Törvények és OGY határozatok

Az oldalon a joganyagok közlönyállapota érhető el. Egységes szerkezetű, naprakész szöveget az új Jogtáron talál.
Időállapot: közlönyállapot (2007.XII.29.)

Tartalomjegyzék

2007. évi CLXXXIV. törvény

a bejegyzett élettársi kapcsolatról * 

A bejegyzett élettársi kapcsolat létrejötte

1. § (1) Bejegyzett élettársi kapcsolat akkor jön létre, ha az anyakönyvvezető előtt együttesen jelenlévő két, tizennyolcadik életévét betöltött személy személyesen kijelenti, hogy egymással bejegyzett élettársi kapcsolatban kíván élni.

(2) Kiskorú a gyámhatóság előzetes engedélyével sem léphet bejegyzett élettársi kapcsolatra.

A bejegyzett élettársi kapcsolat joghatásai

2. § (1) Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a bejegyzett élettársi kapcsolatra a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény (a továbbiakban: Csjt.) házasságra vonatkozó rendelkezéseit alkalmazni kell. A Csjt. közös gyermekké fogadásra és a házastársak névviselésére vonatkozó rendelkezései nem alkalmazhatóak a bejegyzett élettársakra.

(2) Ha törvény eltérően nem rendelkezik,

a) a házasságra vonatkozó szabályokat a bejegyzett élettársi kapcsolatra,

b) a házastársra vagy házastársakra vonatkozó szabályokat a bejegyzett élettársra vagy élettársakra,

c) az özvegyre vonatkozó szabályokat az elhunyt bejegyzett élettárs túlélő bejegyzett élettársára,

d) az elvált személyre vonatkozó szabályokat arra a személyre, akinek bejegyzett élettársi kapcsolatát megszüntették,

e) a házaspárra vonatkozó szabályokat a bejegyzett élettársakra

is megfelelően alkalmazni kell.

A bejegyzett élettársi kapcsolat megszűnése

3. § (1) A bejegyzett élettársi kapcsolat megszűnik az egyik élettárs halálával, vagy ha az élettársak egymással házasságot kötnek, valamint az élettársi kapcsolat megszüntetésével.

(2) A bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetésére a házasság felbontására vonatkozó rendelkezéseket alkalmazni kell.

4. § (1) A bejegyzett élettársi kapcsolat akkor is megszűnik, ha az élettársak közös megegyezése alapján a közjegyző a bejegyzett élettársi kapcsolatot megszünteti.

(2) A bejegyzett élettársi kapcsolat közjegyző általi megszüntetésének akkor van helye, ha

a) azt az élettársak befolyásmentesen, közösen kérik,

b) az élettársaknak nincs közös kiskorú és nincs tartásra jogosult gyermekük, és

c) az élettársak az őket egymással szemben terhelő, jogszabályon alapuló tartás, a közös lakás használata, valamint - az ingatlanon fennálló közös tulajdon megszüntetése kivételével - az élettársi közös vagyon megosztása kérdésében közjegyzői okiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglaltan megegyeztek. A közokirat elkészítésére az a közjegyző is jogosult, aki a bejegyzett élettársi kapcsolatot nemperes eljárásban megszünteti.

(3) Nincs helye a bejegyzett élettársi kapcsolat közjegyző általi megszüntetésének, ha

a) az élettársak bármelyike cselekvőképtelen, korlátozottan cselekvőképes, vagy

b) a bejegyzett élettársi kapcsolat érvénytelenné nyilvánításának vagy nemlétezése megállapításának lenne helye.

5. § (1) A bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetésére irányuló közjegyzői eljárás polgári nemperes eljárás, amelyben a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény szabályait - a nemperes eljárás sajátosságaiból eredő, valamint az e törvényben foglalt eltérésekkel - megfelelően alkalmazni kell.

(2) A bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetésére irányuló eljárásban bizonyításnak, felfüggesztésnek, szünetelésnek és igazolásnak nincs helye.

6. § A bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetésére irányuló eljárás lefolytatására - a felek választása szerint - az a közjegyző illetékes, akinek az illetékességi területén a kérelmezők utolsó közös lakóhelye volt, vagy akinek az illetékességi területén a felek valamelyikének lakóhelye van. Ha a kérelem előterjesztésekor a feleknek nincs belföldi lakóhelye, az eljárást az élettársi kapcsolatot az anyakönyvi nyilvántartásba bejegyző anyakönyvvezető működési területe szerint illetékes közjegyző folytatja le.

7. § (1) A bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetésére irányuló, ugyanazon okiratba foglalt közös kérelemben a feleknek nyilatkozniuk kell a 4. § (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott kérdésekről, a közjegyző illetékességét megalapozó okról, és csatolni kell a kérelemhez a 4. § (2) bekezdésének c) pontjában foglalt kérdésekről szóló megállapodásukat.

(2) Ha az élettársi közös vagyont képező ingóságok megosztása a kérelem előterjesztésének időpontjában már megtörtént, a kérelemben elegendő ennek tényéről nyilatkozni.

8. § A közjegyző a kérelem beérkezésétől számított 8 munkanapon belül

a) a kérelmet a hiányok pótlására való felhívás kibocsátása nélkül végzéssel elutasítja, ha a kérelemből megállapítható, hogy a bejegyzett élettársi jogviszony közjegyzői eljárásban történő megszüntetésének nincs helye,

b) felhívja a feleket a hiányok pótlására, ha a kérelem hiányos.

9. § (1) A közjegyző a feleket a kérelem beérkezésétől vagy a hiányok pótlásától számított 30 napon belül személyesen meghallgatja, kivéve, ha a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának van helye.

(2) A közjegyző a személyesen megjelent feleket a kérelmükről, megállapodásukról és a bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetése feltételeinek fennállásáról meghallgatja.

(3) A meghallgatás egy alkalommal legfeljebb 60 napra elhalasztható, ha bármelyik fél azt legkésőbb a meghallgatáson kéri.

(4) Ha a meghallgatáson - a halasztás esetét kivéve - bármelyik fél személyesen nem jelenik meg, a közjegyző az eljárást megszünteti.

10. § (1) Ha a közjegyző a feleknek az őket egymással szemben terhelő, jogszabályon alapuló tartásról, a közös lakás használatáról, valamint - az ingatlanon fennálló közös tulajdon megszüntetése kivételével - az élettársi közös vagyon megosztásáról szóló egyezségét jóváhagyta, a felek bejegyzett élettársi kapcsolatát végzéssel megszünteti.

(2) Ha az egyezség nem hagyható jóvá, a közjegyző az egyezség jóváhagyását megtagadja, és a kérelmet elutasítja. A kérelmet akkor is el kell utasítani, ha megállapítható, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolat közjegyző által történő megszüntetésének feltételei nem állnak fenn.

(3) A közjegyző által jóváhagyott egyezség a bíróság által jóváhagyott egyezséggel azonos hatályú.

11. § (1) A felek - eltérő megállapodás hiányában - egyenlő arányban viselik az eljárás költségeit, a jogi képviselettel kapcsolatos költségeket pedig mindegyik fél maga viseli.

(2) A közjegyző az eljárást befejező végzésében rendelkezik az eljárásért fizetendő közjegyzői díjról és költségtérítésről, az eljárás egyéb költségeiről pedig a felek kérelmére dönt.

12. § (1) A közjegyző végzése ellen - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - fellebbezésnek van helye a közjegyző székhelye szerinti megyei bírósághoz.

(2) A felek egyezségét jóváhagyó és a bejegyzett élettársi kapcsolatot megszüntető végzés ellen nincs helye fellebbezésnek, és az ellen felülvizsgálati kérelem sem terjeszthető elő.

(3) A közjegyző a bejegyzett élettársi kapcsolatot megszüntető végzést öt munkanapon belül megküldi az illetékes anyakönyvvezetőnek.

Módosuló törvények

13. § (1) A Csjt. a következő 4. §-sal egészül ki:

„4. § Ha a bejegyzett élettársak kötnek egymással házasságot, a 3. § (2) bekezdését nem kell alkalmazni.”

(2) A Csjt. 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Érvénytelen a házasság, ha a felek valamelyikének korábbi házassága vagy bejegyzett élettársi kapcsolata - kivéve, ha bejegyzett élettársak kötöttek egymással házasságot - fennáll. Érvénytelen a bejegyzett élettársi kapcsolat, ha a felek valamelyikének korábbi házassága vagy bejegyzett élettársi kapcsolata fennáll.”

(3) A Csjt. 35. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha a nő a házasságának vagy a bejegyzett élettársi kapcsolatának megszűnése után újból házasságot kötött, vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot létesített, az újabb házasságának vagy bejegyzett élettársi kapcsolatának fennállása alatt született gyermeke apjának akkor is az újabb férjet vagy bejegyzett férfi élettársat (a továbbiakban: férj) kell tekinteni, ha a korábbi házasság vagy bejegyzett élettársi kapcsolat megszűnése és a gyermek születése között háromszáz nap nem telt el. Ha azonban ez a vélelem megdől, a gyermek apjának a korábbi férjet kell tekinteni.”

(4) A Csjt. 42. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A gyermek - szüleinek megállapodása szerint - az apjának vagy az anyjának a családi nevét viseli. A házasságban vagy bejegyzett élettársi kapcsolatban élő szülők valamennyi, a házasság, illetve a bejegyzett élettársi kapcsolat fennállása alatt született közös gyermekének csak azonos családi neve lehet. Közös házassági nevet viselő házastársak gyermeke csak a szülők közös házassági nevét viselheti. A saját nevüket viselő szülők megállapodása alapján a gyermek az apa és az anya családi nevét együtt is viselheti. A gyermek családi neve legfeljebb kéttagú lehet.”

(5) A Csjt. 62. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A házastárs vagy bejegyzett élettárs köteles háztartásában eltartani a vele együttélő házastársának vagy bejegyzett élettársának olyan tartásra szoruló kiskorú gyermekét (mostohagyermek), akit házastársa vagy bejegyzett élettársa az ő beleegyezésével hozott a közös háztartásba. A tartási kötelezettség mindkét házastársat, illetve bejegyzett élettársat egy sorban terheli.”

14. § (1) Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: At.) 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Anyakönyvet kell vezetni:

a) a születésekről,

b) a házasságkötésekről,

c) a bejegyzett élettársi kapcsolatokról,

d) a halálesetekről.”

(2) Az At. 4. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A házasságkötési és az élettársi kapcsolat bejegyzésére irányuló eljárásra, a házasságkötés, valamint a bejegyzett élettársi kapcsolat anyakönyvezésére az az anyakönyvvezető illetékes, aki előtt a felek az ez irányú szándékukat bejelentik.”

(3) Az At. 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az anyakönyvi, a házasságkötési és az élettársi kapcsolat bejegyzésére irányuló eljárásban a bejegyzendő adatokat, illetőleg a házasság megkötésének, valamint a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének törvényes előfeltételeit okirattal kell bizonyítani. Az idegen nyelvű okiratot hiteles magyar nyelvű fordítással ellátva kell bemutatni.”

(4) Az At. 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„11. § Az anyakönyvvezető a születést és a halálesetet a bejelentést követően azonnal, a házasságot és a bejegyzett élettársi kapcsolatot pedig annak létrejöttekor anyakönyvezi.”

(5) Az At. 23. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Ha a magyar állampolgár lakóhelye és tartózkodási helye is külföldön van, a tanúsítványt a magyar konzuli tisztviselő állítja ki.”

(6) Az At. a következő 26/A. §-sal egészül ki:

„26/A. § (1) A kijelölt házasságkötő termen kívüli házasságkötést a jegyző engedélyezi.

(2) Ha a bejegyzett élettársak kívánnak egymással házasságot kötni, e fejezet rendelkezéseit a 15. § (4) bekezdése és a 19. § (2) bekezdés i) pontjakivételével kell alkalmazni.”

15. § (1) Az At. a következő, II/A. fejezettel, fejezetcímmel, alcímmel és 26/B-26/H. §-sal egészül ki:

„II/A. fejezet

Az élettársi kapcsolat bejegyzése

Az élettársi kapcsolat bejegyzésére irányuló szándék

26/B. § (1) Az élettársi kapcsolat bejegyzése iránti szándékot személyesen kell bejelenteni, amelyről az anyakönyvvezető jegyzőkönyvet vesz fel.

(2) A felek egyike - ha magyarországi lakcímmel nem rendelkezik - a bejegyzett élettársi kapcsolat létrehozására irányuló szándékát - a külföldi hatóság (közjegyző, anyakönyvvezető), illetve a magyar konzuli tisztviselő előtt tett hitelesített és hiteles magyar nyelvű fordítással ellátott nyilatkozatával - írásban is bejelentheti.

Nyilatkozat az élettárs gyermekének apaságáról

26/C. § (1) Az élettársi kapcsolat bejegyzését megelőző eljárás során - ha a felek különböző neműek, és a nőnek rendezetlen családi jogállású gyermeke van - az anyakönyvvezető a személyesen jelenlevő férfi figyelmét felhívja arra, hogy ha leendő bejegyzett élettársának gyermekét az élettársi kapcsolat bejegyzését megelőzően magáénak ismeri el, - jogszabályban foglalt feltételek fennállása esetén - őt kell a gyermek apjának tekinteni.

(2) Apai elismerő nyilatkozatot az élettársi kapcsolat bejegyzéséig lehet tenni, és azt nem lehet visszavonni.

(3) Az apai elismerő nyilatkozat alapján a férfi élettársat akkor lehet a gyermek apjának tekinteni, ha a nyilatkozat megtételétől számított hat hónapon belül az élettársi kapcsolatot bejegyzik.

Az élettársi kapcsolat bejegyzésének megtagadása

26/D. § Az anyakönyvvezető az élettársi kapcsolat bejegyzését megtagadja, ha

a) a közreműködésre nem illetékes,

b) az eljárásból ki van zárva,

c) a bejegyzésnek törvényes akadálya van,

d) a felek a bejegyzés törvényes feltételeit nem igazolták,

e) a felek a bejegyzéshez a jogszabályban előírt felmentést, illetőleg engedélyt nem mutatták be,

f) a bíróság valamelyik felet, akár nem jogerős határozattal is cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezte, vagy a fél a bejegyzés időpontjában nyilvánvalóan cselekvőképtelen.

Nem magyar állampolgár élettársi kapcsolatának bejegyzése

26/E. § (1) A nem magyar állampolgár részére a nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet 38. § (1) bekezdése szerinti igazolás alóli felmentés a felmentés kiállításának napjától számított hat hónapig érvényes.

(2) A felmentés megadását az együttesen megjelenő felek a bejegyzésre jogosult anyakönyvvezetőnél kérhetik.

(3) Azonos külföldi állampolgárságú felek az állampolgárságuk szerint illetékes, Magyarországon működő külképviseleti hatóságnál is létesíthetnek bejegyzett élettársi kapcsolatot, feltéve, hogy nemzetközi szerződés vagy viszonosság és a külföldi állam joga ezt lehetővé teszi.

(4) A bejegyzéskor a felek anyanyelvüket is használhatják.

(5) Ha a felek vagy a tanúk, illetőleg ezek egyike a magyar nyelvet nem beszéli, továbbá, ha az anyakönyvvezető a felek vagy a tanúk, illetőleg ezek egyike által beszélt idegen nyelvet nem érti, tolmácsot kell alkalmazni. A tolmácsról a felek gondoskodnak.

Tanúsítvány élettársi kapcsolat külföldön történő bejegyzéséhez

26/F. § (1) Az a magyarországi lakcímmel rendelkező személy, aki külföldön kíván bejegyzett élettársi kapcsolatot létesíteni, az ehhez szükséges tanúsítvány kiadását a lakcíme szerint illetékes anyakönyvvezetőnél kérheti. Bejelentett, érvényes lakcím hiányában az érintett kérelmét az utolsó bejelentett lakcíme szerint illetékes anyakönyvvezetőnél is előterjesztheti.

(2) A kérelemhez csatolni kell a nem magyar állampolgár félnek az illetékes külföldi hatóság vagy az eljáró magyar anyakönyvvezető előtt tett és hitelesített nyilatkozatát, melyben kijelenti, hogy a tervezett élettársi kapcsolat bejegyzésének tudomása szerint nincs törvényes akadálya. A nyilatkozat csak akkor fogadható el, ha tartalmazza a születési családi és utónevet, a házassági nevet, a születés helyét és idejét, a nemet, a családi állapotot, a szülők születési családi és utónevét, továbbá a nyilatkozó lakóhelye és állampolgársága is megállapítható belőle.

(3) Ha mindkét fél belföldi, részükre a tanúsítványt egy okiraton kell kiállítani.

(4) Ha a belföldi felek lakóhelye különböző, a tanúsítvány kiadását bármelyikük lakóhelye szerint illetékes anyakönyvvezetőnél előterjeszthetik.

(5) Ha a magyar állampolgár lakóhelye és tartózkodási helye is külföldön van, a tanúsítványt a magyar konzuli tisztviselő, egyéb esetben a közigazgatási hivatal állítja ki.

(6) A tanúsítvány tartalmazza:

a) a felek természetes személyazonosító adatait,

b) az érintett személyek állampolgárságát, hontalanságát, illetőleg menekült státusát,

c) lakóhelyének címét,

d) családi állapotát, valamint

e) azt a tényt, hogy a tervezett élettársi kapcsolatnak a magyar jog szerint nincs akadálya.

(7) A tanúsítvány a kiállításától számított hat hónapig érvényes.

Az élettársi kapcsolat bejegyzése

26/G. § (1) Az anyakönyvvezető a bejegyzés időpontját a felek kívánságát is figyelembe véve tűzi ki.

(2) Ha az élettársi kapcsolat bejegyzését megelőző eljárásról készített jegyzőkönyv felvétele óta hat hónap eltelt, az eljárást meg kell ismételni.

(3) Az élettársi kapcsolat bejegyzése nyilvános és ünnepélyes.

(4) A (3) bekezdésben foglalt rendelkezéstől csak akkor lehet eltérni, ha a felek ezt kérik.

(5) Az anyakönyvi bejegyzést megelőzően az anyakönyvvezető előbb az egyik, majd a másik félhez külön-külön a következő kérdést intézi: „Kijelenti-e (itt megnevezendő az a fél, akihez a kérdést intézi), hogy az itt jelen lévő (megnevezett másik féllel) bejegyzett élettársi kapcsolatot létesít?”. Ha a feltett kérdésre mindkét fél egybehangzó igennel válaszolt, az anyakönyvvezető a következő kijelentést teszi: „Megállapítom, hogy (itt megnevezendő az egyik majd a másik fél) a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvény értelmében bejegyzett élettársak.”

(6) A felek kérésére - ha az anyakönyvvezető, a tanúk és mindkét fél érti és beszéli az adott, Magyarországon honos nemzeti és etnikai kisebbség nyelvét - az eljárás az adott kisebbség nyelvén is lefolytatható.

(7) A felek, a tanúk és az anyakönyvvezető, továbbá - ha közreműködött - a tolmács az anyakönyvi bejegyzést aláírják.

(8) Ha a felek vagy azok egyike az (5) bekezdésben foglaltak szerinti kérdésre nem egybehangzó igennel válaszol, a nyilatkozatot feltételhez vagy időhöz köti, közöttük a bejegyzett élettársi kapcsolat nem jön létre. E tényt az anyakönyvvezető a jelenlévők előtt kijelenti.

(9) Ha a felek vagy azok egyike, illetőleg a tanú vagy a tolmács az anyakönyv bejegyzésének aláírását megtagadja, de a bejegyzett élettársi kapcsolat az (5) bekezdésben foglaltaknak megfelelően létrejött, az anyakönyvvezető az aláírásra szolgáló rovatba e tényt feljegyzi.

26/H. § (1) Tanú nagykorú és cselekvőképes személy lehet. A tanúkról a leendő élettársak gondoskodnak.

(2) Az élettársi kapcsolatnak az erre kijelölt helyiségen kívüli bejegyzését a jegyző engedélyezi.”

(2) Az At. 30. § (1)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A születési anyakönyvbe a szülők, a házassági anyakönyvbe és a bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyvébe a felek apja és anyja, a halotti anyakönyvbe az elhalt apja, anyja továbbá házastársa vagy bejegyzett élettársa neveként a születési nevet kell anyakönyvezni.

(2) A házassági, valamint a bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyvébe a feleség és a férj, illetve a felek születési nevét minden esetben be kell jegyezni.

(3) Az anyakönyvvezetőnek a kéttagú születési családi név és a házassági név családi nevekből képzett részét kötőjellel összekapcsolva kell anyakönyveznie.

(4) Az anyakönyvbe azt a születési és házassági nevet kell bejegyezni, amely az érintett személyt a születés, a házasságkötés, az élettársi kapcsolat bejegyzésének vagy a haláleset időpontjában megillette. Anyakönyvezni a szülők által meghatározott sorrendben legfeljebb két, a gyermek nemének megfelelő utónevet lehet a Magyar Tudományos Akadémia által összeállított utónévjegyzékből.”

(3) Az At. a következő alcímmel és 35/A. §-sal egészül ki:

A bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyve

35/A. § (1) A bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyve tartalmazza

a) a bejegyzés helyét és idejét (év, hó, nap);

b) a bejegyzett élettársak születési családi és utónevét, az anyakönyvezés előtt viselt - előző házassági - nevét, születési helyét, személyi azonosítóját, annak hiányában születési idejét (év, hó, nap), a bejegyzést megelőző családi állapotát, lakóhelyét, a bejegyzett élettársak szüleinek születési családi és utónevét;

c) a tanúk és a tolmács nevét;

d) a bejegyzett élettársak nemét;

e) az élettársi kapcsolat bejegyzése során alkalmazott nyelv megnevezését, ha az élettársi kapcsolat bejegyzésére irányuló eljárás valamely Magyarországon honos nemzeti és etnikai kisebbség nyelvén történt;

f) az élettársi kapcsolat bejegyzésénél közreműködött anyakönyvvezető nevét;

g) a bejegyzett élettársak külföldi állampolgárságát vagy hontalanságát, a hazai anyakönyvezésnél ismeretlen állampolgárságát;

h) különböző nemű bejegyzett élettársak esetén a megállapodást a születendő gyermek születési családi nevéről.

(2) Az adatok változása esetén anyakönyvezni kell:

a) a bejegyzett élettársak születési nevének, személyi azonosítójának, nemének megváltozását;

b) a bejegyzett élettársi kapcsolat megszűnését, illetve érvénytelenné nyilvánítását;

c) a magyar állampolgárság megszűnését; a magyar állampolgárság megszerzését;

d) a megállapodást a születendő gyermek születési családi nevéről.

(3) A bejegyzett élettársakat az anyakönyvbe születési nevük abc sorrendjében kell bejegyezni.”

(4) Az At. 42/A. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Felhatalmazást kap az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter, hogy rendeletben jelölje ki az élettársi kapcsolat bejegyzésére jogosult anyakönyvvezetők körét.”

Záró rendelkezések

16. § Ez a törvény 2009. január 1-jén lép hatályba.

17. § (1) A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény

1. 14. § (2) bekezdésében, 15. § (2) bekezdésében, 21. § (2) bekezdésében, 601. § (1) bekezdésében, 615. § (1) bekezdésében, 670. § (2) bekezdésében és 685. § b) pontjában a „házastársa” szövegrész helyébe a „házastársa, bejegyzett élettársa”,

2. 14. § (6) bekezdés 3. pont a) alpontjában a „házassági” szövegrész helyébe a „házassági, a bejegyzett élettársi”,

3. 19/A. § (1) bekezdésében, 601. § (2) bekezdésében a „házastársát” szövegrész helyébe a „házastársát vagy bejegyzett élettársát”,

4. 19/A. § (1) bekezdésében, 601. § (3) bekezdésében és a 615. § előtti alcímben a „házastárs” szövegrész helyébe a „házastárs, bejegyzett élettárs”,

5. 578/G. § (2) bekezdésében a „házastársak” szövegrész helyébe a „házastársak és a bejegyzett élettársak”,

6. 601. § (1) bekezdésében a „házastársak” szövegrész helyébe a „házastársak, bejegyzett élettársak”,

7. 601. § (2) bekezdésében a „házastársa” szövegrész helyébe a „házastársa vagy bejegyzett élettársa”,

8. 601. § (2) bekezdésében és 601. § (3) bekezdésében a „házastársak” szövegrész helyébe a „házastársak vagy a bejegyzett élettársak”,

9. 601. § (3) bekezdésében, 625. § (2) bekezdésében a „házastársának” szövegrész helyébe a „házastársának, bejegyzett élettársának”,

10. 606. §-ában, 667. § (1) bekezdés d) pontjában és 685. § b) pontjában a „házastárs” szövegrész helyébe a „házastárs, a bejegyzett élettárs”,

11. 607. § (4) bekezdésében, 615. § (2) bekezdésében, 616. § (1) bekezdésében, 616. § (2) bekezdésében, 616. § (3) bekezdés második mondatában és 671. § (1) bekezdésében a „házastárs” szövegrész helyébe a „házastárs vagy a bejegyzett élettárs”,

12. 608. § (1) és 617. § (3) bekezdésében az „és házastárs” szövegrész helyébe a „házastárs és bejegyzett élettárs”,

13. 609. § (1) bekezdésében a „házastársnak” szövegrész helyébe a „házastársnak, bejegyzett élettársnak”,

14. 613. § (3) bekezdésében a „házasság” szövegrész helyébe a „házasság vagy bejegyzett élettársi kapcsolat” szöveg, a „házastárssal” szövegrész helyébe a „házastárssal vagy bejegyzett élettárssal”,

15. 615. § (2) bekezdésében a „házasságot köt” szövegrész helyébe a „házasságot köt, vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot létesít”,

16. 616. § (3) bekezdésében a „Mind a házastárs” szövegrész helyébe a „Mind a házastárs, mind a bejegyzett élettárs” szöveg, a „házastársa haszonélvezeti jogának” szövegrész helyébe a „házastársa, bejegyzett élettársa haszonélvezeti jogának”,

17. 616. § (4) bekezdésében és 667. § (3) bekezdésében a „házastársat” szövegrész helyébe a „házastársat, és a bejegyzett élettársat”,

18. 661. §-ában a „házastársát” szövegrész helyébe a „házastársát, bejegyzett élettársát”,

19. 663. § (1) bekezdés c) pontjában a „vagy házastársának” szövegrész helyébe a „házastársának vagy bejegyzett élettársának”,

20. 663. § (2) bekezdésében a „Házastársát” szövegrész helyébe a „Házastársát vagy bejegyzett élettársát” szöveg, a „házastársi” szövegrész helyébe a „házastársi, bejegyzett élettársi”,

21. 665. § (2) bekezdésében a „házastársat” szöveg helyébe a „házastársat vagy a bejegyzett élettársat”,

22. 667. § (2) bekezdés első mondatában a „házasságkötés” szövegrész helyébe a „házasságkötés, a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése”,

23. 667. § (2) bekezdés második mondatában a „házasságkötés” szövegrész helyébe az „ilyen kapcsolat”,

24. 667. § (2) bekezdésében a „házasságból” szövegrész helyébe a „házasságból, bejegyzett élettársi kapcsolatból” szöveg, a „házasságot kötött” szövegrész helyébe a „házasságot kötött, bejegyzett élettársi kapcsolatot létesített”,

25. 670. § (2) bekezdésében a „házastársával” szövegrész helyébe a „házastársával, bejegyzett élettársával”,

26. 679. § (3) bekezdésében a „házastárs” szövegrész helyébe a „házastárs, és a bejegyzett élettárs” szöveg, a „házastársi” szövegrész helyébe a „házastársi, vagy bejegyzett élettársi”,

27. 685/A. §-ában a „házasságkötés” szövegrész helyébe a „házasságkötés, vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése”

szöveg lép.

(2) A Csjt.

a) 7. § (2) bekezdésében a „házasság” szövegrészek helyébe a „házasság vagy bejegyzett élettársi kapcsolat”,

b) 22. § (2) bekezdésében az „újból házasságot köt” szövegrész helyébe az „újból házasságot köt vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot létesít”,

c) 35. § (1) bekezdésében a „házassági kötelékben állott” szövegrész helyébe „házassági kötelékben vagy bejegyzett élettársi kapcsolatban állt”,

d) 36. §-ában a „házassági kötelékben” szövegrész helyébe „házassági kötelékben vagy bejegyzett élettársi kapcsolatban”,

e) 36. § c) pontjában a „házasságot kötött” szövegrész helyébe „házasságot kötött vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot létesített”,

f) 38. § (1) bekezdésében a „házassági köteléke vagy utólagos házassága” szövegrész helyébe a „házassági köteléke vagy utólagos házassága, sem bejegyzett élettársi kapcsolata vagy utólagos bejegyzett élettársi kapcsolata”,

g) 39. § (1) bekezdés bevezető szövegében a „házasságot köt” szövegrész helyébe a „házasságot köt vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot létesít”,

h) 39. § (1) bekezdés c) pontjában a „házasságkötést megelőzően” szövegrész helyébe a „házasságkötést vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítését megelőzően”,

i) 39. § (3) bekezdésében az „utólagos házasságának” szövegrész helyébe „utólagos házasságának vagy bejegyzett élettársi kapcsolatának”,

j) 43. § (4) bekezdésében a „volt férje” szövegrész helyébe a „volt férje, bejegyzett élettársa” szöveg, az „újabb házasságbeli férje” szövegrész helyébe az „újabb házasságbeli férje vagy bejegyzett élettársa” szöveg, a „volt férjet” szövegrész helyébe a „volt férjet, bejegyzett élettársat”,

k) 44. § (1) bekezdésében a „házasságkötés” szövegrész helyébe a „házasságkötés vagy bejegyzett élettársi kapcsolat”,

l) 60. § (1) bekezdésében és a 61. § (4) bekezdésében a „házastársa” szövegrész helyébe „házastársa vagy bejegyzett élettársa”,

m) 64. § (2) bekezdésében a „házastársat és az elvált házastársat, a házastárs és az elvált házastárs” szövegrész helyébe a „házastársat, elvált házastársat, bejegyzett élettársat, volt bejegyzett élettársat, a házastárs és az elvált házastárs, illetve bejegyzett élettárs és volt bejegyzett élettárs”

szöveg lép.

(3) Az At.

a) 2. § (2) bekezdésében a „névadási, házasságkötési” szövegrész helyébe a „házasságkötési, bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére irányuló, névadási”,

b) 3. § (2) bekezdés d) pontjában a „kötni” szövegrész helyébe a „kötni, vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot létesíteni” szöveg, 3. § (2) bekezdés f) pontjában a „házasságkötéséhez” szövegrész helyébe a „házasságkötéséhez, bejegyzett élettársi kapcsolat létesítéséhez” szöveg, 3. § (2) bekezdés g) pontjában a „házasságkötése” szövegrész helyébe a „házasságkötése vagy bejegyzett élettársi kapcsolata létesítése” szöveg, a „házasságkötésének” szövegrész helyébe a „házasságkötésének vagy a felek bejegyzett élettársi kapcsolata létesítésének”,

c) 4. § (3) bekezdésében a „házasságkötését” szövegrész helyébe a „házasságkötését, bejegyzett élettársi kapcsolatának anyakönyvezését”,

d) 8. § (1) bekezdésében, a 41/A. § (1) bekezdésében, valamint a 42/A. § (1) bekezdésében a „házasságkötési” szövegrész helyébe a „házasságkötési valamint az élettársi kapcsolat bejegyzésére irányuló”,

e) 12. § (2) bekezdésében a „házassága” szövegrész helyébe a „házassága vagy bejegyzett élettársi kapcsolata”,

f) 13. § (1) bekezdésében az „eljárásban” szövegrész helyébe az „eljárásban, valamint élettársi kapcsolat bejegyzésekor”,

g) 15. § (2) bekezdésében a „Nem magyar állampolgár és a külföldön élő magyar állampolgár házasulók esetén a házasulók egyike” szövegrész helyébe „A házasulók egyike - ha magyarországi lakcímmel nem rendelkezik -”,

h) 23. § (1) bekezdésében az „élő magyar állampolgár, hontalan személy, vagy a magyar menekültügyi hatóság által menekültként elismert” szövegrész helyébe a „lakcímmel rendelkező” szöveg, a „lakóhelye, ennek hiányában a tartózkodási helye” szövegrész helyébe a „lakcíme”,

i) 30/A. § (3) bekezdésében az „és házasságkötési” szövegrész helyébe a „, házasságkötési és a bejegyzett élettársi kapcsolat létrehozására irányuló”,

j) 36. § (1) bekezdés d) pontjában a „házastársának” szövegrész helyébe a „házastársának vagy élettársának” szöveg, a „házasságkötés” szövegrész helyébe a „házasságkötés vagy élettársi kapcsolat bejegyzésének” szöveg, a „házasság” szövegrész helyébe a „házasság vagy az élettársi kapcsolat”,

k) 37. § (1) bekezdés bevezető szövegében, b) pontjában és (2) bekezdése bevezető szövegében a „házasságkötést” szövegrész helyébe a „házasságkötést, a bejegyzett élettársi kapcsolatot”,

l) 38. § (1) és (2) bekezdésében a „házasságkötését” szövegrész helyébe a „házasságkötését, bejegyzett élettársi kapcsolatát”,

m) 39. § (1) bekezdésében a „házasságkötéséről” szövegrész helyébe a „házasságkötéséről, bejegyzett élettársi kapcsolatáról”,

n) 40. § (4) bekezdésében a „házasságkötés” szövegrész helyébe a „házasságkötés, a bejegyzett élettársi kapcsolat”

szöveg lép.

18. § (1) Hatályát veszti az At. 22. § (3) bekezdése.

(2) E törvény hatálybalépését követő napon hatályát veszti a 13-15. §, a 13. §-t megelőző alcím, a 17. §. E § a hatálybalépését követő második napon hatályát veszti.



A complex.hu oldal teljes egészében szerzői jogvédelem alatt áll. - Copyright Wolters Kluwer Kft. 2016. Minden jog fenntartva!