálya és annak tartozékai (a továbbiakban együtt: erdei vasút);

c) az erdőgazdálkodási tevékenységet, így különösen az erdő védelmét, illetve az erdei haszonvételek gyakorlását, az erdő rendeltetését szolgáló műtárgy, kerítés, erdei épület és egyéb létesítmény.

(2) Az erdészeti létesítmények megvalósítására, vagy azok működtetésére a külön jogszabályban foglalt feltételek szerint az állam támogatást nyújt.

Az erdészeti igazgatási és az erdőgazdálkodási egységek kialakítása

11. § (1) Az ország erdőterületeit e törvény alapján erdészeti tervezési körzetekre (a továbbiakban: körzet) kell felosztani.

(2) A körzeteket az erdő ökológiai viszonyainak, valamint a tartamos erdőgazdálkodási tevékenység lehetőségeinek figyelembevételével a miniszter alakítja ki, és a Földművelésügyi Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) hivatalos lapjában teszi közzé.

(3) A körzetek a tartamos erdőgazdálkodási tevékenység tervezésének és ellenőrzésének alapegységei.

12. § (1) Az erdészeti nyilvántartás és a térbeli rend kialakítása érdekében az erdőt erdőtagokra és erdőrészletekre kell felosztani.

(2) Az erdőtag a helységhatáron belül az erdő területi rendjét, kellő áttekintését, az erdőgazdálkodási tevékenység alapegységeinek tartós szerkezetbe foglalását biztosító területi egység.

(3) Az erdőrészlet az erdőgazdálkodási tevékenység és az erdészeti nyilvántartás olyan alapegysége, amely a rajta található erdei életközösség, valamint a tartamos erdőgazdálkodási tevékenység jellemzői alapján egységesnek tekinthető.

(4) Az erdőtagot és az erdőrészletet a (2)-(3) bekezdésben foglaltakra is tekintettel a körzeti erdőterv készítése során kell kijelölni.

Az erdőgazdálkodó fogalma

13. § (1) E törvény alkalmazásában erdőgazdálkodó: az erdő tulajdonosa vagy az erdőgazdálkodási tevékenységet folytató jogszerű használó (a továbbiakban: erdőgazdálkodó).

(2) Az erdőgazdálkodó nevét (cégét), székhelyét, valamint képviselőjének nevét az erdőgazdálkodó székhelye szerinti erdészeti hatóság nyilvántartásba veszi. Az adatokban bekövetkezett változást az erdőgazdálkodó a változás időpontjától számított harminc napon belül köteles az erdészeti hatóságnak bejelenteni. Az erdőgazdálkodó felel azokért a károkért, amelyek a bejelentett adat valótlanságából, illetve a bejelentés elmulasztásából származnak.

(3) Az erdőgazdálkodó a nyilvántartásba vétel nélkül is köteles e törvénynek az erdő védelmére, valamint fenntartására vonatkozó előírásainak eleget tenni.

(4) Amennyiben a természetben összefüggő erdőterületnek több tulajdonosa van, a tulajdonosok

a) a miniszter által rendeletben meghatározott feltételek megléte esetén, az erdészeti hatóság határozata alapján kötelesek azon társult erdőgazdálkodási tevékenységet folytatni, és e feladatok ellátására erdőgazdálkodót megbízni,

b) az erdő védelmével, valamint fenntartásával kapcsolatos kötelezettségek teljesítéséért - erdőgazdálkodó hiányában - egyetemleges felelősséggel tartoznak.

(5) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában az erdőgazdálkodási tevékenységhez kapcsolódó állami támogatást csak az erdészeti hatóság által nyilvántartásba vett erdőgazdálkodó vehet igénybe. Az erdőgazdálkodót megillető - jogszabályban, hatósági vagy bírósági határozatban, valamint szerződésben egyébként meghatározott - jogok és kötelezettségek nem érintik az erdőterület tulajdonosának tulajdonosi jogosítványait és kötelezettségeit.

(6) Az erdőgazdálkodó személyének változásához - a (7) bekezdésben foglalt kivétellel - az erdészeti hatóság engedélye szükséges. Az engedély kiadása nem tagadható meg, ha az új erdőgazdálkodónál a szakszerű erdőgazdálkodás feltételei biztosítottak, és egyúttal a természetben összefüggő erdőterület megosztására a gazdálkodó-változással összefüggésben nem kerül sor.

(7) Az állami tulajdonban levő és a kincstári vagyont képező erdő esetében az erdészeti hatóság erdőgazdálkodóként a kincstári vagyon kezelőjét veszi nyilvántartásba.

(8) Az erdőgazdálkodó az erdő elsődleges rendeltetésének megváltoztatását, az erdőtelepítést, a fásítást, valamint az erdőterület igénybevételét a terület tulajdonosával kötött külön megállapodásban foglaltak szerint kezdeményezheti.

Az erdőgazdálkodó jogai és kötelezettségei

14. § (1) Az erdőgazdálkodó az erdőgazdálkodási tevékenysége keretében jogosult, illetve köteles gondoskodni

a) az üzemterv, valamint az éves erdőgazdálkodási terv elkészítéséről;

b) az állammal szembeni pénzügyi kötelezettségek elszámolásának elkészítéséről, a befizetés teljesítéséről;

c) az erdőgazdálkodót jogszabály szerint megillető állami támogatás igényléséről, felhasználásáról, valamint a juttatott támogatás elszámolásáról;

d) jogszabály, illetőleg megállapodás eltérő rendelkezésének hiányában az erdőgazdálkodási tevékenységgel összefüggő hatósági, illetve bírósági eljárásban az erdőterület tulajdonosának képviseletéről;

e) az e törvényben, valamint az erdészeti hatóság határozatában foglaltak szakszerű végrehajtásáról;

f) az erdő védelméről, az egyes erdőgazdálkodási munkák elvégzéséről, valamint az erdő őrzéséről;

g) az erdő közcélú funkcióinak biztosítását szolgáló tevékenység teljesítéséről, a miniszter által rendeletben meghatározott feltételek szerint.

(2) Ha az erdőterület tulajdonosa, jogszerű használója, illetőleg az erdőgazdálkodó az erdészeti hatóság felszólítása ellenére nem tesz eleget e törvény szerinti erdőgazdálkodási kötelezettségének, és ezáltal az erdő fennmaradását vagy fejlődését veszélyezteti, az erdészeti hatóság az állami tulajdonban levő erdő esetében a tulajdonosi jogokat gyakorló szervet erről értesíti, egyebekben javaslatot tesz arra, hogy a miniszter - az érintett költségére - a szükséges munkák elvégzése céljából más erdőgazdálkodó szerv kijelöléséről gondoskodjon, illetőleg állami tulajdonban levő erdő esetében a vagyonkezelő személyének megváltoztatását kezdeményezze. A felszólítás hirdetményi úton is kézbesíthető.

(3) Amennyiben az erdőgazdálkodót a (2) bekezdésben foglaltak alapján jelölik ki, a miniszter az így kijelölt erdőgazdálkodót - elszámolási kötelezettség mellett - feljogosíthatja a ténylegesen felmerült és igazolt költségeinek az erdei haszonvételekből való kielégítésére. E rendelkezés nem alkalmazható a kincstári vagyon kezelőjére.

II. Fejezet

AZ ERDŐ ELSŐDLEGES RENDELTETÉSE

Az erdő elsődleges rendeltetésének megállapítása

15. § (1) Az erdő elsődleges rendeltetése szerint

a) védelmi,

b) gazdasági,

c) egészségügyi-szociális, turisztikai,

d) oktatás-kutatási

célokat szolgáló lehet.

(2) A körzeti erdőterv és az üzemterv az erdő elsődleges rendeltetése mellett meghatározhatja az erdő további rendeltetését, melyeket az erdőgazdálkodási tevékenység során az elsődleges rendeltetés mellett fokozottan figyelembe kell venni.

(3) Az állam az erdő elsődleges rendeltetéséhez kapcsolódó előírások érvényesülésének elősegítése érdekében a külön jogszabályban meghatározott módon és feltételekkel támogatást nyújt.

16. § (1) Az erdő egyes rendeltetései egymástól elválaszthatatlanok, ezért az erdőgazdálkodási tevékenység során e rendeltetésekre egyidejűleg kell tekintettel lenni.

(2) Az erdő elsődleges rendeltetését erdőrészletenként kell megállapítani.

(3) Új erdő telepítésekor - az erdőgazdálkodó javaslata figyelembevételével - az erdőtelepítési terv jóváhagyásakor a feltételek vizsgálata alapján - az elsődleges rendeltetés szerint illetékes hatóság szakhatósági hozzájárulásával - az erdészeti hatóság állapítja meg az erdő elsődleges rendeltetését. Ennek során az állami támogatás igénybevétele nélkül jogszerűen telepített erdő gazdasági rendeltetésének jóváhagyását az erdészeti hatóság nem tagadhatja meg.

17. § (1) A természet- és környezetvédelmi, valamint egyéb védelmi szempontok megvalósítása érdekében védelmi rendeltetésű az a védett, illetve védő erdő, amely különleges kezelést igényel, és ezért abban az erdőgazdálkodási tevékenység korlátozására lehet szükség.

(2) A védő erdő elsősorban a természeti környezet, a létesítmények védelmét vagy egyéb védelmi célokat szolgálja. Ennek megfelelően védő erdőnek minősül:

a) a meredek hegyoldalon, a sekély termőtalajon, az erodált területeken levő, valamint a víz és a szél káros hatásának kitett talajok védelmét szolgáló talajvédelmi erdő;

b) a szomszédos mezőgazdasági terület védelmét szolgáló mezővédő erdő;

c) a honvédelmi miniszter által kijelölt honvédelmi érdekeket szolgáló erdő;

d) a határrendészeti és nemzetbiztonsági érdekeket szolgáló erdő;

e) az erdei vadállomány védelmét, életkörülményeinek javítását szolgáló vadvédelmi erdő;

f) a talaj vízháztartását szabályozó, a források vízbőségét és tisztaságát, víztározók és egyéb víznyerőhelyeknél a víz tisztaságát biztosító vízvédelmi erdő;

g) az árvízvédelmi töltés hullámverés és jég elleni védelmét szolgáló erdő, a csatorna, a folyó, a tó és holtág partszakaszait védő partvédelmi erdő;

h) a városok, a községek, a lakótelep és más települést védő településvédelmi, valamint belterületi erdő;

i) a természeti táj szépségének megőrzését, vagy a tájban történt káros beavatkozás takarását szolgáló tájképvédelmi erdő;

j) az utak és műtárgyaik, a vonalas vízilétesítmények, a vasutak és tartozékaik védelmét, takarását - a közlekedés biztonságát - szolgáló műtárgyvédelmi erdő.

(3) Védett erdőnek minősül a különleges védelmet igénylő, természeti értéknek minősülő erdő, illetőleg az az erdő, amely különlegesen alkalmas a természetközeli erdei életközösség, a biológiai sokféleség megőrzésére, valamint az erdőfejlődés kutatására, továbbá az erdőterületen lévő történelmi emlékhely területe. Ennek megfelelően védett erdőnek minősül:

a) a fokozottan védett természeti területen lévő erdő;

b) a védett természeti területen lévő erdő;

c) az erdei génkészletek, az erdészeti szaporítóanyag-gazdálkodás biológiai alapjainak megőrzését szolgáló erdei génrezervátum;

d) a természetközeli erdei életközösség megőrzését, fejlődésének kutatását szolgáló erdőrezervátum;

e) a történelmi emlékhely területén levő erdő.

(4) Az erdő elsődleges rendeltetését az erdészeti hatóság

a) a (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben a talajvédelmi hatóság,

b) a (2) bekezdés e) pontja szerinti esetben a vadászati hatóság,

c) a (2) bekezdés f), g) pontjai szerinti esetben a vízügyi hatóság,

d) a (2) bekezdés h) pontja szerinti esetben az építésügyi hatóság,

e) a (2) bekezdés i) pontja, valamint a (3) bekezdés szerinti esetben a természetvédelmi hatóság,

f) a (2) bekezdés j) pontja szerinti esetben a közlekedési hatóság

kezdeményezésére, illetőleg szakhatósági hozzájárulása alapján; továbbá

g) a (2) bekezdés c) pontja szerinti esetben a honvédelmi miniszter,

h) a (2) bekezdés d) pontja szerinti esetben a belügyminiszter kijelölése alapján

állapítja meg.

18. § Gazdasági rendeltetésű erdőnek minősül az az erdő, amelyben a gazdálkodás elsődleges célja az erdei termékek előállítása és hasznosítása, így különösen:

a) a faanyagtermelést szolgáló erdő,

b) a szaporítóanyag-termelést szolgáló erdő,

c) az intenzív vadgazdálkodásra kijelölt bekerített erdő (a továbbiakban: vadaskert),

d) az erdőterületen létesített karácsonyfatelep,

e) bot, vessző és diszítőgally termelését szolgáló erdő.

19. § Egészségügyi-szociális, turisztikai rendeltetésű erdőnek minősül:

a) a gyógyintézet területén, valamint annak környezetében levő erdő (gyógyerdő);

b) a sport, turisztika és üdülés céljára kijelölt üdülőerdő (parkerdő).

20. § Oktatás-kutatás célját szolgáló erdőnek minősül:

a) a szakoktatási tevékenység célját szolgáló tanerdő;

b) az erdészeti kutatás, kísérlet céljára kijelölt kísérleti erdő;

c) az erdőterületen a külön jogszabály rendelkezései szerint kialakított vadaspark.

Az erdő elsődleges rendeltetésének megváltoztatása

21. § (1) Az erdő elsődleges rendeltetésének megváltoztatását - a 17. § (2) bekezdésének c) és d) pontja kivételével - az erdészeti hatóság engedélyezi.

(2) A tájképvédelmi, valamint a védett erdő elsődleges rendeltetésének megváltoztatásához be kell szerezni a természetvédelmi hatóság előzetes szakhatósági hozzájárulását.

(3) A védő erdő elsődleges rendeltetésének megváltoztatására a 17. § (4) bekezdése szerinti szakhatóság döntése, illetve hozzájárulása alapján történhet.

(4) Az erdő elsődleges rendeltetésének közérdekből történő megváltoztatását kezdeményezheti

a) a miniszter,

b) a természetvédelemért felelős miniszter,

c) az oktatásért felelős miniszter,

d) az egészségügyért felelős miniszter,

e) a honvédelemért felelős miniszter,

f) a belügyminiszter,

g) a vízgazdálkodásért felelős miniszter,

h) a közlekedésért felelős miniszter, továbbá

i) az érintett települési önkormányzat jegyzője.

Az erdő rendeltetésének közérdekből történő megváltoztatásából eredő többletköltség megtérítéséről a kezdeményező köteles gondoskodni.

(5) Erdő, valamint fásítás külön törvény alapján történő védetté nyilvánításához a miniszter egyetértése szükséges.

22. § Amennyiben - a gazdasági rendeltetés kivételével - az erdő elsődleges rendeltetésének meghatározására, illetőleg megváltoztatására közérdekből kerül sor, az erdőgazdálkodó az ebből eredő ténylegesen felmerült termelési többletköltségének és kárának megtérítésére jogosult, melynek biztosításáról a kezdeményező szerv az elsődleges rendeltetés fennállása alatt köteles folyamatosan gondoskodni.

III. Fejezet

AZ ERDŐTERVEZÉS ÉS NYILVÁNTARTÁS RENDSZERE

Az erdőgazdálkodási tevékenység folytatásának tervszerűsége

23. § (1) A tartamos (fenntartható) erdőgazdálkodási tevékenység tervszerűségét

a) tíz évre szóló körzeti erdőterv (a továbbiakban: körzeti erdőterv),

b) tíz évre szóló erdőgazdálkodási üzemterv (a továbbiakban: üzemterv),

c) éves erdőgazdálkodási terv (a továbbiakban: erdőgazdálkodási terv) készítésével, valamint az

d) Országos Erdőállomány Adattár (a továbbiakban: Adattár) fenntartásával és az abban foglalt egyes adatok kötelező felhasználásával

kell biztosítani.

(2) E törvényben, valamint a külön jogszabályokban foglaltak alapján a miniszter az érintett miniszterekkel egyetértésben köteles gondoskodni a körzeti erdőterv és a hosszú távú körzeti vadgazdálkodási terv összhangjának megteremtéséről.

(3) A faültetvények és a hat hektár terület alatti elsődlegesen gazdasági rendeltetésű szórvány erdők esetében egyszerűsített üzemtervet kell készíteni.

(4) A körzeti erdőterv, az üzemterv, az egyszerűsített üzemterv és az erdőgazdálkodási terv készítésének részletes szabályait a miniszter rendeletben állapítja meg.

A körzeti erdőterv

24. § (1) A körzeti erdőterv az erdő rendeltetésének betöltését, folyamatos fenntartásának, szolgáltatásainak, haszonvételeinek, hozadékának biztosítását és javítását, az erdőhöz fűződő közérdek érvényesülését szolgáló adatállomány, valamint hosszú távú erdőállomány-gazdálkodási előírás és iránymutatás.

(2) A körzeti erdőtervet első ízben az érintett erdőterületre korábban készített hosszú távú erdőállomány-gazdálkodási tervek érvényességének figyelembevételével kell elkészíteni.

(3) A miniszter állami feladatként gondoskodik a körzeti erdőterv elkészítéséről.

(4) A körzeti erdőtervet - az erdő elsődleges rendeltetése szerint illetékes miniszterekkel egyetértésben, valamint a természetvédelemért felelős miniszter véleménye alapján - a miniszter állapítja meg, és gondoskodik az erdőterv Adattáron való átvezetéséről és kiadásáról.

25. § (1) A körzeti erdőterv tartalmazza az adott térségre vonatkozóan

a) az e törvény hatálya alá tartozó erdőtagok és erdőrészletek erdőgazdasági azonosítóját, területét;

b) az erdőrészletek termőhelyi viszonyainak és az erdőállományok jellemző adatainak leírását;

c) erdőrészletenkénti felsorolásban az erdő elsődleges, illetőleg szükség szerint a további rendeltetésének megfelelő erdőfelújítási, erdőnevelési feladatokat, a fakitermelési lehetőségeket és gazdálkodási korlátozásokat;

d) az erdei haszonvételek mértékét, gyakorlásának lehetséges és ajánlott módját;

e) az erdőgazdálkodási tevékenységgel összefüggő átfogó adatokat, valamint azok elemzését;

f) az erdészeti üzemi térképeket.

(2) A körzeti erdőterv készítése során

a) az erdőfelújítási feladatok meghatározásánál előnyben kell részesíteni a természetes (őshonos) és természetközeli erdőtársulások visszaállítását;

b) az erdőnevelési feladatok meghatározásánál törekedni kell a természetes elegyfajok megőrzésére.

(3) A körzeti erdőterv készítése során biztosítani kell, hogy a körzetben érintett erdőgazdálkodók és önkormányzatok a tervben foglaltakat még annak kiadása előtt a rájuk vonatkozó mértékben megismerhessék, és ahhoz javaslatot tehessenek. A körzeti erdőtervet az erdőgazdálkodók és önkormányzatok javaslatainak figyelembevételével - ha azok az e törvényben meghatározott célokat és előírásokat nem sértik - kell elkészíteni.

Az üzemterv

26. § (1) Az erdőgazdálkodó erdőgazdálkodási tevékenységet csak a gazdálkodási területére vonatkozó üzemterv alapján folytathat.

(2) Az erdőgazdálkodó az üzemterv elkészítéséről a körzeti erdőtervnek az erdőgazdálkodó területére vonatkozó adatai, iránymutatásai és előírásai felhasználásával köteles gondoskodni.

(3) Az üzemtervet - a hullámtéren lévő erdő esetében a vízügyi hatóság, védett természeti területet érintő rész vonatkozásában a természetvédelmi hatóság előzetes szakhatósági hozzájárulásával, illetőleg honvédelmi érdekeket szolgáló terület vonatkozásában a Honvédelmi Minisztérium előzetes hozzájárulásával - a területileg illetékes erdészeti hatóság hagyja jóvá.

(4) Az üzemterv előírásai érvényben maradnak, ha az erdőgazdálkodó személyében változás következik be. Az új erdőgazdálkodó köteles az üzemtervben foglalt előírások végrehajtásáról gondoskodni.

(5) Az üzemterv elkészítéséhez az állam a külön jogszabályban meghatározott módon és feltételekkel támogatást nyújt.

(6) Üzemtervet csak felsőfokú erdészeti képesítésű szakember készíthet.

27. § Az üzemterv tartalmazza:

a) az erdőterület ingatlan-nyilvántartási adatait, az erdőtagok és erdőrészletek erdőgazdasági azonosítóit, valamint a hozzátartozó erdőtervi térkép kivonatos másolatát (üzemtervi térkép);

b) az egyes erdőrészletekre vonatkozóan

ba) a termőhelyi és erdőállomány adatokat,

bb) az erdei életközösség állapotának leírását,

bc) az erdő elsődleges rendeltetésének megfelelő erdőnevelési feladatokat,

bd) az erdőgazdálkodási tevékenységet érintő korlátozásokat,

be) a gyakorolható fakitermelés módját és fafajonkénti mértékét,

bf) az erdő felújításával kapcsolatos feladatokat,

bg) az egyes erdei haszonvételek gyakorlásának feltételeit;

c) a erdőgazdálkodási tevékenység tartamosságának tervezéséhez és ellenőrzéséhez szükséges értékelési és szabályozási munkarészeket;

d) az erdőben végzett tevékenységekről és az erdő állapotában bekövetkezett változásokról évente vezetett nyilvántartást.

28. § Amennyiben az erdő állapotában bekövetkezett, az üzemterv elkészítésekor előre nem látott változás ezt indokolja, az erdészeti hatóság kérelemre vagy hivatalból - az érintett szakhatóság előzetes hozzájárulásával - az üzemtervtől eltérő gazdálkodási feladatokról és lehetőségekről határozatban dönt.

Az éves erdőgazdálkodási terv

29. § (1) Az erdőgazdálkodó e törvény keretein belül köteles erdőgazdálkodási tervet készíteni, amelyben maga határozza meg, hogy az üzemtervben az egyes erdőrészletekre megállapított feladatait és haszonvételi lehetőségeit melyik évben kívánja végrehajtani, illetve gyakorolni.

(2) Az erdőgazdálkodási tervnek erdőrészletenként tartalmaznia kell az erdőfelújítási, erdőnevelési feladatokat, valamint az elvégezni kívánt fakitermelési munkákat.

(3) Az erdőgazdálkodási tervet - a hullámtéren lévő erdő esetében a vízügyi hatóság, védett természeti területet érintő rész vonatkozásában a természetvédelmi hatóság előzetes szakhatósági hozzájárulásával, illetőleg honvédelmi érdekeket szolgáló terület vonatkozásában a Honvédelmi Minisztérium előzetes hozzájárulásával - az erdészeti hatóság hagyja jóvá.

(4) Az erdőgazdálkodó személyében bekövetkezett változás esetén az erdőgazdálkodási terv érvényességére a 26. § (4) bekezdésében foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

30. § (1) Ha az üzemterv erdőállomány szerkezet-átalakítást ír elő, az erdőgazdálkodó köteles az üzemtervi előírások figyelembevételével erdősítési tervet (a továbbiakban: erdősítési tervet) készíteni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti erdősítési terv készítésére és jóváhagyására az éves erdőgazdálkodási tervre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Az erdészeti hatóság jóváhagyását követően az erdősítési terv az üzemterv részét képezi.

Az Országos Erdőállomány Adattár

31. § (1) Az erdőgazdálkodás országos szintű szabályozása érdekében a miniszter az országos erdészeti hatóság útján állami feladatként Adattárat működtet.

(2) Az Adattár tartalmazza:

a) az erdőrészleteknek az erdőtervekben szereplő adatait;

b) az erdőben évente végzett erdőgazdálkodási tevékenységeket;

c) az erdő faállományának mennyiségében és minőségében bekövetkezett változásokat;

d) az erdőt alkotó fafajok ismert genetikai jellemzőit.

(3) Az Adattárban a (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti változásokat évente át kell vezetni.

32. § (1) Az erdőgazdálkodási tevékenységgel összefüggő tervezés, irányítás, ellenőrzés és tájékoztatás az Adattár adatainak felhasználásával történik.

(2) Az Adattár adatairól kiállított igazolás közokiratnak minősül.

(3) Az Adattár az erdőterület tulajdonosa, jogszerű használója, valamint az erdőgazdálkodó részére - a rájuk vonatkozó adatok tekintetében - nyilvános. A miniszter az Adattárból való adatszolgáltatást rendeletben feltételhez, illetőleg díj fizetéséhez kötheti.

(4) A miniszter az adatgyűjtés alapján évenként tájékoztatót tesz közzé az ország erdőállományának helyzetéről.

33. § (1) Az erdőgazdálkodás tartamosságának és fejlesztésének érdekében az állam az erdészeti kutatást támogatja.

(2) A tartamos (fenntartható) erdőgazdálkodási tevékenység feltételeinek folyamatos biztosítása (a továbbiakban: erdővagyon-védelem) érdekében a miniszter gondoskodik az országos, illetőleg a körzeti hozamszabályozás elkészítéséről.

IV. Fejezet

AZ ERDŐTELEPÍTÉS ÉS A FÁSÍTÁS

34. § (1) Erdei faállomány korábban más művelési ágú ingatlanon való telepítése (a továbbiakban: erdőtelepítés), valamint a fásítás telepítése az ország környezeti állapotának javítását, a természeti értékek és a táj, a termőföld, a vizek és az egyes emberi létesítmények védelmét, a természeti erőforrások bővítését, valamint a telepítők gazdasági érdekeit szolgálja.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakra tekintettel az állam az erdőtelepítésekhez és a fásítások létesítéséhez a külön jogszabályban meghatározott módon és feltételekkel támogatást nyújt.

35. § (1) Az erdőtelepítés, valamint a fásítás szakszerűségének, valamint a talajra és a környezetre gyakorolt kedvező hatásának biztosítása érdekében az erdőgazdálkodó erdő telepítését - ha e törvény másként nem rendelkezik - csak jóváhagyott telepítési-kivitelezési terv alapján végezhet.

(2) Ahol a termőhelyi viszonyok lehetővé teszik, a telepítési-kivitelezési terv készítésénél őshonos fafajok alkalmazásával előnyben kell részesíteni a természetközeli erdőtársulások létrehozását.

(3) Az erdőtelepítés, valamint a fásítás során figyelemmel kell lenni arra, hogy a faállomány függőleges koronavetülete növekedésével arányosan a földrészlet határán belül maradjon, továbbá, hogy a faállomány szomszédos ingatlan hasznosítását az indokolt mértéket meghaladó módon ne korlátozza, illetve azt ne veszélyeztesse.

(4) Az erdőtelepítési-kivitelezési tervet az erdészeti hatóság - az érintett hatóság előzetes szakhatósági hozzájárulása alapján - hagyja jóvá.

(5) Az erdőtelepítéshez, valamint a fásításhoz csak a külön jogszabályban meghatározott és igazolt minőségű szaporítóanyagot szabad felhasználni.

36. § (1) Az erdőtelepítési-kivitelezési tervnek tartalmaznia kell:

a) az érintett földrészlet ingatlan-nyilvántartási adatait;

b) a földrészlet termőhelyi adatait;

c) a telepítésre kerülő faállomány tervezett adatait;

d) a felhasználni tervezett szaporítóanyag jellemző adatait;

e) a tervező, valamint a kivitelezés szakmai irányításáért felelős személy nevét és címét.

(2) Az erdőtelepítési-kivitelezési terv elkészítésének részletes szabályait a miniszter rendeletben állapítja meg.

37. § (1) A fásítás-telepítés tervének - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a 36. § (1) bekezdésének a), c) és e) pontjaiban meghatározott adatokat kell tartalmazni.

(2) A fásítás egyes módjainál a miniszter rendeletben e törvény szerinti telepítési-kivitelezési terv helyett az erdőgazdálkodó bejelentési kötelezettségét vagy egyszerűsített erdőtelepítési-kivitelezési terv készítését írhatja elő.

38. § (1) Amennyiben az erdőgazdálkodó engedély nélkül, vagy az engedélytől eltérően telepíti az erdő faállományát, annak fennmaradásáról az erdészeti hatóság az illetékes szakhatóságok előzetes hozzájárulásával határozatban dönt.

(2) A telepítés felszámolását az erdészeti hatóság abban az esetben rendelheti el, ha az engedély nélkül vagy az engedélytől eltérően telepített faállomány a termőhelyre, vagy a környező erdőterületekre káros hatással lenne.

39. § (1) Az erdőtelepítés és fásítás megkezdésének időpontját az erdőgazdálkodó köteles a teljesítés helye szerint illetékes erdészeti hatóságnak előzetesen bejelenteni.

(2) Az erdészeti hatóság az erdőtelepítés szakszerűségét ellenőrzi.

(3) Az erdőtelepítést - védett természeti területet érintő rész vonatkozásában a természetvédelmi hatóság előzetes szakhatósági hozzájárulásával - az erdészeti hatóság határozatban befejezetté nyilvánítja, ha az erdőtelepítési tervben meghatározott fafaj egyedei megfelelő számban, arányban és minőségben jelen vannak, és a faállomány további pótlást nem igényel.

Az erdőtelepítés és fásítás közérdekből történő elrendelése

40. § (1) Közérdekből erdőtelepítés, illetőleg fásítás elrendelhető

a) a városok, községek, lakótelepek, ipartelepek, hulladéklerakó-helyek, kórházak, üdülőhelyek körül;

b) ahol a termőtalaj pusztulása vagy eltávolítása folytán várható károk csak erdőtelepítéssel vagy fásítással mérsékelhetők, vagy szüntethetők meg;

c) ahol a felszíni és a felszín alatti vizek védelme ezt indokolja;

d) árvízvédelmi töltések védelmére.

(2) Közérdekből az erdőtelepítést, valamint a fásítást a települési önkormányzat képviselő-testülete, a környezetvédelmi, a természetvédelmi, az építésügyi, a közegészségügyi, a talajvédelmi, valamint a vízügyi hatóság határozatban rendelhet el az erdészeti hatóság előzetes szakhatósági hozzájárulásával.

(3) Az ingatlanra az (1) bekezdésben meghatározott közérdekű célok megvalósítása érdekében a települési önkormányzat, az állami vízügyi szerv, valamint az (1) bekezdésben felsorolt közérdekű célok megvalósításáért felelős más állami szerv javára a (2) bekezdés szerinti hatóság határozatával használati jog alapítható.

(4) A közérdekből elrendelt erdőtelepítés, illetőleg fásítás pénzügyi fedezetének biztosításáról az azt kezdeményező szerv köteles gondoskodni.

(5) A közérdekű erdőtelepítést, valamint fásítást az állam a külön jogszabályban meghatározott módon és feltételekkel támogatja.

(6) A közérdekű erdőtelepítés, valamint fásítás elrendelése nem helyettesíti az elrendelést kezdeményező szerv, valamint az igénybe vett földterület tulajdonosa közötti, a földterület tulajdoni, illetőleg használati viszonyait érintő megállapodást, a külön jogszabály szerinti kisajátítási eljárást, valamint a használati jog e törvény szerinti alakítását.

V. Fejezet

AZ ERDŐFELÚJÍTÁS, AZ ERDŐNEVELÉS, VALAMINT AZ ERDŐSZERKEZET ÁTALAKÍTÁSA

Az erdőfelújítás

41. § (1) Az erdő felújításának minősül az erdő kitermelt vagy kipusztult faállományának újbóli létrehozására irányuló tevékenység.

(2) Az erdő felújítása történhet:

a) természetes módon

aa) a kitermelésre kerülő faállomány talajra hulló magjáról (mageredetű természetes felújítás), valamint

ab) a kitermelt faállomány gyökeréről vagy tuskójáról kihajtott sarjakról (sarj eredetű természetes felújítás),

ac) a vegyes korú faállomány kialakítását és folyamatos fennmaradását biztosító szálalással;

b) mesterséges módon, melynek során a letermelt vagy kipusztult és eltávolított faállomány helyén magvetéssel, csemete- vagy dugványültetéssel gondoskodnak a faállomány újbóli létrehozásáról.

(3) Ahol a termőhelynek megfelelő őshonos fafajok magról történő természetes felújításának feltételei adottak, azt kell alkalmazni. Mesterséges erdőfelújítás esetén csak a körzeti erdőtervben előírt fafajú, és a külön jogszabályban meghatározott minőségű szaporítóanyagot szabad felhasználni.

(4) A véghasználat befejezését követően - továbbá, ha az erdő faállománya összefüggően ötezer négyzetmétert meghaladó területen bármilyen okból kipusztult, illetve a faanyagtermelést szolgáló erdőben a fák koronavetülete által fedett terület hatvan százalék alá csökken - az erdőgazdálkodónak az erdőfelújítást két éven belül meg kell kezdenie, és azt a miniszter által rendeletben meghatározott határidőre be kell fejeznie.

(5) Az erdő felújítását - a védett természeti területet érintő részre vonatkozóan a természetvédelmi hatóság előzetes szakhatósági hozzájárulásával - az erdészeti hatóság határozatban befejezetté nyilvánítja, ha a körzeti erdőtervben meghatározott fafajok egyedei megfelelő számban, arányban és minőségben jelen vannak és a faállomány további pótlást nem igényel.

(6) Ha az erdőgazdálkodó az e törvény szerinti erdőfelújítási kötelezettségének határidőn belül nem tesz eleget, az az erdőgazdálkodási szabályok megsértésének minősül.

Az erdőnevelés

42. § (1) A befejezett erdőtelepítések és erdőfelújítások (a továbbiakban együtt: befejezett erdősítés) további fejlődését ápolással, felszabadító és elegyarány szabályozó tisztítással, valamint törzskiválasztó és növedékfokozó gyérítéssel (a továbbiakban együtt: erdőnevelés) kell biztosítani.

(2) Az erdőnevelés során biztosítani kell, hogy a fiatal, vagy az idősebb faállomány minősége és fejlődési lehetősége javuljon, az erdő élőfakészlete csak átmenetileg csökkenjen, továbbá hogy az erdő talaja és az erdei életközösség maradandó kárt ne szenvedjen.

(3) Az erdőfelújítás és az erdőnevelés részletes szabályait a miniszter rendeletben határozza meg.

A befejezett erdősítés felülvizsgálata

43. § (1) Az erdészeti hatóság az erdősítés befejezetté nyilvánítását követő öt év elteltével felülvizsgálja az erdő állapotát, és amennyiben az erdő minősége romlott - védett természeti területet érintő rész esetében a természetvédelmi hatóság előzetes szakhatósági hozzájárulásával - elrendelheti az erdősítés megismétlését. Amennyiben a befejezett erdősítés megismétlésére gazdálkodási hiba miatt került sor, a minőségromlással érintett erdőre elszámolt állami támogatás jogtalanul igénybe vett állami támogatásnak minősül.

(2) Amennyiben az erdő minőségének védelme ezt indokolja, az erdészeti hatóság az (1) bekezdés szerinti felülvizsgálatot az ott írt időpontnál korábban is megtarthatja vagy később is megismételheti. Ennek során az erdészeti hatóság az (1) bekezdésben foglaltak szerint jár el, és egyúttal rendelkezik a jogtalanul igénybe vett állami támogatás visszafizetéséről.

Az erdőszerkezet átalakítása

44. § (1) Ha az erdő faállományának eredete, fajösszetétele és szerkezete nem a termőhelyi adottságoknak megfelelő természetközeli állapotú, úgy az erdőfelújítás során a megfelelő állapotú erdő kialakításáról gondoskodni kell (a továbbiakban: erdőszerkezet átalakítás).

(2) A körzeti erdőterv előírásainak megfelelő erdőszerkezet átalakításért az erdőgazdálkodó a külön jogszabályban meghatározott módon és feltételekkel állami támogatást vehet igénybe. A támogatásnál előnyben kell részesíteni az őshonos erdőtársulások visszaállítását.

(3) Az erdőszerkezet átalakítást - védett természeti területet érintő rész vonatkozásában a természetvédelmi hatóság előzetes szakhatósági hozzájárulásával - az erdészeti hatóság által jóváhagyott terv alapján kell végrehajtani.

(4) Az erdőszerkezet-átalakítási terv készítésének részletes szabályait a miniszter rendeletben állapítja meg.

VI. Fejezet

AZ ERDŐT KÁROSÍTÓ HATÁSOK ELLENI VÉDEKEZÉS

Az erdővédelem általános szabályai

45. § (1) Az erdőt veszélyeztető és a faanyag értékét csökkentő károsító hatásnak minősül:

a) a külön jogszabály szerinti növényi és állati károsítók károkozása;

b) a vadállomány károsítása;

c) az erdőt veszélyeztető káros tevékenység;

d) az erdő talaját veszélyeztető tevékenység;

e) az erdőtűz;

f) az erdőt ért káros természeti hatás.

(2) Az erdő fejlődésének, egészségi állapotának folyamatos figyelemmel kísérése és ellenőrzése céljából az állam - az erdőt károsító hatások megfigyelésére, valamint az erdészeti növényvédelmi előrejelzés készítésére - erdővédelmi mérő- és megfigyelő rendszert tart fenn és működtet.

(3) Az erdővédelmi mérő- és megfigyelő rendszer feladata:

a) a faállomány egészségi állapotának és fejlődésének folyamatos megfigyelése;

b) az erdőben keletkezett károk országos szintű becslése;

c) az erdei talajok állapotváltozásának vizsgálata;

d) az erdőre ható káros külső- és belső tényezők, valamint az erdei életközösség és annak termő-, és élőhelyének változása közötti összefüggések vizsgálata;

e) a károsítók elszaporodásának előrejelzése, valamint az ellenük való védekezés tervezése.

(4) Az erdővédelmi mérő- és megfigyelő rendszer működésének részletes szabályait a miniszter rendeletben állapítja meg.

46. § Az erdei életközösség védelme érdekében az erdőgazdálkodó köteles

a) az erdő egészségi állapotát folyamatosan figyelemmel kísérni;

b) az erdőt veszélyeztető káros hatások kártételének megelőzéséhez és az ellenük való védekezéshez szükséges intézkedéseket megtenni;

c) amennyiben az erdőt károsító hatást észlel, azt az erdészeti hatóságnak haladéktalanul bejelenteni.

Védelem a károsítók károkozása ellen

47. § (1) A növényvédelemről szóló jogszabályokban meghatározott növényi, állati vagy fertőzést okozó egyéb szervezetek (a továbbiakban együtt: károsítók) erdőterületen történő tömeges elszaporodása esetén az erdészeti hatóság - a növényvédelmi hatóság, valamint védett természeti területet érintő rész vonatkozásában a természetvédelmi hatóság előzetes szakhatósági hozzájárulásával - határozatban kötelezi az erdőgazdálkodót a szükséges védekezés elvégzésére.

(2) A külön jogszabály szerinti zárlati (karantén) és veszélyes károsítók elleni védekezést - az erdészeti hatóság előzetes szakhatósági hozzájárulásával - a növényvédelmi hatóság rendeli el.

(3) Ha az erdőgazdálkodó az erdészeti hatóság határozatában foglaltaknak nem tesz eleget, a szükséges munkálatokat - az erdészeti hatóság, valamint a védett természeti területet érintő részre vonatkozóan a természetvédelmi hatóság előzetes szakhatósági hozzájárulásával - a növényvédelmi hatóság az erdőgazdálkodó költségére elvégezteti (közérdekű védekezés).

(4) A (2) bekezdés alapján hatóságilag elrendelt védekezés költségeinek megtérítésére a külön jogszabályban foglaltak szerint állami támogatás vehető igénybe, kivéve, ha az erdőgazdálkodó elmulasztotta a növényvédelemről szóló jogszabályban előírt, illetve az erdészeti hatóság határozatában elrendelt védekezési kötelezettségét.

48. § (1) A károsítók elszaporodásának megelőzése érdekében az erdőterületen tárolt erdei fa és egyéb termék kezeléséről a termék tulajdonosa vagy az erdőgazdálkodó egyetemlegesen köteles gondoskodni.

(2) Amennyiben a tárolt erdei fa és egyéb termék kedvező feltételeket teremt a károsítók elszaporodásához, az erdészeti hatóság a termék tulajdonosát, valamint az erdőgazdálkodót egyetemlegesen kötelezi annak kezelésére, illetve elszállítására.

(3) Ha az erdei fa és egyéb termék tulajdonosa vagy az erdőgazdálkodó a határozatban foglaltaknak nem tesz eleget, az erdészeti hatóság a szükséges munkálatokat a termék tulajdonosa és az erdőgazdálkodó költségére elvégeztetheti.

(4) Ha káros természeti hatás miatt az erdő állapotában jelentős romlás következik be, a károsítók elszaporodásának megakadályozása érdekében az erdőgazdálkodó köteles a veszélyforrást jelentő beteg és elhalt fákat az egészségügyi fakitermelésre vonatkozó szabályok alapján eltávolítani. Az erdőgazdálkodó kérelmét az erdészeti hatóság köteles - védett természeti terület esetén a természetvédelmi hatóság előzetes szakhatósági hozzájárulásával - legalább tizenöt napon belül elbírálni.

(5) A káros természeti hatások miatt bekövetkezett erdőkárok enyhítéséhez, illetőleg felszámolásához az erdészeti hatóság véleményét, vagy javaslatát is figyelembe véve - a külön jogszabályban meghatározott módon és feltételekkel - állami támogatás vehető igénybe.

Védelem a vadállomány károsítása ellen

49. § (1) Az erdőterületen - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel -, illetve az erdőterülettel közvetlenül határos vadászterületen

a) az erdei életközösség tagjainak fennmaradását,

b) az erdő talajának épségét,

c) az erdősítés állapotát,

d) az erdő faállományának termőhelye szerint várható mennyiségi és minőségi fejlődését veszélyeztető, valamint

e) az erdő természetes felújítását akadályozó

létszámú és fajösszetételű vadállomány nem tartható fenn.

(2) Az erdészeti hatóság előzetes szakhatósági hozzájárulásával létesített vadaskertben és vadasparkban olyan mértékű vadlétszám is fenntartható, amely az (1) bekezdés c), d) és e) pontjában foglaltak érvényesülését nem biztosítja.

(3) Az erdészeti hatóság az (1) bekezdésben foglalt veszélyeztető tényezők észlelése megjelölésével köteles kezdeményezni a vadászati hatóságnál a vadállomány apasztására, illetve a veszélyeztetés egyéb módon való megszüntetésére teendő intézkedés elrendelését. Az erdészeti hatóság megkeresésére a vadászati hatóságnak tizenöt napon belül kell határozatot hoznia.

(4) Az erdőgazdálkodó a vadállomány károsítása elleni védekezése során köteles figyelemmel lenni a vad természetes élőhelyének védelmére.

Védelem a káros tevékenységek ellen

50. § (1) Tilos erdőterületen

a) legeltetni és makkoltatni;

b) bármilyen szemetet és hulladékot elhelyezni;

c) az erdei élőfáról, a cserjéről gallyat, díszítő lombot gyűjteni, kivéve a bot, vessző, diszítőgally termelését szolgáló erdőt, és a minőségi törzsnevelést elősegítő nyesést; valamint

d) erdészeti szaporítóanyagot gyűjteni, ha az az erdőfelújítás sikerességét veszélyezteti.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak megszegése az erdőgazdálkodási szabályok megsértésének minősül.

Az erdő talajának védelme

51. § (1) Az erdő talajának védelmét a káros folyamatok megelőzésére alkalmas erdőgazdálkodási tevékenységgel, valamint talajvédő létesítményekkel kell biztosítani.

(2) Az erdő talajának védelméről - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - az erdőgazdálkodó köteles gondoskodni.

(3) Az erdő talaját a szomszédos területekről ért károsító hatások megszüntetéséről és következményeinek felszámolásáról a kár előidézője köteles gondoskodni.

(4) Az erdő talajának védelméhez az állam a külön jogszabályban meghatározott módon és feltételekkel támogatást nyújt.

52. § (1) Az erdő talajának védelme érdekében az erdőgazdálkodó köteles:

a) a külön jogszabályokban meghatározott termőföldvédelmi, természetvédelmi, környezetvédelmi és vízvédelmi követelményeknek is megfelelő erdőgazdálkodási tevékenységet folytatni;

b) az erdőfelújítás, az erdőnevelés, a fakitermelés, a faanyag mozgatása, valamint a feltáró úthálózat kiépítése során az erdő talajának erózió és tömörödés elleni védelméről gondoskodni.

(2) Az erdő talaja szennyezésének megakadályozása céljából az erdőterületen szennyvíz, szennyvíziszap, hígtrágya vagy egyéb talajszennyező anyag elhelyezése tilos.

(3) Az erdőterületről az erdei avar és a talaj humuszos termőrétegének összegyűjtése és elszállítása tilos.

(4) Az erdőben szakszerűtlen gazdálkodás következtében keletkezett talajkárosodás, valamint az erdőterülettel szomszédos mezőgazdasági vagy egyéb rendeltetésű területek erdőből továbbterjedő károsítása esetén az erdőgazdálkodónak kell gondoskodnia a kár okának megszüntetéséről.

(5) Az erdőterületen a talajvédelmi hatósági jogkört az erdészeti hatóság gyakorolja.

(6) Az erdő talajának védelmére e törvény rendelkezéseit a talajvédelemre vonatkozó külön jogszabály rendelkezéseivel együttesen kell alkalmazni.

Védelem a tűz ellen

53. § (1) Az erdő tűz elleni védelmével kapcsolatos feltételek megteremtéséről az erdőgazdálkodó köteles gondoskodni.

(2) Az erdő tűz elleni védelméhez az állam a külön jogszabályban meghatározott módon és feltételekkel támogatást nyújt.

54. § (1) Tilos tüzet gyújtani erdőterületen, valamint annak kétszáz méteres körzetében, ha a tűz továbbterjedésének feltételei különösen kedvezőek. Ugyancsak tilos az erdőterületen tüzet közvetlenül vagy közvetve okozó tárgyak elhelyezése, tárolása és eldobása. Védett természeti területen lévő erdőben tűz gyújtására a természet védelmére vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni.

(2) Erdőterületen tűz gyújtására és fenntartására - az erre a célra kijelölt helyek kivételével - csak az erdőgazdálkodó, illetve az erdőgazdálkodó írásbeli engedélye birtokában levő személy jogosult. Az erdőterület határától számított kétszáz méteres távolságon belül levő ingatlanon csak az ingatlan tulajdonosa, vagy annak megbízottja gyújthat és tarthat fenn tüzet a tűzvédelmi rendelkezések betartásával.

(3) A vágástéri hulladék égetése az erdőgazdálkodó által arra kijelölt területeken és csak abban az esetben megengedett, ha a tűz az újulatot és a környezetében lévő erdőt, az erdőn kívüli területek élővilágát, valamint a természeti képződményeket és egyéb műtárgyakat nem veszélyezteti.

(4) Az erdőgazdálkodó a parkerdő területén turisztikai célból és tűzvédelmi szempontból állandó és biztonságos tűzrakó helyet köteles kialakítani. A kialakított tűzrakóhelyen a tűzvédelmi rendelkezések betartásával bárki jogosult tüzet rakni.

(5) Az erdőgazdálkodó az erdőterületen létesített mészégetőt, illetve faszénégetőt az erdészeti hatóságnak, továbbá az illetékes önkormányzati tűzoltóságnak köteles bejelenteni.

55. § (1) A tűz őrzéséről, valamint annak - a helyszínről való távozás előtti - biztonságos eloltásáról a tűzgyújtásra jogosult köteles gondoskodni.

(2) Aki erdőtüzet vagy tűzveszélyt észlel és azt eloltani, illetve elhárítani nem tudja, köteles az illetékes tűzoltóságot, vagy a települési önkormányzat polgármesteri hivatalát, és az erdőgazdálkodót haladéktalanul tájékoztatni, és a tűz oltásában a tőle elvárható módon közreműködni.

56. § (1) Fokozott tűzveszély esetén a miniszter - a belügyminiszterrel való egyeztetés mellett - az ország egészére vagy meghatározott területén lévő erdőre, valamint az erdőterület határától számított kétszáz méteren belüli területre - átmeneti időre - általános tűzgyújtási tilalmat rendelhet el. A tűzgyújtási tilalom kihirdetéséről, annak feloldásáról a miniszter a Magyar Közlönyben való közzététel, továbbá a sajtó, rádió, televízió útján vagy egyéb módon gondoskodik.

(2) A fokozott tűzveszély miatti tűzgyújtási tilalom esetére tűzjelző szolgálatot kell szervezni. A tűzjelző szolgálatot az erdőgazdálkodók a területileg illetékes tűzvédelmi hatóság és az erdészeti hatóság közreműködésével kötelesek megszervezni és működtetni, illetőleg a működést ellenőrizni.

(3) Az általános tűzgyújtási tilalom elrendelése esetén, annak feloldásáig az erdőgazdálkodó az erdőbe való belépést és az ott tartózkodást korlátozhatja, illetve megtilthatja.

Védelem a káros természeti hatások ellen

57. § (1) Az erdőt veszélyeztető káros természeti hatásnak minősül

a) a vadászható állatfajnak nem minősülő, vadon élő állatfajok túlszaporodásából eredő károkozás,

b) a hó, a jég vagy a szél okozta fadöntés és -törés, a légszennyezés, az árvíz, a talajvízszint változása, a fagy, az aszály, valamint

c) az ismeretlen eredetű károkozás.

(2) Az erdőt veszélyeztető káros természeti hatások kártételeinek mérsékléséhez a külön jogszabályban meghatározott feltételekkel állami támogatás vehető igénybe.

VII. Fejezet

ERDEI HASZONVÉTELEK

Az erdei haszonvételek általános szabályai

58. § E törvény alapján erdei haszonvételnek minősül:

a) a fakitermelés;

b) az erdészeti szaporítóanyag gyűjtése;

c) a vadászati jog hasznosítása;

d) elhalt fekvő fa és gally gyűjtése;

e) a kidöntött fáról történő fenyőgally, toboz és díszítőlomb gyűjtése;

f) a gomba, a vadgyümölcs, moha, virág, illetőleg a gyógynövény gyűjtése;

g) a bot, a nád, a sás, a gyékény termelése és a fű kaszálása;

h) a méhészeti tevékenység;

i) a fenyőgyanta gyűjtése.

59. § (1) Az erdei haszonvételek gyakorlása nem károsíthatja, illetve veszélyeztetheti az erdő felszíni és felszín alatti vizeit, talaját, felújítását, valamint az erdei életközösséget.

(2) Az erdőgazdálkodó az erdei haszonvételeket e törvényben meghatározott feltételekkel gyakorolhatja. A védett természeti területen levő erdő esetén a haszonvételek gyakorlásának engedélyezéséhez a természetvédelmi hatóság előzetes szakhatósági hozzájárulása szükséges.

(3) Az erdei haszonvételnek minősülő vadászati jog hasznosítására a külön jogszabály rendelkezéseit az e törvényben foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni.

(4) Az 58. § b) és d)-i) pontjai szerinti erdei haszonvételek gyakorlásának feltételeit - amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik - az erdőgazdálkodó jogosult meghatározni.

Fakitermelés

60. § (1) Az erdő faállományának kitermelését - a faültetvény kivételével - az üzemtervi előírásokkal összhangban is csak az erdészeti hatóság engedélye alapján lehet végezni. A faültetvényből történő fakitermelést az erdészeti hatóságnak előzetesen be kell jelenteni.

(2) A fakitermelés módja lehet

a) ápoló vágás: az erdősítés befejezését követő tíz éven belüli fakitermelés;

b) tisztító vágás: a fiatal erdő nevelése céljából végzett fakitermelés;

c) gyérítés: az erdő faállománya minőségének javítását és a fahozam növelését szolgáló fakitermelés;

d) véghasználati fakitermelés: a természetes úton magról történő felújulásra nem alkalmas, vagy nem a termőhelynek megfelelő faállomány letermelése (a továbbiakban: tarvágás), valamint a termőhelynek megfelelő és magról történő természetes felújulásra alkalmas faállományban végzett fakitermelés (a továbbiakban: felújító vágás);

e) szálalás: folyamatos borítottságot és készletgazdálkodást biztosító fakitermelés;

f) egészségügyi fakitermelés: az elhalt, súlyosan sérült, vagy a veszélyes károsítók elszaporodását előidéző beteg fák kitermelése.

(3) A fa kitermelésekor figyelemmel kell lenni a források védőterületére, a védett élő szervezetek élőhelyére, az élettelen természeti értékek védelmére, a tájképre, valamint az értékes emberi alkotások környezetére.

61. § (1) A gyérítés és a felújító vágás során a miniszter által - a természetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben - rendeletben meghatározott, az adott termőhelyre jellemző őshonos mellékfajokat az erdő rendeltetésének figyelembevételével, az erdészeti hatóság által előírt mértékig meg kell hagyni.

(2) A gyérítés és felújító vágás végrehajtását az erdészeti hatóság csak akkor engedélyezheti, ha a kivágásra tervezett fák szakszerű megjelölése előzetesen már megtörtént.

(3) A vegetációs időszakban a felújító vágással történő fakitermelésre az engedély csak különösen indokolt esetben adható ki, illetve ezen időszak alatt az erdészeti hatóság a fa kitermelését megtilthatja.

(4) Az erdészeti hatóság a fa kitermelését korlátozhatja vagy megtilthatja, amennyiben az erdőgazdálkodó az erdőfelújítás pénzügyi, valamint szakmai kötelezettségének és feltételeinek e törvényben, illetve külön jogszabályban megszabott módon, illetve határidőre nem tett eleget.

(5) Az erdészeti hatóság határidő kitűzésével elrendelheti a fa kitermelését, ha az az erdő egészségi állapotának megőrzése, javítása vagy az erdő felújítása érdekében szükséges.

62. § (1) A tarvágáshoz az erdészeti hatóság akkor járulhat hozzá, ha:

a) síkvidéki és dombvidéki erdőterületeken tíz hektárnál nagyobb,

b) hegyvidéki erdőterületen öt hektárnál nagyobb,

c) hullámtéri erdőterületen a töltés és a folyó között

egybefüggő felújítatlan vágásterület nem keletkezik, de hegyvidéki erdőterületen - kivételesen indokolt esetben - öt hektárnál nagyobb területen történő tarvágás is engedélyezhető.

(2) Az erdészeti hatóság a területi kiterjedéstől függetlenül nem járulhat hozzá a tarvágáshoz, ha az az erdő talajának

a) termékenységét rontja;

b) vízháztartását károsan megváltoztatja; illetőleg

c) fennmaradását veszélyezteti.

(3) Az erdészeti hatóság a tarvágás engedélyezésekor természeti területen előírhatja a faállomány tíz százalékának mértékéig fák (hagyásfák) visszahagyását.

(4) Az erdészeti hatóság a hozzájárulást az erdő talajának védelmét szolgáló feltétel teljesítéséhez kötheti.

Erdészeti szaporítóanyag gyűjtése

63. § Erdészeti szaporítóanyagot az 50. § (1) bekezdésében foglalt tiltó rendelkezésekre is figyelemmel az üzemtervi előírásokkal összhangban - védett természeti területen lévő erdő esetén a természetvédelmi hatóság előzetes szakhatósági hozzájárulásával - és az erdészeti hatóság engedélye alapján lehet gyűjteni.

Fenyőgyanta gyűjtése

64. § Fenyőgyantát csak az üzemterv szerinti véghasználati fakitermelést megelőző öt éven belül lehet gyűjteni.

VIII. Fejezet

AZ ERDŐTERÜLET IGÉNYBEVÉTELE ÉS MEGOSZTÁSA, VALAMINT AZ ERDŐ MŰVELÉSI ÁGÁNAK MEGÁLLAPÍTÁSA

Erdőterület igénybevétele

65. § Az erdőterület igénybevételének minősül:

a) az erdőterület mezőgazdasági művelésbe vonása;

b) az erdőterület termelésből való kivonásával járó létesítmény elhelyezése vagy tevékenység gyakorlása (a továbbiakban: termelésből kivonás);

c) az erdőterület termelésből való időleges kivonásával járó létesítmény elhelyezése vagy tevékenység gyakorlása (a továbbiakban: időleges igénybevétel);

d) az erdőterület termelésből való kivonásával nem járó, de annak rendeltetésszerű használatát időlegesen vagy tartósan akadályozó létesítmény elhelyezése vagy tevékenység gyakorlása - ide nem értve a vadaskert, illetőleg a vadaspark fenntartását -, így különösen: villamos vezeték, gázvezeték, távközlő- vagy más közművezeték, sí- és egyéb sportpálya létesítése és fenntartása (a továbbiakban együtt: rendeltetésszerű használatot akadályozó igénybevétel).

66. § (1) Az erdőterület igénybevételéhez - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - az erdészeti hatóság előzetes engedélye szükséges. Az erdőterületet kizárólag az engedélyben meghatározott célra lehet igénybe venni.

(2) Védett természeti területen lévő erdő igénybevételét az erdészeti hatóság a természetvédelmi hatóság, védő erdő területének igénybevételét a rendeltetés szerinti hatóság előzetes szakhatósági hozzájárulása alapján engedélyezi.

(3) Az erdőterület honvédelmi célra történő igénybevételét a honvédelemért felelős miniszter, a nemzetbiztonsági és határrendészeti célra történő igénybevételét az e célokért felelős miniszter javaslatára a miniszter engedélyezi.

67. § (1) Az erdőterület igénybevételéhez adott hozzájárulást az erdészeti hatóság az erdőterület csökkenésével, illetve az erdő rendeltetésszerű használatának akadályozásával járó kedvezőtlen környezeti változások megszüntetése vagy mérséklése érdekében feltételekhez kötheti.

(2) Az erdőterület igénybevétele esetén - azzal egyidejűleg - az erdőgazdálkodó köteles az erdészeti hatóságtól az üzemterv módosítását is kérni.

(3) Az erdőterület tervezett igénybevételéhez - kérelemre - az erdészeti hatóság - az érintett szakhatóságok bevonásával - elvi hozzájárulást adhat. Ez esetben a kérelemnek nem feltétele az erdőterületre vonatkozó tulajdonon vagy más jogcímen fennálló rendelkezési jog igazolása.

68. § (1) Gazdasági rendeltetésű erdő mezőgazdasági művelésbe vonását az erdészeti hatóság a talajvédelmi hatóság véleményének figyelembevételével engedélyezi.

(2) Védelmi rendeltetésű erdő mezőgazdasági művelésbe vonását csak kivételesen indokolt esetben, és az illetékes hatóság előzetes szakhatósági hozzájárulása alapján engedélyezheti az erdészeti hatóság.

(3) A faültetvény területének a telepítési engedélyben megjelölt határidőn belüli mezőgazdasági művelési ágba vonását az erdészeti hatóságnak be kell jelenteni.

(4) Nem minősül az erdőterület mezőgazdasági művelésbe vonásának a síkvidéki erdőterület tarvágását és kituskózását követő két évben a felújítás érdekében végzett szántóföldi művelés (a továbbiakban: mezőgazdasági előhasználat). Ez a rendelkezés nem vonatkozik a védett természeti területen lévő erdőre.

(5) Az erdészeti hatóság az erdőterület mezőgazdasági művelésbe vonásának engedélyezését határidőhöz kötheti. Az engedélyes az erdőterület mezőgazdasági művelésbe vonását harminc napon belül köteles bejelenteni az engedélyező hatóságnak. Amennyiben a megadott határidőn belül az engedélyezett nagyságú erdőterület mezőgazdasági művelésbe vonása nem történt meg, az engedély a mezőgazdasági művelésbe nem vont részre érvényét veszti és a területen továbbra is e törvény előírásai, valamint az üzemterv szerinti erdőgazdálkodást kell folytatni.

69. § Erdőterületet termelésből kivonni kivételes esetben és csak akkor lehet, ha az erdőterületre tervezett létesítmény elhelyezésre vagy tevékenység gyakorlására az adott térségben nem található más arra alkalmas földterület.

70. § (1) Az erdőterület erdőgazdálkodási tevékenységétől eltérő célra történő időleges igénybevételét - védett természeti területet érintő rész vonatkozásában a természetvédelmi hatóság előzetes szakhatósági hozzájárulásával - az erdészeti hatóság egy alkalommal és legfeljebb öt évi időtartamra engedélyezheti.

(2) Az erdőterület időleges igénybevétele esetén az igénybevételért évenként az igénybe vett erdőterület aranykorona értékének ötezerszeresét, de hektáronként legalább húszezer forintot kell a külön jogszabály szerinti számlára befizetni.

(3) Az időlegesen más célra hasznosított területen - a határidő lejártát követően - az erdőgazdálkodó az erdészeti hatóság határozatában foglaltak szerint köteles gondoskodni az erdőterület erdőgazdálkodási tevékenységbe történő visszaállításáról, valamint az erdő talajának erdőgazdálkodási termelés céljára történő alkalmassá tételéről.

(4) Amennyiben az erdészeti hatóság megállapítása szerint az erdőterület termelésbe való visszaállítására nincs lehetőség, az erdőgazdálkodó köteles a külön jogszabályban foglaltak szerint megállapított erdőfelújítás és erdőnevelés normatív támogatása befejezett értékének kétszeres összegét (a továbbiakban: újraerdősítési költség) a külön jogszabály szerinti számlára befizetni.

(5) Ha az erdő termelésbe való visszaállítására az igénybe vevőnek felróható okból nincs lehetőség, az újraerdősítési költség kétszeresének megfelelő összegű erdőgazdálkodási bírságot kell a külön jogszabály szerinti számlára befizetni.

71. § (1) Amennyiben az erdőterületnek a rendeltetésszerű használatot akadályozó igénybevételére kerül sor, és ezáltal az erdőterületen hat méternél szélesebb és ötezer négyzetméternél nagyobb összefüggő területen faállomány nem tartható fenn, akkor az erdőterület időleges igénybevétele esetére megállapított összeget kell a külön jogszabály szerinti számlára befizetni.

(2) Ha az erdőterület igénybevételére erdei sí- vagy szánkópálya kialakítása céljából kerül sor, az erdészeti hatóság javaslatára a miniszter az (1) bekezdés szerinti összeg megfizetése alól felmentést adhat.

Az erdőterület igénybevétele esetén újraerdősítés

72. § (1) Az erdőterület mezőgazdasági művelésbe vonása, termelésből való kivonása, valamint időleges igénybevétele esetén az erdőgazdálkodó köteles az igénybe vett erdőnek megfelelő értékű erdőt létesíteni (a továbbiakban: újraerdősítés), vagy az erdészeti hatóság határozata alapján az újraerdősítés költségét az e törvényben, valamint a külön jogszabályban meghatározott mértékben és módon megfizetni.

(2) Nem kell újraerdősítési költséget fizetni, amennyiben az erdő területét erdészeti létesítmény elhelyezésére, vagy a hullámtéri véderdőt árvízvédelmi célokra vették igénybe.

(3) Erdőterület engedély nélküli, vagy attól eltérő igénybevétele esetén az erdészeti hatóság kezdeményezi az erdő művelési ág visszaállítását, és elrendeli a terület újraerdősítését. Amennyiben az erdészeti hatóság megállapítása szerint az erdőterület termelésbe való visszaállítására és az újraerdősítés elrendelésére nincs lehetőség, kötelezi az erdőgazdálkodót az igénybe vett erdőnek megfelelő értékű erdő telepítésére, vagy az újraerdősítés költségének megfizetésére.

(4) Erdőterület engedély nélküli, vagy attól eltérő igénybevétele esetén a (3) bekezdésben meghatározottakon túl erdőgazdálkodási bírságot kell fizetni.

Az erdő művelési ágának megállapítása

73. § (1) Erdő művelési ágban csak a 8. § (1) bekezdése szerinti erdőterület tartható nyilván.

(2) A nem erdő művelési ágban nyilvántartott, a miniszter által rendeletben meghatározott erdei fafajok megtelepülésével beerdősült földterületre:

a) az erdészeti hatóság a változás ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése iránt megkeresi az illetékes földhivatalt;

b) a földhivatal az erdészeti hatóság előzetes szakhatósági hozzájárulása alapján hivatalból is kezdeményezheti a földterület művelési ágának erdő művelési ágra történő megváltoztatását;

c) az állam tulajdonában lévő és a törvény hatálybalépésekor művelés alól kivettként nyilvántartott terület erdő művelési ágba vonásához az a)-b) pontban foglalt engedélyeken kívül az érintett miniszter előzetes hozzájárulása is szükséges.

(3) Az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületet - amennyiben az nem minősül alrészletnek - erdő művelési ágban kell nyilvántartani.

(4) Amennyiben az ingatlan-nyilvántartásban erdőként nyilvántartott földterület nem felel meg e törvény előírásainak, az erdészeti hatóság - a védett természeti területet érintő részre vonatkozóan a természetvédelmi hatóság előzetes szakhatósági hozzájárulásával - a földhivataloknál kezdeményezi a földterület más művelési ágban való nyilvántartását.

(5) A földhivatal az erdőterület művelési ágának, továbbá az erdő művelési ágban nyilvántartott földrészlet tulajdoni változásának bejegyzéséről szóló határozatát köteles tájékoztatásul az illetékes erdészeti hatóságnak megküldeni.

Az erdőterület megosztása

74. § (1) Az erdőterületet két vagy több földrészletre az erdészeti hatóság előzetes szakhatósági hozzájárulásával csak abban az esetben lehet megosztani, ha az a tartamos (fenntartható) erdőgazdálkodást nem veszélyezteti.

(2) Az erdőterület megosztásával egyidejűleg módosítani kell az üzemtervet, amennyiben a megosztás az erdőrészlet határát is érinti.

(3) Az erdőterület megosztása során ezerötszáz négyzetméternél kisebb földrészletek nem alakíthatók ki.

75. § Amennyiben az erdőterület megosztása az erdőtag határát is érinti, az erdészeti hatóság a módosított üzemterv jóváhagyásának feltételeként előírhatja az egyes erdőtagok határa mentén út, nyiladék, árok stb. létesítését, továbbá azt, hogy megfelelő módon biztosítani lehessen az erdészeti termékek szállítását.

IX. Fejezet

AZ ERDŐTERÜLET SZÁLLÍTÁS CÉLJÁRA TÖRTÉNŐ IGÉNYBEVÉTELE, ILLETVE AZ ERDŐ LÁTOGATÁSA

Az erdészeti termékek szállítása

76. § Az erdőgazdálkodási tevékenységhez kapcsolódó erdészeti szállítási tevékenységnek minősül:

a) az erdészeti erő- és munkagép, valamint egyéb jármű erdőterületen való közlekedése;

b) az erdei haszonvételből származó termékek készletezése, valamint azok járművel történő elszállítása.

77. § (1) Az erdőterületen, valamint az erdészeti magánúton való közlekedésre a közúti közlekedésre vonatkozó szabályokat e törvényben foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni.

(2) Az erdőgazdálkodó az erdő és az erdészeti létesítmény védelme érdekében járműnek az erdőterületen, valamint a közforgalom elől elzárt erdészeti magánúton való közlekedésére a közúti közlekedés szabályaitól eltérően - a közlekedési hatóság véleményének figyelembevételével - forgalmi korlátozást határozhat meg. A forgalom korlátozásának módját és időtartamát - figyelmeztető tábla elhelyezésével - az erdőgazdálkodónak a helyszínen jeleznie kell.

(3) Az erdészeti hatóság jogosult ellenőrizni, hogy az erdőgazdálkodó intézkedése megfelel-e a (2) bekezdésben foglalt előírásoknak.

Erdészeti termékek szállítása más használatában lévő erdőterületen

78. § (1) Az erdőgazdálkodó a más használatában levő, közúti közlekedésre nem szolgáló erdőterületet az erdőgazdálkodási tevékenysége folytatásához igénybe veheti, amennyiben az erdészeti termékek elszállítását alkalmas út hiánya miatt nem, vagy csak aránytalanul nagy költséggel lehetne elvégezni. Az igénybevételre a Polgári Törvénykönyvnek az átjárási szolgalomra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

(2) Megszűnik a szolgalom, ha az annak alapítására vonatkozó feltételek is megszűntek.

(3) Az erdőgazdálkodó vagy megbízottja kizárólag az erdőgazdálkodási tevékenysége folytatásához a más tulajdonában levő erdészeti magánutat is igénybe veheti.

(4) Amennyiben az erdőterületet, valamint az erdészeti magánutat erdőgazdálkodási tevékenységgel összefüggésben veszik igénybe, a szolgalommal terhelt erdőterület erdőgazdálkodója, illetőleg az erdészeti magánút kezelője követelheti kárának és költségének megtérítését.

(5) Honvédelmi, nemzetbiztonsági és határrendészeti célú erdőterületen lévő magánút az illetékes minisztérium vagy az országos határőrizeti szerv engedélyével vehető igénybe.

Az erdészeti termékek származásának igazolása

79. § (1) Az erdőgazdálkodó az erdei fa és egyéb erdei termék (a továbbiakban: erdészeti termék) erdőterületről történő elszállítása alkalmával köteles annak származását igazolni. Az igazolásnak tartalmaznia kell:

a) az erdőgazdálkodó nevét, székhelyét;

b) az erdészeti termék fajtáját, annak természetes mértékegységben megjelölt mennyiségét, továbbá a külkereskedelmi forgalomba kerülő termék esetén a nemzetközi kötelezettségvállalásnak megfelelő tanúsítványt;

c) az erdészeti termék származásának helyét;

d) a szállítás időpontját.

(2) Amennyiben az erdőgazdálkodó az (1) bekezdésben foglaltak szerinti kötelezettségének nem tesz eleget, az az erdőgazdálkodási szabályok megsértésének minősül.

Az erdőterület üdülés és sportolás céljából történő látogatása

80. § (1) Az erdőterületen - annak rendeltetésétől függetlenül - üdülés és sportolás céljából gyalogosan bárki saját felelősségére ott tartózkodhat, melyet az erdőgazdálkodó tűrni köteles, kivéve, ha az arra jogosult a látogatás korlátozását az e törvényben foglaltak alapján elrendelte. A fokozottan védett természeti területen levő erdőben való tartózkodásra a természetvédelmi jogszabályok az irányadók.

(2) Amennyiben az erdőterületet az (1) bekezdésben meghatározott célból látogatják, az erdőgazdálkodó ezért díjat nem kérhet, azonban jogosult ténylegesen felmerült költségének és kárának megtérítésére.

(3) Az erdőterület látogatója az erdei életközösségben, az erdő talajának és az erdészeti létesítményekben kárt nem okozhat, az ott tartózkodók pihenését, valamint a rendeltetésszerű erdőgazdálkodási tevékenységet nem zavarhatja.

(4) Az erdőgazdálkodó köteles tűrni - ha jogszabály másként nem rendelkezik - az egyéni szükségletet meg nem haladó gomba, vadgyümölcs, virág és díszítőlomb állami tulajdonban levő erdőterületen való gyűjtését.

81. § Az erdőterület üdülési, illetőleg sportolási célból - a kijelölt út kivételével - nem vehető igénybe, amennyiben az

a) az erdősítés területe, amíg a rajtalévő faállomány a két méter átlagos magasságot el nem éri;

b) az erdészeti szaporítóanyag termelését szolgáló földterület (csemetekert);

c) az erdőrezervátum területe; továbbá

d) ha az erdőterületre való belépést az erdészeti hatóság erdővédelmi, a természetvédelmi hatóság természetvédelmi okból, illetőleg az illetékes katonai, határrendészeti vagy nemzetbiztonsági szerv megtiltotta.

82. § (1) Az erdőgazdálkodó hozzájárulásával szabad az erdőterületen:

a) huszonnégy órát meghaladóan üdülési, illetőleg sportolási célból tartózkodni, táborozni, továbbá sátrat felverni, lakókocsit felállítani;

b) turistaútvonalat kijelölni és létesíteni;

c) turisztikai berendezést, létesítményt építeni és fenntartani;

d) ideiglenes árusítóhelyet üzemeltetni;

e) sportversenyt rendezni.

(2) Az erdőterületen kerékpározni és lovagolni, motorral, illetőleg gépkocsival közlekedni csak az arra kijelölt úton szabad.

(3) Az erdőgazdálkodó köteles az erdőgazdálkodási tevékenysége során megrongálódott turistautat, turisztikai berendezést, létesítményt haladéktalanul az eredeti állapotában helyreállítani, illetve rendeltetésszerű használatra alkalmassá tenni, mely azonban nem érinti az arra jogosult kárigényének a károkozóval szembeni érvényesítését.

83. § (1) Az erdőgazdálkodó - a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - átmenetileg korlátozhatja, illetve feltételhez kötheti az erdőterület egyes részeinek látogatását, amennyiben az ott tartózkodás

a) másnak életét vagy testi épségét, vagyoni biztonságát, valamint

b) az egyes erdőgazdálkodási munkák végzését

veszélyezteti vagy akadályozza. Amennyiben a korlátozással érintett erdőterületet külön megállapodás alapján természetjáró szervezet is gondozza, az erdőgazdálkodó a korlátozás elrendelését megelőzően köteles kikérni e szervezet véleményét.

(2) A vadászati jog gyakorlására jogosult az erdőgazdálkodó hozzájárulásával átmenetileg korlátozhatja az erdőterület egyes részeinek a látogatását, amennyiben az

a) a vadászati jog gyakorlását lényegesen akadályozza, illetőleg

b) a vadállományt különösen veszélyezteti.

84. § (1) Az erdőgazdálkodó az erdőterület egyes részei látogatásának három hónapot meghaladó korlátozását köteles bejelenteni az erdészeti hatóságnak. A bejelentéshez mellékelni kell a korlátozással érintett földrészlet vázrajzát és a látogatás korlátozásának indokát, illetve feltételhez kötésének módját és idejét.

(2) Az erdészeti hatóság a látogatás korlátozásának indokoltságát felülvizsgálhatja, és kötelezheti az erdőgazdálkodót a törvényben foglalt előírások betartására, illetve az általa elrendelt korlátozás megszüntetésére.

85. § Aki az erdőterület látogatását korlátozza, az köteles a helyszínen a megfelelő tájékoztatásról gondoskodni.

X. Fejezet

AZ ERDÉSZETI MUNKÁK SZAKIRÁNYÍTÁSA, AZ ERDŐ ŐRZÉSE

Az erdészeti munkák szakirányítása

86. § (1) Az erdőgazdálkodó erdőgazdálkodási tevékenysége szakszerűségének biztosítása érdekében köteles a szakirányítási feladatok ellátásához a miniszter által rendeletben megállapított képzettséggel, vagy képesítéssel rendelkező személyt, vagy ilyen személyt alkalmazó szervezet (a továbbiakban: erdészeti szakszemélyzet) közreműködését önállóan vagy más erdőgazdálkodóval közösen igénybe venni.

(2) Erdészeti szakszemélyzet igénybevételének minősül, ha az erdőgazdálkodó megfelelő képesítéssel rendelkezik, és arról az erdészeti hatóságot tájékoztatja.

(3) Amennyiben az erdőgazdálkodó háromszáz hektár vagy annál nagyobb területen folytat erdőgazdálkodási tevékenységet, saját maga köteles gondoskodni az erdészeti szakszemélyzet igénybevételéről.

(4) Az erdészeti szakszemélyzet, valamint az erdőgazdálkodási tevékenységgel foglalkozó szaktanácsadó igénybevételét az állam a külön jogszabályban meghatározott módon és feltételekkel támogatja.

87. § Az erdészeti szakszemélyzet e feladatokat ellátó tagja a működési helye szerint illetékes erdészeti hatóság előtt esküt tesz. Az eskü letételét követően az erdészeti hatóság az erdészeti szakszemélyzet tagját nyilvántartásba veszi, részére szolgálati igazolványt és azzal azonos sorszámú jelvényt, valamint hitelesített szolgálati naplót ad át.

88. § Az erdészeti szakszemélyzet tagját e tevékenységének gyakorlása során megilleti a Büntető Törvénykönyv 230. §-ának c) pontjában meghatározott közfeladatot ellátó polgári őrként a Büntető Törvénykönyv 229. §-a szerinti büntetőjogi védelem.

89. § (1) Az erdészeti szakszemélyzet tagja - az erdőgazdálkodó megbízása alapján - jogosult az erdő őrzésével, valamint az erdészeti termékek származásának ellenőrzésével összefüggő feladatok ellátására.

(2) Az erdőgazdálkodó köteles az erdészeti szakszemélyzet igénybevételét - a munkavégzés helyének megjelölésével - az erdészeti hatóságnak haladéktalanul bejelenteni.

(3) Amennyiben az erdőgazdálkodó az erdészeti szakszemélyzet igénybevételére vonatkozó kötelezettségének az erdészeti hatóság felhívására nem, vagy nem a törvényben foglalt feltételek szerint tesz eleget, e törvény alapján helyette más erdőgazdálkodó jelölhető ki.

Az erdő őrzése

90. § Az erdőgazdálkodó az e törvényben, valamint a külön jogszabályokban foglaltak szerint gondoskodik az erdő őrzéséről.

91. § Az erdő őrzésével megbízott erdészeti szakszemélyzet tagjának szolgálati területén, amennyiben egyébként megfelel a külön jogszabályban írt egyéb feltételeknek, jogosult

a) azt a személyt, aki az erdőterületen tartózkodik és az erdő védelmére vonatkozó rendelkezéseket megszegi, a rendeltetésszerű erdőgazdálkodási tevékenység és a tulajdon biztonságát veszélyezteti, személyazonosságának igazolására, a jogellenes cselekmény abbahagyására és az erdőterület elhagyására felszólítani;

b) az erdőterületen tartózkodó személyt a birtokában lévő vagy az általa szállított, erdőgazdálkodásból vagy erdészeti szállításból eredő erdészeti termék származásának igazolására felszólítani, igazolás hiányában pedig a terméket - elismervény ellenében - visszatartani;

c) szabálysértés vagy bűncselekmény alapos gyanúja esetén a személyt személyazonosságának igazolására felszólítani, illetőleg a személyazonosság megállapítását követően az illetékes hatóságnál eljárást kezdeményezni;

d) egyenruhát, valamint szál és marok szolgálati lőfegyvert viselni;

e) a vagyonőröket a külön jogszabály alapján egyébként megillető intézkedések megtételére.

XI. Fejezet

AZ ERDÉSZETI IGAZGATÁS

92. § (1) Az erdészeti igazgatással összefüggő egyes irányítási, szervezési, valamint hatósági feladatokat

a) a miniszter,

b) az országos erdészeti hatóság,

c) az országos erdészeti hatóság területi szerve (a továbbiakban: állami erdészeti szolgálat) látják el.

(2) Az erdészeti igazgatási feladatokat ellátó személyek részére igazolványt és egyenruhát, a hatósági feladatokat ellátó személyek részére az igazolvánnyal azonos sorszámú szolgálati jelvényt és szolgálati fegyvert is biztosítani kell.

(3) Az erdészeti igazgatás e törvényben meghatározott hatásköre az erdő tulajdonviszonyaitól és rendeltetésétől függetlenül kiterjed a Magyar Köztársaság területének erdőire.

(4) Az országos erdészeti hatóság feladatait a minisztérium látja el.

Eljárási szabályok

93. § (1) Az e törvény szerint indult hatósági eljárás során az államigazgatási eljárás általános szabályait az e törvényben foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni.

(2) Védett természeti területen lévő erdőt érintő, e törvényben meghatározott eljárások esetén a természetvédelmi hatóság az erdészeti hatóság szakhatósági hozzájárulás megadása iránti megkeresésének tizenöt napon - a 48. § (4) bekezdésében meghatározott esetben nyolc napon - belül köteles eleget tenni. Amennyiben a természetvédelmi hatóság e határidőn belül nem nyilatkozik, hozzájárulását megadottnak kell tekinteni.

(3) Az állami erdészeti szolgálat hatáskörébe tartozó ügyben felettes szervként az országos erdészeti hatóság jár el.

(4) Az állami erdészeti szolgálat szerveinek illetékességi területét a miniszter rendeletben határozza meg.

(5) Amennyiben az erdőgazdálkodó az állami erdészeti szolgálat két vagy több szervezetének illetékességi területén folytat erdőgazdálkodási tevékenységet és az erdőterület összefüggő, akkor az a területi szerv az illetékes az eljárásra, amelynél nagyobb az erdőterület kiterjedése. Vita esetén az eljáró szervezetet az országos erdészeti hatóság jelöli ki.

94. § Amennyiben e törvény másként nem rendelkezik, erdészeti hatósági ügyben első fokon az állami erdészeti szolgálat hatósági feladatokat ellátó szervei járnak el.

95. § (1) Az erdészeti hatóság eljárása során jogosult

a) külön térítés fizetése nélkül az erdészeti magánúton közlekedni, az erdőt és a fásítást bejárni, ott vizsgálatot, mérést, megfigyelést, valamint az azok elvégzéséhez szükséges mértékig térítésmentesen vizsgálati mintát venni;

b) az erdő állapotát veszélyeztető károsodott élőfa vagy károsító eltávolítását elrendelni;

c) az erdőt és a fásítást veszélyeztető tevékenység beszüntetését, illetve az attól való tartózkodást elrendelni;

d) a természetben összefüggő erdőterületre - ha annak több tulajdonosa van - a miniszter által rendeletben meghatározott szakmai feltételek megléte esetén határozatban előírni, hogy azon csak társult erdőgazdálkodási tevékenység folytatható.

(2) Az e törvény alapján indult erdészeti hatósági eljárásokban - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a miniszter által rendeletben megállapított összegű igazgatási-szolgáltatási díjat kell fizetni. A díjat a miniszter által megállapított számlára kell befizetni.

(3) Azok a miniszter által kijelölt szervek, amelyek az e törvény szerinti állami feladatok végrehajtásával összefüggő egyes feladatokat látnak el, jogosultak az erdő és a fásítás területére belépni, az erdészeti magánúton külön térítés fizetése nélkül közlekedni, az erdőgazdálkodótól, az erdészeti hatóságtól, valamint más szervektől a feladataik ellátásához szükséges adatokat és felvilágosítást kérni, iratokat megtekinteni, a vizsgálatok elvégzéséhez szükséges mértékig térítésmentesen vizsgálati mintát venni.

A miniszter feladatai

96. § (1) Az erdőgazdálkodási tevékenység - beleértve az erdővagyon védelmét -, valamint az elsődleges fafeldolgozás szakmai, irányítási, szabályozási és egyes hatósági feladatait a kormányzati munkamegosztás keretében - az érdekelt miniszterekkel együttműködve - a miniszter látja el.

(2) A miniszter hatósági jogkörében eljárva

a) amennyiben az erdőgazdálkodó elmulasztja az erdő védelmére és művelésére vonatkozó, e törvényben írt kötelezettségek teljesítését, erdőgazdálkodót jelöl ki;

b) engedélyezi az erdőterület honvédelmi, nemzetbiztonsági és határrendészeti célra történő igénybevételét.

97. § A miniszter irányítási, szervezési feladatkörében

a) kidolgozza az erdőgazdálkodási tevékenység hosszú távú fejlesztési irányelveit, és gondoskodik az erdészeti célkitűzések megvalósításáról;

b) az erdővel, az erdőgazdálkodási tevékenység végzésével, valamint az elsődleges fafeldolgozással összefüggésben jogszabályokat készít elő és rendeletet ad ki;

c) az erdészeti irányelvekkel összhangban kidolgozza az erdőgazdálkodási tevékenységgel összefüggő támogatások rendszerét, és gondoskodik a támogatások jogszabályban foglaltak szerinti felhasználásáról;

d) működteti, illetőleg irányítja az állami erdészeti igazgatás egyes szervezeteit;

e) létrehozza az állami erdészeti szolgálat szervezési, valamint hatósági feladatokat ellátó szerveit, és meghatározza részletes feladatkörüket;

f) javaslatot tesz, illetve dolgoz ki az erdészeti oktatás és kutatás irányelveire;

g) gondoskodik a tartamos (fenntartható) erdőgazdálkodási tevékenység szakmai feltételeinek biztosításáról;

h) szabályozási, irányítási feladatainak végrehajtása során gondoskodik az erdőgazdálkodási tevékenység, valamint a vadászati jog hasznosításának egymással összhangban történő szabályozásáról;

i) kialakítja az erdőtervezési körzeteket és gondoskodik a körzeti erdőterv, valamint a körzeti vadgazdálkodási terv közötti összhang megteremtéséről;

j) az érdekelt miniszterekkel egyetértésben megállapítja a körzeti erdőterveket és gondoskodik azok kiadásáról;

k) gondoskodik a körzeti erdőtervben az országos, illetőleg körzeti hozamszabályozás elkészítéséről;

l) ellátja a nemzetközi erdészeti egyezményekből adódó kormányzati feladatokat és kapcsolatot tart a nemzetközi erdészeti szervezetekkel;

m) ellátja az állami erdei vasutak működésével kapcsolatos ellenőrzési feladatokat;

n) ellátja a Kormány által megállapított vagy külön jogszabályban részére meghatározott feladatokat;

o) gondoskodik az Adattár működtetéséről;

p) tűzgyújtási tilalmat rendel el;

r) gondoskodik az erdővédelmi mérő-, megfigyelő rendszer fenntartásáról és működtetéséről;

s) az állami erdészeti szolgálat szerveinek bevonásával elősegíti az erdővel kapcsolatos jogszabályokban foglalt erdészeti szakmai és jogi előírások, feladatok megismertetését és azok összehangolt megvalósítását;

t) az állami erdészeti szolgálat szerveinek bevonásával folyamatosan elemzi az erdőgazdálkodási tevékenységet.

Az állami erdészeti szolgálat feladatai

98. § Az állami erdészeti szolgálat szervezési feladatai keretében

a) gondoskodik a körzeti erdőtervek készítéséről;

b) a jogszabályban meghatározott módon ellátja az erdőgazdálkodással kapcsolatos ellenőrzési, pénzügyi, elszámolási feladatokat;

c) az Adattár részére a szükséges adatokat összegyűjti, elemzi;

d) a miniszter megbízása alapján gondoskodik az erdővédelmi mérő- és megfigyelő rendszer működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról;

e) ellátja a külön jogszabályban részére meghatározott feladatokat;

f) nyilvántartja az erdőgazdálkodókat;

g) amennyiben az erdőterület tulajdonosa, használója, illetőleg az erdőgazdálkodó a törvényben foglalt kötelezettségének nem tesz eleget, az új erdőgazdálkodó kijelölését megelőzően felhívja a kötelezettségének teljesítésére;

h) javaslatot tesz a károsítók elleni védekezéshez adható állami támogatásra;

i) nyilvántartást vezet az erdészeti szakszemélyzet tagjairól;

j) közreműködik az erdőgazdálkodási tevékenységhez nyújtott állami támogatások igénybevételével kapcsolatos eljárásban;

k) együttműködik az illetékes települési önkormányzat képviselő-testületével a településrendezési és -fejlesztési feladatok ellátásában.

Az Országos Erdészeti Tanács

99. § (1) A miniszter a feladat- és hatáskörébe tartozó erdészetet érintő kérdésekben véleményező, javaslattevő tevékenységet ellátó Országos Erdészeti Tanácsot hozhat létre.

(2) Az Országos Erdészeti Tanács tevékenységével elősegíti az erdőgazdálkodói érdekeltség és az erdőhöz fűződő közérdek közötti összhang megteremtését.

(3) Az Országos Erdészeti Tanács a miniszter felkérése alapján véleményt nyilvánít

a) az erdészetet érintő jogszabálytervezetekről;

b) az erdészet gazdasági, szabályozási, valamint hosszú távra szóló fejlesztési irányelveiről;

c) az erdők vagyonkezelésével összefüggő egyes kérdésekről;

d) a miniszter által meghatározott erdészeti témakörökben.

100. § Az Országos Erdészeti Tanács tagjait az illetékes kormányzati, az erdőtulajdonosok, erdőgazdálkodók érdekképviseleti és más szakmai szerveinek, valamint a tudomány képviselőiből a miniszter kéri fel, és gondoskodik az Országos Erdészeti Tanács működtetési feltételeiről.

XII. Fejezet

AZ ERDŐFENNTARTÁSI JÁRULÉK, AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSI BÍRSÁG ÉS AZ ERDŐVÉDELMI BÍRSÁG

Az erdőfenntartási járulék

101. § (1) Az erdőgazdálkodó az erdészeti hatóság engedélye alapján kitermelt bruttó fatérfogat mennyisége után a véghasználatok, valamint a növedékfokozó gyérítések esetében a törvény mellékletében foglalt mértékek szerint erdőfenntartási járulékot köteles a külön jogszabályban meghatározott számlára befizetni.

(2) Amennyiben az erdőgazdálkodó az (1) bekezdés szerinti kötelezettségének nem tesz eleget, az erdészeti hatóság határozata alapján

a) az erdőgazdálkodási tevékenységhez kapcsolódó állami támogatást nem vehet igénybe,

b) fakitermelésre engedélyt nem kaphat, vagy

c) a fakitermelési engedély hatálya meghatározott feltétel bekövetkezéséig felfüggeszthető.

Az erdőgazdálkodási bírság

102. § (1) Az erdőgazdálkodó az erdészeti hatóság határozata alapján erdőgazdálkodási bírságot köteles a határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül a külön jogszabályban meghatározott számlára befizetni, ha

a) erdejében neki felróható okból engedély nélküli fakitermelés történik;

b) az erdő faállományának nevelése és egészségügyi kitermelése során az engedélyben meghatározott mértéket meghaladóan, illetőleg az erdő faállományának szerkezetét károsan befolyásoló mértékben termel ki fát;

c) megszegi a törvény 50. §-a (1) bekezdésének c) pontjában foglalt rendelkezést;

d) ha az erdő faállományának szerkezetét, egészségi állapotát károsan befolyásoló módon hajtja végre az állomány nevelését;

e) túllépi az erdő felújítására az erdészeti hatóság által megállapított határidőt, vagy a szükséges beavatkozás elmulasztásával kárt okoz;

f) az erdőterületet engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon veszi igénybe;

g) az 50. § (1) bekezdésének c) pontjában foglalt eset kivételével az erdőgazdálkodási szabályok megsértése esetén.

(2) Az erdőgazdálkodási bírság mértéke

a) az (1) bekezdés a)-b) pontjai szerinti esetben az élőfa engedély nélküli, vagy az engedélyezett mértéket meghaladó kitermelése esetén az erdőfenntartási járulék tízszerese, de legalább bruttó köbméterenként tízezer forint, elhalt fa esetén pedig bruttó köbméterenként négyezer forint;

b) az (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti esetekben hektáronként az újraerdősítési költség húsz százaléka;

c) az (1) bekezdés e) pontja szerinti esetekben évente és hektáronként az újraerdősítési költség húsz százaléka;

d) az (1) bekezdés f) pontja szerinti esetekben az újraerdősítési költség háromszorosa;

e) az (1) bekezdés g) pontja szerinti esetben legalább ötvenezer forint, legfeljebb ötszázezer forint. A bírság ismételten is kiszabható.

Az erdővédelmi bírság

103. § (1) Amennyiben az erdő látogatója az erdő védelmére, a haszonvételek gyakorlására, valamint az erdő látogatására vonatkozó, e törvényben megállapított előírásokat megszegi, az erdészeti hatóság határozata alapján erdővédelmi bírságot köteles a külön jogszabályban meghatározott számlára a határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül befizetni. Az erdővédelmi bírság legkisebb mértéke kétezer forint, legnagyobb mértéke ötvenezer forint.

(2) Az (1) bekezdés alapján kiszabott bírság ismételhető.

(3) Az erdészeti hatóság hivatalból, vagy a természetvédelmi hatóság, illetőleg az erdő tulajdonosának, használójának kezdeményezésére a természetvédelmi, valamint a vadászati hatóság egyetértésével hozott határozata alapján a vadászatra jogosult erdővédelmi bírságot köteles fizetni, ha vadászterületén a vad olyan hosszú távra kiható kárt okoz, amely a külön törvényben szabályozott kártérítési eljárás során nem érvényesíthető.

(4) A (3) bekezdés alkalmazásában

a) a bírság hektáronkénti legalacsonyabb összege húszezer forint, legmagasabb összege kétszázezer forint;

b) folyamatos károkozás esetén a bírság évenként ismételten kiszabható.

XIII. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Hatálybalépés

104. § Ez a törvény 1997. január 1. napján lép hatályba, egyidejűleg

a) az erdőkről és a vadgazdálkodásról szóló 1961. évi VII. törvény (a továbbiakban: EVT.), valamint az azt módosító 1970. évi 28. törvényerejű rendelet és az 1981. évi 31. törvényerejű rendelet; a mezőgazdasági és élelmezésügyi ágazathoz tartozó egyes hatáskörök módosításáról szóló 1979. évi 3. törvényerejű rendelet 1. §-a; a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvény 60. §-ának 2. pontja; az erdőbirtokossági társulatról szóló 1994. évi XLIX. törvény 40. §-ának az EVT. 6. §-át és 6/A. §-át megállapító rendelkezései; az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló 1992. évi LXXXIII. törvény, az Útalapról szóló 1992. évi XXX. törvény, a Kisvállalkozói Garancia Alapról szóló 1993. évi XX. törvény, valamint ezekkel összefüggő más törvények egyes rendelkezéseinek módosításáról és kiegészítéséről szóló 1995. évi XXI. törvény 21-26. §-ai;

b) az EVT. végrehajtása tárgyában kiadott 73/1981. (XII. 29.) MT rendelet, valamint az azt módosító 33/1987. (IX. 1.) MT rendelet és a 116/1990. (XII. 25.) Korm. rendelet; a megyei (fővárosi) földművelésügyi hivatalokról és egyes földművelésügyi szakigazgatási feladatokat megállapító jogszabályok módosításáról szóló a 44/1991. (III. 14.) Korm. rendelet 9. §-a

hatályát veszti.

Átmeneti rendelkezések

105. § (1) Az egyes erdőrészletekre e törvény hatálybalépése előtt megállapított elsődleges rendeltetést az e törvényben foglaltak megfelelő alkalmazásával kell elsődleges rendeltetésűnek tekinteni. A törvény hatálybalépésétől számított egy éven belül - az erdőtulajdonos kérelmére - az erdészeti hatóság felülvizsgálhatja a korábban megállapított elsődleges rendeltetést és megállapíthatja e törvényben foglaltaknak megfelelően. Az erdészeti hatóságnak az erdőtulajdonos kérelmére hozott határozata nem minősül az erdő elsődleges rendeltetése közérdekből való megváltoztatásának.

(2) Az e törvény hatálybalépésekor érvényes tíz évre szóló erdőgazdasági üzemtervet e törvény alapján készült üzemtervnek kell tekinteni.

Felhatalmazások

106. § (1) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a törvény végrehajtásával kapcsolatos részletes szabályokat, így különösen

1. az erdőt és fásítást alkotó fafajok jegyzékét,

2. az erdészeti létesítményekre vonatkozó szabályokat,

3. a körzeti erdőterv, az üzemterv, az egyszerűsített üzemterv és az erdőgazdálkodási terv készítésének részletes szabályait,

4. az Országos Erdőállomány Adattárból történő adatszolgáltatás rendjét, a díjfizetés szabályait és a díj mértékét,

5. az erdőtelepítési-kivitelezési terv készítésének részletes szabályait,

6. az erdőfelújítás és az erdőnevelés részletes szabályait,

7. az erdősítési terv készítésének részletes szabályait,

8. az erdőtelepítések, a fásítások, az egészségügyi-szociális, turisztikai, parkerdei közjóléti beruházások és az erdőszerkezet-átalakítások részletes szabályait,

9. az erdészeti szakszemélyzet tagjának képzettsége feltételeivel, valamint a szakszemélyzet hatósági nyilvántartásával kapcsolatos részletes szabályokat,

10. az erdészeti képzettségre vonatkozó szabályokat,

11. az állami erdészeti szolgálat hatósági feladatot ellátó szerveinek illetékességi területét,

12. az erdészeti hatósági eljárásban fizetendő igazgatási-szolgáltatási díj mértékét,

13. az erdőfenntartási járulék, az erdőgazdálkodási bírság és az erdővédelmi bírság megfizetésének részletes szabályait,

14. az erdővédelmi mérő- és megfigyelő rendszer működésének részletes szabályait,

15. az erdőt károsító hatások megelőzésének és mérséklésének részletes szabályait,

16. a kötelezően előírt társult erdőgazdálkodási tevékenység szakmai követelményeit

rendeletben határozza meg.

(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy kijelölje az erdőtervezési körzeteket, valamint az erdő elsődleges rendeltetése szerint érintett miniszterekkel egyetértésben megállapítsa a körzeti erdőterveket és gondoskodjon azok kiadásáról.

Melléklet az 1996. évi LIV. törvényhez

Az erdőfenntartási járulék mértéke

Tájegység, Többi
állami erdészeti szolgálat területi
szerve
Tölgy
és bükk
Akác Cser kemény lomb
fafajcsoport
Lágy lomb Fenyők
(a továbbiakban: Esz.) Ft/bruttó m3
I. Északi-középhegység 1100 400 400 600 450 800
- Budapesti Esz.
- Egri Esz.
- Miskolci Esz.
II. Nagyalföld 800 500 400 600 600 400
- Budapesti Esz.
- Debreceni Esz.
- Kecskeméti Esz.
III. Dél-Dunántúl 1300 500 600 700 600 700
- Kaposvári Esz.
- Pécsi Esz.
IV. Nyugat-Dunántúl 1300 550 600 700 600 800
- Szombathelyi Esz.
- Zalaegerszegi Esz.
V. Kisalföld 1000 500 500 600 600 700
- Szombathelyi Esz.
VI. Közép-Dunántúl 1100 500 600 600 450 700
- Budapesti Esz.
- Veszprémi Esz.


A complex.hu oldal teljes egészében szerzői jogvédelem alatt áll. - Copyright Wolters Kluwer Kft. 2016. Minden jog fenntartva!