Törvények és OGY határozatok

Az oldalon a joganyagok közlönyállapota érhető el. Egységes szerkezetű, naprakész szöveget az új Jogtáron talál.
Időállapot: közlönyállapot (2006.I.4.)

Tartalomjegyzék

2006. évi VI. törvény

a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosításáról * 

1. § A csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 3. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában:]

a) gazdálkodó szervezet: az állami vállalat, a tröszt, az egyéb állami gazdálkodó szerv, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, a gazdasági társaság, az európai részvénytársaság, a közhasznú társaság, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, a vízgazdálkodási társulat (a víziközmű-társulat kivételével), az erdőbirtokossági társulat, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, az egyesülés, ideértve az európai gazdasági egyesülést is, a végrehajtói iroda, a sportegyesület, valamint mindazon jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok, amelyek fő érdekeltségeinek központja a Tanács fizetésképtelenségi eljárásokról szóló 1346/2000/EK rendelete alapján az Európai Unió területén található;”

2. § A Cstv. 4. §-ának (3) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

[Nem tartozik a (2) bekezdés hatálya alá:]

f) az adós munkavállalójának munkabéréből - külön jogszabály rendelkezései szerint - levont, valamint a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás tartama alatt levonásra kerülő szakszervezeti vagy egyéb érdek-képviseleti tagdíj.”

3. § A Cstv. 6. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A csődeljárás és a felszámolási eljárás az adós - az eljárás lefolytatására irányuló kérelem benyújtásának napján bejegyzett - székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) bíróság (a továbbiakban: bíróság) hatáskörébe tartozó nemperes eljárás.

(2) A Tanács fizetésképtelenségi eljárásokról szóló 1346/2000/EK rendeletének hatálya alá tartozó és nem Magyarországon bejegyzett gazdálkodó szervezet [3. § (1) bekezdés a) pont] ellen megindított főeljárás vagy területi eljárás lefolytatására a Fővárosi Bíróság rendelkezik kizárólagos illetékességgel.”

4. § A Cstv. 6/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„Csődeljárás és felszámolási eljárás nem indítható meg, ha a büntetőügyben a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazásának lehet helye, és erről a büntetőügyben eljáró bíróság vagy ügyész a bíróságot [6. § (1) bekezdés] értesítette.”

5. § A Cstv. 22. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdés c)-d) pontjában meghatározott esetekben a felszámolás elrendelésére a 25-26. §-ban foglaltak mellőzésével kerül sor és a bíróság a felszámolást hivatalból rendeli el. A felszámolást elrendelő végzés ellen fellebbezésnek nincs helye.”

6. § (1) A Cstv. 24. §-ának (1) bekezdése utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„A kérelemben foglaltak bizonyítására a szükséges iratokat - a 27. § (2) bekezdés a) pontja esetén az adós írásbeli felszólításának igazolását is - csatolni kell.”

(2) A Cstv. 24. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az adós köteles a bíróság értesítésének kézhezvételétől számított 8 napon belül a bíróságnak nyilatkozni arról, hogy a kérelemben foglaltakat elismeri-e. Ha az adós e határidőn belül a bíróságnak nem nyilatkozik, a fizetésképtelenség tényét vélelmezni kell. Ha az adós arra hivatkozik, hogy a hitelező felszólításának kézhezvételét követően a 27. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott határidőn belül és módon írásban vitatta a hitelező követelését, köteles az ezt igazoló iratokat nyilatkozatához csatolni. Ha az adós a kérelemben foglaltakat elismeri, egyidejűleg nyilatkoznia kell arról is, hogy kér-e a tartozás kiegyenlítésére haladékot [26. § (3) bekezdés], illetve be kell jelentenie a számláit vezető valamennyi pénzintézet nevét és az ott vezetett számlák számát - ideértve a kérelem kézhezvételét követően nyitott számlák számát is -, továbbá koncesszió esetén tájékoztatnia kell a koncesszióba adót a felszámolási eljárás megindításáról.”

7. § (1) A Cstv. 24/A. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az adós gazdálkodó szervezet vezetője - az ideiglenes vagyonfelügyelő tevékenységének megkezdését követően - a gazdálkodó szervezet vagyonával kapcsolatban csak az ideiglenes vagyonfelügyelő hozzájárulásával köthet a rendes gazdálkodás körét meghaladó szerződést, tehet más jognyilatkozatot, ideértve a már létrejött szerződés alapján az adós részéről történő teljesítést is. A képviseleti jog korlátozása harmadik személyekkel szemben nem hatályos.”

(2) A Cstv. 24/A. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Az ideiglenes vagyonfelügyelő a hitelezői érdekek védelmének szem előtt tartásával figyelemmel kíséri a gazdálkodó szervezet tevékenységét, áttekinti az adós vagyoni helyzetét. Ennek keretében betekinthet az adós könyveibe, pénztárát, értékpapír- és eszközállományát, iratait, valamint bankszámláit megvizsgálhatja, a gazdálkodó szervezet vezetőjétől felvilágosítást kérhet, illetve az adós helyiségeibe beléphet, bármely vagyontárgyát átvizsgálhatja. Az adós a lezárt helyiségét, vagyontárgyát (bútorát, egyéb ingóságát) az ideiglenes vagyonfelügyelő felhívására köteles haladéktalanul felnyitni. Az ideiglenes vagyonfelügyelő az ily módon tudomására jutott információkról csak a bíróságot tájékoztathatja. Haladéktalanul köteles tájékoztatni a bíróságot - a kirendelésének időtartama alatt létrejött - olyan adósi szerződésről vagy más jognyilatkozatról, amelynek tárgya a 40. § (1) bekezdésének a)-c) pontjaiba és (2) bekezdésébe tartozó jogügylet.”

(3) A Cstv. 24/A. §-ának (10) bekezdése a következő mondatokkal egészül ki:

„A bíróság azonban - a hitelező előzetes egyetértése mellett - az ideiglenes vagyonfelügyelő kirendelését végzéssel megszünteti, amennyiben az adós megfelelő biztosíték nyújtásával igazolja, hogy a hitelező követelésének kielégítése nincs veszélyben. Amennyiben a hitelező alapos indok nélkül tagadja meg hozzájárulását, a bíróság hitelezői egyetértés hiányában is jogosult a végzés meghozatalára. A végzés fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható.”

8. § A Cstv. 25. §-ának (1) bekezdése a következő f)-g) pontokkal egészül ki:

[A bíróság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ha]

f) a 27. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a kérelem bírósághoz érkezésének időpontjáig az adós írásbeli felszólítása nem történt meg, vagy a fizetési felszólítás kézhezvételétől számítva még nem telt el 15 nap;

g) a jogerős bírósági határozatban megállapított teljesítési határidő a kérelem bírósághoz érkezésének időpontjában még nem telt el.”

9. § A Cstv. 26. §-ának (3) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„A tartozás kiegyenlítése nem minősül tartozáselismerésnek, az a teljesítés polgári peres eljárásban történő visszakövetelését nem zárja ki.”

10. § (1) A Cstv. 27. §-ának (1) bekezdése harmadik mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„A felszámolás kezdő időpontja a felszámolást elrendelő jogerős végzés közzétételének napja (28. §).”

(2) A Cstv. 27. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek, egyidejűleg a jelenlegi b) és c) pontok jelölése c) és d) pontokra módosul:

[A bíróság az adós fizetésképtelenségét akkor állapítja meg, ha]

a) korábban nem vitatott vagy elismert tartozását az esedékességet követő - a felszámolási eljárás kezdeményezésére vonatkozó figyelmeztetést is tartalmazó - fizetési felszólítás kézhezvételétől számított 15 napon belül indokolással alátámasztott írásbeli nyilatkozatával nem vitatta és nem egyenlítette ki, vagy

b) a jogerős bírósági határozatban megállapított teljesítési határidőn belül tartozását nem egyenlítette ki, vagy”

(3) A Cstv. 27. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (3) és (4) bekezdések jelölése (4) és (5) bekezdésre módosul:

„(3) Amennyiben a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott iratokat postán küldték, azt a tértivevényen feltüntetett átvételi időpontban, ajánlott küldemény esetében pedig - ellenkező bizonyításig - a feladástól számított ötödik munkanapon a belföldi címzetthez megérkezettnek kell tekinteni.”

11. § (1) A Cstv. 27/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A bíróság a felszámolást elrendelő végzésben kijelöli a felszámolót. Felszámolónak a felszámolást esetleg megelőző csődeljárásban kijelölt vagyonfelügyelő is kijelölhető. A bíróság a felszámoló kijelölésével egyidejűleg rendelkezik arról, hogy a kijelölt felszámoló a felszámolás kezdő időpontjáig ideiglenes vagyonfelügyelőként jár el, ha a hitelező a felszámolási eljárás iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg vagy azt követően a felszámolást elrendelő végzés meghozataláig ezt kezdeményezi, valamint a felszámoló 24/A. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti díjat előlegezi, és bírósági letétbe helyezi. A felszámolást elrendelő jogerős végzés közzététele esetén a felszámoló díját az adós viseli.”

(2) A Cstv. 27/A. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A felszámoló az adós felszámolásának lefolytatására felszámolóbiztost nevez ki, aki a felszámolóval létesített munkaviszonya, tagsági viszonya vagy megbízási jogviszonya alapján, annak nevében jár el. Felszámolóbiztosnak csak szakirányú szakképzettséggel rendelkező személy nevezhető ki.”

(3) A Cstv. 27/A. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) E törvény alkalmazásában a felszámolót és a felszámolóbiztost érintő kizárási okok:

a) Nem jelölhető ki felszámolónak az a gazdasági társaság,

aa) amely az adós tulajdonosa vagy hitelezője,

ab) amelynek tulajdonosa az adósnak is tulajdonosa vagy hitelezője,

ac) amelynek vezető tisztségviselője vagy annak közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont] többségi befolyással (Ptk. 685/B. §) rendelkezik az adós szervezetben vagy összeférhetetlen tevékenységet [27/B. § (3) bekezdés a) pont] folytató más szervezetben.

b) Nem nevezhető ki felszámolóbiztosnak az a személy,

ba) aki az adós tulajdonosa vagy hitelezője,

bb) aki a ba) pontban jelölt személynek közeli hozzátartozója,

bc) akinek a közeli hozzátartozója az adós tulajdonosa vagy hitelezője,

bd) aki olyan gazdasági társaság vezető tisztségviselője, amely az adós tulajdonosa vagy hitelezője,

be) aki a bd) pontban jelölt vezető tisztségviselő közeli hozzátartozója,

bf) aki maga, vagy akinek közeli hozzátartozója összeférhetetlen tevékenységet folytató más jogi személyben vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaságban tag, részvényes vagy vezető tisztségviselő.”

(4) A Cstv. 27/A. §-a (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) A kijelölt felszámoló tevékenysége során az adós gazdálkodó szervezet képviseletében jár el, a felszámolási eljárás lefolytatását másnak nem engedheti át.”

(5) A Cstv. 27/A. §-a kiegészül a következő (10) bekezdéssel:

„(10) A felszámoló feladatait elsősorban az adós munkaszervezete, illetve saját munkaszervezete igénybevételével látja el, ideértve a jogszabályban meghatározott szakképzettségű, kötelezően foglalkoztatandó személyek polgári jogi jogviszonyban történő alkalmazását is. A felszámoló a feladatai ellátása érdekében polgári jogi jogviszonyt létesíthet továbbá:

a) külön jogszabályban a felszámolási tevékenység végzésének feltételeként meghatározott szakképzettségen kívüli szakértelmet igénylő feladat ellátására,

b) a felszámolási tevékenység végzéséhez általában nem szükséges, vagy a szükségest meghaladó mértékű tevékenység elvégzésére,

c) jogszabály által kötelezően előírt esetben,

d) ha azt az a)-c) pontokban nem szabályozott esetben a bíróság a felszámoló kérésére előzetesen engedélyezi.”

12. § A Cstv. a következő 27/C. §-sal egészül ki:

„27/C. § (1) Felszámolói tevékenységet a gazdasági társaság csak akkor folytathat, ha a felszámolói tevékenységben személyesen közreműködő tagjai, munkavállalói, illetve a társasággal kötött tartós polgári jogi szerződés alapján a társaság javára tevékenykedők között legalább két olyan személy van, aki jogszabályban foglalt felszámolási és vagyonfelügyeleti szakirányú szakképzettséggel (a továbbiakban: szakképzettség) rendelkezik.

(2) A felszámolók névjegyzékébe az a gazdasági társaság vehető fel, amely

a) nem rendelkezik lejárt köztartozással,

b) rendelkezik a kormányrendeletben előírt biztosítékkal,

c) ellen a kérelem benyújtásakor nincs jogerősen elrendelt fizetési haladék, felszámolás vagy végelszámolás,

d) nem tagja olyan gazdasági társaságnak, amelyben felelőssége korlátlan,

e) írásban hozzájárul a névjegyzékben szereplő adatok nyilvánosságához, és az abban foglaltakra vonatkozóan a névjegyzékbe való jelentkezéssel egyidejűleg - az adataik nyilvánosságra hozatalával érintett magánszemélyek hozzájáruló nyilatkozatának csatolásával - adatokat szolgáltat,

f) írásban vállalja, hogy az (1) bekezdésben és az a)-e) pontokban foglalt adatokban, illetve feltételekben bekövetkező változásokról, valamint a (4) bekezdés g) pontjában jelölt tényről a névjegyzéket vezető szervezetet legkésőbb a változás, illetve tény bekövetkezését követő 8 napon belül írásban tájékoztatja.

(3) A felszámoló addig, amíg a felszámolói névjegyzékben szerepel:

a) nem folytathat ingatlanközvetítő, kölcsön- és faktoringtevékenységet, (együtt: összeférhetetlen tevékenység),

b) nem rendelkezhet többségi befolyással összeférhetetlen tevékenységeket folytató másik jogi személyben,

c) nem tanúsíthat feladata ellátása körében, sem azon kívül olyan magatartást, illetve nem végezhet olyan tevékenységet, amely a felszámolói feladatának ellátásához szükséges közbizalmat megzavarja.

(4) A felszámolói névjegyzékben fel kell tüntetni:

a) a felszámoló nevét, székhelyét, telephelyét, fióktelepét,

b) a felszámoló ügyvezetőjének, felügyelőbizottsági elnökének, könyvvizsgálójának nevét, lakóhelyét,

c) a felszámoló főtevékenységét és a létesítő okiratában meghatározott további tevékenységi köreit a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott nómenklatúra szerint,

d) a felszámoló minden olyan tulajdonosának, tagjának a nevét (cégnevét) és lakóhelyét (székhelyét), aki a társaságban 5%-nál nagyobb tulajdoni hányaddal rendelkezik,

e) annak a jogi személynek a nevét és székhelyét, amelyben a felszámoló gazdasági társaság többségi befolyással rendelkezik,

f) a felszámoló gazdasági társaságnál szakirányú szakképzettséggel rendelkezők nevét, lakcímét,

g) a felszámoló gazdasági társaság mely felszámolás alatt álló szervezetben működik felszámolóként, vagyonfelügyelőként, vagy az általa kijelölt felszámolási biztos felszámoló biztosként.”

13. § A Cstv. 28. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha az adós felszámolását elrendelő végzés jogerőre emelkedett, a bíróság a jogerőre emelkedést követően haladéktalanul, külön jogszabályban meghatározott módon elrendeli e végzésnek a Cégközlönyben való közzétételét.”

14. § A Cstv. a következő 33/A. §-sal egészül ki:

„33/A. § (1) A hitelező vagy a felszámoló a felszámolási eljárás ideje alatt keresettel kérheti a bíróságtól [6. § (1) bekezdés] annak megállapítását, hogy azok, akik a gazdálkodó szervezet vezetői voltak a felszámolás kezdő időpontját megelőző három évben, a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően ügyvezetési feladataikat nem a hitelezők érdekeinek elsődlegessége alapján látták el (ideértve a környezeti terhek rendezését is), és ezáltal a társasági vagyon a keresetben meghatározott mértékben csökkent. A fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezte az az időpont, amelytől kezdve a gazdálkodó szervezet vezetői előre látták vagy ésszerűen előre láthatták, hogy a gazdálkodó szervezet nem lesz képes esedékességkor kielégíteni a vele szemben fennálló követeléseket. Ha többen közösen okoztak kárt, felelősségük egyetemleges.

(2) Mentesül a felelősség alól az (1) bekezdésben említett vezető, ha bizonyítja, hogy a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően az adott helyzetben elvárható valamennyi intézkedést megtette a hitelezői veszteségek csökkentése érdekében. Amennyiben a vezető a felszámolás kezdő időpontját megelőzően nem tett eleget az adós éves beszámolója [összevont (konszolidált) éves beszámolója] külön jogszabályban meghatározott letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének, a hitelezői érdekek sérelmét vélelmezni kell.

(3) Az (1) bekezdés alkalmazásában a gazdálkodó szervezet vezetőjének minősül az a személy is, aki a gazdálkodó szervezet döntéseinek meghozatalára ténylegesen meghatározó befolyást gyakorolt.”

15. § A Cstv. 49/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„49/D. § (1) Ha a zálogjog a felszámolás kezdő időpontja előtt keletkezett, a felszámoló a zálogtárgy értékesítése során befolyt vételárból kizárólag a zálogtárgy megőrzésének - ideértve állaga megóvásának -, értékesítésének költségeit, valamint a külön jogszabályban meghatározott felszámolói díjat vonhatja le, és a fennmaradó összeget - a zálogtárgy értékesítését követően haladéktalanul - az értékesített zálogtárgyat terhelő zálogjoggal biztosított követelések kielégítésére köteles fordítani - több jogosult esetén a Ptk. 256. § (1) bekezdésében meghatározott kielégítési sorrend figyelembevételével.

(2) Vagyont terhelő zálogjog (Ptk. 266. §) esetében - az (1) bekezdéstől eltérően - a felszámoló a zálogtárgy értékesítése során befolyt és az értékesítés költségeivel csökkentett vételár 50%-át kizárólag az értékesített zálogtárgyat terhelő zálogjoggal biztosított követelések kielégítésére fordíthatja a biztosított követelés erejéig - több jogosult esetén a Ptk. 256. § (1) bekezdésében meghatározott kielégítési sorrend figyelembevételével -, ha a zálogjog a felszámolás kezdő időpontja előtt keletkezett.

(3) A zálogjoggal biztosított követelésekkel azonos elbírálás alá esik az a követelés, amelynek végrehajtására az ingóságot lefoglalták, illetve a végrehajtási jogot a felszámolás kezdő időpontjáig [28. § (2) bekezdés e) pont] bejegyezték. Ezen követeléseknek a kielégítési sorrendben elfoglalt helyét az ingóság lefoglalásának időpontja, illetőleg a végrehajtási jog bejegyzésének időpontja szerint kell megállapítani.

(4) Nem alkalmazandó az (1)-(2) bekezdés abban az esetben, ha a zálogjog jogosultja a gazdálkodó szervezet tagja, vezető tisztségviselője, vezető állású munkavállalója vagy azok közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], illetve élettársa, valamint az adós többségi befolyása (Ptk. 685/B. §) alatt álló gazdálkodó szervezet.

(5) Az (1)-(2) bekezdés szerinti követelések ki nem egyenlített részének kielégítése, valamint a vételárból a zálogjoggal biztosított követelések kielégítése után fennmaradó összeg felosztása tekintetében a felszámolás körébe tartozó vagyonból történő kielégítés szabályai az irányadók (57-58. §).”

16. § (1) A Cstv. 57. § (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A gazdálkodó szervezetnek a felszámolás körébe tartozó vagyonából a tartozásokat a következő sorrend figyelembevételével kell kielégíteni:]

b) a felszámolás kezdő időpontja előtt vagyont terhelő zálogjoggal biztosított követelések a zálogtárgy értékének erejéig, figyelembe véve a 49/D. § (2) bekezdése alapján már kifizetett összeget is; ha a vagyont több zálogjog terheli, akkor a kielégítés sorrendjére a Ptk. 256. §-ának (1) bekezdése az irányadó,”

(2) A Cstv. 57. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

[A gazdálkodó szervezetnek a felszámolás körébe tartozó vagyonából a tartozásokat a következő sorrend figyelembevételével kell kielégíteni:]

h) azok a követelések, amelyek jogosultja a gazdálkodó szervezet tagja, vezető tisztségviselője, vezető állású munkavállalója vagy azok közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], illetve élettársa, valamint az adós többségi befolyása (Ptk. 685/B. §) alatt álló gazdálkodó szervezet, továbbá az adós ingyenes szerződései alapján fennálló követelések.”

(3) A Cstv. 57. § (2) bekezdésének a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[A felszámolási költségek a következők:]

a) az adóst terhelő munkabér és egyéb bérjellegű juttatások - ideértve a munkaviszony megszűnésekor járó végkielégítést, valamint a kollektív szerződésben, illetve a munkaszerződésben meghatározott juttatásokat is, továbbá ha a felszámolás kezdő időpontját megelőzően esedékessé vált munkabért és egyéb bérjellegű juttatásokat a felszámolás kezdő időpontja után fizették ki, az ezeket terhelő adó- és járulékfizetési kötelezettség is (ideértve az egészségügyi hozzájárulást, illetve a magánnyugdíj-pénztári tagdíjat is);

b) a felszámolás kezdő időpontja után az adós gazdasági tevékenységének ésszerű befejezésével, továbbá vagyonának megőrzésével kapcsolatos költségek, ideértve a környezeti károsodások és terhek rendezésének költségeit, továbbá a 27/A. § (10) bekezdése szerint létesített polgári jogi jogviszonnyal összefüggésben felmerült kiadásokat, valamint az adósnak azokat a hiteltartozásait, adó- és járulékfizetési (ideértve az egészségügyi hozzájárulást, illetve a magánnyugdíj-pénztári tagdíjat is), kártérítési kötelezettségeit, amelyek a felszámolási eljárás kezdő időpontja utáni gazdasági tevékenységből keletkeztek, kivéve a nyereségből fizetendő adókat;”

(4) A Cstv. 57. § (2) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A felszámolási költségek a következők:]

g) a felszámoló - 49/D. § (1) bekezdés alapján nem érvényesített - díja [60. § (4) bek.], amely tartalmazza a felszámoló által nem a 27/A. § (10) bekezdésében meghatározottak szerint létesített polgári jogi jogviszonnyal összefüggésben felmerült kiadásokat is.”

(5) A Cstv. 57. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A munkáltató rendes felmondása esetén felszámolási költségként - ha a felszámolás kezdő időpontját megelőzően legalább egy évvel megkötött kollektív szerződés, illetve munkaszerződés magasabb összeget nem állapít meg - a munkavégzés alóli felmentési időre jutó átlagkereset és a végkielégítés azon összege vehető figyelembe, amely a munkavállalót a Munka Törvénykönyve 92. § (2) bekezdése és 93. § (3) bekezdése, illetve a 95. § alapján megilleti. E rendelkezés alkalmazásában az adós vezető állású munkavállalói tekintetében kizárólag a Munka Törvénykönyvében megállapított összeg vehető figyelembe.”

17. § A Cstv. 63. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A minősített többséget biztosító befolyás alatt álló, valamint egyszemélyes gazdasági társaság felszámolása esetében a befolyással rendelkező, illetve az egyedüli tag (részvényes) korlátlan felelősséggel tartozik a társaság minden olyan kötelezettségéért, amelynek kielégítését a felszámolási eljárás során az adós vagyona nem fedezi, ha a hitelezőnek a felszámolási eljárás során, vagy annak jogerős lezárását követő 90 napos jogvesztő határidőn belül benyújtott keresete alapján a bíróság megállapítja e tagnak (részvényesnek) - az adós társaság felé érvényesített tartósan hátrányos üzletpolitikájára figyelemmel - korlátlan és teljes felelősségét a társaság tartozásaiért.

(3) A felszámolási eljárás jogerős lezárását követő 90 napos jogvesztő határidőn belül - ki nem elégített követelése erejéig - bármely hitelező keresettel kérheti a bíróságtól [6. § (1) bekezdés], hogy a 33/A. § szerinti perben megállapított felelősség alapján kötelezze az adós volt vezetőjét követelésének kielégítésére. Amennyiben határidőben több hitelező terjeszt elő keresetet, a bíróság a pereket egyesíti és a követelések arányos kielégítéséről rendelkezik.

(4) Amennyiben a felszámolási eljárás jogerős lezárásáig a 33/A. § szerinti perben jogerős döntés nem születik, a (3) bekezdésben meghatározott jogvesztő határidő kezdő napja a 33/A. § szerinti jogerős bírósági döntés napját követő nap.”

18. § A Cstv. 63/A. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„63/A. § Amennyiben az adós ellen megindított felszámolást cégbírósági megszüntetési eljárás előzte meg, és az adós a felszámolás kezdő időpontjában saját tőkéjének 50%-át meghaladó tartozást halmozott fel, a felszámoló vagy a hitelező kereseti kérelmére a bíróság megállapítja, hogy a felszámolási eljárás megindítását megelőző három éven belül részesedését átruházó, többségi befolyással (Ptk. 685/B. §) rendelkező volt tag (részvényes) korlátlanul felel az adós ki nem elégített kötelezettségeiért, kivéve, ha bizonyítja, hogy a vagyoni hányad átruházásának időpontjában az adós fizetőképes volt, a vagyonvesztés csak ezt követően következett be, illetve az adós ugyan nem volt fizetőképes, de a tag (részvényes) az átruházás során jóhiszeműen járt el.”

19. § A Cstv. 85. §-a a következő (3)-(7) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Felhatalmazást kap az igazságügyminiszter, hogy rendeletben szabályozza a 24. § (1) bekezdésében meghatározott írásbeli felszólítás formai és tartalmi kellékeit.

(4) Felhatalmazást kap az igazságügyminiszter, hogy rendeletben szabályozza a felszámolást elrendelő jogerős végzés 28. § (1) bekezdésében meghatározott közzétételének szabályait.

(5) Felhatalmazást kap az igazságügyminiszter, hogy rendeletben szabályozza a zálogtárgy értékesítésekor a felszámolót megillető, a zálogtárgy értékével, illetve a zálogtárggyal összefüggő feladatokkal arányos díj meghatározásának szabályait. Az arányos díj nem lehet az eladási ár 10%-nál nagyobb összeg.

(6) Felhatalmazást kap az igazságügyminiszter, hogy rendeletben szabályozza a Tanács fizetésképtelenségi eljárásokról szóló 1346/2000/EK rendelete 40. cikke által előírt, az ismert hitelezők értesítésének formai és tartalmi kellékeit.

(7) A (3)-(6) bekezdésben szereplő rendeleteket az igazságügyminiszter legkésőbb e törvény hatálybalépését 90 nappal megelőzően köteles kihirdetni.”

20. § (1) E törvény - a (2)-(4) bekezdésében foglalt kivétellel - 2006. július 1. napján lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

(2) A Cstv. - e törvény 15. §-ával megállapított - 49/D. §-a 2007. január 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni azzal, hogy a 2007, július 1. napjáig megindult felszámolási eljárásokban a zálogtárgy értékesítése során befolyt vételárból a zálogtárggyal kapcsolatosan felmerült környezeti károsodások és terhek rendezésének költségei is levonhatóak. A levonásra kerülő költségek és a felszámolói díj azonban együttesen nem haladhatják meg a vételár 50%-át. Amennyiben a vételár 50%-a nem fedezi a költségeket, azt elsősorban a zálogtárgy megőrzésének, állaga megóvásának, értékesítésének költségeire, valamint a felszámoló díjazására, másodsorban a környezeti károsodások és terhek rendezésének költségeire kell fordítani. A Cstv. 57. § (2) bekezdése b) pontjának alkalmazhatóságát jelen rendelkezés nem érinti.

(3) A Cstv. 27/A. § (3) és (10) bekezdése, a 27/C. § (3) bekezdése, valamint az 57. § (2) bekezdésének b) és g) pontja 2007. január 1. napján lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

(4) A Cstv. 27/C. § (1) bekezdése 2010. július 1-jén lép hatályba. A hatálybalépéskor a felszámolók névjegyzékéről szóló 167/1993. (XI. 30.) Korm. rendelettel meghatározott felsőfokú végzettséggel rendelkező, okirattal igazolhatóan legalább 10 éve, megszakítás nélkül, felszámolói tevékenységben személyesen közreműködő gazdasági társasági tagokat, munkavállalókat, illetve a társasággal kötött tartós polgári jogi szerződés alapján a társaság javára tevékenykedőket e törvény által előírt, a felszámolási és vagyonfelügyeleti szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményeiről szóló 9/2002. (III. 22.) OM rendeletben meghatározott szakképzettséggel rendelkezőnek kell tekinteni.

21. § (1) A Cstv. 27/A. §-a (3) bekezdésének és a 27/C. §-a (4) bekezdés f) pontjának alkalmazásában 2010. június 30-ig a felszámolók névjegyzékéről szóló 167/1993. (XI. 30.) Korm. rendelet 2. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott végzettségeket kell érteni szakirányú szakképzettség alatt.

(2) Az e törvény hatálybalépésekor a felszámolói névjegyzékben szereplő gazdasági társaságnak a Cstv. 27/C. § (2) bekezdésében foglalt feltételeknek úgy kell megfelelnie, hogy a névjegyzékbe történő felvételhez szükséges nyilatkozatokat e törvény hatálybalépésétől számított 180 napon belül be kell nyújtania a Pénzügyminisztériumhoz. A megfelelő tartalmú nyilatkozatok határidőben történő benyújtásának hiányában, vagy a feltételek nem teljesítése esetén a felszámolót a nyilvántartásból törölni kell.

(3) A Pénzügyminisztériumnak a Cstv. 27/C. § (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően - a felszámolók adatszolgáltatása, továbbá a Cstv. 27/C. § (4) bekezdés g) pontjában foglalt adatokat illetően a Cégközlöny hivatalos adatbázisa alapján - 2006. november 30-ig felül kell vizsgálnia a hatálybalépéskor a névjegyzékben szereplő felszámolók esetén az e törvényben foglalt feltételek fennállását, és ki kell egészítenie a felszámolók névjegyzékének adatait.

22. § (1) E törvény hatálybalépésével

a) a Cstv. 28. § (2) bekezdés e) pontjának „(a felszámolást elrendelő végzés jogerőre emelkedésének napját)” szövegrésze „(a felszámolást elrendelő jogerős végzés közzétételének napját)” szövegrészre,

b) a Cstv. 28. § (2) bekezdés g) pontjában a „lakóhelyét” szövegrész a „levelezési címét” szövegre,

c) a Cstv. 38. § (5) bekezdésének „az adóssal összefonódásban (Ptk. 685/B. §)” szövegrésze „az adós többségi befolyása (Ptk. 685/B. §) alatt” szövegrészre,

d) a Cstv. 40. § (1) bekezdésének bevezető szövegében a „180 napon” szövegrész „1 éven” szövegrészre,

e) a Cstv. 40. § (3) bekezdésének „vele összefonódásban (Ptk. 685/B. §) lévő” szövegrésze „többségi befolyása (Ptk. 685/B. §) alatt álló” szövegrészre,

f) a Cstv. 60. § (1) bekezdésének „a hitelezők követelésének kielégítéséről és a bankszámlák megszüntetéséről” szövegrésze „a hitelezők követelésének kielégítéséről, a bankszámlák megszüntetéséről és a központi értéktár megkeresésével az adós által kibocsátott értékpapírok érvénytelenítéséről” szövegrészre

módosul.

(2) A Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény 5. §-a kiegészül a következő (3) bekezdéssel:

„(3) A felszámoló a támogatásnak a gazdálkodó szervezethez történő beérkezését követő három munkanapon belül gondoskodik a fennálló bértartozások munkavállalók részére történő kifizetéséről. Ha a támogatás beérkezésétől számítva a következő bérfizetési napig öt munkanapnál kevesebb van hátra, a bértartozások kifizetése a következő bérfizetési napon történik.”

23. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:

a) a Cstv. 6/A. §-ának (2) bekezdéséből az „és végelszámolási eljárást” szövegrész;

b) a Cstv. 24/A. §-ának (5) bekezdése;

c) a Cstv. 27/A. §-ának (6) bekezdéséből a „vagy a természetes személy felszámoló munkáját egészségi ok miatt nem tudja elvégezni” szövegrész;

d) a Cstv. 58. § (1) bekezdésének „a b) pontban foglalt követeléseket - az a) pontban foglaltak figyelembevételével - a zálogtárgy értékesítésekor” szövegrész;

e) az európai részvénytársaságról szóló 2004. évi XLV. törvény 57. §-a;

f) a lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény 61. § (2) bekezdése;

g) a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosításáról szóló 1993. évi LXXXI. törvény 6. § (1) bekezdésének a Cstv. 6. § (1) bekezdését megállapító rendelkezése, 8. §-a, 10. §-ának a Cstv. 27. § (1) bekezdésének harmadik mondatát, a Cstv. 27. § (2) bekezdésének a) pontját megállapító rendelkezései, 12. § (1) bekezdése;

h) az egyes pénzügyi tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2004. évi XXVII. törvény 46. §-a, 48. §-ának a Cstv. 24/A. § (4), (5) és (7) bekezdését megállapító rendelkezései, 55. §-a;

i) a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény 27. § (2) bekezdésének a Cstv. 6/A. § (1) bekezdését megállapító része, valamint a Cstv. 6/A. §-ának (2) bekezdését megállapító rendelkezésének az „és végelszámolási eljárást” szövegrésze;

j) a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény, a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény, valamint más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2004. évi CXXVII. törvény 29. § (2) bekezdése;

k) a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosításáról szóló 1997. évi XXVII. törvény 5. § (1) bekezdése, az 5. § (2) bekezdésének a Cstv. 27/A. § (6) bekezdését megállapító rendelkezésének a „vagy a természetes személy felszámoló munkáját egészségi ok miatt nem tudja elvégezni” szövegrésze, a 34. § (1) bekezdésének a Cstv. 27. § (2) bekezdésének a) pontját érintő rendelkezése;

l) a cégben fennálló vagyoni hányadát rosszhiszeműen átruházó személy felelősségének megállapítása érdekében a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény, valamint a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosításáról szóló 2005. évi LXIX. törvény 3. §-a.



A complex.hu oldal teljes egészében szerzői jogvédelem alatt áll. - Copyright Wolters Kluwer Kft. 2016. Minden jog fenntartva!