Törvények és OGY határozatok

Az oldalon a joganyagok közlönyállapota érhető el. Egységes szerkezetű, naprakész szöveget az új Jogtáron talál.
Időállapot: közlönyállapot (2012.IV.27.)

Tartalomjegyzék

2012. évi XXXVIII. törvény

a települési önkormányzatok fekvőbeteg-szakellátó intézményeinek átvételéről és az átvételhez kapcsolódó egyes törvények módosításáról * 

1. Értelmező rendelkezések

1. § E törvény alkalmazásában

1. átvett feladat: az 1., illetve a 2. mellékletben szereplő egészségügyi intézmény által, a feladat átvételét megelőzően a települési önkormányzat felelősségi körébe tartozó egészségügyi közszolgáltatás részeként végzett fekvőbeteg-szakellátási vagy fekvőbeteg- és hozzá kapcsolódó járóbeteg-szakellátási feladat, valamint az 1. mellékletben szereplő szolgáltatók esetében a feladatot ellátó egészségügyi szolgáltató működtetésére irányuló intézmény-fenntartási kötelezettség,

2. átvett vagyon: a települési önkormányzat valamennyi ingó és ingatlan vagyona, valamint vagyoni értékű joga, amelyek kifejezetten és nevesítetten az átvett feladathoz, valamint az átvett intézményekhez kapcsolódnak, ideértve az 1990 után egészségügyi ellátás céljára kapott olyan ingatlant, amelynek egészségügyi funkciója megváltozott és egyéb közfeladat ellátására nem került hasznosításra, továbbá ideértve a gazdasági társaságokban fennálló tulajdoni részesedését is, valamint a költségvetési szervként működő átvett intézmények valamennyi ingó és ingatlan vagyonát, vagyoni értékű jogát, gazdasági társaságokban fennálló tulajdoni részesedését,

3. települési önkormányzat: az önkormányzati törvény szerint meghatározott települési önkormányzat a Fővárosi Önkormányzat kivételével.

2. A települési önkormányzat egészségügyi intézményeinek és vagyonának átvétele

2. § (1) A települési önkormányzat tulajdonában és fenntartásában lévő, az 1. mellékletben felsorolt egészségügyi intézmény, valamint az ezen intézményekkel kapcsolatos valamennyi vagyon és vagyoni értékű jog, kivéve az önkormányzati tulajdonban levő szellemi (szerzői és iparjogvédelmi) tulajdonjogokat, továbbá az intézményekkel kapcsolatos fenntartói jog és kötelezettség, továbbá a 2. mellékletben felsorolt intézmények által az átvett feladat ellátásához bármilyen jogcímen használt, önkormányzati tulajdonban lévő vagyon 2012. május 1-jével a magyar államra e törvény erejénél fogva száll át. Az egészségügyért felelős miniszter által fenntartói joggyakorlóként kijelölt központi államigazgatási szerv (a továbbiakban: kijelölt szerv) e törvény erejénél fogva gyakorolja a fenntartói jogokat. Átvételre kerül és a magyar államra, illetve a kijelölt szervre száll át e törvény erejénél fogva az átvett feladat ellátását végző vagy a feladat ellátásában közreműködő, a települési önkormányzat vagy az átvett intézmény által alapított, az átvett feladat végzésében közreműködő közalapítvány, alapítvány (ideértve a települési önkormányzat által más alapítóval közösen alapított alapítványt, közalapítványt is), és azok a gazdasági társaságok és egyéb gazdálkodó szervezetek, amelyek az átvett feladat ellátásában közreműködnek és részben (a tulajdoni hányad erejéig) vagy egészben a települési önkormányzat tulajdonában állnak (a továbbiakban együtt: átvett intézmények). Az intézményeket az állam a szállítói tartozásokkal együtt veszi át.

(2) A települési önkormányzatok helyébe - a 7. §-ban foglalt kivétellel - az e törvény szerint átvett intézményekkel, illetve a 2. mellékletben meghatározott intézmények esetében az átvett vagyonnal és az átvett feladattal kapcsolatos jogviszonyok tekintetében 2012. május 1-jével jogutódként a magyar állam lép. E keretek között az egészségügyi intézmények átadásához kapcsolódó jogviszonyok tekintetében a tulajdonosi és fenntartói, a költségvetési szervek esetében az irányítói és alapítói jogutódlásra az államháztartásról szóló törvény és végrehajtási rendelete, a nemzeti vagyonról, illetve az állami vagyonról szóló törvény és végrehajtási rendelete, valamint a Polgári Törvénykönyv az irányadó, a (3)-(5) bekezdésben foglaltak figyelembevételével.

(3) A települési önkormányzatok által alapított, valamint a települési önkormányzatok által más alapítóval közösen alapított alapítványokban, illetve közalapítványokban a települési önkormányzatokat megillető alapítói jogok gyakorlására 2012. május 1-jét követően a kijelölt szerv jogosult.

(4) Az átvett egészségügyi intézménnyel összefüggő egyes intézményfenntartói feladatokat a kijelölt szerv látja el. Az e törvény hatálybalépésekor folyamatban levő ügyekben és a tartós jogviszonyokban a kijelölt szerv jár el fenntartói joggyakorlóként.

(5) A kijelölt szerv képviseli a magyar államot mint jogutódot a települési önkormányzatnak az átvett intézménnyel összefüggő jogai és kötelezettségei tekintetében bírósági, hatósági eljárásokban, valamint harmadik személyekkel szemben. A jogutódlásról a bíróság, hatóság a jogutódlás megállapítása iránti kérelem benyújtását követően haladéktalanul, de legkésőbb 15 napon belül dönt.

(6) Az (1) bekezdésben meghatározottakat az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) alkalmazásában olyan jogutódlással történő megszűnésnek kell tekinteni, amely az Áfa tv. 18. § (1) bekezdésében leírt feltételeknek megfelel.

3. § (1) Az 1. melléklet szerinti egészségügyi intézmények, illetve a 2. melléklet szerinti egészségügyi intézmények által az átvett feladat ellátásához használt, önkormányzati tulajdonban lévő vagyon átadása során a tényleges birtokbaadásról jegyzőkönyv készül, amelyet az átadó részéről a települési önkormányzat polgármestere, valamint jegyzője, az átvevő részéről a kijelölt szerv vezetője ír alá (a továbbiakban: jegyzőkönyv). Amennyiben a települési önkormányzattól állami tulajdonba átvett vagyonban szerepel a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény 1. § (1)-(2b) bekezdése hatálya alá tartozó vagyonelem, a jegyzőkönyv aláírásában félként részt vesz a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet is.

(2) A jegyzőkönyvben a települési önkormányzat polgármestere teljes körű felelősséget vállal az általa tett nyilatkozatok és az átadott, ismertetett adatok, információk, tények, okiratok, dokumentumok valóságtartalmáért, teljeskörűségéért és érdemi vizsgálatra alkalmas voltáért a 3. melléklet szerinti teljességi nyilatkozattal.

(3) Az önkormányzati tulajdonból állami tulajdonba kerülő vagyonelemek bekerülési értéke megegyezik az adott vagyonelemre vonatkozó, az átadó szervezet könyveiben szereplő nyilvántartási értékkel.

(4) A települési önkormányzat az állam által átvételre kerülő vagyonelemeket e törvény hatálybalépését követően nem idegenítheti el, nem terhelheti meg, a gazdasági társaságok törzs-, illetve alaptőkéjét nem csökkentheti. Ez alól kivételt képeznek azok a vagyonelemek, amelyeket érintő jogügyletekről a települési önkormányzat e törvény hatálybalépését megelőzően már döntést hozott, és az abból befolyó bevételt a települési önkormányzat a 2012. évi költségvetésében betervezte.

(5) Amennyiben e törvény hatálybalépését megelőző öt éven belül az átadással érintett települési önkormányzat az átvett intézmény feletti rendelkezést biztosító gazdasági társasági részesedését - polgári jogi szerződés útján - ellenérték fejében szerezte meg, részére a szerzéskor ténylegesen kifizetett ellenértéket a Magyar Állam egyösszegű kártalanításként megfizeti.

4. § A kijelölt szerv és a települési önkormányzatok az átvételhez kapcsolódó intézkedések végrehajtása során kölcsönösen együttműködve járnak el.

5. § (1) A tulajdonjog és a fenntartói jog átszállása nem érinti az egészségügyi szolgáltató területi ellátási kötelezettségét, a meglévő lekötött kapacitásai mértékét és szakmai összetételét, valamint az érvényes finanszírozási szerződése szerinti finanszírozásra való jogosultságát, az átvett feladathoz kapcsolódó közreműködői szerződések, egészségügyi ellátási szerződések, illetve megállapodások és az ezekhez kapcsolódó vagyonkezelési szerződések érvényességét. A tulajdonjog átszállására tekintettel a kijelölt szerv 2012. december 31-éig felmondhatja - az azokban meghatározott feltételektől és az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. CXXXII. törvény (a továbbiakban: Eftv.) 2/E. § (1) bekezdésétől eltérően - a szerződéseket és megállapodásokat.

(2) A 2. mellékletben szereplő egészségügyi intézmények az átvett feladat ellátásához kapcsolódó egészségügyi ellátási szerződések, megállapodások és vagyonkezelési szerződések alapján kötelesek a szakellátási feladatot az Eftv. alapján megállapított szakellátási kapacitásaik erejéig a szerződésben, illetve a megállapodásban foglaltaknak megfelelően ellátni.

6. § (1) Az egészségügyi szakellátás folyamatos biztosítása érdekében a költségvetési szervként működő egészségügyi szolgáltató alapító okiratának módosítását az alapítói jogokat gyakorló szerv az átvételt követő 45 napon belül készíti el és nyújtja be a kincstár által vezetett törzskönyvi nyilvántartáshoz.

(2) Az átadásra kerülő, költségvetési szervként működő egészségügyi szolgáltató esetében a törzskönyvi nyilvántartásba történő változásbejegyzést követő 5 napon belül a kincstár hivatalból értesíti az egészségügyi államigazgatási szervet, amely 30 napon belül hivatalból módosítja a jogszabály alapján vezetett működési engedélyt tartalmazó nyilvántartást és szükség szerint módosítja a működési engedélyt. Gazdasági társaságként vagy egyéb formában működő egészségügyi szolgáltató esetén az államigazgatási szerv az átvételt követő 30 napon belül hivatalból módosítja a jogszabály alapján vezetett működési engedélyt tartalmazó nyilvántartást és szükség szerint módosítja a működési engedélyt. Az egészségügyi államigazgatási szerv a nyilvántartás módosítását követő 5 napon belül hivatalból értesíti az egészségbiztosítási szervet.

(3) Az egészségbiztosítási szerv az átadásra kerülő egészségügyi szolgáltató finanszírozási szerződését - a fenntartó változására figyelemmel - az egészségügyi államigazgatási szerv értesítését követő hónap utolsó napjáig módosítja.

(4) Az e törvény alapján bejegyzésre kerülő vagyonkezelői jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére irányuló eljárás díj- és illetékmentes.

(5) Az e törvény alapján a cégbírósághoz benyújtandó változásbejelentési kérelmet e törvény hatálybalépését követő 90 napon belül kell a cégbíróságnál előterjeszteni.

(6) A (2) bekezdés szerinti változást illeték- és közzétételi költségtérítés megfizetése nélkül lehet bejelenteni a cégbíróságon.

(7) Az átvett intézménnyel mint adóssal, kötelezettel szemben elrendelt bírósági és közigazgatási végrehajtást a végrehajtást foganatosító bíróság, közigazgatási végrehajtás esetében a végrehajtást megindító hatóság, a magyar állam mint jogutód képviseletében eljáró kijelölt szerv kérelmére - ha jogutódlásról korábban még nem döntöttek, a jogutódlás megállapításával együtt - egy alkalommal három hónapra felfüggeszti.

7. § Az európai uniós társfinanszírozású projektek tekintetében a kedvezményezett önkormányzat jogutóda a fejlesztéssel érintett átvett intézmény. A jogutódlás, valamint a fenntartóváltozás miatti szerződésmódosítást az átvett intézmény az átadás-átvétel időpontjától számított 30 napon belül kezdeményezi a támogatónál, illetve a közreműködő szervezetnél.

3. A települési önkormányzatok adósságának átvétele

8. § (1) A magyar állam 2012. július 31-i hatállyal - a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - átvállalja az 1. mellékletben felsorolt egészségügyi intézményeket tulajdonló vagy fenntartó települési önkormányzatok, valamint a 2. mellékletben felsorolt egészségügyi intézmények által használt vagyont tulajdonló települési önkormányzat 2012. május 1-jei adósságállományából az átvállalás időpontjában fennálló, valamint a (3) bekezdés szerinti azon adósságát és annak járulékait, amelyek kifejezetten és nevesítetten az átvett vagyonhoz kapcsolódóan keletkeztek. Az átvállalandó adósság a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 3. § (1) bekezdés a) és b) pontjában foglaltaknak megfelelő - kölcsönjogviszonyon vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapíron (kötvényen) alapuló - tartozásokat foglalja magában akként, hogy a 2012. július 31-én vagy azt megelőzően esedékessé vált, de az adott önkormányzat által meg nem fizetett tőke és járulék az átvállalás részét képezi. Az átvállalandó adósság elemeit települési önkormányzatonként tételesen legkésőbb 2012. június 15-éig a települési önkormányzat véleményét kikérve az egészségügyért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter együttes javaslata alapján a Kormány határozza meg.

(2) Az (1) bekezdés szerinti adósság részét képező, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében a magyar állam 2012. július 31-i hatállyal az; értékpapír lejárat előtti visszaváltásából eredő fizetési kötelezettséget vállalja át és teljesíti. E fizetési kötelezettségét a magyar állam a kötvénytulajdonostól történő, az adott értékpapírban foglalt pénzügyi kötelezettségek tekintetében azonos feltételekkel rendelkező hitel felvételével vagy állampapírok átadásával is kiválthatja.

(3) A települési önkormányzatok a magyar állam által átvállalandó adósságállományt növelő kötelezettséget e törvény hatálybalépését követően nem vállalhatnak. A települési önkormányzatok az átvállalandó adósságállományt a még felhasználható hitelkerettel rendelkező, (1) bekezdés szerinti szerződésekből történő lehívással, illetve kölcsönfelvétellel legkésőbb 2012. június 30-áig a kijelölt szerv engedélyével, és abban az esetben növelhetik, ha ez az adósságelem az állam által átvételre kerülő átvett vagyon értékének növelését vagy állagának megóvását eredményező kifizetés finanszírozására szolgál.

(4) A magyar állam 2012. évben egyedi állami kezességként átvállalja az 1. mellékletben felsorolt egészségügyi intézményeket tulajdonló vagy fenntartó települési önkormányzat, valamint a 2. mellékletben felsorolt egészségügyi intézmények által használt vagyont tulajdonló települési önkormányzat azon kezességvállalásait, amelyek kifejezetten és nevesítetten az átvett vagyonhoz kapcsolódnak. Ezen állami kezességvállalások nem terhelik az egyedi állami kezességvállalások 2012. évi mértékére meghatározott keretet, valamint az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 92. § (2) bekezdésében foglaltakat nem kell alkalmazni.

(5) A magyar állam nevében a települési önkormányzatoktól az (1)-(3) bekezdés szerinti adósságátvállalás, valamint a (4) bekezdés szerinti kezességvállalás során az államháztartásért felelős miniszter jár el.

9. § (1) Az 1. mellékletben meghatározott átvett egészségügyi intézmény által ellátott és az átvett feladathoz kapcsolódó, önkormányzati kötelezettségvállalásból eredő szállítói tartozások fedezetére a települési önkormányzat 2012. évi költségvetési rendeletében elkülönített forrást a kijelölt szerv számlájára a jegyzőkönyv aláírását követő 30. napig köteles átutalni a települési önkormányzat.

(2) Az átvett egészségügyi intézményhez és az átvett feladathoz kapcsolódó, a települési önkormányzati kötelezettségvállalásból eredő 2012. éven átnyúló kötelezettségek forrását a kijelölt szerv költségvetésében kell biztosítani.

(3) A települési önkormányzat kötelezettségvállalásából eredő jogvitában bíróság vagy hatóság által megítélt kártérítés, perköltség, igazgatási költség, egyéb fizetési kötelezettség fedezetét a kijelölt szerv költségvetésében kell biztosítani.

4. Az átvett intézmények foglalkoztatottai és a települési önkormányzati hivataloknál foglalkoztatott köztisztviselők

10. § (1) Az átvételre kerülő egészségügyi intézmény működtetését, irányítását ellátó, a települési önkormányzatnál foglalkoztatott köztisztviselők és munkavállalók (a továbbiakban együtt: foglalkoztatottak) a kijelölt szerv állományába kerülnek át, kivéve, ha a kijelölt szerv vezetője az érintett személy foglalkoztatásához nem járul hozzá. Az átvételről e törvény hatálybalépését követő 90. napig köteles nyilatkozni a kijelölt szerv vezetője. Az át nem vett foglalkoztatottak álláshelyei a kijelölt szerv állományába kerülnek át.

(2) A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 72. §-ától, illetve 229. § (3) bekezdésétől eltérően nem alakul át a köztisztviselő jogviszonya, ha a kijelölt szerv vezetője az (1) bekezdés alapján az átadással érintett köztisztviselő foglalkoztatásához nem járul hozzá. Ebben az esetben a közszolgálati jogviszony vagy a munkaviszony e törvény erejénél fogva az átadás időpontjában, vagy - ha ez az átadás időpontjánál későbbi - a kijelölt szerv vezetője nyilatkozatának kiadmányozása napját követő napon megszűnik. A jogviszony megszűnéséről a foglalkoztatottat az átadás vagy - ha ez az átadás időpontjánál későbbi - a nyilatkozat kiadmányozása napjával írásban értesíteni kell. A jogviszony megszűnésével kapcsolatos eljárásokra és a foglalkoztatottat megillető járandóságokra a Kttv.-nek az államigazgatási szerv jogutód nélküli megszűnése esetére irányadó rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a jogviszony megszűnésével összefüggésben a felügyeleti szerv által ellátandó munkáltatói feladatokat a kijelölt szerv látja el.

(3) A tulajdonjog és fenntartói jog átszállása nem érinti az egészségügyi intézmény által alkalmazottak közalkalmazotti jogviszonyát, illetve munkaviszonyát.

(4) A tulajdonjog és fenntartói jog átszállása nem érinti az egészségügyi szolgáltatónál az egészségügyi tevékenység végzésében egyéb jogviszony keretében közreműködő egészségügyi dolgozó munkavégzésre irányuló jogviszonyát.

11. § (1) Az egészségügyi szolgáltató főigazgatójának és gazdasági igazgatójának e törvény hatálybalépésekor fennálló foglalkoztatásra irányuló jogviszonya, vagy az intézmény vezetésére vagy a gazdasági igazgatói feladatok ellátására kapott vezetői megbízása a főigazgatói, gazdasági igazgatói munkakör, illetve a vezetői megbízás (4) bekezdés alapján történő betöltéséig fennmarad.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a főigazgatói vagy a gazdasági igazgatói feladatok ellátására határozott időre létesített jogviszony, illetve kapott vezetői megbízás a határozott idő lejártával szűnik meg abban az esetben, ha a határozott idő lejártáig a főigazgatói vagy gazdasági igazgatói munkakör, illetve vezetői megbízás a (3) és (4) bekezdés alapján még nem került betöltésre.

(3) A kijelölt szerv az egészségügyi szolgáltató főigazgatói és gazdasági igazgatói feladatainak ellátására az egészségügyi intézmény e törvény szerinti átvételét követő 90 napon belül pályázatot köteles kiírni és az elbírálás során az egészségügyi szolgáltató székhelye szerinti önkormányzat véleményét kikérni.

(4) Az (1) bekezdés szerinti, az intézmény vezetésére vagy a gazdasági igazgatói feladatok ellátására irányuló jogviszony vagy vezetői megbízás a (3) bekezdés szerinti pályázat alapján a főigazgatói vagy gazdasági igazgatói munkakör betöltésével, vagy a főigazgatói, gazdasági igazgatói megbízás adásával egyidejűleg megszűnik. A megszűnéssel egyidejűleg

a) a korábbi vezető beosztású közalkalmazottat a kinevezése szerinti munkakörében kell tovább foglalkoztatni, vagy

b) a pályázat megnyerése esetén

ba) a közalkalmazott számára új vezetői megbízást kell adni vagy

bb) ha jogszabály azt előírja, a Munka Törvénykönyve vezető állású munkavállalóra vonatkozó rendelkezései alkalmazásával, vele új munkaviszonyt kell létesíteni.

(5) A jogviszony (4) bekezdés alapján történő megszűnése - a (6) bekezdésben foglalt kivétellel - nem érinti a jogszabályban vagy a foglalkoztatásra vonatkozó szerződésben meghatározott, a megszűnéshez kapcsolódó juttatáshoz való jogot.

(6) A (4) bekezdés b) pont bb) alpontjában foglalt esetben, ha a korábbi intézményvezetővel vagy gazdasági vezetővel a pályázat megnyerésére tekintettel új munkaviszonyt kell létesíteni, a vezetőt a korábbi munkaviszonya megszűnésével összefüggésben munkaszerződésen vagy jogszabályon alapuló végkielégítés és szabadságmegváltás nem illeti meg, azonban

a) a (4) bekezdés b) pont bb) alpontja alapján létesített jogviszony megszűnése vagy megszüntetése esetén a végkielégítésre való jogosultság tartamának megállapításakor a (4) bekezdés szerinti jogcímen megszűnt és létesített jogviszonyok időtartamát össze kell számítani, valamint

b) a ki nem adott szabadságot az új jogviszonyban kell kiadni, illetve annak megszűnése vagy megszüntetése esetén megváltani.

(7) A gazdasági társasági formában működő egészségügyi szolgáltató esetében a kijelölt szerv a gazdasági társaságokról szóló törvény rendelkezéseire figyelemmel gondoskodik a gazdasági társaság ügyvezetésének biztosításáról.

5. Záró rendelkezések

12. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy

a) a települési önkormányzatoktól átvett egészségügyi intézmények felett az egészségügyért felelős miniszter által kijelölt egészségügyi államigazgatási szerv által gyakorolt feladat- és hatásköröket, az általa gyakorolt jogokat és kötelezettségeket,

b) a jegyzőkönyv tartalmi elemeit,

c) az átvételi eljárás részletszabályait

rendeletben határozza meg.

(2) Felhatalmazást kap az egészségügyért felelős miniszter, hogy rendeletben jelölje ki a magyar állam tulajdonában lévő és irányítási jogkörébe tartozó egészségügyi intézmény tekintetében fenntartói joggal rendelkező központi államigazgatási szervet.

13. § (1) A magyar államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességének gyakorlására 2012. május 1-jétől a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézetet (a továbbiakban: GYEMSZI) jogosult

a) a megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló 2011. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: konszolidációs törvény), továbbá az Esztergom Város Önkormányzata egyes intézményeinek átvételéről szóló 2011. évi CLXXXVI. törvény alapján állami tulajdonba került, állami egészségügyi feladatellátást szolgáló vagyon,

b) e törvény alapján állami tulajdonba kerülő, az állami egészségügyi feladatellátást szolgáló vagyon és

c) e törvény 4. mellékletében felsorolt országos gyógyintézetek, valamint az egészségügyért felelős miniszter irányítása alá tartozó, az a) és b) pontokon túli egyéb egészségügyi szolgáltató vagyonkezelésében lévő vagyon tekintetében.

(2) A GYEMSZI a tulajdonosi joggyakorlásra irányuló tevékenységét az államháztartásról szóló törvény, a nemzeti vagyonról szóló törvény, az állami vagyonról szóló törvény és annak végrehajtási rendeletei, valamint a Nemzeti Földalapról szóló törvény és a végrehajtási rendelete szerint végzi.

(3) E törvény alapján a tulajdonosi joggyakorló jogosult a tulajdonosi joggyakorlás körébe tartozó, az állami egészségügyi feladatellátáshoz szükségtelenné vált vagyonelemek értékesítésére az állami vagyonról szóló törvény rendelkezései szerint.

(4) Azon átvett gazdasági társasági formában működő fekvőbeteg-szakellátó intézményekre, amelyekben a magyar állam többségi befolyással rendelkezik, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 111. § (13) és (14) bekezdését a következő eltérésekkel kell alkalmazni:

a) az Áht. 111. § (13) bekezdésében előírt kötelezettségek határideje - a b) pontban meghatározott kivétellel - 2012. július 31-e,

b) az Áht. 111. § (13) bekezdésének a folyószámlahitellel terhelt fizetési számlákra vonatkozó rendelkezéseit a gazdasági társaság állami tulajdonba kerülésének napján folyószámlahitellel terhelt fizetési számlákra kell alkalmazni,

c) az Áht. 111. § (14) bekezdése alapján fennálló folyószámlahitel igénybevételének biztosíthatóságára vonatkozó rendelkezéseket a települési önkormányzatok fekvőbetegszakellátó intézményeinek átvételéről és az átvételhez kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi XXXVIII. törvény hatálybalépésének napjától kell alkalmazni.

14. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 17-19. §, a 23. § a) és b) pontja, a 28. §, a 30. §, a 31. § (2) bekezdése, 33. § b) és d) pontja 2012. július 1-jén lép hatályba.

(3) Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXXVI. törvény 20. §-a, 22-24. §-a, 37. § b)-f) pontja, 38. § a) pontja, 141. §-a, 149. § (1) és (2) bekezdése, 150. § (2) bekezdése, valamint 152. § b) és e) pontja nem lép hatályba.

15. § E törvény 35. §-a az Alaptörvény 38. cikk (1) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

6. A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény módosítása

16. § A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény 19. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1a) Mentesül az (1) bekezdésben meghatározott tízéves elidegenítési tilalom alól a helyi önkormányzat, amennyiben a támogatás igénybevételével keletkezett vagyon átadására a megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló 2011. évi CLIV. törvény, valamint a települési önkormányzatok fekvőbeteg-szakellátó intézményeinek átvételéről és az átvételhez kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi XXXVIII. törvény alapján került sor.”

7. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása

17. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 18. § (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A biztosítottat az e törvény szerint járó egészségügyi szakellátásra a finanszírozott egészségügyi szolgáltató orvosa vagy az e törvény végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározott feladatot ellátó orvos utalhatja be az e törvény végrehajtásáról szóló kormányrendeletben foglaltak szerint.

(2) A biztosított ellátását nem tagadhatja meg

a) a beutalóhoz kötött szakellátások esetében a beutaló szerinti egészségügyi szolgáltató,

b) a beutalóhoz nem kötött szakellátások esetében a biztosított tekintetében területi ellátási kötelezettséggel rendelkező egészségügyi szolgáltató.

(3) A biztosított tekintetében területi ellátási kötelezettséggel nem rendelkező egészségügyi szolgáltató a (2) bekezdés a), illetve b) pontja szerinti esetben az e törvény végrehajtásáról szóló rendeletben meghatározottak szerint az ellátást - az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 77. §-ában meghatározott eset kivételével - megtagadhatja, ha a területi ellátási kötelezettségű feladatainak folyamatos ellátását a területen kívüli betegek fogadása veszélyeztetné.”

18. § (1) Az Ebtv. 20. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Amennyiben a kezelőorvos a biztosított részére az (1) bekezdés a) pontjában foglaltak szerinti ellátást rendel, az egészségügyi szolgáltató külön jogszabályban foglaltak szerint jelzi ennek tényét az intézményi várólistákkal kapcsolatos adatok országos nyilvántartását (a továbbiakban: országos várólista-nyilvántartás) vezető szerv részére és egyidejűleg továbbítja számára a biztosított 20/A. § (1) bekezdése szerinti személyazonosító adatait, a szükséges ellátás megjelölésével.

(2b) Amennyiben a biztosított - az országos várólista-nyilvántartást vezető szerv erre irányuló vizsgálatának eredménye szerint - a rendelt ellátás tekintetében nem szerepel egyetlen intézményi várólistán sem, az országos várólista-nyilvántartást vezető szerv a 20/A. § (5) bekezdése szerinti egyedi azonosítót generál a biztosított számára, és a külön jogszabályban foglaltak szerint megküldi azt az intézményi várólistát vezető szolgáltatónak.”

(2) Az Ebtv. 20. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A biztosított az ellátásra az intézményi várólistára, illetve a betegfogadási listára történő felkerülés időpontja szerint jogosult.”

(3) Az Ebtv. 20. §-a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A (3) bekezdés alapján meghatározott időponttól eltérni

a) az ellátás szakmai indokoltsága alapján,

b) az ellátás várható eredménye alapján,

c) a (4) bekezdés szerinti esetben,

d) az azonnali ellátásnak a biztosított állapota miatti indokoltsága esetén,

e) a biztosított hátrányára a biztosított kérése alapján

lehet. Az eltérés lehetőségének feltételeit és szabályait az egészségbiztosításért felelős miniszter rendeletben határozza meg.”

(4) Az Ebtv. 20. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Az országos várólista-nyilvántartást vezető szerv, illetve a térségi betegútszervezésért felelős szerv kezdeményezésére az egészségügyi államigazgatási szerv köteles megvizsgálni, hogy az egészségügyi szolgáltató megfelel-e a működési engedély kiadásának feltételéül külön jogszabályban meghatározott szakmai minimumfeltételeknek, amennyiben a várólista hossza szakember, gép, műszer, orvostechnikai eszköz hiánya miatt aránytalanul eltér az országos átlagtól.”

(5) Az Ebtv. 20. §-a következő (7a)-(7c) bekezdéssel egészül ki:

„(7a) Az egészségügyi államigazgatási szerv a (7) bekezdés szerinti vizsgálat eredményéről 15 napon belül tájékoztatja az országos várólista-nyilvántartást vezető szervet, illetve a térségi betegútszervezésért felelős szervet.

(7b) Amennyiben a várólisták hossza egyes ellátások esetében aránytalanul eltér egymástól, az országos várólista-nyilvántartást vezető szerv, illetve a térségi betegútszervezésért felelős szerv kezdeményezheti az egészségügyi államigazgatási szervnél az érintett egészségügyi szolgáltató kapacitásainak és ellátási területének a külön törvény szerinti módosítását.

(7c) Az országos várólista-nyilvántartást vezető szerv havonta tájékoztatja a térségi betegútszervezésért felelős szervet az intézményi várólistát vezető szolgáltatók köréről, szolgáltatónkénti bontásban az intézményi várólista alapján igénybe vehető ellátások köréről, a tervezett várakozási időről és a várólistán a tárgyhónapot megelőző hónap utolsó napján lévő betegek számáról.”

19. § (1) Az Ebtv. 20/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A (3) bekezdés rendelkezéseinek alkalmazása érdekében a központi várólista tekintetében a kormányrendeletben kijelölt szerv, az intézményi várólista tekintetében az országos várólista-nyilvántartást vezető szerv egyedi azonosítót határoz meg. Az egyedi azonosító nem tartalmazhat a biztosított egészségügyi és személyazonosító adataival összefüggő, továbbá a várólistára, intézményi előjegyzésre történő felvétel időpontjára vonatkozó adatot. Az egyedi azonosítót az azt meghatározó szerv a biztosított kezelőorvosa útján közli a biztosítottal.”

(2) Az Ebtv. 20/A. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) Az országos várólista-nyilvántartás az intézményi várólista alapján ellátást igénybe vevő biztosítottnak az (1) bekezdés szerinti személyazonosító adatait, egyedi azonosítóját, az igénybevételre kerülő ellátás megjelölését, az ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató megnevezését és az ismertté válása esetén az ellátás igénybevételének időpontját tartalmazza. Az országos várólista-nyilvántartás az adatokat betegútszervezés céljából az ellátás elvégzésének az ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató általi - külön jogszabályban foglaltak szerinti - jelentéséig tartalmazhatja. Betegútelemzés és a kapacitáskihasználtság elemzése céljából személyazonosításra alkalmatlan módon további négy évig kezelhetőek az adatok.”

20. § Az Ebtv. 30. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az (1) bekezdés szerinti szerződés megkötésének, az egészségügyi szolgáltató által kezdeményezett módosításának, illetve az egészségügyi szolgáltató általi felmondásának - a 31. § (1) bekezdés b)-f) pontjaiban meghatározott esetek kivételével - érvényességi feltétele az egészségügyi szakellátások esetében az egészségügyi szolgáltató fenntartója általi jóváhagyás.”

21. § Az Ebtv. 82. §-a a következő (10) és (11) bekezdéssel egészül ki:

„(10) A települési önkormányzatok fekvőbeteg-szakellátó intézményeinek átvételéről és az átvételhez kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi XXXVIII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv1.) megállapított 20. § (2a) bekezdése szerinti országos várólistanyilvántartást az egészségügyi szolgáltatók által vezetett intézményi várólisták alapján - kormányrendeletben meghatározottak szerint - 2012. június 30-áig kell létrehozni.

(11) A Módtv1. által megállapított 30. § (4) bekezdését a Módtv1. hatálybalépésekor érvényes finanszírozási szerződések, valamint a 2011. december 31. után kezdeményezett finanszírozási szerződés-módosítások tekintetében is alkalmazni kell, azzal, hogy a még jóvá nem hagyott szerződésmódosítások a Módtv1. hatálybalépésének időpontjában érvényessé válnak.”

22. § Hatályát veszti az Ebtv. 82. §-ának az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXXVI. törvénnyel megállapított (9) bekezdése.

23. § Az Ebtv.

a) 20. § (1) bekezdésében a „valamint az azonnali ellátásokról, továbbá a b) pont esetében a (4) bekezdés szerinti ellátásokról külön jogszabályban meghatározott módon rendszeres jelentést küld az egészségbiztosító részére” szövegrész helyébe a „valamint a (3a) bekezdés szerinti esetekről külön jogszabályban meghatározott módon rendszeres jelentést küld az a) pont tekintetében az országos várólista-nyilvántartást vezető szerv, a b) pont tekintetében az egészségbiztosító részére” szöveg,

b) 20/A. § (3) bekezdésében az „Az egészségbiztosító honlapjáról a várólista alapján ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatók és a kormányrendeletben kijelölt szerv honlapjának is közvetlenül elérhetőeknek kell lenniük.” szövegrész helyébe az „Az egészségbiztosító honlapjáról a kormányrendeletben kijelölt szerv honlapjának, az országos várólistanyilvántartás vezető szerv honlapjáról pedig a várólista alapján ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatók honlapjainak is közvetlenül elérhetőeknek kell lenniük.” szöveg,

c) 83. § (2) bekezdés zs) pontjában az „intézményi előjegyzésre” szövegrész helyébe az „intézményi előjegyzésre, intézményi várólistára” szöveg,

d) 83. § (2a) bekezdés d) pontjában az „intézményi előjegyzés” szövegrész helyébe az „intézményi előjegyzés alapján, intézményi várólista” szöveg,

e) 83. § (4) bekezdés g) pontjában az „intézményi előjegyzés” szövegrészek helyébe az „intézményi előjegyzés, intézményi várólista” szöveg

lép.

8. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítása

24. § Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 152. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A helyi önkormányzat gondoskodik a tulajdonában és fenntartásában lévő, szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató működtetéséről, illetve a tulajdonában lévő, szakellátási feladat ellátására szolgáló vagyonhoz kapcsolódó - külön törvényben meghatározott - egészségügyi szakellátási feladatok ellátásáról.”

25. § Az Eütv. 244/A. §-a a következő (8)-(11) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A 152. § (3) bekezdése szerinti kötelezettség a helyi önkormányzatot addig terheli, amíg a szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató a tulajdonából és a fenntartásából, illetve a 152. § (3) bekezdés szerinti vagyon a tulajdonából ki nem kerül.

(9) Amennyiben a 2012. május 1-jét megelőzően a helyi önkormányzat tulajdonában és fenntartásában lévő egészségügyi szakellátást nyújtó szolgáltató, illetve a 152. § (3) bekezdésében meghatározott vagyon a magyar állam tulajdonába és fenntartásába kerül, az átvett egészségügyi szolgáltató által végzett, illetve az átvett - 152. § (3) bekezdése szerinti - vagyon használatával végzett szakellátási feladatokat a magyar állam az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény 1. § (2) bekezdés p) pontja szerinti egészségügyi szakellátási kötelezettsége alapján a települési önkormányzat 152. § (3) bekezdése szerinti kötelezettségének megszűnésétől kezdve látja el.

(10) Abban az esetben, ha a 2012. május 1-jét megelőzően a helyi önkormányzat tulajdonában és fenntartásában lévő egészségügyi szakellátást nyújtó szolgáltató, illetve a tulajdonában lévő 152. § (3) bekezdése szerinti vagyon úgy kerül ki a helyi önkormányzat tulajdonából, illetve fenntartásából, hogy az nem a magyar állam tulajdonába és fenntartásába kerül, az új tulajdonos, illetve fenntartó köteles arról gondoskodni, hogy a szolgáltató az Eftv. 2. § (1) bekezdés c) pontja alapján az egészségügyi szakellátási feladatot ellássa.

(11) A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 14. § (1) bekezdésének alkalmazásában a (9) bekezdésben meghatározott esetben a települési önkormányzat által a 152. § (3) bekezdése alapján végzett egészségügyi szakellátási feladat a magyar állam részére megállapított feladatnak - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a (9) bekezdésben foglalt időponttól minősül.”

9. Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény módosítása

26. § (1) Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény (a továbbiakban: Eftv.) 1. § (2) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

j) egészségügyi szakellátási felelősség: az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 141. § (3) bekezdés l) pontja alapján a magyar államnak az a kötelezettsége, hogy gondoskodjon a kötelező egészségbiztosítás egészségügyi szolgáltatásaira jogosultak számára a külön jogszabályban foglaltak szerinti járóbeteg- és fekvőbeteg-szakellátásoknak az l), az o), illetve a p) pontban meghatározott módon történő biztosításáról;”

(2) Az Eftv. 1. § (2) bekezdése a következő p) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

p) egészségügyi szakellátási kötelezettség: a magyar államnak az a kötelezettsége, hogy az l) és az o) pont alá nem tartozó esetekben biztosítsa az e törvény szerint meghatározott ellátási területen a lekötött szakellátási kapacitások felhasználásával a kötelező egészségbiztosítás egészségügyi szolgáltatásaira jogosultak számára a külön jogszabályban foglaltak szerinti járóbeteg- és fekvőbeteg-szakellátásokat;”

27. § (1) Az Eftv. 2. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az egészségügyi közszolgáltatásért felelős szervek közül

a) a helyi önkormányzat az egészségügyi szakellátási intézményműködtetési kötelezettségét,

b) a magyar állam az egészségügyi szakellátási kötelezettségét,

c) az a) és a b) pont alá nem tartozó szerv az egészségügyi szakellátási feladatát

a 2012. április 30-án lekötött kapacitások mértékének és szakmai összetételének megfelelően az 5/A. § (7) bekezdése szerinti nyilvántartásban meghatározott ellátási területen teljesíti.

(2) Amennyiben az (1) bekezdés a), illetve c) pontja alá tartozó szerv az egészségügyi szakellátási intézményműködtetési kötelezettségét, illetve az egészségügyi szakellátási feladatát nem teljesíti, ideiglenesen a magyar állam köteles az egészségügyi szakellátási felelőssége alapján az adott szakellátási feladat ellátásáról gondoskodni, kivéve, ha a 8/A. § szerinti eljárás során másik közszolgáltatásért felelős szervhez kerül a szakellátási feladat.”

(2) Az Eftv. 2. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Amennyiben az (1) bekezdés a), illetve c) pontja alá tartozó szerv a szakellátási feladatnak az állam által - a (2) bekezdés alapján - történő átvételét követő 3. hónap végéig nem kezdi el vagy ezt megelőző nyilatkozata szerint nem fogja elkezdeni teljesíteni az egészségügyi szakellátási intézményműködtetési kötelezettségét, illetve az egészségügyi szakellátási feladatát, a szakellátási feladatról a 4. hónap első napjától véglegesen a magyar állam köteles gondoskodni azzal, hogy az adott szakellátási feladat egyidejűleg az állam egészségügyi szakellátási kötelezettségének részévé válik.

(2b) Az egészségügyi szakellátási kötelezettség ellátása érdekében a (2a) bekezdés szerinti esetben az egészségügyi szakellátási intézményműködtetési kötelezettségét nem teljesítő helyi önkormányzat vonatkozásában a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 14. § (1) bekezdését kell alkalmazni azzal, hogy az egészségügyi szakellátási feladat a magyar állam részére megállapított feladatnak a (2a) bekezdésben meghatározott időponttól minősül.”

(3) Az Eftv. 2. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv az egészségügyi szakellátási kötelezettségének, illetve az egészségügyi szakellátási intézményműködtetési kötelezettségének vagy az egészségügyi szakellátási feladatának, valamint az állam a (2) bekezdés szerinti ideiglenes feladatának (a továbbiakban együtt: ellátási kötelezettség) teljesítése érdekében

a) más egészségügyi közszolgáltatásért felelős szervvel vagy más fenntartóval az ellátási kötelezettség teljesítéséről megállapodást vagy

b) egészségügyi ellátási szerződést

köthet.”

28. § Az Eftv. 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az egészségügyi szakellátásban rendelkezésre álló országos kapacitásmennyiség

a) az 5/A. § (7) bekezdése szerinti nyilvántartásban szereplő fekvőbeteg-szakellátási kapacitások,

b) az a) pont alá nem tartozó kapacitások tekintetében a 2012. április 30-án lekötött kapacitások,

c) a 14. § (8) bekezdése szerinti tartalékkapacitások és

d) az egészségügyi államigazgatási szervnek bejelentve szüneteltetett kapacitások

összessége.”

29. § Az Eftv. 4/A. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Amennyiben a (3) bekezdésben meghatározott mutatószámok a szervezeti struktúra változása miatt vagy egyéb okból nem állnak rendelkezésre, akkor a szolgáltató kapacitásait a rendelkezésre álló adatok figyelembevételével kell megállapítani.”

30. § Az Eftv. 8. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az egészségbiztosító felelős)

a) a 3. § (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti kapacitások felhasználásával nyújtott egészségügyi szakellátások,”

(Egészségbiztosítási Alap terhére történő külön jogszabály szerinti finanszírozásáért.)

31. § (1) Az Eftv. 14. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló 2011. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: konszolidációs törvény) 7. § (2) bekezdése alapján indult eljárásokban kiosztásra nem kerülő fekvőbeteg-szakellátási kapacitások, illetve a (4) bekezdés alapján induló eljárásokban kiosztásra nem kerülő járóbeteg-szakellátási kapacitások tartalékkapacitásnak minősülnek. Ezek a tartalékkapacitások a konszolidációs törvény 7. § (2) bekezdése, illetve a (4) bekezdés alapján indult egyes eljárások során hozott érdemi határozatok közlésének időpontjától kezdve felhasználhatóak az e törvény végrehajtásáról szóló rendeletben meghatározottak szerint, amennyiben a folyamatban lévő többi eljárás, illetve a már meghozott többi döntés alapján megállapítható, hogy ezek a kapacitások a konszolidációs törvény 7. § (2) bekezdése szerinti eljárásokban, illetve a (4) bekezdés szerinti eljárásokban nem kerülnek kiosztásra.”

(2) Az Eftv. 14. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A települési önkormányzatok fekvőbeteg-szakellátó intézményeinek átvételéről és az átvételhez kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi törvénnyel megállapított 3. § (1) bekezdés b) pontja alkalmazása során - a 2012. április 30-án lekötött kapacitásokon túl - kapacitásként figyelembe kell venni

a) a többletkapacitás-befogadási eljárásban, illetve a már támogatott fejlesztéshez kapcsolódó, előzetes többletkapacitás-befogadási eljárásban 2012. április 30-áig befogadott kapacitást,

b) az 5. §-ban és a 7. §-ban foglalt eljárások eredményeként 2012. április 30-áig megvalósult, illetve engedélyezett kapacitás csökkentések, átcsoportosítások miatti változásokat.”

32. § Az Eftv. 16. § (14) bekezdése a következő s) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben határozza meg)

s) az egészségügyi szakellátások biztosításáért való felelősséghez kapcsolódó végrehajtási szabályokat.”

33. § Az Eftv.

a) 1. § (2) bekezdés o) pontjában a „szakellátási feladat” szövegrész helyébe az „egészségügyi szakellátási feladat” szöveg,

b) 2. § (1) bekezdésében az „a 2012. április 30-án lekötött kapacitások mértékének és szakmai összetételének megfelelően az 5/A. § (7) bekezdése szerinti nyilvántartásban meghatározott ellátási területen teljesíti” szövegrész helyébe a „járóbeteg-szakellátások tekintetében a 2012. április 30-án lekötött kapacitások mértékének és szakmai összetételének megfelelően az 5/A. § (7) bekezdése szerinti nyilvántartásban meghatározott ellátási területen, a fekvőbeteg-szakellátások tekintetében az 5/A. § (7) bekezdése szerinti nyilvántartásban meghatározott kapacitások mértékének és szakmai összetételének megfelelően a nyilvántartás szerinti ellátási területen teljesíti” szöveg;

c) 3. § (1) bekezdésében a „2011. december 31-én” szövegrész helyébe a „2012. április 30-án” szöveg,

d) 4. § (1) bekezdésében a „régiónként megvizsgálja a régióban működő” szövegrész helyébe a „térségenként megvizsgálja a térségben működő” szöveg,

e) 8/A. § (6) bekezdésében az „a feladatot átadó helyi önkormányzat előzetes jóváhagyása szükséges” szövegrész helyébe az „- a 2. § (4) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - a feladatot átadó szerv, illetve személy előzetes jóváhagyása szükséges” szöveg,

f) 14. § (7) bekezdésében a „2012. április 30.” szövegrész helyébe a „2012. június 30.” szöveg

lép.

34. § Hatályát veszti az Eftv.

a) 3/A. §-a,

b) 8. § (3) bekezdésében az „Az egészségügyi szolgáltatóval a (2) bekezdés alapján azt követően köthető finanszírozási szerződés, hogy ellátási területe megállapításra került.” szövegrész,

c) 14. § (6) bekezdése.

10. A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény módosítása

35. § A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény 3. § (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(3) Azon állami tulajdonban álló, vagy állami tulajdonba kerülő ingatlan felett, amely az ingatlan-nyilvántartás szerint nem kizárólag Nemzeti Földalapba tartozó földrészletet tartalmaz, a tulajdonosi jogokat a miniszter az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszterrel, az NFA és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MNV Zrt.) útján, míg a települési önkormányzatok fekvőbeteg-szakellátó intézményeinek átvételéről és az átvételhez kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi XXXVIII. törvény alapján a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (a továbbiakban: GYEMSZI) tulajdonosi joggyakorlásába tartozó egészségügyi intézményekhez tartozó ingatlanok esetében a tulajdonosi jogokat a miniszter az egészségügyért felelős miniszterrel, az NFA és a GYEMSZI útján - e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban foglaltak szerint - a következő módon gyakorolja:

a) az ingatlan tulajdonjogának átruházása esetén együttesen;

b) mindkét fél tulajdonosi joggyakorlásával érintett hasznosítás esetén (ide nem értve a tulajdonjog átruházását) egymással együttműködve;

c) csak az egyik fél tulajdonosi joggyakorlásával érintett hasznosítás esetén (ide nem értve a tulajdonjog átruházását) a másik fél érdekeinek szem előtt tartásával önállóan.”

11. A megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló 2011. évi CLIV. törvény módosítása

36. § (1) A konszolidációs törvény 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az egészségügyi szakellátási kötelezettség állam általi átvételére tekintettel - a 15. § (2) bekezdése szerinti kormányrendeletben meghatározott eljárásban - az egészségügyi államigazgatási szerv 2012. július 1-jei hatálybalépéssel - a Kormány által kijelölt szerv szakértői véleményének figyelembevételével - dönt

a) az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény (a továbbiakban: Eftv.) szerinti fekvőbeteg-szakellátási kapacitásoknak az Eftv. 4/A. § (3) bekezdésében,

b) az a) pontban meghatározott kapacitásokhoz kapcsolódó Eftv. szerinti ellátási területeknek a (3) bekezdésben

foglalt szempontok alapján történő felosztásáról azzal, hogy az eljárások során hozott döntések együttesen nem haladhatják meg a 15. § (2) bekezdése szerinti kormányrendeletben meghatározott kapacitásmennyiséget, továbbá nem érinthetik hátrányosan az uniós és a hazai pályázatokkal összefüggésben vállalt beruházási és fenntartási kötelezettségeket, valamint az ezekhez kapcsolódó, előzetesen befogadott többletkapacitásokat.”

(2) A konszolidációs törvény 7. § (3) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az ellátási területeket az érintett egészségügyi szolgáltatók számára a (2) bekezdés szerinti eljárás során - az Eftv. 5/A. § (2) és (10) bekezdésében foglaltak figyelembevételével -]

e) a 15. § (2) bekezdése szerinti kormányrendeletben meghatározott esetek kivételével az Eftv. 1. § (2) bekezdés g) pontja szerinti egészségügyi térség határainak figyelembevételével,”

(3) A konszolidációs törvény 7. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A 15. § (2) bekezdése szerinti kormányrendeletben meghatározott esetekben nem kell ellátási területet megállapítani.”

(4) A konszolidációs törvény 7. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) A szolgáltatók kapacitásai és ellátási területei tárgyában korábban hozott és az (5) bekezdés alapján hatályukat vesztett határozatokhoz kapcsolódó, folyamatban lévő hatósági és bírósági eljárásokat meg kell szüntetni.”

(5) A konszolidációs törvény 14. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a konszolidációs törvény 14. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A jogviszony (5) bekezdés alapján történő megszűnése - a (6a) bekezdésben foglalt kivétellel - nem érinti a jogszabályban vagy a foglalkoztatásra vonatkozó szerződésben meghatározott, a megszűnéshez kapcsolódó juttatáshoz való jogot.

(6a) Az (5) bekezdés b) pont bb) alpontjában foglalt esetben, ha a korábbi intézményvezetővel vagy gazdasági vezetővel a pályázat megnyerésére tekintettel új munkaviszonyt kell létesíteni, a vezetőt a korábbi munkaviszonya megszűnésével összefüggésben munkaszerződésen vagy jogszabályon alapuló végkielégítés és szabadságmegváltás nem illeti meg, azonban

a) az (5) bekezdés b) pont bb) alpontja alapján létesített jogviszony megszűnése vagy megszüntetése esetén a végkielégítésre való jogosultság tartamának megállapításakor az (5) bekezdés szerinti jogcímen megszűnt és létesített jogviszonyok időtartamát össze kell számítani, valamint

b) a ki nem adott szabadságot az új jogviszonyban kell kiadni, illetve annak megszűnése vagy megszüntetése esetén megváltani.”

(6) A konszolidációs törvény a 18. §-t megelőző alcímet megelőzően a következő 17/A. §-sal egészül ki:

„17/A. § A 14. § (6a) bekezdésében foglaltakat a települési önkormányzatok fekvőbeteg-szakellátó intézményeinek átvételéről és az átvételhez kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi XXXVIII. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő pályázati eljárások alapján létesülő jogviszonyokra is alkalmazni kell.”

37. § (1) A konszolidációs törvény 79. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az egészségügyi szakellátási kötelezettség a Magyar Államot a települési önkormányzat tulajdonában és fenntartásában lévő, járóbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató által végzett járóbeteg-szakellátások, illetve a települési önkormányzat tulajdonában lévő, járóbeteg-szakellátási feladatok ellátására szolgáló vagyonhoz kapcsolódó járóbeteg-szakellátások vonatkozásában 2013. január 1-jétől terheli.”

(2) A konszolidációs törvény 79. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A 7. §-nak, 8. §-nak és a 15. §-nak a települési önkormányzatok fekvőbeteg-szakellátó intézményeinek átvételéről és az átvételhez kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi XXXVIII. törvény általi módosításait a 7. § (2) bekezdése alapján indult és folyamatban lévő eljárásokra is alkalmazni kell.”

38. § A konszolidációs törvény

a) 7. § (3) bekezdés b) pontjában az „a 18. § (2) bekezdése” szövegrész helyébe az „a 15. § (2) bekezdése” szöveg,

b) 7. § (3) bekezdés c) pontjában az „a 18. § (2) bekezdése” szövegrész helyébe az „a 15. § (2) bekezdése” szöveg,

c) 7. § (4) bekezdésében a „2012. március 31-éig” szövegrészek helyébe a „2012. augusztus 31-éig” szöveg,

d) 8. § (3) bekezdésében a „2012. május 1-jéig” szövegrész helyébe a „2012. július 1-jéig” szöveg,

e) 15. § (2) bekezdés b) pontjában az „az ellátási terület megállapítása során az átfedésmentesség, illetve a szakmánkénti megállapítás követelményét” szövegrész helyébe a „nem kell ellátási területet megállapítani, illetve az ellátási terület megállapítása során a szakmánkénti megállapítás követelményét, továbbá a térséghatárokat” szöveg

lép.

39. § Hatályát veszti a konszolidációs törvény

a) 3. § (1) bekezdés a) pontja,

b) 7. § (3) bekezdés h) pontja,

c) 8. § (2) bekezdésében a „2012. január 15-éig” szövegrész,

d) 15. § (3) bekezdése,

e) 79. § (2) bekezdése.

12. Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXXVI. törvény módosítása

40. § (1) Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXXVI. törvény 163. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A 145. § (1)-(4) és (6) bekezdése, a 152. § h) és i) pontja és a 153. § a) és e) pontja 2012. július 1-jén lép hatályba.”

(2) Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXXVI. törvény 163. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:

„(7a) A 65. § (2) bekezdése 2013. január 1-jén lép hatályba.”

41. § Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXXVI. törvény 145. § (6) bekezdésének az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény 5/A. § (11) bekezdés e) pontját megállapító része a következő szöveggel lép hatályba:

e) az e törvény végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározott esetek kivételével az 1. § (2) bekezdés g) pontja szerinti egészségügyi térség határainak figyelembevételével,”

13. Esztergom Város Önkormányzata egyes intézményeinek átvételéről szóló 2011. évi CLXXXVI. törvény módosítása

42. § (1) Esztergom Város Önkormányzata egyes intézményeinek átvételéről szóló 2011. évi CLXXXVI. törvény 12. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és kiegészül az alábbi (6a) bekezdéssel:

„(6) A jogviszony (5) bekezdés alapján történő megszűnése - a (6a) bekezdésben foglalt kivétellel - nem érinti a jogszabályban vagy a foglalkoztatásra vonatkozó szerződésben meghatározott, a megszűnéshez kapcsolódó juttatáshoz való jogot.

(6a) Az (5) bekezdés b) pont bb) alpontjában foglalt esetben, ha a korábbi intézményvezetővel vagy gazdasági vezetővel a pályázat megnyerésére tekintettel új munkaviszonyt kell létesíteni, a vezetőt a korábbi munkaviszonya megszűnésével összefüggésben munkaszerződésen vagy jogszabályon alapuló végkielégítés és szabadságmegváltás nem illeti meg, azonban

a) az (5) bekezdés b) pont bb) alpontja alapján létesített jogviszony megszűnése vagy megszüntetése esetén a végkielégítésre való jogosultság tartamának megállapításakor az (5) bekezdés szerinti jogcímen megszűnt és létesített jogviszonyok időtartamát össze kell számítani, valamint

b) a ki nem adott szabadságot az új jogviszonyban kell kiadni, illetve annak megszűnése vagy megszüntetése esetén megváltani.”

(2) Esztergom Város Önkormányzata egyes intézményeinek átvételéről szóló 2011. évi CLXXXVI. törvény a következő 16. §-sal egészül ki:

„16. § A 12. § (6a) bekezdésében foglaltakat a települési önkormányzatok fekvőbeteg-szakellátó intézményeinek átvételéről és az átvételhez kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi XXXVIII. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő pályázati eljárások alapján létesülő jogviszonyokra is alkalmazni kell.”

43. § Hatályát veszti az Esztergom Város Önkormányzata egyes intézményeinek átvételéről szóló 2011. évi CLXXXVI. törvény

a) 3. § (1) bekezdés a) pontja és

b) 13. § (2) bekezdése.

14. A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény módosítása

44. § (1) A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 62. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az egyesület szervei által hozott jog- vagy alapszabálysértő határozat megsemmisítése iránt bármely tag - a különleges jogállású tag csak érintettsége esetén -, a határozat tudomására jutásától számított harminc napos jogvesztő határidőben pert indíthat. A perindítás a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben - a tag kérelmére - a határozat végrehajtását felfüggesztheti. A per a törvényszék hatáskörébe tartozik.”

(2) A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 63. § (4) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az egyesület legfőbb szervének hatáskörébe tartozik:]

d) az egyesület más egyesülettel való egyesülésének vagy feloszlásának kimondása,”

(3) A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 63. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Ha az egyesület szerveinek ülése nem határozatképes, megismételt ülést kell tartani. A megismételt ülés a határozatképtelen ülést követő későbbi időpontra az eredetivel azonos napirenddel hívható össze. A megismételt ülés a legfőbb szerv esetében a megjelent tagok számától függetlenül, egyéb egyesületi szerv esetén pedig a (6) bekezdésben foglalt rendelkezés szerint határozatképes.”

(4) A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 64. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az egyesület megszűnik, ha)

a) az egyesület egy másik egyesülettel egyesül (összeolvad, beolvad),”

15. A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény módosítása

45. § A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény melléklet 1. pont e) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A fogadó szervezet)

e) típusa*:

□ helyi önkormányzat, azok társulása

□ nemzetiségi önkormányzat

□ költségvetési szerv

□ közhasznú jogállású szervezet

□ nem közhasznú jogállású civil szervezet

□ egyházi jogi személy

□ szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltató, intézmény

□ egészségügyi szolgáltató

□ közoktatási intézmény

□ felsőoktatási intézmény

□ muzeális intézmény

□ nyilvános könyvtár

□ közlevéltár

□ nyilvános magánlevéltár

□ közművelődési intézmény”

16. A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény módosítása

46. § A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 4. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A nonprofit gazdasági társaság az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény (a továbbiakban: Civil tv.) 32. § (3)-(5) bekezdésétől eltérően a létrejöttét követően is kezdeményezheti közhasznú jogállásának megállapítását, amelyet a cégbíróság - a létesítő okiratban rögzített tartalmi követelmények elbírálását követően - nyilvántartásba veszi, ha

a) közszolgáltatási szerződést kötött és

b) a kérelmező magánokiratban vállalja a Civil tv. szerinti közhasznúsági feltételek teljesítését.”

17. A közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény módosítása

47. § A közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény 6. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Ha a (3) bekezdés szerinti pályázatról a döntést a Nemzeti Kulturális Alap kollégiuma vagy a Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: NKA tv.) 2. §-ának (6) bekezdése szerint a bizottság hozná, a 6. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott valamely körülmény fennállása az érintett kollégiumi vagy bizottsági tag NKA tv. 2/A. § (5) bekezdésében meghatározott összeférhetetlenségét alapozza meg.”

48. § Hatályát veszti a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény 6. § (3) bekezdésében a „Nemzeti Együttműködési Alap tanácsa és kollégiumai, valamint a” és az „illetve ezek önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége, illetve a Nemzeti Kulturális Alap tekintetében az előzőek mellett olyan” szövegrész.

18. A Magyar Művészeti Akadémiáról szóló 2011. évi CIX. törvény módosítása

49. § (1) A Magyar Művészeti Akadémiáról szóló 2011. évi CIX. törvény (a továbbiakban: MMA tv.) 2. § (5) bekezdése helyébe a következő lép:

„(5) Az MMA az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény szerinti feltételek teljesítésére tekintet nélkül közhasznú szervezetnek minősül. Az MMA-t a Fővárosi Törvényszék tartja nyilván.”

(2) Az MMA tv. 4. § (2) bekezdés m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az MMA közfeladatai a következők:)

m) működési és programtámogatás nyújtásával támogathatja a különböző művészeti ágak országos civil szervezeteit,”

19. Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény módosítása

50. § (1) Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Civil tv.) 9. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A civil szervezet végelszámolására irányuló kérelmet űrlapon kell benyújtani. Az eljárás lefolytatására a civil szervezetet nyilvántartó bíróság illetékes.”

(2) A Civil tv. 9. § (7) és (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Ha a bíróság megállapítja, hogy az alapítvány nyilvántartásból való törlésének polgári jogi feltételei bekövetkeztek, vagy az alapítványt megszünteti [Ptk. 74/E. § (1) bekezdés vagy Ptk. 74/E. § (3) bekezdés], a bíróság felhívja az alapítványt a végelszámolás lefolytatására. Ha a bíróság az alapítványt a Ptk. 74/E. § (4) bekezdésében vagy 74/F. § (2) bekezdésében meghatározott okból szüntette meg, az alapítványt nyilvántartó bíróság elrendeli a kényszer-végelszámolást.

(8) Az alapítvány végelszámolásának elrendelése iránti kérelmet a bíróság (7) bekezdés szerinti felhívásának kézhezvételétől számított 30 napon belül kell benyújtani az alapítványt nyilvántartó bíróság részére. Az alapítvány végelszámolása esetén a Ctv. 112. § (4) bekezdésben meghatározottakon túl a kérelemhez csatolni kell a Ptk. 74/E. § (1) vagy (3) bekezdésében meghatározott feltétel bekövetkezését megállapító végzést. Ha a végelszámolás elrendelése iránti kérelem nem kerül benyújtásra, a bíróság elrendeli az alapítvány kényszer-végelszámolását.”

(3) A Civil tv. 10. § (1) és (2) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Civil szervezetre - törvény eltérő rendelkezése hiányában - a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvényt (a továbbiakban: Cstv.) az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A csődeljárás és a felszámolási eljárás lefolytatására a civil szervezetet nyilvántartó bíróság illetékes.

(2) Ahol a Cstv.

a) a gazdálkodó szervezet vezetőjét említi, azon az egyesület ügyintéző és képviselő szervét, valamint az alapítvány kezelő szervét,

b) cégjegyzéket említ, ott a civil szervezetek vonatkozásában a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvényben meghatározott nyilvántartást,

c) az adós cégjegyzékszámát említi, ott a civil szervezet nyilvántartási számát,

d) a végzés vagy a végzés kivonata Cégközlönyben (a Cégközlöny honlapján) történő közzétételét említi, ott a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvényben meghatározott országos névjegyzék - Országos Bírósági Hivatal által működtetett - internetes felületét

kell érteni.”

(4) A Civil tv. 10. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A fizetésképtelenség megállapításának az (5) bekezdés szerinti időtartamú halasztására legfeljebb háromévenként, de egy eljárásban egy alkalommal kerülhet sor.”

(5) A Civil tv. 10. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Nem egyesülhet más egyesülettel az az egyesület, illetve nem egyesíthető más alapítvánnyal az az alapítvány, amely felszámolás, végelszámolás vagy kényszer-végelszámolás alatt áll, vagy ha a büntetőügyben eljáró bíróság vagy ügyész az egyesületet, illetve alapítványt vagy a bíróságot arról értesíti, hogy az egyesülettel, illetve alapítvánnyal szemben a külön törvényben meghatározott büntetőjogi intézkedés alkalmazására kerülhet sor. Az egyesület más egyesülettel való egyesülését csak akkor határozhatja el, illetve az alapítvány más alapítvánnyal való egyesítése csak akkor rendelhető el, ha a létesítő okirat szerinti induló tőkét teljes egészében az egyesület, illetve az alapítvány rendelkezésére bocsátották.”

(6) A Civil tv. 21. § helyébe a következő rendelkezés lép:

„21. § A civil szervezet 19. § (2) bekezdés c) és d) pontja szerinti költségeit, ráfordításait (kiadásait) alapcél szerinti (közhasznú) tevékenység és a gazdasági-vállalkozási tevékenység között, az előzőekben felsorolt tevékenységek árbevételének (bevételének) arányában kell évente megosztani.”

(7) A Civil tv. 34. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A közhasznúsági nyilvántartásba vételhez a szervezet létesítő okiratának tartalmaznia kell, hogy a szervezet)

b) gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú vagy a létesítő okiratban meghatározott alapcél szerinti tevékenység megvalósítását nem veszélyeztetve végez;”

(8) A Civil tv. 12. alcíme a következő 37. §-sal egészül ki:

„37. § (1) A több tagból álló legfőbb szerv, valamint az ügyintéző és képviseleti szerv ülései nyilvánosak, amely nyilvánosság jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható.

(2) A több tagból álló legfőbb szerv esetén a közhasznú szervezet létesítő okiratának tartalmaznia kell

a) az ülésezés gyakoriságára - amely évi egy alkalomnál kevesebb nem lehet -, az ülések összehívásának rendjére, a napirend közlésének módjára, az ülések nyilvánosságára, határozatképességére és a határozathozatal módjára,

b) a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek összeférhetetlenségére,

c) ha a közhasznú szervezet működését és gazdálkodását ellenőrző felügyelő szerv létrehozása vagy kijelölése kötelező, ennek létrehozására, hatáskörére és működésére, valamint

d) a közhasznú szervezet éves beszámolója jóváhagyásának módjára

vonatkozó szabályokat.

(3) A közhasznú szervezet létesítő okiratának vagy - ennek felhatalmazása alapján - belső szabályzatának rendelkeznie kell

a) olyan nyilvántartás vezetéséről, amelyből a döntésre jogosult szerv döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges, személye) megállapítható,

b) a döntéseknek az érintettekkel való közlési, illetve nyilvánosságra hozatali módjáról,

c) a közhasznú szervezet működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintés rendjéről, valamint

d) a közhasznú szervezet működésének, szolgáltatása igénybevétele módjának, beszámolói közlésének nyilvánosságáról.

(4) Az egy tagból (személyből) álló legfőbb szerv esetén a döntéshozatalt megelőzően e tag (személy) köteles - a személyi kérdésekkel kapcsolatos döntéseket kivéve - a felügyelő szerv, valamint a felelős személyek véleményének megismerése érdekében ülést összehívni, vagy írásos véleményüket beszerezni. Az írásos vélemények, illetve az ülésről készült jegyzőkönyvek nyilvánosak.

(5) Az egy tagból (személyből) álló legfőbb szerv esetén a létesítő okiratnak rendelkeznie kell

a) a (4) bekezdésben foglalt véleményezési jog gyakorlásának módjáról,

b) abban az esetben, ha a véleményezési jogot ülésen gyakorolják - a határozatképesség kivételével - a (2) bekezdés a) pontjában foglaltakról, valamint

c) a (2) bekezdés b)-d) pontjában és a (3) bekezdésben foglaltakról.”

(9) A Civil tv. 13. alcíme helyébe a következő rendelkezések lépnek:

13. A közhasznú szervezet működésével kapcsolatos szabályok

38. § (1) A legfőbb szerv, valamint az ügyintéző és képviseleti szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján

a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

(2) Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

(3) Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki

a) a legfőbb szerv, illetve az ügyintéző és képviseleti szerv elnöke vagy tagja (ide nem értve az egyesület legfőbb szervének azon tagjait, akik tisztséget nem töltenek be),

b) a közhasznú szervezettel e megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,

c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján a létesítő okiratban foglaltaknak megfelelően nyújtott cél szerinti juttatást -, illetve

d) az a)-c) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója.

39. § (1) A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -,

a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,

b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,

c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,

d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.

(2) A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

40. § (1) Ha a közhasznú szervezet éves bevétele meghaladja az ötmillió forintot, a vezető szervtől elkülönült felügyelő szerv létrehozása akkor is kötelező, ha ilyen kötelezettség más jogszabálynál fogva egyébként nem áll fenn.

(2) A felügyelő szerv ügyrendjét maga állapítja meg.

41. § (1) A felügyelő szerv ellenőrzi a közhasznú szervezet működését és gazdálkodását. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a közhasznú szervezet könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.

(2) A felügyelő szerv tagja a közhasznú szervezet vezető szervének ülésén tanácskozási joggal részt vehet, illetve részt vesz, ha jogszabály vagy a létesítő okirat így rendelkezik.

(3) A felügyelő szerv köteles az intézkedésre való jogosultságának megfelelően a legfőbb szervet vagy az ügyintéző és képviseleti szervet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy

a) a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé;

b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

(4) A legfőbb szervet vagy az ügyintéző és képviseleti szervet a felügyelő szerv indítványára - annak megtételétől számított harminc napon belül - intézkedés céljából össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a legfőbb szerv és az ügyintéző és képviseleti szerv összehívására a felügyelő szerv is jogosult.

(5) Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelő szerv köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi ellenőrzést ellátó szervet.”

(10) A Civil tv. 46. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A közhasznú szervezet beszámolójába, közhasznúsági mellékletébe bárki betekinthet, és abból saját költségére másolatot készíthet.”

(11) A Civil tv. 53. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Azon civil szervezet, amelynek letétbe helyezett beszámolója adatai alapján, az államháztartás központi alrendszeréből kapott 19. § c) pontja szerinti költségvetési támogatás - ide nem értve az 54. § szerinti támogatásokat - eléri vagy meghaladja az éves bevétele felét, de legalább a tízmillió forintot, jelentős költségvetési támogatásban részesülő szervezetnek minősül.”

(12) A Civil tv. 55. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„55. § A Nemzeti Együttműködési Alap (a továbbiakban: Alap) a civil önszerveződések működését és szakmai tevékenységét, nemzeti összetartozásuk erősítését és a közjó kiteljesedésében vállalt szerepük segítését támogató finanszírozási forma. Az Alap forrását a központi költségvetésről szóló törvény a miniszter által vezetett minisztérium fejezeti kezelésű előirányzataként tartalmazza.”

(13) A Civil tv. 61. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A kollégium akkor döntésképes, ha a tagjainak több mint fele a szavazásban részt vesz. A kollégium minden tagjának egy szavazata van.”

(14) A Civil tv. 61. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A kollégium döntéseit a jelen lévő tagok többségének egyetértésével hozza meg.”

(15) A Civil tv. 61. § a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

„(10) A kollégium valamennyi tagjának kijelölése és a megbízásának átvétele után kezdi meg működését. A kollégium első ülését a miniszter hívja össze.”

(16) A Civil tv. 62. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A Tanács elnökének és tagjainak, a kollégium elnökének és tagjainak, valamint ezek közeli hozzátartozóinak érdekeltségi körébe tartozóként összeférhetetlennek jelzett szervezet támogatási igénye érvénytelen.”

(17) A Civil tv. 68. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A kollégium tagjának megbízatása megszűnik

a) a megbízatás időtartamának lejártával, illetve a (3) bekezdésben foglalt esetben,

b) a tisztségről történő lemondásával,

c) halálával,

d) megbízásának visszavonásával,

e) a 62. § (5) bekezdésében meghatározott visszahívás, vagy

f) a kollégium megszűnése esetén.”

(18) A Civil tv. 68. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A Tanács tagja és a kollégium tagja a tisztségéről való lemondását írásban, a miniszterhez jelenti be.”

(19) A Civil tv. 75. §-a a következő (14) bekezdéssel egészül ki:

„(14) E törvénynek a települési önkormányzatok fekvőbeteg-szakellátó intézményeinek átvételéről és az átvételhez kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi XXXVIII. törvénnyel (a továbbiakban: Mód. tv.) megállapított 9. § (2), (3), (7) és (8) bekezdésének és 10. § (1) és (2) bekezdésének rendelkezéseit a Mód. tv. hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.”

51. § A Civil tv.

a) 1. §-ában az „A törvény hatálya a Polgári Törvénykönyv” szövegrész helyébe az „E törvény hatálya a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény” szöveg,

b) 2. § 1. pontjában a „vagyon, áru” szövegrész helyébe az „eszköz” szöveg,

c) 2. § 29. pontjában a „szervének vagy” szövegrész helyébe a „szervének, továbbá” szöveg,

d) 4. § (3) bekezdésében az „Az egyesület” szövegrész helyébe az „A”, a „, ha tagjai között legalább két jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet van.” szövegrész helyébe a „tagja alapítvány, illetve egyesület lehet. Szövetség két tag részvételével is alapítható, működtethető.” szöveg,

e) 9. § (3) bekezdésében a „nyilvántartás” szövegrész helyébe az „országos névjegyzék” szöveg,

f) 10. § (6) bekezdésében az „a (4)” szövegrész helyébe az „az (5)” szöveg,

g) 17. § (4) bekezdésében az „alapcél szerinti” szövegrész helyébe az „alapcél szerinti (közhasznú)” szöveg,

h) 28. § (3) bekezdésében az „alaptevékenység” szövegrész helyébe „alapcél szerinti tevékenység” szöveg,

i) 29. § (4) bekezdésében az „és/vagy” szövegrész helyébe az „, illetve” szöveg,

j) 32. § (3) bekezdésében a „beszámoló közhasznúsági melléklete” szövegrész helyébe a „közhasznúsági melléklet” szöveg,

k) 34. § (1) bekezdés b) pontjában az „egyéb céljainak megvalósítása érdekében, a közhasznú célok megvalósítását” szövegrész helyébe az „alapcél szerinti tevékenység megvalósítását” szöveg,

l) 49. § (2) bekezdés b) pontjában a „beszámolója” szövegrész helyébe a „beszámolója, közhasznúsági melléklete” szöveg,

m) 52. § (1) bekezdés b) pontjában a „megyei, települési, valamint kisebbségi” szövegrész helyébe a „helyi önkormányzatok és a nemzetiségi” szöveg,

n) 53. § (1) bekezdésében az „államháztartás alrendszereitől támogatási szerződés vagy támogatói okirat” szövegrész helyébe az „államháztartás alrendszerei terhére kötött támogatási szerződés vagy kibocsátott támogatói okirat”,

o) 53. § (2) bekezdésében a „Központi költségvetési forrás” szövegrész helyébe az „A központi költségvetés” szöveg,

p) 53. § (3) bekezdésében az „Az államháztartásról szóló törvény (a továbbiakban: Áht.) rendelkezései szerint az államháztartás központi alrendszeréből nyújtott támogatási programok és támogatások” szövegrész helyébe az „Az államháztartás központi alrendszeréből a civil szervezetek részére nyújtott költségvetési támogatások” szöveg,

q) 53. § (8) bekezdésében az „amelynek” szövegrész helyébe az „amelynek tényét” szöveg,

r) 61. § (6) bekezdésében az „eredmény” szövegrész helyébe az „eredménytelen” szöveg,

s) 69. § (5) bekezdésében a „Miniszter” szövegrész helyébe a „miniszter” szöveg

lép.

52. § (1) Hatályát veszti a Civil tv.

a) 17. § (3) bekezdésében a „közhasznú szervezet esetében,”,

b) 32. § (1) bekezdésében a „- létesítő okiratában megjelölt közfeladat teljesítésére irányuló -”,

c) 34. § (2) bekezdésében a „két egymást követő lezárt üzleti évben”,

d) 64. §-ában az „, valamint ellátja az Áht. 54/A. §-ában meghatározott feladatokat”

szövegrész.

(2) Hatályát veszti a Civil tv. 4. alcíme és 27-29. alcíme.

20. A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény módosítása

53. § (1) A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) 29. alcíme helyébe a következő alcím lép:

„29. Az alapítvány nyilvántartásból való törlése polgári jogi feltételei bekövetkeztének megállapítására, illetve az alapítvány megszüntetésére irányuló polgári nemperes eljárás”

(2) Az Nytv. 59. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az annak megállapítására irányuló kérelmet, hogy az alapítvány nyilvántartásból való törlésének a Ptk. 74/E. § (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott anyagi jogi feltételei bekövetkeztek, az alapító nyújthatja be, vagy ezen feltételek megállapítását az ügyész indítványozhatja.”

(3) Az Nytv. 60. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„60. § (1) Az alapító által az 59. § (5) vagy (6) bekezdése alapján indított perre az alapítvány székhelye szerinti törvényszék illetékes.

(2) Az alapítvány megszüntetésére irányuló kereseti kérelmet a Ptk. 74/E. § (3) bekezdésében vagy a Ptk. 74/F. § (2) bekezdésében meghatározott okból az ügyész, míg a Ptk. 74/E. § (4) bekezdésében meghatározott okból az ügyész vagy az egyéb érdekelt nyújthat be. A perre az alapítvány székhelye szerinti törvényszék illetékes.

(3) Ha a bíróság az alapítványt megszünteti, a jogerős ítéletet megküldi az alapítványt nyilvántartó bíróságnak. A nyilvántartást vezető bíróság az alapítványt - a törvényben meghatározott eljárást követően - törli a nyilvántartásból, a végzés ellen sem fellebbezésnek, sem felülvizsgálatnak nincs helye.”

(4) Az Nytv. 61. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha a bíróság az 59. vagy 60. §-ban meghatározott okból megállapítja, hogy az alapítvány nyilvántartásból való törlésének polgári jogi feltételei bekövetkeztek, vagy az alapítványt megszünteti, az Ectv.-ben foglalt szabályok szerint jár el.”

(5) Az Nytv. 99. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A nyilvántartás szövetség esetén tartalmazza a tagok nevét, székhelyét, nyilvántartási számát.”

(6) Az Nytv. 104. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) E törvénynek a települési önkormányzatok fekvőbeteg-szakellátó intézményeinek átvételéről és az átvételhez kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi XXXVIII. törvénnyel (a továbbiakban: Mód. tv.) megállapított 59. § (1) és (5) bekezdését, 60. §-át és 61. §-át a Mód. tv. hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.”

(7) Az Nytv.

a) 59. § (5) bekezdésében a „megszűnésének megállapítását” szövegrész helyébe a „megszüntetését” szöveg,

b) 61. § (3) bekezdésében a „hivatalból törli” szövegrész helyébe a „törli” szöveg

lép.

(8) Hatályát veszti az Nytv. 61. § (2) bekezdése.

54. § (1) Az Nytv.

a) 66. § (1) bekezdésében az „egyesületek” szövegrész helyébe az „egyesületek, illetve alapítványok” szöveg,

b) 68. §-ában az „egyesület” szövegrész helyébe az „egyesület vagy alapítvány” szöveg, valamint az „az egyesületek szövetsége” szövegrész helyébe a „szövetség” szöveg

lép.

(2) Az Nytv.

a) 95. § b) pontja „az egyesületek szövetségét létrehozó egyesületek” szövegrész helyett „a szövetséget létrehozó szervezetek” szöveggel,

b) 96. §-a az „egyesületek” szövegrész helyett a „szervezetek” szöveggel

lép hatályba.

21. A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosítása

55. § A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 394/B. § (1) és (2) bekezdésében a „2012. május 31. és 2013. március 31.” szövegrész helyébe a „2013. január 1. és 2013. október 1.” szöveg lép.

22. A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény módosítása

56. § A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény 61. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A 64. § (4) bekezdése és a 71. § (1) és (3) bekezdése 2011. július 1-jén lép hatályba. A 16. § (5) bekezdése és a 71. § (2) bekezdése 2013. január 1-jén lép hatályba, a 65. § (5) bekezdése nem lép hatályba.”

1. melléklet a 2012. évi XXXVIII. törvényhez

2012. május 1-jével állami tulajdonba kerülő egészségügyi intézmények

1. Bajai Szent Rókus Kórház

2. Kalocsa Városi Önkormányzat Kórház-Rendelőintézet

3. Kiskunfélegyháza Városi Kórház-Rendelőintézet Gyógyfürdő és Rehabilitációs Központ

4. Kiskunhalas, Semmelweis Halasi Kórház Nonprofit Kft.

5. Mohács Város Kórház és Rendelőintézet

6. Siklósi Kórház Humán-Egészségügyi Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft.

7. SzigetvárMed Nonprofit Kft.

8. Komlói Egészségcentrum Nonprofit Kft.

9. Orosháza, Városi Önkormányzat Kórháza

10. Békéscsaba, Réthy Pál Városi Kórház Rendelőintézet

11. Edelény, Koch Róbert Kórház és Rendelőintézet

12. Sátoraljaújhely Város Önkormányzat Erzsébet Kórháza

13. MISEK Miskolci Semmelweis Ignác Egészségügyi Központ és Egyetemi Oktató Kórház Nonprofit Kft.

14. Hódmezővásárhely, Erzsébet Kórház - Rendelőintézet

15. Mór, Városi Kórház Rendelőintézet

16. Szent Pantaleon Kórház-Rendelőintézet Dunaújváros

17. Csorna, Margit Kórház

18. Mosonmagyaróvár, Karolina Kórház - Rendelőintézet

19. Sopron Megyei Jogú Város Erzsébet Oktató Kórháza

20. Berettyóújfalu, Gróf Tisza István Kórház

21. Hatvan, Albert Schweitzer Kórház-Rendelőintézet Nonprofit Közhasznú Kft.

22. Karcag, Kátai Gábor Kórház

23. Mezőtúr Városi Kórház - Rendelőintézet Egészségügyi Szolgáltató Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft.

24. Jászberény, Szent Erzsébet Kórház Egészségügyi Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Kft.

25. Kisbér, Batthyány Kázmér Szakkórház és Rendelőintézet

26. Komárom, Selye János Kórház

27. Tata, Árpád-házi Szent Erzsébet Szakkórház és Rendelőintézet

28. Balassagyarmat, Dr. Kenessey Albert Kórház-Rendelőintézet

29. Margit Kórház Pásztó

30. Vác, Jávorszky Ödön Városi Kórház

31. Cegléd, Toldy Ferenc Kórház Nonprofit Közhasznú Kft.

32. Marcali Városi Önkormányzat Kórház-Rendelőintézet

33. Siófok Város Kórház-Rendelőintézete

34. Kisvárda, Felső-Szabolcsi Kórház

35. Bonyhád, Városi Kórház-Rendelőintézet

36. Dombóvári Szent Lukács Egészségügyi Nonprofit Kft.

37. Celldömölk, Kemenesaljai Egyesített Kórház

38. Körmendi Egészségügyi Szolgáltató Nonprofit Kft.

39. Körmendi Vagyongazdálkodási és Ingatlanhasznosítási Korlátolt Felelősségű Társaság

40. Ajka, Magyar Imre Kórház

41. Pápa, Gróf Esterházy Kórház és Szakambulancia

42. Tapolcai Kórház Egészségügyi Nonprofit Kft.

43. Keszthely, Városi Kórház

44. Nagykanizsa, Kanizsai Dorottya Kórház

45. Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház Nonprofit Kft.

46. Szarvasi Szakorvosi Egészségügyi Szolgáltató Kft.

47. Kapuvár, Lumniczer Sándor Kórház-Rendelőintézet

48. Kunhegyes, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Egészségügyi Szolgáltató Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft.

49. Oroszlányi Szakorvosi- és Ápolási Kft.

50. Dorogi Szent Borbála Szakkórház és Szakorvosi Rendelő Kht.

51. Nagykőrös Város Önkormányzat Rehabilitációs Szakkórháza és Rendelőintézete

52. Veresegyház, Misszió Egészségügyi Központ Nonprofit Kft.

53. Sárvár Önkormányzati Kórház

54. Zirc Városi Erzsébet Kórház Rendelőintézet

2. melléklet a 2012. évi XXXVIII. törvényhez

A) Azon egészségügyi intézmények, amelyek által az átvett feladat ellátásához használt, önkormányzati tulajdonban lévő vagyon 2012. május 1-jén állami tulajdonba kerül

1. DE OEC Kazincbarcikai Kórház Nonprofit Kft., Kazincbarcika

2. Vadaskert Gyermekpszichiátriai Kórház és Szakambulancia, Budapest

3. Emberbarát Alapítvány Alkohol-Drogrehabilitációs Intézete, Budapest

4. Sirály Egészségügyi és Szociális Szolgáltató Kht, Csákvár

5. Hospit Kkt Ápolási Intézet, Hajdúnánás

6. Bugát Pál Kórház Eü.Nonprofit Kft., Gyöngyös

7. NagyatádMed Egészségügyi Szolgáltató Nonprofit Kft, Nagyatád

8. Palotahosp Kft, Várpalota

9. Almási Balogh Pál Kórház Egészségügyi és Szolgáltató Nonprofit Kft., Ózd

B) 2012. január 1-jén állami tulajdonba került egészségügyi intézményekhez tartozó azon települési önkormányzati tulajdonban lévő vagyon, amely 2012. május 1-jén kerül állami tulajdonba

1. Egészségügyi Holding Nonprofit Zrt. Mátészalka Területi Kórház, Nyíregyháza

2. Önkormányzati Egészségügyi Holding Zrt. Kenézy Kórház Rendelőintézet Egészségügyi Nonprofit Kft., Debrecen

3. Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zrt., Veszprém

4. Dr. Bugyi István Kórház, Szentes

5. Békés Megyei Pándy Kálmán Kórház, Szeghalom

6. Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézet, Budapest

7. Szent János Kórház és Észak-budai Egyesített Kórházak, Budapest

3. melléklet a 2012. évi XXXVIII. törvényhez

TELJESSÉGI NYILATKOZAT

Alulírott ..................................., mint a ................................ Önkormányzat képviseletében eljáró vezető (a továbbiakban: átadó) kijelentem, hogy a mai napon - ................... - az átvevő részére a jegyzőkönyvben átadottakon túlmenően nem áll rendelkezésemre a települési önkormányzatok fekvőbeteg-szakellátó intézményeinek átvételéről és az átvételhez kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi XXXVIII. törvényben meghatározott intézményi kör (átvett intézmények) működése körébe eső adat, információ, tény, okirat, dokumentum, valamint kijelentem, hogy az általam tett nyilatkozatok és az átadott, ismertetett adatok, információk, tények, okiratok, dokumentumok valóságtartalmáért, teljeskörűségéért, és az érdemi vizsgálatra alkalmas voltáért teljes felelősséget vállalok.

Jelen nyilatkozat elválaszthatatlan részét képezi az átadás-átvételi jegyzőkönyvnek.

....................................., 20...............

................................................
átadó

4. melléklet a 2012. évi XXXVIII. törvényhez

Országos gyógyintézetek

1. Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet

2. Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet

3. Országos Sportegészségügyi Intézet

4. Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet

5. Országos Onkológiai Intézet

6. Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet

7. Országos Idegtudományi Intézet

8. Mátrai Gyógyintézet

9. Állami Szívkórház Balatonfüred

10. Parádfürdői Állami Kórház

11. Állami Szanatórium Sopron



A complex.hu oldal teljes egészében szerzői jogvédelem alatt áll. - Copyright Wolters Kluwer Kft. 2016. Minden jog fenntartva!