Törvények és OGY határozatok

Az oldalon a joganyagok közlönyállapota érhető el. Egységes szerkezetű, naprakész szöveget az új Jogtáron talál.
Időállapot: közlönyállapot (2012.VII.23.)

Tartalomjegyzék

2012. évi CXIX. törvény

az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról * 

1. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása

1. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban Kkt.) 2. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A törvény hatálya kiterjed Magyarország területén

a) a közúti közlekedésben résztvevőkre,

b) a közúti járművekre (a továbbiakban: jármű)

c) az utakra - a 48. § (4) bekezdésében foglalt eltéréssel -,

d) az utak környezetére és a közúti közlekedést szolgáló létesítményekre, valamint

e) a közutakon, valamint az állami és helyi önkormányzatok tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutakon, tereken, parkokban és egyéb közterületeken kialakított várakozási területen járművekkel történő várakozás rendjére.”

2. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 8. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A közutak tervezése, fejlesztése során úgy kell eljárni, hogy a biztonságos közlekedési feltételek valamennyi, a közúton közlekedni jogosult számára biztosítottak legyenek.”

3. § A Kkt. 9. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A helyi önkormányzat képviselő-testülete vagy közgyűlése gondoskodik a közúti közlekedéssel összefüggő helyi önkormányzati feladatok ellátásáról, így különösen

a) a gyalogos-átkelőhelyek megvilágításáról a település belterületén,

b) a gyalogos-átkelőhelyhez vezető szilárd burkolatú járda, gyalogút, kerékpárút és gyalogos felállóhely, a kiemelt szegélyen vagy padkán kívüli gyalogos korlátok, egyéb gyalogos biztonsági berendezések létesítéséről és fenntartásáról, valamint

c) a gyalogosok részére szolgáló vasúti gyalogos-átkelőhely és a kizárólag kerékpárosok közlekedését szolgáló vasúti átjárók létesítéséről és fenntartásáról.”

4. § A Kkt. 9/C. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A koncessziós társaság a koncesszió időtartama alatt, a koncessziós szerződés alapján, az általa létesített vagy fejlesztett, felújított, karbantartott és üzemeltetett közutak és műtárgyaik használóitól - amennyiben a használati díjról vagy útdíjról szóló miniszteri rendelet eltérően nem rendelkezik - a 33/A. § szerinti használati díjat vagy útdíjat szedhet.”

5. § A Kkt. 9/D. § helyébe a következő rendelkezés lép:

„9/D. § (1) A járművekkel a közutakon, valamint az állami és helyi önkormányzatok tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutakon, tereken, parkokban és egyéb közterületeken történő várakozás a közutak, valamint az állami és helyi önkormányzatok tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutak, terek, parkok és egyéb közterületek közlekedési célú használatának minősül.

(2) A helyi közutakon, valamint a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutakon, tereken, parkokban és egyéb közterületeken járművel történő várakozás biztosítását célzó közszolgáltatást a helyi önkormányzat, vagy a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 9. § (5) bekezdése szerinti szolgáltató látja el.

(3) A járművek helyi közutakon, valamint helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutakon, tereken, parkokban és egyéb közterületeken történő várakozása a helyi önkormányzat, vagy az Ötv. 9. § (5) bekezdésben meghatározott szolgáltató és a várakozási terület igénybevevője közötti polgári jogi jogviszony. A várakozási díj és a pótdíj megfizetéséért a jármű üzembentartója felel.

(4) A helyi önkormányzat az Ötv. 9. § (5) bekezdésben meghatározott gazdasági társasággal a (2) bekezdés szerinti közszolgáltatás ellátására szerződést köthet. A szerződésnek tartalmaznia kell:

a) a szolgáltató által ellátandó közfeladatot és egyéb tevékenységet,

b) a várakozási területet, amely tekintetében a szolgáltató a közfeladat ellátására köteles,

c) a helyi önkormányzat és a szolgáltató közötti kapcsolattartás részletes szabályait,

d) a szolgáltató által ellátott feladatok ellenértékének meghatározását,

e) a nyilvántartási, adatszolgáltatási és elszámolási kötelezettségek teljesítésének módját és formáját,

f) a ráfordítások és nyereségek meghatározásának szempontjait,

g) a szerződés időtartamát.

(5) A (4) bekezdés szerinti szerződést - annak módosításaival egységes szerkezetben - az önkormányzat és a gazdasági társaság a hatálybalépését követő 30. napon a honlapján közzéteszi.

(6) A (3) bekezdés szerinti polgári jogi viszony alapján a parkolási szolgáltatást igénybe vevő által megfizetett várakozási díj és pótdíj összege a helyi önkormányzatot illeti meg. A szolgáltató legalább a szolgáltatás ellátásához szükséges költségekre jogosult.

(7) A helyi közutak, valamint a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutak, terek, parkok és egyéb közterületek esetében a helyi önkormányzat, vagy az Ötv. 9. § (5) bekezdésben meghatározott gazdasági társaság a díjfizetési kötelezettség teljesítésének ellenőrzésére, a díj- és pótdíjkövetelés érvényesítésére a jármű rendszámát, a természetes személy üzemben tartó nevét, születési idejét és lakcímét, a nem természetes személy üzemben tartó megnevezését és székhelyének, telephelyének címét, a kedvezményre jogosító okirat sorszámát

a) a díj megfizetése esetén az ellenőrzésig,

b) a díj fizetés elmulasztása esetén a díj- és pótdíjfizetési felszólítás megküldése céljából a 15/D. § (1) bekezdés szerinti jogvesztő határidő eredménytelen elteltének időpontjáig, a várakozási díj- és pótdíjfizetési kötelezettség nem teljesítése esetén a 15/D. § (3) bekezdése szerinti eljárás céljából az eljárás befejezéséig kezelheti.

(8) Az országos közutakon, valamint az állam tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutakon, tereken, parkokban és egyéb közterületeken járművel történő várakozás biztosítását célzó parkolási szolgáltatást az ingatlan vagyonkezelője, vagy megbízása alapján

a) az állam 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság, vagy e gazdasági társaság 100%-os tulajdonában álló, a közutak, valamint az állam tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutak, terek, parkok és egyéb közterületek kezelőjének minősülő gazdasági társaság vagy

b) 100%-os önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaság, vagy e gazdasági társaság 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság

látja el.

(9) A járművek országos közutakon, valamint állam tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutakon, tereken, parkokban és egyéb közterületeken történő várakozása a vagyonkezelő, illetve a (8) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott szolgáltató és a várakozási terület igénybevevője közötti polgári jogi jogviszony. A várakozási díj és a pótdíj megfizetéséért a jármű üzembentartója felel.

(10) A vagyonkezelő a (8) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott gazdasági társasággal (8) bekezdés szerinti közszolgáltatás ellátására szerződést köthet. A szerződésnek tartalmaznia kell a (4) bekezdésben meghatározott tartalmi elemeket.

(11) A (10) bekezdés szerinti szerződést - annak módosításaival egységes szerkezetben - a vagyonkezelő és a gazdasági társaság a hatálybalépését követő 30. napon a honlapján közzéteszi.

(12) A (9) bekezdés szerinti polgári jogi viszony alapján a parkolási szolgáltatást igénybe vevő által megfizetett várakozási díj és pótdíj összege a vagyonkezelőt illeti meg. A szolgáltató legalább a szolgáltatás ellátásához szükséges költségekre jogosult.

(13) Az országos közutak, valamint az állam tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutak, terek, parkok és egyéb közterületek esetében a vagyonkezelő, vagy a (8) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott gazdasági társaság a díjfizetési kötelezettség teljesítésének ellenőrzésére, a díj- és pótdíjkövetelés érvényesítésére a jármű rendszámát, a természetes személy üzemben tartó nevét, születési idejét és lakcímét, a nem természetes személy üzemben tartó megnevezését és székhelyének, telephelyének címét, a kedvezményre jogosító okirat sorszámát

a) a díj megfizetése esetén az ellenőrzésig,

b) a díj fizetés elmulasztása esetén a díj- és pótdíjfizetési felszólítás megküldése céljából a 15/D. § (1) bekezdés szerinti jogvesztő határidő eredménytelen elteltének időpontjáig, a várakozási díj- és pótdíjfizetési kötelezettség nem teljesítése esetén a 15/D. § (3) bekezdése szerinti eljárás céljából az eljárás befejezéséig kezelheti.”

6. § A Kkt. a 11. §-át követően a következő alcímmel és a következő 11/A-11/D. §-sal egészül ki:

Az országos közúthálózat tervezése és fejlesztése

11/A. § (1) Az országos közúthálózat távlati szerkezetét a Kormány a gyorsforgalmi- és a főúthálózat nagytávú tervében (a továbbiakban: Terv) határozza meg.

(2) A Terv tartalmazza az országos közúthálózat legalább 15, legfeljebb 30 éves időtávban tervezett célállapotát, így a 11/B. § (2) bekezdés szerinti fejlesztéssel érintett utak és útszakaszok, továbbá a fejlesztéssel nem érintett úthálózat útkategória be-, vagy átsorolását, keresztmetszeti jellemzőit, térbeli elhelyezkedését, valamint a beruházással érintett utak és útszakaszok átminősítésére vonatkozó feltételeket.

(3) A gyorsforgalmi- és a főúthálózat Tervben meghatározott útjait - az abban foglalt műszaki jellemzőkkel és hálózati elrendezéssel - a miniszternek, valamint a közlekedési hatóságnak a Fejlesztési Program végrehajtása, a területrendezésért felelős miniszternek az Országos Területrendezési Tervről szóló törvény készítése, valamint a nagytávú fejlesztések helybiztosítására irányuló intézkedések során figyelembe kell venniük.

11/B. § (1) Az országos közúthálózat fejlesztésével kapcsolatos feladatokat, a fejlesztések megvalósításának időbeli ütemezését a Kormány - a 11. § (2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel - a hosszú távú közúthálózat-fejlesztési programban (a továbbiakban: Fejlesztési Program) határozza meg.

(2) A Fejlesztési Program 15 éves távlatban tartalmazza a beruházások útkategória besorolását és keresztmetszeti jellemzőit, a következő fejlesztési típusok figyelembevételével:

a) új gyorsforgalmi utak vagy főutak, ezek ütemezetten épített szakaszai, valamint csomópontjaik és a közúthálózatba illeszkedéshez szükséges mellékúti kapcsolatok építése,

b) meglévő mellékút főúttá, főút gyorsforgalmú úttá, autóút autópályává történő átépítése,

c) gyorsforgalmi út vagy főút szélesítése 4 vagy több forgalmi sávra legalább 5 km hosszban.

(3) A (2) bekezdés a)-c) pontja szerinti további - az elfogadott Fejlesztési Programban nem szereplő - beruházás előkészítésének és megvalósításának feltétele a fejlesztési cél beépítése a Fejlesztési Programba. A Fejlesztési Program módosítása esetén az új program elkészítésére és elfogadására vonatkozó előírások szerint kell eljárni.

11/C. § (1) A Fejlesztési Program társadalmi egyeztetése során közre kell adni a fejlesztési célok fontossági sorrendjét (a továbbiakban: Rangsor).

(2) A Fejlesztési Program tervezése és megvitatása során be kell mutatni a személy- és áruszállítási szükségletek tervidőszakra előrebecsült adatait, és az infrastruktúra-fejlesztés közlekedési alágazatonként tervezett - az államháztartás teherviselő képessége alapján előrebecsült - ráfordítási adatait.

(3) A beruházások rangsorolása során a beruházásokra elkészített összegző értékelési eredményeket kell figyelembe venni. A beruházások tervezési időszakra szóló programbaállítását a Rangsor alapján kell elvégezni. A Rangsorban foglaltaktól a Fejlesztési Program tervezése és elfogadása során az államháztartás mindenkori teherbíró képessége függvényében dokumentáltan el lehet térni

a) a hálózati folytonosság biztosítása érdekében,

b) a beruházások tervezési-engedélyezési és helybiztosítási előkészítettségének figyelembevételével,

c) nemzetközi kötelezettség miatt,

d) a térségi forráselosztás kiegyenlítése céljából,

e) az összegző értékelésben figyelembe nem vehető egyedi sajátosság alapján vagy

f) egyéb jelentős társadalmi, gazdasági érdek alapján.

11/D. § (1) Az országos közutak szerkezetének, térbeli rendjének tervezését, és a fejlesztésre vonatkozó program készítését a miniszter irányítja. A Fejlesztési Program beruházásaival és ütemezésével, valamint a Terv hálózati változataival kapcsolatban - azok jóváhagyása előtt - társadalmi egyeztetést kell biztosítani, továbbá írásban és közvetlen egyeztetésen ki kell kérni az érintett megyei önkormányzatok véleményét. A társadalmi egyeztetés legalább egy országos napilapban való tájékoztatással, a vizsgálati dokumentáció honlapon és ügyfélszolgálaton történő megtekintésének biztosításával, az érintett nyilvánosság észrevételeinek kikérésével, az észrevételek és a kapcsolódó tervezői válaszok teljes körű dokumentálásával és közreadásával, továbbá a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvényben meghatározott környezeti vizsgálatra vonatkozó egyeztetési követelmények szerint történik.

(2) A 11/A. § (2) bekezdése szerinti országos közutak tervezésének előkészítési szakaszában, az útépítés lehetséges nyomvonalváltozatait magába foglaló döntés-előkészítő tanulmány vagy tanulmányterv és környezeti vizsgálat elkészítése során költség-haszon vizsgálatot és összegző értékelést kell készíteni, amelynek eredményét felhasználva a 11. § (2) bekezdés a)-i) pontjában meghatározott szempontokból összességében legelőnyösebb változatot, vagy az értékelési eredményt tekintve lényeges különbséget nem mutató változatokat kell kiválasztani a létesítéshez szükséges nyomvonalsáv meghatározására és biztosítására, továbbá a környezetvédelmi engedélyezéshez előírt vizsgálatokra.

(3) A Tervet és a Fejlesztési Programot a Kormány ötévenként aktualizálja.”

7. § A Kkt. 12. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § egyidejűleg a következő (3a)-(3c) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A gépjárművek közlekedésére szolgáló közút területén, a felett és mellett - a közúti jelzőtáblák megtervezésének, alkalmazásának és elhelyezésének követelményeiről szóló miniszteri rendeletben meghatározott területen belül - nem lehet olyan jel, jelzés, egyéb tárgy és berendezés, amely a közúti jelzésekkel - azok alakjával, színével - összetéveszthető, a láthatóságot akadályozza, alkalmas arra, hogy a közlekedők figyelmét elterelje, vagy a közlekedés biztonságát egyéb módon veszélyezteti.

(3a) Nem lehet továbbá reklámtábla, reklámhordozó és egyéb reklámcélú berendezés lakott területen

a) a gépjárművek közlekedésére szolgáló közút területén, a közút úttesten kívüli burkolatlan területe kivételével,

b) a gépjárművek közlekedésére szolgáló közút felett, annak műtárgyán, tartozékán, a járda, a gyalogút, valamint a kerékpárút kivételével.

(3b) Nem lehet továbbá reklámtábla, reklámhordozó és egyéb reklámcélú berendezés a közvilágítási-, villany-, telefonoszlopon, függetlenül attól, hogy a közvilágítási-, villany-, és telefonoszlop a közút úttesten kívüli burkolatlan területén, járdán, gyalogúton vagy kerékpárúton helyezkedik el.

(3c) A gépjárművek közlekedésére szolgáló közút lakott területen kívüli szakasza mellett nem lehet az úttesten közlekedők figyelmének elterelésére alkalmas reklámtábla, reklámhordozó vagy egyéb reklámcélú berendezés. A tilalom nem vonatkozik az üzemanyagtöltő állomások területén elhelyezett cégjelzésre, és üzemanyagárakat tartalmazó táblákra, az építményeken, az építmények telkén elhelyezett olyan feliratra, amelyek az építményben működő cég nevét, jelét (piktogramját), vagy tevékenységét jelzik, továbbá azokra a - közvetlenül a közút mellett elhelyezett - berendezésekre, amelyek kizárólag a közlekedés biztonságát elősegítő közérdekű tájékoztatást tartalmaznak.”

8. § (1) A Kkt. 14. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A közút lezárására, vagy forgalmának korlátozására (elterelésére)]

„a) a közút kezelője a közúton folyó munka, a közút állagának védelme, a közúti forgalom biztonsága vagy időjárási körülmények miatt,”

[jogosultak.]

(2) A Kkt. 14. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az (1) bekezdés a) pontjában foglalt okból a közút kezelője forgalombiztonsági érdekből a tehergépjárművek közlekedését ideiglenesen korlátozhatja - azok pihenőhelyre történő terelésével vagy félreállításával - mindaddig, amíg a biztonságos közlekedés feltételei helyre nem állnak.”

9. § A Kkt. a következő 14/A. §-sal egészül ki:

„14/A. § (1) A gyorsforgalmi közút kezelője balesetveszély esetén a rendőrség, minden más esetben az üzemben tartó vagy a tulajdonos (a továbbiakban e § alkalmazásában együttesen: üzemben tartó) és a rendőrség előzetes értesítésével elszállítással eltávolíthatja vagy eltávolíttathatja azt a járművet, amely a közúti forgalom biztonságát veszélyeztető módon a közút területén olyan helyen vesztegel, ahol a megállás tilos.

(2) A jármű elszállítása során a járműhasználat akadályoztatása folytán a keletkezett kárért a közút kezelőjét nem terheli kártalanítási kötelezettség.

(3) Amennyiben az üzemben tartó a jármű eltávolításáról előzetesen nem értesíthető, a közút kezelője a járművet elszállíthatja vagy elszállíttathatja. Az üzemben tartót a jármű eltávolításáról és a tárolás helyéről ilyen esetben utólag értesíteni kell.

(4) Az üzemben tartó a közútkezelő utólagos értesítése alapján köteles a járművet az elszállítás és a tárolás igazolt költségeinek megtérítését követően elszállítani. Amennyiben az üzemben tartó ezen kötelezettségének a közútkezelő második értesítését követő 180 napon belül sem tesz eleget, vagy az üzemben tartó 180 napon belül nem állapítható meg, a közútkezelő jogosult a járművet értékesíteni vagy más módon hasznosítani. Amennyiben az elszállított jármű tulajdonosa az értékesítést, vagy más módon történő hasznosítást követő 60 napon belül jelentkezik, részére az értékesítésből, vagy a más módon történő hasznosításból befolyt, a szállítással, a tárolással, és az értékesítéssel kapcsolatban felmerült igazolt költségekkel csökkentett ellenértéket ki kell fizetni.”

10. § A Kkt. 15/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Forgalomszervezési, valamint a 13. § (2) bekezdésében meghatározott indokok alapján, az e törvényben meghatározott keretek között

a) a helyi közutak, valamint a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutak, terek, parkok és egyéb közterületek vonatkozásában a helyi önkormányzat rendeletében, valamint

b) az országos közutak, valamint az állam tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutak, terek, parkok és egyéb közterületek vonatkozásában a Kormány rendeletében kijelölhet olyan várakozási területet, amelynek a járművel történő, várakozási célú használatáért várakozási díjat kell fizetni.”

11. § A Kkt. 15/C. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A díjfizetési kötelezettség alá eső várakozási területen díjfizetés nélkül várakozó járműre ugyanazon a várakozási területen egy naptári napon belül pótdíj csak egyszer szabható ki. Ha a várakozási területen a várakozás csak meghatározott időtartamig engedélyezett, és a díjfizetés nélküli várakozás ezt meghaladóan történik, a (2) bekezdésben meghatározott pótdíj megfizetése nem mentesít a külön jogszabály alapján kivetett bírság megfizetése alól.”

12. § A Kkt. 19. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1a) A közúti árutovábbítási, az autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítási és a személygépkocsival díj ellenében végzett személyszállítási tevékenység (a továbbiakban együtt: közúti közlekedési szolgáltatás), valamint a gazdálkodó szervezet által végzett saját számlás áruszállítási és a saját számlás személyszállítási tevékenység, továbbá az e tevékenységekhez használt járművek üzemeltetése a Kormány rendeletében meghatározott feltételekkel végezhető.”

13. § (1) A Kkt. 20. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az e törvényben, valamint külön jogszabályban és közösségi jogi aktusban)

h) a közúti járművek közúti közlekedésben való részvételéhez előírt műszaki, biztonsági és környezetvédelmi tulajdonságokra, a megengedett legnagyobb össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek közúti közlekedésére, a rakomány rögzítésére, továbbá az ömlesztett áruk szállítására,”

(vonatkozó rendelkezések megsértői bírság fizetésére kötelezhetők.)

(2) A Kkt. 20. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:

„(7a) Amennyiben az ellenőrzés megállapítja, hogy az (1) bekezdés c), e) és h) pontjában felsorolt szabályok valamelyikét megszegték és a szabályszegés a közlekedés biztonságára kockázatot jelent, az eljáró hatóság az erre vonatkozó külön határozat kiadása nélkül a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény biztosítási intézkedésekre vonatkozóan megállapított feltételei szerint a járművet visszatartja a közlekedésbiztonsági kockázat elhárításáig.”

(3) A Kkt. 20. § (11) bekezdés a) pont ab) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Magyarország területén magyar vagy külföldi rendszámú közúti jármű közlekedésére, valamint a közúti járművel végzett áru-, illetve személyszállítási tevékenységre vonatkozó az (1) bekezdés szerinti rendelkezések megtartását belföldi forgalomban közlekedő jármű esetén)

ab) az (1) bekezdés c)-e) és l) pontja tekintetében a vámhatóság is, valamint az (1) bekezdés h) pontjában a megengedett legnagyobb össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek közúti közlekedésének tekintetében a vámhatóság, és közlekedési hatósági jogkörben a Kormány rendeletében meghatározott közút kezelője is,”

[jogosult együtt vagy önállóan ellenőrizni. A közúti forgalomban közlekedő járműnek az (1) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott ellenőrzésébe a munkaügyi hatóság is, a belföldi forgalomban közlekedő járműnek az (1) bekezdés a) és b), valamint f)-j) pontjában meghatározott ellenőrzésébe a vámhatóság is, az (1) bekezdés h) pontjában meghatározott, a megengedett legnagyobb össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek ellenőrzésébe a közút kezelője is bevonható.]

(4) A Kkt. 20. § (11) bekezdés b) pontja a következő bc) alponttal egészül ki:

[Magyarország területén, a magyar vagy külföldi rendszámú közúti jármű közlekedésére, valamint a közúti járművel végzett áru- illetve személyszállítási tevékenységre vonatkozó (1) bekezdés szerinti rendelkezések megtartását nemzetközi forgalomban közlekedő jármű esetén]

bc) az (1) bekezdés h) pontja szerinti a meghatározott össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek közlekedésének tekintetében közlekedési hatósági jogkörben a Kormány rendeletében meghatározott közút kezelője is,”

[jogosult együtt vagy önállóan ellenőrizni. A közúti forgalomban közlekedő járműnek az (1) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott ellenőrzésébe a munkaügyi hatóság is, a belföldi forgalomban közlekedő járműnek az (1) bekezdés a) és b), valamint f)-j) pontjában meghatározott ellenőrzésébe a vámhatóság is, az (1) bekezdés h) pontjában meghatározott, a megengedett legnagyobb össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek ellenőrzésébe a közút kezelője is bevonható.]

(5) A Kkt. 20. § (11) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Magyarország területén magyar vagy külföldi rendszámú közúti jármű közlekedésére, valamint a közúti járművel végzett áru-, illetve személyszállítási tevékenységre vonatkozó az (1) bekezdés szerinti rendelkezések megtartását]

f) az (1) bekezdés kg) pontja tekintetében a közterület-felügyelet is”

[jogosult együtt vagy önállóan ellenőrizni.]

14. § A Kkt. a 20. §-át követően a következő 20/A. és 20/B. §-sal egészül ki:

„20/A. § (1) A közlekedési hatóság által végzett ellenőrzés során, továbbá a 20. § (11) bekezdés a) pont ab) alpontja és b) pont bc) alpontja szerinti közúti közlekedési ellenőrzés, valamint a 33/C. § (1) bekezdése szerinti ellenőrzés során, amennyiben az ellenőrzést a közút kezelője végzi, csak olyan személy (a továbbiakban: közúti ellenőr) járhat el, aki megfelel a 20/B. §-ban meghatározottaknak, valamint a miniszter rendeletében meghatározott személyi és szakmai alkalmassági feltételeknek, továbbá részt vesz a közúti ellenőrök rendszeres továbbképzésén.

(2) A közlekedési hatóság a közúti ellenőrökről névjegyzéket vezet, amely tartalmazza a közúti ellenőr

a) természetes személyazonosító adatait,

b) azonosítóját,

c) foglalkoztató szervezetének megnevezését,

d) értesítési címét,

e) telefonszámát,

f) elektronikus elérhetőségét, valamint

g) képzésének, továbbképzésének időpontjait.

(3) A közúti ellenőr vezeték- és utóneve, valamint a (2) bekezdés b)-c) pontjában meghatározott adatai nyilvánosak. A közlekedési hatóság a közúti ellenőr nyilvános adatait honlapján közzéteszi.

(4) A (2) és (3) bekezdés alapján megismert adatokat a közlekedési hatóság a névjegyzékből való törlésre irányuló eljárás jogerős befejezéséig kezeli.

20/B. § (1) Közúti ellenőr az a magyar állampolgár, illetve a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy lehet, aki a tizennyolcadik életévét betöltötte és cselekvőképes.

(2) Nem lehet közúti ellenőr

a) aki büntetett előéletű,

b) akit a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) szerinti állam elleni bűncselekmény (Btk. X. fejezet), emberiség elleni bűncselekmény (Btk. XI. fejezet), személy elleni bűncselekmény [Btk. 166-168. §, 170. § (2)-(6) bekezdése, 171. §, 174. §, 174/A. §, 174/B. §, 174/C. §, 175. §, 175/A. §, 175/B. §, 176. § (2) bekezdés b) pont és (3)-(4) bekezdése], a közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény (Btk. 184. §), vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése (Btk. 185. §), közúti veszélyeztetés (Btk. 186. §), közúti baleset okozása (Btk. 187. §), járművezetés ittas vagy bódult állapotban (Btk. 188. §), járművezetés tiltott átengedése (Btk. 189. §), cserbenhagyás (Btk. 190. §), nemi erkölcs elleni erőszakos bűncselekmény [Btk. 197. és 198. §, 207. § (3) bekezdés b) pontja], hivatali bűncselekmény (Btk. XV. fejezet, IV. cím), hivatalos személy elleni bűncselekmény (Btk. XV. fejezet V. cím), embercsempészés (Btk. 218. §), közveszély okozása [Btk. 259. § (1)-(3) bekezdése], közérdekű üzem működésének megzavarása (Btk. 260. §), terrorcselekmény (Btk. 261. §), nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (Btk. 261/A. §), légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése (Btk. 262. §), visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel (Btk. 263. §), visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel (Btk. 263/A. §), visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel (Btk. 263/B. §), bűnszervezetben részvétel (Btk. 263/C. §), visszaélés radioaktív anyaggal (Btk. 264. §), visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel (Btk. 264/C. §), tiltott állatviadal szervezése (266/A. §), állatkínzás (Btk. 266/B. §), garázdaság (Btk. 271. §), önbíráskodás (Btk. 273. §), környezetkárosítás (Btk. 280. §), természetkárosítás (Btk. 281. §), visszaélés kábítószerrel (Btk. 282-282/C. §), visszaélés kábítószer-prekurzorral (Btk. 283/A. §), vagyon elleni szándékos bűncselekmény (Btk. 316-324. §, 326. §, 327. §), szökés és elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak fegyveresen elkövetett esetei [Btk. 343. § (2) bekezdés a) pont és (4)-(5) bekezdése, valamint Btk. 355. § (2) bekezdés a) pontja] alapján, vagy olyan bűntett miatt, amelyet bűnszervezet keretében követett el, elítéltek és a (3) bekezdésben meghatározott mentesítés időtartama még nem telt el,

c) aki az e törvény hatálya alá tartozó foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll.

(3) Nem lehet közúti ellenőr az, akivel szemben a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott

a) szándékos bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztést szabtak ki,

aa) öt évet el nem érő szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított öt évig,

ab) ötévi vagy azt meghaladó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig,

b) szándékos bűncselekmény miatt közérdekű munkát vagy pénzbüntetést szabtak ki, a mentesítés beálltáig,

c) szándékos bűncselekmény miatt végrehajtásában felfüggesztett

ca) szabadságvesztést szabtak ki, a mentesítés beálltától számított négy évig,

cb) pénzbüntetést szabtak ki, a mentesítés beálltától számított egy évig.

(4) A közúti ellenőr köteles a (2)-(3) bekezdésben meghatározott kizáró okot a közlekedési hatóság és a munkáltató részére haladéktalanul bejelenteni.”

15. § A Kkt. 21/C. § előtti alcím megjelölése helyébe a következő megjelölés lép, és egyidejűleg a 21/C. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

A központi közlekedési közigazgatási és ellenőrzési bírságnyilvántartás

(1) A központi közlekedési közigazgatási és ellenőrzési bírságnyilvántartás (a továbbiakban: közigazgatási bírságnyilvántartás) célja a 20. §-ban meghatározott szabályszegések elkövetése alapján eljárás alá vont természetes személyre, jogi személyre, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre (a továbbiakban együtt: szabályszegőre), a szabályszegésre, továbbá a kiszabott bírság megfizetésére vonatkozó adatok nyilvántartása, a külföldi rendszámmal ellátott járművek belföldi használatára vonatkozó egyes előírások hatékony ellenőrzésének biztosítása, a közigazgatási eljárás gyors és pontos lefolytatása, a végrehajtási rendszer megerősítése, továbbá a nyilvántartásból történő adatszolgáltatás útján az érintett jogai gyakorlásának biztosítása.”

16. § A Kkt. 21/D. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A közigazgatási bírságnyilvántartás tartalmazza

a) a nyilvántartott természetes személy természetes személyazonosító adatait (családi nevét és utónevét, születési családi nevét és utónevét, nemét, születési helyét és idejét, anyja születési nevét), állampolgárságát, lakó-, illetve tartózkodási helyét, előző családi és utónevét,

b) a nyilvántartott jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet megnevezését, székhely és telephely címét, cégjegyzék-, illetve nyilvántartási számát,

c) az eljáró hatóság döntése vagy a bíróság jogerős határozata szerint

ca) a szabályszegés megnevezését,

cb) a szabályszegés elkövetésének helyét, idejét,

d) a bírságot kiszabó hatóság megnevezését, a kiszabott bírság megnevezését és mértékét,

e) az alkalmazott intézkedést és annak mértékét,

f) a kiszabott bírság megfizetése, vagy a megállapított bírság, illetve pénzkövetelés biztosítás letétbe helyezése esetén annak tényét és időpontját, továbbá az azt átvevő szerv megnevezését,

g) a bírság meg nem fizetése esetén, az adók módjára történő behajtás elrendelésének tényét, az elrendelő szerv megnevezését, határozatának számát és keltét,

h) a bírság mértékének csökkentése esetén, az erről szóló határozatot hozó szerv megnevezését, határozatának számát és keltét,

i) a szabályszegésben érintett jármű rendszámát,

j) a 25/B. § (7) bekezdésében meghatározott esetben a közúti ellenőrzés során felvett

ja) a járművezető a) pontban meghatározott adatait,

jb) az ellenőrzést végző hatóság megnevezését,

jc) az ellenőrzés helyét, idejét,

jd) az ellenőrzésben érintett jármű rendszámát,

je) a járműnek a 25/B. § (4) bekezdés b) pontjában meghatározott iratban foglalt birtokba adása időpontját,

jf) a járműnek a 25/B. § (4) bekezdés b) pontjában meghatározott iratban foglalt használati jogosultság időtartamát.”

17. § A Kkt. 21/E. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A nyilvántartó szerv a közigazgatási bírságnyilvántartásba felvett adatokat

a) a bírság megfizetését, vagy a bírságfizetési kötelezettség megszűnését, és

b) a 21/D. § (1) bekezdés j) pontjában meghatározott adatokat az ellenőrzést

követő hat hónapig kezeli.”

18. § A Kkt. 23. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A közlekedési hatóság a típusbizonyítvány alapján forgalmazott új jármű forgalomba helyezés előtti vizsgálatától a gyártó vagy a forgalmazó kérelmére eltekint. E járművek forgalomba helyezéséhez szükséges adatszolgáltatást a belföldi gyártó, valamint a forgalmazó a közlekedési hatóság által rendelkezésükre bocsátott elektronikus csatornán keresztül teljesíti. A közlekedési hatóság a belföldi gyártó, valamint a forgalmazó ezen tevékenységét ellenőrzi.”

19. § A Kkt. 24/A. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) A vizsgáló állomás által a közúti járművek időszakos vizsgálatával és rendszeres környezetvédelmi felülvizsgálatával kapcsolatos rendelkezések megsértése esetén a közlekedési hatóság a vizsgáló állomással szemben 100 000 forinttól 1 000 000 forintig terjedő bírságot szabhat ki.”

20. § (1) A Kkt. 25/B. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltakat nem kell alkalmazni, ha a járművezető

a) szokásos tartózkodási helye nem Magyarország területén van,

b) a járművet - hat hónapon belül összességében - 30 nap időtartamot meg nem haladóan használja Magyarország területén és a használathoz az üzemben tartó a jármű birtokba adása időpontjának, továbbá a használati jogosultság időtartamának megjelölését is tartalmazó okiratba foglalt nyilatkozatával hozzájárult, vagy

c) a belföldön használt járművet a külföldi üzemben tartójától rendszeres munkavégzéséhez kapta használatra.”

(2) A Kkt. 25/B. §-a a következő (4a) és (4b) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) Az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni a következő feltételek fennállásának ideje alatt és az azt követő 30 napig, ha a járművezető vagy az üzemben tartó

a) magyar költségvetési szerv hivatalos célú külföldi kiküldetésben lévő dolgozója vagy a vele közös háztartásban, a kiküldetés teljesítésének helyén élő közeli hozzátartozója, illetve

b) az Európai Unió intézményeinél - vagy olyan nemzetközi szervezetnél, amelynek Magyarország is tagja - tisztséget betöltő, vagy az e szervezetekkel munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy vagy vele közös háztartásban - a tisztség betöltésének vagy munkavégzés helyén - élő közeli hozzátartozója.

(4b) A (4a) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása a kiküldő szerv által kiállított, illetve az Európai Unió intézményével vagy a nemzetközi szervezettel való kapcsolatot igazoló - eredeti nyelven kiállított - közokirattal igazolható.”

(3) A Kkt. 25/B. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A (2) és (4) bekezdésben meghatározott feltételek fennállását az ellenőrzés során a jármű üzemben tartója, valamint a jármű vezetője magyar nyelvű, vagy magyar nyelvű hiteles fordítással vagy hiteles fordításnak nem minősülő egyszerű fordítással is ellátott közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal köteles igazolni.”

(4) A Kkt. 25/B. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Az ellenőrző hatóság a külföldi rendszámmal ellátott gépjármű közúti ellenőrzése során a közigazgatási bírságnyilvántartásban rögzíti a 21/D. § (1) bekezdés j) pontjában meghatározott adatokat, ha a jármű használata a (4) bekezdés b) pontjában meghatározottak alapján történik.”

21. § A Kkt. 27. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A hulladékká vált gépjárművekről szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó hulladékká vált jármű bontásához a jármű tulajdonosának kérelmére a közlekedési hatóság által kiadott egyedi engedély szükséges. A regisztrált bontó-hulladékkezelő - a közlekedési hatósággal kötött megbízási szerződés alapján - a bontási engedély kiadását megelőző vizsgálatban közreműködik. A jármű forgalomból történő végleges kivonását csak a bontási engedély jogerőre emelkedését követően lehet elvégezni.”

22. § (1) A Kkt. 29. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (3a)-(3f) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A NIF Zrt. - az elkészült utak ideiglenes vagy ennek hiányában végleges forgalomba helyezése után - a felhasznált forrásokkal és a létrehozott eszközökkel elszámol a magyar állam nevében eljáró, a forrásokat rendelkezésre bocsátó szervvel. A forgalomba helyezett út és az egyes projektekkel kapcsolatban létrehozott vagy megszerzett egyéb eszközök, illetve ezeket magában foglaló, a magyar állam tulajdonában álló egyes földterületek az ideiglenes, vagy ennek hiányában a végleges forgalomba helyezés napján e törvény erejénél fogva - az építtető vagyonkezelői jogának egyidejű megszűnése mellett - a 32. § (6) bekezdésében kijelölt szervezet vagyonkezelésébe kerül, aki az MNV Zrt.-vel vagyonkezelési szerződést köteles kötni.

(3a) Az út létesítése során az építtető által a magyar állam részére megszerzett és az építtető vagyonkezelésében álló, útnak nem minősülő egyéb ingatlanon az építtető vagyonkezelői joga - a forgalomba helyezés napján e törvény erejénél fogva - megszűnik. Az építtető vagyonkezelői jogának megszűnését követően az ingatlant a tulajdonosi joggyakorló könyveiben, nyilvántartásában kell feltüntetni.

(3b) Az út forgalomba helyezésekor az építtető által a magyar állam nevében történő ingatlan tulajdonszerzés tárgyában már megindított, de lezárásra nem került ügyletkötések vagy eljárások esetében az építtető vagyonkezelői joga akkor szűnik meg, amikor a magyar állam tulajdonjogát az érintett ingatlanra az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték.

(3c) Az út ideiglenes forgalomba helyezése és végleges forgalomba helyezése közötti időszakban az építtető által a magyar állam nevében történő ingatlan tulajdonszerzés tárgyában megindított ügyletkötések vagy eljárások esetében az építtető vagyonkezelői joga akkor szűnik meg, amikor a magyar állam tulajdonjogát az érintett ingatlanra az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték.

(3d) A más vagyonkezelésében álló állami vagyonon végzett értéknövelő beruházások, felújítások, azokhoz kapcsolódó új eszköz létrehozása esetén a létrehozott beruházás a forgalomba helyezéssel e törvény erejénél fogva az illetékes vagyonkezelő vagyonkezelésébe kerül, amely vagyonkezelő köteles az MNV Zrt. felé a vagyonkezelési szerződésében foglaltak szerint a vagyon értékének változásával elszámolni. E rendelkezéseket kell alkalmazni abban az esetben is, ha az építtető az ideiglenes és végleges forgalomba helyezés közötti időszakban végez más vagyonkezelésében álló állami ingatlanon értéknövelő beruházást.

(3e) A NIF Zrt. a vagyonkezelői jogának (3)-(3c) bekezdés szerinti megszűnését követő hat hónapon belül elszámolási kimutatást készít annak céljából, hogy az érintett eszközöket, ingatlanokat a megszűnés napján nyilvántartott könyv szerinti értéken a könyveiből kivezesse és a tulajdonosi joggyakorló vagy a tulajdonosi joggyakorló döntése alapján az új vagyonkezelő könyveiben azokat nyilvántartásba vegye.

(3f) A (3d) bekezdés szerinti értéknövelő beruházásnak az építtető és a vagyonkezelő közötti elszámolására a (3e) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.”

(2) A Kkt. 29. § (4)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A (3)-(3f) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni abban az esetben is, ha a (2) bekezdés szerinti építtetői feladatokat az út kezelője látja el, azzal, hogy a felhasznált forrásokkal és a létrehozott eszközökkel a magyar állam nevében eljáró, a forrásokat rendelkezésre bocsátó szervvel, a vele - külön jogszabály alapján - megkötött szerződés rendelkezései szerint számol el.

(5) A (3) és a (3c) bekezdés szerinti vagyonátadás mentes az adó- - ide nem értve az általános forgalmi adót - és illetékfizetési kötelezettség alól. A 32. § (6) bekezdésében meghatározott szervezet a beruházások befejezését - azaz ideiglenes vagy végleges forgalomba helyezést - követően térítés nélkül veszi át az országos közúthoz tartozó értéknövelő beruházást vagy földrészletet.

(6) A 32. § (6) bekezdésében meghatározott szervezet a befejezett beruházások magyar állam tulajdonában álló területének rendezése során saját hatáskörben a magyar állam javára és nevében jár el. A befejezett beruházások területének rendezése érdekében megvásárolt vagy kisajátított további földrészlet a magyar állam tulajdonába és e törvény erejénél fogva, ellenérték nélkül a 32. § (6) bekezdésében meghatározott szervezet vagyonkezelésébe kerül, amely köteles azt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetni. A 32. § (6) bekezdésében meghatározott szervezet a vagyonkezelői jog bejegyzésére vonatkozó földhivatali határozatot haladéktalanul köteles az MNV Zrt. részére tájékoztatásul megküldeni.”

23. § A Kkt. 29/B. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A Kormány által kijelölt szervezet a kerékpárutakkal összefüggő egyes műszaki adatokról nyilvántartást vezet.”

24. § A Kkt. a következő 29/E. §-sal egészül ki:

„29/E. § (1) Az építtető a végleges nyomvonal meghatározását követően haladéktalanul köteles írásban értesíteni a nyomvonallal érintett közmű tulajdonosát vagy szükség esetén üzemeltetőjét (a továbbiakban együtt: közműszolgáltató) arról, hogy az útépítés során mely közműszakasz kiváltása vagy fejlesztése szükséges.

(2) A közműszolgáltató - az országos közúthálózat fejlesztésének közérdekűségére tekintettel, az útépítés mint közérdekből megvalósítandó beruházás megvalósítása érdekében - az (1) bekezdés szerinti értesítés kézhezvétele után az abban feltüntetett határidőn belül köteles a közműszakasz kiváltását vagy fejlesztését elvégezni vagy elvégeztetni. Az építtető a közműszakasz kiváltásának vagy fejlesztésének elvégzésére vagy elvégeztetésére a körülmények által indokolt mértékű, a közműszolgáltatóval egyeztetett - 30 napnál nem rövidebb - határidőt határoz meg. A közműszolgáltató a véleményét az annak közléséről szóló felhívás kézhezvételétől számított tíznapos határidőn belül köteles közölni az építtetővel. Az építtető köteles a közműkiváltás vagy -fejlesztés indokolt költségeit a közműszolgáltatónak megfizetni. A közműkiváltás vagy -fejlesztés elvégzését követő 90 napon belül az építtető és a közműszolgáltató kötelesek egymással tételesen elszámolni.

(3) A közműkiváltás vagy -fejlesztés elvégzésének vagy elvégeztetésének megtagadása esetén az építtető jogosult a közműkiváltást vagy -fejlesztést a megfelelő szakmai képesítéssel rendelkező vállalkozóval elvégeztetni, amelyet a közműszolgáltató tűrni köteles.

(4) A közműszolgáltatót a - közműkiváltással vagy -fejlesztéssel összefüggésben bekövetkezett - vagyonnövekedés tekintetében illetékfizetési kötelezettség nem terheli.

(5) Ha közműszolgáltató neki felróható módon a (1) bekezdés szerinti értesítésben szereplő közműszakasz kiváltására vagy fejlesztésére vonatkozó közműkiváltási vagy -fejlesztési kötelezettségét késedelmesen teljesíti, vagy egyébként a közműkiváltást vagy -fejlesztést nem megfelelően végzi el, illetve annak elvégzését vagy elvégeztetését megtagadja, köteles az ezzel okozott kárt a polgári jog általános szabályai szerint megtéríteni.

(6) Az országos közutak építési beruházásánál a nyomvonalat keresztező kiváltásra kerülő és a közutat ellátó közművek a hatósági eljárásban közcélúnak minősülnek.”

25. § A Kkt. 32. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és egyidejűleg a § a következő (5)-(6) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A 8. § (1) bekezdés h) pontjában, a 11. § (2) bekezdésében, a 34. § (1) bekezdésében, valamint más jogszabályban meghatározott, az országos közúthálózat üzemeltetésére, fenntartására és fejlesztésére, a díjpolitika megalapozására, valamint a díj- és pótdíjszedésre, a pótdíj behajtására és a díj ellenőrzésre vonatkozó állami feladatok pénzügyi forrásait a költségvetési törvényben a 33. § (5) bekezdésében meghatározott szerv költségvetésében kell megállapítani.

(5) Az összközlekedési fejlesztési tervek, az ezekhez kapcsolódó stratégiák, megvalósíthatósági tanulmányok, forgalmi tanulmányok, döntés-előkészítő tanulmányok elkészítésével kapcsolatos egyes feladatokat, valamint a közlekedési infrastruktúra fejlesztése során a műszaki megvalósítás szakmai koordinációját, illetve a források felhasználásának műszaki ellenőrzését ellátó mérnök munkájának koordinációs feladatait a 33. § (5) bekezdésében meghatározott szerv látja el a miniszter által rendeletben meghatározott szabályok szerint.

(6) Az állami tulajdonban lévő országos közutak vagyonkezelője - a 29. § (1) bekezdésében foglaltak, valamint a koncessziós társaságok kezelésében álló közutak kivételével - a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ (a továbbiakban: KKK).”

26. § (1) A Kkt. 33/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A használati díjból és útdíjból származó bevételt a közlekedési hálózat egésze fejlesztésének lehetővé tételére, a közlekedési szektor javára és a teljes közlekedési rendszer javítására kell felhasználni.”

(2) A Kkt. 33/A. §-a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) A használati díjból és az útdíjból származó bevétel a (4) és (5) bekezdésben foglaltakat megelőzően a 33/B. § (7) bekezdésében meghatározott díjszedő által a használati díj és az útdíj kezelésére alkalmas díjszedési és díjellenőrzési rendszer bevezetésének előkészítésével, a rendszer kiépítésével, működtetésével, finanszírozásával, a díjszedési és díj ellenőrzési feladatok ellátásával kapcsolatos költségekre használandó fel.”

(3) A Kkt. 33/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A használati díjakból származó bevétel a 32. § (4)-(5) bekezdésében meghatározott célokra, valamint a közlekedési infrastruktúra fejlesztésében állami feladatokat ellátó NIF Zrt. más forrásból meg nem térülő működési költségeinek fedezetét biztosító, továbbá a 29. § (1) bekezdése szerinti építtetői feladatok ellátása körében az országos közutak felújítását és fejlesztését szolgáló projektek megvalósítását biztosító támogatás nyújtására használható fel, ezen bevétel a 33. § (5) bekezdése szerinti szerv költségvetésének részét képezi.”

27. § (1) A Kkt. 33/B. § (5)-(5a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Amennyiben a használati díjat vagy az útdíjat nem fizették meg, a díj beszedésére jogosult szervezetek vagy az általuk megbízott gazdálkodó szervezetek a jogosulatlan úthasználat időpontjától számított 60 napos jogvesztő határidőn belül kötelesek postára adni a pótdíjfizetési felszólítást. Ha a használati díjat vagy az útdíjat és pótdíjat meg nem fizető üzemben tartó (gépjárművezető) a helyszíni ellenőrzés alkalmával az ellenőrzésről kiállított jegyzőkönyvet aláírja és átveszi, akkor nem kell a pótdíjfizetési felszólítást részére kézbesíteni. A pótdíjfizetési kötelezettség két év alatt évül el. A pótdíj után késedelmi kamat nem követelhető.

(5a) Ha a pótdíjfizetési felszólítás megküldésének időpontjában a közúti közlekedési nyilvántartás nem a tényleges üzemben tartó adatait tartalmazza, az (5) bekezdés szerinti határidő a tényleges üzemben tartó ismertté válásától számítandó.”

(2) A Kkt. 33/B. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A használati díj szedésére a díjköteles utak használatáért az autópályák, autóutak és főutak használatának díjáról szóló miniszteri rendelet alapján a 33. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában megjelölt közútkezelő vagy az általa megbízott szervezet is jogosult.”

28. § A Kkt. 33/B. § (7) és (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A használati díj és az útdíj szedésére az Állami Autópálya Kezelő Zrt., vagy az általa megbízott szervezet jogosult.

(8) A díjköteles országos közutak díjfizetés ellenében történő használatának ellenőrzésére az Állami Autópálya Kezelő Zrt., vagy az általa bevont közreműködő jogosult.”

29. § (1) A Kkt. 33/C. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A díjköteles országos közutak díjfizetés ellenében történő használatának ellenőrzésére jogosult szervezetek a díjköteles utak használati díja megfizetésének helyszíni ellenőrzése, valamint a megengedett legnagyobb össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek helyszíni ellenőrzése alkalmával hatósági ellenőrzés keretében eljárva jogosultak:

a) a gépjárművet megállítani, a gépjármű helyzetét és állapotát dokumentálni, a gépjármű okmányait átvenni,

b) a feladat ellátása céljából az úthasználó személyazonosító okmányait és a gépjármű azonosító okmányait megvizsgálni,

c) a rendőrség általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerve intézkedését kérni, és annak megérkezéséig - de legfeljebb két óra időtartamra - feltartóztatni azt, aki a gépjármű okmányait nem adja át, vagy személyazonosságát nem igazolja, vagy az intézkedést más módon akadályozza,

ca) a megengedett legnagyobb össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek helyszíni ellenőrzése során megállapított, a 20. § (7a) bekezdésében meghatározott mértékű szabályszegés esetén az eljárásra hatáskörrel rendelkező hatóság kiérkezéséig - de legfeljebb két óra időtartamra - a járművet visszatartani,

cb) a megengedett legnagyobb össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek helyszíni ellenőrzése során megállapított szabályszegés esetén - ha az eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező szerv intézkedésére nem került sor - a közigazgatási bírság kiszabása érdekében a bizonyítékok megküldésével együtt értesíteni az illetékes hatóságot,

d) a díjköteles útszakasz azonnali elhagyását elrendelni,

e) a jogosulatlan úthasználat tényének megállapítása esetén az erről készített jegyzőkönyv átadásával az úthasználót a pótdíj megfizetésére kötelezni.”

(2) A Kkt. 33/C. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatok ellátása során az ellenőrzésre jogosult szervezet közvetlenül adathozzáféréssel átveheti a gépjármű-nyilvántartásból a járműazonosító adatokat, a természetes személy üzemben tartó személyes adatait és a nem természetes személy üzemben tartó azonosításához szükséges adatokat, valamint az arra vonatkozó adatot, hogy ellenőrzés alá vont jármű a díjköteles útszakaszok térítésmentes használatára jogosultak nyilvántartásában szerepel.”

30. § (1) A Kkt. 42/A. § (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(A közút kezelőjének hozzájárulása szükséges)

c) amennyiben az elhelyezendő létesítmény dőlési távolsága a közút határát keresztezi.”

(2) A Kkt. 42/A. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott távolságon belül, a közút forgalomba helyezését követően létesített építményekben a közút közelségéből eredő és a jogszabályban meghatározott környezeti hatásokból eredő károkért a közút kezelője és vagyonkezelője felelősséggel nem tartozik.”

31. § (1) A Kkt. 46/D. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A jogszerű vizsgáztatás, vizsgálat és ellenőrzés, illetve a visszaélések kiszűrése és a megfelelő felelősségre vonás kezdeményezése érdekében a közlekedési hatóság jogosult)

a) a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek vizsgáztatása,”

(során a vizsgáztatásról, vizsgálatról és ellenőrzésről - adatrögzítés nélkül - elektronikus berendezéssel közvetlen kép- és hangmegfigyelést végezni.)

(2) A Kkt. 46/D. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az (1) bekezdés a) pont szerinti esetben a közlekedési hatóság jogosult elektronikus berendezéssel kép- és hangfelvételt adatrögzítéssel készíteni, amelyet a vizsgaeseménytől számított 15 napig, illetve amennyiben az érintett vizsga ügyében eljárás indult, az eljárás jogerős lezárásáig szükséges megőrizni.”

32. § A Kkt. a következő 46/G. §-sal egészül ki:

„46/G. § Az e törvénynek az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CXIX. törvénnyel megállapított 12. § (3)-(3c) bekezdése szerinti tilalommal érintett jelet, jelzést, egyéb tárgyat, berendezést, reklámtáblát, reklámhordozót és egyéb reklámcélú berendezést 2012. szeptember 30-ig el kell távolítani.”

33. § A Kkt. a következő 46/H. §-sal egészül ki:

„46/H. § Az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CXIX. törvény (a továbbiakban: Módtv.) hatálybalépése előtt forgalomba helyezett utak vonatkozásában a 29. § (3e) bekezdése szerinti elszámolást a NIF Zrt. 2012. december 31-ig köteles elkészíteni azzal, hogy az értékmeghatározás napjának a Módtv. hatálybalépésének napját kell tekinteni.”

34. § (1) A Kkt. 47. § 18. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A törvény alkalmazásában:)

„18. belföldi üzemben tartó: a jármű tulajdonosa, vagy a tulajdonos által meghatározott, a jármű üzemben tartásának jogát és kötelezettségét gyakorló személy vagy szervezet, akinek/amelynek

18.1. természetes személy üzemben tartó esetében - állampolgárságára tekintet nélkül - a lakóhelye és szokásos tartózkodási helye is, vagy

18.2. nem természetes személy esetében székhelye vagy telephelye Magyarország területén van.”

(2) A Kkt. 47. § 23. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A törvény alkalmazásában:)

„23. várakozási terület: a közutak, valamint az állam és a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutak, terek, parkok és egyéb közterületek gépjárművel történő várakozásra kijelölt része;”

35. § (1) A Kkt. 48. § (3) bekezdés a) pont 15. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap

a) a Kormány, hogy]

„15. a közúti árufuvarozásra, személyszállításra, a vizsgálóállomás által végzett közúti jármű vizsgálatára, az ömlesztett áruk szállítására és egyes közúti közlekedési szabályokra vonatkozó rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegét, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatok általános szabályait,”

(rendeletben állapítsa meg.)

(2) A Kkt. 48. § (3) bekezdés a) pont 18. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap

a) a Kormány, hogy]

„18. a 20. § (11) bekezdés a) pont ab) alpontja és b) pont bc) alpontja, valamint a 33/C. § (1) bekezdése szerinti hatósági ellenőrzés lefolytatására jogosult közútkezelő kijelölését,”

(rendeletben állapítsa meg.)

(3) A Kkt. 48. § (3) bekezdés a) pont 31. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap

a) a Kormány, hogy]

„31. a reklámtábláknak, a reklámhordozóknak és egyéb reklámcélú berendezéseknek a közutak melletti elhelyezésére és eltávolítására vonatkozó részletes szabályokat,”

(rendeletben állapítsa meg.)

(4) A Kkt. 48. § (3) bekezdés a) pont 33. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a következő 34. alponttal egészül ki:

[Felhatalmazást kap

a) a Kormány, hogy]

„33. a kerékpárutak adatainak nyilvántartását végző szerv kijelölését, valamint a kerékpárutak nyilvántartásával összefüggő feladatok végrehajtásának részletes szakmai szabályait,

34. az országos közutak, valamint az állam tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutak, terek, parkok és egyéb közterületek vonatkozásában díjfizetési kötelezettséggel érintett várakozási területek kijelölését, azok kategóriáját, várakozási területenként vagy kategóriánként a díjköteles várakozási időszakot, a fizetendő várakozási díj mértékét, a díjköteles várakozás megengedett leghosszabb időtartamát, valamint a díjfizetés alól mentesítettek, valamint a kedvezményes várakozásra jogosultak körét, a kedvezményes várakozási díj mértékét,”

(rendeletben állapítsa meg.)

(5) A Kkt. 48. § (3) bekezdés b) pontja a következő 3. alponttal egészül ki:

[Felhatalmazást kap

b) a miniszter, hogy]

„3. az ömlesztett (szóródó) tömegáru közúton történő fuvarozásának és saját számlás szállításának a feltételeit, valamint egyes közúti közlekedési szolgáltatások engedélyezésének a részletes szabályait,”

(rendeletben állapítsa meg.)

(6) A Kkt. 48. § (3) bekezdés b) pont 28-29. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap

b) a miniszter, hogy]

„28. az út és műtárgyai tervezésére, építésére, valamint a forgalom biztonságát és forgalmi rendjét meghatározó technikai eszközökre, továbbá az utak kezelésére vonatkozó műszaki szabályzatokat, előírásokat,

29. a 32. § (4) és (5) bekezdésében meghatározott állami feladatokat, azok végrehajtásának és az egyes feladatok ellátásához szükséges források felhasználásának szabályait,”

(rendeletben állapítsa meg.)

(7) A Kkt. 48. § (3) bekezdés b) pontja a következő 35-36. alponttal egészül ki:

[Felhatalmazást kap

b) a miniszter, hogy]

„35. a közúti ellenőri munkakör létesítéséhez szükséges iskolai végzettséget, képesítési előírásokat, valamint a névjegyzék vezetésére és a közúti ellenőrök rendszeres továbbképzésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat,

36. a közút lakott területen kívüli szakasza mellett a közlekedés biztonságát elősegítő közérdekű tájékoztató táblák szakmai tartalmát, valamint engedélyezésüket meghatározó testület létrehozásának, valamint a testület eljárásának részletes szabályait,”

(rendeletben állapítsa meg.)

(8) A Kkt. 48. § (3) bekezdés b) pontja a következő 37. alponttal egészül ki:

[Felhatalmazást kap

b) a miniszter, hogy]

„37. a közúti forgalom biztonságát veszélyeztető módon vesztegelő gépjárművek elszállításának szabályait”

(rendeletben állapítsa meg.)

36. § (1) A Kkt. 9. § (1a) bekezdésében az „a)-h)” szövegrész helyébe az „a)-h) és j)” szövegrész lép.

(2) A Kkt. 12. § (4) bekezdésében a „(3) bekezdésben megállapított” szövegrész helyébe a „(3)-(3c) bekezdésekben megállapított” szöveg, a 15/D. § (1) bekezdésében a „tulajdonos, illetve” szövegrész helyébe a „helyi önkormányzat, a 9/D. § (6) bekezdésében, valamint” szövegrész, a 15/D. § (3) bekezdésében a „tulajdonos, illetve” szövegrész helyébe a „helyi önkormányzat, a 9/D. § (6) bekezdésében, valamint” szövegrész, a 18. § (8) bekezdésének második mondatában az „A vizsgáztatást a Kormány által rendeletben kijelölt” szövegrész helyébe az „A járművezetők vizsgáztatását a Kormány által rendeletben kijelölt” szöveg, 21. § (2) bekezdésében a „30 000 forinttól” szövegrész helyébe a „10 000 forinttól” szöveg, 25/B. § (1) bekezdésében a „25/A. §-ban meghatározott jármű” szövegrész helyébe a „25/A. § a) és b) pontjában meghatározott gépjármű” szöveg, 29/B. § (4) bekezdésében az „A (3) bekezdésben meghatározott utak” szövegrész helyébe az „Az országos közutak” szöveg, 32. § (1) bekezdés második mondatában a „települési önkormányzatok” szövegrész helyébe a „települési vagy területi önkormányzatok” szöveg, 33. § (2) bekezdésében az „a díjfizetés ellenőrzése érdekében a díjfizetés ellenében használható országos közutakról szóló jogszabály alapján díjköteles utakon felvételt készíthet a gépjárműről és annak hatósági jelzéséről, amelyet köteles a pótdíjfizetési felszólítás megküldésére jogosult szervezetnek haladéktalanul átadni.” szövegrész helyébe az „- amennyiben nem jogosult a pótdíjkövetelés behajtására - a felvételt köteles haladéktalanul átadni a pótdíj beszedésére jogosult szervezetnek.” szöveg, 44. § (2) bekezdésében a „b) és e)-h) pontok tekintetében a közlekedési hatóság” szövegrész helyébe a „b), d), e)-h) pontok tekintetében a közlekedési hatóság” szöveg lép.

37. § (1) Hatályát veszti a Kkt. 12. § (4a) bekezdés c)-d) pontja, a 15/A. § (9) bekezdése, 15/C. § (1) bekezdés utolsó mondata, a 15/E. § (1) bekezdése, a 15/F. §, 20. § (11) bekezdésében az „, az (1) bekezdés h) pontjában meghatározott, a megengedett legnagyobb össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek ellenőrzésébe a közút kezelője is” szövegrész, 24/A. § (4) bekezdése, 25/A. § b) és d) pontjában a „(quad)” szövegrész, a 44. § (8) bekezdése, a 47. § 24. pontja, valamint a 48/A. §.

(2) Hatályát veszti a Kkt. 20. § (1) bekezdés kf) pontja, 20. § (4b) bekezdésében a „kf) és” szövegrész, valamint a 21. § (1) bekezdés d) pontja.

2. A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény módosítása

38. § (1) A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Kknyt.) 9. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A 3,5 tonna megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó tehergépkocsiból, vontatóból, pótkocsiból és autóbuszból

a) 10-nél többet üzemeltető üzemben tartó az (1) bekezdés b) és f) pontja szerinti székhely, telephely címként olyan települési cím bejegyzését kérheti, amelyet a cégjegyzék vagy a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatal általa vezetett egyéni vállalkozók nyilvántartása tartalmaz,

b) legfeljebb 10-et üzemeltető üzemben tartó az (1) bekezdés b) és j) pontja szerinti székhely, telephely címként olyan települési cím bejegyzését is kérheti, amelyet a külön jogszabály szerint tárolási helyül a közlekedési hatóságnak bejelentett, és a bejelentés megtörténtét a közlekedési hatóság igazolása tanúsítja,

feltéve, hogy az a járművek számára ténylegesen tárolási helyéül szolgál. Azt a tényt, hogy a települési cím szerinti ingatlan alkalmas a járművek tárolására, a települési önkormányzat jegyzője igazolja.”

(2) A Kknyt. 9. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az (1) bekezdés b) és f) pontja szerinti telephely alatt a legfeljebb 10 járművet üzemeltető üzemben tartó által a külön jogszabály szerint bejelentett tárolóhely is értendő.”

39. § A Kknyt. 19. § (1) bekezdése a következő p)-s) ponttal egészül ki:

[A nyilvántartásból igényelheti(k):]

p) a díjköteles országos közutak díjfizetés ellenében történő használatának ellenőrzésére jogosult szervezetek törvényben meghatározott feladataik ellátásához a 9. § (1)-(1a) bekezdésében, (2) bekezdés a)-b), d)-e) pontjában, (3) bekezdésében foglalt adatokat;

q) az országos közutak kezelői a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 14/A. §-ában meghatározott feladatuk ellátásához a 9. § (1)-(1a) és (3)-(4) bekezdése szerinti adatokat;

r) az országos közutak kezelői a megengedett legnagyobb össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek ellenőrzésére vonatkozó feladataik ellátásához a 9. § (1)-(la) bekezdésben, a (2) bekezdés a)-b) és d)-e) pontjában, valamint a (3) bekezdésében foglalt adatokat.

s) a Kkt. 9/D. § (2) bekezdésében meghatározott közfeladat ellátására jogosult, valamint a közfeladat ellátására jogosulttal a Kkt. 9/D. § (4) bekezdése alapján szerződött szervezet feladatai ellátásához a 9. § (1)-(1a) és (3) bekezdésben foglalt adatokat,”

40. § A Kknyt. 19. § (1) bekezdés d) pontjában a „9. § (1) bekezdésében” szövegrész helyébe „9. § (1)-(1a) bekezdésében” szöveg, 19. § (1) bekezdés e) pont eb) alpontjában a „9. § (1) bekezdésének a), b), e) és f) pontjaiban” szövegrész helyébe a „9. § (1) bekezdés a), b), e) és f) pontjában, a 9. § (1a) bekezdésében” szöveg, 19. § (1) bekezdés f) pontjában a „9. §-ának (1) bekezdésében” szövegrész helyébe a „9. § (1)-(1a) bekezdésében” szöveg, 19. § (1) bekezdés h) pontjában a „9. § (1) bekezdés a), b), e), f) pontjaiban” szövegrész helyébe a „9. § (1) bekezdés a), b), e), f) pontjában, a 9. § (1a) bekezdésében” szöveg, 19. § (1) bekezdés l) pontjában az „a 9. § (1) bekezdésének a), b), e) és f)” szövegrész helyébe az „a 9. § (1) bekezdés a), b), e) és f) pontjában, a 9. § (1a) bekezdésében” szöveg, 19. § (1) bekezdés n) pontjában a „9. § (1) bekezdésében” szövegrész helyébe a „9. § (1)-(1a) bekezdésében” szöveg lép.

3. A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény módosítása

41. § A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény (a továbbiakban: Aptv.) a 2. §-át követően a következő 2/A. §-sal egészül ki:

„2/A. § E törvény alkalmazásában:

1. hosszú távú úttípus: a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 11/B. § (1) bekezdése szerinti Fejlesztési Programban meghatározott úttípus,

2. nagytávú úttípus: a Kkt. 11/A. § (1) bekezdése szerinti nagytávú tervben meghatározott úttípus.”

42. § Az Aptv. 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A gyorsforgalmi útnak a vizsgálati dokumentáció és a területrendezési tervtanulmány alapján 1:10 000 méretarányú helyszínrajzon elfogadott és a gyorsforgalmi út számára legfeljebb két változatban kijelölt 500 méter szélességű területsávját (a továbbiakban: nyomvonal) a környezetvédelmi hatóságnak a környezetvédelmi eljárás során hozott határozatának jogerőre emelkedését követően a Kormány rendeletben állapítja meg.”

43. § Az Aptv. 17. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és egyidejűleg a § a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1) Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendeletben megjelölt gazdasági terület kivételével nem nyilvánítható beépítésre szánt területté

a) az e törvény hatálya alá eső, építési engedéllyel rendelkező gyorsforgalmi út tengelyétől számított 100-100 méter vagy

b) a Kormány által, a megvalósítandó gyorsforgalmi út számára rendelettel megállapított nyomvonalat, a tervezett csomópontokat, valamint jellemző hossz- és keresztszelvényeket tartalmazó dokumentációval (a továbbiakban: jóváhagyott tanulmányterv) rendelkező gyorsforgalmi út tengelyétől számított 250-250 méter

széles területsáv.

(1a) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a korlátozás a gyorsforgalmi út építésére kiadott építési engedély jogerőre emelkedésével hatályát veszti.”

44. § Az Aptv. 18. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Felhatalmazás kap a Kormány, hogy

a) a 6. § (2) bekezdésében meghatározott elővásárlásra vonatkozó részletes rendelkezéseket,

b) az 1. számú mellékletben megjelölt gyorsforgalmi utak esetében a környezetvédelmi engedély jogerőre emelkedését követően a gyorsforgalmi út nyomvonalát,

c) a b) pont hatálya alá nem tartozó gyorsforgalmi utak nyomvonalát,

d) a 9. § (1) és (2) bekezdése szerinti szervek kijelölését

rendeletben állapítsa meg.”

45. § Az Aptv. 1. számú melléklete helyébe e törvény 1. melléklete lép.

46. § (1) Az Aptv. 17. § (3)-(4) bekezdésében a „négy” szövegrész helyébe az „öt” szövegrész lép.

(2) Az Aptv. 17. § (11) bekezdésében a „miniszteri rendelet” szövegrész helyébe a „kormányrendelet” szövegrész lép.

47. § Hatályát veszti az Aptv. 9. § (1) bekezdésében az „előzetes vizsgálati és” szövegrész és 9. § (4) bekezdése.

4. A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosítása

48. § (1) A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 2. § (2) bekezdés 10. pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a következő 10a. ponttal egészül ki:

(Vasúti tevékenységek, szolgáltatások:)

10. vontatás: a 10a. pontban meghatározottak kivételével vasúti jármű továbbítása;

10a. tolatás: a vasúti állomáson, vasúti pályaudvaron, áruterminálon, ipari parkon, kikötőben, logisztikai központban, egyéb árukezelő telephelyen, valamint vasúti üzemi létesítményen belül a vasúti járműveknek emberi vagy gépi erővel történő helyváltoztatása, a vonatok szétrendezése, összeállítása, a vasúti járművek rakodóhelyre állítása és az onnan történő kihúzása;”

(2) A Vtv. 2. § (5) bekezdése a következő 21. és 22. ponttal egészül ki:

(Egyéb fogalmak:)

„21. közmű: vízellátást szolgáló vezeték, szennyvíz-, illetve csapadékelvezetést szolgáló zárt csatorna, távhővezeték, villamos energia átviteli és elosztó hálózat, villamos termelői-, magán- és közvetlen vezeték, szénhidrogén szállító-, földgázelosztó- és célvezeték, valamint az egyéb gázok és ezek termékeinek vezetéke, elektronikus hírközlési vezeték;

22. kapacitásfoglalásra jogosult: az a bármely EGT-államban bejegyzett, a Ptk. 685. § c) pontja szerinti gazdálkodó szervezet, amely nem vasúti társaság, és a vasúti pályahálózat-működtetővel a vasúti pályahálózat-kapacitás foglalására vonatkozó keretszerződést köt.”

49. § A Vtv. 3. § (2) bekezdés f) és h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A miniszter feladata:)

„f) a vasútbiztonság fenntartása és fejlesztése, továbbá a vasúti balesetek megelőzésének érdekében, figyelemmel a műszaki és tudományos fejlődésre, nyílt és megkülönböztetéstől mentes, rendszerszintű megközelítésű vasútbiztonsági szabályrendszer meghatározása és érvényesítése,”

h) az utasok számára elektronikus formában egységesen megismerhető közszolgáltatási menetrend és elektronikus utazásszervező működtetésére és fejlesztésére vonatkozó koncepció készítése,”

50. § (1) A Vtv. 8. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A működési engedély kiadásának a feltétele, hogy a kérelmező megfeleljen)

b) országos működési engedély esetén - a (9) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - a pénzügyi teljesítőképességgel,”

(kapcsolatos, külön jogszabályban meghatározott követelményeknek.)

(2) A Vtv. 8. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és egyidejűleg a § a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A működési engedély határozatlan időtartamra szól. A vasúti igazgatási szerv a működési engedély kiadása feltételeinek fennállását évente - felügyeleti díj ellenében - ellenőrzi.

(3a) Az éves felügyeleti díj mértéke:

a) országos pályahálózat működtető, valamint vállalkozó vasúti társaság működési engedélye esetén 1 363 000 forint,

b) elővárosi, térségi és helyi pályahálózat működtető működési engedélye esetén 272 000 forint,

c) elővárosi, térségi és helyi pályahálózat működtető - nyílt hozzáférés alóli mentesítéssel - működési engedélye esetén 409 000 forint,

d) elővárosi, vállalkozó vasúti társaság működési engedélye esetén 136 000 forint,

e) a 6. § (9) bekezdése alapján bejelentéssel saját célú pályahálózat működtető - nyílt hozzáférés alóli mentesítéssel - működési engedélye esetén 159 000 forint,

f) az országos vasúti pályahálózatokhoz képest keskenyebb nyomtávú, térségi pályahálózat működtető, valamint vállalkozó vasúti társaság, továbbá térségi- és helyi vállalkozó vasúti társaság működési engedélye esetén 14 000 forint,

g) saját célú pályahálózat működtető, valamint árutovábbítási működési engedély esetén 23 000 forint.”

(3) A Vtv. 8. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A vasúti társaság köteles a működési engedély feltételeivel kapcsolatos minden változásról annak bekövetkezése után 15 napon belül tájékoztatni a vasúti igazgatási szervet, beleértve a csőd- és felszámolási eljárás megindításáról szóló tájékoztatást. A vasúti igazgatási szerv elrendeli a működési engedély felülvizsgálatát a vasúti társaság jogi helyzetére befolyást gyakorló változás, így különösen más társasággal való egyesülése esetén.”

(4) A Vtv. 8. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A vasúti igazgatási szerv a működési engedélyt visszavonja:

a) a vasúti társaság kérelmére,

b) amennyiben a vasúti társaság a felfüggesztés elrendelésének alapjául szolgáló körülményt hat hónapon belül nem hárítja el, valamint

c) amennyiben az országos működési engedéllyel rendelkező vasúti társaság csődeljárás iránti kérelmet terjesztett elő vagy a felszámolását a bíróság jogerős végzéssel elrendelte, és erre tekintettel a vasúti igazgatási szerv a működési engedély pénzügyi teljesítőképességgel kapcsolatos feltételének hiányát állapította meg.”

(5) A Vtv. 8. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és egyidejűleg a § a következő (9a) bekezdéssel egészül ki:

„(9) Az országos vasúti személyszállítási működési engedéllyel rendelkező vasúti társaságnak a pénzügyi teljesítőképességét a vasúti személyszállítási közszolgáltatási szerződéssel nem fedezett tevékenységre vonatkozóan kell igazolnia.

(9a) A pénzügyi teljesítőképességgel kapcsolatos valamely követelmény nem teljesítése esetén a működési engedély felfüggesztése vagy visszavonása mellett az országos működési engedéllyel rendelkező vállalkozó vasúti társaság részére a vasúti társaságok engedélyezéséről szóló miniszteri rendeletben meghatározott feltételekkel legfeljebb hat hónapos határozott időtartamra ideiglenes működési engedély adható, amennyiben a vasúti társaság további működése a vasúti közlekedés biztonságát nem veszélyezteti.”

51. § A Vtv. 18. §-a a következő (2)-(4) bekezdéssel egészül ki:

„(2) Az országos, térségi, elővárosi vagy helyi vasúti pályahálózathoz vasúti összeköttetéssel rendelkező áruterminál, ipari park, kikötő, logisztikai központ, valamint egyéb árukezelő telephely területén található vasúti pályahálózatok saját célú vasúti pályahálózatoknak, a rajtuk folytatott vasúti tevékenységek saját célú vasúti tevékenységnek minősülnek.

(3) Az országos, térségi, elővárosi vagy helyi vasúti pályahálózathoz vasúti összeköttetéssel rendelkező áruterminál, ipari park, kikötő, logisztikai központ, valamint egyéb árukezelő telephely üzemeltetője által végzett árumozgatási műveletek - ideértve a tolatást is - a tulajdonos érdekében végzett áruszállítási tevékenységnek minősülnek.

(4) Az egymáshoz kapcsolódó saját célú vasúti pályahálózatok működtetői kötelesek egymás vasúti pályahálózatához megkülönböztetéstől mentesen és átlátható módon a szabad hozzáférést biztosítani.”

52. § A Vtv. 30. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A nemzeti vasútbiztonsági szabályoknak összhangban kell lennie az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett közös biztonsági módszerekkel és célokkal és elő kell segítenie az egységes európai vasúti szállítási rendszer kialakítását.”

53. § (1) A Vtv. 35. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A közlekedési hatóság a vasútbiztonsági tanúsítványt, valamint a vasútbiztonsági engedélyt öt éves időtartamra adja ki. A vasútbiztonsági tanúsítvány, valamint a vasútbiztonsági engedély időbeli hatályának újabb öt évre történő meghosszabbítását a jogosultnak kell kérelmeznie legalább fél évvel az időbeli hatályának lejárta előtt. A tevékenység jellegének vagy mértékének lényeges megváltozása esetén a vasútbiztonsági tanúsítványt, a pályahálózat lényeges elemei - a vasúti pálya, a jelző- és biztosítórendszer, az energiaellátás, valamint a működési vagy karbantartási szabályok - változása esetén a vasútbiztonsági engedély módosítását a jogosult köteles kérelmezni.”

(2) A Vtv. 35. §-a a következő (2a)-(2b) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A (2) bekezdés alkalmazásában a tevékenység jellege tekintetében jelentős megváltozásnak minősül, ha a vasúti társaság által végzett vállalkozó vasúti tevékenységek köre megváltozik.

(2b) A (2) bekezdés alkalmazásában a tevékenység mértéke tekintetében jelentős megváltozásnak minősül, ha a változás mértéke egy üzleti éven belül meghaladja

a) a társaság által üzemben tartott összes vasúti jármű darabszámának 10%-át, de legalább az 5 darabot, vagy

b) a vasúti közlekedés biztonságával kapcsolatos munkakörökben foglalkoztatottak létszámának 10%-át, de legalább az 5 főt.”

(3) A Vtv. 35. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) A vasúti társaság köteles a közlekedési hatóság részére bejelenteni, ha a (2b) bekezdés a)-b) pontjában meghatározottak tekintetében a változások mértéke egy üzleti éven belül a 10%-ot, de járművek esetén legalább a 3 darabot, a munkavállalók esetén legalább a 3 főt meghaladja.”

(4) A Vtv. 35. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és egyidejűleg a § a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A közlekedési hatóság évente - felügyeleti díj ellenében - ellenőrzi, hogy a vasútbiztonsági tanúsítvány, valamint a vasútbiztonsági engedély kiadásának alapjául szolgáló feltételek fennállnak-e.

(5a) Az éves felügyeleti díj mértéke:

a) pályavasúti társaság, valamint integrált vasúti társaság vasúti pályahálózatot működtető szervezeti egysége esetén

aa) 200 km üzemeltetett vasúti hálózatig: 1 016 000 forint,

ab) 200 km feletti üzemeltetett vasúti hálózatnál: 1 845 000 forint,

b) vállalkozó vasúti társaság, valamint integrált vasúti társaság vállalkozó vasúti tevékenységet végző szervezeti egysége esetén, a vállalkozó vasúti tevékenységenként külön-külön

ba) 1-50 darab vasúti járművet üzembentartó vasúti társaság esetén 601 000 forint,

bb) 51-100 darab vasúti járművet üzembentartó vasúti társaság esetén 782 000 forint,

bc) 100 darab feletti vasúti járművet üzembentartó vasúti társaság esetén 1 024 000 forint;

c) saját célú vasutak vasútbiztonsági tanúsítványa, valamint vasútbiztonsági engedélye esetén külön-külön 421 000 forint,

d) kiegészítő biztonsági tanúsítvány esetén a b) pont alatt felsorolt díjak,

da) 1-50 darab vasúti járművet üzembentartó vasúti társaság esetén 601 000 forint,

db) 51-100 darab vasúti járművet üzembentartó vasúti társaság esetén 782 000 forint,

dc) 100 db feletti vasúti járművet üzembentartó vasúti társaság esetén 1 024 000 forint;

e) keskeny nyomtávú vasutak vasútbiztonsági tanúsítványa, valamint vasútbiztonsági engedélye esetén az a)-d) pontokban meghatározott díjtételek 30%-a;

f) a kizárólag történelmi és muzeális vasúti járműveket üzembentartó vasúti társaságok vasútbiztonsági tanúsítványa esetén a b)-f) pontokban meghatározott díjtételek 30%-a.”

54. § A Vtv. 36/C. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A járművezetőnek - amennyiben nem a vasúti járművezetői engedélyről és tanúsítványról szóló miniszteri rendelet szerinti meghatalmazott útján jár el - az engedély iránti kérelmet személyesen kell előterjesztenie.”

55. § A Vtv. 36/I. §-a a következő (4)-(5) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A közlekedési hatóság évente - felügyeleti díj ellenében - ellenőrzi, hogy

a) a vasúti járművek gyártását, javítását végző személyek és szervezetek,

b) a vasúti tartályok megfelelőségértékelését, az időszakos és soron kívüli vizsgálatát, valamint az üzemi vizsgálóhely felügyeletét ellátó vizsgáló szervezetek,

c) a vasúti járművek időszakos vizsgálatát végző vizsgahelyek, valamint

d) a vasúti alrendszerek, rendszerelemek karbantartásáért felelős szervezetek

műszaki hatósági engedélye kiadásának alapjául szolgáló feltételek fennállnak-e.

(5) Az éves felügyeleti díj mértéke

a) a vasúti járművek gyártását, javítását végző személyek és szervezetek

aa) járműgyártása, főjavítás végzése esetén: 967 000 forint,

ab) fővizsgák végzése esetén: 725 000 forint,

ac) közlekedés biztonságával összefüggő részegységek gyártása, javítása esetén: 484 000 forint,

b) a (4) bekezdés b)-d) pontban meghatározott szervezetek esetén: 727 000 forint,

c) a nem átjárható, keskeny nyomtávú vasúti pályán közlekedő vasúti járművekre vonatkozóan, valamint a kizárólag történelmi és muzeális vasúti járműveket üzemben tartó vasúti társaságok számára a felügyeleti díj mértéke a jelen bekezdésben meghatározott díjtételek 20%-a.”

56. § A Vtv. az 54. §-át követően a következő alcímmel és a következő 54/A. §-sal egészül ki:

Kapacitásfoglalásra jogosultak jogai és kötelezettségei

54/A. § (1) A vasúti pályahálózat működtetője köteles a 3. számú melléklet I. pont a) és e) alpontjában meghatározott szolgáltatásokat a kapacitásfoglalásra jogosultak rendelkezésére bocsátani.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt szolgáltatások rendelkezésre bocsátására a nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat kapacitásának elosztása alapján kerül sor.

(3) A vasúti pályahálózat-kapacitás foglalására vonatkozó keretszerződésben a kapacitásfoglalásra jogosult kötelezettséget vállal azoknak a feltételeknek és eljárásrendeknek a betartására, amelyeket a pályahálózat-működtető az (1) bekezdésben foglalt szolgáltatásokra vonatkozóan az elosztási elvek részeként közzétesz.

(4) A kapacitásfoglalásra jogosult a részére kiutalt vasúti pályahálózat-kapacitást annak felhasználása céljából bármely hozzáférésre jogosult részére átruházhatja.

(5) A kapacitásfoglalásra jogosult a (6) bekezdésben foglalt kivétellel az 56-58. és 60-64. §-ban foglaltak szerint igényelheti az vasúti pályahálózat-kapacitást azzal, hogy ahol e törvény hozzáférésre jogosultat említ, azon e § alkalmazásában kapacitásfoglalásra jogosultat kell érteni.

(6) A kapacitásfoglalásra jogosult és a vasúti pályahálózat-működtető között a vasúti pályahálózat-kapacitás foglalására vonatkozó szerződés jön létre. Ebben a kapacitásfoglalásra jogosult kötelezettséget vállal arra, hogy megnevezi a szerződés tárgyát képező vasúti pályahálózat-kapacitás felhasználása céljából az e törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő hozzáférésre jogosultat, aki a vasúti pályahálózat-működtetővel vasúti pályahálózat-kapacitás biztosítására vonatkozó szerződést köt. Amennyiben a hozzáférésre jogosult és a pályahálózat-működtető közötti szerződés a hozzáférésre jogosult vagy a kapacitásfoglalásra jogosult érdekkörében felmerült okból nem jön létre a (7) bekezdés szerinti határidőig, a vasúti pályahálózat-működtető ezt az igényelt pályahálózat-kapacitás lemondásának tekintheti, és az erre vonatkozó feltételek szerint járhat el.

(7) A (6) bekezdés szerinti vasúti pályahálózat-kapacitás biztosítására vonatkozó szerződés megkötésének határidejét a vasúti pályahálózat-működtető állapítja meg. A határidő legfeljebb tíz nappal előzheti meg a szerződés tárgyát képező vasúti pályahálózat-kapacitás felhasználásának időpontját. A határidőre vonatkozó feltételeknek megfelelőnek, átláthatónak és hátrányos megkülönböztetéstől mentesnek kell lenniük, és azokat az elosztási elvek részeként közzé kell tenni.”

57. § A Vtv. 60. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„60. § A nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat kapacitását - közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi aktus eltérő rendelkezése hiányában - a vasúti pályahálózat működtetője osztja el.”

58. § (1) A Vtv. 80. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A közlekedési hatóság feladat- és hatáskörébe tartozik:)

„g) a biztonsági keretszabályok érvényesítése és fejlesztése, a nemzeti vasútbiztonsági szabályok érvényesítése és érvényesülésének figyelemmel kísérése, azok módosítására vonatkozó javaslat kidolgozása, és a módosítással kapcsolatban a szakmai egyeztetés lefolytatása, a nemzeti keretszabályok kidolgozása során szakmai egyeztetés lefolytatása a vasúti társaságokkal, a vasúti alrendszerek gyártóival és karbantartóival, a vasúti szolgáltatásokat igénybevevőkkel, valamint a vasúti munkavállalók képviselőivel,”

(2) A Vtv. 80. § (1) bekezdés r) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és egyidejűleg a következő s)-t) ponttal egészül ki:

(A közlekedési hatóság feladat- és hatáskörébe tartozik:)

r) a vasúti járművek üzembe helyezésére vonatkozó nemzeti szabályozása mint nemzeti referenciadokumentum (a továbbiakban: nemzeti referenciadokumentum) jóváhagyása, valamint a nemzeti referenciadokumentum módosításának ellenőrzése és a módosítás jóváhagyása,

s) a tehervagonok karbantartásáért felelős szervezetek tanúsítása,

t) mindazon feladatok ellátása, amelyeket törvény vagy kormányrendelet feladatkörébe utal.”

(3) A Vtv. 80. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az ügyfél a közlekedési hatóság felhívására köteles az ügy eldöntéséhez szükséges adatokat, iratokat szolgáltatni a közlekedési hatóság részére.”

59. § A Vtv. 80/A. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A közlekedési hatóság vasúti pályával és vasúti üzemi létesítménnyel kapcsolatos másodfokú eljárásában nem lehet ügyfél az, aki vagy amely az elsőfokú eljárásban nem tett nyilatkozatot vagy nem nyújtott be kérelmet.”

60. § (1) A Vtv. 81. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A közlekedési hatóság a vasúti pálya és tartozékai, az üzemi létesítmények és a vasúti járművek üzem- és forgalombiztos állapotát, a karbantartás, az időszakos vizsgálatok és a szükséges javítás elvégzését ellenőrzi. A vasúti társaság köteles a szabad ellenőrzés valamennyi feltételét biztosítani, különösen a lényeges dokumentumokhoz, létesítményekhez, berendezésekhez és felszerelésekhez való korlátozás nélküli hozzáférést. Ha a közlekedési hatóság az ellenőrzés során mulasztást állapít meg,

a) az üzemben tartót a vizsgálat vagy a javítás elvégzésére kötelezi, és

b) az üzemben tartóval szemben bírságot szab ki.”

(2) A Vtv. 81. §-a a következő (16)-(16a) bekezdéssel egészül ki:

„(16) Az e törvényben vagy a végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása esetén a közlekedési hatóság bírságot szab ki.

(16a) Ha a jogsértés

a) a vasúti pályahálózat vonatkozásában merül fel, a bírság 50 millió forintig,

b) vasúti járművek és gépészeti berendezések vonatkozásában merül fel, a bírság 15 millió forintig,

c) vasútbiztonsági tanúsítvány és engedély vonatkozásában merül fel, a bírság 15 millió forintig,

d) a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalók képzése és vizsgáztatása vonatkozásában merül fel, a bírság 3 millió forintig,

e) a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalók egészségi alkalmassága vonatkozásában merül fel, a bírság 3 millió forintig

terjedhet jogsértésenként.”

61. § A Vtv. 81/A. § (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv feladat- és hatáskörébe tartozik:

a) a veszélyes áruk vasúti szállításra történő előkészítésére, valamint a veszélyes áruk vasúton történő továbbítására vonatkozó jogszabályi előírások betartásának ellenőrzése;

b) a veszélyes áruk vasúti átrakásának, tárolásának ellenőrzése.

(2) A veszélyes áruk vasúti szállítására vonatkozó jogszabályi előírások megsértőivel szemben bírság szabható ki. Az e § alapján indított bírságolási eljárást a hivatásos katasztrófavédelmi szerv folytatja le.”

62. § A Vtv. 82. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(A közlekedési hatóság jogosult)

f) a vasúti járművekre szerelt, vasútüzemi célt szolgáló nyomástartó edények és kazánok minősítését, valamint hatósági műszaki vizsgálatát végző személyek természetes személyazonosító adatait”

(kezelni, továbbá a vizsgaeredményeket, alkalmassági minősítéseket, képesítéseket - ezek hitelességének utólagos igazolása céljából - nyilvántartani.)

63. § A Vtv. XV. Fejezete a következő 85/B. §-sal egészül ki:

„85/B. § (1) Az országos vasúti pályahálózathoz tartozó vasúti pályaszakasz, valamint a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló törvény szerint kiemelt jelentőségű egyéb vasúti pályaszakasz létesítése, felújítása, fejlesztése fontos közérdekű és közcélú tevékenység.

(2) Az országos vasúti pályahálózat építési beruházásánál a nyomvonalat keresztező, kiváltásra kerülő és a vasúti pályahálózatot ellátó közmű a hatósági eljárásban közcélúnak minősül.

(3) Az építtető a létesítéssel, felújítással és fejlesztéssel érintett vasúti pályaszakasz meghatározását követően haladéktalanul köteles írásban értesíteni a létesítéssel, felújítással, fejlesztéssel érintett közmű üzemeltetőjét és tulajdonosát (a továbbiakban együtt: üzemeltető) arról, hogy a fejlesztési tevékenység során mely közműszakasz átalakítása, áthelyezése (a továbbiakban együtt: kiváltása) vagy fejlesztése szükséges.

(4) Az üzemeltető a (3) bekezdés szerinti értesítés kézhezvétele után az abban feltüntetett határidőn belül köteles a közműszakasz kiváltását vagy fejlesztését elvégezni vagy elvégeztetni. Az építtető a körülmények által indokolt mértékű, a közműszolgáltatóval egyeztetett - 30 napnál nem rövidebb - határidőt határoz meg a közműszakasz kiváltására vagy fejlesztésére. Az üzemeltető a véleményét az annak közléséről szóló felhívás kézhezvételétől számított nyolc munkanapos határidőn belül köteles közölni az építtetővel. Az építtető köteles a közműkiváltás vagy -fejlesztés indokolt költségeit az üzemeltetőnek megfizetni. A közműkiváltás vagy -fejlesztés elvégzését követő 90 napon belül az építtető és az üzemeltető kötelesek egymással tételesen elszámolni.

(5) Ha az üzemeltető neki felróható módon a (3) bekezdés szerinti értesítésben szereplő közműszakasz kiváltására vagy fejlesztésére vonatkozó közműkiváltási vagy -fejlesztési kötelezettségét késedelmesen teljesíti, vagy egyébként a közműkiváltást vagy -fejlesztést nem megfelelően végzi el, illetve annak elvégzését vagy elvégeztetését megtagadja, köteles az ezzel okozott kárt a polgári jog általános szabályai szerint megtéríteni.

(6) A közműkiváltás vagy -fejlesztés elvégzésének vagy elvégeztetésének megtagadása esetén az építtető jogosult a közműkiváltást vagy -fejlesztést a megfelelő szakmai képesítéssel rendelkező vállalkozóval elvégeztetni, amelyet az üzemeltető tűrni köteles.

(7) Az üzemeltetőt a - közműkiváltással vagy -fejlesztéssel összefüggésben bekövetkezett - vagyonnövekedés tekintetében illetékfizetési kötelezettség nem terheli.”

64. § (1) A Vtv. 88. § (2) bekezdés 9. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)

„9. a vasúti járművekre szerelt, vasútüzemi célt szolgáló kazánok és nyomástartó edények

9.1. üzembe helyezése engedélyezésének, időszakos vizsgálatának és ellenőrzésének előírásait,

9.2. gyártásának, javításának ellenőrzését, minősítését, valamint műszaki vizsgálatát végző személyekre (kazánbiztosok) vonatkozó képzettségi, végzettségi követelményekre, képzésükre, vizsgáztatásukra, elismerésükre, valamint nyilvántartásukra vonatkozó szabályokat,

9.3. gyártásának, javításának ellenőrzését, minősítését, valamint műszaki vizsgálatát végző szervezetek engedélyezésének és nyilvántartásának szabályait,”

(rendeletben állapítsa meg.)

(2) A Vtv. 88. § (2) bekezdés 13. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)

„13. a vasúti járművek

13.1. javítását, karbantartását, minősítését végző szervezetek (karbantartó műhelyek) engedélyezésének és nyilvántartásának szabályait,

13.2. közül a tehervagonok karbantartásáért felelős szervezetek tanúsításának, engedélyezésének és nyilvántartásának szabályait,

13.3. hatósági műszaki vizsgálatát végző szervezetek (vizsgaműhelyek) engedélyezésének és nyilvántartásának szabályait,”

(rendeletben állapítsa meg.)

65. § (1) A Vtv. 89. § (2) bekezdése a következő c) és d) ponttal egészül ki:

(Ez a törvény a következő rendeletek végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg:)

c) a tehervagonok karbantartásáért felelős szervezetek tanúsítási rendszeréről és a 653/2007/EK rendelet módosításáról szóló, 2011. május 10-i 445/2011/EU bizottsági rendelet,

d) a versenyképes árufuvarozást szolgáló európai vasúti hálózatról szóló, 2010. szeptember 22-i 913/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet.”

(2) A Vtv. 89. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Ez a törvény a következő határozatok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg:

a) a vasúti rendszer Közösségen belüli kölcsönös átjárhatóságáról szóló 2008/57/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 27. cikkének (4) bekezdésében említett referenciadokumentum közzétételéről és kezeléséről szóló, 2011. március 9-i 2011/155/EU bizottsági határozat,

b) a 2007/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel összhangban a mozdonyvezetők képzésében részt vevő képzési központok elismerésére, a mozdonyvezetők vizsgáztatóinak elismerésére és a vizsgák szervezésére vonatkozó feltételekről szóló, 2011. november 22-i 2011/765/EU határozat.”

66. § A Vtv. 2. § (4) bekezdés 2. pontjában az „ideértve” szövegrész helyébe az „az elektronikus berendezések működését biztosító szoftverek, ideértve” szöveg, 4. § (4) bekezdésében a „vasúti társaságoktól” szövegrész helyébe a „vasúti társaságoktól, a közlekedési igazgatási szervekkel és vasúti társaságokkal szerződéses kapcsolatban lévő személyektől és szervezetektől” szöveg, 6. § (1) bekezdésében az „a (7) bekezdésben” szövegrész helyébe az „a (8) bekezdésben” szöveg, 31. § (1) bekezdésében a „vasúti társaságok (a továbbiakban együtt: üzembentartó)” szövegrész helyébe a „vállalkozó vasúti társaságok” szöveg, 31. § (2) bekezdés a) pontjában az „az üzembentartó” szövegrész helyébe az „a pályavasúti társaság és a vállalkozó vasúti társaság” szöveg, 32. § (1) bekezdésében az „Az üzembentartó” szövegrész helyébe az „A pályavasúti társaság és a vállalkozó vasúti társaság” szöveg, 32. § (2) bekezdésében az „Az üzembentartó” szövegrész helyébe az „A pályavasúti társaság és a vállalkozó vasúti társaság” szöveg, 32. § (3) bekezdésében az „Az üzembentartó” szövegrész helyébe az „A pályavasúti társaság és a vállalkozó vasúti társaság” szöveg, 35. § (7) bekezdésében a „vasútbiztonsági tanúsítvány” szövegrész helyébe a „vasútbiztonsági tanúsítvány és vasútbiztonsági engedély” szöveg, 36/A. § (1) bekezdésében a „rendelkezésre álljon” szövegrész helyébe a „rendelkezésre álljon, amelyet a közlekedési hatóság ellenőriz” szöveg, 76. § (1) bekezdésében a „nyílt hozzáféréssel, illetve a számviteli elkülönítéssel és a keresztfinanszírozás tilalmával” szövegrész helyébe a „nyílt hozzáféréssel, a 18. § (4) bekezdése szerinti kötelezettség teljesítésével, a számviteli elkülönítéssel, valamint a keresztfinanszírozás tilalmával” szöveg, 88. § (2) bekezdés 2. pontjában a „részletes szabályokat” szövegrész helyébe a „részletes szabályokat, valamint a tevékenység megkezdésének bejelentésére vonatkozó szabályokat” szöveg lép.

67. § Hatályát veszti a Vtv. 3. § (2) bekezdésének az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi CCI. törvény 285. § (3) bekezdésével megállapított m) pontja.

5. A légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló 2005. évi CLXXXIV. törvény módosítása

68. § A légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló 2005. évi CLXXXIV. törvény (a továbbiakban: Kbvt.) 10. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) A közlekedésbiztonsági szerv vezetője a bejelentést követően haladéktalanul írásban kijelöli a vizsgálóbizottság tagjait, és ezzel megindítja a szakmai vizsgálatot. A vizsgálóbizottság a kijelölést követően a szakmai vizsgálat 8. §-ban rögzített alapelvei szerint, a szakmai vizsgálatra vonatkozó általános szabályok figyelembevételével határozza meg a vizsgálat körét és a vizsgálatok során követendő eljárást, valamint haladéktalanul megkezdi a szakmai vizsgálatot. Amennyiben a közlekedési balesetben és egyéb közlekedési eseményben több jármű érintett, azt egy esetnek kell tekinteni. Az esetet a legsúlyosabb következménye alapján kell minősíteni.”

69. § A Kbvt. a 14. §-át követően a következő 14/A. §-sal egészül ki:

„14/A. § Vasúti baleset vagy esemény bekövetkezése esetén a biztonsági ajánlások címzettjeit, a balesetben vagy eseményben érintett mentőszolgálatokat, a megsérült vagyontárgyak tulajdonosait, a gyártókat, az érintett szolgáltatások igénybevevőinek képviselőit és a munkavállalók képviselőit tájékoztatni kell a vizsgálat folyamatáról, és lehetőséget kell biztosítani arra, hogy tájékoztatás kézhezvételétől számított 30 napon belül írásban ismertessék álláspontjukat és véleményüket a vizsgálattal kapcsolatban, valamint megjegyzést tegyenek a zárójelentés-tervezetben szereplő információkra.”

70. § A Kbvt. 16. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A vasúti vagy víziközlekedési balesetek és események kapcsán kibocsátott biztonsági ajánlások címzettjei a biztonsági ajánlás kézhezvételétől számított 90 napon belül írásban tájékoztatást adnak a közlekedésbiztonsági szervnek az ajánlások elfogadásáról, az ajánlás alapján tervezett, vagy megtett intézkedésükről bevezetésük határidejének megjelölésével, vagy egyet nem értésük esetén indoklással ellátva.”

71. § A Kbvt. 22. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)

a) súlyos vasúti balesetek, a vasúti balesetek és váratlan vasúti események szakmai vizsgálatának, a vizsgálatban résztvevők szakmai képzettségére, az oktatásra és vizsgáztatásra vonatkozó részletes szabályait,

b) a légiközlekedési balesetek, a repülőesemények és légiközlekedési rendellenességek szakmai vizsgálatának, a vizsgálatban résztvevők szakmai képzettségére, az oktatásra és vizsgáztatásra vonatkozó részletes szabályait,

c) a víziközlekedési balesetek és a víziközlekedési események vizsgálatának, a vizsgálatban résztvevők szakmai képzettségére, az oktatásra és vizsgáztatásra vonatkozó részletes szabályait,

d) az üzembentartói vizsgálat részletes szabályait”

(rendeletben állapítsa meg.)

72. § A Kbvt. 7. § (2) bekezdésében az „(1) bekezdés e) pontjában” szövegrész helyébe az „(1) bekezdés g) pontjában” szöveg lép.

6. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény módosítása

73. § A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (1) bekezdés c) pontja a következő szöveggel lép hatályba:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg:)

c) a 23. § (4) bekezdésének 1. pontja szerinti, a fővárosi önkormányzat kezelésében lévő kiemelt forgalmú vagy az országos közlekedés szempontjából fontos közutak, közforgalom céljára megnyitott magánutak, valamint terek, parkok és egyéb közterületek kijelölésének szempontjait és elveit, valamint a kijelölt és meghatározott úthálózathoz kapcsolódó szabályozási elemeket;”

7. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosítása

74. § Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 161. § (1) bekezdésében a „köztartozás összege meghaladja a 10 000 forintot;” szövegrész helyébe „a köztartozás összege eléri vagy meghaladja a 10 000 forintot;” szöveg lép.

8. Záró rendelkezések

75. § (1) Ez a törvény - a (2)-(7) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

(2) A 16. § és az 60. § (2) bekezdése a kihirdetést követő 31. napon lép hatályba.

(3) A 13. § (5) bekezdése és a 37. § (2) bekezdése 2012. szeptember 1. napján lép hatályba.

(4) A 15-17. § és a 20. § (1) és (4) bekezdése a kihirdetést követő 60. napon lép hatályba.

(5) A 9. § és a 35. § (8) bekezdése 2012. november 1. napján lép hatályba.

(6) A 36. § (1) bekezdése, 50. § (2) és 53. § (4) bekezdése 2013. január 1. napján lép hatályba.

(7) A 14. §, a 26. § (1)-(2) bekezdése és a 28. § 2013. július 1-jén lép hatályba.

(8) Ez a törvény 2013. július 2-án hatályát veszti.

76. § A 6. alcím az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

77. § (1) Ez a törvény

1. a közösségi vasutak biztonságáról, valamint a vasúttársaságok engedélyezéséről szóló 95/18/EK tanácsi irányelv és a vasúti infrastruktúrakapacitás elosztásáról, továbbá a vasúti infrastruktúra használati díjának felszámításáról és a biztonsági tanúsítványról szóló 2001/14/EK irányelv módosításáról szóló, 2004. április 29-i 2004/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, és

2. a vasúti rendszer Közösségen belüli kölcsönös átjárhatóságáról szóló 2008/57/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 27. cikkének (4) bekezdésében említett referenciadokumentum közzétételéről és kezeléséről szóló, 2011. március 9-i 2011/155/EU bizottsági határozatnak

való megfelelést szolgálja.

(2) Ez a törvény

1. a tehervagonok karbantartásáért felelős szervezetek tanúsítási rendszeréről és a 653/2007/EK rendelet módosításáról szóló, 2011. május 10-i 445/2011/EU bizottsági rendelet és

2. a versenyképes árufuvarozást szolgáló európai vasúti hálózatról szóló, 2010. szeptember 22-i 913/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

Melléklet a 2012. évi CXIX. törvényhez

1. számú melléklet a 2003. évi CXXVIII. törvényhez

Az e törvény hatálya alá tartozó gyorsforgalmi utak

Út betű-
és számjele
Hosszú távú úttípus Szakasz
(beruházás jellege)
Nagytávú úttípus
M0 autóút teljes útgyűrű (új út építése, kapacitásbővítés) autóút
M1-M7 autópálya M0 - Egérút (kapacitásbővítés) autópálya
M1 autópálya M0 - Tatabánya (kapacitásbővítés) autópálya
M2 autóút M0 - országhatár (új út építése, kapacitásbővítés) autóút
M3 autópálya M0 - országhatár (új út építése, kapacitásbővítés) autópálya
M4 autópálya M0 - országhatár (új út építése, kapacitásbővítés) autópálya
M5 autópálya M0 - Újhartyán (kapacitásbővítés) autópálya
M6 autóút Boly - országhatár (új út építése) autópálya
M7 autópálya M0 - M8 (kapacitásbővítés) autópálya
M8 autóút/autópálya országhatár - Vasvár és Veszprém - Jászalsószentgyörgy (új út építése, kapacitásbővítés) autóút/autópálya
M9 autóút M86 - 53. sz. főút (új út építése, kapacitásbővítés) autóút
M10 autóút Budapest - Kesztölc (új út építése) autóút
M15 autópálya M1 - országhatár (kapacitásbővítés) autópálya
M30 autóút Miskolc - országhatár (új út építése, kapacitásbővítés) autóút
M34 autóút Vásárosnamény (M3) - Kisvárda kelet (autóút) és Jéke - 4. sz. főút közötti bekötés, Kisvárda és Jéke elkerülővel (összekötő út) (új út építése) autóút
M35 autópálya Debrecen - Berettyóújfalu (a Debrecen déli elkerülővel M35 - 47. sz. főút között - 2x1 főút) (új út építése) autópálya
M43 autópálya Makó - országhatár (új út építése) autópálya
M44 autóút Kecskemét térsége (M8) - Békéscsaba (új út építése) autóút
M49 autóút M3 - országhatár (új út építése) autóút
M60 autóút 58. sz. főút - Pellérd délkelet és főúti visszakötés a 6. sz. főútig (új út építése) autópálya
M70 autópálya M7 - országhatár (kapacitásbővítés) autópálya
M75 autóút Pacsa - Fenékpuszta - M7 (új út építése) autóút
M85 autóút Győr - országhatár (új út építése) autóút
M86 főút/autóút M1 - Szombathely (új út építése, kapacitásbővítés) autóút


A complex.hu oldal teljes egészében szerzői jogvédelem alatt áll. - Copyright Wolters Kluwer Kft. 2016. Minden jog fenntartva!