Törvények és OGY határozatok

Az oldalon a joganyagok közlönyállapota érhető el. Egységes szerkezetű, naprakész szöveget az új Jogtáron talál.
Időállapot: közlönyállapot (2001.XII.24.)

Tartalomjegyzék

2001. évi CXVI. törvény

a Nemzeti Földalapról * 

Az Országgyűlés az állami tulajdonban lévő termőföldvagyonnal való ésszerű gazdálkodás, a termőföldnek a mezőgazdasági termelés ökológiai feltételeire, valamint a gazdaságosság és a jövedelmezőség szempontjaira figyelemmel történő hasznosításának elősegítése, továbbá a családi gazdaságokon alapuló korszerű birtokszerkezet kialakításának előmozdítása érdekében Nemzeti Földalapot hoz létre. A Nemzeti Földalap a birtokába kerülő, állami tulajdonban lévő termőföldvagyont a birtokpolitikai céloknak megfelelően a lehető legrövidebb időn belül hasznosítja.

Általános rendelkezések

1. § (1) A Nemzeti Földalap mint a kincstári vagyon része az állam tulajdonában lévő, folyamatosan változó mennyiségű és elhelyezkedésű termőföldek és - kivételesen - azon művelés alól kivett földek összessége, amelyet az állam részben mező- és erdőgazdasági céllal vagyonkezelés útján, valamint más jogcímen történő használatba adással hasznosít, részben pedig a földbirtok-politikai irányelveknek megfelelően, illetve valamely közcél érvényesítése érdekében értékesít.

(2) A Nemzeti Földalap tekintetében a tulajdonosi jogokat a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter (a továbbiakban: miniszter) gyakorolja.

(3) A miniszter a Nemzeti Földalap helyzetéről és a vagyonkezelő szervezet tevékenységéről évente beszámol az Országgyűlésnek.

2. § (1) A Nemzeti Földalapba tartozó állami termőföldvagyon rendeltetése:

a) működőképes családi gazdaságok kialakításának elősegítése, a szakirányú végzettséggel rendelkező agrárvállalkozók földhözjutásának támogatása;

b) a földárak és -haszonbérek alakulásának befolyásolása;

c) a termőföld magánosítása során létrejött, a hatékony mezőgazdasági hasznosításra alkalmatlan birtokszerkezet vidékfejlesztési célokkal összehangolt javításának, a gazdaságos birtokszerkezet kialakításának támogatása;

d) birtok-összevonási célú önkéntes földcseréhez, valamint a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (a továbbiakban: KVI) vagyonkezelésébe tartozó termőföldek cseréjéhez termőföld biztosítása; * 

e) a megműveletlen termőföld hasznosítása;

f) az értékes termőhelyen lévő ültetvényterületek megtartásának elősegítése;

g) különleges termesztési célok megvalósításához tartalékterületek biztosítása;

h) a magántulajdonba került, természetvédelmi oltalom alatt álló területek cseréjéhez, illetve kisajátítás esetén cserével történő kártalanításához földalap biztosítása;

i) a gyenge termőképességű területek más célú hasznosítása, helyi jelentőségű természetvédelmi területek kialakítása;

j) a hullámtéri területek, valamint a mentett oldali vízjárta területek földcseréje;

k) tározók, záportározók kialakítása;

l) szociálisan hátrányos helyzetű rétegek megélhetésének elősegítése érdekében szervezett mezőgazdasági munkavégzést szolgáló szociális földalap biztosítása;

m) törvényben meghatározott feladatokhoz földkészlet biztosítása;

n) az oktatás és a tudományos kutatás céljainak szolgálata.

(2) A Nemzeti Földalap rendeltetésszerű vagyonkezelése és hasznosítása a birtokpolitikai elvek szerint történik. A birtokpolitika elveit - ideértve a szociális földprogram szempontjait - a miniszter javaslata alapján a Kormány határozza meg.

A Nemzeti Földalap vagyonkezelője

3. § (1) A miniszter a Nemzeti Földalap felett a Magyar Állam nevében őt megillető tulajdonosi jogok gyakorlását a Magyar Nemzeti Földalap Közhasznú Társaság (a továbbiakban: MNFA Kht.) útján látja el.

(2) Az MNFA Kht. alapítására, működésére - az e törvényben meghatározott eltérésekkel - a közhasznú társaságra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(3) Az MNFA Kht. megszüntetéséről az Országgyűlés törvényben dönthet, aminek alapján a miniszter az MNFA Kht. nyilvántartásból való törlése iránt intézkedik.

4. § (1) Az MNFA Kht.-ben az alapítói jogokat a miniszter gyakorolja.

(2) Az MNFA Kht. ügyeinek intézését és a társaság képviseletét ellátó ügyvezetőt a miniszterelnök nevezi ki a miniszter véleményének kikérésével.

(3) Az MNFA Kht. működését háromtagú felügyelőbizottság ellenőrzi. A felügyelőbizottság tagjait a miniszter javaslatára a miniszterelnök nevezi ki. * 

(4) Az MNFA Kht. a helyben adódó feladatokat a megyei (fővárosi) földművelésügyi hivatalok és a földhivatali szervezet közreműködésével látja el.

(5) Az MNFA Kht. szervezeti és működési szabályzatát a miniszter hagyja jóvá.

5. § (1) Az MNFA Kht. százmillió forint összegű törzstőkével alakul meg, amit a központi költségvetés Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezetében erre a célra meghatározott előirányzatból kell biztosítani.

(2) Az MNFA Kht. saját vagyonával való gazdálkodásától el kell különíteni a vagyonkezelésébe adott vagyont s az e körbe tartozó vagyonelemek értékesítésével és hasznosításával összefüggő bevételeket és kiadásokat. A gazdálkodására vonatkozó szabályzatot a miniszter hagyja jóvá.

(3) Az MNFA Kht. kizárólag egyszemélyes társaságként működhet, amelynek üzletrésze az állam kizárólagos tulajdonában van, és a kincstári vagyon részét képezi. Az MNFA Kht. gazdasági társaságot nem alapíthat, gazdasági társaságban részesedést nem szerezhet.

A Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek

6. § (1) E törvény hatálybalépésével a Nemzeti Földalap vagyoni körébe kerül - a tartós állami tulajdonú erdőgazdasági részvénytársaságok vagyonkezelésébe adott erdők, továbbá a védett és védelemre tervezett természeti területek kivételével - minden állami tulajdonú termőföld, amelynek vagyonkezelője addig a KVI vagy az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság (ÁPV Rt.) volt, minden állami tulajdonú termőföld, amelynek nincs vagyonkezelője, vagy annak kiléte nem állapítható meg, valamint azok a földek, amelyek a földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény 6. § (4) bekezdése szerinti eljárás (aranykorona hiány pótlása) követően megmaradtak, illetve nem tartoznak egyik földalapba sem, továbbá az a termőföld, amelynek tulajdonosa nem állapítható meg. * 

(2) Az (1) bekezdés szerinti termőföld vagyonkezelésére, haszonbérletére, vagy bármely más jogcímen történő használatára kötött szerződésekben a KVI, illetőleg az ÁPV Rt. helyébe jogutódként az MNFA Kht. lép.

7. § (1) E törvény rendelkezéseinél fogva a Nemzeti Földalapba kerül az állam által örökölt, valamint jogszabály alapján kártalanítás nélkül állami tulajdonba vett, hasznosítatlan állapotú termőföld.

(2) Az e törvényben meghatározott jogügyletekkel kerülnek a Nemzeti Földalapba:

a) az állam elővásárlási jogának gyakorlásával vásárolt földrészletek;

b) a piacbefolyásolási szándékkal, illetőleg rossz minőségű vagy kedvezőtlen adottságú, revitalizációs céllal vásárolt földrészletek;

c) adásvétel vagy csere által állami tulajdonba kerülő, hasznosítatlan állapotú földrészletek;

d) a részére ingyenesen vagy vételre felajánlott földrészletek.

8. § (1) Az államot a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény (a továbbiakban: Tft.) szerinti sorrendben elővásárlási jog illeti meg minden termőföldre, kivéve azt, ami a Tft. hatálybalépése előtt zártkerti földrészletnek minősült (a továbbiakban: zártkerti föld). Az elővásárlási jogot az állam képviseletében az MNFA Kht. gyakorolja. * 

(2) A tulajdonos a vételi ajánlatot az MNFA Kht.-nek köteles megküldeni.

(3) A helyben lakók termőföldigényének kielégítése, gazdálkodási alapjának megteremtése, a földspekulációs törekvések visszaszorítása, a települések népességmegtartó képességének megőrzése, illetve elősegítése céljából - 2002. január 1. után vásárolt föld esetén - a Magyar Állam javára kisajátításnak van helye. E címen nem sajátítható ki az a termőföld, amely a Tft.-ben meghatározott elővásárlásra jogosult tulajdonába került. *  A kisajátítás iránti kérelmet - az erre irányadó szabályok szerint - a tulajdonszerzést követő három éven belül az érintett földrészlet fekvése szerinti települési önkormányzat véleményének beszerzése után az MNFA Kht. terjesztheti elő.

(4) Az (1) bekezdés szerinti, államot megillető elővásárlási jog - a hozzátartozó (Ptk. 685. § b) pont) javára történő tulajdon-átruházás kivételével - termőföld, illetve tanya tulajdonának részben, vagy egészben ingyenes átruházása esetén is gyakorolható. Ebben az esetben az ingyenesen, vagy részben ingyenesen szerző fél kötelezettsége helyébe az MNFA Kht. - kisajátítási kártalanításra irányadó szabályok szerinti - fizetési kötelezettsége lép. A fizetési kötelezettség mértékének megállapítása és a kötelezettség teljesítése tekintetében egyebekben a kisajátítási eljárásra vonatkozó szabályok az irányadók.

9. § (1) A termőföld tulajdonosa az MNFA Kht.-hoz intézett írásbeli nyilatkozattal ingyenesen vagy ellenérték megjelölésével felajánlhatja termőföldjét a Nemzeti Földalap részére.

(2) A felajánlást vissza kell utasítani, ha az zártkerti földre vonatkozik.

(3) Nem lehet megvásárolni a felajánlott termőföldet, ha a tulajdonos által közölt eladási ár a települési önkormányzat jegyzője által kiállított adó- és értékbizonyítványban meghatározott összeget, illetőleg - ha az magasabb - a helyben kialakult piaci árat meghaladja.

10. § (1) A Nemzeti Földalapba tartozó földrészletekről az MNFA Kht. vagyon-nyilvántartást vezet, ami tartalmazza a hasznosítás módjára vonatkozó javaslatot is.

(2) A vagyon-nyilvántartáson kívül külön nyilvántartást kell vezetni az MNFA Kht. tudomására jutott olyan, mezőgazdasági művelésre alkalmatlan (belvizes, szikes stb.) földrészletekről, amelyeknek a Nemzeti Földalap javára történő megvásárlása, és természetvédelmi vagy vízkár-elhárítási célú vagyonkezelése indokolt.

11. § Az MNFA Kht. a székhelyén, az internetes honlapján, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítőben, valamint a földrészlet fekvése szerinti települési (fővárosban a kerületi) önkormányzat polgármesteri hivatalánál történő kifüggesztés útján rendszeresen közzéteszi a nemzeti termőföldvagyonhoz tartozó, értékesítésre, vagyonkezelésre vagy haszonbérbeadásra szánt földrészletek jegyzékét.

12. § Az MNFA Kht. a Nemzeti Földalapba került három hektárnál kisebb területű földrészletek összevonására tervet készít, s ennek alapján kezdeményezi az illetékes körzeti földhivatalnál új, legalább három hektár területű földrészletek kialakítását.

A Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosítása

13. § (1) A Nemzeti Földalapba tartozó termőföldvagyont az MNFA Kht. a termőföldek eladásával, cseréjével, illetve haszonbérbe adásával hasznosítja. Az MNFA Kht. a megyei (fővárosi) földművelésügyi hivatal határozata alapján termőföld részarány-tulajdonával rendelkező magánszemélynek - az AK érték erejéig - termőföldet ajánlhat fel. * 

(2) Az eladás elsősorban az elővásárlási jogosultak részvételével és a sorrendjük szerint lebonyolított versenytárgyalás eredménye alapján történik. Ha a versenytárgyalás eredménytelen, az MNFA Kht. a termőföldet nyilvános árverésen értékesítheti.

(3) Vonalas infrastrukturális létesítmények megvalósítása céljára történő eladás esetén nem kell versenytárgyalást, illetve árverést tartani.

(4) A termőföld haszonbérbe adása az előhaszonbérletre jogosultak részvételével és a sorrendjük szerint lebonyolított versenytárgyalás eredménye alapján történik. Ha a versenytárgyalás eredménytelen az MNFA Kht. nyilvános pályázatot hirdethet. Nem kell versenytárgyalást tartani, illetve pályázatot hirdetni, ha a haszonbérbe adás állami feladat ellátása vagy közhasznú cél megvalósítása érdekében történik.

(5) Az MNFA Kht. a szociális földprogram megvalósítása céljára a települési önkormányzat által kijelölt haszonbérlőnek kedvezményes feltételekkel adhat termőföldet haszonbérbe.

(6) Az MNFA Kht. a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletet birtok-összevonási célú önkéntes földcserében résztvevő magánszemély tulajdonában álló földrészletre cserélheti. Az MNFA Kht. és a KVI a vagyonkezelésükbe tartozó földrészleteket megállapodás alapján elcserélhetik. Az MNFA Kht. és a KVI közötti csereszerződés érvényességéhez a tulajdonosi jogokat gyakorló miniszterek előzetes hozzájárulása szükséges.

(7) Addig, amíg az MNFA Kht. az (1)-(6) bekezdésekben meghatározott módon nem tudja a termőföldet hasznosítani, a Tft. 36. §-ában foglaltaknak megfelelően gondoskodik a termőföld termőképességének fenntartásáról. * 

14. § (1) A termőföld értékesítésére irányuló versenytárgyalást az MNFA Kht. hirdeti meg. A versenytárgyalásra kerülő földrészletekről az MNFA Kht.-nál, valamint a földrészlet fekvése szerinti települési (fővárosban a kerületi) önkormányzatnál a versenytárgyalás időpontját legalább harminc nappal megelőzően hirdetményt kell közzétenni.

(2) A versenytárgyalást az MNFA Kht. által megbízott személy vezeti.

(3) A versenytárgyalást a termőföld fekvése szerinti településen kell megtartani.

15. § (1) Az árverésre a 14. §-ban meghatározottakat kell megfelelően alkalmazni.

(2) A versenytárgyalás és az árverés lefolytatásának részletes szabályait az MNFA Kht. által kiadott és a miniszter által jóváhagyott szabályzat határozza meg. A szabályzatot az MNFA Kht.-nak az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségében közzé kell tenni.

16. § (1) A haszonbérletre vonatkozó pályázati felhívást az MNFA Kht. hirdeti meg. A pályázati feltételeket a 15. § (1) bekezdése szerinti módon kell közzétenni.

(2) A pályázati eredmény alapján a haszonbérleti szerződést az MNFA Kht. köti meg a pályázat nyertesével.

17. § A Nemzeti Földalapba tartozó termőföld értékesítése során azonos ajánlatok esetén - törvényben megjelölt elővásárlási jogosultakat követően - előnyben kell részesíteni a termőföld-tulajdonnal, illetőleg haszonbérlettel rendelkező, élethivatásszerűen mezőgazdasági termelést folytató és ekként nyilvántartásba vett más természetes személyeket.

18. § Termőföld haszonbérbe adásakor azonos feltételek esetén - törvényben megjelölt előhaszonbérleti jogosultakat követően - előnyben kell részesíteni a 17. §-ban meghatározott személyt.

Záró rendelkezések

19. § E törvény alkalmazása során termőföld fogalmán a Tft. 3. §-ának a) pontjában meghatározott fogalmat kell érteni. * 

20. § (1) Az MNFA Kht. alapító okiratát a miniszter e törvény hatálybalépése napján adja ki.

(2) Az MNFA Kht.-nek e törvény hatálybalépését követő 60 napon belül kell elkészítenie és jóváhagyásra a miniszterhez felterjesztenie a szervezeti és működési szabályzatát, valamint a gazdálkodására vonatkozó szabályzatot.

(3) Az MNFA Kht. a cégbíróság bejegyzését követő 90 napon belül köteles elkészíteni és a miniszterhez jóváhagyásra felterjeszteni a termőföld versenytárgyalásra és árverésre vonatkozó szabályzatot.

21. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a Nemzeti Földalap vagyonnyilvántartásának, vagyonkezelésének és hasznosításának részletes szabályait rendeletben állapítsa meg.

22. § (1) Ez a törvény 2002. év január 1. napján lép hatályba.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg

a) a vagyoni kárpótlási eljárások lezárásával összefüggő egyes kérdésekről szóló 1997. évi XXXIII. tv. 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„1. § (1) A tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Kpt. I.) 19. §-a szerint kijelölt állami tulajdonú föld (a továbbiakban: II. földalap) árverésen nem értékesített része tekintetében az állam tulajdonosi jogait a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter gyakorolja.”

b) az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 106. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„106. § (1) A kincstári vagyon tekintetében - törvényben meghatározott kivétellel - a tulajdonosi jogokat a kincstári vagyonért felelős miniszter gyakorolja.

(2) A Nemzeti Földalap tekintetében a tulajdonosi jogokat a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter gyakorolja a Magyar Nemzeti Földalap Közhasznú Társaság útján.

(3) A Nemzeti Földalaphoz tartozó termőföldvagyon vagyonkezelésére, hasznosítására, értékesítésére és nyilvántartására a külön törvényben foglalt eltérésekkel e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.”

c) az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény 6. §-ának (2) bekezdése és 28. §-a (2) bekezdésének i) pontja hatályát veszti.

d) a kisajátításról szóló 1976. évi 24. törvényerejű rendelet 4. §-ának (1) bekezdése a következő p) ponttal egészül ki:

(Ingatlant kisajátítani az alábbi célokra lehet:)

„p) a Nemzeti Földalapról szóló 2001. évi CXVI. törvény 8. §-a alapján a helyben lakók és a családi gazdaságok termőfölddel kapcsolatos igényeinek kielégítése, valamint a spekulációs törekvések visszaszorítása érdekében.”



A complex.hu oldal teljes egészében szerzői jogvédelem alatt áll. - Copyright Wolters Kluwer Kft. 2016. Minden jog fenntartva!