1. § E törvény célja, hogy meghatározza az ország egyes térségei területfelhasználásának feltételeit, a műszaki-infrastrukturális hálózatok összehangolt térbeli rendjét, tekintettel a fenntartható fejlődésre, valamint a területi, táji, természeti, ökológiai és kulturális adottságok, értékek megőrzésére, illetve erőforrások védelmére.
2. § E törvény alkalmazásában:
1. ártéri tájgazdálkodás: a természetesen mély fekvésű területeken az ártéri természeti adottságokat hasznosító gazdálkodási rendszer, amely a sajátságoknak megfelelő haszonvételt biztosít,
2. belterjes mezőgazdasági térség: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott területfelhasználási kategória, amelyben elsősorban mezőgazdasági termelést folytatnak, ezen belül meghatározó a szántó vagy szőlő, illetőleg gyümölcsös művelési ágban nyilvántartott terület,
3. építmények által igénybe vett térség: az országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben alkalmazott területfelhasználási kategória, amelybe a műszaki infrastruktúra, valamint a nem települési területekhez és települési funkciókhoz kapcsolódó egyedi építmények területe és szükséges védőterületük tartoznak,
4. erdőgazdálkodási térség: országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott területfelhasználási kategória, amelybe elsősorban erdőterületek és az erdőfejlesztési tervben erdőtelepítésre szánt területek tartoznak,
5. hagyományosan vidéki települési térség: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben alkalmazott területfelhasználási kategória, amelybe elsősorban a városi ranggal nem rendelkező települések, illetve a 15 fő/ha-nál kisebb belterületi laksűrűségű települések települési területei tartoznak,
6. a kiemelt térség és a megye szerkezeti terve: a térségi területfelhasználás rendszerét, a településrendszer térbeli rendjét, a műszaki infrastruktúra-hálózatok és építmények helyét, valamint ezek összefüggéseit a kiemelt térség és a megye területrendezési tervében meghatározó terv,
7. mezőgazdasági térség: országos területrendezési tervben alkalmazott területfelhasználási kategória, amelybe elsősorban mezőgazdasági művelés alatt álló területek tartoznak,
8. az ország szerkezeti terve: az ország térségi területfelhasználásának rendszerét, az országos műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények térbeli rendjét, a fejlesztések műszaki és ökológiai feltételeit, valamint a településrendszert meghatározó terv,
9. sík vidéki árapasztó tározó: olyan ideiglenes víztartásra szolgáló építmény, amely egyéb hasznosítása mellett az élet- és vagyonbiztonság megteremtésére szolgál, árvízvédelmi célú igénybevételére csak rendkívüli árvízi esemény esetén kerül sor,
10. települési terület: a beépítésre szánt területek közül a település belterületének és a belterülethez közvetlenül csatlakozó külterületi beépítésre szánt területeinek együttese,
11. települési térség: országos területrendezési tervben alkalmazott területfelhasználási kategória, amelybe elsősorban települési területek tartoznak,
12. térség: a területrendezés szempontjából megkülönböztetett területi egység, amelyre vonatkozóan a területrendezési terv előírásokat határoz meg,
13. térségi övezet: országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott, sajátos jellemzőkkel rendelkező területi egység, amelyben az e törvényben, illetve külön jogszabályokban meghatározott előírásokat kell alkalmazni,
14. városias települési térség: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben alkalmazott területfelhasználási kategória, amelybe elsősorban a városok települési területe, továbbá azok a települési területek tartoznak, ahol a belterületi laksűrűség jellemzően 15 fő/ha fölötti,
15. vegyes területfelhasználású térség: országos területrendezési tervben alkalmazott területfelhasználási kategória, amelybe többféle, de elsősorban erdőgazdálkodási és mezőgazdasági művelés alatt álló területek tartoznak,
16. vízgazdálkodási térség: országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben alkalmazott területfelhasználási kategória, amelybe elsősorban a vízgazdálkodási területek tartoznak.
3. § (1) Az Országos Területrendezési Terv az ország szerkezeti tervét, valamint az országos térségi övezeteket és az ezekre vonatkozó szabályokat foglalja magában.
(2) Az Országos Területrendezési Terv a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény hatályát nem érinti.
4. § (1) Az ország településein, az egyes térségekben a területfelhasználásra és az építésre vonatkozó szabályokat e törvény rendelkezéseivel összhangban kell kialakítani.
(2) Az ország szerkezeti tervét a törvény M = 1:500 000 méretarányú 2. számú melléklete * az országos övezetek határait a törvény M = 1:500 000 méretarányú 3. számú rajzi melléklete * tartalmazza, az alábbiak szerint:
a) 3/1. számú melléklet az országos ökológiai hálózat övezetéről,
b) 3/2. számú melléklet a kiemelten fontos érzékeny természeti terület övezetéről,
c) 3/3. számú melléklet a kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetéről,
d) 3/4. számú melléklet a komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezetéről,
e) 3/5. számú melléklet a kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezetéről,
f) 3/6. számú melléklet a felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területének övezetéről.
(3) Az országos területfelhasználási kategóriák területén kiemelt térségi, illetve megyei területfelhasználási kategóriákat, a kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriák területén az országos településrendezési és építési követelményekről szóló külön jogszabályban meghatározott települési területfelhasználási egységeket lehet kijelölni.
(4) Az országos övezetek határait a kiemelt térség, illetve a megye területrendezési tervében pontosítani kell.
(5) Adott térségre vonatkozóan az országos, kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriákra vonatkozó szabályok, illetőleg a térségi övezeti szabályok közül az 1. § szerinti adottságok és értékek megőrzése szempontjából szigorúbb előírásokat kell alkalmazni.
5. § (1) Országos területfelhasználási kategóriák a következő, legalább 1000 ha területű térségek:
a) erdőgazdálkodási térség,
b) mezőgazdasági térség,
c) vegyes területfelhasználású térség,
d) vízgazdálkodási térség,
e) települési térség,
f) építmények által igénybe vett térség.
(2) Kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriák a következő, legalább 50 ha területű térségek:
a) erdőgazdálkodási térség,
b) belterjes mezőgazdasági térség,
c) külterjes hasznosítású mezőgazdasági térség,
d) vízgazdálkodási térség,
e) városias települési térség,
f) hagyományosan vidéki települési térség,
g) építmények által igénybe vett térség.
(3) A kiemelt térségek területrendezési terve a (2) bekezdésben megjelöltektől eltérő, egyedileg meghatározott területfelhasználási kategóriát is kijelölhet a térség elsődleges funkciójának, illetve a kiemelés okának megfelelően.
6. § (1) Az országos területfelhasználási kategóriákon belül a kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriák kijelölése során a következő szabályokat kell alkalmazni:
a) az erdőgazdálkodási térséget legalább 75%-ban erdőgazdálkodási térség kategóriába kell sorolni, a fennmaradó részen városias települési térség nem jelölhető ki;
b) a mezőgazdasági térséget legalább 75%-ban belterjes vagy külterjes hasznosítású mezőgazdasági térség kategóriába kell sorolni, a fennmaradó részen városias települési térség nem jelölhető ki;
c) a vegyes területfelhasználású térséget legalább 75%-ban erdőgazdálkodási és belterjes vagy külterjes hasznosítású mezőgazdasági térség kategóriába kell sorolni, a fennmaradó részen városias települési térség nem jelölhető ki;
d) a vízgazdálkodási térséget legalább 90%-ban vízgazdálkodási térség kategóriába kell sorolni, a fennmaradó részen a városias települési térség nem jelölhető ki;
e) a települési térséget legalább 75%-ban városias és hagyományosan vidéki települési térség kategóriába kell sorolni;
f) az építmények által igénybe vett térség más térségi területfelhasználási kategóriába nem sorolható.
(2) A kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriákon belül a települési területfelhasználási egységek kijelölése során a következő szabályokat kell alkalmazni:
a) az erdőgazdálkodási térséget legalább 85%-ban erdőterület kategóriába kell sorolni;
b) a belterjes mezőgazdasági térséget legalább 85%-ban mezőgazdasági terület kategóriába kell sorolni;
c) a külterjes mezőgazdasági térséget legalább 75%-ban mezőgazdasági terület kategóriába kell sorolni;
d) a vízgazdálkodási térséget legalább 90%-ban vízgazdálkodási terület kategóriába kell sorolni, a fennmaradó részen beépítésre szánt terület nem jelölhető ki;
e) a városias települési térség bármely települési területfelhasználási egységbe sorolható;
f) a hagyományosan vidéki települési térség a nagyvárosias lakóterület kivételével bármely települési területfelhasználási egységbe sorolható;
g) az építmények által igénybe vett térséget az adott építmény jellege szerinti települési területfelhasználási egységbe kell sorolni.
(3) Az (1)–(2) bekezdésben foglalt szabályoknak az adott területfelhasználási kategória által érintett települések igazgatási területére vetítve, településenként is teljesülniük kell.
7. § A közlekedési vonalas infrastruktúra erdőterületen áthaladó szakaszai mellett csak a forgalom lebonyolítását és biztonságát közvetlenül szolgáló építmények helyezhetők el.
8. § Borvidéki és bortermőhelyi település szőlőkataszter szerinti I–II. osztályú területeihez tartozó földrészlet beépítésre szánt területté nem minősíthető. Szőlőművelési ágban nyilvántartott földrészlet művelési ága csak az illetékes hegyközség, annak hiányában a település jegyzőjének egyetértő nyilatkozata mellett változtatható meg.
9. § (1) Az országos jelentőségű közlekedési infrastruktúra-hálózatok térbeli rendjét és az országos jelentőségű építmények elhelyezkedését a 2. számú rajzi melléklet, a térbeli rend szempontjából meghatározó települések felsorolását pedig az 1/1–8. számú mellékletek tartalmazzák.
(2) Az állam kizárólagos tulajdonában lévő országos jelentőségű vizek, vízi építmények térbeli rendjét a 2. számú rajzi melléklet, az országos jelentőségű vízi építmények felsorolását az 1/9. számú melléklet, az állam kizárólagos tulajdonában lévő vizeket és vízi építményeket pedig a vízgazdálkodásról szóló törvény tartalmazza.
(3) Az országos műszaki infrastruktúra-hálózatokat, az egyedi építmények helyét és védőövezeteit a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben, valamint az érintett települések településszerkezeti tervében kell meghatározni.
(4) Az ökológiai folyosó területén áthaladó energetikai vonalas építmény és közlekedési infrastruktúra-hálózatok építési engedélyezési eljárásában a hatóság a szabványos értéket meghaladó feltételeket is előírhat, amennyiben ezzel az ökológiai folyosó területén kényszerűen okozott kár ésszerű ráfordítással bizonyíthatóan csökkenthető.
10. § (1) Az országos műszaki infrastruktúra-hálózatok elemeit és az egyedi építményeket – az engedélyezési terv készítése során felmerülő ágazati szempontok és követelmények miatt szükséges korrekciókkal – a szerkezeti terv figyelembevételével és a törvény 1/1–9. számú mellékletében felsorolt, a térbeli rend szempontjából meghatározó települések közigazgatási területét érintve kell megvalósítani.
(2) A sík vidéki árapasztó tározók helyét és az ártéri tájgazdálkodásra alkalmas területeket – azok kijelölését követően – a kiemelt térségi és a megyei területrendezési tervekben, valamint a települések településszerkezeti tervében, helyi építési szabályzatában és szabályozási tervében figyelembe kell venni.
11. § A bányászati tevékenységgel kapcsolatban – a külön jogszabályokban meghatározottakon kívül – a következő előírásokat kell alkalmazni:
a) bányatelek-fektetés és bányanyitás akkor engedélyezhető, ha azt az érintett település helyi építési szabályzata és szabályozási terve nem zárja ki;
b) újrahasznosítás és tájrehabilitáció csak a település helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének megfelelően történhet.
12. § (1) Országos övezetek:
a) országos ökológiai hálózat,
b) kiemelten fontos érzékeny természeti terület,
c) kiváló termőhelyi adottságú szántóterület,
d) komplex tájrehabilitációt igénylő terület,
e) kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület,
f) felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területe.
(2) A kiemelt térségi és megyei övezetek:
a) védett természeti terület,
b) védett természeti terület védőövezete,
c) természeti terület,
d) ökológiai (zöld) folyosó,
e) térségi tájrehabilitációt igénylő terület,
f) tájképvédelmi terület,
g) térségi hulladéklerakó hely kijelöléséhez vizsgálat alá vonható terület,
h) rendszeresen belvíz járta terület,
i) hullámtér és nyílt ártér,
j) csúszásveszélyes terület,
k) vízeróziónak kitett terület,
l) széleróziónak kitett terület,
m) honvédelmi és katasztrófavédelmi terület.
(3) A kiemelt térségek területrendezési terve a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérő, egyedileg meghatározott övezeteket is kijelölhet a térség elsődleges funkciójával, illetve a kiemelés okával összhangban.
(4) A térségi övezetek egymáshoz való viszonyát és kapcsolatrendszerét az 1/10. számú melléklet tartalmazza. A kiemelt térségi és megyei övezetek területén a rá vonatkozó országos övezeteket és azok előírásait is alkalmazni kell.
(5) Ahol a törvény külön övezeti előírásokat nem tartalmaz, ott a vonatkozó ágazati szabályokat kell alkalmazni. Ahol a törvény övezeti előírásokat tartalmaz, ott azokat a vonatkozó ágazati jogszabályokkal együtt kell alkalmazni.
13. § (1) Az országos ökológiai hálózat övezetben csak olyan kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategória, illetve övezet jelölhető ki, amely az ökológiai hálózat természetes és természetközeli élőhelyeit és azok kapcsolatait nem károsítja.
(2) A közművezetékeket és a járulékos közműépítményeket úgy kell elhelyezni, hogy azok a tájba illőek legyenek. Az övezetben az új és felújítandó nagy-, közép- és kisfeszültségű vezetékeket – ha azt táj- és természetvédelmi igények indokolják – földkábelben kell elhelyezni.
(3) Az övezetben bányászati tevékenységet folytatni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó előírások alkalmazásával lehet.
(4) Az országos ökológiai hálózat övezetét a kiemelt térségi és a megyei területrendezési tervben védett természeti terület, védett természeti terület védőövezete, természeti terület és ökológiai (zöld) folyosó övezetbe kell sorolni.
14. § A komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezetben a területek újrahasznosítási célját a kiemelt térség és a megye területrendezési tervében, a települések helyi tájrendezési szabályainak, vagy a helyi településrendezési eszközök figyelembevételével kell meghatározni.
15. § A kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezetében bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni.
16. § Felszíni vizek szennyezésre érzékeny vízgyűjtő területén keletkező, illetve a vízgyűjtőn kívül keletkezett szennyvizek vízgyűjtő területre történő be- vagy kivezetéséről a kiemelt térség és a megye területrendezési tervében rendelkezni kell.
17. § Védett természeti terület övezetben új külszíni művelésű bánya nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bánya területe (bányatelek) nem bővíthető.
18. § Természeti terület övezetben új külszíni művelésű bánya nem nyitható.
19. § Az ökológiai (zöld) folyosó övezete nem minősíthető beépítésre szánt területté.
20. § A térségi tájrehabilitációt igénylő terület övezetben a roncsolt felületek újrahasznosítása, a tájrendezés az érintett települések egymással összehangolt településrendezési eszközeiben meghatározott újrahasznosítási cél alapján történhet.
21. § (1) A tájképvédelmi terület övezetben a kiemelt térségi és a megyei rendezési tervnek az építmények tájba illesztésére vonatkozó szabályokat is tartalmaznia kell; ennek érdekében a tájképet jelentősen megváltoztató építmények terveihez külön jogszabályban meghatározott látványtervet kell készíteni.
(2) Az övezetbe tartozó település helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének a tájképet zavaró építmények és területfelhasználási módok tilalmára, illetve az építmények tájba illesztésére vonatkozó szabályokat is tartalmaznia kell.
(3) Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni.
Térségi hulladéklerakó hely kijelöléséhez vizsgálat alá vonható terület övezete
22. § (1) A térségi hulladéklerakó hely kijelöléséhez vizsgálat alá vonható terület övezetben regionális hulladéklerakó hely csak külön jogszabályokban meghatározott vizsgálatok és az országos, illetve területi hulladékgazdálkodási tervek alapján helyezhető el.
(2) Az övezet meghatározásánál figyelembe kell venni, hogy
a) kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területen,
b) védett természeti területen és annak védőövezetében, védelemre tervezett területen, illetve ökológiai (zöld) folyosó területén,
c) természeti területen,
d) erdőben,
e) kiváló termőhelyi adottságú szántó-, szőlő- és gyümölcsös területeken,
f) rendszeresen belvíz járta területeken,
g) eróziónak kitett és csúszásveszélyes területen,
h) település belterületén és annak 1000 m-es körzetében,
i) honvédelmi és katonai érdeket szolgáló területen és annak 500 m-es körzetében,
j) az állami repülések célját szolgáló és a közös felhasználású (katonai és polgári) repülőtér 15 km-es körzetében,
k) hullámtér és nyílt ártér körzetében
regionális hulladéklerakó hely nem jelölhető ki.
23. § A rendszeresen belvíz járta terület övezet által érintett települések településrendezési eszközeinek készítése során, a vízügyi hatóság adatszolgáltatása alapján belvízrendezési munkarészt is készíteni kell. Az övezet területén beépítésre szánt terület csak kivételesen, a belvízrendezési munkarészben meghatározott feltételek teljesülése esetén jelölhető ki.
24. § A hullámtér és nyílt ártér övezet területén beépítésre szánt terület nem jelölhető ki.
25. § A csúszásveszélyes terület övezetben beépítésre szánt terület nem jelölhető ki és külszíni művelésű bánya nem nyitható.
26. § (1) A vízeróziónak kitett terület övezetbe tartozó települések veszélyeztetett területein olyan területfelhasználást kell előírni a település helyi építési szabályzatában és szabályozási tervében, amely a vízerózió mértékét csökkenti.
(2) Az övezet erdőterületeit a talajvédelmi hatóságnak elsődleges védelmi rendeltetésbe kell sorolnia. Erdőterület művelési ága nem változtatható meg, kivéve, ha az borvidék szőlőkataszter szerinti I. osztályú területén fekszik. Ez esetben a művelési ág szőlőre változtatható.
(3) Az övezet területén szőlő, gyümölcsös, rét és legelő művelési ágban nyilvántartott földrészlet művelési ága nem változtatható meg. Kivételesen indokolt esetben a vízerózió által erősen veszélyeztetett rét- vagy legelőművelési ága erdőre vagy – borvidék szőlőkataszter szerinti I. osztályú területén – szőlőre változtatható.
27. § (1) A széleróziónak kitett terület övezetbe tartozó települések veszélyeztetett területein olyan területfelhasználást kell előírni a települések helyi építési szabályzatában és szabályozási tervében, amely a szélerózió mértékét csökkenti.
(2) Az övezet erdőterületeit a talajvédelmi hatóságnak elsődlegesen védelmi célú rendeltetésbe kell sorolnia. Az erdőművelési ágban nyilvántartott földrészlet művelési ága nem változtatható meg.
(3) Az övezetben a szőlő-, gyümölcsös, rét- és legelőművelési ágban nyilvántartott földrészletek művelési ága nem változtatható meg. Ültetvény megszüntetése esetén az újratelepítésig gyepesítéssel kell a területet hasznosítani.
28. § (1) E törvény a kihirdetését követő második hónap 1. napján lép hatályba.
(2) E törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek, valamint azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban, a Mezőgazdasági és Orientációs Alapból nyújtandó vidékfejlesztési támogatásokról és bizonyos rendeletek módosításáról és hatálytalanításáról szóló 1257/99 EU Tanács rendelettel összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.
29. § Az Országos Területrendezési Terv felülvizsgálata legalább 5 évente történik.
1. Gyorsforgalmi utak
1a. A „Helsinki közlekedési folyosók” hazai szakaszai
| IV. sz. folyosó | ||
| M15: | (Szlovákia–Rajka**–M1 autópálya | |
| M1: | Ausztria–Hegyeshalom**–Győr–M0 Budapest | |
| M0: | M1–M5 között | |
| M5: | M0 Budapest–Kecskemét–Kiskunfélegyháza*–Szeged térsége* | |
| M43: | M5 Szeged térsége*–Tisza-híd*–Nagylak***/Csanádpalota***–(Románia) | |
| V. sz. folyosó | ||
| M70: | (Szlovénia–Tornyiszentmiklós***–M7 Letenye* | |
| M7: | M70 Letenye*–Zamárdi*–M0 Budapest | |
| M0: | M7–M3 között | |
| M3: | M0 Budapest–Hatvan–Füzesabony–Emőd–Tisza-híd–Polgár*–Görbeháza*–Nyíregyháza* –Vásárosnamény*–Tisza-híd*–Barabás***–Ukrajna | |
| elágazás | Vásárosnamény*–Záhony***–Tisza-híd*–(Ukrajna) | |
| Alternatív útvonal a nemzetközi tranzitforgalom számára | ||
| M70: | Szlovénia–Tornyiszentmiklós***–M7 Letenye térsége* | |
| M7: | M70 Letenye térsége*–Nagykanizsa* | |
| M9: | Nagykanizsa*–Kaposvár*–Dombóvár* | |
| M65: | Dombóvár*–M65/M8 kereszteződés* | |
| M8: | M65/M8 kereszteződés*–Dunaújváros*–Duna-híd*–Kecskemét*–Szolnok*–Füzesabony* | |
| M3: | Füzesabony–Emőd–Tisza-híd–Polgár*–Nyíregyháza*–Vásárosnamény*–Tisza-híd*–Barabás***–Ukrajna) | |
| elágazás | Vásárosnamény*–Záhony***–Tisza-híd*–(Ukrajna) | |
| V/b. sz. folyosó | ||
| M7: | M7/M70 Letenyei csomópont*–Letenye***–(Horvátország) | |
| V/c. sz. folyosó | ||
| M6: | M0 Budapest*–Dunaújváros*–Szekszárd*–Bóly*–Ivándárda térsége***–(Horvátország) | |
| X/b. sz. folyosó | ||
| M5: | M5/M9/M43 csomópont Szeged térsége*–Röszke***–(Szerbia és Montenegró) | |
1b. Egyéb hazai gyorsforgalmi utak
| M0 Budapest körüli gyűrű: | Budaörs*–Budakeszi*–Nagykovácsi*–Solymár*–Üröm*–Pilisborosjenő*–Budakalász*– Duna-híd*–Szigetmonostor*–Duna-híd*–Dunakeszi–Fót–Csömör*–Bp. XVI. ker.*– Kistarcsa*–Nagytarcsa*–Bp. XVII. ker.*–Pécel*–Maglód*–Ecser*–Üllő*–Vecsés*– Üllő*–Gyál*–Bp. XXIII. ker.–Dunaharaszti, Duna-híd–Szigetszentmiklós, Duna-híd– Budapest XXII. ker.–Diósd–Törökbálint–Budaörs | |
| Megjegyzés: Az M0 nyugati szektorában a nyomvonalat környezeti hatásvizsgálat alapján a védett természeti területen – ahol szükséges – alagútban kell vezetni. | ||
| M0-M3 összekötés: | Nagytarcsa*–Kistarcsa*–Kerepes*–Gödöllő*–Mogyoród* | |
| M2: | Budapest–Vác*–Rétság*–Parassapuszta***–(Szlovákia) | |
| M4: | Budapest*–Szolnok*–Tisza-híd*–Püspökladány*–Biharkeresztes***–(Románia) | |
| M7: | (Budapest–Székesfehérvár) M65 keresztezése–M8 keresztezése–Zamárdi*– M9 keresztezése*–(Nagykanizsa*–Letenye***)–(Horvátország) | |
| M8: | (Ausztria)–Rábafüzes***–Veszprém*–M7 keresztezése*–(M65 keresztezése*– Dunaújváros*–Duna-híd*–Szolnok*–Füzesabony* | |
| M9: | (Ausztria)–Sopron***–Szombathely térsége*–Zalaegerszeg*–(Nagykanizsa*–Kaposvár*–Dombóvár*)–Szekszárd*–Duna-híd*–Szeged* | |
| M10: | M0 Budapest*–Dorog*–Esztergom, Duna-híd***–(Szlovákia) | |
| M21: | M3 Hatvan térsége*–Salgótarján*–Somoskőújfalu***–(Szlovákia) | |
| M25: | M3 Füzesabony térsége*–Eger* | |
| M30: | M3 Emőd térsége*–Miskolc*–Encs*–Tornyosnémeti***–(Szlovákia) | |
| M35: | M3 Görbeháza térsége*–M47 Debrecen térsége* | |
| M44: | M8 Kecskemét térsége*–Tisza–híd*–Békéscsaba*–Gyula***–(Románia) | |
| M47: | M3 Nyíregyháza térsége*–Debrecen*–Berettyóújfalu*–Békéscsaba*–Tisza–híd*– M43 Szeged térsége* | |
| M49: | M3 Mátészalka térsége*–Csengersima***–(Románia) | |
| M57: | M6–Mohács*–Bóly*–Pécs*–Barcs***–(Horvátország) | |
| M62: | M7 Székesfehérvár térsége*–Dunaújváros* | |
| M65: | M7 Székesfehérvár térsége*–Tamási*–Dombóvár*–M57 Pécs térsége* | |
| M75: | M9 Bak térsége*–Rédics***–(Szlovénia) | |
| M76: | M9 Zalaegerszeg térsége*–Keszthely*–M7 Balatonszentgyörgy térsége* | |
| M80: | M81 Székesfehérvár térsége*–Várpalota*–M8 Veszprém térsége* | |
| M81: | M7 Székesfehérvár térsége*–Mór*–Kisbér*–Komárom***–Duna–híd*–(Szlovákia) | |
| vagy | M7 Székesfehérvár térsége*–Mór*–Kisbér*–Győr*–Vámosszabadi***–Duna-híd*– (Szlovákia) | |
| M85: | M1 Győr térsége*–Csorna*–M9 Nagycenk térsége* | |
| M86: | M1 Mosonmagyaróvár térsége*–Csorna*–M9 Sárvár térsége* | |
| Szombathelyi bekötés: | M9 Vát térsége*–Szombathely* | |
2. Főutak
2a. A főúthálózat elemei
| 1. sz. főút: | Budapest–Tatabánya–Tata–Komárom–Győr–Mosonmagyaróvár–Hegyeshalom**– (Ausztria) | |
| 2. sz. főút: | Budapest–Dunakeszi–Vác–Rétság–Parassapuszta**–(Szlovákia) | |
| 3. sz. főút: | Budapest–Hatvan–Gyöngyös–Füzesabony–Mezőkövesd–Miskolc–Szikszó–Encs– Tornyosnémeti**–(Szlovákia) | |
| 4. sz. főút: | Budapest–Cegléd–Szolnok–Tisza-híd–Püspökladány–Debrecen–Nyíregyháza–Kisvárda– Záhony**–(Ukrajna) | |
| 5. sz. főút: | Budapest–Dabas–Kecskemét–Kiskunfélegyháza–Szeged–Röszke**–(Szerbia és Montenegró) | |
| 6. sz. főút: | Budapest–Dunaújváros–Szekszárd–Pécs–Barcs**–(Horvátország) | |
| 7. sz. főút: | Budapest–Székesfehérvár–Siófok–Nagykanizsa–Letenye**–(Horvátország) | |
| 8. sz. főút: | M7 Székesfehérvár–Veszprém–Rábafüzes**–(Ausztria) | |
| 10. sz. főút: | Budapest–Piliscsaba–Dorog–Nyergesújfalu–Almásfüzitő–1. sz. főút | |
| 11. sz. főút: | Budapest–Szentendre–Visegrád–Esztergom–Tát–10. sz. főút | |
| 111. sz. főút | 10. sz. főút Dorog–11. sz. főút Esztergom | |
| 12. sz. főút: | 2. sz. főút Vác–Nagymaros–Szob | |
| 13. sz. főút: | 81. sz. főút Kisbér–Komárom**–(Szlovákia) | |
| 14. sz. főút: | 1. sz. főút Győr–Vámosszabadi**–(Szlovákia) | |
| 15. sz. főút: | 1. sz. főút Mosonmagyaróvár–Rajka**–(Szlovákia) | |
| 19. sz. főút | M1 Gönyű–1. sz. főút Győr | |
| 21. sz. főút: | 3. sz. főút Hatvan–Somoskőújfalu**–(Szlovákia) | |
| 22. sz. főút: | 2. sz. főút Rétság–Balassagyarmat–21. sz. főút Salgótarján | |
| 23. sz. főút: | 21. sz. főút Kisterenye–25. sz. főút Tarnalelesz | |
| 24. sz. főút: | 3. sz. főút Gyöngyös–Parád–25. sz. főút Eger | |
| 25. sz. főút: | 3. sz. főút Kerecsend–Eger–Bánréve**–(Szlovákia) | |
| 26. sz. főút: | 3. sz. főút Miskolc–Kazincbarcika–Bánréve**–(Szlovákia) | |
| 27. sz. főút: | 3. sz. főút Sajószentpéter–Edelény–Tornanádaska**–(Szlovákia) | |
| 31. sz. főút: | Budapest–Nagykáta–Jászberény–33. sz. főút Dormánd | |
| 311. sz. főút: | 31. sz. főút Nagykáta–4. sz. főút Cegléd | |
| 32. sz. főút: | 3. sz. főút Hatvan–Jászberény–4. sz. főút Szolnok | |
| 33. sz. főút: | 3. sz. főút Füzesabony–Tiszafüred–4. sz. főút Debrecen | |
| 34. sz. főút: | 35. sz. főút Polgár*–Tiszafüred térsége*–Kunhegyes–4. sz. főút Fegyvernek | |
| 35. sz. főút: | 3. sz. főút Nyékládháza–Polgár–Debrecen 33. sz. főút | |
| 36. sz. főút: | 35. sz. főút Polgár–4. sz. főút Nyíregyháza | |
| 37. sz. főút: | 3. sz. főút Felsőzsolca–Szerencs–Sátoraljaújhely**–(Szlovákia) | |
| 38. sz. főút: | 37. sz. főút Bodrogkeresztúr–4. sz. főút Nyíregyháza | |
| 40. sz. főút: | 4. sz. főút Albertirsa–Cegléd–4. sz. főút Abony | |
| 405. sz. főút: | 4. sz. főút Albertirsa–M5 Újlengyel | |
| 41. sz. főút: | 4. sz. főút Nyíregyháza–Vásárosnamény–Beregsurány**–(Ukrajna) | |
| 42. sz. főút: | 4. sz. főút Püspökladány–Berettyóújfalu–Biharkeresztes**–(Románia) | |
| 43. sz. főút: | 5. sz. főút Szeged–Makó–Nagylak**–(Románia) | |
| 44. sz. főút: | 5. sz. főút Kecskemét–Békéscsaba–Gyula**–(Románia) | |
| 441. sz. főút: | 4. sz. főút Cegléd–Nagykőrös–44. sz. főút Kecskemét | |
| 442. sz. főút: | 4. sz. főút Szolnok–Martfű*–Tiszaföldvár*–44. sz. főút Kunszentmárton* | |
| 443. sz. főút: | 44. sz. főút Szarvas–46. sz. főút Gyomaendrőd | |
| 45. sz. főút: | 44. sz. főút Kunszentmárton–Szentes–47. sz. főút Hódmezővásárhely | |
| 451. sz. főút: | M5 Kiskunfélegyháza–Csongrád–45. sz. főút Szentes | |
| 46. sz. főút: | 4. sz. főút Törökszentmiklós–Mezőtúr–Gyomaendrőd–Mezőberény–Békés–Doboz– Sarkad–Méhkerék**–(Románia) | |
| 47. sz. főút: | 4. sz. főút Debrecen–Berettyóújfalu–Békéscsaba–43. sz. főút Szeged | |
| 471. sz. főút: | 4. sz. főút Debrecen–49. sz. főút Mátészalka | |
| 48. sz. főút: | 4. sz. főút Debrecen–Nyírábrány**–(Románia) | |
| 49. sz. főút: | 41. sz. főút Rohod–Mátészalka–Csengersima**–(Románia) | |
| 491. sz. főút: | 49. sz. főút Győztelek–Tiszabecs**–(Ukrajna) | |
| 51. sz. főút: | Budapest–Kalocsa–Baja–Hercegszántó**–(Szerbia és Montenegró) | |
| 52. sz. főút: | 5. sz. főút Kecskemét–Solt–Duna-híd–M6 Dunaföldvár | |
| 53. sz. főút: | 52. sz. főút Solt–Kiskunhalas–Tompa**–(Szerbia és Montenegró) | |
| 54. sz. főút: | 5. sz. főút Kecskemét–Soltvadkert–51. sz. főút Sükösd | |
| 55. sz. főút: | 5. sz. főút Szeged–Baja–Duna-híd–M6 Bátaszék | |
| 56. sz. főút: | 6. sz. főút Szekszárd–Mohács–Udvar**–(Horvátország) | |
| 57. sz. főút: | 58. sz. főút Pécs–Mohács–Duna-híd*–51. sz. főút Dávod térsége* | |
| 58. sz. főút: | 6. sz. főút Pécs–Harkány–Drávaszabolcs**–(Horvátország) | |
| 61. sz. főút: | 6. sz. főút Dunaföldvár–Dombóvár–Kaposvár–M7 Nagykanizsa | |
| 611. sz. főút: | 61. sz. főút Dombóvár–66. sz. főút Sásd | |
| 63. sz. főút: | 8. sz. főút Székesfehérvár–Sárbogárd–6. sz. főút Szekszárd | |
| 64. sz. főút: | 61. sz. főút Simontornya–M7 Enying | |
| 65. sz. főút: | 6. sz. főút Szekszárd–Tamási–Siófok 7. sz. főút | |
| 66. sz. főút: | 6. sz. főút Pécs–Sásd–Kaposvár 61. sz. főút | |
| 67. sz. főút: | 7. sz. főút Balatonszemes*–Látrány*–Kaposvár–Szigetvár*–Drávasztára térsége***– (Horvátország) | |
| 68. sz. főút: | M7 Balatonszentgyörgy–Nagyatád–M57 Barcs**–(Horvátország) | |
| 71. sz. főút: | 7. sz. főút Lepsény–Balatonfüred–M76 Keszthely | |
| 72. sz. főút: | 71. sz. főút Balatonfűzfő–M80 Litér térsége | |
| 73. sz. főút: | 71. sz. főút Csopak–M80 Veszprém | |
| 74. sz. főút: | 7. sz. főút Nagykanizsa–Zalaegerszeg–8. sz. főút Vasvár | |
| 75. sz. főút: | 71. sz. főút Keszthely–Rédics**–(Szlovénia) | |
| 76. sz. főút: | M9 Zalaegerszeg–8. sz. főút Körmend | |
| 81. sz. főút: | 8. sz. főút, Székesfehérvár–Kisbér–Győr, 1. sz. főút | |
| 811. sz. főút: | 8. sz. főút Székesfehérvár–1. sz. főút Bicske | |
| 82. sz. főút: | M80 Litér térsége*–Gyulafirátót*–Zirc–1. sz. főút Győr | |
| 821. sz. főút: | Győr 82–83. sz. főutak bevezető szakasza | |
| 83. sz. főút: | M8 Városlőd–Pápa–Győr 821. sz. főút | |
| 84. sz. főút: | 71. sz. főút Balatonederics–Sárvár–Sopron**–(Ausztria) | |
| 85. sz. főút: | M85 Csorna–Kapuvár–M9 Nagycenk térsége | |
| 86. sz. főút: | 1. sz. főút Mosonmagyaróvár–Csorna–Szombathely–M8 Körmend–Zalalövő–Zalabaksa*–Lenti*–Tornyiszentmiklós***–(Szlovénia) | |
| 87. sz. főút: | 8. sz. főút Kám–Szombathely–Kőszeg**–(Ausztria) | |
| 88. sz. főút: | M9 Vát térsége–Sárvár 84. sz. főút | |
| 89. sz. főút: | 87. sz. főút Szombathely–Bucsu***–(Ausztria) |
2b. Új főúti kapcsolatok
– (Szombathely)–Sárvár–Celldömölk–Pápa–Kisbér–Tatabánya–Tát–(Esztergom)
– Csorna–Pápa
– Pápa–Devecser–Tapolca
– (Ausztria)–Fertőd**–M85 Fertőszentmiklós térsége
– 81. sz. főút Pér–Gönyű
– (Szlovénia)–Bajánsenye**–Zalalövő–76. sz. főút Zalaszentgyörgy térsége
– Veszprém–Tapolca–Keszthely
– Székesfehérvár–Zámoly–Csákvár–Bicske 811. sz. főút
– Sávoly–Marcali–Somogyvár–Gamás–Törökkoppány–Nagykónyi
– Iregszemcse–Nagykónyi
– Pécs–Vajszló
– M9 Komló–M6 Pécs
– 58. sz. főút–Siklós–Villány
– Rétság–Jobbágyi–Szurdokpüspöki–Gyöngyös
– Bátonyterenye–24. sz. főút
– Encs–38. sz. főút
– Sárospatak–Kisvárda–Vásárosnamény
– Nyíregyháza–Nyírbátor–Vállaj**–(Románia)
– Polgár–Tiszacsege–Egyek–Tiszaörs
– Gyöngyös–Karácsond–Heves–Kisköre–Tisza-híd–Kunhegyes
– Kunhegyes–Kisújszállás–Túrkeve–Mezőtúr–Szarvas
– Kalocsa–Kecel
– Soltvadkert–Kiskunmajsa–Kiskundorozsma
– Hódmezővásárhely–Makó–Kiszombor**–(Románia)
– Szarvas–Orosháza–Mezőkovácsháza–Battonya**–(Románia)
– Szentes–Orosháza
– 34. sz. főút Kunmadaras–Karcag–Füzesgyarmat–47. sz. főút Szeghalom
– M44 Békéscsaba–46. sz. főút Doboz
– Törökszentmiklós–Martfű
– Maglód–Kóka–Szentmártonkáta–Farmos–Újszilvás–Szolnok
– Nagykáta–4. sz. főút Albertirsa
– 31. sz. főút Budapest–Nagykáta–M4 Szolnok
– 38. sz. főút Rakamaz–Tiszavasvári–Hajdúböszörmény 35. sz. főút
2c. Főútkorrekciók
A felsorolás nem tartalmazza azokat az elkerüléseket, amelyek a gyorsforgalmi utak részét fogják képezni.
| 1. sz. főút: | Vértesszőlős, Tata, Almásfüzitő, Komárom, Gönyű, Győr észak, Abda, Öttevény, Mosonmagyaróvár | |
| 2. sz. főút: | Rétság | |
| 3. sz. főút: | Gödöllő, Hatvan, Miskolc déli elkerülő, Szikszó, Aszaló, Csobád, Forró, Encs, Garadna, Hernádszurdok, Hidasnémeti, Tornyosnémeti | |
| 4. sz. főút: | Vecsés, Üllő, Abony, Törökszentmiklós, Kenderes, Kisújszállás, Hajdúszoboszló, Debrecen, Nyíregyháza, Nyírpazony, Nyírtura, Nyírbogdány, Székely, Berkesz | |
| 5. sz. főút: | Alsónémedi, Örkény, Kiskunfélegyháza, Szeged | |
| 451. sz. főút: | Kiskunfélegyháza | |
| 6. sz. főút: | Érd, Ercsi, Dunaföldvár, Pécs, Szigetvár, Barcs | |
| 7. sz. főút: | Martonvásár déli elkerülő, Kápolnásnyék, Velence, Gárdony, Agárd | |
| 8. sz. főút: | Márkó, Bánd, Ajka, Bakonygyepes, Tüskevár, Körmend, Jakabháza | |
| 10. sz. főút: | Tát, Nyergesújfalu | |
| 11. sz. főút: | Dömös, Pilismarót | |
| 14. sz. főút: | Győr | |
| 15. sz. főút: | Mosonmagyaróvár, Bezenye | |
| 21. sz. főút: | Bátonyterenye, Salgótarján | |
| 22. sz. főút: | Érsekvadkert, Balassagyarmat, Szécsény | |
| 23. sz. főút: | Nemti, Kisterenye déli elkerülő | |
| 24. sz. főút: | Gyöngyös, Parádfürdő, Recsk | |
| 25. sz. főút: | Eger, Ózd, Sajópüspöki, Bánréve | |
| 26. sz. főút: | Miskolc–Sajószentpéter között új szakasz, Putnok | |
| 27. sz. főút: | Edelény | |
| 31. sz. főút: | Nagykáta, Jászberény, Jászjákóhalma, Jászapáti, Heves | |
| 311. sz. főút: | Nagykáta | |
| 32. sz. főút: | Hatvan, Jászberény, Szolnok | |
| 33. sz. főút: | Dormánd, Besenyőtelek | |
| 34. sz. főút: | Kunmadaras, Kunhegyes | |
| 35. sz. főút: | Nagycsécs, Sajószöged, Polgár | |
| 36. sz. főút: | Tiszavasvári | |
| 37. sz. főút: | Sátoraljaújhely | |
| 38. sz. főút: | Rakamaz, Nyíregyháza | |
| 41. sz. főút: | Vásárosnamény | |
| 43. sz. főút: | Szeged, Makó | |
| 44. sz. főút: | Kecskemét, Cserkeszőlő, Öcsöd, Békésszentandrás, Szarvas, Kondoros, Békéscsaba | |
| 45. sz. főút: | Hódmezővásárhely | |
| 442. sz. főút: | Szolnok-Szandaszőlős, Rákóczifalva, Rákócziújfalu | |
| 45. sz. főút: | Kunszentmárton, Szentes | |
| 46. sz. főút: | Mezőtúr, Gyomaendrőd | |
| 47. sz. főút: | Debrecen, Berettyóújfalu, Mezőberény, Csorvás, Orosháza, Hódmezővásárhely | |
| 51. sz. főút: | Kiskunlacháza, Dömsöd, Dunavecse, Solt, Harta, Dunapataj, Kalocsa, Baja, Nagybaracska | |
| 52. sz. főút: | Dunaföldvár, Solt, Kecskemét | |
| 53. sz. főút: | Kiskőrös, Soltvadkert, Kiskunhalas, Tompa | |
| 54. sz. főút: | Jakabszállás, Bócsa, Soltvadkert, Kecel, Császártöltés | |
| 55. sz. főút: | Bátaszék, Baja, Csávoly, Felsőszentiván, Tataháza, Mélykút, Mórahalom | |
| 56. sz. főút: | Szekszárd, Dunaszekcső, Bár, Mohács | |
| 57. sz. főút: | Pécs | |
| 58. sz. főút: | Pécs, Szalánta, Harkány | |
| 61. sz. főút: | Nagykanizsa, Pincehely, Simontornya | |
| 62. sz. főút: | Seregélyes, Perkáta | |
| 63. sz. főút: | Székesfehérvár, Bikács, Sárbogárd | |
| 64. sz. főút: | Simontornya | |
| 65. sz. főút: | Tamási | |
| 66. sz. főút: | Sásd | |
| 67. sz. főút: | Balatonlelle, Látrány, Somogytúr, Somogybabod, Kaposvár, Szentlászló | |
| 68. sz. főút: | Kéthely, Marcali, Kelevíz, Mesztegnyő, Böhönye, Nagyatád, Lábod | |
| 71. sz. főút: | Badacsony, Keszthely | |
| 74. sz. főút: | Nagykanizsa, Zalaszentbalázs, Hahót, Zalaegerszeg, Vasvár | |
| 75. sz. főút: | Pacsa, Bak–Lenti–Rédics | |
| 76. sz. főút: | Balatonszentgyörgy, Sármellék, Zalaegerszeg | |
| 81. sz. főút: | Székesfehérvár, Kisbér, Pér | |
| 82. sz. főút: | Nyúl, Écs, Ravazd, Veszprémvarsány, Zirc, Eplény, Gyulafirátót | |
| 83. sz. főút: | Győrszemere, Tét, Gyarmat, Takácsi, Pápa | |
| 84. sz. főút: | Sárvár, Rábapaty, Kópháza, Sopron | |
| 85. sz. főút: | Enese, Csorna, Fertőszentmiklós, Nagycenk | |
| 86. sz. főút: | Csorna, Szil, Répcelak, Vámoscsalád, Vasegerszeg, Hegyfalu, Pósfa, Szeleste, Vát, Kissároslak, Egyházasrádóc, Zalalövő | |
| 87. sz. főút: | Kőszeg, Lukácsháza, Szombathely, Táplánszentkereszt, Tanakajd, Vasszécsény, Csempeszkopács | |
| 88. sz. főút: | Sárvár | |
| 89. sz. főút: | Szombathely, Sé, Torony |
| Közúti hidak: | Komárom vagy Vámosszabadi | (M81) | |
| Esztergom | (M10) | ||
| Budapest | M0 északi hídja | ||
| Aquincumi híd | |||
| Galvani úti híd | |||
| Albertfalvai híd | |||
| Dunaújváros | (M8) | ||
| Szekszárd | (M9) | ||
| Mohács | 57. sz. főút | ||
| Vasúti hidak: | A Budapestet délről kerülő vasútvonalon a Duna fő- és mellékágán. | ||
Tervezett Tisza-hidak:
| Közúti hidak: | Vásárosnamény | (M3) | |
| Polgár | (M3) | ||
| Kisköre | (új főút) | ||
| Szolnok | (M4) | ||
| Tiszaug | (M44) | ||
| Algyő (bővítés) | (M47) | ||
| Szeged | M43 | ||
| Vasúti hidak: | Szeged (Szeged–Temesvár összekötésén) | ||
| Meglevő határátkelők | Tervezett határátkelők | |||
| Szlovákia felé: | ||||
| Rajka | 15. sz. főút | |||
| Rajka | M 15 | |||
| Vámosszabadi | 14. sz. főút | Vámosszabadi vagy Komárom | M81 | |
| Komárom | 13. sz. főút | Komárom vagy Vámosszabadi | M81 | |
| Esztergom | M10 | |||
| Parassapuszta | 2. sz. főút | M2 | ||
| Salgótarján | 21. sz. főút | M21 | ||
| Bánréve | 26. sz. főút | |||
| Tornanádaska | 27. sz. főút | |||
| Tornyosnémeti | 3. sz. főút | M30 | ||
| Sátoraljaújhely | 37. sz. főút | |||
| Ukrajna felé: | ||||
| Záhony | 4. sz. főút | Záhony és Barabás | M3 | |
| Beregsurány | 41. sz. főút | |||
| Tiszabecs | 491. sz. főút | |||
| Románia felé: | ||||
| Csengersima | 49. sz. főút | M49 | ||
| Vállaj | új főút | |||
| Nyírábrány | 48. sz. főút | |||
| Biharkeresztes | 42. sz. főút | M4 | ||
| Méhkerék | új főút | |||
| Gyula | 44. sz. főút | M44 | ||
| Battonya | új főút | |||
| Nagylak | 43. sz. főút | Csanádpalota Kiszombor | M43 új főút | |
| Szerbia és Montenegró felé: | ||||
| Röszke | 5. sz. főút | M5 | ||
| Tompa | 53. sz. főút | |||
| Hercegszántó | 51. sz. főút | |||
| Horvátország felé: | ||||
| Udvar | 56. sz. főút | |||
| Drávaszabolcs | 58. sz. főút | Ivándárda | M6 | |
| Drávasztára térsége | ||||
| 67. sz. főút | ||||
| Barcs | 6. sz. főút | M6 | ||
| Letenye | 7. sz. főút | M7 | ||
| Szlovénia felé: | ||||
| Rédics | 86. sz. főút | Tornyiszentmiklós | M70 | |
| 86. sz. főút | ||||
| Bajánsenye | új főút | |||
| Ausztria felé: | ||||
| Rábafüzes | 8. sz. főút | M8 | ||
| Bucsu | 89. sz. főút | |||
| Kőszeg | 87. sz. főút | |||
| Kópháza | 861. sz. főút | |||
| Sopron | 84. sz. főút | M9 | ||
| Fertőd | új főút | |||
| Hegyeshalom | M1 1. sz. főút | |||
| Vasúti főhálózaton levő határátkelők | ||||
