A közpénzek és a köztulajdon törvényes és ésszerű módon történő felhasználásának és működtetésének garanciarendszere megerősítése érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
1. § (1) Az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: ÁSZ tv.) 2. §-ának (3) és (5)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) Az Állami Számvevőszék ellenőrzi az állami költségvetés szerkezeti rendjébe tartozó fejezetek és az elkülönített állami pénzalapok működését, valamint a helyi önkormányzatok gazdálkodását.”
„(5) Az Állami Számvevőszék ellenőrzi az állami költségvetésből gazdálkodó szerveket (intézményeket), valamint az állami költségvetésből nyújtott támogatás vagy az állam által meghatározott célra ingyenesen juttatott vagyon felhasználását a helyi önkormányzatoknál, az országos és helyi kisebbségi önkormányzatoknál, a közalapítványoknál (ideértve a közalapítvány által alapított gazdasági társaságot is), a köztestületeknél, a közhasznú szervezeteknél, a gazdálkodó szervezeteknél, a társadalmi szervezeteknél, az alapítványoknál és az egyéb kedvezményezett szervezeteknél.
(6) Az Állami Számvevőszék ellenőrzi az államháztartás alrendszereinek körébe tartozó vagyon kezelését, a vagyonnal való gazdálkodást, az állami tulajdonban (résztulajdonban) lévő gazdálkodó szervezetek vagyonérték-megőrző és vagyongyarapító tevékenységét, az államháztartás körébe tartozó vagyon elidegenítésére, illetve megterhelésére vonatkozó szabályok betartását.”
(2) Az ÁSZ tv. 2. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Az Állami Számvevőszék - a 2. § (5)-(6) bekezdése szerinti ellenőrzési feladataival összefüggésben - vizsgálhatja az államháztartás alrendszereiből finanszírozott beszerzéseket és az államháztartás alrendszereinek vagyonát érintő szerződéseket a megrendelőnél (vagyonkezelőnél), a megrendelő (vagyonkezelő) nevében vagy képviseletében eljáró természetes személynél és jogi személynél, valamint azoknál a szerződő feleknél, akik, illetve amelyek a szerződés teljesítéséért felelősek, továbbá a szerződés teljesítésében közreműködő valamennyi gazdálkodó szervezetnél.”
2. § Az ÁSZ tv. a következő 22/A. §-sal egészül ki:
„22/A. § Az Állami Számvevőszék az ellenőrzés során a 2. § (9) bekezdésében megjelölt szerződő feleknél, továbbá a szerződés teljesítésében közreműködő gazdálkodó szervezetnél a 22. §-ban meghatározott intézkedéseket nem alkalmazhatja.”
3. § Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 11/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„11/A. § (1) Az egymillió forintot meghaladó egyedi állami vagy önkormányzati támogatásokról történő döntéshozatalban részt vevő, valamint a támogatások felhasználásával való elszámoltatást végző személyek, így
a) az elkülönített állami pénzalapok, fejezeti kezelésű előirányzatok, illetve önkormányzati pénzügyi támogatási pénzkeretek támogatási döntés vonatkozásában javaslattételre, valamint a döntéshozatalra jogosultsággal rendelkező, jogszabályban meghatározott személyek, illetőleg bizottságok tagjai (ideértve a területfejlesztési tanácsok tagjait is),
b) az Országgyűlés és a Kormány által alapított közalapítványoknál a támogatási pénzeszköz juttatásáról dönteni jogosult tisztségviselők,
c) az állami, önkormányzati támogatások felhasználásának ellenőrzésével megbízott szervezeteknek - az adott támogatás tekintetében önálló döntéshozatalra jogosult - ügyintézői
a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 22/A. § (8) bekezdés g) pontjában említett köztisztviselőkre vonatkozó szabályok szerint kétévente vagyonnyilatkozatot tesznek. A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség a Ktv. 22/A. § (1) bekezdésében meghatározott hozzátartozó vonatkozásában is fennáll.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget akkor is teljesíteni kell, ha az ott említett megbízatás időtartama kevesebb, mint két év. A nyilatkozatot a kinevezést, választást, megbízást követő harminc napon belül kell megtenni, az ezt megelőző év december 31-i állapotra vonatkozóan.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott személyek vagyonnyilatkozatukat, továbbá a vagyonuk időközi gyarapodásáról készített nyilatkozatukat az elkülönített állami pénzalap, illetve az állami támogatási előirányzat kezelőjéhez - önkormányzat esetében a jegyzőhöz, közalapítvány esetében az alapítói jogokat gyakorló szervhez, területfejlesztési tanács esetén annak hivatali szervezetéhez - nyújtják be, és csatolják a Ktv. 22/A. § (7) bekezdés szerinti felhatalmazást arról, hogy a BM Közigazgatásszervezési és Közszolgálati Hivatal (a továbbiakban: KKH) a vagyonnyilatkozatban foglaltak valódiságának ellenőrzése céljából személyes és vagyoni adataikat kezelje. A felhatalmazást teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. A KKH nem jogosult a nyilatkozatok nyilvánosságra hozatalára.
(4) Ha a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett személy a (2) bekezdés szerinti nyilatkozattételi határidőt elmulasztja, a (3) bekezdésben meghatározott szervezet harminc napos határidő tűzésével felszólítja a kötelezettség teljesítésére azzal a figyelmeztetéssel, hogy a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítéséig az (1) bekezdésben foglalt jogkört nem gyakorolhatja. A határidő elmulasztása esetén intézkedni kell az (1) bekezdésben meghatározott megbízatás, illetve jogkör visszavonásáról.
(5) A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség nem terjed ki azokra a személyekre, akik külön törvény alapján a megelőző évben már vagyonnyilatkozatot tettek, vagy a tárgyévben tenni kötelesek. A vagyonnyilatkozat megtételéről, illetve az erre vonatkozó kötelezettségről az érintett személynek nyilatkozatot kell benyújtania a (3) bekezdésben meghatározott szervezet részére. A nyilatkozathoz csatolni kell a vagyonnyilatkozatnak - a törvényben meghatározott szerv általi - átvételét igazoló okiratot, illetve - a tárgyévben esedékes másik vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség esetén pedig - az igazolást utólag kell bemutatni.
(6) A Ktv. 22/A. § (11)-(12) bekezdése szerinti ellenőrzési eljárást, illetve külön vagyonnyilatkozat tételét a (3) bekezdésben meghatározott szervek kezdeményezhetik. A Ktv. 22/A. §-a szerint a munkáltatói jogkör gyakorlójának feladatait a (3) bekezdésében meghatározott szerv vezetője - önkormányzat esetében a jegyző - látja el.
(7) Az ellenőrzési eljárás során a külön törvények alapján tett vagyonnyilatkozatokba is be lehet tekinteni.”
4. § Az Áht. 13/A. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az államháztartás alrendszerei részére juttatott, az Európai Unióból származó források (a továbbiakban: EU források), adományok, segélyek elkülönített elszámolás mellett és kizárólag arra a célra használhatók fel, amelyre az adományozó juttatta. A támogatások jogszabálysértő vagy nem rendeltetésszerű felhasználása esetén a felhasználót - a (8) bekezdésben és a külön jogszabályokban meghatározottak szerint - visszafizetési kötelezettség terheli.
(2) Az államháztartás alrendszereiből, továbbá az EU forrásokból finanszírozott vagy támogatott szervezetek, illetve magánszemélyek számára számadási kötelezettséget kell előírni a részükre céljelleggel - nem szociális ellátásként - juttatott összegek rendeltetésszerű felhasználásáról. A finanszírozó köteles ellenőrizni a felhasználást és a számadást. Amennyiben a finanszírozott vagy támogatott szervezet, illetve magánszemély az előírt számadási kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, e kötelezettségének teljesítéséig a további finanszírozást, támogatást fel kell függeszteni. A támogatások jogszabálysértő vagy nem rendeltetésszerű felhasználása esetén a felhasználót - külön jogszabályokban meghatározottak szerint - visszafizetési kötelezettség terheli.”
5. § Az Áht. a következő 15/A. §-sal egészül ki:
„15/A. § (1) Az államháztartás alrendszereiből nyújtott, nem normatív, céljellegű, fejlesztési támogatások kedvezményezettjeinek nevére, a támogatás céljára, összegére, továbbá a támogatási program megvalósítási helyére vonatkozó adatokat a támogatást odaítélő szervezet vagy felügyeleti szervének hivatalos lapjában vagy honlapján közzé kell tenni, legkésőbb a döntés meghozatalát követő hatvanadik napig. Honlapon történő közzététel esetén legalább öt évig biztosítani kell az adatok hozzáférhetőségét. Helyi önkormányzat esetében hivatalos lap vagy honlap létesítése - e kötelezettség teljesítésével összefüggésben - nem kötelező, a közzétételre ilyen esetben a helyben szokásos módon kerül sor. Az állami, önkormányzati támogatási programokról szóló jogszabályok megállapíthatják a nyilvánosságra hozatal részletes szabályait, és hatvan napnál rövidebb határidőt is meghatározhatnak.
(2) A közzétételre nem kerül sor, ha - az (1) bekezdésben meghatározott határidő előtt - a támogatást visszavonják vagy arról a kedvezményezett lemond. A közzététel mellőzhető, ha törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet kettőszázezer forint alatti támogatási összegre - melyet adott költségvetési évben egybe kell számítani - vonatkozóan ezt lehetővé teszi.”
6. § Az Áht. a következő 15/B. §-sal egészül ki:
„15/B. § (1) Az államháztartás pénzeszközei felhasználásával, az államháztartáshoz tartozó vagyonnal történő gazdálkodással összefüggő - a nettó ötmillió forintot elérő vagy azt meghaladó értékű - árubeszerzésre, építési beruházásra, szolgáltatás megrendelésre, vagyonértékesítésre, vagyonhasznosításra, vagyon vagy vagyoni értékű jog átadására, valamint koncesszióba adásra vonatkozó szerződések megnevezését (típusát), tárgyát, a szerződést kötő felek nevét, a szerződés értékét, határozott időre kötött szerződés esetében annak időtartamát, valamint az említett adatok változásait közzé kell tenni a szerződés létrejöttét követő hatvan napon belül. A közzétételről az állami, illetve önkormányzati szerv nevében szerződést kötő személy gondoskodik. A közzététel módjára a 15/A. §-ban foglalt rendelkezések irányadóak. Önkormányzati rendelet a kötelezően közzétételre kerülő szerződések értékhatárát nettó ötmillió forintnál alacsonyabb összegben is meghatározhatja.
(2) A szerződés értéke alatt a szerződés tárgyáért kikötött - általános forgalmi adó nélkül számított - ellenszolgáltatást kell érteni, ingyenes ügylet esetén pedig a vagyon piaci vagy könyv szerinti értéke közül a magasabb összeget kell figyelembe venni. Az időszakonként visszatérő - egy évnél hosszabb időtartamra kötött - szerződéseknél az érték kiszámításakor az ellenszolgáltatás egy évre számított összegét kell alapul venni. Az egy költségvetési évben ugyanazon szerződő féllel kötött azonos tárgyú szerződések értékét az (1) bekezdés szerinti közzétételi kötelezettség szempontjából egybe kell számítani.
(3) A nyilvánosságra hozatali kötelezettség nem vonatkozik a nemzetbiztonsági, illetve honvédelmi érdekkel közvetlenül összefüggő beszerzésekre, valamint a nemzetközi jogi kötelezettség alapján, illetve - külön jogszabályban meghatározott egyéb okból - államtitokká, illetve szolgálati titokká minősített adatokra.”
7. § Az Áht. 42. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Kormány a kezességvállalásról szóló határozatában a kezesség körülményeinek figyelembevételével rendelkezik arról, hogy a kezesség útján szerzett pénzeszközökből végrehajtott beszerzésekre a közbeszerzésekről szóló törvény szabályait kell-e alkalmazni. A közbeszerzési eljárás alkalmazását el kell rendelni, ha a kezességgel érintett beszerzés egyébként a közbeszerzési törvény tárgyi hatálya alá tartozik, a kezesség mértéke eléri vagy meghaladja a közbeszerzési értékhatárt és a Kormány készfizető kezességet vállal (ide nem értve a forgóeszközhitelre vállalt kezességet).”
8. § (1) Az Áht. 88. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője - a honvédelmi miniszter kivételével - központi költségvetési szervet, továbbá ha köztestület - a központi költségvetésből biztosított pénzeszközök terhére - költségvetési szervet kíván alapítani, ehhez a pénzügyminiszter egyetértése szükséges. A pénzügyminiszter egyetértését be kell szerezni a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője által alapított költségvetési szerv megszüntetéséhez, átszervezéséhez, az alapító okirat tevékenységi kört érintő módosításához, továbbá önkormányzati költségvetési szervnek a központi költségvetés által történő átvételéhez is.”
(2) Az Áht. 88. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A költségvetési szerv az ÁHH által vezetett törzskönyvi nyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre. A bejegyzés iránt az alapító szerv az alapító okirat jóváhagyásától számított nyolc napon belül intézkedik. A kérelemhez mellékelni kell az alapító okiratot. Ha a költségvetési szervet jogszabály hozza létre, létrejöttének időpontját a jogszabály határozza meg. A honvédelmi miniszter által alapított költségvetési szervek közül a nyilvántartásba veendő szervezetek körét a Kormány határozza meg.
(6) A költségvetési szerv a nyilvántartásból való törléssel szűnik meg. Ha a költségvetési szervet jogszabály hozta létre és megszüntetése is jogszabályban történik, a megszűnés időpontját a jogszabály határozza meg.”
(3) Az Áht. a következő 88/A-88/B. §-sal egészül ki:
„88/A. § (1) A költségvetési szervek törzskönyvi nyilvántartása közhiteles, ellenkező bizonyításig vélelmezni kell annak jóhiszeműségét, aki a nyilvántartásban szereplő adatban bízva, ellenérték fejében szerez jogot. Az a)-k) pontban megjelölt adatokat számítógépen kell nyilvántartani, az ott megjelölt adatok nyilvánosak. A számítógépes nyilvántartás - szükség szerint - tartalmazza:
a) a költségvetési szerv nevét, rövidített nevét, nyilvántartási számát,
b) a költségvetési szerv székhelyét, telephelyeit,
c) az alapító nevét, az alapító okirat keltét, az alapítás időpontját,
d) a költségvetési szerv gazdálkodási jogkörét, alapító okirata szerinti alaptevékenységét és az esetlegesen ellátható vállalkozási tevékenység körét és mértékét,
e) a költségvetési szerv felügyeleti szervének nevét,
f) a költségvetési szerv által felügyelt költségvetési szervek nevét, székhelyét,
g) a költségvetési szerv vezetőjének nevét, a kinevezés (választás) időpontját, időtartamát,
h) a költségvetési szerv statisztikai számjelét, adóigazgatási azonosító számát, társadalombiztosítási folyószámlaszámát,
i) azoknak a gazdálkodó szervezeteknek, társadalmi szervezeteknek a nevét és székhelyét, melyekben a költségvetési szerv vagy annak vezetője gyakorolja az alapítói vagy tagsági jogokat,
j) a megszüntető okirat keltét, számát, a megszüntetés időpontját, a vagyoni jogok és kötelezettségek, továbbá az általa ellátott feladatok tekintetében a jogutód szerv megnevezését,
k) a költségvetési szerv szétválasztása, illetve a költségvetési szervek összevonása esetén ezek időpontját, a jogutód szervezetek nevét és a jogutódlással, illetve a feladatok átadásával összefüggő egyéb adatokat.
(2) A pénzügyminiszter a nyilvántartásba a költségvetési szervek egyéb - technikai jellegű vagy az államháztartási információs rendszer által igényelt - adatainak felvételét is elrendelheti. A belügyminiszter, a honvédelmi miniszter felügyelete alá tartozó költségvetési szervekről és a nemzetbiztonsági szolgálatokról nyilvántartásba vehető adatok körét a Kormány határozza meg.
(3) Az adatok változását a költségvetési szerv vezetője jelenti be az adatváltozástól, illetve az ezt tartalmazó okirat kiállításától számított tizenöt napon belül. Az alapító okirat változása esetében az alapító okirat módosítását tartalmazó okiratot is be kell nyújtani. A határidő elmulasztása esetén, ha az ÁHH hivatalos tudomást szerez az adatok változásáról, haladéktalan intézkedésre felhívja a költségvetési szerv felügyeleti szervét.
(4) A költségvetési szerv törlése iránt a megszüntetésről való döntéstől számított nyolc napon belül az alapító szerv - hatáskörének megszűnése esetében pedig a felügyeletet gyakorló szerv - intézkedik. A törlési kérelemhez csatolni kell a törlésről hozott döntést tartalmazó okiratot. A törlési kérelem benyújtásának elmulasztása esetén - ha hivatalos tudomást szerez a költségvetési szerv megszüntetéséről - az ÁHH értesíti a kérelem benyújtására kötelezett szerv felügyeleti szervét (köztestület, helyi önkormányzat, országos, illetve helyi kisebbségi önkormányzat esetében a törvényességi felügyeletet, illetőleg ellenőrzést ellátó szervet).
(5) Az ÁHH a költségvetési szerv bejegyzését, törlését és az adatváltozások bejegyzését tizenöt nap alatt teljesíti. A nyilvántartásban a törölt adatnak megállapíthatónak kell maradnia.
88/B. § (1) A költségvetési szervek törzskönyvi nyilvántartásának számítógépen vezetett - fennálló és törölt - nyilvános adatait bárki megtekintheti, és azokról feljegyzést készíthet. Az ÁHH-tól a költségvetési szervek fennálló és törölt adatairól, továbbá az alapító okiratról és annak módosításairól, valamint a költségvetési szervek éves beszámolójáról hiteles másolat kiadása kérhető. Az adatszolgáltatás a bíróság, az ügyészség, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a nyomozó hatóság, a közigazgatási szervek, az állami, önkormányzati pénzügyi ellenőrző szervek, a Központi Statisztikai Hivatal és a Kincstári Vagyoni Igazgatóság számára - közfeladataik ellátása érdekében - ingyenes, más kérelmezők a szolgáltatás költségeivel összhangban megállapított költségtérítést kötelesek fizetni.
(2) A nyilvántartás számítógéppel vezetett adatbázisához egyszeri csatlakozási költségtérítés ellenében - gépi úton történő adatlekérdezés érdekében (ide nem értve az adatállomány letöltését) - csatlakozni lehet. A csatlakozás és az adatlekérdezés az (1) bekezdésben meghatározott szervezetek részére ingyenes, csak a számítógépes hálózat használatának költségeit kell megtéríteniük. Nem kell a csatlakozásért költségtérítést fizetni azoknak sem, akik az adatokhoz az egységes elektronikus kormányzati gerinchálózat útján jutnak hozzá.
(3) A költségvetési szervek nyilvántartásba vételének, a nyilvántartásból történő adatszolgáltatásnak a rendjét, a fizetendő költségtérítés összegét, valamint a nyilvántartáshoz gépi adatfeldolgozási eszközzel történő csatlakozás és a gépi adatlekérdezés költségtérítésének összegét a pénzügyminiszter - az érintett miniszterekkel egyetértésben - rendeletben állapítja meg.”
9. § Az Áht. 94. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„94. § (1) A 87. § (2) bekezdésének b), d), e) pontjaiban meghatározott költségvetési szerv társadalmi szervezetet a felügyeletét ellátó helyi, helyi kisebbségi, országos kisebbségi önkormányzat, valamint köztestület engedélyével hozhat létre. Ugyanez a szabály vonatkozik a társadalmi szervezet támogatására is.
(2) A központi költségvetési szerv és a társadalombiztosítási költségvetési szerv a Kormány engedélyével hozhat létre társadalmi szervezetet vagy támogathatja azt. A saját foglalkoztatottjai szakmai és munkavállalói érdek-képviseleti szervezetét, illetve foglalkoztatottjai, ellátottjai oktatási, kulturális, szociális és sporttevékenységét segítő szervezetet azonban a költségvetésében jóváhagyott összeggel támogathatja.
(3) Költségvetési szerv alapítványt nem alapíthat, ahhoz nem csatlakozhat, de összesen évi 5 millió Ft értékhatárig alapítványok által ellátott feladattal összefüggő kifizetésre - ha az feladatai ellátásával és tevékenységi körével összhangban áll - kötelezettséget vállalhat, illetve kapacitásának rendelkezésre bocsátásával elért bevételét - a kiadások megtérítése mellett - átengedheti. A korlátozás nem vonatkozik a fejezeti kezelésű előirányzatok pályázat útján történő felhasználására.
(4) A (2)-(3) bekezdésben foglaltak nem vonatkoznak a központi költségvetésben megtervezett azon fejezeti kezelésű előirányzatokra, amelyek rendeltetése államháztartáson kívüli szervezeteknek közvetlenül szervezetre címzett - a költségvetésben külön-külön szereplő - támogatása.
(5) Ha köztestület a központi költségvetésben jóváhagyott előirányzat terhére kíván alapítványt létrehozni, ahhoz a pénzügyminiszter egyetértése szükséges.”
10. § Az Áht. a következő 95. §-sal egészül ki:
„95. § (1) A költségvetési szerv csak olyan gazdálkodó szervezetben vehet részt, vagy olyan szervezetet alapíthat, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét, és amelyben - kivéve, ha törvény más feltételeket nem határoz meg - legalább többségi irányítást biztosító befolyással rendelkezik. Többségi irányítást biztosító befolyása van annak, aki tagsági (részvényes) jogai vagy a gazdálkodó szervezet más tagjával (részvényesével) kötött megállapodás alapján a szavazatok több mint ötven százalékával rendelkezik. Több költségvetési szerv közös vállalkozása esetében elegendő, ha a költségvetési szervek befolyása együttesen éri el a legalább többségi befolyást.
(2) A gazdálkodó szervezet alapításához, abban tagsági (részvényesi) jogviszony létesítéséhez, illetve részesedés szerzéséhez
a) központi költségvetési szerv és társadalombiztosítási költségvetési szerv esetén a Kormány jóváhagyása,
b) helyi önkormányzati költségvetési szerv esetén a helyi önkormányzat engedélye,
c) helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv esetén a helyi kisebbségi önkormányzat engedélye,
d) az országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv esetén az országos kisebbségi önkormányzat engedélye
szükséges.
(3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti alapítás, illetve befolyásszerzés esetén a Kormány jóváhagyását kérő kormány-előterjesztésben be kell mutatni a gazdálkodó szervezet alapításának, illetve az abban való részvételnek a - más módon, illetve szervezeti formában el nem érhető - szükségességét, gazdaságosságát és azt, hogy a piacra lépés nem jár versenytorzító hatással.
(4) A központi költségvetési szerv részvételével működő gazdálkodó szervezet esetében a legalább többségi befolyással rendelkező szervezet a Kormány engedélyét köteles kérni a jegyzett tőke huszonöt százalékát meghaladó - de legalább százmillió forintot elérő - tőkeemeléshez, továbbá az olyan tőkeszerkezet-változáshoz, amelynek következtében a többségi irányítást biztosító befolyás megszűnik. A Kormány meghatározza azt is, hogy az így létrejövő kisebbségi részesedés mely időpontig, illetve milyen feltétel bekövetkeztéig tartható fenn. Ugyancsak a Kormány jóváhagyása szükséges a gazdálkodó szervezet végelszámolással történő megszüntetéséhez vagy átalakulásához.
(5) A (2) bekezdésben felsorolt költségvetési szervek gazdálkodó szervezete további gazdálkodó szervezetet nem alapíthat, és gazdálkodó szervezetben részesedést nem szerezhet.
(6) Ha köztestület - amennyiben külön törvény, ezt nem zárja ki, és ehhez a központi költségvetésben jóváhagyott előirányzatot kíván felhasználni - gazdálkodó szervezetet alapít, vagy abban részesedést szerez, be kell szereznie a pénzügyminiszter egyetértését is.”
11. § Az Áht. a következő 95/A. §-sal egészül ki:
„95/A. § (1) Az állami vagy a 87. § (2) bekezdésében említett önkormányzati költségvetési szerv legalább többségi irányítást biztosító befolyása alatt álló gazdálkodó szervezet működésére vonatkozóan a (2)-(8) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti gazdálkodó szervezet esetében felügyelő bizottság létrehozása kötelező. A könyvvizsgáló szervezetre, illetve a könyvvizsgáló személyére az ügyvezetés a felügyelő bizottság egyetértésével tesz javaslatot a gazdálkodó szervezet legfőbb szervének. Az állam legalább többségi befolyása alatt álló gazdálkodó szervezet esetében, ha a jegyzett tőke a kettőszázmillió forintot meghaladja, a felügyelő bizottság elnökének személyére az Állami Számvevőszék tesz javaslatot, a gazdálkodó szervezet vezetőjének megkeresése alapján. A javaslattételre lehetőség szerint hatvan napot kell biztosítani. Az Állami Számvevőszék jelölése alapján megválasztott személyt a tulajdonosok által jelölt tagként kell figyelembe venni, és tevékenységére, valamint visszahívására a munkavállalók által jelölt felügyelő bizottsági tagokra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
(3) A gazdálkodó szervezet és a tagja (részvényese) között létrejövő szerződést a szerződés aláírásától számított harminc napon belül a cégbíróságon a cégiratok közé letétbe kell helyezni. Ez a rendelkezés nem irányadó abban az esetben, ha a társaság és a tag (részvényes) a társaság tevékenységi körébe tartozó, a létesítő okirat által meghatározott szokásos nagyságrendű szerződést köt.
(4) A gazdálkodó szervezet köteles az okirat aláírásától számított harminc napon belül a cégbírósághoz - letétbe helyezés céljából - benyújtani azt az okiratot is, amely bárki javára ingyenesen vagyont juttat, feltéve, hogy annak összege (értéke) az egymillió forintot meghaladja. Az összeghatár szempontjából a két éven belül ugyanannak a személynek vagy szervezetnek nyújtott juttatásokat össze kell számítani.
(5) Az (1) bekezdés szerinti gazdálkodó szervezet legfőbb szerve köteles szabályzatot alkotni a gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselői, felügyelő bizottsági tagjai és más, a legfőbb szerv által meghatározott vezető állású munkavállalói javadalmazása módjának, mértékének főbb elveiről, annak rendszeréről. A szabályzatot az elfogadásától számított harminc napon belül a cégiratok közé letétbe kell helyezni. A szabályzatban foglaltak alapján a legfőbb szerv kizárólagos hatáskörébe tartozik a szabályzattal érintett személyi kör javadalmazásának (így különösen díjazásának, munkabérének, végkielégítésének, egyéb juttatásainak) megállapítása. Munkabér alatt a Munka Törvénykönyve 142/A. § (3) bekezdésében foglaltak értendők.
(6) Az állami vagy a 87. § (2) bekezdésében említett önkormányzati költségvetési szervek egyszemélyes gazdasági vagy közhasznú társasága esetében a tag (részvényes) a vezető tisztségviselő hatáskörét nem vonhatja el. A vezető tisztségviselő felelősségére a gazdasági társaságokról szóló törvény szabályai irányadók.
(7) A 87. § (2) bekezdésének a)-d) pontjában említett költségvetési szerv egyszemélyes gazdasági vagy közhasznú társasága esetében a tag (részvényes) - a megválasztással, illetve kinevezéssel kapcsolatos ügyek kivételével - a hatáskörébe tartozó döntés meghozatalát megelőzően köteles a vezető tisztségviselők, valamint a felügyelő bizottság véleményét megismerni. Halaszthatatlan döntés esetében a vélemény beszerzése rövid úton (pl. távbeszélő, fax, e-mail) is történhet, azonban az így véleményt nyilvánító személy nyolc napon belül köteles véleményét írásban is a döntést hozó rendelkezésére bocsátani. Az írásos vélemény vagy az ülésről készült jegyzőkönyv, illetve annak kivonata nyilvános, azt az egyedüli tag (részvényes) határozatával együtt - a döntés meghozatalától számított harminc napon belül - a cégbíróságon a cégiratok közé letétbe kell helyezni.
(8) A 87. § (2) bekezdésének a)-d) pontjában említett költségvetési szerv egyszemélyes gazdasági vagy közhasznú társasága esetében az alapító okiratban rendelkezni kell
a) a (7) bekezdés szerinti véleményezési jog gyakorlásának módjáról,
b) abban az esetben, ha a véleményezési jogot ülésen gyakorolják, az ülés összehívásának rendjéről, a napirend közlésének módjáról,
c) a tag (részvényes) döntéseinek az érintettekkel való közlési módjáról.”
12. § Az Áht. a következő 95/B. §-sal egészül ki:
„95/B. § (1) A legalább többségi állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetek vezető tisztségviselői és felügyelő bizottsági tagjai a megválasztásuktól számított harminc napon belül, majd azt követően kétévente a köztisztviselőkre vonatkozó szabályok szerint vagyonnyilatkozatot tesznek. A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség akkor áll fenn, ha a gazdálkodó szervezet jegyzett tőkéje alapításkor vagy tőkeemelés folytán meghaladja a kettőszázmillió forintot.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget akkor is teljesíteni kell, ha az ott említett megbízatás időtartama kevesebb, mint két év. A nyilatkozatot a megbízatás elfogadásától számított harminc napon belül kell megtenni, az ezt megelőző év december 31-i állapotra vonatkozóan.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott személyek vagyonnyilatkozatukat, továbbá a vagyonuk időközi gyarapodásáról készített nyilatkozatukat a gazdálkodó szervezet legfőbb szervéhez nyújtják be, és csatolják a Ktv. 22/A. § (7) bekezdés szerinti felhatalmazást arról, hogy a BM Közigazgatásszervezési és Közszolgálati Hivatal (a továbbiakban: KKH) a vagyonnyilatkozatban foglaltak valódiságának ellenőrzése céljából személyes és vagyoni adataikat kezelje. A felhatalmazást teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. A KKH nem jogosult a nyilatkozatok nyilvánosságra hozatalára.
(4) Ha a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett személy a (2) bekezdés szerinti nyilatkozat-tételi határidőt elmulasztja, a (3) bekezdésben meghatározott szervezet harminc napos határidő tűzésével felszólítja a kötelezettség teljesítésére. A határidő elmulasztása esetén intézkedni kell az (1) bekezdésben meghatározott megbízatás visszavonásáról.
(5) A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség nem terjed ki azokra a személyekre, akik külön törvény alapján a megelőző évben már vagyonnyilatkozatot tettek, vagy a tárgyévben tenni kötelesek. A vagyonnyilatkozat megtételéről, illetve az erre vonatkozó kötelezettségről az érintett személynek nyilatkozatot kell benyújtania a gazdálkodó szervezet legfőbb szervéhez. A nyilatkozathoz csatolni kell a vagyonnyilatkozatnak - a törvényben meghatározott szerv általi - átvételét igazoló okiratot, illetve - a tárgyévben esedékes másik vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség esetén pedig - az igazolást utólag kell bemutatni.
(6) A Ktv. 22/A. § (11)-(12) bekezdése szerinti ellenőrzési eljárást, illetve külön vagyonnyilatkozat tételét a (3) bekezdésben meghatározott szervek kezdeményezhetik. A Ktv. 22/A. §-a szerint a munkáltatói jogkör gyakorlójának feladatait a (3) bekezdésében meghatározott szerv vezetője látja el.
(7) Az ellenőrzési eljárás során a külön törvények alapján tett vagyonnyilatkozatokba is be lehet tekinteni.”
13. § Az Áht. a következő 104/A. §-sal egészül ki:
„104/A. § (1) Közalapítvány és - az államháztartás alrendszereihez kapcsolódó vagyonból - közhasznú társaság csak a külön törvényben meghatározott közhasznú szervezetként hozható létre.
(2) Közalapítvány és az (1) bekezdésben meghatározott közhasznú társaság köteles pályázatot kiírni, ha az általa nyújtott cél szerinti juttatás az évi egymillió forintot meghaladja, kivéve, ha törvény vagy kormányrendelet a közalapítvány közfeladatára tekintettel más eljárási rendet állapít meg. Nem tartoznak e kötelezettség körébe a nyugellátás jellegű ellátások és a természetes személyek részére nem ösztöndíj jelleggel nyújtott olyan természetbeli ellátások, amelyek értéke nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének tízszeresét.
(3) A Kormány az általa alapított közalapítvány alapítói jogainak gyakorlását nem ruházhatja át.”
14. § A közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Kszt.) 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„21. § A közhasznú szervezetek feletti adóellenőrzést a közhasznú szervezet székhelye szerint illetékes állami adóhatóság, a költségvetési támogatás felhasználásának ellenőrzését az Állami Számvevőszék, a törvényességi felügyeletet pedig - a közhasznú működés tekintetében - a reá irányadó szabályok szerint az ügyészség látja el.”
15. § (1) A Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 59. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A közhasznú társaság taggyűlésének kizárólagos hatáskörébe tartozik az olyan szerződés jóváhagyása, amelyet a társaság a társadalmi közös szükséglet kielégítéséért felelős szervvel köt a közhasznú tevékenység folytatásának feltételeiről. A szerződést a megkötésétől számított harminc napon belül a cégbíróságon letétbe kell helyezni.”
(2) A Ptk. 74/G. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában közfeladatnak minősül az az állami, helyi önkormányzati vagy országos kisebbségi önkormányzati feladat, amelynek ellátásáról - törvény vagy önkormányzati rendelet alapján - az államnak vagy az önkormányzatnak kell gondoskodnia. A közalapítvány létrehozása nem érinti az államnak, illetve az önkormányzatnak a feladat ellátására vonatkozó kötelezettségét.”
(3) A Ptk. 74/G. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(4) Közalapítvány alapítására jogosult szerv alapítványt csak közalapítványként hozhat létre. Közalapítvány csak olyan gazdálkodó szervezetben vehet részt, amelyben legalább többségi irányítást biztosító befolyással rendelkezik, és amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulása mértékét. Többségi irányítást biztosító befolyása van annak, aki tagsági (részvényes) jogai vagy a gazdálkodó szervezet más tagjával (részvényesével) kötött megállapodás alapján a szavazatok több mint ötven százalékával rendelkezik. Közalapítvány által létrehozott gazdálkodó szervezet további gazdálkodó szervezetet nem alapíthat, és gazdálkodó szervezetben részesedést nem szerezhet.”
(4) A Ptk. 74/G. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki, egyben a jelenlegi (10) bekezdés számozása (11) bekezdésre változik:
„(10) A közalapítvány alapítására és az alapítói jogok gyakorlásának átadására vonatkozóan külön törvény további feltételeket is megállapíthat.”
16. § A Ptk. 81. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„81. § (1) Személyhez fűződő jogokat sért, aki a levéltitkot megsérti, továbbá aki a magántitok vagy üzleti titok birtokába jut, és azt jogosulatlanul nyilvánosságra hozza vagy azzal egyéb módon visszaél.
(2) Üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden olyan tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek nyilvánosságra hozatala, illetéktelenek által történő megszerzése vagy felhasználása a jogosult jogszerű pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekeit sértené vagy veszélyeztetné, és amelynek titokban tartása érdekében a jogosult a szükséges intézkedéseket megtette.
(3) Nem minősül üzleti titoknak az állami és a helyi önkormányzati költségvetés, illetve az európai közösségi támogatás felhasználásával, költségvetést érintő juttatással, kedvezménnyel, az állami és önkormányzati vagyon kezelésével, birtoklásával, használatával, hasznosításával, az azzal való rendelkezéssel, annak megterhelésével, az ilyen vagyont érintő bármilyen jog megszerzésével kapcsolatos adat, valamint az az adat, amelynek megismerését vagy nyilvánosságra hozatalát külön törvény közérdekből elrendeli. A nyilvánosságra hozatal azonban nem eredményezheti az olyan adatokhoz - így különösen a technológiai eljárásokra, a műszaki megoldásokra, a gyártási folyamatokra, a munkaszervezési és logisztikai módszerekre, továbbá a know-how-ra vonatkozó adatokhoz - való hozzáférést, amelyek megismerése az üzleti tevékenység végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna, feltéve, hogy ez nem akadályozza meg a közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét.
(4) Az, aki az államháztartás valamely alrendszerével pénzügyi, illetve üzleti kapcsolatot létesít, kérésre köteles a jogviszonnyal összefüggő és a (3) bekezdés alapján közérdekből nyilvános adatokra vonatkozóan tájékoztatást adni. A felvilágosítás oly módon is történhet, hogy az adatokat a honlapon vagy a hirdetményi lapban teszik közzé. A felvilágosítás megtagadása esetén, vagy ha a felvilágosítást kérő szerint a tájékoztatás nem kielégítő, a törvényességi felügyelet gyakorlására jogosult szerv eljárása kezdeményezhető.”
17. § (1) A Gt. 27. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A vezető tisztségviselők kötelesek az üzleti titkot megőrizni.”
(2) A Gt. 34. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A felügyelő bizottság testületként jár el. A felügyelő bizottság - ha törvény eltérően nem rendelkezik - tagjai sorából választ elnököt (szükség esetén elnökhelyettest vagy elnökhelyetteseket). A felügyelő bizottság határozatképes, ha a tagjainak kétharmada, de legalább három tag jelen van; határozatát egyszerű többséggel hozza.”
(3) A Gt. 42. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A könyvvizsgáló köteles a gazdasági társaság ügyeivel kapcsolatos üzleti titkot megőrizni.”
18. § A cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 3. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A közhiteles cégnyilvántartás a cégjegyzékből, valamint a cégjegyzékben szereplő adat, jog vagy tény (a továbbiakban együtt: adat) igazolására szolgáló mellékletekből, illetve egyéb olyan okiratokból áll, melyeknek benyújtására a céget - közérdekből, illetve a forgalom biztonsága, valamint a hitelezői érdekek védelme céljából - törvény kötelezi (a továbbiakban együtt: cégiratok).”
19. § (1) A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Atv.) 2. §-ának 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. közérdekű adat: az állami vagy a helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv, illetve személy kezelésében lévő (ideértve a tevékenységére vonatkozó adatot is), a személyes adat fogalma alá nem eső adat;”
(2) Az Atv. 19. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy (a továbbiakban együtt: szerv) a feladatkörébe tartozó ügyekben - így különösen az állami és önkormányzati költségvetésre és annak végrehajtására, az állami és önkormányzati vagyon kezelésére, a közpénzek felhasználására és az erre kötött szerződésekre, a piaci szereplők, a magánszervezetek és -személyek részére különleges vagy kizárólagos jogok biztosítására vonatkozóan - köteles elősegíteni és biztosítani a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását.”
(3) Az Atv. 19. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
„(2) Az (1) bekezdésben említett szervek rendszeresen közzé- vagy más módon hozzáférhetővé teszik a tevékenységükkel kapcsolatos legfontosabb - így különösen a hatáskörükre, illetékességükre, szervezeti felépítésükre, szakmai tevékenységükre, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, a birtokukban lévő adatfajtákra és a működésükről szóló jogszabályokra, valamint a gazdálkodásukra vonatkozó - adatokat. E szervek hatáskörében eljáró személyek neve, beosztása vagy besorolása és munkaköre - ha törvény másként nem rendelkezik - bárki számára hozzáférhető, nyilvános adat. A tájékoztatás módját, a vonatkozó adatok körét jogszabály is megállapíthatja.”
(4) Az Atv. 19. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A közérdekű adatok megismerésével és nyilvánosságával összefüggésben az üzleti titok megismerésére a Polgári Törvénykönyvben foglaltak az irányadók.”
20. § A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 19. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A koncessziós szerződések megkötésével és teljesítésével kapcsolatban nem lehet üzleti titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség esetén.”
21. § A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 103. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A munkavállaló köteles a munkája során tudomására jutott üzleti titkot - a Ptk. 81. §-ában foglaltak figyelembevételével -, valamint a munkáltatóra, illetve a tevékenységére vonatkozó alapvető fontosságú információkat megőrizni. Ezen túlmenően sem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, amely munkaköre betöltésével összefüggésben jutott a tudomására, és amelynek közlése a munkáltatóra vagy más személyre hátrányos következménnyel járna. A titoktartás nem terjed ki a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettségre.”
22. § A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 169. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A tanú, ha a titoktartás alól felmentést nem kapott, nem hallgatható ki olyan kérdésről, amely államtitoknak vagy szolgálati titoknak minősül, vagy amelyre az üzleti titokra vonatkozó titoktartási kötelezettsége kiterjed, kivéve, ha az a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó külön törvényi rendelkezések alapján nem minősül üzleti titoknak.”
23. § Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 40/A. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (3)-(6) bekezdés jelölése (5)-(8) bekezdésre változik:
„(3) Nem lehet üzleti titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség esetén.
(4) Az üzleti titokra egyebekben a Ptk. 81. §-ában foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.”
24. § (1) Az állam tulajdonában levő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény (a továbbiakban: Priv. tv.) 7. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) E törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezet esetében - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 95/A-95/B. §-ában foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.”
(2) A Priv. tv. a következő 34/A. §-sal egészül ki:
„34/A. § Az értékesítési eljárás során nem lehet üzleti titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség esetén.”
25. § (1) A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 17. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A választópolgárok - a zárt ülés kivételével - betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztésébe és ülésének jegyzőkönyvébe. A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni. A külön törvény szerinti közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell.”
(2) Az Ötv. 80. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (4) bekezdés számozása (5) bekezdésre változik:
„(4) Az önkormányzat többségi befolyása alatt álló vállalkozásra - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 95/A. §-ában foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.”
(3) Az Ötv. 88. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A helyi önkormányzat:)
„a) közalapítványt hozhat létre, és közérdekű kötelezettségvállalást tehet; az általa alapított közalapítvány alapítói jogainak gyakorlását csak a 9. § (3) bekezdésében meghatározott személyre, szervezetre, testületre ruházhatja át,”
(4) Az Ötv. 103. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A 33/A. §, 33/B. § és 33/C. §-ok alkalmazásában a polgármesteren az alpolgármestert, a megyei közgyűlés elnökét, alelnökét, a főpolgármestert, a főpolgármester helyettesét is érteni kell, azzal az eltéréssel, hogy a fővárosi kerületi polgármester a fővárosi közgyűlés tagja lehet.”
26. § A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 4. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„a) üzleti titok fogalma alatt a Ptk. 81. § (2) bekezdésében meghatározott fogalmat kell érteni;”
27. § (1) A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 49. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) E törvény alkalmazásában üzleti titok fogalma alatt a Ptk. 81. § (2) bekezdésében meghatározott fogalmat kell érteni.”
(2) A Hpt. 55/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„55/A. § Nem lehet üzleti titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség esetén.”
28. § (1) A magánnyugdíjról és a magánnyugdíj-pénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Mnytv.) 78. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) E törvény alkalmazásában üzleti titok fogalma alatt a Ptk. 81. § (2) bekezdésében meghatározott fogalmat kell érteni.”
(2) Az Mnytv. 78. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, jelenlegi (3)-(6) bekezdés jelölése (4)-(7) bekezdésre változik:
„(3) Nem lehet üzleti titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség esetén.”
29. § (1) A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) 368. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) E törvény alkalmazásában üzleti titok fogalma alatt a Ptk. 81. § (2) bekezdésében meghatározott fogalmat kell érteni.”
(2) A Tpt. 371. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki, egyben a jelenlegi (4) bekezdés számozása (5) bekezdésre változik:
„(4) Nem lehet üzleti titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség esetén.”
30. § A közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 1. §-a a következő j) ponttal egészül ki:
[E törvény hatálya alá tartoznak a következő szervezeteknek a 2. § (1) bekezdése szerinti beszerzései:]
„j) a Ptk. 685. §-ának c) pontja szerinti gazdálkodó szervezet, amely létesítő okirata szerint jogszabályban meghatározott állami vagy önkormányzati feladatot lát el, feltéve, hogy az a)-b), illetve g) pontban meghatározott valamely szervezet a Tpt. szerinti irányítási jogokat gyakorol felette, vagy a gazdálkodó szervezet működését többségében állami vagy önkormányzati költségvetés finanszírozza.”
31. § A Kbt. 45. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az ajánlattevő az ajánlatában - kifejezetten és elkülönített módon, mellékletben - közölt üzleti titok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. Az ajánlattevő nevének, székhelyének (lakóhelyének), az általa kért ellenszolgáltatásnak és a teljesítési határidőnek, valamint az olyan információnak, amely a pontozásnál szerepet játszik, a nyilvánosságra hozatalát azonban nem tilthatja meg. Nem korlátozható, illetve nem tiltható meg üzleti titokra hivatkozással olyan információ nyilvánosságra hozatala sem, amely a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség alá esik.”
32. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §-ának (1) bekezdése a következő o) ponttal egészül ki:
(Illetékmentes a polgári ügyekben:)
„o) a személyes adatok védelmével, illetve a közérdekű adatok nyilvánosságával összefüggésben indított per.”
33. § E törvény a kihirdetését követő negyvenötödik napon lép hatályba.
34. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:
a) az egyes közhatalmi feladatokat ellátó, valamint közvagyonnal gazdálkodó tisztségeket betöltő személyek összeférhetetlenségéről és vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségéről szóló 2001. évi CII. törvény 13. §-a,
b) a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény 15. §-a,
c) a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 9/A. §-a,
d) a Ptk. 59. §-ának (3) bekezdése.
35. § Az ÁSZ tv. - e törvény 1. §-ának (2) bekezdésével megállapított - 2. § (9) bekezdését e törvény hatálybalépését követően kötött szerződésekre kell alkalmazni.
36. § (1) Az Áht. - e törvény 3. §-ával megállapított - 11/A. §-ában meghatározott vagyonnyilatkozatokat e törvény hatálybalépését követő kilencvenedik napig kell első alkalommal megtenni.
(2) Az egyes közhatalmi feladatokat ellátó, valamint közvagyonnal gazdálkodó tisztségeket betöltő személyek összeférhetetlenségéről és vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségéről szóló 2001. évi CII. törvény 13. §-a és 15. §-a alapján, az e törvény hatálybalépését megelőzően már megtett vagyonnyilatkozat minden példányát e törvény hatálybalépését követő 90. napig meg kell semmisíteni.
(3) Az Áht. 95/B. §-ában és a Priv. tv. 7. § (9) bekezdésében foglalt rendelkezés folytán vagyonnyilatkozat-tételre kötelezetteknek a törvény hatálybalépését követő kilencven napon belül kell első alkalommal vagyonnyilatkozatukat megtenni.
(4) Az Áht. e törvény 3. §-ával megállapított 11/A. §-ában foglalt vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség - az (1) bekezdés szerinti határidőben - az Országgyűlés és a Kormány által korábban alapított alapítványok támogatási pénzeszköz juttatásáról döntésre jogosult tisztségviselőit is terheli.
37. § (1) Az Áht. - e törvény 5. § és 6. §-ával megállapított 15/A. § és 15/B. §-aiban foglalt rendelkezéseket a 2004. január 1. napját követően odaítélt támogatások, illetve megkötött szerződések esetében kell alkalmazni.
(2) A költségvetési szervek törzskönyvi nyilvántartásának 2004. január 1-jéig kell megfelelnie az Áht. - e törvény 8. §-ával megállapított - 88/A-88/B. §-a szerinti követelményeknek. 2003. június 30-ig kell az ÁHH-hoz benyújtani azokat az okiratokat, melyeket az Áht. 88/A. §-a megkövetel.
(3) Az Áht. - e törvény 10. §-ával megállapított - 95. §-ának (1) bekezdésében meghatározott, a befolyásszerzés mértékére vonatkozó követelmény nem irányadó azon gazdálkodó szervezetek esetében, amelyekben a költségvetési szerv részesedés-, illetve befolyásszerzése e törvény hatálybalépése előtt megtörtént. Az Áht. 95. § (5) bekezdésében meghatározott továbbtársulási tilalom nem vonatkozik arra az esetre, ha a továbbtársulás már e törvény hatálybalépését megelőzően megtörtént.
(4) Ha a költségvetési szerv valamely gazdálkodó szervezetben e törvény hatálybalépése előtt kisebbségi részesedést szerzett és a gazdálkodó szervezetben más költségvetési szervnek is van részesedése - e részesedés megszűnéséig - ezen szervek befolyásszerzésének mértékét egybe kell számítani. Ha ennek alapján a legalább többségi irányítást biztosító befolyás fennállása megállapítható, az Áht. 95/A. §-ában foglalt működési szabályokat a több költségvetési szerv gazdálkodó szervezetére is alkalmazni kell.
(5) Az Ötv. - e törvény 25. § (3) bekezdésével megállapított - 88. § (1) bekezdés a) pontjának a közalapítvány alapítói jogai gyakorlásának átruházására vonatkozó korlátozását az e törvény hatálybalépését követően történő átruházás esetében kell alkalmazni.
(6) Az Áht. - e törvény 13. §-ával megállapított - 104/A. §-ának (1) bekezdését az e törvény hatálybalépését követően alapított közalapítványokra, illetve közhasznú társaságokra kell alkalmazni.
(7) Az Áht. - e törvény 13. §-ával megállapított - 104/A. §-ának (3) bekezdésében foglaltakat e törvény hatálybalépését követően történő átruházás esetében kell alkalmazni.
(8) A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény - e törvény 20. §-ával megállapított - 19. §-ának (3) bekezdésében foglaltakat e törvény hatálybalépését követően kötött szerződések esetében kell alkalmazni.
(9) E törvény hatálybalépését megelőzően a cégjegyzékbe már bejegyzett vagy a hatálybalépéskor bejegyzés alatt álló gazdálkodó szervezet a létesítő okiratát e törvény hatálybalépését követő száznyolcvan napon belül köteles az Áht. - e törvény 11. §-ával megállapított - 95/A. §-ában foglaltaknak megfelelően módosítani.
(10) Az Áht. - e törvény 11. §-ával megállapított - 95/A. §-ának (5) bekezdésében foglalt rendelkezés szerinti szabályzatot a törvény hatálybalépését megelőzően alapított gazdálkodó szervezetnek a törvény hatálybalépésétől számított száznyolcvan napon belül kell a cégiratok közé letétbe helyeznie. A szabályzat a törvény hatálybalépése előtt megkötött szerződéseket nem érinti.
38. § (1) Az e törvény hatálybalépésekor már nyilvántartásba vett, vagy a hatálybalépéskor bejegyzés alatt lévő közalapítványok, illetve közhasznú társaságok alapító okiratát, illetve társasági szerződését az e törvény hatálybalépésétől számított száznyolcvan napon belül a 13. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően módosítani kell. E kötelezettség elmulasztása esetén - a szervezetre irányadó szabályok szerint - törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása kezdeményezhető.
(2) A Ptk. - e törvény 15. § (1) bekezdésében meghatározott - 59. § (1) bekezdése alapján a közhasznú tevékenység folytatásának feltételeiről kötött szerződést az e törvény hatálybalépésekor a cégjegyzékbe már bejegyzett vagy bejegyzés alatt álló közhasznú társaság a cégjegyzékben vezetett adatai első változásakor, de legkésőbb 2003. december 31. napjáig köteles a cégbíróságon letétbe helyezni.
(3) A Ptk. - e törvény 15. § (3) bekezdésével megállapított - 74/G. §-a (4) bekezdésében meghatározott, a befolyásszerzés mértékére vonatkozó követelmény nem irányadó azon gazdálkodó szervezetek esetében, amelyekben a közalapítvány részesedés-, illetve befolyásszerzése e törvény hatálybalépése előtt megtörtént.
(4) A Kormány köteles az általa, valamint a minisztériumok, országos hatáskörű szervek által 1994. január 1-je előtt alapított, és e törvény hatálybalépésekor még alapítványi formában működő szervezetek közalapítvánnyá történő átalakítását vagy közalapítvánnyal egyesítését vagy jogutód nélküli megszüntetését 2003. december 31-ig kezdeményezni. A jogutód nélküli megszüntetés kezdeményezésére a Ptk. 74/G. § (9) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy közfeladaton az alapítvány által ellátott feladatot kell érteni.
39. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben meghatározza a honvédelmi miniszter által alapított költségvetési szervek közül a nyilvántartásba veendő szervezetek körét, továbbá a belügyminiszter, a honvédelmi miniszter felügyelete alá tartozó költségvetési szervekről és a nemzetbiztonsági szolgálatokról az Államháztartási Hivatalnál nyilvántartásba vehető adatok körét.
(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben meghatározza az Áht. - e törvény 10. §-ával megállapított - 95. § (3) bekezdése szerinti kormány-előterjesztés kötelező tartalmi elemeit.
(3) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, hogy - az érdekelt miniszterekkel egyetértésben - rendeletben szabályozza
a) a költségvetési szervek törzskönyvi nyilvántartásba vételének részletes szabályait, a nyilvántartásból történő adatszolgáltatás, továbbá hiteles másolatok kiadásának rendjét, a költségtérítés összegét, valamint a nyilvántartáshoz gépi adatfeldolgozási eszközzel történő csatlakozás költségtérítését,
b) a költségvetési szervek törzskönyvi nyilvántartásába felveendő - az Áht. 88/A. §-ában felsoroltakon kívüli - egyéb technikai jellegű vagy az államháztartási információs rendszer által igényelt adatok körét, ezek bejelentésének, nyilvántartásának szabályait.
