Törvények és OGY határozatok

Az oldalon a joganyagok közlönyállapota érhető el. Egységes szerkezetű, naprakész szöveget az új Jogtáron talál.
Időállapot: közlönyállapot (1999.XII.21.)

Tartalomjegyzék

1999. évi CXV. törvény

az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosításáról * 

1. § Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 1. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A törvény hatálya kiterjed az épített környezet alakítása és védelme körébe tartozóan:)

c) az épületek, műtárgyak (a továbbiakban együtt: építmények), valamint az építési munkák és építési tevékenységek építési előírásainak kialakítására,”

2. § (1) Az Étv. 2. §-ának 2., 6., 9., 14-15. és 17. pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(E törvény alkalmazásában:)

„2. Beépítésre nem szánt terület: a település közigazgatási területének a zöldterületi, a közlekedési, a mezőgazdasági, az erdőművelési, illetőleg az egyéb célra szolgáló része.”

„6. Építési telek: beépítésre szánt területen fekvő, az építési szabályoknak megfelelően kialakított és közútról vagy önálló helyrajzi számon útként nyilvántartott magánútról gépjárművel közvetlenül megközelíthető telek.”

„9. Épület: olyan építmény, amely szerkezeteivel részben vagy egészben teret, helyiséget vagy ezek együttesét zárja körül meghatározott rendeltetés - jellemzően tartózkodás - céljából.”

„14. Műtárgy: mindazon építmény, ami nem minősül épületnek és épület funkciót jellemzően nem tartalmaz (pl. út, híd, torony, távközlés, műsorszórás műszaki létesítményei, gáz-, folyadék-, ömlesztett anyag tárolására szolgáló és nyomvonalas műszaki alkotások).

15. Önkormányzati (megyei, illetve települési) főépítész: a helyi önkormányzat egyes területfejlesztési és területrendezési, valamint e törvényben meghatározott építésügyi feladataival kapcsolatos döntéseit előkészítő - felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkező - személy.”

„17. Sajátos építményfajták: az épületnek nem minősülő közlekedési, távközlési, közmű- és energiaellátási, vízellátási és vízgazdálkodási építmények (mérnöki létesítmények), továbbá a bányaműveléssel, a környezetvédelemmel kapcsolatos, és az atomenergia alkalmazására szolgáló, valamint a honvédelmi és katonai célú építmények.”

(2) Az Étv. 2. §-a új 9. ponttal egészül ki, egyidejűleg a 9-29. pontok jelölése 10-30. pontokra változik:

„9. Közhasználatú építmény: az olyan építmény (építményrész), amely

- a település vagy településrész ellátását szolgáló funkciót tartalmaz, és

- használata nem korlátozott, illetve nem korlátozható (pl. alap-, közép-, felsőfokú oktatási, egészségvédelmi, gyógyító, szociális, kulturális, művelődési, sport, pénzügyi, kereskedelmi, biztosítási, szolgáltatási célú építmények mindenki által használható részei), továbbá

- használata meghatározott esetekben kötelező, illetve elkerülhetetlen (pl. a közigazgatás, igazságszolgáltatás, ügyészség építményeinek mindenki által használható részei), valamint, amelyet

- törvény vagy kormányrendelet közhasználatúként határoz meg.”

3. § (1) Az Étv. 6. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A települési önkormányzat és szervei - a fővárosban a fővárosi és a kerületi önkormányzatok a külön jogszabályban meghatározott hatáskörük szerint - a településrendezési feladatukat)

a) a helyi építési szabályzat, valamint a településrendezési tervek elkészíttetésével és azok elfogadásával, továbbá”

(2) Az Étv. 6. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A helyi önkormányzat egyes építésügyi feladatainak ellátásához - a főépítész vezetésével - tervtanácsot működtethet. A tervtanács működésének rendjét - a vonatkozó külön jogszabály előírásainak keretei között - az önkormányzat rendeletben állapítja meg.”

4. § (1) Az Étv. 9. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A helyi építési szabályzat és a településrendezési tervek kidolgozása során:)

„b) az államigazgatási szerveket, valamint az érintett települési önkormányzati szerveket az előkészítésbe be kell vonni úgy, hogy azok a megkeresés kézhezvételétől számított 15 napon belül írásos állásfoglalásukban ismertessék a település fejlődése és építési rendje szempontjából jelentős terveiket és intézkedéseiket, valamint ezek várható időbeli lefolyását, továbbá a hatáskörükbe tartozó kérdésekben a jogszabályon alapuló követelményeket;”

(2) Az Étv. 9. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A helyi építési szabályzatot és a településrendezési terveket a megállapítás, illetve a jóváhagyás előtt a polgármesternek (főpolgármesternek) véleményeztetnie kell a külön jogszabályban meghatározott államigazgatási, az érintett települési önkormányzati és érdek-képviseleti szervekkel, valamint társadalmi szervezetekkel, amelyek 21 napon belül adhatnak írásos véleményt.”

(3) Az Étv. 9. §-ának (6)-(8) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(6) A véleményezési eljárás befejezése után a szabályzatot, illetőleg a terveket az elfogadásuk előtt - a (3)-(4) bekezdés alapján beérkezett, de el nem fogadott véleményekkel és azok indokolásával együtt - a polgármesternek (főpolgármesternek) legalább egy hónapra a helyben szokásos módon közzé kell tennie azzal, hogy az érintettek a közzététel ideje alatt azokkal kapcsolatban észrevételt tehetnek, továbbá meg kell küldenie szakmai véleményezés céljából:

a) a főváros, a fővárosi kerület, a megyei jogú város igazgatási területének egészére egyszerre készített szabályzatot és terveket az illetékes területi főépítészeti iroda útján a miniszternek,

b) egyéb szabályzatot és terveket a területi főépítésznek.

A miniszter 90, a területi főépítész 30 napon belül adhat véleményt; ha e határidőn belül nem nyilatkozik, úgy véleményét egyetértőnek kell tekinteni. A véleményt a döntésre jogosult testülettel ismertetni kell, továbbá törvénysértésre alapozott egyet nem értő vélemény esetén a szabályzat és a tervek elfogadásra nem terjeszthetők elő.

(7) A helyi építési szabályzat és a településrendezési tervek a (2)-(6) bekezdésben előírt véleményeztetési eljárás lefolytatása nélkül nem fogadhatók el.

(8) Az elfogadott helyi építési szabályzatot, valamint településrendezési terveket vagy azok vonatkozó részét, illetőleg kivonatát a polgármesternek (főpolgármesternek) meg kell küldenie az azok véleményezésében résztvetteknek, továbbá a dokumentációt a külön jogszabályban meghatározott Országos Dokumentációs Központnak.”

5. § Az Étv. 11. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A településszerkezeti terv a település közigazgatási területére készül és rajzi, valamint szöveges munkarészből áll.”

6. § (1) Az Étv. 12. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Szabályozási tervet kell készíteni minden esetben:)

b) a természeti adottság, a településszerkezet, az építés, az építészeti örökség vagy a rendeltetés szempontjából különös figyelmet igénylő védett területek (pl. kiemelt üdülőterület, gyógyhely, műemléki jelentőségű terület) egészére, valamint”

(2) Az Étv. 12. §-a (5) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A szabályozási tervnek tartalmaznia kell:)

b) a beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek, illetőleg az azokon belüli egyes területrészek (építési övezetek, övezetek) lehatárolását,”

7. § (1) Az Étv. 13. §-a (2) bekezdésének b)-c) pontjai helyébe a következő rendelkezés lép:

(A helyi építési szabályzatnak tartalmaznia kell legalább:)

b) a beépítésre szánt területek, illetőleg az azokon belüli egyes területrészek (építési övezetek) lehatárolását, azok felhasználásának, beépítésének feltételeit és szabályait,

c) a beépítésre nem szánt területek tagozódását, az egyes övezetek lehatárolását, felhasználásuk és az azokon történő építés feltételeit, szabályait,”

(2) Az Étv. 13. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A helyi építési szabályzat készülhet a település közigazgatási területére egyszerre, vagy részterületenként fokozatosan a (4) bekezdés előírásainak figyelembevételével.”

(3) Az Étv. 13. §-a (5) bekezdésének számozása (4) bekezdésre változik, felvezető része és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Helyi építési szabályzatot kell készíteni - legalább telektömbre kiterjedően -”

„b) a természeti adottság, a településszerkezet, az építés, az építészeti örökség vagy a rendeltetés szempontjából különös figyelmet igénylő védett területek (pl. kiemelt üdülőterület, gyógyhely, műemléki jelentőségű terület) egészére, valamint”

8. § Az Étv. 14. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A (2)-(4) bekezdések szerinti fővárosi településrendezési eszközök összehangolt nyilvántartásának szabályait a fővárosi önkormányzat rendeletben állapítja meg.”

9. § Az Étv. 16. §-ának (1)-(2) bekezdései helyébe a következő (1)-(3) bekezdések lépnek, a (3) bekezdésének számozása (4) bekezdésre változik:

„(1) A településrendezési tervek és a helyi építési szabályzat készítése

a) egyetemi végzettséghez és szakirányú szakképesítéshez,

b) egyetemi végzettséghez és részlegesen szakirányú szakképesítéshez, továbbá

c) főiskolai végzettséghez és szakirányú szakképesítéshez - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel -, és

d) külön jogszabályban meghatározott egyéb feltételekhez kötött tevékenység (a továbbiakban együtt: településtervezési jogosultság).

(2) Településtervezési tevékenységet a külön jogszabályban meghatározott körben főiskolai végzettséggel csak az végezhet, aki végzettségét legkésőbb 2005. június 30-ig megszerzi, és teljesíti a jogszabályokban meghatározott egyéb szakmai követelményeket.

(3) A településrendezési tervek és a helyi építési szabályzat készítője a tervezés során birtokába jutott adatokat, információkat más célra nem használhatja fel, azokat harmadik személynek nem adhatja át.”

10. § Az Étv. 18. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha egy adott területen nincs építési szabályzat, illetőleg szabályozási terv, vagy azok a korábbi előírások szerint készültek, és nem szabályoznak - a 13. § (2) bekezdésében előírtak, illetőleg azok végrehajtására vonatkozó egyéb jogszabályokban rögzített követelményeknek megfelelően - teljeskörűen, építési munkát végezni csak e törvény, valamint az egyéb jogszabályok megtartásával és csak akkor lehet, ha a célzott hasznosítás jellege, a beépítés mértéke és módja illeszkedik a meglévő környezethez.”

11. § Az Étv. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„20. § (1) A településrendezési feladatok megvalósítása, továbbá a természeti, környezeti veszélyeztetettség megelőzése érdekében az érintett területre változtatási, telekalakítási, illetőleg építési tilalom (a továbbiakban együtt: tilalom) rendelhető el.

(2) A tilalmat a feltétlenül szükséges mértékre és időtartamra kell korlátozni, s azt haladéktalanul meg kell szüntetni, ha az elrendelésének alapjául szolgáló okok már nem állnak fenn. A tilalmak felülvizsgálatát a helyi építési szabályzat és a hozzá tartozó szabályozási tervek felülvizsgálatával együtt el kell végezni.

(3) A településrendezési feladatok megvalósulása érdekében önkormányzati rendelettel elrendelt tilalmat vagy annak megszüntetését - a változtatási tilalom kivételével - az első fokú építésügyi hatóság az érintettekkel határozattal közli.

(4) A természeti, környezeti veszélyeztetettség megelőzése érdekében törvényben meghatározott esetekben az arra illetékes államigazgatási szerv megkeresésére, az építésügyi hatóságnak határozattal el kell rendelnie a telekalakítási, illetőleg építési tilalmat.

(5) A határozatban meg kell jelölni azt az érdeket, amelynek érvényre juttatását a tilalom szolgálja, továbbá azt, akinek az érdekében a tilalmat elrendelik.

(6) A tilalmat az azt elrendelő megkeresésére - a változtatási tilalom kivételével - az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni.

(7) A tilalom az építési engedély érvényességi ideje alatt nem terjed ki az elrendelése előtt engedélyezett építési, javítási-karbantartási és a jogszabályokban megengedett más építési munkákra, továbbá a korábban gyakorolt használat folytatására, valamint az állékonyságot, életet és egészséget, köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztető kármegelőzési, kárelhárítási tevékenységekre.”

12. § Az Étv. 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„21. § (1) A helyi építési szabályzat, illetőleg a szabályozási terv készítésének időszakára, azok hatálybalépéséig, de legfeljebb három évig az érintett területre a települési önkormányzat rendelettel változtatási tilalmat írhat elő.

(2) A változtatási tilalom - ha az azt elrendelő önkormányzati rendelet rövidebb időről nem rendelkezik - három év eltelte után külön rendelkezés nélkül megszűnik.”

13. § Az Étv. 23. §-ának (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Telekalakítás csak jogerős telekalakítási engedély alapján végezhető.

(3) A telekalakítási engedélykérelemhez a külön jogszabályban foglaltak szerint telekalakítási tervet kell készíteni.”

14. § Az Étv. 24. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Új beépítésre szánt, vagy jelentős mértékben átépítésre kerülő (pl. rehabilitációs) területek esetében a területre vonatkozó helyi építési szabályzat elfogadása után a beépíthetőség feltételeként a telkeket az előírásoknak megfelelő építési telekké, telekké kell alakítani az érintett telekcsoport - legalább telektömbönként történő - újraosztásával.”

15. § (1) Az Étv. 25. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A települési önkormányzat rendeletben elővásárlási jogot állapíthat meg a településszerkezeti tervben rögzített közérdekű célok megvalósítása érdekében a beépítetlen telkekre, illetőleg az olyan területekre, ahol településrendezési intézkedéseket tervez, és a rendezett településfejlődés biztosítása azt megkívánja. A rendeletben meg kell jelölni azt a célt, amelyre a telket, területet az önkormányzat fel kívánja használni.”

(2) Az Étv. 25. §-ának (4)-(6) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(4) Az (1)-(3) bekezdések szerinti elővásárlási jogot az önkormányzat köteles az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetni. Ha az elővásárlási jog fenntartásának indokai megszűnnek, az önkormányzatnak haladéktalanul kérni kell az ingatlan-nyilvántartásból való törlést.

(5) Az önkormányzat (1)-(4) bekezdésekben szabályozott elővásárlási joga - az országos jelentőségű védett természeti területen lévő és a műemléki ingatlanra vonatkozó elővásárlási jogot kivéve - a más jogszabályokon, illetve szerződésen alapuló elővásárlási jogot megelőzi.

(6) Ha az önkormányzat az elővásárlási joga gyakorlásával kapcsolatos megkereséstől számított hatvan napon belül nem nyilatkozik, az ingatlan elidegeníthető. A bejegyzett elővásárlási jogot az elidegenítés nem érinti.”

16. § Az Étv. 27. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép:

„Kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzés

27. § (1) Ha a helyi építési szabályzat, illetőleg szabályozási terv szerint a település egyes területrészeit érintő kiszolgáló és lakóút (e törvény alkalmazásában, a továbbiakban: kiszolgáló út) létesítése, bővítése vagy szabályozása szükséges, az 52. § (2) bekezdésében meghatározott építésügyi hatóság a teleknek a kiszolgáló út céljára szükséges részét - kisajátítási eljárás nélkül - a telek fekvése szerinti települési önkormányzat javára igénybe veheti és lejegyezheti. A lejegyzéshez az érdekeltek hozzájárulása nem szükséges.

(2) A lejegyzés védett, védelemre tervezett, valamint védő területek esetében csak az érdekelt szakhatóságok előzetes egyetértésével végezhető.

(3) A telek kiszolgáló út céljára igénybe vett részéért, a kisajátítási kártalanítás szabályai szerint megállapított kártalanítás jár. A kártalanítás összegéről az (1) bekezdésben meghatározott építésügyi hatóság külön határozatban dönt. A kártalanítás összegét a kiszolgáló út megépítéséből, illetőleg az ezzel összefüggő közművesítésből eredő telekérték-növekedés figyelembevételével kell megállapítani. Telekérték-növekedés összegeként legfeljebb a lejegyzéssel igénybe vett telekhányad értéke állapítható meg.

(4) Ha a teleknek a kiszolgáló út céljára szükséges részén építésügyi hatósági (létesítési) engedéllyel rendelkező, vagy 10 évnél régebbi építmény, vagy építményrész áll, kisajátítási eljárást kell lefolytatni, kivéve, ha a kártalanításról az érintettek megállapodnak.

(5) Ha a lejegyzéssel érintett telek visszamaradó része a rendeltetésének megfelelő használatra alkalmatlanná válik, a tulajdonos kérelmére a lejegyzéssel egyidejűleg, az egész telket igénybe kell venni. Ilyen esetben a telek teljes területéért kártalanítás jár.

(6) Ha a kiszolgáló út létesítését, bővítését vagy szabályozását szolgáló lejegyzés műszaki vagy egyéb indok alapján csak az egyik oldali teleksorból lehetséges, akkor a kiszolgáló út másik oldalán lévő teleksor tulajdonosait a települési önkormányzat, a kiszolgáló út változásából eredő telekérték-növekedés arányában - rendeletben - egyszeri hozzájárulás fizetésére kötelezheti.

(7) A (6) bekezdés szerinti hozzájárulás fizetésére kötelezés esetén a hozzájárulás teljes mértéke nem haladhatja meg az igénybe vett telekterületek értékének fele részét. Az így megállapított összeget a lejegyzéssel nem érintett telektulajdonosok között a tulajdonukban álló telek nagyságának arányában kell megosztani.

(8) A kiszolgáló út létesítése, bővítése során feleslegessé vált közterületet az érintett tulajdonosok részére vételre fel kell ajánlani. Ha az ilyen területet korábban kártalanítás nélkül jegyezték le, azt az érintett tulajdonosnak térítés nélkül kell visszaadni.

(9) Az (1)-(8) bekezdés előírásait kell alkalmazni a hasonló rendeltetésű és szerepkörű külterületi helyi közutak esetében is.”

17. § Az Étv. 28. §-a (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A helyi építési szabályzatban, illetőleg a szabályozási tervben a területre előírt kiszolgáló utakat és a közműveket az újonnan beépítésre szánt, illetve a rehabilitációra kijelölt területeken legkésőbb az általuk kiszolgált építmények használatbavételéig meg kell valósítani.”

18. § Az Étv. 30. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„30. § (1) Ha az ingatlan rendeltetését, használati módját a helyi építési szabályzat, illetőleg a szabályozási terv másként állapítja meg (övezeti előírások változása) vagy korlátozza (telekalakítási vagy építési tilalom), és ebből a tulajdonosnak, haszonélvezőnek kára származik, a tulajdonost, haszonélvezőt kártalanítás illeti meg.

(2) A kártalanítás összege az ingatlannak a korábbi rendeltetése szerint megállapítható értéke és a rendeltetésmódosítás eredményeként az ingatlan új forgalmi értéke közötti különbözet.

(3) Ha az ingatlanhoz fűződő korábbi, a 13. § (1) bekezdése szerinti építési jogok keletkezésétől számított hét éven belül kerül sor e jogok megváltoztatására vagy megszüntetésére, a tulajdonosnak - kérelmére - a (2) bekezdés szerinti kártalanítás jár. Hét év eltelte után csak a használat gyakorlásába való beavatkozásért, és csak akkor jár kártalanítás, ha a változtatás a korábbi használatot megnehezíti, vagy ellehetetleníti.

(4) Ha az ingatlan rendeltetését a helyi építési szabályzat, illetőleg a szabályozási terv valamely később megvalósítandó - jogszabályban megállapított - olyan közérdekű célban határozza meg, amelynek megvalósítása a tulajdonostól nem várható el, és ez a tulajdonosi és építési jogokat korlátozza, a tulajdonos a közérdekű cél kedvezményezettjétől, illetőleg ennek hiányában a települési önkormányzattól követelheti az ingatlan megvételét. Ha a megvételre vonatkozó megállapodás az erre irányuló kérelemtől számított három éven belül nem jön létre, az ingatlant ki kell sajátítani.

(5) Nem jár kártalanítás a természeti veszélyeztetettségből eredő kár megelőzésére, a tulajdonos érdekeinek védelme céljából elrendelt tilalom, továbbá a 21. § szerinti változtatási tilalom, valamint a szabálytalan építmény, építményrész és használat esetében. Védett terület, építmény vagy egyedi érték védelme érdekében elrendelt tilalom esetén a fizetési kötelezettségre az erre vonatkozó külön jogszabályok az irányadók.

(6) A kártalanítást az köteles megfizetni, akinek az érdekében a korlátozás történt. Ha nem határozzák meg azt, akinek az érdekében a korlátozás történt, akkor a kártalanítási kötelezettség a települési önkormányzatot terheli.

(7) A kártalanítási igény a vagyoni hátrány keletkezésekor válik esedékessé. A kártalanítás a felek megállapodásának tárgya. Ha a felek között - a kérelem benyújtásától számított egy éven belül - nem jön létre megállapodás, akkor kártalanítási eljárást kell lefolytatni, amelyet az ingatlan fekvése szerint illetékes megyei, fővárosi közigazgatási hivatal vezetője folytat le a kisajátítási kártalanítás szabályai szerint, az e törvényben meghatározott eltérésekkel.”

19. § (1) Az Étv. 31. §-a (2) bekezdésének felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az építmények és azok részeinek (önálló rendeltetési egység) építése, bővítése, felújítása, átalakítása, helyreállítása, korszerűsítése során érvényre kell juttatni az országos építési szakmai követelményeket, különösen”

(2) Az Étv. 31. §-a (4) bekezdésének felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az építménynek és részeinek (önálló rendeltetési egység) építése, felújítása, átalakítása, bővítése, helyreállítása, korszerűsítése során biztosítani kell:”

20. § (1) Az Étv. 32. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az építészeti, műszaki tervek készítése a (3) bekezdésben foglalt eltéréssel külön jogszabályban meghatározottak szerint

a) szakirányú egyetemi, illetve

b) a (4) bekezdésben foglalt eltéréssel részlegesen szakirányú egyetemi, vagy szakirányú főiskolai képesítéshez, továbbá

c) külön jogszabályban meghatározott egyéb feltételekhez (a továbbiakban együtt: tervezési jogosultság)

kötött tevékenység.”

(2) Az Étv. 32. §-a a következő új (3)-(4) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a (3)-(9) bekezdések jelölése (5)-(11) bekezdésekre változik:

„(3) Építészeti-műszaki tervezési tevékenységet külön jogszabályban meghatározott körben az is végezhet, aki a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény hatálybalépését követő három éven belül benyújtott kérelme alapján a tervezői névjegyzékbe felvételt nyert és ezt követően az ahhoz kapcsolódó kötelezettségeinek eleget tett.

(4) Építészeti-műszaki tervezési tevékenységet az építészeti és a táj- és kertépítészeti szakterületeken a külön jogszabályban meghatározott körben szakirányú főiskolai, vagy részleges szakirányú egyetemi végzettséggel csak az végezhet, aki végzettségét legkésőbb 2002. december 31-ig megszerzi, és azt követően teljesíti a jogszabályban meghatározott más szakmai követelményeket.”

(3) Az Étv. 32. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény hatálya alá eső - (5) bekezdésben meghatározott körben - építési beruházás esetében:

a) az építési engedélyezési tervdokumentáció előkészítésére - jogszabályban előírt esetekben és módon - tervpályázatot kell kiírni,

b) az eredményes tervpályázatot követően, annak eredményét figyelembe véve, az építési engedélyezési tervdokumentáció elkészítésére tervezési szerződést kell kötni.”

21. § (1) Az Étv. 39. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az építésügyi hatósági (létesítési) engedélyhez kötött építmények építőipari kivitelezési tevékenysége akkor folytatható, ha

a) az építőipari kivitelezés az építési tevékenységet folytató (a továbbiakban: kivitelező) tevékenységi körében szerepel, illetve

b) az építés műszaki munkálatait az építési munka jellegének megfelelő és jogszabályban meghatározott szakképesítéssel és gyakorlattal rendelkező felelős műszaki vezető irányítja.”

(2) Az Étv. 39. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Akinek az építőipari kivitelezés a tevékenységi körében nem szerepel, illetőleg magánszemély - a (2)-(3) bekezdés figyelembevételével felelős műszaki vezető irányítása mellett - csak saját céljára végezhet építési munkát.”

22. § Az Étv. 40. §-ának (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A kivitelező felelős a megvalósított építmény, építményrész, szakmunka rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságáért, valamint az építtető által rendelkezésére bocsátott jogerős és végrehajtó építési engedélyben és a hozzá tartozó jóváhagyott engedélyezési tervekben előírottak biztosításáért.

(2) A felelős műszaki vezető felel az építménynek, építményrésznek, szakmunkának a jogerős és végrehajtható építési engedélynek és a hozzá tartozó jóváhagyott engedélyezési terveknek, illetve a jogszabályban meghatározott kivitelezési terveknek megfelelő megvalósításáért, továbbá az építési tevékenységre vonatkozó szakmai, minőségi és biztonsági előírások megtartásáért és a munkálatok végzésének szakszerűségéért.

(3) A kivitelező - a jogszabályban meghatározott esetben és módon - építési naplót vezet, abban a napi munkát rögzíti, a naplót állandóan a munka helyszínén tartja, és azt az ellenőrző hatóság, illetve a műszaki ellenőr kérésére rendelkezésre bocsátja. Az építési napló részét képezik az elvégzett építőipari kivitelezési tevékenységekre vonatkozó felelős műszaki vezetői nyilatkozatok is.”

23. § Az Étv. 41. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„41. § (1) Építési célra anyagot, szerkezetet és berendezést csak a külön jogszabályban meghatározott megfelelőség-igazolással lehet forgalomba hozni, megrendelni, építménybe betervezni vagy beépíteni.

(2) A megfelelőség-igazolás annak írásos megerősítése, hogy az anyagok, szerkezetek és berendezések kielégítik

a) a nemzeti szabványokban,

b) az ágazati műszaki szabályzatokban és előírásokban,

c) az építőipari műszaki engedélyekben, valamint

d) a 31. § (2) bekezdés c)-h) pontjaiban előírt követelményeket.

(3) A megfelelőség-igazolást megfelelőségi vizsgálatok alapján lehet kiadni.

(4) A megfelelőség-igazolás lehet:

a) szállítói (forgalmazói, gyártói) megfelelőségi nyilatkozat,

b) független tanúsító szerv által kiadott irat.”

24. § Az Étv. 44. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az építtetőnek minden olyan építményre, építményrészre, amelyre építési engedélyt kellett kérnie - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik -, annak használatbavétele előtt használatbavételi engedélyt is kell kérnie. A kérelem elbírálásához szükséges a jogszabályban meghatározott esetekben az érdekelt szakhatóságok, az érintett infrastruktúrahálózatot működtető közüzemek és a kéményseprő (építésügyi szakértő) nyilatkozata, valamint az építési napló részét képező, a felelős műszaki vezetők jogszabályban meghatározott nyilatkozatai arról, hogy az építmény, építményrész (önálló rendeltetési egység), elvégzett szakmunka a jogerős és végrehajtható építési engedélynek és a hozzá tartozó jóváhagyott engedélyezési tervnek megfelel, rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas. Amennyiben az építőipari kivitelezési tevékenységet több kivitelező végezte, az építtető vagy annak helyszíni megbízottja köteles gondoskodni arról, hogy az összes felelős műszaki vezetői nyilatkozat - a használatbavételi engedélyezési eljárás során - az építésügyi hatóság rendelkezésére álljon.”

25. § Az Étv. 45. §-ának (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az első fokú építésügyi hatóság az építési munka végzésének ellenőrzésén túl megelőzi, felkutatja, megakadályozza a külön jogszabályban meghatározott építésügyi hatósági engedély nélkül, vagy attól eltérően, és építésügyi engedélyhez nem kötött építési munka esetében az általános érvényű kötelező építésügyi előírások megsértésével (a továbbiakban: szabálytalanul) történő építési tevékenységet, a rendeltetéstől eltérő építményhasználatot.

(3) Az építésügyi hatósági ellenőrzést rendszeresen - a külön jogszabályban meghatározott építmények esetében az építési munka végzése során legalább két alkalommal - kell végezni.”

26. § Az Étv. 46. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az építésfelügyeleti ellenőrzési feladatokat ellátó államigazgatási szerv

a) az állékonyságot, az életet és egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot közvetlenül veszélyeztető, valamint

b) az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének, a beépített anyagok, szerkezetek, berendezések minőségében azonnali intézkedést igénylő állapot megállapítása esetén, továbbá

c) ha a kivitelezési tevékenység felelős műszaki vezető nélkül, vagy

d) jogosultsággal nem rendelkező felelős műszaki vezető részvételével történt, valamint

e) a jogszabályokban meghatározott feltételeknek nem megfelelő anyagok, szerkezetek, berendezések és termékek felhasználása, beépítése esetén

a szabálytalan állapot megszüntetését határozattal elrendeli, illetőleg az intézkedések megtételét az arra jogosult szervnél kezdeményezi. A határozat az a)-b) pont esetén azonnal végrehajtható.”

27. § (1) Az Étv. 47. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az építésügyi hatóság elrendelheti:)

a) az építmény, építményrész építésügyi hatósági engedélyekben meghatározott, ennek hiányában az eredeti (a változtatás előtti) rendeltetésétől eltérő használatának megszüntetését, valamint”

(2) Az Étv. 47. §-ának (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(Az építésügyi hatóság elrendelheti:)

f) az építmény környezetéből az építési tevékenység során keletkezett építési hulladék, maradék építőanyag és építési segédeszközök elszállítását, a környezetnek és a terep felszínének az eredeti, illetve az engedélyezett állapotban történő átadását, a környezetben okozott károk megszüntetését.”

(3) Az Étv. 47. §-a (2) bekezdésének felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az építésügyi hatóságnak el kell rendelnie:”

(4) Az Étv. 47. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

b) az építmény, építményrész állékonyságát, az életet, egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztető, valamint az engedély nélküli használat megszüntetését,”

28. § Az Étv. 48. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha az építményt, építményrészt szabálytalanul építették meg, az építésügyi hatóság arra - az építtető vagy az ingatlannal rendelkezni jogosult kérelme alapján - fennmaradási engedélyt ad, ha a 18-19. §-okban és a 31. §-ban meghatározott feltételek fennállnak vagy megteremthetők és az építtető az építési jogosultságát igazolta. Ha az építményt, építményrészt építésügyi hatósági engedély nélkül bontották le az építésügyi hatóság azt - határozattal - tudomásul veszi.”

29. § (1) Az Étv. 49. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha az építésügyi hatóság a 48. § szerint a fennmaradási engedélyt megadja, illetőleg a lebontást tudomásul veszi, ezzel egyidejűleg az építésügyi bírságot is ki kell szabni. Az építésügyi bírság alapjául a szabálytalanul létrehozott vagy megsemmisült építménynek, építményrésznek a külön jogszabályban meghatározott értéke szolgál. Az építésügyi bírság az építmény, építményrész készültségi fokának megfelelő - külön jogszabályban meghatározott - számított értéknek legalább 20%-a, legfeljebb 100%-a. Az építésügyi bírságot az építésügyi hatóság által a 48. § (4) bekezdés szerinti határozatában előírt határidőben kell megfizetni.”

(2) Az Étv. 49. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az építésügyi hatóság által jogerősen és végrehajthatóan megállapított építésügyi bírság adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.”

30. § (1) Az Étv. 52. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az elvi építési, az építési, a bontási, a használatbavételi és a fennmaradási engedélyezési, továbbá az azokkal összefüggésben keletkezett ellenőrzési és kötelezési ügyekben, valamint a kiszolgáló út céljára történő lejegyzés és a telekalakítások engedélyezése tárgyában és a 47. § (2) bekezdés b)-d) pontjaiban meghatározott esetekben (a továbbiakban: kiemelt építésügyi hatósági ügy), első fokon - kormányrendeletben meghatározott illetékességi területtel - a városi (fővárosi kerületi) önkormányzat jegyzője jár el.”

(2) Az Étv. 52. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az építésügyi hatósági ügy iratait

a) a határozat jogerőre emelkedését és végrehajthatóvá válását, továbbá

b) az építésügyi hatósági engedély érvényességének megszűnését,

c) a használatbavételi (végleges fennmaradási) engedély jogerőssé és végrehajthatóvá válását, illetőleg

d) az építésügyi hatósági engedélyekben, kötelezésekben előírt kötelezettségek teljesítését,

a végrehajtás befejezését követő 30 napon belül az e törvény szerint hatáskörrel rendelkező építésügyi hatóság az építmény helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjének (körjegyzőjének) adja át, aki köteles azokat - az ügyvitelre és ügykezelésre vonatkozó szabályok szerint - irattározni.”

(3) Az Étv. 52. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A sajátos építményfajták, továbbá a műemlékvédelem alatt álló építmények és területek tekintetében az építésügyi hatósági jogkört a rájuk vonatkozó külön jogszabályokban meghatározott államigazgatási szervek gyakorolják. Ezen építményfajták tekintetében lefolytatott hatósági engedélyezési eljárásokban a (2)-(3) bekezdés szerinti építésügyi hatóság szakhatóságként működik közre.”

31. § Az Étv. 53. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A kiemelt építésügyi hatósági ügyek döntésére való szakmai előkészítését és végrehajtását, valamint az építésfelügyeleti tevékenységet csak jogszabályban meghatározott szakirányú egyetemi vagy főiskolai, más építésügyi hatósági ügyek esetében pedig legalább szakirányú középfokú képesítéssel, továbbá jogszabályban meghatározott más szakmai feltételekkel rendelkező köztisztviselő végezheti.”

32. § Az Étv. 54. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az építménynek, építményrésznek, önálló rendeltetési egységnek a használatbavételi, illetve fennmaradási engedélytől, ennek hiányában az eredeti rendeltetéstől eltérő használatához - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - az építésügyi hatóság engedélye szükséges. A használat változtatását az új használatra való alkalmasság igazolásával, továbbá jogszabályban meghatározott esetekben az építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység és környezete kölcsönhatásának vizsgálatával kell alátámasztani.”

33. § (1) Az Étv. 58. §-a (2) bekezdésének h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdésben említett hatósági nyilvántartásnak minősül:]

h) a tervezői, vezető tervezői, szakértői, műszaki ellenőri, felelős műszaki vezetői névjegyzék vezetése,”

(2) Az Étv. 58. §-a a következő új (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a (3)-(5) bekezdés számozása (4)-(6) bekezdésre módosul:

„(3) A felelős műszaki vezetői és a műszaki ellenőri névjegyzéket az építésfelügyeletet ellátó szerv vezeti.”

34. § (1) Az Étv. 60. §-a (2) bekezdésének utolsó két mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„E törvény 30. §-ának rendelkezéseit kell alkalmazni a törvény hatálybalépésétől kezdődően a korábbi rendezési tervek alapján fennálló, a tulajdonosi érdekeket sértő övezeti előírások változásával, az egyedi határozattal elrendelt, továbbá az egyedi határozattal el nem rendelt tilalmakkal kapcsolatban.”

(2) Az Étv. 60. §-ának (3)-(4) bekezdései helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A törvény hatálybalépésekor a korábbi jogszabályok rendelkezései szerinti tartalmi követelményeknek megfelelően készített érvényes településrendezési terveket a módosításukig változatlanul alkalmazni kell, de azok legfeljebb 2003. december 31-ig alkalmazhatók.

(4) Az építésfelügyeleti, valamint a kiemelt első fokú építésügyi hatóságok felállítását és a feladatok ellátását biztosító költségvetési eszközökről az Országgyűlés első ízben az 1998. évre szóló költségvetésben köteles gondoskodni. A feladatok folyamatos, szakszerű és törvényes ellátásához szükséges költségvetési eszközökről az évi költségvetésben minden alkalommal gondoskodni kell.”

35. § (1) Az Étv. 62. §-ának (1) bekezdése a következő l)-m) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy)

l) a településrendezéssel kapcsolatos kártalanítás részletes szabályait,

m) a sajátos építményfajták körébe tartozó honvédelmi és katonai célú építményekre vonatkozó, építésügyi hatósági engedélyezési eljárás szabályait”

(rendelettel állapítsa meg.)

(2) Az Étv. 62. §-a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy)

d) az építőipari kivitelezési, valamint a felelős műszaki vezetői tevékenység gyakorlásának részletes szakmai szabályait - az érdekelt miniszterekkel együtt -,

(3) Az Étv. 62. §-ának (2) bekezdése a következő q)-r) pontokkal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy)

q) a településszerkezeti tervek, a helyi építési szabályzatok és a szabályozási tervek tartalmi követelményeire vonatkozó részletes szabályokat - az érdekelt miniszterekkel együtt -,

r) a névjegyzékek vezetésével, megújításával, valamint a felvonókkal és a mozgólépcsőkkel kapcsolatos igazgatási szolgáltatási, továbbá a kötelező műszaki biztonságtechnikai felülvizsgálatokkal kapcsolatos szolgáltatási díjakat - a pénzügyminiszterrel egyetértésben -”

(rendelettel állapítsa meg.)

(4) Az Étv. 62. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Egyes nemzeti szabványokat a szakmailag hatáskörrel rendelkező miniszter jogszabállyal meghatározott időre, egészben vagy részben kötelezően alkalmazandóvá nyilváníthat.”

36. § (1) E törvény - a 2. §, a 20. § és a 35. § kivételével - 2000. március 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő, jogerős határozattal még el nem bírált ügyekben is alkalmazni kell. A törvény 2. §-a, 20. §-a és 35. §-a 2000. január 1-jén lép hatályba.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Étv. 2. §-ának 11. pontja, az 5. §-a (4) bekezdésének utolsó mondata, 10. §-ának (2) bekezdése, 13. §-ának (4) bekezdése és (5) bekezdésének felvezető szövegében a (4) bekezdésre utalás és 62. §-ának (5) bekezdése hatályát veszti.

(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény (Ftv.) 44. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg az Ftv. 52. §-a (3) bekezdésének e) pontja hatályát veszti:

„(4) Belterületi, illetőleg beépítésre szánt területi felhasználásra kerülő területek folyamatosan, a településfejlesztés megvalósításától függően, vonhatók a belterületbe.”

(4) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (Tvt.) 7. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Külterületi ingatlan, különösen természeti terület belterületté, illetve beépítésre szánt területté minősítésére akkor kerülhet sor, ha annak következtében a táj jellege, esztétikai és természeti értéke nem károsodik helyreállíthatatlanul.”

(5) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Tvt. 18. §-a (3) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Természeti területen - a jogszerűen beépített területek kivételével - tilos a természetes és természetközeli állapotú vízfolyások, vizes élőhelyek partvonalától számított 50 méteren, tavak partjától számított 100 méteren belül, valamint a vízfolyások hullámterében új épületek, mesterséges létesítmények elhelyezése.”

(6) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 39. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az ipari vagyont tartalmazó területeket - a bányafelügyelet javaslatára - a területrendezési tervek, illetőleg a településrendezési eszközök kidolgozásánál figyelembe kell venni. A területrendezési tervekben, illetőleg a településrendezési eszközökben bányaművelés céljára fenntartott területen területfelhasználási, illetőleg építési korlátozásokat lehet életbe léptetni.”



A complex.hu oldal teljes egészében szerzői jogvédelem alatt áll. - Copyright Wolters Kluwer Kft. 2016. Minden jog fenntartva!