Törvények és OGY határozatok

Az oldalon a joganyagok közlönyállapota érhető el. Egységes szerkezetű, naprakész szöveget az új Jogtáron talál.
Időállapot: közlönyállapot (2005.VI.14.)

Tartalomjegyzék

2005. évi XLVII. törvény

az igazságügyi szakértői tevékenységről * 

Általános rendelkezések

1. § (1) Az igazságügyi szakértő feladata, hogy a bíróság, az ügyészség, a rendőrség és a jogszabályban meghatározott más hatóság (a továbbiakban együtt: hatóság) kirendelése, vagy megbízás alapján, a tudomány és a műszaki fejlődés eredményeinek felhasználásával készített szakvéleménnyel segítse a tényállás megállapítását, a szakkérdés eldöntését.

(2) Az igazságügyi szakértő a tevékenységét e törvény és más jogszabályok rendelkezései, valamint a tevékenységére irányadó szakmai szabályok és esküjének megtartásával, legjobb tudása szerint köteles végezni.

2. § (1) Igazságügyi szakértői tevékenységet az erre feljogosított

a) természetes személy (a továbbiakban: igazságügyi szakértő),

b) cégjegyzékbe bejegyzett gazdasági társaság (a továbbiakban: társaság),

c) e célra létesített igazságügyi szakértői intézmény,

d) külön jogszabályban feljogosított állami szerv, intézmény, szervezet (a továbbiakban együtt: szervezet), és

e) kivételesen eseti szakértő végezhet.

(2) Az igazságügyi szakértő az igazságügyi szakértői tevékenységet önálló tevékenységként, egyéni vállalkozóként, gazdasági társaság tagjaként vagy alkalmazottjaként, illetve e célra létesített igazságügyi szakértői intézmény alkalmazottjaként végezheti.

(3) Igazságügyi szakértő hiányában a szakértői feladat ellátására megfelelő szakértelemmel rendelkező más természetes személy vagy szervezet (eseti szakértő) is igénybe vehető. Az eseti szakértő jogaira és kötelezettségeire e törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(4) Külön jogszabály határozza meg azokat a szakkérdéseket, amelyekre nézve jogszabályban rögzített feladatkörében eljárva kizárólag meghatározott szervezet adhat szakvéleményt, valamint azokat a szervezeteket is, amelyek egyes szakterületeken szakvéleményt adhatnak.

(5) A külön jogszabályban meghatározott szervezet kirendelése esetén a szervezet, valamint az annak nevében eljáró szakértő jogaira és kötelezettségeire e törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

Az igazságügyi szakértővé válás szabályai

3. § (1) Azt a természetes személyt, aki a (3) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelel, kérelmére az igazságügyminiszter veszi fel az igazságügyi szakértői névjegyzékbe (a továbbiakban: névjegyzék). A névjegyzéket az Igazságügyi Minisztérium (a továbbiakban: Minisztérium) vezeti.

(2) A Minisztériumnak a névjegyzék vezetésével kapcsolatos eljárására - ha e törvény másként nem rendelkezik - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) Igazságügyi szakértő az lehet, aki

a) büntetlen előéletű és nem áll foglalkozástól eltiltás mellékbüntetés hatálya alatt,

b) az egyes szakterületekre meghatározott, az adott szakterületnek megfelelő képesítéssel és a képesítés megszerzésétől számított, legalább ötéves szakirányú szakmai gyakorlattal rendelkezik,

c) a szakterületén működő szakmai kamara tagja, ha a tevékenység folytatásához a kötelező kamarai tagságot jogszabály előírja,

d) kötelezettséget vállal arra, hogy a hatósági kirendelésnek - a jogszabályban meghatározott eseteket kivéve - eleget tesz,

e) a külön jogszabály szerinti jogi vizsgát letette, és

f) tagja a lakóhelye szerint illetékes területi kamarának.

(4) Az igazságügyi szakértői tevékenység folytatásának a (3) bekezdés b) pontjában meghatározott feltételeit, így különösen az igazságügyi szakértők szakterületének besorolását és a szakterületekhez kapcsolódó képesítési és egyéb szakmai feltételeket az igazságügyminiszter - a szakterület ágazati irányításáért felelős miniszterrel egyetértésben - rendeletben határozza meg.

(5) Az igazságügyi szakértői tevékenység folytatásához szükséges szakmai gyakorlat szakirányú jellegét a szakterület ágazati irányításáért felelős minisztérium (illetve felügyelete alá tartozó szerv) vagy országos hatáskörű szerv igazolja.

(6) A (4) bekezdésben megjelölt rendeletben az igazságügyi szakértői tevékenység folytatásához kötelező szakmai gyakorlat egyes szakterületeken öt évnél rövidebb időtartamban is megállapítható, ha a képesítés megszerzése már feltételezi az igazságügyi szakértői tevékenység végzéséhez szükséges szakmai gyakorlatot, vagy a kérelmező az adott szakterületen tudományos fokozattal rendelkezik.

(7) Ha a kérelmező az igazságügyi szakértői intézményekben vagy szervezet keretében szakértőjelöltként dolgozott, és tevékenységét alkalmazotti vagy más jogviszonyban legalább napi hat órás munkavégzés keretében végezte - ha jogszabály rövidebb határidőt nem állapít meg - a képesítés megszerzésétől számított három év elteltével kérheti felvételét a névjegyzékbe.

4. § (1) A névjegyzékbe történő felvétel iránti kérelmet kizárólag a Minisztériumnál lehet benyújtani. A kérelemhez csatolni kell az 1. számú mellékletben meghatározott iratokat. Az eljárás elektronikus úton nem folytatható le.

(2) Ha a kérelem hiányos, a Minisztérium 30 napos határidő megjelölésével a kérelmezőt a hiányok pótlására hívja fel. Ebben az esetben a 9. § (1) bekezdésében megjelölt határidő a hiányok pótlására előírt határidővel meghosszabbodik.

(3) Az igazságügyminiszter a kérelmet elutasítja, ha az iratokból megállapítható, hogy a kérelmező a jogszabályban meghatározott feltételek hiánya miatt a névjegyzékbe nem vehető fel, továbbá, ha a kérelmező hiánypótlási kötelezettségének a (2) bekezdésben megjelölt határidőben nem tett eleget.

(4) A Minisztérium az igazságügyi szakértőt e minőségének igazolására a 6. § szerinti eskü letételével egyidejűleg igazságügyi szakértői igazolvánnyal látja el, amely tartalmazza a 9. § (4) bekezdése szerint meghatározott szakterületet.

A névjegyzék

5. § (1) Az igazságügyi szakértő e törvény 2. számú mellékletében meghatározott adatait és a tevékenységével kapcsolatos egyes tényeket a névjegyzék tartalmazza.

(2) Az e törvény 2. számú melléklete m) pontjának ma) és mc) alpontja szerint nyilvántartott igazságügyi szakértőnek az a), f)-h) és j) pontjaiban, valamint k) pontjának ka) alpontjában foglalt adatai nyilvánosak, azokat a Minisztérium a világhálón is közzéteszi.

(3) A névjegyzék (2) bekezdésben fel nem sorolt adatai nem nyilvánosak, azokról csak törvényben foglalt esetben, az arra jogosult részére adható tájékoztatás. A Minisztérium a 2. számú melléklet kb), kc), mf) és o)-s) pontjaiban foglalt adatok kivételével a nyilvántartás adatait a szakértői kamara részére átadja, azt a szakértői kamara a külön törvény rendelkezései szerint nyilvántartja és kezeli.

(4) A 2. számú melléklet m) pontjának md) és me) alpontjában foglalt adatokat a szakértői kamara, az a)-i), l), n) és q) pontjában foglalt adatokat az igazságügyi szakértő, az r) és s) pontjában foglalt adatokat az ügyben eljáró hatóság köteles bejelenteni a Minisztériumhoz. A 2. számú melléklet r) és s) pontjában foglalt adatokról az ügyben eljáró hatóság a szakértői kamarát is értesíteni köteles.

(5) Az igazságügyi szakértő, az ügyben eljáró hatóság és a szakértői kamara 8 napon belül köteles bejelenteni a Minisztériumnak a névjegyzékben nyilvántartott adatokban bekövetkezett változást.

(6) A Minisztérium az e törvény 2. számú melléklete m) pontjának mf) alpontja szerint nyilvántartott igazságügyi szakértő adatait és a rá vonatkozó tényeket tárolja, feldolgozza, és érdekeltségének igazolása után, törvény által arra jogosított harmadik személy részére továbbítja. A névjegyzékből történő törlés időpontjától számított tíz év elteltével a Minisztérium gondoskodik az adatok törléséről.

Az igazságügyi szakértői eskü

6. § (1) Az igazságügyi szakértő a névjegyzékbe vételről szóló határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül a Minisztériumban esküt tesz.

(2) Az igazságügyi szakértői eskü szövege: „Én ................................ esküszöm, hogy az Alkotmányt és a jogszabályokat megtartom; az állam- és szolgálati titkot, valamint a tevékenységem során tudomásomra jutott tényeket és adatokat megőrzöm; igazságügyi szakértői tevékenységem során részrehajlás nélkül, lelkiismeretesen, a jogszabályoknak és a szakmai szabályoknak megfelelően járok el.”

(Az eskütevő meggyőződése szerint:)

„Isten engem úgy segéljen!”

Szakterület kiterjesztése iránti kérelem

7. § A szakterület kiterjesztése iránti kérelem előterjesztésére, valamint elbírálására a felvétel iránti kérelemre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a kérelem előterjesztésekor a jogi vizsga, a szakértés alapismereteiről szóló vizsga és az eskü letételét nem kell megismételni.

A névjegyzékből való törlés

8. § (1) Az igazságügyi szakértőt törölni kell a névjegyzékből, ha

a) azt az igazságügyi szakértő kéri,

b) a névjegyzékbe való bejegyzés feltételei már a felvételkor sem álltak fenn, vagy utóbb megszűntek,

c) az igazságügyi szakértői esküt a névjegyzékbe vételről szóló határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül, vagy a (3) bekezdésben előírt három hónapon belül nem teszi le,

d) a névjegyzékben szereplő adatok változását felhívásra, ismételten nem jelenti be,

e) egészségi állapota miatt, vagy más okból a feladatának ellátására alkalmatlanná vált,

f) a hatósági kirendelésnek - a 3. § (3) bekezdés d) pontjába ütköző módon - ismételten nem tesz eleget,

g) a 18. § (4) bekezdésében, vagy a külön jogszabályban meghatározott vizsgával nem rendelkezik, vagy az ezek alapján fennálló képzési kötelezettségének nem tett eleget,

h) szakértői kamarai tagsága

ha) kizárás útján,

hb) a kamarai tagdíj fizetésének elmulasztása miatt,

hc) késedelem miatt, továbbá

hd) egyéb okból megszűnt, vagy

i) meghalt.

(2) Ha a névjegyzékből történő törlésre az (1) bekezdés f) pontja vagy a h) pont ha) alpontja alapján került sor, az igazságügyi szakértő a határozat jogerőre emelkedésétől számított 5 éven belül, ha a törlésre az (1) bekezdés c) és g) pontjai vagy h) pontjának hb) és hc) alpontjai alapján kerül sor, a határozat jogerőre emelkedésétől számított 1 éven belül a névjegyzékbe nem vehető fel.

(3) Ha az igazságügyi szakértő az eskü letételében akadályozva van, az (1) bekezdés c) pontjában megjelölt határidőt az akadály megszűnésétől kell számítani. Ha a szakértő a névjegyzékbe vételtől számított három hónap elteltével az esküt nem tette le, a névjegyzékből törölni kell.

(4) Az (1) bekezdés e) és f) pontjában foglalt törlési ok fennállásáról az igazságügyminiszter a 19. § alapján lefolytatott vizsgálat eredményétől függően hoz határozatot.

(5) Az (1) bekezdés c)-d), valamint f) és g) pontjaiban meghatározott esetben - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezései szerint - az igazságügyi szakértő igazolási kérelmet terjeszthet elő.

9. § (1) Az igazságügyminiszter a kérelem benyújtásától számított 60 napon belül határozattal dönt:

a) a névjegyzékbe való felvételről,

b) a felvételi kérelem elutasításáról,

c) a szakterület változásáról, és

d) a névjegyzékből való törlésről.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt határidő egy alkalommal 30 nappal meghosszabbítható.

(3) A névjegyzékbe vételről vagy annak elutasításáról szóló döntés előtt a Minisztérium megkeresésére a kérelmező lakóhelye szerint illetékes területi igazságügyi szakértői kamara (a továbbiakban: szakértői kamara) a kérelemről véleményt nyilvánít.

(4) Az (1) bekezdés a) és c) pontja szerinti határozat tartalmazza az igazságügyi szakértői tevékenység folytatására kijelölt szakterület megnevezését.

Jogorvoslat

10. § (1) A 9. § (1) bekezdése alapján hozott határozat ellen fellebbezésnek nincs helye, de a kérelmező, az igazságügyi szakértő vagy a társaság a határozat felülvizsgálatát a kézhezvételétől számított 30 napon belül kérheti a bíróságtól. A bíróság a kérelemről nemperes eljárásban határoz. Ha e törvényből vagy az eljárás nemperes jellegéből más nem következik, a bíróság eljárására a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény XX. Fejezetének rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kérelem elbírálása a Fővárosi Bíróság hatáskörébe tartozik. A bíróság az ügyben a kérelem benyújtásától számított 60 napon belül végzéssel határoz. A bíróság a jogszabálysértő határozatot hatályon kívül helyezi és szükség esetén új eljárás lefolytatását rendeli el.

11. § (1) Ha az igazságügyi szakértőt a névjegyzékből törlik, a határozat kézhezvételétől számított nyolc napon belül köteles igazolványát a Minisztériumnak, a folyamatban levő ügyek iratait pedig a kirendelő hatóságnak, illetve a megbízónak átadni.

(2) Az igazságügyi szakértő akkor is köteles a határozat kézhezvételétől számított nyolc napon belül a folyamatban levő ügyek iratait a kirendelő hatóságnak, illetve a megbízónak átadni, ha a szakértői kamarai tagságát felfüggesztették, vagy tevékenységét a kamara engedélyével szünetelteti.

(3) A Minisztérium a névjegyzékbe való felvételről, illetve a névjegyzékből való törlésről munkaviszony, közszolgálati vagy közalkalmazotti jogviszony, illetve más szolgálati viszony (a továbbiakban: munkaviszony) keretében igazságügyi szakértői tevékenységet végző személy esetében a munkáltatót is írásban, az ok megjelölésével értesíti.

Az igazságügyi szakértő jogai és kötelességei

12. § (1) Az igazságügyi szakértőt a tevékenysége során tudomására jutott tényekre és adatokra nézve titoktartási kötelezettség terheli, az ügyre vonatkozó tényekről és adatokról csak az ügyben eljáró hatóság, továbbá törvényben meghatározott szerv (személy) részére nyújthat tájékoztatást.

(2) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az (1) bekezdésben foglaltak nem zárják ki a szakértői vizsgálat során feltárt tényeknek és adatoknak tudományos vagy oktatási célra - az érintettek személyes adatai védelméhez fűződő jogának és személyiségi jogainak sérelme nélkül - történő felhasználását.

(3) Ha az igazságügyi szakértő a vizsgálat során az adott eljárás tárgyát nem képező, személy elleni erőszakos bűncselekmény elkövetésére utaló körülményről, vagy olyan bűncselekmény elkövetésének szándékáról szerez tudomást, amely más személy életét, testi épségét vagy egészségét veszélyeztetné, köteles a tudomására jutott adatokat a nyomozó hatóságnak bejelenteni.

(4) Az igazságügyi szakértő a tevékenységéről köteles évente, folyamatos sorszámozással ellátott nyilvántartást vezetni. Az igazságügyi szakértő által vezetett nyilvántartás részletes szabályait az igazságügyminiszter rendeletben állapítja meg.

(5) Az igazságügyi szakértő tevékenységét a kamara engedélyével szüneteltetheti.

13. § (1) A kirendelő hatóság a szakvélemény elkészítésére az igazságügyi szakértőt, a szakértői intézményt, a társaságot vagy a szervezetet rendeli ki.

(2) Az igazságügyi szakértő a (4) bekezdésben foglalt kivételekkel köteles eljárni a hatóság kirendelése alapján.

(3) Az igazságügyi szakértő megbízás alapján természetes és jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli gazdálkodó szervezet számára is adhat szakvéleményt, ha ez a kirendelő hatóságoktól származó feladatainak ellátását nem akadályozza és azzal nem összeférhetetlen.

(4) Az igazságügyi szakértő köteles a tudomására jutásától számított három munkanapon belül közölni - szakértői intézmény, társaság vagy a szervezet kirendelése esetén, annak vezetője útján - a kirendelő hatósággal, ha

a) a személyére nézve kizáró ok áll fenn,

b) a feltett kérdések megválaszolása - egészben vagy részben - nem tartozik a szakismereteinek körébe,

c) a szakértői tevékenységének ellátásában fontos ok akadályozza, így különösen, ha tevékenysége ellátásának vagy a részvizsgálatok elvégzésének feltételei nincsenek meg, vagy más kirendelő hatóság felkérésének kell eleget tennie,

d) a vizsgálat elvégzéséhez más szakértő igénybevétele is szükséges, továbbá

e) feladatát a hatóság által megadott határidőre nem képes teljesíteni.

14. § (1) Az igazságügyi szakértő a kirendelő hatóságtól, valamint a felektől a szakvélemény elkészítéséhez szükséges további adatok, felvilágosítás közlését, iratok, vizsgálati tárgyak rendelkezésre bocsátását kérheti.

(2) Az igazságügyi szakértő köteles haladéktalanul értesíteni a kirendelő hatóságot, ha - álláspontja szerint - annak hatáskörébe tartozó intézkedés megtétele vagy eljárási cselekmény lefolytatása szükséges.

15. § A munkáltató a munkaviszonyban álló igazságügyi szakértőt a hatóság idézése alapján az eljárási cselekményeknél való megjelenéshez, a tárgyaláson való részvételhez, illetőleg a szemle (vizsgálat) elvégzéséhez szükséges időre köteles a munkavégzés alól mentesíteni.

A szakértői vélemény

16. § (1) Az igazságügyi szakértő a szakvélemény tartalmával összefüggésben nem utasítható.

(2) Az igazságügyi szakértő a szakvéleményt - a kirendelő hatóság intézkedésének megfelelően - írásban vagy szóban terjeszti elő. Törvény előírhatja a szakvélemény elektronikus úton történő előterjesztését.

(3) A szakvélemény magában foglalja a kirendelő hatóság és - a kirendelő hatóság útján - a felek által feltett kérdések megválaszolását, továbbá a feltett kérdésekkel összefüggő más szükséges megállapítások közlését.

(4) Az igazságügyi szakértő az írásbeli szakvéleményt aláírásával köteles ellátni, és köteles azon feltüntetni a nyilvántartási számát. A szakvéleményt az igazságügyi szakértő ellátja bélyegzőjével is. A bélyegző feltünteti az igazságügyi szakértő nevét, az igazságügyi szakértői igazolványában meghatározott szakterületét és a nyilvántartási számát. A bélyegzőn az állami címer nem használható.

(5) Az igazságügyi szakértő kirendelésére, az igazságügyi szakértői vizsgálatra és a szakvéleményre vonatkozó részletes szabályokat az igazságügyminiszter rendeletben állapítja meg.

A szakértői díj

17. § (1) Azokban az ügyekben, amelyekben a hatóság hivatalból folytat le bizonyítást, vagy a bizonyítás hivatalból történő elrendelésének is helye lenne, az egyes vizsgálatok elvégzéséért felszámítható díjat (munkadíjat és költségeket) a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara javaslata alapján az igazságügyminiszter évente rendeletben határozza meg.

(2) Az eseti szakértő és a szervezet szakértői díjazására az (1) bekezdésben foglaltak irányadóak.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott ügyeken kívül az igazságügyi szakértő, a társaság, a szakértői intézmény a díjat maga állapítja meg. A díjat évente, a tárgyévet megelőző év december 1-jéig a Minisztériumnak be kell jelenteni, amelytől a tárgyévben a bejelentő nem térhet el.

(4) A kirendelő hatóság - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a jogerős határozattal megállapított szakértői díjat az eljáró igazságügyi szakértő, szakértői intézmény, társaság, a szervezet által benyújtott számla alapján 30 napon belül köteles kifizetni. A számla kiállítására nem köteles igazságügyi szakértő részére a szakértői díjat - a határozat jogerőre emelkedésének időpontjától számított 30 napon belül - átvételi elismervény ellenében kell kifizetni.

(5) Ha a szakértői díj megfizetése a kirendelő hatóságot terheli, a (4) bekezdés szerinti határidő eredménytelen elteltét követően az igazságügyi szakértő, a gazdasági társaság és a szakértői intézmény, azonnali beszedési megbízást nyújthat be a kirendelő hatóság pénzforgalmi bankszámlája terhére.

Az igazságügyi szakértők képzése

18. § (1) Az igazságügyi szakértők képzésével összefüggő szervezési és nyilvántartási feladatok elvégzéséről - a (6) bekezdés kivételével - a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara gondoskodik. Ennek keretében a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara a szakterület ágazati irányításáért felelős miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője) bevonásával meghatározza a továbbképzés feltételrendszerét, ideértve a (2) bekezdés szerinti képzésben való részvétel beszámításának szabályait.

(2) Az igazságügyi szakértők részére a szakterület ágazati irányításáért felelős miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője) is szervezhet szakmai képzést.

(3) A kérelmező és az igazságügyi szakértő részére a szükséges jogi ismeretek oktatásáról az igazságügyminiszter gondoskodik; a jogi oktatáson való részvétel kötelező.

(4) Az igazságügyi szakértők számára kötelező a szakértés alapismereteivel összefüggő képzésben való részvétel; a vizsgát a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara mellett működő vizsgabizottság előtt kell tenni.

(5) A (3) és (4) bekezdés szerinti vizsga letétele alól - külön jogszabály - felmentést adhat.

(6) Az igazságügyi orvosszakértők esetében a szakmai továbbképzés módját, valamint szakmai továbbképzésüknek a külön jogszabály szerinti továbbképzésbe történő beszámításának a szabályait az egészségügyi miniszter - az igazságügyminiszterrel egyetértésben - rendeletben határozza meg.

Az igazságügyi szakértői működés felügyelete

19. § (1) A szakértői működés felett a törvényességi felügyeletet az igazságügyminiszter gyakorolja. A törvényességi felügyelet nem terjed ki olyan ügyekre, ahol bírósági vagy más hatósági eljárásnak van helye.

(2) A törvényességi felügyelet keretében az igazságügyi szakértő tevékenységét az igazságügyminiszter a szakértői kamara bevonásával bármikor megvizsgálhatja. A vizsgálatot a kirendelő hatóság is kezdeményezheti.

(3) A vizsgálat megkezdéséről a szakértőt értesíteni kell. A vizsgálat során az igazságügyi szakértőt személyesen meg kell hallgatni. A vizsgálat részletes szabályait az igazságügyminiszter rendeletben állapítja meg.

(4) Ha a vizsgálat eredményeként az igazságügyminiszter azt állapítja meg, hogy az igazságügyi szakértő a tevékenysége ellátására alkalmas, az eljárást megszünteti.

(5) Ha a vizsgálat eredményeként az igazságügyminiszter azt állapítja meg, hogy az igazságügyi szakértő a tevékenysége ellátására nem alkalmas, vagy a hatósági kirendelésnek - a 3. § (3) bekezdésének d) pontjába ütköző módon - ismételten nem tett eleget, az igazságügyi szakértőt törli a névjegyzékből.

(6) Jogerősen el nem bírált ügyben készített szakértői vélemény nem vonható a vizsgálat körébe.

(7) Az igazságügyi szakértői működés felett a szakterület ágazati irányításáért felelős minisztert (országos hatáskörű szerv vezetőjét) szakmai felügyeleti jog illeti meg, amely alapján kezdeményezheti az igazságügyminiszternél a szakértő tevékenységének vizsgálatát.

Igazságügyi szakértői tevékenységet végző gazdasági társaság

20. § (1) Igazságügyi szakértői tevékenységet az a társaság végezhet, amelyet az igazságügyminiszter - kérelemre - felvett a névjegyzékbe, és van igazságügyi szakértői tevékenység folytatására feljogosított tagja vagy alkalmazottja, akinek a szakértői kamarai tagsági viszonya nem szünetel, illetve nincs felfüggesztve. Az igazságügyminiszter azt a társaságot veszi fel a névjegyzékbe, amelyben a tagok több mint 50%-a igazságügyi szakértő.

(2) Igazságügyi szakértői tevékenységet a társaság csak azon a szakterületen és azon tagja vagy alkalmazottja végezhet, aki a névjegyzékben az adott szakterületre bejegyzett szakértőként szerepel.

(3) A társaság tagja vagy alkalmazottja a szakvéleményt a saját szakmai felelőssége mellett, a társaság nevében adja. A társaság vezetője ellenjegyzésével igazolja azt, hogy a szakvélemény a társaság tevékenységi körében és az eljárási jogszabályok betartásával készült. A szakvéleményt a szakértő írja alá, a szakvéleményben fel kell tüntetni a szakvéleményt készítő igazságügyi szakértő nevét és szakterületét.

(4) A társaságra, valamint annak vezető tisztségviselőjére, tagjára, alkalmazottjára a 12-19. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

21. § (1) Az ügyben eljáró szakértőt a társaság vezető tisztségviselője az igazságügyi szakértői tevékenységre feljogosított tagjai vagy alkalmazottjai közül jelöli ki.

(2) Nem jelölhető ki a társaságnak az a tagja vagy alkalmazottja, akinél a jogszabályban meghatározott kizáró ok áll fenn. Ha a kizáró ok a társaság vezető tisztségviselőjére áll fenn, a társaság egyetlen tagja vagy alkalmazottja sem adhat szakvéleményt.

(3) Ha az igazságügyi szakértő a kizáró okot maga jelentette be vagy a kizáráshoz maga is hozzájárult, a társaság vezető tisztségviselője más szakértő kijelöléséről a saját hatáskörében gondoskodik, és erről a kirendelő hatóságot haladéktalanul értesíti.

(4) Ha a kirendelő hatóság állapít meg az igazságügyi szakértőre nézve kizáró okot, a társaság vezető tisztségviselője más szakértőt jelöl ki.

22. § (1) A társaság névjegyzékbe való felvétel iránti kérelmét az igazságügyminiszterhez kell benyújtani. A társaság igazságügyi szakértői tevékenység folytatására a névjegyzékbe történő bejegyzéssel válik jogosulttá.

(2) Az igazságügyminiszter határozattal dönt:

a) a névjegyzékbe való felvételről,

b) a felvételi kérelem elutasításáról,

c) a társaság tevékenységi körének változásáról, és

d) a névjegyzékből való törlésről.

(3) A (2) bekezdés szerinti határozatra a 9-10. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

23. § (1) A társaságnak a 2. számú melléklet 2. pontjában meghatározott adatait a névjegyzék tartalmazza. A mellékletben meghatározott adatok a g) pont kivételével nyilvánosak és azokat a Minisztérium a világhálón is közzéteszi.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatokban bekövetkezett változásokat a társaság vezető tisztségviselője köteles - 8 napon belül - a Minisztériumnak bejelenteni.

24. § A társaságot a névjegyzékből törölni kell, ha

a) a cégbíróság a cégjegyzékből törli,

b) nincs a névjegyzékben szereplő tagja vagy alkalmazottja,

c) az igazságügyi szakértői tevékenységet folytató tagok száma 50% alá csökken,

d) a 3. § (3) bekezdésének d) pontjában, vagy a 23. § (2) bekezdésében meghatározott kötelezettségének ismételten, felhívás ellenére nem tesz eleget,

e) azt a társaság kéri.

Az igazságügyi szakértői intézmények

25. § (1) Igazságügyi szakértői intézményt az igazságügyminiszter vagy vele egyetértésben más miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője) alapíthat és szüntethet meg.

(2) A szakértői intézmény költségvetési szerv.

(3) A szakértői intézmény alaptevékenységének minősül

a) olyan ügyben történő hatósági kirendelés teljesítése, amelyben jogszabály lehetővé vagy kötelezővé teszi a bizonyítási eljárás hivatalból való lefolytatását,

b) a külön jogszabályban meghatározott ügyekben való kirendelés teljesítése, továbbá

c) az a) és b) pontban felsorolt alaptevékenység ellátása érdekében külön jogszabályban megjelölt igazgatási, gazdálkodási, munkaügyi, és nyilvántartási feladatok ellátása, valamint a működési feltételek biztosítása.

(4) A szakértői intézmény az alaptevékenysége körébe tartozó kirendelésnek más tevékenységét megelőzően köteles eleget tenni.

(5) A szakértői intézmény a (3) bekezdésben foglaltakon túlmenően csak olyan kirendelést, illetve szakvélemény készítésére irányuló megbízást fogadhat el, amely alaptevékenységéből fakadó kötelezettségeinek teljesítését nem veszélyezteti.

(6) A szakértői intézmény szakértői tevékenységén kívül - az oktatási és tudományos tevékenységen kívül - vállalkozási tevékenységet nem folytathat.

26. § (1) Az egyetemek igazságügyi orvostani intézeteire e törvénynek az igazságügyi szakértői intézményekre vonatkozó szabályait megfelelően alkalmazni kell.

(2) Az egyetemek igazságügyi orvostani intézeteiben működő igazságügyi szakértőkre - az igazságügyi szakértővé válásra, a névjegyzékre és szakértői díj megállapítására vonatkozó szabályok kivételével - külön törvény eltérő rendelkezéseket állapíthat meg.

27. § (1) A szakértői intézmény alkalmazásában álló igazságügyi szakértő a szakvéleményt a saját szakmai felelőssége mellett, az intézmény nevében adja, és az intézmény bélyegzőjét használja. Az intézmény vezetője ellenjegyzésével igazolja azt, hogy a szakvélemény az intézmény tevékenységi körében és az eljárási jogszabályok betartásával készült. A szakvéleményt a szakértő írja alá, a szakvéleményben fel kell tüntetni a szakvéleményt készítő igazságügyi szakértő nevét és szakterületét.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezései irányadóak arra az esetre is, ha a szakértői intézmény alkalmazásában álló igazságügyi szakértő természetes személyként kerül kirendelésre.

(3) A szakértői intézménynek csak a névjegyzékbe felvett alkalmazottja végezhet igazságügyi szakértői tevékenységet.

28. § (1) Az ügyben eljáró igazságügyi szakértőt a szakértői intézmény vezetője az intézményben működő igazságügyi szakértők közül jelöli ki.

(2) Nem jelölhető ki a szakértői intézménynek az az igazságügyi szakértője, akinél a jogszabályban meghatározott kizáró ok áll fenn. Ha a kizáró ok az intézmény vezetőjére áll fenn, az intézményben működő egyetlen igazságügyi szakértő sem adhat szakvéleményt.

(3) Ha az igazságügyi szakértő a kizáró okot maga jelentette be vagy a kizáráshoz maga is hozzájárult, a szakértői intézmény vezetője más szakértő kijelöléséről a saját hatáskörében gondoskodik, és erről a kirendelő hatóságot haladéktalanul értesíti.

(4) Ha a kirendelő hatóság állapít meg az igazságügyi szakértőre nézve kizáró okot, a szakértői intézmény vezetője más szakértőt jelöl ki.

Az igazságügyi szakértői testületek

29. § (1) Az igazságügyminiszter - a szakterület ágazati irányításáért felelős miniszter egyetértésével - rendeletben az ott meghatározott szakkérdésekben szakértőként vélemény nyilvánítására igazságügyi szakértői testületet (a továbbiakban: Testület) hozhat létre.

(2) A Testület tagja olyan szakirányú egyetemi végzettséggel rendelkező személy lehet, aki az adott szakterületen tudományos fokozattal vagy legalább tízéves igazságügyi szakértői gyakorlattal rendelkezik. A testület elnökét és tagjait az igazságügyminiszter - a szakterületet felügyelő miniszter egyetértésével - öt évre nevezi ki.

(3) A Testület szakértőként vélemény nyilvánítására eseti bizottságot hoz létre. A bizottság három-, legfeljebb öttagú, eljárása során független, munkájáért külön díjazásban részesül. A Testület és a bizottság eljárásának részletes szabályait külön jogszabály állapítja meg.

(4) A szakértői testület olyan tagja, aki nem szerepel a névjegyzékben, a 6. § (2) bekezdése szerinti esküt tesz.

(5) A külön törvény felhatalmazása alapján létrehozott szakértői testületek működésére - e törvény 2. §-a, 12. §-a (1) és (3) bekezdései és a 13-14. §-ai kivételével - külön jogszabály eltérő rendelkezéseket állapíthat meg.

A szakértőjelölt, szakkonzultáns és a segédszemélyzet

30. § (1) Az igazságügyi szakértő, a társaság és a szakértői intézmény a szakértői vélemény elkészítéséhez a névjegyzékben nem szereplő személy segítségét (szakkonzultáns), a szakvélemény előkészítésére szakértőjelölt közreműködését, a technikai jellegű tevékenység elvégzésére segédszemélyzetet vehet igénybe. Erről a szakvéleményben a kirendelő hatóságot tájékoztatnia kell.

(2) A szakértőjelölt az igazságügyi szakértői tevékenység folytatásához szükséges elméleti és gyakorlati ismeretek megszerzése érdekében - az igazságügyi szakértő szakmai felügyeletével - közreműködik a szakvélemény előkészítésében.

(3) Szakértőjelölti tevékenységet az folytathat, akit a szakértői kamara a szakértőjelöltek névjegyzékébe felvett.

(4) A szakértőjelöltek névjegyzékébe az a természetes személy vehető fel, aki

a) büntetlen előéletű és nem áll foglalkozástól eltiltás mellékbüntetés hatálya alatt, továbbá

b) szakterületének megfelelő képesítéssel rendelkezik [3. § (4) bek.].

(5) A szakértőjelölti névjegyzékbe történő felvételnek nem feltétele a szakterületnek megfelelő szakvizsga megléte.

(6) A szakértőjelöltek névjegyzéke a jelölt következő adatait tartalmazza:

a) név;

b) anyja neve;

c) születési hely és idő;

d) lakcím (postacím, telefon-, telefaxszám, e-mail);

e) a szakmai felügyeletet ellátó igazságügyi szakértő neve, szakterülete;

f) elérhetőségi cím;

g) a névjegyzékbe történt bejegyzés és törlés időpontja.

Záró és átmeneti rendelkezések

31. § (1) Ez a törvény - a (2) és (3) bekezdéseiben foglaltak kivételekkel - 2006. január 1-jén lép hatályba.

(2) A 33. § a törvény kihirdetését követő 8. napon, a 35. § (3) bekezdésével megállapított, a Be. 103. §-a (1) bekezdésének b) pontja 2007. január 1-jén lép hatályba.

(3) A 17. § (4) és (5) bekezdésének az igazságügyi szakértői intézményekre vonatkozó rendelkezései 2008. január 1-jén lépnek hatályba. A hatálybalépés napjáig az igazságügyi szakértői intézmények esetén a szakértői díjat az állam javára kell felszámítani, és az az államot illeti meg.

(4) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg

a) azokat a szakkérdéseket, amelyekre nézve jogszabályban rögzített feladatkörében eljárva kizárólag meghatározott szervezet adhat szakvéleményt,

b) azokat a szervezeteket, amelyek meghatározott szakterületeken szakvéleményt adhatnak,

c) a névjegyzékre és a névjegyzékben szereplő adatok és tények nyilvántartása eljárási rendjére vonatkozó részletes szabályokat.

(5) Felhatalmazást kap az igazságügyminiszter, hogy rendelettel állapítsa meg

a) az igazságügyi szakértői működésre,

b) az igazságügyi szakértői igazolványra,

c) az igazságügyi szakértők jogi vizsgájára

vonatkozó részletes szabályokat.

(6) Felhatalmazást kap az igazságügyminiszter, hogy az érintett miniszterrel egyetértésben rendelettel állapítsa meg

a) az igazságügyi szakértők szakterületének besorolását és a szakterületekhez kapcsolódó képesítési és egyéb szakmai feltételekre,

b) az igazságügyi szakértők képzésére, a 18. § (4) bekezdése szerinti vizsgára,

c) a szakértői testületek működésére,

d) az igazságügyi szakértők díjazására

vonatkozó részletes szabályokat.

(7) Felhatalmazást kap az egészségügyi miniszter, hogy az igazságügyminiszterrel egyetértésben rendelettel állapítsa meg az igazságügyi orvosszakértők szakmai továbbképzésének módját, valamint a szakmai továbbképzésnek a külön jogszabály szerinti továbbképzésbe történő beszámításának a szabályait.

(8) Felhatalmazást kap a szakterület ágazati irányításáért felelős miniszter, hogy az igazságügyi szakértői tevékenység folytatásához szükséges szakmai gyakorlat szakirányú jellege igazolásának eljárási rendjét rendeletben szabályozza.

32. § (1) Az igazságügyminiszter 2008. január 1-jéig

a) felülvizsgálja a névjegyzékben szereplő igazságügyi szakértők névjegyzékbe vétele feltételeinek fennállását,

b) módosítja az igazságügyi szakértők szakterületét az erre vonatkozó rendeletnek megfelelően.

(2) Az (1) bekezdés alapján végzett vizsgálat eredményéről az igazságügyminiszter az igazságügyi szakértőt írásban értesíti, aki az abban foglaltakról az értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül nyilatkozhat.

(3) Ha az (1) bekezdés a) pontja alapján végzett vizsgálat szerint az igazságügyi szakértővé válás feltételei e törvény szerint fennállnak, az igazságügyi szakértőt úgy kell tekinteni, mint akit az igazságügyminiszter a 3. § rendelkezéseinek alkalmazásával 2006. január 1-jén vett fel a névjegyzékbe.

(4) Ha az (1) bekezdés a) pontja alapján végzett vizsgálat szerint az igazságügyi szakértővé válás feltételei e törvény szerint nem állnak fenn, az igazságügyminiszter - az (5) bekezdés kivételével - az igazságügyi szakértőt a névjegyzékből törli.

(5) Ha az (1) bekezdés a) pontja alapján végzett vizsgálat szerint az igazságügyi szakértő a 3. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott feltételnek nem felel meg, a szakértő e törvény hatálybalépésétől számított két éven belül köteles igazolni, hogy az igazságügyi szakértői tevékenység folytatásához szükséges képesítést megszerezte, illetve hogy az igazságügyi szakértői tevékenység folytatásához szükséges végzettség megszerzése érdekében elengedhetetlen képzésben részt vesz.

(6) Az igazságügyminiszter akkor is törli az igazságügyi szakértőt a névjegyzékből, ha az (5) bekezdésben meghatározott határidőn belül a képzésben való részvételét igazolta, azonban a végzettség megszerzéséhez előírt képzési idő elteltével a végzettséget nem szerzi meg.

(7) Az (1) bekezdés b) pontja, továbbá a (4) és (6) bekezdés alapján hozott határozat ellen a 10. §-ban foglaltak szerint jogorvoslatnak van helye.

(8) A 18. § (4) bekezdése szerinti vizsga letételére a törvény hatálybalépésekor már bejegyzett igazságügyi szakértő nem köteles, a kötelező jogi vizsgát pedig 2006. december 31-ig köteles letenni.

(9) A 17. § (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség teljesítésének az első tárgyévre vonatkozó határidejét külön jogszabály határozza meg.

33. § A bíróság 2005. április 1-jétől 2005. szeptember 30-ig külön adatgyűjtést végez polgári és büntetőügyekben az állam javára felszámított, illetve a ténylegesen kifizetett szakértői díjakról. Az adatgyűjtés kiterjed arra is, hogy milyen összegben történik az egyes ügycsoportokon belül az óradíjban vagy a tételesen megállapított szakértői munkadíj kifizetése.

Az igazságügyi szakértői kamaráról szóló 1995. évi CXIV. törvény módosítása

34. § (1) Az igazságügyi szakértői kamaráról szóló 1995. évi CXIV. törvény (a továbbiakban: Iszktv.) 1. §-a (2) bekezdésének k) és l) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A kamara)

k) tagjairól és a szakértőjelöltekről nyilvántartást vezet,

l) ha törvény kivételt nem tesz, ellenőrzi a szakértő tevékenységét, ennek során bekérheti a szakértő nyilvántartását,”

(2) Az Iszktv. a következő alcímmel és az 1/A. §-sal egészül ki:

A kamarai hatósági ügyek eljárási szabályai

1/A. § (1) A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni - az e §-ban foglalt eltérésekkel - a következő ügyekben:

a) bejegyzés az igazságügyi szakértők és szakértőjelöltek nyilvántartásába, törlés e nyilvántartásokból, kivéve, ha a törlésre az igazságügyminiszter igazságügyi szakértői névjegyzékből törlő határozata alapján került sor;

b) a kamarai tagság szünetelésének engedélyezése;

c) a kamarai tagdíj meg nem fizetése miatt a kamarai tagság megszüntetése (a továbbiakban együtt: kamarai hatósági eljárás).

(2) A kamarai hatósági eljárás lefolytatása iránti kérelmet csak a területi kamaránál, szóbeli kérelmet pedig csak személyesen lehet előterjeszteni. Nem minősül írásbeli kérelemnek a telefax és az elektronikus hírközlő eszköz útján benyújtott kérelem.

(3) A kamarai hatósági eljárást első fokon a területi kamara elnöksége folytatja le, az elnökség határozata ellen fellebbezésnek van helye. A kamarai hatósági eljárás elektronikus úton nem folytatható le.

(4) Az eljárás során az ügyfél helyett törvényes képviselője, vagy - közokiratba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazás alapján eljáró - meghatalmazottja, továbbá minden esetben az ügyfél és képviselője együtt is eljárhat. Az ügyvédnek adott meghatalmazáshoz, ha azt a fél saját kezűleg írta alá, tanúk alkalmazása nem szükséges.

(5) A kamarai nyilvántartásból történő törlés iránti eljárást hivatalból meg kell indítani, ha a kamara a törlési okról tudomást szerez. A kamara a törlési eljárás során az ügyfelet nyilatkozattételre és adatszolgáltatásra hívhatja fel.

(6) Ha az ügyfél a kérelmet hiányosan nyújtotta be, az elnökség a kérelem beérkezésétől számított tizenöt napon belül - megfelelő határidő megjelölése és a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett - hiánypótlásra hívja fel.

(7) Ha a kamara a névjegyzékbe történő bejegyzés, vagy a nyilvántartásba vétel iránti kérelemnek helyt ad, az erről szóló határozatnak kell tekinteni a bejegyzésről és a nyilvántartásba vételről kiállított okiratot. Az okiratnak tartalmaznia kell

a) a kamara nevét, a kamarai hatósági ügy számát, a kiadmányozó nevét és aláírását, az okirat kiállításának helyét és időpontját;

b) a névjegyzékbe vétel, illetve a nyilvántartásba történő bejegyzés napját;

c) igazságügyi szakértő és szakértőjelölt nevét, anyja nevét, születési helyét és időpontját.”

(3) Az Iszktv. 2. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Azt a szakértőt, akit az igazságügyminiszter a névjegyzékbe felvett, az Igazságügyi Minisztérium értesítése alapján fel kell venni a szakértő lakóhelye szerint illetékes területi kamarába. A szakértő kérelmére, különösen indokolt esetben, a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara engedélyezheti, hogy a szakértő más területi kamaránál létesítsen tagsági viszonyt. A szakértő a névjegyzékbe való felvételét követő 15 napon belül köteles jelentkezni a területi kamaránál.”

(4) Az Iszktv. 3. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Megszűnik a szakértő kamarai tagsága, ha

a) ezt a szakértő kéri,

b) a névjegyzékből törölték,

c) a kamarából kizárták,

d) a kamarai tagdíjat felszólítás ellenére nem fizeti meg,

e) a szakértői esküt nem tette le,

f) késedelem miatt [3/C. § (1) bek. b) pont] másodszor lenne helye a kamarai tagsága felfüggesztésének,

g) meghalt.”

(5) Az Iszktv. 3/B. §-a (1) bekezdésének utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„A szünetelés időtartama legfeljebb két év, amely indokolt esetben egy évvel meghosszabbítható. A szünetelés engedélyezésének szabályairól a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara Alapszabálya rendelkezik.”

(6) Az Iszktv. a következő alcímmel és a 3/C. §-sal egészül ki:

A kamarai tagság felfüggesztése

3/C. § (1) A szakértő kamarai tagságát fel kell függeszteni, ha:

a) a szakértő ellen közvádra üldözendő szándékos bűncselekmény miatt emelt vádat az ügyész,

b) a névjegyzékbe két éven belül a szakértő késedelmére vonatkozóan öt bejegyzés történt.

(2) A szakértő kamarai tagságának felfüggesztése az Igazságügyi Minisztérium indítványára történik.

(3) A felfüggesztés az (1) bekezdés a) pontja esetében az eljárás jogerős befejezéséig, a b) pont esetében egy évig tart.

(4) A felfüggesztés kérdésében a területi elnökség határozatot hoz. A határozat ellen a szakértő, képviselője és az Igazságügyi Minisztérium a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül fellebbezést nyújthat be a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara elnökségéhez. A fellebbezésnek a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs.

(5) Ha a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara elnöksége a fellebbezést elutasította, a határozata ellen a szakértő, képviselője és az Igazságügyi Minisztérium a határozat kézbesítésétől számított 30 napon belül bírósághoz fordulhat.

(6) A szakértő a felfüggesztés időtartama alatt igazságügyi szakértői tevékenységet nem végezhet, a kamarai tagságból eredő jogai és kötelezettségei szünetelnek.”

(7) Az Iszktv. 7. §-a (2) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A területi kamara közgyűlése)

g) évenként javaslatot tesz a szakértői díj összegére,”

(8) Az Iszktv. 9. §-ának d), valamint h) és i) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a § a következő j) ponttal egészül ki:

(A területi elnökség)

d) nyilvántartást vezet a területi kamara tagjairól és a szakértőjelöltekről,”

h) határozatot hoz a szakértő kamarai tagságának szüneteléséről vagy felfüggesztéséről,

i) a megkereséstől számított 30 napon belül véleményezi a szakértői névjegyzékbe vételi, valamint a kiterjesztési kérelmeket,

j) ellátja azokat a feladatokat, amelyeket jogszabály vagy az alapszabály a hatáskörébe utal.”

(9) Az Iszktv. 15. §-ának (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(A Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara szervei)

f) szakterület felülvizsgáló bizottság.”

(10) Az Iszktv. 16. §-a (2) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő j) ponttal egészül ki:

(A küldöttgyűlés)

e) meghatározza a kamarai hozzájárulás mértékét és a területi kamarák anyagi hozzájárulását,”

j) javaslatot tesz az igazságügyminiszternek a szakértői díjak összegére.”

(11) Az Iszktv. 17. §-a (3) bekezdésének g) és h) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Az elnökség)

g) elbírálja a területi elnökségnek a kamarai tagság szüneteléséről, vagy felfüggesztéséről hozott határozata elleni fellebbezést,

h) ellátja azokat a feladatokat, amelyeket jogszabály, alapszabály vagy a küldöttgyűlés a hatáskörébe utal.”

(12) Az Iszktv. 17. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az elnökség határozataira a 9/B. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.”

(13) Az Iszktv. a következő alcímmel és 23/A. §-sal egészül ki:

A szakterület felülvizsgáló bizottság

23/A. § (1) A küldöttgyűlés a tagjai közül megválasztja a háromtagú szakterület felülvizsgáló bizottságot: két tagot és az elnököt.

(2) A bizottság figyelemmel kíséri a szakterületekhez kapcsolódó képesítési és továbbképzési követelményeket, és - szükség szerint - javaslatot tesz a jogszabály módosítására. A bizottság évente egyszer köteles a küldöttgyűlésnek beszámolni.

(3) A bizottság üléseire köteles meghívni az Igazságügyi Minisztérium, valamint a felülvizsgálandó szakterület ágazati irányításáért felelős minisztérium és szakmai kamara képviselőjét. A bizottságot megillető jogosultságokat és kötelezettségeket a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara Alapszabálya határozza meg.”

(14) Az Iszktv. 24. §-a a következő új (2) bekezdéssel egészül ki, és az eredeti (2) bekezdés számozása (3) bekezdésre változik:

„(2) A választást jelölés előzi meg, egy tisztségre több személy, egy személy több tisztségre is jelölhető. Akit több tisztségre választottak meg, egy kamarán belül kizárólag egy, általa kiválasztott tisztséget tölthet be.”

(15) Az Iszktv. 26. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„26. § Etikai vétséget követ el az a szakértő,

a) aki az igazságügyi szakértői tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban vagy alapszabályban meghatározott kötelezettségét megszegi, vagy e tevékenység etikai szabályait megsérti,

b) akinek szakértői tevékenységén kívüli vétkes magatartása a szakértői kar tekintélyét csorbítja.”

(16) Az Iszktv. 33. §-a (1)-(2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezések lépnek, a § a következő új (3)-(5) bekezdéssel egészül ki, és az eredeti (3) bekezdés számozása (6) bekezdésre változik:

„(1) Etikai vétség alapos gyanúja esetén a területi elnökség, a területi kamara elnöke, a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara elnöksége, a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara elnöke, vagy a panasz előterjesztője kezdeményezi az eljárás megindítását; az etikai bizottság elnöke kijelöli az eljáró etikai tanácsot.

(2) Az etikai tanács 15 napon belül határozattal dönt az eljárás megindításáról. Ha az etikai eljárás alapjául szolgáló ügyben bíróság vagy más hatóság jogerős határozatot még nem hozott, az etikai tanács az eljárás megindításával egyidejűleg az etikai eljárást felfüggeszti.

(3) Az etikai tanács határozatáról az etikai tanács elnöke haladéktalanul tájékoztatja az eljárás alá vont szakértőt, az eljárás kezdeményezőjét és az etikai bizottság elnökét, és közli az etikai eljárás okát. Az etikai bizottság elnöke az eljárás megindulásáról értesíti az Igazságügyi Minisztériumot.

(4) Ha a kamara etikai tanácsa eljárást indított, az eljárás megindításával egyidejűleg a szakértő kamarai tagságát felfüggesztheti, ha a felfüggesztés az etikai vétség súlyára tekintettel indokolt. A felfüggesztés legfeljebb az etikai eljárás jogerős befejezéséig tarthat.

(5) Ha az etikai tanács az etikai eljárást nem indítja meg, az eljárás kezdeményezője a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara etikai bizottságához fellebbezhet. A Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara etikai bizottsága az első fokú határozatot helyben hagyja, vagy a határozatot hatályon kívül helyezi, és a területi kamara etikai bizottságát az eljárás lefolytatására utasítja.”

(17) Az Iszktv. 40. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az etikai tanács határozataira a 9/B. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.”

(18) Az Iszktv. 47. §-ának (1) bekezdése az első mondatot követően a következő mondattal egészül ki:

„Az etikai eljárás költsége az etikai tanács szükséges és igazolt készkiadásait fedező költségátalány és az eljárás résztvevőinek az utazással felmerült igazolt költségei.”

(19) Az Iszktv. 47. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A költségátalány összegét a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara Alapszabálya állapítja meg.”

(20) Az Iszktv. 49. § (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az igazságügyminiszter a törvényességi felügyeleti jogkörében)

b) jóváhagyja a területi kamarák alapszabályát és a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara Alapszabályát.”

(21) Az Iszktv. 49. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A törvényességi felügyelet nem terjed ki olyan ügyre, amelyben bírósági vagy más hatósági eljárásnak van helye.”

A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosítása

35. § (1) A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 102. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság a szakértői névjegyzékben szereplő igazságügyi szakértőt, illetőleg szakvélemény adására feljogosított gazdasági társaságot (a továbbiakban: gazdasági társaság), szakértői intézményt, vagy külön jogszabályban meghatározott állami szervet, intézményt, szervezetet (a továbbiakban: szervezet), ha ez nem lehetséges, kellő szakértelemmel rendelkező személyt vagy intézményt (a továbbiakban: eseti szakértő) rendelhet ki szakértőként.”

(2) A Be. 102. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A szakértő kirendeléséről a kirendelő határozat keltétől számított nyolc napon belül a kirendelő tájékoztatja a terheltet, a védőt, a sértettet, és - ha a szakértőt a bíróság rendelte ki - az ügyészt.

(4) A gazdasági társaság, a szakértői intézmény, a szervezet, illetve a szakértői testület vezetője a kirendelő határozat kézbesítésétől számított nyolc napon belül tájékoztatja a kirendelőt az eljáró szakértő személyéről. E közlés kézbesítésétől számított nyolc napon belül a kirendelő tájékoztatja a (3) bekezdésben írt személyeket és szerveket a tájékoztatás tartalmáról.”

(3) A Be. 103. §-a (1) bekezdésének b) és e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, a bekezdés a következő f) ponttal egészül ki, és a jelenlegi f)-g) pontok jelölése g)-h) pontra módosul:

[Szakértőként nem járhat el]

b) aki az ügyben mint bíró, ügyész vagy nyomozó hatóság tagja járt vagy jár el, ezek hozzátartozója, valamint az ügyben eljárt vagy eljáró bírósággal, ügyészséggel, nyomozó hatósággal alkalmazotti vagy szolgálati viszonyban lévő személy és ezek hozzátartozója,”

e) a szakértői intézmény és a szervezet szakértője, valamint a szakértői testület tagja, ha az a) pontban meghatározott kizáró ok a szakértői intézmény, a szervezet vagy a szakértői testület vezetőjével szemben áll fenn,

f) a gazdasági társaság tagja, ha az a) pontban meghatározott kizáró ok a gazdasági társaság vezetőjével, vezető tisztségviselőjével szemben áll fenn, illetve, aki olyan gazdasági társaság tagja vagy alkalmazottja, amelynek tagja vagy alkalmazottja az ügyben már korábban eljárt,”

(4) A Be. 103. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A szakértő a vele szemben felmerült kizárási okot köteles a kirendelőnek haladéktalanul bejelenteni. Gazdasági társaság, szakértői intézmény, szervezet, illetve szakértői testület kirendelése esetén a bejelentést a kirendelt társaság vagy szerv vezetője útján kell megtenni.”

(5) A Be. 104. §-a (2) bekezdése második mondata bevezető részének helyébe a következő rendelkezés lép:

„A szakértő - gazdasági társaság, szakértői intézmény, szervezet, illetve szakértői testület kirendelése esetén, annak vezetője útján - a kirendelőt értesíti, ha”

[a szakkérdés nem tartozik a szakértő szakismeretének körébe]

(6) A Be. 111. §-a (4) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„E rendelkezés alkalmazásának nincs helye, ha az ügyben a bíróság is kirendelt szakértőt, vagy a terhelt, illetve a védő által felkért személy (gazdasági társaság, szakértői intézmény, szervezet, szakértői testület) szakértőként való bevonását a bíróság, illetőleg az ügyész engedélyezte.”

(7) A Be. 112. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A terhelt vagy a védő által szakvélemény készítésére felkért személy (gazdasági társaság, szakértői intézmény, szervezet, szakértői testület) szakértőként való bevonásáról a bíróság, illetőleg az ügyész határoz. A felkért szakértő - e minőségének elismerése után - önállóan szakértői vizsgálatot végezhet, a bírósági eljárásban a bíróság, illetőleg az ügyész által kirendelt szakértővel azonos jogok illetik meg, és kötelezettségek terhelik. A szakértők az általuk elvégezni kívánt szakértői vizsgálatról kölcsönösen értesítik egymást, az értesített szakértő a másik szakértő által végzett vizsgálaton jelen lehet.”

(8) A Be. 113. §-ának (2) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:

„Ha a szakvélemény előterjesztésével a kirendelt társaság vagy szervezet vezetője által kijelölt szakértő indokolatlanul késlekedik, a rendbírság kiszabásának, illetve az okozott költség megfizetésére kötelezésnek a kirendelt gazdasági társasággal, szakértői intézménnyel, szervezettel, vagy szakértői testülettel szemben van helye.”

(9) A Be. 604. §-a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap az igazságügyminiszter, hogy]

d) a szakértő és a szaktanácsadó díjazására, a tanú és a szakértő által felszámítható költségekre vonatkozó részletes szabályokat a pénzügyminiszterrel együttesen, és a legfőbb ügyésszel egyetértésben,”

[rendeletben szabályozza.]

A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény módosítása

36. § A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 47. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a belügyminiszter, hogy rendeletben határozza meg:)

b) a tűzvédelmi szakértői tevékenység szabályait,”

A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról és a könyvvizsgálói tevékenységről szóló 1997. évi LV. törvény módosítása

37. § A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról és a könyvvizsgálói tevékenységről szóló 1997. évi LV. törvény 27. §-ának b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A kamarai tagsággal rendelkező könyvvizsgáló által ellátható - a 26. § (2) bekezdése alá nem tartozó - tevékenységek:]

b) a gazdálkodó szervezetek alapításával, átalakulásával, megszűnésével, folyamatos működésével, gazdálkodásával, információs rendszerével kapcsolatos pénzügyi, adó-, számviteli és kapcsolódó számítástechnikai, szervezési szakértői tevékenység, szakvélemény készítése, az ezekkel kapcsolatos tanácsadás, ideértve - külön jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén - az igazságügyi könyvszakértői tevékenységet is,”

38. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:

a) az igazságügyi szakértői kamaráról szóló 1995. évi CXIV. törvény módosításáról szóló 1999. évi LV. törvény 3. §-ának (1) bekezdése, 19. §-a és 22. §-ának (2) bekezdése,

b) az igazságügyi szakértői kamaráról szóló 1995. évi CXIV. törvény 3. § (2) bekezdésének c) pontja,

c) az Országos Ítélőtábla székhelyének és illetékességi területének megállapításáról, valamint az igazságszolgáltatás működését érintő egyes törvények módosításáról szóló 1999. évi CX. törvény 164. §-a (4) bekezdésének a „valamint a szakértői névjegyzék számítógépes nyilvántartásának szabályait, a nyilvántartás adatait” szövegrésze,

d) a Magyar Orvosi Kamaráról szóló 1994. évi XXVIII. törvény 2. § (1) bekezdés fg) pontja,

e) a tervező és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény 3. § (2) bekezdés c) pontja,

f) a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 108. §-a (5) bekezdésének második mondata.

1. számú melléklet a 2005. évi XLVII. törvényhez

Az igazságügyi szakértői névjegyzékbe való felvétel, szakterület kiterjesztés iránti kérelem tartalma és mellékletei

1. A szakértői névjegyzékbe való felvétel, illetve a szakterület kiterjesztése iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

a) a kérelmező

- nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, lakcímét,

- diplomájának (oklevelének) számát és keltét (szak, kar megnevezésének feltüntetésével),

- tudományos fokozatát,

- szakképzettségét (szakorvosi képesítését stb.),

- jelenlegi foglalkozását, beosztását,

- munkáltatójának megnevezését és címét,

- szakmai működésének főbb adatait (a szakágazatok és munkakörök részletes megjelölése a munkáltató megnevezésével és az időtartamnak naptár szerinti feltüntetésével; orvosoknál és gyógyszerészeknél az orvosi nyilvántartásba vétel adatai);

b) az engedélyezni kért szakágazat megjelölését.

2. A kérelemhez csatolni kell

a) az iskolai végzettséget és az egyéb képesítést igazoló okirat hiteles másolatát,

b) három hónapnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítványt,

c) amennyiben van, a nyelvvizsga bizonyítványt vagy annak hiteles másolatát,

d) a szakmai kamarai tagságra vonatkozó igazolást, ha a tagságot az adott szakterületen jogszabály kötelezővé teszi,

e) a szakmai működés részletes leírását (a kérelmező mikor, hol, milyen munkakört töltött be, milyen időtartamú szakmai gyakorlattal és képesítéssel rendelkezik; a szakmai működés, a szaktudás megítéléséhez szükséges egyéb adatokat pl. a szakmai cikkek, értekezések megjelenésének időpontját és helyét stb.),

f) a szakmai gyakorlat szakirányú jellegéről szóló igazolást,

g) az igazságügyi szakértői személyi lapot,

h) a már rendelkezésre álló szakértői működési engedély másolatát,

i) a névjegyzékbe történő felvételi eljárásért fizetendő díj megfizetéséről szóló igazolást.

2. számú melléklet a 2005. évi XLVII. törvényhez

Az igazságügyi szakértői névjegyzék tartalma

1. Az igazságügyi szakértők névjegyzéke az igazságügyi szakértő következő adatait, és a szakértő tevékenységére vonatkozó tényeket tartalmazza:

a) név;

b) anyja neve;

c) születési hely és idő;

d) lakcím (postacím, telefon-, telefaxszám, e-mail);

e) munkahely (postacím, telefon-, telefaxszám, e-mail);

f) elérhetőségi cím;

g) nyelvismeret (nyelv, nyelvtudás foka);

h) területi igazságügyi szakértői kamarai tagság;

i) szakmai kamarai tagság;

j) igazságügyi szakértői igazolvány száma;

k) szakterület

ka) a névjegyzékbe bejegyzett szakterület és a bejegyzés időpontja,

kb) elutasított szakterület és az elutasítás időpontja,

kc) elbírálás alatt lévő szakterület;

l) iskolai végzettség és szakmai képesítés a megszerzés időpontjával;

m) állapot

ma) névjegyzékbe bejegyzett,

mb) névjegyzékbe történő bejegyzés folyamatban,

mc) névjegyzékbe bejegyzett, kiterjesztési kérelem folyamatban,

md) névjegyzékbe bejegyzett, kamarai tagsági viszony szünetel,

me) névjegyzékbe bejegyzett, kamarai tagsági viszony felfüggesztve,

mf) névjegyzékből törölt;

n) tudományos fokozat;

o) nyilvántartási szám;

p) az igazgatási ügyiratok ügyszáma;

q) éves díjszabás, ha az eltér a 17. § (1) bekezdése alapján, a jogszabályban meghatározott összegtől;

r) a késedelembe esés ténye, az ügyre történő utalással;

s) a szakértő ellen közvádra üldözendő szándékos bűncselekmény miatt indult eljárás megindításának, megszüntetésének, illetve befejezésének ténye.

2. Az igazságügyi szakértők névjegyzéke a gazdasági társaság következő adatait tartalmazza:

a) megnevezés,

b) székhely,

c) cégjegyzékszám,

d) tevékenységi kör,

e) a vezető tisztségviselő neve, lakóhelye,

f) a 20. § (2) bekezdésben meghatározott tagokra és alkalmazottakra vonatkozó nyilvános adatok,

g) évente meghatározott díjszabás.



A complex.hu oldal teljes egészében szerzői jogvédelem alatt áll. - Copyright Wolters Kluwer Kft. 2016. Minden jog fenntartva!