Törvények és OGY határozatok

Az oldalon a joganyagok közlönyállapota érhető el. Egységes szerkezetű, naprakész szöveget az új Jogtáron talál.
Időállapot: közlönyállapot (2006.XII.18.)

Tartalomjegyzék

2006. évi CXVII. törvény

egyes szociális tárgyú törvények módosításáról * 

I. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása

1. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 4. § (1) bekezdése a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában]

a) jövedelem: elismert költségekkel és a befizetési kötelezettséggel csökkentett

aa) a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint meghatározott, belföldről vagy külföldről származó vagyoni érték (bevétel) függetlenül attól, hogy az adómentes vagy adóköteles,

ab) az a bevétel, amely után az egyszerűsített vállalkozói adóról, illetve az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerint adót, illetve hozzájárulást kell fizetni.

Elismert költségnek minősül a személyi jövedelemadóról szóló törvényben elismert költség, valamint a fizetett tartásdíj. Ha a magánszemély, az egyszerűsített vállalkozói adó vagy egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alapjául szolgáló bevételt szerez, a bevétel csökkenthető a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint elismert költségnek minősülő igazolt kiadásokkal, ennek hiányában a bevétel 20 százalékával. Befizetési kötelezettségnek minősül a személyi jövedelemadó, az egyszerűsített vállalkozási adó, a magánszemélyt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, egészségbiztosítási hozzájárulás és járulék, egészségügyi szolgáltatási járulék, nyugdíjjárulék, nyugdíjbiztosítási járulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj és munkavállalói járulék.

Nem minősül jövedelemnek

1. a temetési segély, az alkalmanként adott átmeneti segély, a lakásfenntartási támogatás, az adósságcsökkentési támogatás,

2. a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, a Gyvt. 20/A. §-a szerinti pénzbeli támogatás, a Gyvt. 20/B. §-ának (4)-(5) bekezdése szerinti pótlék, a nevelőszülők számára fizetett nevelési díj és külön ellátmány,

3. az anyasági támogatás,

4. a tizenharmadik havi nyugdíj,

5. a személyes gondoskodásért fizetendő személyi térítési díj megállapítása kivételével a súlyos mozgáskorlátozott személyek pénzbeli közlekedési kedvezményei, a vakok személyi járadéka és a fogyatékossági támogatás,

6. a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatás;”

2. § Az Szt. 4/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A jegyző szakmai irányítását a szociális hatóság látja el.”

3. § Az Szt. 5. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a § jelenlegi szövegének jelölése (1) bekezdésre változik:

„(2) A szociális hatáskört gyakorló szerv tájékoztatást nyújt

a) az e törvény szerinti pénzbeli és természetbeni ellátások igénybevételi feltételeiről és az igényléshez szükséges iratokról,

b) az e törvényben meghatározott személyes gondoskodást nyújtó ellátásokkal és szolgáltatásokkal kapcsolatban a helyben igénybe vehető ellátások és szolgáltatások köréről, feltételeiről és az igénybevétel eljárási kérdéseiről.”

4. § (1) Az Szt. 25. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A jogosult bejelentése vagy hivatalos tudomásszerzés alapján a (4) bekezdésben felsorolt ellátás összegét - a (8) bekezdés szerinti eltéréssel - felül kell vizsgálni, ha a megállapításának alapjául szolgáló jövedelem változik, és a változás három egymást követő hónapban meghaladja a jogosultság feltételéül meghatározott értékhatár 10%-át. A bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a 17. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.”

(2) Az Szt. 25. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Nem kell a (7) bekezdés szerinti felülvizsgálatot elvégezni a rendszeres szociális segély esetében, ha a család tényleges havi összjövedelme a rendszeres szociális segélyben részesülő személy házastársának vagy élettársának - a 37/D. § (6) bekezdése szerinti együttműködés keretében - az önkormányzat által szervezett foglalkoztatásban történő részvétele miatt változik.”

5. § Az Szt. Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások alcíme a következő 32/A. §-sal egészül ki:

„32/A. § (1) A kérelmet - ha e törvény másként nem rendelkezik - az a szociális hatáskört gyakorló szerv bírálja el, amelynek illetékességi területén a kérelmező lakcíme van. A kérelmező lakcíme az a lakóhely vagy tartózkodási hely, ahol életvitelszerűen lakik.

(2) Az átmeneti, illetve tartós nevelésbe vett kiskorú ügyében az eljárást a gondozási hely szerint illetékes szociális hatáskört gyakorló szerv folytatja le.”

6. § (1) Az Szt. 37/A. §-ának (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„Rendszeres szociális segélyre egy családban egyidejűleg csak egy személy jogosult.”

(2) Az Szt. 37/A. §-a (3) bekezdésének a) és d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és ezzel egyidejűleg a bekezdés az alábbi e) ponttal egészül ki:

[Az (1) bekezdés b) pontja alkalmazásában nem foglalkoztatott személynek minősül az, akinek esetében]

a) a munkanélküli-járadék, álláskeresési járadék, álláskeresési segély, vállalkozói járadék (a továbbiakban együtt: álláskeresési támogatás), illetőleg a jövedelempótló támogatás folyósítási időtartama lejárt, és álláskeresést ösztönző juttatásban nem részesül, vagy”

d) az ápolási díj, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, a rendszeres szociális járadék, a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka, az átmeneti járadék, a rokkantsági nyugdíj, a baleseti rokkantsági nyugdíj, az ideiglenes özvegyi nyugdíj folyósítása megszűnt, illetve az özvegyi nyugdíj folyósítása a Tny. 52. §-ának (3) bekezdése szerinti okból szűnt meg, és közvetlenül a kérelem benyújtását megelőzően a munkaügyi központtal, vagy az együttműködésre kijelölt szervvel legalább három hónapig együttműködött,

e) a rendszeres szociális segély folyósítása a munkaképesség-csökkenés mértékének változása miatt szűnt meg,”

[és keresőtevékenységet nem folytat, ide nem értve a települési önkormányzat által szervezett foglalkoztatást és az alkalmi munkavállalói könyvvel végzett munkát.]

7. § Az Szt. 37/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„37/C. § (1) A rendszeres szociális segély folyósítása - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - szünetel, ha a nem foglalkoztatott személy a települési önkormányzat által szervezett foglalkoztatásban vesz részt, ide nem értve az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatást.

(2) Ha az önkormányzat által szervezett foglalkoztatásból származó havi kereset a megállapított rendszeres szociális segély havi összegénél legalább ezer forinttal kevesebb, a rendszeres szociális segélyt olyan összegben kell folyósítani, hogy a kereset és a segély együttes összege - a 37/E. § (1) bekezdésére is figyelemmel - megfeleljen a rendszeres szociális segély megállapított összegének.”

8. § Az Szt. 37/D. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személy házastársa vagy élettársa a rendszeres szociális segély nem foglalkoztatottakra irányadó jogosultsági feltételeinek - ide nem értve a 37/A. § (3) bekezdésének c)-d) pontja szerinti megelőző együttműködés időtartamára vonatkozó rendelkezéseket - megfelel, az együttműködésre kijelölt szervvel maga is együttműködhet. Ebben az esetben az együttműködés az (1) bekezdés a) pontja szerinti nyilvántartásba vételre, valamint a (3) bekezdés d) pontjában foglaltakra terjed ki.”

9. § Az Szt. 37/E. §-a (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„A rendszeres szociális segély havi összege a családi jövedelemhatár összegének és a jogosult családja tényleges havi összjövedelmének különbözete, de nem haladhatja meg a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér mindenkori kötelező legkisebb összegének személyi jövedelemadóval, munkavállalói, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal csökkentett összegét.”

10. § Az Szt. 37/H. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A foglalkoztató a biztosítás kezdetére vonatkozó bejelentéssel egyidejűleg tájékoztatja az állami foglalkoztatási szervet a közcélú munka keretében foglalkoztatott személyek természetes személyazonosító adatairól, a foglalkoztatás kezdő időpontjáról és várható időtartamáról, valamint a közcélú munkavégzés helyéről.”

11. § (1) Az Szt. 47. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Egyes szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújthatók. Természetbeni szociális ellátásként nyújtható

a) a rendszeres szociális segély, a (2) bekezdésben meghatározott mértékben és feltételek fennállása esetén,

b) a lakásfenntartási támogatás,

c) az átmeneti segély,

d) a temetési segély.”

(2) Az Szt. 47. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és ezzel egyidejűleg a jelenlegi (2)-(4) bekezdés számozása (3)-(5) bekezdésre változik:

„(2) Rendszeres szociális segély természetbeni szociális ellátás formájában akkor nyújtható, ha a családban a Gyvt. 68. §-a szerint védelembe vett gyermek él. A rendszeres szociális segély természetbeni szociális ellátás formájában történő nyújtásának eljárási szabályait, a természetbeni juttatás formáit a települési önkormányzat rendeletben szabályozza, azzal, hogy védelembe vett gyermekenként a rendszeres szociális segély megállapított összegének 15%-a, de összesen legfeljebb 50%-a nyújtható természetben.”

12. § (1) Az Szt. 50. §-ának (4)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A közgyógyellátásra való jogosultságról a jegyző dönt. A jogosultság egy évre kerül megállapításra. A közgyógyellátásra való jogosultság kezdő időpontja - az (5) bekezdésben foglaltak kivételével - a jogosultságot megállapító határozat meghozatalát követő 15. nap.

(5) A közgyógyellátás iránti kérelem a jogosultság időtartama alatt, annak lejártát megelőző három hónapban is benyújtható. Amennyiben az eljárás a jogosultság lejárta előtt legalább 15 nappal korábban befejeződik, az új jogosultság kezdő időpontjaként a korábbi jogosultság lejártát követő napot kell megállapítani.”

(2) Az Szt. 50. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Ha a (2)-(3) bekezdés szerinti jogosultsági feltételek alapján benyújtott, közgyógyellátás iránti kérelmet jogerősen elutasították, és az újabb kérelem benyújtásáig

a) a gyógykezelést szolgáló terápiában, illetőleg a gyógyszerek térítési díjában nem következett be olyan változás, amelynek következtében a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége megnőtt, és

b) a kérelmező jövedelme nem változott,

a jegyző a kérelmet a Ket. 30. §-ának e) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.”

13. § (1) Az Szt. 50/A. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az igazolás tartalmazza a kérelmező személyes azonosító adatait (név, születési név, anyja neve, születési hely, születési idő, lakóhely, tartózkodási hely), társadalombiztosítási azonosító jelét, a tartósan fennálló betegségének a betegségek nemzetközi osztályozása szerinti kódját (a továbbiakban: BNO kód). Az igazolás tartalmazza továbbá az alkalmazandó terápiához szükséges gyógyító ellátások megnevezését, mennyiségét, gyógyszerek esetében a gyógyszer megnevezését és a külön jogszabályban meghatározott azonosító adatait, a gyógyszer formáját, mennyiségét, valamint a kívánt terápiás hatás eléréséhez szükséges napi mennyiségét és az adagolást. A csak szakorvos által vagy csak szakorvosi javaslatra rendelhető gyógyszereket az igazoláson a szakorvos nevének, pecsétszámának feltüntetésével külön meg kell jelölni. A szakorvos - a kérelmező igénye esetén - az általa rendelt havi rendszeres gyógyító ellátásokról a háziorvost tájékoztatja.”

(2) Az Szt. 50/A. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A szakhatósági állásfoglalásban külön meg kell jelölni az egyéni gyógyszerkeret alapjául szolgáló gyógyszer térítési díjának - ideértve a külön jogszabály szerint kiemelt, indikációhoz kötött támogatásban részesített gyógyszerért dobozonként fizetendő díjat - összegét (a továbbiakban: gyógyszerköltség). A gyógyszerköltség meghatározásánál a kérelmező krónikus betegségéhez igazodó, egyhavi mennyiségre számolva legalacsonyabb költségű, külön jogszabályban meghatározott szakmai szabályok szerint elsőként választandó, legalacsonyabb napi terápiás költséggel alkalmazott készítményeket kell alapul venni. A gyógyszerköltség megállapítása során legfeljebb havi 6000 forintig vehetők figyelembe a nem csak szakorvos által, illetve nem csak szakorvosi javaslatra rendelhető gyógyszerek. Ha a kérelmező havi gyógyszerköltsége a 6000 forintot meghaladja, a 6000 forint feletti összeg a szakhatósági állásfoglalásban a csak szakorvos által, illetve csak szakorvosi javaslat alapján rendelhető gyógyszerek figyelembevételével, az egészségbiztosítási szerv vezetőjének döntése alapján állapítható meg.”

(3) Az Szt. 50/A. §-a a következő (12)-(13) bekezdéssel egészül ki:

„(12) Ha az egyéni gyógyszerkeret legmagasabb havi összege, illetőleg az eseti keret összege a (8)-(9) bekezdés szerint, az éves központi költségvetésről szóló törvény alapján változik, a megváltozott összegeket a hatálybalépés időpontját követően megállapított új jogosultság esetében kell alkalmazni.

(13) Az igazolvánnyal rendelkező személy a gyógyszerkerete erejéig kiváltott, külön jogszabály szerint kiemelt, indikációhoz kötött támogatásban részesített gyógyszerért dobozonként fizetendő díjat a gyógyszerkerete terhére fizeti meg.”

14. § Az Szt. 50/C. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A nyilvántartás adatainak megismerésére - a (3) bekezdés e) pontja szerinti adat kivételével - az 51. §-ban meghatározott módon és célból a működési engedéllyel rendelkező gyógyszertár jogosult.”

15. § (1) Az Szt. 53. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az 50. § (3) bekezdése alapján kiállított igazolvány után a települési önkormányzat - a (2) bekezdés szerinti eltéréssel - térítést fizet. A térítés az igazolvány kiállítását követő egyéves időtartamra szól. A térítés összege a megállapított gyógyszerkeret éves összegének 30%-a, amelyet a határozat jogerőre emelkedésétől számított három napon belül az egészségbiztosítási szervnek át kell utalni. Az egyéni gyógyszerkeret év közbeni felülvizsgálata során megállapított magasabb gyógyszerkeret esetén a különbözetre eső összeg időarányosan számított 30%-át is át kell utalni az egészségbiztosítási szerv részére.”

(2) Az Szt. 53. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

„(2) Amennyiben a közgyógyellátást igénylő személy az új jogosultság kezdetének időpontja előtt meghal, a települési önkormányzatnak nem kell térítést fizetnie.”

16. § Az Szt. 55/A. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Azon személynek, akinek vezetékes gáz-, illetőleg áramszolgáltatási díjtartozása miatt a szolgáltatást kikapcsolták, a szolgáltatás visszaállítása érdekében előrefizetős gáz- vagy áramszolgáltatást mérő készülék is biztosítható, feltéve, hogy lakásfenntartási támogatásban részesül és tartozásának megfizetése érdekében megállapodást köt a szolgáltatóval, valamint legalább egyéves időtartamra vállalja a készülék rendeltetésszerű használatát.”

17. § Az Szt. „Alapszolgáltatások” címe a következő 59/A. §-sal egészül ki:

„59/A. § (1) A szociális rászorultságot

a) házi segítségnyújtás,

b) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás,

c) támogató szolgáltatás

esetében kell vizsgálni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szolgáltatások esetében a 9. § szerinti kötelezettséget - a szociális rászorultság alapjául szolgáló körülményekkel kapcsolatban - az intézményvezető részére kell teljesíteni.

(3) Az intézményvezető a szociális rászorultság fennállását a szolgáltatás igénybevételét megelőzően, valamint az igénybevétel során legalább kétévente megvizsgálja.”

18. § (1) Az Szt. 63. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást.”

(2) Az Szt. 63. §-a a következő (4)-(5) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A házi segítségnyújtás igénybevétele szempontjából szociálisan rászorult az, akinek egészségi állapota indokolja a szolgáltatás biztosítását.

(5) A (4) bekezdés szerinti feltétel fennállását külön jogszabály szerint kell igazolni.”

19. § Az Szt. 65. §-a a következő (4)-(6) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás igénybevétele szempontjából szociálisan rászorult

a) az egyedül élő 65 év feletti személy,

b) az egyedül élő súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személy, vagy

c) a kétszemélyes háztartásban élő 65 év feletti, illetve súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személy, ha egészségi állapota indokolja a szolgáltatás folyamatos biztosítását.

(5) A (4) bekezdés c) pontja szerinti esetben a háztartásban élő kiskorú személyt nem kell figyelembe venni.

(6) A súlyos fogyatékosságot a 65/C. § (5)-(7) bekezdése szerint, a pszichiátriai betegséget és az egészségi állapot miatti indokoltságot külön jogszabály szerint kell igazolni.”

20. § Az Szt. 65/C. §-a a következő (4)-(7) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A támogató szolgáltatás igénybevétele során szociálisan rászorultnak minősül a súlyosan fogyatékos személy.

(5) A (4) bekezdés alkalmazásában súlyosan fogyatékos a külön jogszabály szerinti fogyatékossági támogatásban, vakok személyi járadékában, illetve magasabb összegű családi pótlékban részesülő személy.

(6) A súlyos fogyatékosságot igazolni lehet

a) az ellátás megállapítását, illetve folyósítását igazoló határozattal vagy más okirattal,

b) az ellátás megállapításának alapjául szolgáló, a fogyatékosság fennállását igazoló szakvéleménnyel.

(7) Ha a szakvélemény a következő felülvizsgálat (ellenőrző vizsgálat) időpontját, illetve az állapot fennállásának várható idejét tartalmazza, a jogosultság eddig az időpontig áll fenn.”

21. § Az Szt. 92/E. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A szociális személyes gondoskodást végző személy esetében a működési nyilvántartást (a továbbiakban: szociális nyilvántartás), valamint a gyermekjóléti, gyermekvédelmi személyes gondoskodást végző személy esetében a működési nyilvántartást (a továbbiakban: gyermekjóléti nyilvántartás) a szociál- és családpolitikáért felelős miniszter által kijelölt szerv vezeti.”

22. § Az Szt. 92/K. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A működési engedély kiadásáról - a fenntartó kérelmére - a működést engedélyező szerv dönt.”

23. § (1) Az Szt. 115. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A személyes gondoskodás körébe tartozó szociális ellátások térítési díja (a továbbiakban: intézményi térítési díj) a szolgáltatási önköltség és a normatív állami hozzájárulás különbözete.”

(2) Az Szt. 115. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A szolgáltatási önköltség a szolgáltatás kapcsán felmerült ráfordítások (a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 78-80. §-ai szerinti költségek, önkormányzati intézményeknél az éves költségvetési beszámoló 21. táblája 01-07 soraiban feltüntetett költségek) egy szolgáltatási egységre (ételadag, szolgáltatási óra, nap) számított értéke, amelyet az előző év adatai alapján kell megállapítani. A szolgáltatási önköltség év közben egy alkalommal korrigálható, ha azt a tárgyidőszaki folyamatok indokolják.”

24. § Az Szt. 116. §-a (2)-(4) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az 59/A. § (1) bekezdése szerinti szolgáltatásoknál a szociálisan nem rászorult személy esetében a térítési díj összegét a fenntartó szabadon állapítja meg.

(3) A személyi térítési díj nem haladhatja meg az igénybe vevő, az 59/A. § (1) bekezdése szerinti szolgáltatások esetében a szociálisan rászorult igénybe vevő, kiskorú igénybe vevő esetében a vele közös háztartásban élő szülők egy főre jutó rendszeres havi jövedelmének

a) 25%-át étkeztetés,

b) 20%-át házi segítségnyújtás,

c) 30%-át, ha a házi segítségnyújtás mellett étkezést is biztosítanak, illetve támogató szolgáltatás,

d) 20%-át a kiskorú részére nyújtott támogató szolgáltatás,

e) 2%-át jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

esetében.

(4) A személyi térítési díjat az intézmény, szolgáltató vezetője mérsékelheti.”

25. § (1) Az Szt. 132. §-a (1) bekezdésének f) és j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és ezzel egyidejűleg a bekezdés a következő n)-o) ponttal egészül ki:

[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy megállapítsa]

f) a szociális szolgáltató tevékenységet végzők működése engedélyezésének és ellenőrzésének részletes szabályait, a működést engedélyező szerv vagy szervek kijelölését;”

j) az országos jelentési rendszer számára bejelentendő adatok körét, valamint az adatközlés módjára és idejére vonatkozó szabályokat, továbbá az országos, jelentési rendszert működtető szerv vagy szervek kijelölését;”

n) a szociális hatóság kijelölését;

o) a szociális intézmények, szolgáltatók országos nyilvántartásának részletes szabályait, a nyilvántartást vezető szerv vagy szervek kijelölését.”

(2) Az Szt. 132. §-a (2) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap a szociális ágazat irányításáért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza]

g) az egyes szociális intézményekben ellátott személyek állapotának felülvizsgálatára vonatkozó szabályokat;”

(3) Az Szt. 132. §-ának (2) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:

[Felhatalmazást kap a szociális ágazat irányításáért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza]

m) az egészségi állapoton, illetve betegségen alapuló szociális rászorultság igazolásának szabályait.”

(4) Az Szt. 132. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Felhatalmazást kap az egészségbiztosításért felelős miniszter és az egészségügyért felelős miniszter, hogy együttes rendeletben szabályozza

a) a szakmai szabályok szerint elsőként választandó, legalacsonyabb napi terápiás költséggel alkalmazott készítmények kiválasztásának szabályait,

b) a közgyógyellátás jogcímén térítésmentesen rendelhető gyógyászati segédeszközöket.”

II. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása

26. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„16. § (1) Az e törvényben meghatározott, a gyermekek védelmét biztosító hatósági feladat- és hatásköröket

a) a helyi önkormányzat képviselő-testülete,

b) a települési önkormányzat jegyzője,

c) a gyámhivatal

gyakorolja.

(2) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, a helyi önkormányzat képviselő-testületének feladat- és hatáskörébe tartozó eljárásoknál az illetékességet a gyermek szülői felügyeletet gyakorló szülőjének, gyámjának lakóhelye határozza meg.”

27. § (1) A Gyvt. 100. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A működési engedély kiadásáról - a fenntartó kérelmére - a működést engedélyező szerv dönt.”

(2) A Gyvt. 100. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az otthont nyújtó ellátás nevelőszülő, illetve gyermekotthon által történő biztosítása esetén az ellátottak száma éves átlagban nem haladhatja meg a fenntartó által működtetett - a működési engedélyben meghatározott - nevelőszülői, illetve gyermekotthoni összférőhelyszám 100%-át.”

28. § A Gyvt. 102. §-át megelőző alcím helyébe a következő alcím lép:

„Hivatásos gondnokok képzésével, továbbképzésével kapcsolatos nyilvántartás”

29. § A Gyvt. 105. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az állam az (1) bekezdésben meghatározott feladatokat a települési önkormányzat jegyzője és a gyámhivatal útján látja el.”

30. § A Gyvt. 136. §-ának (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

[A gyermek személyazonosító adatai, továbbá az egészségi állapotára és vagyoni viszonyaira vonatkozó adatok továbbíthatók]

d) a minisztériumnak, a gyermekvédelmi ágazati irányítási tevékenység és a külön jogszabályban meghatározott központi hatósági feladatok ellátása”

[céljából.]

31. § A Gyvt. a következő 141/A. §-sal egészül ki:

„141/A. § A Kormány által kijelölt szerv országos jelentési rendszert működtet. A fenntartó az országos jelentési rendszer számára köteles bejelenteni a külön jogszabályban meghatározott adatokat.”

32. § A Gyvt. 145. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A nem állami, illetve egyházi fenntartónak a külön jogszabályban meghatározott, és az általa fenntartott gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmény működéséhez biztosított normatív állami hozzájárulás - kivéve a kiegészítő támogatást - teljes összegét át kell adnia azon intézmény részére, amelyre tekintettel a támogatás megállapítására sor került.”

33. § (1) A Gyvt. 162. §-a (1) bekezdésének d), f) és i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a bekezdés a következő n)-p) pontokkal egészül ki:

[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg]

d) a gyámhivatal vagy gyámhivatalok kijelölését, szervezetét, a gyámhatóság részletes feladat- és hatáskörét, valamint eljárása részletes szabályait,”

f) a központi hatóság vagy hatóságok kijelölését,”

i) a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végzők működése engedélyezésének és ellenőrzésének részletes szabályait, a működést engedélyező szerv vagy szervek kijelölését,”

n) a gyámhatóságként eljáró települési önkormányzat jegyzőjének illetékességére vonatkozó szabályokat,

o) az országos jelentési rendszer számára bejelentendő adatok körét, valamint az adatközlés módjára és idejére vonatkozó szabályokat, továbbá az országos jelentési rendszert működtető szerv vagy szervek kijelölését,

p) a szolgáltató tevékenységet végző szolgáltatók, intézmények, helyettes szülői és nevelőszülői hálózatok országos nyilvántartásának részletes szabályait, a nyilvántartást vezető szerv vagy szervek kijelölését.”

(2) A Gyvt. 162. §-a (2) bekezdésének bevezető mondata és d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza”

d) a 102. §-ban, a 103/A. §-ban és a 137. § (2) bekezdésében meghatározott szerv vagy szervek kijelölését, valamint működésük részletes szabályait,”

III. A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosítása

34. § A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.) 7. §-ának (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

[Családi pótlékra jogosult]

e) a gyámhivatal által a szülői ház elhagyását engedélyező határozatban megjelölt személy, amennyiben az ab)-ac) pontokban meghatározott feltételek valamelyike fennáll.”

35. § A Cst. 8. §-a (3) bekezdésének b) pontja a következő be) alponttal egészül ki:

[Családi pótlékra jogosult saját jogán a közoktatási intézményben tanulmányokat folytató, a 7. § (2) bekezdésében megjelölt életkorú, nagykorú személy,]

be) ha a 7. § (1) bekezdésének e) pontja alapján a családi pótlék a nagykorúságát megelőzően is a részére került folyósításra.”

36. § A Cst. 11. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A családi pótlék havi összege

a) egygyermekes család esetén 11 700 forint,

b) egy gyermeket nevelő egyedülálló esetén 12 700 forint,

c) kétgyermekes család esetén gyermekenként 12 700 forint,

d) két gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 13 800 forint,

e) három- vagy többgyermekes család esetén gyermekenként 14 900 forint,

f) három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 15 900 forint,

g) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő család esetén, valamint a 7. § (1) bekezdésének b)-c) pontja szerinti intézményben élő, továbbá nevelőszülőnél, hivatásos nevelőszülőnél elhelyezett tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 22 300 forint,

h) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő egyedülálló esetén a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 24 400 forint,

i) a 7. § (1) bekezdésének d) pontja szerinti személy esetén - a 8. § (4) bekezdésében foglaltak kivételével - 19 100, 2007. március l-jétől 19 400 forint,

j) a 7. § (1) bekezdésének b)-c) pontja szerinti intézményben élő, továbbá nevelőszülőnél, hivatásos nevelőszülőnél elhelyezett, a g) és h) pontok alá nem tartozó, továbbá a Gyvt. 72. §-ának (1) bekezdése alapján ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermek, a 7. § (1) bekezdésének e) pontja szerinti személy, valamint a 8. § (3) bekezdésének b) pontja alá tartozó személy esetén 13 800 forint.”

37. § A Cst. 35. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Amennyiben a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68/EGK tanácsi rendelet vagy a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/7l/EGK tanácsi rendelet alapján a magyar állam a családi ellátások vonatkozásában a különbözet kifizetésére kötelezett, a kifizetést az éves költségvetésről szóló törvény családi pótlék előirányzatának terhére kell teljesíteni.”

Záró rendelkezések

38. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdés szerinti kivétellel - 2007. január 1-jén lép hatályba.

(2) E törvény 25. §-ának (3) bekezdése a törvény kihirdetése napján lép hatályba.

(3) Az Szt. - e törvény 7. §-ával megállapított - 37/C. § (2) bekezdését a törvény hatálybalépésekor a települési önkormányzat által szervezett foglalkoztatásban részt vevő rendszeres szociális segélyben részesülő személy esetében is alkalmazni kell. Ebben az esetben a különbözetet a korábban megállapított segély összegének alapulvételével 2007. január 1-jétől kell folyósítani.

(4) Az Szt. - e törvény 9. §-a által módosított - 37/E. §-a (1) bekezdését a törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben, továbbá a rendszeres szociális segély összegének a törvény hatálybalépését követő első felülvizsgálatakor kell alkalmazni.

(5) Ha a közgyógyellátásban az Szt. 2006. június 30-án hatályos szabályai szerint részesülő személy kéri a közgyógyellátás megállapítását, a közgyógyellátásra való új jogosultság kezdő időpontját az Szt. 50. § (4) bekezdésében foglaltak szerint kell megállapítani.

(6) Az Szt. 50. §-ának - e törvény 12. §-ával megállapított - (4)-(5) bekezdésében meghatározott szabályokat az e törvény hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

(7) Az Szt. 50/A. §-ának (7) bekezdése szerinti - e törvény 13. §-ának (2) bekezdésével meghatározott - szabályt a hatálybalépést követően benyújtott kérelmek alapján megállapított (felülvizsgált) gyógyszerkeretek tekintetében kell alkalmazni.

(8) Az időskorúak járadékát, a rendszeres szociális segélyt és az Szt. 41. §-ának (1) bekezdése szerinti ápolási díjat érintő, a 2004. évi CXXXVI. törvénnyel megállapított, a 2005. évi CLXX. törvénnyel módosított hatáskörváltozás alapján a jegyző a 2007. január 1-jét követően indult eljárásokban jár el.

(9) Az Szt. 59/A. § (1) bekezdésében meghatározott alapszolgáltatások esetében a szociális rászorultság vizsgálatával kapcsolatos rendelkezéseket 2007. január 1-jétől az új igénylők esetében kell alkalmazni, azzal, hogy

a) a 2006. december 31-én ilyen alapszolgáltatásban részesülőket a 2007. év során felül kell vizsgálni, és

b) 2008. január 1-jétől ilyen alapszolgáltatás csak a szociális rászorultság vizsgálata alapján nyújtható.

(10) Az Szt. 59/A. §-ának (1) bekezdése szerinti alapszolgáltatások esetében az Szt. 116. §-ának - e törvény 24. §-ával megállapított - térítési díj szabályait 2007. január 1-jétől azokra az új igénylőkre kell alkalmazni, akiknek szociális rászorultságát a (9) bekezdés szerint megvizsgálták. A szolgáltatást 2006. évben is igénybe vevő személyekre 2008. január 1-jéig a 2006. december 31-én hatályos szabályokat kell alkalmazni.

(11) Az átlagot jóval meghaladó minőségű elhelyezési körülményeket és szolgáltatásokat biztosító tartós bentlakásos intézményre vonatkozó szabályok hatályon kívül helyezése alapján 2008. január 1-jétől új emelt szintű intézményre, illetve férőhelybővítés esetén új emelt szintű férőhelyre nem lehet működési engedélyt kiadni. Ezt az időpontot követően az átlagot jóval meghaladó minőségű elhelyezési körülményeket és szolgáltatásokat biztosító tartós bentlakásos intézményekre, illetve az emelt szintű férőhelyekre a 2007. december 31-én hatályos szabályokat kell alkalmazni.

(12) A Gyvt. 2006. december 31-én hatályos 148. §-a (5) bekezdésének e) pontja szerint járó normatív gyermekétkeztetési kedvezményt a 2007/2008-as tanév kezdetéig a 2006. december 31-én hatályos szabályozás szerint kell biztosítani a kollégiumi, externátusi ellátásban részesülő gyermek, tanuló után.

(13) Az Szt. módosításáról szóló 2005. évi CLXX. törvény 56. §-ának (5) bekezdése szerint legkésőbb 2007. július 1-jéig felhasználható közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkező közgyógyellátásra jogosultak mentesülnek a külön jogszabály szerint kiemelt, indikációhoz kötött támogatásban részesített gyógyszerért dobozonként fizetendő díj alól.

39. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti

a) az Szt.

aa) 4/A. §-ának (3)-(5) bekezdése,

ab) 8. §-ának (2) bekezdésében a „ , továbbá a szakhatóság”, valamint az „ , illetve a szakhatósági feladatot” szövegrész,

ac) 10. §-ának (3) bekezdésében az „illetékes igazgatósága” szövegrész,

ad) 43/A. §-ának (5) bekezdésében a „fellebbezési eljárásban a” szövegrész,

ae) 50. §-a (1) bekezdésének a) pontjában az „a bentlakásos gyermek- és ifjúságvédelmi intézményben lakó,” szövegrész,

af) 57. §-a (1) bekezdésének b) pontja,

ag) 61. §-a és az azt megelőző alcím,

ah) 86. §-a (1) bekezdésének a) pontja,

ai) 88/A. §-ának (4) bekezdése,

aj) 92/K. §-ának (6) bekezdése,

ak) 99/D. §-a (7) bekezdésének második mondatában az „éves” szövegrész,

al) 115/A. §-ának b) pontja,

am) 116. §-ának (5)-(6) bekezdése;

b) a Gyvt.

ba) 82. §-a (6) bekezdésének második mondatában „a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet javaslata alapján” szövegrész,

bb) 102. §-ának (1) bekezdése,

bc) 106. §-a,

bd) 107. §-a és az azt megelőző cím,

be) 108. §-a és az azt megelőző cím,

bf) 109-117. §-a és a 109. §-t megelőző alcím,

bg) 118-120. §-a és a 118. §-t megelőző alcím,

bh) 121. §-ának (1) bekezdése,

bi) 121. §-ának (2) bekezdésében a „megyei” szövegrész,

bj) 122. §-a,

bk) 124. §-a és az azt megelőző alcím,

bl) 125. §-át megelőző alcím,

bm) 125. §-ának (2)-(14) bekezdése,

bn) 126. §-a,

bo) 148. §-a (5) bekezdésének e) pontja,

bp) 162. §-ának (4) bekezdése;

c) a Cst.

ca) 44. §-ának (2) bekezdése,

cb) 50. §-ának (2) és (5)-(8) bekezdése;

d) a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény és a kapcsolódó jogszabályok módosításáról szóló 2000. évi CXXXVI. törvény 176. §-a;

e) a cselekvőképességgel, gondnoksággal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2001. évi XV. törvény 3. §-a;

f) a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény, valamint az ezzel összefüggő törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2001. évi XVI. törvény 33. §-ának (1) bekezdése;

g) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosításáról szóló 2001. évi LXXIX. törvény 58. §-ának (11) bekezdése;

h) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosításáról szóló 2002. évi IX. törvény

ha) 79-84. §-a,

hb) 86-87. §-a,

hc) 108. §-a (2) bekezdésének j) pontja;

i) az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló 2003. évi IV. törvény

ia) 84. §-a (1) bekezdésének bc) alpontja,

ib) 86. §-a;

j) az egyes szociális és egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2004. évi XXVI. törvény 30. §-a;

k) az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló 2004. évi CXXXVI. törvény 60. §-a;

l) a családtámogatási rendszer átalakításáról szóló 2005. évi CXXVI. törvény

la) 23. §-a,

lb) 28. §-ának (2)-(4) bekezdése,

lc) 29. §-ának be) alpontja;

m) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosításáról szóló 2006. évi XLIII. törvény 5. §-a;

n) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosításáról szóló 2005. évi CLXX. törvény 61. §-a (1) bekezdésének a 2004. évi CXXXVI. törvény 70. §-ának (6) bekezdését megállapító részében az „50. §-a,” szövegrész.

(2) 2008. január 1-jén hatályát veszti az Szt.

a) 92/C. §-a (5) bekezdésének b) pontja,

b) 117/B. §-a.

(3) Nem lép hatályba

a) az Szt. 127. §-ának - a 2005. évi CLXX. törvény 52. §-ának (3) bekezdésével megállapított - (4) bekezdése,

b) a 2004. évi CXXXVI. törvény 50. §-a.

(4) 2006. december 31-én az Szt. 32. §-a (1) bekezdésének - a 2004. évi CXXXIV. törvénnyel megállapított - a) pontjában a „lakóhelye” szövegrész helyébe a „lakcíme” szövegrész lép.

(5) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Szt.

1. 4. §-ának (6) bekezdésében a „megyei, fővárosi szociális és gyámhivatal” szövegrész helyébe a „szociális hatóság” szövegrész,

2. 4/A. §-a (1) bekezdésének d) pontjában a „megyei, fővárosi szociális és gyámhivatal (a továbbiakban: megyei szociális és gyámhivatal)” szövegrész helyébe a „szociális hatóság” szövegrész,

3. 10. §-ának (4) bekezdésében a „Magyar Államkincstár Budapesti és Pest Megyei Regionális Igazgatósága (a továbbiakban: Regionális Igazgatóság)” szövegrész helyébe a „kincstár” szövegrész,

4. 10. §-ának (5) bekezdésében a „Regionális Igazgatóság” szövegrész helyébe a „kincstár” szövegrész,

5. 19. §-ában a „társadalombiztosítási igazgatási szervek” szövegrész helyébe a „nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv, az egészségbiztosítási szerv” szövegrész,

6. 20/B. §-ában a „szociális ágazat irányításáért felelős minisztérium” szövegrész helyébe a „Kormány által kijelölt szerv” szövegrész, a „jelentési és férőhelyfigyelő rendszert” szövegrész helyébe a „jelentési rendszert” szövegrész,

7. 32/D. §-ának (5) bekezdésében és 37/G. §-ának (6) bekezdésében a „Belügyminisztérium” szövegrész helyébe a „helyi önkormányzatokért felelős miniszter” szövegrész,

8. 37/A. §-a (3) bekezdésének c) pontjában „a megyei, fővárosi munkaügyi központtal, illetőleg annak kirendeltségével (a továbbiakban: munkaügyi központ)” szövegrész helyébe „az állami foglalkoztatási szervvel” szövegrész,

9. 37/A. §-ának (5) bekezdésében, 113/E. §-ának (1) bekezdésében „a munkaügyi központ” szövegrész helyébe „az állami foglalkoztatási szerv” szövegrész,

10. 37/B. §-a (1) bekezdésének ba) alpontjában és 37/D. §-a (3) bekezdésének d)-e) pontjában „a munkaügyi központtal” szövegrész helyébe „az állami foglalkoztatási szervvel” szövegrész,

11. 37/D. §-a (3) bekezdésének e) pontjában „a munkaügyi központnál” szövegrész helyébe „az állami foglalkoztatási szervnél” szövegrész,

12. 43. §-a (2) bekezdésének a) pontjában az „Országos Orvosszakértői Intézet orvosi bizottságának” szövegrész helyébe az „orvosszakértői szerv” szövegrész,

13. 43. §-ának (3) bekezdésében a „Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértő Bizottság” szövegrész helyébe a „tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság” szövegrész,

14. 43. §-a (4) bekezdésének a) pontjában az „Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat területileg illetékes városi intézetének tisztiorvosa” szövegrész helyébe az „egészségügyi államigazgatási szerv” szövegrész,

15. 43/A. §-ának (5) bekezdésében a „területileg illetékes megyei szociális és gyámhivatal” szövegrész helyébe a „szociális hatóság” szövegrész,

16. 47. §-ának e törvénnyel átszámozott (4) bekezdésében a „(2) bekezdés alkalmazásában” szövegrész helyébe a „(3) bekezdés alkalmazásában” szövegrész,

17. 50. §-ának (2) bekezdésében „a területileg illetékes megyei (fővárosi) egészségbiztosítási pénztár (a továbbiakban: MEP)” szövegrész helyébe az „az egészségbiztosítási szerv” szövegrész,

18. 50/A. §-ának (4) bekezdésében „a MEP-nek” szövegrész helyébe „az egészségbiztosítási szervnek” szövegrész,

19. 50/A. §-ának (5) és (6) bekezdésében, valamint 50/D. §-ában „A MEP” szövegrész helyébe „Az egészségbiztosítási szerv” szövegrész,

20. 50/A. §-ának (5) bekezdésében, 50/C. §-ának (1) bekezdésében és 50/D. §-ában „a MEP” szövegrész helyébe „az egészségbiztosítási szerv” szövegrész,

21. 50/C. §-ának (2) bekezdésében az „Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP)” szövegrész helyébe az „egészségbiztosítási szerv” szövegrész,

22. 50/C. §-ának (5) bekezdésében, 50/E. §-ának (1) és (2) bekezdésében, 51. §-ának (2) és (3) bekezdésében, valamint 52. §-ának (2) bekezdésében az „OEP” szövegrészek helyébe az „egészségbiztosítási szerv” szövegrész,

23. 54. §-ának (3) bekezdésében „a társadalombiztosítási igazgatási szerv” szövegrész helyébe „az egészségbiztosítási szerv” szövegrész,

24. 55. §-ának (7) bekezdésében az „ingatlan fekvése szerint illetékes földhivatalhoz” szövegrész helyébe az „ingatlanügyi hatósághoz” szöveg, valamint az „A földhivatal” szövegrész helyébe az „Az ingatlanügyi hatóság” szövegrész,

25. 58/B. §-ának (1) bekezdésében, 88/A. §-ának (3) bekezdésében és 94/A. §-a (1) bekezdésének d) pontjában a „szociális ágazat irányításáért felelős minisztérium” szövegrész helyébe a „szociál- és családpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium” szövegrész,

26. 65/E. §-ának (2) bekezdésében, 88. §-ának (3) és (5) bekezdésében, 88/A. §-ának (1) bekezdésében és 132. §-ának (2) bekezdésében a „szociális ágazat irányításáért felelős miniszter” szövegrész helyébe a „szociál- és családpolitikáért felelős miniszter” szövegrész,

27. 65/F. §-ának (3) bekezdésében a „b)-e)” szövegrész helyébe a „b)-d)” szövegrész,

28. 86. §-ának (4) bekezdésében a „bekezdés és a (2) bekezdés a)-e) pontja” szövegrész helyébe a „ - (2) bekezdés” szövegrész,

29. 88. §-ának (1) bekezdésében a „gondoskodik” szövegrész helyébe a „köteles gondoskodni” szövegrész,

30. 88. §-ának (3) bekezdésében és 124. §-ának (4) bekezdésében a „szociális ágazat irányításáért felelős minisztérium” szövegrész helyébe a „szociál- és családpolitikáért felelős miniszter” szövegrész,

31. 88. §-ának (5) bekezdésében a „szociális ágazat irányításáért felelős miniszterrel” szövegrész helyébe a „szociál- és családpolitikáért felelős miniszterrel” szövegrész,

32. 88. §-ának (6) bekezdésében a „nem állami intézmény székhelye vagy telephelye szerint illetékes megyei szociális és gyámhivatalnak” szövegrész helyébe a „szociális hatóságnak” szövegrész,

33. 88/A. §-ának (5) bekezdésében a „Nemzeti Család-és Szociálpolitikai Intézet” szövegrész helyébe a „Kormány által kijelölt szerv” szövegrész,

34. 90/A. §-ában, 99/B. §-ának (2) bekezdésében, 99/C. §-ának (1) és (3) bekezdésében a „megyei szociális és gyámhivatal” szövegrész helyébe a „szociális hatóság” szövegrész,

35. 92. §-ának (10) bekezdésében a „szociális ágazat irányításáért felelős minisztériumnak” szövegrész helyébe a „szociál- és családpolitikáért felelős miniszternek” szövegrész,

36. 92/C. §-ának (5) bekezdésében „az intézmény működési engedélyét kiadó megyei szociális és gyámhivatal” szövegrész helyébe „a szociális hatóság” szövegrész,

37. 99/C. §-ának (2) bekezdésében a „megyei szociális és gyámhivatalnak” szövegrész helyébe a „szociális hatóságnak” szövegrész,

38. 99/D. §-ának (7) bekezdésében az „évente” szövegrész helyébe a „kétévente” szövegrész,

39. 113/B. §-ának (1) bekezdésében a „tanulási képességet vizsgáló és rehabilitációs bizottság” szövegrész helyébe a „tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság” szövegrész,

40. 113/D. §-a (7) bekezdésének db) alpontjában „a megyei, fővárosi munkaügyi központ vezetője” szövegrész helyébe „az állami foglalkoztatási szerv” szövegrész,

41. 113/G. §-a (3) bekezdésének b) pontjában az „a megyei, fővárosi munkaügyi központ” szövegrész helyébe az „az állami foglalkoztatási szerv” szövegrész,

42. 118. §-ának (2) bekezdésében az „ingatlan fekvése szerint illetékes földhivatalt” szövegrész helyébe az „ingatlanügyi hatóságot”, „A földhivatal” szövegrész helyébe az „Az ingatlanügyi hatóság” szövegrész,

43. 127/A. §-ának (3) bekezdésében a „Magyar Államkincstárnak az egyházi kiegészítő támogatást folyósító területi, illetve regionális igazgatósága (a továbbiakban: Igazgatóság)” szövegrész helyébe a „kincstár” szövegrész,

44. 127/A. §-ának (4) bekezdésében a „helyi önkormányzat, illetve a társulás székhelye szerint illetékes Igazgatóságnak” szövegrész helyébe a „kincstárnak” szövegrész

lép.

(6) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Gyvt.

1. 26. §-ának (6) bekezdésében a „Kincstári Vagyoni Igazgatóság” szövegrész helyébe a „kincstári vagyon kezeléséért felelős szerv” szövegrész,

2. 59. §-ának (1) bekezdésében a „legfeljebb 40” szövegrész helyébe a „legfeljebb 48” szövegrész,

3. 62. §-ának (2) bekezdésében „az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium” szövegrész helyébe „a központi hatóság” szövegrész,

4. 62. §-a (3) bekezdésének b) pontjában, 141. §-ának (4) bekezdésében „az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium” szövegrész helyébe „a központi hatóság” szövegrész,

5. 72. §-a (1) bekezdésének b) pontjában „az illetékes gyámhivatalt, illetve külföldi állampolgárságú gyermek esetében - ide nem értve a 4. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti személyt - Budapest Főváros V. Kerület Gyámhivatalát” szövegrész helyébe „a gyámhivatalt, illetve külföldi állampolgárságú gyermek esetében - ide nem értve a 4. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti személyt - a Kormány által kijelölt gyámhivatalt” szövegrész,

6. 73. §-ának (1) bekezdésében „Az illetékes gyámhivatal” szövegrész helyébe „A gyámhivatal” szövegrész,

7. 73. §-a (3) bekezdésének bevezető mondatában, 73. §-ának (4) bekezdésében, 140. §-a (2) bekezdésének első mondatában a „Budapest Főváros V. Kerület Gyámhivatala” szövegrész helyébe a „Kormány által kijelölt gyámhivatal” szövegrész,

8. 77. §-ának (5) bekezdésében „a gyermek lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti települési önkormányzat jegyzője” szövegrész helyébe „a települési önkormányzat jegyzője” szövegrész,

9. 80. §-ának (6) bekezdésében „a gyermek lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője” szövegrész helyébe „a települési önkormányzat jegyzője” szövegrész,

10. 81/A. §-a (2) bekezdésének második mondatában, 93. §-ának (8) bekezdésében „az illetékes gyámhivatalt” szövegrész helyébe „a gyámhivatalt” szövegrész,

11. 82. §-a (6) bekezdésének második mondatában „az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter” szövegrész helyébe „a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter)” szövegrész,

12. 82. §-ának (8) bekezdésében a „megyei, fővárosi gyámhivatalnak, illetve az egészségügyi, szociális és családügyi miniszternek” szövegrész helyébe a „gyámhivatalnak, illetve a miniszternek” szövegrész,

13. 84. §-a (2) bekezdésének második mondatában „A Szociális és Családügyi Minisztérium” szövegrész helyébe „A miniszter által vezetett minisztérium (a továbbiakban: minisztérium)” szövegrész,

14. 84. §-ának (5) bekezdésében a „legfeljebb negyven” szövegrész helyébe a „legfeljebb negyvennyolc” szövegrész,

15. 93. §-ának (7) bekezdésében „a megyei, fővárosi munkaügyi központtal” szövegrész helyébe „az állami foglalkoztatási szervvel” szövegrész,

16. 94. §-ának (2) bekezdésében a „gyermekjóléti szolgáltatást a gyermekek napközbeni ellátását” szövegrész helyébe a „gyermekjóléti szolgáltatást, a gyermekek napközbeni ellátását” szövegrész,

17. 96. §-a (6) bekezdésének második mondatában a „megyei gyámhivatalnak” szövegrész helyébe a „gyámhivatalnak” szövegrész,

18. 96. §-a (6) bekezdésének harmadik és negyedik mondatában, 102. §-a (4) bekezdésének bevezető mondatában és második mondatában, 102. §-ának (6) bekezdésében, 104. §-a (1) bekezdésének i) pontjában, 104. §-ának (4) bekezdésében, 140. §-ának (3) és (4) bekezdésében a „megyei gyámhivatal” szövegrész helyébe a „gyámhivatal” szövegrész,

19. 96. §-ának (7) bekezdésében a „megyei gyámhivatalnál” szövegrész helyébe a „gyámhivatalnál” szövegrész,

20. 96. §-ának (8) bekezdésében, 101. §-ának (3) és (4) bekezdésében „A szociális és családügyi miniszter” szövegrész helyébe „A miniszter” szövegrész,

21. 101. §-át megelőző címben, 101. §-ának (1), (2) és (5) bekezdésében „A népjóléti miniszter” szövegrész helyébei „A miniszter” szövegrész,

22. 101. §-ának (5) bekezdésében „az igazságügyminiszterrel” szövegrész helyébe „a büntetés-végrehajtásért felelős miniszterrel” szövegrész,

23. 102. §-ának (2) bekezdésében a „fővárosi, megyei gyámhivatal” szövegrész helyébe a „gyámhivatal” szövegrész,

24. 102. §-ának (3) bekezdésében, 102. §-a (5) bekezdésének bevezető mondatában, a „Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet” szövegrész helyébe a „miniszter által kijelölt szerv” szövegrész,

25. 103/A. §-a (4) bekezdésének első mondatában „a Szociális és Családügyi Minisztérium” szövegrész helyébe „a minisztérium” szövegrész,

26. 103/A. § (4) bekezdésének második mondatában a „Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézethez” szövegrész helyébe a „miniszter által kijelölt szervhez” szövegrész,

27. 103/A. §-a (4) bekezdésének harmadik mondatában „Az Intézet” szövegrész helyébe „A miniszter által kijelölt szerv” szövegrész,

28. 104. §-át követően, az „Ötödik Rész” címében a „szervezete és feladata” szövegrész helyébe a „szervezete és egyes eljárási szabályai” szövegrész,

29. 105. §-ának (3) bekezdésében, 134. §-ának (6) bekezdésében a „népjóléti miniszter” szövegrész helyébe a „miniszter” szövegrész,

30. 129. §-ának (1) bekezdésében „Az eljáró szerv” szövegrész helyébe „A települési önkormányzat képviselő-testülete, jegyzője és a gyámhivatal (a továbbiakban együtt: eljáró szerv)” szövegrész,

31. 131. §-ának (5) bekezdésében az „állami adóhatóság illetékes igazgatósága” szövegrész helyébe az „állami adóhatóság” szövegrész,

32. 135. §-ának (5) bekezdésében a „gyámhivatal” szövegrész helyébe a „gyámhivatal és a központi hatóság” szövegrész,

33. 137. §-ának (2) bekezdésében „Az Országos Család- és Gyermekvédelmi Intézet” szövegrész helyébe „A miniszter által kijelölt szerv” szövegrész,

34. 137. §-ának (3) bekezdésében a „Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet” szövegrész helyébe a „Kormány által kijelölt szerv” szövegrész,

35. 138. §-ának (4) bekezdésében a „városi önkormányzat, fővárosban a kerületi önkormányzat jegyzője” szövegrész helyébe a „települési önkormányzat jegyzője” szövegrész,

36. 140. §-a (1) bekezdésének bevezető mondatában a „városi gyámhivatal” szövegrész helyébe a „gyámhivatal” szövegrész,

37. 140. §-a (2) bekezdésének első mondatában „a Szociális és Családügyi Minisztériumot” szövegrész helyébe „a minisztert” szövegrész,

38. 141. §-ának (3) bekezdésében a „megyei gyámhivatalt” szövegrész helyébe a „gyámhivatalt” szövegrész,

39. 142. §-ának (2) bekezdésében „A 138-141. §-ok rendelkezései” szövegrész helyébe „Az adatkezelésre és a nyilvántartások vezetésére vonatkozó rendelkezések” szövegrész

lép.

(7) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Cst.

a) 22. §-ában és 43. §-ának (5) bekezdésében a „Magyar Államkincstár elnöke” szövegrész helyébe a „kincstár vezetője” szövegrész,

b) 35. §-a (1) bekezdésének a) pontjában a „Magyar Államkincstárnak az igénylő lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes megyei Területi Igazgatósága - a fővárosban és Pest megyében a Budapesti és Pest Megyei Regionális Igazgatóság - és kirendeltségei (a továbbiakban együtt: Igazgatóság)” szövegrész helyébe a „kincstár” szövegrész,

c) 35. §-a (1) bekezdésének b) pontjában „az Igazgatóság” szövegrész helyébe „a kincstár” szövegrész,

d) 35. § (1) bekezdése c) pontjának ca) alpontjában „az igénylő lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes Igazgatóság” szövegrész helyébe „a kincstár” szövegrész,

e) 35. § (1) bekezdése c) pontjának cb) alpontjában a „Magyar Államkincstár Budapesti és Pest Megyei Regionális Igazgatósága (a továbbiakban: Regionális Igazgatóság)” szövegrész helyébe a „kincstár” szövegrész,

f) 35. §-ának (2) bekezdésében „az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott Igazgatóság” szövegrész helyébe „a kincstár” szövegrész,

g) 43. §-ának (1) bekezdésében „az igényelbíráló, illetőleg az egyéb szerv székhelye szerint illetékes Igazgatóság” szövegrész helyébe „a kincstár” szövegrész,

h) 43. §-ának (4) bekezdésében a „határozatot hozó, illetőleg a fizetési meghagyást kibocsátó Igazgatóság” szövegrész helyébe a „kincstár” szövegrész,

i) 45. §-ának (1) bekezdésében a „Magyar Államkincstár elnökét” szövegrész helyébe a „kincstár vezetőjét” szövegrész,

j) 48. §-ában az „Országos Egészségbiztosítási Pénztártól, illetve a megyei (fővárosi) egészségbiztosítási pénztártól” szövegrész helyébe az „Egészségbiztosítási Alap kezeléséért felelős szervtől, illetve az egészségbiztosítási szervtől” szövegrész,

k) 49. §-ának (1) és (2) bekezdésében a „Magyar Államkincstár” szövegrész helyébe a „kincstár” szövegrész,

l) 51. §-a b) pontjának bevezető mondatában „az ifjúsági, családügyi és esélyegyenlőségi miniszter” szövegrész helyébe „a szociál- és családpolitikáért felelős miniszter” szövegrész,

m) 51. §-a b) pontjának ba) alpontjában az „egészségügyi miniszterrel” szövegrész helyébe az „egészségügyért felelős miniszterrel” szövegrész

lép.

40. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Országgyűlés a 2005. évi LXXX. törvénnyel kihirdetett, a gyermekeknek a nemzetközi örökbefogadások terén való védelméről és az ilyen ügyekben történő együttműködésről szóló, Hágában, 1993. május 29. napján kelt Egyezmény (a továbbiakban: Hágai Egyezmény) 2. Cikke 1. bekezdésének hivatalos magyar nyelvű fordítását az alábbiak szerint állapítja meg:

„1. Az Egyezményt akkor kell alkalmazni, ha a valamely Szerződő Államban (a továbbiakban: származási állam) szokásos tartózkodási hellyel rendelkező gyermeket egy másik Szerződő Államba (a továbbiakban: fogadó állam) átvitték, átviszik, vagy át fogják vinni, akár a származási államban történő, a fogadó államban szokásos tartózkodási hellyel rendelkező házaspárok vagy személy által való örökbefogadás után, akár a fogadó államban vagy a származási államban történő örökbefogadás céljából.”

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Országgyűlés a 2005. évi LXXX. törvénnyel kihirdetett Hágai Egyezmény 14. Cikkének hivatalos magyar nyelvű fordítását az alábbiak szerint állapítja meg:

14. Cikk Az egyik Szerződő Államban szokásos tartózkodási hellyel rendelkező személyeknek, akik egy másik Szerződő Államban szokásos tartózkodási hellyel rendelkező gyermeket kívánnak örökbe fogadni, azon állam Központi Hatóságához kell kérelmüket benyújtaniuk, amelyben szokásos tartózkodási helyük található.”

(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Országgyűlés a 2005. évi LXXX. törvénnyel kihirdetett Hágai Egyezmény 22. Cikke 4. bekezdésének hivatalos magyar nyelvű fordítását az alábbiak szerint állapítja meg:

„4. Bármely Szerződő Állam bejelentheti az Egyezmény letéteményesének, hogy a területén szokásos tartózkodási hellyel rendelkező gyermekek örökbefogadására kizárólag akkor kerülhet sor, ha a Központi Hatóságok funkcióit az 1. bekezdés szerint gyakorolják.”

(4) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Országgyűlés a 2005. évi LXXX. törvénnyel kihirdetett Hágai Egyezmény 28. Cikkének hivatalos magyar nyelvű fordítását az alábbiak szerint állapítja meg:

28. Cikk Az Egyezmény nem érinti a származási állam olyan jogszabályát, amely megköveteli, hogy a gyermek örökbefogadására abban az államban kerüljön sor, ahol szokásos tartózkodási hellyel rendelkezik, vagy amely megtiltja, hogy a gyermeket az örökbefogadást megelőzően a fogadó államban elhelyezzék, vagy oda átvigyék.”

(5) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Országgyűlés a 2005. évi LXXX. törvénnyel kihirdetett Hágai Egyezmény 36. Cikke a) pontjának hivatalos magyar nyelvű fordítását az alábbiak szerint állapítja meg:

[Azon államok vonatkozásában, amelyekben a különböző területi egységekben két vagy több jogrendszer irányadó az örökbefogadásra,]

a) az államban való szokásos tartózkodási helyre való bármely utalást úgy kell megfogalmazni, hogy az az állam megfelelő területi egységére vonatkozzon;”

41. § Ez a törvény a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló, 1971. június 14-i 1408/71/EGK tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.



A complex.hu oldal teljes egészében szerzői jogvédelem alatt áll. - Copyright Wolters Kluwer Kft. 2016. Minden jog fenntartva!