Törvények és OGY határozatok

Az oldalon a joganyagok közlönyállapota érhető el. Egységes szerkezetű, naprakész szöveget az új Jogtáron talál.
Időállapot: közlönyállapot (2003.VII.15.)

Tartalomjegyzék

2003. évi LX. törvény

a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről * 

Az Országgyűlés a biztosítottak érdekeinek védelme, az öngondoskodás ösztönzése, a biztosítás és a biztosítók iránti bizalom növelése, a biztosítás és a biztosítók nemzetgazdaságban betöltött szerepének erősítése, a biztosítási piac működőképességének, megbízhatóságának, a biztosítási tevékenység garanciáinak erősítése, a biztosítási tevékenység egységes, a vállalkozás szabadságát, a piaci szereplők versenyképességét és versenyegyenlőségét garantáló szabályozása, a biztosítási rendszer megbízható működését szolgáló felügyeleti rendszer továbbfejlesztése, a biztosítók kármegelőzésben vállalt szerepének elősegítése érdekében, figyelembe véve az Európai Unió jogszabályainak való megfeleltetés követelményét, illetve azt, hogy a biztosítási piac szabályozása elveiben, színvonalában és a piaci résztvevőknek nyújtott biztonságában érje el azt a szintet, amelyet az Európai Unió a tagállamok szabályozásától megkövetel, a következő törvényt alkotja:

ELSŐ RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A törvény hatálya

1. § (1) Ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, e törvény hatálya kiterjed:

a) a Magyar Köztársaság területén végzett biztosítási és azzal közvetlenül összefüggő tevékenységre, illetve a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező biztosító által e törvény felhatalmazása alapján végzett biztosítási és azzal közvetlenül összefüggő tevékenységre;

b) a Magyar Köztársaság területén végzett biztosításközvetítői és biztosítási szaktanácsadói tevékenységre, illetve a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező független biztosításközvetítő biztosítással vagy biztosításközvetítői tevékenységgel közvetlenül összefüggő tevékenységére;

c) a külföldi biztosító, biztosításközvetítő és szaktanácsadó magyarországi képviselete által folytatott tevékenységre;

d) kizárólag a kiszervezett tevékenységre a kiszervezett tevékenységet végzőnél;

e) a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással nem rendelkező üzemben tartó, valamint az ismeretlen üzemben tartók által okozott károk megtérítését szolgáló Kártalanítási Számla (a továbbiakban: Számla) kezelésével foglalkozó szervezetnek a Számla kezelésével kapcsolatos tevékenységére;

f) a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) által ellátott - e törvényben meghatározott - felügyeleti tevékenységére; valamint

g) azon vállalkozások - e törvényben meghatározott - kötelezettségeire, amelyekre az összevont alapú felügyelet kiterjed.

(2) E törvény rendelkezései a belföldi biztosító, biztosításközvetítő és biztosítási szaktanácsadó külföldön végzett biztosítási, biztosításközvetítői, biztosítási szaktanácsadói, illetve biztosítói, biztosításközvetítői, szaktanácsadói képviseleti tevékenységére kizárólag abban az esetben terjednek ki, ha a tevékenység helye szerinti ország jogszabálya eltérően nem rendelkezik.

2. § (1) E törvény hatálya nem terjed ki:

a) a társadalombiztosítási tevékenységre,

b) azon ellátási, támogatási és segélyezési célokat szolgáló szervezet tevékenységére, amely a rendelkezésre álló eszközök mértékétől függően nyújt szolgáltatást, és amelynél a tagsági hozzájárulást átalányként határozzák meg,

c) a biztosítás azon módszerére, amelyben a veszélyközösség tagjai arra vállalnak kötelezettséget, hogy ha a veszélyközösség tagjának meghatározott káresemény folytán anyagi szükséglete keletkezik, azt egymás között utólag felosztják, és a tagokra kiróják a rájuk eső részt (felosztó-kirovó rendszer),

d) az állami megbízásból vagy állami garanciával végzett exporthitel-biztosítási tevékenységre,

e) az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak és a magánnyugdíjpénztárak tevékenységére,

f) a nemzetközi gépjármű-biztosítási megállapodásból (Zöld Kártya Egyezmény) eredő feladatok ellátására,

g) azon egyesületek tevékenységére, amelyeknél az alapszabály pótlólagos befizetésre, illetve a szolgáltatások csökkentésére hívja fel tagjait, és üzleti tevékenységük kizárólag az 1. számú melléklet A) részének 19. ágazatában szereplő kockázatra terjed ki, és a biztosítási díjbevétel és a tagsági hozzájárulás együttes összege nem haladhatja meg az évi 50 millió forintot, és az összes bevételnek legalább a felét az egyesület tagjai fizették be,

h) azon szervezetek tevékenységére, amelyek kizárólag halál esetére vállalják szolgáltatás nyújtását, ha a szolgáltatás összege nem haladja meg az egy halálesetre jutó, helyben szokásos temetési költséget vagy a szolgáltatásokat természetben nyújtják,

i) a jogi személyiséggel nem rendelkező azon szervezetek tevékenységére, amelyek célja az, hogy tagjaik számára bárminemű díj fizetése vagy technikai tartalékok képzése nélkül kölcsönös védelmet nyújtsanak,

j) a Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap tevékenységére.

(2) Az (1) bekezdés a) és e) pontjaiban foglaltak nem érintik a biztosító arra vonatkozó jogosultságát, hogy külön törvényben meghatározott szolgáltatásokat teljesítsen a társadalombiztosítás, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak, illetve a magánnyugdíjpénztárak számára.

(3) Nem terjed ki e törvény hatálya az egyébként biztosítási tevékenységnek minősülő és az 1. számú melléklet A) részének 18. ágazatába sorolandó tevékenységre, ha a tevékenységet végző szervezet

a) más, e törvény hatálya alá tartozó biztosítási tevékenységet nem végez,

b) segítségnyújtási tevékenysége kizárólag adott helységre korlátozódik, és kizárólag természetbeni teljesítésekből áll,

c) segítségnyújtási tevékenységéből származó bevételének éves összege nem haladja meg az 50 millió forintot.

(4) Nem terjed ki e törvény hatálya a közúti gépjármű balesete vagy üzemzavara esetén a biztosítónak nem minősülő szervezet általában belföldön teljesített segítségnyújtási tevékenységére, ha az a következő szolgáltatásokra korlátozódik:

a) helyszíni üzemzavar-elhárítás, ha a segítségnyújtási tevékenységet folytató szervezet elsősorban a saját felszerelését és személyzetét használja,

b) a meghibásodott gépjármű eljuttatása a szükséges javítás végrehajtására alkalmas legközelebbi helyre,

c) a jármű vezetőjének és utasainak eljuttatása rendszerint ugyanazon segélynyújtó járművel a legközelebb fekvő helységbe, ahonnan utazásukat más közlekedési eszközzel folytathatják, vagy

d) a meghibásodott gépjármű vezetője, utasa eljuttatása a gépjármű üzemben tartója, vezetője, utasa belföldi lakóhelyére (székhelyére), az utazás kiindulási helyére vagy célállomására.

(5) Nem terjed ki e törvény hatálya a (4) bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott tevékenységre abban az esetben sem, ha a közúti gépjármű balesete, üzemzavara külföldön következik be, feltéve, hogy aki a szolgáltatást igénybe veszi, az tagja a segítségnyújtási tevékenységet folytató szervezetnek és a segítségnyújtás:

a) kölcsönösségi megállapodás alapján,

b) pótlólagos díjfizetés nélkül,

c) kizárólag a tagsági igazolvány felmutatására, és

d) a baleset vagy üzemzavar bekövetkezésének helye szerinti ország hasonló segítségnyújtási tevékenységet folytató szervezete által történik.

Fogalmak

3. § E törvény alkalmazásában

1. anyavállalat, leányvállalat:

a) anyavállalat: minden olyan vállalkozás, amely egy másik vállalkozás működésére ellenőrző befolyást gyakorol;

b) leányvállalat: minden olyan vállalkozás, amelynek működésére egy másik vállalkozás ellenőrző befolyást gyakorol. A leányvállalat valamennyi leányvállalatát az anyavállalat leányvállalatának kell tekinteni;

2. alárendelt kölcsöntőke: minden, ténylegesen a biztosító rendelkezésére bocsátott kölcsön, ha a kölcsönszerződés tartalmazza, hogy a kölcsön a biztosító adósságának rendezésébe bevonható; a kölcsönt nyújtó követelése a törlesztések sorrendjében a tulajdonosok előtti legutolsó helyen áll és a kölcsön eredeti futamideje az 5 évet meghaladja;

3. azonosító adatok:

a) természetes személy személyazonosító és lakcímadatai: név, születési név, anyja neve, születési hely, idő, állampolgárság, lakcím, postacím, személyi igazolvány (útlevél) száma vagy egyéb, a személyazonosság igazolására a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerint alkalmas igazolvány száma,

b) szervezetet azonosító adatok: név, rövidített név, székhely, telephely és fióktelep címe, adószám, a képviseletre jogosultak neve és beosztása;

4. befektetési egységekhez kötött életbiztosítás (unitlinked): olyan életbiztosítási termék, amelynél a biztosító a biztosítási szerződés alapján képzett biztosítástechnikai tartalékot az általa létrehozott, önálló befektetési politikával rendelkező, elkülönítetten kezelt - azonos értékű, elméleti elszámolási részekből (befektetési egységekből) álló - eszközállományokba (eszközalapokba) vagy más, befektetési alapkezelésre jogosult társaság által kezelt befektetési alapokba helyezi befektetés céljából, a szerződő választásától függően, a szerződésben előre meghatározott szabályok szerint;

5. befolyásoló részesedés: egy személy olyan közvetlen és közvetett tulajdona egy vállalkozásban, illetve egy személy és egy vállalkozás között létrejött olyan kapcsolat, amely alapján a személy

a) összességében a tulajdoni hányad, illetve a szavazati jogok legalább 10 százalékát birtokolja, vagy

b) a vállalkozás döntéshozó, ügyvezető vagy felügyelő szervei, illetve testületei tagjainak legalább 20 százalékát kinevezheti vagy elmozdíthatja, vagy

c) az alapszabály, alapító okirat vagy szerződés alapján döntő befolyást gyakorolhat a vállalkozás működésére. A befolyásoló részesedés nagyságának megállapításakor a közvetlen és a közvetett tulajdont együttesen kell figyelembe venni;

6. belföldi: a devizakorlátozások megszüntetéséről, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2001. évi XCIII. törvény 2. §-ának 1. pontjában meghatározott fogalom;

7. biztosítási ág: a biztosítások kockázati ismérvek alapján elhatárolt 2 fő csoportja: a nem-élet- (1. számú melléklet) vagy az élettípusú (2. számú melléklet) biztosítási ágak;

8. biztosítási ágazat: a biztosítások biztosítási ágon belüli azonos, illetve egymáshoz hasonló kockázatok alapján elhatárolt csoportja;

9. biztosítási termék: meghatározott biztosítási kockázatokra vagy kockázatcsoportokra kidolgozott feltétel- és teljesítési rendszer;

10. biztosító: az a szervezet, amely a hatályos magyar jogi szabályozás, illetve valamely hatályos tagállami szabályozás szerint biztosítási és azzal közvetlenül összefüggő tevékenységre jogosult;

11. biztosítói holding társaság: az az anyavállalat, amelynek alapvető tevékenysége részesedés megszerzése és birtoklása olyan leányvállalatokban, amelyek biztosítók vagy harmadik országbeli biztosítók, amelyek között legalább egy leányvállalat (tagállami) biztosító;

12. bruttó biztosítástechnikai tartalékok: a biztosítástechnikai tartalékok összege a viszontbiztosítás figyelembevétele nélkül, azaz a biztosító által megképzett biztosítástechnikai tartalékok és a viszontbiztosításba adott kockázatokra jutó biztosítástechnikai tartalékok összege;

13. egészségügyi adat: az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvényben foglalt meghatározás szerinti fogalom;

14. együttbiztosítás: biztosítási díj ellenében szerződésben előre meghatározott biztosítási kockázatokkal összefüggő kár bekövetkezése vagy megadott feltétel elérése esetére több biztosító által közösen, írásban előre rögzített arányok mellett teljesítendő szolgáltatások nyújtása és a kötelezettségvállalás mértékének megfelelő tartalékok biztosítónként elkülönített képzése és kezelése;

15. elismert (szabályozott) piac: a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvényben (a továbbiakban: Tpt.) meghatározott fogalom;

16. értékkövetés: a biztosítási díjnak és a biztosítási összegnek - a kárgyakoriságtól függetlenül - az árszínvonal változásához évente egy alkalommal történő hozzáigazítása;

17. értékpapír-kölcsönzés: a Tpt.-ben meghatározott fogalom;

18. eszközalap: a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások - a biztosítási szerződésben meghatározott levonásokkal csökkentett - díjából tőkebefektetés céljából létrehozott eszközállomány;

19. felügyeleti hatóság: a biztosító, biztosításközvetítő, biztosítási szaktanácsadó felügyeletét külföldön jogszabályi felhatalmazás alapján ellátó szervezet;

20. fióktelep tagállama: az a tagállam, amelyben a kötelezettséget vállaló fióktelep található;

21. főiroda: az a székhely tagállamában lévő iroda, ahol a vállalkozás fő tevékenységét végzi, és ahol a vállalkozással kapcsolatos központi döntéshozatal, illetve számviteli döntés történik, ha az nem azonos a székhellyel;

22. harmadik ország: az az ország, amely nem tagja az Európai Uniónak;

23. harmadik országbeli biztosító: az a harmadik országbeli szervezet, amely a székhely szerinti ország jogszabályai alapján biztosítási tevékenységre jogosult és a székhely szerinti engedélyezési feltételek megfeleltethetők az e törvényben foglaltaknak;

24. határon átnyúló szolgáltatás: az a szolgáltatás, amely esetében a biztosító, a biztosításközvetítő, illetve a biztosítási szaktanácsadó tevékenységéhez kapcsolódó kötelezettségvállalás tagállama nem azonos azzal a tagállammal, ahol a biztosító, biztosításközvetítő, illetve biztosítási szaktanácsadó székhelye, telephelye, főirodája található;

25. hirdetés: a biztosítóra, biztosításközvetítőre vagy biztosítási szaktanácsadóra vonatkozó, bármely kereskedelmi módon, - így különösen sajtó vagy a posta útján, címke, kártya, matrica, szórólap, hanglemez, katalógus, árjegyzék vagy egyéb nyomtatott (nyomott) anyag szétosztásával, mozi-, televízió- vagy rádióműsor keretében, illetve távközlési eszközök és rendszerek útján - közzétett figyelemfelhívás, ideértve azt a hirdetést is, amely nem elsődlegesen hirdetésre irányuló cikkben, műsorban jelenik meg, ha a cikk, illetve a műsorrészlet a biztosító, a biztosításközvetítő vagy a biztosítási szaktanácsadó kezdeményezésére vagy támogatásával jön létre;

26. induló tőke: a biztosító egyesület alapításkori jegyzett tőkéje;

27. Információs Központ: a gépjármű üzemeltetése során harmadik személyeknek okozott károkból eredő kárigények érvényesítése érdekében adatok közlése és egyéb, külön jogszabályban meghatározott feladatok ellátása érdekében létrehozott szervezet;

28. jegyzett tőke, saját tőke: a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényben (a továbbiakban: Szmt.) foglalt meghatározások szerinti fogalmak;

29. jelzáloghitel: a biztosító részvénytársaság által életbiztosítási ügyfeleinek közokiratban foglalt szerződés alapján nyújtott olyan pénzkölcsön, amelynek fedezete - az adott ügyfél által megkötött, életbiztosítási szerződés alapján teljesítendő biztosítási összeg mellett - a Magyar Köztársaság területén lévő ingatlanon (a termőföldet kivéve) alapított jelzálogjog;

30. kapcsolt vállalkozás: a leányvállalat vagy az a vállalkozás, amelyben egy másik vállalkozás (részesedő vállalkozás) részesedési viszonnyal rendelkezik;

31. kárrendezési megbízott: a gépjármű felelősségbiztosítást művelő biztosító más tagállamban működő megbízottja, aki a biztosító által biztosított gépjármű üzemeltetése kapcsán felmerült kárigényeket a károsult lakóhelye (székhelye) szerinti tagállamban kezeli és rendezi, valamint a biztosítót a károsulttal szemben képviseli;

32. Kártalanítási Számla: a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást művelő, a Magyar Köztársaság területén értékesítő biztosítók által létrehozott és folyamatosan finanszírozott pénzalap, amelynek célja a szerződéskötési kötelezettség ellenére kötelező felelősségbiztosítással nem rendelkező üzemben tartók, valamint - a jogszabályban meghatározott korlátozásokkal - az ismeretlen üzemben tartók által okozott károk megtérítése;

33. Kártalanítási Szervezet: a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást művelő biztosítók által működtetett szervezet, amelynek feladata a belföldi károsult más tagállamban elszenvedett kára kapcsán a kárigények elbírálása és kielégítése külön jogszabályban meghatározott esetekben;

34. kézbesítési megbízott: a Magyar Köztársaság területén bejegyzett ügyvéd, ügyvédi iroda vagy a kérelmező Magyar Köztársaság területén bejegyzett biztosítója, biztosításközvetítője, vagy biztosítási szaktanácsadója, illetve az e törvény szerinti képviselete;

35. kockázatnak kitett összeg: a halál esetén kifizetendő összeg, levonva belőle a fő kockázat matematikai tartalékát, illetve befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződés esetén a befektetési egységekhez kötött (unitlinked) életbiztosítások tartalékát;

36. kötelezettségvállalás tagállama: az a tagállam, ahol

a) az életbiztosítási ághoz tartozó biztosítási ágazatok esetén:

aa) a természetes személy szerződő állandó lakóhelye van, vagy

ab) a gazdálkodó szervezet szerződő esetén a szerződésben meghatározott székhelye található;

b) a nem életbiztosítási ághoz tartozó biztosítási ágazatok esetén a kockázat felmerülésének helye:

ba) ingatlan(ok) és az ezekben található ingóságok biztosítása esetén, ha ezeket ugyanaz a biztosítási kötvény fedezi, az a tagállam, ahol az ingatlan található,

bb) bármely fajta jármű biztosítása esetén a forgalmi engedélyt kibocsátó tagállam,

bc) legfeljebb 4 hónapos tartamú, utazási és szabadság alatti kockázatok biztosítására szóló szerződés esetén, tekintet nélkül az érintett biztosítási ágazatra, az a tagállam, amelyben a szerződő fél a szerződést megkötötte,

bd) minden egyéb olyan esetben, amely nem tartozik kifejezetten az előző ba), bb), bc) alpontok által megjelölt körbe, az a tagállam, amelyben a szerződő állandó tartózkodási helye van, vagy ha a szerződő jogi személy, az a tagállam, amelyben ezen jogi személynek az a telephelye található, amelyre a szerződés vonatkozik;

37. kötvénykölcsön: az életbiztosítási szerződés alapján a biztosító által legfeljebb a visszavásárlási összeg erejéig a szerződőnek nyújtható - pénzügyi szolgáltatásnak nem minősülő - kölcsön, amelyet a biztosító és a szerződő legkésőbb a biztosítási esemény bekövetkeztekor vagy a szerződés megszűntekor számol el;

38. közvetett tulajdon: egy vállalkozás (a továbbiakban: eredeti vállalkozás) tulajdoni hányadainak, illetve szavazatainak a vállalkozásban tulajdoni részesedéssel, illetve szavazati joggal rendelkező más vállalkozás (a továbbiakban: köztes vállalkozás) tulajdoni hányadain, illetve szavazati jogán keresztül történő - a 3. számú melléklet szerint figyelembe vett - birtoklása vagy gyakorlása;

39. külföldi: a devizakorlátozások megszüntetéséről, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2001. évi XCIII. törvény 2. §-ának 2. pontjában meghatározott fogalom;

40. külföldi biztosításközvetítő: az a külföldi vállalkozás, amely a székhelye szerinti állam jogszabályai alapján biztosításközvetítői tevékenységre jogosult;

41. külföldi biztosító: az a külföldi vállalkozás, amely a székhelye szerinti állam jogszabályai alapján biztosítási tevékenységre jogosult;

42. külföldi szaktanácsadó: az a külföldi vállalkozás, amely a székhelye szerinti állam jogszabályai alapján biztosítási szaktanácsadói tevékenységre jogosult;

43. lényeges hiba: ha a hibák és hibahatások összevont értéke a saját tőke és a biztosítástechnikai tartalékok értékét tartalékfajtánként lényegesen - a számviteli politikában meghatározott módon és mértékben - megváltoztatja, és ezért a már közzétett - a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetre vonatkozó - adatok megtévesztőek. Minden esetben lényeges hibának kell tekinteni - előjeltől függetlenül - ha a megállapítások következtében a hiba feltárásának évét megelőző üzleti év mérlegében kimutatott saját tőke legalább 20 százalékkal, vagy a biztosítástechnikai tartalékok tartalékfajtánként a hiba feltárásának évét megelőző üzleti év mérlegfő összegének 3 százalékánál nagyobb összeggel változnak;

44. maradékjogok: az életbiztosítási szerződés feltételeiben meghatározott azon jogok, amelyek a díjfizetés elmaradása, illetve a szerződésnek a biztosítási összeg kifizetése nélküli megszűnése esetében fennmaradnak;

45. megfelelő vagyoni eszköz: a meghatározott pénznemben kifejezett biztosítói felelősségnek az ugyanezen pénznemben kifejezett értékű vagy abban realizálható, egyéb kötelezettségekkel nem terhelt vagyoni eszközökkel való fedezete;

46. minimális biztonsági tőke: a tevékenység megkezdésekor és folytatásakor felvállalt kockázatokból adódó kötelezettségek teljesítésére szolgáló tőkerész;

47. Nemzeti Iroda: a Magyar Köztársaság területén kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással foglalkozó biztosítók szervezete, amely ellátja a nemzetközi gépjármű-biztosítási egyezményből és a kapcsolódó egyezményekből eredő koordinációs, kárrendezési és elszámolási feladatokat;

48. nettó függőkártartalék: a viszontbiztosító részesedése nélküli függőkártartalék;

49. részesedési viszony: egy személy (szervezet) és egy vállalkozás között létrejött olyan kapcsolat, amely alapján a személy - közvetlenül vagy közvetett módon - a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább 20 százalékát, de legfeljebb 50 százalékát birtokolja a vállalkozásban. A szavazati jogok figyelembevételénél az Szmt. vonatkozó előírásai szerint kell eljárni, függetlenül attól, hogy a személy (szervezet) az Szmt. hatálya alá tartozik-e vagy sem;

50. részesedő vállalkozás: az anyavállalat vagy az a vállalkozás, amely egy másik vállalkozásban (kapcsolt vállalkozásban) részesedési viszonnyal rendelkezik;

51. segítségnyújtási tevékenység: az a biztosítási tevékenység, amelynek keretében a biztosító segítséget nyújt olyan személy javára, aki utazás közben véletlenszerű eseményt követően bajba kerül, illetve segítségre szorul. Tartalma a biztosítási díj előzetes megfizetése fejében segítség azonnali hozzáférhetővé tétele a szerződésben meghatározott személy számára a szerződésben meghatározott esetekben és feltételekkel. A segítségnyújtás pénzbeli vagy természetbeni teljesítésből állhat. A természetbeni szolgáltatások teljesítése történhet a szolgáltató saját személyzetének vagy felszerelésének igénybevételével is. A segítségnyújtási tevékenységbe nem tartozik bele a szerviz- vagy karbantartó szolgáltatás, a vevőszolgálati tevékenység, vagy a segítség nyújtása, illetve jelzése kizárólag közvetítőként;

52. szakmai alkalmasság és üzleti megbízhatóság: a biztosító meghatározott vezetőinek és tulajdonosainak a biztosító irányítására, illetve tulajdonlására való alkalmasságát igazoló feltételek megléte;

53. szavatoló tőke: a biztosító rendelkezésére álló, e törvény szabályai szerint megállapított tőkeösszeg, amely a biztosítóval szemben fennálló követelések kielégítésébe tőkeként azonnal, harmadik fél hozzájárulása nélkül bevonható, és amely arra szolgál, hogy a biztosító akkor is teljesíteni tudja kötelezettségeit, ha erre a beszedett díjak, illetve a biztosítástechnikai tartalékok nem nyújtanak fedezetet;

54. származtatott (derivatív) ügylet: a Tpt.-ben meghatározott jogügylet;

55. székhely tagállama (letelepedés tagállama): az a tagállam, ahol a kötelezettséget vállaló biztosító, biztosításközvetítő, valamint szaktanácsadó székhelye található;

56. szolgáltatásnyújtás tagállama: a kockázatviselés helye szerinti tagállam, ha a kockázatot egy másik tagállamban lévő biztosító vagy fióktelep viseli;

57. tagállam: olyan ország, amely tagja az Európai Uniónak;

58. technikai kamatláb: az a kamatláb, amellyel a biztosító az élet- és betegségbiztosítási díj és díjtartalék, illetve a balesetbiztosítási és felelősségbiztosítási járadéktartalék megállapításakor kalkulál, amelynek maximális mértékét külön jogszabály állapítja meg;

59. termékterv: meghatározott veszélyközösségre kialakított, a biztosító által terjeszteni kívánt biztosítási termék alkalmazhatóságáról kidolgozott terv, amelynek tartalmi követelményeit a 4. számú melléklet tartalmazza;

60. többlethozam: a matematikai tartalékok befektetése hozamának és a technikai kamatláb felhasználásával számított hozamnak a különbsége;

61. ügyfél: a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett, a károsult, a biztosító szolgáltatására jogosult más személy; az adatvédelemre vonatkozó rendelkezések alkalmazásában ügyfél az is, aki a biztosító számára szerződéses ajánlatot tesz;

62. ügyfél érdekének védelme: a biztosítási szolgáltatások anyagi biztonságának védelme, valamint a biztosítottak jogi biztonságának megóvása;

63. ügymenet kiszervezése: a biztosító biztosítási tevékenysége valamely részének végzésére mást bíz meg;

64. ügyvezető: a biztosító vezetésére kinevezett, a biztosítóval munkaviszonyban álló első számú vezető és helyettesei. A biztosító első számú vezetője a biztosító munkaszervezetének irányítója;

65. üzleti titok: a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 81. §-ának (2) bekezdésében meghatározott fogalom;

66. üzletszerű tevékenység: a Tpt.-ben meghatározott fogalom;

67. vagyoni biztosíték: hitelintézetnél lekötött és elkülönítetten kezelt pénzösszeg (pénzbeli letét, illetve az állam vagy hitelintézet által kibocsátott vagy garantált, a letétbe helyezéstől számított 180 napnál hosszabb hátralévő futamidejű, azonnal beváltható vagy értékesíthető, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír) vagy bankgarancia;

68. vagyoni eszközök elhelyezése: ingó vagy ingatlan vagyoni eszközök megléte a tagállamon belül, de ez nem jelenti egyben azt a kötelezettséget is, hogy az ingóság letétként, vagy az ingatlan - így különösen zálogjog bejegyzése útján - korlátozás alá essék. Egy adóssal szemben fennálló követelésben megjelenő vagyon azon tagállam területén lévőnek tekintendő, ahol a követelés érvényesíthető;

69. vállalkozás: az üzletszerű gazdasági tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet és a harmadik országbeli biztosító fióktelepe;

70. versenyző termékek: az 1. és 2. számú mellékletek szerinti azonos biztosítási ág azonos ágazatába tartozó termékek;

71. vezető állású személy:

a) részvénytársasági formában működő biztosító esetén az igazgatóság tagjai, a felügyelő bizottság tagjai és az ügyvezető;

b) szövetkezeti és egyesületi formában működő biztosító esetén az igazgatóság elnöke, a felügyelő bizottság elnöke és az ügyvezető, illetve ezen tisztségeknek megfelelő személyek az alapszabályban meghatározott elnevezéstől függetlenül;

c) harmadik országbeli biztosító fióktelepe formájában működő biztosító esetén az általános képviselő és az ügyvezető;

72. viszontbiztosítási tevékenység: a biztosító, illetve harmadik országbeli biztosító által vállalt kockázat egy részének vagy egészének szerződésben meghatározott feltételek alapján, díjfizetés ellenében történő átvállalása;

73. viszontbiztosító: az a vállalkozás, amely elsősorban a 72. pontban foglalt tevékenységet végez;

74. vegyes tevékenységű biztosítói holding társaság: az az anyavállalat, amely nem biztosító, nem harmadik országbeli biztosító, nem biztosítói holding társaság, azonban legalább egy tagállami biztosító leányvállalattal rendelkezik.

A biztosítási tevékenység, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadói tevékenység alapfeltételei

4. § A biztosítási tevékenység biztosítási szerződésen, jogszabályon vagy tagsági jogviszonyon alapuló kötelezettségvállalás, amely során a tevékenységet végző megszervezi az azonos vagy hasonló kockázatoknak kitett személyek közösségét (veszélyközösség), matematikai és statisztikai eszközökkel felméri a biztosítható kockázatokat, megállapítja és beszedi a kötelezettségvállalás ellenértékét (díját), meghatározott tartalékokat képez, a létrejött jogviszony alapján a kockázatot átvállalja és teljesíti a szolgáltatásokat.

5. § (1) Biztosítási, független biztosításközvetítői tevékenység és biztosítási tevékenységgel összefüggő tevékenység a Magyar Köztársaság területén - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - a Felügyelet engedélyével végezhető.

(2) A tagállamban székhellyel rendelkező biztosító, biztosításközvetítő, biztosítási szaktanácsadó tevékenységét a Magyar Köztársaság területén határon átnyúló szolgáltatásként vagy magyarországi fióktelepe útján akkor végezheti, ha erre a saját államában jogosult.

(3) Harmadik országbeli biztosító, biztosításközvetítő és biztosítási szaktanácsadó tevékenységét a Magyar Köztársaság területén kizárólag magyarországi fióktelepen keresztül végezheti.

(4) Biztosítási tevékenységet kizárólag biztosító végezhet.

(5) Biztosító a 4. § szerinti biztosítási tevékenységen és azzal közvetlenül összefüggő tevékenységen kívül más üzletszerű tevékenységet nem folytathat.

(6) Abban a kérdésben, hogy valamely tevékenység e törvény értelmében biztosítási vagy azzal közvetlenül összefüggő tevékenységnek minősül-e, vitás esetben a Felügyelet határoz. Biztosítási tevékenységgel közvetlenül összefüggő tevékenységnek minősül különösen:

a) a biztosító eszközeinek a biztosító által történő kezelése és befektetése, a biztosító vagyonkezelési tevékenysége, ideértve a - biztosítástechnikai tartalékok esetében fedezeti céllal, a hatékony portfólió kialakításának, valamint az arbitrázs céljával kötött - származtatott ügyleteket,

b) biztosító részvénytársaság esetén a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 3. §-a (1) bekezdésének l) és n) pontjaiban meghatározott önkéntes kölcsönös biztosító pénztár és magánnyugdíjpénztár részére történő vagyonkezelés,

c) biztosító részvénytársaság által a biztosító egyesületek részére történő vagyonkezelés,

d) a Hpt. 3. § (1) bekezdésének h) pontjában meghatározott pénzügyi szolgáltatás közvetítése (ügynöki tevékenység),

e) a Tpt. 81. § (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott ügynöki tevékenység,

f) a jelzáloghitelezés,

g) a Tpt. 81. § (2) bekezdésének i) pontjában foglalt értékpapír kölcsönzési tevékenység, amelyet a Tpt.-ben meghatározott szabályok szerint, az erre vonatkozó külön engedély alapján a biztosítók közül kizárólag biztosító részvénytársaság végezhet,

h) a biztosító által a biztosító anyavállalata, leányvállalata vagy részesedési viszonya alatt álló vállalkozása részére a biztosítási üzem működése és fenntartása körébe eső szolgáltatások nyújtása,

i) a Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alapról szóló 2003. évi LVIII. törvény 9. § (4) bekezdése szerinti tevékenység.

6. § A biztosítási termék terjesztése során tilos olyan módszert alkalmazni:

a) amellyel más személyek terhére ígérnek különleges előnyöket arra az esetre, ha a biztosított vagy a szerződő fél más személyt azonos vagy hasonló biztosítási szerződés megkötésére bír rá, vagy

b) amely a biztosítottól vagy a szerződő féltől olyan befektetést igényelne, melyet részben vagy egészben olyan más személyekre hárít át, akiket hasonló vagy azonos biztosítási szerződésre kell rábírni.

Az elnevezés védelme

7. § (1) Cégnevében, hirdetésében vagy bármely más módon a „biztosító”, „biztosítási alkusz”, „többes biztosítási ügynök”, „biztosítási ügynök”, „biztosítási vezérügynök” vagy „biztosítási szaktanácsadó” elnevezést, annak bármely szóösszetételben történő használatát kizárólag az e törvényben előírtaknak megfelelően alapított és működtetett biztosító, biztosítási alkusz, többes biztosítási ügynök, biztosítási ügynök, vezérügynök, illetve biztosítási szaktanácsadó szerepeltetheti. Ha a biztosítási ügynök, biztosítási vezérügynök, illetve biztosítási szaktanácsadó e törvényben meghatározott tevékenységét főtevékenységként végzi, cégnevében köteles tevékenységi formáját (biztosítási ügynök, biztosítási vezérügynök, biztosítási szaktanácsadó) szerepeltetni.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezései nem vonatkoznak:

a) a biztosítók, a biztosításközvetítők, valamint a biztosítási szaktanácsadók szakmai érdek-képviseleti szervezeteire,

b) oktatási és tudományos szervezetekre, továbbá

c) jogszabály által létrehozott szervezetekre, alapokra.

(3) Abban a kérdésben, hogy valamely személy az (1) bekezdés alapján jogosult vagy kötelezett-e az ott megjelölt elnevezés használatára, a Felügyelet határoz.

A hirdetésre vonatkozó szabályok

8. § (1) Biztosító, biztosításközvetítő vagy biztosítási szaktanácsadó fiatalkorúak körében biztosításkötésre felhívó hirdetési tevékenységet kizárólag nyilvánosan folytathat.

(2) A biztosító, biztosításközvetítő vagy biztosítási szaktanácsadó nem küldhet ügyfelének közvetlen postai úton reklámanyagot, ha ezt az ügyfél írásbeli rendelkezéssel kizárta.

(3) Biztosítási, biztosításközvetítői vagy biztosítási szaktanácsadói tevékenységre vonatkozó hirdetést kizárólag az Európai Unió tagállamainak területén bejegyzett és ilyen tevékenység végzésére jogosult biztosító, biztosításközvetítő vagy biztosítási szaktanácsadó tehet közzé.

9. § A 8. § tekintetében a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség, illetve a megyei (fővárosi) fogyasztóvédelmi felügyelőségek járnak el a gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvény rendelkezései szerint.

MÁSODIK RÉSZ

A BIZTOSÍTÁS RENDSZERE

I. Fejezet

A BIZTOSÍTÁSI RENDSZER ALAPINTÉZMÉNYEI

A biztosítók

10. § (1) A Magyar Köztársaság területén biztosító részvénytársaság, szövetkezet, egyesület, vagy harmadik országbeli biztosító magyarországi fióktelepe formájában létesíthető.

(2) Az egyes szervezeti formákra

a) biztosító részvénytársaság esetén a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (a továbbiakban: Gt.),

b) biztosító szövetkezet esetén az új szövetkezetekről szóló 2000. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Szvt.),

c) biztosító egyesület esetén az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény (a továbbiakban: Et.),

d) fióktelep esetén a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény (a továbbiakban: Fkt.) fióktelepre vonatkozó előírásait az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

A biztosító részvénytársaság

11. § (1) A biztosító részvénytársaság az engedélyezett biztosítási ágon belül a biztosítási tevékenységet teljeskörűen végezheti.

(2) A biztosító részvénytársaság

a) kizárólag névre szóló részvényt bocsáthat ki,

b) a 66. § szerinti jegyzett tőkéjén belül a pénzbeli hozzájárulás legkisebb mértéke 70 százalék,

c) a 66. § szerinti jegyzett tőkéjén belül a nem pénzbeli hozzájárulásban nem szerepelhetnek az Szmt. szerinti immateriális javak,

d) cégjegyzékbe történő bejegyzésére kizárólag akkor kerülhet sor, ha a pénzbeli hozzájárulás teljes egészében befizetésre került.

(3) A Felügyelet 111. § szerinti engedélye szükséges a biztosító részvényeinek megszerzéséhez, ha a megszerezni kívánt részesedés eléri vagy meghaladja a jegyzett tőke 10, 20, 33, 50, 75 százalékát. Az 5 százalékot elérő vagy meghaladó, de a felügyeleti engedélyezés következő szintjét el nem érő részesedés megszerzését a részesedést szerzőnek a részesedés megszerzését követő 30 napon belül a Felügyelethez be kell jelentenie.

A biztosító szövetkezet

12. § (1) Biztosító szövetkezetet legalább 10 tag alapíthat.

(2) A biztosító szövetkezet cégnevében, hirdetésében vagy bármely más módon használt elnevezésében köteles egyértelműen utalni arra, hogy szövetkezeti formában tevékenykedik.

13. § (1) A biztosító szövetkezet tagjai által jegyzett, az alapításhoz minimálisan szükséges, 66. § szerinti részjegytőkén belül a pénzbeli hozzájárulásnak legalább 70 százalékot kell elérnie.

(2) A 66. § szerinti részjegytőkén belüli nem pénzbeli hozzájárulásban nem szerepelhetnek az Szmt. szerinti immateriális javak.

14. § (1) Egy részjegy névértéke legalább 10 ezer forint.

(2) A biztosító szövetkezetnek a cégjegyzékbe történő bejegyzésére kizárólag akkor kerülhet sor, ha a részjegyek pénzbeli hányadát teljes egészében befizették.

15. § (1) Az Szvt. 17. §-ában foglaltakon felül meg kell határozni az alapszabályban

a) a biztosító szövetkezet tevékenységi körét biztosítási ág, ágazat szerint,

b) a biztosító szövetkezet adózott eredményének felhasználási elveit.

(2) Az alapszabály rendelkezhet úgy, hogy a szövetkezet tagja - az alapszabályban megjelölt esetekben, módon és mértékig - a közgyűlés döntése alapján pótbefizetésre kötelezhető.

16. § Igazgatósági tagnak választható az is, aki nem tagja a biztosító szövetkezetnek, illetve nem áll azzal munkaviszonyban.

17. § A felügyelő bizottság tagja a biztosító szövetkezettel munkaviszonyban nem állhat. Tagja lehet a felügyelő bizottságnak az is, aki nem tagja a biztosító szövetkezetnek.

18. § (1) A volt tag (vagy örököse) részére az elszámolás alapján kifizetést nem lehet teljesíteni, ha ennek következtében a szövetkezet nem felelne meg a minimális szavatoló tőkére vonatkozó előírásoknak (121-122. §), vagy a 216. § (1) bekezdésében meghatározott szükséghelyzet következne be.

(2) Az (1) bekezdés alapján a kifizetés legfeljebb 4 évig halasztható.

(3) A volt tag (örököse) a vele való elszámolásig részesedik a szövetkezet eredményéből.

A biztosító egyesület

19. § A biztosító egyesület olyan önkéntesen létrehozott, kölcsönösségi alapon működő szervezet, amely kizárólag tagjai részére, nyereségérdekeltség nélkül, a tagsági hozzájárulás ellenében, a biztosítási feltételekben meghatározott biztosítási események bekövetkezése esetében, biztosítástechnikai elvek alapján, előre meghatározott szolgáltatást nyújt.

20. § (1) Biztosító egyesületet természetes személyek, jogi személyek, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetei hozhatnak létre és működtethetnek.

(2) A 66. § szerinti induló tőkén belül a pénzbeli hozzájárulásnak legalább 70 százalékot kell elérnie.

(3) Biztosító egyesület a tevékenységi engedélyét kizárólag akkor kaphatja meg, ha az induló tőke pénzbeli hozzájárulási részét teljes egészében befizették.

(4) A biztosító egyesület nevében, hirdetésében vagy bármely más módon használt elnevezésében köteles egyértelműen utalni arra, hogy egyesületi formában tevékenykedik.

21. § A biztosító egyesület hitel-, illetve kezesi biztosítási, valamint viszontbiztosításba vételi tevékenységet nem végezhet.

22. § (1) A biztosító egyesület alapszabályában rendelkezni kell:

a) az egyesület nevéről és székhelyéről,

b) céljáról és tevékenységi köréről,

c) a tagsági jogviszony keletkezésének és megszűnésének módjáról,

d) az egyesület szervezetéről,

e) induló tőkéjéről és annak befizetési módjáról,

f) a tagsági hozzájárulás kialakítási elveiről, biztosítási ágazatonként meghatározott mértékéről, fizetésének módjáról,

g) az eredmény felhasználási elveiről,

h) a veszteség rendezésének módjáról,

i) a szükségessé váló pótlólagos befizetési kötelezettség előírásáról, illetve a szolgáltatás csökkentésének lehetőségéről,

j) megszűnés esetén az egyesületi vagyon felhasználásáról, a fennálló kötelezettségek, ezen belül a biztosítási kötelezettségek elkülönített rendezéséről.

(2) Felelősségbiztosítási szerződés esetén az (1) bekezdés i) pontjában foglaltak szerinti szolgáltatáscsökkentésre nincs lehetőség.

23. § A tárgyévi nyereségnek az alapszabályban meghatározott részét az alapszabályban meghatározott módon és mértékben kell visszajuttatni a biztosítottaknak.

24. § (1) A biztosító egyesület legfelső szerve - ha ezt az alapszabály lehetővé teszi - jogosult pótlólagos befizetési kötelezettség előírására, illetve a szolgáltatások csökkentésének elrendelésére, ha más források nem elégségesek az egyesület tárgyévi kötelezettségeinek teljesítésére.

(2) A pótlólagos befizetési kötelezettség alapján a biztosító egyesület tagja által teljesítendő befizetés nem haladhatja meg a biztosító egyesület tagja által a pótlólagos befizetési kötelezettség teljesítése nélkül a biztosító egyesület részére bármilyen jogcímen évente teljesített befizetések 100 százalékát.

(3) A tagdíjakat és pótlólagos befizetéseket, valamint az egyesületnek a tagsági hozzájárulás alapján nyújtott biztosítói szolgáltatásait az alapszabályban kell megállapítani, azonos feltételek esetén azonos alapelvek szerint.

25. § (1) A Felügyelet a biztosító egyesület biztonságos működése érdekében legfeljebb 90 százalékos viszontbiztosításba adási kötelezettséget írhat elő.

(2) A biztosító egyesület az általa vállalt kockázatot nem adhatja teljes egészében viszontbiztosításba.

26. § A biztosító egyesület - az Et.-ben meghatározott eseteken túlmenően - megszűnik, ha

a) az alapszabályban a működésére meghatározott időszak eltelt,

b) alapítási vagy tevékenységi engedélyét a Felügyelet visszavonja.

27. § (1) A biztosító egyesület tagjai legalább háromnegyedének hozzájárulása szükséges az egyesület feloszlásához, egyesüléséhez (beolvadásához vagy összeolvadásához).

(2) Biztosító egyesület feloszlása esetén a tagok biztosítási jogviszonya a biztosító egyesület megszűnésének időpontjában szűnik meg.

28. § Az évközben belépő vagy kiváló tag részére időarányos tagdíjat, illetőleg pótlólagos befizetést lehet előírni. Pótlólagos befizetést csak olyan mértékben lehet előírni, amilyen mértékben az év folyamán a tagdíjak növelésére vagy a szolgáltatások leszállítására került sor.

A harmadik országbeli biztosító magyarországi fióktelepe

29. § (1) Harmadik országbeli biztosító belföldön biztosítási tevékenységet folytató fióktelepe az engedélyezett biztosítási ágon belül a biztosítási tevékenységet teljeskörűen végezheti.

(2) A harmadik országbeli biztosító fióktelepének rendelkeznie kell - elfogadását követő 30 napon belül - az alapító harmadik országbeli biztosítónak a székhely szerinti országban nyilvánosságra hozott éves beszámolójával és üzleti jelentésével mind a székhely szerinti ország nyelvén, mind pedig annak hiteles magyar fordításában. A harmadik országbeli biztosító fióktelepe az ügyfelek kérésére az éves beszámolót helyszíni betekintésre köteles átadni.

30. § (1) A harmadik országbeli biztosító fióktelepének a biztosítási szerződés megkötését, illetve fennállását tanúsító okiratokat - ideértve a szerződési feltételeket - magyar nyelven kell kiállítania.

(2) A harmadik országbeli biztosító fióktelepe olyan ág végzésére kérhet engedélyt, amelyre az alapító külföldi biztosító a székhely szerinti országban engedéllyel rendelkezik, figyelemmel a 64. § (2) bekezdésében foglaltakra.

A másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosító magyarországi fióktelepe

31. § A másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosító magyarországi fióktelepének a biztosítási szerződés megkötését, illetve fennállását tanúsító okiratokat - ideértve a szerződési feltételeket - magyar nyelven kell kiállítania.

32. § (1) Ha a Felügyeletet másik tagállam felügyeleti hatósága tájékoztatja arról, hogy a tagállamban székhellyel rendelkező biztosító fióktelepet kíván létesíteni a Magyar Köztársaság területén, akkor a Felügyelet a tájékoztatás kézhezvételétől számított 2 hónapon belül tájékoztatja a tagállam felügyeleti hatóságát a biztosítási tevékenység magyarországi végzésének feltételeiről.

(2) A másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosító magyarországi fióktelepe tevékenységét a Felügyelet tájékoztatásának kézhezvételét követően, illetve a tájékoztatásra rendelkezésre álló 2 hónapos időtartam lejártát követően kezdheti meg.

(3) A másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosító magyarországi fióktelepe működése során köteles a főbb adataiban (fióktelep tevékenysége, üzleti terv, fióktelep irányítását ellátó felelős személy megnevezése, fióktelep címe, fióktelep szervezeti felépítésére, irányítására, ellenőrzési rendjére vonatkozó adatok) bekövetkező változásról legkésőbb a változást megelőző 1 hónapon belül a Felügyeletet írásban értesíteni.

II. Fejezet

A BIZTOSÍTÁSI RENDSZER EGYÉB RÉSZTVEVŐI

A biztosításközvetítő

33. § (1) A biztosításközvetítői és a viszontbiztosítás közvetítői tevékenység (a továbbiakban: biztosításközvetítői tevékenység) a biztosítási vagy viszontbiztosítási szerződés (a továbbiakban: biztosítási szerződés) létrehozására irányuló rendszeres, üzletszerű tevékenység. E tevékenység kiterjed a biztosítási szerződések megkötésének elősegítésére, biztosítási termékek ismertetésére, ajánlására, az ezzel kapcsolatos felvilágosításra, illetve a biztosítási szerződések megkötésére, a biztosítási szerződések értékesítésének szervezésére, továbbá a biztosítási szerződések lebonyolításában és teljesítésében való közreműködésre.

(2) Nem minősül biztosításközvetítői tevékenységnek

a) a más szakmai tevékenység keretében nyújtott információszolgáltatás, amennyiben a tevékenység célja nem az, hogy az ügyfélnek segítséget nyújtson egy biztosítási szerződés megkötésében vagy teljesítésében,

b) közreműködés követelések behajtásában,

c) a kárfelmérési és értékbecslési tevékenység.

(3) Biztosításközvetítői tevékenységet függő biztosításközvetítő, illetve független biztosításközvetítő végezhet.

(4) A függő biztosításközvetítő (a továbbiakban: ügynök) egy biztosító biztosítási termékeit vagy több biztosító egymással nem versenyző biztosítási termékeit közvetíti. Független biztosításközvetítő - az (5) bekezdésben és a 35. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével - minden egyéb biztosításközvetítő.

(5) Függő biztosításközvetítőnek minősül az a biztosításközvetítő, aki a közvetítést a főtevékenységéhez kapcsolódó termékre vagy szolgáltatásra vonatkozóan, azt kiegészítő tevékenységként végzi, amennyiben biztosítási díjat nem vesz át, illetve az ügyfélnek járó összeget nem fizet ki.

(6) A függő biztosításközvetítő a biztosítási szerződést a biztosítóval fennálló munkaviszonya keretében vagy a biztosító megbízása alapján közvetíti.

(7) A biztosításközvetítővel munkaviszonyban, megbízási vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló, biztosításközvetítői tevékenységet végző személy biztosításközvetítői tevékenység végzésére irányuló további munkaviszonyt, megbízási, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt nem létesíthet.

(8) Az önálló kereskedelmi ügynöki szerződésről szóló 2000. évi CXVII. törvényben foglaltak szerinti kiegyenlítés a biztosítóval fennálló, munkavégzésre irányuló jogviszony alapján biztosításközvetítői tevékenységet végző ügynököt csak erre irányuló, a biztosítóval írásban megkötött megállapodás esetében illeti meg.

34. § Biztosításközvetítői tevékenységet - az e törvényben foglalt kivételekkel - kizárólag olyan személy végezhet, aki szerepel a Felügyelet által vezetett nyilvántartásban.

35. § (1) Nem kell nyilvántartásba venni azt a személyt, akinek biztosításközvetítői tevékenysége kizárólag olyan biztosítási szerződésekre vonatkozik, amelyek az alábbi feltételeknek együttesen megfelelnek:

a) a biztosításközvetítő által közvetített biztosítási szerződések kizárólag ezek feltételeinek ismeretét teszik szükségessé,

b) a közvetített szerződések nem életbiztosítási szerződések,

c) a közvetített szerződések nem tartalmaznak felelősségi kockázatot,

d) a biztosításközvetítői tevékenység nem minősül a közvetítő fő tevékenységének,

e) a közvetített szerződés a közvetítő által végzett fő tevékenységhez kapcsolódik,

f) a közvetített szerződés éves biztosítási díja nem haladja meg a 125 ezer forintot, és a biztosítási szerződés teljes tartama nem haladja meg az 5 évet,

g) a biztosítási időszak nem haladja meg a 365 napot,

h) a biztosítás kizárólag kiegészítője a szolgáltató által szolgáltatott terméknek vagy a nyújtott szolgáltatásnak és a következőkre nyújt fedezetet:

ha) a szolgáltató által szállított árucikkek törésének, elvesztésének vagy károsodásának kockázatára, vagy

hb) a szolgáltatónál megrendelt utazás során a poggyász elvesztésére vagy sérülésére és egyéb kockázatokra, akkor is, ha a biztosítás életbiztosításra vagy felelősségi kockázatokra szól, feltéve, hogy a fedezet az utazással kapcsolatos kockázatokra vonatkozó fő kockázat kiegészítő kockázata.

(2) A biztosításközvetítő nyilvántartására vonatkozó szabályokat abban az esetben sem kell alkalmazni, ha a biztosításközvetítői tevékenységet

a) a biztosító,

b) a biztosító munkavállalója, illetve

c) gazdálkodó szervezet esetén a gazdálkodó szervezettel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló olyan természetes személy végzi, aki nem tartozik a gazdálkodó szervezet vezetőinek körébe, illetve aki kizárólag a biztosításközvetítői tevékenységhez kapcsolódó kiegészítő, előkészítő tevékenységet végez.

(3) Az Európai Unió másik tagállamában nyilvántartásba vett biztosításközvetítő esetében a Felügyelet által történő nyilvántartásba vétel nem szükséges a biztosításközvetítői tevékenység folytatásához.

36. § (1) A Felügyelet az e törvény alapján engedélyezett, illetve bejelentett biztosításközvetítőkről nyilvántartást vezet (felügyeleti nyilvántartás). A felügyeleti nyilvántartás adatait e törvény 5. számú melléklete tartalmazza.

(2) A felügyeleti nyilvántartásba vétel során a Felügyelet a biztosításközvetítő természetes személy, illetve gazdálkodó szervezet számára nyilvántartási számot állapít meg.

(3) Ugyanazon természetes személy, illetve gazdálkodó szervezet részére újabb nyilvántartási szám nem állapítható meg és ugyanazt a nyilvántartási számot újabb természetes személy, illetve gazdálkodó szervezet nem kaphatja meg.

(4) A biztosításközvetítői tevékenységet végző természetes személy, illetve gazdálkodó szervezet nevét, valamint az 5. számú melléklet 1. A) pontja c) és d) alpontjaiban és 1. B) pontja c) és d) alpontjaiban szereplő adatokat a Felügyelet az internetes honlapján folyamatosan, negyedévente pedig a Pénzügyi Közlönyben is közzé teszi.

(5) A biztosításközvetítői tevékenységet végző természetes személy a külön jogszabályban meghatározott szakképesítést az első nyilvántartásba vételt követő 24 hónapon belül köteles megszerezni, és azt a foglalkoztató biztosító, illetve független biztosításközvetítő részére 15 napon belül bejelenteni.

(6) Amennyiben a biztosításközvetítői tevékenységet végző természetes személy a külön jogszabályban meghatározott szakképesítést az (5) bekezdésben megállapított határidőn belül nem szerzi meg, a Felügyelet törli a nyilvántartásból.

(7) A biztosító, illetve a független biztosításközvetítő köteles a Felügyeletnek 15 napon belül a Felügyelet által meghatározott módon bejelenteni, amennyiben a közvetítő tevékenységet végző természetes személy az (5) bekezdésben meghatározott határidőn belül a külön jogszabályban meghatározott végzettség, illetve szakképesítés megszerzését nem igazolta.

37. § (1) A biztosításközvetítő a biztosítási szerződés megkötését megelőzően köteles a kötelezettségvállalás helye szerinti állam hivatalos nyelvén, vagy az ügyféllel történő megállapodásban kikötött más nyelven írásban tájékoztatást adni:

a) nevéről (cégnevéről), állandó lakóhelyéről (székhelyéről), a székhely államának és felügyeleti hatóságának megjelöléséről,

b) arról, hogy függő vagy független biztosításközvetítőként jár el,

c) ha függő biztosításközvetítő, mely biztosítók nevében jár el,

d) mindarról a közvetlen és közvetett részesedésről, amellyel a biztosítóban, más biztosításközvetítőben, biztosítási szaktanácsadóban rendelkezik,

e) arról, hogy a szakmai tevékenysége során okozott kárért ki áll helyt,

f) a panasztétel lehetőségéről és annak elbírálására jogosult szervekről,

g) a biztosításközvetítők felügyeleti nyilvántartásáról, valamint annak igazolásáról, hogy a felügyeleti nyilvántartásban szerepel, ideértve az ennek ellenőrzésére vonatkozó lehetőségek megjelölését is.

(2) A tájékoztatást azon személyek részére kell teljesíteni, akik a biztosítási (viszontbiztosítási) szerződés létrejötte esetén a biztosított (viszontbiztosított) vagy a biztosítóval szerződő fél pozíciójába kerülnek.

A független biztosításközvetítő

38. § (1) Független biztosításközvetítői tevékenységet a Felügyelet - alkuszi vagy többes ügynöki tevékenységre vonatkozó - engedélye alapján olyan

a) részvénytársaság,

b) legalább 5 millió forint törzstőkével rendelkező korlátolt felelősségű társaság,

c) harmadik országban székhellyel rendelkező független biztosításközvetítő legalább 5 millió forint tőkével rendelkező magyarországi fióktelepe

végezhet, amely e tevékenységet kizárólagosan végzi. A független biztosításközvetítő biztosítási szaktanácsot is adhat, illetve a Felügyelet külön engedélye alapján a biztosítással vagy a biztosításközvetítői tevékenységgel közvetlenül összefüggő tevékenységet is folytathat. A független biztosításközvetítői fióktelep esetén az Fkt. fióktelepre vonatkozó rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Abban a kérdésben, hogy valamely tevékenység e törvény értelmében biztosításközvetítői, vagy azzal közvetlenül összefüggő tevékenységnek minősül-e, vitás esetben a Felügyelet határoz.

(3) Nem szükséges a Felügyelet engedélye az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező független biztosításközvetítő esetében fióktelepe útján vagy határon átnyúló szolgáltatásként történő tevékenység végzéshez.

(4) Ha a független biztosításközvetítő működése során saját tőkéje az (1) bekezdésben írt minimális alaptőke (törzstőke) mértéke alá csökken, a független biztosításközvetítő köteles a saját tőkét az előírt minimális alaptőke (törzstőke) mértékéig kiegészíteni.

(5) Független biztosításközvetítői tevékenység végzésének feltétele az (1) bekezdésben foglaltakon túl a következő:

a) a tevékenység folytatásához üzlethelyiség tulajdon-, használati vagy bérleti joga,

b) a végzett tevékenység egyedi azonosítására alkalmas folyamatos nyilvántartás.

(6) A független biztosításközvetítői tevékenység irányítója kizárólag olyan személy lehet, aki

a) büntetlen előéletű, továbbá nem vezető tisztségviselője olyan gazdasági társaságnak, amellyel szemben a kérelem benyújtását megelőző három évben csőd- vagy felszámolási eljárás indult,

b) felsőfokú végzettséggel rendelkezik, továbbá korábban biztosítónál, biztosításközvetítői tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetnél, az államigazgatásban pénzügyi, illetve gazdasági területen vagy a megfelelő szakmai érdek-képviseleti szervnél legalább 3 évig biztosításszakmai vezető beosztást töltött be, vagy biztosítási szaktanácsadóként működött, vagy e szerveknél összesen 5 éves munkaviszonnyal, köztisztviselői jogviszonnyal vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonnyal rendelkezik; illetve középfokú végzettséggel rendelkezik és korábban biztosítónál vagy biztosításközvetítést folytató gazdálkodó szervezetnél legalább 7 éven át biztosításszakmai vezetői beosztást töltött be, és

c) kizárólag az adott biztosításközvetítőnél folytatja közvetítői tevékenységét,

d) biztosítóval nem áll munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban.

(7) A (6) bekezdés b) pontjában előírt szakmai gyakorlat befejezése nem eshet a nyilvántartásba vétel iránti kérelem benyújtását 10 évvel megelőző időpontnál korábbi időpontra.

39. § (1) A független biztosításközvetítő köteles tevékenységének felelősségbiztosítására mindenkor legalább káreseményenkénti 250 millió forint, illetve évente együttesen legalább 375 millió forint összegű, az Európai Unió egész területére kiterjedő hatályú felelősségbiztosítással, vagy 375 millió forint vagyoni biztosítékkal rendelkezni. Az engedély megadásának feltétele, hogy a független biztosításközvetítő igazolja a Felügyeletnek a felelősségbiztosítási szerződés megkötését vagy a vagyoni biztosíték meglétét.

(2) A független biztosításközvetítői felelősségbiztosítási szerződés minimális tartalmi követelményeit a kormány rendeletben állapítja meg.

40. § (1) A független biztosításközvetítő engedélyét a Felügyelet visszavonhatja és ezzel egyidejűleg a nyilvántartásából törölheti, ha

a) az e törvényben előírt nyilvántartásba vételi és működési feltételek bármelyikének nem felel meg,

b) nyilvántartása, illetve az éves beszámolója nem felel meg a valóságnak,

c) működése súlyosan vagy ismétlődően sérti a biztosítottak érdekeit,

d) ellenőrzése során bebizonyosodik, hogy a tevékenységére vonatkozó jogszabályokat ismételten vagy súlyosan megsértette,

e) az engedély megadásától számított 1 éven belül a független biztosításközvetítő tevékenységét nem kezdte meg, vagy a független biztosításközvetítői tevékenységet engedély nélkül 6 hónapon túl felfüggeszti,

f) a független biztosításközvetítő tevékenysége felfüggesztésének időtartama alatt a jogsértő helyzet megszüntetése érdekében tett felügyeleti intézkedések nem vezettek eredményre.

(2) A harmadik országbeli független biztosításközvetítő fióktelep engedélyét a Felügyelet - az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően - akkor is visszavonja, ha a külföldi biztosításközvetítő a székhelye szerinti ország jogszabályai alapján már nem jogosult független biztosításközvetítői tevékenység végzésére.

41. § (1) A független biztosításközvetítő köteles meggyőződni arról, hogy az általa alkalmazott, illetve megbízott biztosításközvetítést végző természetes személy, vagy ha a közvetítői tevékenységgel gazdálkodó szervezetet bízott meg, ennél a szervezetnél közvetítői tevékenységet végző természetes személy szerepel-e a felügyeleti nyilvántartásban.

(2) Független biztosításközvetítői tevékenységet csak olyan természetes személy végezhet - független biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezeten, illetve az e gazdálkodó szervezettel egyéb jogviszonyban álló gazdálkodó szervezeten belül -, aki büntetlen előéletű, felsőfokú végzettséggel vagy külön jogszabályban meghatározott szakképesítéssel rendelkezik.

(3) A független biztosításközvetítő az általa alkalmazott, illetve megbízott biztosításközvetítést végző természetes személyekről, vagy ha a közvetítői tevékenységgel gazdálkodó szervezetet bízott meg, ennél a szervezetnél közvetítői tevékenységet végző természetes személyekről köteles nyilvántartást vezetni. A nyilvántartásban szereplő adatok körét az 5. számú melléklet 2. pontja tartalmazza. Az 5. számú melléklet 2. pontja a), b) alpontjaiban meghatározott adatokban bekövetkezett változásokról a független biztosításközvetítő köteles a Felügyeletet 30 napon belül tájékoztatni.

(4) A felügyeleti nyilvántartásba a biztosításközvetítő annak a biztosítónak vagy független biztosításközvetítőnek a bejelentése alapján kerül, akinek a biztosításközvetítő biztosítást közvetít. A biztosításközvetítő adataiban beállt változást - ideértve az adott biztosítóval vagy független biztosításközvetítővel fennálló biztosításközvetítési tevékenységre irányuló jogviszony megszűnését is - a biztosító vagy a független biztosításközvetítő jelenti a Felügyeletnek.

(5) A biztosító vagy a független biztosításközvetítő a biztosításközvetítő bejelentését, illetve adatainak változását a Felügyelet által előírt módon teszi meg.

(6) A biztosításközvetítő természetes személy, gazdálkodó szervezet és a vele jogviszonyban álló biztosításközvetítő természetes személy köteles a nyilvántartást vezető biztosítónak vagy független biztosításközvetítőnek a nyilvántartásba vételi feltételek teljesítését igazolni.

42. § (1) A független biztosításközvetítő a tevékenysége során a biztosítási szakmai szabályokat mindenkor megtartva köteles eljárni. A független biztosításközvetítő e kötelezettsége elmulasztásáért (független biztosításközvetítői műhiba), így különösen a téves tanácsadásért, a szabálytalan díjkezelésért, a nyilatkozatok késedelmes továbbításáért felelős. Ezen felelőssége kiterjed a nevében eljáró személyek tevékenységére is.

(2) A független biztosításközvetítő köteles az ügyfél által befizetett, a biztosítót megillető, illetve a biztosító által befizetett, az ügyfelet megillető összegeket elkülönített ügyfélszámlákon tartani. Az ügyfélszámlákon szereplő összegek más hitelezők kielégítésére csőd-, illetve felszámolási eljárás esetén sem használhatók fel.

43. § A független biztosításközvetítő kizárólag a Felügyelet erre vonatkozó engedélye alapján alapíthat más független biztosításközvetítői tevékenységet folytató gazdasági társaságot, szerezhet ilyen tevékenységet folytató társaságban befolyásoló részesedést.

44. § (1) A független biztosításközvetítő köteles a lebonyolított biztosítási ügyletekről a 153. §-165. § szabályainak betartásával egyedi azonosításra alkalmas nyilvántartást vezetni.

(2) A nyilvántartás egyedi azonosításra nem alkalmas főbb adatait tartalmazó éves jelentést a tárgyévet követő év március 31-éig a Felügyeletnek meg kell küldeni.

(3) A független biztosításközvetítői jelentés szabályait a pénzügyminiszter rendeletben állapítja meg.

45. § A független biztosításközvetítő biztosításközvetítői tevékenysége során

a) az ügyfél megbízásából jár el (alkusz), vagy

b) egyidejűleg több biztosítóval fennálló jogviszony alapján azok egymással versengő termékeit közvetíti (többes ügynök).

Az alkusz

46. § (1) Az alkusz előkészíti a biztosítási szerződés megkötését. Tevékenysége kiterjedhet a megbízó képviseletében a szerződés megkötésére, a megbízó igényeinek érvényesítésében történő közreműködésre. A biztosító ez irányú hozzájárulása esetén, az ügyfél megbízásából jogosult a biztosítási díj átvételére, valamint a biztosító hozzájárulása vagy az ügyfél felhatalmazása alapján a kockázat felmérésében, a szerződésből eredő jogok és kötelezettségek teljesítésében és lebonyolításában való közreműködésre.

(2) Az alkusz többes ügynöki tevékenységet nem végezhet.

(3) Az alkusz a biztosítási szerződés megkötésének előkészítése során köteles kielégítő mennyiségű, a piacon hozzáférhető biztosítási szerződést elemezni.

(4) A biztosítási szerződés megkötése előtt az alkusz köteles az ügyfél tájékoztatása alapján pontosítani az ügyfél igényeit és szükségleteit, valamint azokat az indokokat, amelyek a közvetítő által a biztosítási termékkel összefüggésben adott szaktanácsot alátámasztják.

Többes ügynök

47. § (1) A többes ügynök előkészíti a biztosítási szerződés megkötését. Tevékenysége kiterjedhet a szerződés megkötésén túl a biztosító ez irányú meghatalmazása esetén a biztosítási díj átvételére, valamint a szerződésből eredő jogok és kötelezettségek teljesítésében és lebonyolításában való közreműködésre.

(2) A többes ügynök alkuszi tevékenységet nem végezhet.

Az ügynök

48. § (1) Az ügynök előkészíti a biztosítási szerződés megkötését. Tevékenysége kiterjedhet a szerződés megkötésén túl - a biztosító ez irányú meghatalmazása esetén - a biztosítási díj átvételére, valamint a biztosító szerződésből eredő jogainak gyakorlásában és kötelezettségeinek teljesítésében való közreműködésre és a szerződéskötés lebonyolításában való közreműködésre. Az ügynök köteles az általa közvetített termékek alapos ismeretével rendelkezni.

(2) Az ügynök - és az általa közvetítésre igénybe vett, vele munkaviszonyban, megbízási, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy - közvetítői tevékenysége során okozott kárért a biztosító felelős. Ha az ügynök több biztosító megbízása alapján végzi közvetítői tevékenységét, a közvetítői tevékenységével okozott kárért az a biztosító felelős, amely termékének közvetítése során az ügynök a kárt okozta.

(3) Ügynöki tevékenységet csak olyan természetes személy végezhet - a biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezeten, illetve e szervezettel egyéb jogviszonyban álló, biztosításközvetítői tevékenységet végző szervezeten belül a közvetítést csak olyan természetes személy végezheti - aki büntetlen előéletű, felsőfokú végzettséggel vagy külön jogszabályban meghatározott szakképesítéssel rendelkezik.

(4) Az ügynök, valamint az általa foglalkoztatott, a biztosításközvetítői tevékenységért felelős, azt irányító természetes személy vonatkozásában teljesül a külön jogszabályban meghatározott képesítéssel való rendelkezés követelménye, ha a fenti bekezdésben hivatkozott jogszabály szerint elfogadottnak minősített biztosításközvetítői alapképzési vizsgáztatást végző biztosítónál ilyen képzésen vett részt, és a biztosító által igazolt módon sikeres vizsgát tett.

(5) Az ügynök a biztosításközvetítői tevékenységet a biztosító vagy a független biztosításközvetítő által kiállított arcképes igazolvány alapján folytathatja. Az igazolványnak tartalmaznia kell az ügynök nevét, címét, az ügynöknek a felügyeleti nyilvántartásba vételekor a Felügyelet által megállapított nyilvántartási számát, jogi személy nyilvántartásba vétele esetén a biztosításközvetítői tevékenységet irányító vezető nevét.

(6) A Felügyelet az ügynököt - a 36. § (6) bekezdésében foglalt eseten túl - a nyilvántartásából törli, ha

a) az e törvényben előírt nyilvántartásba vételi és működési feltételek bármelyikének nem felel meg,

b) működése súlyosan vagy ismétlődően sértette a biztosítottak érdekeit.

(7) Ha a Felügyelet az ügynököt a felügyeleti nyilvántartásból törli, az ügynök köteles az arcképes igazolványt a kibocsátónak visszaadni.

49. § (1) A biztosító köteles meggyőződni arról, hogy az általa alkalmazott, illetve megbízott biztosításközvetítést végző természetes személy, vagy, ha a közvetítői tevékenységgel gazdálkodó szervezetet bízott meg, ennél a szervezetnél közvetítő tevékenységet végző természetes személy szerepel-e a felügyeleti nyilvántartásban.

(2) A biztosító az általa alkalmazott vagy megbízott biztosításközvetítést végző természetes személyekről, vagy, ha a közvetítői tevékenységgel gazdálkodó szervezet bízott meg, ennél a szervezetnél közvetítő tevékenységet végző természetes személyről köteles nyilvántartást vezetni. A nyilvántartás részletes szabályait az 5. számú melléklet 2. pontja tartalmazza. A biztosító köteles e nyilvántartásban az 5. számú melléklet 2. pontja a)-b) alpontjaiban meghatározott adatokban bekövetkezett változásokról a Felügyeletet 30 napon belül tájékoztatni.

(3) A közvetlenül biztosításközvetítést végző természetes személyek nyilvántartásának dokumentumait (erkölcsi bizonyítvány, végzettséget igazoló oklevél másolata) a biztosító minden egyes, vele jogviszonyban álló biztosításközvetítést végző természetes személy vonatkozásában köteles a jogviszony megszűnését követő 5 évig megőrizni.

A vezérügynök

50. § (1) A vezérügynök a biztosító azon ügynöke, akinek a biztosító teljes körű felhatalmazást adott mindannak a jogkörnek az ellátására, amely a biztosító üzletviteléhez szükséges, így különösen a szerződés megkötésére, a kötvény kiállítására és a biztosítási díj átvételére. A vezérügynök kizárólag egy biztosítóval állhat biztosításközvetítésre irányuló jogviszonyban.

(2) A biztosító a vezérügynök foglalkoztatása előtt köteles a Felügyelet engedélyét kérni.

(3) Vezérügynök és a vezérügynöki tevékenység irányítója kizárólag olyan személy lehet, aki

a) büntetlen előéletű,

b) felsőfokú végzettséggel rendelkezik, továbbá korábban biztosítónál, biztosításközvetítői tevékenységet folytató gazdasági társaságnál, illetve az államigazgatás pénzügyi, illetve gazdasági területén vagy a megfelelő szakmai érdek-képviseleti szervnél legalább 3 évig biztosításszakmai vezető beosztást töltött be, vagy szaktanácsadóként, vagy 5 évig biztosításközvetítőként működött, vagy e szerveknél összesen 5 éves szakmai munkaviszonnyal, köztisztviselői jogviszonnyal vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonnyal rendelkezik; illetve középfokú végzettséggel rendelkezik és korábban biztosítónál vagy biztosításközvetítőnél legalább 7 éven át biztosításszakmai vezetői beosztást töltött be.

(4) A (3) bekezdés b) pontjában előírt szakmai gyakorlat befejezése nem eshet a nyilvántartásba vétel iránti kérelem benyújtását 10 évvel megelőző időpontnál korábbi időpontra.

A biztosítási szaktanácsadó

51. § (1) A biztosítási szaktanácsadó (a továbbiakban: szaktanácsadó) írásos megbízási szerződés alapján, kizárólag a megbízótól származó tanácsadói díj ellenében a biztosítási tevékenységgel összefüggő biztosítási szaktanácsot nyújt és személyesen is közreműködik annak megvalósításában. A szaktanácsadó biztosítási (viszontbiztosítási) szerződést nem közvetíthet.

(2) Szaktanácsadói tevékenységet kizárólag olyan természetes személy vagy gazdálkodó szervezet végezhet, akit a Felügyelet nyilvántartásba vett. A felügyeleti nyilvántartás adatait e törvény 5. számú melléklete tartalmazza.

(3) A szaktanácsadói tevékenységet folytató természetes személy, gazdálkodó szervezet és a külföldi szaktanácsadó magyarországi fióktelepe (a továbbiakban: szaktanácsadói fióktelep) köteles e tevékenységére káreseményenként legalább 50 millió forint összegű felelősségbiztosítással, vagy 50 millió forint összegű vagyoni biztosítékkal rendelkezni. A szaktanácsadó felelősségbiztosítási szerződés minimális tartalmi követelményeit a Kormány rendeletben állapítja meg. A felügyeleti nyilvántartásba vétel feltétele, hogy a szaktanácsadó igazolja a Felügyeletnek a felelősségbiztosítási szerződés megkötését vagy a vagyoni biztosíték meglétét.

52. § (1) Gazdálkodó szervezet esetében a biztosítási szaktanácsadás folytatásának feltétele, hogy a gazdálkodó szervezet korábban nem állt, illetve a nyilvántartásba vétel iránti kérelem benyújtásának időpontjában nem áll csőd- vagy felszámolási eljárás alatt.

(2) Szaktanácsadóként és szaktanácsadó tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetnél, illetve szaktanácsadó fióktelepnél a szaktanácsadói tevékenység irányítójaként kizárólag az a személy járhat el, aki

a) büntetlen előéletű,

b) felsőfokú végzettséggel rendelkezik, továbbá korábban biztosítónál, biztosításközvetítő tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetnél, vagy az államigazgatás pénzügyi, illetve gazdasági területén, vagy a megfelelő szakmai érdek-képviseleti szervnél legalább 3 évig biztosításszakmai vezető beosztást töltött be, vagy szaktanácsadóként működött, vagy e szerveknél összesen 8 éves szakmai munkaviszonnyal, köztisztviselői jogviszonnyal, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonnyal rendelkezik,

c) tanácsadói szintű biztosítási képesítéssel rendelkezik.

(3) A (2) bekezdés b) pontjában előírt szakmai gyakorlat befejezése nem eshet a felügyeleti nyilvántartásba vétel iránti kérelem benyújtását 10 évvel megelőző időpontnál korábbi időpontra.

(4) A szaktanácsadói tevékenység megkezdéséhez szükséges nyilvántartásba vételt a Felügyelet megtagadja, ha a szaktanácsadó nem felel meg az 51. §-ban és e §-ban előírt feltételeknek.

(5) A biztosítási szakképesítéseket, ezek megszerzésének követelményeit és azon munkaköröket, amelyek betöltése ezen szakképesítések megszerzéséhez, mint feltételhez kötődik, a pénzügyminiszter rendeletben állapítja meg.

53. § A szaktanácsadót a Felügyelet nyilvántartásából törli, ha a szaktanácsadó

a) az e törvényben előírt nyilvántartásba vételi és működési feltételek bármelyikének nem felel meg, így különösen, ha nem rendelkezik az e törvényben előírt felelősségbiztosítási szerződéssel, illetve vagyoni biztosítékkal,

b) biztosítási vagy biztosításközvetítői tevékenységet folytat,

c) működése súlyosan vagy ismétlődően sértette a biztosítottak érdekeit,

d) ellenőrzése során bebizonyosodik, hogy a tevékenységére vonatkozó jogszabályokat ismételten vagy súlyosan megsértette,

e) szaktanácsadói tevékenysége felfüggesztésének időtartama alatt a jogsértő helyzet megszüntetése érdekében tett felügyeleti intézkedések nem vezettek eredményre.

A független biztosításközvetítő által másik tagállamban fióktelep, illetve határon átnyúló szolgáltatás keretében végzett tevékenység szabályai

54. § (1) Ha a független biztosításközvetítő fióktelepen keresztül, illetve határon átnyúló tevékenységként, első alkalommal másik tagállamban független biztosításközvetítői tevékenység végzését tervezi, köteles azt a Felügyeletnek előzetesen bejelenteni.

(2) A Felügyelet az (1) bekezdésben foglalt bejelentés kézhezvételétől számított 1 hónapon belül tájékoztatja a másik tagállam illetékes felügyeleti hatóságát a független biztosításközvetítő tervezett tevékenységéről. A tájékoztatást egyidejűleg közli a bejelentő független biztosításközvetítővel is.

(3) A Felügyelet a másik tagállam felügyeleti hatósága által rendelkezésre bocsátott, az érintett tagállamban a biztosításközvetítésre vonatkozó szabályokról köteles a bejelentőt tájékoztatni.

(4) A független biztosításközvetítő tevékenységét a másik tagállamban a Felügyelet (2) bekezdésben foglalt tájékoztatásának kézhezvételét követően, illetve a tájékoztatásra rendelkezésre álló 1 hónapos időtartam lejártát követően kezdheti meg.

(5) Ha az Európai Unió másik tagállamának illetékes felügyeleti hatósága arról tájékoztatja a Felügyeletet, hogy a tagállam területén biztosításközvetítői tevékenységre jogosult első alkalommal kíván biztosításközvetítői tevékenységet végezni a Magyar Köztársaság területén, a Felügyelet a felügyeleti tájékoztatás kézhezvételétől számított 1 hónapon belül tájékoztatja a biztosításközvetítőt a tevékenységvégzésre vonatkozó magyar szabályozásról.

A külföldi biztosító, biztosításközvetítő, szaktanácsadó magyarországi képviselete

55. § (1) A külföldi biztosító (biztosításközvetítő, szaktanácsadó) a Magyar Köztársaság területén tartós képviseletet (a továbbiakban: képviselet) létesíthet.

(2) A képviselet a képviselt biztosító (biztosításközvetítő, szaktanácsadó) nevében annak tevékenységét ismerteti.

(3) A képviselet biztosítási, biztosításközvetítői és biztosítási szaktanácsadói tevékenységet nem végezhet.

(4) A képviselet megnevezésében szerepelnie kell a képviselt biztosító (biztosításközvetítő, szaktanácsadó) nevének és a képviseleti jellegre történő utalásnak.

(5) A képviselet akkor minősül tartósnak, ha

a) a képviseletet ellátó kiküldöttnek, illetve az egymást folyamatosan váltó kiküldötteknek az ország területén való tartózkodása egy naptári évben a 180 napot meghaladja, vagy

b) a kiküldött tevékenységét annak időtartamától függetlenül, tartós jellegre utaló körülmények között (pl. helyiséget bérelve) végzi.

56. § (1) A képviselet létesítését 30 napon belül a Felügyeletnek be kell jelenteni. A bejelentésnek tartalmaznia kell:

a) a képviselet vezetőjének büntetlen előéletére vonatkozó igazolását,

b) a képviselt biztosító (biztosításközvetítő, szaktanácsadó) nevét, szervezeti formáját, székhelyét, bejegyzésének helyét és időpontját, tevékenységi körét, vagyonára és gazdálkodására vonatkozó főbb adatait,

c) a képviselet által végezni kívánt tevékenység megjelölését és az alkalmazni kívánt vezető(k) azonosító adatait,

d) a képviselet címét,

e) a működés tervezett időtartamát.

(2) A képviselet a Felügyeletnek 30 napon belül köteles bejelenteni:

a) megszűnését,

b) az (1) bekezdés alapján bejelentett adatokban bekövetkezett változást.

HARMADIK RÉSZ

ENGEDÉLYEZÉS ÉS BEJELENTÉS

I. Fejezet

ENGEDÉLYEZÉSI TÁRGYKÖRÖK

57. § (1) A Felügyelet engedélye szükséges:

a) a biztosító alapításához (58-62. §),

b) a biztosítási tevékenység megkezdéséhez és megszüntetéséhez, illetve a biztosítási tevékenységgel közvetlenül összefüggő tevékenység megkezdéséhez (63. §),

c) a független biztosításközvetítői, illetve vezérügynöki tevékenység végzéséhez (38. §, 50. §),

d) a biztosítási tevékenység módosításához (92. §),

e) a biztosítási állomány átruházásához (93-95. §),

f) a biztosító átalakulásához, egyesüléséhez, szétválásához,

g) a biztosító biztosítástechnikai tartalékainak e törvényben meghatározott mértéket meghaladó befektetéséhez, illetve az eszközkategóriáktól való eltéréshez,

h) a belföldi biztosító által harmadik országban működő biztosító, független biztosításközvetítő alapításához, vagy harmadik országban székhellyel rendelkező biztosítóban, független biztosításközvetítői tevékenységet folytató gazdasági társaságban részesedés megszerzéséhez, harmadik országban fióktelep létesítéséhez,

i) a belföldi független biztosításközvetítő által harmadik országban működő független biztosításközvetítői tevékenységet folytató gazdasági társaság alapításához, továbbá abban vagy biztosítóban befolyásoló részesedés szerzéséhez, illetve harmadik országban fióktelep létesítéséhez (42. §),

j) a 111. § (1) bekezdése szerinti részesedés megszerzéséhez,

k) a független biztosításközvetítő által más független biztosításközvetítői tevékenységet folytató gazdasági társaság alapításához, illetve ilyen tevékenységet folytató gazdasági társaságban történő befolyásoló részesedés megszerzéséhez,

l) az élet- és nem életbiztosítási ág együttes művelésére jogosult biztosító esetében valamely biztosítási ágban adódó szavatoló tőkehiány másik biztosítási ágból, a 124. § (5) bekezdésének megfelelően történő pótlásához,

m) a 70. § (2) bekezdésének j) pontjában, a 83. §-ban és a 86-90. §-okban meghatározott személyek foglalkoztatásához, megbízásához, illetve kinevezéséhez, választásához,

n) az alapszabály tagi vagyonrész terhére történő kifizetésekről szóló szabályainak módosításához, ha az egyesület a tagi vagyonrészeket a szavatoló tőke számításakor figyelembe veszi,

o) a viszontbiztosítás 126. § (5) bekezdésében meghatározott mértékű beszámításához,

p) a független biztosításközvetítői tevékenység kérelemre történő felfüggesztéséhez.

(2) A kérelmező köteles nyilatkozni arra vonatkozóan, hogy az e törvényben foglaltak szerinti engedélye(k) kiadása érdekében szükséges minden lényeges tényt és adatot közölt a Felügyelettel.

(3) A Felügyelet az engedélyezés tárgyában e törvény rendelkezései, a biztosításra vonatkozó egyéb jogszabályok alapján, továbbá az ügyfelek érdekeire és a biztosító kötelezettségei teljesítésére tekintettel dönt.

(4) Az (1) bekezdés f) pontja szerinti esetekben a Felügyelet mindazon feltételek meglétét vizsgálja, amelyeket a tevékenység megkezdésének engedélyezése során.

(5) Az (1) bekezdés h) és i) pontjai, valamint - ha a biztosítási állományt harmadik országban, illetve tagállamban bejegyzett biztosítótól veszik át - e) pontjának tárgyában kiadott felügyeleti engedély nem mentesíti a kérelmezőt a kockázatviselés helye szerinti ország előírásai által megkívánt egyéb engedélyek megszerzésének kötelezettsége alól.

(6) Az 5. § (6) bekezdésének c) pontjában meghatározott tevékenység kizárólag olyan biztosító egyesület részére végezhető, amellyel a biztosító a biztosítási tevékenysége körében üzleti kapcsolatban áll. A tevékenységvégzés engedélyezésének feltétele, hogy a kérelmező rendelkezzen a Tpt.-ben a portfóliókezelési tevékenység végzéséhez előírt feltételekkel. A tevékenység végzése során a Tpt. portfóliókezelésre vonatkozó szabályait alkalmazni kell.

Biztosító alapításának engedélyezése

58. § A biztosító alapítási engedély iránti kérelméhez mellékelni kell:

a) az alapítani tervezett biztosító - formájának, tevékenységi körének egyértelmű meghatározását tartalmazó - alapító okiratát (alapszabályát),

b) az adminisztratív szolgáltatások és az üzleti tevékenység biztosítását szolgáló szervezet felállításának költségeire vonatkozó előzetes számításokat és az ezeket a költségeket fedező pénzeszközök meglétének hitelintézeti igazolását,

c) a szervezeti felépítésre, az irányítási, döntési, ellenőrzési rendre, illetve a szervezeti és működési szabályzatra vonatkozó tervezet bemutatását, ha ezeket az alapító okirat részletesen nem tartalmazza,

d) külföldi alapító esetében kézbesítési megbízottjáról szóló nyilatkozatot,

e) a kérelmező arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy az engedély kiadása érdekében szükséges minden lényeges tényt és adatot közölt a Felügyelettel,

f) biztosító részvénytársaság esetén tájékoztatást a részvényesekről, arról, hogy a részvényesek természetes vagy jogi személyek, a befolyásoló részesedéssel rendelkező személyről és a befolyásoló részesedés mértékéről,

g) biztosító szövetkezet esetén tájékoztatást a tagok személyéről, arról, hogy a tagok természetes vagy jogi személyek-e, illetve a tagok részjegyeinek névértékéről.

59. § Biztosító élet- és nem életbiztosítási ág együttes művelésére - a 64. § (3) és (4) bekezdéseiben foglaltak, valamint viszontbiztosító kivételével - nem alapítható.

60. § Ha a biztosító részvénytársaság alapítói között olyan személy szerepel, aki az alapítás alatt álló biztosítóban befolyásoló részesedést kíván szerezni, az 58. §-ban foglaltakon kívül az alapítási engedély iránti kérelemhez mellékelnie kell:

a) a 111. § (3) bekezdés f)-h) pontjaiban,

b) a 111. § (4)-(5) bekezdéseiben foglalt feltételek igazolását.

61. § Az alapítási engedély birtokában a biztosító biztosítási, illetve az azzal közvetlenül összefüggő tevékenységének előkészítéséhez szükséges tevékenységet végezhet.

62. § A Felügyelet az alapítási engedély iránti kérelmet elutasítja, ha

a) a kérelmező az engedélyezési eljárásban megtévesztő vagy valótlan adatot közöl,

b) a kérelem nem felel meg az 58. §-ban foglalt követelményeknek,

c) az alapítani tervezett biztosító szervezeti formája nem felel meg az e törvényben foglalt követelményeknek.

Biztosító tevékenységének engedélyezése

63. § (1) A biztosító a Felügyelet alapítást engedélyező határozatának kézhezvételétől számított 90 napon belül köteles a biztosítási tevékenység megkezdésére vonatkozó engedély iránti kérelmet a Felügyelethez benyújtani. Ha a biztosító a fenti kérelem határidőben történő benyújtását elmulasztja, a Felügyelet az alapítást engedélyező határozatot visszavonja. A Felügyelet jogosult a tevékenységi engedély feltételeinek meglétét a helyszínen is ellenőrizni.

(2) A biztosítási tevékenység megkezdésére vonatkozó engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

a) a minimális biztonsági tőkefedezet meglétének igazolását,

b) az üzleti tervet,

c) a személyi és tárgyi feltételek meglétének igazolását,

d) nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy tevékenységét mikor kívánja megkezdeni,

e) nyilatkozatot arról, hogy a jogszabályban meghatározott, illetve jogszabályon alapuló adatszolgáltatások teljesítésére felkészült, valamint az adatszolgáltatáshoz felhasznált számítógépes programok tesztfutási eredményeit,

f) számviteli politikájának, részletes számviteli rendszerének a tervezetét,

g) a biztosító likviditását, fizetőképességét súlyosan veszélyeztető állapot esetén alkalmazandó eljárási rendet,

h) a kérelmező arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy az engedély kiadása érdekében szükséges minden lényeges tényt és adatot közölt a Felügyelettel,

i) kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási ágazatra is kiterjedő engedélykérelem esetén valamennyi tagállamban működő kárrendezési megbízott megbízásának igazolását,

j) a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2003. évi XV. törvény szerinti pénzmosási szabályzatot.

(3) A tevékenységi engedély iránti kérelmet a Felügyelet elutasítja, ha a kérelmező

a) nem rendelkezik a 126. §-ban foglalt minimális biztonsági tőkével, illetve az üzleti tervében foglaltak szerinti tevékenység folytatásához a minimális szavatoló tőkével,

b) üzleti terve nem felel meg a 67. § rendelkezéseinek, vagy annak valódisága kétségbevonható, illetve az abban foglaltak nem nyújtanak elegendő alapot a biztosítottak számára a biztosítási szolgáltatások teljesítésére,

c) az engedélyezési eljárásban megtévesztő vagy valótlan adatot közölt.

(4) Az engedély iránti kérelmet a Felügyelet abban az esetben is elutasíthatja, ha olyan tények, adatok, körülmények jutnak tudomására, amelyek alapján megalapozottan feltehető, hogy a biztosító hatékony felügyelete nem biztosítható, különösen, ha

a) a biztosító közvetlen, illetve közvetett tulajdonosának tevékenysége, a biztosítóra gyakorolt befolyása veszélyeztetheti a biztosító független, megbízható és körültekintő tulajdonosi irányítását,

b) a biztosító közvetlen, illetve közvetett tulajdonosának üzleti tevékenysége, kapcsolatainak jellege vagy más vállalkozásokkal fennálló közvetlen és közvetett tulajdoni részesedésének szerkezete olyan, hogy a felügyeleti tevékenységet akadályozza,

c) a biztosító harmadik országban székhellyel rendelkező közvetlen, illetőleg közvetett tulajdonosára vonatkozó, harmadik országban alkalmazott szabályozás a felügyeleti tevékenységet akadályozza.

A biztosítási tevékenység megkezdésének feltételei

64. § (1) A Felügyelet a tevékenységi engedélyt - kérelemre - biztosítási áganként és azon belül a biztosító által művelhető ágazatonként adja ki. A tevékenységi engedély az ágazat egészére kiterjed, kivéve, ha a biztosító az üzleti tervében foglaltaknak megfelelően kizárólag egyes kockázatokat (kockázatcsoportokat) kíván biztosítani az ágazaton belül. A tevékenységi engedély az 1. számú melléklet B) részében meghatározott besorolás szerint is megadható.

(2) Biztosító élet- és nem életbiztosítási ág együttes művelésére - a (3) és a (4) bekezdésekben foglaltak, illetve a viszontbiztosító kivételével - tevékenységi engedélyt nem kaphat.

(3) Az életbiztosítási ág művelésére tevékenységi engedéllyel rendelkező biztosító számára a Felügyelet engedélyezheti az 1. számú melléklet A) részének 1. és 2. pontjában meghatározott ágazat művelését azzal, hogy más nem életbiztosítási ágazat művelésére a biztosító nem jogosult.

(4) A kizárólag az 1. számú melléklet A) részének 1. és 2. pontjában meghatározott ágazat művelésére tevékenységi engedéllyel rendelkező biztosító számára a Felügyelet engedélyezheti a 2. számú mellékletben meghatározott ágazatok művelését.

(5) A (3)-(4) bekezdésekben foglalt esetekben az életbiztosítási ágra irányadó számviteli és felszámolási szabályok alkalmazandók a biztosító egész tevékenységére.

(6) A nem életbiztosítási ágra vonatkozó engedély többféle ágazatnak az 1. számú melléklet C) részében meghatározott módon történő együttes művelésére is kiterjedhet.

(7) A tevékenységi engedély területi hatálya valamennyi tagállamra kiterjed, ideértve a fióktelep útján, illetve a határon átnyúló szolgáltatás keretében végzett tevékenységet is.

65. § A biztosítási tevékenység engedélyezésének és a tevékenység folytatásának feltétele:

a) az üzleti tervben meghatározott biztosítási tevékenységhez igazodó, megfelelő színvonalú ügyfélszolgálati, kárrendezési tevékenység ellátására szolgáló helyiség(ek) tulajdoni, használati vagy bérleti joga, és

b) a folyamatos nyilvántartási, adatfeldolgozási és adatszolgáltatási rendszer kiépítése, illetve a működési kockázatok csökkentését szolgáló információs és ellenőrzési rendszer, valamint a rendkívüli helyzetek kezelésére vonatkozó terv,

c) az adatvédelmet szolgáló (kézi és gépi) irattározás feltételeinek kialakítása.

66. § (1) A biztosító tevékenységének megkezdésekor a biztosító részvénytársaságnak legalább olyan nagyságú jegyzett tőkével, a szövetkezetnek részjegytőkével, az egyesületnek induló tőkével, illetve a harmadik országbeli biztosító fióktelepének dotációs tőkével kell rendelkeznie, amely elegendő

a) a működés megkezdéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítására, valamint

b) a tevékenység megkezdésekor felvállalt kockázatokból adódó kötelezettségek teljesítésére (minimális biztonsági tőkerész).

(2) Az 58. § b) pontjában meghatározott pénzeszközök minimális értéke

a) biztosító részvénytársaságnál és harmadik országbeli biztosító fióktelepénél 100 millió forint,

b) biztosító szövetkezetnél 50 millió forint,

c) biztosító egyesületnél 1 millió forint.

(3) A biztosító (2) bekezdésben meghatározott pénzeszközeit a tevékenységi engedély kiadásáig kizárólag a működés e törvényben meghatározott feltételeinek megteremtése érdekében lehet felhasználni.

(4) A minimális biztonsági tőkerész értékét biztosítási ágazatonként és szervezettípusonként kell megállapítani a 125-128. §-ok előírásai szerint.

(5) Ha a biztosító az 5. § (6) bekezdésének b) és c) pontja szerinti vagyonkezelést végez, szavatoló tőkéje a 121. § (3) bekezdésében meghatározott minimális szavatoló tőke szükségletnek és 100 millió forintnak az összege.

(6) Ha a biztosító 2 milliárd forintot elérő vagy azt meghaladó értékben kezel magán-nyugdíjpénztári és önkéntes kölcsönös biztosító pénztári vagyont, szavatoló tőkéje összegének el kell érnie a 250 millió forintot és a kezelt magán-nyugdíjpénztári és önkéntes kölcsönös biztosító pénztári vagyon 2 milliárd forintot meghaladó részének 1 százaléka összegét. Ha a biztosító saját tőkéje az 1 milliárd forintot eléri, a kezelt magán-nyugdíjpénztári és önkéntes kölcsönös biztosító pénztári vagyon növekedése miatt a saját tőkét tovább növelni nem kell.

Az üzleti terv

67. § (1) Az üzleti terv tartalmazza a biztosítási tevékenység terjedelmét, továbbá a biztosítási szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítése szempontjából jelentőséggel bíró tényeket és adatokat, így különösen:

a) a művelni kívánt biztosítási ág és ágazat, illetve az ágazaton belüli kockázati csoport megnevezését,

b) a működési terület meghatározását,

c) a tevékenység megkezdéséhez szükséges tőke nagyságát és összetételét,

d) az igazgatási, értékesítési és kárrendezési hálózat kiépítésének igényét, becsült költségeit és az ezek finanszírozására szolgáló pénzügyi eszközöket, a segítségnyújtási tevékenységet folytatni szándékozó biztosító esetén a tervezett segítségnyújtási szolgáltatások teljesítésére rendelkezésre álló pénzügyi és egyéb eszközöket.

(2) Az üzleti tervnek tartalmaznia kell az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően a biztosító első 3 éves tevékenységére vonatkozó becslést

a) a működési költségekre, különös tekintettel a szerzési, igazgatási és kárrendezési költségekre,

b) a tervezett állomány darabszámára és állománydíjára termékenként,

c) a díjbevétel és a kárkifizetés termékenkénti várható alakulására,

d) a likviditási helyzet várható alakulására,

e) a biztosítási szerződésből eredő kötelezettségek és a minimális szavatoló tőke szükséglet, illetve a biztonsági tőke fedezetéhez szükséges pénzügyi eszközökre,

f) a tervezett mérlegadatokra.

(3) Az üzleti tervnek a (2) bekezdésben foglaltakon túl tartalmaznia kell a viszontbiztosításra vonatkozó terveket.

A jelzálog-hitelezési tevékenység feltételei

68. § (1) A biztosító a jelzálog-hitelezési tevékenység megkezdéséhez köteles a Felügyelet engedélyét kérni. Az engedélyezésre irányuló kérelemnek tartalmaznia kell:

a) az alapszabályt,

b) az üzleti tervet,

c) a tevékenység megkezdéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek igazolását,

d) annak igazolását, hogy a jelzálog-hitelezési tevékenység megkezdése után a szükséges szavatoló tőkével rendelkezik.

(2) A Felügyelet az engedély kiadását megtagadja, ha valószínűsíthető, hogy a biztosító a jelzálog-hitelezési tevékenység megkezdése után a biztosítási szerződéseiből eredő kötelezettségeit nem képes teljesíteni.

(3) A jelzáloghitelből eredő tőkekövetelés mértéke nem haladhatja meg a fedezetül szolgáló ingatlan hitelnyújtás alapját képező értékének (a továbbiakban: hitelbiztosítéki érték) 60 százalékát. A fedezetül szolgáló ingatlanra vonatkozó jelzálogjog érvényesíthetősége érdekében elidegenítési és terhelési tilalmat kell kikötni.

(4) A jelzáloghitel összege nem haladhatja meg az alapjául szolgáló életbiztosítási összeget.

(5) A hitelbiztosítéki érték megállapításának módszertani elveit külön jogszabály határozza meg. Ennek alapján a biztosító hitelbiztosítéki értékmegállapítási szabályzatot készít, amelyet a Felügyelet hagy jóvá.

69. § (1) A biztosítónak a jelzálog-hitelezési tevékenységgel összefüggő egyedi kockázatokat, a kintlévőségeket és a fedezeteket a (3) bekezdés szerinti módon minősíteni és értékelni kell.

(2) A biztosító jelzáloghitelt kizárólag életbiztosítási díjtartaléka 5 százalékát meg nem haladó mértékig nyújthat.

(3) A jelzálog-hitelezési tevékenységgel kapcsolatos kockázatok megállapításának, elemzésének, értékelésének, behatárolásának, kezelésének, csökkentésének és a kockázatvállalás ellenőrzésének részletes szabályait a pénzügyminiszter rendeletben állapítja meg.

(4) A jelzálog-hitelezési tevékenység megkezdéséhez és folytatásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket a Kormány rendeletben állapítja meg.

A harmadik országban székhellyel rendelkező biztosító, biztosításközvetítő által létesíteni kívánt fióktelep tevékenységének engedélyezése

70. § (1) Harmadik országbeli biztosító fióktelepe esetén a tevékenység megkezdésére vonatkozó engedély iránti kérelemnek - a 38. §-ban, az 50. §-ban, a 63. §-ban és a 66. §-ban foglaltak igazolásán túl - tartalmaznia kell:

a) a harmadik országban székhellyel rendelkező vállalkozás alapító okiratát, tevékenységi engedélyének másolatát, az előző 3 év auditált mérlegét,

b) a székhely szerinti állam felügyeleti hatóságának nyilatkozatát arról, hogy a Magyar Köztársaság területén történő fióktelep-alapítás nem ütközik a székhely szerinti állam jogszabályaiba, illetve nem veszélyezteti a kérelmező biztosító, biztosításközvetítő, szaktanácsadó működését.

(2) A harmadik országbeli biztosító fióktelepe esetén a tevékenységi engedélyt - az (1) bekezdésben foglalt feltételeken túl - a Felügyelet abban az esetben adja meg, ha

a) érvényes és hatályos, a felügyeleti hatóságok kölcsönös elismerésén alapuló - fióktelepekkel összefüggő kérdésekre is kiterjedő - nemzetközi együttműködési megállapodás van a Felügyelet és a kérelmező biztosító, biztosításközvetítő székhelye szerinti államban a felügyeleti hatóság(ok) között,

b) a kérelmező biztosító, biztosításközvetítő székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő pénzmosás elleni jogszabályi előírásokkal,

c) a kérelmező biztosító, biztosításközvetítő székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi előírásokkal,

d) a kérelmező biztosító, biztosításközvetítő rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelési szabályzattal,

e) a kérelmező biztosító, biztosításközvetítő nyilatkozik arról, hogy helytáll a fióktelep útján keletkezett kötelezettségeiért,

f) a kérelmező biztosító, biztosításközvetítő nyilatkozatban kötelezi magát arra, hogy a Magyar Köztársaság területén folytatott tevékenységre vonatkozó számláját magyarországi hitelintézetnél vezeti,

g) a kérelmező biztosító, biztosításközvetítő nyilatkozatban kötelezi magát arra, hogy a Magyar Köztársaság területén folytatott tevékenységére vonatkozó nyilvántartásokat a Magyar Köztársaság területén vezeti,

h) a kérelmező biztosító a 126. § (6) bekezdésében foglalt minimális biztonsági tőke összegével azonos értékű vagyoni eszközökkel rendelkezik és ennek egynegyedét biztosítékként letétbe helyezi,

i) a kérelmező biztosító benyújtja az általa alkalmazni kívánt általános szerződési feltételeket,

j) a Felügyelet által engedélyezésre kerülő általános képviselőt jelöl ki,

k) a kérelmező biztosító, illetve biztosításközvetítő székhelye és főirodája azonos országban van.

(3) A harmadik országban (székhellyel rendelkező biztosító, biztosításközvetítő által létesített fióktelep általános képviselője kizárólag az a személy lehet, aki megfelel az alábbi feltételeknek:

a) büntetlen előéletű,

b) szakmai alkalmassággal és üzleti megbízhatósággal rendelkezik,

c) legalább 5 éves biztosítási vagy állami gazdálkodási, illetve az államigazgatás pénzügyi és gazdasági területén szerzett vezetői gyakorlattal rendelkezik,

d) egyetemi vagy főiskolai végzettséggel rendelkezik.

(4) A harmadik országbeli biztosító fióktelepe köteles a biztonsági tőke fedezetét képező vagyoni eszközeit a Magyar Köztársaság területén elhelyezni, a minimális szavatoló tőke további fennmaradó részét fedező eszközöket pedig jogosult bármely tagállamban elhelyezni. Az (5) bekezdésben foglaltak alapján a választott felügyeleti hatóság jogosult ellenőrizni a fióktelep szavatoló tőke követelmény teljesítését valamennyi érintett tagállamban.

(5) Ha a harmadik országban székhellyel rendelkező biztosító több tagállamban kért vagy kapott engedélyt fióktelep létesítésére, akkor kérelmezheti, hogy a (2) bekezdés h) pontjában meghatározott letétet kizárólag az érintett tagállamok egyikében helyezze el. Ennek feltétele

a) a letétbe helyezés tényének megfelelő igazolása,

b) valamennyi érintett tagállam felügyeleti hatóságának hozzájárulása,

c) a választott illetékes felügyeleti hatóság indokolással történő megjelölése.

(6) A (2) bekezdés a) pontja szerinti megállapodások megkötéséről szóló tájékoztatót a Felügyelet a Pénzügyi Közlönyben teszi közzé.

(7) A Felügyelet nem rendszeres tájékoztatást kérhet a harmadik országbeli biztosító fióktelepétől a terjesztett biztosítási szerződési feltételekről és az ezzel összefüggő dokumentumokról annak igazolására, hogy azok megfelelnek a jogszabályoknak.

II. Fejezet

BEJELENTÉSI TÁRGYKÖRÖK

A biztosító, a független biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó bejelentési kötelezettségei

71. § (1) A biztosító köteles a Felügyeletnek 2 munkanapon belül bejelenteni, ha

a) fizetési kötelezettségét pénzügyi fedezet hiányában nem képes teljesíteni,

b) biztosítástechnikai tartalékai nem érik el a szükséges mértéket, vagy a biztosítástechnikai tartalékok fedezete nem kielégítő,

c) szavatoló tőkéje nem éri el a minimális szavatoló tőke, illetve a biztonsági tőke szintjét,

d) más vállalkozásban saját jegyzett tőkéjének 10 százalékát meghaladó részesedést szerez,

e) a vezető állású személyek, valamint az egyéb vezetők megválasztását, foglalkoztatását, illetve a személyükben történt változást,

f) székhelye megváltozott,

g) könyvvizsgálója megbízatása megszűnt,

h) hitelviszonyból származó kötelezettségeinek értéke meghaladja a jegyzett tőkéjének 5 százalékát.

(2) A biztosító köteles a Felügyeletnek 30 napon belül bejelenteni:

a) a jegyzett tőkéjének felemelését vagy leszállítását,

b) a biztosítóban 5 százalékot meghaladó, de a 111. § (1) bekezdése szerint engedélykötelesnek nem minősülő részesedés megszerzését,

c) a 89. § (1) bekezdés szerinti, a belső ellenőr személyére vonatkozó megállapodást,

d) a külön jogszabályban megállapított mértékű nagykockázatokat,

e) a nagykárokat,

f) külföldi állandó képviselete megnyitását, címének, fontosabb adatainak megváltozását vagy megszüntetését, illetve a vezető(k) személyének és adatainak megváltozását,

g) az alapszabály (alapító okirat) módosítását,

h) a tagállamokban megbízott kárrendezési megbízottjait, ezeknek a feladataik ellátásával összefüggő adatait, illetve az ezekben az adatokban bekövetkezett változásokat,

i) az alkusszal és a szaktanácsadóval kötött felelősségbiztosítási szerződés megszűnését,

j) a 49. § (2) bekezdésében foglalt nyilvántartásban az 5. számú melléklet 2. pontja a)-b) alpontjaiban meghatározott adatokban bekövetkezett változásokat,

k) a más biztosítóban, hitelintézetben, pénzügyi vállalkozásban, befektetési vállalkozásban vagy befektetési alapkezelőben szerzett, a befolyásoló részesedés minimális szintjénél kisebb részesedését,

l) könyvvizsgálójának megválasztását.

(3) A nagykockázatok és nagykárok határértékeit a pénzügyminiszter rendeletben állapítja meg.

72. § (1) A biztosító részvénytársaság a tudomásszerzést követő 15 munkanapon belül köteles a Felügyeletnek bejelenteni a tulajdoni viszonyaiban történt változásokat.

(2) A biztosító, ha befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződéseket köt, köteles az ilyen életbiztosításai mellé kínált eszközalapjait - azok bevezetését követő 15 munkanapon belül - a Felügyeletnek bejelenteni. A bejelentésnek tartalmaznia kell az indított eszközalap elnevezését és befektetési politikáját.

(3) Ha a biztosító valamely eszközalapjának megszüntetéséről határoz, akkor ezt a megszűnést követő 15 munkanapon belül köteles a Felügyeletnek bejelenteni. A bejelentésnek tartalmaznia kell az eszközalap elnevezését, a megszüntetés okát, az eszközök más alapokba való rendelésének módját, valamint az ügyfeleknek kiküldött tájékoztatót.

73. § (1) A biztosító, illetve a független biztosításközvetítő köteles a Felügyeletnek 15 munkanapon belül bejelenteni, ha a biztosításközvetítő tevékenységet végző természetes személy a 36. § (5) bekezdésében és a 229. § (1) bekezdésében meghatározott határidőn belül a 41. § (2), 48. § (4) bekezdésekben előírt végzettség, illetve szakképesítés megszerzését nem igazolta.

(2) A biztosító köteles haladéktalanul bejelenteni a Felügyeletnek, ha észleli, hogy a kiszervezett tevékenység végzése jogszabályba vagy a biztosítottak érdekeit veszélyeztető módon a kiszervezési szerződésbe ütközik.

(3) A biztosító felügyelő bizottságának elnöke - a bizottsági ülést követő 10 munkanapon belül - a Felügyeletnek megküldi azon jegyzőkönyveket, előterjesztéseket, illetve jelentéseket, amelyek a felügyelő bizottság által tárgyalt olyan napirendi pontokra vonatkoznak, amelynek tárgya a biztosító belső szabályzatainak súlyos megsértése vagy az irányításban, vezetésben észlelt súlyos szabálytalanság.

74. § (1) A biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezet köteles az 5. számú melléklet 1. B) a)-d) alpontjaiban foglalt adatokat és azok változásait a Felügyeletnek 30 napon belül bejelenteni.

(2) A független biztosításközvetítő és a szaktanácsadó köteles a Felügyeletnek 2 munkanapon belül bejelenteni

a) a független biztosításközvetítői tevékenységet irányító személyében, a vezető szaktanácsadó személyében történt változást, továbbá a felelősségbiztosítási szerződés megszűnését,

b) a székhely vagy telephely címének megváltozását.

(3) A független biztosításközvetítő az (1) bekezdésben foglaltakon túl köteles a Felügyeletnek 30 napon belül bejelenteni

a) a törzstőke (alaptőke) felemelését vagy leszállítását,

b) a 41. § (3) bekezdésében foglalt független biztosításközvetítői nyilvántartásban az 5. számú melléklet 2. pontja a)-b) alpontjaiban meghatározott adatokban bekövetkezett változásokat.

(4) A külföldi biztosító köteles a Felügyeletnek 30 napon belül bejelenteni magyarországi tartós képviseletének megnyitását, címének, fontosabb adatainak megváltozását vagy megszüntetését, illetve a vezető(k) személyének és adatainak megváltozását.

75. § (1) Ha a független biztosításközvetítő fióktelepen keresztül, illetve határon átnyúló tevékenységként első alkalommal másik tagállamban független biztosításközvetítői tevékenység végzését tervezi, köteles azt a Felügyeletnek előzetesen bejelenteni.

(2) A biztosító köteles bejelenteni a Felügyeletnek, ha másik tagállamban fióktelepet kíván létesíteni, valamint legkésőbb 1 hónappal a változást megelőzően írásban köteles bejelenteni a Felügyeletnek és a másik tagállam illetékes felügyeleti hatóságának, ha a működés során a 79. § (2) bekezdésének b)-f) pontjaiban meghatározott adatokban változás következik be.

(3) Ha a biztosító határon átnyúló tevékenységként első alkalommal kíván biztosítási tevékenységet végezni másik tagállam területén, köteles ezt a Felügyeletnek előzetesen bejelenteni és meghatározni a másik tagállamban végezni kívánt tevékenységeket.

(4) Ha a határon átnyúló tevékenység végzése során a 79. § (2) bekezdésének a)-b) pontjaiban meghatározott adatokban változás következik be, a biztosító köteles ezt a Felügyeletnek bejelenteni, amelynek eljárására a 79. § (2) bekezdésében és a 80. § (1) bekezdésében foglaltak az irányadók.

Az ügymenet kiszervezésének feltételei

76. § (1) A biztosító - az adatvédelmi előírások betartása mellett - az ügymenetének bármely elemét kiszervezheti, kivéve a 6. számú melléklet I. pontjában foglaltakat. A 6. számú melléklet I. pontjában foglalt tilalom nem terjed ki a ki nem szervezhető feladatok teljesítéséhez szükséges szakértői szolgáltatások igénybevételére. A termékértékesítés más általi végzése nem minősül az ügymenet kiszervezésének.

(2) Az ügymenet kiszervezésének feltétele, hogy az irányítási és ellenőrzési jog megmaradjon a biztosítónál.

(3) A biztosító a 6. számú melléklet II. pontjában felsorolt tevékenységek kiszervezését köteles a Felügyeletnek a negyedéves adatszolgáltatás keretében bejelenteni. A bejelentésnek tartalmaznia kell a kiszervezés tényét, a kiszervezett tevékenységet végző nevét és címét, valamint a kiszervezés időtartamát.

77. § (1) A kiszervezett tevékenységet a Felügyelet a tevékenységet végzőnél ugyanazon módon és eszközökkel vizsgálhatja, mintha a tevékenységet a biztosító végezné.

(2) A kiszervezett tevékenységgel harmadik személynek okozott bármely kárért a biztosító felel.

(3) A biztosító felelős azért, hogy a kiszervezett tevékenységet végző a tevékenységet a jogszabályi előírások betartásával és a tőle elvárható gondossággal végezze. Amennyiben a biztosító észleli, hogy a kiszervezett tevékenység végzése jogszabályba vagy a szerződésbe ütközik, haladéktalanul köteles felszólítani a kiszervezett tevékenységet végzőt, hogy tevékenységét a jogszabálynak, illetve a szerződésnek megfelelően végezze. Amennyiben a felszólítás ellenére a kiszervezett tevékenységet végző a tevékenységet továbbra is jogszabálysértő, illetve ismételten vagy súlyosan szerződésszegő módon végzi, a biztosító köteles a szerződést azonnali hatállyal felmondani.

(4) Amennyiben a Felügyelet észleli, hogy a biztosító a (3) bekezdésben foglalt kötelezettségének nem tett eleget, a tevékenység kiszervezését megtilthatja.

(5) Aki egyidejűleg végez kiszervezett tevékenységet több biztosító részére, az köteles az így tudomására jutott tényt, adatot, információt elkülönítetten - az adatvédelmi előírások betartásával - kezelni.

(6) A biztosító nem szervezheti ki a tevékenységet olyan szervezethez,

a) amelyben a biztosító vezető tisztségviselőjének vagy e vezető tisztségviselő közeli hozzátartozójának tulajdonosi részesedése van, vagy

b) amelynek a biztosító vezető tisztségviselője vagy e tisztségviselő közeli hozzátartozója vezető tisztségviselője.

(7) A (6) bekezdésben előírt korlátozást nem kell alkalmazni, amennyiben a biztosító és a kiszervezett tevékenységet végző tulajdonosa azonos, vagy a kiszervezett tevékenységet végző a biztosító tulajdonosa, vagy a kiszervezett tevékenységet végző a biztosító tulajdonában áll, illetve azonos tulajdonosi csoportba tartoznak.

78. § (1) A kiszervezésre vonatkozó szerződésnek tartalmaznia kell:

a) a kiszervezett tevékenység végzése során a tevékenységet végző tudomására jutott biztosítási titok megőrzésére vonatkozó kötelezettséget, felelősséget és a titok megtartása érdekében teendő intézkedéseket;

b) a kiszervezett tevékenységet végző hozzájárulását a kiszervezett tevékenységnek a biztosító belső ellenőre, könyvvizsgálója és a Felügyelet által történő ellenőrzéséhez;

c) a kiszervezett tevékenységet végző felelősségét a tevékenység megfelelő színvonalon történő végzéséért;

d) az elvárt, a tevékenység végzésének minőségére vonatkozó részletes követelményeket;

e) a biztosító részéről történő azonnali hatályú felmondás lehetőségét a kiszervezett tevékenységet végző által történő jogszabálysértő tevékenység, illetve ismételt vagy súlyos szerződésszegés esetén.

(2) Az ügymenet kiszervezési szerződésben a biztosító köteles előírni, hogy bármely típusú felügyeleti ellenőrzés esetén a vele szerződő fél köteles a felügyeleti ellenőrzést végzőknek az ügymenet kiszervezéssel kapcsolatos valamennyi adatot, dokumentumot, információt megadni. Amennyiben a kiszervezett tevékenység keretében a biztosító ügyfeleinek személyes adatát továbbítja a kiszervezett tevékenységet végzőhöz, úgy a szerződésben rögzíteni kell az adatfeldolgozás rendjét és az adatvédelem szabályait.

(3) Amennyiben a kiszervezett tevékenység keretében a biztosító az ügyfeleinek személyes adatát továbbítja a kiszervezett tevékenységet végzőhöz, úgy a kiszervezett tevékenységet végző a biztosító adatfeldolgozójának minősül.

A másik tagállamban történő biztosítói fióktelep létesítés szabályai

79. § (1) A biztosító köteles bejelenteni a Felügyeletnek, ha másik tagállamban fióktelepet kíván létesíteni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentésnek tartalmaznia kell:

a) annak a tagállamnak a megnevezését, ahol a biztosító a fióktelepet kívánja létesíteni,

b) a fióktelep szervezeti felépítésére, irányítására, ellenőrzési rendjére vonatkozó iratokat,

c) a végezni kívánt tevékenységek megnevezését,

d) az üzleti tervet,

e) a fióktelep irányítását ellátó felelős személyek, meghatalmazott képviselők megnevezését,

f) a fióktelep címét,

g) a kézbesítési megbízott megnevezését.

(3) Ha a Felügyelet rendelkezésére álló adatok szerint a bejelentő biztosító felépítési, irányítási, ellenőrzési rendje és pénzügyi helyzete megfelel a jogszabályi előírásoknak, a bejelentés kézhezvételétől számított 3 hónapon belül a Felügyelet köteles írásban tájékoztatni a másik tagállam illetékes felügyeleti hatóságát. Erről egyidejűleg köteles értesíteni a bejelentő biztosítót is.

(4) A (3) bekezdésben foglalt tájékoztatásban a Felügyelet igazolja, hogy a fióktelepet létesítő biztosító rendelkezik a megfelelő szavatoló tőkével.

80. § (1) A Felügyelet a 79. § (3) bekezdésében foglalt tájékoztatást megtagadja, ha a biztosító a 79. § (2) bekezdésében felsorolt adatokat nem közli, illetve a bejelentő biztosító felépítési, irányítási, ellenőrzési rendje és pénzügyi helyzete nem felel meg a jogszabályi előírásoknak. Ha a Felügyelet a (2) bekezdésben foglalt tájékoztatást megtagadja, legkésőbb 3 hónapon belül köteles határozatban közölni a bejelentő biztosítóval.

(2) A másik tagállam illetékes felügyeleti hatósága a 79. § (3) bekezdésében foglalt tájékoztatás kézhezvételétől számított 2 hónapon belül a Felügyeletet tájékoztatja azon feltételekről, amelyek keretében a fióktelep tevékenységét végezheti. Ezt a tájékoztatást a Felügyelet a biztosító részére továbbítja.

(3) A fióktelep a (2) bekezdés szerinti tájékoztatás kézhezvételét követően, illetve a tájékoztatásra rendelkezésre álló 2 hónapos időtartam lejártát követően hozható létre és kezdheti meg működését.

(4) Ha a működés során a 79. § (2) bekezdésének b)-g) pontjaiban meghatározott adatokban változás következik be, a biztosító legkésőbb 1 hónappal a változást megelőzően írásban köteles erről tájékoztatni a Felügyeletet és a másik tagállam illetékes felügyeleti hatóságát annak érdekében, hogy a felügyeleti hatóságok a 79. § (3) bekezdésében meghatározott hatáskörüket megfelelően gyakorolhassák.

A határon átnyúló tevékenység végzésének szabályai

81. § (1) Ha a biztosító határon átnyúló tevékenységként első alkalommal kíván biztosítási tevékenységet végezni másik tagállam területén, köteles ezt a Felügyeletnek előzetesen bejelenteni és meghatározni a másik tagállamban vállalni tervezett kockázatokat.

(2) A Felügyelet az (1) bekezdés szerinti bejelentés kézhezvételétől számított 1 hónapon belül tájékoztatja a másik tagállam illetékes felügyeleti hatóságát arról, hogy

a) a biztosító mely ágazatokra rendelkezik tevékenységi engedéllyel,

b) milyen ágazatokban kíván tevékenykedni a másik tagállam területén,

c) a biztosító rendelkezik-e a megfelelő szavatoló tőkével.

A Felügyelet a tájékoztatást köteles egyidejűleg közölni a bejelentő biztosítóval is.

(3) A Felügyelet a (2) bekezdésben foglalt tájékoztatást megtagadja, ha a biztosító az (1) bekezdésben foglaltakat nem közli, illetve a bejelentő biztosító felépítési, irányítási, ellenőrzési rendje és pénzügyi helyzete nem felel meg a jogszabályi előírásoknak. Ha a Felügyelet a (2) bekezdésben foglalt tájékoztatást megtagadja, ezt legkésőbb 1 hónapon belül köteles határozatban közölni a bejelentő biztosítóval.

(4) A biztosító a tevékenységét a Felügyelet tájékoztatásának kézhezvételét követő napon kezdheti meg a másik tagállamban.

(5) Ha a működés során a (2) bekezdés a)-b) pontjaiban meghatározott adatokban változás következik be, a biztosító az (1) bekezdésben előírtak szerint a változás bekövetkeztétől számított 15 napon belül köteles bejelenteni a Felügyeletnek, amelynek eljárására a (2)-(3) bekezdésekben foglaltak az irányadók.

82. § (1) Ha a másik tagállam illetékes felügyeleti hatósága arról tájékoztatja a Felügyeletet, hogy a székhelyén bejegyzett biztosító első alkalommal kíván biztosítási tevékenységet végezni határon átnyúló szolgáltatás keretében, a Felügyelet tájékoztatja a biztosítót a biztosítási tevékenységre vonatkozó magyar szabályozásról.

(2) A Felügyelet nem rendszeres tájékoztatást kérhet a biztosítótól a terjesztett biztosítási szerződési feltételekről és az ezzel összefüggő dokumentumokról annak igazolására, hogy a szerződések megfelelnek a nemzeti jogszabályoknak.

III. Fejezet

A BIZTOSÍTÓ VEZETŐ ÁLLÁSÚ SZEMÉLYEIRE ÉS EGYÉB VEZETŐIRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

A vezető állású személy

83. § (1) Biztosítónál vezető állású személynek az nevezhető ki, illetve az választható meg, akinek személyét a megválasztás, illetve a kinevezés tervezett időpontját 30 nappal megelőzően a biztosító a Felügyeletnek bejelentette, és a Felügyelet az engedélyt megadta. A Felügyelet köteles a vezető állású személy megválasztását, illetve kinevezését engedélyező vagy azt elutasító határozatát a benyújtástól, illetve a hiányok pótlásától számított 30 napon belül meghozni.

(2) Az engedélyt megadottnak kell tekinteni, ha a Felügyelet a kérelem kézhezvételét követő 30 napon belül azt nem utasítja el, az engedélyezési eljárást nem függeszti fel, vagy a hiánypótlás érdekében nem intézkedik.

(3) Biztosítónál vezető állású személy kizárólag olyan személy lehet, aki

a) büntetlen előéletű,

b) szakmai alkalmassággal és üzleti megbízhatósággal rendelkezik,

c) legalább 5 éves biztosítási vagy vállalati gazdálkodási, illetve az államigazgatás pénzügyi és gazdasági területén szerzett vezetői gyakorlattal rendelkezik (az előírt szakmai gyakorlat befejezése nem eshet az engedély iránti kérelem benyújtását 10 évvel megelőző időpontnál korábbi időpontra),

d) felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezik,

e) biztosítónál nem tevékenykedik könyvvizsgálóként.

(4) A biztosító felügyelő bizottságának tagjai közül a (3) bekezdés c), illetve d) pontjaiban foglaltak kizárólag a felügyelő bizottság elnökére nézve kötelezőek.

(5) Akivel szemben a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény XV. fejezetének VII. és VIII. címében, a XVII. és XVIII. fejezetében meghatározott bűncselekmény miatt az ügyész vádat emelt, vagy külföldön az illetékes hatóság vádat emelt olyan vagyon elleni vagy gazdasági bűncselekmény miatt, amely a magyar jog szerint büntetendő, a büntetőeljárás jogerős befejezéséig vezető állású személyként nem foglalkoztatható, illetve az ilyen feladatok általa történő ellátását fel kell függeszteni.

(6) A Felügyelet indokolt esetben a kötelezettségszegés súlyának figyelembevételével kezdeményezheti a vezető állású személy felmentését.

Az ügyvezető

84. § (1) A biztosító ügyvezetőjének az nevezhető ki, illetve az választható meg, aki megfelel a vezető állású személyekre vonatkozó, a 83. §-ban meghatározott általános követelményeknek és a biztosítóval - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - munkaviszonyban áll.

(2) A 300 millió forint éves díjbevételt el nem érő biztosító egyesület az ügyvezetőt megbízási jogviszony keretében is foglalkoztathatja.

(3) Cégjegyzésre - ideértve a bankszámla feletti rendelkezést is - és a biztosító nevében a biztosítási tevékenységgel kapcsolatos kötelezettségvállalásra

a) részvénytársasági vagy szövetkezeti formában működő biztosító esetén két igazgatósági tag, illetve két ügyvezető,

b) harmadik országbeli biztosító fióktelepe esetében két vezető állású személy együttesen jogosult.

(4) A 300 millió forint éves díjbevételt elérő biztosító, egyesület esetén az egyesület képviseletére két ügyvezető együttesen jogosult.

(5) A (3) és (4) bekezdés szerinti együttes aláírási jog - a biztosító igazgatósága által jóváhagyott belső szabályzatban rögzített eljárási rend szerint - együttes aláírási jogként átruházható. A biztosító ügyfelének kérésére a biztosító nevében kötelezettséget vállaló személy aláírási jogát meghatározó belső szabályzatot be kell mutatni.

Az egyéb vezetők

85. § (1) A biztosító a biztosítási tevékenység folytatásához a (6) bekezdésben foglalt kivétellel

a) vezető biztosításmatematikust (aktuáriust),

b) vezető jogtanácsost,

c) számviteli rendért felelős vezetőt,

d) belső ellenőrzési vezetőt (belső ellenőrt),

e) ha az 1. számú mellékletben meghatározott nem életbiztosítási ág A) részének 1. és 2. számú ágazatába, valamint 18. számú ágazatába tartozó fedezet betegséggel és balesettel összefüggő szolgáltatást is tartalmaz, vagy a 2. számú mellékletben meghatározott életbiztosítási ágba tartozó tevékenységet folytat, vezető orvost (a továbbiakban: egyéb vezetők)

köteles foglalkoztatni.

(2) Egyéb vezetőnek az nevezhető ki, akinek személyét a kinevezés tervezett időpontját 30 nappal megelőzően a biztosító a Felügyeletnek bejelentette, és az engedélyt a Felügyelet megadta. A Felügyelet köteles az egyéb vezető megválasztását, illetve kinevezését engedélyező vagy azt elutasító határozatát a benyújtástól, illetve a hiánypótlástól számított 30 napon belül meghozni.

(3) Az engedélyt megadottnak kell tekinteni, ha a Felügyelet a kérelem kézhezvételét követő 30 napon belül azt nem utasítja el, az engedélyezési eljárást nem függeszti fel, vagy a hiánypótlás érdekében nem intézkedik.

(4) Az egyéb vezetők legfeljebb 2 részvénytársaságnál tölthetnek be ilyen pozíciót.

(5) A törvény 126. § (4) bekezdésének b) pontjában foglalt feltételeknek eleget tevő biztosító egyesület legalább ügyvezetőt köteles foglalkoztatni.

(6) A 300 millió forint éves díjbevételt el nem érő biztosító egyesület az (1) bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott egyéb vezetőket megbízási jogviszony keretében is foglalkoztathatja, vagy e tevékenység ellátásával más - az adott tevékenység ellátására a 86. § (1) bekezdésének a)-d) pontjaiban, a 87. § (1) bekezdésének a)-e) pontjaiban és a 88. § (1) bekezdésének a)-e) pontjaiban előírtaknak megfelelő személlyel rendelkező - szervezetet is megbízhat, belső ellenőrt pedig nem köteles alkalmazni. Ezen egyesület esetében az (1) bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott egyéb vezetőként a Felügyelet az egyesület viszontbiztosítását ellátó biztosító egyéb vezetőinek igénybevételét is elfogadhatja.

(7) A 86. § (1) bekezdésének b) pontjában, a 87. § (1) bekezdésének c) pontjában, a 88. § (1) bekezdésének c) pontjában és a 89. § (2) bekezdésének b) pontjában előírt szakmai gyakorlat befejezése nem eshet az egyéb vezető kinevezését, illetve alkalmazását 10 évvel megelőző időpontnál korábbi időpontra.

(8) A Felügyelet indokolt esetben, a kötelezettségszegés súlyának figyelembevételével kezdeményezheti az egyéb vezetők felmentését.

(9) Az (1) bekezdés a)-c) pontjai szerinti egyéb vezetők jogviszonyának megszüntetéséhez a felügyelő bizottság előzetes tájékoztatása szükséges.

(10) Az (1) bekezdés a)-d) pontjai szerinti egyéb vezetőket - tanácskozási joggal - a biztosító közgyűlésének felelősségi területüket érintő napirendi pontjai tárgyalására meg kell hívni.

(11) A Kártalanítási Számlát kezelő szervezet a Számla kezelésével kapcsolatos tevékenység végzésére az (1) bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott egyéb vezetőket köteles alkalmazni.

A biztosító vezető biztosításmatematikusa (aktuáriusa)

86. § (1) A biztosító vezető biztosításmatematikusaként (aktuáriusaként) az alkalmazható, aki

a) szakirányú egyetemi végzettséggel és külön jogszabályban meghatározott biztosításmatematikusi (aktuáriusi) képesítéssel rendelkezik;

b) legalább 5 éves, biztosítónál, a Felügyeletnél, a biztosításmatematikusok (aktuáriusok) vagy biztosításközvetítők, szaktanácsadók szakmai érdekvédelmi szervénél, biztosításközvetítői tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetnél, biztosító könyvvizsgálójánál szerzett gyakorlattal vagy biztosítási szaktanácsadói szakmai gyakorlattal rendelkezik;

c) büntetlen előéletű;

d) szakmai alkalmassággal és üzleti megbízhatósággal rendelkezik;

e) a biztosítóval munkaviszonyban áll.

(2) A biztosító vezető biztosításmatematikusa (aktuáriusa) aláírásával igazolja:

a) az éves beszámolóban szereplő tartalékok képzésének és mértékének helyességét,

b) a szavatoló tőke szükséglet számításának helyességét,

c) az életbiztosítási ág befektetési hozamának felosztását,

d) a díjkalkulációk szakmai helyességét,

e) az a)-d) pontokra vonatkozó adatok, valamint a tartalékok helytállóságát.

(3) A (2) bekezdésben foglaltakon túl a biztosító vezető biztosításmatematikusa igazolja, hogy a rendelkezésre álló adatok elégségesek, teljesek és összehangoltak voltak, az alkalmazott módszerek a kockázatok természetének megfeleltek.

(4) A biztosító vezető biztosításmatematikusa az éves beszámolóval együtt ahhoz kapcsolódóan benyújtja a Felügyeletnek a biztosító éves külön aktuáriusi jelentését.

(5) Az aktuáriusi jelentés tartalmi követelményeit a pénzügyminiszter rendeletben állapítja meg.

A biztosító vezető jogtanácsosa

87. § (1) A biztosító vezető jogtanácsosa az lehet, aki

a) állam- és jogtudományi egyetemi végzettséggel rendelkezik,

b) jogi szakvizsgát és biztosítási szakjogászi vizsgát tett,

c) legalább 5 éves, biztosítónál, az államigazgatás pénzügyi, illetve gazdasági területén, a biztosítók vagy biztosításközvetítők, szaktanácsadók szakmai érdekvédelmi szervénél, biztosításközvetítői tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetnél szerzett biztosításszakmai gyakorlattal vagy biztosítási szaktanácsadói szakmai gyakorlattal rendelkezik,

d) büntetlen előéletű,

e) szakmai alkalmassággal és üzleti megbízhatósággal rendelkezik,

f) a biztosítóval munkaviszonyban áll.

(2) A biztosító vezető jogtanácsosa ellenőrzi és aláírásával igazolja, hogy a Felügyelethez engedélyezésre benyújtott vagy a bejelentési kötelezettség alapján megküldött okmányok a jogszabályoknak megfelelnek.

A biztosító számviteli rendjéért felelős vezetője

88. § (1) A biztosító számviteli rendjéért felelős vezetője kizárólag az lehet, aki

a) szakirányú egyetemi vagy főiskolai végzettséggel,

b) mérlegképes könyvelői szakképesítéssel,

c) legalább 5 éves, biztosítónál, az államigazgatás pénzügyi, illetve gazdasági területén, a biztosítók, biztosításközvetítők, szaktanácsadók szakmai érdekvédelmi szervénél, biztosításközvetítői tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetnél szerzett számviteli gyakorlattal vagy biztosítási szaktanácsadói szakmai gyakorlattal rendelkezik,

d) büntetlen előéletű,

e) szakmai alkalmassággal és üzleti megbízhatósággal rendelkezik,

f) a biztosítóval munkaviszonyban áll.

(2) A biztosító számviteli rendjéért felelős vezetője ellenőrzi és a biztosító első számú vezetője mellett aláírásával igazolja a Felügyeletnek beküldött, a 143. §-ban meghatározott eszköznyilvántartás, a 146. §-ban és a 172. §-ban meghatározott éves beszámoló, éves és negyedéves jelentés helytállóságát.

A biztosító belső ellenőrzésének vezetője (belső ellenőre)

89. § (1) A biztosító részvénytársaság és a szövetkezet, valamint a 300 millió forint éves díjbevételt elérő vagy meghaladó biztosító egyesület köteles belső ellenőrt alkalmazni. Az ilyen biztosítók - ha ugyanazon személyt alkalmazzák belső ellenőrként - kötelesek írásban megállapodni a tekintetben, hogy a belső ellenőr kölcsönös alkalmazása ellen nem emelnek kifogást. A megállapodást a Felügyeletnek 30 napon belül meg kell küldeni.

(2) A biztosító belső ellenőrzési szervezetének vezetője (belső ellenőre) kizárólag az lehet, aki

a) szakirányú egyetemi vagy főiskolai végzettséggel,

b) legalább 5 éves, biztosítónál, az államigazgatás pénzügyi, illetve gazdasági területén, a biztosítók, biztosításközvetítők, szaktanácsadók szakmai érdekvédelmi szervénél, biztosításközvetítői tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetnél szerzett szakmai gyakorlattal vagy biztosítási szaktanácsadói szakmai gyakorlattal rendelkezik,

c) büntetlen előéletű,

d) szakmai alkalmassággal és üzleti megbízhatósággal rendelkezik,

e) a biztosítóval munkaviszonyban áll.

(3) A biztosítónál működő belső ellenőrzési vezető (belső ellenőr) feladata kizárólag

a) a biztosító belső szabályzatoknak megfelelő működésének, valamint

b) a biztosítási tevékenységnek a törvényesség, a biztonság, az áttekinthetőség és a célszerűség szempontjából történő vizsgálatára terjed ki.

(4) A belső ellenőrzés vezetőjének (belső ellenőrnek) - a (3) bekezdésben foglaltakon túlmenően - a biztosító által a Felügyelet részére adott jelentések és adatszolgáltatások tartalmi helyességét és teljességét is legalább negyedévente ellenőrizni kell.

(5) A belső ellenőrzés vezetője (belső ellenőr) jelentéseit mind a felügyelő bizottság, mind az igazgatóság részére köteles megküldeni. A belső ellenőrzés vezetője (belső ellenőr) jelentéseit köteles magyar nyelven is elkészíteni és a felügyeleti ellenőrzés alkalmával az ellenőrzést végzők rendelkezésére bocsátani.

A biztosító vezető orvosa

90. § (1) A biztosító vezető orvosa kizárólag az lehet, aki

a) orvosi diplomával,

b) orvosi alap-szakképesítéssel,

c) legalább 5 éves biztosítási szakmai gyakorlattal rendelkezik,

d) büntetlen előéletű,

e) a biztosítóval munkaviszonyban vagy tartós megbízási jogviszonyban áll.

(2) A biztosító vezető orvosa felelős

a) a biztosítási termékek és szabályzatok orvosi szakszerűségéért,

b) a biztosító egészségi kockázat és kárszakértői munkájának szakszerűségéért.

Szakmai alkalmasság és üzleti megbízhatóság

91. § (1) A kérelmezőnek kell bizonyítania a szakmai alkalmasságot és az üzleti megbízhatóságot.

(2) A szakmai alkalmasság és üzleti megbízhatóság igazolásának módját a kérelmező megválaszthatja, azonban a Felügyelet egyéb, pontosan meghatározott iratok (okmányok) benyújtását írhatja elő.

(3) A szakmai alkalmasság és üzleti megbízhatóság bizonyításának sikertelenségét a Felügyeletnek határozattal kell megállapítania.

(4) Nem lehet szakmailag alkalmasnak és üzletileg megbízhatónak minősíteni azt a személyt, aki

a) befolyásoló részesedéssel rendelkezik (vagy rendelkezett), illetve vezető állású személy, vagy egyéb vezető (vagy az volt) egy olyan biztosítónál, biztosításközvetítőnél vagy pénzügyi intézménynél,

aa) amely esetében a fizetőképtelenséget kizárólag felügyeleti szerve által alkalmazott intézkedéssel lehetett elkerülni, és akinek személyes felelősségét e helyzet kialakulásáért jogerős bírósági vagy hatósági határozat megállapította, vagy

ab) amelyet fel kellett számolni, és akinek személyes felelősségét e helyzet kialakulásáért jogerős bírósági vagy hatósági határozat megállapította; vagy

b) súlyosan vagy ismételten megsértette e törvény vagy más, a biztosítási tevékenységre vonatkozó jogszabály előírásait és emiatt vele szemben a Felügyelet 5 évnél nem régebben kelt jogerős határozatában a kiszabható legmagasabb összegű bírságot alkalmazta, illetve a bíróság 5 évnél nem régebben kelt jogerős határozatában felelősségét megállapította.

(5) A Felügyelet a szakmai alkalmasság és üzleti megbízhatóság fennállásának megállapítása érdekében az illetékes külföldi hatóságot közvetlenül megkeresheti.

IV. Fejezet

A BIZTOSÍTÁSI TEVÉKENYSÉG MÓDOSÍTÁSA

A biztosítási tevékenység módosításának engedélyezése

92. § (1) Ha a biztosító a már engedélyezett biztosítási ágazaton vagy kockázati csoporton túl tevékenységét más ágazatra vagy más kockázati csoportra kívánja kiterjeszteni, köteles ehhez a Felügyelet engedélyét kérni. Az engedélyezésre irányuló kérelemnek tartalmaznia kell

a) a módosított alapszabályt,

b) a módosított üzleti tervet, kivéve a 67. § (1) bekezdésének c) pontjában foglaltakat,

c) a módosított tevékenységhez szükséges feltételek meglétének igazolását,

d) annak igazolását, hogy a tevékenység módosítása után a szükséges szavatoló tőkével rendelkezik.

(2) A tevékenység módosítására vonatkozó engedély kiadását a Felügyelet megtagadja, ha valószínűsíthető, hogy a biztosító a tevékenység módosítása után a biztosítási szerződéseiből eredő kötelezettségeit nem képes teljesíteni.

Az állományátruházás

93. § (1) A biztosítási állomány - az átadó és az átvevő biztosító közötti megállapodás alapján - a Felügyelet engedélyével, a biztosítási szerződések feltételeinek változatlanul hagyása mellett, részben vagy egészben átruházható a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező biztosítóra, másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosítóra, annak fióktelepére, valamint harmadik országban székhellyel rendelkező biztosító tagállamban létesített fióktelepére. Az állományátruházáshoz nem szükséges a biztosítottak, szerződő felek hozzájárulása. Az állományátruházással - a Felügyelet engedélyének időpontjától a biztosítási állományt átvevő biztosító válik a szerződés alanyává, illetve az ügyfelek személyes adatai és üzleti titkai tekintetében adatkezelővé.

(2) A másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosító Magyar Köztársaság területén lévő fióktelepének biztosítási állománya részben vagy egészben átruházható a másik tagállam felügyeleti hatóságának engedélyével.

94. § (1) Az állományátruházás engedélyezése iránti kérelemnek tartalmaznia kell

a) az átruházandó állomány pontos meghatározását, az átruházásra kerülő állomány szerződési feltételeit,

b) az átruházó és az átvevő állományátadásra és -átvételre irányuló jognyilatkozatát,

c) az átruházandó állományhoz kapcsolódó biztosítástechnikai tartalékok és azok fedezetének megjelölését,

d) az állományátruházás időpontját, ellenértékét,

e) abban az esetben, ha az átvevő biztosító székhelye a Magyar Köztársaság területén van, annak bemutatását, hogy az átvevő biztosító rendelkezik a saját állományához tartozó minimális szavatoló tőkén túl az átvett állományhoz szükséges minimális szavatoló tőkével.

(2) Az állományátruházást engedélyező felügyeleti hatóság megkeresi az átvevő biztosító felügyeleti hatóságát, kérve annak igazolását, hogy az átvevő biztosító szavatoló tőkéje az állomány átvétele után is eléri a minimális szavatoló tőke szintjét.

(3) Ha az átvevő biztosító felügyeleti hatósága a (2) bekezdés szerint kért igazolást a megkeresés kézhezvételétől számított 3 hónapon belül nem küldi meg, az igazolás megadottnak tekintendő.

(4) Az állományátruházási engedély iránti kérelmet a Felügyelet elutasítja, ha

a) az (1) bekezdésben meghatározottak nem teljesülnek, vagy

b) egyébként valószínűsíthető, hogy az állományátruházás következtében a biztosítottak érdeke sérülne.

(5) A Felügyelet az állományátruházásra vonatkozó engedélyt a kötelezettségvállalás tagállama illetékes hatóságainak beleegyezését követően adhatja meg.

(6) Tagállamban létesített biztosító részére történő állományátruházás esetén az (1) bekezdés c) pontja szerinti igazolást az átvevő biztosító székhelye szerinti felügyeleti hatóság adja ki.

(7) Ha a Felügyelet által megkeresett hatóság a megkeresés kézhezvételétől számított 3 hónapon belül nem válaszol, azt az állományátruházás engedélyezéséhez való beleegyezésnek kell tekinteni.

(8) Tagállamból érkező állományátruházással kapcsolatos megkeresés esetén a Felügyelet 3 hónapon belül tájékoztatja a tagállam felügyeleti hatóságát arról, hogy az átruházáshoz hozzájárul-e, valamint, hogy az átvevő rendelkezik-e az állomány átvétele után is az előírt szavatoló tőkével.

95. § (1) A Felügyelet az állományátruházás engedélyezéséről szóló határozatát köteles 2 országos napilapban közzétenni.

(2) A szerződésállományt átvevő biztosító - az engedélyező határozat kézhezvételétől, biztosítók egyesülése esetén a cégbírósági vagy megyei (fővárosi) bírósági nyilvántartásba való bejegyzéstől számított 30 napon belül köteles az átadásról minden érintett szerződő felet írásban értesíteni a szerződéskötés nyelvén. A szerződő fél az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül az átvevő biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozatával a szerződését - 30 napra - felmondhatja.

(3) Biztosítók egyesülése, beolvadása, szétválása esetén az értesítési kötelezettség és a felmondási jog szempontjából az állományátruházásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

V. Fejezet

BIZTOSÍTÁSI TERMÉKEK

A biztosítási szerződés minimális tartalmi követelményei

96. § A biztosítási szerződésnek tartalmaznia kell:

a) a biztosítási esemény meghatározását, az alkalmazott kizárásokat,

b) a biztosítási esemény bejelentésének módját, határidejét,

c) a díjfizetésre, illetve a biztosítottnak, szerződő félnek, kedvezményezettnek a szerződésből eredő jogaira és kötelezettségeire, azok teljesítésének módjára, idejére, teljesítésük elmaradásának következményeire vonatkozó rendelkezéseket,

d) a biztosító szolgáltatásának megjelölését, a teljesítés módját, idejét, külön feltételeit, a biztosító mentesülésének vagy szolgáltatása korlátozásának feltételeit,

e) értékkövetés esetén annak részletes szabályait,

f) a szerződés megszűnése esetére a biztosított, szerződő fél, kedvezményezett jogainak és a biztosító kötelezettségeinek ismertetését,

g) betegség-, baleset- és felelősségbiztosítás esetén - ha járadékfizetéssel jár - a járadék tőkésítésére vonatkozó szabályokat,

h) az egyes igények elévülési idejét,

i) az életbiztosításnál, ha maradékjog (így különösen visszavásárlási érték), illetve életbiztosítási kötvénykölcsön nyújtásra lehetőség van, azok részletes szabályait,

j) a befektetési egységhez kötött életbiztosítások befektetéseinek elhelyezéséről és értékéről való napi tájékozódási lehetőséget,

k) a személyes adatok kezelésére vonatkozó elvi és gyakorlati tudnivalókat,

l) a biztosító, illetve fióktelep címét,

m) a biztosítottnak járó többlethozam jóváírásának rendjét.

A biztosítási termékek terjesztése

97. § (1) A biztosítási termékek terjesztése nem engedélyköteles.

(2) Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási termék esetében jogszabály eltérő szabályokat is megállapíthat.

(3) Ha a biztosítási termék közvetítése során a közvetítés körülményeiben a biztosító jogszabálysértést - ideértve a biztosítási termék független biztosításközvetítő igénybevételével történő terjesztése során észlelt jogszabálysértést is - észlel, haladéktalanul köteles intézkedni a jogszabálysértés megszüntetése iránt.

A termékterv

98. § (1) A biztosítónak valamennyi terjeszteni kívánt termék esetében a 4. számú mellékletben foglaltak szerint terméktervet kell készíteni.

(2) A terméktervnek tartalmaznia kell az ügyvezető, a vezető jogtanácsos, a vezető biztosításmatematikus (aktuárius) és az érintett biztosítási ág vezetőjének aláírását.

99. § (1) Az életbiztosítási, baleset- és betegségbiztosítási (egészségbiztosítási) termék díjkalkulációjában, a tartalékolásnál és a járadékszámításoknál alkalmazható technikai kamatláb maximális mértékét a pénzügyminiszter rendeletben állapítja meg.

(2) A másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosító fióktelepe útján, vagy határon átnyúló szolgáltatás keretében terjesztett, az (1) bekezdésben meghatározott termékekre a technikai kamatláb maximális mértékének tekintetében a székhely szerinti tagállam szabályozása az irányadó.

100. § (1) Az életbiztosítási ág matematikai tartalékai befektetési többlethozamának legalább 80 százalékát a biztosítottaknak vissza kell juttatni. A visszajuttatás mértéke nem lehet alacsonyabb a biztosítási szerződésben foglaltaknál.

(2) A többlethozam visszajuttatásának mértékéről és módjáról a biztosító köteles a Felügyelet részére az aktuáriusi jelentésben tájékoztatást adni.

A biztosítási termék terjesztésének felfüggesztése, megtiltása

101. § (1) Ha a Felügyelet a termék terjesztésének megkezdését követően megállapítja, hogy

a) a termék vagy a terjesztés körülményei jogszabálysértőek, illetve nyilvánvalóan sértik a biztosítottak (szerződő felek, kedvezményezettek stb.) érdekeit, vagy

b) a díjkalkuláció nem tesz eleget a biztosításmatematikai elveknek, vagy

c) a biztosító nem, vagy nem a 4. számú mellékletnek megfelelően készítette el a terméktervet,

a jogszabálysértés, az érdeksérelem, a hiba, illetve a hiányosság megszüntetésére kötelezi a biztosítót határidő tűzésével. Indokolt esetben a Felügyelet a termék terjesztését felfüggesztheti.

(2) Ha a Felügyelet a biztosítási termék terjesztését felfüggeszti, döntését köteles a felfüggesztő határozat meghozatalát követő 10 napon belül 2 országos napilapban közzétenni.

102. § (1) A termék terjesztését a Felügyelet megtiltja, ha a biztosító a 101. § (1) bekezdésében foglalt felszólításnak nem tesz eleget.

(2) Ha a Felügyelet a termék terjesztését megtiltotta, döntését köteles a termék terjesztését megtiltó határozat meghozatalát követő 10 napon belül 2 országos napilapban közzétenni.

NEGYEDIK RÉSZ

EGYES BIZTOSÍTÁSTÍPUSOK KÜLÖNÖS SZABÁLYAI

A jogvédelmi biztosítás különös szabályai

103. § (1) Ha a biztosító jogvédelmi biztosítási tevékenységet kíván folytatni, akkor a tevékenységi engedély megadása iránti kérelemben [63. § (2) bekezdés] vagy a biztosítási tevékenység módosításának engedélyezése iránt benyújtott kérelemben [92. § (1) bekezdés] nyilatkoznia kell, hogy a jogvédelmi biztosítási tevékenység végzése során:

a) a jogvédelmi ágazat kárainak rendezésével, illetve az ezzel kapcsolatos jogi tanácsadással foglalkozó alkalmazottai ugyanilyen vagy hasonló tevékenységet nem folytatnak a biztosító által művelt másik ágazat részére vagy más, az 1. számú melléklet A) részében meghatározott bármely ágazatot művelő más biztosító számára, illetve a biztosítóban az ezen alkalmazottak felett utasítási joggal rendelkező vezető állású személy nem rendelkezhet utasítási joggal más biztosítási ágazatba tartozó károk rendezésével kapcsolatban, vagy

b) a biztosító a jogvédelmi biztosítási szerződésben név és székhely szerint megjelölt más vállalkozást bíz meg a jogvédelmi ágazat kárainak rendezésével, illetve az ezzel kapcsolatos jogi tanácsadással, vagy

c) a jogvédelmi biztosítási szerződés tartalmazza a biztosított azon jogát, hogy a biztosítási esemény bekövetkezését követően egy általa választott jogi képviselőt bízhat meg érdekei védelmével.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott megoldás választása esetén a károk rendezésével csak részvénytársaság, korlátolt felelősségű társaság vagy egy külföldi székhelyű, jogvédelmi biztosítási károk rendezésével foglalkozó vállalkozás fióktelepe bízható meg, feltéve, hogy a biztosítóval nem áll semmilyen pénzügyi, kereskedelmi vagy adminisztratív kapcsolatban, illetve egyéb olyan közvetlen vagy közvetett kapcsolatban, amely a kárrendezés pártatlanságát befolyásolhatja, illetve egyéb tevékenysége nem veszélyezteti a kárrendezési pártatlanságát.

(3) Amennyiben a (2) bekezdésben meghatározott jogilag elkülönült szervezet más biztosítóval pénzügyi, kereskedelmi vagy adminisztratív kapcsolatban áll, akkor e vállalkozásnak a vezető tisztségviselői és a jogvédelmi károk rendezésével, illetve az ezzel kapcsolatos jogi tanácsadással foglalkozó alkalmazottai ugyanilyen vagy hasonló tevékenységet más, az 1. számú melléklet A) részében meghatározott bármely ágazatot művelő biztosító részére nem végezhetnek. A jogvédelmi ágazat kárainak rendezésével, illetve az ezzel kapcsolatos jogi tanácsadással nem bízható meg egy olyan másik biztosító, amely nemcsak jogvédelmi biztosítással foglalkozik. A jogvédelmi biztosító és a kárrendezéssel megbízott más vállalkozás közötti információátadásnak olyan módon, olyan adatokra kiterjedően kell történnie, amely nem ad lehetőséget arra, hogy a jogvédelmi biztosító az így rendelkezésre álló adatokat más biztosítási szerződésekkel kapcsolatos károk rendezése során felhasználhassa.

(4) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott megoldás választása esetén a biztosító csak a biztosított kifejezett, írásban vagy más bizonyítható módon tett kérésére ajánlhat jogi képviselőt, azt követően, hogy a biztosított nem kívánt élni a jogi képviselő szabad megválasztásának jogával. A biztosító ebben az esetben legalább három jogi képviselőt köteles ajánlani a biztosított részére. A jogvédelmi biztosító és a jogi képviselő közötti információátadásnak olyan módon, olyan adatokra kiterjedően kell történnie, amely nem ad lehetőséget arra, hogy a jogvédelmi biztosító az így rendelkezésre álló adatokat más biztosítási szerződésekkel kapcsolatos károk rendezése során felhasználhassa.

(5) A biztosító az (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott megoldások közül egyszerre kettőt vagy hármat is követhet azzal, hogy egy biztosítási jogviszony esetében csak egy megoldás alkalmazása lehetséges.

(6) Az (1)-(5) bekezdések csak arra a biztosítóra alkalmazandók, amely a jogvédelmi biztosítási ágazat mellett más nem életbiztosítási ágazatban is tevékenykedik.

(7) Jogvédelmi biztosítás esetén a biztosítási szerződési feltételeknek a 96. §-ban foglaltakon túlmenően tartalmazniuk kell

a) a biztosított jogát arra, hogy bármely bírósági vagy államigazgatási eljárásban vagy az ilyen eljárás megkezdését megelőzően, az eljárás elkerülését elősegítő eljárás során szabadon megválaszthatja jogi képviselőjét, amennyiben az érdekeinek védelme, illetve képviselete céljából szükséges,

b) egy pártatlanságot biztosító egyeztető eljárás meghatározását, amelyet a biztosító és a biztosított között a biztosító szolgáltatásával kapcsolatban keletkezett véleményeltérés esetén a feleknek követniük kell. Amennyiben az egyeztető eljárás eredménye a biztosítottra kedvező, az eljárás költségét a biztosító viseli, ellenkező esetben a biztosított és a biztosító a saját költségét viseli. A biztosítási szerződés eltérő rendelkelése hiányában véleményeltérés esetén a biztosított egy általa választott ügyvédhez fordulhat. Amennyiben az ügyvéd a biztosított álláspontját fogadja el, a biztosító köteles ennek megfelelően eljárni,

c) a biztosított jogát arra, hogy amennyiben a b) pontban jelzett eljárás nem vezet eredményre, akkor a biztosítási szerződéssel kapcsolatos érdekei védelmében szabadon megválaszthatja jogi képviselőjét,

d) a biztosított írásban vagy más bizonyítható módon történő tájékoztatását arról, hogy a biztosítóval keletkezett véleményeltérés esetén megilletik a b) és c) pontokban meghatározott jogok,

e) azon eljárás szabályait, amelyet abban az esetben követnek a felek, ha a biztosító szolgáltatási kötelezettsége beálltának alapjául szolgáló esemény során két vagy több ellenérdekű fél ugyanannál a biztosítónál rendelkezik jogvédelmi, illetve felelősségbiztosítási szerződéssel,

f) az arról való tájékoztatást, hogy az (1) bekezdés a)-c) pontjai közül a jogvédelmi biztosítási tevékenység során mely feltétel áll fenn.

(8) Ha a biztosító és a biztosított között a biztosító szolgáltatásával kapcsolatban véleményeltérés keletkezik, a biztosító köteles írásban tájékoztatni a biztosítottat a (7) bekezdés a)-c) pontjában foglaltakról.

(9) Az (1)-(8) bekezdésben foglaltak nem alkalmazandók

a) a tengeri hajók használatából eredő vagy az e használattal kapcsolatos peres ügyekre vagy kockázatokra vonatkozó jogvédelmi biztosításra,

b) a felelősségbiztosítást művelő biztosító azon tevékenységére, amelyet biztosítottja védelme vagy képviselete érdekében a felelősségbiztosítási szerződés alapján folytat, amennyiben ezt a tevékenységet a biztosító egyidejűleg saját érdekében is végzi,

c) a segítségnyújtási tevékenységet folytató biztosító által kifejtett jogvédelmi tevékenységre, amennyiben ezt a tevékenységet nem a biztosított lakóhelyén vagy szokásos tartózkodási helye szerinti országban, hanem más országban gyakorolják, és ez egy olyan szerződés részét képezi, amely csak az utazás, vagy a lakóhelyétől vagy szokásos tartózkodási helyétől való távollét során bajba jutott személyeknek nyújtott segítségre vonatkozik. Ebben az esetben a szerződésben fel kell tüntetni, hogy a jogvédelmi szolgáltatás csak az előzőekben meghatározott körre korlátozódik és a segítségnyújtási szolgáltatáshoz kapcsolódik.

(10) Külön meghatalmazás alapján a biztosítónak a jogvédelmi ágazat kárainak rendezésével, illetve az ezzel kapcsolatos jogi tanácsadással foglalkozó alkalmazottai, illetve a biztosító által a jogvédelmi ágazat kárainak rendezésével, illetve az ezzel kapcsolatos jogi tanácsadással megbízott vállalkozás képviseletére jogosult személyek - amennyiben törvény másként nem rendelkezik - bármely államigazgatási vagy bírósági eljárásban elláthatják a biztosított képviseletét.

104. § Ha a jogvédelmi biztosítás más kockázatokat is fedező biztosítási szerződés részét képezi, akkor a jogvédelmi biztosításnak külön, az ügyfelek számára felismerhetően elkülönülő részt kell képeznie a biztosítási szerződésen belül. A biztosító az ügyfeleinek átadásra kerülő valamennyi dokumentumon köteles felhívni a figyelmet a jogvédelmi biztosítási fedezet létére, illetőleg a biztosító a biztosítási díj meghatározása során külön is köteles feltüntetni a jogvédelmi biztosítási fedezet díját, abban a pénznemben, amelyben a szerződő fél a biztosítási díj megfizetésére köteles.

A biztosítási szerződéskötési kötelezettség

105. § (1) Biztosítási szerződéskötési kötelezettség a 7. számú mellékletben, illetve más, törvényben meghatározott esetekben írható elő.

(2) A biztosító köteles a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási termék eredményelszámolását és biztosítástechnikai tartalékainak állományadatait más biztosítási terméktől számvitelileg elkülöníteni.

(3) A Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozó Nyilvántartó és Választási Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) nyilvántartást vezet a forgalmi engedéllyel ellátott gépjárművekre megkötött kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződésekről, és a kiadott előzetes fedezetigazolásokról (kötvénynyilvántartás).

(4) A kötvénynyilvántartás tartalmazza a biztosított üzemben tartó, a jármű és a szerződés alább felsorolt adatait:

a) a szerződő (biztosított) nevét (cégnevét), születési idejét, anyja nevét és lakcímét (telephelyét),

b) a gépjármű forgalmi rendszámát és alvázszámát,

c) rendszámváltozás esetén annak időpontját és a korábbi rendszámot,

d) a biztosító nevét, a kötvény azonosítóját (kötvényszám),

e) a kockázatviselés kezdetének időpontját, megszűnése esetén annak dátumát és a megszűnés okát,

f) a biztosítónak a tagállamokban kijelölt kárrendezési megbízottjának nevét és címét.

(5) A Hivatal a (4) bekezdés a)-e) pontjaiban felsorolt adatokat a biztosítási jogviszony megszűnését követő 7 évig kezeli.

(6) A Hivatal a (4) bekezdés f) pontjában meghatározott adatot a biztosító a 107. § (6) bekezdésében szabályozott bejelentéséig kezeli.

106. § (1) A kötvénynyilvántartásból adatot igényelhet

a) a 105. § (4) bekezdésének b), c) és e) pontjaira nézve bármely, gépjármű-felelősségbiztosítást művelő biztosító;

b) saját szerződésének adatai tekintetében a 105. § (4) bekezdésének a)-e) pontjaira nézve a szerződő (biztosított);

c) a nyilvántartás teljes adattartalma tekintetében - feladatainak teljesítése céljából - a Kártalanítási Számla kezelője, a Nemzeti Iroda, a Zöldkártya Levelező, az Információs Központ és a rendőrség;

d) az Egészségbiztosítási Alapot megillető megtérítési követelések érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság.

(2) A biztosító az általa a kötvénynyilvántartásnak továbbított adatok teljes körét megismerheti.

(3) A károsult jogának vagy jogos igényének érvényesítése céljából igényelheti a szerződő (biztosított) nevét (cégnevét) és lakcímét (telephelyét).

107. § (1) A biztosító és a Hivatal a gépjármű üzemben tartó kötelező felelősségbiztosítási fedezetének meglétét, a biztosítási szerződés adatait a közúti közlekedési nyilvántartásnak és a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási kötvénynyilvántartásnak a Hivatal által végzett összekapcsolása útján létrejött adatállománya alapján ellenőrzi. Az összekapcsolás útján létrejött adatállomány más célra nem használható fel és azt az ellenőrzés elvégzése után 180 nappal meg kell semmisíteni.

(2) A biztosító a Hivatalt - informatikai rendszerén keresztül - haladéktalanul köteles értesíteni a biztosítási szerződés megkötéséről, az előzetes fedezetigazolás kiadásáról, illetve köteles a Hivatal részére a 105. § (4) bekezdés a)-e) pontjaiban megjelölt adatokat továbbítani.

(3) A biztosító köteles a Hivatalt - informatikai rendszerén keresztül - haladéktalanul értesíteni, amennyiben az előzetes fedezetigazolás vagy a korábban megkötött kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés megszűnt. A biztosító köteles a biztosítási szerződés megszűnéséről az üzemben tartót 15 napon belül értesíteni, amennyiben az díjnemfizetés miatt következett be.

(4) Az eredeti tulajdonos (üzemben tartó) köteles a forgalomból való kivonást, illetve a tulajdonjog átruházását igazoló okiratokat a biztosítónál 15 napon belül bemutatni. A biztosító az érdekmúlással megszűnt szerződésről az okiratok bemutatását követően haladéktalanul köteles - informatikai rendszerén keresztül - a Hivatalt értesíteni.

(5) A biztosító a Hivatal részére továbbítja az általa az egyes tagállamokban kijelölt kárrendezési megbízottjainak nevét és címét.

(6) A kárrendezési megbízott megbízásának megszűnése esetén a biztosító köteles e tényt a Hivatalnak haladéktalanul bejelenteni.

108. § A nyilvántartással érintett személyes adatok tekintetében az adatkezelő a Hivatal.

109. § (1) A gépjármű-felelősségbiztosítást művelő biztosítók Információs Központot működtetnek. Az Információs Központ a károsult kérésére haladéktalanul tájékoztatást ad a következő adatokról:

a) a károkozó gépjármű felelősségbiztosítójának neve, címe,

b) a biztosítási kötvény azonosítója (kötvényszám),

c) a biztosítónak a károsult lakóhelye szerinti országban lévő kárrendezési megbízottjának neve és címe.

(2) Az Információs Központ együttműködik a más tagállamokban működő információs központokkal annak érdekében, hogy a károsult az (1) bekezdésben foglalt adatokat a balesetet követő hét év során

a) a lakóhelye szerinti tagállam információs központjától,

b) a gépjármű állandó telephelye szerinti tagállam információs központjától, vagy

c) a baleset helyszíne szerinti tagállam információs központjától

késedelem nélkül megkapja.

(3) Az e törvényben szabályozott adatigénylések teljesítése során az Információs Központ jogosult személyes adatot továbbítani a tagállamok, illetve egyéb olyan államok területére, amelyek a magyar jog szabályainak megfelelő szintű védelmet biztosító adatvédelmi joggal rendelkeznek.

110. § A biztosító kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási terméke eredményelszámolásának és adatszolgáltatásának szabályait a pénzügyminiszter rendeletben állapítja meg.

ÖTÖDIK RÉSZ

A BIZTOSÍTÓ TULAJDONOSAIRA, VALAMINT VEZETŐIRE ÉS ALKALMAZOTTAIRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

I. Fejezet

RÉSZESEDÉSSZERZÉSI SZABÁLYOK

A részesedésszerzés engedélyezése

111. § (1) Aki biztosító részvénytársaságban olyan mértékű részesedést kíván szerezni, amellyel eléri vagy meghaladja a befolyásoló részesedés mértékét, vagy befolyásoló részesedését úgy kívánja módosítani, hogy tulajdoni részesedése vagy szavazati joga elérje vagy meghaladja a 20, 33, 50 vagy 75 százalékos határértéket, köteles a szerződés megkötéséhez a Felügyelet előzetes engedélyét beszerezni. A tulajdonjoghoz, illetve a szavazati joghoz kapcsolódó, annak arányát meghaladó előnyöket biztosító megállapodás kizárólag a Felügyelet engedélyével köthető.

(2) A kérelemnek tartalmaznia kell a biztosító megnevezését, a megszerezni kívánt részesedés - a 3. § 5. és 40. pontját is figyelembe vevő - arányát, továbbá a (3) bekezdésben foglaltak megállapításához szükséges adatokat.

(3) A részesedésszerzés feltétele, hogy a kérelmező

a) a jegyzett tőke, illetve részjegyek értékének befizetéséhez megfelelő nagyságú tőkével,

b) szakmai alkalmassággal és üzleti megbízhatósággal,

c) a kérelem benyújtását megelőző 3 év során megfelelő gazdasági eredménnyel rendelkezzen,

d) közvetlen részesedésszerzés esetén a részesedésszerzéshez szükséges tőke pénzbeli részét a Magyar Köztársaságban bejegyzett hitelintézetnél helyezze el,

e) külföldi székhelyű kérelmező esetében kézbesítési megbízottal rendelkezzen,

f) nyilatkozzék a szükséges okirati bizonyíték csatolásával, hogy a megszerezni kívánt részesedéshez szükséges összeg törvényes jövedelméből származik,

g) nyilatkozzék arról, hogy milyen - az Szmt. szerinti - függő és jövőbeni kötelezettségei vannak, továbbá

h) teljes bizonyító erejű magánokiratban nyilatkozzék arra vonatkozóan, hogy hozzájárul az engedély iránti kérelem és az ahhoz mellékelt iratokban foglaltak valódiságának a Felügyelet által megkeresett szervek útján történő ellenőrzéséhez.

(4) A részesedésszerzés engedélyezése iránti kérelemhez a (2) bekezdésben foglaltakon túl mellékelni kell:

a) a tulajdonszerzésre, illetve a szavazati joghoz kapcsolódó jelentős előnyöket biztosító megállapodásra tett szerződéses ajánlatot,

b) a kérelmező alapító okiratát,

c) a kérelmező vállalkozás 30 napnál nem régebbi cégkivonatát, külföldi vállalkozás és egyesület esetében a nyilvántartásba vételt igazoló okiratot vagy igazolást arról, hogy a vállalkozást bejegyezték,

d) a kérelmező természetes személy büntetlen előéletére vonatkozó - 3 hónapnál nem régebbi - hivatalos okiratot, amelyet az állandó lakóhelye szerinti hatóság bocsátott ki,

e) 30 napnál nem régebbi hivatalos okiratot arra vonatkozóan, hogy a kérelmezőnek az adóhatósággal, vámhatósággal, illetve társadalombiztosítási szervvel szemben tartozása nincs, amelyet természetes személy esetén az állandó lakóhely szerinti, egyéb személy esetén a székhely szerinti hatóság bocsátott ki,

f) a kérelmező vállalkozásban befolyásoló részesedéssel rendelkező természetes személy a 3. § 3. pontjában meghatározott azonosító adatait, illetve büntetlen előéletére vonatkozó - 30 napnál nem régebbi - igazolást.

(5) Ha a kérelmezők között befolyásoló részesedést szerezni kívánó külföldi biztosító, hitelintézet vagy befektetési társaság van, a (3)-(4) bekezdésekben foglaltakon kívül az alapítási engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a székhely szerint illetékes állam felügyeleti hatóságának arra vonatkozó igazolását, illetve nyilatkozatát, hogy a vállalkozás a tevékenység végzésére vonatkozó szabályok betartásával működik.

112. § (1) A 111. § (1) bekezdésében meghatározott részesedés megszerzésére irányuló szerződés megkötésére vonatkozó engedély megadását a Felügyelet az engedély iránti kérelem benyújtásától számított 3 hónapon belül elutasítja, ha a kérelmező

a) természetes személy büntetett előéletű,

b) jogi helyzete nem tisztázott,

c) tulajdonosi háttere nem tisztázott, vagy nem állapítható meg,

d) vagyoni, üzleti helyzete nem szilárd,

e) súlyosan vagy ismételten megsértette e törvény vagy más, a biztosítókra vonatkozó jogszabály előírásait,

f) nem rendelkezik szakmai alkalmassággal és üzleti megbízhatósággal,

g) pénzügyi, gazdasági helyzete az ajánlat tárgyát képező részesedésszerzés nagyságához viszonyítva nem minősíthető megfelelőnek,

h) nem bizonyítható a részesedésszerzéshez felhasznált pénzeszközök eredetének törvényessége vagy a pénzeszközök tulajdonosaként megjelölt személy adatainak valódisága.

(2) A Felügyelet a 111. § (3) bekezdésében meghatározott feltételek igazolása vagy ellenőrzése céljából a részesedést szerezni kívánó személy székhelye vagy lakóhelye szerinti illetékes hatósághoz fordulhat.

(3) Az engedély iránti kérelem benyújtásának elmulasztása, a kérelem elutasítása, a bejelentési kötelezettség elmulasztása, illetve az adatszolgáltatás megtagadása esetén a részesedésszerzésre vagy az előny biztosítására irányuló szerződésből származó szavazati jogok gyakorlását a Felügyelet a megfelelő törvényes feltételek biztosításáig megtilthatja.

(4) A tulajdonszerzéshez, illetve a szavazati joghoz kapcsolódó engedélyeztetni kívánt szerződésből származó jogok az engedély iránti kérelemnek a Felügyelet által történt kézhezvételétől számított 3 hónap elteltétől gyakorolhatók, kivéve, ha a Felügyelet a (3) bekezdésben meghatározott jogával él.

113. § (1) A biztosító részvénytársaságban a 111. § (1) bekezdésében meghatározott mértékű tulajdoni részesedéssel vagy szavazati joggal rendelkező személy köteles a Felügyeletnek a szerződéskötést megelőzően 15 munkanappal bejelenteni, ha

a) befolyásoló részesedését teljes egészében meg kívánja szüntetni, vagy

b) tulajdoni részesedését, szavazati jogát, vagy az előnyt biztosító szerződését úgy kívánja módosítani, hogy tulajdoni részesedése vagy szavazati joga a 20, 33, 50 vagy 75 százalékos határérték alá csökkenjen.

(2) A bejelentésnek az (1) bekezdés b) pontja esetén tartalmaznia kell a fennmaradó tulajdoni részesedést, a szavazati jog mértékét vagy a jelentős előnyt biztosító szerződés módosítását is.

114. § (1) A szerződés megkötését követő 30 napon belül írásban köteles értesíteni a Felügyeletet, aki biztosító részvénytársaságban

a) befolyásoló részesedést szerzett;

b) befolyásoló részesedését úgy módosította, hogy

- a tulajdoni részesedése vagy szavazati joga eléri a 20, 33, 50 vagy 75 százalékos határértéket, vagy

- tulajdoni részesedése vagy szavazati joga már nem éri el a 20, 33, 50 vagy 75 százalékos határértéket, vagy

c) tulajdoni részesedéshez, illetve a szavazati joghoz kapcsolódó, előnyöket biztosító megállapodást kötött vagy az ilyen megállapodást módosította.

(2) A biztosító részvénytársaság 15 munkanapon belül köteles a Felügyeletet írásban tájékoztatni, ha tudomást szerez a 111. §-ban meghatározott arányú részesedés, szavazati jog megszerzéséről, elidegenítéséről, illetve módosulásáról.

(3) A biztosító részvénytársaság - éves belső adatszolgáltatása keretében - köteles a Felügyeletnek megküldeni a 111. §-ban meghatározott arányú részesedéssel rendelkező részvényesei nevét, valamint a tőkerész nagyságát.

II. Fejezet

A VEZETŐK ÉS ALKALMAZOTTAK TEVÉKENYSÉGÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

115. § A biztosító vezető állású személyei, egyéb vezetői, valamint alkalmazottai munkaviszonyuk (megbízatásuk) fennállása alatt és annak megszűnése után kötelesek a biztosítási titkot megtartani. Ezen személyek a tevékenységükkel összefüggésben birtokukba jutott - a biztosító működésével és a biztosító ügyfeleivel kapcsolatos információt vagy adatot kizárólag tevékenységi körükben eljárva, a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban, annak céljaira használhatják fel. A tevékenységükkel összefüggésben birtokukba jutott ilyen információkat, adatokat nem használhatják fel arra, hogy maguk vagy más személy részére közvetlen vagy közvetett módon előnyt szerezzenek, illetve, hogy a biztosítónak vagy az ügyfélnek hátrányt okozzanak.

116. § (1) A biztosító vezető állású személyei, egyéb vezetői (83. § és 85. §), valamint érdemi ügyintézői kötelesek a biztosítónak bejelenteni, ha ők vagy közeli hozzátartozójuk (Ptk. 685. § b) pontja) a biztosítóval szerződéses kapcsolatba lépni kívánó félnél befolyásoló részesedéssel, a megkötendő szerződésben más érdekeltséggel rendelkeznek vagy a biztosítóval szerződéses kapcsolatba lépni kívánó félnél igazgatósági, illetve felügyelő bizottsági tisztséget viselnek. Ilyen esetben a nevezettek e döntés előkészítésében és meghozatalában nem vehetnek részt (összeférhetetlenség).

(2) A biztosító vezető állású személyei, egyéb vezetői, valamint érdemi ügyintézői kinevezésükkor (megválasztásukkor) kötelesek írásbeli nyilatkozatot tenni a biztosító részére arról, hogy ők vagy közeli hozzátartozójuk a biztosítónál, más biztosítónál, biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezetnél, vagy biztosítási szaktanácsadással foglalkozó gazdálkodó szervezetnél rendelkeznek-e, illetve ha igen, mekkora és milyen névértékű közvetlen vagy közvetett tulajdoni hányaddal vagy ezek által kibocsátott értékpapírral.

(3) A (2) bekezdésben foglalt személyek, a (2) bekezdésben foglalt helyzetek beálltáról, valamint az abban bekövetkezett változásokról 2 munkanapon belül írásbeli nyilatkozatot kötelesek tenni a biztosítónak.

(4) Az (1)-(3) bekezdések alapján tett bejelentésekről és nyilatkozatokról a biztosító köteles nyilvántartást vezetni.

HATODIK RÉSZ

A BIZTOSÍTÓ MŰKÖDÉSI FELTÉTELEI

I. Fejezet

A BIZTOSÍTÁSTECHNIKAI TARTALÉK, A SZAVATOLÓ TŐKE ÉS A BIZTONSÁGI TŐKE SZABÁLYAI

A biztosítástechnikai tartalékok

117. § (1) A biztonságos üzletmenet érdekében a biztosítónak a mérleg fordulónapján fennálló, várható kötelezettségei teljesítésére, a károk ingadozására, valamint a várható biztosítási veszteségekre biztosítástechnikai tartalékokat kell képeznie.

(2) Biztosítástechnikai tartaléknak minősülnek:

a) a meg nem szolgált díjak tartaléka;

b) a matematikai tartalékok, ezen belül:

1. az életbiztosítási díjtartalék,

2. a betegségbiztosítási díjtartalék,

3. a balesetbiztosítási járadéktartalék,

4. a felelősségbiztosítási járadéktartalék;

c) a függőkár tartalékok, ezen belül:

1. a bekövetkezett és bejelentett károk tartaléka (tételes függőkár tartalék),

2. a bekövetkezett, de még be nem jelentett károk tartaléka (IBNR);

d) az eredménytől függő díj-visszatérítési tartalék;

e) az eredménytől független díj-visszatérítési tartalék;

f) a káringadozási tartalék;

g) a nagy károk tartaléka;

h) a törlési tartalék;

i) a befektetési egységekhez kötött (unit-linked) életbiztosítások tartaléka;

j) az egyéb biztosítástechnikai tartalékok.

A biztosítástechnikai tartalékok képzése

118. § (1) A biztosítástechnikai tartalékot a biztosítónak olyan mértékben kell képeznie, hogy az a viszontbiztosításba nem adott kockázatokból származó kötelezettsége folyamatos és tartós teljesítésére - az ésszerűség és a biztosítási tevékenység tapasztalatai alapján - előreláthatóan fedezetet nyújtson. Az életbiztosításokra - a tiszta kockázati életbiztosítások, illetve a haláleseti kockázatot is tartalmazó biztosítások kockázati részének kivételével - a biztosítástechnikai tartalékokat a viszontbiztosításba adott kockázatokra is meg kell képezni.

(2) A nem életbiztosítási ág esetében a biztosítónak a bruttó biztosítástechnikai tartalékok legalább 2 százalékát meg kell képeznie, függetlenül a viszontbiztosításba adott kockázat arányától.

(3) Hitel- és kezesi biztosítást végző biztosítónak a 119. § (3) bekezdésében foglalt módon a kockázat terjedelmével arányosan külön tartalékot kell képeznie.

(4) Együttbiztosítás esetén a biztosítástechnikai tartalékokat az együttbiztosításban részt vevők kockázatvállalásukból eredő kötelezettségeiknek megfelelő mértékben képzik.

119. § (1) A biztosítástechnikai tartalékokat ágazatonként kell a mérleg fordulónapjával képezni.

(2) A matematikai tartalék év végére várható értékének eszközfedezetét folyamatosan, de legalább negyedévenként az előre látható kötelezettségeket figyelembe véve meg kell teremteni, és folyamatosan fenn kell tartani annak érdekében, hogy az év végére a szükséges tartalékkal azonos nagyságú, a befektetési előírásoknak megfelelő eszközfedezet a biztosító rendelkezésére álljon.

(3) A biztosítástechnikai tartalékok tartalmát, képzésének és felhasználásának rendjét a pénzügyminiszter rendeletben szabályozza.

(4) A biztosító köteles az életbiztosítások esetében a biztosítástechnikai tartalékok képzésénél alkalmazott elvek és módszerek megismerését - az ügyfél kérésére - lehetővé tenni.

120. § Az e törvény hatálybalépését követően megkötött életbiztosítási szerződések díjának - ésszerű aktuáriusi feltételezések mellett - elegendőnek kell lenniük a biztosító valamennyi, e szerződésekkel összefüggésben felmerülő kötelezettségének teljesítésére, illetve a megfelelő biztosítástechnikai tartalékok képzésére.

A biztosító szavatoló tőkéje

121. § (1) A szavatoló tőke a biztosítónak a 123. § szerint korrigált saját tőkéje, amely arra szolgál, hogy a biztosító akkor is teljesíteni tudja kötelezettségeit, ha erre a beszedett díjak, illetve a biztosítástechnikai tartalékok nem nyújtanak fedezetet.

(2) A biztosítónak a biztosítási szerződésből eredő kötelezettségei mindenkori teljesíthetősége érdekében biztosítási áganként folyamatosan legalább annyi szavatoló tőkével kell rendelkeznie, mint az általa folytatott biztosítási tevékenység terjedelmének megfelelő minimális szavatoló tőke szükséglet.

(3) A biztosító minimális szavatoló tőke szükségletének számítási módját a 8. számú melléklet tartalmazza.

122. § (1) Az a harmadik országban székhellyel rendelkező biztosító, amely az Európai Unió több tagállamában kért vagy kapott fióktelep tevékenységére vonatkozó engedélyt, kérelmezheti, hogy

a) fióktelepei szavatoló tőkéjét, illetve minimális szavatoló tőke szükségletét az Európai Unió területén folytatott teljes tevékenysége alapján összevontan határozhassa meg;

b) a 70. § (2) bekezdésének h) pontjában foglalt letétet kizárólag egy érintett tagállamban helyezze el;

c) fióktelepei biztonsági tőkéjének fedezetét bármely olyan tagállamban jogosult legyen tartani, ahol tevékenységet folytat.

(2) Az (1) bekezdés a)-c) pontjaiban felsorolt kedvezmények kizárólag együttesen nyújthatók. Az engedély iránti kérelmet minden érintett tagállam illetékes felügyeleti hatóságához be kell nyújtani. Az engedély iránti kérelemben meg kell jelölni azt a tagállamot, amelynek illetékes felügyeleti hatósága az engedély megadása esetén a biztosító Európai Unió területén folytatott tevékenységének pénzügyi felügyeletét a továbbiakban ellátja. Az illetékes felügyeleti hatóság megválasztásának indokát a kérelemben közölni kell.

(3) Az (1) bekezdés a)-c) pontjaiban felsorolt kedvezményekre vonatkozó felügyeleti engedély attól az időponttól lép hatályba, amikor a választott felügyeleti hatóság tájékoztatja az érintett tagállamok felügyeleti hatóságait a pénzügyi felügyelet ellátásának megkezdéséről.

(4) A Felügyelet a harmadik országbeli biztosító magyarországi fióktelepe pénzügyi felügyeletének ellátásához szükséges adatokról tájékoztatja a választott felügyeleti hatóságot.

(5) Az (1) bekezdés a)-c) pontjaiban felsorolt kedvezmények kizárólag az összes érintett tagállam felügyeleti hatóságának együttes engedélyével adhatók meg és bármelyik érintett tagállam felügyeleti hatóságának döntése alapján vissza kell vonni őket.

A szavatoló tőke elemei

123. § (1) A szavatoló tőkét a (2)-(3) bekezdésekben foglaltaknak megfelelően, az élet- és a nem életbiztosítási ágra elkülönítetten kell meghatározni.

(2) A szavatoló tőke a következő tőkeelemekből áll:

a) a befizetett jegyzett tőke, illetve biztosító egyesület vagy szövetkezet esetén a tényleges alaptőke, ha a következő feltételek fennállnak:

aa) az egyesület, a szövetkezet alapszabályában rendelkezni kell arról, hogy a tulajdonosok, tagok részére a saját tőke terhére kizárólag olyan mértékben lehet kifizetést teljesíteni, amelynek következtében a szavatoló tőke összege nem csökken a minimális szavatoló tőke szintje alá; a biztosító megszűnése esetén akkor, ha a biztosító egyéb kötelezettségeit rendezte,

ab) az egyesület vagy a szövetkezet alapszabályában rendelkezni kell arról, hogy minden tulajdonrész, tagi vagyonrész terhére történő, az egyesületi, a szövetkezeti tagsági viszony egyedi megszűnésétől eltérő okból bekövetkező kifizetésről a Felügyeletet legalább 1 hónappal a kifizetés előtt értesíteni kell, amely időtartamon belül a Felügyelet a kifizetést megtilthatja,

ac) az egyesület, a szövetkezet alapszabályában rendelkezik arról, hogy az aa)-ab) pontok szerinti előírásokat kizárólag a Felügyelet egyetértésével módosítják;

b) a tőketartalék;

c) a lekötött tartalék;

d) az értékelési tartalék 20 százaléka;

e) az eredménytartalék;

f) a mérleg szerinti eredmény;

g) az alárendelt kölcsöntőke.

(3) Az alárendelt kölcsöntőke a rendelkezésre álló és a szükséges szavatoló tőke kisebbikének 50 százalékáig számítható be a szavatoló tőkébe.

(4) A (2) bekezdés g) pontjában foglalt szavatoló tőke számítása során figyelembe vett alárendelt kölcsöntőke legfeljebb 25 százaléka lehet határozott lejárati idejű. Az alárendelt kölcsöntőke összegének a szavatoló tőkébe történő beszámítását legalább a visszafizetési időpontot megelőző 5 év során - évente, fokozatosan, egyenlő arányban - csökkenteni kell. Teljesülnie kell továbbá a következő feltételeknek:

a) a kölcsönt nyújtó követelése a törlesztések sorrendjében a tulajdonosok előtti legutolsó helyen áll;

b) az alárendelt kölcsöntőke nyújtására vonatkozó szerződésben ki kell kötni, hogy a kölcsön a biztosító adósságának rendezésébe bevonható;

c) kizárólag a ténylegesen rendelkezésre álló tőke vehető figyelembe;

d) a határozott futamidejű alárendelt kölcsöntőke esetén az eredeti futamidő legalább 5 év;

e) a határozatlan futamidejű alárendelt kölcsöntőke esetén a felmondási idő nem lehet 5 évnél kevesebb;

f) az alárendelt kölcsöntőke nyújtására vonatkozó szerződés nem tartalmazhat előzetes visszafizetésre vonatkozó kikötést, kivéve a biztosító felszámolásának esetét; a Felügyelet a biztosító kérelmére engedélyezheti az előzetes visszafizetést, ha a biztosító igazolja, hogy ezáltal a szavatoló tőke összege nem csökken a minimális szavatoló tőke szintje alá;

g) az alárendelt, kölcsöntőkére vonatkozó szerződés kizárólag a Felügyelet engedélyével módosítható;

h) a kölcsön kizárólag a szerződésben rögzített, legkorábban 5 év múlva mondható fel, kivéve, ha a Felügyelet engedélyezi a korábbi felmondást.

124. § (1) A Felügyelet a biztosító szavatoló tőkéjének értékelését felülbírálhatja, különösen akkor, ha ennek fedezetét képező eszközök piaci értéke az előző üzleti év vége óta jelentősen csökkent.

(2) A szavatoló tőke számítása során a 123. § (2)-(3) bekezdéseiben foglalt tőkeelemek együttes összegéből le kell vonni:

a) az immateriális javak könyv szerinti értékét,

b) a részvénytársaságnál a visszavásárolt saját részvények értékét,

c) a nem életbiztosítási ágban működő biztosító esetén, amennyiben a biztosító a nem életbiztosítási ág függőkártartalékát a jövőbeni hozamokat figyelembe véve diszkontáltan számítja, a diszkontálás előtti és a diszkontált függőkártartalék különbözetét az 1. számú melléklet A) részének 1. és 2. pontjaiban meghatározott ágazatokat és a függőkár tartalékba foglalt járadék értékeket kivéve valamennyi nem életbiztosítási ágazatban.

(3) A 8. számú mellékletben meghatározott minimális szavatoló tőke szükséglet számítását és fedezetének kimutatását az éves beszámolóval egyidejűleg kell elkészíteni és a Felügyelet részére megküldeni. A biztosító a negyedéves adatszolgáltatás keretében tájékoztatja a Felügyeletet a minimális szavatoló tőke szükséglete, valamint a rendelkezésre álló szavatoló tőkéje becsült értékéről.

(4) Ha a biztosító szavatoló tőkéje nem éri el a minimális szavatoló tőke szükséglet nagyságát, akkor a részvényesek és a tagok nem biztosítási esemény bekövetkeztéből származó igényeinek kielégítését megelőzi a szavatoló tőke hiányának megszüntetése.

(5) Az élet- és nem életbiztosítási ág együttes művelésére jogosult biztosító esetében valamely biztosítási ágban adódó szavatoló tőke hiány másik biztosítási ágból történő pótlását a Felügyelet engedélyezheti.

A biztonsági tőke

125. § A minimális szavatoló tőke szükséglet egyharmada képezi a biztosító biztonsági tőkéjét akkor, ha ez nagyobb, mint a 126. §-ban meghatározott minimális biztonsági tőke értéke. Egyébként a biztosító biztonsági tőkéje megegyezik a 126. § szerinti minimális biztonsági tőkével.

126. § (1) A részvénytársaság, a szövetkezet és a harmadik országbeli biztosító fióktelepének minimális biztonsági tőkéje:

a) az életbiztosítási ág esetén (2. számú melléklet) 750 millió forint szorozva a külön jogszabályban meghatározott értékkövetési indexszel,

b) a nem életbiztosítási ág esetén (1. számú melléklet) 500 millió forint szorozva a külön jogszabályban meghatározott értékkövetési indexszel, azonban a 10., 11., 12., 13., 14., 15. ágazatok bármelyikének művelésére vonatkozó engedéllyel rendelkező biztosító esetén 750 millió forint szorozva a külön jogszabályban meghatározott értékkövetési indexszel.

(2) Egyesületnél - a (3)-(4) bekezdésekben foglalt kivételekkel - a minimális biztonsági tőke az (1) bekezdésben meghatározott értékek 75 százaléka.

(3) A (2) bekezdés helyett a (4) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni azon egyesületnél, amelynek alapszabálya pótlólagos befizetésre vagy a szolgáltatás csökkentésére hívja fel az egyesület tagjait, és

a) az éves díjbevétel és egyéb bevételek együttes összege az utóbbi 3 évben egyszer sem érte el az 1 milliárd 250 millió forintot, és

b) nem életbiztosítási ág művelése esetén tevékenységi köre a felelősségbiztosításra nem terjed ki, és az éves hozzájárulásokból származó bevételének legalább fele az egyesület tagjaitól származik.

(4) A (2) bekezdésben meghatározott összeg helyett a minimális biztonsági tőke összege:

a) a (3) bekezdés szerinti egyesületnél - a b) pontban foglaltak kivételével - ha az egyesület éves díjbevételének és tagsági hozzájárulásának együttes összege az utolsó 3 üzleti évben:

aa) legalább egy alkalommal elérte az 1 milliárd forintot, akkor a (2) bekezdésben meghatározott összeg 60 százaléka,

ab) egy alkalommal sem érte el az 1 milliárd forintot, de legalább egy alkalommal elérte a 750 millió forintot, akkor a (2) bekezdésben meghatározott összeg 40 százaléka,

ac) egy alkalommal sem érte el az 750 millió forintot, de legalább egy alkalommal elérte az 500 millió forintot, akkor a (2) bekezdésben meghatározott összeg 20 százaléka,

ad) egy alkalommal sem érte el az 500 millió forintot, de legalább egy alkalommal elérte a 250 millió forintot, akkor a (2) bekezdésben meghatározott összeg 10 százaléka,

ae) egy alkalommal sem érte el a 250 millió forintot, de legalább egy alkalommal elérte a 125 millió forintot, akkor a (2) bekezdésben meghatározott összeg 5 százaléka,

af) egy alkalommal sem érte el a 125 millió forintot, akkor a (2) bekezdésben meghatározott összeg 2,5 százaléka;

b) kizárólag az 1. számú melléklet A) részében megjelölt 8., 9., 18. ágazatokat művelő egyesületeknél:

ba) legalább egy alkalommal elérte az 1 milliárd forintot, akkor 75 millió forint,

bb) egy alkalommal sem érte el az 1 milliárd forintot, de legalább egy alkalommal elérte a 750 millió forintot, akkor 50 millió forint,

bc) egy alkalommal sem érte el az 750 millió forintot, de legalább egy alkalommal elérte az 500 millió forintot, akkor 25 millió forint,

bd) egy alkalommal sem érte el az 500 millió forintot, de legalább egy alkalommal elérte a 250 millió forintot, akkor 12 millió 500 ezer forint,

be) egy alkalommal sem érte el a 250 millió forintot, de legalább egy alkalommal elérte a 125 millió forintot, akkor 6 millió 250 ezer forint,

bf) egy alkalommal sem érte el a 125 millió forintot, akkor 3 millió 125 ezer forint.

(5) A (4) bekezdés b) pontja szerinti egyesület esetén - az egyesület kérelmére - a Felügyelet a mindenkori biztonsági tőke 80 százalékos mértékéig engedélyezheti a viszontbiztosítás beszámítását.

127. § A biztosítási áganként meghatározott minimális biztonsági tőke szükségletek összeadódnak, ha a biztosító az élet- és nem életbiztosítási ágat együttesen műveli.

128. § A minimális biztonsági tőke értékének megőrzése érdekében a pénzügyminiszter a minimális biztonsági tőke értékkövetési indexét rendeletben szabályozza.

II. Fejezet

A PÉNZÜGYI, SZANÁLÁSI ÉS PÉNZÜGYI HELYREÁLLÍTÁSI TERV

A pénzügyi terv

129. § (1) A Felügyelet a biztosítót pénzügyi terv készítésére kötelezi, ha

a) a biztosító szavatoló tőkéje nem éri el a biztonsági tőke előírt nagyságát,

b) a biztosító biztosítástechnikai tartalékai nem érik el a szükséges mértéket, illetve, ha a biztosítástechnikai tartalékok fedezete nem kielégítő, vagy

c) a biztosítónak a kötvénykibocsátásból, hitelekből és egyéb, nem biztosítási szerződésből adódó kötelezettségei - a kölcsöntőkét kivéve - együttesen meghaladják saját tőkéjének 25 százalékát.

(2) A pénzügyi terv az (1) bekezdésben foglaltak megszüntetésére legfeljebb féléves időszakra terjedő intézkedéseket tartalmaz. A pénzügyi tervet a Felügyelet határozatának kézhezvételétől számított 30 napon belül kell a biztosítónak a Felügyelethez jóváhagyásra benyújtania.

(3) A Felügyelet a pénzügyi terv benyújtásától számított 30 napon belül köteles elbírálni, hogy a pénzügyi terv alkalmas-e az (1) bekezdésben foglaltak megszüntetésére. A határidő egy alkalommal 30 nappal meghosszabbítható.

A szanálási terv

130. § (1) Ha a biztosító szavatoló tőkéje kevesebb, mint a 8. számú mellékletben meghatározott minimális szavatoló tőke szükséglet, és a közgyűlés nem döntött a feltöltés egy évet meg nem haladó ütemezéséről, akkor a Felügyelet a biztosítót a szükséges minimális szavatoló tőke fedezetének pótlására vonatkozó szanálási terv készítésére kötelezi.

(2) A legfeljebb egyéves időtartamra terjedő szanálási tervnek tartalmaznia kell a hiány megszüntetésének módját és ütemét. A szanálási tervet a Felügyelet határozatának kézhezvételétől számított kilencven napon belül a biztosítónak a Felügyelethez jóváhagyásra be kell nyújtania. Ez a határidő különösen indokolt esetben harminc nappal meghosszabbítható.

(3) A Felügyelet a szanálási terv benyújtásától számított hatvan napon belül köteles elbírálni, hogy a szanálási terv alkalmas-e a biztosító szavatoló tőke hiányának megszüntetésére.

(4) A szanálási terv elutasítása vagy megvalósulásának meghiúsulása esetén a Felügyelet a 195. §-ban foglalt intézkedések megtételére jogosult.

A pénzügyi helyreállítási terv

131. § (1) Ha a biztosító működése a biztosítottak érdekeit veszélyezteti, akkor a Felügyelet a biztosítót hároméves időtartamra terjedő pénzügyi helyreállítási terv készítésére kötelezi.

(2) A pénzügyi helyreállítási tervnek a következőket kell tartalmaznia:

a) az igazgatási költségek várható alakulását,

b) a biztosítási tevékenység - ideértve az aktív és passzív viszontbiztosítást - várható bevételeinek és kiadásainak alakulására vonatkozó részletes tervet,

c) az előzetes mérlegtervet,

d) a biztosítási szerződésből eredő kötelezettségek és a minimális szavatoló tőke szükséglet fedezetéhez szükséges pénzügyi eszközök várható alakulását,

e) a viszontbiztosításra vonatkozó átfogó terveket,

(3) A pénzügyi helyreállítási tervet a Felügyelet határozatának kézhezvételétől számított 90 napon belül a biztosítónak a Felügyelethez jóváhagyásra be kell nyújtania. Ez a határidő különösen indokolt esetben 30 nappal meghosszabbítható.

(4) A Felügyelet a pénzügyi helyreállítási terv benyújtásától számított 60 napon belül köteles elbírálni, hogy a pénzügyi helyreállítási terv alkalmas-e a biztosító biztonságos működésének helyreállítására.

(5) Ha a biztosító rosszabbodó pénzügyi helyzete a biztosítottak érdekeit veszélyezteti, akkor a biztosító rövid távú fizetőképességének biztosítása érdekében - a pénzügyi helyreállítási terv alapján - a Felügyelet a biztosító számára a 8. számú melléklet szerint számított minimális szavatoló tőke szükségletnél magasabb szavatoló tőke szükségletet is előírhat.

(6) A Felügyelet előírhatja a biztosító 8. számú melléklet szerinti minimális szavatoló tőke szükséglete számításánál a viszontbiztosítás beszámításának csökkentését, ha

a) a viszontbiztosítási fedezet minősége az előző üzleti évhez viszonyítva lényegesen romlott, vagy

b) a biztosító viszontbiztosítási szerződései tényleges kockázatmegosztást nem, vagy nem elégséges mértékben biztosítanak.

(7) A pénzügyi helyreállítási terv elutasítása vagy megvalósulásának meghiúsulása esetén a Felügyelet a 195. §-ban foglalt intézkedések megtételére jogosult.

III. Fejezet

BEFEKTETÉSI SZABÁLYOK

132. § (1) A biztosító biztosítástechnikai tartalékai fedezetét képező eszközöket a művelt biztosítási ágnak és a kötelezettségek lejárati szerkezetének figyelembevételével úgy kell befektetni, hogy a befektetések a biztosító mindenkori likviditásának megőrzése mellett egyidejűleg a lehető legnagyobb biztonságot és jövedelmezőséget teljesítsék.

(2) A biztonságos befektetés érdekében a biztosítónak egyidejűleg több befektetési formát kell választania, és az adott befektetési formán belül is törekednie kell a befektetési kockázat mérséklésére a befektetési kockázatok megosztásával.

(3) A biztosítónak a biztosítástechnikai tartalékainak befektetése során be kell tartania a 9. számú mellékletben foglaltakat is, kivéve a 117. § (2) bekezdésének i) pontja alatti tartalékot.

(4) A 117. § (2) bekezdésének i) pontjában meghatározott tartalék fedezetét képező portfólió vagyonkezelése során a Tpt. portfóliókezelésre vonatkozó szabályait - a Tpt. 126. § (2) bekezdése, a 127. §-a, a 128. §-a, a 133. §-ának (2) bekezdése és a 130. §-ának (3)-(4) bekezdései kivételével - a következő eltérésekkel kell alkalmazni:

a) ahol a Tpt. valamely rendelkezése megbízót említ, az alatt a befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződések esetében a szerződőt kell érteni;

b) ahol a Tpt. valamely rendelkezése portfóliót említ, az alatt a befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződések tartalékából képzett, egymástól elkülönített eszközalapokat kell érteni;

c) ahol a Tpt. a portfóliókezelési tevékenység körében alvállalkozó igénybevételét említi, az alatt a befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződések tartalékának fedezetét képező eszközök kezelésének és befektetésének teljes egészében vagy meghatározó részében történő kiszervezését kell érteni;

d) a befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződések tartalékának fedezetét képező eszközök kezelésének és befektetésének teljes egészében vagy meghatározó részében történő kiszervezéséhez, valamint közreműködő igénybevételéhez nem kell a szerződő írásbeli beleegyezését kérni;

e) a biztosítóban befolyásoló részesedéssel rendelkező kapcsolt vállalkozások [Tpt. 5. § (1) bekezdésének 58. pontja] által kibocsátott nyilvános árjegyzésű részvényeknek a befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződések tartalékából képzett eszközalapok részére történő megvásárlása nem jelenti a Gt. 294. §-ának (1) bekezdésében foglalt részesedésszerzési tilalom sérelmét.

133. § (1) Ha a biztosító más vállalkozásban a saját tőkéjének 10 százalékát meghaladó részesedést szerez, azt a Felügyeletnek 2 munkanapon belül be kell jelentenie.

(2) A biztosító részesedése más részvénytársaságban nem érheti el a részvénytársaság jegyzett tőkéjének 75 százalékát, kivéve a más biztosítóban, hitelintézetben, pénzügyi vállalkozásban, befektetési vállalkozásban vagy befektetési alapkezelőben való részesedést.

(3) A biztosítástechnikai tartalékok befektetésénél a biztosító részesedése más vállalkozásban nem haladhatja meg az adott vállalkozás jegyzett tőkéjének 25 százalékát.

(4) A biztosító a matematikai tartalékok fedezetéül szolgáló eszközeit nem fektetheti be a befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonos biztosítási tevékenységet nem folytató vállalkozásába, kivéve, ha azok tevékenysége túlnyomórészt közvetlenül összefüggésben van a biztosító tevékenységével.

(5) Az (1)-(3) bekezdésekben előírt befektetési korlátozások nem vonatkoznak a biztosító saját tevékenysége kiszervezését, továbbá a biztosítási üzemét szolgáló vállalkozásokra, ha a vállalkozás éves árbevételének legalább 75 százaléka a biztosító számára nyújtott tevékenységből származik.

(6) A matematikai tartalékon és a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékán kívüli biztosítástechnikai tartalékok pénzeszközeinek befektetéseinél elsődlegesen a likviditás szempontját kell szem előtt tartani.

134. § A biztosító biztosítástechnikai tartalékai a következő eszközökben tarthatók:

A) befektetések

a) hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, kötvények, és más hitelviszonyt megtestesítő pénzpiaci és befektetési eszközök,

b) kölcsönök,

c) részvények, részesedési viszonyt megtestesítő változó hozamú egyéb értékpapírok, illetve egyéb részesedések,

d) befektetési jegyek és egyéb kollektív befektetési értékpapírok,

e) ingatlanok, ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok;

B) követelések

f) követelések a viszontbiztosítótól, ideértve a viszontbiztosításba adott kockázatokra a viszontbiztosító által megképzett biztosítástechnikai tartalékokat is,

g) letéti követelések és más, a viszontbiztosításba átvett biztosítási ügyletekből származó követelések,

h) a biztosítási és a viszontbiztosítási ügyletekből származó, a biztosítottakkal és a biztosításközvetítőkkel szembeni 3 hónapnál nem régebbi követelések,

i) biztosítási kötvénykölcsön,

j) adó-visszatérítések,

k) visszkereseti követelés;

C) egyéb eszközök

l) ingatlanokon kívüli tárgyi eszközök, az óvatosság elve alapján számított értékcsökkenéssel csökkentett értékben,

m) hitelintézeti folyószámlán és a pénztárban lévő pénzkészlet, valamint a hitelintézeti betétek, vagy betételfogadásra jogosult intézménynél lévő betét (követelés),

n) elhatárolt kamatok, bérleti díjak,

o) elhatárolt szerzési költségek.

135. § (1) A biztosítástechnikai tartalékok fedezetére bevonható eszközök esetében a következő elvekre kell figyelemmel lenni:

a) a biztosítástechnikai tartalékok fedezetét képező eszközöket nettó módon kell értékelni, levonva minden felmerült költséget, amely ezen eszközök megvételével, megszerzésével merült fel,

b) a gazdálkodó szervezetnek, az államnak, a nemzetközi szervezetnek, a helyi és regionális önkormányzatnak, vagy a természetes személynek nyújtott kölcsönök kizárólag akkor képezhetik a biztosítástechnikai tartalékok fedezetét, ha a kölcsönvevő megfelelő biztosítékot - ingatlanzálogjog, bankgarancia, biztosítás, vagy egyéb biztosítékok - tud felmutatni, kivételt képeznek ez alól a 136. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározott kölcsönök,

c) a harmadik féllel szembeni követeléseket a viszontkövetelések levonása után lehet a biztosítástechnikai tartalékok fedezetére bevonni.

(2) A biztosító biztosítástechnikai tartalékának fedezetét nem képezheti jelzáloggal terhelt, továbbá olyan eszköz, amely felett a rendelkezési jog korlátozott.

(3) A biztosító biztosítástechnikai tartalékának fedezetét nem képezheti a Tpt. 278. § szerinti származtatott ügyletekbe befektető befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy.

136. § (1) A biztosítástechnikai tartalékok fedezetének a tagállamok területén kell elhelyezkednie, illetve

a) OECD-tagállam,

b) OECD-tagállam helyi vagy regionális önkormányzata,

c) OECD-tagállamban székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet,

d) legalább egy tagállam tagságával működő nemzetközi szervezet

által kibocsátott eszközben kell lennie.

(2) A befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékát kivéve a biztosítástechnikai tartalékok fedezetére bevonható eszközök esetében a következő korlátok állnak fenn:

a) a 134. § a) pontjában felsoroltak közül az állam által nem garantált és egyéb biztosítékkal nem rendelkező eszközök a biztosítástechnikai tartalékok fedezetének legfeljebb 25 százalékát tehetik ki,

b) a 134. § c) pontjában felsorolt eszközök a biztosítástechnikai tartalékok fedezetének legfeljebb 35 százalékát tehetik ki,

c) a 134. § d) pontjában felsorolt eszközök a biztosítástechnikai tartalékok 35 százalékát tehetik ki, amennyiben a 85/611/EGK irányelv hatálya alá tartoznak, egyéb esetekben 30 százalék erejéig vehetők figyelembe.

d) a biztosító egy adott ingatlanának (telek, épület) értékét kizárólag az összes bruttó biztosítástechnikai tartalék 10 százalékáig veheti figyelembe fedezetként. E szabályt kell alkalmazni több egymáshoz közel eső olyan ingatlanra is, amelyek egy befektetésnek minősülnek,

e) a biztosító az összes bruttó biztosítástechnikai tartaléka 5 százalékáig fektethet be ugyanazon vállalkozás által kibocsátott részvénybe, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírba vagy egyéb pénz- és tőkepiaci eszközébe, ugyanazon vállalkozásnak nyújtott kölcsönbe, kivéve a valamely tagállamnak, valamely tagállam helyi, vagy regionális önkormányzatának, nemzetközi szervezetnek - amelynek egy vagy több tagállam tagja - nyújtott kölcsönt. E mérték legfeljebb az összes bruttó biztosítástechnikai tartalék 10 százalékáig növelhető, ha az értékpapírok, és a kölcsönök együttes összege sem haladja meg a bruttó biztosítástechnikai tartalék 40 százalékát,

f) a biztosító az összes bruttó biztosítástechnikai tartalék 5 százalékáig számíthat be fedezetként biztosítékkal nem fedezett kölcsönt, kivéve ha azt tagállami székhelyű hitelintézetnek, biztosítónak vagy befektetési vállalkozásnak nyújtja. Ez a mérték kölcsönügyletenként az összes bruttó biztosítástechnikai tartalék 1 százaléka,

g) a bruttó biztosítástechnikai tartalékok 3 százalékáig vonható fedezetbe a pénztári készpénzállomány,

h) a bruttó biztosítástechnikai tartalékok 10 százalékáig vehetők figyelembe azok a részvények, részesedések és kötvények, amelyek az elismert értékpapírpiacon nem kerültek bevezetésre,

i) a biztosító bruttó biztosítástechnikai tartalékainak 10 százalékáig fektethet be adott befektetési alap által kibocsátott befektetési jegyekbe vagy adott kollektív befektetési forma által kibocsátott kollektív befektetési értékpapírokba.

(3) A 134. § h) pontjában meghatározott eszközök kategóriáiban felsorolt eszközök együttesen a bruttó biztosítástechnikai tartalékok fedezetének legfeljebb 5 százalékát tehetik ki.

(4) A származtatott ügyletek nem nettósított, összesített - az eszköz értékelési szabályzat, illetve a Tpt. 272. § (5) bekezdése szerint számított - piaci értéke nem haladhatja meg a biztosító bruttó biztosítástechnikai tartalékainak fedezetét képező értékpapírok piaci értékének a tizenöt százalékát.

(5) A (2) bekezdésben meghatározott korlátozások nem vonatkoznak a legalább egy tagállam részvételével működő nemzetközi pénzügyi intézmény által kibocsátott eszközökre.

137. § (1) A zártvégű ingatlanalap által kibocsátott befektetési jegy és ingatlanbefektetéseket megtestesítő zártvégű kollektív befektetési értékpapír, valamint a nyíltvégű ingatlanalap által kibocsátott befektetési jegy és ingatlanbefektetéseket megtestesítő nyíltvégű kollektív befektetési értékpapír és ingatlan együttesen a matematikai tartalékok fedezetéül szolgáló pénzeszközök legfeljebb 20 százalékát tehetik ki.

(2) Az értékpapír-befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy a matematikai tartalékok fedezetéül szolgáló pénzeszközök legfeljebb 30 százalékát teheti ki. Ha a biztosító európai befektetési alap befektetési jegyét szerzi meg, a nyíltvégű befektetési alapokra vonatkozó korlát a befektetett mértékkel, de legfeljebb 35 százalékra növekszik.

(3) Bankgaranciával, biztosítással, jelzáloggal vagy egyéb biztosítékkal nem fedezett kötvény, vagy más hitelviszonyt megtestesítő értékpapír és kölcsön, valamint elismert értékpapírpiacra be nem vezetett részvény és kötvény együttesen a matematikai tartalékok fedezetéül szolgáló pénzeszközök legfeljebb 15 százalékát tehetik ki.

(4) A hitelintézeti betétek, illetve betételfogadásra jogosult intézménynél lévő betét a matematikai tartalékok fedezetéül szolgáló pénzeszközök legfeljebb 25 százalékát tehetik ki.

(5) A matematikai tartalék fedezetét képező eszközök piaci értékének legfeljebb 5 százalékát teheti ki a származtatott ügyletek nem nettósított, összesített - az eszköz értékelési szabályzat, illetve a Tpt. 272. § (5) bekezdése szerint számított - piaci értéke.

(6) Az (5) bekezdés és a 136. § (4) bekezdés szerinti korlátba nem számítandó bele:

a) az árfolyam- és kamatkockázat csökkentésére kötött származtatott ügylet;

b) a hitelintézettel állampapírra kötött repoügylet.

138. § (1) A derivatív eszközök értékelésénél az óvatosság elve szerint kell eljárni és ezen eszközök figyelembe veendők az alaptermék értékelésekor.

(2) A származtatott ügyletekre vonatkozóan a Tpt. 272. § (4)-(8) bekezdéseiben és a Tpt. 273. §-ában előírt szabályokat kell alkalmazni úgy, hogy a befektetési alapkezelő alatt a biztosítót, a befektetési alap helyett a biztosítástechnikai tartalékok fedezetét képező eszközöket, az alapkezelési szabályzat alatt a biztosító eszközértékelési szabályzatát kell érteni.

(3) A biztosító nem köthet olyan ügyletet, amely a Tpt. 273. §-a szerinti nettósítási szabályok alkalmazásával rövid nettó pozíciót eredményezne, kivéve az értékpapírok egyedi kockázatára a Tpt. 273. §-ának (6) bekezdése szerint vállalt rövid nettó pozíciót.

(4) A biztosítónak folyamatosan rendelkeznie kell a származtatott hosszú pozíciói összesített kötési árfolyama és a már befizetett változóletét különbsége száz százalékának megfelelő beszámítási értékű likvid eszközzel, a rendes üzletmenethez/működéshez szükséges likvid eszközökön felül. A beszámítási érték a látra szóló vagy legfeljebb harminc napra lekötött bankbetét esetén megegyezik a betét összegével; egyéb likvid eszköz esetén pedig a likvid eszköz piaci értéke nyolcvanöt százalékával.

139. § (1) A követelések értékelésekor az óvatosság elve szerint kell eljárni, figyelemmel a nem fizetés kockázatára. Különösen, az ingatlanokon kívüli tárgyi eszközök esetében csak az óvatosság elve alapján számított értékcsökkenéssel csökkentett érték fogadható el a biztosítástechnikai tartalékok fedezeteként.

(2) A biztosítástechnikai tartalékok fedezetére bevont valamennyi eszköz értékelésekor az óvatosság elvét alkalmazva kell eljárni, különös figyelemmel a nem realizálható bevételek kockázatára. A biztosítottakkal és a biztosításközvetítőkkel szembeni három hónapnál régebbi követelések nem vehetők figyelembe.

(3) Az életbiztosítások esetén az elhatárolt szerzési költség a meg nem szolgált díjak tartalékának erejéig vonható be a matematikai tartalék fedezetére, kivéve, ha a meg nem szolgált díjak tartaléka része a matematikai tartaléknak.

140. § (1) Azon eszközök esetében, amelyekre a 136. § (2)-(3) bekezdései és 137. § (1)-(6) bekezdései nem állítottak fel korlátokat, a következő alapelvek érvényesek:

a) a 132. § (2) bekezdésében leírtaknak megfelelően törekedni kell a befektetési portfólió kialakításakor minél több befektetési forma választására és a kockázatok megosztására, vagyis egyetlen befektetési kategória értéke sem lehet olyan mértékű, hogy az a biztosító függőségéhez vezetne,

b) azon befektetési kategóriáknál, ahol maga az eszköz vagy a kibocsátó kockázata magas, óvatos, alacsony mértékben kell megállapítani a fedezetre figyelembe vehető mértéket,

c) a 134. § f) pontja esetében a viszontbiztosítóval szembeni követelések meghatározása során figyelembe kell venni a viszontbiztosítás minősítését,

d) ha a biztosító egy leányvállalata a biztosító befektetéseit részben vagy egészben vagyonkezeli, akkor az ebben a §-ban foglaltakat kell alkalmazni a leányvállalat eszközeinek megítélésekor is. E szabályok alkalmazandók más leányvállalatokban való részesedések megítélésekor is,

e) az óvatosság elvére figyelemmel kell eljárni a nem likvid befektetési eszközök arányának meghatározásakor,

f) azok a hitelintézet által nyújtott kölcsönök, illetve e hitelintézetek által kibocsátott értékpapírok a biztosítástechnikai tartalékok befektetései fedezeteként beszámíthatók, amely hitelintézetek székhelye valamely tagállamban van, kizárólag e tagállam és/vagy helyi önkormányzata tulajdonában van, valamint tevékenysége a tagállam, a helyi önkormányzat és a velük kapcsolatban álló közüzemek, hivatalok kölcsönügyleteire terjed ki.

(2) A 136. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott 40 százalékos határt a Felügyelet engedélyével meg lehet emelni a jelzáloglevelek esetében, valamint abban az esetben, ha az adott értékpapírt kibocsátó hitelintézet székhelye valamely tagállamban van és törvény által garantált olyan állami felügyelet alatt áll, amelyet ezen értékpapírok tulajdonosainak védelme érdekében hoznak létre. Ezen értékpapírok kibocsátásából befolyt összegeket a törvény szerint kell befektetni úgy, hogy az értékpapírok teljes futamideje alatt az értékpapírban foglalt kötelezettségek teljesíthetőek legyenek, úgy, hogy ezen eszközök elsődlegesen a tőkerész, és annak kamatai kifizetését szolgálják.

(3) A 134. §-ban meghatározott befektetési eszközök közül a biztosító szabadon választhat a befektetési korlátok figyelembevételével.

(4) A Felügyelet a biztosító kérelmére - kivételes körülmények fennállása esetén - ideiglenes jelleggel, meghatározott mértékben engedélyezheti a 134. §-ban rögzített eszközkategóriáktól, valamint a 135-136. §-okban lefektetett korlátoktól való eltérést.

(5) Abban a kérdésben, hogy adott eszköz a törvényben megjelölt eszközkategóriák közül melyikbe tartozik, vitás esetben a Felügyelet határoz.

141. § (1) A befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékainak befektetésére nem vonatkoznak a 136. § (2)-(3) bekezdéseiben és a 137. § (1)-(6) bekezdéseiben, valamint a 140. § (1) bekezdésének a), b), d), e), f) pontjaiban és a 140. § (2)-(3) bekezdéseiben foglalt előírások. A befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékait a biztosító fennálló kötelezettségeinek megfelelő szerkezetben köteles befektetni.

(2) Ha a befektetési egységekhez kötött életbiztosításokra vonatkozóan a biztosító tőke- vagy hozamgaranciát nyújt, úgy a garancia teljesítéséhez képzett további tartalékok esetében be kell tartani a 136. § (2)-(3) bekezdéseiben, a 137. § (1)-(6) bekezdéseiben, a 140. § (1) bekezdésének a), b), d), e), f) pontjaiban és a 140. § (2)-(3) bekezdéseiben foglalt előírásokat is.

142. § (1) Ha a biztosító hitelviszonyból származó kötelezettségeinek értéke meghaladja a jegyzett tőkéjének 5 százalékát, akkor annak főbb jellemzőit köteles a Felügyeletnek 2 munkanapon belül bejelenteni.

(2) A biztosító köteles a matematikai tartalékoknak, a függőkár tartalékoknak és a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékának nagyságáról és azoknak befektetéséről év közben negyedévenként jelentést készíteni, és azt a tárgynegyedévet követő hónap 15. munkanapjáig, a 4. negyedévre vonatkozó jelentést pedig a tárgyévet követő év január 31-éig a Felügyelet részére megküldeni.

IV. Fejezet

A BIZTOSÍTÓ ESZKÖZEINEK NYILVÁNTARTÁSÁRA, KÖNYVVEZETÉSÉRE ÉS BESZÁMOLÓJÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

Az eszközök nyilvántartása

143. § (1) A matematikai tartalékok és a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékainak fedezetéül szolgáló eszközöket a biztosítónak a 134. §-ban foglalt csoportosítás szerint külön eszköznyilvántartásba kell vennie.

(2) A biztosító eszköznyilvántartásban feltüntetett eszközei értékének mindenkor el kell érnie a matematikai tartalékok és a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékainak előírt nagyságát.

(3) A számviteli rendért felelős vezető köteles haladéktalanul értesíteni a biztosító első számú vezetőjét és a felügyelő bizottságot, ha a biztosító eszköznyilvántartásában feltüntetett eszközeinek értéke alacsonyabb a matematikai tartalékok előírt mértékénél.

(4) A biztosító első számú vezetője a (3) bekezdésben meghatározott esetben köteles haladéktalanul értesíteni a Felügyeletet.

(5) A biztosító köteles biztosításüzemi működését szolgáló ingatlanairól, illetve gazdasági társaságban való részesedéseiről külön nyilvántartást vezetni.

144. § (1) A biztosító köteles a befektetési egységekhez kötött életbiztosításaihoz kínált eszközalapokat alaponként külön-külön nyilvántartani, elkülönítve a biztosító egyéb tartalékainak fedezetétől, valamint a biztosító saját befektetéseit képező eszközöktől.

(2) Amennyiben a biztosító az eszközöket valamely eszközalapjából más eszközalapjába áthelyezi, a harmadik személyekkel kötött ügyletekre vonatkozó nyilvántartás szabályait kell alkalmazni.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott elkülönített nyilvántartáson belül - az egyes eszközalapok teljesítményének megítéléséhez - a biztosító köteles az egyes eszközalapokra nevesített alszámlákat nyitni és vezetni.

A biztosító könyvvezetése

145. § (1) A biztosító az üzleti tevékenységre vonatkozó nyilvántartásait - a számvitelre vonatkozó jogszabályok előírásai szerint - ellenőrzésre mindenkor alkalmas módon, magyar nyelven köteles vezetni.

(2) Az üzleti nyilvántartás és ellenőrzési rendszer akkor megfelelő, ha - az Szmt.-ben és más számviteli jogszabályokban foglaltakon túlmenően - lehetővé teszi a biztosító körültekintő vezetését, a biztosító vezetésének a belső ellenőrzés, valamint a Felügyelet által történő ellenőrzését, és segíti a biztosítót abban, hogy eleget tegyen a jogszabályok alapján rá háruló kötelezettségeknek.

A biztosító éves beszámolója

146. § A biztosító éves beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságait a kormány rendeletben szabályozza.

147. § (1) A biztosító köteles a közgyűlés által elfogadott - a könyvvizsgálói záradékot tartalmazó, a cégbíróságnál letétbe helyezettel egyező - éves beszámolót, az üzleti jelentést, a közgyűlés jegyzőkönyvét és a hozott határozatokat a mérleg fordulónapjától számított 150 napon belül a Felügyelet és a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) részére megküldeni.

(2) Ha a biztosító konszolidált éves beszámoló készítésére kötelezett, úgy azt az (1) bekezdés szerinti iratokat mellékelve, a mérleg fordulónapjától számított 180 napon belül kell a Felügyelet és az MNB részére megküldeni.

(3) Az (1)-(2) bekezdésekben meghatározott okiratok valódiságát köteles aláírásával igazolni

a) a biztosító ügyvezetője (első számú vezetője),

b) a biztosító vezető biztosításmatematikusa (aktuáriusa),

c) a biztosító számviteli rendjéért felelős vezetője.

(4) A biztosító köteles évente pénzügyi beszámolót készíteni a külföldi biztosítóval kötött viszontbiztosításairól, ennek eredményéről, és ezt az éves beszámolóval együtt a Felügyeletnek megküldeni.

148. § A segítségnyújtási tevékenységet folytató biztosító éves beszámolójában és negyedéves jelentésében köteles ismertetni az általa vállalt segítségnyújtási szolgáltatások teljesítéséhez rendelkezésére álló pénzügyi és egyéb eszközöket.

A biztosító könyvvizsgálója

149. § (1) A biztosítónak - a 300 millió forint éves díjbevételt el nem érő biztosító egyesület kivételével - könyvvizsgálót kell választania.

(2) A biztosító könyvvizsgálói feladatok ellátására kizárólag olyan bejegyzett könyvvizsgálót választhat, aki

a) biztosítási és a 86. § (1) bekezdésének a)-b) pontjaiban meghatározott feltételeknek megfelelő aktuáriusi szakértelemmel és gyakorlattal rendelkezik, ez utóbbi hiánya esetén az e feltételnek megfelelő aktuáriust köteles foglalkoztatni;

b) nem áll a biztosítónál befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonos alkalmazásában, illetve - könyvvizsgálói társaság esetében - annak befolyásoló részesedésű tulajdonában;

c) nem rendelkezik a biztosítóban sem közvetlen, sem közvetett tulajdonnal;

d) a Felügyelet az általa vezetett biztosító könyvvizsgálók névjegyzékében a könyvvizsgálót határozattal nyilvántartásba vette.

(3) A biztosító természetes személy könyvvizsgálójának megbízatása legfeljebb 5 évig tarthat, és az nem hosszabbítható meg. A könyvvizsgálói társaság által alkalmazott vagy megbízott könyvvizsgáló legfeljebb 5 évig láthat el könyvvizsgálói feladatokat ugyanannál a biztosítónál.

(4) A könyvvizsgáló megbízatásának megszűnését követő két év eltelte után a könyvvizsgáló ismételten megválasztható. A könyvvizsgálói társaság által alkalmazott vagy megbízott könyvvizsgáló megbízatásának lejártát követő két év elteltével a könyvvizsgálói feladatokat ugyanannál a biztosítónál ismételten elláthatja.

(5) A biztosító által megbízott természetes személy könyvvizsgáló egyidejűleg legfeljebb 6 biztosítónál láthatja el a könyvvizsgálói feladatokat, és a biztosítótól származó jövedelme (bevétele) nem haladhatja meg éves jövedelmének (bevételének) 30 százalékát. Az egy tulajdonosi csoportba tartozó hitelintézetektől, pénzügyi vállalkozásoktól, befektetési vállalkozásoktól, befektetési alapkezelőtől, a tulajdonosi csoportba tartozó befektetési alapkezelő által kezelt befektetési alaptól, valamint biztosítótól származó összesített jövedelme (bevétele) nem haladhatja meg éves jövedelmének (bevételének) 60 százalékát.

(6) A biztosító által megbízott könyvvizsgáló társaságon belül a könyvvizsgáló egyidejűleg legfeljebb 6 biztosítónál láthatja el a könyvvizsgálói feladatokat, és a könyvvizsgáló társaság biztosítótól származó bevétele nem haladhatja meg éves nettó árbevételének 30 százalékát. A könyvvizsgáló társaságnak az egy tulajdonosi csoportba tartozó hitelintézetektől, pénzügyi vállalkozásoktól, befektetési vállalkozásoktól, befektetési alapkezelőtől, a tulajdonosi csoportba tartozó befektetési alapkezelő által kezelt befektetési alaptól, valamint biztosítótól származó összesített bevétele nem haladhatja meg éves nettó bevételének 50 százalékát.

150. § (1) A Felügyelet a biztosítói minősítésű könyvvizsgálók névjegyzékébe akkor jegyzi be a könyvvizsgálót, ha a könyvvizsgáló

a) legalább 3 éven át biztosítónál számviteli, ellenőrzési munkakörben, vagy a Pénzügyminisztériumban, illetve a Felügyeletnél biztosítással kapcsolatos felügyeleti, ellenőrzési munkakörben dolgozott és legalább olyan 2 éves könyvvizsgálói gyakorlata van, amely megfelel a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról és könyvvizsgálói tevékenységről szóló 1997. évi LV. törvény 26. § (2) bekezdésében foglaltaknak, vagy

b) legalább 3 éven át könyvvizsgálói tevékenységet folytatott és biztosító könyvvizsgálója mellett legalább 2 évig beosztott könyvvizsgálóként tevékenykedett.

(2) A Felügyelet a könyvvizsgálót a biztosítói minősítésű könyvvizsgálók névjegyzékéből határozattal törli, ha

a) a könyvvizsgáló a névjegyzékbe vétel feltételeinek már nem felel meg;

b) a könyvvizsgáló a jogszabályokban foglalt kötelezettségeinek nem tesz eleget.

(3) A Felügyelet a könyvvizsgálónak biztosítói minősítésű könyvvizsgálók névjegyzékébe történő bejegyzéséről és névjegyzékből történő törléséről a Magyar Könyvvizsgálói Kamarát értesíti, törlés esetén a határozatát annak indokolásával együtt a Magyar Könyvvizsgálói Kamarának megküldi.

(4) A Magyar Könyvvizsgálói Kamara a biztosítói minősítésű könyvvizsgáló ellen lefolytatott etikai eljárást lezáró határozatát a Felügyeletnek megküldi.

151. § (1) A könyvvizsgáló köteles a biztosító ügyvezetőjét haladéktalanul tájékoztatni, ha e törvény vagy a biztosítási tevékenységre vonatkozó jogszabályok megsértését észleli, így különösen, ha a biztosítástechnikai tartalékok mértéke vagy eszközfedezete nem kielégítő.

(2) A könyvvizsgáló köteles vizsgálatának eredményéről a biztosítóval egyidejűleg a Felügyeletet haladéktalanul írásban tájékoztatni, ha olyan tényeket állapított meg, amelyek alapján

a) a korlátozott vagy elutasító könyvvizsgálói záradék, illetve záradék megadásának elutasítása válhat szükségessé,

b) bűncselekmény elkövetésére vagy a biztosító belső szabályzatának súlyos megsértésére, illetve az előzőekben említettek súlyos veszélyére utaló körülményeket észlel,

c) a biztosítási tevékenység engedélyezésére vagy a biztosító működésére vonatkozó jogszabályi előírások súlyos megsértésére utaló körülményeket észlel,

d) a biztosító kötelezettségeinek folyamatos teljesítését, a rábízott vagyoni értékek megőrzését nem látja biztosítottnak,

e) a biztosító belső ellenőrzési rendszereinek súlyos hiányosságát vagy elégtelenségét állapítja meg,

f) jelentős véleménykülönbség alakul ki közte és a biztosító ügyvezetője között a biztosító fizetőképességét, jövedelmét, adatszolgáltatását vagy könyvvezetését érintő, a biztosító működését lényegesen érintő kérdésekben.

(3) Az ügyvezető köteles az (1) bekezdésben meghatározottakról a Felügyeletet haladéktalanul tájékoztatni.

(4) Az (1)-(2) bekezdésekben foglaltakon túl a könyvvizsgáló

a) a Felügyelet kérésére köteles tájékoztatást adni,

b) kérésére a Felügyelet köteles konzultációt tartani.

(5) A könyvvizsgálónak a biztosító éves beszámolójának vizsgálata mellett az alábbiakat is vizsgálnia kell:

a) a szavatoló tőkére, a tőkeszükségletre vonatkozó szabályok betartását, a szavatoló tőke számítások helyességét;

b) az eredményes, megbízható és független tulajdonlásra, illetőleg a prudens működésre vonatkozó jogszabályok és felügyeleti határozatok betartását;

c) a 65. § b) pontjában előírt folyamatos nyilvántartási, adatfeldolgozási és adatszolgáltatási rendszer megfelelőségét;

d) az ellenőrzési rendszerek megfelelő működését.

(6) A könyvvizsgáló az (5), valamint a (7) és (8) bekezdésekben foglaltakra vonatkozó megállapításait külön kiegészítő jelentésben rögzíti, és ezt az igazgatóságnak, az ügyvezetőnek, a felügyelő bizottság elnökének, valamint a Felügyeletnek legkésőbb a tárgyévet követő évben az auditálás befejezésével, de legkésőbb a közgyűlést követő 15 napon belül megküldi. A kiegészítő jelentés szerkezetét külön jogszabály állapítja meg.

(7) A biztosító könyvvizsgálója a (6) bekezdésben előírt kiegészítő jelentésében köteles arra is kitérni, hogy a biztosítástechnikai tartalékok mértéke elégséges-e, és eszközfedezete megfelel-e az e törvényben foglaltaknak.

(8) A biztosító könyvvizsgálója köteles a (6) bekezdésben előírt kiegészítő jelentésében a biztosító biztosítástechnikai tartalékait tartalékfajtánként és ágazatonként elkülönítetten írásban értékelni, és a részletes értékelést a biztosítónak átadni.

(9) A biztosító köteles könyvvizsgálójának lemondásáról, illetve a vele kötött szerződés megszűnéséről a Felügyeletet 2 munkanapon belül tájékoztatni, és 2 hónapon belül új könyvvizsgálót választani. A könyvvizsgáló megbízásának lejártáról a Felügyeletet a lejárat napját megelőzően 2 hónappal kell tájékoztatni.

(10) Ha a könyvvizsgáló az e törvényben előírt kötelezettségének nem tesz eleget, a Felügyelet jogosult arra, hogy a biztosítót más, a 149. § (2) bekezdésében meghatározott követelményeknek megfelelő könyvvizsgáló választására kötelezze. Ha a Felügyelet a 195. § (1) bekezdésének f) pontja alapján, felügyeleti intézkedés alkalmazásakor a biztosító könyvvizsgálójának felmentését kezdeményezi, jogosult a könyvvizsgálót a biztosítói könyvvizsgálók névjegyzékéből törölni.

152. § (1) A biztosító köteles a könyvvizsgálóval kötött azon szerződést, amely alapján a könyvvizsgáló az éves beszámoló könyvvizsgálatára köteles, és valamennyi, a könyvvizsgáló által az éves beszámolóval kapcsolatban készített jelentést a Felügyelet számára megküldeni.

(2) A Felügyelet jogosult a könyvvizsgáló jelentésének alapján a biztosító igazgatóságánál kezdeményezni, hogy a helytelen adatokat tartalmazó beszámolót vizsgáltassa felül, helyesbítse, gondoskodjon a helyesbített adatok könyvvizsgálóval történő hitelesítéséről.

(3) Ha az éves beszámoló jóváhagyását követően jutott a Felügyelet tudomására, hogy az éves beszámoló lényeges hibát tartalmaz, a Felügyelet kötelezheti a biztosító igazgatóságát az adatok módosítására, és a könyvvizsgálóval való felülvizsgálatára. A módosított, és a könyvvizsgáló által felülvizsgált adatot a közgyűlés elé történő beterjesztése előtt a biztosító köteles a Felügyeletnek bemutatni, és a közgyűlés által jóváhagyott beszámolót ismételten közzétenni.

HETEDIK RÉSZ

AZ ÜGYFÉLFORGALOMMAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK

A biztosítási titok

153. § Biztosítási titok minden olyan - államtitoknak nem minősülő -, a biztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.

154. § Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő adatokat a biztosító a 155. § (1) bekezdésében meghatározott célokból, az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről szóló 1997. évi XLVII. törvény rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti.

155. § (1) A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó ügyfeleinek azon üzleti titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerződéssel, létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy az e törvény által meghatározott egyéb cél lehet.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott céltól eltérő célból végzett adatkezelést a biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány és annak megadása esetén részére nem nyújtható előny.

(3) A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül - ha törvény másként nem rendelkezik - titoktartási kötelezettség terheli a biztosító, a független biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.

156. § Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha

a) a biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,

b) e törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.

157. § (1) A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn

a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,

b) a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel,

c) büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval,

d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel,

e) a (2) bekezdésben foglalt esetekben az adóhatósággal,

f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

g) a biztosítóval, a biztosításközvetítővel, a szaktanácsadóval, a harmadik országbeli biztosító, független biztosításközvetítő vagy szaktanácsadó magyarországi képviseletével, ezek érdek-képviseleti szervezeteivel, illetve a biztosítási, biztosításközvetítői, szaktanácsadói tevékenységgel kapcsolatos versenyfelügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,

h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt egészségügyi hatósággal,

j) a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információ gyűjtésre felhatalmazott szervvel,

k) a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,

l) az e törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető Hivatallal,

m) az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében az átvevő biztosítóval,

n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében a Kártalanítási Számlát kezelő szervezettel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel és a kárrendezési megbízottal,

o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel,

p) fióktelep esetében - ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal - a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítővel, szaktanácsadóval

szemben, ha az a)-p) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.

(2) Az (1) bekezdés e) pontja alapján a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, illetve, ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli.

(3) A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó az (1) és (5) bekezdésekben, a 156. §-ban, a 158. §-ban és a 159. §-ban meghatározott esetekben és szervezetek felé az ügyfelek személyes adatait továbbíthatja.

(4) A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a (1) bekezdésben meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.

(5) A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó a nyomozó hatóság, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálat részére akkor is köteles haladéktalanul tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet

a) kábítószer-kereskedelemmel,

b) terrorizmussal,

c) illegális fegyverkereskedelemmel, vagy

d) a pénzmosás bűncselekményével

van összefüggésben.

(6) A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó a nyomozó hatóságot a „halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel ellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresésére is köteles tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggő, biztosítási titoknak minősülő adatokról.

158. § Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez (harmadik országbeli adatkezelő) történő adattovábbítás abban az esetben, ha a biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, és a harmadik országbeli adatkezelőnél a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli adatkezelő székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal.

159. § (1) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét

a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,

b) fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak,

c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a Pénzügyminisztérium részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatok átadását a biztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg.

160. § (1) Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adattovábbítástól számított 5 év elteltével, a 154. § alá eső adatok vagy az adatvédelmi törvény szerint különleges adatnak minősülő adatok továbbítása esetén 20 év elteltével törölni kell.

(2) A biztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a 157. § (1) bekezdés b), f) és j) pontjai, illetve a 157. § (5) bekezdése alapján végzett adattovábbításokról.

(3) A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó a személyes adatokat a biztosítási, illetve a megbízási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.

161. § (1) A biztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat kezelhet, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető.

(2) A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.

(3) E törvény alkalmazásában az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók.

(4) Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.

A biztosító, a biztosításközvetítő és a szaktanácsadó üzleti titka

162. § A biztosító, a biztosításközvetítő és a szaktanácsadó, valamint ezek tulajdonosa, a biztosítóban, a biztosításközvetítői, illetve a szaktanácsadói vállalkozásban részesedést szerezni kívánó személy, a vezető állású személy, valamint a biztosító, biztosításközvetítő és szaktanácsadó alkalmazottja köteles a biztosító, biztosításközvetítő, illetve szaktanácsadó működésével kapcsolatban tudomására jutott üzleti titkot - időbeli korlátozás nélkül - megtartani.

163. § (1) A 162. §-ban előírt titoktartási kötelezettség nem áll fenn a feladatkörében eljáró

a) Felügyelettel,

b) MNB-vel,

c) nemzetbiztonsági szolgálattal,

d) Állami Számvevőszékkel,

e) Gazdasági Versenyhivatallal,

f) a központi költségvetési pénzeszközök felhasználásának szabályszerűségét és célszerűségét ellenőrző Kormányzati Ellenőrzési Hivatallal,

g) vagyonellenőrrel,

h) Információs Központtal

szemben.

(2) A 162. §-ban előírt titoktartási kötelezettség az eljárás alapját képező ügyre vonatkozóan nem áll fenn a feladatkörében eljáró

a) nyomozó hatósággal, ügyészséggel szemben a folyamatban lévő büntetőeljárás, valamint a feljelentés kiegészítése keretében,

b) büntetőügyben, polgári ügyben, továbbá a csőd-, illetve felszámolási eljárás, valamint az önkormányzati adósságrendezési eljárás keretében a bírósággal szemben.

(3) A biztosító, biztosításközvetítő és szaktanácsadó a nyomozó hatóságot a „halaszhatatlan intézkedés” jelzéssel ellátott külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresésére is köteles tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggő, üzleti titoknak minősülő adatokról.

(4) Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a Felügyelet által a biztosítókról, biztosításközvetítőkről és szaktanácsadókról egyedi azonosításra alkalmas adatok szolgáltatása a jogalkotás megalapozása és hatásvizsgálatok elvégzése céljából a Pénzügyminisztérium részére.

(5) Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a feladatkörében eljáró Információs Központ által végzett adattovábbítás.

164. § (1) Aki üzleti titok birtokába jut, köteles azt időbeli korlátozás nélkül megtartani.

(2) A titoktartási kötelezettség alapján az üzleti titok körébe tartozó tény, információ, megoldás vagy adat az e törvényben meghatározott körön kívül a biztosító, biztosításközvetítő és szaktanácsadó, illetve az ügyfél felhatalmazása nélkül nem adható ki harmadik személynek és feladatkörön kívül nem használható fel.

(3) Aki üzleti titok birtokába jut, nem használhatja fel arra, hogy annak révén saját maga vagy más személy részére közvetlen vagy közvetett módon előnyt szerezzen, továbbá, hogy a biztosítónak, biztosításközvetítőnek és szaktanácsadónak vagy ügyfeleinek hátrányt okozzon.

A biztosítási titokra, illetve a biztosító, a biztosításközvetítő és a szaktanácsadó üzleti titkára vonatkozó közös szabályok

165. § (1) Biztosító, biztosításközvetítői és szaktanácsadói vállalkozás jogutód nélküli megszűnése esetén a biztosító, biztosításközvetítői és szaktanácsadói vállalkozás által kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított 60 év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható.

(2) Nem lehet üzleti titokra vagy biztosítási titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség esetén.

(3) Az üzleti titokra és a biztosítási titokra egyebekben a Ptk. 81. §-ában foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

Az ügyfelek tájékoztatása

166. § (1) Életbiztosítási szerződés megkötése előtt a biztosító, illetve a biztosításközvetítő köteles felmérni, illetve legalább az ügyfél által megadott információk alapján pontosítani az ügyfél igényeit.

(2) A biztosítónak és a biztosításközvetítőnek a kötelezettségvállalás helye szerinti állam hivatalos nyelvén, a biztosítási szerződés megkötése előtt bizonyítható és azonosítható módon, közérthető, egyértelmű és részletes írásbeli tájékoztatást kell adnia a szerződést kötni kívánó ügyfél részére a biztosító, a biztosításközvetítő főbb adatairól (a társaság neve, székhelye, jogi formája és címe, székhely államának és felügyeleti hatóságának megjelölése, fióktelep útján kötött biztosítási szerződés esetén annak címe) és a biztosítási szerződés jellemzőiről. A biztosítót a szerződő féllel szemben terhelő tájékoztatási kötelezettsége irányadó a szerződés tartama alatt a fenti adatokban bekövetkezett változások esetében is. A 35. §-ban foglaltak szerinti biztosításközvetítő kizárólag a biztosító főbb adatairól és a biztosítási szerződési feltételek jellemzőiről köteles tájékoztatást adni. A biztosítási szerződésre vonatkozó tájékoztatás jellemzőit a 10. számú melléklet A) pontja tartalmazza.

(3) Életbiztosítási szerződések esetében a biztosító és a biztosításközvetítő köteles - a (2) bekezdésben foglalt tájékoztatási kötelezettségen túl - az (1) bekezdés szerinti igényfelmérés, illetve igénypontosítás alapján legkésőbb a biztosítási kötvénnyel egyidejűleg a 10. számú melléklet B) pontja szerinti termékismertetőt is bemutatni.

(4) A biztosítót a (2) bekezdésben meghatározott kötelezettség nem terheli, ha a biztosítási szerződés megkötése során az ügyfél megbízásából eljáró független biztosításközvetítő működik közre, valamint viszontbiztosítás megkötése, és nagykockázatra létrejövő biztosítási szerződés esetén.

(5) A biztosító és a biztosításközvetítő a tájékoztatást elektronikus kereskedelmi szolgáltatás nyújtása esetén az ügyfél számára folyamatosan és könnyen elérhető módon elektronikus úton is köteles elérhetővé tenni. Ha a biztosító elfogadó nyilatkozatát az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvényben meghatározott minősített tanúsítvány igazolja, a biztosító köteles a (2) bekezdésben meghatározottakat tartalmazó tájékoztatót az ügyfél számára folyamatosan és könnyen elérhető módon elektronikus úton hozzáférhetővé tenni.

(6) A (2) bekezdésben meghatározott tájékoztatónak és a biztosítási szerződési feltételeknek figyelemfelhívásra alkalmas módon kell tartalmaznia a biztosító mentesülésének a szabályait, a biztosító szolgáltatása korlátozásának a feltételeit, a biztosítási szerződésben alkalmazott kizárásokat, valamint minden, a szokásos szerződési gyakorlattól, a szerződésre vonatkozó rendelkezésektől lényegesen vagy valamely korábban a felek között alkalmazott kikötéstől eltérő feltételt.

(7) A biztosító a szerződés megkötése előtt bizonyítható módon köteles beszerezni ügyfele arra vonatkozó külön nyilatkozatát, hogy a (2) bekezdésben meghatározott tájékoztatást megkapta. E nyilatkozatnak tartalmaznia kell azt is, hogy az ügyfél a szerződés megkötése előtt milyen más, a megkötendő biztosítási szerződéssel összefüggő tájékoztatást kapott meg. Életbiztosítási szerződés esetén a biztosító a (3) bekezdésben meghatározott tájékoztatásról szóló nyilatkozatot legkésőbb a kötvénnyel egyidejűleg köteles beszerezni.

(8) Ha a biztosító elfogadó nyilatkozatát bélyeg, igazoló jegy vagy pecsét tanúsítja, a biztosító köteles a biztosító ügyfélszolgálati irodájában a (2) bekezdésben meghatározottakat tartalmazó tájékoztatót kifüggeszteni.

(9) A biztosítási szerződés megkötését követően a biztosító évente legalább egyszer köteles írásban tájékoztatni ügyfelét az életbiztosítási szerződése szolgáltatási értékéről, aktuális visszavásárlási értékéről és a visszajáró többlethozam jóváírásának mértékéről.

(10) A biztosítási szerződésben rögzített értékkövetés érvényesítése során az ügyfélnek egyértelmű tájékoztatást kell adni az értékkövetéssel érintett és nem érintett elemek vonatkozásában. A biztosító köteles felhívni a figyelmet a biztosítási szerződés értékkövetéssel kapcsolatos rendelkezéseire, külön is kitérve az ügyfelet az értékkövetéssel kapcsolatban megillető jogokra.

(11) A befektetési egységhez kötött életbiztosítások esetében a biztosító köteles lehetővé tenni, hogy a szerződő tájékozódhasson a befektetés elhelyezéséről, azaz a befektetéseinek fedezetéül szolgáló befektetési formák egymáshoz viszonyított arányáról, az egyes befektetési formák típusáról, valamint a befektetéseinek aktuális értékéről. A befektetési egységhez kötött életbiztosítások esetén az ügyfeleknek szóló adatszolgáltatás formáját és tartalmát a pénzügyminiszter rendeletben állapítja meg.

(12) Amennyiben a biztosítási szerződés feltétele - élet- és nem életbiztosítások esetében egyaránt - a leendő ügyfél orvosi vizsgálata, akkor a biztosító köteles arról is tájékoztatást adni, hogy az ügyfél az elvégzett vizsgálatok eredményeit az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény értelmében az egészségügyi szolgáltatónál megismerheti.

167. § (1) Az életbiztosítási szerződés megkötését követően a biztosító a szerződés létrejöttétől számított 30 napon belül - a kötelezettségvállalás helye szerinti állam hivatalos nyelvén, vagy ez irányú megegyezés esetén, a szerződő kifejezett kérésére, más nyelven - köteles a szerződőt bizonyítható és azonosítható módon, egyértelműen tájékoztatni a biztosítási szerződés létrejöttéről.

(2) A biztosító az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatásban köteles felhívni arra az életbiztosítási szerződést önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül megkötő természetes személy szerződő figyelmét, hogy a tájékoztatás kézhezvételétől számított 30 napon belül az életbiztosítási szerződést írásbeli nyilatkozattal - indoklás nélkül - felmondhatja.

(3) A szerződő felmondó nyilatkozatának kézhezvételét követően a biztosító köteles 15 napon belül a szerződő által a biztosítási szerződéssel kapcsolatban bármely jogcímen részére teljesített befizetésekkel elszámolni.

(4) A szerződő érvényesen nem mondhat le az őt megillető felmondási jogról.

(5) Az ügyfelet a (2) bekezdésben meghatározott felmondási jog nem illeti meg, amennyiben a megkötött életbiztosítási szerződés tartama a 6 hónapot nem haladja meg.

NYOLCADIK RÉSZ

A BIZTOSÍTÁSI RENDSZER FELÜGYELETE

I. Fejezet

A FELÜGYELET JOGÁLLÁSA, MŰKÖDÉSE, TEVÉKENYSÉGE

A Felügyelet jogállása

168. § A Felügyelet hatáskörét és jogállását a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 1999. évi CXXIV. törvény (a továbbiakban: Psztv.) határozza meg.

A Felügyelet feladata

169. § (1) A Felügyelet feladata, hogy e törvény előírásainak megfelelően

a) elősegítse az ügyfelek érdekeinek megóvását,

b) ellenőrizze és értékelje az e törvény, illetve az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok és egyéb vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek teljesítését,

c) elbírálja az engedély iránti kérelmeket,

d) nyilvántartsa a biztosítási, biztosításközvetítői és biztosítási szaktanácsadói tevékenységgel összefüggő adatokat,

e) eleget tegyen a fióktelep létesítésével és a határon átnyúló tevékenység végzésével kapcsolatos értékelési és tájékoztatási kötelezettségének,

f) eleget tegyen az Európai Bizottság felé fennálló tájékoztatási kötelezettségének.

(2) A Felügyelet e törvény előírásainak megfelelően ellenőrzi és értékeli

a) a biztosító pénzügyi helyzetét, a minimális szavatoló tőke szükséglet és a biztonsági tőke fedezet előírt mértékeinek meglétét, a biztosító mindenkori fizetőképességét,

b) a biztosítástechnikai tartalékok képzését és felhasználását,

c) a biztosítástechnikai tartalékok befektetési szabályainak betartását, az előírásszerű fedezet meglétét,

d) a személyi feltételekben bekövetkezett változások jogszabályszerűségét,

e) az üzletmenethez szükséges tárgyi feltételek a biztosító üzletpolitikájának való megfelelését,

f) a terméktervekben foglaltak megvalósulását, a díjkalkulációk szakmai elfogadhatóságát, a biztosítási szerződési feltételeket és azok érvényesítésének jogszerűségét,

g) az ügyfelek biztosító általi pontos, közérthető és időbeni tájékoztatásának a megvalósítását,

h) a Kártalanítási Számlát kezelő szervnek a Számla kezelésével kapcsolatos tevékenységét.

(3) A Felügyelet az engedély nélküli biztosítási, független biztosításközvetítői és vezérügynöki tevékenységet, a felügyeleti nyilvántartásban nem szereplő személy által függő biztosításközvetítői, illetve szaktanácsadói tevékenységet folytató személyt felszólítja a helyzet tisztázásához szükséges szerződés, okirat, jelentés, kimutatás, könyvvizsgálati jelentés bemutatására, továbbá helyszíni ellenőrzést rendelhet el minden olyan helyen, ahol a rendelkezésére álló adat alapján ilyen tevékenység folyt, illetve folyik.

(4) Engedély nélküli biztosítási, független biztosításközvetítői, vezérügynöki, illetve felügyeleti nyilvántartáson kívüli szaktanácsadói és függő biztosításközvetítői tevékenység megállapítása esetén a Felügyelet

a) bűncselekmény gyanúja esetén büntetőeljárást kezdeményez az illetékes nyomozó hatóságnál,

b) azonnali hatállyal megtiltja az engedély nélküli biztosítási, független biztosításközvetítői, vezérügynöki, illetve felügyeleti nyilvántartáson kívüli szaktanácsadói és függő biztosításközvetítői tevékenység végzését, továbbá

c) egyéb felügyeleti intézkedést tesz.

(5) A Felügyelet feladata a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező biztosító, független biztosításközvetítő és szaktanácsadó által fióktelepen keresztül, vagy határon átnyúló szolgáltatás alapján gyakorolt tevékenység pénzügyi ellenőrzésének ellátása.

II. Fejezet

A FELÜGYELETI ELLENŐRZÉS RENDSZERE

Felügyeleti ellenőrzés

170. § (1) A Felügyelet jogosult rendszeresen - helyszínen, illetve helyszínen kívül - ellenőrizni az e törvényben és más jogszabályokban meghatározott, a biztosító alapítására, tevékenységének engedélyezésére, működésére, a független biztosításközvetítő és a szaktanácsadó működésére, a biztosítottak érdekeinek védelmére, a tulajdonosi jog eredményes, megbízható és a nemkívánatos befolyástól mentes gyakorlására vonatkozó szabályok, valamint határozatok megtartását.

(2) A Felügyelet felhívására a biztosító, a független biztosításközvetítő és a szaktanácsadó köteles az e tevékenységére vonatkozó, jogszabályban meghatározott bármely adatot, beszámolót, bizonylatot, vizsgálati anyagot, számviteli nyilvántartásokat, szabályzatokat, az egyes ügyletekhez kapcsolódó dokumentációkat, igazgatósági, felügyelő bizottsági és közgyűlési előterjesztéseket, jegyzőkönyveket, továbbá a könyvvizsgáló írásos észrevételeit, a könyvvizsgálati jelentést, valamint a belső ellenőrzés jelentéseit, jegyzőkönyveit 15 napon belül magyar nyelven a Felügyelet rendelkezésére bocsátani.

(3) A Felügyelet - az általa összeállított vizsgálati terv és vizsgálati munkaprogram szerint - a biztosító részvénytársaságot és szövetkezetet a tevékenységét jellemző kockázatok figyelembevételével legalább 2 évenként átfogóan ellenőrzi.

(4) A Felügyelet a (3) bekezdésben említett átfogó ellenőrzésen túl a biztosítónál, a független biztosításközvetítőnél és a szaktanácsadónál egy adott probléma feltárása érdekében célvizsgálatot, valamint több biztosítónál, független biztosításközvetítőnél és szaktanácsadónál felmerülő probléma esetén témavizsgálatot végezhet.

(5) A Felügyelet az (1)-(4) bekezdésekben foglaltakon túl a külföldi felügyeleti hatóság kérésére is adatszolgáltatást kérhet és helyszíni ellenőrzést végezhet. A Felügyelet viszonosság elérhetőségének mérlegelése alapján, illetve érvényben lévő felügyeleti együttműködési megállapodás esetén hozzájárulhat, hogy az adatkérést, illetve a helyszíni ellenőrzést a hozzájárulást kérő külföldi felügyeleti hatóság, illetve egy általa kijelölt könyvvizsgáló vagy egyéb szakértő végezze el.

171. § (1) A biztosítók, a független biztosításközvetítők és a szaktanácsadók a Felügyeletnek jogszabályon alapuló rendszeres és eseti, illetve felügyeleti határozaton alapuló eseti adatszolgáltatást teljesítenek.

(2) A biztosítók belső adatszolgáltatásának rendjét és tartalmát a pénzügyminiszter rendeletben állapítja meg.

172. § A Felügyelet részére a biztosító köteles

a) az éves beszámolón kívül évente egy alkalommal a biztosító tevékenységét értékelő belső, nyilvánosságra nem kerülő jelentést,

b) évente egy alkalommal a biztosító aktuáriusi jelentését,

c) negyedévenként a biztosító tevékenységének legfontosabb jellemzőire vonatkozó - a nagykockázatokat és a nagykárokat, valamint a szavatoló tőke, a saját tőke és a biztosítástechnikai tartalékok becsült értékének bemutatását is felölelő - jelentést

megküldeni.

173. § A független biztosításközvetítő köteles a cégbíróságnál letétbe helyezettel egyező éves beszámolót a Felügyeletnek a mérlegfordulónapot követő 150 napon belül megküldeni.

174. § (1) A biztosító, a független biztosításközvetítő és a szaktanácsadó köteles a Felügyelet számára az ellenőrzést lehetővé tenni, illetve azt segíteni és biztosítani a vizsgálathoz szükséges adatokhoz, információkhoz való hozzáférést.

(2) A Felügyelet képviselője az ellenőrzés lefolytatásához helyiségekbe beléphet, iratot, adathordozót, tárgyat, munkafolyamatot vizsgálhat meg, felvilágosítást, nyilatkozatot, valamint iratról, nyilvántartásról és egyéb dokumentumokról másolatot kérhet, próbavásárlást végezhet.

175. § A Felügyelet - feladata teljesítéséhez - a biztosítótól, a független biztosításközvetítőtől és a szaktanácsadótól rendkívüli beszámolót, meghatározott formában és tagolásban kimutatást, könyvvizsgálati jelentést, továbbá felvilágosítást kérhet a biztosító, a független biztosításközvetítő és a szaktanácsadó valamennyi üzleti ügyéről, valamint betekinthet könyveikbe, irataikba és adathordozóikba.

176. § (1) Az átfogó ellenőrzés tartásáról - annak megkezdése előtt legalább 15 nappal - írásban értesíteni kell a biztosítót, a független biztosításközvetítőt, illetve a szaktanácsadót.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha az előzetes értesítés az ellenőrzés eredményességét veszélyeztetné.

(3) Az ellenőrzések lefolytatásának időtartamát a Felügyelet elnöke határozza meg, amely időtartam a 6 hónapot nem haladhatja meg.

(4) Az ellenőrzést végző személy megállapításait az ellenőrzés befejezését követő 60 napon belül írásban rögzíteni és a megállapításokat a biztosítóval, az alkusszal és a szaktanácsadóval közölni köteles.

(5) A vizsgált biztosító, független biztosításközvetítő és szaktanácsadó a megállapításokra azok kézhezvételétől számított 15 napon belül észrevételeket tehet.

177. § (1) A Felügyelet az ellenőrzési feladatokkal - indokolt esetben, versenyeztetési szabályzata szerint - külső szakértőt is megbízhat. A szakértőnek szerepelnie kell a Felügyelet által összeállított szakértői névjegyzékben.

(2) A szakértői névjegyzékbe az vehető fel,

a) aki a könyvvizsgálók névjegyzékében szerepel és megfelel a 149. § (2) bekezdésében foglalt feltételeknek, vagy

b) aki megfelel a 86. § (1) bekezdésében, vagy a 87. § (1) bekezdésében előírtaknak.

(3) A Felügyeletnek a névjegyzékbe kerülést elutasító határozata ellen jogorvoslatnak helye nincs.

(4) A szakértőre megfelelően alkalmazni kell a Psztv. 10. § (2)-(6) bekezdéseiben, valamint (8)-(11) bekezdéseiben és a Psztv. 11. §-ában foglalt rendelkezéseket. A Felügyelet a megbízást megelőző három naptári évre visszamenőleg köteles megvizsgálni a szakértő gazdasági társaságban betöltött tagsági és vezető tisztségviselői jogviszonyait.

(5) A szakértőnek rendelkeznie kell a dokumentumok (másolatok) biztonságos őrzéséhez szükséges tárgyi feltételekkel. A szakértő a helyszíni vizsgálat lezárását követően nem tarthat magánál a vizsgálattal összefüggő dokumentumot, adatot.

(6) A Felügyelet által megbízólevéllel ellátott személy eljárása során hivatalos személynek minősül.

III. Fejezet

ÖSSZEVONT ALAPÚ FELÜGYELET

Az összevont alapú felügyelet terjedelme

178. § (1) Összevont alapú felügyelet alá tartozik az a biztosító,

a) amely anyavállalata másik biztosítónak, viszontbiztosítónak vagy harmadik országbeli biztosítónak vagy részesedési viszonnyal rendelkezik legalább egy másik biztosítóban, viszontbiztosítóban vagy harmadik országbeli biztosítóban,

b) amelynek anyavállalata biztosítói holding társaság, viszontbiztosító vagy harmadik országbeli biztosító,

c) amelynek anyavállalata vegyes tevékenységű biztosítói holding társaság.

(2) Az összevont alapú felügyelet kiterjed az (1) bekezdésben foglaltakon túl

a) a biztosító anyavállalatára vagy részesedési viszonnyal rendelkező vállalkozására,

b) a biztosító leányvállalatára vagy a biztosítónak olyan vállalkozására, amelyben részesedési viszonya van,

c) a biztosító anyavállalatának vagy a biztosítóban részesedési viszonnyal rendelkező vállalkozásának más leányvállalatára vagy olyan vállalkozására, amelyben részesedési viszonya van.

(3) Az összevont alapú felügyelet nem terjed ki arra a harmadik országbeli biztosítóra, amely esetében a székhely szerinti állam jogrendszere nem teszi lehetővé az összevont alapú felügyelet ellátásához szükséges információk átadását.

(4) A Felügyelet az összevont alapú felügyeleti körbe történő bevonás alól - egyedi mérlegelés alapján - mentesítést adhat azon vállalkozás tekintetében, amely az összevont alapú felügyelet szempontjait tekintve elhanyagolható jelentőségű vagy az összevont alapú felügyeleti körbe történő bevonása félrevezető eredményre vezetne (így különösen akkor, ha a részesedési viszonya előreláthatóan nem haladja meg az egy évet).

179. § (1) A Felügyelet az összevont alapú felügyelet alá tartozó biztosítókról nyilvántartást vezet.

(2) A Felügyelet feladata azon magyarországi székhelyű biztosítónak e fejezet szerinti összevont alapú felügyelete, amely anyavállalata másik biztosítónak, viszontbiztosítónak vagy harmadik országbeli biztosítónak vagy részesedési viszonnyal rendelkezik legalább egy másik biztosítóban, viszontbiztosítóban vagy harmadik országbeli biztosítóban, vagy amely biztosítói holding társaság, viszontbiztosító, harmadik országbeli biztosító vagy vegyes tevékenységű biztosítói holding társaság leányvállalata.

(3) Az összevont alapú felügyelet alá tartozó magyarországi székhelyű biztosító 2 munkanapon belül köteles bejelenteni a Felügyeletnek a (2) bekezdés szerinti anya- és leányvállalati, valamint részesedési viszony létrejöttét, módosulását, illetve megszűnését.

(4) A 176. § (1) bekezdése alapján az összevont alapú felügyelet alá tartozó biztosító az összevont alapú felügyelethez kapcsolódó információátadás rendjének bemutatását a Felügyelet rendelkezésére köteles bocsátani, amikor első alkalommal kerül a 176. § (2) bekezdésének hatálya alá.

(5) Ha a biztosító anyavállalata, leányvállalata, olyan vállalkozása, amelyben a biztosító részesedési viszonnyal rendelkezik, illetőleg a biztosítóban részesedési viszonnyal rendelkező vállalkozás első alkalommal kerül a 176. § (2) bekezdésének hatálya alá, akkor ezen vállalkozás nyilatkozatot köteles adni arról, hogy a biztosító összevont alapú felügyelete érdekében szükséges adatot, tényt és információt a Felügyelet rendelkezésére bocsátja.

(6) Ha a Felügyelet be nem jelentett anya- és leányvállalati, valamint részesedési viszonyt állapít meg, határozatban köteles felhívni a biztosítót a viszony e törvényben meghatározottak szerinti kezelésére.

Adatszolgáltatási követelmények

180. § (1) Az összevont alapú felügyeleti feladatok ellátása érdekében a Felügyelet - rendszeresen vagy esetenként - jelentést, adatot, illetőleg információt kérhet az összevont alapú felügyelet alá tartozó biztosítótól, amely köteles azt a Felügyeletnek megadni.

(2) A Felügyeletnek az összevont alapú felügyeleti feladatok ellátásához szükséges rendszeres adatszolgáltatás módját a pénzügyminiszter rendeletben állapítja meg.

(3) Az összevont alapú felügyelet alá tartozó biztosítónak rendelkeznie kell az összevont alapú felügyelet ellátásához szükséges adatok és információk szolgáltatására alkalmas információs rendszerrel, illetve azok megbízhatóságát biztosító belső ellenőrzési rendszerrel.

(4) A 176. § (2) bekezdésében megjelölt vállalkozás - ha jogszabály másként nem rendelkezik - köteles az összevont alapú felügyelet alá tartozó biztosító részére megadni az összevont alapú felügyelet ellátásához szükséges minden adatot és információt.

(5) Ha a 176. § (2) bekezdésében megjelölt vállalkozás nem szolgáltatja az összevont alapú felügyelet alá tartozó biztosító részére a korrigált szavatoló tőke megfelelés számításához szükséges adatokat, akkor az összevont alapú felügyelet alá tartozó biztosító köteles levonni a 176. § (2) bekezdésében megjelölt vállalkozásában fennálló részesedés könyv szerinti értékét, valamint az ilyen vállalkozás részére nyújtott alárendelt kölcsöntőke könyv szerinti értékét.

(6) A Felügyelet a 176. § (2) bekezdésében megjelölt vállalkozástól közvetlenül is kérhet az összevont alapú felügyeleti feladatok ellátása érdekében szükségessé váló adatot és információt.

Ellenőrzés

181. § A Felügyelet az összevont alapú felügyeleti feladatok ellátása érdekében jogosult a 168. § szerinti ellenőrzésekre azoknál is, akikre az összevont alapú felügyelet kiterjed.

A Felügyelet nemzetközi együttműködése más országok felügyeleti hatóságaival az összevont alapú felügyeleti tevékenység tekintetében

182. § (1) Ha magyarországi székhelyű biztosító(k) és más tagállamban vagy tagállamokban székhellyel rendelkező biztosító(k) ugyanazon biztosítói holding társaság, viszontbiztosító, harmadik országbeli biztosító vagy vegyes tevékenységű biztosítói holding társaság leányvállalatai, a Felügyelet az adott tagállamok felügyeleti hatóságaival kötött felügyeleti megállapodásban rögzíti, hogy a biztosító összevont alapú felügyeletét melyikük látja el.

(2) A Felügyelet az összevont alapú felügyeleti feladatok ellátása érdekében más tagállam felügyeleti hatóságával szorosan együttműködik.

(3) A Felügyelet az összevont alapú felügyeleti feladatok ellátásához szükséges jelentéseket, adatokat és információkat más tagállam felügyeleti hatóságának átadja.

(4) A Felügyelet az összevont alapú felügyeleti feladatok ellátásához szükséges jelentéseket, adatokat és információkat harmadik ország felügyeleti hatóságának a viszonosság mérlegelése alapján, illetőleg érvényben lévő felügyeleti megállapodás alapján adhatja át.

(5) A 181. § szerinti ellenőrzést a Felügyelet más tagállam felügyeleti hatóságának kérésére is végezhet, valamint hozzájárulhat, hogy azt a hozzájárulást kérő felügyeleti hatóság, illetve egy általa kijelölt könyvvizsgáló vagy egyéb szakértő végezze el.

(6) A 181. § szerinti ellenőrzést a Felügyelet harmadik ország felügyeleti hatóságának kérésére is végezhet, valamint a viszonosság mérlegelése alapján, illetőleg érvényben lévő felügyeleti megállapodás alapján hozzájárulhat, hogy azt a hozzájárulást kérő felügyeleti hatóság, illetve egy általa kijelölt könyvvizsgáló vagy egyéb szakértő végezze el.

Összevont alapú felügyelet alá tartozó vállalkozások, illetve személyek közötti ügyletek

183. § (1) A Felügyelet feladata

a) a biztosító és

1. a biztosító leányvállalata vagy olyan vállalkozása, amelyben a biztosító részesedési viszonnyal rendelkezik,

2. a biztosító anyavállalata vagy biztosítóban részesedési viszonnyal rendelkező vállalkozás,

3. a 2. pontban meghatározott vállalkozás más leányvállalata vagy más vállalkozása, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik,

közötti ügyletek felügyelete;

b) a biztosító és azon természetes személy közötti ügyletek felügyelete, aki részesedési viszonnyal rendelkezik

1. a biztosítóban vagy annak bármely leányvállalatában vagy bármely vállalkozásában, amelyben a biztosító részesedési viszonnyal rendelkezik,

2. a biztosító anyavállalatában vagy a biztosítóban részesedési viszonnyal rendelkező vállalkozásában,

3. a 2. pontban meghatározott vállalkozás más leányvállalatában vagy más vállalkozásában, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik.

(2) Az (1) bekezdés szerinti ügyletnek minősül különösen:

a) a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír- és kölcsönügyletek,

b) a készfizető kezességvállalás és más jövőbeni vagy függő kötelezettségvállalás,

c) a szavatoló tőke számítása során figyelembe vett elemekkel kapcsolatos ügyletek,

d) a befektetéssel kapcsolatos ügyletek,

e) a viszontbiztosítási tevékenységgel kapcsolatos ügyletek,

f) a költségek megosztása.

(3) A biztosító a jegyzett tőkéjének (részjegytőkéjének, induló tőkéjének) 5 százalékát meghaladó értékű, (1) bekezdés szerinti ügyletekről az összevont alapú felügyeleti adatszolgáltatásról szóló pénzügyminiszteri rendelet rendelkezéseinek megfelelően a negyedéves adatszolgáltatás, illetve az éves beszámoló keretében küld jelentést a Felügyeletnek.

Korrigált szavatoló tőke megfelelés

184. § (1) A korrigált szavatoló tőke megfelelés számításának célja annak ellenőrzése, hogy az összevont alapú felügyelet alá tartozó biztosító korrigált szavatoló tőkéje fedezetet nyújt-e a korrigált szavatoló tőke szükségletére.

(2) Ha a biztosító leányvállalat vagy egy vállalkozás a biztosítóban részesedési viszonnyal rendelkezik és ezen biztosító anyavállalat egy másik biztosítóban vagy részesedési viszonnyal rendelkezik egy másik biztosítóban, a korrigált szavatoló tőke megfelelés számítását minden biztosítónak el kell végeznie, amely anyavállalat vagy részesedési viszonnyal rendelkezik egy másik biztosítóban.

(3) Ha több biztosító ugyanazon biztosítói holding társaság, viszontbiztosító vagy harmadik országbeli biztosító leányvállalata, a korrigált szavatoló tőke megfelelés számítását a biztosítói holding társaság, a viszontbiztosító vagy a harmadik országbeli biztosító végzi el és adja át az összevont alapú felügyelet alá tartozó biztosító részére.

(4) Ha a biztosítói holding társaság vagy a viszontbiztosító maga is biztosítói holding társaság, viszontbiztosító vagy harmadik országbeli biztosító leányvállalata, a Felügyelet egyedi mérlegelés alapján engedélyezheti, hogy a korrigált szavatoló tőke megfelelés számítását kizárólag a legfelső szinten levő anyavállalati biztosítói holding társaság, viszontbiztosító vagy harmadik országbeli biztosító végezze el.

(5) A Felügyelet a biztosítót a korrigált szavatoló tőke megfelelés számítása alól abban az esetben mentesítheti, ha

a) a biztosító egy másik magyarországi székhelyű biztosító leányvállalata vagy egy másik magyarországi székhelyű biztosító részesedési viszonnyal rendelkezik a biztosítóban és az anyavállalat vagy részesedési viszonnyal rendelkező biztosító a korrigált szavatoló tőke megfelelésének számításába bevonja,

b) a biztosító egy magyarországi székhelyű biztosítói holding társaság, illetőleg viszontbiztosító leányvállalata, és a korrigált szavatoló tőke megfelelés számításába a biztosító és a biztosítói holding társaság vagy viszontbiztosító egyaránt bevonásra kerül,

c) egy másik tagállamban bejegyzett biztosító, biztosítói holding társaság vagy viszontbiztosító a biztosítónak anyavállalata vagy a biztosítóban részesedési viszonnyal rendelkezik és a 180. § (1) bekezdés szerinti felügyeleti megállapodás alapján a másik tagállam felügyeleti hatósága a biztosító összevont alapú felügyeletét ellátja,

d) a biztosító egy harmadik országbeli biztosító leányvállalata vagy a biztosítóban egy harmadik országbeli biztosító részesedési viszonnyal rendelkezik és az anyavállalat vagy részesedési viszonnyal rendelkező biztosító a korrigált szavatoló tőke megfelelésének számításába bevonja,

e) a biztosító és más magyarországi székhelyű biztosító(k) ugyanazon biztosítói holding társaság, viszontbiztosító vagy harmadik országbeli biztosító leányvállalatai és a biztosítói holding társaság, a viszontbiztosító vagy a harmadik országbeli biztosító korrigált szavatoló tőke számításába a biztosítót bevonja,

f) a biztosító és más tagállamban bejegyzett biztosító(k) ugyanazon biztosítói holding társaság, viszontbiztosító vagy harmadik országbeli biztosító leányvállalatai és 180. § (1) bekezdés szerinti felügyeleti megállapodás alapján a tagállam felügyeleti hatósága a biztosító(k) összevont alapú felügyeletét ellátja.

(6) A Felügyelet az (5) bekezdés alapján mentesítést kizárólag abban az esetben adhat, ha teljesül az e törvény előírásaival egyenértékű követelményeknek megfelelő korrigált szavatoló tőke számítás és a szavatoló tőke a 178. § (2) bekezdése szerinti vállalkozások közötti megfelelő megosztása.

(7) A Felügyelet az (5) bekezdésben foglalt mentesítést harmadik országbeli biztosító esetén érvényben lévő felügyeleti megállapodás alapján adhatja meg.

A korrigált szavatoló tőke megfelelés számítása

185. § (1) A korrigált szavatoló tőke megfelelés számításánál alkalmazható módszereket a 12. számú melléklet tartalmazza.

(2) Az Szmt. szerint összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésére kötelezett biztosító korrigált szavatoló tőke megfelelését a 12. számú melléklet 3. számviteli konszolidáción alapuló módszer szerint számítja.

(3) Az Szmt. szerint összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésére nem kötelezett, az összevont alapú felügyelet alá tartozó biztosító korrigált szavatoló tőke megfelelését a 12. számú melléklet 1. levonás és összeadás módszer szerint számítja.

(4) A Felügyelet egyedi elbírálás alapján az Szmt. szerint összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésére nem kötelezett, az összevont alapú felügyelet alá tartozó biztosító korrigált szavatoló tőke megfelelés számítására a 12. számú melléklet 2. követelmény levonás módszerét is engedélyezheti.

(5) A 12. számú mellékletben megadott 1. és 2. módszernél az anyavállalat vagy a részesedési viszonnyal rendelkező vállalkozás közvetlen és közvetett, e törvény 3. számú mellékletében rögzített módon számított tulajdoni hányada szerinti arányosítást, a 3. módszernél pedig az Szmt. szerint összeállított összevont (konszolidált) beszámoló készítésekor használt százalékos arányokat kell alkalmazni.

(6) Ha valamely leányvállalatnál tőkehiány jelentkezik, a leányvállalat teljes tőkehiányát figyelembe kell venni. A Felügyelet egyedi mérlegelés alapján mentesítést adhat ezen előírás alkalmazása alól, és az arányos beszámítást engedélyezheti abban az esetben, ha az anyavállalat hitelt érdemlően bizonyítani tudja, hogy kötelezettségvállalás kizárólag tulajdoni hányada arányában terhelheti.

186. § (1) A korrigált szavatoló tőke megfelelés számítása során ugyanazon tőkeelemet, azon vállalkozások között, amelyekre az összevont alapú felügyelet kiterjed, csak egyszer lehet számításba venni. Ennek érdekében a korrigált szavatoló tőke megfelelés számítása során figyelmen kívül kell hagyni:

a) a biztosító minden olyan tőkeelemét, amelyet valamely leányvállalata vagy valamely vállalkozása, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, szavatoló tőke szükségletének fedezeteként figyelembe vesz, és

b) a biztosító leányvállalatának vagy részesedési viszonya alatt álló vállalkozásának minden olyan tőkeelemét, amelyet a biztosító saját szavatoló tőke szükségletének fedezeteként figyelembe vesz, és

c) a biztosító leányvállalatának vagy olyan vállalkozásának, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, minden olyan tőkeelemét, amelyet a biztosító egy másik leányvállalata vagy egy másik vállalkozása, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, szavatoló tőke szükségletének fedezeteként figyelembe vesz.

(2) Egy életbiztosító,

a) amelynek biztosító az anyavállalata vagy abban a biztosító részesedési viszonnyal rendelkezik, eredménytartaléka és mérleg szerinti eredménye, vagy

b) bármely leányvállalatának vagy olyan vállalkozásának, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, jegyzett, de még be nem fizetett tőkéje

a korrigált szavatoló tőke számítása során kizárólag akkor vehető figyelembe, ha az annak a biztosítónak, amely leányvállalat vagy amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik egy vállalat, a szavatoló tőkéjébe beszámítható.

(3) A (2) bekezdésben foglaltaktól függetlenül nem vehető figyelembe:

a) a biztosító leányvállalata vagy a biztosító olyan vállalkozása, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, jegyzett, de még be nem fizetett tőkéjének azon része, amellyel összefüggésben a biztosítónak az adott vállalkozás felé még kötelezettségvállalása keletkezhet, és

b) a biztosító jegyzett, de még be nem fizetett tőkéjének azon része, amellyel összefüggésben bármely leányvállalatának vagy bármely vállalkozásának, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, még kötelezettségvállalása keletkezhet, és

c) a leányvállalat vagy olyan vállalkozás, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, jegyzett, de még be nem fizetett tőkéjének azon része, amellyel összefüggésben a biztosító valamely más leányvállalatának vagy más vállalkozásának, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, még kötelezettségvállalása keletkezhet.

(4) A Felügyelet egyedi mérlegelés alapján más, olyan szavatoló tőke elemek beszámíthatóságát is korlátozhatja, amelyek nem állnak szabadon a biztosító rendelkezésére és előírhatja, hogy egy adott leányvállalati biztosító vagy egy olyan biztosító, amelyben egy vállalkozás részesedési viszonnyal rendelkezik, szavatoló tőkéjének részét képező tétel a korrigált szavatoló tőke megfelelés számítása során csak akkor vehető figyelembe, ha az a leányvállalati biztosító vagy az olyan biztosító, amelyben egy vállalkozás részesedési viszonnyal rendelkezik, szavatoló tőkéjébe is beszámítható.

(5) A (2)-(4) bekezdésekben meghatározott tőkeelemek összege nem haladhatja meg a leányvállalati biztosító vagy olyan biztosító, amelyben egy vállalkozás részesedési viszonnyal rendelkezik, szavatoló tőkéjét.

(6) A korrigált szavatoló tőke számítása során figyelmen kívül kell hagyni minden olyan tőkeelemet, amely a biztosító és

a) valamely leányvállalata vagy valamely vállalkozása, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, vagy

b) a biztosító anyavállalata vagy olyan vállalkozása, amelyben a biztosító részesedési viszonnyal rendelkezik, vagy

c) a b) pont szerinti vállalkozások valamelyikének másik leányvállalata vagy más vállalkozása, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik,

között kölcsönös finanszírozás eredményeként keletkezett.

(7) Kölcsönös finanszírozásnak tekintendő, ha egy biztosító leányvállalata vagy vállalkozása, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, más vállalkozásnak az anyavállalata vagy részesedési viszonnyal rendelkezik valamely más vállalkozásban, vagy kölcsönt nyújt részére, és a középső szinten lévő vállalkozás közvetve vagy közvetlen módon rendelkezik a leányvállalata vagy olyan vállalkozása, amelyben egy vállalkozás részesedési viszonnyal rendelkezik, szavatoló tőkéjének, illetőleg saját tőkéjének valamely elemével.

(8) A korrigált szavatoló tőke számítása során figyelmen kívül kell hagyni azon tőkeelemeket is, amelyeket a korrigált szavatoló tőke számítására kötelezett biztosító leányvállalata vagy olyan vállalkozása, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, szavatoló tőke számítása során ugyan figyelembe vesz, de az a biztosító egy másik leányvállalata vagy másik vállalkozása, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, által nyújtott kölcsönös finanszírozást takar.

A biztosító korrigált szavatoló tőke megfelelése

187. § (1) A 178. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott biztosító korrigált szavatoló tőke megfelelésének számításába valamennyi leányvállalatát vagy olyan vállalkozását, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, be kell vonni.

(2) A Felügyelet egyedi mérlegelés alapján engedélyezheti, hogy a biztosító más tagállamban bejegyzett biztosítója - ha az leányvállalata vagy olyan vállalkozása, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik - szavatoló tőke szükségletét és szavatoló tőkéjét az adott ország előírásainak megfelelően számított értéken vegye figyelembe a korrigált szavatoló tőke megfelelés számításakor.

(3) A korrigált szavatoló tőke megfelelés számítása során a biztosító valamennyi leányvállalatát vagy olyan vállalkozását, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, ha az viszontbiztosító, az e törvényben rögzített szabályoknak megfelelően kalkulált tőkekövetelményekre vonatkozó előírások alapján veszi figyelembe.

(4) Ha a biztosító biztosítói holding társaságon keresztül rendelkezik részesedési viszonnyal más biztosítóban, viszontbiztosítóban vagy harmadik országbeli biztosítóban, a közbenső biztosítói holding társaság szavatoló tőke szükségletét a biztosító korrigált szavatoló tőke szükségletének számítása során nullának kell tekinteni, a szavatoló tőke elemei pedig megegyeznek a (3) bekezdésben megjelölt tőkekövetelmények számításánál figyelembe vehető tőkeelemekkel.

(5) Ha a harmadik országbeli biztosítóra az e törvényben rögzítettekkel egyenértékű engedélyezési és szavatoló tőke követelmények vonatkoznak, a Felügyelet érvényben lévő felügyeleti megállapodáson alapuló egyedi mérlegelés alapján engedélyezheti, hogy a biztosító a harmadik országbeli kapcsolt biztosítója szavatoló tőke szükségletét és szavatoló tőkéjét az adott ország előírásainak megfelelően számított értéken vegye figyelembe a korrigált szavatoló tőke megfelelés számításakor.

(6) Ha a harmadik országbeli viszontbiztosítóra az e törvényben rögzítettekkel egyenértékű követelmények vonatkoznak, a Felügyelet érvényben lévő felügyeleti megállapodáson alapuló egyedi mérlegelés alapján engedélyezheti, hogy a módosított szavatoló tőke megfelelés számításakor a biztosító a harmadik országbeli biztosító leányvállalata vagy a harmadik országbeli biztosító vállalkozása, amelyben a biztosító részesedési viszonnyal rendelkezik, ha az viszontbiztosító, szavatoló tőke szükségletét és szavatoló tőkéjét az adott ország előírásainak megfelelően számított értéken vegye figyelembe.

(7) Ha a harmadik országbeli viszontbiztosító székhelye szerinti ország csak a biztosítókat tekintve rendelkezik az e törvényben foglaltaknak megfeleltethető engedélyezési és szavatoló tőke követelményekkel, a Felügyelet érvényben lévő felügyeleti megállapodáson alapuló egyedi mérlegelés alapján a biztosítókra vonatkozó előírásoknak megfelelően számított szavatoló tőke szükséglet és szavatoló tőke figyelembevételét is engedélyezheti a viszontbiztosító bevonásánál.

(8) A biztosító szavatoló tőkéjéből le kell vonni minden olyan leányvállalatában vagy olyan vállalkozásában, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, fennálló részesedésének könyv szerinti értékét, amely a korrigált szavatoló tőke megfelelés számításához szükséges információkat nem bocsátja a biztosító és a Felügyelet rendelkezésére. Így kell eljárni a 176. § (3) bekezdésében meghatározott esetekben is.

Biztosítói holding társaság, viszontbiztosító vagy harmadik országbeli biztosító leányvállalataként működő biztosító korrigált szavatoló tőke megfelelése

188. § (1) A 178. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott biztosító korrigált szavatoló tőke megfelelésének számításába a biztosítói holdingtársaság, a viszontbiztosító, illetve a harmadik országbeli biztosító valamennyi leányvállalatát vagy valamennyi vállalkozását, amelyben a biztosító részesedési viszonnyal rendelkezik, be kell vonni.

(2) A korrigált szavatoló tőke megfelelés számítása során az anyavállalatot úgy kell tekinteni, mintha biztosító lenne. A biztosítói holding társaság szavatoló tőke szükséglete nulla, a viszontbiztosító, a harmadik országbeli biztosító, illetőleg viszontbiztosító esetében pedig a 185. § (2)-(7) bekezdéseiben foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni.

(3) Az anyavállalat vagy részesedési viszonnyal rendelkező vállalkozás szavatoló tőkéjéből le kell vonni minden olyan leányvállalatában vagy minden olyan vállalkozásában, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, fennálló részesedése könyv szerinti értékét, amely a korrigált szavatoló tőke megfelelés számításához szükséges információkat nem bocsátja a biztosító és a Felügyelet rendelkezésére.

A korrigált szavatoló tőke megfelelés értékelése

189. § (1) Az összevont alapú felügyelet alá tartozó biztosító korrigált szavatoló tőke megfelelését legalább a tárgyév utolsó napjára köteles kiszámítani. A korrigált szavatoló tőke szükséglet számítását és fedezetének kimutatását a biztosító a felügyelet részére történő adatszolgáltatásról szóló jogszabály rendelkezéseinek megfelelően, az éves beszámolóval egyidejűleg köteles a Felügyelet részére megküldeni.

(2) A biztosító korrigált szavatoló tőke megfelelése negatív, ha korrigált szavatoló tőkéje (a 12. számú mellékletben meghatározott módszerek bármelyikének a) pontja szerinti összeg) kevesebb, mint korrigált szavatoló tőke szükséglete (a 12. számú mellékletben meghatározott módszerek bármelyikének b) pontja szerinti összeg).

(3) Ha a 178. § (1) bekezdésének a)-b) pontjai szerinti biztosító korrigált szavatoló tőke megfelelése (szolvenciája) negatív, a 127. § szanálási tervre vonatkozó előírásai szerint kell eljárni.

(4) A szanálási terv elutasítása vagy megvalósulásának meghiúsulása esetén a Felügyelet a 193. §-ban foglalt intézkedések megtételére jogosult.

IV. Fejezet

A FELÜGYELET ELJÁRÁSA, INTÉZKEDÉSEI

A Felügyelet eljárása

190. § Ha az azonnali végrehajtás elmaradása a biztosítottak érdekét súlyosan veszélyeztetné, a Felügyelet határozatát a jogorvoslati kérelemre tekintet nélkül azonnal végre kell hajtani. Erre a körülményre a határozatban külön ki kell térni.

191. § (1) Külföldi kérelmező kizárólag kézbesítési megbízottja útján fordulhat a Felügyelethez.

(2) A Felügyelethez idegen nyelven benyújtott dokumentumhoz mellékelni kell annak hivatalos magyar nyelvű fordítását.

192. § (1) A Felügyelet a hozzá beérkezett engedély iránti kérelmeket beérkezésüktől, hiánypótlás esetén az e törvény rendelkezéseinek megfelelő engedély iránti kérelem beérkezésétől számított 90 napon belül (az e törvényben foglalt kivételekkel) köteles elbírálni.

(2) A Felügyelet elnöke az (1) bekezdésben meghatározott határidőt egy alkalommal legfeljebb 90 nappal meghosszabbíthatja. A 112. § (3) és (4) bekezdéseiben meghatározott határidő nem hosszabbítható meg.

193. § (1) A Felügyelet a hozzá beérkezett, e törvény hatálya alá tartozó tevékenység folytatójára vonatkozó írásos bejelentéseket köteles az érintettnek érdemi ügyintézésre továbbítani.

(2) Az érintett köteles a Felügyelettől továbbított írásos bejelentést 30 napon belül érdemben kivizsgálni, és annak eredményéről az ügyfelet és a Felügyeletet tájékoztatni.

(3) A Felügyelet az ügy során keletkezett iratokat betekintés végett bekérheti.

(4) Ha a tájékoztatás alapján a Felügyelet az e törvényben foglaltaktól, a biztosítási tevékenységet szabályozó egyéb jogszabályoktól vagy a biztosítási feltételektől való rendszeres, illetve súlyos eltérést tapasztal, a 195. §-ban meghatározott intézkedések megtételére jogosult.

194. § A Felügyelet eljárása során közvetlenül jogosult

a) a külföldi biztosításfelügyeleti hatóság és külföldi biztosító megkeresésére,

b) a külföldi biztosításfelügyeleti hatóságtól és külföldi biztosítótól érkező megkeresés teljesítésére,

c) a külföldi biztosításfelügyeleti hatósággal együttműködési megállapodás kötésére.

Intézkedések

195. § (1) A Felügyelet a biztosító, a biztosításközvetítő, valamint a szaktanácsadó kötelezettségének teljesítése, az ügyfelek érdekeinek megóvása, valamint annak érdekében, hogy a biztosítási, a biztosításközvetítői, a szaktanácsadói, valamint a képviseleti tevékenység e törvénynek, illetve ezen tevékenységekre vonatkozó más jogszabályoknak és a Felügyelet határozatainak megfeleljen, a következő intézkedéseket hozhatja:

a) az e törvényben, a biztosítási, a biztosításközvetítői, a szaktanácsadói, valamint a képviseleti tevékenységre vonatkozó más jogszabályban, továbbá a felügyeleti határozatokban meghatározott feltételeknek való megfelelésre - határidő kitűzésével - kötelezhet,

b) a Felügyelet által meghatározott napirenddel közgyűlés (taggyűlés) összehívására kötelezhet,

c) felügyeleti bírság (196-198. §) megfizetésére kötelezhet,

d) a Felügyelet által kirendelt szakértő, illetve felügyeleti biztos közreműködésével kapcsolatban felmerült költségek megtérítésére kötelezhet,

e) felfüggesztheti a részvénytársaság, illetve a szövetkezet esedékes osztalékának kifizetését,

f) a biztosító vezető állású személyének, egyéb vezetőjének és könyvvizsgálójának felmentését, az alkalmazott felelősségre vonását kezdeményezheti,

g) előírhatja szanálási terv, pénzügyi terv, illetve pénzügyi helyreállítási terv benyújtását,

h) felfüggesztheti valamely biztosítási termék terjesztését,

i) megtilthatja egyes biztosítási termékek terjesztését,

j) korlátozhatja, illetve megtilthatja a biztosítónak a biztosítástechnikai tartalékai és a szavatoló tőkéje feletti szabad rendelkezési jogát,

k) megtilthatja az engedély nélküli biztosítási, független biztosításközvetítői, vezérügynöki és felügyeleti nyilvántartáson kívüli szaktanácsadói tevékenység folytatását,

l) elrendelheti a biztosításközvetítő nyilvántartásból való törlését,

m) előírhatja a független biztosításközvetítő gazdasági társaság törzstőkéjének az e törvényben előírt minimumra való felemelését,

n) szükséghelyzetben felügyeleti biztost rendelhet ki,

o) kötelezheti a biztosítót - átvételre vállalkozó másik biztosító esetén - biztosítási állományának átruházására,

p) a tevékenység kiszervezését megtilthatja,

q) a biztosító első számú vezetőjének, a független biztosításközvetítői, illetve a szaktanácsadói tevékenység irányítójának meghallgatását rendelheti el,

r) a kiadott tevékenységi engedélyt részben vagy egészben felfüggesztheti,

s) a kiadott tevékenységi engedélyt visszavonhatja,

t) a kiadott alapítási engedélyt visszavonhatja.

(2) Az intézkedések együttesen és ismételten is alkalmazhatók.

196. § (1) A Felügyelet a biztosítót, a biztosító ügyvezetőjét, a független biztosításközvetítőt, a szaktanácsadót, a független biztosításközvetítői és a szaktanácsadói tevékenység irányítóját, valamint azt, aki az e törvényben foglalt tevékenységet engedély, illetve felügyeleti nyilvántartásba vétel nélkül végzi, felügyeleti bírság megfizetésére kötelezheti, ha az

a) megsérti e törvény vagy egyéb, a biztosítási, a biztosításközvetítői, a szaktanácsadói tevékenységre vonatkozó jogszabály előírásait,

b) a felügyeleti határozatban előírtakat nem vagy nem határidőben teljesíti, vagy

c) a Felügyelet által elrendelt adatszolgáltatási vagy meghallgatási kötelezettségének határidőre nem tesz eleget.

(2) A bírság ismételten is kiszabható és az e törvényben meghatározott egyéb intézkedésekkel együtt is alkalmazható.

(3) Nem lehet bírságot kiszabni a mulasztásnak vagy kötelezettségszegésnek a Felügyelet tudomására jutásától számított 2 év, illetve az elkövetéstől számított 5 év elteltével.

197. § (1) A bírság összegét az e törvényben, a biztosítási, a független biztosításközvetítői, a szaktanácsadói tevékenységre vonatkozó egyéb jogszabályokban, valamint a Felügyelet határozataiban előírt feltételtől való eltérés, továbbá a mulasztás, kötelezettségszegés súlyának figyelembevételével kell megállapítani.

(2) A biztosító terhére kiszabható bírság összege 100 ezer forinttól 20 millió forintig terjedhet.

(3) A független biztosításközvetítő és a szaktanácsadó terhére kiszabható bírság összege 40 ezer forinttól 5 millió forintig terjedhet.

(4) A biztosító ügyvezetőjének, a független biztosításközvetítői és a szaktanácsadói tevékenység irányítójának a terhére kiszabható bírság összege 40 ezer forinttól 1 millió forintig terjedhet.

(5) Az e törvényben foglalt kötelezettségek súlyos megsértésének számít különösen

a) bármely engedélykérelemben vagy bejelentésben valótlan nyilatkozat, vagy a Felügyelet megtévesztésére alkalmas módon valótlan adat közlése,

b) jogszabálysértő termék terjesztése, vagy a termék terjesztésével kapcsolatos jogszabálysértés,

c) engedélyköteles tevékenység engedély nélküli végzése, vagy, ha a biztosító, illetve a független biztosításközvetítő biztosítási vagy független biztosításközvetítői tevékenységhez nem kapcsolódó tevékenységet is végez,

d) felügyeleti nyilvántartásba vételi kötelezettséghez kötött tevékenység nyilvántartásba vétel nélküli végzése.

(6) Az e törvényben vagy az e törvény alapján kiadott egyéb jogszabályokban meghatározott határidő, vagy a felügyeleti határozatban meghatározott határidő nem teljesítése esetén a késedelem minden napja után napi 50 ezer forint bírság szabható ki.

198. § A bírságot a kiszabásáról hozott határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül kell a határozatban megjelölt számlára befizetni.

A felügyeleti biztos

199. § (1) A felügyeleti biztost szükséghelyzetben a Felügyelet elnöke rendeli ki és hívja vissza. A felügyeleti biztos legfeljebb 180 napra rendelhető ki, de ez az időtartam a felszámoló kijelöléséig meghosszabbítható. A kirendelésről a befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonosokat (tagokat) is értesíteni kell. A felügyeleti biztos feladata az e törvényben foglalt szabályok betartása és betartatása.

(2) Felszámolási eljárás esetén a felügyeleti biztos megbízatása a felszámoló kijelöléséig tart.

(3) A felügyeleti biztos megbízólevelében meg kell határozni feladatait.

(4) A felügyeleti biztos kirendelésének ideje alatt a vezető állású személy a Gt.-ben, az Sztv.-ben, az Et.-ben és az alapszabályban rögzített feladatát, cégjegyzési jogát nem gyakorolhatja. A kirendelés tartamára a felügyeleti biztos gyakorolja a vezető állású személynek a jogszabályokban és az alapszabályban megállapított jogait.

(5) A felügyeleti biztos az általa megtett intézkedésekről a tulajdonosokat (tagokat) - írásbeli kérésükre - 3 napon belül írásban köteles tájékoztatni.

(6) A Felügyelet elnöke felügyeleti biztosként olyan személyt rendel ki, aki megfelel a 83. § (3) bekezdésében előírt követelményeknek.

(7) A felügyeleti biztosnak kirendelésekor írásban nyilatkoznia kell arról, hogy ő maga vagy közeli hozzátartozója valamely biztosítónál, biztosításközvetítőnél, szaktanácsadói tevékenységet folytató társaságnál milyen és mekkora név-, illetve forgalmi értéket képviselő tulajdoni hányaddal rendelkezik.

(8) A felügyeleti bíztost a Felügyelet elnöke által meghatározott díjazás illeti meg, melyet az érintett biztosító fizet.

200. § A felügyeleti biztos az e minőségében okozott kárért kizárólag a Felügyeletnek tartozik felelősséggel, vele szemben közvetlenül kártérítési igény nem érvényesíthető. A felügyeleti biztos által e minőségében harmadik személynek okozott károkért a Felügyelet felel.

201. § A Felügyelet köteles a felügyeleti biztos nevét és lakóhelyét - bejegyzés és közzététel végett - kijelölésével egy időben a cégbíróságnak bejelenteni.

A tevékenység felfüggesztése

202. § (1) A Felügyelet a biztosító, a független biztosításközvetítő és a szaktanácsadó tevékenységét felfüggesztheti, ha a biztosító, a független biztosításközvetítő és a szaktanácsadó a tevékenység végzésére vonatkozó jogszabályi előírásokat nem teljesíti, de megalapozottan várható, hogy a felfüggesztés időtartama alatt a jogsértő helyzet megszüntethető. A felfüggesztés időtartama a hat hónapot nem haladhatja meg.

(2) A független biztosításközvetítői és a szaktanácsadói tevékenység felfüggesztését a Felügyelet kérelemre, legfeljebb 6 hónapra engedélyezheti.

(3) A független biztosításközvetítő és a szaktanácsadó felelősségbiztosításának a tevékenység végzése alatt okozott, de a felfüggesztés időtartama alatt bekövetkezett és bejelentett károkra is ki kell terjednie, illetve a vagyoni biztosítéknak rendelkezésre kell állnia.

Az alapítási engedély visszavonása

203. § (1) A biztosító alapítási engedélyének visszavonására kizárólag akkor kerülhet sor, ha a biztosító

a) az alapítási engedélyt a Felügyelet megtévesztésével, vagy jogszabálysértő módon szerezte meg,

b) az alapítási engedély kézhezvételétől számított 90 napon belül a tevékenységi engedély iránti kérelmet nem nyújtja be, illetve a tevékenységi engedély kézhezvételétől számított egy éven belül a tevékenységet nem kezdi meg,

c) az alapítási engedély megszerzéséhez előírt feltételeknek már nem felel meg,

d) a biztosítókra vonatkozó jogszabályokat ismételten vagy súlyosan megsérti és a 195-196. §-okban meghatározott intézkedések nem vezettek eredményre,

e) a biztosítási tevékenység felfüggesztésének időtartama alatt a jogsértő helyzet megszüntetése érdekében tett intézkedések nem vezettek eredményre,

f) működése súlyosan veszélyezteti vagy sérti a biztosítottak érdekeit, akadályozhatja a biztosítási piac megfelelő működését.

(2) A Felügyelet az alapítási engedély visszavonásával egyidejűleg határozatot hoz a biztosító végelszámolásáról, vagy kezdeményezi a felszámolását.

(3) Az alapítási engedély visszavonásával egyidejűleg a Felügyelet köteles minden olyan intézkedés megtételére, amely a biztosítottak érdekének védelmét szolgálja. Ennek keretében - különösen - korlátozhatja vagy megtilthatja a biztosító eszközei feletti szabad rendelkezést.

A tevékenységi engedély visszavonása

204. § (1) A biztosítási tevékenység folytatására adott engedély egészben vagy részben való visszavonására kizárólag akkor kerülhet sor, ha a biztosító

a) az engedély megadásától számított egy éven belül a biztosítási tevékenységét nem kezdte meg, vagy biztosítási tevékenységét a felfüggesztés időtartamának lejártát követő 8 napon belül nem kezdi meg,

b) a biztosítási tevékenységre vonatkozó jogszabályokat ismételten vagy súlyosan megsérti, és a 195-196. §-okban meghatározott intézkedések nem vezettek eredményre,

c) a biztosítási tevékenységi engedély megszerzéséhez előírt feltételeknek a Felügyelet felszólításában foglalt határidő lejártát követően sem felel meg,

d) tevékenységi engedélyét a Felügyelet megtévesztésével vagy más, jogszabályt sértő módon szerezte meg,

e) a biztosítási tevékenység felfüggesztésének időtartama alatt a jogsértő helyzet megszüntetése érdekében tett intézkedések nem vezettek eredményre,

f) tevékenységét megszünteti.

(2) A harmadik országbeli biztosító fióktelepe esetén - az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően - a tevékenységi engedély akkor is visszavonásra kerül, ha a harmadik országbeli biztosító tevékenységi engedélyét a székhely szerinti felügyeleti hatóság visszavonta.

(3) Az engedély visszavonása után új biztosítási szerződés nem köthető, a már létező biztosítási szerződésekben a biztosító által vállalt kötelezettségek nem növelhetők, és a biztosítási szerződések nem hosszabbíthatók meg.

(4) Az engedély visszavonásával egyidejűleg a Felügyelet köteles minden olyan intézkedés megtételére, amely a biztosítottak érdekének védelmét szolgálja. Ennek keretében - különösen - korlátozhatja vagy megtilthatja a biztosító eszközei feletti szabad rendelkezést.

(5) Az engedély visszavonásáról a Felügyelet köteles valamennyi tagállam felügyeleti hatóságát értesíteni, és az engedély visszavonását az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában közzétenni.

205. § A Felügyelet a biztosító tevékenységi engedélyét a pénzügyminiszter előzetes hozzájárulásával vonhatja vissza.

A Felügyelet tájékoztatási kötelezettsége

206. § (1) A Felügyelet az általa kiadott alapítási és biztosítási tevékenységi engedélyről, annak módosításáról vagy visszavonásáról szóló határozatát haladéktalanul megküldi a pénzügyminiszternek, az MNB-nek, a cégbíróságnak, az egyesületek nyilvántartását végző fővárosi (megyei) bíróságnak, a Gazdasági Versenyhivatalnak és a biztosítók szakmai érdek-képviseleti szervezeteinek.

(2) A Felügyelet az általa kiadott független biztosításközvetítői és vezérügynöki engedélyekről, azok módosításáról vagy visszavonásáról szóló határozatot haladéktalanul megküldi a cégbíróságnak.

(3) A Felügyelet az (1)-(2) bekezdésekben meghatározott határozatokat azok meghozatalától számított 15 napon belül köteles az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában közzétenni.

(4) Ha a Felügyelet a 195. § (1) bekezdésének j), r), s), és t) pontjaiban meghatározott intézkedéseket alkalmazza, ezen eljárásról köteles valamennyi tagállam felügyeleti hatóságát haladéktalanul értesíteni. A 195. § (1) bekezdésének j) pontjában meghatározott intézkedés alkalmazása esetén a Felügyeletnek meg kell jelölni az intézkedéssel érintett pénzügyi eszközöket.

(5) A 195. § (1) bekezdés j) pontjának alkalmazása esetén a Felügyelet az intézkedés meghozatala előtt az intézkedési szándékáról köteles a kockázatvállalás szerinti tagállam felügyeleti hatóságát értesíteni.

(6) A Felügyelet adatszolgáltatási kötelezettsége körét a pénzügyminiszter rendeletben állapítja meg.

A felügyeleti díj

207. § (1) A biztosító, a független biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó és a külföldi biztosító magyarországi képviselete a költségeik terhére felügyeleti díjat kötelesek fizetni.

(2) A biztosító által fizetett felügyeleti díj mértéke - a (3) bekezdés c) pontjában foglalt biztosítók kivételével - a biztosító éves díjbevételének 2 ezreléke.

(3) A felügyeleti díj összege

a) független biztosításközvetítő esetén az éves jutalékbevétel 2 ezreléke,

b) szaktanácsadó esetén évi 40 ezer forint,

c) kizárólag viszontbiztosítási tevékenységet folytató biztosítási részvénytársaság esetén évi 200 ezer forint,

d) külföldi székhelyű biztosító magyarországi képviselete esetén évi 20 ezer forint.

(4) A felügyeleti díjat

a) a (2) bekezdésben meghatározott biztosítónak negyedéves részletekben, a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig,

b) a (3) bekezdésben meghatározott biztosítóknak és egyéb szervezeteknek a tárgyévet követő hónap 20. napjáig

kell a Felügyelet számlájára átutalni.

(5) A felügyeleti díjat a Felügyelet működésének fedezetéül kell felhasználni, év végi maradványának megállapítására, elszámolására, felhasználására a költségvetési szervek tervezésének, gazdálkodásának, beszámolásának rendjéről szóló kormányrendeletet kell alkalmazni.

(6) A felügyeleti díj nem vagy késedelmes teljesítése esetén a (4) bekezdésben megjelölt esedékesség napjától a teljesítés napjáig késedelmi pótlékot kell fizetni.

(7) A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének háromszázhatvanötöd része.

(8) Naptári év közben történő engedélyezés, illetve nyilvántartásba vétel esetén a független biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó felügyeleti díját az év hátralévő részére úgy kell meghatározni, hogy a díj az engedély kiadása, illetve a nyilvántartásba vétel hónapjára is jár.

(9) Aki biztosítási, független biztosításközvetítői, vezérügynöki tevékenység engedélyezése, biztosítási tevékenység módosításának engedélyezése, továbbá a biztosító átalakulásának, egyesülésének, szétválásának engedélyezése iránt, illetve szaktanácsadó nyilvántartásba vétele iránt kérelmet terjeszt elő, köteles az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 67. § alapján a felügyeleti eljárási szolgáltatások igénybevételéért igazgatási-szolgáltatási díjat fizetni. A fizetendő díjak körét és mértékét a pénzügyminiszter rendeletben állapítja meg.

A Felügyelet bevételei

208. § (1) A Felügyelet e törvény szerinti bevételei:

a) felügyeleti díj,

b) felügyeleti bírság, és

c) egyéb bevétel.

(2) A Felügyelet bírságból származó bevétele kizárólag a következő célokra fordítható:

a) biztosítási szakemberek képzése,

b) biztosítási, illetve felügyeleti tevékenységgel kapcsolatos tanulmányok készítésének és közzétételének támogatása,

c) az ügyfelek tájékoztatása,

d) az e törvény hatálya alá tartozó szervezetek felszámolását végző közhasznú társaság felszámolásból eredő veszteségének megtérítése.

(3) A Felügyelet bevételeit - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - kizárólag működésének fedezetére használhatja fel.

Az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező biztosító, független biztosításközvetítő és szaktanácsadó fióktelep útján, illetve határon átnyúló szolgáltatás keretében a Magyar Köztársaság területén végzett tevékenységének felügyelete

209. § (1) A Magyar Köztársaság területén fióktelep útján, illetve határon átnyúló szolgáltatás keretében biztosítási, független biztosításközvetítői, szaktanácsadói tevékenységet végző, másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosító, független biztosításközvetítő, szaktanácsadó felügyeleti hatósága, illetve az erre általa felhatalmazott személy jogosult, hogy - a Felügyelet előzetes értesítését követően - a Magyar Köztársaság területén a határon átnyúló szolgáltatást, a fióktelepet ellenőrizze.

(2) Az (1) bekezdés szerinti ellenőrzésben a Felügyelet is részt vehet.

210. § (1) Ha a Magyar Köztársaság területén fióktelep útján, illetve határon átnyúló szolgáltatás keretében tevékenységet végző, másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosító, független biztosításközvetítő, szaktanácsadó megsérti a Magyar Köztársaság területén hatályos előírásokat, illetve működésében a Felügyelet hiányosságokat észlel, a Felügyelet kötelezi a fióktelepet, illetve a biztosítót, a független biztosításközvetítőt, a szaktanácsadót a szabályellenes helyzet megszüntetésére.

(2) Ha a fióktelep, illetve a biztosító, a független biztosításközvetítő, a szaktanácsadó a Felügyelet határozatában foglalt kötelezésnek határidőben nem tesz eleget, a Felügyelet értesíti a székhely szerinti tagállam felügyeleti hatóságát, illetve kezdeményezi a szükséges intézkedések megtételét.

(3) Ha a székhely szerinti tagállam felügyeleti hatósága által tett intézkedések ellenére a jogszabálysértés továbbra is fennáll, a Felügyelet - a székhely szerinti tagállam előzetes értesítését követően - a 195. § (1) bekezdésének a), c), d), f), h), i) és k) pontjaiban foglalt intézkedéseket alkalmazhatja.

(4) A Felügyelet az új biztosítási szerződések létrejöttének megakadályozása érdekében a magyar jogszabályok megsértése esetén - az (1)-(3) bekezdések mellőzésével - közvetlenül is intézkedhet, ha a jogszabálysértő helyzet fennállása súlyosan veszélyezteti a biztosítási piac biztonságát, illetve az ügyfelek érdekeit.

211. § (1) Ha a Felügyelet a rendelkezésére álló információk alapján úgy ítéli meg, hogy a másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosító a Magyar Köztársaság területén fióktelepe útján, illetve határon átnyúló szolgáltatás keretében végzett tevékenysége veszélyezteti a biztosító pénzügyi biztonságát, értesíti a biztosító székhelye szerinti tagállam illetékes felügyeleti hatóságát.

(2) Ha a másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosító fióktelepének székhely szerinti felügyeleti hatósága a biztosító tevékenységi engedélyét visszavonta és erről a Felügyeletet értesítette, a Felügyelet köteles megtenni a szükséges intézkedéseket, hogy megakadályozza az érintett biztosítót a további biztosítási tevékenység folytatásában.

(3) Ha a fióktelep tevékenysége veszélyezteti a biztosító pénzügyi biztonságát, a székhely szerinti tagállam felügyeleti hatóságának kérésére a Felügyelet a fióktelep pénzügyi eszközök feletti szabad rendelkezését korlátozhatja, illetve megtilthatja. A székhely szerinti tagállam felügyeleti hatósága az intézkedés iránti kérelmében köteles megjelölni az intézkedéssel érinteni kívánt pénzügyi eszközöket.

(4) Az illetékes felügyeleti hatóság kérelmére a Felügyelet jogosult a másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosítónak a Magyar Köztársaság területén fióktelep útján, illetve határon átnyúló szolgáltatás keretében végzett tevékenységét a helyszínen ellenőrizni, valamint a biztosítótól adatszolgáltatást kérni.

A Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező biztosító fióktelep útján, illetve határon átnyúló szolgáltatás keretében más tagállam területén végzett tevékenységének felügyelete

212. § (1) Ha a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező biztosító másik tagállamban lévő fióktelepének tevékenysége veszélyezteti a biztosító pénzügyi biztonságát, a Felügyelet kérelemmel fordulhat a fióktelep tagállamának illetékes felügyeleti hatóságához, hogy az a fióktelep pénzügyi eszközök feletti szabad rendelkezését korlátozza, illetve megtiltsa. A Felügyelet kérelmében köteles megjelölni az intézkedéssel érinteni kívánt pénzügyi eszközöket.

(2) A Felügyelet kérelmére az illetékes felügyeleti hatóság jogosult a másik tagállamban lévő fióktelep útján, illetve határon átnyúló szolgáltatás keretében végzett tevékenységet a helyszínen ellenőrizni, valamint a biztosítótól adatszolgáltatást kérni.

Kapcsolat az Európai Bizottsággal

213. § (1) A Felügyelet írásban bejelenti az Európai Bizottságnak

a) a biztosító részére kiadott tevékenységi engedélyt, illetve annak visszavonását,

b) a harmadik országban székhellyel rendelkező biztosító magyarországi fióktelepe részére kiadott tevékenységi engedélyt, illetve annak visszavonását,

c) a harmadik országban bejegyzett biztosító által Magyar Köztársaság területén bejegyzett biztosítóban történő olyan részesedésszerzést, amelynek eredményeképpen a magyar biztosító harmadik országbeli vállalkozás leányvállalatává válik,

d) ha a Magyar Köztársaság területén bejegyzett biztosító harmadik országban történő letelepedése vagy tevékenysége akadályba ütközik,

e) a 146. §-ban és a 156. §-ban meghatározott szervezeteket és személyeket,

f) a biztosításkötési kötelezettséget előíró jogszabályokat, illetve azok módosításait.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti bejelentésben jelezni kell, ha a tevékenységi engedélyt olyan biztosító részére adták ki, amely közvetlenül vagy közvetve egy vagy több, harmadik országban bejegyzett vállalkozás leányvállalata, továbbá ebben az esetben részletesen be kell mutatni a vállalatcsoport szerkezetét.

A harmadik országban székhellyel rendelkező biztosító, független biztosításközvetítő, szaktanácsadó magyarországi fióktelepének felügyelete

214. § A Magyar Köztársaság területén fiókteleppel rendelkező harmadik országbeli biztosító, független biztosításközvetítő, szaktanácsadó a saját joga alapján elkészített és könyvvizsgálóval hitelesített mérlegének és eredménykimutatásának hivatalos magyar nyelvű fordítását a jóváhagyást követő 30 napon belül 2 országos napilapban köteles közzétenni.

215. § (1) A Felügyelet intézkedéseket tehet, ha a harmadik országbeli biztosító, független biztosításközvetítő, szaktanácsadó székhelye szerinti felügyeleti hatóság az adott biztosítóval, független biztosításközvetítővel, szaktanácsadóval, vagy annak bármely államban működő fióktelepével szemben olyan ok miatt alkalmazott intézkedést, amely a magyarországi fióktelep biztonságos működését érinti.

(2) Ha az illetékes felügyeleti hatóság kéri, a Felügyelet jogosult a Magyar Köztársaság területén fiókteleppel rendelkező harmadik országbeli biztosító, független biztosításközvetítő, szaktanácsadó tevékenységét a helyszínen ellenőrizni, valamint azoktól adatszolgáltatást kérni.

(3) Viszonosság fennállásának esetén, illetve érvényben lévő felügyeleti együttműködési megállapodás alapján a Felügyelet hozzájárulhat, hogy a harmadik országbeli biztosító, független biztosításközvetítő, szaktanácsadó székhelye szerinti felügyeleti hatóság, illetve egy általa kijelölt könyvvizsgáló vagy egyéb szakértő a Magyar Köztársaság területén lévő fióktelep tevékenységét a helyszínen ellenőrizze.

KILENCEDIK RÉSZ

A SZÜKSÉGHELYZET, A FELSZÁMOLÁS ÉS A VÉGELSZÁMOLÁS SAJÁTOS SZABÁLYAI

A biztosítási szükséghelyzet

216. § (1) Ha a biztosító

a) az esedékes és nem vitatott fizetési kötelezettségeinek pénzügyi fedezet hiánya miatt 5 munkanapon belül nem tesz eleget, vagy

b) biztosítástechnikai tartalékai nem érik el a szükséges mértéket, illetve a biztosítástechnikai tartalékainak fedezete nem kielégítő, vagy

c) biztonsági tőkéjének fedezete nem elegendő, illetve az előírt mérték alá csökkent, vagy

d) a szanálási, illetve a pénzügyi tervét a Felügyelet által meghatározott időn belül nem tudja végrehajtani, vagy

e) tevékenysége körében más olyan különösen súlyos veszélyhelyzet alakult ki, amely a biztosítási szolgáltatások biztonságát fenyegeti (a továbbiakban a)-e) pontok együtt vagy külön-külön: szükséghelyzet)

a Felügyelet a felszámolás elkerülése, valamint a biztosítottak érdekében szükségintézkedést tehet.

(2) Szükséghelyzetben a Felügyelet a 195. §-ban meghatározott intézkedéseket teheti.

(3) Ha a Felügyeletnek a 210-211. §-ok szerinti intézkedése nem vezetett eredményre, azaz a biztosító a székhely szerinti tagállam felügyeleti hatósága által megtett intézkedések ellenére, vagy a nem megfelelő intézkedés, vagy az intézkedés elmaradása miatt a továbbiakban is jogszabálysértő magatartást folytat, a Felügyelet - a székhely szerinti állam felügyeleti hatóságának értesítését követően - lépéseket tehet a további jogszabálysértés megakadályozására, beleértve a biztosító megakadályozását abban, hogy a Magyar Köztársaság területén újabb biztosítási szerződéseket kössön.

(4) Ha a jogszabálysértést elkövető biztosító a Magyar Köztársaság területén valamely vállalkozásban tulajdonosi részesedéssel, illetve vagyoni értékű joggal rendelkezik, ez esetben a Felügyelet által alkalmazott intézkedés alapján - a hatályos jogi szabályozással összhangban - végrehajtás e vállalkozásra, vagy vagyoni értékű jogra vezethető.

A csődeljárás, a felszámolási eljárás és végelszámolás közös szabályai

217. § (1) A biztosító részvénytársaság és a biztosító szövetkezet elleni felszámolási eljárásra és végelszámolásra az e fejezetben foglalt eltérésekkel a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló, többször módosított 1991. évi IL. törvény (a továbbiakban: Cstv.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A fióktelep elleni felszámolási eljárásra a Cstv. I., III. és V. fejezeteiben és az Fkt.-ban foglaltakat kell az e fejezetben foglalt eltérésekkel alkalmazni.

(3) A biztosító részvénytársaság, a fióktelep és a biztosító szövetkezet ellen csődeljárásnak helye nincs.

(4) Az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező biztosító magyarországi fióktelepével szemben végelszámolásnak, illetve felszámolásnak nincs helye.

(5) A Cstv. szerződések megtámadására vonatkozó szabályai nem alkalmazhatók abban az esetben, ha a szerződéssel jogot szerzett fél igazolja, hogy az adott szerződésre más tagállam joga az irányadó és ezen alkalmazandó jog szerint a szerződés megtámadhatósága kizárt.

(6) Az Európai Unió tagállamaiban székhellyel rendelkező biztosítóval szemben lefolytatott csődeljárás, felszámolás és végelszámolás joghatásai tekintetében a biztosító székhelye szerinti jog az irányadó. Az ilyen eljárásokban hozott határozatokat minden további eljárás nélkül el kell ismerni.

218. § (1) A végelszámolási, illetve felszámolási eljárás ingatlanra vonatkozó szerződéssel kapcsolatos joghatásai tekintetében az ingatlan fekvési helyének joga az irányadó.

(2) Azon értékpapírokkal kapcsolatos jogok érvényesítésére, amelyek létrejöttéhez vagy átruházásához nyilvántartásba történő bejegyzés illetőleg számlán történő nyilvántartás szükséges, annak a tagállamnak a joga az irányadó, ahol a nyilvántartást illetőleg a számlát vezetik.

219. § (1) A felszámolási eljárás kezdeményezéséről - ha azt nem a Felügyelet indította meg - a bíróság a Felügyeletet soron kívül értesíti.

(2) A Felügyelet köteles a felszámolást elrendelő, illetve a végelszámolásról szóló végzés tudomására jutásakor a biztosító tevékenységi engedélyét a felszámolás, illetve a végelszámolás kezdő időpontjával visszavonni.

(3) A végelszámolásról vagy a felszámolásról és azok gyakorlati következményeiről a Felügyelet haladéktalanul tájékoztatja az Európai Unió tagállamainak felügyeleti hatóságait.

(4) A végelszámolásról szóló vagy a felszámolót kijelölő bírósági végzés (a továbbiakban: bírósági végzés) Cégközlönyben történő közzétételét követően a Felügyelet soron kívül köteles annak tartalmát magyar nyelven az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában, valamint valamennyi tagállam legalább két országos napilapjában közzétenni a 220. § (7) bekezdésében meghatározott nyomtatványon.

(5) Minden olyan hitelező esetében, akinek (amelynek) állandó lakóhelye, székhelye, telephelye az Európai Unió másik tagállamában található, a (4) bekezdés szerinti közzétételhez fűződnek a Cstv. 28. §-a szerinti közzétételhez kapcsolódó joghatások.

(6) A bírósági végzés hatálya az Európai Unió egész területére kiterjed.

220. § (1) Biztosító részvénytársaság, a harmadik országbeli biztosító fióktelepe és a biztosító szövetkezet felszámolójának vagy végelszámolójának kizárólag a Felügyelet által létrehozott közhasznú társaság jelölhető ki.

(2) A felszámolót, végelszámolót a 153-165. §-okban előírt titoktartási kötelezettség terheli.

(3) A végelszámoló vagy a felszámoló jogosult valamennyi tagállamban e törvény és a Cstv. rendelkezései által meghatározott jogkörök ellátására, de ennek során köteles betartani azon tagállam jogát, amelynek területén eljárását foganatosítja.

(4) A végelszámoló vagy felszámoló - munkájának hatékonyabb elvégzése érdekében - az érintett tagállamok területén képviselőt nevezhet ki, aki segítséget nyújt az eljárást érintően a helyi hitelezőknek.

(5) A biztosító elleni felszámolás, illetve végelszámolás elindításának és a biztosítási szerződések megszűnésének tényéről a felszámoló, illetve a végelszámoló köteles a szerződő feleket, a biztosítottakat valamint az ismert hitelezőket értesíteni.

(6) A végelszámoló vagy felszámoló a bírósági végzés kézhezvételét követően azonnal köteles a bírósági végzés tartalmáról, továbbá az egyes határidőkhöz fűződő jogkövetkezményekről egyenként tájékoztatni minden olyan szerződőt, biztosítottat, továbbá ismert hitelezőt, amelynek (akinek) székhelye, telephelye, vagy állandó lakóhelye az Európai Unió másik tagállamában található. A biztosítottnak címzett tájékoztatásnak ismertetnie kell továbbá a biztosítási szerződések megszűnésének időpontját és joghatásait is.

(7) A (6) bekezdés szerinti tájékoztatást magyar nyelven kell nyújtani az e célra rendszeresített „Felhívás követelés benyújtására. Betartandó határidők” című formanyomtatványon. A feliratokat az Európai Unió összes hivatalos nyelvén fel kell tüntetni.

(8) Minden olyan hitelező, akinek (amelynek) állandó lakóhelye, székhelye, telephelye az Európai Unió másik tagállamában található, követelését magyar nyelven köteles benyújtani. Ezen túlmenően követelését saját tagállamának hivatalos nyelvén is benyújthatja, azzal a feltétellel, hogy beadványán a „Követelés benyújtása” címet magyar nyelven kell feltüntetni.

221. § (1) A végelszámoló vagy a felszámoló köteles rendszeresen tájékoztatni a Felügyeletet és a hitelezőket a végelszámolás vagy a felszámolás helyzetéről.

(2) A Felügyelet az Európai Unió más tagállamai felügyeleti hatóságainak megkeresésére köteles tájékoztatást adni a végelszámolás vagy a felszámolás helyzetéről.

222. § (1) A felszámolás, illetve a végelszámolás kezdő időpontjában

a) a biztosítási szerződések a folyamatban lévő állományátruházás esetét kivéve megszűnnek;

b) a megszűnt biztosítási szerződések esetében az esedékes biztosítási díjak nem szedhetők be;

c) új biztosítási szerződés nem köthető és nem hosszabbítható meg, biztosítási állomány - saját elhatározásból - nem adható és nem vehető át.

(2) A felszámolás, illetve a végelszámolás kezdő időpontját követő 15. napig a matematikai tartalékhoz tartozó és a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékainak fedezetét képező eszközök listáját a felszámolás, illetve a végelszámolás kezdő időpontjának napjával le kell zárni és azt a felszámolónak, illetve a végelszámolónak át kell adni.

(3) A felszámolás, illetve végelszámolás folyamán a (2) bekezdésben meghatározott eszközök külön kezelendők és azok kizárólag a matematikai tartalékkal, illetve a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékaival szemben fennálló, a biztosítottakkal (kedvezményezettekkel) szembeni kötelezettségek teljesítése után használhatók fel egyéb kötelezettségek teljesítésére.

(4) Ha a matematikai tartalékhoz tartozó eszközök a kötelezettségekre nem nyújtanak kellő fedezetet, úgy - a teljesítés erejéig - a biztosító egyéb eszközeit kell felhasználni.

A felszámolás

223. § (1) A biztosító részvénytársaság, a harmadik országbeli biztosító fióktelepe és a biztosító szövetkezet elleni felszámolási eljárást - a pénzügyminiszter egyidejű értesítése mellett - a Felügyelet megindítja, ha

a) a felügyeleti intézkedés ellenére az esedékes és nem vitatott fizetési kötelezettségeinek pénzügyi fedezet hiánya miatt 5 munkanapon belül nem tesz eleget, vagy a szanálási tervét a Felügyelet által meghatározott időn belül nem tudja végrehajtani, vagy

b) a biztosító részvénytársaság, a harmadik országbeli biztosító fióktelepe és a biztosító szövetkezet tartozásai saját tőkéjét tartósan meghaladják (túladósodás).

224. § (1) A biztosító biztosítási szerződésből származó kötelezettségeit a Cstv. 57. § (1) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott követelések kielégítése után a c)-g) pontokban meghatározott követelések kielégítése előtt kell kielégíteni. Ez nem érinti a 222. § (3) bekezdésében foglaltakat.

(2) A biztosító biztosítási szerződésből származó kötelezettségeit az alábbi sorrendben teljesíti:

a) az életbiztosítási és betegségbiztosítási szerződésből eredő kötelezettségek, továbbá a balesetbiztosítási szerződésből eredő, illetve a felelősségbiztosítási szerződésből eredő járadékfizetési kötelezettségek,

b) a felszámolás kezdő időpontjáig bekövetkezett - és a Cstv.-ben meghatározott határidőn belül bejelentett - biztosítási események alapján elismert szolgáltatások,

c) az előre fizetett biztosítási díjakból származó visszafizetési kötelezettségek,

d) az egyéb követelések.

A végelszámolás

225. § A biztosító jogutód nélküli megszűnését kimondó határozatához a Felügyelet előzetes egyetértése szükséges.

226. § A Felügyelet az előzetes egyetértést akkor adja meg, ha a biztosító a biztosítási tevékenységből eredő valamennyi kötelezettségét teljesítette. A kötelezettségek teljesítésének lehetséges módjai különösen:

a) az állomány átruházása,

b) a biztosítási szerződések felmondása,

c) a biztosítottakkal történő megállapodás.

Az ezek bizonyítására alkalmas okiratokat a biztosító köteles a Felügyeletnek benyújtani.

TIZEDIK RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Hatálybalépés

227. § (1) E törvény - a 233. § (2) bekezdése kivételével - az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba azzal, hogy rendelkezései a folyamatban lévő ügyekben akkor alkalmazandók, ha azok az ügyfélre, a biztosítóra, a biztosítási rendszer egyéb résztvevőire nézve kedvezőbb szabályt tartalmaznak.

(2) Az engedélyezési eljárások tekintetében folyamatban lévőnek kell tekinteni azt az eljárást, amelyben az e törvényben foglaltaknak megfelelő kérelmet a hatálybalépést megelőzően, a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló 1995. évi XCVI. törvény rendelkezéseinek megfelelően nyújtották be.

(3) A biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló 1995. évi XCVI. törvény előírásait kell alkalmazni, ha a felügyeleti intézkedésre okot adó esemény e törvény hatálybalépése előtt következett be és az a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló 1995. évi XCVI. törvény alapján enyhébb elbírálás alá esik.

Átmeneti és vegyes rendelkezések

228. § (1) Az 1996. január 1-je előtt biztosítási és egyéb tevékenységet egyaránt folytató biztosító egyesület biztosítási tevékenységet csak elkülönített számviteli nyilvántartás szerint végezhet.

(2) Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (a továbbiakban: Öpt.) hatálybalépése előtt alakult biztosító egyesület életbiztosítási ágban nyújtott - az Öpt. 10. §-ának (1) bekezdés a) pontjában meghatározott - szolgáltatásai ellenértékeként a tag javára történt befizetések - ideértve a munkáltatói hozzájárulást, támogatói adományt is - utáni adó- és társadalombiztosítási járulék fizetésének szabályai e törvény hatálybalépését követően megegyeznek a nyugdíjpénztárakra vonatkozó szabályokkal, amennyiben a szolgáltatásaira az Öpt. 46-49. §-aiban foglaltakat megfelelően alkalmazzák és ezt a Felügyelet igazolja.

229. § (1) A felügyeleti nyilvántartási rendszer működése megkezdésének időpontjában minden biztosításközvetítő köteles - azon biztosítón, illetve független biztosításközvetítőn keresztül, akinek a biztosításközvetítést végzi - a nyilvántartási rendszer működése megkezdésétől számított 3 hónapon belül nyilvántartásba vételét kérni, és a nyilvántartásba vételi feltételek meglétét - ide nem értve a szakmai képesítésre vonatkozó előírást, ha ezzel még nem rendelkezik - igazolni. A szakmai képesítésre vonatkozó nyilvántartásba vételi feltételek teljesítését a biztosításközvetítő a felügyeleti nyilvántartási rendszer működése megkezdésétől számított 36 hónapon belül köteles a Felügyeletnek igazolni.

(2) Ha a biztosításközvetítő a külön jogszabályban meghatározott szakképesítést az (1) bekezdésben magállapított határidőn belül nem szerzi meg, a Felügyelet törli a 36. §-ban meghatározott felügyeleti nyilvántartásból.

(3) Az e törvény hatálybalépésekor többes biztosítási ügynöki tevékenységre vonatkozó engedéllyel rendelkező személyek és szervezetek 2004. december 31-éig kötelesek megfelelni az e törvényben foglalt követelményeknek.

230. § (1) Az a biztosító, amely e törvény hatálybalépésekor nem rendelkezik a 121. §-ban meghatározott, az általa folytatott üzleti tevékenység mértékéhez szükséges minimális szavatoló tőkével, köteles azt 3 éven belül feltölteni oly módon, hogy az első évben az adott évre szükséges minimális szavatoló tőke szükséglet legalább egyharmadával, a második évben legalább kétharmadával rendelkezzen.

(2) Az a biztosító, amelynek szavatoló tőkéje e törvény hatálybalépésekor nem éri el 126-127. §-okban meghatározott minimális biztonsági tőke szintjét, köteles azt 5 éven belül feltölteni oly módon, hogy az eredetileg fennálló hiány az első év végéig legalább egyötödével, a második év végéig legalább kétötödével, a harmadik év végéig legalább háromötödével, a negyedik év végéig legalább négyötödével csökkenjen.

(3) Azon biztosító esetén, amelynek szavatoló tőkéje e törvény hatálybalépését követő ötödik évben sem éri el a minimális biztonsági tőke szintjét, a Felügyelet a biztosító kérelmére és a biztosító által benyújtott terv alapján a szavatoló tőke feltöltésének határidejét további 2 évvel meghosszabbíthatja.

(4) A biztosító az 1996. január 1. előtt megkötött, vagy addig megadott termékengedély alapján 2000. december 31-éig megkötött életbiztosítási szerződései után a 100. § (1) bekezdésében foglaltak helyett az életbiztosítási ág matematikai tartalékai befektetési eredményének legalább 50%-át köteles a biztosítottaknak visszajuttatni, amennyiben a biztosító nem vállalt egyéb kötelezettséget. A visszajuttatás azonban a biztosított számára nem lehet kedvezőtlenebb a szerződésben foglaltaknál. A visszajuttatott rész magában foglalja a technikai kamatlábnak megfelelő bevételt is. A törvény 100. § (1) bekezdésében foglaltak szerinti többlethozam visszajuttatást és az e bekezdés szerinti visszajuttatást a biztosító elkülönítetten köteles kezelni és kimutatni.

231. § (1) Az e törvény hatálybalépésekor élet- és nem életbiztosítási ág együttes művelésére vonatkozó engedéllyel rendelkező biztosító részvénytársaság jogosult a két ág együttes művelését folytatni, feltéve, hogy a biztosító részvénytársaság szavatoló tőkéje megfelel a 121-122. §-okban meghatározott szavatoló tőkekövetelményeknek.

(2) Az e törvény hatálybalépésekor élet- és nem életbiztosítási ág együttes művelésére vonatkozó engedéllyel rendelkező biztosító részvénytársaság az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően az élet-, illetve nem életbiztosítási tevékenységét kizárólag a belső irányítás és gazdálkodás szempontjából elkülönült szervezeti egységekben végezheti. Az elkülönítésnek érvényesülnie kell az eszközök, valamint a felelősségi és hatáskörök szétválasztásában, a biztosítási áganként kialakított és vezetett számviteli nyilvántartásban, illetve eredménykimutatásban.

(3) A biztosítási ágak (2) bekezdésben előírt elkülönítésének módját a pénzügyminiszter rendeletben állapítja meg.

Módosuló jogszabályok

232. § Ahol a hatálybalépés előtt kihirdetett jogszabály a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló 1995. évi XCVI. törvényre vagy a Bit.-re utal, azon e törvényt kell érteni.

Hatályukat vesztő jogszabályok

233. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:

a) a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló 1995. évi XCVI. törvény;

b) a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló 1995. évi XCVI. törvény módosításáról szóló 2000. évi XCVIII. törvény;

c) a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló 1995. évi XCVI. törvény módosításáról szóló 1997. évi CXLVIII. törvény;

d) a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 442. §-a, valamint 450. §-a (2) bekezdésének p) pontja;

e) a devizakorlátozások megszüntetéséről, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2001. évi XCIII. törvény 6. §-a (1) bekezdésének k) pontja, valamint 9. §-a;

f) a pénzügyeket szabályozó egyes jogszabályok módosításáról szóló 2001. évi LXXIV. törvény 3-17. §-ai, 156. §-ának (3)-(4) bekezdései, valamint a 3. számú melléklete;

g) a pénzügyi szervek állami felügyeletéről szóló 1999. évi CXXIV. törvény 13. §-ának (3)-(5) bekezdései, valamint a 14. §-ának c) pontja;

h) a szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény 54. §-a;

i) a Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló 1998. évi XC. törvény 98. §-ának (2)-(3) bekezdései;

j) a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 128. §-a;

k) a védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 119. §-ának c) pontjából „a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló 1995. évi XCVI. törvény 170. §-a” szövegrész;

l) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosításáról szóló 2000. évi CXXIV. törvény 159. §-a, valamint 160. §-a (3) bekezdésének b) pontja;

m) a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 97. §-ának c) pontja;

n) a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 2. §-ának (2)-(3) bekezdései.

(2) E törvény kihirdetésének napjával hatályát veszti a pénzügyeket szabályozó egyes jogszabályok módosításáról szóló 2001. évi LXXIV. törvény 3. §-ának (2) bekezdése, továbbá 156. §-ának (1) és (2) bekezdése.

Felhatalmazó rendelkezések

234. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy

a) a biztosítók éves beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságait,

b) a 105. § (1) bekezdésében, illetve más törvényben előírt biztosítási szerződéskötési kötelezettségekkel kapcsolatos részletes szabályokat,

c) a Lloyd’s szervezeti formájára, alapítására és működésére vonatkozó külön szabályokat,

d) a független biztosításközvetítői és biztosítási szaktanácsadói felelősségbiztosítási szerződés minimális tartalmi követelményeit,

e) a jelzálog-hitelezési tevékenység megkezdéséhez és folytatásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket

rendeletben állapítsa meg.

235. § Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, hogy

a) a független biztosításközvetítői jelentés szabályait,

b) a biztosítási szakképesítéseket, illetve képesítéseket, ezek megszerzésének követelményeit és azon munkaköröket, amelyek betöltése ezen szakképesítések, illetve képesítések megszerzéséhez, mint feltételhez kötődik,

c) a jelzálog-hitelezési tevékenységgel kapcsolatos kockázatok megállapításának, elemzésének, értékelésének, behatárolásának, kezelésének, csökkentésének és a kockázatvállalás ellenőrzésének részletes szabályait,

d) a technikai kamatláb legnagyobb mértékét,

e) a biztosítók által a Felügyeletnek teljesítendő belső adatszolgáltatás rendjét és tartalmát,

f) a biztosítástechnikai tartalékok tartalmát, képzésének és felhasználásának rendjét,

g) a befektetési egységhez kötött életbiztosítások esetén az ügyfeleknek szóló adatszolgáltatás formáját és tartalmát,

h) a felügyeleti díjak körét és mértékét,

i) a biztosító kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási terméke eredményelszámolásának és adatszolgáltatásának szabályait,

j) a nagykockázatok és a nagykárok határértékeit,

k) az aktuáriusi jelentés tartalmi követelményeit,

l) a Felügyelet adatszolgáltatási kötelezettsége körét,

m) a biztosítási ágak elkülönítésének módját,

n) a Felügyeletnek az összevont alapú felügyeleti feladatok ellátásához szükséges rendszeresen szolgáltatandó adatok körét,

o) a minimális biztonsági tőke szükséglet értékkövetési indexét

rendeletben állapítsa meg.

Jogharmonizációs záradék

236. § E törvény - a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás kihirdetéséről szóló 1994. évi I. törvény alapján - az Európai Közösségek szabályainak való megfelelés érdekében a 12. számú mellékletben felsorolt irányelvekkel összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

1. számú melléklet a 2003. évi LX. törvényhez

A) rész

A nem életbiztosítási ág ágazatok szerinti besorolása

1. Baleset (beleértve a munkahelyi balesetet és a foglalkozásból adódó megbetegedést)

a) egyszeri szolgáltatások,

b) többszöri vagy folyamatos szolgáltatások,

c) kombinált szolgáltatások,

d) szállított személyeknek nyújtott szolgáltatások.

2. Betegség

a) egyszeri szolgáltatások,

b) többszöri vagy folyamatos szolgáltatások,

c) kombinált szolgáltatások.

3. Szárazföldi jármű-casco (sínpályához kötött járművek nélkül)

a) közúti járművekben,

b) egyéb szárazföldi gépi meghajtású járművekben, munkagépekben,

c) gépi meghajtással nem rendelkező szárazföldi járművekben bekövetkezett károk.

4. Sínpályához kötött járművek cascoja

Sínpályához kötött járművekben bekövetkezett károk.

5. Légijármű-casco

Légi járművekben bekövetkezett károk.

6. Tengeri-, tavi és folyami jármű-casco

a) folyami,

b) tengeri járművekben bekövetkezett károk.

7. Szállítmány (beleértve árukat, poggyászokat és valamennyi más vagyontárgyat)

A szállított árukban vagy poggyászokban keletkezett károk, függetlenül a használt szállítási eszköz típusától.

8. Tűz- és elemi károk

Minden olyan vagyoni kár - ha nem tartozik a 3., 4., 5., 6. vagy a 7. ághoz -, melynek az okozója

a) tűz,

b) robbanás,

c) vihar,

d) a viharon kívüli, egyéb természeti (elemi) kár,

e) atomenergia,

f) talajsüllyedés és földrengés.

9. Egyéb vagyoni károk

A 3., 4., 5., 6. és 7. ágazatba nem tartozó vagyontárgyakban bekövetkezett olyan kár, amelyet jégverés vagy fagy, valamint bármilyen más, a 8. ágazatba nem tartozó esemény okozott, így például lopás.

10. Önjáró szárazföldi járművekkel összefüggő felelősség Önjáró szárazföldi járművek használatából eredő felelősség, beleértve a fuvarozó felelősségét is, ideértve a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást.

11. Légi járművekkel összefüggő felelősség

Légi járművek használatából eredő felelősség, beleértve a fuvarozó felelősségét is.

12. Tengeri, tavi és folyami járművekkel összefüggő felelősség

Tengeri, tavi és folyami járművek használatából eredő felelősség, beleértve a fuvarozó felelősségét is.

13. Általános felelősség

Minden olyan egyéb felelősség, amelyik nem tartozik a 10., 11. és 12. ágazatokba, így például a környezetszennyezéssel kapcsolatos felelősség.

14. Hitel

a) általános fizetésképtelenség,

b) exporthitelezés,

c) részletfizetési ügylet,

d) jelzálog-hitelezés,

e) mezőgazdasági hitelezés.

15. Kezesség

a) közvetlen kezesség,

b) közvetett kezesség.

16. Különböző pénzügyi veszteségek

a) foglalkoztatással összefüggő kockázatok,

b) elégtelen jövedelem,

c) rossz időjárás,

d) nyereségkiesés,

e) folyó mellék- és többletköltségek bármely fajtája,

f) előre nem látható üzleti mellék- és többletköltségek,

g) értékvesztés,

h) bérleti díj- vagy jövedelemkiesés,

i) az eddig említettektől eltérő közvetett kereskedelmi veszteségek,

j) nem kereskedelmi pénzbeli veszteségek,

k) egyéb pénzügyi veszteségek.

17. Jogvédelem

A jogvédelmi biztosítás a jogi eljárási költségek viselésére és a biztosítási fedezetből fakadó más szolgáltatások nyújtására vonatkozó kötelezettség díj ellenében történő elvállalása, így különösen

- a biztosított által elszenvedett kár peren kívüli egyezséggel vagy polgári, illetve büntetőeljárás során történő megtérülésének biztosítása,

- a biztosított polgári, büntető-, államigazgatási vagy egyéb eljárásban, illetve a biztosítottal szemben támasztott kártérítési igény esetében való védelme vagy képviselete.

18. Segítségnyújtás

19. Temetési biztosítás

B) rész

A több ágazatra is kiterjedő engedélyek megnevezése

Ha az engedély egyszerre érvényes

a) az 1. és 2. ágazatokra, akkor a „Baleset és betegség” vagy „Egészségbiztosítás”,

b) az 1. d), 3., 7. és 10. ágazatokra, akkor a „Gépjármű-biztosítás”,

c) az 1. d), 4., 6., 7. és 12. ágazatokra, akkor a „Tengeri-szállítmányozási biztosítás”,

d) az 1. a), 5., 7. és 11. ágazatokra, akkor a „Légi biztosítás”,

e) a 8. és 9. ágazatokra, akkor a „Tűz- és egyéb vagyoni károk”,

f) a 10., 11., 12. és 13. ágazatokra, akkor a „Felelősség”,

g) a 14. és 15. ágazatokra, akkor a „Hitel és kezesség” elnevezést kell használni.

A különböző biztosítási ágazatokba besorolt kockázatok minden egyéb kombinációjánál a Felügyelet által jóváhagyott elnevezést kell használni.

C) rész

Kiegészítő kockázatok

1. Egy ágazatba vagy ágazati csoportba tartozó alapkockázatra engedélyt kapott biztosító emellett egy másik ágazatba tartozó kockázatokat is biztosíthat az ezekre vonatkozó engedély megkövetelése nélkül, ha

a) ezek a kockázatok összefüggnek az alapkockázattal,

b) az alapkockázat ellen biztosított vagyontárgyra vonatkoznak, és

c) az alapkockázatot fedező biztosítási szerződés által biztosítottak.

2. Az A) rész 14., 15. és 17. ágazatába tartozó kockázatokat - a 3. pontban foglaltak kivételével - nem lehet más ágazatok kiegészítő kockázatainak tekinteni.

3. A 17. ágazatba (jogvédelmi biztosítás) tartozó kockázatot a 18. ágazat kiegészítő kockázatának lehet tekinteni, ha az 1. pontban jelzett feltételek teljesülnek és az alapkockázat kizárólag az utazás vagy az állandó lakóhelyétől, illetve a szokásos tartózkodási helyétől való távollét során bajba jutott személynek nyújtott segítségre vonatkozik. A jogvédelmi biztosítást ugyancsak kiegészítő kockázatnak lehet tekinteni az 1. pontban jelzett feltételek teljesülése esetén, ha a jogvédelmi biztosítás a tengeri hajók használatából eredő vagy e használattal kapcsolatban lévő peres ügyekre vagy kockázatokra vonatkozik.

D) rész

Nagykockázatok

Nagykockázatnak minősülnek

1. az A) rész 4., 5., 6., 7., 11. és 12. pontja alá besorolt kockázatok;

2. az A) rész 14. és 15. pontja alá besorolt kockázatok, ha a biztosított hivatásszerűen ipari, kereskedelmi vagy szabadfoglalkozású tevékenységet folytat, és a kockázat e tevékenységére vonatkozik;

3. az A) rész 8., 9., 13. és 16. pontja alá besorolt kockázatok, ha a biztosított

a) mérleg főösszege,

b) árbevétele,

c) átlagos alkalmazotti létszáma közül legalább 2 meghaladja a törvény 235. § j) pontja alapján kiadott pénzügyminiszteri rendeletben meghatározott határértéket.

2. számú melléklet a 2003. évi LX. törvényhez

Az életbiztosítási ág ágazatok szerinti kockázati besorolása

I. Hagyományos életbiztosítások, úgymint

- határozott tartamú és teljes életre szóló haláleseti biztosítás,

- elérési és díjvisszatérítéses elérési biztosítás,

- halálesetre és elérésre szóló vegyes biztosítás,

- meghatározott tartamra szóló (term fix) biztosítás,

- halasztott, még meg nem indult járadékbiztosítás,

- azonnal induló, illetve már megindult járadékbiztosítás,

- baleseti és betegségi kiegészítő biztosítások.

II. Házassági biztosítás, születési biztosítás, ahol a házasság vagy a születés biztosítási esemény.

III. Befektetési egységekhez kötött életbiztosítás.

IV. Egyéni és csoportos nyugdíjbiztosítás

- nyugdíjalapok kezelése,

- egyéni nyugdíjszámlák kezelése.

V. Társadalombiztosítási nyugdíjat kiegészítő járadékbiztosítás.

3. számú melléklet a 2003. évi LX. törvényhez

A közvetett tulajdon megállapítása, illetve kiszámítása

1. A közvetett tulajdon arányának megállapításához a köztes vállalkozásban fennálló tulajdoni hányadot meg kell szorozni a köztes vállalkozásnak az eredeti vállalkozásban fennálló tulajdoni vagy szavazati hányadával.

2. A köztes vállalkozáson keresztül fennálló közvetett tulajdont a számítás szempontjából nem kell figyelembe venni akkor, ha a köztes vállalkozásban a közvetlen és a köztes tulajdon együttes aránya nem éri el a befolyásoló részesedés mértékét.

3. Természetes személyek esetében a közeli hozzátartozók [Ptk. 685. § b) pont] által birtokolt, illetve gyakorolt tulajdoni vagy szavazati hányadokat egybe kell számítani.

4. A szavazati jogokat a tulajdoni hányadokkal azonos módon kell számításba venni.

4. számú melléklet a 2003. évi LX. törvényhez

A biztosítási termékterv

A biztosítási termékekhez olyan terméktervet kell készíteni, amely a következőket tartalmazza:

1. A biztosítási szerződési feltételeket

2. A díjkalkulációt

A díjkalkulációnak a következők egyértelmű és részletes leírását kell tartalmaznia:

2.1. Az életbiztosítási ághoz tartozó kockázatot tartalmazó termék esetén

2.1.1. az alkalmazott halandósági táblázatokat,

2.1.2. a díj számításának módját, a díjtáblázatokat,

2.1.3. az életbiztosítási díjtartalék számítási módszerét,

2.1.4. a díjmentes leszállítás számításának módját,

2.1.5. a visszavásárlási összeg meghatározásának módját,

2.1.6. a befektetési hozam számítását, a többlethozam számítását és visszajuttatásának mértékét és módját.

2.2. A nem életbiztosítási ághoz tartozó kockázatot tartalmazó termék esetén

2.2.1. kár- és kockázateloszlásokat vagy egyéb statisztikákat,

2.2.2. a díjkalkulációs elv leírását,

2.2.3. a díjszámítás elemeinek és tervezett paramétereinek megadását, beleértve a díjtáblázatokat is.

2.3. Az esetleges értékkövetés módszerét.

A 2.2. alponthoz tartozó díjkalkulációnak tartalmaznia kell a kalkuláció utólagos ellenőrzését szolgáló adatgyűjtésbe vont adatok körét is.

3. Kiegészítő adatokat

A kiegészítő adatoknak 3 évre előre becsülve - évenkénti bontásban - a következőket kell tartalmazniuk:

3.1. a tervezett állomány darabszámot és állománydíjat,

3.2. a termék várható költségfelhasználását: a szerzési, a kárrendezési, az igazgatási költségeket,

3.3. a várható díjbevételt,

3.4. a várható kárkifizetést.

5. számú melléklet a 2003. évi LX. törvényhez

A biztosításközvetítői és biztosítási szaktanácsadói nyilvántartás részletes szabályai

1. A felügyeleti nyilvántartás a következőket tartalmazza:

A) A biztosításközvetítést végző természetes személyek és gazdálkodó szervezetek nyilvántartása

a) a biztosításközvetítői tevékenységet végző természetes személy neve, születési helye, születési ideje, anyja neve, lakcíme,

b) a biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezet neve, rövidített neve, székhelye, telephelye és fióktelepe címe, adószáma, képviseletére jogosultak neve és beosztása,

c) nyilvántartási száma és annak kelte,

d) a biztosításközvetítői tevékenység jellege (független, függő),

e) azon állam vagy államok neve, amelyekben a biztosításközvetítői tevékenységet folytatja,

f) a biztosító vagy biztosítók, illetve a független biztosításközvetítő vagy biztosításközvetítők neve, amellyel (amelyekkel) közvetítésre irányuló jogviszonyban áll (a változások nyomon követésével),

g) a biztosító megbízásából eljáró közvetítő esetén a közvetített termékek 1. és 2. számú mellékletek szerinti ágazati besorolása biztosítónként.

B) A biztosításközvetítő gazdálkodó szervezeten belül biztosításközvetítői tevékenységet végző természetes személyek adatai

a) a biztosításközvetítői tevékenységet végző természetes személy neve, születési helye, születési ideje, anyja neve, lakcíme,

b) a biztosító, illetve a független biztosításközvetítő neve, amellyel közvetítésre irányuló jogviszonyban áll,

c) a gazdálkodó szervezet neve, amelynek keretében a közvetítői tevékenységet végzi (a változások nyomon követésével),

d) a gazdálkodó szervezettel fennálló jogviszony kezdete és vége, a jogviszony megnevezése (a változások nyomon követésével).

C) A biztosítási szaktanácsadást végző természetes személyek és gazdálkodó szervezetek nyilvántartása

a) a biztosítási szaktanácsadói tevékenységet végző természetes személy neve, születési helye, születési ideje, anyja neve, lakcíme,

b) a biztosítási szaktanácsadást végző gazdálkodó szervezet neve, rövidített neve, székhelye, telephelye és fióktelep címe, adószáma, a képviseletére jogosultak neve és beosztása,

c) a biztosítási szaktanácsadó nyilvántartási száma és annak kelte,

d) azon állam vagy államok neve, amelyekben a biztosítási szaktanácsadó tevékenységet folytat.

D) Biztosítási szaktanácsadó gazdálkodó szervezeten belül szaktanácsadói tevékenységet irányító természetes személyek adatai

a) a biztosítási szaktanácsadói tevékenységet irányító természetes személy neve, születési helye, születési ideje, anyja neve, lakcíme,

b) a biztosítási szaktanácsadó gazdálkodó szervezet neve, amellyel szaktanácsadásra irányuló jogviszonyban áll,

c) a gazdálkodó szervezettel fennálló jogviszony kezdete és vége, a jogviszony megnevezése.

2. A biztosítók, illetve a független biztosításközvetítők által vezetett nyilvántartás a következőket tartalmazza:

a) a biztosításközvetítői tevékenységet végző természetes személy neve, születési helye, születési ideje, anyja neve, lakcíme,

b) a biztosítóval, a biztosításközvetítővel fennálló jogviszony kezdete és vége, a jogviszony megnevezése,

c) a gazdálkodó szervezet neve, amelynek keretében a természetes személy a közvetítői tevékenységet végzi (a változások nyomon követésével),

d) a tevékenység részletes meghatározása, esetleges korlátozása, a jogviszony megszüntetésének oka, körülményei.

6. számú melléklet a 2003. évi LX. törvényhez

A biztosítói ügymenet kiszervezés

I. A biztosító által ki nem szervezhető feladatok:

1. a biztosító szervezeti kialakításával kapcsolatos feladatok;

2. a kockázat elvállalása;

3. az ügyfélszolgálati tevékenység;

4. a belső ellenőrzési tevékenység;

5. a mérlegelemzés és a szavatoló tőke számítás;

6. a személyzeti ügyekben való döntés;

7. a viszontbiztosítási szerződés megkötése.

II. A Felügyeletnek bejelentendő kiszervezések:

1. az aktuáriusi feladatok;

2. az elektronikus adatfeldolgozás;

3. a kárrendezés;

4. a vagyonkezelési tevékenység.

7. számú melléklet a 2003. évi LX. törvényhez

Egyéb, törvényben nem szabályozott szerződéskötési kötelezettségek

1. Gépjármű üzemben tartása

2. Lőtér üzemeltetése

3. Nem állami szociális intézmény fenntartása

4. Nem állami gyermekellátást végző intézmény fenntartása

5. Felvonók és mozgólépcsők ellenőrzése

6. Pénzfeldolgozási tevékenység

7. Műszaki termékek megfelelőségét vizsgáló, ellenőrző és tanúsító tevékenység

8. Gázszolgáltatási és gázértékesítési tevékenység

9. Értékpapír előállítása

10. Gépjárműverseny rendezése

11. Fogyasztási csoport szervezése

12. Légi közlekedés

13. Sportrendezvény szervezése

14. Emberi felhasználásra kerülő gyógyszerek gyártása

15. Nukleáris létesítmény üzemeltetése

16. Közúti szolgáltatás végzése, közúti jármű üzemben tartása

17. Gyógyszer nagykereskedelem

18. Önkéntes tartalékos tényleges szolgálata

19. Részvétel veszélytelenítő munkában

20. Munkáltatói kölcsön nyújtása

21. Hivatásos és önkéntes tűzoltó tevékenység

22. A Honvédelmi Minisztérium által a kiküldöttek részére biztosított ellátás

23. Ideiglenes külföldi (honvédelmi) szolgálat

8. számú melléklet a 2003. évi LX. törvényhez

A minimális szavatoló tőke szükséglet számítása

A) A nem életbiztosítási ág minimális szavatoló tőke szükséglete (éves számítás)

1. A nem életbiztosítási ág minimális szavatoló tőke szükséglete az előző évhez képest nem csökkenhet nagyobb arányban, mint amilyen arányban a nettó függőkártartalék csökkent az előző év végi záróállományhoz viszonyítva. Ezért a nem életbiztosítási ág minimális szavatoló tőke szükséglete

ahol:

2. f1 a tárgyévi záró nettó (a viszontbiztosításba adott rész levonásával számított) függőkártartalék a nem életbiztosítási ágban;

3. f0 a tárgyévi nyitó nettó (a viszontbiztosításba adott rész levonásával számított) függőkártartalék a nem életbiztosítási ágban;

4. S* az előző évi minimális szavatoló tőke szükséglet a nem életbiztosítási ágban;

5. S0 = max (E1, E2), azaz a bevételi indexként adódó első eredmény és a kárindexként adódó második eredmény közül a nagyobbik.

Az első eredmény (bevételi index) számítása

6. Az első eredmény számítása a következőképpen történik:

E1 = (a1 · 0,18 + a2 · 0,16) · c,

ahol a jelölések értelme a következő:

7. a1 a 9. pont szerinti a-val jelölt összeg 12 500 millió forintot (illetve a 125. § szerinti értékkövetési indexszel módosított összeget) meg nem haladó része;

8. a2 a 9. pont szerinti a-val jelölt összeg 12 500 millió forintot (illetve a 125. § szerinti értékkövetési indexszel módosított összeget) meghaladó része;

9. a az aggregált helyesbített tárgyévi bruttó díjelőírás és az aggregált helyesbített tárgyévi bruttó megszolgált díj közül a nagyobbik, azaz

a = max (aw, ae),

ahol:

10.

és

11.

ahol az egyes tagok jelentése a következő:

12. aw1 azon egészség-, illetve betegségbiztosítási szerződések tárgyévi bruttó díjelőírása, beleértve az aktív viszontbiztosításból származó díjelőírást is, levonva viszont a törölt díjakat, amelyek megfelelnek az alábbi feltételeknek:

a) a díjak meghatározása morbiditási táblázatok alapján, aktuáriusi elven történik;

b) a kor növekedésének megfelelő matematikai tartalék képzésére kerül sor;

c) a díj megfelelő biztonsági pótlékot tartalmaz;

d) a biztosító legkésőbb a 3. biztosítási év végéig felmondhatja a szerződést;

e) a szerződés biztosítja a biztosítási díj emelésének vagy a szolgáltatás csökkentésének lehetőségét az érvényben lévő szerződések vonatkozásában is;

13. aw2 a 11., 12. és 13. ágazatok tárgyévi bruttó díjelőírása, beleértve az aktív viszontbiztosításból származó díjelőírást is, levonva viszont a törölt díjakat;

14. aw3 a 12. és 13. pontokban foglaltakon kívüli tárgyévi bruttó díjelőírás a nem élet ágban, beleértve az aktív viszontbiztosításból származó díjelőírást is, levonva viszont a törölt díjakat;

15. ae1 azon egészség-, illetve betegségbiztosítási szerződések tárgyévre eső bruttó megszolgált díja, beleértve az aktív viszontbiztosításból származó megszolgált díjakat is, levonva viszont a törölt díjakat, amelyek megfelelnek a 12. pont a)-e) alpontjaiban foglalt feltételeknek;

16. ae2 a 11., 12. és 13. ágazatok tárgyévre eső bruttó megszolgált díja, beleértve az aktív viszontbiztosításból származó megszolgált díjakat is, levonva viszont a törölt díjakat;

17. ae3 a 15. és 16. pontokban foglaltakon kívüli tárgyévre eső bruttó megszolgált díj, beleértve az aktív viszontbiztosításból származó megszolgált díjakat is, levonva viszont a törölt díjakat;

és ahol

18. c az utolsó három üzleti év káralakulása alapján számított saját megtartási arányszám, melynek értéke azonban nem lehet 0,5-nél kevesebb, azaz

ahol

19. dn az utolsó három üzleti év kárfelhasználásának saját megtartásban maradó része, azaz

dn = bn + Fn3 - Fn0,

és

20. db az utolsó három üzleti év bruttó kárfelhasználása a viszontbiztosító részének levonása nélkül, azaz

db = bb + Fb3 - Fb0,

ahol

21. bn az utolsó három üzleti év kárkifizetésének és szolgáltatásának saját megtartásban maradó része;

22. Fn3 a nettó függőkártartalék a hároméves időszak végén;

23. Fn0 a nettó függőkártartalék a hároméves időszak kezdetén;

24. bb az utolsó három üzleti év bruttó kárkifizetése és szolgáltatása;

25. Fb3 a bruttó függőkártartalék a hároméves időszak végén;

26. Fb0 a bruttó függőkártartalék a hároméves időszak kezdetén.

A második eredmény (kárindex) számítása

27. A második eredmény számítása a következőképpen történik:

E2 = (b1 · 0,26 + b2 · 0,23) · c,

ahol a jelölések értelme a következő:

28. b1 a 30. pont szerinti b-vel jelölt összeg 8750 millió forintot (illetve a 125. § szerinti értékkövetési indexszel módosított összeget) meg nem haladó része;

29. b2 a 30. pont szerinti b-vel jelölt összeg 8750 millió forintot (illetve a 125. § szerinti értékkövetési indexszel módosított összeget) meghaladó része;

30. b az átlagolási időszak átlagos bruttó kárfelhasználása, azaz

ahol

31. k az átlagolási időszak hossza években: 3 év; kivéve, ha a biztosító utolsó évi díjbevételének legalább hatvan százaléka együttesen a hitel, vihar, fagy, jégkár kockázatokra kötött szerződésekből származik; ekkor az átlagolási időszak 7 év. Amennyiben a biztosító kevesebb ideje működik, akkor k a lezárt üzleti évek száma. Az átlagolási időszak az utolsó lezárt üzleti évvel zárul.

32. bj az átlagolási időszak j-edik évének helyesbített bruttó kárkifizetése, azaz

ahol

33. bj1 a 12. pont a)-e) alpontjainak megfelelő direkt egészség-, illetve betegségbiztosítási szerződésekből, illetve az ilyen szerződések utáni aktív viszontbiztosításból eredő bruttó kárkifizetés kármegtérülésekkel csökkentett értéke az átlagolási időszak j-edik évében;

34. bj2 a 11., 12. és 13. ágazatokból eredő bruttó kárkifizetés kármegtérülésekkel csökkentett értéke az átlagolási időszak j-edik évében, ideértve az aktív viszontbiztosításból eredő kárkifizetések kármegtérülésekkel csökkentett értékét;

35. bj3 a 33. és 34. pontokban foglaltakon kívüli bruttó kárkifizetés kármegtérülésekkel csökkentett értéke az átlagolási időszak j-edik évében, ideértve az aktív viszontbiztosításból eredő kárkifizetések kármegtérülésekkel csökkentett értékét. A 18. ágazat esetében kárkifizetés helyett a teljesített segítségnyújtási szolgáltatások költségeit kell figyelembe venni;

és ahol

36. Fk a bruttó függőkártartalék helyesbített értéke az átlagolási időszak végén, azaz

37. F0 a bruttó függőkártartalék helyesbített értéke az átlagolási időszak kezdetén, azaz

ahol az egyes tagok jelentése a következő:

38. Fk1 a 12. pont a)-e) alpontjainak megfelelő direkt egészség-, illetve betegségbiztosítási szerződésekből, illetve az ilyen szerződések utáni aktív viszontbiztosításból eredő bruttó függőkártartalék értéke az átlagolási időszak végén;

39. Fk2 a 11., 12. és 13. ágazatokból eredő bruttó függőkártartalék értéke az átlagolási időszak végén, ideértve az aktív viszontbiztosításból eredő bruttó függőkártartalékot;

40. Fk3 a 38. és 39. pontokban foglaltakon kívüli bruttó függőkártartalék értéke az átlagolási időszak végén, ideértve az aktív viszontbiztosításból eredő bruttó függőkártartalékot;

41. F01 a 12. pont a)-e) alpontjainak megfelelő direkt egészség-, illetve betegségbiztosítási szerződésekből, illetve az ilyen szerződések utáni aktív viszontbiztosításból eredő bruttó függőkártartalék értéke az átlagolási időszak kezdetén;

42. F02 a 11., 12. és 13. ágazatokból eredő bruttó függőkártartalék értéke az átlagolási időszak kezdetén, ideértve az aktív viszontbiztosításból eredő bruttó függőkártartalékot;

43. F03 a 41. és 42. pontokban foglaltakon kívüli bruttó függőkártartalék értéke az átlagolási időszak kezdetén, ideértve az aktív viszontbiztosításból eredő bruttó függőkártartalékot;

továbbá ahol

44. a 27. pontban szereplő c tényező azonos a 18. pontban meghatározott c tényezővel.

B) Az életbiztosítási ág minimális szavatoló tőke szükséglete (éves számítás)

1. Az életbiztosítási ág minimális szavatoló tőke szükséglete az életbiztosítási kockázatokhoz tartozó minimális szavatoló tőke szükséglet, a kiegészítő nem életbiztosítási kockázatok minimális szavatoló tőke szükséglete és a befektetéshez kötött életbiztosításokhoz és a kezelt nyugdíjalapokhoz kapcsolódó minimális szavatoló tőke szükséglet összege, azaz

L = L1 + 2 + L3,

ahol az egyes tagok számítása a következőképpen történik:

Az életbiztosítási kockázatok minimális szavatoló tőke szükséglete

2. Az életbiztosítási kockázatok minimális szavatoló tőke szükséglete

L1 = R1 + R2,

azaz az első eredmény és a második eredmény összege, melyeket az életbiztosítási ágnak a 2. számú melléklet szerinti I. (Hagyományos életbiztosítások), II. (Házassági biztosítás, születési biztosítás) és V. (Társadalombiztosítási nyugdíjat kiegészítő járadékbiztosítás) ágazataihoz tartozó biztosításokra kell meghatározni, kivéve az életbiztosítási szerződésekhez kapcsolódó kiegészítő nem életbiztosítási kockázatokat.

3. Az első eredmény számítása a következőképpen történik:

R1 = V · 0,04 · d,

ahol

4. V a saját kötésű és a viszontbiztosításba vett szerződések nem negatív matematikai tartalékainak összege, a viszontbiztosításba adott részre eső tartalék levonása nélkül;

5. d a matematikai tartalékok alapján számítható saját megtartási arányszám, melynek értéke azonban nem lehet 0,85-nél kisebb:

ahol

6. Vn a saját kötésű és a viszontbiztosításba vett szerződések matematikai tartalékainak összege, a viszontbiztosításba adott részre eső tartalék levonása után.

7. A második eredmény számítása a következőképpen történik:

R2 = s1 0,003 + s2 · (s1 · 0,0015 + s3 · 0,001) · e,

ahol

8. s1 az életbiztosítási szerződések nem negatív bruttó (a viszontbiztosítás figyelmen kívül hagyásával számított) kockázatnak kitett összegeinek összege, kivéve a 9. és a 10. pont szerinti szerződéseket;

9. s2 a 3 évet meghaladó, de 5 évnél nem hosszabb tartamú haláleseti életbiztosítási szerződések nem negatív bruttó (a viszontbiztosítás figyelmen kívül hagyásával számított) kockázatnak kitett összegeinek összege;

10. s3 a 3 évnél nem hosszabb tartamú haláleseti életbiztosítási szerződések nem negatív bruttó (a viszontbiztosítás figyelmen kívül hagyásával számított) kockázatnak kitett összegeinek összege;

11. e a kockázatnak kitett összeg alapján számítható saját megtartási arányszám, amelynek értéke azonban nem lehet 0,5-nél kisebb:

ahol

12. sn az életbiztosítási szerződések nem negatív nettó (a viszontbiztosítás figyelembevételével korrigált) kockázatnak kitett összegeinek összege; és

13. s = s1 + s2 + s3, ahol az egyes tagok jelentése a 8-10. pontoknak megfelelő.

Az életbiztosítási szerződésekhez kapcsolódó kiegészítő nem életbiztosítási kockázatok minimális szavatoló tőke szükséglete

14. L2, azaz az életbiztosítási szerződésekhez kapcsolódó kiegészítő nem életbiztosítási kockázatok minimális szavatoló tőke szükséglete az A) részben leírtakkal azonos módon számítandó, az életbiztosítási szerződésekhez kapcsolódó kiegészítő nem életbiztosítási kockázatokra vonatkozó elkülönített adatok alapján.

A befektetéshez kötött életbiztosításokhoz és a kezelt nyugdíjalapokhoz kapcsolódó minimális szavatoló tőke szükséglet

15. A befektetéshez kötött életbiztosításokhoz és a kezelt nyugdíjalapokhoz kapcsolódó minimális szavatoló tőke szükséglet számítása a következő:

L3 = R’1 + R’2,

azaz az első eredmény és a második eredmény összege, amelyeket a 2. számú melléklet szerinti III. (Befektetési egységekhez kötött életbiztosítás), illetve IV. (Egyéni és csoportos nyugdíjbiztosítások: nyugdíjalapok kezelése, illetve egyéni nyugdíjszámlák kezelése) életbiztosítási ágazatok állományadatai alapján kell meghatározni, kivéve az életbiztosítási szerződésekhez kapcsolódó kiegészítő nem életbiztosítási kockázatokat.

16. Az első eredmény számítása a következőképpen történik:

ahol

17. V1 azon saját kötésű és viszontbiztosításba vett szerződések biztosítástechnikai tartalékainak összege, a viszontbiztosításba adott részre eső tartalék levonása nélkül, amely tartalékok befektetésére vonatkozóan a biztosító befektetési kockázatot vállal;

18. V2 azon saját kötésű és viszontbiztosításba vett szerződések biztosítástechnikai tartalékainak összege, a viszontbiztosításba adott részre eső tartalék levonása nélkül, amely tartalékok befektetésére vonatkozóan a biztosító nem vállal befektetési kockázatot, de amely szerződésekre az igazgatási költségek fedezetét szolgáló terhelést több mint 5 évre rögzítették;

19. C3 azon saját kötésű és viszontbiztosításba vett szerződések tárgyévi nettó igazgatási költsége, melyekre vonatkozóan a biztosító nem vállal befektetési kockázatot, és amely szerződésekre az igazgatási költségek fedezetét szolgáló terhelést nem rögzítették több mint 5 évre;

20.

és

21.

ahol

22. V1n a 17. pont szerinti V1 tartalék, levonva azonban a viszontbiztosításba adott részre eső tartalékot;

23. V2n a 18. pont szerinti V2 tartalék, levonva azonban a viszontbiztosításba adott részre eső tartalékot.

24. A második eredmény számítása a következőképpen történik:

R’2 = s’ · 0,003 · e’,

ahol

25. s’ azon saját kötésű és viszontbiztosításba vett szerződések nem negatív bruttó (a viszontbiztosítás figyelmen kívül hagyásával számított) kockázatnak kitett összegeinek összege, amely szerződésekre a biztosító haláleseti kockázatot vállal;

26. e’ a kockázatnak kitett összeg alapján számítható saját megtartási arányszám, amelynek értéke azonban nem lehet 0,5-nél kisebb:

ahol

27. s’n az s’ számítása során figyelembe vett szerződések nem negatív nettó (a viszontbiztosítás figyelembevételével korrigált) kockázatnak kitett összegeinek összege.

C) A nem életbiztosítási ág minimális szavatoló tőke szükséglete (negyedéves számítás)

1. A nem életbiztosítási ág minimális szavatoló tőke szükséglete a négy negyedévvel korábbi értékhez képest nem csökkenhet nagyobb arányban, mint amilyen arányban a nettó függőkártartalék csökkent a négy negyedévvel korábbi záróállományhoz viszonyítva. Ezért a nem életbiztosítási ág minimális szavatoló tőke szükséglete

ahol:

2. f1 az adott negyedévi záró nettó (a viszontbiztosításba adott rész levonásával számított) függőkártartalék a nem életbiztosítási ágban;

3. f0 a négy negyedévvel korábbi záró nettó (a viszontbiztosításba adott rész levonásával számított) függőkártartalék a nem életbiztosítási ágban;

4. S* a négy negyedévvel korábbi negyedéves minimális szavatoló tőke szükséglet a nem életbiztosítási ágban;

5. S0 = max (E1, E2), azaz a bevételi indexként adódó első eredmény és a kárindexként adódó második eredmény közül a nagyobbik.

Az első eredmény (bevételi index) számítása

6. Az első eredmény számítása a következőképpen történik:

E1 = (a1 · 0,18 + a2 · 0,16) · c,

ahol a jelölések értelme a következő:

7. a1 a 9. pont szerinti a-val jelölt összeg 12 500 millió forintot (illetve a 125. § szerinti értékkövetési indexszel módosított összeget) meg nem haladó része;

8. a2 a 9. pont szerinti a-val jelölt összeg 12 500 millió forintot (illetve a 125. § szerinti értékkövetési indexszel módosított összeget) meghaladó része;

9. a az utolsó négy negyedév aggregált helyesbített bruttó díjelőírása és az utolsó négy negyedév aggregált helyesbített bruttó megszolgált díja közül a nagyobbik, azaz

a = max (aw, ae),

ahol:

10.

és

11.

ahol az egyes tagok jelentése a következő:

12. aw1 az utolsó négy negyedév bruttó díjelőírása (beleértve az aktív viszontbiztosításból származó díjelőírást is, levonva viszont a törölt díjakat) azon egészség-, illetve betegségbiztosítási szerződéseknél, amelyek megfelelnek az alábbi feltételeknek:

a) a díjak meghatározása morbiditási táblázatok alapján, aktuáriusi elven történik;

b) a kor növekedésének megfelelő matematikai tartalék képzésére kerül sor;

c) a díj megfelelő biztonsági pótlékot tartalmaz;

d) a biztosító legkésőbb a 3. biztosítási év végéig felmondhatja a szerződést;

e) a szerződés biztosítja a biztosítási díj emelésének vagy a szolgáltatás csökkentésének lehetőségét az érvényben lévő szerződések vonatkozásában is;

13. aw2 a 11., 12. és 13. ágazatok bruttó díjelőírása az utolsó négy negyedévben, beleértve az aktív viszontbiztosításból származó díjelőírást is, levonva viszont a törölt díjakat;

14. aw3 a 12. és 13. pontokban foglaltakon kívüli bruttó díjelőírás a nem élet ágban az utolsó négy negyedévben, beleértve az aktív viszontbiztosításból származó díjelőírást is, levonva viszont a törölt díjakat;

15. ae1 az utolsó négy negyedév bruttó megszolgált díja (beleértve az aktív viszontbiztosításból származó megszolgált díjakat is, levonva viszont a törölt díjakat) azon egészség-, illetve betegségbiztosítási szerződéseknél, amelyek megfelelnek a 12. pont a)-e) alpontjaiban foglalt feltételeknek;

16. ae2 a 11., 12. és 13. ágazatok bruttó megszolgált díja az utolsó négy negyedévben, beleértve az aktív viszontbiztosításból származó megszolgált díjakat is, levonva viszont a törölt díjakat;

17. ae3 a 15. és 16. pontokban foglaltakon kívüli bruttó megszolgált díj a nem élet ágban az utolsó négy negyedévben, beleértve az aktív viszontbiztosításból származó megszolgált díjakat is, levonva viszont a törölt díjakat;

és ahol

18. c a hároméves káralakulás alapján számított saját megtartási arányszám, amelyet az A) rész 18-26. pontjaiban leírt módon kell számítani, az utolsó három lezárt üzleti év adatai alapján. Amennyiben a biztosító még nem zárt le üzleti évet, az arányszám értéke 1.

A második eredmény (kárindex) számítása

19. A második eredmény számítása a következőképpen történik:

E2 (b1 · 0,26 + b2 · 0,23) · c,

ahol a jelölések értelme a következő:

20. b1 a 22. pont szerinti b-vel jelölt összeg 8750 millió forintot (illetve a 125. § szerinti értékkövetési indexszel módosított összeget) meg nem haladó része;

21. b2 a 22. pont szerinti b-vel jelölt összeg 8750 millió forintot (illetve a 125. § szerinti értékkövetési indexszel módosított összeget) meghaladó része;

22. b az átlagolási időszak átlagos bruttó kárfelhasználása, azaz

ahol

23. m az átlagolási időszak hossza negyedévekben: 12 negyedév; kivéve, ha a biztosító utolsó négy negyedévi díjbevételének legalább hatvan százaléka együttesen a hitel, vihar, fagy, jégkár kockázatokra kötött szerződésekből származik; ekkor az átlagolási időszak 28 negyedév. Amennyiben a biztosító kevesebb ideje működik, akkor m a biztosító működésének kezdete óta eltelt negyedévek száma. Az átlagolási időszak az utolsó lezárt negyedévvel zárul.

24. bj az átlagolási időszak j-edik negyedévének helyesbített bruttó kárkifizetése, azaz

ahol

25. bj1 a 12. pont a)-e) alpontjainak megfelelő direkt egészség-, illetve betegségbiztosítási szerződésekből, illetve az ilyen szerződések utáni aktív viszontbiztosításból eredő bruttó kárkifizetés kármegtérülésekkel csökkentett értéke az átlagolási időszak j-edik negyedévében;

26. bj2 a 11., 12. és 13. ágazatokból eredő bruttó kárkifizetés kármegtérülésekkel csökkentett értéke az átlagolási időszak j-edik negyedévében, ideértve az aktív viszontbiztosításból eredő kárkifizetések kármegtérülésekkel csökkentett értékét;

27. bj3 a 25. és 26. pontokban foglaltakon kívüli bruttó kárkifizetés kármegtérülésekkel csökkentett értéke az átlagolási időszak j-edik negyedévében, ideértve az aktív viszontbiztosításból eredő kárkifizetések kármegtérülésekkel csökkentett értékét. A 18. ágazat esetében kárkifizetés helyett a teljesített segítségnyújtási szolgáltatások költségeit kell figyelembe venni;

és ahol

28. Fm a bruttó függőkártartalék helyesbített értéke az átlagolási időszak végén, azaz

29. F0 a bruttó függőkártartalék helyesbített értéke az átlagolási időszak kezdetén, azaz

ahol az egyes tagok jelentése a következő:

30. Fm1 a 12. pont a)-e) alpontjainak megfelelő direkt egészség-, illetve betegségbiztosítási szerződésekből, illetve az ilyen szerződések utáni aktív viszontbiztosításból eredő bruttó függőkártartalék értéke az átlagolási időszak végén;

31. Fm2 a 11., 12. és 13. ágazatokból eredő bruttó függőkártartalék értéke az átlagolási időszak végén, ideértve az aktív viszontbiztosításból eredő bruttó függőkártartalékot;

32. Fm3 a 30. és 31. pontokban foglaltakon kívüli bruttó függőkártartalék értéke az átlagolási időszak végén, ideértve az aktív viszontbiztosításból eredő bruttó függőkártartalékot;

33. F01 a 12. pont a)-e) alpontjainak megfelelő direkt egészség-, illetve betegségbiztosítási szerződésekből, illetve az ilyen szerződések utáni aktív viszontbiztosításból eredő bruttó függőkártartalék értéke az átlagolási időszak kezdetén;

34. F02 a 11., 12. és 13. ágazatokból eredő bruttó függőkártartalék értéke az átlagolási időszak kezdetén, ideértve az aktív viszontbiztosításból eredő bruttó függőkártartalékot;

35. F03 a 33. és 34. pontokban foglaltakon kívüli bruttó függőkártartalék értéke az átlagolási időszak kezdetén, ideértve az aktív viszontbiztosításból eredő bruttó függőkártartalékot;

továbbá ahol

36. a 19. pontban szereplő c tényező azonos a 18. pontban meghatározott c tényezővel.

A visszamenőleges adatok becslése

37. Azok a negyedéves adatok, amelyek a törvény hatálybalépését megelőző időszakra visszamenően nem állnak rendelkezésre, a számítás során ésszerű módon becsült adatokkal helyettesíthetők.

D) Az életbiztosítási ág minimális szavatoló tőke szükséglete (negyedéves számítás)

1. Az életbiztosítási ág minimális szavatoló tőke szükséglete az életbiztosítási kockázatokhoz tartozó minimális szavatoló tőke szükséglet, a kiegészítő nem életbiztosítási kockázatok minimális szavatoló tőke szükséglete és a befektetéshez kötött életbiztosításokhoz és a kezelt nyugdíjalapokhoz kapcsolódó minimális szavatoló tőke szükséglet összege, azaz

L = L1 + L2 + L3,

ahol az egyes tagok számítása a következőképpen történik:

2. L1 az életbiztosítási kockázatok minimális szavatoló tőke szükséglete, amelyet a 2. számú melléklet szerinti I. (Hagyományos életbiztosítások), II. (Házassági biztosítás, születési biztosítás) és V. (Társadalombiztosítási nyugdíjat kiegészítő járadékbiztosítás) ágazataihoz tartozó biztosításokra kell meghatározni, kivéve azonban az életbiztosítási szerződésekhez kapcsolódó kiegészítő nem életbiztosítási kockázatokat. A számítás a B) rész 1-13. pontjaiban leírtakkal azonos módon történik, a tárgynegyedév végi adatok alapján.

3. L2 az életbiztosítási szerződésekhez kapcsolódó kiegészítő nem életbiztosítási kockázatok minimális szavatoló tőke szükséglete, amely a C) részben leírtakkal azonos módon számítandó, az életbiztosítási szerződésekhez kapcsolódó kiegészítő nem életbiztosítási kockázatokra vonatkozó elkülönített adatok alapján;

4. L3 a befektetéshez kötött életbiztosítások és a kezelt nyugdíjalapok minimális szavatoló tőke szükséglete, amelyet a 2. számú melléklet szerinti III. (Befektetési egységekhez kötött életbiztosítás), illetve IV. (Egyéni és csoportos nyugdíjbiztosítások: nyugdíjalapok kezelése, illetve egyéni nyugdíjszámlák kezelése) életbiztosítási ágazatok állományadatai alapján kell meghatározni, kivéve az életbiztosítási szerződésekhez kapcsolódó kiegészítő nem életbiztosítási kockázatokat. A számítás a B) rész 15-27. pontjaiban leírtakkal azonos módon történik a tárgynegyedév végi adatok alapján, illetve a B) rész 19. pontja szerinti C3 összeg számítása esetén az utolsó négy negyedév adatai alapján.

9. számú melléklet a 2003. évi LX. törvényhez

Megfeleltetési szabályok

Azt a pénznemet, amelyben a biztosító kötelezettségeit teljesíteni köteles, a mindenkori devizajogszabályoknak megfelelően a következő rendelkezések alapján kell meghatározni:

1. Ha szerződésben meghatározott fedezetet egy meghatározott pénznemben fejezték ki, akkor a deviza megfeleltetési szabályok szempontjából a biztosító kötelezettségeit ebben a pénznemben fennállónak kell tekinteni.

2. A biztosító biztosítástechnikai tartalékai fedezetéül szolgáló eszközöket az 1. pontban meghatározott pénznemben fennálló követelésekbe kell fektetni.

3. Nem életbiztosítások esetében, ha egy szerződés által nyújtott fedezet semmilyen devizában sincs kifejezve, úgy a biztosító kötelezettségei annak az országnak a hivatalos fizetőeszközében értendők, amelyben a kockázat felmerül.

4. Nem életbiztosítások esetén a 2. pontban foglalt szabálytól eltérően, abban az esetben, ha adott szerződés esetében valószínűsíthető, hogy a kötelezettségek teljesítésének pénzneme meg fog egyezni a díjfizetés pénznemével, a biztosító választhatja azt a lehetőséget, hogy ezeket a kötelezettségeket a devizamegfeleltetési szabályok szempontjából a díjfizetés pénznemében tartja nyilván. A 2. pontban foglalt főszabálytól való eltérésről és annak indokairól a biztosítónak a Felügyeletet tájékoztatnia kell.

5. Nem életbiztosítások esetében, ha a biztosítónak egy olyan kárt jelentenek be, amelyet a fenti szabályok alkalmazásától eltérő, más pénznemben kell rendezni, úgy a biztosító kötelezettségei ebben a pénznemben kifejezettnek tekintendők, mindenekelőtt abban a pénznemben, amely a biztosító által fizetendő kártérítés bírósági ítéleten vagy a biztosító és a biztosított közötti megállapodáson alapszik.

6. Nem életbiztosítások esetében, ha a biztosító egy szerződéshez kapcsolódó jövőbeli kárkifizetésének pénznemét a biztosító meg tudja becsülni, de ez eltér attól a pénznemtől, amit a fenti eljárások szerint alkalmaznia kellene, a biztosító alkalmazhatja az általa becsült, kárkifizetésre vonatkozó pénznemet a deviza megfeleltetési szabályok szempontjából. A Felügyeletet az eltérésről és annak indoklásáról tájékoztatnia kell.

7. A biztosító mentesülhet a 2. pontban előírt kötelezettség alól, ha annak végrehajtása azt eredményezi, hogy az adott pénznemben köteles lenne a más pénznemekben lévő eszközeinek 7 százalékát meg nem haladó eszközt tartani.

8. A biztosítónak lehetősége van arra, hogy egy bizonyos pénznemben fennálló kötelezettségei 20 százalékát meg nem haladó összeget a 2. pontban foglalt eszközöktől eltérő eszközökben tartson. A különböző pénznemekben tartott eszközök összege azonban nem lehet kisebb a különböző pénznemekben lévő összes kötelezettség összegénél.

10. számú melléklet a 2003. évi LX. törvényhez

Az ügyfelek tájékoztatásáról

A) A biztosítási szerződésre vonatkozó írásos tájékoztatásnak legalább a következőket kell tartalmaznia:

1. a biztosítási időszakot és tartamot;

2. a kockázatviselés kezdetét;

3. a biztosítási eseményt;

4. a díjfizetés, díjmódosítás módját, idejét, lehetőségét az alapbiztosításra és a kiegészítő kockázatokra;

5. a biztosító szolgáltatásait, azok teljesítésének módját, idejét és a választható lehetőségeket;

6. a szerződés megszűnésének eseteit;

7. a szerződésfelmondás feltételeit;

8. a biztosító mentesülésének feltételeit, az alkalmazott kizárásokat;

9. az értékkövetés módját, mértékét;

10. a többlethozam visszajuttatásának mértékét és módját;

11. a biztosító panaszokkal foglalkozó szervezeti egységének nevét, címét, a panasz Felügyelethez, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséghez vagy a békéltető testületekhez való előterjesztésének lehetőségét, illetve tájékoztatást a bírói út igénybevételének lehetőségéről;

12. harmadik országbeli biztosító fióktelepével kötött szerződés esetén e mellékletben foglaltakon túlmenően azt, hogy jogvita esetén mely ország bírósága jár el, milyen anyagi és eljárási jogszabályok alkalmazásával, továbbá az eljárás nyelvének meghatározását;

13. azon szervezeteknek a felsorolását, amelyeknek a biztosító az ügyfelek adatait - a Bit. 153-165. §-ában foglaltak alapján - továbbíthatja;

14. a szerződés jogának, illetve az alkalmazandó jognak a megjelölését;

15. biztosító egyesületeknél a szükségessé váló pótlólagos befizetési kötelezettség előírását, illetve a szolgáltatás csökkentése tekintetében a szabályzatra való hivatkozást;

16. a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást művelő biztosító egyesület esetében a szükségessé váló pótlólagos befizetési kötelezettség tekintetében a szabályzatra való hivatkozást,

17. a szerződésre vonatkozó adójogszabályokat,

18. életbiztosítási szerződés esetén mekkora és milyen jogcímen merül fel az a költség, amit a biztosító a szerződő által befizetett első vagy egyszeri díjból a szerződés 30 napon belüli felmondása esetén visszatart.

B) Az életbiztosítási termékismertető minimális tartalma:

1. Annak rövid indokolása, hogy az igényfelmérés, illetve igénypontosítás alapján miért az adott

a) szolgáltatású,

b) tartamú, és

c) biztosítási összegű

biztosítás megkötésére tesznek javaslatot.

2. Annak bemutatása, hogy a megkötni javasolt életbiztosítás tartama alatt - feltéve hogy a biztosítási díj és a biztosítási összeg változatlan marad - minden évre nézve a biztosítási év első napján mekkora az adott biztosítási szerződésre:

a) a visszavásárlási érték,

b) a díjmentes leszállítás értéke.

11. számú melléklet a 2003. évi LX. törvényhez

A korrigált szavatoló tőke számítására alkalmazandó módszerek

1. Levonás és összeadás módszer

Ha a biztosító anyavállalat vagy részesedési viszonnyal rendelkezik, akkor korrigált tőke megfelelését az a) és b) pontban foglaltak különbségeként kell számítani:

a) a biztosító szavatoló tőkéjének és a leányvállalati biztosító vagy olyan biztosító, amelyben egy vállalkozás részesedési viszonnyal rendelkezik, szavatoló tőkéjéből az anyavállalati vagy részesedési viszonnyal rendelkező biztosító tulajdoni hányadával arányos részének összege,

b) a leányvállalati biztosító vagy olyan biztosító, amelyben egy vállalkozás részesedési viszonnyal rendelkezik, az anyavállalati vagy részesedési viszonnyal rendelkező biztosítóban lévő befektetéseinek könyv szerinti értékének, az anyavállalati vagy részesedési viszonnyal rendelkező biztosító szavatoló tőke szükségletének, és a leányvállalati vagy olyan biztosító, amelyben egy vállalkozás részesedési viszonnyal rendelkezik, szavatoló tőke szükséglete arányos részének összege.

Egy biztosító, amely leányvállalat vagy abban egy vállalkozás részesedési viszonnyal rendelkezik, szavatoló tőkéjének és szavatoló tőke szükségletének meghatározása során ugyanazon részesedési arányokkal kell számolni. A szavatoló tőke számításánál és a szavatoló tőke szükséglet meghatározásánál a közvetett részesedéseket is figyelembe kell venni.

2. Követelmény levonás módszer

Ha a biztosító anyavállalat vagy részesedési viszonnyal rendelkezik, akkor korrigált szavatoló tőke megfelelését az a) és b) pontban foglaltak különbségeként kell számítani:

a) az anyavállalati vagy részesedési viszonnyal rendelkező biztosító szavatoló tőkéje

b) az anyavállalati vagy részesedési viszonnyal rendelkező biztosító szavatoló tőke szükséglete és a leányvállalati vagy olyan biztosító, amelyben egy vállalkozás részesedési viszonnyal rendelkezik, szavatoló tőke szükséglete arányos részének az összege.

A szavatoló tőke számításakor a befektetések bevonás során az Szmt.-ben meghatározott társult vállalkozások konszolidálására vonatkozó szabályok szerint kell eljárni.

3. Számviteli konszolidáción alapuló módszer

Ha a biztosító anyavállalat vagy részesedési viszonnyal rendelkezik, akkor korrigált szavatoló tőke megfelelését az Szmt. összevont (konszolidált) éves beszámolóra vonatkozó előírásai szerint összeállított összevont (konszolidált) beszámolók alapján számítja.

Az anyavállalati vagy részesedési viszonnyal rendelkező biztosító korrigált szavatoló tőke megfelelését az a) és b) pontban foglaltak különbségeként kell számítani:

a) az összevont (konszolidált) alapon számított szavatoló tőke

b) az anyavállalati vagy részesedési viszonnyal rendelkező biztosító szavatoló tőke szükséglete és a leányvállalati vagy olyan biztosító, amelyben egy vállalkozás részesedési viszonnyal rendelkezik, szavatoló tőke szükséglete - amely az összevont (konszolidált) beszámolók összeállítása során használt százalékos arányok figyelembevételével lett meghatározva - arányos részének összege vagy az összevont (konszolidált) alapon számított szavatoló tőke szükséglet.

12. számú melléklet a 2003. évi LX. törvényhez

E törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségeknek a következőkben felsorolt jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz

1. A Tanács 1964. február 25-i 64/225/EGK irányelve a viszontbiztosítás és a visszaengedményezés területén a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságára vonatkozó korlátozások megszüntetéséről.

2. A Tanács 1972. április 24-i 72/166/EGK irányelve a tagállamok gépjármű-felelősségbiztosításra és a biztosítási kötelezettség ellenőrzésére vonatkozó jogszabályainak közelítéséről.

3. A Tanács 1972. december 19-i 72/430/EGK irányelve a tagállamok gépjármű-felelősségbiztosításra és ezen biztosítási kötelezettség ellenőrzésére vonatkozó jogszabályainak közelítéséről szóló 1972. április 24-i 72/166/EGK tanácsi irányelv módosításáról.

4. A Tanács 1973. július 24-i 73/239/EGK első irányelve az életbiztosítás körén kívül eső közvetlen biztosítási tevékenység megkezdésére és gyakorlására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról.

5. A Tanács 1973. július 24-i 73/240/EGK irányelve az életbiztosítás körén kívül eső közvetlen biztosítási üzletág tekintetében a letelepedés szabadságát akadályozó korlátok eltörléséről.

6. A Tanács 1976. június 29-i 76/580/EGK irányelve az életbiztosítás körén kívül eső közvetlen biztosítási tevékenység megkezdésére és gyakorlására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló 73/239/EGK irányelv módosításáról.

7. A Tanács 1976. december 13-i 77/92/EGK irányelve a biztosítási ügynökök és alkuszok (korábbi ISIC 630 csoport) tevékenységével összefüggésben a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságának tényleges gyakorlását elősegítő intézkedésekről, és különösen az említett tevékenységekre vonatkozó átmeneti intézkedésekről.

8. A Tanács 1978. május 30-i 78/473/EGK irányelve a közösségi együttes biztosítással kapcsolatos törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról.

9. A Tanács 1979. március 5-i 79/267/EGK első irányelve a közvetlen életbiztosítási tevékenységek megkezdésére és gyakorlására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról.

10. A Tanács 1983. december 30-i 84/5/EGK második irányelve a gépjármű-felelősségbiztosításra vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről.

11. A Tanács 1984. december 10-i 84/641/EGK irányelve az életbiztosítás körén kívül eső közvetlen biztosítási tevékenységek megkezdésére és gyakorlására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló 73/239/EGK első irányelvnek elsősorban az utazási segítségnyújtás vonatkozásában történő módosításáról.

12. A Tanács 1987. június 22-i 87/343/EGK irányelve az életbiztosítás körén kívül eső közvetlen biztosítási tevékenység megkezdésére és gyakorlására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló 73/239/EGK első irányelvnek a hitelbiztosítás és a kezesi biztosítás vonatkozásában történő módosításáról.

13. A Tanács 1987. június 22-i 87/344/EGK irányelve a jogvédelmi biztosítással kapcsolatos törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról.

14. A Tanács 1988. június 22-i 88/357/EGK második irányelve az életbiztosítás körén kívül eső közvetlen biztosítási tevékenységekre vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról és a szolgáltatásnyújtás szabadságának tényleges gyakorlását elősegítő rendelkezések megállapításáról, valamint a 73/239/EGK irányelv módosításáról.

15. A Tanács 1990. május 14-i 90/232/EGK harmadik irányelve a gépjármű-felelősségbiztosításra vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről.

16. A Tanács 1990. november 8-i 90/618/EGK irányelve az életbiztosítás körén kívül eső közvetlen biztosítási tevékenységekre vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló 73/239/EGK és 88/357/EGK irányelvnek elsősorban a gépjármű-felelősségbiztosítás tekintetében történő módosításáról.

17. A Tanács 1990. november 8-i 90/619/EGK irányelve a közvetlen életbiztosítási tevékenységekre vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról, a szolgáltatásnyújtás szabadságának tényleges gyakorlását elősegítő rendelkezések megállapításáról, valamint a 79/267/EGK irányelv módosításáról.

18. A Bizottság 1991. május 30-i határozata 91/323/EGK a tagállamok gépjármű-felelősségbiztosításra és a biztosítási kötelezettség ellenőrzésére vonatkozó jogszabályainak közelítéséről szóló 72/166/EGK tanácsi irányelv alkalmazásáról.

19. A Bizottság 1991. december 18-i 92/48/EGK ajánlása a biztosítási közvetítőkről.

20. A Tanács 1992. június 18-i 92/49/EGK irányelve az életbiztosítás körén kívül eső közvetlen biztosítási tevékenységekre vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról, valamint a 73/239/EGK és 88/357/EGK irányelv módosításáról (harmadik nem életbiztosítási irányelv).

21. A Tanács 1992. november 8-i 92/96/EGK irányelve a közvetlen életbiztosítási tevékenységekre vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról, valamint a 79/267/EGK és a 90/619/EGK irányelv módosításáról (harmadik életbiztosítási irányelv).

22. Az Európai Parlament és a Tanács 1998. október 27-i 98/78/EK irányelve a biztosítási csoportok biztosítóintézeteinek kiegészítő felügyeletéről.

23. A Tanács 2000. május 16-i 2000/26/EK irányelve a gépjármű-felelősségbiztosításra vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről, valamint a 73/239/EGK és a 88/357/EGK tanácsi irányelv módosításáról (negyedik gépjármű-felelősségbiztosítási irányelv).

24. Az Európai Parlament és a Tanács 2001. március 19-i 2001/17/EK irányelve a biztosítási vállalkozások reorganizációjáról és felszámolásáról.

25. Az Európai Parlament és a Tanács 2002. március 5-i 2002/12/EK irányelve az életbiztosítási vállalkozások szavatoló tőkéjére vonatkozó követelmények tekintetében a 79/267/EGK tanácsi irányelv módosításáról.

26. Az Európai Parlament és a Tanács 2002. március 5-i 2002/13/EK irányelve a nem életbiztosítási vállalkozások szavatoló tőkéjére vonatkozó követelmények tekintetében a 73/239/EGK tanácsi irányelv módosításáról.

27. Az Európai Parlament és a Tanács 2002. november 5-i 2002/83/EK életbiztosítási irányelve (konszolidált).



A complex.hu oldal teljes egészében szerzői jogvédelem alatt áll. - Copyright Wolters Kluwer Kft. 2016. Minden jog fenntartva!