Időállapot: közlönyállapot (2007.VII.2.)

2007. évi LXXXIV. törvény

a rehabilitációs járadékról * 

Az Országgyűlés az egészségkárosodást szenvedett személyek megmaradt, fejleszthető képességeire épülő rehabilitációjának, társadalmi reintegrációjának elősegítésére, továbbá a rehabilitáció időtartamára a jövedelemarányos keresetpótlás érdekében a következő törvényt alkotja:

Alapfogalmak

1. § E törvény alkalmazásában:

a) egészségkárosodás: az egész szervezetre vonatkoztatott, a szervezet felépítésében, funkcióiban betegség, sérülés vagy veleszületett rendellenesség következtében kialakult kedvezőtlen változás;

b) kereső tevékenység: a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 58. §-a (5) bekezdésének e) pontja szerinti tevékenység;

c) kereset, jövedelem: az a járulékalapot képező jövedelem, illetve az a járulékalap, amely után a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) alapján – a járulékfizetési felső határ figyelmen kívül hagyásával – nyugdíjjárulék fizetési kötelezettség áll fenn, ideértve az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény szerinti azon ekhoalapot is, amely után a magányszemély 15 százalékos ekhot fizet;

d) rehabilitáció: külön jogszabályban meghatározott orvosi, foglalkoztatási, szociális, képzési és egyéb tevékenységek komplex rendszere, amelynek célja az egészségkárosodást szenvedett személy szakmai munkaképességének biztosítása;

e) szakmai munkaképesség: a jelenlegi vagy az egészségkárosodást megelőző munkakörben, illetve a képzettségnek megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra való alkalmasság;

f) megfelelő munkahely: az Flt. 25. §-ának (2)–(3) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelő munkahely azzal, hogy álláskereső alatt a rehabilitációs járadékban részesülő személyt, álláskeresési járadék alatt a rehabilitációs járadékot kell érteni.

A törvény hatálya

2. § (1) E törvény hatálya kiterjed

a) arra a személyre, aki rehabilitációs járadékot e törvény rendelkezései alapján igényel,

b) a rehabilitációs járadékra jogosult Tbj. 4. §-ának a) pontja szerinti foglalkoztatójára (a továbbiakban: foglalkoztató),

c) a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szervre és a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervre,

d) a rehabilitációs szakértői szervre,

e) az állami foglalkoztatási szervre, és

f) az állami adóhatóságra.

(2) E törvény hatálya a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 1. §-ában meghatározott személyre akkor terjed ki, ha az érintett személy az ellátás igénylésének időpontjában a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik.

(3) E törvény rendelkezéseit a szociális biztonsági rendszerek koordinációjáról szóló közösségi rendeletek hatálya alá tartozó személyre és ellátásra a közösségi rendeletek, a szociális biztonsági tárgyú nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó személyre az egyezmény szabályai szerint kell alkalmazni.

A rehabilitációs járadékra való jogosultság

3. § (1) Rehabilitációs járadékra az jogosult, aki

a) 50–79 százalékos egészségkárosodást szenvedett, és ezzel összefüggésben a jelenlegi vagy az egészségkárosodását megelőző munkakörében, illetve a képzettségének megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas, és

aa) kereső tevékenységet nem folytat, vagy

ab) a keresete, jövedelme legalább 30 százalékkal alacsonyabb az egészségkárosodást megelőző négy naptári hónapra vonatkozó keresete jövedelme havi átlagánál, továbbá

b) rehabilitálható, és

c) az életkora szerint szükséges szolgálati időt megszerezte.

(2) A jogosultsághoz szükséges szolgálati időre, megállapítására és igazolására a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvénynek (a továbbiakban: Tny.) a rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati időre vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a jogosultsághoz szükséges szolgálati időbe be kell számítani a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj időtartamát is.

(3) Rehabilitációs járadékra nem jogosult az, aki

a) öregségi nyugdíjban, előrehozott öregségi nyugdíjban, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjban, korkedvezményes nyugdíjban, rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban, öregségi járadékban, munkaképtelenségi járadékban, özvegyi járadékban, növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadékban, korbetöltés címén járó özvegyi nyugdíjban, rokkantság címén járó özvegyi nyugdíjban,

b) bányásznyugdíjban, korengedményes nyugdíjban, egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíjában, szolgálati nyugdíjban, polgármester öregségi nyugdíjában vagy közszolgálati járadékában,

c) terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, táppénzben, baleseti táppénzben,

d) az Flt. alapján folyósított pénzbeli ellátásban,

e) átmeneti járadékban, rendszeres szociális járadékban, bányász dolgozók egészségkárosodási járadékában, rokkantsági járadékban,

f) a hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásaiban, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlékban részesül.

A rehabilitációs járadék összege

4. § (1) A rehabilitációs járadék összege – a magánnyugdíj-pénztári tagságtól függetlenül – megegyezik a rokkantsági nyugdíj (III. rokkantsági csoport) összegének 120%-ával. A rehabilitációs járadék legkisebb összege megegyezik a rokkantsági nyugdíj legkisebb összegének (III. rokkantsági csoport) 120%-ával.

(2) A rehabilitációs járadéknak az (1) bekezdés szerint megállapított összegét 50%-kal csökkenteni kell, ha kereső tevékenység folytatása esetén a rehabilitációs járadékban részesülő 3 egymást követő hónapra vonatkozó – a személyi jövedelemadóval és a Tny. 13. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerinti járulékokkal csökkentett – keresetének, jövedelmének havi átlaga meghaladja a rokkantsági nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegének 90 százalékát, illetve annak a megállapítást követően a rendszeres nyugdíjemelés(ek) mértékével növelt összegét, de legalább a mindenkori kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összegét.

(3) A rehabilitációs járadék összegének meghatározása során a Tny.-nek a rokkantsági nyugdíj összegének meghatározására vonatkozó rendelkezéseit [Tny. 28. §, 29. § (2)–(4) és (6) bekezdése] kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a 4. § (2) bekezdése szerint a jogosultsághoz szükséges szolgálati időbe beszámított rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj időtartamát figyelmen kívül kell hagyni.

(4) A rehabilitációs járadékot évente emelni kell, az évenkénti emelésre a Tny. rendelkezéseit (Tny. 62–63. §-ok) kell megfelelően alkalmazni. A rehabilitációs járadék évenkénti rendszeres emeléséről a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek nem kell határozatot hoznia.

Eljárási szabályok

5. § (1) A rehabilitációs járadékra való jogosultság, a járadékban részesülőt érintő jog és kötelezettség megállapítására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni. A rehabilitációs járadék iránti igény érvényesítésére, a jogorvoslatra, a jogalap nélkül felvett ellátás visszafizetésére és megtérítésére, valamint a járadékból történő levonásra – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – a Tny. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(2) A rehabilitációs járadékot a rehabilitációs járadék, illetve a rokkantsági nyugdíj igénylésére rendszeresített nyomtatványon (a továbbiakban: igénybejelentő lap) írásban, valamint – a Tny. 3. §-ának (4) bekezdése szerint – elektronikus úton lehet igényelni.

(3) A rehabilitációs járadékra való jogosultság elbírálásához az igénylő köteles a keresetéről, jövedelméről nyilatkozni, azt igazolni. A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv megkeresésére – ellenőrzés céljából – az állami adóhatóság 15 napon belül közli a 3. § (1) bekezdésének ab) alpontjában meghatározott időtartamra vonatkozóan az igénylő keresetére, jövedelmére vonatkozó adatokat.

(4) A rehabilitációs járadékkal kapcsolatos eljárás költség- és illetékmentes.

(5) A bíróság a rehabilitációs járadékkal kapcsolatosan hozott érdemi határozat felülvizsgálata során a határozatot megváltoztathatja.

6. § (1) A rehabilitációs járadék iránti igény elbírálásához a rehabilitációs szakértői szerv a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv megkeresésére a megkereséstől számított 60 napon belül a külön jogszabályban meghatározottak szerinti komplex minősítést végez, és szakvéleményt ad

a) az egészségkárosodás mértékéről,

b) a szakmai munkaképességről,

c) a rehabilitálhatóságról, a rehabilitáció lehetséges irányáról, valamint a rehabilitációs szükségletekről, továbbá a rehabilitációhoz szükséges időtartamról.

(2) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv eljárása során a rehabilitációs szakértői szerv szakvéleményéhez kötve van.

(3) A rehabilitációs szakértői szerv szakvéleményének megérkezéséig a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv az eljárását felfüggeszti.

(4) Az elutasító határozat, illetve a megszüntető végzés jogerőre emelkedését követő 12 hónapon belül előterjesztett újabb igénybejelentést csak akkor kell elbírálni, ha azt a rehabilitációs szakértői szerv szakvéleményében foglaltak alapján a 3. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti jogosultsági feltétel fennállásának hiánya miatt utasították el, és a rendelkezésre álló egészségügyi dokumentáció alapján megállapítható, hogy az igénylő egészségi állapotában az elutasítást követően tartós rosszabbodás következett be. Az elutasításról a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv határozatot hoz.

Együttműködési kötelezettség, a rehabilitációs megállapodás

7. § (1) A rehabilitációs járadékra jogosult a rehabilitáció sikeres megvalósulása érdekében az állami foglalkoztatási szervvel történő együttműködésre köteles, amelynek keretében

a) az állami foglalkoztatási szervvel írásbeli rehabilitációs megállapodást köt, továbbá

b) teljesíti a rehabilitációs megállapodás mellékleteként meghatározott rehabilitációs tervben foglaltakat.

(2) A rehabilitációs megállapodás tartalmazza:

a) a rehabilitációs járadékban részesülő nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy

aa) vállalja az együttműködési kötelezettség teljesítését, valamint

ab) elfogadja a számára felajánlott megfelelő munkahelyet, valamint térítési kötelezettséggel nem járó képzési lehetőséget; továbbá

b) a rehabilitációs járadékban részesülő önálló munkahelykeresésének formáit;

c) az állami foglalkoztatási szerv által a rehabilitációs járadékban részesülőnek nyújtandó, külön jogszabályban meghatározott rehabilitációs szolgáltatásokat; valamint

d) a rehabilitációs járadékban részesülőnek az állami foglalkoztatási szervnél történő jelentkezései gyakoriságát, a kapcsolattartás módját.

(3) A rehabilitációs járadék megállapítása esetén a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv határozatában felhívja a járadékban részesülőt az együttműködési kötelezettség teljesítésére, egyben tájékoztatja az együttműködési kötelezettség megszegésének jogkövetkezményeiről. A rehabilitációs járadékban részesülő – a határozat és az alapjául szolgáló szakvélemény bemutatásával – a határozat kézbesítésétől számított 10 munkanapon belül megkeresi az állami foglalkoztatási szervet a rehabilitációs megállapodás megkötése érdekében.

(4) A rehabilitációs járadék megállapítása esetén a megállapító nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a határozat meghozataláról és annak jogerőre emelkedéséről haladéktalanul értesíti az állami foglalkoztatási szervet. Az állami foglalkoztatási szerv legkésőbb a jogerőre emelkedésről szóló értesítést követő 30 napon belül elkészíti és a rehabilitációs járadékra jogosulttal ismerteti a rehabilitációs megállapodásra tett javaslatát.

(5) A rehabilitációs megállapodás megkötése során figyelemmel kell lenni a rehabilitációs szükségletekre, valamint az adott térség munkaerő-piaci feltételeire is.

(6) Amennyiben a rehabilitációs járadékban részesülő kereső tevékenységet folytat, akkor rehabilitációját elsősorban ennek keretében kell megkísérelni. Ennek érdekében az állami foglalkoztatási szerv megkeresi a foglalkoztatót. A foglalkoztató a megkeresést követő 10 munkanapon belül köteles konzultációt folytatni a rehabilitációs intézkedések lehetőségéről. Ha a foglalkoztató a szükséges rehabilitációs intézkedéseket vállalja, akkor a rehabilitációs megállapodást ennek alapulvételével kell megkötni.

(7) A rehabilitációs megállapodás megkötését követően az állami foglalkoztatási szerv 3 munkanapon belül értesíti a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervet.

(8) Amennyiben a rehabilitációs megállapodás az állami foglalkoztatási szervnek a (4) bekezdésben foglaltak szerinti javaslattételét követő 30 napon belül nem kerül megkötésre, az állami foglalkoztatási szerv kezdeményezi a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv felé a járadéknak a 13. § (1) bekezdésének g) pontjában meghatározottak alapján történő megszüntetését.

(9) A (3) és (8) bekezdésben meghatározott határidők elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjeszthető. Ebben az esetben a Ket. igazolási kérelemre vonatkozó rendelkezéseit (66–67. §) kell megfelelően alkalmazni.

8. § (1) A rehabilitációs járadékban részesülő 10 munkanapon belül köteles értesíteni az állami foglalkoztatási szervet, ha

a) az egészségi állapotában tartós rosszabbodás következett be, illetve

b) kereső tevékenységet folytat, vagy keresete, jövedelme megváltozott, illetve

c) a rehabilitációs megállapodás alapjául szolgáló körülményeiben egyéb lényeges változás következett be.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a rehabilitációs járadékban részesülő a bejelentéssel egyidejűleg igazolja keresetének, jövedelmének összegét.

Az ellátás időtartama

9. § (1) A rehabilitációs járadék a jogosultsági feltételek bekövetkezésének napjától, de legkorábban az igénybejelentés napjától állapítható meg.

(2) Amennyiben az igénylő az (1) bekezdésben meghatározott napon terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, táppénzben, baleseti táppénzben részesül, a rehabilitációs járadék az ellátás megszüntetésének napjától állapítható meg.

10. § (1) A rehabilitációs járadék a rehabilitációhoz szükséges időtartamra, de legfeljebb 3 évre állapítható meg.

(2) Amennyiben az ellátás 3 évnél rövidebb időtartama eltelt, de a rehabilitáció még nem fejeződött be, a rehabilitáció sikeres megvalósulásának érdekében az időtartam legfeljebb egy alkalommal meghosszabbítható, de a teljes időtartam ebben az esetben sem haladhatja meg a 3 évet.

(3) Az ellátásra jogosultság a megszüntetés utáni 24 hónapon belül feléled, ha az egyéb jogosultsági feltételek fennállnak, kizáró feltétel nem áll fenn, és

a) a 13. § (1) bekezdésének e) pontja szerinti, a kereseti korlátra vonatkozó megszüntetési ok bekövetkezett, de az érintett személy kereső tevékenysége megszűnt, illetve

b) a 13. § (1) bekezdésének f) pontja szerinti, az egészségi állapotban történő, a rehabilitációt lehetetlenné tevő tartós rosszabbodás bekövetkezett, de az érintett személy egészségi állapotában a rehabilitációt ismét lehetővé tevő javulás következett be.

(4) Az ellátásra jogosultság nem éled fel, ha a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott feltétel

a) a munkavállaló rendes felmondása, a köztisztviselő, a közalkalmazott, valamint a fegyveres erők, a fegyveres testületek és rendészeti szervek hivatásos állományú tagjának lemondása, továbbá

b) a munkaadó rendkívüli felmondása, a közszolgálati jogviszony hivatalvesztéssel, a közalkalmazotti jogviszony elbocsátással, valamint a hivatásos és szerződéses állományú jogviszonynak a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 53. §-a e)–f) pontjában, 56. §-a (2) bekezdésének b) pontjában, valamint a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény 56. §-ának e)–f) pontjában, illetve 59. §-a (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott ok

miatt következett be.

(5) A (3) bekezdés b) pontja szerinti feltétel bekövetkezése a rehabilitációs szakértői szerv szakvéleménye alapján állapítható meg.

(6) Az ellátás teljes időtartama feléledés esetén sem haladhatja meg a 3 évet. A jogosultat a rehabilitációs járadék megszüntetését követő emelések, kiegészítések is megilletik.

(7) A rehabilitációs járadék igénybejelentésre a megszűnést, megszüntetést követően ismételten megállapítható abban az esetben, ha a jogosultsági feltételek fennállnak, kizáró feltétel nem áll fenn, és a rehabilitációs szakértői szerv szakvéleménye alapján az igénylőnek az egészségi állapotában a rehabilitálhatóságot is befolyásoló lényeges változás következett be.

(8) Az ellátás meghosszabbítása, feléledése, illetve ismételt megállapítása esetén a rehabilitációs járadék megállapítására vonatkozó eljárási szabályokat és az együttműködési kötelezettségre vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.

11. § (1) A rehabilitációs járadék folyósítására a nyugellátások és a baleseti nyugellátások folyósítására vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni (Tny. 79. §).

(2) A rehabilitációs járadék folyósítását 3 hónap időtartamra szüneteltetni kell, amennyiben a rehabilitációs járadékban részesülő foglalkoztatására a foglalkoztatására irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában került sor.

Felülvizsgálat

12. § (1) A rehabilitációs járadékban részesülő egészségi állapotában történt tartós rosszabbodás esetén az állami foglalkoztatási szerv a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél felülvizsgálatot kezdeményez.

(2) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv vezetője a rehabilitációs járadékban részesülőt – a jogkövetkezményekről való tájékoztatás mellett – felülvizsgálat céljából történő személyes megjelenésre kötelezheti akkor, ha olyan tény vagy körülmény jut a tudomására, amely valószínűsíti, hogy a korábban megállapított egészségkárosodás a megállapítás időpontjában nem állt fenn vagy az a megállapítottnál kisebb mértékű volt.

(3) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a felülvizsgálat során megkeresi a rehabilitációs szakértői szervet a 6. §-ban foglalt minősítés elvégzése céljából.

Az ellátás megszűnése, megszüntetése

13. § (1) Az ellátás megszűnik, illetve azt meg kell szüntetni, ha

a) a rehabilitációs járadékban részesülő meghalt,

b) a rehabilitációs járadékban részesülő az ellátás megszüntetését kérte,

c) az ellátás időtartama eltelt,

d) a rehabilitációs járadékban részesülő három naptári hónapot meghaladóan, egybefüggően külföldön tartózkodik,

e) kereső tevékenység folytatása esetén a rehabilitációs járadékban részesülő 6 egymást követő hónapra vonatkozó – a személyi jövedelemadóval és a Tny. 13. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerinti járulékokkal csökkentett – keresetének, jövedelmének havi átlaga meghaladja a rokkantsági nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegének 90 százalékát, illetve annak a megállapítást követően a rendszeres nyugdíjemelés(ek) mértékével növelt összegét, de legalább a mindenkori kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összegét,

f) a rehabilitációs járadékban részesülő egészségi állapotában olyan tartós rosszabbodás következett be, amely a rehabilitációt lehetetlenné teszi,

g) a rehabilitációs járadékban részesülő az együttműködési kötelezettségét, illetve a rehabilitációs megállapodásban foglalt kötelezettségeit neki felróható okból nem teljesíti, vagy

h) a rehabilitációs járadékban részesülő foglalkoztatására ismételten a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában került sor.

(2) Az állami foglalkoztatási szerv az (1) bekezdés a) és d)–g) pontjaiban meghatározott feltételek bekövetkezése esetén 5 napon belül értesíti a rehabilitációs járadékot megállapító nyugdíjbiztosítási igazgatási szervet.

(3) A 4. § (2) bekezdésében meghatározottak, valamint az (1) bekezdés e) pontjában foglalt megszüntetési ok fennállásának vizsgálata céljából az állami adóhatóság az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 31. §-ának (2) bekezdése szerinti bevallás alapján a rehabilitációs járadékban részesülő keresetére, jövedelmére vonatkozó adatokat havonta, a bevallásra előírt határidőt követő hónap utolsó napjáig továbbítja a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervhez. Az így továbbított adatok törléséről a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a továbbítást követő hetedik hónap utolsó napjáig gondoskodik.

(4) A munkaügyi hatóság, illetve a bányafelügyelet a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény szerinti munkaügyi ellenőrzés keretében a 11. § (2) bekezdése, valamint az (1) bekezdés h) pontja szerinti jogsértést megállapító jogerős és végrehajtható határozat egy példányának megküldésével értesíti a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervet, amennyiben tudomására jut, hogy a jogsértésre rehabilitációs járadékban részesülő személy foglalkoztatásával összefüggésben került sor.

(5) A rehabilitációs járadéknak az (1) bekezdés a) és c) pontja szerinti megszűnéséről nem kell határozatot hozni. A rehabilitációs járadékot az (1) bekezdés b), d) és g)–h) pontjaiban meghatározott esetben a megszüntetési ok megállapítását követő hónap első napjától kell megszüntetni.

(6) Az (1) bekezdés e)–f) pontjaiban meghatározott megszüntetési ok bekövetkezése esetén a rehabilitációs járadékot a megszüntetési ok megállapítását követő második hónap első napjától kell megszüntetni.

Adatkezelés

14. § Az e törvény szerinti eljárás során a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv adatkezelésére, a nyilvántartás vezetésére a Tbj. társadalombiztosítási nyilvántartásokra és a Tny. nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

15. § A rehabilitációs szakértői szerv a 6. § szerinti komplex minősítés elvégzése céljából

a) a rehabilitációs járadékban részesülő családi és utónevére, születési családi és utónevére, születésének helyére, idejére, anyja születési családi és utónevére (természetes személyazonosító adatok),

b) a rehabilitációs járadékban részesülő állampolgárságára, illetőleg bevándorolt, letelepedett, menekült vagy hontalan jogállására,

c) a rehabilitációs járadékban részesülő belföldi lakó-, illetőleg tartózkodási helyére,

d) a jogosultsági feltételekre,

e) a rehabilitációs járadékban részesülő egészségi állapotára és az azokban bekövetkezett változásokra,

f) a rehabilitációs járadékban részesülő iskolai végzettségére és szakképzettségére,

g) a rehabilitációs járadékban részesülő foglalkoztatására,

h) az ellátás megállapítására és megszüntetésére,

i) az ellátás kezdő és befejező időpontjára,

j) a rehabilitációs járadékban részesülő társadalombiztosítási azonosító jelére (TAJ-szám) vonatkozó adatokat kezelheti.

16. § (1) Az állami foglalkoztatási szerv a rehabilitációval összefüggő tevékenysége érdekében a 15. §-ban meghatározott, valamint a rehabilitációs járadékban részesülő keresetére jövedelemére vonatkozó adatokat kezelheti.

(2) A bíróság, az ügyészség, a bűnüldözés és a büntetés-végrehajtás szervei, a katonai igazgatási szerv, a nemzetbiztonsági szolgálatok, az adóhatóság, a munkaügyi hatóság, a bányafelügyelet, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv, a rehabilitációs szakértői szerv, a szociális hatáskört gyakorló szerv, a gyermekvédelmi és gyámügyi feladatokat ellátó szerv, az egészségbiztosítási szerv, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény feladatai ellátása érdekében a 14. §, a 15. § a)–d) és f)–i) pontjai szerinti, valamint az (1) bekezdésben meghatározott keresetre, jövedelemre vonatkozó adatok – törvényben meghatározott célból és feltételek teljesülése esetén történő – igénylésére jogosult. A 15. § j) pontja szerinti adatok továbbítására a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) Az e törvény felhatalmazása alapján kezelt adatok statisztikai célra felhasználhatók, és statisztikai célú felhasználásra – személyazonosításra alkalmatlan módon – átadhatók.

(4) Az egészségügyi adatok kezelésére és az adatok védelmére egyebekben az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény rendelkezései az irányadók.

Módosuló jogszabályok

17. § (1) A Tbj. 4. §-ának a) pontja a következő 11. alponttal egészül ki:

[E törvény alkalmazásában: Foglalkoztató:]

„11. a rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény szerinti rehabilitációs járadékot folyósító szerv.”

(2) A Tbj. 14. §-ának (3) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

[A nyugdíjbiztosítási ellátások:]

c) rehabilitációs járadék.”

(3) A Tbj. 16. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Egészségügyi szolgáltatásra jogosult – az e törvény szerint biztosított, illetőleg a 13. § szerint egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyeken túl – az, aki]

b) a 14. § (3) bekezdése alapján saját jogán nyugdíjban, hozzátartozói nyugellátásban, rehabilitációs járadékban,”

[részesül.]

(4) A Tbj. 26. §-a (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„A gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban, munka-rehabilitációs díjban, rehabilitációs járadékban részesülő személy a díj, segély, támogatás, járadék összege után nyugdíjjárulékot (tagdíjat) fizet.”

(5) A Tbj. 26. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A gyermekgondozási segély, gyermekgondozási díj, gyermeknevelési támogatás, a munka-rehabilitáció keretében folyósított munka-rehabilitációs díj, rehabilitációs járadék után a foglalkoztatót [4. § a) pont 5. és 10–11. alpont] terhelő nyugdíjbiztosítási járulékot a központi költségvetés fizeti.”

(6) A Tbj. 42. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az igazgatási szervek a nyilvántartási rendszerben az alábbi személyes adatokat tarthatják nyilván és kezelhetik:]

e) a rokkantság fokára, az egészségkárosodás mértékére, a rehabilitálhatóságra, az egészségi állapotra, továbbá az élettársra, az eltartott hozzátartozói minőségre vonatkozó olyan adatok, amelyek a társadalombiztosítási ellátás megállapításához szükségesek,”

(7) A Tbj. 43. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A 42. § (1) bekezdés alapján nyilvántartásba vett adatokból]

b) az állami adóhatóság, az önkormányzati adóhatóság az adókötelezettség ellenőrzése és az adó-végrehajtási eljárás lefolytatása érdekében az a) pont szerinti adatok, valamint a d) pontból a munkahelyre és a foglalkoztatási jogviszony időtartamára vonatkozó adatok, támogatás megállapítása és ellenőrzése érdekében az e) pontból a rokkantság fokára, az egészségkárosodás mértékére vonatkozó,”

[adatok igénylésére jogosultak.]

18. § (1) A Tny. 6. §-ának (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

[A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó saját jogú nyugellátások]

d) a külön jogszabály alapján járó rehabilitációs járadék.”

(2) A Tny. 6. §-ának (4) bekezdése a következő szöveggel egészül ki:

„A rehabilitációs járadékra a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó nyugellátásokra vonatkozó szabályokat a külön jogszabályban meghatározottak szerint kell alkalmazni.”

(3) A Tny. 22. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset meghatározásánál a munkanélküli-járadék, vállalkozói járadék, a nyugdíj előtti munkanélküli-segély, az álláskeresést ösztönző juttatás, a keresetpótló juttatás, a gyermekgondozási segély, nyugdíjjárulék-köteles szociális ellátások (gyermeknevelési támogatás, ápolási díj), a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Péptv.) 3–4. §-ai és 5. §-a szerinti prémiumévek program, illetőleg különleges foglalkoztatási állomány keretében járó juttatás, a rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Rjtv.) szerinti rehabilitációs járadék összegét, valamint a felsorolt ellátások folyósításának időtartama alatti biztosítással járó jogviszonyból származó jövedelmet (keresetet) – a kifizetésük (folyósításuk) időpontjától függetlenül – figyelmen kívül kell hagyni. Ha az igénylőre kedvezőbb,

a) a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj, a munkanélküli-járadék, vállalkozói járadék, a nyugdíj előtti munkanélküli-segély, az álláskeresést ösztönző juttatás, a keresetpótló juttatás, a Péptv. 3–4. és 5. §-a szerinti prémiumévek program, illetőleg különleges foglalkoztatási állomány keretében járó juttatás, továbbá az Rjtv. szerinti rehabilitációs járadék összegét,

b) amennyiben az a) pontban meghatározott ellátás folyósításával egyidejűleg biztosítási jogviszonnyal is rendelkezik, az abból származó jövedelem (kereset) és az ellátás együttes összegét

kell keresetként figyelembe venni.”

(4) A Tny. III. fejezete a következő 3. címmel és 36/A–36/G. §-sal egészül ki:

3. Cím

A 2007. december 31-ét követő időponttól megállapításra kerülő rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj

A rokkantsági nyugdíjjogosultság

36/A. § (1) Rokkantsági nyugdíjra az jogosult, aki

a) esetében az Rjtv. 1. §-ának a) pontjában meghatározott egészségkárosodás (a továbbiakban: egészségkárosodás)

aa) 79 százalékot meghaladó mértékű, vagy

ab) 50–79 százalékos mértékű, ezzel összefüggésben a jelenlegi vagy az egészségkárosodását megelőző munkakörében, illetve a képzettségének megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas, azonban a rehabilitációs szakértői szerv szakvéleménye alapján rehabilitációja nem javasolt [az aa)–ab) pontok szerinti ismérvek valamelyikének megfelelő személy a továbbiakban: rokkant], és

b) az életkorára előírt szolgálati idővel rendelkezik, és

c) az egészségkárosodás következtében

ca) az Rjtv. 1. §-ának b) pontja szerinti kereső tevékenységet nem folytat, vagy

cb) az Rjtv. 1. §-ának c) pontja szerinti keresete, jövedelme legalább 30 százalékkal alacsonyabb az egészségkárosodást megelőző négy naptári hónapra vonatkozó keresete, jövedelme havi átlagánál, és

d) táppénzben, baleseti táppénzben nem részesül.

(2) Az (1) bekezdés szerinti jogosultság elbírálásánál a 23. § (2) bekezdésében, valamint a 26. §-ban foglaltakat alkalmazni kell.

A rokkantsági nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati idő

36/B. § A rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő meghatározására a 24–25. §-ban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

A rokkantsági nyugdíj összege, mértéke, az alapul szolgáló kereset

36/C. § A rokkantsági nyugdíj alapját képező havi átlagkereset megállapítására, valamint a rokkantsági nyugdíj összegének meghatározására a 28–29. §-ban foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy a rokkantsági nyugdíj mértékét a 36/A. § (1) bekezdésének aa) pontja szerinti esetben – attól függően, hogy a jogosult mások gondozására szorul-e – az I. vagy II. rokkantsági csoportnak, az ab) pontja szerinti esetben pedig a III. rokkantsági csoportnak megfelelően kell meghatározni.

A rokkantsági nyugdíj megszűnése és feléledése

36/D. § (1) A rokkantsági nyugdíjra jogosultság megszűnik, ha a nyugdíjas már nem rokkant, vagy az Rjtv. 1. §-ának b) pontja szerinti kereső tevékenység folytatása esetén a 36/A. § (1) bekezdésének ab) pontja szerinti – a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt el nem érő – nyugdíjas hat egymást követő hónapra vonatkozó – a személyi jövedelemadóval és a 13. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti járulékokkal csökkentett – keresetének, jövedelmének havi átlaga meghaladja a rokkantsági nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegének kilencven százalékát, illetve annak a megállapítást követően a rendszeres nyugdíjemelés(ek) mértékével növelt összegét, de legalább a mindenkori kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összegét. A kereset, jövedelem vizsgálata céljából az Rjtv. 13. §-ának (3) bekezdésében foglaltakat a rokkantsági nyugdíjas esetében is alkalmazni kell.

(2) Amennyiben a rokkantsági nyugdíjas foglalkoztatására a foglalkoztatására irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában került sor, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv soron kívüli felülvizsgálatot rendel el, amelynek keretében el kell végezni az érintett személy komplex minősítését. A felülvizsgálat, illetve a komplex minősítés időtartamára a rokkantsági nyugdíj folyósítását fel kell függeszteni. Amennyiben a felülvizsgálat során megállapítható, hogy a jogosultsági feltételek továbbra is fennállnak, a rokkantsági nyugdíjat a felfüggesztés időpontjától kezdődően folyósítani kell. A jogosultsági feltételek hiányában a rokkantsági nyugdíjat meg kell szüntetni.

(3) A munkaügyi hatóság, illetve a bányafelügyelet a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény szerinti munkaügyi ellenőrzés keretében a (2) bekezdés szerinti jogsértést megállapító jogerős és végrehajtható határozat egy példányának megküldésével értesíti a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervet, amennyiben tudomására jut, hogy a jogsértésre a rokkantsági nyugdíjban részesülő személy foglalkoztatásával összefüggésben került sor.

(4) A rokkantsági nyugdíjra jogosultság a szolgálati idő tartamától függetlenül feléled, ha a jogosultság egyéb feltételei a nyugdíj megszüntetése után öt éven belül újra bekövetkeznek. A jogosultat a nyugdíj megszüntetését követő emelések, kiegészítések is megilletik.

(5) Ha a rokkantsági nyugdíjas egészségkárosodásának mértéke változik, rokkantsági nyugdíja mértékét ennek megfelelően módosítani kell. Az öregségi nyugdíjra jogosító életkor betöltése után azonban a rokkantsági nyugdíj mértékét az egészségkárosodás változása miatt módosítani nem lehet.

A baleseti rokkantsági nyugdíjjogosultság

36/E. § (1) Baleseti rokkantsági nyugdíjra az jogosult, aki

a) túlnyomóan üzemi baleset vagy foglalkozási betegség következtében rokkant, és

b) az egészségkárosodás következtében

ba) az Rjtv. 1. §-ának b) pontja szerinti kereső tevékenységet nem folytat, vagy

bb) az Rjtv. 1. §-ának c) pontja szerinti keresete, jövedelme legalább 30 százalékkal alacsonyabb az egészségkárosodást megelőző négy naptári hónapra vonatkozó keresete, jövedelme havi átlagánál, és

c) táppénzben, baleseti táppénzben nem részesül.

(2) A jogosultság elbírálásánál a 26. §-ban, valamint a 32. § (2)–(3) bekezdésében és a 36. §-ban foglaltakat alkalmazni kell.

(3) Baleseti rokkantsági nyugdíjra jogosult az is, akinek az egészségkárosodása szilikózis vagy aszbesztózis miatt következett be, és az egészségkárosodás mértéke eléri a 40 százalékot, továbbá az (1) bekezdésben meghatározott egyéb jogosultsági feltételeknek megfelel.

A baleseti rokkantsági nyugdíj összegének meghatározása

36/F. § A baleseti rokkantsági nyugdíj alapját képező havi átlagkereset megállapítására, valamint a baleseti rokkantsági nyugdíj összegének meghatározására a 34. §-ban foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy a baleseti rokkantsági nyugdíj mértékét a 36/A. § (1) bekezdésének aa) alpontja szerinti esetben – attól függően, hogy a jogosult mások gondozására szorul-e – az I. vagy II. rokkantsági csoportnak, az ab) alpontja, valamint a 36/E. § (3) bekezdése szerinti esetekben pedig a III. rokkantsági csoportnak megfelelően kell meghatározni.

A baleseti rokkantsági nyugdíj megszűnése és feléledése

36/G. § (1) A baleseti rokkantsági nyugdíjra jogosultság megszűnik, ha a nyugdíjas túlnyomóan üzemi baleset, foglalkozási megbetegedés, vagy szilikózis (aszbesztózis) következtében kialakult egészségkárosodás miatt már nem minősül rokkantnak, vagy az Rjtv. 1. §-ának b) pontja szerinti kereső tevékenység folytatása esetén a 36/A. § (1) bekezdésének ab) alpontja szerinti – a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt el nem érő – rokkant hat egymást követő hónapra vonatkozó – a személyi jövedelemadóval és a 13. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti járulékokkal csökkentett – keresetének, jövedelmének havi átlaga meghaladja a rokkantsági nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegének kilencven százalékát, illetve annak a megállapítást követően a rendszeres nyugdíjemelés(ek) mértékével növelt összegét, de legalább a mindenkori kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összegét. A kereset, jövedelem vizsgálata céljából az Rjtv. 13. §-ának (3) bekezdésében foglaltakat a baleseti rokkantsági nyugdíjas esetében is alkalmazni kell.

(2) Amennyiben a baleseti rokkantsági nyugdíjas foglalkoztatására a foglalkoztatására irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában került sor, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv soron kívüli felülvizsgálatot rendel el, amelynek keretében el kell végezni az érintett személy komplex minősítését. A felülvizsgálat, illetve a komplex minősítés időtartamára a baleseti rokkantsági nyugdíj folyósítását fel kell függeszteni. Amennyiben a felülvizsgálat során megállapítható, hogy a jogosultsági feltételek továbbra is fennállnak, a baleseti rokkantsági nyugdíjat a felfüggesztés időpontjától kezdődően folyósítani kell. A jogosultsági feltételek hiányában a baleseti rokkantsági nyugdíjat meg kell szüntetni.

(3) A munkaügyi hatóság, illetve a bányafelügyelet a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény szerinti munkaügyi ellenőrzés keretében a (2) bekezdés szerinti jogsértést megállapító jogerős és végrehajtható határozat egy példányának megküldésével értesíti a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervet, amennyiben tudomására jut, hogy a jogsértésre a baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő személy foglalkoztatásával összefüggésben került sor.

(4) A baleseti rokkantsági nyugdíj állapotváltozás miatti módosítására és feléledésére a 36/D. § (4)–(5) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.”

(5) A Tny. 38. §-ának (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

[Szolgálati időként kell továbbá figyelembe venni]

i) az Rjtv. szerinti rehabilitációs járadék folyósításának időtartamát, ha az előírt nyugdíjjárulékot megfizették.”

(6) A Tny. 72. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„72. § (1) A nyugellátás iránti igény elbírálásához a rokkantságról, illetőleg a rehabilitálhatóságról a rehabilitációs szakértői szerv szakvéleményt ad. A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv eljárása során a rehabilitációs szakértői szerv szakvéleményéhez kötve van.

(2) A rehabilitációs szakértői szerv szakvéleményének megérkezéséig a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv az eljárását felfüggeszti.”

(7) A Tny. a következő 72/A. §-sal egészül ki:

„72/A. § A rehabilitációs szakértői szervnek az Rjtv. szerinti egészségkárosodás megállapítására irányuló eljárására megfelelően alkalmazni kell a 64. § (8)–(10) bekezdésében foglaltakat.”

(8) A Tny. a következő 78. §-sal egészül ki:

„78. § A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv kérelemre az ellátást megszüntető határozatának azonnali végrehajtását rendelheti el, ha a megszűnést követő naptól kezdődően más nyugellátásra vagy rendszeres pénzellátásra való jogosultságot határozattal állapít meg, és a két ellátás jogosultsági feltételei egymást kizárják.”

(9) A Tny. 96. §-a (2) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdésben meghatározott célra a társadalombiztosítási jogszabályban, illetve törvényben meghatározott]

e) a rokkantság fokára, az egészségkárosodás mértékére, a rehabilitálhatóságra vonatkozó adatok, amennyiben jogszabály szerint a nyugellátás, egyéb ellátás megállapítása az egészségi állapot alapján történik,”

[tarthatók nyilván.]

(10) A Tny. 96. §-a (3) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A 96. § (2) bekezdése alapján nyilvántartásba vett adatokból]

c) a munkaügyi és szociális igazgatás szervei, az állami foglalkoztatási szerv az ellátás megállapítása, folyósítása és ellenőrzése céljából az a)–f) pontok, a Foglalkoztatási Hivatal Munkaügyi Nyilvántartó Központja az Egységes Munkaügyi Nyilvántartásban szereplő adatok ellenőrzése és szükség esetén pontosítása érdekében az a) pont, továbbá – a családi állapot kivételével – a b) pontja,”

[szerinti adatok igénylésére jogosultak]

19. § (1) A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 40. §-ának (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

[A terhességi-gyermekágyi segélyre jogosultsághoz szükséges előzetes 180 napi biztosítási időbe be kell számítani]

c) a rehabilitációs járadék folyósításának idejét.”

(2) Az Ebtv. 42/A. §-ának (4) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

[A gyermekgondozási díjra történő jogosultsághoz szükséges előzetes 180 napi biztosítási időbe be kell számítani]

c) a rehabilitációs járadék folyósításának idejét.”

(3) Az Ebtv. 48/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„48/A. § Amennyiben a biztosítási jogviszonya megszűnését követően táppénzre jogosult egészségi állapota alapján várható, hogy a 46. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott idő elteltével a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvénynek (a továbbiakban: Tny.) 23. §-a szerinti nyugellátásra, illetőleg a rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Rjtv.) szerinti rehabilitációs járadékra válik jogosulttá, a keresőképességét elbíráló orvos a táppénzre való jogosultság lejárta előtt legalább 15 nappal kezdeményezi az egészségkárosodás mértékének külön jogszabály szerint történő megállapítását.”

(4) Az Ebtv. 52. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A társadalombiztosítási ellátás igénybevétele során bekövetkezett balesetek közül üzeminek az számít, amely a biztosítottat keresőképtelenségének vagy rokkantságának, továbbá az egészségkárosodás mértékének, rehabilitálhatóságának az elbírálása céljából elrendelt, illetőleg a keresőképessé váláshoz szükséges egyéb vizsgálaton vagy kezelésen történt megjelenésével összefüggésben érte.”

(5) Az Ebtv. 57–58. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„57. § (1) Baleseti járadékra az jogosult, akinek üzemi baleset következtében tizenhárom százalékot meghaladó egészségkárosodása keletkezett, de baleseti rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs járadék nem illeti meg.

(2) Ha az egészségkárosodás mértéke a húsz százalékot nem haladja meg, a baleseti járadék legfeljebb két éven át, ha meghaladja, az egészségkárosodás tartamára időbeli korlátozás nélkül jár.

(3) A (2) bekezdéstől eltérően a szilikózisból és aszbesztózisból eredő és húsz százalékot meg nem haladó egészségkárosodás fennállása alatt a baleseti járadék időbeli korlátozás nélkül jár.

(4) A baleseti járadékra jogosultság azzal a nappal nyílik meg, amelytől az igénylő tizenhárom százalékot meghaladó egészségkárosodását megállapították. Ha az igénylő ezen a napon baleseti táppénzben részesül, a jogosultság a táppénz megszűnését követő nappal nyílik meg. A (2) bekezdésben meghatározott két évet attól a naptól kell számítani, amelytől az 58. § (1) bekezdés a) pontja szerinti baleseti járadékot megállapították.

58. § (1) A baleseti járadék mértéke az üzemi baleset okozta egészségkárosodás fokától függ. Az egészségkárosodás fokának megfelelően

a) az 1. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása 14–20 százalék,

b) a 2. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása 21–28 százalék,

c) a 3. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása 29–39 százalék,

d) a 4. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása 39 százalékot meghaladó mértékű.

(2) A baleseti járadék összege az (1) bekezdésben meghatározott fokozatok sorrendjében a havi átlagkereset nyolc, tíz, tizenöt, illetőleg harminc százaléka.”

(6) Az Ebtv. 60. §-ának (2)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A baleseti járadékra jogosultság megszűnik, ha az egészségkárosodás a tizenhárom százalékot már nem haladja meg. Ha az egészségkárosodás a tizenhárom százalékot újból meghaladja, a baleseti járadékra jogosultság feléled.

(3) Az 1. fokozatú baleseti járadék két éven át történt folyósítása után a járadékra jogosultság akkor éled fel, ha az egészségkárosodás utóbb három hónapon át a húsz százalékot meghaladja. Ha az egészségkárosodás ismét huszonegy százalék alá csökken, a tizenhárom százalékot azonban meghaladja, a baleseti járadék ennek az állapotnak a tartamára – legfeljebb két éven át – újból jár.”

(7) Az Ebtv. 68. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Aki az egészségbiztosítási ellátásra jogosult betegségéért, keresőképtelenségéért, egészségkárosodásáért vagy haláláért felelős – kivéve a 67. §-ban meghatározott esetet –, köteles az emiatt nyújtott egészségbiztosítási ellátást megtéríteni. A megtérítési kötelezettség olyan mértékben áll fenn, amilyen mértékben a felelősség megállapítható.”

(8) Az Ebtv. 83. §-a (2) bekezdésének k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap a Kormány]

k) a pénzbeli ellátások, továbbá a baleseti ellátások megállapítására és folyósítására vonatkozó részletes szabályok,”

[meghatározására.]

20. § (1) Az Flt. 14. §-ának (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi d)–f) pontok jelölése e)–g) pontra változik:

[Támogatható az állami foglalkoztatási szerv által felajánlott vagy elfogadott képzése annak a személynek,]

d) aki rehabilitációs járadékban részesül,”

(2) Az Flt. 14. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Képzési támogatásként

a) az (1) bekezdés a)–b) pontjában, valamint e)–g) pontjában meghatározott személy esetén

aa) keresetkiegészítés vagy keresetpótló juttatás, valamint

ab) a képzéssel kapcsolatos költségek megtérítése,

b) az (1) bekezdés c)–d) pontjában meghatározott személy esetén a képzéssel kapcsolatos költségek megtérítése adható.”

(3) Az Flt. 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„17. § Támogatás nyújtható annak az álláskeresőnek, valamint rehabilitációs járadékban részesülő személynek, aki munkaviszonyon kívüli tevékenységgel gondoskodik önmaga foglalkoztatásáról, ideértve azt is, aki vállalkozást indít, vagy vállalkozáshoz csatlakozik.”

(4) Az Flt. 27. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az álláskeresési járadék folyósításának időtartamát (a továbbiakban: folyósítási idő) – a 25. § (4) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – annak az időtartamnak az alapulvételével kell megállapítani, amennyit az álláskereső az álláskeresővé válást megelőző négy év alatt munkaviszonyban töltött. A munkaviszony időtartamába nem számítható be a munkaviszonynak az az időtartama, amely alatt az álláskereső álláskeresési járadékban részesült. Az előbbiekben meghatározott négyéves időtartam meghosszabbodik a következő időtartamokkal, vagy azok egy részével, ha ezen időtartamok alatt munkaviszony nem állt fenn:]

e) a rehabilitációs járadék, a rokkantsági és a baleseti rokkantsági nyugdíj, a rendszeres szociális járadék, az átmeneti járadék, továbbá a bányászok egészségkárosodási járadéka folyósításának,”

[időtartamával.]

(5) Az Flt. 41/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A munkaadó létszámának megállapítása során a közhasznú munkavégzés, valamint a közmunka keretében foglalkoztatott munkavállalókat, továbbá a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény, illetve a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény hatálya tartozó munkavállalókat, és azokat a munkavállalókat, akiknek foglalkoztatása a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 106. §-a szerinti kirendelés, az Mt. 150. §-ának (1) bekezdése alapján más munkáltatónál történő átmeneti munkavégzés, továbbá az Mt. 193/C. §-ának a) pontjában meghatározott munkaerő-kölcsönzés keretében történik, figyelmen kívül kell hagyni.”

(6) Az Flt. 58. § (5) bekezdése d) pontjának 3. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában álláskereső: az a személy, aki]

„3. öregségi nyugdíjra nem jogosult, valamint rehabilitációs járadékban nem részesül és”

21. § (1) A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 65. §-a (3) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A munkáltató köteles döntése előtt az üzemi tanáccsal véleményeztetni:]

d) a külön jogszabályban meghatározott egészségkárosodott, megváltozott munkaképességű munkavállalók rehabilitációjára vonatkozó intézkedések tervezetét;”

(2) Az Mt. 75. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A külön jogszabályban meghatározott egészségkárosodott, megváltozott munkaképességű munkavállalók alkalmazása, illetve foglalkoztatása tekintetében jogszabály – az Országos Érdekegyeztető Tanács egyetértésével – eltérő szabályokat állapíthat meg.”

(3) Az Mt. 89. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A (7) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell rehabilitációs járadékban részesülő, nem keresőképtelen munkavállaló munkaviszonyának rendes felmondással történő megszüntetésére is. E rendelkezés alkalmazása szempontjából különösen indokolt esetnek kell tekinteni a 91. §-ban meghatározott indok fennállását is.”

(4) Az Mt. 90. §-ának (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

[A munkáltató nem szüntetheti meg rendes felmondással a munkaviszonyt az alábbiakban meghatározott időtartam alatt:]

g) a külön törvény szerinti rehabilitációs járadékban részesülő személy esetén a keresőképtelenség teljes”

[időtartama.]

(5) Az Mt. a következő 91. §-sal egészül ki:

„91. § A munkáltató a rehabilitációs járadékban részesülő munkavállaló munkaviszonyát a 90. § (1) bekezdésének g) pontjában foglalt felmondási védelem leteltét követően rendes felmondással egészségügyi alkalmatlansága miatt akkor szüntetheti meg, ha a munkavállaló eredeti munkakörében nem foglalkoztatható tovább, és a munkáltatónál egészségi állapotának megfelelő másik munkakör nem biztosítható, illetve, ha a munkavállaló az ilyen másik munkakörben történő foglalkoztatáshoz szükséges munkaszerződése módosításához nem járul hozzá.”

22. § Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 22. §-a (2) bekezdésének d) pontja a következő rendelkezéssel egészül ki:

[Az (1) bekezdés b)–c) pontjaiban foglalt okok fennállása esetén sem szüntethető meg a szolgálati viszony felmentéssel a következő időtartamok és az azt követő 30 nap alatt:]

d) a külön törvény szerint rehabilitációs járadékban részesülő személy keresőképtelenségének teljes időtartama.”

23. § A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 71. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A Munka Törvénykönyve rendelkezéseit az alábbiak szerint kell megfelelően alkalmazni:]

b) 90. §-ának (1)–(2) bekezdését – kivéve a jogutód nélküli megszűnés esetét – azzal, hogy a védelem nem vonatkozik arra a köztisztviselőre, aki a vezetői megbízás visszavonása esetén a felajánlott munkakört nem fogadta el, s emiatt kerül sor a felmentésére, továbbá ha öregségi nyugdíjasnak minősül [e törvény 19/A. § (1) bekezdés], továbbá a 90. § (4) bekezdését és 91. §-át azzal, hogy a felmentés közlésének, illetve a csoportos létszámcsökkentés esetén az e törvény 17/B. §-ának (4) bekezdésében meghatározott tájékoztatás időpontja az irányadó;”

24. § A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény 61. §-ának (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

[Nem szüntethető meg a szolgálati viszony felmentéssel az alábbiakban meghatározott időtartam és az azt követő 30 nap alatt:]

e) a külön törvény szerint rehabilitációs járadékban részesülő személy keresőképtelenségének teljes időtartama.”

25. § A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 58. §-ának (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

[Nem szüntethető meg a szolgálati viszony felmentéssel az alábbiakban meghatározott időtartam és az azt követő 30 nap alatt:]

e) a külön törvény szerint rehabilitációs járadékban részesülő személy keresőképtelenségének teljes időtartama.”

26. § (1) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja. tv.) 3. §-a 23. pontjának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő: Nyugdíj:]

a) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényben meghatározott saját jogú nyugellátások és hozzátartozói nyugellátások, a rehabilitációs járadékról szóló törvényben meghatározott rehabilitációs járadék, valamint a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján folyósított nyugdíj előtti munkanélküli segély (előnyugdíj), továbbá a korengedményes nyugdíjazásról szóló kormányrendelet alapján megállapított korengedményes nyugdíj;”

(2) Az Szja. tv. 7. számú melléklete 8. pontjának első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„Nyugdíj alatt a saját jogú nyugellátást, azaz az öregségi, korkedvezményes, korengedményes, rokkantsági, valamint az előnyugdíjat, az előre hozott öregségi nyugdíjat, a baleseti rokkantsági nyugdíjat, továbbá a rehabilitációs járadékot kell érteni.”

27. § (1) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) E törvény hatálya nem terjed ki a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.), a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.), a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Mny.), a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Eb.), a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.), a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.), a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.), valamint a rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény hatálya alá tartozó ellátásokra.”

(2) Az Szt. 4. §-a (1) bekezdésének i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában]

i) rendszeres pénzellátás: a táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, az öregségi nyugdíj, a rokkantsági nyugdíj, a rehabilitációs járadék, az öregségi járadék, a munkaképtelenségi járadék, az özvegyi járadék, a növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadék, az özvegyi nyugdíj – kivéve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat, továbbá a házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodó személy özvegyi nyugdíját –, a baleseti táppénz, a baleseti rokkantsági nyugdíj, a hozzátartozói baleseti nyugellátás, az Flt. alapján folyósított pénzbeli ellátás, az átmeneti járadék, a rendszeres szociális járadék, a bányászok egészségkárosodási járadéka, a rokkantsági járadék, a hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásai, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az időskorúak járadéka, a munkanélküliek jövedelempótló támogatása, a rendszeres szociális segély, az ápolási díj, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék, valamint a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendelet alapján külföldi szerv által folyósított egyéb azonos típusú ellátás;”

(3) Az Szt. 37/A. §-a (3) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdés b) pontja alkalmazásában nem foglalkoztatott személynek minősül az, akinek esetében]

d) az ápolási díj, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, a rendszeres szociális járadék, a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka, az átmeneti járadék, a rehabilitációs járadék, a rokkantsági nyugdíj, a baleseti rokkantsági nyugdíj, az ideiglenes özvegyi nyugdíj folyósítása megszűnt, illetve az özvegyi nyugdíj folyósítása a Tny. 52. §-ának (3) bekezdése szerinti okból szűnt meg, és közvetlenül a kérelem benyújtását megelőzően az állami foglalkoztatási szervvel, vagy az együttműködésre kijelölt szervvel legalább három hónapig együttműködött,”

28. § (1) A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.) 13. §-ának bc) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A családi pótlék összegének megállapítása szempontjából egyedülállónak kell tekinteni azt a szülőt, gyámot is, aki saját maga vagy házastársa, élettársa]

bc) rokkantsági nyugdíjas, baleseti rokkantsági nyugdíjas, illetve rehabilitációs járadékban részesül, és nyugdíjának járadékának összege nem haladja meg a rokkantsági csoportonként megállapított legkisebb rokkantsági nyugdíj, illetve a legkisebb rehabilitációs járadék összegét és egyéb jövedelme nincs,”

(2) A Cst. 27. §-a (1) bekezdésének ab) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Nem jár gyermekgondozási támogatás annak a személynek, aki az Szt. 4. §-a (1) bekezdésének i) pontjában megjelölt rendszeres pénzellátás valamelyikében részesül, ide nem értve]

ab) a gyermekgondozási segélyre való jogosultság esetében a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján járó nyugellátást, illetve annak minősülő nyugellátást, továbbá a rehabilitációs járadékot, rokkantsági járadékot, az átmeneti járadékot, a rendszeres szociális járadékot és a bányász dolgozók egészségkárosodási járadékát;”

29. § A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 16. §-a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A munkáltató döntése előtt a közalkalmazotti tanáccsal véleményezteti:]

d) a korengedményes nyugdíjazásra és az egészségkárosodott, megváltozott munkaképességű közalkalmazottak rehabilitációjára vonatkozó elképzeléseket,”

Záró rendelkezések

30. § (1) Ez a törvény 2008. január 1-jén lép hatályba.

(2) E törvény rendelkezéseit a 2007. december 31-ét követően benyújtott igénybejelentés – ideértve az állapotrosszabbodás miatti igénybejelentést is – esetén kell alkalmazni.

(3) Annak az egészségkárosodást szenvedett személynek, aki 2011. december 31-éig a rá irányadó – a Tny. 7. §-ának (1) bekezdésében vagy 18. §-ának (1) bekezdésében meghatározott – nyugdíjkorhatárt 10 éven belül eléri, és a rehabilitációs járadékra megállapított jogosultsági feltételeknek megfelel

a) 2007. december 31-ét követően benyújtott igénybejelentés esetén, valamint

b) 2007. december 31-én rokkantsági nyugdíjban részesülő személy esedékes felülvizsgálata során

kérelmére rokkantsági nyugdíjat kell megállapítani.

(4) A 2007. december 31-én rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő személynek a 2008. évben esedékes soron következő felülvizsgálata keretében csak az egészségkárosodás mértékét kell vizsgálni. Ennek során amennyiben az egészségkárosodás mértéke a 79%-ot meghaladja – attól függően, hogy mások gondozására szorul-e –, az I., illetve II. csoport szerinti rokkantsági nyugdíjra, amennyiben az egészségkárosodás mértéke 50–79%-os, a III. csoport szerinti rokkantsági nyugdíjra jogosult. A 2007. december 31-én rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő személy kérelmére a 2008. évben esedékes soron következő első felülvizsgálata keretében komplex minősítést kell végezni, ebben az esetben a minősítésben foglaltaknak megfelelő ellátásra jogosult.

(5) A 2007. december 31-én rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő személyeknél a nyugellátásnak a kereső tevékenység miatti megszüntetésére 2008. december 31-éig a Tny. 30. §-ának (1) bekezdésében, valamint 35. §-ának (2) bekezdésében foglaltakat, ezt követően a kereső tevékenység miatti megszüntetésre a Tny.-nek az e törvény 18. §-ával megállapított 36/D. §-a (1) bekezdésében, valamint 36/G. §-a (1) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

(6) A 2007. december 31-én rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő személyeknél 2008. január 1-jétől a Tny.-nek az e törvény 18. §-ával megállapított 36/D. §-a (2) bekezdésében, valamint 36/G. §-a (2) bekezdésében foglaltakat is alkalmazni kell.

31. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg

a) a Tny.

aa) 79. §-ának (4) bekezdése,

ab) 80. §-a (2) bekezdésének második mondata;

b) az Ebtv.

ba) 1. §-a (1) bekezdésének d) pontjában „a (2) bekezdés kivételével” szövegrész,

bb) 1. §-ának (2) bekezdése, valamint

bc) 83. §-ának (5) bekezdésében a „valamint az orvosszakértői szervet vagy szerveket,” szövegrész;

c) az Flt. 28. §-a (1) bekezdésének c) pontjában az „öregségi,” szövegrész

hatályát veszti.

32. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg

a) a Tny.

aa) 6/A. §-ának (1) bekezdésében az „ide nem értve” szövegrész helyébe az „ide nem értve a 6. § (1) bekezdésének d) pontjában említett rehabilitációs járadékot és” szövegrész,

ab) 19. §-ában a „8. §-ban” szövegrész helyébe a „8–8/C. §-ban” szövegrész,

ac) 26. §-ának (1) bekezdésében „az orvosi bizottság” szövegrész helyébe „a rehabilitációs szakértői szerv” szövegrész,

ad) 70. §-ának (4) bekezdésében az „orvos szakértői szerv” szövegrész helyébe a „rehabilitációs szakértői szerv” szövegrész,

ae) 75. §-ában az „orvosi bizottság” szövegrész helyébe a „rehabilitációs szakértői szerv” szövegrész,

af) 76. §-ában az „orvosi vizsgálat” szövegrész helyébe „a rehabilitációs szakértői szerv vizsgálata” szövegrész;

b) a Tbj. 4. § f) pontja 1. alpontjában a „munkaképtelenségi járadék,” szövegrész helyébe a „munkaképtelenségi járadék és a rehabilitációs járadék,” szövegrész

lép.

33. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg:

a) a rehabilitációs járadék megállapításával, folyósításával kapcsolatos eljárási szabályokat,

b) a rehabilitáció részét képező szolgáltatások körét, a rehabilitációval kapcsolatos eljárási szabályokat, az együttműködésre, a rehabilitációs megállapodás megkötésére, továbbá a rehabilitációs tervre vonatkozó szabályokat,

c) a komplex minősítésre vonatkozó részletes eljárási szabályokat.

(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervet vagy szerveket, valamint a rehabilitációs szakértői, illetve orvosszakértői szervet vagy szerveket, továbbá rendeletben határozza meg a szakértői szervek eljárásának és a felülvizsgálat rendjét.

34. § E törvény a Tanácsnak a férfiakkal és nőkkel való egyenlő bánásmód elvének a szociális biztonság területén történő fokozatos megvalósításáról szóló 79/7/EGK irányelvével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.