Törvények és OGY határozatok

Az oldalon a joganyagok közlönyállapota érhető el. Egységes szerkezetű, naprakész szöveget az új Jogtáron talál.
Időállapot: közlönyállapot (2007.VII.3.)

Tartalomjegyzék

2007. évi LXXXVII. törvény

a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról * 

1. § A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 12. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A tanuló kötelessége, hogy a szakmai vizsgája sikeres befejezését követően - feltéve, hogy nem létesített foglalkoztatási jogviszonyt - három éven belül - jogszabályban meghatározottak szerint - a pályakövetési rendszernek az iskolában megszerzett szakképesítése hasznosulásával kapcsolatban adatot szolgáltasson.”

2. § A Kt. 16. §-a a következő (6)-(8) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A közoktatási intézményben a munkáltatói jogok gyakorlása során figyelembe kell venni az intézményi minőségirányítási programban meghatározott szempontok és értékelési rend szerint kialakított teljesítményértékelést.

(7) A helyi önkormányzat, illetve - társulási megállapodás alapján - a többcélú kistérségi társulás a fenntartásában lévő közoktatási intézmények tekintetében - a területi érdekegyeztetés szabályainak megtartásával - munkaerő-gazdálkodási rendszert működtethet. A munkaerő-gazdálkodási rendszer része a munkaerő-gazdálkodási terv és a munkaerő-gazdálkodási nyilvántartás. A munkaerő-gazdálkodási tervben kell meghatározni a létszámgazdálkodás, a munkaidő kihasználás, a munkaerő közös foglalkoztatásának elveit, meghatározott feladatoknak a pedagógusok állandó helyettesítési rendszer, illetve az utazó szakember hálózat igénybevételével történő megoldását. A munkaerő-gazdálkodási nyilvántartás tartalmazza az egyes intézmények rendelkezésére álló létszámot és az adott létszám kihasználásával összefüggő adatokat.

(8) A munkaerő-gazdálkodási rendszerbe bevonhatók a nevelő és oktató munkához kapcsolódó nem közoktatási feladatot ellátó intézmények. A munkaerő-gazdálkodás rendszerét a helyi önkormányzatok megállapodás alapján közösen is működtethetik.”

3. § A Kt. 30. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Ha a gyermek, a tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd (a továbbiakban együtt: beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló), illetve a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd, fejlesztő foglalkoztatásra jogosult. A fejlesztő foglalkoztatás a nevelési tanácsadás, az óvodai nevelés, az iskolai nevelés és oktatás, a kollégiumi nevelés és oktatás keretében valósítható meg.”

4. § A Kt. 33. §-ának (11)-(12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(11) Az egységes pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény több különböző pedagógiai szakszolgálatot szervezetileg egységes intézményként lát el. Az egységes pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény - a szakértői és rehabilitációs bizottsági feladatok kivételével - részt vehet a pedagógiai szakszolgálatok ellátásában, az utazó szakember-hálózat működtetésében, a többi gyermekkel, tanulóval együtt azonos óvodai csoportban, iskolai osztályban, nevelésben-oktatásban részt vevő sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók ellátásában. Az egységes pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény elláthatja a gyógytestnevelés feladatait is. Az egységes pedagógiai szakszolgálatban - szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységenként - megszervezhető a családsegítő szolgálat, az iskola-egészségügyi ellátás is.

(12) Egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény, egységes konduktív pedagógiai módszertani intézmény hozható létre a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók többi gyermekkel, tanulóval együtt történő nevelésének, oktatásának segítése céljából. Az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény, az egységes konduktív pedagógiai módszertani intézmény - céljaival összhangban - elláthatja az e törvény 34. §-a a)-b), e), g) és h) pontjában felsorolt pedagógiai szakszolgálat feladatait, az utazó szakember hálózat működtetését, az e törvény 36. §-a (2) bekezdésének b)-e) és g) pontjában felsorolt pedagógiai szakmai szolgáltatás feladatait, továbbá az intézmény keretén belül óvodai vagy általános iskolai feladatot ellátó intézményegység működhet. Az egységes gyógypedagógiai módszertani intézményben, az egységes konduktív pedagógiai módszertani intézményben - szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységenként - megszervezhető a nevelési tanácsadás, a családsegítő szolgálat, az iskola-egészségügyi ellátás is.”

5. § (1) A Kt. 35. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A nevelési tanácsadás feladata annak megállapítása, hogy a gyermek, a tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, ennek alapján szakvélemény készítése, valamint a gyermek fejlesztő foglalkoztatása a pedagógus és a szülő bevonásával. A nevelési tanácsadás az óvoda megkeresésére szakvéleményt készít az iskolakezdéshez, segítséget nyújt a gyermek óvodai neveléséhez, a tanuló iskolai neveléséhez és oktatásához, ha a gyermek, tanuló egyéni adottsága, fejlettsége, képessége, tehetsége, fejlődésének üteme indokolja. A nevelési tanácsadás segítségét kérheti a szülő, továbbá a szülő egyetértésével az óvoda, az iskola és a kollégium. A nevelési tanácsadás e feladatai körében pedagógiai, pszichológiai támogatást, fejlesztést, terápiás gondozást nyújt a gyermeknek, a tanulónak, illetve támogatja a pedagógus nevelő és oktató munkáját, segíti a családdal való kapcsolattartást. A nevelési tanácsadás elláthatja az iskolapszichológiai szolgáltatás feladatait is. Az óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás, kollégiumi nevelés és oktatás keretében a fejlesztő foglalkozás, ha a gyermek, tanuló beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzd, a nevelési tanácsadás keretében készített szakvéleményben meghatározottak alapján folyhat. A nevelési tanácsadást ellátó intézmény ellenőrzi a szakvéleményben foglaltak végrehajtását. A nevelési tanácsadás feladata továbbá, hogy a szakértői és rehabilitációs bizottság által készített és a nevelési tanácsadó részére megküldött szakvélemény alapján segítse azoknak a gyermekeknek, tanulóknak az óvodai, iskolai, kollégiumi ellátását, akik a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdenek. Az e körbe tartozó tanulók részére az e törvény 52. §-a (6) bekezdésének b) pontjában meghatározott időkeret terhére kell az iskolai fejlesztő foglalkozást biztosítani. A nevelési-oktatási intézmény vezetője felelős a fejlesztő foglalkozások - e bekezdésben előírt - szakvéleményekben meghatározottak szerinti megszervezéséért.”

(2) A Kt. 35. §-ának (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) A továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás a munkaerő-piaci tanácsadással közösen is megszervezhető, együtt is ellátható.”

6. § A Kt. 38. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A szakiskola és a szakközépiskola iskolai rendszerű oktatásban alkalmazott szakmai programja - a felnőttképzési törvényben meghatározott akkreditációs eljárás nélkül - akkreditált felnőttképzési programnak minősül.”

7. § A Kt. 42. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A szakiskola és a szakközépiskola - jogszabályban meghatározottak szerint - adatot szolgáltat a pályakövetési rendszernek, továbbá a honlapján - egyedi azonosításra alkalmatlan módon - nyilvánosságra hozza a szakképzési évfolyamon tanulmányaikat befejezők munkaerő-piaci helyzetével kapcsolatos, a pályakövetési rendszerben keletkezett adatokat, információkat.”

8. § A Kt. 53. §-ának (4)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A napközis, illetve a tanulószobai foglalkozásokat olyan módon kell megszervezni, hogy a szülők igényei szerint eleget tudjon tenni az iskolai felkészítéssel és a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatoknak. A napközis, illetve a tanulószobai foglalkozások megszervezéséhez az első négy évfolyamon napi négy és fél óra, az ötödik-nyolcadik évfolyamon és a gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevő iskola valamennyi többi évfolyamán napi három óra, a kilencedik-tizedik évfolyamon napi két óra áll rendelkezésre, mely időkeretet indokolt esetben meg kell növelni a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokhoz szükséges idővel. A heti időkeretet a kialakított napközis, illetve tanulószobai csoportokra kell meghatározni. A heti időkeret az egyes évfolyamok, csoportok, tanítási év közben a tanítási hetek között átcsoportosítható. A napközis, illetve a tanulószobai foglalkozás - egy iskolában - több iskola tanulói részére is megszervezhető. A napközis, illetve a tanulószobai foglalkozás feladatait a kollégiumi foglalkozás keretei között is meg lehet oldani.

(5) Az alapfokú művészetoktatási intézményekben az (1)-(4) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók. Az alapfokú művészetoktatási intézményben az adott művészeti ág céljának megfelelő művészeti csoport, énekkar működhet, illetve tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, rendezvény, művészeti tanulmányi kirándulás szervezhető.”

9. § A Kt. 67. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki, és egyidejűleg a jelenlegi (5) bekezdés számozása (6) bekezdésre módosul:

„(5) A szakiskolai és a szakközépiskolai szakképzés megszervezhető oly módon is, hogy a csak szakképzési évfolyammal működő szakiskola, szakközépiskola vagy az arra alapító okiratában felhatalmazott szakiskola, illetve szakközépiskola (a továbbiakban: szakmai vizsgára felkészítő iskola) a szakképzési évfolyamán készíti fel - részben vagy egészben - a szakképzési évfolyam követelményeire egy vagy több másik szakiskola, szakközépiskola (a továbbiakban: küldő iskola) tanulóit. A szakképzési feladatok közös feladatellátás keretében történő megoldása esetén a küldő iskola szakképzési évfolyamainak száma csökkenthető, illetve a küldő iskola szakképzési évfolyam nélkül is működhet. A szakiskola, szakközépiskola tanulója a szakmai vizsgára felkészítő iskola szakképzési évfolyamába - az átvételre vonatkozó rendelkezések szerint - ugyanazokkal a feltételekkel léphet át, mintha a tanulmányait a küldő iskolában folytatná tovább. Az érintett iskolák alapító okiratában kell rögzíteni, melyek azok a szakképzéssel összefüggő feladatok, amelyeket közös feladatellátás keretében oldanak meg. A szakmai vizsgára felkészítő iskola és a küldő iskola nevelőtestülete összehangolja az iskolák pedagógiai programjait a tanulmányok szakképzésbe történő beszámítása tekintetében.”

10. § A Kt. 82. §-a a következő (6)-(10) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Ha a nem állami, nem helyi önkormányzati fenntartó az oktatásért felelős miniszterrel kötött közoktatási megállapodás vagy egyoldalú nyilatkozat alapján kiegészítő hozzájárulásra válik jogosulttá, a fenntartásában működő óvoda, általános iskola részt vesz a kötelező felvételt biztosító óvoda, iskola feladatainak ellátásában. Ennek során felvételi körzetnek kell tekinteni azt a települést, fővárosban azt a kerületet, amelyben az óvoda, az általános iskola székhelye, telephelye található. A fenntartó a feladatellátásért felelős helyi önkormányzattal közösen meghatározza azt a gyermek, illetve tanulói létszámot, amelynek felvételét nem tagadhatja meg az óvoda, az általános iskola. Ez a létszám nem lehet kevesebb, mint az óvoda, az általános iskola alapító okiratában - az adott feladatellátási helyre - meghatározott felvehető maximális gyermek, tanulói létszám huszonöt százaléka. A kötelező felvételt biztosító óvoda, általános iskola feladatainak ellátása keretében a felvételi kérelmek teljesítésénél előnyben kell részesíteni a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket, tanulókat.

(7) A (6) bekezdésben megállapított kötelezettség nem érinti az e törvény 65. §-ának (2) bekezdése, illetve 66. §-ának (2) bekezdése alapján kötelező felvételt biztosító óvoda, iskola kötelezettségeit.

(8) Ha a nevelési-oktatási intézmény nemzeti etnikai kisebbségi óvodai nevelésben, iskolai nevelésben és oktatásban vesz részt, a (6) bekezdésben meghatározottak nem érintik a nemzeti etnikai kisebbségi nevelést és oktatást, illetve a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó gyermekekkel, tanulókkal kapcsolatos előnyben részesítési kötelezettséget. Az egyházi jogi személy által fenntartott nevelési-oktatási intézmények tekintetében a (6) bekezdésben megállapított kötelezettség csak akkor érvényesíthető, ha az nem ütközik az e törvény 81. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott jogosultsággal.

(9) A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal kezdeményezheti a kiegészítő hozzájárulás folyósításának felfüggesztését az oktatásért felelős miniszternél, ha a nevelési-oktatási intézmény a (6) bekezdésben meghatározott kötelezettségének nem tett eleget. E rendelkezést nem lehet alkalmazni, ha a nevelési-oktatási intézmény a kötelezettségének megfelelő számú jelentkező hiányában nem tudott eleget tenni.

(10) A felsőoktatási intézmények óvodái, általános iskolái - a (6) bekezdésben meghatározottak szerint - részt vesznek a kötelező felvételi feladatok ellátásában.”

11. § A Kt. 84. §-ának (14) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(14) Semmisség vagy érvénytelenség megállapítása esetén a bíróság

a) elrendelheti

aa) a jogsértés abbahagyását, és eltilthatja a jogsértőt a további jogsértéstől,

ab) hogy a jogsértő nyilatkozattal vagy más megfelelő módon adjon elégtételt, és ennek a saját költségén megfelelő nyilvánosságot biztosítson,

ac) a jogsértő költségén a jogsértés előtti állapot helyreállítását, a jogsértő állapot megszüntetését, a jogsértéssel előállott dolog megsemmisítését, illetőleg jogsértő mivoltától megfosztását,

ad) a jogsértés alapján keletkező, egy költségvetési évre számított megtakarításnak a Közoktatási Fejlesztési Célelőirányzatba történő befizetését,

b) kötelezi a fenntartót, hogy állapítsa meg, illetve oly módon határozza meg az iskola felvételi körzethatárát, hogy az megfeleljen e törvény 66. §-ának (1)-(2) bekezdésében, illetve 90. §-ában foglaltaknak,

c) meghatározott időre vagy feltételek teljesítéséig megtilthatja adott nevelési-oktatási intézmény vagy annak tagintézménye tekintetében az új óvodai nevelési jogviszony, tanulói jogviszony, kollégiumi tagsági jogviszony létesítését, feltéve, hogy a településen másik intézményben megoldható az érintett gyermekek, tanulók felvétele.”

12. § A Kt. 86. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki, s a jelenlegi (5) bekezdés jelölése (6) bekezdésre módosul:

„(5) Felnőttoktatásban - a nappali oktatás munkarendje kivételével - a helyi önkormányzat feladatellátási kötelezettsége nem terjed ki a szakképzés megszervezésére.”

13. § (1) A Kt. a 89/A. §-t megelőzően a következő alcímmel egészül ki:

„A közoktatás feladatainak kistérségi megszervezése”

(2) A Kt. 89/A. §-a a következő (9)-(12) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A közoktatási intézményt fenntartó többcélú kistérségi társulás a közoktatással összefüggő döntései előkészítésére közoktatási társulási bizottságot hoz létre.

(10) A közoktatási intézményt fenntartó többcélú kistérségi társulás - az érintett községi, városi önkormányzat kezdeményezésére - a közoktatással összefüggő tevékenységét olyan település tekintetében is elláthatja, amely nem tagja a társulásnak, ennek keretei között megállapodhat különösen az intézményfenntartói jog átvételében, valamint tagintézményt működtethet olyan településen is, amely nem tartozik a többcélú kistérségi társuláshoz.

(11) A (10) bekezdésben meghatározott kérdésekben a társulási tanács határoz.

(12) A hazai és nemzetközi forrásokra kiírt közoktatási célú pályázatokon való részvétel feltétele, hogy az e törvény 89/A. §-ának (5) bekezdése alapján készített intézkedési terv tartalmazza a gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket. A pályázatok elbírálásánál - az előírt feltételek megléte esetén - előnyben kell részesíteni azt a közoktatási intézményt fenntartó társulást, amelynek tagjai között olyan önkormányzat is található, amely szerepel a hátrányos helyzetű települések jegyzékén, továbbá azt a közoktatási intézményt fenntartó települést és társulást, amelynek az illetékességi területén a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók összes gyermekhez, tanulóhoz viszonyított aránya eléri a huszonöt százalékot. Az esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések meghatározását az oktatásért felelős miniszter útmutató kiadásával segíti. E rendelkezéseket a többcélú kistérségi társulás tekintetében is alkalmazni kell.”

14. § A Kt. a következő 89/B. §-sal és alcímmel egészül ki:

A szakképzés feladatainak regionális megszervezése

89/B. § (1) A külön törvény alapján létrehozott regionális fejlesztési és képzési bizottság közreműködik a munkaerő-piaci igények és a közoktatásban folyó szakképzés fejlesztésének összehangolásában, e körben különösen:

a) kidolgozza - a régió hosszú- és középtávú területfejlesztési koncepciójának, illetve a régió fejlesztési programjának részeként - az iskolai rendszerű szakképzés fejlesztésének irányát,

b) közreműködik az iskolai rendszerű szakképzés és az iskolarendszeren kívüli szakképzés, a közoktatásban és a felsőoktatásban folyó szakképzés összhangjának megteremtésében,

c) meghatározza a szakképzés fejlesztési irányait és beiskolázási arányait a régióban,

d) részt vesz az iskolai rendszerű szakképzés fejlesztésével összefüggő pályázatok, fejlesztési programok elkészítésében, lebonyolításában,

e) részt vesz a pályakövetési rendszer működtetésében,

f) a régióban működő helyi önkormányzatoknál kezdeményezi a szakképzés-szervezési társulás megalakulását.

(2) Szakképzés-szervezési társulás az e törvényben meghatározott szakképzéssel összefüggő önkormányzati feladatok végrehajtására hozható létre. A szakképzés-szervezési társulásba beléphet minden olyan helyi önkormányzat, amely a szakképzés feladataiban részt vevő iskolát tart fenn. A szakképzés-szervezési társulásba történő belépés feltétele, hogy az érintett elfogadja a regionális fejlesztési és képzési bizottság által a szakképzés fejlesztésének összehangolásával összefüggésben hozott döntéseket.

(3) A szakképzés-szervezési társulás jogi személy. A szakképzés-szervezési társulás - a szakképzés körében - közoktatási megállapodást vagy más megállapodást köthet.

(4) A szakképzés-szervezési társulás

a) létesíthet és fenntarthat szakiskolát, szakközépiskolát és kollégiumot,

b) részt vehet az iskolarendszeren kívüli szakképzés szervezésében,

c) működtetheti - a szakképzés terén - a pedagógusok állandó helyettesítési rendszerét és az utazó szakember hálózat rendszerét.

(5) A szakképzés-szervezési társulás a regionális fejlesztési és képzési bizottság döntésének megfelelően

a) - a szakképzés fejlesztési irányára és beiskolázási arányára tekintettel - meghatározza a társulás által, illetve a társulás tagjai által fenntartott iskolákban a szakképzési évfolyamokon indítható osztályok számát,

b) a szakmai program tekintetében egyetértési jogot gyakorol az iskola pedagógiai programjának jóváhagyásánál.

(6) A szakképzés-szervezési társulás működésére az e törvényben nem szabályozott kérdések tekintetében a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(7) A szakképzés-szervezési társulás által ellátott feladatok tekintetében a megyei önkormányzat feladatellátási kötelezettsége a társulásban részt vevő települési önkormányzatok illetékességi területén megszűnik, és az e törvény 88. §-ának (9) bekezdésében szabályozottak szerinti feladatátvételre a szakképzés-szervezési társulás válik jogosulttá. A szakképzés-szervezési társulás az átvett feladat ellátásához szükséges intézményi vagyon használati jogát átveheti. A feladat átadására, illetve az intézményi vagyon használatra történő átengedésére e törvény 88. §-ának (9), valamint 102. § (9) és (11)-(12) bekezdésében meghatározottakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a használatba adás a szakképzés-szervezési társulás fennállásáig szól.

(8) A szakképzés-szervezési társulás az általa ellátott feladatokra - az e törvény 88. §-ának (1) bekezdése szerint - önálló fejlesztési tervet készít.

(9) Ha a szakképzés-szervezési társulás megszűnik, az e törvény 86. §-ának (3) bekezdésében meghatározott feladatellátási kötelezettség és a feladat ellátásához rendelkezésre álló intézményi vagyon használati joga - az e törvény 102. §-ának (9)-(10) bekezdésben meghatározottak szerint - arra a helyi önkormányzatra száll vissza, amelyik azt a szakképzés-szervezési társulás részére átadta.

(10) Ha az önkormányzat ki akar lépni a szakképzés-szervezési társulásból, szándékát legalább egy tanítási évvel korábban be kell jelentenie.

(11) Az e §-ban foglaltakat a főváros tekintetében a következő eltérésekkel kell alkalmazni: a fővárosi önkormányzat a kerületi önkormányzattal létrehozott társulás keretében is elláthatja a szakképzés-szervezési társulás feladatait. A fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzat által létrehozott társuláshoz csatlakozhat a Pest megyei városi és községi önkormányzat is.

(12) A közoktatási intézményfenntartó többcélú kistérségi társulás, a felsőoktatási intézmény, a nem állami, nem önkormányzati intézményfenntartó megállapodhat a szakképzés-szervezési társulással a feladatok közös megszervezésében. A megállapodás előfeltétele, hogy a többcélú kistérségi társulás, a felsőoktatási intézmény, a nem állami, nem önkormányzati intézményfenntartó az (5) bekezdés a) pontjában meghatározottak szerint vállalja a szakképzésnek a regionális fejlesztési és képzési bizottság döntésének megfelelő megszervezését.

(13) A nem állami, nem helyi önkormányzati intézményfenntartók a (4) bekezdés a)-b) pontjában, továbbá az (5) bekezdésben meghatározott feladatok ellátására - non-profit - gazdasági társaságot hozhatnak létre. A szakképzés-szervezési társulás és az e bekezdés alapján létrehozott társaság egymással megállapodhat a szakképzés közös megszervezésében. Non-profit gazdasági társaság létrehozása esetén a szakképzés szervezésére - a (6)-(9) bekezdésben foglaltak kivételével - az e paragrafusban foglaltakat alkalmazni kell.”

15. § A Kt. 90. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az e §-ban foglaltakat a tagintézményként működő óvodák, iskolák tekintetében is alkalmazni kell.”

16. § A Kt. 94. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) Az oktatásért felelős miniszter szabályozza]

c) az ágazati minőségpolitikai feladatok ellátásának, az országos mérési feladatok szervezésének, a teljesítmény értékelésének rendjét és elveit, az Országos szakértői névjegyzékbe felvett szakértők szakértői tevékenységét, a Pedagógus-továbbképzési Akkreditációs Testület létrehozását és működését.”

17. § A Kt. 94. §-ának (3) bekezdése n), o) ponttal egészül ki:

[(3) A Kormány rendeletben szabályozza]

n) a jegyző, főjegyző közoktatási feladatköre ellátásával kapcsolatos illetékességi szabályokat;

o) a pályakövetési rendszer működtetésének részletes szabályait, a pályakövetési rendszer részére történő adatszolgáltatás eljárási rendjét, továbbá kijelöli a pályakövetési rendszer működtetéséért felelős szervet;”

18. § A Kt. 95/A. §-ának (4)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, továbbá a § a következő (7)-(8) bekezdéssel egészül ki, és egyidejűleg a jelenlegi (7)-(12) bekezdés jelölése (9)-(14) bekezdésre módosul:

„(4) A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja

a) az egyenlő bánásmód követelményére,

b) a kötelező felvételre vonatkozó feladatok ellátására,

c) az osztály-, csoportlétszámra, a gyermek- és tanulói balesetvédelemre, a tanulói óraterhelésre,

d) az állami vizsgák megszervezésére, lebonyolítására,

e) az alkalmazási feltételekre, a kötelező tanügyi dokumentumok vezetésére és valódiságára, a költségvetési támogatás igénylésére,

f) a minimális (kötelező) eszközök és felszerelések meglétére,

g) az e törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére, az adatok nyilvánosságra hozatalára,

h) az oktatás ingyenességére, a tankönyvek és más tanulói felszerelések biztosítására

vonatkozó rendelkezések megtartását.

(5) A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal jogszabályban meghatározottak szerint ellátja a szakértői és rehabilitációs bizottságok szakvéleményének felülvizsgálatával kapcsolatos feladatokat, valamint jogszabályban meghatározott körben gyakorolja a szabálysértési hatósági jogköröket.

(6) A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal a hatósági ellenőrzés során feltárt szabálytalanság megszüntetése érdekében a következő intézkedéseket teheti:

a) felhívja a közoktatási intézmény vezetőjét a szabálytalanság megszüntetésére, és erről tájékoztatja az intézmény fenntartóját,

b) eljárást kezdeményez

ba) a jegyzőnél, főjegyzőnél a nem helyi önkormányzati intézményfenntartói tevékenységgel összefüggő törvénysértés megszüntetése érdekében,

bb) a nem állami, nem önkormányzati intézmények esetén a kifizető szervnél a normatív költségvetési támogatás és hozzájárulás felülvizsgálatára, folyósításának felfüggesztésére, szükség esetén az érintett gyermekek, tanulók másik nevelési-oktatási intézménybe történő átvételére, felvételére,

bc) az oktatásért felelős miniszternél, hogy gyakorolja az e törvény 93. §-ának (4)-(5) bekezdésében meghatározott jogkörét,

c) felügyeleti bírságot szab ki, melynek összege nem haladhatja meg az egymillió forintot,

d) a felügyeleti bírság kiszabása mellett vagy kiszabása nélkül szabálysértési eljárást folytat le,

e) a semmisség megállapítása, illetve a megtámadható döntés érvénytelenségének megállapítása érdekében bírósági eljárást indít.

(7) A felügyeleti bírságot az elkövetett cselekmény súlyával arányosan kell kiszabni.

(8) A szakmai vizsga ellenőrzésében közreműködik a szakképesítésért felelős miniszter.”

19. § (1) A Kt. 118. §-a (9) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„A közoktatási megállapodás megkötését követő harmadik év után a nyilatkozattételre jogosult egyházi szerv kezdeményezheti a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatalnál, hogy az e törvény 81. §-ának (11) bekezdésében meghatározottak szerint egyoldalú nyilatkozatot tehessen.”

(2) A Kt. 118. §-ának (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) A közoktatási intézmény vezetője kereset-kiegészítéssel ismerheti el meghatározott munkateljesítmény elérését, illetve - a helyettesítést kivéve - az átmeneti többletfeladatok ellátását, így különösen a pedagógiai fejlesztő tevékenységet, a nevelés céljait szolgáló tanórán kívüli foglalkozás terén nyújtott minőségi munkavégzést (a továbbiakban: kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés). A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés megállapítható - a közoktatási intézmény bármely alkalmazottja részére - egy alkalomra, illetőleg meghatározott időre. A meghatározott időre szóló kereset-kiegészítést havi rendszerességgel kell kifizetni. A kereset-kiegészítés megállapításánál figyelembe kell venni a vezetői feladatokat ellátók, továbbá a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelésének eredményeit. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés feltételeit - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a kollektív szerződésben, ennek hiányában a szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni. A kereset-kiegészítésre való jogosultság legfeljebb egy nevelési évre, egy tanítási évre szólhat. A kereset-kiegészítést ugyanaz a személy több alkalommal is megkaphatja. A kereset-kiegészítésre való jogosultság megállapítása során előnyben kell részesíteni azt, aki az intézményi teljesítményértékelés alapján az előző nevelési évben, tanítási évben kereset-kiegészítésben részesült, feltéve, hogy a minőségirányítási programban meghatározott ciklusidő nem telt el, és a munkáltató megítélése szerint teljesítményével ismét kiérdemelte azt.”

20. § (1) A Kt. 121. §-a (1) bekezdésének 14. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában]

„14. hátrányos helyzetű gyermek, tanuló: az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította; e csoporton belül halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint - óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában, tanuló esetében a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen; halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek;”

(2) A Kt. 121. §-a (1) bekezdésének 25. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában]

„25. nevelő és oktató munkához kapcsolódó, nem közoktatási tevékenység: a felsőoktatás, a köz- és felsőoktatási kutatás, a gyermekjóléti szolgálat, a családsegítő szolgálat, a bölcsődei ellátás, a gyermekvédelmi ellátás, a közművelődés, a kultúra, a művészet, a könyvtár, a múzeum, a sport, a pályaválasztási tanácsadás, a szociális ellátás, a rehabilitáció és habilitáció, az iskola-egészségügyi ellátás;”

(3) A Kt. 121. §-a (1) bekezdésének 29. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában]

„29. sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a gyermek, tanuló, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján

a) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd,

b) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd.”

(4) A Kt. 121. §-a (1) bekezdésének 34. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„34. szakrendszerű oktatás: ha az egyes tantárgyakat, műveltségi területeket, tantárgyi modulokat (a továbbiakban együtt: tantárgy) több, az egyes tantárgyak oktatására jogosító megfelelő végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező pedagógus tanítja; a nem szakrendszerű oktatásban a Nemzeti alaptantervben meghatározott kulcskompetenciák fejlesztése folyik;”

(5) A Kt. 121. §-a (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény 6/A. § (1) bekezdés 3. pontjában meghatározott kisebbségi intézmény e törvény alkalmazásában az a közoktatási intézmény, amelynek alapító okirata az e törvény 37. §-ának (5) bekezdésében foglaltak szerint tartalmazza a nemzeti, etnikai kisebbségi feladatok ellátását, feltéve, hogy e feladatokat a közoktatási intézmény ténylegesen ellátja, továbbá óvoda, iskola és kollégium esetében a tanulók legalább huszonöt százaléka részt vett a nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai nevelésben, illetve a nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelésben-oktatásban. Többcélú intézményben, illetve ha a közoktatási intézménynek tagintézménye van, a nemzeti, etnikai kisebbségi feladatok ellátásában való részvételt intézményegységenként, illetve tagintézményenként kell vizsgálni. Ha az intézményegység, illetve a tagintézmény megfelel a kisebbségi intézményekre e bekezdésben meghatározott feltételeknek, a nemzeti, etnikai kisebbségi feladatok ellátásában részt vevő intézményegység, illetve tagintézmény tekintetében a kisebbségi önkormányzatot megilletik mindazok a jogok, amelyeket e törvény rendelkezései alapján a nemzeti, etnikai kisebbségi feladatok ellátásában közreműködő közoktatási intézmény tekintetében gyakorolhat.”

21. § A Kt. 126. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„126. § (1) A szakértői és rehabilitációs bizottság 2007. december 31-éig - hivatalból indított eljárás keretében - megvizsgálja a pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartós és súlyos akadályozottság miatt sajátos nevelési igényűvé nyilvánított gyermekeket és tanulókat. A vizsgálat célja annak megállapítása, hogy a gyermek, a tanuló küzd-e a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével, és ha igen, az visszavezethető-e organikus okra vagy nem vezethető vissza. A szakértői és rehabilitációs bizottság azoknak a gyermekeknek, tanulóknak az iratait, akik a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdenek, 2008. március 15-éig megküldi a nevelési tanácsadó részére. A vizsgálat eredményétől függetlenül az érintett gyermekeket, tanulókat a juttatások és a költségvetési támogatások tekintetében 2008. augusztus 31-éig sajátos nevelési igényű gyermekeknek, tanulóknak kell tekinteni. Ha az e bekezdésben szabályozott vizsgálat eredményeképpen a gyermek, a tanuló további ellátásra jogosult, anélkül, hogy a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdene, ellátásáról 2008. szeptember 1-jétől a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő gyermekre, tanulóra vonatkozó rendelkezések szerint kell gondoskodni, s így kell őt nyilvántartani.

(2) Ha a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanuló külön osztályban, tagozaton, iskolában vesz részt gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban, iratainak a nevelési tanácsadó részére történő megküldésével egyidejűleg - a szakértői véleményben meghatározottak szerint - intézkedni kell arról is, hogy a tanuló a következő tanítási évben átkerüljön az általános követelmények szerinti oktatásba. E rendelkezést nem kell alkalmazni, amennyiben az az iskola, amelyben a tanuló felkészítése folyik, rendelkezik a szakértői véleményben foglaltak végrehajtásához szükséges feltételekkel. Ha a tanuló a vizsgálati időszakban a nyolcadik évfolyamon folytatja tanulmányait, a bizottság javaslatot tesz arra is, hogy milyen iskolatípusban kapcsolódjon be a kilencedik évfolyamon folyó oktatásba.

(3) A tanuló lakóhelye szerint illetékes fővárosi, megyei önkormányzat által a tankötelezettség teljesítésére kijelölt szakiskola (a továbbiakban: kijelölt iskola) nem tagadhatja meg az érintett tanulók felvételét akkor sem, ha a tanuló már nem tanköteles.

(4) A kijelölt iskola egyéni ütemterv kidolgozásával, egyéni foglalkozások megszervezésével segíti a tanulókat. A kijelölt iskola előkészítő kilencedik évfolyam megszervezésével segítheti a tanulókat. Az előkészítő kilencedik évfolyam befejezését követően a tanuló a többi tanulóval közösen kezdi meg tanulmányait a kilencedik évfolyamon.

(5) A kijelölt iskola nem tagadhatja meg a felvételét azoknak a jelentkezőknek sem, akik a 2004/2005., a 2005/2006., a 2006/2007. tanítási években a pszichés fejlődés zavarai miatt vagy enyhe értelmi fogyatékosság miatt sajátos nevelési igényű tanulóként fejezték be az általános iskola nyolcadik évfolyamát. A tanuló abban az évben kezdhet utoljára a szakiskolában iskolai évfolyamot a nappali rendszerű iskolai oktatásban, amelyben betölti a huszonötödik életévét.”

22. § (1) A Kt. 131. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg az (5)-(6) bekezdés jelölése (6)-(7) bekezdésre változik:

„(5) Ha a tananyagot elektronikus adathordozóra történő rögzítés céljára feldolgozzák, és a rögzített tananyag közvetítésére, az elsajátított ismeretek számonkérésére, a pedagógus és a tanuló közötti rendszeres kapcsolattartásra távközlési eszköz beiktatásával kerül sor, az (1)-(4) bekezdésben foglaltakat a következő eltérésekkel kell alkalmazni:

a) a kerettantervben meg kell határozni a távközlési eszközön való kapcsolattartás rendjét, a távközlési eszköz közbeiktatásával szervezett tanórai foglalkozások rendjét, a konzultációs tanórai foglalkozások rendjét,

b) az oktatás munkarendje esti, levelező, illetve más sajátos munkarend lehet, figyelembe véve a közvetlen konzultációs tanórai foglalkozásokat és a távközlési eszköz útján megtartott olyan tanórai foglalkozásokat, amelyeken - a kerettantervben meghatározott módon - részt kell vennie a pedagógusnak és a tanulónak, feltéve, hogy a tanulói teljesítmény vagy részvétel központi nyilvántartása és ellenőrzése megoldott,

c) a tanuló félévkor és év végén osztályozó vizsgán ad számot tudásáról. Az osztályozó vizsga vizsgabizottság előtt folyik, amelynek elnökét a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal jelöli ki az Országos vizsgáztatási névjegyzékről.”

(2) A Kt. 131. §-a a következő (8)-(9) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Az e § (1)-(6) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni akkor is, ha az e törvény 95. § (1) bekezdésének j) pontja alapján oktatási program (pedagógiai rendszer) kiadását kezdeményezik az oktatásért felelős miniszternél, feltéve, hogy az oktatási program részeként kerettantervet is kiadnak. Az Országos Köznevelési Tanács a kerettantervvel kapcsolatos feladatai ellátása mellett - szükség szerint - azt is vizsgálja, hogy az oktatási program (pedagógiai rendszer) többi eleme összhangban áll-e a kerettantervben foglaltakkal.

(9) Az e §-ban szabályozott eljárások költsége azt terheli, aki az eljárást indította.”

23. § A Kt. 132. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„132. § (1) A 2007. évi LXXXVII. törvény 1. §-ával megállapított Kt. 12. §-ának (6) bekezdése alapján első ízben azoknak a tanulóknak kell adatot szolgáltatni, akik a 2008/2009. tanévben teljesítik a szakmai vizsga követelményeit.

(2) A 2007. évi LXXXVII. törvény 10. §-ával megállapított Kt. 82. §-ának (6)-(7) bekezdése alapján a 2008/2009. tanítási év felvételi eljárását kell megszervezni. A nem állami, nem helyi önkormányzati intézményfenntartó óvoda, általános iskola esetén az intézmény székhelye, telephelye szerinti önkormányzattal egyezteti 2007. december 31-éig, hogy milyen módon vesz részt a kötelező felvételt biztosító feladatok ellátásában.

(3) A 2007. évi LXXXVII. törvény 18. §-ával megállapított Kt. 95/A. §-a (4)-(6) bekezdése alapján a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményének felülvizsgálatával összefüggő feladatait 2008. szeptember 1-jétől látja el.

(4) A 2007. évi LXXXVII. törvény 20. §-ával megállapított Kt. 121. § (1) bekezdés 14. pontját azoknál a gyermekeknél, tanulóknál lehet első ízben alkalmazni, akik a 2007/2008. tanévben válnak tankötelessé, illetve a 2007/2008. nevelési évben lépnek óvodába.

(5) A 2007. évi LXXXVII. törvény 26. §-ával megállapított Kt. 2. számú melléklet Az adatok statisztikai célú felhasználása, A pályakövetési rendszerbe történő adatszolgáltatás alcímet követő 2. pontjában meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésével kapcsolatos szabályokat első alkalommal a 2007/2008. tanévben szakmai vizsgát tett tanulókra nézve kell alkalmazni.

(6) Az e törvény 85. §-ának (4) bekezdése alapján elkészített önkormányzati intézkedési tervnek a gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseit, így különösen az óvodai nevelés három éves kortól történő biztosításának feltételeit, az ingyenes étkeztetéshez, az ingyenes tankönyvellátáshoz szükséges feltételek meglétét, a beiskolázási körzethatárok kialakításánál a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók többi tanulóhoz viszonyított arányát 2007. december 31-éig át kell tekinteni az intézkedési terv készítőjének. Az intézkedési terv megléte az előfeltétele annak, hogy a helyi önkormányzat a hazai vagy nemzetközi forrásokra kiírt közoktatási célú pályázaton vegyen részt. Ha az óvodai nevelés nem biztosított, a helyi önkormányzat - társulásban való részvétellel, másik önkormányzattal vagy nem önkormányzati intézményfenntartóval kötött megállapodással, intézménylétesítéssel vagy bővítéssel - 2008. szeptember 1-jétől köteles gondoskodni arról, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek három éves koruktól igénybe tudják venni az óvodai nevelést. 2010. augusztus 31-éig pedig valamennyi óvodai neveléssel összefüggő szülői igény teljesítéséhez szükséges feltételt meg kell teremteni.

(7) A Nemzeti alaptanterv e törvényben meghatározott időszakonkénti felülvizsgálata után - ha a Nemzeti alaptanterv kiadásáról rendelkező kormányrendelet másként nem rendelkezik - az iskolák a pedagógiai programjukat szakértő igénybevétele nélkül felülvizsgálhatják, és nincs szükség fenntartói jóváhagyásra sem.”

24. § A Kt. 133. §-a a következő (4)-(5) bekezdéssel egészül ki, s a jelenlegi (4)-(8) bekezdés jelölése (6)-(10) bekezdésre változik:

„(4) Ha a nyolc évfolyamnál kevesebb évfolyammal működő általános iskola tagintézménnyé történő átalakítása nem történt meg, a továbbműködéshez szükséges engedély meghosszabbítását négyévente meg kell ismételni. Azok az intézményfenntartók, akik rendelkeznek továbbműködési engedéllyel, január 1-je és március 15-e között kérhetik a továbbműködéshez szükséges engedély meghosszabbítását. Az engedély akkor hosszabbítható meg, ha a nyolc évfolyamnál kevesebb évfolyammal működő általános iskola rendelkezik az e törvény 25. §-ának (7) bekezdésében meghatározott együttműködési megállapodással.

(5) Ha a helyi önkormányzat a (3) bekezdés hatálya alá tartozó általános iskola fenntartói jogát nem állami, nem helyi önkormányzati intézményfenntartónak adja át, az átadást követő tanévben, valamint az azt követő négy tanéven át saját forrásaiból köteles az átvevőnek az iskola működéséhez, az éves költségvetésről szóló törvényben meghatározott egyházi kiegészítő támogatásnak megfelelő összeget megfizetni. E kiegészítő támogatás mellett a központi költségvetés terhére más jogcímen kiegészítő támogatás nem vehető igénybe. E rendelkezést alkalmazni kell akkor is, ha a nem állami, nem helyi önkormányzati intézményfenntartó a nevelési-oktatási intézményt e törvény 81. §-ának (14) bekezdésében meghatározottak szerint újraalapítja. Nem alkalmazhatók az e bekezdésben foglaltak, ha az átadott iskola olyan ingatlanban működik, amelyik a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló törvény hatálya alá tartozik. Nem alkalmazhatók az e bekezdésben foglaltak akkor sem, ha az átadott általános iskola az országos kisebbségi önkormányzat által fenntartott középiskola tagintézményeként működik tovább.”

25. § A Kt. 1. számú melléklet Harmadik rész II/18. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„18. A munkáltató elrendelheti, hogy a pedagógus a rendes munkaidőn belül, a munkakörére, beosztására e törvényben megállapított kötelező órájánál többet tanítson, ha erre a nevelő és oktató munka zavartalan megszervezése érdekében szükség van. Az ily módon teljesített kötelező óráért a munkáltató óradíjat köteles fizetni. Az elrendelhető tanítási órák száma - kormányrendeletben meghatározott kivétellel - egy tanítási napon a kettő, egy tanítási héten a hat tanítási órát nem haladhatja meg. Az óradíj összege nem lehet kevesebb a Munka Törvénykönyve rendkívüli munkaidőben végzett munkáért járó díjazás megállapítására vonatkozó rendelkezései alapján számítható óradíj összegénél. A Kormány rendeletben állapítja meg a kötelező órát meghaladó tanítás elrendelésének feltételeit, valamint az óradíj megállapításának szabályait.”

26. § A Kt. 2. számú melléklete „Az adatok statisztikai célú felhasználása” alcímet követő alfejezet után a következő alcímekkel és alfejezetekkel egészül ki:

A tanuló fejlődésének nyomon követése

1. Az iskola és vezetője, továbbá a tanuló és a pedagógus - jogszabályban meghatározottak szerint - köteles részt venni az országos mérés-értékelés feladatainak végrehajtásában. A méréshez, értékeléshez központilag elkészített, mérési azonosítóval ellátott dokumentum alkalmazható, amelyen nem szerepelhet olyan adat, amelyből a kitöltő tanuló azonosítható. A tanulói teljesítmény mérése és értékelése céljából az országos mérés-értékelés során keletkezett, a tanulók teljesítményének értékelésével kapcsolatos adatok feldolgozhatók, s e célból a mérési azonosítóval ellátott dokumentumok átadhatók a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal részére. Az átadott dokumentumhoz személyazonosításra alkalmatlan módon kapcsolni lehet az önkéntes adatszolgáltatás útján gyűjtött, a tanuló szociális helyzetére, a tanulási és életviteli szokásaira, a szülők iskolázottságára, foglalkozására vonatkozó adatokat. A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal a feldolgozott adatokat visszaküldi az iskolának. Az e törvény 99. §-ának (4)-(5) bekezdése alapján lefolytatott országos mérések, értékelések során az érintett tanulónál minden esetben azt a mérési azonosítót kell alkalmazni, amelyet az általa első ízben kitöltött dokumentumon alkalmaztak. Az adatokat a tanulói jogviszony megszűnését követő ötödik tanítási év végén törölni kell. Az iskola az önkéntes adatszolgáltatással gyűjtött adatokat a dokumentumoknak a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatalnak történő megküldést követő három munkanapon belül törli. A személyazonosításra alkalmas módon tárolt adatok csak az iskolán belül használhatók fel, a tanuló fejlődésének figyelemmel kísérése, a fejlődéshez szükséges pedagógiai intézkedések kidolgozása és megvalósítása céljából. A személyazonosításra alkalmas módon tárolt, a tanuló fejlődésének figyelemmel kísérésére vonatkozó adatok a szülő egyetértésével átadhatók a pedagógiai szakszolgálat részére a tanuló fejlődésének megállapításával kapcsolatos eljárásban történő felhasználás céljára. Ha a tanuló átlépéssel iskolát vált, adatait - beleértve a mérési azonosítót is - a másik iskolának továbbítani kell. Az iskola értesíti a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatalt arról, hogy a mérési azonosítót melyik iskolának küldte tovább. A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal a feldolgozott adatokat a honlapján az érintett tanuló és szülője részére hozzáférhetővé teszi.

2. A középiskola és a szakiskola minden év október 31-éig értesíti az általános iskolát arról, hogy az ott végzett tanulók - a középiskola, illetve a szakiskola első két évfolyamán - a tanítási év végén milyen tanulmányi eredményt értek el. A középiskola és a szakiskola megküldi az általános iskolának a tanuló nevét, oktatási azonosítóját, továbbá az elért tanulmányi eredményeket. Az általános iskola a megküldött adatokat feldolgozza, és személyazonosításra alkalmatlan módon az iskola honlapján, annak hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni.

A pályakövetési rendszerbe történő adatszolgáltatás

1. A szakiskola és a szakközépiskola a szakmai vizsga letételéről jelentést küld a pályakövetési rendszer működtetéséért felelős szerv részére. A jelentés tartalmazza a vizsgázó nevét, tanulói azonosító számát, a megszerzett szakképesítés megnevezését, a vizsga helyét és időpontját. Az adatok személyazonosításra alkalmatlan módon feldolgozhatók, iskolánként csoportosíthatók, nyilvánosságra hozhatók. Az adatok a megküldéstől számított öt évig tárolhatók.

2. A volt tanuló jogszabályban meghatározott rend szerint információt szolgáltat a pályakövetési rendszer részére abban az esetben, ha nem létesített foglalkoztatási jogviszonyt.

3. Ha a volt tanuló foglalkoztatási jogviszonyt létesített, a foglalkoztató szolgáltat adatot. Az adatszolgáltatás keretében közölni kell, hogy a volt tanulót milyen munkakörben foglalkoztatják, illetve milyen tevékenységet lát el.”

27. § (1) A Kt. 3. számú melléklete „Osztály, csoport létszámhatárok, a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások szervezésének rendje” cím II. rész, „Az osztályok, csoportok szervezése” alcím 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„1. Az óvodába, iskolába, kollégiumba felvételt nyert, azonos feladatellátási helyre járó gyermekekből, tanulókból meghatározott közös pedagógiai feladatok végrehajtásához legalább egy nevelési évre, tanévre alkotott oktatásszervezési egység az óvodai csoport, iskolai osztály, kollégiumi csoport. Az óvodai csoportokat, iskolai osztályokat, kollégiumi csoportokat oly módon kell megszervezni, hogy az óvodai csoportba, iskolai osztályba, kollégiumi csoportba felvett gyermekek, tanulók létszáma ne lépje túl - kivéve a 7-8. pontban meghatározott eseteket - a maximális létszámot.”

(2) A Kt. 3. számú melléklete „Osztály, csoport létszámhatárok, a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások szervezésének rendje” cím II. rész, „Az osztályok, csoportok szervezése” alcím 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„3. Azt a gyermeket, tanulót, aki beszédfogyatékos, enyhe értelmi fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenessége miatt sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, az óvodai csoport, iskolai osztály, kollégiumi csoport létszámának számításánál kettő, azt a gyermeket, tanulót pedig, aki testi, érzékszervi, középsúlyos értelmi fogyatékos, autista, halmozottan fogyatékos három gyermekként, tanulóként kell számításba venni, függetlenül attól, hogy a többi gyermekkel, tanulóval együtt vagy külön vesz részt óvodai nevelésben, iskolai nevelésben és oktatásban, kollégiumi nevelésben és oktatásban. Két tanulóként kell számításba venni a felzárkóztató oktatásban részt vevő tanulót. Az e pontban foglaltak az alapfokú művészetoktatásban nem alkalmazhatók.”

(3) A Kt. 3. számú melléklete „Osztály, csoport létszámhatárok, a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások szervezésének rendje” cím II. rész, „Az osztályok, csoportok szervezése” alcím 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„7. Az óvodai csoportokra, iskolai osztályokra, kollégiumi csoportokra megállapított maximális létszámot legfeljebb húsz százalékkal át lehet lépni a nevelési év, illetőleg a tanítási év indításánál, ha az óvodában legfeljebb két óvodai csoport, illetőleg az iskolában az adott évfolyamon legfeljebb két iskolai osztály, a kollégiumban két kollégiumi csoport indul; továbbá függetlenül az indított osztályok, csoportok számától, akkor is, ha a nevelési év, tanítási év során az új gyermek, tanuló átvétele, felvétele miatt indokolt.”

28. § (1) E törvény - a (2)-(3) bekezdésben foglaltak kivételével - 2007. szeptember 1-jén lép hatályba.

(2) Az e törvény 2. §-ával megállapított Kt. 16. §-ának (6)-(8) bekezdése, 21. §-ával megállapított Kt. 126. §-a, valamint 24. §-ával megállapított Kt. 133. §-ának (5) bekezdése a kihirdetését követő hetedik napon lép hatályba és egyidejűleg hatályát veszti a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2006. évi CXXI. törvény 29. §-ának (12) bekezdése.

(3) E törvény kihirdetését követő tizenötödik napon hatályba lép a 2003. évi LXI. törvény 17. §-ával megállapított Kt. 23. §-ának (4) bekezdése.

(4) E törvény hatálybalépésének napján hatályát veszti a Kt.

- 8/A. § (3) bekezdésének első és második mondata,

- 8/B. § (5) bekezdésében „az (5) bekezdés kivételével” szöveg,

- 17. §-ának (9) bekezdése,

- 78. §-a (6) bekezdéséből a „(például távoktatás)” szöveg,

- 81. §-a (1) bekezdés c) pontjából a „26. § (3) bekezdés,” szöveg,

- 91. §-a (9) bekezdéséből a „- ha a törvény másképp nem rendelkezik -” szöveg,

- 95. §-ának (6) bekezdéséből „az iskolai, kollégiumi diákönkormányzatok - amelyik nevelési-oktatási intézményben diákönkormányzat nem működik, az iskolai, kollégiumi tanulóközösségek legalább húszszázalékos tanulói részvétellel megtartott tanulói közgyűlésen megválasztott - küldötteiből álló” szöveg,

- 124. §-ának (9) bekezdésének második mondata, (12) bekezdése, (23)-(24) bekezdése,

- 125. §-ának (1) bekezdése, (4) bekezdése,

- 128. §-ának (23) bekezdése,

- 1. számú melléklet Harmadik rész II/21. pontja,

- 1. számú melléklet Negyedik rész 4. pontjából a „tanszakvezetői (tagozatvezetői, szakosztályvezetői),” szöveg.

(5) E törvény hatálybalépésének napján a Kt.

- 19. §-ának (5) bekezdésében az „ingyenesen látogassa” szöveg helyébe a „jogszabályban meghatározott kedvezmények igénybevételével látogassa” szöveg,

- 88. § (9) bekezdés második mondatában a „köteles használatra átengedni a fővárosi, megyei önkormányzatnak” szöveg helyébe a „köteles használatra átengedni a fővárosi, megyei önkormányzatnak vagy a vagyonkezelői jog gyakorlójának kijelölni (a továbbiakban a használati jog és a vagyonkezelői jog együtt: használati jog)” szöveg,

- a 93. §-a (1) bekezdés b) pontjában a „háromévenként” szöveg helyébe az „ötévenként” szöveg,

- a 96. §-a (3) bekezdés f) pontjában a „jelentést tesz közzé a közoktatás helyzetéről” szöveg helyébe a „közzéteszi a közoktatást érintő szakmai kérdésekben hozott javaslatait” szöveg, továbbá az (5) bekezdés a) pontjában az „Országos Pedagógus-továbbképzési Bizottság” szöveg helyébe az „Országos Pedagógus-képzési és Továbbképzési Bizottság” szöveg,

- a 99. §-ának (3) bekezdésében a „közreműködhet” szöveg helyébe a „közreműködik”, továbbá a (7) bekezdésében a „Ha a következő évi” szöveg helyébe a „Ha a felhívást követő harmadik évi” szöveg,

- a 102. §-ának (3) bekezdésében a „nemzeti vagy etnikai kisebbség nyelvén, illetve a nemzeti vagy etnikai kisebbség nyelvén és magyarul nevelő és oktató nevelési-oktatási intézmény esetén - ha nem rendelkezik egyetértési joggal - a fenntartótól függően települési vagy területi kisebbségi önkormányzat, települési, területi kisebbségi önkormányzat hiányában a kisebbség helyi szószólója, illetőleg ennek hiányában az adott kisebbség helyi egyesületének,” szöveg helyébe a „nemzeti vagy etnikai kisebbségi nevelésben-oktatásban részt vevő intézmény esetén - ha nem rendelkezik egyetértési joggal - a fenntartótól függően a települési vagy a területi kisebbségi önkormányzat, illetőleg ennek hiányában az adott kisebbség helyi egyesületének,” szöveg,

- a 102. § (11) bekezdésében a „Kisebbségi oktatási intézményben [121. § (6) bek.]” szöveg helyébe a „Kisebbségi nevelési-oktatási intézményben [121. § (6) bek.]” szöveg,

- a 124. § (21) bekezdés a) pontjában a „14.” szöveg helyébe a „19.” szöveg,

- a 133. § (3) bekezdésében az „Ennél a számításnál a tényleges tanulói létszámot kell figyelembe venni.” szöveg helyébe az „Ennél a számításnál - kivéve az e törvény 3. számú melléklet II/2-3. pontjában meghatározott eseteket - a tényleges tanulói létszámot kell figyelembe venni.” szöveg,

- az 1. számú melléklet Harmadik rész II/6. pontjában a „tervezett órák” szöveg helyébe a „a pedagógus kötelező órájának terhére tervezett órák” szöveg, „fenntartó jóváhagyásával” szöveg helyébe a „fenntartó egyetértésével” szöveg, az „időtartamára.” szöveg helyébe az „időtartamára esik.” szöveg, az 1. számú melléklet Harmadik rész II/7/a pontjában „- az osztályfőnöki, tanszakvezetői (tagozatvezetői, szakosztályvezetői), tanulócsoport-vezetői, szakmai munkaközösség vezetői feladatot ellátó pedagógus” szöveg helyébe, a „- az osztályfőnöki, tanulócsoport-vezetői, szakmai munkaközösség vezetői (tanszakvezetői, tagozatvezetői, szakosztályvezetői) feladatot ellátó pedagógus” szöveg,

- a 2. számú melléklet „A közoktatási intézményekben nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatok”, „Az alkalmazottak adatai” 3. pontjában „államigazgatási szervnek” szöveg helyébe „közigazgatási szervnek” szöveg, „A gyermekek, tanulók adatai” alcím 2. első gondolatjelében az „államigazgatási szerv” szöveg helyébe a „közigazgatási szerv” szöveg,

- a 3. számú melléklet I. rész, „Létszámhatárok” cím, „Kollégium” alcímben a „kollégiumi foglalkozásoknál” szöveg helyébe a „kollégiumi csoportnál”

lép.

(6) 2008. január 1-jén

- a Kt. 37. §-ának (2) bekezdésében az „A bejelentést költségvetési szerv esetén a törzskönyvi nyilvántartást vezető szervnél, más esetben a jegyzőnél, főjegyzőnél kell teljesíteni a következők szerint: óvoda, általános iskola esetén a székhely szerint illetékes jegyzőnél; ha az óvoda, illetve az általános iskola székhelye többcélú kistérségi társulás területén van, a kistérségi társulás székhelye szerint illetékes jegyzőnél; alapfokú művészetoktatási intézmény, középiskola, szakiskola, kollégium, gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézmény, több célú intézmény és a többi közoktatási intézmény esetén a székhely szerint illetékes főjegyzőnél.” szöveg helyébe „A bejelentést költségvetési szerv esetén a törzskönyvi nyilvántartást vezető szervnél, más esetben a jegyzőnél, főjegyzőnél kell teljesíteni.” szöveg,

- a Kt. 79. §-ának (3) bekezdésében „Az engedély kiadásáról óvoda és általános iskola esetén az intézmény székhelye szerint illetékes jegyző, ha az óvoda, illetve az általános iskola székhelye többcélú kistérségi társulás területén van, a kistérségi társulás székhelye szerint illetékes jegyző dönt. Alapfokú művészetoktatási intézmény, középiskola, szakiskola, gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény, többcélú intézmény nevelési-oktatási intézménye és kollégium esetén az engedély kiadásáról az intézmény székhelye szerint illetékes főjegyző dönt” szöveg helyébe „Az engedély kiadásáról a jegyző vagy a főjegyző dönt.” szöveg,

- Kt. 80. § (5) bekezdés első mondatának „a telephelyre a 79. §-ban foglaltak szerint engedélyt kell kérni a telephely szerint illetékes jegyzőtől, főjegyzőtől” szöveg helyébe „a telephelyre a 79. §-ban foglaltak szerint kell engedélyt kérni.” szöveg,

- a Kt. 80. § (5) bekezdés második mondatában „a nyilvántartásból történő törlésről - megkeresésére - a székhely szerint illetékes jegyző, főjegyző intézkedik.” szöveg helyébe „a nyilvántartásból történő törlésről - megkeresésre - a jegyző, főjegyző intézkedik” szöveg,

- a Kt. 82. § (5) bekezdésében „a székhely szerint illetékes főjegyző” szöveg helyébe „a főjegyző” szöveg

lép.

(7) Nem lép hatályba a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2006. évi CXXI. törvény

- 7. §-ával megállapított Kt. 126. §-a,

- 28. §-ának (7) bekezdése.



A complex.hu oldal teljes egészében szerzői jogvédelem alatt áll. - Copyright Wolters Kluwer Kft. 2016. Minden jog fenntartva!