Törvények és OGY határozatok

Az oldalon a joganyagok közlönyállapota érhető el. Egységes szerkezetű, naprakész szöveget az új Jogtáron talál.
Időállapot: közlönyállapot (2010.XI.19.)

Tartalomjegyzék

2010. évi CXXII. törvény

a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról * 

Az állami adóhatósági és vámhatósági feladatoknak a minőségileg új, hatékonyabb, átláthatóbb és költségtakarékosabb ellátása, és az azokhoz szükséges információáramlás korszerű biztosítása, valamint egységes elvek alapján felépülő és egységes irányítású szervezet kialakítása alapján a költségvetési bevételek integrált szervezet általi biztosítása, továbbá a pénzügyi és egyes más bűncselekményeket hatékonyan és eredményesen felderítő bűnügyi szervezetrendszer kialakítása érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

I. FEJEZET

A NEMZETI ADÓ- ÉS VÁMHIVATAL JOGÁLLÁSA, SZERVEZETE, FELÜGYELETE, SZERVEN BELÜLI VEZETŐI IRÁNYÍTÁSA ÉS FELADATAI

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal jogállása és szervezeti keretei

1. § (1) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) államigazgatási és fegyveres rendvédelmi feladatokat is ellátó kormányhivatal. A NAV felügyeletét a miniszterelnök által kijelölt miniszter (a továbbiakban: kijelölt miniszter) látja el.

(2) A NAV önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv, amely a központi költségvetésben önálló fejezetet képez.

(3) A NAV a részére a tárgyévi költségvetési törvényben meghatározott költségvetési támogatáson felül további - személyi juttatásokra, munkaadókat terhelő járulékokra és felhalmozási kiadásokra fordítható - támogatásra jogosult a költségvetési törvényben rögzített bevételi tervek teljesítésével összefüggésben. A bevételi követelményeket, a felhasználható forrás mértékét, jogcímét és ütemezését a költségvetési törvényben kell meghatározni.

2. § A NAV székhelye Budapest.

3. § (1) A NAV a feladatait központi, középfokú és alsó fokú szervei útján látja el. A közép- és alsó fokú szervek a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény szerinti területi szervek.

(2) A NAV központi szervei a Központi Hivatal, a bűnügyi főigazgatóság, az informatikai feladatokat ellátó intézetek, valamint a humánerőforrás-fejlesztési feladatokat ellátó intézet.

(3) A bűnügyi főigazgatóság és a humánerőforrás-fejlesztési feladatokat ellátó intézet jogi személyiséggel rendelkező, a NAV fejezetén belül önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervek.

4. § (1) A NAV állami adóhatósági feladatokat ellátó szerve az állami adó- és vámhatóság adóztatási szerve. A NAV adóztatási szerve a Központi Hivatal valamint a közép- és alsó fokú adóztatási szervek.

(2) A NAV vámhatósági feladatokat ellátó szerve az állami adó- és vámhatóság vámszerve. A NAV vámszerve a Központi Hivatal valamint a közép- és alsó fokú vámszervek.

(3) A NAV bűnügyi főigazgatósága középfokú szervekkel és alsó fokú szervvel rendelkezik. A NAV nyomozó hatósága a bűnügyi főigazgatóság és annak középfokú szervei.

(4) A NAV alsó fokú vámszervei hatásköri önállósággal rendelkező kirendeltségeket működtethetnek. A NAV alsó fokú adóztatási szervei hatásköri és szervezeti önállósággal nem rendelkező kirendeltségeket működtethetnek.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal miniszteri felügyelete

5. § (1) A kijelölt miniszter

a) felügyeli az adóztatás, a vámok és a NAV hatáskörébe tartozó nem közösségi adók és díjak kiszabásának, beszedésének törvényességét,

b) felügyeli és ellenőrzi a NAV tevékenységét és vezetését, a törvények és más jogszabályok végrehajtását,

c) előterjeszti a kormányhoz a NAV szervezeti rendszerére, feladataira vonatkozó törvények vagy kormányrendeletek tervezetét, illetve törvény vagy kormányrendelet felhatalmazása alapján jogszabályt alkot a NAV feladatkörébe tartozó kérdésekben,

d) feladatai ellátásához, továbbá a törvényesség és szakszerűség ellenőrzése érdekében a NAV vezetőjétől jelentéseket, beszámolókat, adatszolgáltatásokat kérhet, továbbá - amennyiben az jogszabályban meghatározott feladata ellátásához szükséges - bármely ügyről tájékoztatást kérhet,

e) adóügyben (ideértve a vámokat és a NAV hatáskörébe tartozó nem közösségi adókat és díjakat is) megváltoztatja, megsemmisíti a NAV elnökének jogszabálysértő határozatát (végzését), illetőleg a határozat, végzés meghozatalának törvénysértő mulasztása esetén az eljárás lefolytatására utasítja,

f) a NAV vezetőjének különösen az adóztatás, a vám- és jövedéki igazgatás működési feltételeinek kialakítása, szakszerű működtetése tekintetében iránymutatást adhat,

g) ellátja azokat a feladatokat, amelyeket jogszabály önállóan vagy az érintett miniszterrel egyetértésben gyakorolt jogkörébe utal.

(2) A kijelölt miniszter az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott hatáskörének gyakorlását másra nem ruházhatja át.

(3) A kijelölt miniszter rendszeresíti a NAV-nál alkalmazásra kerülő kényszerítő eszközöket.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal vezetői

6. § (1) A NAV vezetője az elnök. Az elnök képviseli a NAV-ot, közvetlenül vezeti a NAV Központi Hivatalát, továbbá ellátja mindazon feladatokat, amelyeket jogszabály a hatáskörébe utal.

(2) A NAV elnökét határozatlan időtartamra a kijelölt miniszter javaslatára a miniszterelnök nevezi ki, és menti fel.

(3) A NAV elnökévé jogi vagy közgazdasági felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező magyar állampolgár nevezhető ki.

(4) A NAV elnöke szolgálati elöljárója a NAV hivatásos állományú tagjainak.

7. § (1) A NAV elnökhelyetteseit és gazdasági vezetőjét határozatlan időtartamra a NAV elnöke nevezi ki, és menti fel.

(2) A NAV elnökhelyettesévé jogi, közgazdasági vagy szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező magyar állampolgár nevezhető ki.

(3) A NAV elnökhelyettese szakmai tevékenységének támogatására szakfőigazgató nevezhető ki. Egy elnökhelyettes irányítása alatt legfeljebb két szakfőigazgató működhet. A szakfőigazgatót - az érintett elnökhelyettes javaslatára - a NAV elnöke nevezi ki, és menti fel.

8. § (1) A bűnügyi főigazgatóságot, az informatikai feladatokat ellátó intézeteket, a humánerőforrás-fejlesztési feladatokat ellátó intézetet az elnök által - az érintett elnökhelyettesek javaslatára - kinevezett főigazgató vezeti.

(2) A középfokú adóztatási szerveket és a középfokú vámszerveket az elnök által kinevezett főigazgató vezeti.

(3) Az (1)-(2) bekezdés szerinti főigazgató az általa vezetett szervet képviseli, és a szervhez telepített hatáskör gyakorlója. Az (1)-(2) bekezdés szerinti szervek szakmai tevékenységének irányításában az elnök által - a főigazgató javaslatára - kinevezett főigazgató-helyettes(ek) vehet(nek) részt.

(4) A bűnügyi főigazgatóság középfokú szerveit továbbá az alsó fokú adóztatási szerveket és az alsó fokú vámszerveket - a felettes szerv főigazgatójának javaslatára - az elnök által kinevezett igazgató vezeti.

(5) A (4) bekezdés szerinti igazgató az általa vezetett szervet képviseli, és - a 9. § szerinti eltéréssel - a szervhez telepített hatáskör gyakorlója. A (4) bekezdés szerinti szervek szakmai tevékenységének irányításában a felettes szerv főigazgatója által - az igazgató javaslatára - kinevezett igazgatóhelyettes(ek) vehet(nek) részt.

(6) A bűnügyi főigazgatóság alsó fokú szervét a felettes szerv főigazgatója által kinevezett - főosztályvezetői besorolású - hivatalvezető vezeti. A hivatalvezető az általa vezetett szervet képviseli, és az e szervhez telepített hatáskör gyakorlója.

9. § A NAV alsó fokú vámszerve kirendeltségének operatív vezetését a 8. § (5) bekezdés szerint kinevezett igazgatóhelyettes, illetve főosztályvezetői besorolású kirendeltségvezető látja el, aki a kirendeltséghez telepített hatáskör gyakorlója.

10. § (1) A NAV elnöke felett a munkáltatói jogokat - a kinevezés és felmentés kivételével - a kijelölt miniszter gyakorolja. Az elnökhelyettesek, a NAV gazdasági vezetője, a szakfőigazgatók, a főigazgatók felett a munkáltatói jogkört az elnök gyakorolja.

(2) A bűnügyi főigazgatóság középfokú szervének igazgatója felett a munkáltatói jogkört - a kinevezés és felmentés kivételével - a bűnügyi főigazgatóság főigazgatója gyakorolja.

(3) Az alsó fokú adóztatási szerv, illetve az alsó fokú vámszerv igazgatója felett a munkáltatói jogkört - a kinevezés és felmentés kivételével - a felettes középfokú adóztatási szerv, illetve a felettes középfokú vámszerv főigazgatója gyakorolja.

(4) A bűnügyi főigazgatóság alsó fokú szervének hivatalvezetője felett a munkáltatói jogkört a bűnügyi főigazgatóság főigazgatója gyakorolja.

(5) A kinevezés és a felmentés kivételével a főigazgató-helyettes felett a munkáltatói jogkört a főigazgató, az igazgatóhelyettes felett a munkáltatói jogkört az igazgató gyakorolja.

(6) A NAV központi szerveinél, illetve a NAV közép- és alsó fokú szerveinél - a (7) bekezdésben meghatározott kivétellel - a munkáltatói jogkör gyakorlója a szerv vezetője.

(7) A bűnügyi főigazgatóság alsó fokú szervénél a munkáltatói jogkör gyakorlója a bűnügyi főigazgatóság főigazgatója.

11. § A 10. § (2)-(7) bekezdésétől eltérően a pénzügyőrök tekintetében a kijelölt miniszter vagy az elnök hatáskörébe utalt kiemelt munkáltatói jogköröket a 7. számú melléklet tartalmazza. Az elnök hatáskörébe tartozó kiemelt munkáltatói jogkörök az elnök által kijelölt vezetőre írásban átruházhatók. Az átruházott kiemelt munkáltatói jogkör nem ruházható tovább.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal szerveinek irányítása és felügyelete

12. § (1) Az alsó fokú adóztatási szervek, illetve az alsó fokú vámszervek felettes szervei a középfokú adóztatási szervek, illetve a középfokú vámszervek.

(2) A középfokú adóztatási szervek, illetve a középfokú vámszervek felettes szerve az elnök.

(3) A Központi Hivatal eljárása tekintetében felettes szerv az elnök.

(4) A bűnügyi főigazgatóság alsó és középfokú szerveinek felettes szerve a bűnügyi főigazgatóság, illetve a bűnügyi főigazgatóság felettes szerve az elnök.

(5) Az informatikai feladatokat ellátó intézetek és a humánerőforrás-fejlesztési feladatokat ellátó intézet a Központi Hivatal irányítása alatt állnak.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal feladatai

13. § (1) A NAV feladata:

a) a részben vagy egészben a központi költségvetés, a Nyugdíjbiztosítási Alap, az Egészségbiztosítási Alap vagy az elkülönített állami pénzalap javára teljesítendő kötelező befizetés,

b) a központi költségvetés, az elkülönített állami pénzalap terhére juttatott támogatás, adó-visszaigénylés vagy adó-visszatérítés,

c) a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló törvény hatálya alá tartozó kötelező befizetések

megállapítása, beszedése, nyilvántartása, végrehajtása, visszatérítése, kiutalása és ellenőrzése, feltéve, ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik.

(2) A NAV

a) ellátja az államháztartásról szóló törvény végrehajtására kiadott jogszabályokban a pénzellátással kapcsolatban számára meghatározott feladatokat,

b) végzi az adó-, vám- és pénzforgalmi adatoknak, az ellenőrzések megállapításainak összegezését, feldolgozását és ezekről a kormányzati gazdaságpolitika kialakításában részt vevő állami szervek részére információk szolgáltatását,

c) feldolgozza az államháztartás működéséhez szükséges és rendelkezésre álló adatokat és az adópolitikáért felelős miniszternek átadja,

d) Központi Hivatala, illetve az informatikai feladatokat ellátó intézetei összegyűjtik és tárolják az (1) bekezdésben megadott feladatokkal, különösen a befizetési kötelezettséggel, a kapcsolódó eljárással, valamint a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá tartozó hatósági felügyeleti tevékenységgel kapcsolatos igazgatási eljárással összefüggő adatokat, amelyekről a NAV a gazdasági célú elemzésekhez - az e feladatokat ellátó állami szervek részére - adatfeldolgozásokat végez és adatszolgáltatásokat teljesít,

e) előterjeszti a hatáskörébe tartozó kötelező befizetésekkel vagy költségvetési támogatással kapcsolatban elkövetett bűncselekménnyel okozott kár megtérítése iránt az állam nevében a polgári jogi igényt,

f) lefolytatja az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) szerinti központosított ellenőrzést, valamint a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) szerinti központosított utólagos ellenőrzést,

g) a kormánytisztviselői, a kormányzati ügykezelői, a hivatásos állományú tagjai és munkavállalói részére egészségmegőrzési, egészségügyi, szociális és kulturális feladatokat lát el,

h) a kormánytisztviselői, a kormányzati ügykezelői, a hivatásos állományú tagjai részére ellátja a munkavégzésükhöz szükséges képzés, továbbképzés megszervezését és lebonyolítását,

i) az informatikai rendszerek és az elektronikus ügyintézés fejlesztése érdekében gazdasági társaságot működtet, amelynél a tulajdonosi jogokat a NAV elnöke gyakorolja,

j) végzi a szerencsejáték-szervezéssel, valamint a játékautomatával és ajándéksorsolással kapcsolatos engedélyezési, nyilvántartási, továbbá az engedélyben foglaltak és a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény, valamint a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény rendelkezései betartásával kapcsolatos ellenőrzési, illetőleg a szerencsejátékokkal és játékautomatákkal összefüggő szabálysértési hatósági feladatokat.

(3) A NAV

a) végzi a közösségi és a külön jogszabályok alapján a feladatkörébe tartozó ügyekben az informatikai rendszerek működtetéséből, alkalmazásából adódó tagállami feladatokat,

b) végzi a közösségi és nemzeti jogszabályokban meghatározott nemzetközi együttműködésből adódó feladatokat, - ideértve a hatóságok közötti kölcsönös adminisztratív segítségnyújtást is - valamint részt vesz további két-, illetve többoldalú megállapodások előkészítésében, jogszabályi felhatalmazás alapján ellátja a Magyar Köztársaság képviseletét a NAV szakterületét érintő ügyekkel foglalkozó uniós és nemzetközi szervezetekben,

c) végzi a hatáskörébe tartozó uniós, illetve más nemzetközi forrásból finanszírozott projektek szervezését, irányítását, lebonyolítását,

d) végzi az Európai Csalásellenes Hivatallal (OLAF) történő együttműködéssel és koordinációval kapcsolatban a külön törvényben meghatározott feladatokat.

(4) A NAV adóigazgatási jogkörében

a) eljáró adóztatási szervei - feladataik ellátása során - együttműködnek az illetékességi területükön lévő helyi, illetve helyi kisebbségi önkormányzatokkal,

b) a helyi, illetve helyi kisebbségi önkormányzat költségvetését érintő, szükséges és rendelkezésre álló bevételi adatokról az illetékes adóztatási szerve útján évente tájékoztatást ad az önkormányzat részére; az adatszolgáltatás tartalmát a helyi önkormányzatokért felelős miniszter bevonásával az adópolitikáért felelős miniszter határozza meg,

c) ellátja az adók módjára behajtandó köztartozás végrehajtásával kapcsolatos, illetve az egyéb kötelező befizetésekkel kapcsolatos, az állami adó- és vámhatóság hatáskörébe utalt feladatokat,

d) ellátja az állami garancia (kezesség) kiutalásával, visszakövetelésével, a garancia beváltásához kapcsolódó ellenőrzéssel kapcsolatos, az állami adó- és vámhatóság hatáskörébe utalt feladatokat,

e) lefolytatja a szokásos piaci ár megállapítása iránti eljárást, vezeti az ezzel kapcsolatos nyilvántartást, végzi az eljárás díjának beszedését és visszatérítését, megküldi az adópolitikáért felelős miniszternek a szokásos piaci ár megállapítása iránti eljárások eredményeképpen kiadmányozott jogerős határozatok másolatát, illetve a szokásos piaci ár megállapítása iránti eljárásért beszedett díjakról és az eljárás során szerzett tapasztalatokról évente beszámolót készít az adópolitikáért felelős miniszternek,

f) ellátja magán-nyugdíjpénztári tagdíj bevallásával, beszedésével, nyilvántartásával, ellenőrzésével, végrehajtásával, visszatérítésével, átutalásával, továbbá a magánnyugdíjpénztárak részére történő adatátadással kapcsolatos, jogszabályban az állami adó- és vámhatóság feladataként meghatározott feladatokat,

g) ellátja a munkáltatók és kifizetők által foglalkoztatott biztosítottak adatainak nyilvántartásával, továbbá az adatoknak az egészségbiztosítás biztosítotti nyilvántartása és a munkaügyi hatóság részére történő átadásával kapcsolatos, jogszabályban az állami adó- és vámhatóság feladataként meghatározott feladatokat,

h) az államháztartásról szóló törvény végrehajtására kiadott jogszabályokban meghatározottak szerint ellátja a befolyt illetékbevételnek a központi költségvetést, illetve a fővárosi, megyei, megyei jogú városi önkormányzatokat megillető hányadának megállapításával kapcsolatos feladatokat, továbbá jogszabályban meghatározottak szerint elvégzi az illetékek zárási összesítését és végzi az azzal kapcsolatos, az adópolitikáért felelős miniszter részére teljesítendő adatszolgáltatást,

i) ellátja a csődeljárásban, a felszámolási eljárásban, a végelszámolásban, a vagyonrendezési és adósságrendezési eljárásban a NAV hatáskörébe tartozó követelések tekintetében a hitelezői feladatokat, és jogszabályban meghatározott esetben és módon egyéb hitelezők képviseletét; a végrehajtási eljárásban ellátja a végrehajtás foganatosítójaként a törvény által meghatározott feladatokat.

(5) A NAV vámigazgatási jogkörében végzi

a) a közösségi vámjog alapján az áruk vámeljárás alá vonását,

b) a vámhatáron át lebonyolódó áru- és utasforgalom vámellenőrzését, a vámtartozások és a vámeljáráshoz kapcsolódó nem közösségi adók és díjak kiszabását és beszedését,

c) közvetlenül vagy közvetve - meghatározott körben - az áruk azonosságának (adózási szempontból történő besorolásának és egyéb jogszabály által meghatározott követelményeknek) a vizsgálatát, illetve a vizsgálat megtörténtének ellenőrzését,

d) a vámokmányok adatainak vám- és statisztikai célú ellenőrzését, javíttatását, nyilvántartását, összesítését, feldolgozását és átadását,

e) a vám-, az adó- és egyéb jogszabályokban meghatározott adóztatási, ellenőrzési és utólagos ellenőrzési feladatokat,

f) az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból (EMGA) finanszírozott kifizetésekhez kapcsolódó utólagos ellenőrzéseket.

(6) A NAV jövedéki igazgatási jogkörében végzi

a) a jövedéki jogszabályokban meghatározott jövedéki adóztatással, ellenőrzéssel,

b) a jövedéki jogszabályokban meghatározott jövedéki ügyekkel

kapcsolatos feladatokat.

(7) A NAV a bűnüldözési és nyomozóhatósági jogkörében végzi a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) által hatáskörébe utalt bűncselekmények megelőzését, felderítését és nyomozását, valamint a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény rendelkezései betartásával kapcsolatos, hatáskörébe utalt feladatok ellátását.

(8) A NAV rendészeti és igazgatási jogkörében

a) végzi a külön jogszabály által hatáskörébe utalt szabálysértések felderítését és elbírálását,

b) ellátja a NAV nyomozó hatósága által elrendelt személyi védelmet a vonatkozó jogszabályok keretei között,

c) végzi meghatározott körben anyagi javak, értékek őrzését, kísérését,

d) végzi az elfogott, előállított, őrizetbe vett, valamint fogva tartott személyek őrzését, kísérését,

e) jogszabályban meghatározott ellenőrzési kötelezettségeinek és jogosultságainak végrehajtása egyik formájaként mozgó egységekkel végzi a Magyar Köztársaság területén - az EU külső határán működő határátkelőhelyek kivételével - a mélységi ellenőrzési tevékenységet,

f) végzi a közúti határátkelőhelyek üzemeltetését, a fenntartásukra és fejlesztésükre vonatkozó feladatok végrehajtását, az Európai Unió valamely tagállamával közös határszakaszon lévő, a Rendőrségnek üzemeltetésre átadott közúti határátkelőhelyek kivételével,

g) a külön jogszabályban meghatározott rendvédelmi, igazgatási feladatokat.

(9) A NAV végzi továbbá

a) külön jogszabályban szabályozott, nemzetközileg ellenőrzött termékek és technológiák forgalmának ellenőrzését,

b) a nemesfémforgalommal és fémjelzéssel kapcsolatos ellenőrzési feladatokat,

c) a vám-, a jövedéki, a szabálysértési és egyéb eljárások során keletkezett, a feladat- és hatáskörébe tartozó adatok kezelését,

d) a fémkereskedelmi hatósági feladatokat,

e) az energiaadóval, a környezetvédelmi termékdíjjal, a regisztrációs adóval kapcsolatos adóztatási és ellenőrzési feladatokat.

(10) A NAV ellátja továbbá a jogszabály által a hatáskörébe utalt egyéb feladatokat.

14. § A NAV nyomozó hatósága és a Rendőrség illetékes szervei hatáskörükben eljárva kötelesek együttműködni, és kötelesek egymást a bűnmegelőző és felderítő tevékenység gyakorlása során támogatni.

II. FEJEZET

A NEMZETI ADÓ- ÉS VÁMHIVATAL SZEMÉLYI ÁLLOMÁNYA

Általános rendelkezések

15. § (1) A NAV személyi állománya

a) kormánytisztviselőkből,

b) szolgálati viszonyban álló, hivatásos állományú tagokból (a továbbiakban: pénzügyőr),

c) kormányzati ügykezelőkből (a továbbiakban: ügykezelő) és

d) munkavállalókból

áll.

(2) A NAV személyi állományába tartozó

a) kormánytisztviselőkre és ügykezelőkre a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Ktjv.) és a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.),

b) pénzügyőrökre a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.),

c) munkavállalókra a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.)

rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

16. § (1) Pénzügyi nyomozó:

a) az a pénzügyőr, aki a NAV bűnmegelőzési, bűnüldözési, bűnfelderítési és nyomozati feladatait látja el,

b) a NAV állományában lévő azon személy, aki az a) pont szerinti feladatokat kormánytisztviselői jogviszonyban látja el.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti nem hivatásos állományú pénzügyi nyomozó tevékenységére vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.

17. § A NAV hivatásos állományú tagjaira a Hszt. 90. § (1) és (2) bekezdései, 99. § (1) és (2) bekezdése, 100. §-a, 100/A. §-a, 100/B. §-a, 101. §-a, 103. § (1)-(3) bekezdései, 116/A. §-a, 118. § (3) bekezdése, 245/H. §-a, és a 2., 6., 6/A., 6/B. számú mellékletei nem alkalmazhatóak.

18. § A NAV kormánytisztviselői tekintetében a Ktv. 34. § (1)-(6) bekezdései és a 47. § (4) bekezdése nem alkalmazhatók. A kormánytisztviselő tekintetében a NAV által bevezetett, a kijelölt miniszter által jóváhagyott teljesítményértékelő rendszert kell alkalmazni.

Vezetői munkakörök, beosztások, besorolás, díjazás és egyéb juttatások

19. § (1) A NAV vezetői munkakörei, beosztásai: elnök, elnökhelyettes, szakfőigazgató, főigazgató, főigazgató-helyettes, igazgató, igazgatóhelyettes, főosztályvezető, főosztályvezető-helyettes, osztályvezető.

(2) A vezetői munkakört, beosztást betöltő személy szolgálati elöljárója az általa vezetett szervezet, szervezeti egység állományába tartozó pénzügyőrnek.

20. § (1) A pályakezdő kormánytisztviselő és pénzügyőr gyakornoki besorolást kap.

(2) A szakirányú felsőfokú iskolai végzettségű kormánytisztviselő és a beosztásának betöltéséhez szükséges szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező pénzügyőr

a) egy év jogviszonyban töltött idő után fogalmazó,

b) három év jogviszonyban töltött idő után tanácsos,

c) nyolc év jogviszonyban töltött idő után vezető-tanácsos,

d) tizenhat év jogviszonyban töltött idő után főtanácsos,

e) huszonöt év jogviszonyban töltött idő után vezető-főtanácsos,

besorolást kap.

(3) A középiskolai végzettségű kormánytisztviselő és pénzügyőr

a) két év jogviszonyban töltött idő után előadó,

b) tizenkét év jogviszonyban töltött idő után főelőadó,

c) harmincegy év jogviszonyban töltött idő után főmunkatárs,

besorolást kap.

(4) A kormánytisztviselő - a jogviszony időtartamától függetlenül - magasabb besorolási fokozatba, fizetési fokozatba sorolható, amennyiben kiválóan alkalmas minősítést kap, és kimagasló munkát végez.

(5) A pénzügyőr a Hszt. szerinti előmenetel biztosítása érdekében - a jogviszonya időtartamától függetlenül - magasabb besorolási, illetve fizetési fokozatba sorolható.

21. § (1) Az egyes osztályok emelkedő számú fizetési fokozataihoz növekvő szorzószámok tartoznak. A szorzószám és az illetményalap szorzata határozza meg az egyes osztályok különböző fokozataihoz tartozó alapilletményt, illetve a beosztási illetményt.

(2) A besorolási osztályokat és a fizetési fokozatokat az 1. számú melléklet tartalmazza.

22. § (1) Az egyes vezetői fokozatokhoz tartozó alapilletmény, illetve pénzügyőr esetén a beosztási illetmény mértékét a 3. számú melléklet tartalmazza.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően

a) a NAV Központi Hivatalában a főosztályvezető alapilletménye, pénzügyőr esetén a beosztási illetménye az illetményalap 9,00-szerese,

b) a NAV Központi Hivatalában a főosztályvezető-helyettes alapilletménye, pénzügyőr esetén a beosztási illetménye az illetményalap 8,50-szerese,

c) a NAV Központi Hivatalában az osztályvezető alapilletménye, pénzügyőr esetén a beosztási illetménye az illetményalap 8,00-szerese,

d) a NAV bűnügyi főigazgatóságánál - a középfokú és alsó fokú szervek kivételével - a főosztályvezető alapilletménye, pénzügyőr esetén a beosztási illetménye az illetményalap 8,80-szerese,

e) a NAV bűnügyi főigazgatóságánál - a középfokú és alsó fokú szervek kivételével - a főosztályvezető-helyettes alapilletménye, pénzügyőr esetén a beosztási illetménye az illetményalap 8,50-szerese.

23. § (1) Az illetménykiegészítés (bérpótlék) mértékét - a (2)-(3) bekezdés szerinti eltéréssel - a NAV központi, középfokú és alsó fokú szerveinél a kormánytisztviselők, ügykezelők, illetve munkavállalók tekintetében a 4. számú melléklet, a pénzügyőrök tekintetében az 5. számú melléklet tartalmazza.

(2) A NAV humánerőforrás-fejlesztési feladatokat ellátó intézeténél az illetménykiegészítés (bérpótlék) mértéke a 4. számú mellékletnek, illetve az 5. számú mellékletnek a középfokú szervre vonatkozó irányadó mértékével azonos.

(3) A NAV Kormány által rendeletben megjelölt országos illetékességű középfokú és alsó fokú adóztatási szerveinél az illetménykiegészítés (bérpótlék) mértéke a 4. számú mellékletnek a központi szervekre vonatkozó irányadó mértékével azonos.

(4) A 4. számú melléklet esetén a vetítési alap az alapilletmény (alapbér), az 5. számú melléklet esetén a vetítési alap a beosztási illetmény.

24. § (1) A vezetői illetménypótlék mértékét a 6. számú melléklet tartalmazza.

(2) A NAV Központi Hivatalában a főosztályvezető vezetői pótléka az alapilletmény, pénzügyőr esetén a beosztási illetmény 60%-a.

(3) A NAV Központi Hivatalában a főosztályvezető-helyettes vezetői pótléka az alapilletmény, pénzügyőr esetén a beosztási illetmény 50%-a.

(4) A NAV Központi Hivatalában az osztályvezető vezetői pótléka az alapilletmény, pénzügyőr esetén a beosztási illetmény 30%-a.

(5) A NAV bűnügyi főigazgatóságánál - a középfokú és alsó fokú szervek kivételével - a főosztályvezető vezetői pótléka az alapilletmény, pénzügyőr esetén a beosztási illetmény 50%-a.

(6) A NAV bűnügyi főigazgatóságánál - a középfokú és alsó fokú szervek kivételével - a főosztályvezető-helyettes vezetői pótléka az alapilletmény, pénzügyőr esetén a beosztási illetmény 35%-a.

25. § (1) A kormánytisztviselő alapilletményének megállapításánál a Ktv. 43. § (4) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a hivatali szervezet vezetője a tárgyévre vonatkozóan a kormánytisztviselő besorolása szerinti fizetési fokozathoz tartozó alapilletményét legfeljebb 50%-kal emelheti meg.

(2) A munkáltatói jogkör gyakorlója a Hszt. szerinti minősítéstől, szolgálati jellemzéstől függően a pénzügyőrnek a besorolás szerinti beosztási illetményét legfeljebb 50%-kal magasabban, illetve legfeljebb 20%-kal alacsonyabban állapíthatja meg.

26. § A kimagasló teljesítményt nyújtó, és a szervezet működése szempontjából kiemelten fontos munkakört, beosztást betöltő kormánytisztviselőnek, pénzügyőrnek az e törvényben meghatározott illetményrendszerre vonatkozó szabályoktól eltérő, személyi illetményt állapíthat meg a NAV elnöke. A személyi illetmény nem haladhatja meg a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset tízszeresét.

27. § (1) A pénzügyőr szolgálati jogviszonya alapján havonta járó illetményét száz forintra kerekítve kell megállapítani. A kerekítés nem minősül munkáltatói intézkedésen alapuló, az általánostól eltérő illetmény megállapításnak.

(2) A pályakezdő pénzügyőrt a besorolási osztály 1-es fizetési fokozatába 1 évre kell besorolni.

28. § Ahol a Hszt. illetményalapot említ, azon a kormánytisztviselőre vonatkozó illetményalapot kell érteni.

29. § (1) A pénzügyőr illetménye beosztási illetményből, rendfokozati illetményből, illetménykiegészítésből, valamint jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén illetménypótlékból áll. A beosztási illetmény és a rendfokozati illetmény együttes összege képezi az alapilletményt.

(2) A beosztási illetmény szempontjából a tiszti, főtiszti és tábornoki rendfokozatú pénzügyőrt az 1. számú melléklet szerinti I., a tiszthelyettesi és zászlósi rendfokozatú pénzügyőrt az 1. számú melléklet szerinti II. besorolási osztályba kell besorolni.

(3) A fizetési fokozatban történő előresorolás szempontjából hivatásos jogviszonyban eltöltött idő számításánál - a gyermek gondozása céljából igénybe vett illetmény nélküli szabadság tartalmát kivéve - a 6 hónapot meghaladó illetmény nélküli szabadság nem vehető figyelembe.

(4) A rendfokozati illetmény összegét az illetményalap és az egyes rendfokozathoz a 2. számú mellékletben megállapított szorzószámok szorzata adja.

30. § A vezetői beosztást betöltő pénzügyőr vezetői illetménypótlékra jogosult, melynek összegét a beosztási illetmény 6. számú mellékletben meghatározott százaléka képezi.

31. § (1) A Ktjv. 23. §-ában foglaltakat a (2)-(4) bekezdésekben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A kormánytisztviselő jubileumi jutalomra jogosult, melynek mértéke:

a) 25 év kormánytisztviselői jogviszonyban töltött idő esetén 2 havi,

b) 30 év kormánytisztviselői jogviszonyban töltött idő esetén 3 havi,

c) 35 év kormánytisztviselői jogviszonyban töltött idő esetén 5 havi,

d) 40 és ezt követő minden 5 év kormánytisztviselői jogviszonyban töltött idő esetén 7 havi illetménynek megfelelő összeg.

(3) A kormánytisztviselői jogviszony megszűnése, és ezzel egyidejűleg a kormánytisztviselő nyugdíjba vonulása esetén ki kell fizetni:

a) a nyugdíjazás évében esedékessé váló jubileumi jutalmat,

b) a 30 év kormánytisztviselői jogviszonyban töltött idő után járó jubileumi jutalmat, ha a jubileumi jutalomra jogosító idejéből 1 év vagy ennél kevesebb van hátra,

c) a 35 év kormánytisztviselői jogviszonyban töltött idő után járó jubileumi jutalmat, ha a jubileumi jutalomra jogosító idejéből 2 év vagy ennél kevesebb van hátra,

d) a 40 év és az ezt követő minden 5 év kormánytisztviselői jogviszonyban töltött idő után járó jubileumi jutalmat, ha a jubileumi jutalomra jogosító idejéből 3 év vagy ennél kevesebb van hátra.

(4) Az (1)-(3) bekezdés rendelkezéseit az ügykezelőkre és a munkavállalókra is megfelelően alkalmazni kell.

32. § A NAV teljes személyi állománya cafetéria-juttatása tekintetében a mindenkor hatályos Ktv. vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

A pihenőidő

33. § (1) A kormánytisztviselőt, pénzügyőrt, illetve kormányzati ügykezelőt évi 25 munkanap alapszabadság illeti meg.

(2) A NAV személyi állományának az alapszabadságon felül besorolásától függően pótszabadság jár.

(3) A szakirányú felsőfokú iskolai végzettségű kormánytisztviselő, illetve pénzügyőr esetében a pótszabadság mértéke évente:

a) fogalmazó besorolásnál 3 munkanap

b) tanácsos besorolásnál 5 munkanap

c) vezető-tanácsos besorolásnál 7 munkanap

d) főtanácsos besorolásnál 9 munkanap

e) vezető-főtanácsos besorolásnál 11 munkanap

(4) Középfokú iskolai végzettségű/szakképzettségű kormánytisztviselő, illetve pénzügyőr esetében a pótszabadság mértéke évente:

a) előadó besorolásnál 5 munkanap

b) főelőadó besorolásnál 8 munkanap

c) főmunkatárs besorolásnál 10 munkanap

(5) Ügykezelő esetében a pótszabadság mértéke évente:

a) 2-10 éves jogviszony esetén 2 munkanap

b) 11-20 éves jogviszonytól 3 munkanap

c) 21-30 éves jogviszonytól 4 munkanap

d) 30 éves jogviszony felett 5 munkanap

(6) Munkaviszonyban állók esetében a pótszabadság mértéke évente:

a) 2-10 éves munkaviszony esetén 1 munkanap

b) 11-20 éves jogviszonytól 3 munkanap

c) 21-30 éves jogviszonytól 4 munkanap

d) 30 éves jogviszony felett 5 munkanap

(7) Vezetők esetében a pótszabadság mértéke évente:

a) igazgatóhelyettes, osztályvezető 12 munkanap

b) főigazgató-helyettes, igazgató, főosztályvezető-helyettes 13 munkanap

c) főigazgató, szakfőigazgató, főosztályvezető 14 munkanap

d) elnök, elnökhelyettes 15 munkanap

Összeférhetetlenség

34. § A Hszt. 65. § (3) bekezdés b) pontjának első fordulatától eltérően a NAV személyi állományában álló pénzügyőr csak a NAV elnöke engedélyével létesíthet gazdasági társaságban - munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonynak nem minősülő - személyes közreműködési kötelezettséggel járó tagsági, felügyelő bizottsági tagsági vagy a gazdasági társaságban vezető tisztségviselői viszonyt.

III. FEJEZET

A NEMZETI ADÓ- ÉS VÁMHIVATAL HIVATÁSOS ÁLLOMÁNYÚ TAGJÁNAK INTÉZKEDÉSI ÉS SZOLGÁLATI FELLÉPÉSI JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI, VALAMINT AZ ÁLTALA ALKALMAZHATÓ KÉNYSZERÍTŐ ESZKÖZÖK

Általános rendelkezések

35. § A NAV-nak a határátkelőhelyeken végzett feladatait ellátó, a bűnüldözési, bűnmegelőzési, felderítési és nyomozási, a szabálysértési, a vám- és jövedéki ellenőrzési, mélységi ellenőrzési, az őrzésvédelmi, a hatósági, a végrehajtási eljárási feladatai ellátását végző, valamint mindezen tevékenységek irányítását, felügyeletét és ellenőrzését ellátó pénzügyőrök rendvédelmi tevékenységet folytatnak, egyenruha és szolgálati fegyver viselésére jogosultak.

36. § (1) A pénzügyőr a 35. §-ban meghatározott feladatának teljesítése során jogosult:

a) a szolgálati feladatok végrehajtása érdekében személyeket a Magyar Köztársaság államterületén belül igazoltatni,

b) ellenőrizni a szállítás alatt levő áruk, jövedéki termékek biztosítására alkalmazott zárakat és jeleket, valamint a közösségi és a harmadik országból érkező áruk vámkezelésének megtörténtét; megvizsgálhatja és igazoltathatja a szállítás alatt lévő jövedéki termékek, adótárgyak, áruk származását, e célból közutakon személyeket, járműveket - a közúti közlekedés rendjéről szóló jogszabályban meghatározott jelzések alkalmazásával - megállíthat, a vasúti és autóbusz-pályaudvarokon, hajóállomásokon, repülőtereken tartózkodó, illetve vasúton, hajón, személyszállító közforgalmú gépjárművön szállított utasok csomagjait a szállítóeszközön tartózkodás ideje alatt, menet közben vagy az állomásokon megvizsgálhatja,

c) a vám- és jövedéki jogszabályok és a NAV vámszerveinek feladatait meghatározó egyéb jogszabályok megsértésének észlelése, gyanúja esetén a jogsértés megszüntetése, mértékének felderítése és a bizonyítékok biztosítása érdekében a szükséges intézkedéseket megtenni; e célból a vám és nem közösségi adók tekintetében a jogszabálysértés elkövetésével gyanúsított személyt és tanúkat meghallgathatja, a bizonyítékul szolgáló vagy elkobzás alá eső dolgokat visszatarthatja, illetve lefoglalhatja; ez a jogosultság és kötelezettség a szolgálaton kívül levő pénzügyőrre is vonatkozik, ha az esetnél szolgálatban levő pénzügyőr nincs jelen, vagy ha a szolgálatban levő pénzügyőrt az intézkedésben segíteni kell,

d) a vámterületre jogosulatlanul bevitt, vagy a vámfelügyelet alól elvont áru, illetve adózatlan jövedéki termék, engedély nélkül tárolt fémkereskedelmi engedélyköteles anyag felderítése érdekében - a NAV illetékes vámszerve vezetőjének, illetve eljáró kirendeltsége operatív vezetését ellátó vezetője hatósági döntése alapján - belépni és ellenőrzést folytatni olyan helyiségben, ahol azonosított és ellenőrzött forrásból származó adatok alapján valószínűsíthetően a vámjogszabályok megsértésével árut, illetve a jövedéki törvény előírásait megszegve ásványolajat vagy jövedéki terméket tartanak, tárolnak, illetve állítanak elő, vagy fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot engedély nélkül tárolnak. A helyiségbe való belépést és az ott folytatott ellenőrzést két hatósági tanú jelenlétében, az ellenőrzött személy kíméletével, lehetőleg nappal kell végrehajtani. Az intézkedésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyben rögzíteni kell az intézkedés során megállapított tényeket, illetve a hatósági tanúk azonosításához szükséges adatokat,

e) a NAV hatáskörébe tartozó bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésén tetten ért, illetve annak elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személyt, valamint azt a személyt, akinek őrizetbe vételét rendelték el, további intézkedés megtétele, illetve eljárási cselekmény foganatosítása céljából az illetékes hatósághoz előállítani. Az előállítás csak a céljának eléréséhez szükséges ideig tarthat, de a nyolc órát nem haladhatja meg. Ezt az időtartamot a NAV előállítást foganatosító vámszervének vezetője, illetve az előállítást foganatosító kirendeltség operatív vezetését ellátó vezető egy alkalommal, négy órával meghosszabbíthatja. Az előállítottat szóban vagy írásban az előállítás okáról tájékoztatni kell, és az előállítás időtartamáról részére igazolást kell kiállítani,

f) a vám- és jövedéki ellenőrzés végrehajtása során - a vám- és jövedéki jogszabályok és a NAV vámszerveinek feladatát meghatározó egyéb jogszabályok megsértésének észlelése, gyanúja esetén - elrendelni az ellenőrzés tárgyát képező áru hivatalos helyre történő azonnali beszállítását, amennyiben az ellenőrzés biztonságos lefolytatásához az ellenőrzés helyszínén a feltételek nem adottak, illetve az ellenőrzés végrehajtása mások személyi és/vagy vagyonbiztonságát veszélyezteti. Az áru birtokosa köteles az elrendelésnek eleget tenni, és amennyiben vele szemben az eljárás során jogsértés elkövetésének gyanúja nem merül fel, kérheti igazolt költségeinek megtérítését.

(2) Amennyiben gyanú merül fel arra, hogy az ellenőrzés alá vont személy testében, testüregében kábítószert vagy kábítószernek minősülő anyagot szállít, a pénzügyőr jogosult az ilyen személy beleegyezésével vizeletvétel és orvosi vizsgálat elrendelésére. A beleegyezés megtagadása esetén a NAV illetékes vámszervének vezetője, illetve eljáró kirendeltsége operatív vezetését ellátó vezetője felhatalmazó kérelmet terjeszt elő az illetékes ügyészséghez. Ilyen esetben a vizeletvétel és az orvosi vizsgálat csak az ügyész felhatalmazásával rendelhető el. A feltartóztatás és az orvosi vizsgálat időtartama a nyolc órát nem haladhatja meg.

(3) A jogszerűen fellépő pénzügyőr intézkedéseinek az ellenőrzött személy köteles alávetni magát.

37. § A NAV a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló törvény, az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvény, a Schengeni Végrehajtási Egyezmény keretében történő együttműködésről és információcseréről szóló törvény, valamint a vonatkozó nemzetközi szerződések és az Európai Unió jogi aktusai alapján együttműködik a külföldi és a nemzetközi rendvédelmi szervekkel.

Közös szabályok a kényszerítő eszközökre

38. § (1) A pénzügyőr e törvényben meghatározott jogszerű intézkedése elleni tettleges ellenszegülés megtörésére törvényben meghatározott intézkedést tehet, és kényszerítő eszközt alkalmazhat.

(2) A pénzügyőrt intézkedése során az egyenruhája és az azonosító jelvénye vagy a szolgálati igazolványa igazolja. Ha a pénzügyőr nem visel egyenruhát, az intézkedés megkezdése előtt köteles pénzügyőri mivoltát szóban közölni, és - ha az intézkedés eredményét nem veszélyezteti - magát a szolgálati igazolvánnyal igazolni.

(3) A kényszerítő eszközök közül azt kell alkalmazni, amely az eredmény biztosítása mellett az érintett személyre a legkisebb személyi korlátozással, sérüléssel vagy károkozással jár.

(4) A kényszerítő eszköz alkalmazásánál úgy kell eljárni, hogy a testi sérülés, az emberi élet kioltása elkerülhető legyen. Az intézkedés következtében megsérült személy részére - amint az lehetséges - segítséget kell nyújtani. A pénzügyőr gondoskodik arról, hogy a sérültet orvos elláthassa, és kórházi elhelyezése esetén a hozzátartozó erről értesüljön.

(5) A kényszerítő eszköz alkalmazása előtt az ellenszegülőt - ha a körülmények ezt lehetővé teszik - fel kell szólítani az ellenszegülés megszüntetésére, és figyelmeztetni kell arra, hogy kényszerítő eszköz alkalmazására kerül sor.

39. § (1) Testi kényszer kivételével kényszerítő eszköz nem alkalmazható - a jogos védelem esetét kivéve - a láthatóan terhes nővel és a gyermekkorúval szemben.

(2) A kényszerítő eszköz alkalmazásáról a pénzügyőr a szolgálati elöljárójának jelentést tesz.

(3) A pénzügyőr kényszerítő eszközt saját elhatározásából vagy utasításra használhat.

(4) A 40. §-50. §-okban meghatározott kényszerítő eszközök alkalmazása miatt panasznak, mint jogorvoslatnak van helye. A panasz előterjesztésére az jogosult, akinek az intézkedés jogát vagy jogos érdekét sértette.

(5) A panaszt az intézkedést követő 8 napon belül az intézkedést foganatosító vámszervnél (kirendeltségnél), illetve nyomozó szervnél lehet előterjeszteni. A panaszt a beérkezéstől számított 15 napon belül az intézkedést foganatosító vámszerv vezetője (az intézkedést foganatosító kirendeltség operatív vezetését ellátó vezetője), illetve nyomozó szerv vezetője indokolással ellátott határozattal bírálja el, amely ellen a közléstől számított 8 napon belül a határozatot hozó vámszervnél (kirendeltségnél), illetve nyomozó szervnél benyújtandó, de az elbírálásra jogosult felettes szervhez címzett fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezést az ügy összes iratával a fellebbezési határidő leteltétől számított nyolc napon belül kell felterjeszteni, kivéve, ha a panaszt elbíráló határozatot hozó vámszerv (kirendeltség) illetve nyomozó szerv a határozatát visszavonja, vagy a fellebbezésnek megfelelően módosítja, kijavítja vagy kiegészíti.

(6) A felettes szerv a fellebbezés beérkezésétől számított 15 napon belül, indokolással ellátott határozatában az elsőfokú határozatot helybenhagyja, megváltoztatja vagy megsemmisíti. Ha az érdemi határozat hozatalához nincs elég adat, vagy a tényállás további tisztázása szükséges, a felettes szerv maga intézkedik a tényállás kiegészítése iránt, vagy a határozat megsemmisítése mellett az elsőfokú határozatot hozó vámszervet (kirendeltséget) illetve nyomozó szervet új eljárásra utasíthatja. A felettes szerv határozatát írásban, a panaszt elbíráló határozatot hozó vámszerv (kirendeltség), illetve nyomozó szerv útján kell közölni a fellebbezővel. A felettes szerv határozata közigazgatási határozat, amelynek bírósági felülvizsgálatát - a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatára vonatkozó szabályok szerint - kérheti az, aki a (4) bekezdés szerint panasz előterjesztésére jogosult.

Testi kényszer

40. § (1) A pénzügyőr - intézkedése során - az ellenszegülés megtörésére testi erővel cselekvésre vagy a cselekvés abbahagyására kényszerítést (testi kényszert) alkalmazhat.

(2) A testi kényszer alkalmazása során a pénzügyőr felhasználhatja az önvédelmi fogásokat is.

Vegyi eszközök, elektromos sokkoló eszköz, illetve más eszköz alkalmazása

41. § (1) A pénzügyőr a szolgálatban kényszerítő eszközként rendszeresített vegyi vagy elektromos sokkoló eszközt, ezek hiányában más e célra alkalmas eszközt alkalmazhat:

a) a saját testi épségét, illetve az őrzésére bízott vagyon biztonságát közvetlenül veszélyeztető támadás elhárítására,

b) a jogszerű intézkedésével szembeni ellenszegülés megtörésére.

(2) A pénzügyőr által alkalmazható vegyi, elektromos sokkoló eszköz rendszeresítéséről a kijelölt miniszter a rendészetért felelős miniszterrel egyetértésben rendelkezik.

Szolgálati kutya alkalmazása

42. § (1) A pénzügyőr szájkosárral ellátott szolgálati kutyát - pórázon vagy anélkül - kényszerítő eszközként alkalmazhat, ha a testi kényszer alkalmazásának feltételei fennállnak.

(2) A pénzügyőr szájkosár nélküli szolgálati kutyát pórázon vezetve alkalmazhat az intézkedése elleni tettleges ellenállás leküzdéséhez.

(3) A pénzügyőr szájkosár és póráz nélküli szolgálati kutyát alkalmazhat a személye ellen intézett támadás vagy az életét, testi épségét közvetlenül fenyegető magatartás elhárítására.

Útzár telepítése

43. § A pénzügyőr a NAV hatáskörébe tartozó bűncselekmény felderítése, megakadályozása céljából, illetve az elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy, valamint a bűncselekmény elkövetőjének elfogására útzár telepítését kérheti az illetékes rendőrhatóságtól.

Bilincs alkalmazása

44. § (1) A pénzügyőr bilincset alkalmazhat a személyi szabadságában korlátozni kívánt vagy korlátozott személy:

a) támadásának megakadályozására,

b) tettleges ellenszegülésének megtörésére,

c) szökésének megakadályozására,

d) önkárosításának megakadályozására.

(2) A bilincs használata alkalmával kerülni kell a testi sérülés és egészségromlás okozását. A bilincs használatáról készült jelentésben utalni kell arra, hogy a bilincs alkalmazására milyen okból került sor, és a bilincselés következtében történt-e sérülés. Ha a megbilincseltet más hatóságnak átadják, a jelentés egy példányát e hatóságnak meg kell küldeni.

Lőfegyverhasználat

45. § (1) A pénzügyőrt a lőfegyver-használati jog az e törvényben meghatározottak szerint illeti meg.

(2) Ha e törvény szerint a lőfegyverhasználat feltétele fennáll, a pénzügyőr lőfegyverként elsősorban a rendszeresített szolgálati fegyvert, ennek hiányában más tárgyat is fegyverként használhat.

(3) A pénzügyőr szolgálati fegyverének rendszeresítésére a kijelölt miniszter a rendészetért felelős miniszterrel egyetértésben rendelkezik.

(4) Lőfegyverhasználatnak csak a szándékosan, személyre leadott lövés minősül. Nem lőfegyverhasználat a véletlenül bekövetkezett, állatra, tárgyra leadott vagy a figyelmeztető lövés.

(5) A pénzügyőr a lőfegyverét saját elhatározásából vagy utasításra használja.

(6) Tilos a szolgálati fegyvert elővenni, bárkire ráfogni, tüzelési készenlétbe helyezni, vagy valakivel szemben a fegyverhasználatot kilátásba helyezni, ha a lőfegyverhasználatnak az e törvényben meghatározott feltételei nem valósultak meg.

(7) A jogosulatlan lőfegyverhasználat büntetőjogi és fegyelmi eljárást von maga után.

46. § A pénzügyőr - szolgálatának jogszerű teljesítése közben - lőfegyverhasználatra jogosult:

a) az élet elleni közvetlen fenyegetés vagy támadás elhárítására,

b) a testi épséget súlyosan veszélyeztető közvetlen támadás elhárítására, valamint

c) a Be. által a NAV nyomozóhatósági hatáskörébe utalt bűncselekmény lőfegyverrel, robbanóanyaggal vagy az élet kioltására alkalmas más eszközzel való elkövetésének megakadályozására.

47. § Nincs helye lőfegyverhasználatnak, ha

a) az olyan személy életét, testi épségét veszélyezteti, akivel szemben a fegyverhasználat feltételei nem állnak fenn,

b) a lőfegyverhasználat célja tárgyra vagy állatra leadott lövéssel is elérhető.

48. § (1) A lőfegyverhasználatot a következő sorrendben meg kell előznie:

a) felhívásnak, hogy a személy a támadással hagyjon fel,

b) más kényszerítő eszköz alkalmazásának,

c) figyelmeztetésnek, hogy lőfegyverhasználat következik,

d) figyelmeztető lövésnek.

(2) A lőfegyverhasználatot megelőző figyelmeztetést érthetően, határozottan, „a törvény nevében fegyvert használok” szavakkal kell megtenni.

(3) A figyelmeztető lövést olyan irányban kell leadni, hogy az senkit se veszélyeztessen és lehetőleg kárt se okozzon.

49. § (1) A lőfegyverhasználatot megelőző intézkedések részben vagy teljesen mellőzhetők, ha az eset összes körülményeire tekintettel a megelőző intézkedésekre már nincs idő, és a késedelem a saját vagy más személy életét, testi épségét közvetlenül veszélyezteti.

(2) Ha a lőfegyverhasználatot megelőző intézkedések valamelyikével a támadást elhárították, lőfegyverhasználatra nem kerülhet sor.

50. § (1) A lőfegyverhasználatról a pénzügyőr haladéktalanul jelentést tesz közvetlen elöljárójának, illetve haladéktalanul értesíti a közvetlen vezetőjét, és annak megérkezéséig a helyszínt biztosítja.

(2) A lőfegyverhasználat jogszerűségét és szakszerűségét az érintett szerv vezetője vizsgálja.

IV. FEJEZET

TITKOS INFORMÁCIÓGYŰJTÉS

Általános rendelkezések

51. § (1) A NAV bűnügyi főigazgatósága és a bűnügyi főigazgatóság középfokú szervei (a továbbiakban: felhatalmazott szervek) a Be. által a NAV nyomozóhatósági hatáskörébe utalt bűncselekmény elkövetésének megelőzésére, felderítésére, megszakítására, az elkövető kilétének megállapítására, elfogására, tartózkodási helyének megállapítására, bizonyítékok megszerzésére, valamint a büntetőeljárásban résztvevők és az eljárást folytató hatóság tagjainak, az igazságszolgáltatással együttműködő személyek védelme érdekében - e törvény keretei között - titokban információt gyűjthetnek.

(2) Az (1) bekezdés alapján tett intézkedések, az abban érintett természetes és jogi személyek, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek adatai nem hozhatók nyilvánosságra.

(3) A felhatalmazott szervek, valamint a beszerzett adat és az információgyűjtés ténye tekintetében az ügyész és a bíró a titkos információgyűjtés során - külön engedély nélkül - megismerhetik a minősített adat tartalmát.

52. § E fejezet alkalmazásában:

1. álvásárlás: a fedett nyomozó színlelt vételi szándékán alapuló, a bűncselekmény elkövetőjének elfogása, továbbá a bűncselekmény tárgyi bizonyítékának biztosítása érdekében e dolog vételére irányuló leplezett megállapodás, és annak teljesítése;

2. bizalmi vásárlás: a fedett nyomozónak jogellenes kereskedelmi ügyletként megjelenő olyan leplezett tevékenysége, amelynek során a bűncselekmény tárgyi bizonyítási eszközét képező dolgot vásárol az eladó bizalmának erősítése, a későbbi álvásárlás elősegítése érdekében;

3. ellenőrzött szállítás: a felhatalmazott szervek olyan leplezett tevékenysége, amelynek során - a nemzetközi együttműködés keretében, folyamatos és fokozott ellenőrzés mellett - lehetővé teszik a megfigyelés alatt álló elkövető számára az általa birtokolt, a bűncselekménye tárgyi bizonyítási eszközét képező dolognak az ország területére történő behozatalát, más ország területére irányuló kivitelét, az ország területén történő átszállítását annak érdekében, hogy a bűncselekmény elkövetői a lehető legszélesebb körben felderíthetők legyenek, a nemzetközi bűncselekmény tényállása megállapíthatóvá váljék;

4. fedett nyomozó: a titkos információgyűjtés keretében eljáró - kilétét leplező - pénzügyi nyomozó;

5. mintavásárlás: az informátor, a bizalmi személy, a felhatalmazott szervekkel titkosan együttműködő más személy vagy a fedett nyomozó által végrehajtott olyan leplezett ügylet, amelynek célja, hogy a bűncselekmény felderítése érdekében a bűncselekménnyel összefüggésbe hozható anyagok, tárgyak, eszközök vagy ezek mintái, alkatrészei további vizsgálat céljából a felhatalmazott szervek birtokába kerüljenek, illetve a bűncselekmény történeti tényállása megismerhető legyen;

6. súlyos bűncselekmény: az a bűntett, amelyet a törvény ötévi, vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel fenyeget.

Bírói engedélyhez nem kötött titkos információgyűjtés

53. § (1) A felhatalmazott szervek a bűnmegelőzési, bűnüldözési, felderítési és nyomozási (a továbbiakban: bűnüldözési) feladataik teljesítése érdekében

a) informátort, bizalmi személyt vagy a NAV-val titkosan együttműködő más személyt vehetnek igénybe,

b) az eljárás céljának leplezésével (puhatolás) vagy a kilétét leplező fedett nyomozó igénybevételével információt gyűjthetnek, adatot ellenőrizhetnek,

c) saját személyi állományuk, valamint a velük együttműködő személy és a pénzügyi nyomozói jelleg leplezésére, védelmére fedőokiratot állíthatnak ki, használhatnak fel, fedőintézményt hozhatnak létre, és tarthatnak fenn,

d) a bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható és vele kapcsolatban lévő személyt, valamint a bűncselekménnyel kapcsolatba hozható helyiséget, épületet és más objektumot, terep- és útvonalszakaszt, járművet, eseményt megfigyelhetnek, arról információt gyűjthetnek, az észlelteket hang, kép, egyéb jel vagy nyom rögzítésére szolgáló technikai eszközzel (a továbbiakban: technikai eszköz) rögzíthetik,

e) a bűncselekmény elkövetőjének leleplezésére vagy a bizonyítás érdekében, indokolt esetben - sérülést vagy egészségkárosodást nem okozó - csapdát alkalmazhatnak,

f) mintavásárlás végzése érdekében informátort, bizalmi személyt, a felhatalmazott szervekkel titkosan együttműködő más személyt vagy fedett nyomozót, továbbá - az ügyész engedélyével - álvásárlás, bizalmi vásárlás, bűnszervezetbe való beépülés, illetve - a 37. § rendelkezéseinek figyelembevételével - ellenőrzött szállítás folytatása érdekében fedett nyomozót alkalmazhatnak,

g) ha a bűncselekmény megelőzésére, felderítésére, az elkövető elfogására, kilétének megállapítására nincs más lehetőség, a sértettet szerepkörében - életének, testi épségének megóvása érdekében - pénzügyi nyomozó - ide nem értve a nem hivatásos pénzügyi nyomozót - igénybevételével helyettesíthetik.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak teljesítésére a NAV a természetes személyekkel, a jogi személyekkel vagy a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel titkos együttműködési megállapodást köthet. Ennek keretében a NAV kezdeményezheti a bűnüldözés szempontjából különleges fontosságú ilyen szervezetek munkatársával hivatásos szolgálati, kormánytisztviselői, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszony, illetve munkajogviszony létesítését.

(3) Az e törvényben meghatározott feladatok ellátása érdekében a NAV - külön megállapodás alapján meghatározott időtartamra - a (2) bekezdés szerinti jogviszony létesítését kezdeményezheti a (2) bekezdés hatálya alá tartozó szervezeteknél.

(4) A NAV nem kezdeményezheti a (2) bekezdés szerinti jogviszony létesítését bíróságnál, ügyészségnél, az Alkotmánybíróságnál, az Állami Számvevőszéknél, az Országgyűlési Biztos Hivatalánál, a Köztársasági Elnök Hivatalánál és az Országgyűlés Hivatalánál.

(5) A foglalkoztatás pénzügyi nyomozói jellegével kapcsolatos speciális szabályokat - a hatályos jogszabályok keretei között - a NAV és az érintett szervezet külön megállapodása tartalmazza.

(6) Rendvédelmi szerv és nemzetbiztonsági szolgálat fedőintézményként, okmánya fedőokmányként csak az illetékes miniszter és az érintett szervezet országos vezetőjének tájékoztatásával alkalmazható.

(7) A felhatalmazott szervek az informátor, a bizalmi személy, a NAV-val titkosan együttműködő más személy, a fedett nyomozó, valamint a fedőokirat és a fedőintézmény védelme érdekében a közigazgatási nyilvántartásokban, így különösen a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban, a személyi igazolvány nyilvántartásban, az anyakönyvi nyilvántartásban, az úti okmány nyilvántartásban, a gépjárművezetői engedély és gépjármű nyilvántartásban, az ingatlan-nyilvántartásban, a cégnyilvántartásban fedőadatokat helyezhetnek el. A fedőadatokat törölni kell, ha az elhelyezés alapjául szolgáló bűnüldözési érdek megszűnt.

(8) Az informátor, a bizalmi személy, a NAV-val titkosan együttműködő más személy által a titkos információgyűjtés keretében másnak okozott kár megtérítésére az 57. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

Leplezett figyelés elrendelése

54. § A felhatalmazott szervek a 13. § (7) bekezdésében meghatározott célból leplezett figyelést rendelhetnek el arra a személyre vonatkozóan, akiről megalapozottan feltehető, hogy az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2003. évi CXXX. törvény 1. számú melléklete által meghatározott súlyos bűncselekményt fog elkövetni (készít elő) vagy követ el a Magyar Köztársaság vagy más, a Schengeni Információs Rendszert alkalmazó állam területén, abban az esetben is, ha a magyar törvény szerint az előkészület nem büntetendő. Leplezett figyelés rendelhető el az ilyen személlyel vagy bűncselekménnyel kapcsolatba hozható jármű vonatkozásában is.

A Schengeni Információs Rendszerben elhelyezett leplezett figyelésre irányuló jelzés végrehajtása

55. § (1) Ha a pénzügyi nyomozó - ide nem értve a nem hivatásos pénzügyi nyomozót - az intézkedés során megállapítja, hogy az intézkedéssel érintett személy vagy jármű azonos a Schengeni Információs Rendszerben elhelyezett leplezett figyelésre irányuló jelzés szerinti személlyel vagy járművel, a leplezett figyelésre irányuló jelzés végrehajtása során a 36. § (1) bekezdésében meghatározott intézkedéseket foganatosíthatja.

(2) A pénzügyi nyomozó - a leplezett figyelésre történő utalás és a leplezett figyelés céljának veszélyeztetése nélkül - kizárólag annak az intézkedésnek a tényét és célját közölheti, amelynek során a leplezett figyelésre irányuló jelzés végrehajtására sor kerül.

(3) A pénzügyi nyomozó a leplezett figyelésre irányuló jelzés végrehajtásakor az intézkedése során rögzítendő adatokon túl - ha ez a leplezett figyelésre irányuló jelzés végrehajtásának célját nem veszélyezteti - az alábbi adatokat rögzítheti, és továbbíthatja a külön jogszabályban meghatározott szerven keresztül az adott leplezett figyelésre irányuló jelzést kibocsátó hatóságnak:

a) az intézkedéssel érintett személy vagy jármű megtalálásának ténye, körülményei,

b) az intézkedés helye, ideje, indoka,

c) az utazás útvonala és az úti cél,

d) az intézkedéssel érintett személyt kísérő, illetve az intézkedéssel érintett járműben utazó személyek természetes személyazonosító adatai,

e) a használt jármű azonosításához szükséges adatok,

f) a szállított tárgyakra vonatkozó adatok.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott adatok megszerzése érdekében kényszerítő eszköz nem alkalmazható.

Az együttműködők díjazása

56. § A felhatalmazott szervek a velük együttműködők tevékenységéért indokolt mértékű anyagi ellenszolgáltatást nyújthatnak.

A feljelentés elutasításának, vagy a nyomozás megszüntetésének kilátásba helyezése

57. § (1) A felhatalmazott szervek az ügyész hozzájárulásával a Be. 175. §-ának (1) bekezdése alapján a feljelentés elutasításának, vagy a Be. 192. §-ának (1) bekezdése alapján a nyomozás megszüntetésének kilátásba helyezésével információszolgáltatásban állapodhatnak meg a bűncselekmény elkövetőjével, ha a megállapodással elérhető bűnüldözési célhoz fűződő érdek jelentősebb, mint az állam büntetőjogi igényének érvényesítéséhez fűződő érdek.

(2) Az (1) bekezdés szerinti megállapodás létrejötte esetén a Be. 175. §-ának (3)-(4) bekezdése alapján a NAV az elkövető által a sértettnek okozott kárt megtéríti, az ehhez szükséges fedőokiratot elkészítheti, illetve titoktartási megállapodás megkötését kezdeményezheti.

(3) Nem köthető a Be. 175. §-ának (6), valamint a 192. §-ának (3) bekezdése alapján megállapodás azzal a személlyel, aki olyan bűncselekményt követett el, amellyel más életét szándékosan kioltotta.

A feljelentés elutasítása vagy a nyomozás megszüntetése a fedett nyomozóval szemben

58. § (1) Bűncselekmény megalapozott gyanúja esetén az ügyész a Be. 175. §-ának (2) bekezdése alapján a feljelentést határozattal elutasítja, vagy a Be. 192. §-ának (2) bekezdése alapján a nyomozást megszünteti, ha az 53. § (1) bekezdésének f) pontja szerint a fedett nyomozó által a szolgálati feladata teljesítése közben elkövetett bűncselekmény bűnüldözési érdeket szolgál, és az jelentősen meghaladja az állam büntetőjogi igényének érvényesítéséhez fűződő érdeket.

(2) A Be. 175. §-ának (3) és (4) bekezdése alapján a fedett nyomozó által a sértettnek okozott kár megtérítésére, az ehhez szükséges fedőokirat elkészítésére, illetve a titoktartási megállapodás megkötésének kezdeményezésére az 57. § (2) bekezdésében írt rendelkezést kell alkalmazni.

(3) A Be. 175. §-ának (6), valamint a 192. §-ának (3) bekezdése alapján az (1) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók, ha a fedett nyomozó olyan bűncselekményt követett el, amellyel más életét szándékosan kioltotta.

Adatkérés

59. § (1) A felhatalmazott szervek vezetői az ügyész jóváhagyásával a kétévi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő, szándékos bűncselekmény felderítése érdekében az üggyel összefüggő adatok szolgáltatását igényelhetik az önkormányzati adóhatóságtól, a szolgáltatást nyújtó postai, elektronikus hírközlési szolgáltatótól, az egészségügyi és a hozzá kapcsolódó adatot kezelő szervtől, továbbá a banktitoknak, fizetési titoknak, értékpapírtitoknak, pénztártitoknak és egyéb üzleti titoknak minősülő adatot kezelő szervtől. A felhatalmazott szervek az adatszolgáltatás teljesítésére határidőt jelölhetnek meg. Az adatszolgáltatás ingyenes és nem tagadható meg. Az így kapott információ csak a megkeresésben megjelölt célra használható fel.

(2) A felhatalmazott szervek vezetői az (1) bekezdés szerinti bűncselekmény felderítése érdekében az ügyész jóváhagyásával vehetnek át adatot a NAV adóztatási szerveitől, illetve vámszerveitől.

(3) A „halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel ellátott, előzetes ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresést haladéktalanul teljesíteni kell. „Halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel ellátott megkeresés abban az esetben bocsátható ki, ha a késedelem veszéllyel jár és az ügy szervezett bűnözéssel függ össze. Az ügyész jóváhagyása iránt a megkereséssel egyidejűleg intézkedni kell. Ha az ügyész a jóváhagyását megtagadja, a felhatalmazott szervek az így beszerzett adatokat haladéktalanul megsemmisítik.

A titkos információgyűjtéssel kapcsolatos sajátos gazdálkodási szabályok

60. § (1) A NAV bűnügyi főigazgatósága a költségvetésében az alaptevékenységgel összefüggő speciális működési kiadásainak fedezésére elkülönített előirányzatot szerepeltethet. A speciális működési kiadásokat összevontan - az általános számviteli szabályoktól eltérően - egy összegben kell szerepeltetni.

(2) Speciális működési kiadásnak minősülnek a NAV titkos információgyűjtő tevékenységéhez, a titkos információgyűjtés eszközeinek és módszereinek alkalmazásához közvetlenül kötődő személyi és tárgyi vonatkozású kiadások.

(3) A felhatalmazott szervek fedőintézményben szolgálatot teljesítő hivatásos állományú tagjának a szolgálati jogviszonya alapján, illetve a nem hivatásos pénzügyi nyomozónak a kormánytisztviselői jogviszonya alapján kifizetett jövedelméből az adott évi adótábla legmagasabb adókulcsa alkalmazásával kell az adót levonni és befizetni az adóhatóságnak. Az érintettnek ezt a jövedelmet nem kell az összevont adóalapjába beszámítania, azt nem kell bevallania, a kifizetőnek pedig nem kell erről személyre szólóan adatot szolgáltatnia, illetve az érintett részére igazolást kiadnia.

(4) A NAV nyomozó hatósága által az 56. §-ban meghatározott együttműködő magánszemély részére nyújtott díjazás esetén a személyi jövedelemadó-levonási és befizetési kötelezettséget a NAV bűnügyi főigazgatósága teljesíti. A kifizetett összegből 20%-os forrásadót kell levonni és befizetni az adóhatóságnak. E jövedelemnek az összevont adóalapba történő beszámítására, a jövedelem bevallására, a kifizető adatszolgáltatására, az igazolás kiadására a (3) bekezdésben foglalt rendelkezést kell alkalmazni.

61. § (1) A NAV feladatai teljesítése érdekében - a fedésül szolgáló intézmény típusára vonatkozó jogszabályok előírásai szerint - fedőintézményt hozhat létre, és tarthat fenn. Fedőintézményként költségvetési szerv nem hozható létre.

(2) A fedőintézmény létrehozása és - szükség esetén - fenntartása a NAV bűnügyi főigazgatósága költségvetéséből történik. Az ehhez szükséges kiadások speciális működési kiadásnak minősülnek. A szükséges pénzügyi eszközök forrását a titkosság megtartása mellett kell biztosítani.

(3) Ha a fedőintézmény megszűnik, vagyona a NAV bűnügyi főigazgatóságát illeti.

(4) Az államháztartásról szóló törvény rendelkezései a fedőintézményre nem vonatkoznak.

(5) A felhatalmazott szervek a 60. § (2) bekezdésében meghatározott körben külön korlátozás nélkül valutát kezelhetnek.

62. § (1) A speciális működési kiadás felhasználásának külső szerv által történő ellenőrzése kizárólag törvényességi szempontból történhet. E körben célszerűségi és eredményességi szempont szerinti ellenőrzés nem végezhető.

(2) A NAV illetve a NAV nyomozó hatósága gazdálkodásának külső szerv által történő ellenőrzése során az ellenőrzést végző szerv birtokába nem kerülhet olyan adat, amely a titkos információgyűjtés során keletkezett információra, annak forrására, illetve az alkalmazott titkos információgyűjtő módszer konkrét jellegére utal.

(3) A bűnügyi főigazgatóság a biztonsági követelmények érvényesítése érdekében a társadalombiztosítási, egészségügyi, adó-elszámolási, költségvetési, pénzügyi, statisztikai adatszolgáltatással, a maradandó értékű irat védelme érdekében végzett levéltári ellenőrzéssel, valamint a speciális működési költségek körébe tartozó valuta-felhasználással kapcsolatos eljárási szabályokat - a törvényi előírások keretei között - az illetékes szervezetekkel külön megállapodásban rögzíti.

Bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtés

63. § (1) A felhatalmazott szervek bírói engedéllyel az 51. § (1) bekezdésében meghatározott bűnüldözési célból a súlyos bűncselekmények esetében

a) lakást és telephelyet titokban átkutathatnak (titkos kutatás), az észlelteket technikai eszközzel rögzíthetik,

b) lakásban és telephelyen történteket technikai eszközök segítségével megfigyelhetik és rögzíthetik,

c) levelet és egyéb postai küldeményt felbonthatnak, azok tartalmát megismerhetik, azt technikai eszközzel rögzíthetik,

d) közcélú telefonvezetéken vagy azt helyettesítő hírközlési szolgáltatás útján továbbított közlés tartalmát megismerhetik, az észlelteket technikai eszközzel rögzíthetik,

e) az interneten vagy más számítástechnikai úton történő levelezés (e-mail) során keletkezett adatokat és információkat megismerhetik és felhasználhatják.

(2) Az (1) bekezdés c)-e) pontjában meghatározott eszközök alkalmazása során gyűjtött, a titkos információgyűjtés alapjául szolgáló eljárásban nyilvánvalóan nem érintett személyekre vonatkozó adatokat haladéktalanul meg kell semmisíteni, azok a továbbiakban nem kezelhetők és nem használhatók fel.

(3) A felhatalmazott szervek az (1) bekezdésben felsorolt titkos információgyűjtésre szolgáló eszközöket és módszereket (a továbbiakban: különleges eszközök) az ott meghatározottak szerint alkalmazhatják a bűncselekmény gyanúja miatt körözött személy felkutatására, továbbá

a) az (1) bekezdésben nem említett, üzletszerűen vagy bűnszövetségben elkövetett, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény,

b) az (1) bekezdésben vagy az a) pontban meghatározott bűncselekmény kísérlete, illetve - ha az előkészületet a törvény büntetni rendeli - előkészülete

esetén.

(4) Az (1) bekezdés d) és e) pontjaiban foglaltak teljesítéséhez a hírközlési szolgáltató, illetve a postai szervezet köteles a feladatkörébe tartozó esetben a segítséget megadni.

(5) A NAV felhatalmazott szervei a bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtő eszközök alkalmazását a Nemzetbiztonsági Szakszolgálattól rendelik meg.

64. § (1) A különleges eszköz alkalmazása iránti kérelmet a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező felhatalmazott szervek vezetői terjesztik elő.

(2) A kérelemnek tartalmaznia kell:

a) a különleges eszköz alkalmazásának helyét, az alkalmazással érintett nevét, illetve az azonosításra alkalmas - rendelkezésre álló - adatot,

b) az alkalmazni kívánt különleges eszköz megnevezését,

c) az alkalmazás tervezett kezdetét és végét napban és órában meghatározva,

d) az alkalmazás törvényi feltételeinek meglétére vonatkozó indokolást.

(3) A különleges eszköz alkalmazását a felhatalmazott szerv székhelye szerint illetékes helyi bíróságnak a megyei (fővárosi) bíróság elnöke által kijelölt bírája (a továbbiakban: bíró) engedélyezi.

(4) A bíró a különleges eszköz engedélyezése iránti kérelem benyújtásától számított 72 órán belül indokolt végzéssel határoz, a kérelemnek helyt ad, vagy azt a törvényi feltételek hiánya miatt elutasítja.

(5) A bíró a különleges eszköz alkalmazását, illetve az eszköz igénybevételét esetenként legfeljebb 90 napra engedélyezheti, illetve - a (2) bekezdés szerinti kérelemre - 90 nappal ismételten meghosszabbíthatja.

65. § (1) Ha a különleges eszköz alkalmazásának engedélyezése olyan késedelemmel járna, amely az adott ügyben nyilvánvalóan sértené a bűnüldözés eredményességéhez fűződő érdeket, a felhatalmazott szervek vezetői legfeljebb a bírói döntésig engedélyezhetik a különleges eszköz alkalmazását (sürgősségi elrendelés).

(2) A sürgősségi elrendelés esetén az engedélyezés iránti kérelmet egyidejűleg be kell nyújtani. A kérelem elutasítása esetén sürgősségi elrendelésnek ugyanabból a célból, változatlan indok vagy tényállás alapján ismételten nincs helye.

(3) A felhatalmazott szerv vezetője haladéktalanul elrendeli a különleges eszköz alkalmazásának megszüntetését, ha:

a) az engedélyben meghatározott célját elérte,

b) az engedélyben megállapított határidő lejárt,

c) nyilvánvaló, hogy további alkalmazásától nem várható eredmény,

d) a sürgősséggel elrendelt alkalmazást a bíró nem engedélyezte.

(4) A (3) bekezdés d) pontja esetében a különleges eszköz alkalmazásával rögzített információt haladéktalanul meg kell semmisíteni.

(5) A különleges eszközzel végzett megfigyelés befejezését követő 8 napon belül meg kell semmisíteni a megfigyelés célja szempontjából érdektelen rögzített információt vagy az ügyben nem érintett személy adatait.

(6) A külön engedélyhez kötött titkos információgyűjtés során szerzett és rögzített adatokat az engedélyező bíró bármikor megismerheti.

V. FEJEZET

AZ ADATKEZELÉSRE, NYILVÁNTARTÁSRA, ADATSZOLGÁLTATÁSRA, ADATÁTADÁSRA ÉS ÁTVÉTELRE VONATKOZÓ EGYES SZABÁLYOK

Az adatkezelés általános szabályai

66. § (1) A NAV 13. § (1) bekezdésben meghatározott feladatainak, valamint a bűnmegelőzési, bűnüldözési felderítési és nyomozási (a továbbiakban: bűnüldözési) feladatainak, az Art., a Vtv. és az egyéb adó- és vám jogszabályok alapján hatáskörébe tartozó feladatainak, a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá tartozó hatósági felügyeleti tevékenységgel összefüggő feladatainak, szabálysértési, valamint rendészeti és az egyéb államigazgatási feladatainak ellátásához a bűncselekmény elkövetésével gyanúsítottak, a büntetőeljárás alá vontak, a sértettek és egyéb közreműködők, az adóigazgatási és vámigazgatási eljárás, az egyéb közigazgatási, rendészeti, szabálysértési eljárásban az adózók, ügyfelek, egyéb érintettek, eljárás alá vontak, egyéb közreműködők személyes adatait kezeli, továbbá más adatokat kezel.

(2) Az egyes feladatokhoz kapcsolódó adatokat elkülönítetten kell kezelni, és - ha törvény eltérően nem rendelkezik - kizárólag a kezelésük alapjául szolgáló célra lehet felhasználni.

67. § (1) Az Art., a Vtv. és az egyéb adó- és vám jogszabályok alapján a NAV hatáskörébe tartozó adókötelezettséggel, vámkötelezettséggel, adóigazgatási, vámigazgatási és a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá tartozó hatósági felügyeleti tevékenységgel összefüggő igazgatási eljárással kapcsolatos, a NAV adóztatási szerve által kezelt adatokat a NAV vámszerve, illetve a NAV vámszerve által kezelt adatokat a NAV adóztatási szerve a feladatkörében eljárva megismerheti, felhasználhatja, ideértve a megismert adatnak az ellenőrzésre történő kiválasztás során történő felhasználását is. Az olyan, a NAV adóztatási szervénél, illetve vámszervénél keletkezett (meglévő) adatot, melyet jogszabály alapján a NAV e bekezdés szerinti másik szerve nyilvántartásának tartalmaznia kell, az adóztatási szerv, illetve a vámszerv elektronikus úton adja át a NAV e bekezdés szerinti másik szervének.

(2) Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a NAV hatáskörébe tartozó adókötelezettséggel, vámkötelezettséggel, adóigazgatási és vámigazgatási eljárással kapcsolatos adatok kezelésére, nyilvántartására, az adatszolgáltatásra, az adatok átvételére és átadására az Art., a Vtv. és az egyéb adó- és vám jogszabályok rendelkezéseit kell irányadónak tekinteni.

68. § Amennyiben törvény előírja vagy megengedi a NAV és más szervek közötti adatszolgáltatást, illetve adatátadást - ha a technikai feltételek mindkét szervnél adottak -, az adatszolgáltatás, adatátadás, adatátvétel elektronikus úton is teljesíthető.

Bűnügyi adatkezelés

69. § (1) A NAV által bűnüldözési célból gyűjtött és tárolt adatokat, továbbá a különleges adatokat - ha törvény eltérően nem rendelkezik - csak bűnüldözési célra lehet felhasználni.

(2) A NAV bűnüldözési feladatainak ellátásához szükséges bűnüldözési adatokat a NAV nyomozó hatósága kezeli, továbbá a NAV vámszerveinek az Európai Unió külső vámhatárán működő, nyomozóhatósági hatáskörrel felruházott kirendeltségei az e jogkörükben foganatosított eljárásukkal kapcsolatos adatokat továbbítják a NAV bűnüldözési adatkezelő rendszerei felé.

(3) A NAV (2) bekezdés szerinti szervei - a büntetett előéletre vonatkozó, a bűnüldözési tevékenység során az egyéb bűnügyi személyes adat, valamint az elkövetőnek a büntetőeljárás során figyelembe veendő egészségi állapotára vonatkozó adata kivételével - különleges adatot nem kezelhetnek, kivéve azt a különleges adatot, amelyeknek kezeléséhez az érintett megfelelő tájékoztatás után írásban hozzájárult.

70. § (1) A NAV nyomozó hatósága más szervek által kezelt személyes és egyéb adatokhoz a bűnüldözési feladatok ellátása céljából - törvényben meghatározottak szerint - hozzáférhet, de az adatot bűnüldözési céltól eltérően nem használhatja fel, és - ha törvény eltérően nem rendelkezik - nem továbbíthatja.

(2) A NAV nyomozó hatósága a bűnüldözési feladatok ellátásához más adatkezelési rendszerekből - törvényben meghatározott esetekben és módon - adatokat vehet át. Az adatátvétel tényét mind az adatátadó, mind az adatátvevő szervnél dokumentálni kell.

71. § (1) A NAV nyomozó hatósága a bűnüldözési feladatok ellátásához - a NAV saját nyilvántartásain túl - különösen az alábbi forrásokból gyűjt személyes, illetve egyéb adatokat:

a) állampolgár bejelentése, kérelme, valamint feljelentés, panasz,

b) DNS- és ujjnyomat minta elemzése,

c) bíróság, ügyészség, más hatóság vagy egyéb szerv értesítése,

d) törvény alapján más szervek által vagy külföldről továbbított adatok átvétele,

e) titkos információgyűjtés,

f) a jogszerűen, nyilvánosságra hozatal céljából készített és nyilvánosságra hozott adatállományban, név- és címjegyzékben - így különösen telefonkönyv, szaknévsor, statisztikai névjegyzék - szereplő adat,

g) a természetes személy, jogi személy és egyéb szervezet által saját magáról - például írott vagy elektronikus sajtóban, internetes oldalakon - nyilvánosságra hozott, bárki által hozzáférhető adat.

(2) A NAV nyomozó hatósága a bűnüldözési feladatok ellátása érdekében térítés nélkül kérhet adatokat az alábbi nyilvántartásokból:

1. a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásából,

2. a személyi igazolvány nyilvántartásból,

3. az anyakönyvi nyilvántartásból,

4. az útiokmány-nyilvántartásból (külföldre utazásban korlátozott személyekre vonatkozó nyilvántartás, útlevélre vonatkozó nyilvántartás),

5. a társadalombiztosítási nyilvántartásból,

6. az önkormányzati adóhatóság által vezetett nyilvántartásból,

7. a közúti közlekedési nyilvántartásokból (az engedély-nyilvántartás, a járműnyilvántartás, a származás-ellenőrzési nyilvántartás, az okmánytár, a parkolási igazolvány nyilvántartás és az előzetes eredetiségvizsgálati nyilvántartás),

8. külön törvény szerinti bűnügyi nyilvántartási rendszer nyilvántartásaiból, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásaiból,

9. a büntetés-végrehajtási intézetekben fogvatartottak nyilvántartásából,

10. a központi idegenrendészeti nyilvántartásból,

11. a menekültügyi nyilvántartásból,

12. a személyszállítást végző légifuvarozóknak a légi közlekedésről szóló törvény alapján kezelt adatokat tartalmazó adatbázisából,

13. az ügyészség büntetőeljárási szakterületének ügyviteli nyilvántartásából,

14. a bíróságok által vezetett nyilvántartásokból (cégnyilvántartás, társadalmi szervezetek és alapítványok nyilvántartása, gondnokoltak névjegyzéke),

15. a bírósági ügyviteli nyilvántartásból,

16. az ingatlan-nyilvántartásból,

17. az egyéni vállalkozók nyilvántartására kijelölt szerv nyilvántartásából,

18. a közjegyzői zálogjogi nyilvántartásból,

19. a központi szabálysértési nyilvántartásból.

(3) A NAV nyomozó hatósága a bűnüldözési feladatok ellátása érdekében - a vonatkozó törvények rendelkezései szerint - a felhasználás céljának megjelölésével adatokat vehet át a banktitoknak, az értékpapírtitoknak és a pénztártitoknak, valamint más egyéb titoknak minősülő adatot törvény alapján kezelő szervtől, továbbá adótitoknak minősülő adatot, iratot vehet át az önkormányzati adóhatóságtól.

(4) Az általános munkarend korlátaitól függetlenül kérhető adat a (2) bekezdés 1., 4., 9., 10., 11. és 12. pontjaiban felsorolt nyilvántartásokból, a közúti közlekedési nyilvántartások közül az engedély-nyilvántartásból és a járműnyilvántartásból, valamint a bűnügyi nyilvántartások közül a bűntettesek nyilvántartásából. Rendvédelmi célra a fogva tartottakról azok természetes személyazonosító adatai, lakcíme kérhető le. Az adatkéréseket hiányos és töredékadatok esetén is teljesíteni kell.

(5) A NAV nyomozó hatósága által történő adatátvétel és az adatfelhasználás jogszerűségéért az átvevő szerv vezetője tartozik felelősséggel. Az adattovábbítás tényét mind az adatátadó, mind az adatátvevő szervnél dokumentálni kell.

72. § (1) A NAV nyomozó hatósága a jogszabályban meghatározott bűnüldözési feladatainak ellátása érdekében kezelheti, illetve az e törvényben meghatározott, adatkezelésre feljogosított szervek nyilvántartásából átveheti:

a) a felderítetlenül maradt bűncselekmény kriminalisztikai szempontból fontos jellemzőit a bűncselekmény elkövetőjének felderítéséig, vagy ennek hiányában a büntethetőség elévüléséig,

b) a bűncselekmény helyszínén rögzített nyomokat, anyagmaradványokat, eszközöket, szagmintákat a bűncselekmény elkövetőjének felderítéséig, vagy ennek hiányában a büntethetőség elévüléséig,

c) a szándékos bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt kihallgatott személy adatait, ujjlenyomatát, személyleírását, fényképét, hang- és szagmintáját, valamint az elvégzett kriminalisztikai szakértői vizsgálatok adatait a bűncselekmény büntethetőségének elévülésétől, vagy elítélés esetén a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítéstől számított húsz évig,

d) szándékos bűncselekmény megalapozott gyanúja miatt kihallgatott, illetve ilyen bűncselekmény elkövetése miatt elítélt személy cselekményének kriminalisztikai szempontból fontos jellemzőit a büntethetőség elévüléséig, vagy elítélés esetén a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítésig,

e) a szervezett bűnözésre utaló cselekményekben vagy tényállásokban érintett személyek, kapcsolataik adatait és kriminalisztikai szempontból fontos jellemzőit az érintett személyre vonatkozóan keletkezett utolsó adatot követő húsz évig,

f) olyan személyek adatait, akikkel szemben nemzetközi kötelezettségvállalás alapján nemzetközi bűnüldözési intézkedéseket kell foganatosítani, valamint e személyek kapcsolatainak adatait és kriminalisztikai szempontból fontos jellemzőit a büntethetőség elévüléséig, vagy a nemzetközi kötelezettségvállalásban meghatározott ideig,

g) az egyes bűncselekmények nyomozása során a felderítéssel és bizonyítással kapcsolatban keletkezett iratokban szereplő személyek és kapcsolataik adatait, illetve az eljárási helyzetükre vonatkozó adatokat, valamint a hozzájuk fűződő nyomozási adatokat az ügyben hozott jogerős ítéletig, vagy a nyomozás megszüntetése esetén a bűncselekmény büntethetőségének elévüléséig,

h) a titkos információgyűjtés alkalmazásával érintett személyek adatait - beleértve a NAV-val együttműködőket és a fedett nyomozókat is - és az alkalmazás eredményeként keletkezett adatokat, ha büntetőeljárás nem indul, a titkos információgyűjtés lezárását követő legfeljebb két évig, büntetőeljárás lefolytatása esetén a büntethetőség elévüléséig, elítélés esetén a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítésig, illetve legfeljebb húsz évig, együttműködők, valamint fedett nyomozók esetén az együttműködés, illetve a fedett nyomozói tevékenység megszűnésétől számított húsz évig.

(2) A NAV adott nyomozóhatósági eljárást lefolytató szervének (bűnügyi főigazgatóság, bűnügyi főigazgatóság középfokú szerve) vezetője az (1) bekezdés b)-h) pontjaiban meghatározott adatok tekintetében - ha bűnüldözési célból elengedhetetlen, továbbá ha az érintett vagy mások jogainak védelme érdekében szükséges - az érintett tájékozódási, helyesbítési és törlési jogának gyakorlását - írásban, indokolással ellátva - megtagadhatja vagy korlátozhatja. Az indokolás mellőzhető, ha az a NAV bűnüldözési feladatának ellátását akadályozza, vagy mások jogainak sérelmével jár. Az indokolás mellőzése esetén a megtagadás okaként e rendelkezésre kell hivatkozni. Az adat-hozzáférési, helyesbítési és törlési jog korlátozása nem érinti a büntetőeljárásban résztvevőknek a büntetőeljárásról szóló törvényben biztosított jogainak gyakorlását.

73. § (1) A NAV nyomozó hatósága a bűnüldözési feladatok teljesítése érdekében az adott bűncselekmény felderítése és nyomozása során - a (3) bekezdés szerinti eltéréssel - adótitoknak, vámtitoknak minősülő adatot, iratot vehet át a NAV adóztatási szervétől, illetve vámszervétől.

(2) A NAV nyomozó hatósága a bűnüldözési feladatok teljesítése érdekében az adott bűncselekmény felderítése és nyomozása során bűnüldözési és egyéb rendszereit - a (4) bekezdés szerinti eltéréssel - egymással összekapcsolva egyedi adatkezelést végezhet.

(3) Az 59. § (2) bekezdés szerinti esetben a NAV adóztatási szervétől, illetve vámszervétől csak ügyészi jóváhagyással vehető át adótitoknak, vámtitoknak minősülő adat, irat.

(4) Az 59. § (2) bekezdés szerinti esetben a NAV egyéb rendszereiből csak ügyészi jóváhagyással vehető át adat illetve végezhető összekapcsolt egyedi adatkezelés.

(5) A NAV nyomozó hatósága a bűnüldözési feladatok teljesítése érdekében - ha az adatvédelem feltételei biztosítottak - az adott bűncselekmény felderítése, nyomozása során a bűnüldözési adatkezelési rendszereket más nyomozó hatóság adatkezelési rendszerével összekapcsolva egyedi adatkezelést végezhet.

(6) A (2) bekezdés, (4) és (5) bekezdés szerinti adatkezelés során keletkezett olyan új adatokat, amelyeket a büntetőeljárás során nem használnak fel, törölni kell.

74. § (1) A NAV az eljárásban részt vevők természetes személyazonosító és lakcímadatait, továbbá az ügy azonosító adatait ügyviteli célból, az eljárás megindításától az alapul szolgáló irat selejtezéséig kezeli.

(2) A NAV által kezelt adatokat személyazonosításra alkalmatlan módon, történelmi kutatási, statisztikai vagy tudományos célra lehet felhasználni.

(3) A kijelölt miniszter, a NAV elnöke, a NAV bűnüldözési tevékenységét felügyelő elnökhelyettes, a NAV bűnügyi főigazgatóságának főigazgatója, továbbá a bűnügyi főigazgatóság középfokú szerveinek igazgatója a NAV által kezelt közérdekű adatok nyilvánosságra hozatalát bűnüldözési érdekből megtagadhatja.

75. § (1) A NAV a Vízuminformációs Rendszerhez a törvény szerint hatáskörébe tartozó, az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2003. évi CXXX. törvény 1. számú melléklete által meghatározott bűncselekmények megelőzése, felderítése, és nyomozása céljából, meghatározott egyedi ügyben betekintés céljából történő hozzáférést kezdeményezhet. A kezdeményezést a vízuminformációs rendszerhez (VIS) a tagállamok kijelölt hatóságai, valamint az EUROPOL számára a terrorcselekmények és egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és kivizsgálása érdekében, betekintés céljából történő hozzáférésről szóló, 2008. június 23-i 2008/633/IB tanácsi határozat (a továbbiakban: 2008/633/IB tanácsi határozat) szerinti kijelölt nemzeti központi hozzáférési ponthoz kell megtenni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti betekintés céljából történő hozzáférést írásban vagy elektronikus úton abban az esetben lehet kezdeményezni, ha

a) a kezdeményező rendelkezésére álló adatok alapján alaposan feltehető, hogy a betekintés céljából történő hozzáférés útján megismerhető adat nélkül az (1) bekezdésben meghatározott valamely bűncselekmény megelőzése, felderítése vagy a bűncselekmény nyomozásának eredményessége érdemben nem biztosítható, és

b) a betekintés céljából történő hozzáférésre az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmények körébe tartozó valamely bűncselekmény megelőzésére, felderítésére vagy nyomozására irányuló egyedi eljárásban van szükség.

(3) A Vízuminformációs Rendszerhez betekintés céljából történő hozzáférésre irányuló, a 2008/633/IB tanácsi határozat szerint kijelölt nemzeti központi hozzáférési pont útján történő adatszolgáltatási kezdeményezésnek a következő adatokat kell tartalmaznia:

a) a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott feltétel igazolására vonatkozó adatok,

b) az eljáró hatóság megnevezése, az egyedi ügy ügyiratszáma, a kezdeményezésre jogosult neve és a VIS nemzeti központi hatóság által biztosított azonosító kódja,

c) a kezdeményezés alapjául szolgáló bűncselekmény minősítése, továbbá

d) a kezdeményezéssel igényelt adat megnevezése és minden egyes igényelt adat tekintetében az arra vonatkozó indokolás, hogy fennáll a (2) bekezdés a) pontjában foglalt feltétel.

(4) A kezdeményezésben a (3) bekezdés d) pontjában foglaltak szerinti adatok megismeréséhez meg kell jelölni az alábbi adatkörök közül azt, amelyhez a betekintés útján való hozzáférés történik:

a) családi név, születéskori családi név (korábbi családi név); utónevek; nem; születési idő, hely és ország,

b) jelenlegi állampolgárság és a születéskori állampolgárság,

c) az úti okmány típusa és száma, a kiállító hatóság, valamint a kiállítás és a lejárat időpontja,

d) a fő úti cél és a tartózkodás tervezett időtartama,

e) az utazás célja,

f) az érkezés és az indulás tervezett időpontja,

g) az első belépés szerinti tervezett határ vagy tranzitútvonal,

h) a lakóhely,

i) az ujjnyomatok,

j) a vízum típusa és a vízumbélyeg száma,

k) a meghívólevelet kibocsátó, illetve a tartózkodás ideje alatt a megélhetési költségeket fedező személy adatai.

(5) A kezdeményezés alapján hozzáféréssel a Vízuminformációs Rendszerből nem vehető át és nem továbbítható adat, ha a (2)-(4) bekezdésben meghatározott feltételek nem teljesülnek. Ha a kezdeményezés alapján a 2008/633/IB tanácsi határozat szerint kijelölt nemzeti központi hozzáférési pont hozzáféréssel a kezdeményezést teljesíti és a hozzáférés a Vízuminformációs Rendszerben találatot eredményez, a NAV részére a kezdeményezésben igényelt adatokon túlmenően továbbíthatók:

a) a vízumkérdőívről származó egyéb adat,

b) a fénykép és

c) bármely - korábban kiadott, elutasított, megsemmisített, visszavont vagy meghosszabbított - vízummal kapcsolatos adat.

(6) A betekintés céljából történő hozzáférés kezdeményezésére csak az a személy jogosult, akinek a feladatköre alapján a NAV elnöke erre felhatalmazást adott, és erről a VIS nemzeti központi hatóságot értesítette. A (3) bekezdés b) pontja szerinti azonosító kódot az értesítést követően a VIS nemzeti központi hatóság bocsátja a kezdeményezésre jogosult személy rendelkezésére. Vissza kell vonni a felhatalmazását annak - és erről a VIS nemzeti központi hatóságot értesíteni kell -, akinek a felhatalmazás alapjául szolgáló feladatköre megszűnt.

76. § (1) A NAV bűnüldözési célú adatkezelési rendszereibe csak

a) a NAV elnöke,

b) a NAV bűnüldözési tevékenységét felügyelő elnökhelyettese,

c) a NAV Központi Hivatala állományába tartozó, az elnök, illetve a bűnüldözési tevékenységét felügyelő elnökhelyettes által erre eseti jelleggel vagy tartósan felhatalmazott személy,

d) a NAV bűnügyi főigazgatóságának és a bűnügyi főigazgatóság középfokú szerveinek a bűnüldözési feladatokat irányító vezetői,

e) a pénzügyi nyomozók,

f) a bűnügyi főigazgatóság és a bűnügyi főigazgatóság középfokú szerveinek bűnüldözési feladatokat irányító vezetői által kijelölt, e szervek állományába tartozó más személy,

g) a NAV vámszerveinek az Európai Unió külső vámhatárán működő, nyomozóhatósági hatáskörrel felruházott kirendeltségei állományába tartozó pénzügyőrök e feladatkörükben eljárva,

h) a NAV bűnüldözési feladatokat ellátó szerveinek működését ellenőrző szerv tagja,

i) a kijelölt miniszter által irányított minisztériumnak a miniszter által kijelölt kormánytisztviselője, szakmai vezetője,

j) az adatvédelmi biztos és az általa felhatalmazott munkatársa, valamint

k) a törvény által feljogosított más szerv képviselője

tekinthet be, kérhet felvilágosítást, értesítést vagy adatszolgáltatást.

(2) A NAV bűnüldözési célú adatkezelési rendszereiben szereplő adatokról az (1) bekezdésben foglaltakon kívül, törvényben meghatározott feladataik teljesítése érdekében, a cél megjelölésével adatszolgáltatást kérhet:

a) a bíróság,

b) az ügyészség,

c) más nyomozó hatóság,

d) a nemzetbiztonsági szolgálatok,

e) a külpolitikáért felelős miniszter által irányított minisztérium illetékes szerve,

f) a honvédelmi igazgatás illetékes szerve,

g) a NAV-nak az adóztatási szerve és vámszerve az Art., a Vtv. és az egyéb adó- és vám jogszabályok alapján a NAV hatáskörébe tartozó adókötelezettséggel, vámkötelezettséggel, adóigazgatási és vámigazgatási eljárással kapcsolatos feladatokkal összefüggésben,

h) a törvényben meghatározott más szervezet, személy.

(3) Az adatszolgáltatást kérő szervek felelősek a (2) bekezdés alapján átvett adatoknak e törvény szerinti kezeléséért. Az ilyen adatfelhasználást kötelesek kimutatni, illetve nyilvántartani.

77. § (1) A NAV személyes adatokat, bűnüldözési adatokat, valamint a büntetett előéletre vonatkozó különleges adatokat az országból harmadik országba bűnüldözési, igazságszolgáltatási szervek, illetve nemzetközi bűnüldöző szervezetek részére - az EU nemzetközi bűnüldöző szervezetei, valamint az INTERPOL kivételével - nemzetközi szerződés alapján továbbíthat, ha a továbbítás súlyos vagy közvetlen veszély elhárításához, vagy bűncselekmény megelőzéséhez szükséges és a személyes adatok kezelésének feltételei a külföldi adatkezelőnél minden egyes adat tekintetében teljesülnek.

(2) A NAV a nyomozóhatósági jogkörébe tartozó bűncselekményekkel összefüggésben keletkezett személyes és bűnüldözési adatokat - beleértve a titkos információgyűjtés során keletkezett adatokat is - nemzetközi-, illetve más EU-tagállami bűnüldöző, igazságszolgáltatási szervek részére a külön törvény rendelkezései alkalmazásával - az adatvédelem feltételeinek teljesülése esetén - továbbíthat, tehet hozzáférhetővé, illetve vehet át.

(3) A NAV az adattovábbítást, illetve a hozzáférhetővé tételt megelőzően ellenőrzi az adatvédelem feltételeinek teljesülését. Amennyiben utólag megállapításra kerül, hogy hibás adatokat továbbítottak vagy adatokat jogellenesen továbbítottak, erről a címzettet haladéktalanul értesíteni kell.

Egyéb adatkezelés

78. § (1) A NAV feladatainak ellátása céljából - az Art., a Vtv. és az egyéb adó- és vám jogszabályok rendelkezései alapján kezelt adókötelezettséggel, vámkötelezettséggel, adóigazgatási és vámigazgatási eljárással kapcsolatos adatokon, illetve a bűnüldözési adatokon kívül - kezeli még továbbá:

a) a szabálysértésért felelősségre vont személy természetes személyazonosító adatait, lakcímét, az elkövetett cselekmény megjelölését, az alkalmazott büntetést vagy intézkedést, illetve az ügy számát, a szabálysértésért felelősségre vont személyek nyilvántartási rendszerében a felelősséget megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított két évig,

b) az igazoltatott személy természetes személyazonosító adatait, lakcímét, valamint az igazoltatásra okot adó körülmények megjelölését az igazoltatás alá vont személyek nyilvántartási rendszerében az igazoltatástól számított legfeljebb két évig,

c) az áruk szállításában, a jövedéki törvény hatálya alá tartozó termékek ellenőrzésében, valamint az utasok csomagjainak törvényben meghatározott ellenőrzésében érintett személyek természetes személyazonosító adatait, lakcímét, illetve az ellenőrzés eredményét az ellenőrzés alá vont személyek nyilvántartási rendszerében az ellenőrzéstől számított legfeljebb két évig.

(2) Az (1) bekezdés b-c) pontjának rendelkezései nem alkalmazandók az Art. 101-103. §-a alapján tett intézkedésekre.

(3) A NAV hatáskörébe tartozó szabálysértési, rendészeti és egyéb közigazgatási eljárással összefüggő személyes adatok kezelésére a külön törvények rendelkezései az irányadók.

79. § A NAV vámszerve az elektronikus úton kapcsolatot tartó ügyfél azonosítása érdekében nyilvántartja az elektronikus úton kapcsolatot tartó természetes személy (felhasználó) természetes személyazonosító adatait, lakcímét, elektronikus levélcímét, adóazonosító jelét, állampolgárságát.

80. § Az Európai Unióról szóló szerződés K.3. cikke alapján létrejött, az információtechnológia vámcélokra történő használatáról szóló Egyezménnyel összefüggésben az EU váminformációs rendszerének adataihoz való közvetlen hozzáférésre a NAV jogosult.

VI. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Felhatalmazások

81. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg

a) a NAV szervezeti felépítésére vonatkozó részletes szabályokat,

b) a NAV szervei hatáskörére és illetékességére vonatkozó szabályokat, továbbá egyes alsó fokú vámszervek kijelölt kirendeltségei által ellátott feladatokat és illetékességüket,

c) a nem hivatásos állományú pénzügyi nyomozó tevékenységére vonatkozó részletes szabályokat.

(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki

a) a közép- és alsó fokú adóztatási szerveket,

b) a közép- és alsó fokú vámszerveket,

c) az informatikai feladatokat ellátó intézeteket, valamint a humánerőforrás-fejlesztési feladatokat ellátó intézetet,

d) a NAV bűnügyi főigazgatóságát, illetve a bűnügyi főigazgatóság középfokú szerveit és alsó fokú szervét,

e) az Art. 56. § (1) bekezdése szerinti kapcsolattartó közigazgatási szervet vagy szerveket,

f) az Art. szerinti központosított ellenőrzést, illetve a Vtv. szerinti központosított utólagos ellenőrzést végző szervet vagy szerveket,

g) a szerencsejátékkal és játékautomatával összefüggő ügyben a NAV szervezetén belül szabálysértési hatóságként eljáró szervet,

h) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerinti pénzügyi információs egységként működő hatóságot.

82. § Felhatalmazást kap a kijelölt miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg:

a) a különleges eszközök és más módszerek engedélyezésével és igénybevételével kapcsolatos eljárási szabályokat,

b) a váminformációs rendszerrel kapcsolatos részletszabályokat,

c) a rendészetért felelős miniszterrel egyetértésben a kényszerítő eszközök alkalmazásának részletes eljárási szabályait,

d) a rendészetért felelős miniszterrel egyetértésben a NAV-nál alkalmazásra kerülő kényszerítő eszközök rendszeresítésére vonatkozó eljárási szabályokat és a NAV-nál rendszeresíthető kényszerítő eszközök típusait és fajtáit,

e) a rendészetért felelős miniszterrel egyetértésben az elfogott, előállított, őrizetbe vett és fogva tartott személyek őrzésének, kísérésének részletes eljárási szabályait,

f) a NAV fontos és bizalmas, illetve az adathozzáférési szempontból védett munkakörei, beosztásai tekintetében a kormánytisztviselői jogviszony létesítéséhez szükséges, pszichikai alkalmassághoz kötött munkaköröket, beosztásokat és a pszichikai alkalmassági vizsgálat szabályait,

g) a NAV bűnmegelőzési, bűnüldözési, valamint szabálysértési tevékenységével összefüggésben keletkezett adatok kezelésére jogosult szerveit és az adatok kezelésének technikai szabályait.

83. § A kijelölt miniszter utasításban állapítja meg a NAV felhatalmazott szervei által végzett titkos információgyűjtés eszközei, módszerei alkalmazásának szabályait.

84. § A NAV elnöke utasításban állapítja meg a NAV államigazgatási tevékenységével összefüggésben keletkezett adatok kezelésére jogosult szerveit és az adatok kezelésének technikai szabályait.

Hatályba léptető rendelkezések

85. § (1) Ez a törvény - a (2)-(6) bekezdésekben foglalt eltérésekkel - a kihirdetést követő napon lép hatályba.

(2) E törvény 88. §-a a kihirdetést követő 8. napon lép hatályba.

(3) E törvény 1-74. §-ai, 76-84. §-ai, 86-87. §-ai, 89-98. §-ai, 99. § a)-d) pontjai, 100-102. §, 104-134. §-ai, 135. § (1) bekezdése, 136-138. §-ai, 140-169. §-ai, 171-172. §-ai, 174. §-a, illetve 1-10. számú mellékletei 2011. január 1-jén lépnek hatályba.

(4) E törvény 103. §-a, és 135. § (2) bekezdése 2011. január 2-án lép hatályba.

(5) A 75. § az Európai Unió Tanácsának a vízuminformációs rendszerhez (VIS) a tagállamok kijelölt hatóságai, valamint az EUROPOL számára a terrorcselekmények és egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és kivizsgálása érdekében, betekintés céljából történő hozzáférésről szóló, 2008. június 23-i 2008/633/IB tanácsi határozat alkalmazásának kezdetét megállapító, az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett közleményében meghatározott napon lép hatályba.

(6) E törvény 99. § e) pontja, 170. §-a, 173. §-a 2011. május 27-én lép hatályba.

A jogszabály rövidítését tartalmazó rendelkezés

86. § E törvénynek a más jogszabályban alkalmazandó rövidítése: „NAV tv.”.

Átmeneti rendelkezések

87. § (1) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2011. január 1-jével az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal és a Vám- és Pénzügyőrség összeolvadásával jön létre, ezzel egyidejűleg az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal és a Vám- és Pénzügyőrség megszűnik.

(2) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal és a Vám- és Pénzügyőrség általános jogutódja, ideértve a megszűnő szervek valamennyi közfeladatának jövőbeni ellátását, továbbá valamennyi jogát és kötelezettségét, valamint vagyonát, vagyoni jogait és előirányzatait is.

(3) A NAV általános jogutód az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal alkalmazásában állók feletti munkáltatói jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése, valamint kormánytisztviselői jogviszonyuk, illetve munkaviszonyuk fennállása tekintetében.

(4) A NAV általános jogutód a Vám- és Pénzügyőrség alkalmazásában állók feletti munkáltatói jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése, valamint szolgálati jogviszonyuk, kormánytisztviselői jogviszonyuk, közalkalmazotti jogviszonyuk fennállása tekintetében.

88. § Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal - ideértve az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnak az államháztartás működési rendjéről 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet 2010. december 31-ig hatályos 72. § (5) bekezdésében meghatározott szerveit is - valamint a Vám- és Pénzügyőrség e törvény kihirdetésétől számított 8. naptól beruházást, felújítást érintően új kötelezettséget az adópolitikáért felelős miniszter engedélye nélkül nem vállalhat. Foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt 2010. december 31-éig létesíthet. A napi üzemi működést érintően - legfeljebb 2011. január 15-éig átnyúló időszakot érintően - 2010. december 31-ig vállalhat kötelezettséget.

89. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatal, illetve központi szervei - ide nem értve az informatikai feladatokat ellátó intézeteket - Szervezeti és Működési Szabályzatát úgy kell kiadni, hogy 2011. május 2-áig; az informatikai feladatokat ellátó intézetek, a bűnügyi főigazgatóság középfokú szervei, a bűnügyi főigazgatóság alsó fokú szerve, valamint a középfokú adóztatási szervek és a középfokú vámszervek, illetve az alsó fokú adóztatási szervek és az alsó fokú vámszervek ügyrendjét úgy kell kiadni, hogy 2011. június 1-jéig hatályba lépjen.

90. § (1) Ahol jogszabály az állami adóhatóság vezetőjét vagy az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal elnökét vagy vezetőjét említi, azon 2011. január 1-jétől a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnökét kell érteni.

(2) Ahol jogszabály a vámhatóság vezetőjét vagy a Vám- és Pénzügyőrség országos parancsnokát említi, azon 2011. január 1-jétől a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnökét kell érteni.

(3) Ahol jogszabály az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalt, vagy annak valamely szervét említi, azon 2011. január 1-jétől a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt, illetve annak e törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervét kell érteni.

(4) Ahol jogszabály a Vám- és Pénzügyőrséget, vagy annak valamely szervét említi, azon 2011. január 1-jétől a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt, illetve annak e törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervét kell érteni.

(5) Ahol jogszabály állami adóhatóságot említ, azon 2011. január 1-jétől a Nemzeti Adó- és Vámhivatal - mint állami adó- és vámhatóság - adóztatási szervét kell érteni.

(6) Ahol jogszabály vámhatóságot említ, azon - a (7) bekezdés kivételével - 2011. január 1-jétől a Nemzeti Adó- és Vámhivatal - mint állami adó- és vámhatóság - vámszervét kell érteni.

(7) Ahol jogszabály vámhatóságot a bűnmegelőzési, bűnüldözési, bűnfelderítési, nyomozóhatósági feladatokkal összefüggésben említ, azon 2011. január 1-jétől a Nemzeti Adó- és Vámhivatal bűnügyi főigazgatóságát és a bűnügyi főigazgatóság középfokú szerveit, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerveinek az Európai Unió külső vámhatárán működő, nyomozóhatósági hatáskörrel felruházott, e jogkörükben eljáró kirendeltségeit kell érteni.

91. § (1) A Vám- és Pénzügyőrség közalkalmazottainak a közalkalmazotti jogviszonya 2011. január 1-jével - munkakörüknek és iskolai végzettségüknek megfelelően - kormánytisztviselői jogviszonnyá vagy munkaviszonnyá alakul át.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a közalkalmazotti jogviszony nem alakul át kormánytisztviselői jogviszonnyá vagy munkajogviszonnyá, ha a felek között 2011. január 1-je előtt kötött megállapodás, illetve valamelyik fél érvényes jognyilatkozata alapján 2011. január 1-je után szűnik meg a jogviszony.

92. § (1) A munkáltatói jogkör gyakorlója 2011. január 21-ig - 2011. január 1-jei hatállyal - köteles e törvény szabályai szerint a 2010. december 31-én az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal személyi állományába tartozó kormánytisztviselőt, ügykezelőt, munkaviszonyban állókat besorolni, illetményüket, munkabérüket megállapítani.

(2) A munkáltatói jogkör gyakorlója 2011. január 21-ig - 2011. január 1-jei hatállyal - köteles e törvény szabályai szerint a 2010. december 31-én a Vám- és Pénzügyőrség személyi állományába tartozó pénzügyőrt és közalkalmazottat besorolni, illetményét, munkabérét megállapítani.

93. § (1) A NAV - 2010. december 31-én az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal személyi állományába tartozó - tagjának a 92. § (1) bekezdése szerinti illetménye (a törvény által meghatározott alapilletmény, illetménykiegészítés, és a rendszeres juttatásnak minősülő illetménypótlékokból álló havi rendszeres illetmény), illetve munkabére nem lehet alacsonyabb, mint a szervezeti jogutódlás (összeolvadás) időpontját közvetlenül megelőző illetménye, illetve munkabére, kivéve, ha az alacsonyabb illetményt, illetve munkabért a vezetői kinevezésben történt változás indokolja.

(2) Ha az (1) bekezdés alapján járó illetmény magasabb, mint az e törvény alapján az érintettnek megállapítható alapilletmény, illetménykiegészítés, illetménypótlék együttes összege, az alapilletményt oly mértékig kell megemelni, hogy az így megállapított illetmény összege elérje az (1) bekezdés szerint megállapított illetményt. E bekezdés alkalmazása során az alapilletmény eltérítés nem lehet magasabb, mint a 25. § (1) bekezdésében meghatározott mérték.

(3) Ha az (1) bekezdés szerint járó illetmény meghaladja a (2) bekezdés szerint megállapítható illetményt, akkor a NAV elnöke személyi illetmény alkalmazására adhat engedélyt.

94. § (1) A NAV - a 2010. december 31-én a Vám- és Pénzügyőrség személyi állományába tartozó - tagjának a 92. § (2) bekezdése szerinti illetménye, munkabére nem lehet alacsonyabb, mint a szervezeti jogutódlás (összeolvadás) időpontját közvetlenül megelőző rendszeres illetménye, munkabére, kivéve, ha az alacsonyabb illetményt, illetve munkabért a vezetői beosztásban történt változás indokolja.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában rendszeres illetménynek, munkabérnek az alábbiak minősülnek:

a) pénzügyőr esetén a 2010. december 31. napján hatályos munkaügyi parancsában megállapított beosztási illetmény, rendfokozati illetmény, illetménykiegészítés, rendszeres illetménypótlék (nyelvpótlék, kiegészítő nyelvpótlék, vezetői pótlék, szolgálati időpótlék, címpótlék, valamint a Hszt. 322. § (1) bekezdés e)-o) pontjaiban meghatározott pótlékok);

b) közalkalmazott esetén a 2010. december 31. napján hatályos értesítésben meghatározott garantált illetmény, munkáltatói döntésen alapuló illetmény, rendszeres illetménypótlék (nyelvpótlék, címpótlék, veszélyességi pótlék).

(3) Amennyiben a 92. § (2) bekezdés szerinti besorolás alapján megállapított rendszeres illetmény, munkabér nem éri el az (1) bekezdés szerinti összeget, úgy

a) a pénzügyőrt abba a fizetési fokozatba kell besorolni, ahol a fizetési fokozathoz rendelt szorzószám és az illetményalap szorzata eléri a pénzügyőr 2010. december 31. napján hatályos munkaügyi parancsában megállapított beosztási illetményének, szolgálati időpótlékának, címpótlékának és a Hszt. 322. § (1) bekezdés f)-k), m)-o) pontjaiban meghatározott pótlékainak együttes összegét,

b) a közalkalmazottat abba a fizetési fokozatba kell besorolni, ahol a fizetési fokozathoz rendelt szorzószám és az illetményalap szorzata valamint az illetménykiegészítés összege eléri a közalkalmazott 2010. december 31. napján hatályos értesítésében megállapított garantált illetményének, munkáltatói döntésen alapuló illetményének és címpótlékának együttes összegét.

(4) A (3) bekezdés szabályai szerint megállapított fizetési fokozatot úgy kell tekintetni, mintha a besorolás szempontjából az érintett rendelkezne a fizetési fokozathoz rendelt minimális szolgálati idővel.

(5) Amennyiben a 92. § (2) bekezdés szerint megállapított illetmény, munkabér összege magasabb, mint a (1) bekezdés szerint megállapított illetmény, munkabér összege, az illetményt ezen magasabb összegben kell megállapítani az alábbi ütemezés szerint:

a) 2011. január 1. napjával a illetménynek, munkabérnek el kell érnie a jelen törvény rendelkezései szerinti illetménynek, munkabérnek legalább a 90%-át;

b) 2012. január 1. napjával az illetménynek, munkabérnek el kell érnie a jelen törvény rendelkezései szerinti illetménynek, munkabérnek legalább a 95%-át;

c) 2013. január 1. napjával az illetménynek, munkabérnek el kell érnie a jelen törvény rendelkezései szerinti illetménynek, munkabérnek a 100%-át.

(6) A pénzügyőr besorolása a Hszt. 328. § (2) bekezdése szerinti szolgálati idő figyelembevételével történik.

(7) Amennyiben az (1) bekezdés szerint járó illetmény, munkabér magasabb, mint az e törvény alapján az érintettnek megállapítható illetmény, munkabér összege, akkor a NAV elnöke személyi illetmény alkalmazására adhat engedélyt.

95. § (1) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományában álló 2010. december 31-én a Vám- és Pénzügyőrség hivatásos állományába tartozó pénzügyőr, aki gazdasági társaságban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonynak nem minősülő személyes közreműködési kötelezettséggel járó tagsági, felügyelőbizottsági tagsági vagy a gazdasági társaságban vezető tisztségviselői viszonyt tölt be, 2011. január 31-ig köteles a 34. §-ban írtak szerint engedélyt kérni a jogviszony fenntartásához.

(2) Az engedélykérelem elutasítása esetén az elutasításról szóló írásbeli döntés - ami egyúttal tartalmazza az összeférhetetlenség megszüntetésére vonatkozó felszólítást is - kézhezvételétől számított 90 napon belül a pénzügyőr köteles az összeférhetetlenség megszüntetésére.

(3) Ha a pénzügyőr az összeférhetetlenséget a felszólítást is tartalmazó döntés kézhezvételétől számított 90 napon belül nem szüntette meg, szolgálati viszonya megszűnik.

96. § Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnál, illetve a Vám- és Pénzügyőrségnél 2010. december 31-én folyamatban lévő hatósági ügyeket 2011. január 1-jétől a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szerve (kirendeltsége) folytatja le.

97. § (1) A Vám- és Pénzügyőrségnél 2010. december 31-én folyamatban lévő, a Be. e törvénnyel megállapított 36. § (2) bekezdése szerint 2011. január 1-jétől a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hatáskörébe utalt bűncselekmények nyomozását a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nyomozó hatósága folytatja le.

(2) A Be. e törvénnyel megállapított 36. § (2) bekezdése alapján 2011. január 1-jétől a rendőrség hatáskörébe kerülő bűncselekmények tekintetében a rendőrség a 2010. december 31-ét követően indult büntetőügyekben végzi a nyomozást. A 2010. december 31-én a Vám- és Pénzügyőrségnél folyamatban lévő, a Be. e törvénnyel megállapított 36. § (2) bekezdése alapján 2011. január 1-jével egyébként a rendőrség hatáskörébe kerülő bűncselekmények nyomozását a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nyomozó hatósága folytatja le.

(3) A Vám- és Pénzügyőrség hivatásos állományú tagja, továbbá a pénzügyi nyomozó által elkövetett bármilyen bűncselekmény miatt 2011. január 1-je előtt indult büntetőeljárásban, illetve akkor is, ha a bűncselekmény elkövetési időpontja 2011. január 1-jét megelőző időpont, de a büntetőeljárás 2010. december 31-ig még nem indult meg, a Be. 29. § e) pontjának 2010. december 31-ig hatályos rendelkezését 2010. december 31-ét követően is alkalmazni kell.

(4) A Vám- és Pénzügyőrség hivatásos állományú tagja vonatkozásában 2010. december 31-ig elkövetett, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő közélet tisztasága elleni bűncselekmények tekintetében a Be. 201. § (2) bekezdés b) pontjának 2010. december 31-ig hatályos rendelkezését 2010. december 31-ét követően is alkalmazni kell.

98. § (1) Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal, illetve a Vám- és Pénzügyőrség által rendszeresített azon nyomtatványok, melyek tartalmuk alapján 2010. december 31-ét követően is megfelelőek, a meglévő készletek erejéig - de legkésőbb 2011. december 31-ig - tovább használhatók attól függetlenül, hogy azok az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalra, illetve a Vám- és Pénzügyőrségre utalnak.

(2) Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal, illetve a Vám- és Pénzügyőrség szolgálati igazolványait fokozatosan kell a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szolgálati igazolványára cserélni a következők szerint:

a) a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak - a 2010. december 31-én a Vám- és Pénzügyőrség hivatásos állományába tartozó - hivatásos állományú tagjainak és kormánytisztviselői jogviszonyban álló pénzügyi nyomozóinak a szolgálati igazolványát 2011. március 31-ig,

b) a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak - a 2010. december 31-én az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal állományába tartozó - adóellenőri vagy végrehajtói feladatokat ellátó kormánytisztviselőinek a szolgálati igazolványát 2011. június 30-ig,

c) a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak - a 2010. december 31-én az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal állományába tartozó - b) ponton kívül eső kormánytisztviselőinek a szolgálati igazolványát 2011. december 31-ig,

d) a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak - a 2010. december 31-én a Vám- és Pénzügyőrség közalkalmazotti állományába tartozó - kormánytisztviselőinek a szolgálati igazolványát 2011. december 31-ig.

(3) A Vám- és Pénzügyőrségnél rendszeresített egyenruházaton alkalmazható díszítőelemeket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tágjai 2011. január 1-jét követően továbbra is használhatják, függetlenül attól, hogy azokon a „Vám- és Pénzügyőrség” felirat vagy a Vám- és Pénzügyőrségre utaló egyéb jelzés található. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagjainak a Nemzeti Adó- és Vámhivatalra utaló feliratot vagy jelzést az egyenruházatnak a 2011. január 1-jét követő, egyébként esedékes első cseréjekor - de legkésőbb 2013. december 31-ével - kell először alkalmazni.

(4) A Vám- és Pénzügyőrség azon gépjárművein, amelyen a „Vám- és Pénzügyőrség” felirat illetve a Vám- és Pénzügyőrségre utaló egyéb jelzés található, a feliratot, illetve a jelzést takarva 2011. június 30-ig kell elhelyezni - a gépjármű átfestése nélkül - a „Nemzeti Adó- és Vámhivatal” feliratot, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatalra utaló jelzést.

Az Európai Unió jogának való megfelelés

99. § E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) a Benelux Gazdasági Unió államai, a Németországi Szövetségi Köztársaság és a Francia Köztársaság kormányai között a közös határaikon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről 1985. június 14-i schengeni megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény (Schengeni Végrehajtási Egyezmény) 99. cikke [54. §-55. §],

b) a néhány új funkciónak - többek között a terrorizmus elleni küzdelemnek - a Schengeni Információs Rendszerbe történő bevezetéséről szóló, 2005. február 24-i 2005/211/IB tanácsi határozat 1. cikke [54. §-55. §],

c) a vízuminformációs rendszerhez (VIS) a tagállamok kijelölt hatóságai, valamint az Europol számára a terrorcselekmények és egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és kivizsgálása érdekében, betekintés céljából történő hozzáférésről szóló, 2008. június 23-i, 2008/633/IB tanácsi határozat 3-5. cikke [75. §],

d) a büntető ügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés keretében feldolgozott személyes adatok védelméről szóló, 2008. november 27-i, 2008/977/IB tanácsi kerethatározat 3. cikke, 5. cikke, 9. cikke, 13. cikke [72. § (1)-(2) bekezdés, 74. § (2) bekezdés, 77. §, 78. § (1) bekezdés a)-c) pontok],

e) az információs technológia vámügyi alkalmazásáról szóló, 2009. november 30-i 2009/917/IB Tanácsi határozat [80. §].

Módosító rendelkezések

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosítása

100. § Az Art. 5/A. §-a a következő új (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az adóhatósági igazolás kiállítására irányuló kérelmet a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül kell teljesíteni.”

101. § Az Art. 7. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Mentesül a mulasztási bírság alól az adózó állandó meghatalmazottja vagy megbízottja, ha bizonyítja, hogy a bejelentett kötelezettségekkel kapcsolatos jogsértés az ő érdekkörén kívül eső okra vezethető vissza.”

102. § Az Art. 10. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„10. § (1) Adóhatóságok:

a) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) adóztatási szerve, mint állami adóhatóság,

b) a NAV vámszerve, mint vámhatóság (az állami adóhatóság és a vámhatóság a továbbiakban együtt: állami adó- és vámhatóság),

c) az önkormányzat jegyzője (a továbbiakban: önkormányzati adóhatóság).

103. § Az Art. 11. §-a, és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés és alcím lép:

Az adóhatóságok felügyelete

11. § (1) Az adópolitikáért felelős miniszter, illetve a NAV felügyeletére kijelölt miniszter

a) az állami adó- és vámhatóság felett gyakorolja felügyeleti jogkörét a külön törvényben meghatározottak szerint,

b) felügyeli az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó adóztatás törvényességét, ellenőrzi az önkormányzati adóhatóságok irányítását, a törvények és más jogszabályok végrehajtását,

c) előterjeszti a kormányhoz az önkormányzati adóigazgatás szervezeti rendszerére vonatkozó jogszabályok tervezetét, indítványozza a szervezeti változtatásokat, koordinálja a szervezeti rendszer egyes elemeinek együttműködését, kezdeményezi az ezekre vonatkozó jogszabályok megalkotását,

d) a törvényesség és szakszerűség ellenőrzése érdekében az önkormányzati adóhatóságok vezetőitől jelentéseket, beszámolókat, adatszolgáltatást, továbbá - amennyiben az jogszabályban meghatározott feladata ellátásához szükséges - bármely adózó ügyéről tájékoztatást kérhet,

e) az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó adóügyben megváltoztatja, megsemmisíti a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének jogszabálysértő határozatát (végzését), illetve a határozat, végzés meghozatalának törvénysértő mulasztása esetén az eljárás lefolytatására utasítja.

(2) A NAV felügyeletére kijelölt miniszter az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott hatáskörét nem ruházhatja át.”

104. § Az Art. 14. § (8)-(9) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(8) Az egyéni vállalkozó, az ügyvéd és a szabadalmi ügyvivő mentesül tevékenységének szüneteltetése, a közjegyző pedig mentesül a közjegyzői szolgálata szünetelésének időtartamához kötődő és ilyen minőségében keletkezett adókötelezettségek teljesítése alól, ideértve a pénzforgalmi-számlafenntartási kötelezettséget is.

(9) Az egyéni vállalkozó, az ügyvéd, a szabadalmi ügyvivő, illetve a közjegyző tevékenységének, közjegyzői szolgálata szünetelésének időtartamára vonatkozóan - ha törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály másként nem rendelkezik - ilyen minőségében adó-visszaigénylést, adóvisszatérítést, költségvetési támogatás-igénylést a szünetelés megszűnését követően sem kérhet, illetve a szünetelés időtartama alatt túlfizetés visszatérítését nem kérheti. Egyéni vállalkozó esetén a szünetelés időtartama alatt az egyéni vállalkozók nyilvántartása szerinti szünetelés kezdő- és záróidőpontja közötti időszakot kell érteni.”

105. § (1) Az Art. 16. § (3) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az állami adóhatósághoz be kell jelenteni az adózó:)

d) gazdálkodási formáját, tevékenységének felsorolását, cégek esetén a főtevékenységet és a ténylegesen végzett tevékenységi köröket, egyéni vállalkozók esetén a fő- és egyéb tevékenységi köröket az Európai Parlament és a Tanács gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról szóló 1893/2006/EK rendelet (a továbbiakban: 1893/2006/EK rendelet) szerint, az egyéni vállalkozó tevékenységének szünetelése esetén a szünetelés kezdő- és zárónapját, továbbá a statisztikai számjelet;”

(2) Az Art. 16. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A bejelentést]

b) a jogviszony megszűnését, a szünetelés kezdetét és befejezését követő 8 napon belül kell teljesíteni.”

(3) Az Art. 16. §-a a következő új (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) Ha a munkáltató az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvényben (a továbbiakban: Efo. tv.) meghatározott korlátok túllépése miatt a személyi jövedelemadóról szóló törvény és a Tbj. általános adózási és járulékfizetési szabályait köteles alkalmazni, az egyszerűsített foglalkoztatottként bejelentett személy(eke)t a jogsértés feltárásától számított nyolc napon belül - a (4) bekezdésben előírt módon biztosítottként - jelenti be. Ettől eltérően nem kell a (4) bekezdés szabályai szerint biztosítottként bejelenteni azt a természetes személyt, akit a munkáltató egyszerűsített foglalkoztatottként bejelentett, de a munkát nem vette fel és munkavégzés hiányában jövedelem kifizetésére nem került sor.”

(4) Az Art. 16. §-a a következő új (10) bekezdéssel egészül ki:

„(10) Az előtársaság a cégbejegyzési kérelme benyújtása napjáig tartó időszakában az Efo. tv.-ben meghatározott bejelentési kötelezettségének elektronikus úton, a központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül, adószám feltüntetése nélkül tesz eleget. Az előtársaság az adószám megszerzésétől számított nyolc napon belül - az adószámot és a korábban teljesített bejelentés adóhatósági iktatószámát is feltüntetve - ismételten bejelenti a cégbejegyzési kérelem benyújtását megelőzően az Efo. tv. keretében általa foglalkoztatott természetes személy Efo. tv. 11. § (3) bekezdése szerinti adatait.”

106. § (1) Az Art. 17. § (3) bekezdése a következő új h) ponttal egészül ki:

[Az (1) bekezdés a) pontjában megjelölt adózó a bejelentkezéssel egyidejűleg, az (1) bekezdés b) pontjában megjelölt adózó a bejelentkezés napjától számított 15 napon belül a 16. § (3) bekezdésében felsorolt adatok közül az állami adóhatósághoz írásban bejelenti:]

h) a cégbírósághoz be nem jelentett, az e törvény 178. § 27. pontjában foglaltaknak megfelelő telephelyét.”

(2) Az Art. 17. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A 31. § (2) bekezdése szerinti bevallás, illetőleg adatszolgáltatás, illetve az összesítő nyilatkozat benyújtására kötelezett adózó az adószám megszerzését követően 8 napon belül köteles az okmányirodánál ügyfélkapu létesítését kezdeményezni, és erről a létesítést követő 8 napon belül bejelentést tesz az állami adóhatósághoz. Amennyiben az adózó az adószám megszerzését megelőzően már létesített ügyfélkaput, úgy a 8 napos bejelentési határidőt az adószám megszerzésétől kell számítani. Ha az adózó állandó meghatalmazással vagy megbízással rendelkező képviselője útján elektronikus úton teljesíti adóbevallási és adatszolgáltatási kötelezettségét, az állandó meghatalmazott vagy megbízott a megbízást követő 8 napon belül köteles az adóhatósághoz bejelenteni a képviselt adózó nevét, elnevezését és adóazonosító számát.”

(3) Az Art. 17. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) Az állami adóhatóság az ügyfélkapu létesítésére nem kötelezett adózót nyilvántartásba vételéről 30 napon belül értesíti, és ebben tájékoztatja valamennyi nyilvántartásban szereplő adatáról.”

107. § Az Art. 17/A. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A törzskönyvi jogi személynek az adókötelezettségét érintő olyan változást - a 22. § (2) bekezdésében foglaltak kivételével -, amelyről a kincstár az adóhatóságot nem köteles értesíteni, a változás bekövetkezésétől számított 15 napon belül az előírt nyomtatványon közvetlenül az állami adóhatóságnak kell bejelentenie. A 22. § (2) bekezdése szerinti bejelentést az ott meghatározott határidőben kell közvetlenül az állami adóhatósághoz teljesíteni.”

108. § Az Art. 19. § (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az önadózás és az adóbeszedés útján megállapított adó esetén az adókötelezettség keletkezését annak bekövetkeztétől (a tevékenység megkezdésétől) számított 15 napon belül az erre a célra rendszeresített nyomtatványon jelenti be az adózó az önkormányzati adóhatóságnál. Az iparűzési tevékenységet ideiglenes jelleggel folytató adózó, adóköteles tevékenységének megkezdésekor köteles ezt az önkormányzati adóhatóságnál bejelenteni. A bejelentési kötelezettséget az erre a célra rendszeresített nyomtatványon kell teljesíteni.”

109. § (1) Az Art. 22. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

(Az általános forgalmi adó alanya az adóköteles tevékenysége megkezdésének bejelentésével egyidejűleg nyilatkozik arról, hogy)

h) tevékenységére az adómegállapításnak az általános forgalmi adóról szóló törvényben meghatározott általános szabályait alkalmazza.”

(2) Az Art. a következő új 22/B. §-sal egészül ki:

„22/B. § Az állami adóhatóság az együttműködő közösség leendő tagjai által a közös cél elérésére, a Ptk. rendelkezései szerint létrehozott polgári jogi társaság tagjainak közös, kifejezett és egybehangzó írásos kérelme alapján az adóalanyiságot engedélyező határozatában adószámot állapít meg. Az együttműködő közösség a 22. § (1) bekezdés a) pont szerinti nyilatkozatát az adóalanyiság engedélyezésére irányuló kérelmében teszi meg. Az adóalanyiság engedélyezését megalapozó kérelemben szerepeltetett bármely adat változását, annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül az együttműködő közösség képviselője (képviselő hiányában tagja) bejelenti. Az együttműködő közösség képviselője (képviselő hiányában tagja) a változás bekövetkeztétől számított 15 napon belül bejelentést tesz, ha az együttműködő társaság által létrehozott polgári jogi társaság megszűnik, illetve ha a közös cél, amelynek elérésére az együttműködő közösség létre jött megvalósult, vagy annak megvalósítása többé nem lehetséges.”

110. § Az Art. 23. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az adókötelezettséget érintő változás különösen a 16. § (3) bekezdésében felsorolt adatok változása, továbbá a cégbejegyzésre nem kötelezett adózó végelszámolása kezdetének és befejezésének időpontja, az adóköteles tevékenység vagy a jogi személy, egyéb szervezet megszűnése is. A cég létesítő okiratában nem szereplő, de ténylegesen végzett tevékenység esetén a tevékenység megkezdését, illetve a bejelentett vagy bejelenteni elmulasztott tevékenység megszűnését követő 15 napon belül tesz bejelentést.”

111. § Az Art. 23/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„23/A. § Az egyéni vállalkozó adózó az egyéni vállalkozók nyilvántartásában nem szereplő, e törvény 16. § (3) bekezdése szerinti adatainak változását az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos ügyekben eljáró hatóság útján is bejelentheti az állami adóhatósághoz.”

112. § Az Art. 24/A. § (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(12) Az (1) bekezdés f) pontja szerinti esetben az állami adóhatóság az adószám alkalmazását a bevallási, illetve adófizetési (adóelőleg-fizetési) kötelezettség teljesítéséig, határozatlan időtartamra függeszti fel. Ha a bevallási kötelezettség teljesítésének e törvény rendelkezése szerint nincs helye és az adószám az adófizetési kötelezettség elmulasztása miatt nem függeszthető fel, a felfüggesztés az ellenőrzés, illetve a hatósági eljárás jogerős befejezéséig tart. Ebben az esetben a felfüggesztés megszüntetését az állami adóhatóság hivatalból rendeli el, a döntés ellen fellebbezésnek nincs helye. Az (1) bekezdés f) pontja és e bekezdés alkalmazásában a bírság-, pótlék-, költségfizetési kötelezettség tekintetében az adófizetésre vonatkozó rendelkezéseket nem lehet alkalmazni.”

113. § (1) Az Art. 27. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha a munkáltató vállalja a munkáltatói adómegállapítást, és a magánszemély megfelel a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott feltételeknek, a magánszemély az adóévet követő év január 31. napjáig a munkáltatójához megtett, a jogkövetkezmények szempontjából adóbevallással egyenértékű nyilatkozata alapján a munkáltató állapítja meg a magánszemély adóját. Amennyiben a munkáltató nem vállalja a magánszemélyek adójának megállapítását, a személyi jövedelemadóról szóló törvényben előírt tartalommal köteles tájékoztatni a magánszemélyt az adónyilatkozat vagy az egyszerűsített bevallás választásának lehetőségéről. Ha az adózó adónyilatkozat útján teljesíti adóbevallási kötelezettségét, kérésére a munkáltató papír alapon átadja a magánszemélynek az adónyilatkozat nyomtatványát.”

(2) Az Art. a következő új 27/A. §-sal és alcímmel egészül ki:

Az adónyilatkozat

27/A. § (1) Az az adózó, aki - a személyi jövedelemadóról szóló törvényben előírt - az adónyilatkozat választására vonatkozó feltételeknek megfelel, az adóévet követő év május 20. napjáig az erre a célra rendszeresített nyomtatványon vagy elektronikus úton az adóhatósághoz adóbevallási kötelezettségét adónyilatkozat formájában teljesítheti.

(2) Az adónyilatkozat kizárólag a következő adatokat tartalmazza:

a) a természetes személyazonosító adatokat, a lakcímet és az adóazonosító jelet,

b) valamennyi, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint adóévi adóköteles jövedelem együttes összegét,

c) az adózó személyi jövedelemadó kötelezettségét,

d) a levont személyi jövedelemadót, adóelőleget.

(3) Az adónyilatkozat az adózó által benyújtott bevallásnak minősül.

(4) Ha az adózó adókötelezettsége teljesítésére több adónyilatkozatot vagy más bevallást is benyújt, az elsőként megtett adónyilatkozat, illetve bevallás (ideértve a munkáltatói adómegállapítást is) minősül az adózó bevallásának.”

114. § (1) Az Art. 31. § (2) bekezdésének 23. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„23. a külön jogszabály szerint Start-, Start Plusz-, Start Extra kártyával rendelkező személy után a kedvezmény figyelembevétele nélkül számított társadalombiztosítási (nyugdíjbiztosítási, természetbeni, pénzbeli egészségbiztosítási és munkaerő-piaci) járulék alapjáról és összegéről, továbbá a külön jogszabály szerint a bruttó munkabér alapján számított nulla százalékos kötelezettség alapjáról, illetőleg a 10 vagy 20 százalékos mértékű kötelezettség alapjáról és összegéről, valamint a külön jogszabály szerint gyermekgondozási szabadságról visszatérő munkavállaló és az ő gyermekgondozási szabadságának időtartama alatt munkakörében foglalkoztatott vagy gyermekgondozási szabadságának lejártát követően a vele azonos vagy hasonló munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részmunkaidős foglalkoztatása után a foglalkoztatót terhelő kedvezményes társadalombiztosítási járulék összegéről,”

(2) Az Art. 31. § (4) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az adóbevallás benyújtásában akadályozott adózó az akadályoztatás megszűnését követő 15 napon belül tesz adóbevallást. A késedelem igazolására vonatkozó kérelmet (a továbbiakban: igazolási kérelem) a bevallással egyidejűleg kell benyújtani. Ha a vállalkozási tevékenységet nem folytató és általános forgalmi adó fizetésére nem kötelezett magánszemélynek a személyi jövedelemadó-bevallás elkészítéséhez szükséges iratok, igazolások önhibáján kívül nem állnak rendelkezésére és ezért bevallását előreláthatóan nem tudja határidőben benyújtani, a bevallási késedelemről a bevallás benyújtására előírt határidőn belül bejelentést tesz. A magánszemély adózó a bejelentéshez kapcsolódó adóbevallást a bevallási késedelmet kimentő igazolási kérelemmel együtt nyújtja be.”

115. § Az Art. 36/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Ha az állami adóhatóság a közbeszerzéshez kapcsolódó kifizetés céljából igényelt együttes adóigazolásban köztartozást mutat ki, az adóigazolás kiállításával egyidejűleg a végrehajtás szabályai szerint intézkedik a követelés lefoglalásáról. A kifizetést teljesítő a visszatartás és követelés lefoglalását követően mentesül az egyetemleges felelősség alól. A kifizetést teljesítő a köztartozást meghaladó összegű kifizetést a rá egyébként kötelező fizetési határidőben teljesíti az adóhatóság végrehajtási cselekménye előtt.”

116. § Az Art. 36/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„36/B. § (1) Az állami adóhatóság az adózó erre irányuló kérelme alapján, a kérelem benyújtásának hónapját követő hónap 10. napján felveszi az adózót a köztartozásmentes adózói adatbázisba, ha vizsgálata alapján az adózó a köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvételhez e törvényben előírt feltételeket teljesíti. Az adózó külön nyilatkozik arról, hogy a köztartozásmentes adózói adatbázis közzétételét megelőző hónap utolsó napjáig esedékes bevallási és befizetési kötelezettségének maradéktalanul eleget tesz/tett. A kérelem teljesítésének a köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvétel minősül. A kérelem kizárólag elektronikus úton nyújtható be.”

117. § Az Art. 38. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„38. § (1) A fizetési kötelezettséget a pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózónak belföldi pénzforgalmi számlájáról átutalással, pénzforgalmi számlanyitásra nem kötelezett adózónak belföldi fizetési számlájáról történő átutalással vagy készpénz-átutalási megbízással kell teljesítenie. Az adózó a külön jogszabályban meghatározottak szerint az állami adó- és vámhatósághoz teljesítendő fizetési kötelezettségeit az elektronikus fizetéseket és elszámolásokat biztosító alrendszeren keresztül is teljesítheti. Az adózó az állami adóhatósághoz teljesítendő fizetési kötelezettségét a külön jogszabályban meghatározottak szerint készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel is teljesítheti.”

118. § (1) Az Art. a következő 43. § (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Ha az állami adóhatóság az adószámlán más hatóság határozata alapján tart nyilván valamely kötelezettséget - feltéve ha törvény vagy kormányrendelet így rendelkezik - a kötelezettséget megállapító hatóság a nyilvántartáshoz szükséges adatokat elektronikus úton adja át az állami adóhatóságnak és a kötelezettség előírásának alapjául szolgáló határozatot a végrehajtáshoz való jog elévüléséig megőrzi. Az elektronikus úton átadott adatok helyességéért a határozatot hozó hatóság felel.”

(2) Az Art. 43. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Ha az adózónak adótartozása nincs, és bevallási kötelezettségeinek eleget tett, rendelkezhet a fennmaradó összeg visszatérítéséről. Rendelkezés hiányában az adóhatóság a túlfizetést a később esedékes adó kiegyenlítésére számolja el. Az adóhatóság a fennmaradó összeget csak akkor térítheti vissza, ha a befizetőnek nincs általa nyilvántartott, adók módjára behajtandó köztartozása.”

(3) Az Art. 43. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) Ha az adózó az állami adóhatóságnál nyilvántartott túlfizetését a vámhatóságnál nyilvántartott tartozásra vagy a vámhatóságnál nyilvántartott túlfizetését az állami adóhatóságnál nyilvántartott tartozásra kéri elszámolni, úgy a tartozás megfizetésének napja az a nap, amely napon a tartozást nyilvántartó adóhatóság számláján a befizetést jóváírják.”

119. § Az Art. 48. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az adóhatóság az adózót, illetve az adózónak nem minősülő magánszemélyt - a vele szerződéses kapcsolatban állt vagy álló adózók adókötelezettségének, adóalapjának, adókedvezményének, adójának vagy költségvetési támogatásának megállapítása, ellenőrzése, illetve az adóhatóság törvényben meghatározott eljárásának lefolytatása érdekében - felhívásban nyilatkozattételre kötelezheti az általa ismert, illetve nyilvántartásában szereplő adatról, tényről, körülményről.

(2) A nyilatkozattétel megtagadható, ha az adózó vagy a magánszemély az eljárásban tanúként nem lenne meghallgatható, vagy a tanúvallomást megtagadhatná.

(3) Az adózót, illetőleg a magánszemélyt ki kell oktatni jogairól és kötelezettségeiről, valamint figyelmeztetni kell a nyilatkozattétel megtagadásának következményeire. A nyilatkozattételről az érintett adózót nem kell értesíteni.

(4) Az adóhatóság az adózó, illetőleg a magánszemély szóbeli nyilatkozatáról jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyv tartalmazza az adóhatóság megnevezését, a jegyzőkönyv készítésének helyét, idejét, a nyilatkozattevő azonosításához szükséges adatokat és lakcímét, a jogokra és kötelezettségekre történő kioktatást és a jogkövetkezményekre való figyelmeztetést, a nyilatkozatot, valamint a nyilatkozattevő és a jegyzőkönyvvezető aláírását.”

120. § Az Art. 49. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az ellenőrzés megkezdésétől a vizsgálat alá vont adó és költségvetési támogatás - a vizsgált időszak tekintetében - önellenőrzéssel nem helyesbíthető. Az adóhatóság által utólag megállapított adót, költségvetési támogatást az adózó nem helyesbítheti. A vizsgálat alá vont adót, költségvetési támogatást és időszakot érintő helyesbítés abban az esetben minősül az ellenőrzés megkezdését megelőzően elvégzett önellenőrzésnek, ha az adózó az önellenőrzésről szóló bevallást legkésőbb az ellenőrzésről szóló értesítés kézbesítésének - az előzetes értesítés mellőzése esetén a megbízólevél bemutatásának, átadásának - napját megelőző napon az adóhatósághoz benyújtotta (postára adta).”

121. § (1) Az Art. 52. §-ának (2)-(3) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) Más hatóság, közfeladatot ellátó adatkezelő szerv nyilvántartásában szereplő adatot az adóhatóság az adózó és az adó megfizetésére kötelezett személy azonosításához, az adókötelezettség, a költségvetési támogatáshoz való jogosultság megállapításához, ellenőrzéséhez, végrehajtási eljárás lefolytatásához, az adózó kérelmére indult adóigazgatási eljárásban a tényállás tisztázásához használhatja fel. Amennyiben törvény megengedi az adóhatóságok vagy az állami adóhatóság és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kezelői között az adat átadását, illetve a hatósági nyilvántartásokból az adat átvételét, az adatszolgáltatást elektronikus úton is lehet teljesíteni.

(3) A (2) bekezdés alkalmazása során a személyiadat- és lakcímnyilvántartás, a cégnyilvántartás, az ingatlan-nyilvántartás, a gépjármű-nyilvántartás, az építésfelügyeleti nyilvántartás, illetve valamennyi más, jogszabály alapján közhiteles nyilvántartás térítés nélkül felhasználható. Az adóhatóság a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból adatot természetes személyazonosító adattal, lakcímmel, illetőleg kapcsolati kódon igényelhet.”

(2) Az Art. 52. § (4) bekezdésének t) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A 31. §-ban és a 3. számú mellékletben meghatározott tartalommal az adóhatósághoz bevallást teljesít, illetőleg adatot szolgáltat:)

t) a Tbj. 56/A. § (4) bekezdése szerinti kötelezett,”

(3) Az Art. 52. § (7) bekezdés a) pontjának aa) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az állami adóhatóság

a) megkeresésre adatot szolgáltat]

aa) a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv és az egészségbiztosítási szerv, az állami foglalkoztatási szerv, a munkaügyi hatóság, valamint a menekültügyi és idegenrendészeti hatóság részére az adóval összefüggő adatról, tényről, körülményről, ha az valamely ellátás vagy támogatás megállapítása, valamint a folyósítás és a jogviszonyok jogszerűségének ellenőrzése érdekében, továbbá”

(4) Az Art. 52. § (7) bekezdés d)-f) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Az állami adóhatóság)

d) a társadalombiztosítási ellátások és a foglalkoztatást elősegítő támogatások megállapítása és ellenőrzése céljából, a tárgyévet követő év augusztus 31. napjáig elektronikus úton hivatalból átadja

da) a vendéglátó üzlet felszolgálója által a személyi jövedelemadóról benyújtott bevallásban bevallott borravaló után fizetett nyugdíjbiztosítási járulék alapjára és összegére vonatkozó adatokat a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv,

db) a Tbj. 56/A. § (4) bekezdése szerinti kötelezett által a 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallásban bevallott, a Tbj. 56/A. § (1) bekezdésében felsorolt járulékok közül a Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető nyugdíjbiztosítási és nyugdíjjárulék alapját és összegét a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős szerv, továbbá a magán-nyugdíjpénztári tagdíj alapjára és összegére vonatkozó adatokat a magánnyugdíjpénztár,

dc) a db) alpontban említett kötelezett által a 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallásban bevallott, a Tbj. 56/A. § (1) bekezdésében felsorolt járulékok közül az Egészségbiztosítási Alapot megillető járulékok alapját és összegét az egészségbiztosítási szerv,

dd) a db) alpontban említett kötelezett által a 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallásban bevallott, a Tbj. 56/A. § (1) bekezdésében felsorolt járulékok közül a Munkaerőpiaci Alapot megillető járulék alapját és összegét az állami foglalkoztatási szerv és a munkaügyi hatóság részére;

e) a bevallásra előírt határidőt követő hónap utolsó napjáig, a nyugdíjfolyósító szerv részére elektronikus úton hivatalból átadja a 31. § (2) bekezdés 5. pontja szerinti nyugdíjas státusszal rendelkező magánszemélyre vonatkozó tárgyévi nyugdíjjárulék-alapot képező összesített jövedelmi adatokat ahhoz az időponthoz igazodva, amikor a magánszemély tárgyévi nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelme meghaladja a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny. törvény) 83/B. §-ában meghatározott éves keretösszeget;

f) elektronikus úton hivatalból átadja a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó által a személyi jövedelemadó-bevallásban bevallott, valamint az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény hatálya alá tartozó kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó által az eva-bevallásban bevallott nyugdíjjárulék alapját és összegét a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős szerv részére az adóévet követő év augusztus 31. napjáig.”

(5) Az Art. 52. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) Ha az állami adóhatóság az elhunyt magánszemély adóügyével összefüggésben adóigazgatási eljárást folytat vagy azt kezdeményez, és ennek során az örökösök személyének ismerete szükséges, az adóhatóság megkeresésére a hagyatéki leltározásra illetékes önkormányzati jegyző adatot szolgáltat a hagyatéki leltár készítésének tényéről, a hagyatéki eljárást lefolytató közjegyző nevéről és székhelyéről, valamint a rendelkezésére álló hozzátartozói adatokról (név, cím). Az állami adóhatóság a jegyző által megküldött hozzátartozói adatokat nyilvántartásából soron kívül törli, amennyiben az eljárás eredményeként nem állapít meg adót, költségvetési támogatást az elhunyt terhére vagy javára. Az állami adóhatóság megkeresésére a hagyatéki eljárást lefolytató közjegyző a megkereső adóhatóságot tájékoztatja az örökösökről az azonosításukhoz szükséges természetes személyazonosító adatok és lakcím feltüntetésével, valamint az örökrészük alapján örökölt vagyonról és annak értékéről, vagy tájékoztatást ad a hagyatéki eljárás megszüntetéséről.”

122. § (1) Az Art. 54. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az önkormányzati adóhatóság az adóztatási tevékenységéhez megkérheti az állami adóhatóságtól a vállalkozási tevékenységet folytató adózók bejelentkezése, illetőleg változásbejelentése alapján nyilvántartott adatokat. Az adóhatóság a tevékenysége során tudomására jutott, titoktartási kötelezettség alá tartozó adatról, tényről, iratról, körülményről hivatalból tájékoztatja a másik adóhatóságot, ha az lehetővé teszi, vagy valószínűsíti valamely adó (vámteher) vagy adóhiány feltárását, behajtását.”

(2) Az Art. 54. § (7) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az adóhatóság megkeresésre tájékoztatja az adótitokról)

b) a nyomozó hatóságot, ha a tájékoztatás a büntetőeljárás megindítása vagy lefolytatása érdekében szükséges;”

(3) Az Art. 54. § (7) bekezdése a következő új g) ponttal egészül ki:

(Az adóhatóság megkeresésre tájékoztatja az adótitokról)

g) a központi költségvetésből vagy Európai Uniós forrásból támogatást folyósító szervet, ha a tájékoztatás a támogatás igénylése, felhasználása, elszámolása jogszerűségének megállapításához szükséges.”

123. § (1) Az Art. 57. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kapcsolattartó közigazgatási szerv az Európai Közösség tagállamai illetékes hatóságának megkeresésére haladéktalanul átadja azokat az adóadatokat, amelyek a megkereső tagállamban)

e) az a)-d) pontban meghatározott tartozás végrehajtásával kapcsolatban felmerült költség, továbbá a kamat, igazgatási pénzbüntetés és pénzbírság megállapításához szükségesek és az állami adóhatóság nyilvántartásában rendelkezésre állnak. Amennyiben a megkeresés teljesítéséhez más hatóságtól kell az adatot beszerezni, a beszerzést követően a kapcsolattartó közigazgatási szerv az adóadatot a megkereső hatóságnak haladéktalanul továbbítja. Az adatátadás akadályáról, megtagadásának okáról a kapcsolattartó közigazgatási szerv értesíti a megkereső hatóságot. Az általános forgalmi adóval összefüggésben a kapcsolattartó közigazgatási szerv az 1798/2003/EK rendelet és végrehajtási rendelete szabályai szerint jár el.”

(2) Az Art. 57. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A kapcsolattartó közigazgatási szerv az Európai Közösség tagállamai illetékes hatóságának megkeresésére - az e törvényben meghatározott szabályoknak megfelelően - kézbesíti az adózónak a tagállami adóhatóságok által az (1) bekezdésben meghatározottakkal kapcsolatban kibocsátott határozatot, illetve egyéb okiratot. A kézbesítés iránti megkeresésben fel kell tüntetni a határozat vagy egyéb okirat tárgyát, az adózó nevét, címét, valamint minden egyéb, a címzett azonosításához szükséges információt. A kapcsolattartó közigazgatási szerv haladéktalanul értesíti a megkereső hatóságot az általa tett intézkedésről, különösen a kézbesítés időpontjáról.”

124. § Az Art. 71. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az állami adó- és vámhatóság központi szervei tekintetében felettes adóhatóság az állami adó- és vámhatóság vezetője.”

125. § Az Art. 72. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A csődeljárásban, a felszámolási eljárásban, a végelszámolásban, a vagyonrendezési és adósságrendezési eljárásban

a) az állami adó- és vámhatóság hatáskörébe tartozó követelések tekintetében hitelezőként,

b) a magánnyugdíjpénztárt megillető tagdíjjal (tagdíj-kiegészítéssel), késedelmi pótlékkal, önellenőrzési pótlékkal összefüggő követelések tekintetében a hitelezők képviselőjeként

az állami adóhatóság jár el.”

126. § Az Art. a következő új 73. §-sal egészül ki:

„73. § Az állami adóhatóság illetékessége tekintetében a külön jogszabályban foglalt rendelkezések az irányadók.”

127. § Az Art. 79. § (1) bekezdés záró szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:

„kapcsolatos adóztatási feladatok ellátása, ide nem értve a végrehajtási eljárás lefolytatását.”

128. § Az Art. 85/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az adó-, jövedelem- és illetőségigazolást (a továbbiakban: adóhatósági igazolás) az adóhatóság hatáskörében eljárva a nyilvántartásában szereplő adatok alapján, a kiállítás napján fennálló állapotnak megfelelő, az adózó által kért és a jogszabályban előírt adattartalommal állítja ki, feltéve, hogy az adózó az adóhatósági igazolás kiadásának szükségességét valószínűsíti. Az adóhatósági igazolás hatósági bizonyítványnak minősül. Az adózó együttes adóigazolás kiállítását kérheti. Az együttes adóigazolás tartalmazza az adózó állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását, illetve azok hiányát.

129. § Az Art. 88. § (5)-(7) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(5) Az Európai Közösség belső piacán kereskedelmi tevékenységet folytató adózók ellenőrzése során - különösen a forgalmazott termékek besorolásának megállapítása, valós értékük meghatározása érdekében - az állami adó- és vámhatóság vezetőjének rendelkezése szerint az állami adóhatóság a vámhatóságot ellenőrzési tevékenységébe bevonhatja. A vámhatóság az állami adó- és vámhatóság vezetőjének rendelkezése szerint jogosult az állami adóhatóság hatáskörébe tartozó adóval és költségvetési támogatással kapcsolatos adókötelezettségek ellenőrzésére. Az ellenőrzést és az ahhoz kapcsolódó hatósági eljárást a vámhatóság e törvény rendelkezései alapján folytatja le. A jogellenesen szabad forgalomba helyezett nem közösségi áru után fizetendő adót a vámhatóság utólagos adómegállapítás keretében határozattal állapítja meg.

(6) Az általános forgalmi adó alanyának tulajdonában lévő kereskedelmi mennyiségű áru csak az áru eredetét hitelt érdemlő módon igazoló dokumentum (különösen fuvarlevél vagy számla) birtokában szállítható. A vámhatóság nyilatkozattételre kötelezheti a kereskedelmi mennyiségű áru szállítását végző személyt arról, hogy mely általános forgalmiadó-alany javára végzi a szállítási tevékenységet, továbbá ellenőrizheti az áru eredetét, tulajdonjogát hitelt érdemlő módon igazoló dokumentumok (különösen fuvarlevél vagy számla) meglétét.

(7) Az Európai Közösség más tagállamában nyilvántartásba vett távolsági tömegközlekedési eszköz vezetőjét a vámhatóság ellenőrizheti annak megállapítása érdekében, hogy végez-e belföldön helyközi személyszállítási szolgáltatást és az üzemben tartó eleget tett-e bejelentkezési kötelezettségének.”

130. § Az Art. 88/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A központi költségvetés, az egyes elkülönített pénzalapok bevételi érdekeit különösen veszélyeztető adózói jogsértések felderítése, illetve a jogszerű állapot helyreállítása érdekében a Kormány által központosított ellenőrzésre kijelölt szervek az állami adó- és vámhatóság vezetőjének saját hatáskörében vagy más hatóság megkeresésére kiadott utasítása alapján a Magyar Köztársaság területén a (2) bekezdésben meghatározott okból ellenőrzést végezhetnek, kezdeményezhetnek, megkezdett ellenőrzéseket magukhoz vonhatnak (központosított ellenőrzés).”

131. § (1) Az Art. 92. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az ellenőrzésre előírt határidőt az ellenőrzést végző adóhatóság vezetője indokolt esetben egyszer, legfeljebb 90 napig terjedő időtartammal meghosszabbíthatja. Az ellenőrzésre előírt határidőt rendkívüli körülmények által indokolt esetben az ellenőrzést végző adóhatóság kérelmére a felettes szerv egyszer, legfeljebb 90 napig terjedő időtartammal meghosszabbíthatja. Az állami adó- és vámhatóság hatáskörébe tartozó ügyben indokolt esetben az állami adó- és vámhatóság vezetője az ellenőrzési határidőt egyszer, további 120 nappal meghosszabbíthatja. Az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó adóügyben az ellenőrzést végző adóhatóság indokolt és a felettes szerv által jóváhagyott kérelmére az adópolitikáért felelős miniszter az ellenőrzési határidőt egyszer, további 120 nappal meghosszabbíthatja.”

(2) Az Art. 92. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az ellenőrzés befejezésének határideje - beleértve az ellenőrzés megkezdésének és befejezésének napját - 30 nap. A határidő számításánál az ellenőrzés kezdő időpontja a megbízólevél átadásának napja. Csődeljárás esetén az adózó csődeljárás kezdő időpontját megelőző időszakra vonatkozó ellenőrzését a csődeljárás kezdő időpontjától számított 90 napon belül kell befejezni. Felszámolás esetén az adóhatóság a tevékenységet záró adóbevallás ellenőrzését és az ezt megelőző időszakra vonatkozó ellenőrzést a felszámolás közzétételétől számított egy éven belül (egyszerűsített felszámolás esetén a felszámoló által készített záróbevallás kézhezvételét követő 45 napon, de legfeljebb a felszámolás közzétételétől számított egy éven belül), a felszámoló által készített záró bevallás ellenőrzését pedig a bevallás kézhezvételétől számított 60 napon belül (egyszerűsített felszámolás esetén 45 napon belül) köteles befejezni. Végelszámolás esetén az adóhatóság a tevékenységet záró adóbevallás, a végelszámoló által készített záró adóbevallás, a két bevallás közötti időszakról benyújtott bevallás(ok) ellenőrzését, valamint a tevékenységet lezáró adóbevallást megelőző időszakra vonatkozó ellenőrzést a végelszámoló által készített záró adóbevallás kézhezvételétől számított 60 napon belül (egyszerűsített végelszámolás esetén 45 napon belül) köteles befejezni.”

(3) Az Art. 92. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) Ha az adóhatóság az adókötelezettség megállapításához szükséges tény vagy körülmény tisztázása érdekében a kettős adózás elkerüléséről szóló egyezmények, illetve az Európai Közösség adóügyi együttműködési szabályai alapján külföldi adóhatóságot keres meg, az értesítés postára adásától a külföldi adóhatóság válaszának megérkezéséig eltelt időtartamot a megkereséssel érintett adó, illetve költségvetési támogatás tekintetében az ellenőrzés határidejének számításánál figyelmen kívül kell hagyni. Az adóhatóság a külföldi adóhatóság megkeresésének időtartama alatt az ellenőrzést a megkereséssel nem érintett kérdésekben folytathatja. Az adóhatóság az adózót a megkeresésről a megkereséssel egyidejűleg értesíti.”

132. § Az Art. 102. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha az adózó, képviselője, alkalmazottja vagy az a személy, aki az ellenőrzéssel érintett időszakban az adózó képviselője, alkalmazottja volt, a személyes megjelenési kötelezettségének szabályszerű idézés ellenére nem tesz eleget, és távolmaradását megfelelően nem igazolja, az illetékes adóhatóság vezetője elrendelheti az elővezetését. Az elővezetés foganatosításához az ügyész jóváhagyása szükséges.”

133. § Az Art. 108. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Ha az adózó az adóköteles bevételszerző tevékenységét az adóhatóságnak bejelenteni elmulasztotta, és az adóalap megállapítására az (5) bekezdés szerint nincs mód, az adóhatóság az adó alapját a (6) bekezdés alkalmazásával, 12 havi működést vélelmezve állapítja meg.”

134. § Az Art. 115. § (1) bekezdés b) és c) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Ellenőrzéssel lezárt bevallási időszak tekintetében az adó, költségvetési támogatás ismételt vizsgálatára kerülhet sor)

b) az adózó kérelmére, ha az adózó által feltárt új tény, körülmény tisztázása a korábbi ellenőrzés megállapításainak megváltoztatását eredményezné, feltéve, hogy az új tény, körülmény korábban nem állt és jóhiszemű eljárás esetén nem állhatott az adózó rendelkezésére, illetve arról az adózó nem tudott és jóhiszemű eljárás esetén nem is tudhatott,

c) ha az adóhatóság rendelkezésére álló adatok alapján az ismételt ellenőrzés eredménye ellátási jogosultságot teremt,”.

135. § (1) Az Art. 116. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az adómegállapításhoz való jog elévülésének határidején belül az adóhatóság az ellenőrzéssel lezárt bevallási időszak, illetve e törvényben előírt feltételek fennállása esetén az állami garancia beváltása iránti kérelem tekintetében ismételt ellenőrzést folytathat le, ha

a) az ellenőrzést az adópolitikáért felelős miniszter vagy az Állami Számvevőszék elnöke - helyi adó esetében az önkormányzati képviselő-testület határozata - rendelte el, és a rendelkezésben szereplő időszakot az elsőfokú adóhatóság már ellenőrizte,

b) az állami adó- és vámhatóság vezetője erre utasítást ad, amely alapján a felettes adóhatóság ellenőrzi a korábban lefolytatott ellenőrzés szakszerűségét és törvényességét,

c) ha az adóhatóság olyan, az adó megállapítását befolyásoló új tényről, adatról, bizonyítékról szerez tudomást, amely a korábbi ellenőrzéskor nem volt ismert, és az ellenőrzés lefolytatására az állami adó- és vámhatóság vezetője utasítást ad,

d) az állami garancia beváltásával kapcsolatosan a korábban lefolytatott ellenőrzéshez képest új tény, körülmény merül fel, amely alapján az ellenőrzésre az állami adó- és vámhatóság vezetője utasítást ad.”

(2) Az Art. 116. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A felülellenőrzés megállapításairól hozott határozat ellen az állami adó- és vámhatóság vezetőjéhez, illetőleg a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervéhez intézett, de a felülellenőrzést lefolytató szervnél, illetve az önkormányzat képviselő-testülete által kijelölt bizottság elnökéhez benyújtott fellebbezésnek van helye.”

136. § (1) Az Art. 124. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az adóhatósági iratot kézbesítettnek kell tekinteni, ha a postai kézbesítés második megkísérlését követő öt munkanapon belül a címzett azt nem vette át, és a posta a rá vonatkozó szabályoknak megfelelően az iratot visszaküldte az adóhatóságnak. Az adóhatóság a kézbesítési vélelem beálltáról adóhatósági döntés kézbesítése esetén sem értesíti az adózót.”

(2) Az Art. 124. §-a a következő új (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Amennyiben az adózónak több meghatalmazott képviselője van, az adóhatóság az iratot az adózó által az iratok átvételére írásban kijelölt képviselőnek kézbesíti, ilyen kijelölés hiányában az adóhatóság az iratot az adózó általa választott meghatalmazott képviselőjének kézbesíti.”

137. § Az Art. 125. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A vagyonszerzési illetéket, továbbá az illetéktörvény szerint kiszabás alapján fizetendő eljárási illetéket az állami adóhatóság állapítja meg (kiszabás). A vagyonszerzési illeték kiszabására irányuló eljárás esetén a határozat meghozatalára nyitva álló határidő 60 nap.”

138. § Az Art. 128/A. § (4)-(6) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(4) A (3) bekezdésben meghatározott fellebbezés elbírálására nyitva álló határidő 15 nap.

(5) Ha a cégbíróság az állami adóhatóságot külföldi vállalkozás belföldi fióktelepe megszüntetés iránti kérelme benyújtásának tényéről, illetve bármely cég elleni törvényességi felügyeleti eljárása során a megszüntetési eljárás megindításának tényéről, illetőleg arról értesíti, hogy felszámolásra, végelszámolásra az adott cégformára tekintettel nem kerülhet sor, az állami adóhatóság - a vámhatóságtól beszerzett adatok alapján is - elektronikus úton haladéktalanul tájékoztatja a cégbíróságot arról, hogy az érintett adózónál adóhatósági eljárás van-e folyamatban, illetve arról, hogy az értesítés alapján ellenőrzést, végrehajtást kezdeményez-e. Amennyiben a cégbírósági értesítés alapján az állami adó- és vámhatóság az adózónál ellenőrzést kezdeményez, úgy azt a végelszámolás esetén lefolytatandó ellenőrzés szabályai szerint folytatja le, és az értesítéstől számított 60 napon belül fejezi be. Ez esetben a hatósági eljárásra e § rendelkezései irányadók, azonban új eljárásra utasításnak nincs helye.

(6) Az állami adóhatóság a cégbíróságot elektronikus úton haladéktalanul tájékoztatja az adózóval szemben folytatott, e § szerinti eljárás(ok) jogerős befejezéséről, illetve végelszámolás esetén arról is, hogy az adózónak van-e az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott köztartozása.”

139. § Az Art. 134. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az adópolitikáért felelős miniszter rendeletben állapíthatja meg az illeték megállapításának mellőzésére vonatkozó szabályokat, ha ezt az állampolgárok szélesebb körét érintő rendkívüli esemény, elemi csapás indokolja.”

140. § Az Art. 141. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A felettes adóhatóság, az adópolitikáért felelős miniszter, illetve a NAV felügyeletére kijelölt miniszter a felügyeleti intézkedés iránti kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasíthatja, ha a kérelemből megállapíthatóan a határozat, önálló fellebbezéssel megtámadható végzés (intézkedés) jogszabálysértő volta nem valószínűsíthető vagy a bírósági felülvizsgálatot az adózó kezdeményezte. A felügyeleti intézkedés mellőzéséről, illetve a felügyeleti intézkedés iránti kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításáról az adóhatóság, az adópolitikáért felelős miniszter, illetve a NAV felügyeletére kijelölt miniszter az adózót határozat (végzés) meghozatala nélkül értesíti”.

141. § Az Art. 145. § (1) bekezdése a következő új f) ponttal egészül ki:

[Az adóigazgatási eljárásban végrehajtható okirat]

f) a bírósági eljárási illetéket megállapító bírósági határozat.”

142. § Az Art. 146. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A végrehajtást - a vámhatóság elsőfokú szervei kivételével - az első fokon eljáró adóhatóság folytatja le.”

143. § (1) Az Art. 151. § (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az adózó a költségvetési támogatás (adó-visszaigénylés, adó-visszatérítés) igénylésekor az önkormányzati adóhatóságnál az erre a célra rendszeresített nyomtatványon nyilatkozik arról, hogy a nyilatkozat időpontjában más adóhatóságnál van-e esedékessé vált tartozása, és az milyen összegű. Az önkormányzati adóhatóság az általa felülvizsgált, az adózót megillető költségvetési támogatást (adó-visszaigénylést, adó-visszatérítést), az általa nyilvántartott adótartozás, adók módjára behajtandó köztartozás, az adózó nyilatkozatában vagy más adóhatóság megkeresésében közölt - más adóhatóságot megillető - tartozás összegéig visszatarthatja, és ezzel ennek erejéig a tartozás megfizetettnek minősül.

(2) Az állami adó- és vámhatóság az általa felülvizsgált, az adózót megillető költségvetési támogatást (adó-visszaigénylést, adó-visszatérítést), az általa nyilvántartott adótartozás, adók módjára behajtandó köztartozás, illetőleg önkormányzati adóhatóság megkeresésében közölt - önkormányzati adóhatóságot megillető - tartozás összegéig visszatarthatja, és ezzel ennek erejéig a tartozás megfizetettnek minősül. A magánnyugdíjpénztárat megillető tagdíj (tagdíj-kiegészítés) és ennek pótlékai tekintetében fennálló túlfizetés visszaigénylése során az adóhatóság visszatartási jogát kizárólag a magánnyugdíjpénztárak valamelyikét megillető tagdíj (tagdíj-kiegészítés), késedelmi pótlék, illetve önellenőrzési pótlék tekintetében gyakorolhatja.”

(2) Az Art. 151. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az adóhatóság visszatartási jogának gyakorlását az adózó kérelmére akkor mellőzheti, ha a költségvetési támogatás (adó-visszaigénylés, adó-visszatérítés) elmaradása az adózó gazdálkodási tevékenységét ellehetetlenítené, illetve, ha a magánszemély adózó esetében a támogatás elmaradása a saját és a vele együtt élő hozzátartozója megélhetését súlyosan veszélyeztetné.”

(3) Az Art. 151. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a következő új (7) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Ha az állami adó- és vámhatóságnál igényelt költségvetési támogatás (adó-visszaigénylés, adó-visszatérítés) összege az adózót terhelő tartozások mindegyikére nem nyújt fedezetet, azt az állami adóhatóság, illetve a vámhatóság először a nála nyilvántartott tartozás kiegyenlítésére számolja el az esedékesség sorrendjében, azonos esedékességű adóknál a tartozás arányában. Az elszámolás eredményeként az állami adóhatóságnál a fennmaradó összeget a vámhatóságnál, illetve a vámhatóságnál fennmaradó összeget az állami adóhatóságnál nyilvántartott tartozás kiegyenlítésére kell elszámolni az esedékesség sorrendjében, azonos esedékességű adóknál a tartozás arányában. Az ezt követően fennmaradó összeget pedig a követelések arányában kell átutalni a köztartozás jogosultjainak.

(7) Ha az önkormányzati adóhatóságnál igényelt költségvetési támogatás (adó-visszaigénylés, adó-visszatérítés) összege az adózót terhelő tartozások mindegyikére nem nyújt fedezetet, azt az önkormányzati adóhatóság először a nála nyilvántartott tartozás kiegyenlítésére számolja el az esedékesség sorrendjében, azonos esedékességű adóknál a tartozás arányában, a fennmaradó összeget pedig a követelések arányában utalja át.”

144. § Az Art. 152. §-a a következő új (3)-(4) bekezdésekkel egészül ki:

„(3) Ha az adózó a hatósági átutalási megbízást megelőzően, de az adó esedékességét követően teljesített befizetést, az adóhatóság a jogosulatlanul beszedett összeget a befizetéstől számított 8 napon belül kamat nélkül téríti vissza.

(4) Ha a befizetés az adózónak felróható okból nem beazonosítható, a határidő a befizetés azonosításától kezdődik. A befizetés pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózók esetén abban az esetben minősül beazonosíthatónak, ha az adózó a bejelentett pénzforgalmi számláról vagy adószáma feltüntetésével utal, illetve pénzforgalmi számlanyitásra nem kötelezett adózó esetén abban az esetben minősül beazonosíthatónak, ha az adózó adószámát (adóazonosító jelét) feltünteti.”

145. § Az Art. 159. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A végrehajtást foganatosító adóhatóság a benyújtott végrehajtási kifogást az ügy összes iratával együtt 15 napon belül felterjeszti a felettes adóhatósághoz, kivéve, ha a végrehajtást foganatosító adóhatóság a kifogásban foglaltakat maradéktalanul elfogadja és erről a benyújtót tájékoztatja. A végrehajtási kifogásról a végrehajtást foganatosító adóhatóság felettes szerve 15 napon belül dönt. A megtámadott intézkedést helybenhagyja, megváltoztatja, megsemmisíti vagy az adóvégrehajtót az elmulasztott intézkedés megtételére kötelezi határidő tűzésével. A végrehajtást foganatosító adóhatóság megbízásából eljáró önálló bírósági végrehajtót megillető díjazással kapcsolatos végrehajtási kifogást - a külön jogszabályban meghatározottak szerint - a végrehajtó székhelye szerint illetékes helyi bíróság bírálja el. Ha az adózó a végrehajtási kifogást olyan kötelezettség végrehajtása érdekében foganatosított végrehajtási cselekménnyel szemben terjeszti elő, amely kötelezettséget az állami adóhatóság a 43. § (1a) bekezdés szerinti adatszolgáltatás alapján tart nyilván, az állami adóhatóság haladéktalanul megkeresi a határozatot hozó hatóságot a jogerős határozat megküldése érdekében. A határozatot hozó hatóság a megkeresést a beérkezésétől számított 8 napon teljesíti. Ebben az esetben a végrehajtási kifogás elbírálásának határideje a fizetési kötelezettséget megállapító jogerős határozat beérkezésétől kezdődik.”

146. § (1) Az Art. 160. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

„(2) Az állami adóhatóság illetékügyekben a végrehajtási eljárást kérelemre felfüggesztheti, ha az illetékfizetési kötelezettség megszűnése várható.”

(2) Az Art. 160. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A végrehajtási eljárás szünetel, ha

a) az adózó kérelmére az adóhatóság fizetési halasztást vagy részletfizetést engedélyezett,

b) a fizetési halasztás, részletfizetés vagy az adótartozás mérséklésére irányuló kérelem tárgyában jogerős döntést még nem hoztak,

c) az adózó meghalt, illetőleg megszűnt, az adó megfizetésére határozattal kötelezett személyt megállapító határozat jogerőre emelkedéséig,

d) az adóhatósági határozat bírósági felülvizsgálata során az első alkalommal előterjesztett végrehajtás felfüggesztése iránti kérelmet jogerősen még nem bírálták el,

e) az adó megfizetésére való kötelezésre e törvény 35. § (2) bekezdésének f) pontja alapján került sor és az adó megfizetésére kötelezettel szemben felszámolási eljárás indult, a felszámolási eljárás megindításának közzétételétől a felszámolás jogerős befejezéséig,

f) külön törvény így rendelkezik.”

(3) Az Art. 160. § (5) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem eredményezi a végrehajtási eljárás szünetelését az adózó fizetési könnyítésre vagy adótartozás mérséklésre irányuló kérelmének benyújtása, ha)

a) az adózó korábbi, ilyen tárgyú kérelmét az adóhatóság jogerős határozattal elbírálta, a kérelmet az adózó visszavonta vagy az adóhatóság az eljárást jogerős végzéssel megszüntette,”

147. § (1) Az Art. 161. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az adóhatóság a végrehajtás eredménytelenségéről és az eljárás megszüntetéséről a behajtást kérőt tájékoztatja. A végrehajtás során felmerült ki nem egyenlített költségeket az adóhatóság állapítja meg, melyet az adóhatóság és a behajtást kérők követelésarányosan viselnek. Az adóhatóság eredménytelen felszólítást követően határozattal kötelezi a behajtást kérőt a költségek megfizetésére. A határozat az adóigazgatási eljárásban végrehajtható okiratnak minősül.”

(2) Az Art. 161. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) Nem kell alkalmazni az e § alatti szabályokat a központi költségvetés terhére kifizetett azon összeg vonatkozásában, amely összeg állami kezességvállalás, garancia, vagy viszontgarancia érvényesítése miatt vált a tartozás kötelezettjének az állammal szemben fennálló tartozásává - ideértve a kezességvállalási díjat is - és amely összeget adók módjára kell behajtani.”

148. § Az Art. 164. §-a a következő új (12)-(13) bekezdésekkel egészül ki:

„(12) Amennyiben hagyatéki eljárás lefolytatására kerül sor, úgy az adó megállapításához, az adótartozás végrehajtásához és a költségvetési támogatás igényléséhez való jog elévülése az adózó halálának napjától a hagyatéki eljárást lezáró döntés jogerőre emelkedésének időpontjáig nyugszik.

(13) Az adó megállapításához való jog elévülése 6 hónappal meghosszabbodik, ha a felettes adóhatóság illetve az adópolitikáért felelős miniszter felügyeleti intézkedés keretében megállapítja, hogy a felülvizsgált döntés súlyosításának lenne helye, és ezért új eljárás lefolytatását rendeli el.”

149. § (1) Az Art. 172. § (1) bekezdés e) és ny) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[A magánszemély adózó - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - 200 ezer forintig, más adózó 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha]

e) a jogszabályokban előírt bizonylatok kiállítását, illetve könyvek, nyilvántartások vezetését elmulasztja, a bizonylatokat az előírásoktól eltérően állítja ki, a könyveket, nyilvántartásokat hiányosan vagy az előírásoktól eltérően vezeti, a számviteli törvényben meghatározott pénzkezelési szabályzatra vonatkozó rendelkezéseket megsérti, vagy közzétett éves beszámolója, egyszerűsített éves beszámolója egészében vagy részben nem felel meg a számvitelről szóló törvény előírásainak.”

ny) az általános forgalmi adóról szóló törvény XV. fejezete alkalmazásában az utazásszervezési szolgáltatás igénybevételéről valótlan nyilatkozatot tesz, vagy a nyilatkozattételt elmulasztja.”

(2) Az Art. 172. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A foglalkoztatót terhelő bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén kiszabható mulasztási bírság felső határa a bejelenteni elmulasztott foglalkoztatottak számának és a bírság adózóra egyébként vonatkozó, törvényben rögzített legmagasabb értékének szorzata.”

(3) Az Art. 172. § (19) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(19) Ha az adózó igazolatlan eredetű árut forgalmaz, terhére az adóhatóság az áru forgalmi értékének 40%-áig terjedő összegű mulasztási bírságot szabhat ki.”

(4) Az Art. 172. §-a a következő (20) bekezdéssel egészül ki:

„(20) Ha a magánszemély adózó a 31. § (4) bekezdése szerinti, a személyi jövedelemadóbevallás késedelmes benyújtására vonatkozó bejelentést tesz, a bevallási késedelem miatt mulasztási bírság a bevallás naptári éve szeptember 20. napjáig nem szabható ki, kivéve ha az adózó bevallását szeptember 20-a előtt nyújtja be és igazolási kérelmet nem nyújt be.”

150. § (1) Az Art. 175. § a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A helyi iparűzési adóval, illetve az idegenforgalmi adóval kapcsolatos bejelentési (változásbejelentési) kötelezettségeket az adópolitikáért felelős miniszter által az erre a célra rendszeresített nyomtatványon kell teljesíteni.”

(2) Az Art. 175. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) Az adóazonosító számmal rendelkező adózó az állami adóhatósághoz teljesítendő bejelentési, változásbejelentési kötelezettségének elektronikus úton is eleget tehet, illetőleg adóügyeiben az adóhatóságnál a (13) bekezdés szerinti beadványait elektronikus úton is előterjesztheti.”

(3) Az Art. 175. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(11) Az adózó általános, nemleges adóigazolás, a jövedelemigazolás, illetve az együttes adóigazolás iránti kérelmét az adó- és vámhatósághoz elektronikus úton is előterjesztheti. Ez esetben az adó- és vámhatóság az igazolást elektronikus űrlapon állítja ki és küldi meg az adózó részére.”

(4) Az Art. 175. § (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(13) Az adópolitikáért felelős miniszter felhatalmazást kap arra, hogy az adóügyek elektronikus intézésére vonatkozó eljárások keretében rendeletben szabályozza

a) a bevallási, adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének,

b) a bejelentési, változásbejelentési kötelezettség teljesítésének,

c) az adóhatósági igazolás, a fizetési könnyítés, illetőleg a köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvétel iránti kérelmek intézése rendjének,

d) az adófizetés teljesítésének,

e) az állami adóhatóság által a központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül az adózók számára biztosított lekérdezések,

f) az adóhatóság által nyilvántartott adatok megtekintésének, illetőleg ezen adatok letöltésének,

g) a végrehajtás során teljesítendő fizetési kötelezettségek teljesítésének,

h) egyes adóügyek távbeszélőn történő ügyintézésének, az elektronikus kézbesítés szabályainak,

i) végrehajtási eljárás során az elektronikus ügyintézés,

j) az Európai Közösség más tagállamában és az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint elismert harmadik államban letelepedett adóalanynak belföldön, illetve a belföldön letelepedett adóalanynak az Európai Közösség más tagállamában érvényesített visszatéríttetési kérelmével (kiigazítási nyilatkozatával) kapcsolatos eljárás rendjének, ideértve az elektronikus levélben (e-mailen) történő ügyintézés

módját és technikai feltételeit.”

151. § Az Art. 177/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„177/A. § Az állami adóhatóság a felszámolás alatt álló szervezetekkel szemben fennálló, a központi költségvetést, az elkülönített állami pénzalapokat, a Nyugdíjbiztosítási és az Egészségbiztosítási Alapot megillető követeléseit az MKK Magyar Követeléskezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaságra (a továbbiakban: MKK Zrt.) ruházhatja át (engedményezés). Az e rendelkezés alapján engedményezett követelést az MKK Zrt. tovább engedményezheti. Az engedményezés részletes feltételeit az állami adóhatóság és az MKK Zrt. által kötött megállapodás szabályozza. Az engedményezésre a Ptk. 328-330. §-ai megfelelően alkalmazandóak. Nem engedményezhető olyan követelés, amely mögött jogszabályon, vagy kötelmi jogviszonyon alapulva a Magyar Állammal, annak intézményeivel vagy egyszemélyes társaságaival szemben követelés lenne érvényesíthető.”

152. § Az Art. 178. § 31. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„31. minősített adózó: az a vállalkozási tevékenységet folytató személy, aki (amely) legalább a kérelem előterjesztésének napját megelőző 3 éven át működött, és a kérelem benyújtását megelőző elévülési időn belül az állami adóhatóság nem állapított meg a terhére adóhiányt, nem indított ellene végrehajtási eljárást, nem állt vagy áll csőd-, illetve felszámolási eljárás alatt, illetőleg az adózó egy naptári éven belül legfeljebb két fizetési könnyítés (adómérséklés) iránti kérelmet terjesztett elő. Az állami adóhatóság a minősített adózót kérelmére az erre a célra létrehozott és közzétett külön nyilvántartásában tünteti fel. Amennyiben a nyilvántartásba vételt követően az adózó a feltételek bármelyikének nem felel meg, az adóhatóság az adózót a nyilvántartásból törli.”

153. § Az Art. a következő 184. §-sal egészül ki:

„184. § (1) E törvénynek a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvénnyel megállapított 43. § (6) bekezdését a 2010. december 31-ét követően benyújtott visszatérítési kérelemre indult eljárásokban kell alkalmazni.

(2) E törvénynek a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvénnyel megállapított 49. § (2) bekezdését, 92. § (10) bekezdését, 102. § (1) bekezdését, valamint a 164. § (10) bekezdését a 2010. december 31-ét követően indult ellenőrzési eljárásokban kell alkalmazni.

(3) E törvénynek a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvénnyel megállapított 164. § (12) bekezdését a 2010. december 31-ét követően indult hagyatéki eljárások esetében kell alkalmazni.

(4) Az állami adóhatóság az egyéni vállalkozók nyilvántartását vezető szerv részére - e szervezetek megállapodása alapján - 2011. január 31. napjáig átadja az egyéni vállalkozók által 2008. december 28. és 2010. december 31. napja között közvetlenül az állami adóhatósághoz bejelentett, az egyéni vállalkozók tevékenységi köreivel kapcsolatos adatokat.

(5) E törvénynek a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvénnyel megállapított 31. § (4) bekezdését, és 172. § (20) bekezdését a 2010. adóévről benyújtott bevallások során is alkalmazni kell.

(6) E törvénynek a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvénnyel megállapított 177/A. §-át a 2011. január 1-jétől engedményezés útján átruházott követelésekre kell alkalmazni.

(7) E törvénynek a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvénnyel megállapított 172. § (1) bekezdés ny) pontját azokban az esetekben kell alkalmazni először, amelyekben az utazásszervezőnek fizetett előleg jóváírása, kézhezvétele 2011. január 1-jére vagy azt követő napra esik.

(8) E törvénynek a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvénnyel megállapított rendelkezéseit kell alkalmazni a 2011. január 1-jén jogerősen el nem bírált ügyekben, továbbá e rendelkezések hatálybalépését követően az azt megelőző időszakra teljesítendő, illetve esedékessé vált kötelezettségekre azzal, hogy ha a jogszabálysértés elkövetésének időpontjában hatályos rendelkezések az adózóra összességében kevésbé terhes bírság-, pótlékfeltételeket határoztak meg, a kötelezettségre legfeljebb az elkövetéskor hatályos törvényben meghatározott legmagasabb mérték alkalmazható.

(9) Az adózónak e törvény Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvénnyel megállapított rendelkezéseinek hatálybalépését követően - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - az azt megelőző időszakra teljesítendő bejelentési, adómegállapítási, bevallási, adófizetési, adóelőleg-fizetési, bizonylatkiállítási, adatszolgáltatási és adólevonási kötelezettségét e törvény Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvénnyel megállapított rendelkezéseinek hatálybalépését megelőző napon hatályos szabályok szerint kell teljesítenie.”

154. § Az Art.

1. 7. § (1) bekezdésében az „az adóhatóság előtt” szövegrészek helyébe az „az adóhatóság, az adópolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium előtt” szövegek,

2. 7. § (2) bekezdésében az „az adóhatóság előtt” szövegrész helyébe az „az adóhatóság, az adópolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium előtt” szöveg, valamint a „képviseleti jogosultságát igazoló nagykorú alkalmazott,” szövegrész helyébe a „képviseleti jogosultságát igazoló nagykorú tag, alkalmazott,” szöveg,

3. 16. § (4) bekezdésében az „és a Tbj. 56/A. §-a szerinti személyt saját biztosítási jogviszonya tekintetében is” szövegrész helyébe a „, valamint a Tbj. 56/A. § szerinti kötelezettet” szöveg,

4. 17/A. § (1)-(6), valamint (8) bekezdéseiben a „törzskönyvi szerv” szövegrészek helyébe a „törzskönyvi jogi személy” szöveg,

5. 17/A. § (5) bekezdésében a „törzskönyvi szervnél” szövegrész helyébe a „törzskönyvi jogi személynél” szöveg, valamint a „törzskönyvi szervnek” szövegrész helyébe a „törzskönyvi jogi személynek” szöveg,

6. 17/A. § (8) bekezdésében a „törzskönyvi szervvel” szövegrész helyébe a „törzskönyvi jogi személlyel” szöveg,

7. 29. §-ában a „A munkáltató bejelentése alapján” szövegrész helyébe a „A munkáltató (kifizető) bejelentése alapján” szöveg,

8. 36/B. § (2) bekezdés első mondatában az „5 napos” szövegrész helyébe a „10 napos” szöveg,

9. 37. § (4) bekezdésében a „visszatérítendő jövedelemadót” szövegrész helyébe a „visszatérítendő jövedelemadót, egészségügyi hozzájárulást” szöveg,

10. 52. § (7) bekezdésének g) pontjában a „Tbj. 56/A. §-a szerinti személyt” szövegrész helyébe a „Tbj. 56/A. § (4) bekezdése szerinti kötelezettet” szöveg,

11. 52. § (11) bekezdésében az „adóhatóság” szövegrész helyébe az „adó- és vámhatóság” szöveg,

12. 54. § (7) bekezdés e) pontjában az „az adóztatáshoz, az adóztatás ellenőrzéséhez, felügyeletéhez” szövegrész helyébe a „jogszabályban meghatározott feladata ellátásához” szöveg,

13. 100. § (5) bekezdésében az „az eljárási határidő meghosszabbításáról” szövegrész helyébe az „a kifogás elutasításáról, az eljárási határidő meghosszabbításáról” szöveg,

14. 103. § (1) bekezdésében az „adóhatóság, illetőleg a vámhatóság” szövegrész helyébe az „adó- és vámhatóság” szöveg,

15. 116. § (6) bekezdésében az „Az állami adóhatóság vezetőjének, a vámhatóság” szövegrész helyébe az „Az állami adó- és vámhatóság” szöveg,

16. 132/B. § (1) bekezdésében a „kapcsolt vállalkozási viszonyban álló társaságok” szövegrész helyébe a „kapcsolt vállalkozások” szöveg, 132/B. § (9) bekezdés b) pontjában az „egyéb módszer alapján” szövegrész helyébe az „az a) pontban nem szereplő módszer alapján” szöveg,

17. 134. § (2) bekezdésében a „a (4)-(5) bekezdésben” szövegrész helyébe a „az (5) bekezdésben” szöveg,

18. 136. § (2) bekezdésében az „önálló fellebbezést törvény megengedi.” szövegrész helyébe az „önálló fellebbezést e törvény megengedi.” szöveg,

19. 141. § (1) bekezdésében az „adópolitikáért felelős miniszter” szövegrész helyébe az „adópolitikáért felelős miniszter, illetve a NAV felügyeletére kijelölt miniszter” szöveg,

20. 141. § (2) bekezdésében az „adópolitikáért felelős miniszter” szövegrész helyébe az „adópolitikáért felelős miniszter, illetve a NAV felügyeletére kijelölt miniszter” szöveg,

21. 141. § (3) bekezdésében az „adópolitikáért felelős miniszter” szövegrészek helyébe az „adópolitikáért felelős miniszter, illetve a NAV felügyeletére kijelölt miniszter” szöveg,

22. 141. § (4) bekezdésében az „adópolitikáért felelős miniszter” szövegrész helyébe az „adópolitikáért felelős miniszter, illetve a NAV felügyeletére kijelölt miniszter” szöveg,

23. 142. § (2) bekezdés e) pontjában az „az állami adóhatóság vezetője, illetőleg a vámhatóság” szövegrész helyébe az „az állami adó- és vámhatóság” szöveg,

24. 175. § (20) bekezdésében a „45 munkanap” szövegrész helyébe a „60 nap” szöveg,

25. 175. § (21) bekezdésében a „22 munkanapon” szövegrész helyébe „30 napon” szöveg,

26. 176. § (9) bekezdésben a „február 15-éig” szövegrész helyébe a „február 25-éig” szöveg,

27. 178. § 18. pontjában a „foglalkoztató is” szövegrész helyébe „foglalkoztató, kivéve a külföldi foglalkoztatót” szöveg,

28. 2. melléklet III/5. pontjában a „22. § (6) bekezdése” szövegrész helyébe a „22. § (15) bekezdése” szöveg,

29. 3. számú melléklet G/4. pontjában a „lakcímét, székhelyét” szövegrész helyébe a „lakcímét, székhelyét, adóazonosító számát” szöveg,

30. 4. számú melléklet 2. pontjában a „külföldi személy adóköteles bevétele” szövegrész helyébe a „külföldi illetőségű magánszemély adóköteles bevétele” szöveg, illetve a „külföldi személyt terhelő adót” szövegrész helyébe a „külföldi illetőségű magánszemélyt terhelő adót” szöveg,

31. 4. számú melléklet 5. pontjában a „külföldi személytől levont adó” szövegrész helyébe a „külföldi illetőségű magánszemélytől levont adó” szöveg, a „külföldi személy az illetőségigazolás” szövegrész helyébe a „külföldi illetőségű magánszemély az illetőségigazolás” szöveg, valamint a „külföldi személy által megjelölt fizetési számlájára” szövegrész helyébe a „külföldi illetőségű magánszemély által megjelölt fizetési számlára” szöveg,

32. 4. számú melléklet 6. pontjában a „külföldi személyt az adóhatóság előtti képviseleti jogosultságát igazoló” szövegrész helyébe a „külföldi illetőségű magánszemélyt az adóhatóság előtti képviseleti jogosultságát igazoló” szöveg,

33. 4. számú melléklet 7. pontjában a „külföldi személy az illetőségigazolást az adóévben” szövegrész helyébe a „külföldi illetőségű magánszemély az illetőségigazolást az adóévben” szöveg, a „külföldi személy a kifizetés időpontjáig” szövegrész helyébe a „külföldi illetőségű magánszemély a kifizetés időpontjáig” szöveg, a „külföldi személy az illetőségigazolást az adóbevallás” szövegrész helyébe a „külföldi illetőségű magánszemély az illetőségigazolást az adóbevallás” szöveg, valamint a „hiteles magyar nyelvű fordításáról” szövegrész helyébe a „magyar nyelvű szakfordításáról” szöveg,

34. 4. számú melléklet 8. pontjában a „külföldi személy a bevallást megelőzően” szövegrész helyébe a „külföldi illetőségű magánszemély a bevallást megelőzően” szöveg, valamint a „hitelesen magyarra fordított okiratban” szövegrész helyébe a „szakfordítással ellátott okiratban” szöveg,

35. 4. számú melléklet 12. pontjában a „külföldi személy belföldön adóköteles” szövegrész helyébe a „külföldi illetőségű magánszemély belföldön adóköteles” szöveg, valamint a „külföldi személyt adóbevallási” szövegrész helyébe a „külföldi illetőségű magánszemélyt adóbevallási” szöveg

lép(nek).

155. § Az Art. 2., 3. és 8. számú melléklete e törvény 8-10. számú melléklete szerint módosul.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvényhez, illetve az adózás rendjéről szóló törvény módosításához kapcsolódó egyéb jogszabály módosítások

156. § (1) A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény 20. §-a a következő 26. ponttal egészül ki:

[20. § E törvény alkalmazásában]

„26. vámhatóság: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve,”

(2) A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény

1. 4/C. § (4) bekezdés c) pontjában a „Vám- és Pénzügyőrségről szóló 2004. évi XIX. törvény” szövegrész helyébe a „Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvény” szöveg,

2. 4/H. § (1) bekezdés harmadik mondatában „az adóhatóság” szövegrész helyébe „a vámhatóság” szöveg,

3. 4/I. § (2) bekezdés c) pontjában a „vámhatóság” szövegrész helyébe a „Nemzeti Adó- és Vámhivatal” szöveg lép.

157. § (1) A Hszt. 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) E törvény hatálya a rendvédelmi szervek (a rendőrség, a polgári védelem, a büntetés-végrehajtási szervezet, az állami és hivatásos önkormányzati tűzoltóság), valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok (e törvény alkalmazásában a továbbiakban együtt: fegyveres szervek) hivatásos állományú tagjainak szolgálati jogviszonyára (a továbbiakban: szolgálati viszony) és társadalombiztosítási ellátására terjed ki.”

(2) A Hszt. 45. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A magasabb szolgálati beosztáshoz előírt iskolai végzettség (szakképesítés) megszerzése érdekében, a megfelelő oktatási intézménybe való felvételhez, továbbá - a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal kivételével - a regionális, területi, helyi szervek vezetőjének kinevezéséhez pályázatot kell, jogszabályban meghatározott szolgálati beosztások betöltéséhez pályázatot lehet kiírni. A vezetői kinevezés visszavonására tekintettel felajánlott másik vezetői beosztás pályázat kiírása nélkül betölthető.”

(3) A Hszt. 307. §-a, illetve az azt megelőző cím helyébe a következő rendelkezés és cím lép:

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományára vonatkozó szabályok

307. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományára e törvény rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományára megfelelően alkalmazni kell a 211-215. §-ok, továbbá a 258. §, valamint a 258/A-258/C. §-ok rendelkezéseit.”

(4) A Hszt. 308. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„308. § (1) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke gyakorolja az e törvényben az országos parancsnok részére biztosított jogköröket.

(2) A 2. § alkalmazásában:

a) munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró: a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvény alapján munkáltatói jogkört gyakorló vezető,

b) állományilletékes parancsnok: az elnök, az elnökhelyettes, az informatikai feladatokat ellátó intézetek, a humánerőforrás-fejlesztési feladatokat ellátó intézet, a bűnügyi főigazgatóság, a középfokú vámszervek főigazgatója, és a regionális bűnügyi igazgatóság, valamint az alsó fokú vámszervek igazgatója,

c) országos parancsnokság: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Hivatala.”

(5) A Hszt. 314. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A hivatásos állomány tagja nem jogosult a Hszt. 113. § (1) bekezdés a) pontja alapján költségtérítésre, ha olyan szervezeti egységhez kerül vezénylésre, melynek székhelye megegyezik az eredeti szervezeti egységének székhelyével.”

(6) A Hszt. 315. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„315. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagjának a 62. §-ban foglaltakon kívül meg kell térítenie a megkezdett alapfokú és középfokú szaktanfolyamoknak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke által megállapított költségeit, valamint az általa megkezdett olyan tanfolyamok tandíját is, amelyet helyette a Nemzeti Adó- és Vámhivatal fizetett ki, ha szolgálati viszonya 10 éven belül a 62. § (1) bekezdésében meghatározott ok miatt szűnt meg. 5 évet meghaladó hivatásos szolgálat esetén a fenti költségeknek a le nem töltött évekre eső hányadát kell megfizetni.”

(7) A Hszt. 320. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Hszt. 88. § (2) bekezdésének második mondatában meghatározott engedély abban az esetben adható meg, ha a túlszolgálat pénzbeni megváltásához szükséges pénzügyi fedezet előzetesen biztosított.”

(8) A Hszt. 322. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A 104. §-ban meghatározott pótlékokon felül a hivatásos állomány tagját a kormánytisztviselőkre irányadó illetményalap százalékában pótlékok illetik meg.

A pótlékok mértéke:

- készenléti pótlék esetén teljesített óránként 0,25%
- éjszakai pótlék esetén óránként 0,5%
- veszélyességi pótlék esetén havonta 45%
- gépjárművezetői pótlék havonta 13%”

(9) A Hszt.

1. 37. § (3) bekezdés második mondatában a „Vám- és Pénzügyőrségnél” szövegrész helyébe a „Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál” szöveg,

2. 245/A. §-ában, illetve az azt megelőző alcímben a „vám- és pénzügyőrség” szövegrész helyébe a „Nemzeti Adó- és Vámhivatal” szöveg,

3. 309. § (1) bekezdésében a „vám- és pénzügyőrséghez” szövegrész helyébe a „Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz” szöveg,

4. 309. § (2) bekezdésében a „vám- és pénzügyőrség” szövegrész helyébe a „Nemzeti Adó- és Vámhivatal” szöveg,

5. 310. § (1) bekezdésében a „vám- és pénzügyőrségnél” szövegrész helyébe a „Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál” szöveg,

6. 312. §-ában a „vámigazgatási szakon” szövegrész helyébe a „vám- és jövedékigazgatási vagy pénzügynyomozói szakirányon” szöveg,

7. 313. §-ában a „vám- és pénzügyőrségnél” szövegrész helyébe a „Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál” szöveg,

8. 314. § (1) bekezdésében a „vám- és pénzügyőrség” szövegrész helyébe a „Nemzeti Adó- és Vámhivatal” szöveg,

9. 314. § (3) bekezdésében a „Vám- és Pénzügyőri Iskola” szövegrész helyébe a „Nemzeti Adó- és Vámhivatal humánerőforrás-fejlesztési feladatokat ellátó intézete” szöveg, a „vám- és pénzügyőrség” szövegrész helyébe a „Nemzeti Adó- és Vámhivatal” szöveg,

10. 316. §-ában a „vám- és pénzügyőrség” szövegrész helyébe a „Nemzeti Adó- és Vámhivatal” szöveg,

11. 320. § (3) bekezdésében a „vám- és pénzügyőrség” szövegrész helyébe a „Nemzeti Adó- és Vámhivatal” szöveg,

12. 320. § (4) bekezdésében a „vám- és pénzügyőrségnél” szövegrész helyébe a „Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál” szöveg,

13. 322. § (2) bekezdésében a „vám- és pénzügyőrség” szövegrész helyébe a „Nemzeti Adó- és Vámhivatal” szöveg,

14. 329. § (1) bekezdés a) pontjában a „vám- és pénzügyőrség” szövegrész helyébe a „Nemzeti Adó- és Vámhivatal” szöveg,

15. 342. § (1) bekezdés g) pontjában a „vám- és pénzügyőrség” szövegrész helyébe a „Nemzeti Adó- és Vámhivatal” szöveg,

16. 342. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében a „a vám- és pénzügyőrség irányításáért,” szövegrész helyébe a „Nemzeti Adó- és Vámhivatal felügyeletéért,” szöveg

158. § (1) A Be. 36. § (2) bekezdés nyitó szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal végzi a nyomozást a következő bűncselekmények miatt:”

(2) A Be. 36. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A Nemzeti Adó- és Vámhivatal végzi a nyomozást a következő bűncselekmények miatt:]

b) áru hamis megjelölése (Btk. 296. §), bitorlás (Btk. 329. §), szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése (Btk. 329/A. §), szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok védelmét biztosító műszaki intézkedés kijátszása (Btk. 329/B. §), jogkezelési adat meghamisítása (Btk. 329/C. §) és iparjogvédelmi jogok megsértése (Btk. 329/D. §),”

(3) A Be. 178/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„178/A. § (1) A nyomozás elrendelését követően az ügyész, illetőleg az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság a megkeresésre vonatkozó szabályok szerint - ha ez az ügy jellege miatt szükséges - a gyanúsítottról (feljelentettről, illetőleg az elkövetéssel gyanúsítható személyről) a tényállás felderítése érdekében adatok szolgáltatását igényelheti az egészségügyi és a hozzá kapcsolódó adatot kezelő szervtől és egyéb üzleti titoknak minősülő adatot kezelő szervtől. A nyomozó hatóság az adóhatóságtól, a hírközlési szolgáltatást nyújtó szervezettől, a banktitoknak, értékpapírtitoknak, pénztártitoknak minősülő adatot kezelő szervtől, a közúti közlekedési nyilvántartásból, valamint az ingatlan-nyilvántartásból az ügyész jóváhagyása nélkül is igényelheti adatok szolgáltatását. Az adatszolgáltatás nem tagadható meg.”

(4) A Be. 201. § (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Ha a nyomozást az ügyész végzi, titkos adatszerzésnek az (1) bekezdésben felsorolt bűncselekményeken kívül az alábbi esetekben van helye:]

b) a bíró, az ügyész, a bírósági és ügyészségi titkár, fogalmazó és ügyintéző, az ügyészségi nyomozó, az önálló és a megyei bírósági végrehajtó és végrehajtó-helyettes, a közjegyző és a közjegyzőhelyettes, a rendőrség hivatásos állományú tagja sérelmére elkövetett hivatalos személy elleni erőszak, valamint a felsoroltak, továbbá a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja, továbbá a nem hivatásos állományú pénzügyi nyomozó vonatkozásában elkövetett, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő közélet tisztasága elleni bűncselekmények,”

(5) A Be.

1. 29. § e) pontjában a „Vám- és Pénzügyőrség” szövegrész helyébe a „Nemzeti Adó- és Vámhivatal” szöveg,

2. 37. § (2) bekezdésében a „Vám- és Pénzügyőrség” szövegrész helyébe a „Nemzeti Adó- és Vámhivatal” szöveg lép.

159. § (1) A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény (a továbbiakban: Szabs. tv.) 30. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A fegyveres szervek (honvédség, rendőrség, polgári védelem, a büntetés-végrehajtási szervezet, állami és hivatásos önkormányzati tűzoltóság, polgári nemzetbiztonsági szolgálatok) és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos (szerződéses) állományú tagja által a szolgálati viszony tartama alatt a szolgálati helyen, illetőleg a szolgálattal összefüggésben elkövetett szabálysértést fegyelmi eljárás keretében kell elbírálni. A fegyelmi hatóság - amennyiben elkobzás, illetőleg járművezetéstől eltiltás szükségessége felmerül - a szabálysértési hatóságot eljárása eredményéről értesíti. Ha a szolgálati viszony a szabálysértés elbírálása előtt megszűnt, a szabálysértést a szabálysértési hatóság bírálja el.”

(2) A Szabs. tv. 35. § h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A jogszabályban hatáskörükbe utalt szabálysértési ügyekben a szabálysértési hatóság jogkörét gyakorolják]

h) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Kormány által kijelölt szerve;”

(3) A Szabs. tv. 76. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal szolgálati jogviszonyban álló tagja jogosult a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve hatáskörébe tartozó szabálysértés elkövetésén tetten ért, illetőleg annak elkövetésével gyanúsítható személy kilétét megállapítani. Ebből a célból jogosult az ilyen személyeket feltartóztatni, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerveihez vagy a rendőrséghez előállítani.”

(4) A Szabs. tv. 78. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A szabálysértési hatóság vagy a bíróság rendelkezése alapján az eljárás alá vont személyt vagy tanút, aki a szabálysértési hatóság vagy a bíróság előtt, illetőleg más eljárási cselekményen a szabályszerű idézésre nem jelenik meg, s távolmaradását alapos okkal nem menti ki, a rendőrség útján - a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve előtt folyamatban lévő eljárásban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve útján - elő lehet vezetni. Az elővezetés - az elrendelő hatóság rendelkezése alapján - útbaindítással is foganatosítható.”

(5) A Szabs. tv.

1. 34. § (1) bekezdésében az „a vámhatóság” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve,” szöveg,

2. 79. § (4) bekezdésében az „a Vám- és Pénzügyőrség,” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve,” szöveg,

3. 134. § (2) bekezdés a) pontjában az „a vám- és pénzügyőrség,” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve,” szöveg,

4. 155. § (5) bekezdésében az „az állami adóhatóság” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Kormány által kijelölt szerve” szöveg,

5. 161. § (2) bekezdésében az „a vámhatóság” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve” szöveg,

6. 164. §-ában az „a vámhatóság” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve” szöveg

lép.

160. § (1) A Vtv. 1. § (3) bekezdés 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában]

„1/a. vámhatóság: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve,

1/b. állami adóhatóság: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adóztatási szerve,

1/c. vámhivatal: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal alsó fokú vámszerve vagy annak kirendeltsége.”

(2) A Vtv. 1. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[megbízható vámadós: az a személy, aki, illetve amelynek vezetője igazolja, hogy gazdasági tevékenységével összefüggő súlyos bűncselekmény miatt nem minősül büntetett előéletűnek, valamint]

a) akinek a kérelem elbírálása vagy a vámhatóság ellenőrzése időpontjában nincs a magyar állami adóhatóságnál, illetve vámhatóságnál - engedély nélkül - az előírt vagy a fizetési felszólításban meghatározott időtartamon túl meg nem fizetett tartozása (a továbbiakban: kintlévőség), továbbá valamely tagállam vámhatósága által végrehajtani kért vámtartozása, és”

(3) A Vtv. 2. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Amikor a felettes vámszerv, vagy az adópolitikáért felelős miniszter vámigazgatási eljárás során felügyeleti intézkedés keretében jár el, az adózás rendjéről szóló törvény felügyeleti intézkedésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.”

(4) A Vtv. 16. § (6) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A vámhatóság tájékoztatja a vámtitokról]

b) az ügyészt, valamint a megkeresés célja szerint indokolt adatok tekintetében a nyomozó hatóságot, a bűncselekmények megelőzése, felderítése, a büntetőeljárás megindítása vagy lefolytatása céljából,”

(5) A Vtv. 16. § (6) bekezdés k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(6) A vámhatóság tájékoztatja a vámtitokról]

k) az adópolitikáért felelős minisztert, ha a tájékoztatás jogszabályban meghatározott feladata ellátásához szükséges,”

(6) A Vtv. 48. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Mentes az általános forgalmi adó biztosítása alól a vámigazgatási eljárásban az az adóalany, akinek folyamatos működés mellett a tárgyévet megelőző kettő egymást követő naptári éven belül nem keletkezett az állami adóhatóságnál általános forgalmi adó jogcímen kintlévősége, illetőleg a vámhatóságnál kintlévősége.”

(7) A Vtv. 56. § (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Ha az esedékes vámösszeget és/vagy a nem közösségi adók és díjak összegét, illetve az e törvény 61/A. §-a szerint megállapított vámigazgatási bírságot az előírt időtartamon belül nem fizették meg, illetve bármely tagállam vámhatósága a tartozás végrehajtása érdekében megkeresést küld, a vámhatóság haladéktalanul intézkedik az alábbiak szerint:

1. amennyiben a tartozást a vámigazgatási eljáráshoz nyújtott biztosíték teljes egészében fedezi, a vámhatóság azt érvényesíti, vagy

2. amennyiben a tartozást a vámigazgatási eljáráshoz nyújtott biztosíték teljes összegében nem fedezi, a rendelkezésre álló biztosítékot elszámolja, és a fennmaradó összeg vonatkozásában, továbbá, ha biztosítékot nyújtani nem kellett, a végrehajtási eljárás megindítása iránt haladéktalanul intézkedik.

(2) A végrehajtási eljárás lefolytatására az állami adóhatóság jogosult. A végrehajtási eljárásra az adózás rendjéről szóló törvénynek az adótartozás végrehajtására vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni, ide nem értve a behajthatatlan adótartozás nyilvántartására és az elévülésre vonatkozó rendelkezéseit.”

(8) A Vtv.

1. 6. § (2) bekezdésében a „Vám- és Pénzügyőrség” szövegrész helyébe a „vámhatóság” szöveg,

2. 7/A. § d) pontjában a „Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának vagy a Vám- és Pénzügyőrség” szövegrész helyébe a „Nemzeti Adó- és Vámhivatal” szöveg,

3. 7/B. § (1) bekezdésében a „Vám- és Pénzügyőrség” szövegrész helyébe a „Nemzeti Adó- és Vámhivatal” szöveg,

4. 7/B. § (4) bekezdésében a „Vám- és Pénzügyőrség” szövegrész helyébe a „Nemzeti Adó- és Vámhivatal” szöveg,

5. 7/D. § (1) bekezdés b) és c) pontjában a „Vám- és Pénzügyőrség” szövegrész helyébe a „Nemzeti Adó- és Vámhivatal” szöveg,

6. 17. § (4) bekezdésében „az országos parancsnok” szövegrész helyébe „a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke” szöveg,

7. 33/A. § (6) bekezdésében „az országos parancsnok” szövegrész helyébe „a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke” szöveg,

8. 59. § (3) bekezdésében a „számlavezető szerv” szövegrész helyébe a „vámhatóság” szöveg

lép.

161. § (1) A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a következő új (7) bekezdéssel egészül ki:

„(1) Jövedéki ügyben - a (7) bekezdésben meghatározott kivétellel - a vámhatóság jár el.”

„(7) A végrehajtási eljárás lefolytatására az adóhatóság jogosult.”

(2) A Jöt. 7. § 10. és 11. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[E törvény alkalmazásában]

„10. adóhatóság: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adóztatási szerve;

11. vámhatóság: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve vagy annak kirendeltsége;”

(3) A Jöt.

1. 5. § (2)-(4) bekezdésében a „vámhatóság” szövegrész helyébe a „Nemzeti Adó- és Vámhivatal” szöveg,

2. 120. § (8) bekezdés a)-c) pontjaiban a „vámhatóság vezetője” szövegrész helyébe a „Nemzeti Adó- és Vámhivatal vezetője” szöveg

lép.

162. § (1) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) 1. § (4) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

[Kormányhivatal]

f) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal.”

(2) A Ksztv. 70. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A kormányhivatal törvény által létrehozott, a Kormány irányítása alatt működő központi államigazgatási szerv. A kormányhivatal különös típusa az államigazgatási feladatok mellett fegyveres rendvédelmi feladatokat is ellátó kormányhivatal.”

163. § A Ktjv. 19. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Miniszterelnökségen, a minisztériumokban, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalnál, a költségvetési fejezetet irányító szerveknél - a Központi Statisztikai Hivatal területi szervezeti egységei kivételével és ide nem értve a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt -, a Magyar Államkincstárnál - a területi szervezeti egységei kivételével -, a Kormány által rendeletben kijelölt államigazgatási szervnél, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központjánál, a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetnél, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnál - a területi szervezeti egységei kivételével -, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szolgálatánál, a Nemzeti Nyomozó Irodánál, továbbá jogszabály által országos hatáskörű szervnek nyilvánított, a Kormány közvetlen felügyelete alatt álló, illetve a Kormány által irányított központi költségvetési szerveknél, valamint - a belső igazgatási szervei kivételével - az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságnál és az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál, továbbá a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél az illetménykiegészítés mértéke a felsőfokú iskolai végzettségű kormánytisztviselő esetében az alapilletményének 50%-a, középiskolai végzettségű kormánytisztviselő esetében az alapilletményének 15%-a.”

164. § A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 19. § (1) bekezdés második mondatában a „Jogszabály” szövegrész helyébe a „Törvény eltérő rendelkezése hiányában jogszabály” szöveg lép.

165. § A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 63/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti felhívás eredménytelen, és az eljárás a felszámolási eljárás általános szabályai szerint nem folytatható le, a felszámoló erről írásbeli jelentést készít, és kérelmet, illetve javaslatot nyújt be a bíróságnak az adós vagyonának, illetve be nem hajtott követeléseinek a hitelezők közötti felosztására. A felszámoló záró adóbevallást is készít, amelyet a kérelem, illetve a javaslat bíróságra történő benyújtásával és az adó megfizetésével egyidejűleg nyújt be az adóhatósághoz. A vagyonfelosztási kérelemnek tartalmaznia kell a hitelezői igények összesítését, a felszámoló költségkimutatását, valamint a behajthatatlan követelések, pénz- és vagyonmaradvány felosztására vonatkozó javaslatot. A kérelem beérkezését követő 8 munkanapon belül a bíróság a felszámoló jelentését és a vagyonfelosztásra vonatkozó javaslatát megküldi a hitelezőknek [a (3) bekezdés szerinti eltéréssel], továbbá az állami és az önkormányzati adóhatóságnak. A jelentésre vonatkozó észrevételeket, illetve a vagyonfelosztási javaslatra vonatkozó kifogást írásban, 15 munkanapon belül lehet benyújtani. A határidő jogvesztő.”

166. § (1) Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (a továbbiakban: Evtv.) 14. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az egyéni vállalkozó a nyilvántartásban szereplő adatainak megváltozását - ideértve az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésének szándékát is - a változástól számított tizenöt napon belül köteles az e célra rendszeresített elektronikus űrlapon (a továbbiakban: változásbejelentési űrlap) a Hatóságnak bejelenteni. A változásbejelentési űrlapnak az egyéni vállalkozó családi és utónevét, nyilvántartási számát, valamint a megváltozott adatokat kell tartalmaznia. Az egyéni vállalkozó az állami adóhatóság által vezetett nyilvántartáshoz szükséges - külön törvényben rögzített - további adatokat a változásbejelentési űrlappal együtt előterjesztve a Hatóság útján is eljuttathatja az állami adóhatósághoz.”

(2) Az Evtv. 14. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az adatváltozás bejelentésére és nyilvántartásba vételére a 6. és 7. §-t kell alkalmazni azzal, hogy a visszaigazolás a 9. § a) és b) pontjában meghatározott, valamint az adatváltozással érintett adatokat tartalmazza.”

167. § (1) A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 56. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepének és az európai gazdasági egyesülés telephelyének megszüntetése iránti kérelmet a cégnek változásként kell a cégbírósághoz benyújtania. A változásbejegyzési kérelem benyújtásának tényét tanúsító, e törvény 36. § (1) bekezdése szerinti igazolást a cégbíróság az állami adóhatóság részére is megküldi.”

(2) A Ctv. 56. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az (1)-(4) bekezdésben foglaltak - az adóhatóság elektronikus értesítésére vonatkozó rendelkezés kivételével - megfelelően irányadók a külföldiek magyarországi kereskedelmi képviseletének törlésére is.”

168. § A Ctv. 62. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A cég a cégjegyzékből való törléssel szűnik meg. Ha a cég törlésére nem felszámolási eljárást követően kerül sor, a cégbíróság a céget akkor törölheti a cégjegyzékből, ha az állami adóhatóság - a vámhatóságtól beszerzett adatok alapján is - elektronikus úton arról tájékoztatja, hogy a cégnél adóhatósági eljárás nincs folyamatban, és ellenőrzést, végrehajtást nem kezdeményez vagy ennek hiányában az 56. § (1) bekezdésében, a 84. § (1) bekezdésében, vagy a 91. § (1) bekezdésében meghatározott elektronikus értesítéstől, illetve a végelszámolást lezáró beszámoló közzétételétől számított 90 nap eltelt. Végelszámolás esetén az állami adóhatóság arról is tájékoztatja a cégbíróságot, hogy a cégnek van-e az állami adóhatóságnál, vagy - a vámhatóságtól beszerzett adatok alapján - a vámhatóságnál nyilvántartott köztartozása. Amennyiben a tájékoztatás szerint az adóhatóság a cégnél eljárást folytat, vagy ellenőrzést, végrehajtást kezdeményez, vagy a cég köztartozással rendelkezik, a cég csak az adóhatósági eljárások jogerős befejezéséről szóló, végelszámolás esetén pedig ezen felül a köztartozást érintően nemlegesnek minősülő elektronikus tájékoztatást követően törölhető a cégjegyzékből. A cégjegyzék azt is tartalmazza, hogy a törlésre kérelemre vagy hivatalból került-e sor.”

169. § (1) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Díjtörvény) 32/B. § (1) bekezdése a következő b) ponttal egészül ki:

[Az ingatlan-nyilvántartási eljárás díja alól teljes személyes díjmentességben részesül:]

b) az állami adó- és vámhatóság, valamint az önkormányzati adóhatóság.”

(2) A Díjtörvény a következő új 33/B. §-sal egészül ki:

„33/B. § E törvénynek a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvénnyel megállapított 32/B. § (1) bekezdés b) pontját a 2010. december 31-ét követően indult ingatlan-nyilvántartási eljárásokban kell alkalmazni.”

170. § E törvény 80. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„80. § (1) Az információs technológia vámügyi alkalmazásáról szóló 2009/917/IB tanácsi határozattal összefüggésben az EU váminformációs rendszerének adataihoz való közvetlen hozzáférésre, nemzeti hatóságként a NAV jogosult.

(2) A nemzeti hatóság az EU váminformációs rendszerébe a nemzeti jogszabályok súlyos megsértésének megelőzése, kivizsgálása, az információk gyorsabb hozzáférhetőbbé tételével a büntetőeljárás lefolytatásának és a tagállamok vámigazgatási szervei közötti együttműködés és ellenőrzési eljárások hatékonysága céljából rögzíti a természetes személyek:

a) személyes adatait:

aa) családnév, leánykori név, utónevek, korábbi családnevek és felvett nevek,

ab) születési hely és idő,

ac) állampolgárság,

ad) nem,

ae) személyazonosító okmányok (útlevelek, személyazonosító igazolványok, vezetői engedélyek) száma, kiadásának helye és ideje,

af) lakcím,

b) az elkövetett jogsértés megnevezését,

c) alkalmazott szankciót.

(3) Az EU váminformációs rendszeréből a nemzeti hatóság által rögzített személyes adatokat a 72. § (1) bekezdésében meghatározott törlési határidők alapján, de legfeljebb húsz év elteltével törölni kell.”

Hatályon kívül helyező rendelkezések

171. § Hatályát veszti az Art.

1. 17. § (3) bekezdés b) pontja,

2. 31. § (11) bekezdése,

3. 46. § (2) bekezdése,

4. 54. § (3) bekezdés első mondatában a „(vámhatóság)” szövegrész,

5. 54. § (8) bekezdése,

6. 57. § (1) bekezdés f) pontja,

7. 89. § (1) bekezdésének a) pontjában az „ellene csődeljárás indult” szöveg,

8. 90. § (6) bekezdés nyitó szövegében a „véletlenszerű” szöveg,

9. a 129. § (1) bekezdés c) pontja,

10. 141. § (3) bekezdésében az „A felügyeleti intézkedés mellőzéséről az adóhatóság, illetve az adópolitikáért felelős miniszter az adózót határozat (végzés) meghozatala nélkül értesíti.” szövegrész,

11. 147. § (4) bekezdésében a „felettes szerve által alaki szempontból felülvizsgált” szöveg,

12. 150. §-ának (3) bekezdésében a „haladéktalanul” szöveg,

13. 164. § (10) bekezdése,

14. 172. § (3) bekezdésében az „, az adózó alkalmazottja, képviselője, az értékesítésben közreműködő magánszemély közvetlen vezetője 500 ezer forintig” szöveg

15. 182. § (10) bekezdése,

16. 3. számú melléklet B) pontjában „a jövedelmet helyettesítő felelősségbiztosítási összeg, valamint” szöveg,

17. 3. számú melléklet D/I/2-3. pontjai,

18. 3. számú melléklet D/I/4. pontjában az „, a 2. pont szerinti adatszolgáltatást a kifizetéskor” szöveg,

19. 4. számú melléklet 1. pontjában az „és a külföldi szervezet (a továbbiakban együtt: külföldi személy)” szöveg, illetve az „, a szolgáltatási díjra” szöveg,

20. 4. számú melléklet 4. pontja.

172. § Hatályát veszti

1. a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény 3. § (5) bekezdés utolsó mondata, 4/C. § (5) bekezdés d) pontja;

2. a Hszt. 2. § (1) bekezdés e) pontjából a „vám- és pénzügyőrség,” szövegrész, a 318. §, 321. § (2) bekezdése, 321/A. §-a, 324. § (1), (3) és (4) bekezdése, a 6/B. számú mellékletből az „a Vám- és Pénzügyőrség Közép-Magyarországi Regionális parancsnoka,” szöveg;

3. a Be. 36. § (2) bekezdés e) pontja, a Be. 604. § (8) bekezdésében az „illetőleg az adópolitikáért felelős miniszter,” szöveg;

4. a Vtv. 16. § (6) bekezdés d) pontja, 16. § (8) bekezdés c) pontja, 17. § (7) bekezdés d) pontja, 51. § (5) bekezdésében a „számlavezető szerv” szövegrész, 56. § (3)-(4) bekezdése, 74. § (5) bekezdése, 75. § (1) bekezdés i) pontja;

5. a Jöt. 48. § (15)-(16) bekezdése;

6. a Ksztv. 1. § (5) bekezdés c) pontja;

7. a Ktjtv. 19. § (3) bekezdésében „az állami adóhatóság, a Vám- és Pénzügyőrség” szövegrész;

8. a Vám- és Pénzügyőrségről szóló 2004. évi XIX. törvény, a fegyveres és rendvédelmi szervekkel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2005. évi I. törvény 39. §-a;

9. a jövedékiadó- és az energiaadó-bevallás elektronikus benyújtásának bevezetésével kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2007. évi XLIII. törvény 3. §-a,

10. a Schengeni Végrehajtási Egyezmény keretében történő együttműködésről és információcseréről szóló 2007. évi CV. törvény 42. §-a;

11. az egyes adótörvények módosításáról szóló 2007. évi CXXVI. törvény 429. §-a, a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény és más törvények módosításáról szóló 2007. évi CLXXXIII. törvény 3. §-a;

12. az egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló 2008. évi LXXXI. törvény 53-55. §-a és az azt megelőző fejezetcím, valamint 221. §-a;

13. a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 41. § (2) bekezdés f) pontja;

14. az egyes rendészeti és migrációs tárgyú törvények módosításáról, valamint egyes törvényeknek a Vízuminformációs Rendszer bevezetésével összefüggő jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2010. évi XL. törvény 46. §-át megelőző fejezetcím, 46. §-a és 48. §-a, 52. § (5) bekezdésében az „a 47. §” szövegrész.

15. az állami vagyonnal való felelős gazdálkodás érdekében szükséges törvények módosításáról, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2010. évi LII. törvény 24-25. §-a és 31. § (1)-(6) bekezdése.

173. § Hatályát veszti az Európai Unióról szóló szerződés K.3 cikke alapján létrehozott, az informatika vámügyi alkalmazásáról szóló, Brüsszelben, 1995. július 26-án kelt Egyezmény és annak szerves részét képező Jegyzőkönyvek, valamint az Egyezmény ideiglenes alkalmazásáról szóló 1995. július 26-án aláírt Megállapodás kihirdetéséről szóló 2005. évi XCIX. törvény.

174. § (1) Hatályát veszti

1. az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalról szóló 273/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet,

2. az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalról szóló 273/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról szóló 119/2007. (V. 31.) Korm. rendelet,

3. az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalról szóló 273/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról és egyes kormányrendeletek hatályon kívül helyezéséről szóló 358/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet,

4. az egyes kormány- és miniszteri rendeleti szintű jogszabályok és jogszabályi rendelkezések technikai deregulációjáról szóló 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 1. § 228. pontja,

5. az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalról szóló 273/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról szóló 159/2008. (VI. 10.) Korm. rendelet,

6. az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalról szóló 273/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról szóló 319/2008. (XII. 29.) Korm. rendelet,

7. a Nemzeti Hírközlési Hatóság eljárásában közreműködő szakhatóságok kijelöléséről, valamint egyes szakhatósági közreműködések megszüntetéséről és módosításáról szóló 362/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 21. §-a,

8. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2008. évi CXI. törvény hatálybalépésével, valamint a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv átültetésével összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról és hatályon kívül helyezéséről szóló 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 489. § (1)-(3) bekezdése és a 490. és 491. §-a,

9. az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalról szóló 273/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet, valamint a Vám- és Pénzügyőrség szervezetéről, valamint egyes szervek kijelöléséről szóló 314/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról szóló 202/2010. (VI. 28.) Korm. rendelet.

(2) Hatályát veszti

1. a Vám- és Pénzügyőrség szervezetéről, valamint egyes szervek kijelöléséről szóló 314/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet,

2. a Vám- és Pénzügyőrség szervezetéről, valamint egyes szervek kijelöléséről szóló 314/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról szóló 359/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet,

3. a Vám- és Pénzügyőrség szervezetéről, valamint egyes szervek kijelöléséről szóló 314/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet, valamint egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 320/2008. (XII. 29.) Korm. rendelet 1-14. §-a, 17-18. §-a, 21. § (1) bekezdése, 22-23. §-a és 1. számú melléklete,

4. a Vám- és Pénzügyőrség szervezetéről, valamint egyes szervek kijelöléséről szóló 314/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról szóló 248/2009. (XI. 13.) Korm. rendelet.

(3) Hatályát veszti

1. a Vám- és Pénzügyőrségről szóló törvény végrehajtásáról szóló 24/2004. (IV. 23.) PM rendelet,

2. a közösségi vámjog végrehajtásának részletes szabályairól szóló 15/2004. (IV. 5.) PM rendelet módosításáról szóló 45/2004. (XII. 29.) PM rendelet 5. § (3) bekezdése,

3. az egyes PM rendeleteknek a kormányzati szervezetátalakítással összefüggő módosításáról szóló 43/2006. (XII. 26.) PM rendelet,

4. az egyes vámjogi tárgyú, valamint a Vám- és Pénzügyőrségre vonatkozó PM rendeletek módosításáról szóló 28/2009. (XI. 30.) PM rendelet 6-12. §-ai, 13. § (1)-(2) bekezdése, 16. § (2) bekezdése, 1. és a 2. számú melléklete,

5. az egyes vámjogi tárgyú PM rendeletek módosításáról szóló 20/2010. (V. 12.) PM rendelet 3. §-a, valamint 3. és 4. számú melléklete,

6. a vám- és pénzügyőrség hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyával kapcsolatos egyes szabályokról szóló 15/1997. (V. 8.) PM rendelet,

7. a vám- és pénzügyőrség hivatásos állományú tagjai illetményéről és illetményjellegű juttatásairól szóló 13/1997. (V. 8.) PM rendelet, valamint a Vám- és Pénzügyőrség hivatásos állományú tagjai részére járó egyes költségtérítésekről szóló 22/2001. (VI. 15.) PM rendelet 22. § (2) bekezdése.

175. § (1) E törvény 100. §-174. §-ai 2011. június 1-jén hatályukat vesztik.

(2) Ez a § 2011. június 2-án hatályát veszti.

1. számú melléklet a 2010. évi CXXII. törvényhez

I. BESOROLÁSI OSZTÁLY
(felsőfokú iskolai végzettségű kormánytisztviselők és pénzügyőrök)

A B C D
Besorolási fokozat megnevezése Fizetési fokozat Jogviszony időtartama (év) Szorzószám
1 Gyakornok 1 0-1 3,10
2 Fogalmazó 2 1-2 3,20
3 3 2-3 3,30
4 Tanácsos 4 3-4 3,50
5 5 4-6 3,70
6 6 6-8 3,90
7 Vezető-tanácsos 7 8-10 4,20
8 8 10-12 4,40
9 9 12-14 4,60
10 10 14-16 4,80
11 Főtanácsos 11 16-19 5,10
12 12 19-22 5,20
13 13 22-25 5,30
14 Vezető-főtanácsos 14 25-29 5,60
15 15 29-33 5,70
16 16 33-37 5,80
17 17 37 év felett 6,00

II. BESOROLÁSI OSZTÁLY
(középiskolai végzettségű kormánytisztviselők és pénzügyőrök)

1 A B C D
2 Besorolási fokozat megnevezése Fizetési fokozat Jogviszony időtartama (év) Szorzószám
3 Gyakornok 1 0-2 1,79
4 Előadó 2 2-4 1,90
5 3 4-6 2,00
6 4 6-8 2,20
7 5 8-10 2,25
8 6 10-12 2,30
9 Főelőadó 7 12-15 2,50
10 8 15-18 2,60
11 9 18-21 2,65
12 10 21-24 2,70
13 11 24-27 2,80
14 12 27-29 2,85
15 13 29-31 2,90
16 Főmunkatárs 14 31-33 3,30
17 15 33-35 4,00
18 16 35-37 4,20
19 17 37 év felett 4,40

III. BESOROLÁSI OSZTÁLY (ügykezelők)

A B C D
1 Besorolási fokozat megnevezése Fizetési fokozat Jogviszony időtartama (év) Szorzószám
2 Ügykezelő 1 0-2 1,79
3 2 2-10 1,87
4 3 10-20 2,00
5 4 20-30 2,25
6 5 30-37 2,50
7 6 37 év felett 2,75

IV. BESOROLÁSI OSZTÁLY (fizikai alkalmazottak)

A B C D
1 Besorolási fokozat megnevezése Fizetési fokozat Munkaviszony időtartama (év) Szorzószám
2 Segéd és betanított munkás 1 0-2 1,71
3 2 2-10 1,79
4 3 10-20 1,92
5 4 20-30 2,17
6 5 30-37 2,42
7 6 37 év felett 2,67
8 Szakmunkás 1 0-2 1,79
9 2 2-10 1,90
10 3 10-20 2,30
11 4 20-30 2,60
12 5 30-37 2,90
13 6 37 év felett 3,20

2. számú melléklet a 2010. évi CXXII. törvényhez

Rendfokozati illetmények táblázata

A B
1 Rendfokozat Szorzószám
2 Őrvezető 0,34
3 Tizedes 0,35
4 Szakaszvezető 0,36
5 Őrmester 0,38
6 Törzsőrmester 0,40
7 Főtörzsőrmester 0,41
8 Zászlós 0,42
9 Törzszászlós 0,43
10 Főtörzszászlós 0,44
11 Hadnagy 0,56
12 Főhadnagy 0,59
13 Százados 0,63
14 Őrnagy 0,69
15 Alezredes 0,75
16 Ezredes 0,84
17 Dandártábornok 0,95
18 Vezérőrnagy 1,06
19 Altábornagy 1,28
20 Vezérezredes 1,50

3. számú melléklet a 2010. évi CXXII. törvényhez

Vezetői munkakörök, beosztások illetménye

A B
1 Megnevezés Szorzószám
2 Elnök 14,50
3 Elnökhelyettes 11,50
4 Szakfőigazgató 9,95
5 Főigazgató 9,00
6 Főigazgató-helyettes 8,85
7 Igazgató 8,85
8 Igazgatóhelyettes 8,30
9 Főosztályvezető 8,00
10 Főosztályvezető-helyettes 7,50
11 Osztályvezető 7,00
12 Ügykezelő osztályvezető 3,50

4. számú melléklet a 2010. évi CXXII. törvényhez

Illetménykiegészítés/Bérpótlék

A B C D
Központi szervnél Középfokú szervnél Alsó fokú szervnél
1 I. besorolási osztály 50% 40% 30%
2 II. besorolási osztály 20% 15% 10%
3 III. besorolási osztály 15% 15% 10%
4 IV. besorolási osztály 15% 15% 10%

5. számú melléklet a 2010. évi CXXII. törvényhez

Illetménykiegészítés

A B C D
Minisztérium hivatali egységeinél berendelés, vezénylés alapján, illetve a központi szervnél Középfokú szervnél Alsó fokú szervnél
1 felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező személy 50% 40% 30%
2 középfokú iskolai végzettséggel rendelkező személy 20% 15% 10%

6. számú melléklet a 2010. évi CXXII. törvényhez

Vezetői illetménypótlék táblázata

A B C D
1 Megnevezés Központi szerv Középfokú szerv Alsó fokú szerv
2 Elnök 80% - -
3 Elnökhelyettes 80% - -
4 Szakfőigazgató 70% - -
5 Főigazgató 60% 70% -
6 Főigazgató-helyettes 50% 60% -
7 Igazgató 40% 50% 70%
8 Igazgató-helyettes 35% 45% 60%
9 Főosztályvezető 30% 25% 20%
10 Főosztályvezető-helyettes 20% 15% 15%
11 Osztályvezető 10% 10% 10%

7. számú melléklet a 2010. évi CXXII. törvényhez

Kiemelt munkáltatói jogkörök gyakorlása

A B C D
1 A jogkör gyakorlója
2 Sorszám A hatáskör területe Munkáltatói jogkör megnevezése a kijelölt miniszter NAV
elnöke
3 1. szolgálati hivatásos állományba vétel
4 viszonnyal tábornokra vonatkozó javaslat előterjesztése a KE-höz X
5 kapcsolatos főtiszt, tiszt esetében X
6 intézkedések szolgálati viszony megszüntetése
7 tábornokra vonatkozó javaslat előterjesztése a KE-höz X
8 főtiszt, tiszt esetében X
9 szolgálati viszony szüneteltetése
10 tábornok esetében X X
11 főtiszt, tiszt, zászlós, tiszthelyettes esetében X
12 hivatásos állományba visszavétel
13 tábornokra vonatkozó javaslat előterjesztése a KE-höz X
14 főtiszt, tiszt, zászlós, tiszthelyettes esetében X
15 2. rendfokozatot első tiszti kinevezés X
16 érintő döntések magasabb rendfokozatba történő kinevezés, előléptetés
17 tábornoki kinevezés előterjesztése a KE-höz X
18 ezredesi előléptetés X
19 főtiszt, tiszt soron kívüli előléptetése X X
20 3 szolgálati beosztásra minisztériumi szerveknél hivatásos szolgálati beosztások meghatározása X
21 vonatkozó beosztásba történő kinevezés
22 döntések tábornoki beosztásokba történő kinevezés, felmentés, megbízás X X
23 ezredesi beosztásokba történő kinevezés, felmentés, megbízás X X
24 tábornok más fegyveres szervhez történő áthelyezése X
25 főtiszt, tiszt, zászlós, tiszthelyettes más fegyveres szervhez történő áthelyezése X
26 4. fegyelmi rendfokozatot, szolgálati viszonyt érintő fegyelmi fenyítések kiszabása
27 hatáskörök tábornokra vonatkozó javaslat előterjesztése a KE-höz X
28 főtiszt, tiszt esetében X
29 egyéb fegyelmi fenyítések kiszabása
30 tábornok esetében X X
31 5. vezényléssel külszolgálatra történő vezénylés
32 kapcsolatos tábornok esetében X
33 intézkedések főtiszt, tiszt, zászlós, tiszthelyettes esetében X
34 külföldi tanintézetbe tanfolyamra történő vezénylés
35 tábornok esetében X
36 főtiszt, tiszt, zászlós, tiszthelyettes esetében X
37 vezénylés más szervhez X X
38 hazai tanintézet alaptagozatára, tanfolyamaira történő vezénylés
39 tábornok esetében X
40 főtiszt, tiszt, zászlós, tiszthelyettes esetében X
41 6. egyéb döntések tábornok egyenruha-viselési jogának megvonása X
42 tábornok illetménynélküli szabadságának engedélyezése X X
43 elhunytak minősítése
44 hősi halottá, szolgálat halottjává nyilvánítás X
45 fegyveres szerv halottjává nyilvánítás X
46 elismerések adományozása
47 kitüntetésre vonatkozó javaslat felterjesztése a KE-höz X
48 miniszteri elismerések .odaítélése X
49 összeférhetetlenség feloldása X
50 Ágazati, Tárcaközi Érdekegyeztető Fórummal történő egyeztetés X

8. számú melléklet a 2010. évi CXXII. törvényhez

Az Art. 2. számú melléklet I/Általános rendelkezések/3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„3. Az állami adóhatóságnál nyilvántartott adót - a magánszemély által fizetett jövedelemadót, különadót, egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást, egészségügyi hozzájárulást, járulékot, valamint a magánszemélyt terhelő vagyonszerzési illetéket, a cégautó-adót és az egyszerűsített foglalkoztatással összefüggésben fizetendő összeget kivéve -, a költségvetési támogatást 1000 forintra kerekítve kell megfizetni. Az adózónak - személyétől függetlenül - a cégautó-adót kerekítés nélkül forintban kell megfizetnie. Az adózó a 100 forintot el nem érő adóját (magán-nyugdíjpénztári tagdíját) nem fizeti meg, és az adóhatóság a 100 forintot el nem érő adó (magán-nyugdíjpénztári tagdíj)-visszatérítést, -visszaigénylést nem utalja ki és nem tartja nyilván.”

9. számú melléklet a 2010. évi CXXII. törvényhez

1. Az Art. 3. számú mellékletének G/1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„1. Az építésügyi hatóság az általa kiadott jogerős használatbavételi, illetőleg jogerős fennmaradási engedély egy példányát, a jogerőre emelkedés közlése időpontjának megjelölésével megküldi az illetékes önkormányzati adóhatósághoz és az ingatlan fekvése szerint illetékes állami adóhatósághoz.”

2. Az Art. 3. számú mellékletének G/2. pontja a következő g) ponttal egészül ki:

g) a tehergépjármű, az autóbusz légrugós vagy azzal egyenértékű rugózási rendszerének (útkímélő tengely) tényét.”

3. Az Art. 3. számú mellékletének G/3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„3. a közúti közlekedési nyilvántartási szerv, a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szerv a járműnyilvántartásból, valamint az 1992. évi LXVI. törvény szerinti nyilvántartásból

a) minden hónap 20. napjáig az előző hónap utolsó napja szerinti állapotnak megfelelő, az előző adatszolgáltatási időszakhoz képest bekövetkezett adókötelezettséget érintő változásokat (pl. gépjármű forgalomba helyezése, forgalomból való kivonása, átalakítása, teljesítményadatának, illetve környezetvédelmi osztályba sorolásának módosulása),

b) január 20. napjáig a tárgyévet megelőző évben bekövetkezett tulajdonos-változásról szóló, régi tulajdonos által teljesített változás-bejelentést,

c) január 20. napjáig azon tulajdonos tulajdonjoga kezdetének és megszűnésének időpontját, akit (amelyet) a közlekedési igazgatási hatóság a tárgyévet megelőző évben anélkül tüntetett fel utólag tulajdonosként a járműnyilvántartásban, hogy bejelentési kötelezettségének eleget tett volna, feltéve, hogy tulajdonjoga valamely naptári év első napján fennállt (a továbbiakban e tulajdonos: köztes tulajdonos),

d) 2011. január 20. napjáig a 2006. január 1. és 2009. december 31. közötti időszakban a közlekedési igazgatási hatóság által a járműnyilvántartásba utólagosan bejegyzett köztes tulajdonos tulajdonjoga kezdetének és megszűnésének időpontját

a 2. pont szerinti adattartalommal közli a gépjárműadó kivetésére illetékes települési önkormányzati, a fővárosban a kerületi önkormányzati adóhatósággal.”

4. Az Art. 3. számú mellékletének K/2. pontja a következő új e) alponttal egészül ki:

[2. Az adatszolgáltatás tartalmazza:]

e) a vevőt a vásárlás során képviselő magánszemély nevét és adóazonosító számát.”

10. számú melléklet a 2010. évi CXXII. törvényhez

Az Art. 8. számú mellékletének 3. A) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„3. A) Az 1. és 2. pontban meghatározott közösségi kereskedelemmel kapcsolatos ügyletről (összegről) arra az időszakra vonatkozóan kell összesítő nyilatkozatot tenni, amelynek során az adófizetési kötelezettség keletkezett. Az 1. A) pont h) alpontjában meghatározott összeget arra az időszakra vonatkozó összesítő nyilatkozatban kell szerepeltetni, amelyben a terméket beszerző, illetve szolgáltatást igénybe vevő személy az általános forgalmi adóról szóló törvény 77. §-a szerinti utólagos adóalap-csökkenés esetén a korrekció összegéről értesítést kapott. Az 1. A) pont e) alpontjában meghatározott szolgáltatás ellenértékének utólagos módosítása esetén a korrekció összegét arra az időszakra vonatkozó összesítő nyilatkozatban kell szerepeltetni, amelyben a szolgáltatást igénybevevő a korrekció összegéről értesítést kapott.”



A complex.hu oldal teljes egészében szerzői jogvédelem alatt áll. - Copyright Wolters Kluwer Kft. 2016. Minden jog fenntartva!