Törvények és OGY határozatok

Az oldalon a joganyagok közlönyállapota érhető el. Egységes szerkezetű, naprakész szöveget az új Jogtáron talál.
Időállapot: közlönyállapot (1997.XI.15.)

Tartalomjegyzék

1997. évi CV. törvény

a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosításáról * 

1. § (1) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 2. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Ha nemzetközi szerződés e törvénytől eltérően rendelkezik, annak szabályait kell alkalmazni. Ilyen szerződés hiányában a viszonosság elvét lehet alkalmazni, amelynek kérdésében a pénzügyminiszternek a külügyminiszterrel egyeztetett állásfoglalása az irányadó. A nemzetközi szerződésben nem szabályozott egyéb adókötelezettségekre e törvény szabályait alkalmazni kell.”

(2) Az Szja tv. 2. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Az olyan, nem magánszemélytől (társaságtól, cégtől, szervezettől stb.) származó vagyoni érték esetében, amelynek juttatóját az adott juttatás tekintetében a belföldi jogszabályok alapján nem terheli adókötelezettség, a magánszemélynek kell - a (6) bekezdésre is figyelemmel - az e törvény szerinti adókötelezettségeket teljesítenie azzal, hogy ilyen esetben az adókötelezettség meghatározásához a vagyoni érték szerzési jogcímét kell alapul venni. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha az előzőekben említettek magánszemély számára cégautó magánhasználatát biztosítják azzal, hogy egyebekben a 70. § rendelkezései az irányadók.”

2. § (1) Az Szja tv. 3. §-ának 15. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:]

„15. Társadalombiztosítási ellátás: a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény, a kötelező egészségbiztosításról szóló törvény, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény, valamint a családi pótlékról és a családok támogatásáról szóló törvény alapján folyósított ellátás.”

(2) Az Szja tv. 3. §-ának 17. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:]

„17. Egyéni vállalkozó: az a magánszemély, aki az egyéni vállalkozói igazolványa alapján vállalkozási tevékenységet végez, az igazolványában feltüntetett vállalkozási tevékenysége tekintetében, továbbá ettől függetlenül is

a) az a magánszemély, aki külön jogszabály alapján egészségügyi és szociális vállalkozást, orvosi, klinikai szakpszichológusi, továbbá magánállatorvosi, illetve egyéb egészségügyi, szociális vagy gyógyszerészi magántevékenységet folytat;

b) az egyéni vállalkozásról szóló törvény hatálybalépését megelőző jogszabályok alapján kisiparosnak, magánkereskedőnek minősülő magánszemély, valamint a jogi személy részlegét szerződéses rendszerben üzemeltető magánszemély;

c) az egyéni ügyvéd (ügyvéd) és az egyéni szabadalmi ügyvivő;

d) a közjegyző;

e) a bírósági végrehajtásról szóló törvény szerinti önálló bírósági végrehajtó;”

(3) Az Szja tv. 3. § 18. pontja b) alpontja felvezető szövegének a helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:]

„b) Őstermelői igazolvány az őstermelői tevékenységből származó bevételek nyilvántartására alkalmas, hitelesített, kormányrendelet által előírt eljárási rendben kiadott, illetve érvényesített igazolvány, amely tartalmazza”

(4) Az Szja tv. 3. § 18. pontja a következő c) ponttal egészül ki:

[E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:]

c) vetőmagbértermelés, bérnevelés, bérhizlalás, kihelyezett állattartás esetén őstermelői tevékenységből származó bevétel a termék vagy állat teljes átvételi (bruttó) ára azzal, hogy a jövedelem megállapításakor a termék vagy állat kihelyezési értéke költségként érvényesíthető.”

(5) Az Szja tv. 3. §-ának 21., 22., 23. és 24. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:]

„21. Bér: a belföldi illetőségű munkáltatóval létesített munkaviszonyból származó jövedelem - ide nem értve a munkáltató által fizetett adóköteles biztosítási díjat, valamint ide nem értve az önkéntes kölcsönös biztosító pénztártag magánszemély esetében a munkáltatói tag által fizetett munkáltatói hozzájárulást, az adóköteles társadalombiztosítási ellátás, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény alapján folyósított adóköteles ellátás - kivéve a nyugdíjat és az azzal azonosan adózó jövedelmeket -, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján folyósított munkanélküli járadék, pályakezdők munkanélküli segélye, átképzési és képzési támogatás, a fegyveres erőknél tartalékos katonai szolgálatot teljesítő magánszemély illetménye.

22. Munkaviszonyból származó jövedelem: az, amelyet a nem önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések szerint állapít meg a magánszemély vagy a munkáltató a munkaviszonyra tekintettel kifizetett és igazolt bevételből.

23. Nyugdíj: a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény, továbbá a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény alapján folyósított nyugellátás - ideértve a korkedvezményes és a korengedményes nyugdíjat, az előnyugdíjat és az egyes nyugdíjak felülvizsgálatáról, illetőleg egyes nyugdíj-kiegészítések megszüntetéséről szóló törvény 2. § (2)-(3) bekezdésének alapján folyósított pótlékot is, valamint a Magyar Köztársaság Művészeti Alapjának megszüntetéséről és a Magyar Alkotóművészeti Alapítvány létesítéséről szóló kormányrendelet 1. § (2)-(5) bekezdésében meghatározott nyugellátásokat és az egyházi nyugdíjalapból kifizetett nyugdíjat -, a mezőgazdasági szövetkezeti tagok öregségi és munkaképtelenségi járadéka, a mezőgazdasági szövetkezeti tag özvegyének özvegyi járadéka, a szakszövetkezeti tag részére járó növelt összegű öregségi járadék, a munkaképtelenségi járadék, a megváltozott munkaképességű dolgozók rendszeres szociális, átmeneti és egészségkárosodási járadéka, a nyugdíjas bányász részére a nyugdíjas bányászok szénjárandóságának pénzbeli megváltásáról szóló kormányrendelet alapján vagy e kormányrendeletben meghatározott személyeknek és összeghatárig a volt munkáltató által folyósított pénzben megváltott szénjárandóság, valamint a nyugdíjas magánszemély tagsági pótléka. Nyugdíjnak minősül a külföldről származó, nyugdíj címén folyósított jövedelem, továbbá a nemzeti helytállásért folyósított pótlék, a politikai üldözésre tekintettel a nyugdíjfolyósító szervezet által törvény vagy kormányrendelet alapján folyósított ellátás, valamint az olimpiai bajnoki járadékról szóló törvény szerinti járadék és a Kiváló és Érdemes Művészi járadékról szóló törvény alapján folyósított Kiváló, illetve Érdemes Művészi járadék.

24. Ösztöndíj: az a tanulói (hallgatói) juttatás, amelyet jogszabály alapján a közoktatási, a szakképzési, a felsőoktatási intézmény vagy helyi önkormányzat nyújt a közoktatási, szakképzési vagy a felsőoktatási intézmény tanulója részére, ideértve a felsőoktatási intézmény hallgatójának jogszabály alapján a szakmai gyakorlat idejére adott költségtérítést, továbbá a jogszabályban meghatározott feltételek szerint juttatott lakhatási támogatást is, a szakképző iskolai tanulónak a jogszabályban meghatározott tanulószerződés alapján nyújtott kötelező pénzbeli juttatást is, valamint a szakképző iskolával tanulószerződés nélkül létesített tanulói jogviszony esetén a szorgalmi idő befejezését követő összefüggő szakmai gyakorlat időtartamára nyújtott díjazás kötelező összegét is, illetve az a sportolói juttatás, amit a sportról szóló 1996. évi LXIV. törvény alapján létrehozott Gerevich Aladár Nemzeti Sport Közalapítvány nyújt.”

(6) Az Szja tv. 3. §-ának 29. és 30. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:]

„29. Ingatlan: a föld és a földdel alkotórészi kapcsolatban álló minden dolog, kivéve a földingatlan tulajdonosváltozása nélkül értékesített lábon álló (betakarítatlan) termést, terményt (pl. lábon álló fa).

30. Ingó vagyontárgy: az ingatlannak nem minősülő dolog, kivéve a fizetőeszközt, az értékpapírt és a föld tulajdonosváltozása nélkül értékesített lábon álló (betakarítatlan) termést, terményt (pl. lábon álló fa).”

(7) Az Szja tv. 3. §-ának 34. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:]

„34. Értékpapír: minden olyan okirat, adat, amelyet a Ptk., vagy a kibocsátás helyének joga értékpapírnak tekint, továbbá a közkereseti társaság részére rendelkezésre bocsátott vagyoni hozzájárulás, a betéti társaság részére rendelkezésre bocsátott vagyoni betét, a kft. üzletrész, a szövetkezetekről szóló törvény szerinti részjegy, célrészjegy és más vagyoni hozzájárulás a szövetkezeti tagsági kölcsön kivételével, valamint más, tagsági jogot megtestesítő vagyoni részesedés.”

(8) Az Szja tv. 3. §-ának 44. pontja helyébe következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:]

„44. Azonos munkakör: a 9006/1996. (SK 12.) KSH közleménnyel kiadott, 1997. január 1-jén hatályos Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere szerint azonosnak minősülő munkakör.”

(9) Az Szja tv. 3. §-a a következő 49., 50., 51., 52., 53., 54., 55., 56. és 57. ponttal egészül ki:

[E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:]

„49. Magánnyugdíjpénztár: a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény hatálya alá tartozó szervezet.

50. Adóköteles biztosítási díj: a kifizető által kötött olyan biztosítás díja, amely alapján a biztosító szolgáltatása magánszemélyt biztosítottként vagy kedvezményezettként illet meg, ide nem értve a kifizető által kötött biztosítás 1. számú melléklet szerint adómentes díját.

51. Termőföld: a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 3. § a), f) pontjaiban meghatározott földterület.

52. Közcélú adományra vonatkozó igazolás: a közcélú adomány jogosultja által kiállított olyan igazolás, amely tartalmazza a kiállító és a magánszemély (ideértve az egyéni vállalkozót is) megnevezését, nevét, székhelyét, lakóhelyét, telephelyét, adószámát, a közcélú adomány összegét és a támogatott célt, továbbá - közhasznú szervezet, kiemelkedően közhasznú szervezet esetében - a közhasznúsági fokozatot és a bejegyzésről rendelkező bírósági határozat számát, illetőleg a vonatkozó kérelem bírósági ügyszámát.

53. Termőföld haszonbérbeadása: a termőföld magánszemély tulajdonosa vagy haszonélvezője által egy vagy több évre, írásban kötött megállapodás alapján, bérleti díj ellenében mező-, erdőgazdasági, illetve halászati hasznosításra történő földterület-bérbeadás.

54. A 13. számú melléklet alkalmazásában a beruházás értékét a beruházás megkezdésének napjától az adókedvezményre jogosító üzembe helyezés napjáig - az e törvény 11. számú mellékletében foglalt rendelkezések figyelembevételével - elszámolt beszerzési, előállítási érték alapján kell megállapítani.

55. Falusi vendégfogadás: a magánszemély által nem egyéni vállalkozóként, saját tulajdonában lévő falusi lakóház magánszemély egyéni vagy családi üdülése keretében részben vagy egészben történő üzletszerű hasznosításával folytatott, legfeljebb tíz ágyra kiterjedő szállásadó, étkeztetési és szabadidő program szolgáltató tevékenység (beleértve a háztartás, a gazdaság működésének bemutatását is). Nem minősül falusi vendégfogadásnak az étkeztetés, az italmérés, a szabadidő program szolgáltatás, ha nem szállásadás (üdülés) keretében történik.

56. Falusi lakóház: a kiemelt gyógyhelynek, gyógy- és üdülőhelynek nem minősülő községben, már kialakult tanyás térségben lévő lakóház (családi ház) a hozzá tartozó épületekkel, helyiségekkel, területtel.

57. Falusi vendégfogadás bevétele, a magánszálláshelyek idegenforgalmi célú hasznosításáról szóló kormányrendelet szerint meghatározott magánszállásadás bevétele (beleértve a szállásadás keretében nyújtott étkeztetés, italmérés, szabadidő program szolgáltatás bevételét is): önálló tevékenységből származó olyan bevételek, amelyek a 4. § (4)-(5) bekezdése alkalmazásában részben sem minősülnek vagyontárgy hasznosításából származónak.”

3. § Az Szja tv. 7. §-a a következő h), i), j) k) és l) pontokkal egészül ki:

[A jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a következő bevételeket:]

„h) a hatóság által jogszabály alapján elengedett köztartozást;

i) azt az összeget, amelyet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény rendelkezései szerint társadalombiztosítási ellátásra kötött megállapodás alapján a magánszemély helyett más fizet meg;

j) azt az összeget, amelyet a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény rendelkezései szerint tagdíj fizetésére kötött támogatási megállapodás alapján a magánszemély helyett más fizet meg;

k) azt az összeget, amelyet a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény rendelkezései szerint a munkáltató a magánszemély tagdíjának kiegészítéseként egyoldalú kötelezettségvállalás alapján a magánnyugdíjpénztárba fizet;

l) azt az összeget, amelyet a pedagógus a szakvizsgájához, továbbképzéséhez, átképzéséhez törvény alapján költségvetési támogatásból kap költségtérítésként, természetbeni juttatásként, ide nem értve azt az összeget, amelyet anyagi ösztönzés címén kap.”

4. § (1) Az Szja tv. 11. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Nem kell bevallani azt a bevételt, amelyet a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni, továbbá a 0 százalékos adómérték alá eső jövedelmet, valamint az egyes külön adózó jövedelmek közül az ingó vagyontárgy(ak) értékesítéséből származó jövedelmet, ha annak összege kevesebb évi 100 ezer forintnál, valamint azokat, amelyek után az adót a kifizető megállapította és levonta, de be kell vallani - ha e törvény másként nem rendelkezik - az utóbbiak közül az osztalékból és árfolyamnyereségből származó jövedelmet. A termőföld bérbeadásából származó jövedelmet az adózás rendjéről szóló törvény vonatkozó rendelkezései alapján kell bevallani.”

(2) Az Szja tv. 11. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Nem kell adóbevallást adnia annak a magánszemélynek, akinek az adóévben csak nyugdíja és/vagy azzal azonosan adózó jövedelme van és/vagy olyan jövedelme van, amelyet a (3) bekezdés rendelkezései szerint nem kell bevallani, és/vagy olyan bevétele van, amelyet a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni, és/vagy 10 ezer forintot el nem érő osztalékjövedelme van, feltéve, hogy abból a kifizető az adót levonta és/vagy adóbevallási kötelezettségének - ha annak feltételei a mezőgazdasági kistermelőre vonatkozó rendelkezések szerint fennállnak - egyszerűsített bevallási nyilatkozat aláírásával tesz eleget. Nem kell adóbevallást adnia annak a magánszemélynek, akinek az előzőekben említettek mellett, vagy attól függetlenül kizárólag magánnyugdíjpénztár szolgáltatásaként van az adóévben jövedelme és a magánnyugdíjpénztárnak nyilatkozatot ad, hogy a törvény rendelkezései szerint nincs adófizetési kötelezettsége. A magánnyugdíjpénztár a nyilatkozatokról adatot szolgáltat az adóhatóságnak.”

5. § Az Szja tv. 12. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseinek alkalmazásával lehet eljárni - figyelemmel a (3) bekezdésben foglaltakra - akkor, ha]

„a) a magánszemélynek kizárólag egy munkáltatótól származik önálló vagy nem önálló tevékenységből bevétele, egyéb jövedelme, valamint akkor is, ha kizárólag a munkáltatójától szerez osztalék, árfolyamnyereség címén jövedelmet, továbbá akkor is, ha az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár által jóváírt támogatói adományt kizárólag a munkáltatója fizette be;”

6. § Az Szja tv. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„20. § (1) A magánszemély csökkentheti az erdő véghasználattal érintett kitermelt vagy lábon álló faállományának értékesítéséből származó bevételét az erről szóló rendeletben megállapított, a befejezett célállományra igényelhető normatív erdőfelújítási támogatási érték legfeljebb 80 százalékának megfelelő - az Erdőfelügyelőség által erre a célra nyitott, elkülönített számlára befizetett - összeggel.

(2) A magánszemély az erdőfelújítás teljesítésének arányában kiutalt normatív támogatás összegéből és a visszautalt összegből akác és lágy lombos célállomány esetében az erdőfelújítás kezdő évét követő ötödik év végéig, egyéb fafajtáknál a nyolcadik év végéig költségként az igazolt kiadásokat számolhatja el, valamint a kiutalt normatív támogatás mértékéig terjedő összeget igazolás nélkül vonhatja le. A fennmaradó - az előzőekben említett határidőn túl visszautalt - összeg teljes egészében bevételnek számít.”

7. § (1) Az Szja tv. 25. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A nem önálló tevékenység bevételének számít minden olyan vagyoni érték, amelyet a magánszemély e tevékenységével összefüggésben pénzbeli formában vagy természetbeni munkabérként rendszeresen vagy esetenként kap, ideértve a munkáltató által fizetett adóköteles biztosítási díjat, továbbá ideértve az önkéntes kölcsönös biztosító pénztártag magánszemély esetében a munkáltatói tag által az adóévben befizetett munkáltatói hozzájárulást, valamint ideértve a nem önálló tevékenységgel összefüggésben költségtérítés címén kapott összeget. A nem önálló tevékenység bevételének nem része a természetbeni juttatás értéke, valamint a kamatkedvezmény címén szerzett jövedelem.”

(2) Az Szja tv. 25. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(2) A jövedelem megállapításánál nem kell figyelembe venni azt a bevételt,]

„a) amelyet a munkáltatótól az alkalmazottja, a társas vállalkozástól a társas vállalkozás tevékenységében személyesen közreműködő tagja üzemanyag-megtakarítás címén kap a munkáltató, a társas vállalkozás által üzemeltetett gépjármű használatára tekintettel, azzal, hogy üzemanyag-megtakarításnak minősül az az összeg, amely nem több, mint a gépjármű által futott, útnyilvántartással (menetlevéllel) igazolt kilométer alapján az üzemanyag fogyasztási norma és az APEH által közzétett üzemanyagár figyelembevételével kiszámított összegnek a munkáltató által, a társas vállalkozás által számla (számlák) alapján elszámolt összeget meghaladó része, ideértve azt az esetet is, amikor a munkáltató, a társas vállalkozás a saját kezelésében lévő töltőállomáson biztosítja az alkalmazottjának, a tagjának az üzemanyag felvételét és az üzemanyag felhasználása során megtakarítás mutatkozik a fogyasztási normához képest;”

(3) Az Szja tv. 25. §-ának (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

[(2) A jövedelem megállapításánál nem kell figyelembe venni azt a bevételt,]

„c) amelyet a munkáltatótól belföldi kiküldetési rendelvény alapján költségtérítés címén kap a magánszemély, feltéve, hogy annak összege nem haladja meg a jogszabályban meghatározott mértéket.”

8. § (1) Az Szja tv. 28. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Egyéb jövedelem az önálló és a nem önálló tevékenységből származó bevétel körébe nem sorolható minden olyan bevétel - az e §-ban említett kivétellel - teljes egészében, amelynek adózására e törvény külön rendelkezést nem tartalmaz. Egyéb jövedelem pl. a nyugdíj, a magánnyugdíjpénztár által szolgáltatásként kifizetett összeg, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár által a magánszemély javára jóváírt támogatói adomány a jóváíráskor, a kifizető (de nem a munkáltató) által fizetett adóköteles biztosítási díj, valamint a törvény eltérő rendelkezésének hiányában a kifizető által átvállalt kötelezettség, a kifizető által elengedett tartozás.”

(2) Az Szja tv. 28. §-a a következő (5)-(6) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Egyéb jövedelemnek minősül a vásárolt (engedményezett) követelésből származó, a követelés vásárlási (engedményezési) ellenértékét meghaladó bevétel egésze.

(6) Az a vagyoni érték, amelyet olyan, nem magánszemély (társaság, cég, szervezet stb.) juttat természetben, amelyet az adott juttatás tekintetében a belföldi jogszabály alapján nem terhel adókötelezettség, a szokásos piaci érték alapulvételével egyéb jövedelemnek minősül, kivéve, ha szerzési jogcíme e törvény alapján megállapítható.”

9. § Az Szja tv. 33. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„33. § (1) A számított adót adójóváírás csökkenti, amely egyenlő az adóévben megszerzett bér 20 százalékával, de legfeljebb jogosultsági hónaponként 4200 forinttal.

(2) Jogosultsági hónapnak az a hónap számít, amelyre a magánszemélyt bér illette meg az adóévben. Az a hónap, amelyben többször és/vagy több kifizetőtől illette meg bér a magánszemélyt, egy jogosultsági hónapnak számít. Egy adóévben legfeljebb 12 jogosultsági hónap vehető figyelembe.”

10. § Az Szja tv. a 33. § után a következő címmel és 33/A. §-sal egészül ki:

„A nyugdíjjárulék és a magánnyugdíjpénztári tagdíj engedménye

33/A. § A számított adót csökkenti a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény rendelkezései alapján

a) nem megállapodás szerint fizetett nyugdíjjárulék,

b) a magánnyugdíjrendszer keretében - nem megállapodás alapján és nem kiegészítésként - fizetett tagdíj

együttes összegének a 25 százaléka.”

11. § Az Szja tv. 34. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„34. § (1) A számított adót csökkenti:

a) annál a nyugdíjas magánszemélynél, akinek a nyugdíja nem adómentes, a nyugdíj, és/vagy

b) a gyermekgondozási segély, ideértve az ahhoz kapcsolódó jövedelempótlékot, és/vagy

c) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény alapján kapott gyermeknevelési támogatás, és/vagy

d) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény alapján kapott ápolási díj, és/vagy

e) az ösztöndíj, és/vagy

f) az egészségügyi és szociális intézmény keretében szociális gondozásért, továbbá a lelki segélyszolgálatért kapott összeg, de együttesen legfeljebb évi 36 ezer forint, és/vagy

g) a szabadságvesztés-büntetése idején munkát végző magánszemély e tevékenységéből származó jövedelme, és/vagy

h) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény alapján fizetett nevelőszülői díj

összegének az adótábla szerint kiszámított adója.

(2) A számított adót - legfeljebb annak mértékéig - csökkenti a magánnyugdíjpénztár által szolgáltatásként kifizetett összeg adótábla szerinti legmagasabb adókulccsal megállapított adójának 50 százaléka.”

12. § Az Szja tv. 35. §-a és annak címe helyébe a következő cím és rendelkezés lép:

„A társadalombiztosítási, a magánnyugdíjpénztári és az önkéntes kölcsönös biztosítópénztári befizetések kedvezményei

35. § (1) Az összevont adóalap adóját csökkenti annak az összegnek a 25 százaléka, amelyet

a) a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény rendelkezései alapján társadalombiztosítási ellátásra kötött megállapodás szerint a nyugellátásra jogosító szolgálati idő, illetőleg a nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából a magánszemély saját maga javára, illetőleg a nem egyéni vállalkozó magánszemély valamely más magánszemély javára fizet meg;

b) amelyet a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény rendelkezései alapján tagdíj fizetésére kötött megállapodás szerint a magánszemély saját maga javára, illetőleg a nem egyéni vállalkozó magánszemély támogatási megállapodás szerint valamely más magánszemély javára fizet meg.

(2) Az összevont adóalap adóját csökkenti az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár(ak)ba az adóévben a magánszemély tag befizetése és/vagy a magánszemély tag munkáltatójának munkáltatói hozzájárulása, valamint a magánszemély egyéni számláján az adóévben jóváírt támogatói adomány együttes összegének

a) kiegészítő nyugdíjpénztár esetében az 50 százaléka,

b) kiegészítő egészségpénztár esetében a 25 százaléka,

c) kiegészítő önsegélyező pénztár esetében a 25 százaléka,

de együttesen legfeljebb 100 ezer forint.

(3) A (2) bekezdés rendelkezésében meghatározott összeg további 30 ezer forinttal növelten érvényes - legfeljebb nyugdíjbavonulása évéig - azon magánszemély esetében, aki 2020. január 1-je előtt tölti be a jogszabályok alapján reá vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt.

(4) Az összevont adóalap adóját csökkenti a magánnyugdíjpénztárba a magánszemély saját tagdíját kiegészítő befizetésnek - ide nem értve a munkáltató által egyoldalú kötelezettségvállalás alapján e címen fizetett összeget - az 50 százaléka.

(5) Az (1)-(4) bekezdés szerinti kedvezményeket az adózás rendjéről szóló törvény előírásai szerint kiadott igazolás alapján lehet igénybe venni, amely értelemszerűen tartalmazza az adóévben a magánszemély által befizetett összeget, illetőleg a munkáltató által befizetett hozzájárulást, illetőleg a magánszemély egyéni számláján jóváírt támogatói adomány összegét. A munkáltatói befizetések esetében (kivéve, ha az támogatói adomány), a munkaviszonyból származó jövedelem megszerzésére vonatkozó szabályt kell értelemszerűen alkalmazni.”

13. § Az Szja tv. 36. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A hallgató választhatja a befizetett tandíj kedvezményének elhalasztott igénybevételét a következők szerint.

a) Abban az esetben, ha a hallgató hallgatói jogviszonya fennállásának bármely évében a (3) bekezdésben felsorolt magánszemélyek egyike sem veszi igénybe az (1) bekezdésben meghatározott adókedvezményt, akkor a hallgató - a c) pontban megjelölt igazolás alapján - nyilvántarthatja az adóévben (adóévekben) befizetett tandíj összegét abból a célból, hogy a hallgatói jogviszonyának első ízben történő megszűnése évét követően a tandíjfizetés évére vonatkozó rendelkezések szerint egyébként igénybe vehető adókedvezményt legfeljebb öt egymás utáni évben tetszőleges elosztásban érvényesítse.

b) A tandíj kedvezményének elhalasztott igénybevétele - figyelemmel a c) pont rendelkezésére is - arra az adóévre befizetett tandíj után érvényesíthető, amely adóévben hallgatói munkadíjkedvezményt a hallgató nem vett igénybe.

c) A tandíj kedvezményének elhalasztását, valamint a kedvezmény összegét az (1) bekezdésben meghatározott igazolásra az azt kiállító felsőoktatási intézmény rájegyzi.”

14. § Az Szja tv. 41. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„41. § (1) Az összevont adóalap adóját csökkenti - a másolat megőrzése mellett kiadott igazolás alapján - a közcélú adomány kedvezménye, valamint az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár(ak)ba a nem pénztártag magánszemély-támogató által befizetett pénzbeli adomány 30 százaléka, kivéve bármelyiket, ha azt az egyéni vállalkozó a vállalkozói adóalap megállapításánál levonta.

(2) A közcélú adomány a közhasznú szervezetekről szóló törvényben meghatározott tevékenységet (tevékenységeket) folytató közhasznú szervezet, kiemelkedően közhasznú szervezet közhasznú tevékenységének céljára, továbbá a közérdekű kötelezettségvállalás céljára az adóévben befizetett (átadott) pénzösszeg a (3) bekezdésben említettek kivételével.

(3) Nem minősül közcélú adománynak és nem jogosít a kedvezmény igénybevételére az olyan igazolt összeg, amellyel összefüggő jogügylet vonatkozó dokumentumai (így különösen az alapító okirat, tájékoztató, reklám stb.) és körülményei (szervezés, kapcsolódó feltételek) valós tartalma alapján akár közvetve is megállapítható, hogy annak befizetése csak látszólagos, vagy a befizetés csak látszólagosan szolgálja a közcélú adomány fogalmába sorolt célokat, vagy az adókedvezménnyel elérhető vagyoni előny megszerzése mellett az adományozó magánszemély vagy annak közeli hozzátartozója további vagyoni előnyben részesül. Ilyen esetekben az igazolás kiállítása valótlan adat feltüntetésének minősül.

(4) A közcélú adomány kedvezménye

a) a kiemelkedően közhasznú szervezet esetében a befizetett összeg 35 százaléka, legfeljebb azonban az összevont adóalap a 35-40. § rendelkezései figyelembevételével módosított adójának 30 százaléka;

b) a közhasznú szervezet, illetőleg a közérdekű kötelezettségvállalás esetében a befizetett összeg 30 százaléka, legfeljebb azonban az a) pontban említett adó 15 százaléka, illetőleg az a) pont szerinti esettel együttes előfordulás esetén is legfeljebb a 35 százaléka.”

15. § Az Szja tv. 42. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az (1) bekezdésben említett jogcímen levont összeget az adóhatóságnak be kell jelenteni és 20 százalékkal növelten 15 napon belül meg kell fizetni, ha a magánszemély a 7. számú mellékletben foglaltak szerint a rendelkezési jogát a szerződéskötést követő 10 éven belül gyakorolja.”

16. § Az Szja tv. 44. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdésben foglalt korláton belül a 41-43. § rendelkezéseiben említett csökkentő tételek együttes összege nem lehet több, mint az összevont adóalap a 35-40. § rendelkezései figyelembevételével módosított adójának 50 százaléka, valamint az osztalék, az árfolyamnyereség adója együttesen, azzal, hogy az árfolyamnyereség adóját csökkenteni kell a 67. § (6) bekezdése szerint figyelembe vett árfolyamveszteség 20 százalékával.”

17. § Az Szja tv. 45. §-ának és az azt megelőző címnek a helyébe a következő rendelkezés lép:

„Rendelkezés a befizetett adó meghatározott részének felhasználásáról

45. § A magánszemély nyilatkozatban rendelkezhet az összevont adóalapja adójának a kedvezmények levonása után fennmaradó része (befizetett adó) meghatározott részéről, amelynek átutalásáról az APEH külön törvényben meghatározott mértékben, kedvezményezett(ek) javára és eljárás szerint gondoskodik.”

18. § (1) Az Szja tv. 46. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(2) A (1) bekezdés alkalmazása során az adóelőleg kiszámításához a jövedelmet a következőképpen kell figyelembe venni:]

„b) Ha a kifizető jogszabály szerint igazolás nélkül elszámolható e törvény által elismert költség fedezetére szolgáló költségtérítést vagy olyan költségtérítést (is) fizet, amellyel szemben a magánszemély annak felhasználásáról a kifizetőnek nyilatkozik, akkor a költségtérítésből a jogszabály rendelkezése szerint meghatározott összeget, vagy a magánszemély költségnyilatkozata szerinti összeget az adóelőleg megállapításánál nem kell jövedelemként figyelembe venni. E pont szerinti költségnyilatkozatot az APEH által e célból a Magyar Közlönyben közzétett formában és tartalommal lehet tenni.”

(2) Az Szja tv. 46. §-ának (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) Ha a magánszemély igazolja, hogy egyéni vállalkozó vagy mezőgazdasági őstermelő, akkor az e tevékenységekre tekintettel kifizetett összegből a kifizetőnek nem kell adóelőleget levonnia.

(4) Nem kell adóelőleget levonni a nyugdíjból és az azzal azonosan adózó jövedelmekből, valamint - ha a magánszemély nyilatkozatot ad, hogy a törvény rendelkezései szerint az adóévben nem lesz adófizetési kötelezettsége - a magánnyugdíjpénztár által szolgáltatásként kifizetett összegből. Ilyen nyilatkozat hiányában a magánnyugdíjpénztári szolgáltatás címén kifizetett összeg adóelőlegének mértéke 10 százalék.”

(3) Az Szja tv. 46. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) Ha a (2) bekezdés alkalmazása során a magánszemély bármely bevételéből az adóelőleg(ek) megállapításánál a magánszemély nyilatkozata alapján figyelembe vett költség meghaladja az adóbevallásban elszámolt igazolt költséget, akkor az év során az adóelőleg(ek) megállapításánál a magánszemély nyilatkozata alapján figyelembe vett költség és az adóbevallásban elszámolt igazolt költség különbségének 12 százalékát költségkülönbözet címén külön adóként kell megfizetnie, amely összeget az adóbevallásában fel kell tüntetnie, valamint az adófizetésre vonatkozó szabályok szerint kell befizetnie. Nem kell alkalmazni ezt a rendelkezést akkor, ha a költségkülönbözet nem több az adóelőleg(ek) megállapításánál figyelembe vett költség 5 százalékánál.”

19. § Az Szja tv. 47. §-a (5) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, továbbá a következő d) és e) ponttal egészül ki:

[(5) A munkáltató, a bér kifizetője az adóelőleg levonásánál figyelembe veszi:]

„c) a havi adójóváírást, amely - figyelemmel az adójóváírásra vonatkozó rendelkezésekre is - az adott havi rendszeres és nem rendszeres bér 20 százaléka, de legfeljebb havi 4200 forint;

d) a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény rendelkezései alapján havonta

da) nem megállapodás szerint fizetett nyugdíjjárulék,

db) a magánnyugdíjrendszer keretében - nem megállapodás alapján és nem kiegészítésként - fizetett tagdíj

együttes összegének a 25 százalékát;

e) a bérfizetést megelőzően a magánnyugdíjrendszer keretében a magánszemély tagdíját kiegészítő igazolt, saját (tőle levont) befizetés után járó kedvezményt.”

20. § Az Szja tv. 49. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az egyéni vállalkozó a vállalkozói kivét adóelőlegét legalább az év elejétől kivett összeg adótábla szerinti adójának és az év során már ilyen címen megfizetett adóelőlegnek a különbözeteként, az elszámolás negyedévét követő hónapban az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint fizeti meg.”

21. § Az Szja tv. 49/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az egyéni cégként bejegyzett egyéni vállalkozó, ha a tevékenységének megszüntetése nélkül egyszemélyes korlátolt felelősségű társasággá vagy részvénytársasággá alakul át, továbbá az egyéni ügyvéd (ügyvéd), ha tevékenységének megszüntetése nélkül tevékenységét ügyvédi irodában folytatja, az átalakulás napján (az ügyvédi irodába történő átlépés napján) e törvény és az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint adóbevallást ad be, és ezzel egyidejűleg az adót megfizeti, azzal, hogy az e fejezetben és a 10. számú mellékletben a tevékenység megszüntetésére előírt szabályokat nem kell alkalmaznia, azonban vállalkozói adóalapját és vállalkozói osztalékalapját az e fejezetben és a 10. számú mellékletben a tevékenység megszüntetésére előírt szabályok alkalmazásával és ezen szabályok alkalmazása nélkül is meg kell állapítania és a vállalkozói osztalékalapok különbözetét, mint vállalkozásba adózatlanul befektetett jövedelmet kell nyilvántartania.”

22. § (1) Az Szja tv. 49/B. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A vállalkozói bevételt növeli:

a) a számla/számlák (egyszerűsített számla/számlák, számlát helyettesítő okmány/okmányok) áfa nélküli értékének 20 százaléka, ha külön jogszabályban meghatározott módon számított értéket meghaladó kiadást igazoló számla/számlák szerint az ellenérték kifizetése készpénzben történt; nem kell ezt a rendelkezést alkalmazni akkor, ha a számla/számlák kibocsátója - az egyéni vállalkozót kivéve - magánszemély;

b) a gazdasági kamarákról szóló törvény előírása alapján kamarai tagdíj címén az egyéni vállalkozó által az adóévben megfizetett összeg 50 százaléka, de legfeljebb tízezer forint.”

(2) Az Szja tv. 49/B. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) Az e § rendelkezése szerint megállapított jövedelemből levonható a VIII. fejezetben említett közcélú adomány az erre vonatkozó igazolás alapján és feltételek teljesülése esetén a következők szerint:

a) a kiemelkedően közhasznú szervezetnek történő befizetésnél a befizetés 150 százaléka, de legfeljebb a jövedelem 20 százalékáig terjedően,

b) a közhasznú szervezetnek, illetőleg a közérdekű kötelezettségvállalás címén történő befizetésnél a befizetett összeg, de legfeljebb a jövedelem 20 százalékáig terjedően, illetőleg az a) pont szerinti esettel együttes előfordulás esetén is legfeljebb a jövedelem 25 százalékáig terjedően, valamint az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba a nem pénztártag egyéni vállalkozó támogató által befizetett összeg legfeljebb a jövedelem 20 százalékáig, illetőleg az a) és b) pont szerinti esettel (esetekkel) együttes előfordulás esetén is legfeljebb a jövedelem 25 százalékáig terjedően.”

(3) Az Szja tv. 49/B. §-ának (10)-(11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) A vállalkozói személyi jövedelemadót - legfeljebb annak összegéig - csökkentik

a) a 13. számú melléklet rendelkezései szerint megadott módon és feltételekkel, valamint az átmeneti rendelkezések szerint a vállalkozói adókedvezmények azzal, hogy vállalkozói adókedvezményre jogosító ugyanazon beruházáshoz kapcsolódó adókedvezmények közül - választás szerint - ugyanabban az adóévben csak az egyik érvényesíthető;

b) a gazdasági kamarákról szóló törvény előírása alapján kamarai tagdíj címén az egyéni vállalkozó által az adóévben megfizetett összeg 50 százaléka, de legfeljebb tízezer forint.

(11) A (10) bekezdés a) pontjának rendelkezését az egyéni vállalkozó azzal a korlátozással alkalmazhatja, hogy a vállalkozói személyi jövedelemadónak legalább a 30 százalékát meg kell fizetnie, kivéve, ha 100 százalékos adókedvezményre való jogosultsága van.”

23. § (1) Az Szja tv. 50. § (1) bekezdése a) pontjának 2. és 3. alpontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[a) az átalányadózás megkezdését közvetlenül megelőző adóévben]

„2. a) (2) bekezdés a)-k) pontjában említett tevékenység(ek)ből, valamint az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló kormányrendelet alapján vendéglátó tevékenység(ek)ből származó egyéni vállalkozói bevétele az évi 3 millió forintot (annak az 1. pont rendelkezése alapján az időarányos részét) nem haladta meg, vagy

3. az évi 15 millió forintot (annak az 1. pont rendelkezése alapján az időarányos részét) nem haladta meg, ha az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló kormányrendelet alapján folytatott kiskereskedelmi tevékenységet (kivéve az említett jogszabály 1. számú melléklete szerinti 10. Iparcikk jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletből a 115. Szórakoztató játékautomaták terme üzemeltetését);”

(2) Az Szja tv. 50. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(2) Az egyéni vállalkozó átalányadózására jogosító tevékenységek a következők:]

„a) KSH Ipari Termékek Jegyzékében, Építményjegyzékében, a Mezőgazdasági és Erdészeti Termékek Jegyzékében szereplő ipari és mezőgazdasági termékelőállítás, építőipari kivitelezés;”

(3) Az Szja tv. 50. §-a (2) bekezdésének h)-i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a következő j) és k) ponttal egészül ki:

[(2) Az egyéni vállalkozó átalányadózására jogosító tevékenységek a következők:]

„h) az iroda-, számítógép javítás és karbantartás (SZJ 125);

i) a fényképészet, videofelvétel-készítés (SZJ 1444);

j) egyéb szolgáltatás (SZJ 20) felsorolásból:

- 201 mosás, vegytisztítás, textilfestés,

- 202 fodrászat, szépségápolás;

k) az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló kormányrendelet alapján folytatott vendéglátó tevékenység, kiskereskedelmi tevékenység (kivéve az említett jogszabály 1. számú melléklete szerinti 10. Iparcikk jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletből a 115. Szórakoztató játékautomaták terme üzemeltetését).”

24. § Az Szja tv. 53. §-ának (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) Az átalányadózás szerint adózó egyéni vállalkozót a bevételből az (1) bekezdésben meghatározott mértéken túl további 7 százalékpont vélelmezett költséghányad levonása illeti meg, ha az adóév egészében az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló kormányrendelet alapján kiskereskedelmi tevékenységet folytat, kivéve az említett jogszabály 1. számú melléklete szerinti 10. Iparcikk jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletből a 115. Szórakoztató játékautomaták terme üzemeltetését.

(3) Az átalányadózás szerint adózó egyéni vállalkozót a bevételből az (1)-(2) bekezdésben meghatározott mértéken túl további 6 százalékpont vélelmezett költséghányad levonása illeti meg, ha a (2) bekezdés szerinti kiskereskedelmi tevékenysége (külön-külön vagy együttesen) az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló kormányrendeletben foglaltak közül az adóév egészében kizárólag a következők működtetésére terjed ki:

üzletköri jelzőszám
- élelmiszer jellegű áruház 11.
- élelmiszer jellegű vegyes üzlet 12.
- élelmiszerüzlet 21.
- zöldség és gyümölcs szaküzlet 22.
- hús, húskészítmény, baromfi szaküzlet 23.
- hal és halkészítmény szaküzlet 24.
- kenyér és pékáru szaküzlet 25.
- vegyiáruk üzlete 41.
- drogéria 42.
- festékek, gyanták és lakkok szaküzlete 44.
- mezőgazdasági, méhészeti szaküzlet, termény- és takarmánybolt 74.

25. § (1) Az Szja tv. 62. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az ingatlan, a vagyoni értékű jog átruházásából származó - a 63. § (5) bekezdésének rendelkezését is figyelembe véve megállapított - bevételből le kell vonni az átruházó magánszemélyt terhelő következő igazolt költségeket, kivéve azokat, amelyeket valamely tevékenységéből származó bevételével szemben költségként elszámolt:

a) a megszerzésre fordított összeget, és az ezzel összefüggő más kiadásokat;

b) az értéknövelő beruházásokat;

c) az átruházással kapcsolatos kiadásokat.”

(2) Az Szja tv. 62. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, továbbá a következő (4)-(5) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Ha a megszerzésre fordított összeg a (2) bekezdés rendelkezései szerint nem állapítható meg, akkor a bevételt annak 75 százalékával kell csökkenteni.

(4) Az ingatlan átruházásából származó jövedelem, ha az átruházás a megszerzés évében vagy az azt követő öt évben történik, az (1)-(3) bekezdés rendelkezései szerint kiszámított összeg (e bekezdés alkalmazásában: számított összeg). Ezt követően a jövedelmet úgy kell megállapítani, hogy a számított összeget csökkenteni kell, ha az átruházás - a megszerzés évét követő évet első évnek tekintve -,

a) a hatodik évben történik, a számított összeg 10 százalékával,

b) a hetedik évben történik, a számított összeg 20 százalékával,

c) a nyolcadik évben történik, a számított összeg 30 százalékával,

d) a kilencedik évben történik, a számított összeg 40 százalékával,

e) a tizedik évben történik, a számított összeg 50 százalékával,

f) a tizenegyedik évben történik, a számított összeg 60 százalékával,

g) a tizenkettedik évben történik, a számított összeg 70 százalékával,

h) a tizenharmadik évben történik, a számított összeg 80 százalékával,

i) a tizennegyedik évben történik, a számított összeg 90 százalékával,

j) a tizenötödik évben vagy később történik, a számított összeg 100 százalékával.

(5) A vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem az (1)-(3) bekezdés rendelkezései szerint kiszámított összeg, azzal, hogy nem számít bevételnek az 1982. január 1-je előtt szerzett vagyoni értékű jog átruházásából származó vagyoni ellenérték.”

26. § (1) Az Szja tv. 65. §-ának (1) bekezdése a következő g) és h) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában kamat:)

„g) a tőkeértéknövelő (a hozamot vagy annak egy részét tőkésítő), nyilvánosan forgalomba hozott és forgalmazott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír tőkeérték-növekménye is;

h) a b) és a g) pontban nem említett hitelviszonyt megtestesítő értékpapír névértéknél alacsonyabb (diszkont) jegyzési ára és a névértéke között, illetőleg tőkeérték-növekmény címén kamat helyett elért bevétel is azzal, hogy ebben az esetben az e) és f) pont rendelkezését alkalmazni kell.”

(2) Az Szja tv. 65. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdésben felsorolt eseteken kívül, illetőleg az ott meghatározott korlátokat meghaladóan kamat és/vagy árfolyamnyereség címén megszerzett bevétel a magánszemély egyéb jövedelmének számít, kivéve a nyilvánosan forgalomba hozott és forgalmazott értékpapír nyilvános forgalmazásban elért árfolyamnyereségét.”

(3) Az Szja tv. 65. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) E § alkalmazásában:

a) nyilvános forgalomba hozatalnak minősül az értékpapír nyilvános ajánlattétel útján történő kibocsátása, illetve a korábban zártkörűen forgalomba hozott értékpapír eladásra történő felajánlása nyilvános ajánlattétel útján;

b) zártkörű forgalomba hozatalnak minősül az értékpapírnak az a) pontban foglaltaktól eltérő módon történő forgalomba hozatala, így különösen az értékpapír egyedileg előre meghatározott befektető részére történő kibocsátása a befektetőnek az értékpapír átvételére vonatkozó előzetes szándéknyilatkozata alapján;

c) nyilvános forgalmazás az értékpapírnak bárki számára azonos feltételekkel történő forgalmazása;

d) zárt forgalmazás az értékpapírnak a c) pontban foglaltaktól eltérő adásvétele, illetőleg ettől függetlenül is, előre meghatározott személyek körében történő forgalmazása.”

(4) Az Szja tv. 65. §-a a következő (6)-(7) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az (1) bekezdés g) pontjában említett tőkeérték-növekmény adójának mértéke az értékpapír kibocsátásakor a kamatra érvényes adómértékkel egyezik meg. Az adót az értékpapír lejáratát követően kifizetett megnövelt tőkeértékből a kifizető állapítja meg, vonja le, és fizeti be.

(7) Az (1) bekezdés g) pontjában említett tőkeérték-növekmény helyett elért árfolyamnyereség nem számít bevételnek.”

27. § (1) Az Szja tv. 66. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(2) Az (1) bekezdés a) pontjában említett osztalék után az adót a következők szerint kell megállapítani:]

„c) a magánszemélynek osztalék címén kifizetett összegből a b) pontban meghatározott összeget meg nem haladó rész után 20 százalék, a további rész után 35 százalék az adó mértéke.”

(2) Az Szja tv. 66. §-ának (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az (1) bekezdés a) pontjában említett esetben az osztalék adóját a kifizető az osztalék-kifizetés napján állapítja meg és vonja le az osztalék megállapításának időpontjában érvényes adómérték szerint.

(4) Az osztalékelőleg adója 20 százalék, amelyet az (2), illetőleg (6) bekezdés szerint megállapított adóval szemben, mint adóelőleget kell elszámolni. Osztalékelőlegnek kell tekinteni a kifizető által az osztalékra jogosult magánszemély részére a várható osztalékra tekintettel kifizetett, a kifizetőnél - a levont adóval csökkentve - követelésként nyilvántartásba vett összeget.”

(3) Az Szja tv. 66. §-ának (6)-(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az ügyvédi iroda tagja esetében a (2) bekezdés rendelkezése oly módon alkalmazható, hogy az a) pontban említett vagyoni betét arányában meghatározott érték helyett az osztalékfizetés időpontjában fennálló taglétszám alapulvételével egy tagra jutó értéket kell figyelembe venni, vagy választható, hogy az osztalékból az arra jogosult tagnak az ügyvédi iroda által személyes közreműködés ellenértékeként az osztalék megállapításának évét megelőző adóévben kifizetett összegből az osztalék megállapítása évének első napján érvényes jegybanki alapkamat kétszeresével számított részt meg nem haladó összeg után 20 százalék, az ezt meghaladó összeg után 35 százalék az adó mértéke. A választásra az adott ügyvédi iroda valamennyi tagja együttesen jogosult azzal, hogy ilyen döntés esetén ennek az ügyvédi irodának tagjai a választás évében és az azt követő két adóévben kizárólag a választott módon állapíthatják meg az ügyvédi irodától származó osztalék utáni adót.

(7) A vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó 20 százalék adót fizet a vállalkozói osztalékalap azon része után, amely nem haladja meg a vállalkozói jövedelem kiszámításánál költségként elszámolt vállalkozói kivétnek az adóévet követő év első napján érvényes jegybanki alapkamat kétszeresével számított összegét. Az ezen felüli rész után az adó mértéke 35 százalék. Az ily módon megállapított összes adót az egyéni vállalkozónak legkésőbb a személyi jövedelemadó-bevallása benyújtására előírt határidőig kell megfizetnie.”

28. § Az Szja tv. 67/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„67/A. § (1) Tőzsdei határidős ügyletből származó bevételnek számít a magánszemély nem egyéni vállalkozói minőségében tőzsdei határidős termékre kötött határidős ügyletének bevétele, valamint az olyan határidős ügyletnek a bevétele, amely két határidős ügyletből áll, és a tőzsdei és az elszámolóházi szabályzatok alapján egy ügyletnek minősül (a továbbiakban: összetett tőzsdei ügylet). Az összetett tőzsdei ügyletből származó bevételt a következők szerint kell megállapítani: az ügyletet alkotó részügyletek bevételét és veszteségét egymással szembeállítva nettó módon kell meghatározni. Amennyiben az összetett tőzsdei ügylet egyik eleme úgy zárul le, hogy ennek következtében az összetett tőzsdei ügylet megszűnik, akkor az összetett tőzsdei ügylet bevételét erre az időpontra vonatkozóan kell megállapítani, azzal, hogy a le nem zárt ügyletet ettől az időponttól kezdve önálló tőzsdei határidős ügyletnek kell tekinteni. A tőzsdei opciós ügylet bevételének a nem egyéni vállalkozó magánszemély tőzsdei opciós kiírásból, vagy tőzsdei opciós termék adásvételéből származó bevételét kell tekinteni.

(2) A tőzsdei határidős - ideértve az összetett tőzsdei ügyletet is -, opciós ügyletből származó jövedelem az adóévben elért (1) bekezdés szerinti valamennyi bevételnek az (1) bekezdésben említett ügylet során az adóévben elszenvedett valamennyi veszteséggel, az ügylettel kapcsolatos díjakkal, jutalékokkal csökkentett része.

(3) E § alkalmazásában az adó mértéke 20 százalék.

(4) Az adót a kifizető a kifizetés (jóváírás) napján állapítja meg és vonja le a magánszemély bevételéből és azt az adóhatóságnak befizeti. A magánszemély a kifizető(k)től kapott igazolás alapján az így levont adót és a (2) bekezdés szerint megállapított jövedelmet és annak adóját bevallja, a különbözetet az adóbevallásában visszaigényli, illetőleg ha bármely ok miatt a kifizetéskor az adó levonása nem történt meg és emiatt a jövedelemre megállapított adó meghaladja a kifizető által befizetett összeget, a különbözetet az adóbevallásra nyitvaálló határidőig kell befizetnie.

(5) Az összetett tőzsdei ügylet esetében a kifizetés napja az ügylethez kapcsolódó utolsó elszámolás napja, azzal, hogy az ügylet lejárata, vagy annál korábbi lezárása előtt keletkezett és kifizetett nyereségből a kifizető visszatartja az adó fedezetét, amelyet az utolsó elszámoláskor a levonandó adó összegébe beszámít.”

29. § Az Szja tv. 68. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az (1) bekezdés alkalmazásában a társas vállalkozásba adózatlanul befektetett jövedelem különösen a Munkavállalói Résztulajdonosi Program (MRP) keretében szerzett részvény (üzletrész), valamint az 1996. év előtt hatályos személyi jövedelemadóról szóló törvények szerint ingyenes értékpapírnak minősülő vagyoni érték elidegenítése, megszüntetése során elért bevétel azon része, amely meghaladja az ellenérték fejében szerzett értékrészt, továbbá a gazdasági társaságokról szóló törvény és a szövetkezetekről szóló törvény alapján a jegyzett tőke csökkentése után az értékpapír tulajdonosának kifizetett ellenérték, ha az értékpapír tulajdonosa a befektetett vagyoni értéket meghaladó rész után bármely okból nem fizetett adót.”

30. § (1) Az Szja tv. 69. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Természetbeni juttatás a kifizető által a magánszemélynek - megjelenési formájától függetlenül - adott vagyoni érték (termék, szolgáltatás stb.) megszerzésére a kifizető kiadásának számla (számlát helyettesítő okmány) szerinti (általános forgalmi adót is tartalmazó) értékéből, a saját előállítású termék, szolgáltatás esetében a bizonylattal igazolt közvetlen költségből (általános forgalmi adóval együtt), ezek hiányában - valamint, ha az előzőek szerint igazolt értéktől időközben a használt termék értéke eltér -, továbbá értékpapír formájában adott vagyoni érték esetében a szokásos piaci értékből az a rész, amelyet a magánszemély a kifizetőnek nem térít meg, valamint az illetményföld juttatás. Ha a természetbeni juttatásban részesülő magánszemély az ily módon szerzett vagyoni értéket elidegeníti, akkor azt az értékrészt, amely után a kifizető az e § szerinti adót megfizette, vagy amely adómentesnek minősül, valamint a magánszemély által fizetett ellenértéket együttesen kell szerzési értéknek tekinteni.”

(2) Az Szja tv. 69. §-a (5) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(5) Természetbeni juttatásnak minősül többek között:]

„c) az adóköteles biztosítási díj, ha a biztosítási szolgáltatás a szerződésben név szerint meg nem nevezett magánszemély(ek)re terjed ki.”

31. § Az Szja tv. 70. §-ának (12)-(13) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(12) Nem kell a cégautó adót megfizetni olyan magáncélú használat esetén, amikor a magánszemély a kifizetőnek térítést fizet, feltéve, hogy ez a térítés legalább a magáncélú használat során futott kilométer alapulvételével, az üzemanyag-fogyasztási norma és az APEH által közzétett üzemanyagárral számított üzemanyagköltség, vagy a számlák alapján számított üzemanyagköltség és a 3 Ft/kilométer általános személygépkocsi normaköltség alapulvételével számított összeg. Az üzemanyagköltség megtérítettnek tekintendő abban az esetben is, ha a magánszemély a magáncélú használatra jutó üzemanyagot saját maga vásárolja meg.

(13) E § alkalmazásában magáncélú használat különösen, ha a személygépkocsit a körülményekből (szabályzat, szerződés, útnyilvántartás stb.) megállapíthatóan magánszemély akár állandó, akár eseti jelleggel a személygépkocsi egyéb használatától függetlenül személyes céljaira használja.”

32. § Az Szja tv. 71. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„71. § (1) Természetbeni juttatásnak minősül a kifizető által az üzemanyagszámla (számlák) alapján elszámolt összegnek az a része, amely meghaladja az üzemanyagfogyasztási norma, a gépjármű által futott kilométer és az üzemanyagár figyelembevételével számított költséget, azzal, hogy üzemanyagár alatt a számla (számlák) alapján elszámolt összegnek és ugyanazon számlában (számlákban) feltüntetett literben meghatározott üzemanyag-mennyiségnek a hányadosát kell érteni.

(2) Az (1) bekezdésben említett összeg után az adó 44 százalék, amelyet az év első és utolsó napján rögzített kilométeróra-állás alapján kell kiszámítani, és azt a következő év február hónapban kell a kifizetőnek az általa levont jövedelemadó befizetésének szabályai szerint megfizetnie. Ha a gépjármű használata év közben megszűnik, akkor az adót a megszűnés időpontját követő hónapban kell a kifizetőnek az általa levont jövedelemadó befizetésével egyidejűleg megfizetnie.”

33. § Az Szja tv. 72/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„72/A. § (1) Az önsegélyező feladatot is vállaló társadalmi szervezet, önsegélyező egyesület (e § alkalmazásában: érdekképviselet), ha érdek-képviseleti tagdíj, hozzájárulás címén bevételt szed és arról közvetlenül vagy közvetve magánszemély vagy társaság a jövedelme csökkentésére vagy költségelszámolásra jogosító igazolást, bizonylatot kapott, akkor az érdekképviseletnek 44 százalék adót kell fizetnie a magánszemély(ek)nek az adóévben adómentes jogcímen kifizetett összeg azon része után, amely meghaladja az adóévi tagdíj-, hozzájárulás-bevétel és alapítványtól, más érdekképviselettől az adóévben kapott bevétel 40 százalékának és az adóévben keletkezett bármely más bevételének együttes összegét.

(2) A kifizetőnek 44 százalék adót kell fizetnie a magánszemély(ek)nek adómentes jogcímen az adóévben kifizetett (juttatott) összeg (nem pénzbeli vagyoni érték) azon része után, amely meghaladja érdekképviselettől, más alapítványtól kapott bevétele 40 százalékának és az adóévben keletkezett bármely más bevételének együttes összegét.

(3) Az e § szerinti adót az adóévet követő év február hónapban kell a kifizetőnek az általa levont jövedelemadó befizetésének szabályai szerint megfizetnie.

(4) E § alkalmazásában nem kell figyelembe venni a munkavállalói érdek-képviseleti tagdíjat akkor, ha az nem haladja meg a bér kettő százalékát. Ha meghaladja, akkor teljes egészében figyelembe kell venni.”

34. § (1) Az Szja tv. 73. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az önálló tevékenységből származó, egy szerződés alapján 5000 forintot meg nem haladó összeg kifizetése esetén a magánszemély választhat, hogy

a) a jövedelem utáni adót a kifizető állapítja meg, vonja le, fizeti be, vagy

b) írásban nyilatkozik arról, hogy összevont adóalapjának részeként adózik utána.”

(2) Az Szja tv. 73. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók az egyéni vállalkozói, a mezőgazdasági őstermelői tevékenység ellenértékeként kifizetett összeg esetében.”

35. § Az Szja tv. 74. §-a és címe helyébe a következő rendelkezés lép:

„A termőföld bérbeadásából származó jövedelem

74. § (1) A magánszemély termőföld-bérbeadásból származó bevételének (ideértve a földjáradékot is) egésze jövedelem, amely után az adó mértéke 20 százalék.

(2) Amennyiben a magánszemély az adóév egészében 3 hektárt meg nem haladó nagyságú termőföld-tulajdonnal (és/vagy termőföld haszonélvezeti jogával) rendelkezik, az (1) bekezdésben említett adót nem kell megfizetnie a tulajdonában (és/vagy haszonélvezetében) lévő termőföld haszonbérbe adásából származó jövedelme után. Ha az adóév során bármilyen rövid időn belül a magánszemély tulajdonában (és/vagy haszonélvezetében) lévő termőföld az említett nagyságot meghaladja, az összes termőföld bérbeadásából (ideértve a tulajdonában és/vagy haszonélvezetében lévő termőföld haszonbérbe adásából származó jövedelmet is) származó jövedelem után az adót meg kell fizetnie.

(3) Ha a földterületet csak aranykoronában (AK) kifejezett részarány-tulajdonként állapították meg, a (2) bekezdésben előírt feltétel érvényesítésére 20 AK/hektár átszámítási kulcsot kell figyelembe venni.”

36. § Az Szja tv. 76. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A szerencsejátékok szervezéséről szóló törvényben meghatározott engedélyhez kötött sorsolásos játékból, az ajándéksorsolásból, valamint a fogadásból származó nyeremény (a továbbiakban: adóköteles nyeremény) címén kapott bevétel egészét jövedelemnek kell tekinteni.”

37. § Az Szja tv. 78/A. § (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A magánszemély az őstermelői igazolvány kiváltásához és érvényesítéséhez kormányrendeletben meghatározott előírások szerint nyilatkozatot ad az igazolvány kiállítójának a következőkről:

a) a termelésre és a saját termelésű termékek értékesítésére vonatkozó adatairól;

b) arról, hogy rendelkezik olyan saját gazdasággal, amely alkalmas a nyilatkozat szerinti termelés és értékesítés elérésére, ideértve azt is, hogy erdei melléktermékek gyűjtése esetén van a terület feletti rendelkezési jogot gyakorlótól erre vonatkozó hozzájárulása;

c) arról, hogy rendelkezési jogosultsága van a termelési eszközök (ideértve a bérelt eszközöket is), a termelés szervezése és a termelés eredményének felhasználása felett;

d) arról is, hogy folyamatosan részt vesz a gazdaság, a termelési eszközök működtetésében, ha és amennyiben más őstermelővel (őstermelőkkel) együtt olyan őstermelői tevékenységet folytat - ideértve a (2) bekezdésben említett közös tevékenységet is -, amellyel kapcsolatban mindannyian ugyanazon gazdaságra, termelési eszközökre vonatkozóan nyilatkoztak a b) és c) pont szerint;

e) a nyilatkozatnak tartalmaznia kell a saját termeléshez rendelkezésre álló (saját vagy bérelt) használt földterület helyét, nagyságát művelési áganként, vetésszerkezetét, valamint az állattartását és az állattartásra alkalmas épületek adatait.”

38. § Az Szja tv. 81. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Felhatalmazást kap a művelődési és közoktatási miniszter és a pénzügyminiszter, hogy rendeletben határozzák meg a 3. számú melléklet 1.22. pontjában, továbbá a 11. számú melléklet 1.26. pontjában foglaltak alkalmazásának feltételeivel összefüggő részletes szabályokat.”

39. § Az Szja tv. 82. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„82. § (1) A Magyar Nemzeti Bank a Magyar Közlönyben közzéteszi a hivatalos deviza árfolyamlapján nem szereplő külföldi pénznemek USA dollárban megadott árfolyamait.

(2) Az APEH a Magyar Közlönyben közzéteszi

a) negyedévenként, a negyedévet megelőző hónap huszonötödik napjáig, az előző évben nagy forgalmat bonyolító három belföldi üzemanyag-forgalmazó cég által alkalmazott, a negyedévet megelőző hónap tizenötödik napján érvényes üzemanyagár számtani átlagának literenként egy forinttal növelt összegében megállapított, a negyedévben a fogyasztási norma szerinti üzemanyagköltség-elszámolással kapcsolatosan alkalmazható üzemanyagárat;

b) a 46. § (2) bekezdés b) pontja szerinti költségnyilatkozat formájára és tartalmára vonatkozó előírásokat.”

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

40. § (1) Ez a törvény 1998. január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a (2)-(16) bekezdés rendelkezéseire is figyelemmel az 1998. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni, egyidejűleg az Szja tv. 1-7. számú melléklete e törvény 1-7. számú mellékletével módosul, továbbá az Szja tv. 10., 11. és 13. számú melléklete e törvény 8., 9. és 10. számú mellékletével módosul. E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Szja tv. 3. § 5. pontja, az 50. § (1) bekezdés a) pontjának 4. alpontja, a 60. § (1) és (4) bekezdése, a 78/A. § (1) bekezdésének b) pontjából az „írásbeli” szövegrész, a 78/B. §, az 1. számú melléklet 6.5. pontjának d) alpontja, a 6.6. pontja, az 5. számú melléklet II. fejezetének 4., 10., 11., és 12., pontja, a 11. számú melléklet IV. fejezetének utolsó mondata. Az 1991. évi XC. törvény 3. számú melléklete II/5. pontjának rendelkezését 1997. január 1-jétől nem kell alkalmazni.

(2) Az Szja tv.-nek az e törvény 11. §-ával megállapított 34. § h) pontját, valamint az e törvény 1. számú mellékletének 1. és 13. pontjával módosított Szja tv. 1. számú melléklet 1.3. és 8.27. pontjában említett, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény alapján juttatott vagyoni értékre vonatkozó rendelkezéseket 1997. november 1-jétől kell alkalmazni. * 

(3) Az e törvény 38. §-ával megállapított Szja tv. 82. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerinti közzététel első ízben 1997. december 25-ig történik, azzal, hogy ebben az esetben az 1997. évben nagy forgalmat bonyolító három belföldi üzemanyag-forgalmazó cég által alkalmazott, december 1-jén érvényes üzemanyagár számtani átlagának literenként 1 forinttal növelt értékét kell megállapítani.

(4) Az Szja tv.-nek az e törvény 3. §-ával megállapított 7. § l) pontjában, 4. §-ával megállapított 11. § (5) bekezdésében, 5. §-ával megállapított 12. § (2) bekezdés a) pontjában, a 32. §-ával megállapított 71. §-ának (2) bekezdésében, a 33. §-ával megállapított 72/A. §-ának (3) bekezdésében foglalt rendelkezések, továbbá az e § (5) bekezdésének rendelkezése az 1997. évre vonatkozó adókötelezettség teljesítésénél alkalmazhatók.

(5) Annak a kettős könyvvitelt vezető egyéni vállalkozónak - akkor is, ha bejegyeztette magát egyéni cégként -, aki a tevékenységének megszüntetése nélkül, az 1996-ban hatályos társasági adóról szóló törvény (e § alkalmazásában: Ta tv.) rendelkezéseinek megfelelően 1997. január 1-jétől kezdődően áttért az Szja tv. hatálya alá, a vállalkozói jövedelem szerinti adózás alkalmazása esetén

a) az 1997. évi vállalkozói személyi jövedelemadó alapja meghatározásánál, amennyiben az 1996. december 31-i határnapra vonatkozó mérlegében az eredmény terhére vagy javára történő elszámolással nem szüntette meg az időbeli elhatárolásokat, akkor azokat az 1997. évi vállalkozói adóalapjának megállapításánál kell figyelembe vennie;

b) az 1997. év előtt keletkezett követelését, ha az utóbb a Ta tv. 5. §-ának (13) bekezdése szerint behajthatatlan követelésnek minősül, akkor abban az évben kell vállalkozói költségnek tekintenie, amelyik évben behajthatatlan követelésnek minősül.

(6) A késes és köszörűs, a kosárfonó, a népi és háziszőttes készítő egyéni vállalkozó az 57/A. § (1) bekezdés a) és d) pontjában foglalt feltételek fennállása esetén az 1998. évben tételes átalányadózást választhat, az 57/A-57/C. §-ok értelemszerű alkalmazásával, azzal, hogy a tételes átalányadó évi összege 100 ezer forint.

(7) A nyilvántartásba vett szervezet, amely 1998. január 1. előtt az akkor hatályos közcélú adományokra vonatkozó rendelkezéseket jogszerűen alkalmazta, az 1998. évben akkor is jogosult az Szja tv.-nek az e törvény 14. §-ával megállapított 41. § (4) bekezdése b) pontjában, illetőleg az e törvény 22. §-ával megállapított 49/B. § (8) bekezdése b) pontjában foglalt rendelkezések szerint eljárni az 1997. december 31-én hatályos rendelkezések szerint közcélú adománynak minősülő befizetések tekintetében, ha nem minősül közhasznú jogállású szervezetnek, illetőleg, ha közhasznú jogállása az adott befizetésre nem áll fenn, azzal, hogy az Szja tv. 44. §-a (2) bekezdésének alkalmazásában ezen befizetések kedvezményét is figyelembe kell venni.

(8) Ahol az Szja tv. értékpapír-forgalmazási tevékenységet folytató (végző) társaságot említ, ott az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapírtőzsdéről szóló törvény szerinti értékpapír-bizományos, értékpapír-kereskedő és értékpapír-befektetési társaság, azaz befektetési vállalkozás értendő.

(9) Az Szja tv. 5. §-ának (4) és (6) bekezdésében az APEH megjelölés helyébe MNB megjelölés kerül.

(10) Az Szja tv. 40. §-ában az „1200 forint” szövegrész helyébe az „1500 forint” szövegrész lép.

(11) Az Szja tv. 48. §-ának (5) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„Az így alkalmazott adóelőleg-mérték nem haladhatja meg az adótábla szerinti legmagasabb adókulcsot.”

(12) Az Szja tv. 50. §-a (1) bekezdése a) pontjának 2. alpontjában és az 52. § (1) bekezdés b) pontjában 1998. évtől a „3 millió” szövegrész helyébe a „3 és fél millió” szövegrész lép.

(13) Az Szja tv. 64/A. § (7) bekezdésének b) pontjában 1998. évtől a „27 százalék” szövegrész helyébe a „35 százalék” szövegrész kerül.

(14) Az Szja tv. 66. §-a (2) bekezdése c) pontjának és (6) bekezdésének rendelkezéseiben meghatározott 35 százalék helyett, valamint az 1997. évre vonatkozóan megállapított vállalkozói osztalékalapra a (7) bekezdés rendelkezésében meghatározott 35 százalék helyett, az 1998. évben 27 százalékot kell alkalmazni.

(15) 1998-ban a 13. számú melléklet 1. és 3. pontjának alkalmazásában megelőző adóév vállalkozói bevételének az egyéni vállalkozó 1997. évi vállalkozói bevételét kell tekinteni abban az esetben is, ha az egyéni vállalkozó a hivatkozott rendelkezések 1997. december 31. napján hatályos előírása alapján adókedvezményt vett igénybe 1997. évi adójából. Az az egyéni vállalkozó, aki a 13. számú melléklet 1. és 3. pontjában meghatározott adókedvezményre jogosító beruházást 1997. december 31-ig megkezdte, 1998. évben választhat, hogy az adókedvezményt a hivatkozott rendelkezések 1997. december 31. napján vagy 1998. január 1. napján hatályos előírása szerint veszi igénybe, azzal, hogy a választásától az ezt követő években nem térhet el.

(16) A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 63. §-a a (3) bekezdés után a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjának e jogviszonyával összefüggő külszolgálata alapján kifizetett jövedelemből az adott évi adótábla legmagasabb adókulcsa alkalmazásával kell az adót levonni és befizetni az adóhatóságnak. A magánszemélynek ezt a jövedelmet nem kell az összevont adóalapjába beszámítania, azt nem kell bevallania, a kifizetőnek pedig nem kell erről személyre szólóan adatot szolgáltatnia, illetőleg a magánszemély részére igazolást kiadnia.”

1. számú melléklet az 1997. évi CV. törvényhez

1. Az Szja tv. 1. számú mellékletének 1.3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[1. A szociális és más ellátások közül adómentes:]

„1.3. az állami szociális rendszer keretében, illetőleg a helyi önkormányzat, továbbá az egyház és az egyházi karitatív szervezetek által nyújtott szociális segély, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény alapján nyújtott rendszeres és rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, otthonteremtési támogatás, nevelési díj mellett folyósított külön ellátmány, a helyi önkormányzat által a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény alapján nyújtott átmeneti segély, temetési segély, lakásfenntartási támogatás, időskorúak járadéka, munkanélküliek jövedelempótló támogatása, a nyugdíj előtti munkanélküli segély, a vakok személyi járadéka, a rokkantsági járadék, a súlyosan mozgáskorlátozott magánszemély részére jogszabály alapján nyújtott közlekedési támogatás, a sorkatona hozzátartozójának járó családi segély, a hadigondozási pénzellátások, a nemzeti gondozásról szóló törvény alapján folyósított nemzeti gondozási díj, valamint a munkáltatótól, az érdekvédelmi szervezettől az elhunyt házastársa vagy egyeneságbeli rokona részére folyósított temetési segély, továbbá az önsegélyező feladatot is vállaló társadalmi szervezet, önsegélyező egyesület által nyújtott szociális segély azzal, hogy e rendelkezés alkalmazásában önsegélyező feladat ellátásának minősül a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvényben felsorolt ellátásokat kiegészítő juttatások nyújtása;”

2. Az Szja tv. 1. számú mellékletének 1. pontja a következő 1.6. ponttal egészül ki:

[1. A szociális és más ellátások közül adómentes:]

„1.6. a szabadságvesztés-büntetése idején munkát végző magánszemély részére - az e tevékenységéből származó jövedelmén túlmenően - a büntetés-végrehajtási intézet által, szakfeladatai körében nyújtott pénzbeli vagy természetbeni juttatás, továbbá a szabadságvesztés-büntetését letöltött szociálisan rászoruló magánszemély részére a pártfogó felügyelő által nyújtott szociális segély.”

3. Az Szja tv. 1. számú mellékletének 2.1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[2. A lakáshoz kapcsolódóan adómentes:]

„2.1. a lakáscélú támogatásokról szóló jogszabály alapján nyújtott vissza nem térítendő helyi önkormányzati támogatás, lakásépítési kedvezmény, valamint e célra nyújtott hiteltámogatás jogszabály alapján elengedett része, továbbá a külön jogszabályban ilyenként meghatározott hiteltörlesztési támogatás, valamint a lakáscélú felhasználásra, lakás korszerűsítésére az alkalmazottnak pénzintézet útján, annak igazolása alapján adott vissza nem térítendő munkáltatói támogatás (ideértve a munkáltató által nyújtott lakáscélú hitelből elengedett összeget is), a vételár, vagy az építési költség igazolt összegének 30 százalékáig, de több munkáltató esetén is az utolsó folyósítástól számított legfeljebb 5 évenként 500 ezer forintig terjedő összegben, feltéve, hogy a lakás nem haladja meg a lakáscélú támogatásokról szóló jogszabályban meghatározott, méltányolható lakásigény mértékét azzal, hogy lakáskorszerűsítés alatt a jogszabály szerinti komfortfokozat növelését kell érteni; a pénzintézet évi egy alkalommal, január hó 31-ig az előző évi ilyen támogatásról az adóhatóságnak adatot szolgáltat;”

4. Az Szja tv. 1. számú mellékletének 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„3. Egyes szolgáltatások körében adómentes:

3.1. a közhasznú, kiemelkedően közhasznú alapítványból, közalapítványból annak alapszabályban rögzített közhasznú céljával összhangban a magánszemély részére kifizetett azon összeg, amelyet az oktatási intézményekben folytatott tanulmányokra, kutatásra, külföldi tanulmányútra (ösztöndíj címén) folyósítanak, a szociálisan rászoruló részére szociális segély címén folyósítanak, a diák- és szabadidősport résztvevőjének alkalmanként legfeljebb az 500 forintot meg nem haladóan folyósítanak;

3.2. az az összeg, amelyet

3.2.1. olyan alapítványból, közalapítványból kap a magánszemély, amelyet 1993. január 1-jét megelőzően kizárólag külföldi pénzeszközökből alapítottak, feltéve, hogy az utóbb csatlakozó, támogató jogi és magánszemély csatlakozása, támogatása a 3.2.2. pont feltételeinek megfelel, vagy

3.2.2. vállalkozási tevékenységet nem folytató alapítványtól, közalapítványtól, egyesülettől kap a magánszemély, feltéve, hogy az alapítvány, a közalapítvány, az egyesület a részére történő befizetésről (nem pénzbeli juttatásról) adó- vagy adóalapcsökkentés igénybevételére jogosító igazolást nem ad (adott) ki;

3.3. a közérdekű kötelezettségvállalásból, a közhasznú, kiemelkedően közhasznú társadalmi szervezetből, alapítványból, közalapítványból annak létesítő okiratában rögzített közhasznú céljával összhangban a közhasznú cél szerint címzett magánszemély által természetben megszerzett bevétel;

3.4. a 3.1-3.3. pontokban foglaltak esetében sem adómentes az a bevétel, amelynek címzettje az alapító, az adományozó, a támogató - kivéve a gyógyításával közvetlenül összefüggő természetben megszerzett bevételt -, továbbá az a bevétel, amelyet a szervezettel, a közérdekű kötelezettségvállalás szervezőjével munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban vagy más, a Ptk. szerinti szerződéses jogviszonyban álló magánszemély bármilyen jogcímen kap;”

5. Az Szja tv. 1. számú mellékletének 4.5., 4.6., 4.7. és 4.8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[4. Egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes:]

„4.5. a sorkatona, továbbá a katonai, a rendvédelmi felsőoktatási intézmények ösztöndíjas hallgatója, valamint az erről szóló törvényben meghatározott polgári szolgálatot teljesítő magánszemély illetménye (ösztöndíja) és egyéb pénzbeli juttatása, az önkormányzat által folyósított bevonulási segély, a leszerelő sorkatona egyszeri pénzjuttatása;

4.6. a Kossuth-, a Széchenyi-díjhoz, az olimpiai arany-, ezüst- és bronzéremhez, az életmentő emlékéremhez, a Magyar Köztársaság Kiváló Művésze, a Magyar Köztársaság Érdemes Művésze, a Magyar Köztársaság Babérkoszorúja díjhoz kapcsolódó pénzjutalom, továbbá a Magyar Köztársasági Érdemrend és Érdemkereszt tárgyi formája, valamint a Kormány, a miniszterelnök, a belügyminiszter, a honvédelmi miniszter, a büntetés-végrehajtást, valamint a vám- és pénzügyőrséget felügyelő miniszterek, továbbá a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter által adományozott emléktárgy (dísztőr, gyűrű stb.) értékéből a Kossuth-díjjal járó pénzjutalom 1/10-ed részét meg nem haladó mértékű összeg, azzal, hogy kapcsolódó pénzjutalom alatt azt az összeget kell érteni, amelyet a díj (az érem) tulajdonosának állami elismerésként adnak át;

4.7. a társadalmi szervezettől, az egyháztól évente egy alkalommal kapott, valamint a vetélkedő és a verseny díjaként kapott tárgyjutalom értékéből az 5000 forintot meg nem haladó összeg, továbbá összeghatártól függetlenül a versenyeken és vetélkedőkön nyert érmek és trófeák értéke, azzal, hogy nem minősül tárgyjutalomnak az értékpapír, a takarékbetét;

4.8. az egyházi személynek az egyházi szertartásért és az egyházi szolgálatért a magánszemély által közvetlenül vagy közvetett formában (perselypénz, egyházfenntartói járulék, adomány) adott vagyoni érték, azzal, hogy az e jogcímen adómentesen juttatott jövedelmet és az egyébként adóköteles jövedelmet az egyházi személynek vagy az egyház szervezeti egységének külön kell nyilvántartania; e rendelkezés alkalmazásában egyházi személy az is, aki az egyház részére végzett egyházi feladatainak ellátásáért az adott egyháztól rendszeres havi díjazásban részesül;”

6. Az Szja tv. 1. számú mellékletének 4.12. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[4. Egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes:]

„4.12. a magánszemély falusi vendégfogadásból származó bevétele, feltéve, hogy

a) az 5. számú melléklet I. részének rendelkezésében előírt alapnyilvántartás és a vendégkönyv adatai szerint az évi 400 ezer forintot nem haladja meg - azonban, ha meghaladja, akkor a jövedelem megállapításánál az egész bevételt figyelembe kell venni -, és

b) a falusi lakóház üzletszerű hasznosítása kizárólag a magánszemély által folytatott falusi vendégfogadás keretében történik, és

c) a magánszemély a tevékenységét egyébként oly módon folytatja, hogy az megfelel a magánszálláshelyek idegenforgalmi célú hasznosításáról szóló kormányrendelet szállásadói tevékenység folytatására előírt rendelkezéseinek.”

7. Az Szja tv. 1. számú mellékletének 5. pontja a következő 5.3. és 5.4. ponttal egészül ki:

[5. Költségtérítés jellegű bevételek közül adómentes:]

„5.3. a pedagógusnak szakkönyv vásárlására jogszabály alapján adott összeg;

5.4. a munkáltatói, a szolgálati érdekből történő áthelyezéskor a lakóhely változása miatt a költözködéshez - jogszabály alapján - nyújtott munkáltatói költségtérítés, átalány (utazásra, szállításra, költözködésre, lakás-helyreállításra);”

8. Az Szja tv. 1. számú mellékletének 6.1., 6.2. és 6.3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[6. A károk megtérülése, a kockázatok viselése körében adómentes:]

„6.1. az elemi károk, katasztrófák esetén nyújtott állami segély, továbbá a jogszabályban meghatározott kötelezettség alapján kapott tartásdíj, a kártalanítás (ideértve a kisajátítás alapjául szolgáló közérdekű célra megvásárolt ingatlan vételárát is), a kárpótlás, a kártérítés - kivéve a jövedelmet pótló kártérítést -, továbbá a biztosító szolgáltatása - kivéve a jövedelmet helyettesítő felelősségbiztosítási kártérítés összegét, továbbá kivéve azon biztosítási szolgáltatás értékét, amely esetében az arra jogosító biztosítási díjat a magánszemély költségként elszámolta - azzal, hogy e rendelkezés alkalmazásában nem minősül jövedelmet pótló kártérítésnek, illetőleg jövedelmet helyettesítő felelősségbiztosítási kártérítésnek:

a) a jogszabályban meghatározott kötelezettség alapján megállapított tartásdíj helyett fizetett összeg,

b) az olyan kártérítés, amelyet a károsult költségeinek fedezetére fizetnek ki, még akkor sem, ha azok a költségek éppen a jövedelem megszerzése érdekében merültek fel,

c) a költségtérítést és a jövedelmet helyettesítő kártérítést is tartalmazó járadék (vagy annak egyösszegű megváltása) esetén a költségtérítő rész;

6.2. az 1988. január 1. napját megelőzően megállapított baleseti és kártérítési járadék (ideértve annak egyösszegű megváltását is), kivéve, ha annak összegét utóbb a bruttósított átlagkereset alapulvételével megemelték;

6.3. az a jövedelem, amelyet a magánszemélynek, mint biztosítottnak juttat a kifizető a belföldi székhelyű biztosítóintézettel kötött kockázati (halál esetére szóló) életbiztosítás, a balesetbiztosítás, a teljes és végleges munkaképtelenségre szóló betegségbiztosítás díjának fizetése formájában;”

9. Az Szja tv. 1. számú mellékletének 8.3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[8. A természetbeni juttatások közül adómentes:]

„8.3. a kifizető által a magánszemélynek a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által kibocsátott névre szóló üdülési csekk (a továbbiakban: üdülési csekk) ellenértékéből adott engedmény az üdülési csekk értékének 50 százalékáig, de - több kifizető esetén is - legfeljebb az évi 10 ezer forintig terjedő rész;”

10. Az Szja tv. 1. számú mellékletének 8.11. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[8. A természetbeni juttatások közül adómentes:]

„8.11. a munkáltatói, a szolgálati érdekből történő áthelyezéskor a lakóhely változása miatt a költözködéshez nyújtott szolgáltatás, továbbá a csoportos személyszállítás, akkor, ha az munkáltató által, kizárólag munkavégzés céljából történik;”

11. Az Szja tv. 1. számú mellékletének 8.14. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[8. A természetbeni juttatások közül adómentes:]

„8.14. a kifizető által üzletpolitikai célból, nyilvánosan meghirdetett, mindenki által azonos feltételek mellett igénybe vehető kedvezmény (árengedmény, visszatérítés), ideértve a szövetkezeti tag esetében azt is, ha a szövetkezet legalább önköltségi áron - de a tényleges piaci értéknél olcsóbban - juttat terméket, vagy nyújt szolgáltatást a tagjának;”

12. Az Szja tv. 1. számú mellékletének 8.17. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[8. A természetbeni juttatások közül adómentes:]

„8.17. a munkáltató által természetben nyújtott étkezés értékéből legfeljebb havi 2200 forint, vagy a kizárólag fogyasztásra kész étel vásárlására feljogosító ingyenes vagy kedvezményes utalvány értékéből legfeljebb havi 1400 forintig terjedő kedvezmény; az előzőek ugyancsak választható módon megilletik a szakmunkástanulót (szakképző iskola tanulóját) és a kötelező szakmai gyakorlatának idején a diákot is és azt a magánszemélyt is, aki nyugdíjas, és a nyugdíjba vonulása idején volt munkáltatója, illetve annak jogutódja nyújtja részére ezt a természetbeni juttatást; a magánszemély egy adott hónapban csak egyféle (vagy a 2200 forintig, vagy az 1400 forintig terjedő) kedvezményt veheti igénybe; e rendelkezés alkalmazásában természetben nyújtott étkeztetés alatt a munkahelyen vagy a törvényes munkaközi étkezési szünet idejében a munkahely elérhető körzetében meleg étkeztetést biztosító szolgáltatónál a munkavégzés napján elfogyasztott ételt kell érteni;”

13. Az Szja tv. 1. számú mellékletének 8. pontja a következő 8.26., 8.27. és 8.28. ponttal egészül ki:

[8. A természetbeni juttatások közül adómentes:]

„8.26. a büntetés-végrehajtási intézetekből szabaduló magánszemély részére kiadott, évszaknak megfelelő öltözet;

8.27. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény rendelkezései szerint természetbeni ellátás formájában nyújtott rendszeres és rendkívüli gyermekvédelmi támogatás;

8.28. a nyugdíjas magánszemélynek - a villamosenergia-iparban eltöltött munkaviszonyával összefüggésben -, illetve özvegyének villamos energia formájában nyújtott juttatás az ilyen nyugdíjas magánszemélyre vonatkozó ármegállapító jogszabály szerinti díj mértékéig, illetőleg ezen jogszabály hatálybalépése előtt - az adott időszakban hatályos adókötelezettségtől függetlenül - a tényleges mértékig.”

14. Az Szja tv. 1. számú melléklete a következő 9. ponttal egészül ki:

„9. Adómentességre vonatkozó vegyes rendelkezések.

9.1. Az üdülési csekk adómentességével kapcsolatos szabályok.

9.1.1. A 8.3. pont rendelkezése alapján adómentességet az a kifizető érvényesíthet, aki (amely) a juttatásban részesülő magánszemélytől a 9.1.2. pontban meghatározott nyilatkozattal rendelkezik és annak alapján megállapítható, hogy a magánszemély számára adómentes engedmény adható.

9.1.2. Annak a magánszemélynek - vagy törvényes képviselőjének -, aki üdülési csekket ellenérték nélkül kap vagy engedménnyel vásárol, a csekket átadó kifizető számára nyilatkozatot kell adnia a következő tartalommal:

A nyilatkozó magánszemély

a) neve,

b) adóazonosító jele,

c) által az adott adóévben a nyilatkozatot megelőzően ellenérték nélkül átvett, illetőleg engedménnyel vásárolt üdülési csekk(ek)

ca) értéke,

cb) megfizetett ellenértéke,

d) saját vagy törvényes képviselőjének aláírása.

Ha a magánszemély az adóévben korábban

1. több kifizetőtől is átvett ellenérték nélkül vagy engedménnyel üdülési csekk(ek)et, akkor a c) pontban részletezve kell feltüntetnie az egyes kifizetőktől (azok nevének feltüntetése nélkül, de az akkor adott nyilatkozat dátumának feltüntetésével) átvett tételeket;

2. nem részesült ellenérték nélkül vagy engedménnyel üdülési csekk-juttatásban, akkor a c) pontban foglaltak helyett erről kell nyilatkozatot adnia.

9.1.3. A 9.1.2. pontban említett nyilatkozat átvételét annak másolatán a kifizető cégszerű aláírással igazolja. A magánszemély ezt a másolatot az elévülési idő lejártáig őrzi.

9.1.4. A kifizetőnek az ellenérték nélkül vagy engedménnyel magánszemélynek juttatott üdülési csekkek értékéről, az engedmény mértékéről és a megfizetett adóról magánszemélyenként, az adóazonosító jel feltüntetésével adatot kell szolgáltatnia az adóhatóság számára, az adózás rendjéről szóló törvényben a kifizetőre vonatkozóan előírt határidő lejártáig.

9.1.5. Ha az adóhatóság a 8.3. pont rendelkezésével összefüggésben adóhiányt állapít meg, akkor azt annak a kifizetőnek kell megfizetnie, aki (amely) nem rendelkezik a 9.1.2. pontban említett nyilatkozattal vagy egyébként nem fizette meg az adót. Ha az adóhiány a magánszemély valótlan nyilatkozatának a következménye, illetőleg a magánszemély a nyilatkozat átadását a másolattal nem tudja igazolni, akkor az adóhiányt és annak késedelmi pótlékát a magánszemélynek a megállapítás évében az adóbevallásában az adót növelő tételként kell feltüntetnie és az adóbevallás benyújtására előírt határidő lejártáig kell megfizetnie.”

2. számú melléklet az 1997. évi CV. törvényhez

Az Szja tv. 2. számú mellékletének I. 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Bevétel különösen a tevékenység keretében vagy azzal összefüggésben)

„6. az előállított vagy vásárolt terméknek, végzett vagy vásárolt szolgáltatásnak a szokásos piaci értéke, ha azokat a magánszemély saját céljára felhasználja, illetőleg részben vagy egészben ellenszolgáltatás nélkül másnak átengedi, akkor, ha ezzel kapcsolatban bármely évben költséget számolt el (nem kell a saját célra történő felhasználás és a részben vagy egészben ellenszolgáltatás nélküli átengedés értékével növelni a bevételt, ha a magánszemély az azzal kapcsolatos kiadásokat költségei között nem számolta el, vagy e kiadásokkal az összes költségét arányosan csökkenti);”

3. számú melléklet az 1997. évi CV. törvényhez

1. Az Szja tv. 3. számú mellékletének I. 5. és 6. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(I. Jellemzően előforduló költségek)

„5. a nem megállapodás alapján befizetett saját társadalombiztosítási hozzájárulás;

6. a jogszabály alapján kötelezően fizetett kamarai tagdíj, továbbá az önálló tevékenységgel kapcsolatos érdek-képviseleti, szakmai szervezet fenntartásához igazoltan befizetett tagdíj, hozzájárulás;”

2. Az Szja tv. 3. számú mellékletének I. pontja a következő 22. ponttal egészül ki:

(I. Jellemzően előforduló költségek)

„22. a művészeti tevékenységet folytató magánszemély jellemzően előforduló költsége - figyelemmel az értékcsökkenési leírás elszámolására vonatkozó rendelkezésekre is - a tevékenységével összefüggő műsoros előadás, kiállítás, múzeum, közgyűjtemény látogatásának ellenértéke, irodalmi és művészeti alkotásokat tartalmazó, vagy ezek rögzítésére és lejátszására alkalmas eszköz, kép- és hanghordozó, könyv, kotta, más sajtótermék vásárlására fordított kiadás, a tevékenységgel összefüggő szakmai képzés kiadásai, továbbá az előadóművészi tevékenységet végzők esetében a színpadi megjelenéshez kapcsolódó esztétikai és kozmetikai cikkekre, illetve szolgáltatásokra fordított kiadás.”

3. Az Szja tv. 3. számú mellékletének II. 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(II. Igazolás nélkül elszámolható költségek)

„3. az élelmezési költségtérítés, a belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő dolgozó élelmezési költségtérítéséről szóló minisztertanácsi rendeletben, továbbá a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényben, valamint a köztisztviselők munkavégzéséről, munka- és pihenőidejéről, jutalmazásáról, valamint juttatásairól szóló kormányrendeletben és a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvényben meghatározott kötelező mértékig;”

4. Az Szja tv. 3. számú mellékletének II. 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(II. Igazolás nélkül elszámolható költségek)

„6. a munkáltató által a magánszemélynek a saját személygépkocsi használata miatt fizetett költségtérítés összegéből az eseti belföldi kiküldetési rendelvényben meghatározott km-távolság szerint az üzemanyag-fogyasztási norma és legfeljebb az APEH által közzétett üzemanyagár, valamint 3 Ft/km általános személygépkocsi normaköltség alapulvételével kifizetett összeg;”

5. Az Szja tv. 3. számú mellékletének III. 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(III. Az értékcsökkenési leírás elszámolása)

„1. Kizárólag üzemi célt szolgáló saját tulajdonú tárgyi eszközök, nem anyagi javak után értékcsökkenési leírást csak a mezőgazdasági őstermelő számolhat el az egyéni vállalkozóra vonatkozó szabályok alkalmazásával, egyebekben a 2. pont rendelkezései alkalmazhatók.”

6. Az Szja tv. 3. számú mellékletének IV. 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(IV. A járművek költsége)

„1. A saját tulajdonú - ideértve a továbbiakban a házastárs tulajdonát is - jármű üzemanyag-felhasználása, továbbá számlával (bizonylattal) történő igazolás alapján a jármű fenntartásának, javításának és felújításának költsége számolható el, valamint mezőgazdasági őstermelő esetében a kizárólag üzemi célú járműre vonatkozóan a III. rész 1. pontjában foglaltak szerint érvényesíthető értékcsökkenési leírás. Üzemanyag-felhasználás címén vagy az üzemanyag-fogyasztási norma és az APEH által közzétett üzemanyagár, vagy a számlával (számlákkal) igazolt üzemanyag-vásárlás vehető figyelembe, azonban a számla alapján figyelembe vett üzemanyag-mennyiség nem lehet több, mint az üzemi használatra az üzemanyag-fogyasztási normával számított mennyiség, azzal, hogy a magánszemély az adóév egy negyedévén belül a negyedév első napján választott üzemanyag-felhasználással összefüggő költségelszámolási módszertől nem térhet el.”

7. Az Szja tv. 3. számú mellékletének IV. 4. és 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(IV. A járművek költsége)

„4. A nem saját tulajdonú kizárólag üzemi célra használt jármű esetében elszámolható

a) az igazolt bérleti vagy lízing díj (ez alól kivételt képez a személygépkocsi bérleti vagy lízing díja),

b) az 1. pont szerinti üzemanyag-fogyasztás,

c) a számla szerinti egyéb költség, amennyiben az a szerződés alapján a magánszemélyt terheli.

5. A személygépkocsi bérleti vagy lízing díja címén a költségként figyelembe vehető összeg több személygépkocsi esetén sem haladhatja meg az önálló tevékenységből származó bevétel 1 százalékát, egyébként ilyen címen a magánszemély költséget nem számolhat el. A nem saját tulajdonú jármű üzemi célú használata esetén elszámolható az üzemi használatra eső

a) 1. pont szerinti üzemanyag-fogyasztás,

b) számla szerinti egyéb költség,

amennyiben az a szerződés alapján a magánszemélyt terheli.”

8. Az Szja tv. 3. számú mellékletének IV. 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(IV. A járművek költsége)

„8. A 6. pontban foglaltaktól eltérően a mezőgazdasági őstermelő az útnyilvántartás vezetése helyett havi 500 kilométer utat számolhat el saját tulajdonú személygépkocsi üzleti célú használata címén a költségek 3. pont szerinti figyelembevételével, függetlenül az üzemeltetett személygépkocsik számától. Ezt az elszámolási módszert is csak a teljes adóévre - illetőleg az adóéven belül a tevékenység teljes időtartamára - lehet alkalmazni.”

9. Az Szja tv. 3. számú mellékletének V. 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(V. A jövedelem megállapításakor költségként figyelembe nem vehető kiadások:)

„5. ha törvény másként nem rendelkezik, a tagdíjak, a biztosítási díjak;”

10. Az Szja tv. 3. számú mellékletének V. pontja a következő 8. és 9. ponttal egészül ki:

(V. A jövedelem megállapításakor költségként figyelembe nem vehető kiadások:)

„8. a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény rendelkezései szerint nem megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulék és egészségbiztosítási járulék, a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény rendelkezései szerint nem megállapodás alapján és nem kiegészítésként fizetett tagdíj;

9. a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény, a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény rendelkezései szerint megállapodás alapján fizetett társadalombiztosítási kötelezettség.”

4. számú melléklet az 1997. évi CV. törvényhez

Az Szja tv. 4. számú mellékletének 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az a magánszemély, aki az általános forgalmi adóról (a továbbiakban: áfa) szóló törvény alapján áfa-adóalany, a beszerzései során felmerült előzetesen felszámított adót, valamint az értékesítése során fizetendő áfát a következők szerint veszi figyelembe:]

„6. Az Áfa-törvény szerinti különleges jogállást választó mezőgazdasági tevékenységet folytató magánszemélynél a bevételnek része a felvásárlótól kapott kompenzációs felár. Az adólevonásra jogosult felvásárló magánszemély a kompenzációs felárat előzetesen felszámított áfaként veheti számításba.”

5. számú melléklet az 1997. évi CV. törvényhez

1. Az Szja tv. 5. számú mellékletének I. 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(I. Alapnyilvántartások)

„1. Pénztárkönyvet vagy naplófőkönyvet kell vezetni azon tevékenység(ek)re vonatkozóan,

- amely(ek)re a magánszemély áfa-levonási jogot érvényesít, illetőleg amely(ek) után áfa fizetésére kötelezett,

- amelye(ke)t a magánszemély egyéni vállalkozóként végez,

- amely(ek)nél az előzőektől függetlenül az egyéni vállalkozó alkalmazottat, segítő családtagot foglalkoztat,

- amely(ek)re a magánszemély egyébként pénztárkönyv (naplófőkönyv) vezetését választja.

A vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó, ha alkalmazottat, segítő családtagot nem foglalkoztat és e törvény szerinti költségei az előző évben az évi 100 ezer forintot nem haladták meg és az adóévben várhatóan az évi 100 ezer forintot nem haladják meg, valamint - választása szerint - a tételes költségelszámolást alkalmazó, áfa-levonási jogot nem érvényesítő mezőgazdasági őstermelő a pénztárkönyvet (naplófőkönyvet) a 2. pont rendelkezései szerinti tartalommal vezetheti, azzal, hogy az egyéni vállalkozói, illetőleg az őstermelői tevékenységéből származó egyes bevételeiből nem kell külön-külön megállapítania a jövedelmet.

Az egyéni vállalkozó, ha átalányadózást alkalmaz, a pénztárkönyvet (naplófőkönyvet) a 3. pont rendelkezései szerinti tartalommal vezetheti, feltéve, hogy áfa-levonási jogát nem érvényesíti.

A pénztárkönyvet (naplófőkönyvet) a használatbavételt megelőzően az adóhatóságnál hitelesíttetni kell.

Az adókötelezettség teljesítéséhez a pénztárkönyv (naplófőkönyv) tartalmi követelményei a következők:

A bevételeket és kiadásokat időrendben, folyamatosan, naponkénti bontásban, sorszámmal, dátummal havonta, legkésőbb a tárgyhónapot követő hó 10-éig kell bejegyezni. A bevételeket és a kiadásokat okmányok (számla, más bizonylat, részletező nyilvántartás) alapján kell feltüntetni.

A készpénzbevételeket naponta - az általános forgalmi adó kulcsok szerinti részletezésben - kell bejegyezni, vagy naponta pénztárbevételi bizonylaton rögzíteni és a bizonylati adatokat legalább havonként tól-ig jelöléssel kell bevezetni.

A számlával, egyszerűsített számlával kísért értékesítések esetén be kell jegyezni azok számát. Nyugtás értékesítéskor, összesített bevétel bevezetése esetén a felhasznált nyugták sorszámát tól-ig jelöléssel kell bejegyezni.

A téves bejegyzéseket áthúzással és a helyes tétel (összeg) bejegyzésével lehet kiigazítani.

A bevételeket és költségeket negyedévenként, a negyedév utolsó napjára - legkésőbb a negyedévet követő hónap 10. napjáig - összesíteni kell, az év utolsó napjával pedig éves zárást kell készíteni.

A befizetett adóelőleget a befizetés napján kell bejegyezni a bizonylat azonosító sorszámának feltüntetésével.

A nem egyéni vállalkozói tevékenységből származó bevételeket az egyes tevékenységek feltüntetésével kell könyvelni, ugyanígy az azokhoz tartozó költségként elszámolható kiadásokat, annak érdekében, hogy az egyes tevékenységből származó jövedelem megállapítható legyen, valamint fel kell tüntetni a levont adóelőleget is.

Az okmányokat megfelelő időrendi sorrendben, mellékletként kezelve kell megőrizni.

A pénztárkönyvi (naplófőkönyvi) elszámolás számítógéppel is végezhető, ha az alkalmazott gépi feldolgozási rendszer az előzőek szerinti tartalmi előírásoknak megfelel. A géppel feldolgozott adatok negyedévenként összesített forgalmi végösszegeit a pénztárkönyvben (naplófőkönyvben) rögzíteni kell.

A halmozott forgalmat tartalmazó pénztárkönyv (naplófőkönyv), valamint a forgalmat tételes bontásban tartalmazó gépi naplók csak együttesen fogadhatók el.

A pénztárkönyv legalább a következő adatokat tartalmazza:

A bevételek oszlopának bontása:

- az adó alapjába beszámító bevételek;

- az adó alapjába be nem számító bevételek (egyéb bevételek);

- a fizetendő általános forgalmi adó.

A kiadások oszlopának bontása:

- a költségnek minősülő kiadások, ezen belül:

= anyag, áru,

= az alkalmazottak bére és közterhei,

= vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó esetében: vállalkozói kivét,

= egyéb kiadások;

- általános forgalmi adó (a számlákban előzetesen felszámított);

- költségnek nem minősülő egyéb kiadások, különösen az alkalmazottól, megbízottól levont, valamint a saját jövedelem után befizetett adó, adóelőleg, a befizetett bírság.

A bevételi és a kiadási tételek azonosító adatai a sorszám, a bizonylat kelte (dátum), a bizonylat száma és szövege (a gazdasági esemény megjelölése).”

2. Az Szja tv. 5. számú mellékletének II. 2. pontjának utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

(2. A szállítókkal szembeni tartozások nyilvántartása)

„A nyilvántartásban szereplő számlák kiegyenlítésének időpontjában be kell jegyezni a kiegyenlítés adatait, az alapnyilvántartásban pedig fel kell tüntetni a kiadást.”

3. Az Szja tv. 5. számú mellékletének II. 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„3. Tárgyi eszközök, nem anyagi javak nyilvántartása

A mezőgazdasági őstermelőnek, az egyéni vállalkozónak az e tevékenységéhez használt saját tulajdonú tárgyi eszközéről, nem anyagi javairól egyedi nyilvántartást kell vezetnie, ideértve azokat a nem anyagi javakat, tárgyi eszközöket is, amelyek beszerzésére, előállítására fordított kiadása annak felmerülésekor költségként érvényesíthető. E nyilvántartásból állapítható meg a költségként érvényesíthető értékcsökkenési leírás összege.

A nyilvántartás a következő adatokat tartalmazza:

- a tárgyi eszköz, a nem anyagi javak megnevezése,

- gép, berendezés esetén a gyártó vállalat neve, a gyártás éve, a gyártási szám,

- a beszerzés, előállítás időpontja,

- a használatbavétel (üzembe helyezés) időpontja,

- a kiselejtezés időpontja (a selejtezési jegyzőkönyv szerint),

- az értékcsökkenési leírás kulcsa,

- a beszerzési ár, előállítási költség (az értékcsökkenés kiszámításának alapja),

- a bruttó (beszerzési) érték felújítás, átalakítás stb. által megnövelt összege (az értékcsökkenés kiszámításának módosult alapja),

- az előző évek értékcsökkenésének halmozott összege,

- a tárgyévi költségként érvényesíthető értékcsökkenés összege,

- az értékcsökkenés összegének figyelembevételével számított nettó érték.

Az értékesítés, kiselejtezés vagy megsemmisülés miatt bekövetkezett értékcsökkenéseket a vonatkozó bizonylatok alapján e nyilvántartásból ki kell vezetni.”

4. Az Szja tv. 5. számú mellékletének II. 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„6. Munkabérek, más személyi jellegű kifizetések és a vállalkozói kivét nyilvántartása

A magánszemélynek az alkalmazott, a segítő családtag, más magánszemély számára kifizetett összegekről, tartozásokról és követelésekről személyenkénti nyilvántartást kell vezetnie. A nyilvántartásnak - az érintett magánszemélyek adóazonosító adatainak feltüntetése mellett - tartalmaznia kell levonások nélkül a részükre különféle jogcímeken elszámolt személyi jövedelemadó-köteles összegeket, a levont személyi jövedelemadó előleget, nyugdíjjárulékot, munkavállalói járulékot, az egyéb levonásokat, a kifizetett összeget, továbbá a kifizetés keltét, valamint minden olyan adatot, amely a személyi jövedelemadó előleg, illetve - amennyiben erre a magánszemély köteles - év végén a személyi jövedelemadó tényleges összegének a megállapításához szükséges. Az egyéni vállalkozónak az előzőek értelemszerű alkalmazásával kell nyilvántartania a vállalkozói kivéttel kapcsolatos adatokat.”

5. Az Szja tv. 5. számú mellékletének II. 9. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„9. Egyéb követelések, kötelezettségek nyilvántartása

A magánszemélynek az egyéb követeléseiről, a kötelezettségeiről nyilvántartást kell vezetnie. Ebben ki kell mutatnia vevő követelések, illetőleg szállítói tartozások között nem szereplő összes követelést, illetőleg kötelezettséget.

A nyilvántartás a következő adatokat tartalmazza:

- a követelés, kötelezettség megnevezése, címzettje, illetőleg kedvezményezettje,

- a követelés, kötelezettség kelte,

- a követelés, kötelezettség értéke,

- a kiegyenlítés időpontjában be kell jegyezni a kiegyenlítés adatait, az alapnyilvántartásban pedig fel kell tüntetni a befolyt bevételt, illetve a kiadást.”

6. Az Szja tv. 5. számú mellékletének III. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„III. Selejtezés

A tárgyi eszközök kiselejtezésének igazolásául selejtezési jegyzőkönyvet kell felvenni. A selejtezési eljárás során meg nem semmisített tárgyi eszközt eltávolíthatatlan azonosító jellel kell ellátni. A 30 ezer forintot meghaladó beszerzési értékű tárgyi eszközök selejtezési időpontját a selejtezést megelőzően 15 nappal az első fokú adóhatóságnak kell bejelenteni. Az adóhatóság képviselőjének távolléte esetén két érdektelen tanú jelenlétében kell a selejtezést lefolytatni és a selejtezési jegyzőkönyvet aláírásukkal - lakcímük és adóigazgatási azonosító számuk feltüntetése mellett - igazolni.”

6. számú melléklet az 1997. évi CV. törvényhez

Az Szja tv. 6. számú mellékletének 1. c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(1. Mezőgazdasági őstermelői tevékenység)

„c) erdei melléktermékek (METJ 94-39), valamint egyébként az a)-b) pontban említett termékek, illetőleg állatok közül a vadon tenyészők jogszabályba nem ütköző gyűjtése, azzal, hogy ebben az esetben saját gazdaság alatt a terület felett rendelkezési jogot gyakorló szóbeli hozzájárulását és a magánszemély rendelkezési jogosultságát kell érteni a gyűjtés eredményének felhasználása felett;”

7. számú melléklet az 1997. évi CV. törvényhez

1. Az Szja tv. 7. számú mellékletének 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„2. Adókedvezmény illeti meg a magánszemélyt akkor is, ha ő a biztosítottja a munkáltatója (mint szerződő) által kötött élet- vagy nyugdíjbiztosításnak.

A munkáltató által kötött ezen biztosítás éves díja a magánszemély adóköteles jövedelmének minősül, azonban a magánszemély a fizetendő adó kiszámításánál figyelembe veheti az adókedvezményt.

A kifizető által kötött kockázati (halál esetére szóló) életbiztosítás, a balesetbiztosítás és a teljes és végleges munkaképtelenségre szóló betegségbiztosítás adómentes díját nem kell a biztosított magánszemély jövedelméhez hozzáadni, de nem számítható bele az adókedvezmény alapjába sem. Ha a halál esetére szóló életbiztosítás nem felel meg az adómentesség feltételeinek, a kifizető által vállalt díja adóköteles, és ha a kifizető a magánszemély munkáltatója, akkor az adókedvezmény igénybe vehető.”

2. Az Szja tv. 7. számú mellékletének 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„6. Ha az életbiztosítási szerződés baleseti és betegségi kockázatokat is tartalmaz,

a) és ezen kockázatok díjrésze a bruttó biztosítási díj 10 százalékánál nem több, akkor a díj egészére,

b) és ezen kockázatok díjrésze a biztosítási díj 10 százalékánál több, akkor a díj szétbontásával csak az életbiztosítási díjrészre

jár az adókedvezmény. Ez a rendelkezés nem alkalmazható akkor, ha a biztosított magánszemély számára a kifizető olyan balesetbiztosítás vagy teljes és végleges munkaképtelenségre szóló betegségbiztosítás szerződője, amelynek a díja a magánszemélynél adómentes.”

3. Az Szja tv. 7. számú mellékletének 9. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„9. Nyugdíj-kiegészítő járadék az olyan szolgáltatás, amelyet a nyugdíj kiegészítéseként vagy ahelyett évente legalább egyszer azonos vagy növekvő összegben élethossziglan vagy legalább a nyugdíjbiztosítási szerződés létrejöttétől számított 10. év végéig folyósítanak.”

8. számú melléklet az 1997. évi CV. törvényhez

Az Szja tv. 10. számú mellékletének I. 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„6. az előállított vagy vásárolt terméknek, végzett vagy vásárolt szolgáltatásnak a szokásos piaci értéke, ha azokat az egyéni vállalkozó saját céljára felhasználja, illetőleg részben vagy egészben ellenszolgáltatás nélkül másnak átengedi, akkor, ha ezzel kapcsolatban bármely évben költséget számolt el (nem kell a saját célra történő felhasználás és a részben vagy egészben ellenszolgáltatás nélküli átengedés értékével növelni a bevételt, ha az egyéni vállalkozó az azzal kapcsolatos kiadásokat költségei között nem számolta el, vagy e kiadásokkal az összes költségét arányosan csökkenti, illetőleg, ha a terméket, a szolgáltatást természetbeni juttatásként nyújtja);”

9. számú melléklet az 1997. évi CV. törvényhez

1. Az Szja tv. 11. számú melléklete bevezető szövege negyedik mondatának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az egyéni vállalkozó költségként számolhatja el)

„a) a vállalkozói kivétet;”

2. Az Szja tv. 11. számú mellékletének I. 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(I. Jellemzően előforduló költségek)

„3. az egyéni vállalkozóval munkaviszonyban álló magánszemély (a továbbiakban: alkalmazott) részére kifizetett bér és annak közterhei, az alkalmazottnak megítélt és kifizetett baleseti kártérítés, a jogszabály, illetőleg a kollektív szerződés vagy a munkaszerződés alapján az alkalmazottnak járó, a munkáltatót kötelezően terhelő juttatás, kifizetés, más magánszemély javára megállapodás alapján nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából fizetett összeg, magán-nyugdíjpénztári tagdíj; az alkalmazott magán-nyugdíjpénztári tagdíjának egyoldalú kötelezettségvállalás alapján történő kiegészítése;”

3. Az Szja tv. 11. számú mellékletének I. 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(I. Jellemzően előforduló költségek)

„6. a nem megállapodás alapján befizetett saját társadalombiztosítási járulék;”

4. Az Szja tv. 11. számú mellékletének I. 17. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(I. Jellemzően előforduló költségek)

„17. a magánszemélynek adott természetbeni juttatásra fordított kiadás és annak közterhei, valamint a kamatkedvezmény miatt fizetett személyi jövedelemadó;”

5. Az Szja tv. 11. számú mellékletének I. 22. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(I. Jellemzően előforduló költségek)

„22. a kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök, nem anyagi javak értékesítése (ideértve a selejtezést, ellenszolgáltatás nélküli átengedést is) esetén az értékesítés időpontjáig még el nem számolt értékcsökkenési leírás összege az értékesítéskor költségként elszámolható;”

6. Az Szja tv. 11. számú mellékletének I. pontja a következő 26. ponttal egészül ki:

(I. Jellemzően előforduló költségek)

„26. a művészeti tevékenységet folytató magánszemély jellemzően előforduló költsége - figyelemmel az értékcsökkenési leírás elszámolására vonatkozó rendelkezésekre is - a tevékenységével összefüggő műsoros előadás, kiállítás, múzeum, közgyűjtemény látogatásának ellenértéke, irodalmi és művészeti alkotásokat tartalmazó, vagy ezek rögzítésére és lejátszására alkalmas eszköz, kép- és hanghordozó, könyv, kotta, más sajtótermék vásárlására fordított kiadás, a tevékenységgel összefüggő szakmai képzés kiadása, továbbá az előadóművészi tevékenységet végzők esetében a színpadi megjelenéshez kapcsolódó esztétikai és kozmetikai cikkekre, illetve szolgáltatásokra fordított kiadás.”

7. Az Szja tv. 11. számú mellékletének II. 2. pontja a következő k) ponttal egészül ki:

„k) a szálláshely-szolgáltató és vendéglátó tevékenységet végző egyéni vállalkozó a kizárólag e célból üzemeltetett hosszú élettartamú szerkezetű épület esetében 3 százalék értékcsökkenési leírást érvényesíthet.”

8. Az Szja tv. 11. számú mellékletének II. 3. c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(3. A leírási kulcsok jegyzéke és alkalmazásuk szabályai)

„c) Ültetvények

Ültetvénycsoportok Évi leírási kulcs
%
Alma, körte, birs, naspolya, cseresznye, meggy, szilva, szőlő, szőlőanyatelep, mandula, mogyoró 6,0
Őszibarack, kajszi, köszméte, ribiszke, komló, gyümölcsanyatelep, fűztelep 10,0
Spárga, málna, szeder 15,0
Dió, gesztenye 4,0
Egyéb ültetvény 5,0

9. Az Szja tv. 11. számú mellékletének III. 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(III. A járművek költsége)

„1. A saját tulajdonú - ideértve a továbbiakban a házastárs tulajdonát is - kizárólag üzemi jármű üzemanyag-felhasználása, továbbá számlával (bizonylattal) történő igazolás alapján a jármű fenntartásának, javításának és felújításának költsége számolható el, valamint a II. fejezetben foglaltak szerint érvényesíthető értékcsökkenési leírás. Üzemanyag-felhasználás címén vagy az üzemanyag-fogyasztási norma és az APEH által közzétett üzemanyagár, vagy a számlával (számlákkal) igazolt üzemanyag-vásárlás vehető figyelembe, azonban a számla alapján figyelembe vett üzemanyag-mennyiség nem lehet több, mint az üzemi használatra az üzemanyag-fogyasztási normával számított mennyiség, azzal, hogy a magánszemély az adóév egy negyedévén belül a negyedév első napján választott üzemanyag-felhasználással összefüggő költségelszámolási módszertől nem térhet el.”

10. Az Szja tv. 11. számú mellékletének III. 3. a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(III. A járművek költsége)

„a) az 1996. december 31-e után megkezdett értékcsökkenési leírás alapjaként legfeljebb hatmillió forint vehető figyelembe; ebben az esetben az 1. pont szerinti más költség - kivéve az üzemanyag-felhasználást és a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás díját - olyan arányban számolható el, amilyen arányt a hatmillió forint a személygépkocsi beszerzési (szokásos piaci) értékében képvisel, feltéve, hogy az utóbbi a több;”

11. Az Szja tv. 11. számú mellékletének III. 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(III. A járművek költsége)

„4. Ha az egyéni vállalkozó a cégautó adót az év egy részében nem fizeti meg, akkor az értékcsökkenés (figyelemmel a 3. pont rendelkezésére is) olyan arányban számolható el, amilyen arányt a ténylegesen megfizetett cégautó adó összege a vonatkozó adótétel tizenkétszeresében képvisel. Ilyen esetben más költségek egész évben csak az üzemi használattal arányosan számolhatók el.”

12. Az Szja tv. 11. számú mellékletének III. 8. és 9. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(III. A járművek költsége)

„8. A személygépkocsi bérleti vagy lízing díja címén a költségként figyelembe vehető összeg több személygépkocsi esetén sem haladhatja meg a vállalkozói bevétel 1 százalékát, egyébként ilyen címen az egyéni vállalkozó költséget nem számolhat el. Az utóbbi rendelkezés alól kivételt képeznek a 2. pontban említett személygépkocsik, amelyek esetében a bérleti díj, illetőleg a vonatkozó rendelkezés szerint a lízing díja elszámolható a 3. és 4. pont rendelkezéseiben foglalt korlátozások értelemszerű alkalmazásával. A nem saját tulajdonú személygépkocsi üzemi célú használata esetén elszámolható az üzemi használatra eső

a) 1. pont szerinti üzemanyag-fogyasztás,

b) számla szerinti egyéb költség,

amennyiben az a szerződés alapján az egyéni vállalkozót terheli.

9. A költségelszámolás bármelyik módjának alkalmazásánál szükséges járművenként - az 5. számú melléklet II. 7. pontjában meghatározott - külön útnyilvántartás vezetése, továbbá abban járművenként az év első és utolsó napján a kilométeróra állásának a feljegyzése. Költségelszámolás kizárólag az e pont szerint igazolt üzemi célú futásteljesítmény után számolható el, azzal, hogy az olyan személygépkocsi esetében, amely után az éves cégautó adótételt az egyéni vállalkozó megfizette, az év első és utolsó napján rögzített kilométeróra-állás különbözete számít üzemi célú futásteljesítménynek.”

13. Az Szja tv. 11. számú melléklete IV. fejezete a következő 8-11. ponttal egészül ki:

(IV. A jövedelem megállapításakor költségként figyelembe nem vehető kiadások:)

„8. az egyéni vállalkozó személyi jövedelemadója, vállalkozói személyi jövedelemadója és a vállalkozói osztalékalap után fizetett személyi jövedelemadója;

9. a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény rendelkezései szerint nem megállapodás alapján fizetett saját nyugdíjjárulék és egészségbiztosítási járulék, a magánnyugdíjról és a magán-nyugdíjpénztárakról szóló törvény rendelkezései szerint nem megállapodás alapján és nem kiegészítésként fizetett saját tagdíj;

10. a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény rendelkezései szerint megállapodás alapján nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából a saját maga javára fizetett összeg, a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény rendelkezései szerint megállapodás alapján a saját maga javára fizetett magán-nyugdíjpénztári tagdíj és annak kiegészítése;

11. a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény rendelkezései szerint megállapodás alapján fizetett egészségbiztosítási járulék.”

10. számú melléklet az 1997. évi CV. törvényhez

1. Az Szja tv. 13. számú mellékletének 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„1. Az egyéni vállalkozó a vállalkozói személyi jövedelemadója 50 százalékának megfelelő összegű beruházási adókedvezményt vehet igénybe az 1996. december 31-ét követően megkezdett, legalább 1 milliárd forint értékű, termék-előállítást szolgáló beruházás üzembe helyezésének évét követő öt adóév közül azokban az adóévekben,

a) amelyekben a megelőző adóévhez viszonyítva vállalkozói bevételét legalább a beruházás értékének 5 százalékával megegyező összeggel növeli, vagy

b) amely évekre számítva olyan értékű vállalkozói bevételt ért el, amelyet az a) pontban előírt feltételek évenkénti folyamatos teljesítésével legalább el kellett volna érnie.”

2. Az Szja tv. 13. számú mellékletének 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„3. A kiemelt térségben és/vagy a vállalkozási övezetben telephellyel rendelkező egyéni vállalkozó a vállalkozói személyi jövedelemadójából a 4. pont rendelkezése szerint megállapított teljes összeget beruházási adókedvezményként veheti igénybe a térségben (övezetben) 1996. december 31-ét követően megkezdett és az üzembe helyezést követően ott üzemeltetett,

3.1. termék-előállítást szolgáló beruházás üzembe helyezésének évét követő 5 adóév közül azokban az adóévekben, amelyekben vállalkozói bevételét a megelőző adóévhez viszonyítva

a) vállalkozási övezetben megkezdett beruházás esetén legalább 1 százalékkal növeli,

b) kiemelt térségben megkezdett beruházás esetén legalább a beruházás értéke 5 százalékával megegyező összeggel növeli,

3.2. kereskedelmi szálláshely létesítését szolgáló beruházás üzembe helyezésének évét követő 5 adóévben.”



A complex.hu oldal teljes egészében szerzői jogvédelem alatt áll. - Copyright Wolters Kluwer Kft. 2016. Minden jog fenntartva!