1. § A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Kjtv.) 18. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Ha a közjegyzői szolgálat előreláthatólag azért szűnik meg, mert a közjegyző betölti azt a kort, amikor a törvény alapján a közjegyzői szolgálata megszűnik, a megüresedő közjegyzői állásra a pályázatot legkésőbb a szolgálat megszűnésének várható időpontját fél évvel megelőzően kell meghirdetni.”
2. § A Kjtv. 20. § (2) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„Nincs helye kölcsönös áthelyezésnek a közjegyző kinevezését követő 3 éven belül és azon időpontot megelőző 5 éven belül, amikor a közjegyző betölti azt a kort, amikor a törvény alapján a közjegyzői szolgálat megszűnik.”
3. § A Kjtv. 22. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A közjegyzői szolgálat megszűnik:)
„d) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényben meghatározott öregségi nyugdíjra jogosító legmagasabb öregségi nyugdíjkorhatár, de legalább a 65. életév közjegyző általi betöltésének, vagy”
(napján.)
4. § A Kjtv. 24. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A közjegyző nem gyakorolhatja a hivatását)
„a) a 22. § (1) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott esetekben, valamint ha a közjegyzői szolgálat megszűnésére azért kerül sor, mert a közjegyző betölti a megszűnési okként megjelölt kort, a közjegyzői szolgálat megszűnésének időpontjától kezdődően,”
5. § A Kjtv. a következő 178. §-sal egészül ki:
„178. § (1) E törvénynek az egyes igazságügyi jogviszonyokban alkalmazandó felső korhatárral kapcsolatos törvénymódosításokról szóló 2013. évi XX. törvénnyel megállapított 22. § (1) bekezdés d) pontját 2023. január 1-jétől kell alkalmazni. 2022. december 31-ig a 22. § (1) bekezdés d) pontja helyett a (2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.
(2) A közjegyzői szolgálat megszűnik:
a) 1945. január 1-je előtt született közjegyző 70. életévének betöltése napján,
b) 1945-ben vagy 1946-ban született közjegyző 69. életévének betöltését követő 183. napon,
c) 1947-ben vagy 1948-ban született közjegyző 69. életévének betöltése napján,
d) 1949-ben vagy 1950-ben született közjegyző 68. életévének betöltését követő 183. napon,
e) 1951-ben született közjegyző 68. életévének betöltése napján,
f) 1952-ben született közjegyző 67. életévének betöltését követő 183. napon,
g) 1953-ban született közjegyző 67. életévének betöltése napján,
h) 1954-ben született közjegyző 66. életévének betöltését követő 183. napon,
i) 1955-ben született közjegyző 66. életévének betöltése napján,
j) 1956-ban született közjegyző 65. életévének betöltését követő 183. napon,
k) 1957-ben született közjegyző 65. életévének betöltése napján.”
6. § Hatályát veszti a Kjtv. 177. § (2) bekezdése.
7. § A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 234. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) Ha a végrehajtói szolgálat előreláthatólag a 239. § (1) bekezdés d) pontja alapján szűnik meg, a megüresedő végrehajtói állásra a pályázatot legkésőbb a szolgálat megszűnésének várható időpontját fél évvel megelőzően kell meghirdetni.”
8. § Hatályát veszti a Vht. 306. §-a.
9. § Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 11/A. § (3) bekezdésében és 13. § (8) bekezdésében a „Bjt. 90. § ha) pontja szerinti rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár” szövegrész helyébe a „felmentési okként meghatározott életkor” szöveg lép.
10. § (1) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 83/B. § (1) bekezdésének harmadik mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„E § alkalmazása során a fizetendő nyugdíjjárulék alapjába nem számít bele a 83/C. § (1) bekezdése szerinti jogviszonyból származó, a szünetelés időtartama alatt szerzett kereset, jövedelem.”
(2) A Tny. a következő 102/J. §-sal egészül ki:
„102/J. § A 18. § (2) bekezdés c) pontja, (2a) bekezdés b) pontja, a 83/C. § és a 102/I. § a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény alapján rendelkezési állományba helyezett bíróra, valamint a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló törvény alapján rendelkezési állományba helyezett ügyészre nem alkalmazható az egyes igazságügyi jogviszonyokban alkalmazandó felső korhatárral kapcsolatos törvénymódosításokról szóló 2013. évi XX. törvény hatálybalépésétől 2022. december 31-ig.”
11. § (1) A Tny. 83/C. § (1) bekezdésében a „közszolgálati jogviszonyban” szövegrész helyébe a „köztisztviselőként vagy közszolgálati ügykezelőként közszolgálati jogviszonyban” szöveg lép.
(2) A Tny. 83/A. § (1) bekezdésében hatályát veszti a „Tbj. 5. §-a szerinti biztosítási jogviszonyban álló” szövegrész.
12. § A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény
a) 38/A. § (1) bekezdésében a „bírósági titkár” szövegrész helyébe a „bírósági titkár és rendelkezési állományba helyezett bíró” szöveg,
b) 38/B. § (4) bekezdésében a „bírósági titkár” szövegrész helyébe a „bírósági titkár vagy rendelkezési állományba helyezett bíró” szöveg
lép.
13. § Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény 9. § (3) bekezdése a következő c) és d) ponttal egészül ki:
[A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem minősül a különadó alapjának:]
„c) a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvénynek a 33/2012. (VII. 17.) AB határozattal megsemmisített 90. § ha) alpontja alapján felmentett bíró számára a jogviszony jogellenes megszüntetésével kapcsolatosan törvény vagy bírósági határozat alapján szerzett bevétel,
d) a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvénynek az egyes igazságügyi jogviszonyokban alkalmazandó felső korhatárral kapcsolatos törvénymódosításokról szóló 2013. évi XX. törvénnyel hatályon kívül helyezett 160. §-a alapján megszűnt szolgálati jogviszonyú ügyészek és a 2013. január 1. napja és az egyes igazságügyi jogviszonyokban alkalmazandó felső korhatárral kapcsolatos törvénymódosításokról szóló 2013. évi XX. törvény hatálybalépése között a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltése miatt megszűnt szolgálati jogviszonyú ügyészek esetében a jogviszony jogellenes megszüntetésével kapcsolatosan törvény vagy bírósági határozat alapján szerzett bevétel.”
14. § (1) A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.)
a) 90. § (2) bekezdés f) pontjában a „bírói felső korhatárt,” szövegrész helyébe a „felmentési okként meghatározott életkort” szöveg,
b) 103. § (3) bekezdés l) pontjában a „felső korhatár” szövegrész helyébe a „felmentési okként meghatározott életkor” szöveg
lép.
(2) Hatályát veszti a Bszi. 86. § (3) bekezdés b) pontjában a „meghatalmazás alapján” szövegrész.
15. § A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény (a továbbiakban: Bjt.) 4. § (2) bekezdése a következő h) és i) ponttal egészül ki:
(Nem nevezhető ki bíróvá az a személy,)
„h) akinek a részére öregségi nyugdíjat, korhatár előtti ellátást vagy olyan más pénzbeli ellátást folyósítanak, amelyet a nyugdíjkorhatár betöltésekor hivatalból öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani,
i) aki betöltötte a 90. § ha) alpontjában meghatározott életkort.”
16. § A Bjt. 4. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A 3. § (4) bekezdése szerinti esetben az OBH elnöke a kinevezésre vonatkozó javaslatának felterjesztése előtt megvizsgálja a kinevezési feltételeknek való megfelelést is. Ha a kinevezésre vonatkozó javaslatra a bírói szolgálati viszony megszűnését követő 3 hónapon belül kerül sor, a kinevezésre javasolt személy mentesül a 12. § (1) bekezdés b) pontja szerinti igazolás bemutatásának kötelezettsége alól. A kinevezésre javasolt személy mentesül a 12. § (1) bekezdés c) pontja szerinti igazolás bemutatásának kötelezettsége alól.”
17. § A Bjt. 40. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A bíró nem veheti igénybe öregségi nyugdíj, korhatár előtti ellátás, vagy más olyan pénzbeli ellátás folyósítását, amelyet a nyugdíjkorhatár betöltésekor hivatalból öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani.”
18. § A Bjt. 42. §-a a következő (4)-(8) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A 40. §-ban szabályozott összeférhetetlenségi esetekben a bíró az összeférhetetlenségi okot a kinevezésétől, ha az összeférhetetlenségi ok a tisztsége gyakorlása során merült fel, az ok felmerülésétől számított 30 napon - a 40. § (6) bekezdésében foglalt esetben 60 napon - belül köteles megszüntetni. Ennek megtörténtéig - ide nem értve a 40. § (6) bekezdésében foglalt összeférhetetlenségi okot - a bíró olyan tevékenységet nem folytathat, amely kizárólag bírói hatáskörbe tartozik.
(5) Ha a bíró a (4) bekezdésben írt kötelezettségének az előírt ideig nem tesz eleget, a munkáltatói jogkör gyakorlója a határidő lejártától számított 5 napon belül határozatban állapítja meg az összeférhetetlenség fennállását és kezdeményezi a bíró felmentését.
(6) A bíró a határozattal szemben 15 napon belül a szolgálati bírósághoz fordulhat. A szolgálati bíróság a fegyelmi eljárás szabályainak megfelelő alkalmazásával eljárva soron kívül dönt az összeférhetetlenségről. Az összeférhetetlenség megállapítása esetén a szolgálati bíróság határozatot hoz a felmentési ok fennállásáról. Az összeférhetetlenségről hozott határozat ellen a fegyelmi határozatra vonatkozó szabályok szerint van helye fellebbezésnek és másodfokú eljárásnak.
(7) A 40. § (6) bekezdése szerinti okból hozott munkáltatói határozattal szemben indított eljárásban a szolgálati bíróság első- és másodfokon is 15 napon belül jár el.
(8) Ha a bíró az eljárás ideje alatt a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot megszünteti, az összeférhetetlenség megállapítását - különös méltánylást érdemlő okból - mellőzni lehet.”
19. § (1) A Bjt. 90. § h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A bírót fel kell menteni,)
„h) ha a bíró
ha) betölti az Alaptörvény 26. cikk (2) bekezdése szerinti általános öregségi nyugdíjkorhatárt,
hb) a felmentési okként meghatározott életkor betöltése előtt, maga kéri nyugállományba helyezését a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 18. § (2) vagy (2a) bekezdésében foglalt feltételek fennállására hivatkozással,”
(2) A Bjt. 90. §-a a következő p) ponttal egészül ki:
(A bírót fel kell menteni,)
„p) ha az összeférhetetlenséget jogerős határozat megállapította.”
20. § A Bjt. a következő 91. §-sal egészül ki:
„91. § Az Alaptörvény 26. cikk (2) bekezdésében meghatározott általános öregségi nyugdíjkorhatár a Tny.-ben meghatározott öregségi nyugdíjra jogosító legmagasabb öregségi nyugdíjkorhatár, de legalább a 65. életév.”
21. § A Bjt. 94. § (3) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Nyugállományba helyezés, valamint a felmentési okként meghatározott életkor betöltése esetén a bíró felmentési ideje 6 hónap. A bírót a munkavégzési kötelezettség alól 3 hónapra mentesíteni kell. A bíró kérelmére az OBT a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejét 3 hónapnál rövidebb tartamban is megállapíthatja, illetve - a bíró kérelmére - dönthet úgy, hogy a bíró a munkavégzési kötelezettség alól nem mentesül.”
22. § A Bjt. 96. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a bíró felmentésére azért kerül sor, mert betöltötte a felmentési okként meghatározott életkort, az előterjesztést olyan időpontban kell megtenni, hogy a felmentési idő ennek az életkornak a betöltését megelőzően járjon le.”
23. § A Bjt. 101. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„101. § A bírák fegyelmi és az ezzel összefüggő kártérítési ügyeiben, továbbá a bíró munkájának szakmai értékeléséből és vezetői munkájának értékeléséből eredő jogvitákban, valamint a 42. § (6)-(8) bekezdése szerinti összeférhetetlenségi eljárásban a Budapest területén működő ítélőtábla mellett elsőfokú szolgálati bíróság (a továbbiakban: elsőfokú szolgálati bíróság), a Kúria mellett másodfokú szolgálati bíróság (a továbbiakban: másodfokú szolgálati bíróság; a továbbiakban együtt: szolgálati bíróság) jár el.”
24. § A Bjt. 145. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (4)-(7) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Ha a bíróság megállapítja, hogy a bíró szolgálati jogviszonya jogellenesen került megszüntetésre, a bíró kérheti a bírói tisztségbe való visszahelyezését, és a felmentését megelőző beosztási helyén történő továbbfoglalkoztatását. Ha tanácselnök bírói szolgálati jogviszonya került jogellenesen megszüntetésre, őt a tanácselnöki tisztségébe is vissza kell helyezni.
(4) Ha határozott időre kinevezett bírósági vezető bírói szolgálati jogviszonya került jogellenesen megszüntetésre és a (3) bekezdés szerinti visszahelyezéskor az a bírósági vezetői tisztség, amelyből felmentették, még nincs betöltve, őt kérelmére e bírósági vezetői tisztségébe kell visszahelyezni. A vezetői tisztségének tartama az eredeti kinevezés szerinti időtartamig tart. Ha a visszahelyezés a korábbi vezetői tisztségbe történik, a (6) bekezdésben meghatározott vezetői pótlék megtérítésére a visszahelyezés időpontjáig terjedően kerül sor.
(5) A szolgálati jogvita alapján nem helyezhető vissza bírói tisztségbe az, aki a határozat meghozatalakor a bírói kinevezési feltételeknek nem felel meg.
(6) A (3) bekezdésben foglalt esetben meg kell téríteni a bíró elmaradt illetményét és egyéb járandóságait, ideértve a határozott idejű bírósági vezetői kinevezés időtartamára járó vezetői pótlékot is, meg kell téríteni továbbá - a munkáltató kártérítési felelősségére vonatkozó szabályok szerint - a jogviszony jogellenes megszüntetésével összefüggésben felmerült kárát is. Nem kell megtéríteni az illetménynek (egyéb járandóságnak) azt a részét, amely máshonnan megtérült. A határozott idejű bírósági vezetői kinevezés időtartamára járó vezetői pótléknak a visszahelyezésig elmaradt részét egy összegben kell megtéríteni a visszahelyezéskor; a határozott idejű kinevezésből a visszahelyezést követő időszakra járó vezetői pótlék havonta az illetménybe épül be akként, hogy az egyébként esetlegesen járó vezetői pótlék összege beleszámít.
(7) Ha a bírói szolgálati viszony (3) bekezdésben foglalt módon történő jogellenes megszüntetése esetén a bíró a bírói tisztségbe való visszahelyezését nem kéri, vagy a bíróság az (5) bekezdésben meghatározott okból mellőzi a bírói tisztségbe való visszahelyezést, a bíróság a (6) bekezdésben foglaltakon felül - az eset összes körülményeinek, így különösen a jogsértés és annak következményei súlyának mérlegelésével, valamint a máshonnan megtérülő károk figyelembevételével - legalább két-, legfeljebb tizenkét havi illetményének megfelelő összegű átalány-kártérítést állapít meg a bíró számára.”
25. § A Bjt. a következő 232/B-232/K. §-sal egészül ki:
„232/B. § (1) E törvénynek az egyes igazságügyi jogviszonyokban alkalmazandó felső korhatárral kapcsolatos törvénymódosításokról szóló 2013. évi XX. törvénnyel megállapított 4. § (2) bekezdés i) pontját 2023. január 1-jétől kell alkalmazni. 2022. december 31-ig a 4. § (2) bekezdés i) pontja helyett a (2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni. A (2) bekezdésben foglaltakat az egyes igazságügyi jogviszonyokban alkalmazandó felső korhatárral kapcsolatos törvénymódosításokról szóló 2013. évi XX. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő pályázati eljárásokban alkalmazni kell.
(2) Nem nevezhető ki bíróvá az a személy, aki betöltötte a 232/C. §-ban meghatározott korhatárt.
232/C. § E törvénynek az egyes igazságügyi jogviszonyokban alkalmazandó felső korhatárral kapcsolatos törvénymódosításokról szóló 2013. évi XX. törvénnyel megállapított 91. §-át 2023. január 1-jétől kell alkalmazni. 2022. december 31-ig az Alaptörvény 26. cikk (2) bekezdésében foglalt korhatár alatt a következőket kell érteni:
a) az 1945. január 1-je előtt született bíró tekintetében a 70. életév,
b) az 1945-ben vagy 1946-ban született bíró tekintetében a 69. életévének betöltését követő 183. nap,
c) az 1947-ben vagy 1948-ban született bíró tekintetében a 69. életév,
d) az 1949-ben vagy 1950-ben született bíró tekintetében a 68. életévének betöltését követő 183. nap,
e) az 1951-ben született bíró tekintetében a 68. életév,
f) az 1952-ben született bíró tekintetében a 67. életévének betöltését követő 183. nap,
g) az 1953-ban született bíró tekintetében a 67. életév,
h) az 1954-ben született bíró tekintetében a 66. életévének betöltését követő 183. nap,
i) az 1955-ben született bíró tekintetében a 66. életév,
j) az 1956-ban született bíró tekintetében a 65. életévének betöltését követő 183. nap,
k) az 1957-ben született bíró tekintetében a 65. életév.
232/D. § (1) A bírói szolgálati jogviszony fennállása esetén e törvénynek az egyes igazságügyi jogviszonyokban alkalmazandó felső korhatárral kapcsolatos törvénymódosításokról szóló 2013. évi XX. törvénnyel megállapított 40. § (6) bekezdésében meghatározott összeférhetetlenségi ok megszüntetésére rendelkezésre álló határidőt az egyes igazságügyi jogviszonyokban alkalmazandó felső korhatárral kapcsolatos törvénymódosításokról szóló 2013. évi XX. törvény hatálybalépésétől kell számítani.
(2) E törvénynek az egyes igazságügyi jogviszonyokban alkalmazandó felső korhatárral kapcsolatos törvénymódosításokról szóló 2013. évi XX. törvénnyel megállapított 4. § (2) bekezdés h) pontját az egyes igazságügyi jogviszonyokban alkalmazandó felső korhatárral kapcsolatos törvénymódosításokról szóló 2013. évi XX. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő pályázati eljárásokban is alkalmazni kell.
(3) E törvénynek az egyes igazságügyi jogviszonyokban alkalmazandó felső korhatárral kapcsolatos törvénymódosításokról szóló 2013. évi XX. törvénnyel megállapított 145. § (3)-(7) bekezdését az egyes igazságügyi jogviszonyokban alkalmazandó felső korhatárral kapcsolatos törvénymódosításokról szóló 2013. évi XX. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.
232/E. § Ha a bíró a 90. § hb) alpontja alapján nem kérte a felmentését, kérheti a Tny. 18. § (1) bekezdésében meghatározott társadalombiztosítási öregségi nyugdíjra jogosító öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követő időszakra, hogy a bírói szolgálati jogviszonya fenntartása mellett az OBH elnöke helyezze rendelkezési állományba.
232/F. § A rendelkezési állományba helyezett bírákra a törvény rendelkezéseit a 232/G-232/I. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
232/G. § (1) A rendelkezési állományba helyezett bíró az utolsó beosztási helye szerinti bíróság rendelkezési állományába kerül. A rendelkezési állományba helyezett bíró igazságszolgáltatási tevékenységet - a 232/H. §-ban foglalt kivétellel - nem végez. A rendelkezési állományba helyezett bíró nem lehet bírósági vezető, a bírói tanács és a szolgálati bíróság tagja. A rendelkezési állományba helyezett bíró jogosult a korábbi bírói beosztására utaló, az elért vagy adományozott címére utaló vagy a korábbi vezetői beosztására utaló elnevezés használatára a „rendelkezési állományba helyezett” előtaggal.
(2) A rendelkezési állományba helyezett bíró - a 232/I. § (3) bekezdésében foglalt kivétellel - nem jogosult alap- és pótszabadságra, valamint fizetés nélküli szabadságra.
(3) A rendelkezési állományba helyezett bíró - a 232/I. § (2) bekezdésében foglalt kivétellel - a rendelkezési állományt közvetlenül megelőzően őt megillető, a vezetői pótlék nélküli illetménye 80%-át kitevő összeg és nyugdíja különbözetére jogosult. A rendelkezési állományba helyezett bíró jubileumi jutalomra a 65. életév betöltéséig jogosult, cafetéria-juttatás nem illeti meg.
(4) A rendelkezési állományba helyezett bírót bejelentési kötelezettség terheli minden olyan körülményre vonatkozóan, ami a jogviszonyára és beosztására kihatással lehet.
232/H. § (1) A rendelkezési állományba helyezett bírót az OBH elnöke hivatalból vagy az érintett bíróság elnökének vagy a rendelkezési állományba helyezett bírónak a kezdeményezésére - a (4) bekezdésben meghatározott okból - háromévenként legfeljebb két évre beoszthatja igazságszolgáltatási feladatra az utolsó beosztási helye szerinti bíróságra vagy olyan más bíróságra, ahonnan lakóhelyére naponta vissza tud utazni, továbbá igazgatási feladatok ellátására az OBH-ba, ha onnan a lakóhelyére naponta vissza tud utazni. Az igazgatási feladatok ellátására történő beosztáshoz a bíró hozzájárulása szükséges.
(2) Ha a rendelkezési állomány várható tartama rövidebb mint három év, a beosztás (1) bekezdés szerinti tartama arányosan csökken.
(3) Az igazságszolgáltatási feladatra vagy az igazgatási feladatokra való beosztást (a továbbiakban: munkavégzésre beosztás) a bíróval - annak megkezdése előtt legalább 30 nappal - írásban közölni kell, megjelölve a munkavégzésre beosztás indokát, helyét, kezdetét és időtartamát. A munkavégzésre beosztás időtartama a bíró kezdeményezésére vagy előzetes hozzájárulásával módosítható.
(4) Az (1) bekezdés szerinti munkavégzésre beosztásra
a) kimagasló ügyhátralék csökkentése érdekében,
b) tartósan távollévő bírák helyettesítése érdekében,
c) bírósági közvetítői tevékenység végzése érdekében,
d) rendkívüli állapot, szükségállapot idején,
e) központi igazgatási feladatok ellátása érdekében
kerülhet sor.
(5) A rendelkezési állományba helyezett bíró az ítélkezési tevékenységre való beosztása idején az összbírói értekezleten, továbbá a kúriai, az ítélőtáblai és a törvényszéki beosztása szerinti kollégium munkájában tanácskozási joggal vehet részt.
(6) A rendelkezési állományba helyezett bíró esetében nem alkalmazható
a) a 4. § (2) bekezdés h) pontja,
b) a 40. § (6) bekezdése,
c) a 68. §.
232/I. § (1) A rendelkezési állományba helyezett bíró két éven túl vagy három éven belül két évet meghaladóan ismételten vagy a 232/H. § (2) bekezdése szerinti időtartamot meghaladóan csak hozzájárulásával osztható be munkavégzésre. Nem osztható be munkavégzésre a bíró a 232/C. §-ban meghatározott korhatár betöltését megelőző 6 hónapban.
(2) A munkavégzésre beosztott bíró a rendelkezési állományt közvetlenül megelőzően őt megillető, a vezetői pótlék nélküli illetménye és nyugdíja különbözetére, valamint a munkavégzéshez kötődő költségtérítésre jogosult.
(3) A munkavégzésre beosztott bírót, ha a munkavégzés tartama az egy évet eléri, 20 nap alapszabadság illeti meg. Ha a munkavégzés ideje egy évnél kevesebb, az alapszabadság az időtartammal arányos mértékben csökken.
(4) A munkavégzésre beosztás időszakára eső keresőképtelenség időtartamával a munkavégzésre beosztás időtartama meghosszabbodik. A keresőképtelenség időtartamára a 232/G. § (3) bekezdése szerinti javadalmazás jár.
232/J. § (1) Ha a bíró felmentésére a 33/2012. (VII. 17.) AB határozattal megsemmisített 90. § ha) alpont alapján került sor, a bíró az egyes igazságügyi jogviszonyokban alkalmazandó felső korhatárral kapcsolatos törvénymódosításokról szóló 2013. évi XX. törvény hatálybalépésétől számított 30 napon belül nyilatkozik az OBH elnökének arról, hogy kéri-e a bírói tisztségbe való visszahelyezését. A 30 napos határidő jogvesztő.
(2) Ha a bíró az (1) bekezdésben meghatározott nyilatkozatában kéri a bírói tisztségbe való visszahelyezését, az OBH elnöke megteszi a törvény alapján szükséges további intézkedéseket, valamint intézkedik a bíró elmaradt illetményének (egyéb járandóságainak) - ideértve a határozott idejű bírósági vezetői kinevezés időtartamára járó vezetői pótlékot is - megtérítése iránt. A határozott idejű bírósági vezetői kinevezés időtartamára járó vezetői pótléknak a visszahelyezésig elmaradt részét egy összegben kell megtéríteni a visszahelyezéskor; a határozott idejű kinevezésből a visszahelyezést követő időszakra járó vezetői pótlék havonta az illetménybe épül be akként, hogy az egyébként esetlegesen járó vezetői pótlék összege beleszámít. A 232/E. §-ban foglaltak választása esetén a határozott idejű bírósági vezetői kinevezés időtartamára járó vezetői pótléknak a visszahelyezésig elmaradt része jár. Nem kell megtéríteni az illetménynek (egyéb járandóságnak) azt a részét, amely máshonnan megtérült. A bírót a felmentését megelőző beosztási helyén kell továbbfoglalkoztatni. Ha tanácselnök bírói szolgálati jogviszonya került jogellenesen megszüntetésre, őt a tanácselnöki tisztségébe is vissza kell helyezni.
(3) Ha olyan határozott időre kinevezett bírósági vezető bírói tisztségből való felmentésére került sor a 33/2012. (VII. 17.) AB határozattal megsemmisített 90. § ha) alpont alapján, aki az (1) bekezdésben meghatározott nyilatkozatában kéri a bírói tisztségbe való visszahelyezését, és a kérelem előterjesztésekor az a bírósági vezetői tisztség, amelyből felmentették, még nincs betöltve, őt kérelmére e bírósági vezetői tisztségébe kell visszahelyezni. A vezetői tisztségének tartama az eredeti kinevezés szerinti időtartamig tart. Ha a visszahelyezés a korábbi vezetői tisztségbe történik, a (2) bekezdésben meghatározott vezetői pótlék megtérítésére a visszahelyezés időpontjáig terjedően kerül sor.
(4) Ha a bíró a bírói tisztségbe való visszahelyezését kéri, valamint ha a bírót az egyes igazságügyi jogviszonyokban alkalmazandó felső korhatárral kapcsolatos törvénymódosításokról szóló 2013. évi XX. törvény hatálybalépését megelőzően jogerős ítélettel a bíróság a bírói tisztségébe visszahelyezte, megfelelően alkalmazni kell a 232/E. §-ban foglaltakat. Ha a bíró a bírói tisztségbe való visszahelyezését kéri, az (1) bekezdés szerinti nyilatkozatának a 232/E. §-ban meghatározottakra is ki kell terjednie.
(5) Akit a 33/2012. (VII. 17.) AB határozattal megsemmisített 90. § ha) alpont alapján történt felmentésére tekintettel indított perében hozott jogerős ítélet helyezett vissza a bírói tisztségbe, annak a 232/E. §-ban meghatározott nyilatkozatot az egyes igazságügyi jogviszonyokban alkalmazandó felső korhatárral kapcsolatos törvénymódosításokról szóló 2013. évi XX. törvény hatálybalépését követő 30 napon belül kell megtennie. Ha a bíróság a járulékos kérdésekben nem hozott még jogerős ítéletet, az OBH elnöke intézkedik a (2) bekezdésben foglaltak megtérítése iránt. A jogerős ítélettel visszahelyezett bíró az egyes igazságügyi jogviszonyokban alkalmazandó felső korhatárral kapcsolatos törvénymódosításokról szóló 2013. évi XX. törvény hatálybalépésétől számított 30 napon belül előterjesztett nyilatkozatában kérheti a visszahelyezés mellőzését vagy a 90. § hb) alpontja szerinti felmentését. Ez esetben a (6) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy ha a bíróság az átalány-kártérítés megfizetése előtt a járulékos kérdésekben jogerős ítéletet hozott, az átalány-kártérítés összegébe a jogerős ítélettel megállapított kártérítés összegét be kell számítani. Felmentés esetében a felmentési idő 1 hónap azzal, hogy nincs helye a munkavégzés alóli mentesítésnek.
(6) Ha a bíró az (1) bekezdésben meghatározott nyilatkozatában nem kéri a bírói tisztségbe való visszahelyezését, az OBH elnöke intézkedik számára 12 havi illetményének megfelelő összegű átalány-kártérítés megfizetése iránt. A bíró ezt meghaladó vagyoni kárát bíróság előtt érvényesítheti.
(7) Aki az egyes igazságügyi jogviszonyokban alkalmazandó felső korhatárral kapcsolatos törvénymódosításokról szóló 2013. évi XX. törvény hatálybalépése előtt betöltötte vagy az egyes igazságügyi jogviszonyokban alkalmazandó felső korhatárral kapcsolatos törvénymódosításokról szóló 2013. évi XX. törvény hatálybalépését követő 6 hónapon belül betölti a 232/C. § a) pontjában meghatározott korhatárt, az (1) bekezdés szerinti nyilatkozat alapján a bírói tisztségbe nem helyezhető vissza, részére a (6) bekezdésben meghatározottak szerint átalány-kártérítés megfizetése iránt intézkedik az OBH elnöke. A bíró ezt meghaladó vagyoni kárát bíróság előtt érvényesítheti.
232/K. § (1) Ha a 33/2012. (VII. 17.) AB határozattal megsemmisített 90. § ha) alpont alapján felmentett bírót a 232/J. § alapján a bírói tisztségébe vissza kell helyezni, a köztársasági elnök a felmentést megelőző kinevezés szerinti határozott vagy határozatlan idejű kinevezést ad.
(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben az OBH elnöke a kinevezésre vonatkozó javaslatának felterjesztése előtt megvizsgálja a kinevezési feltételeknek való megfelelést is. Ha a kinevezésre vonatkozó javaslatra a bírói szolgálati viszony vagy az igazságügyi alkalmazotti jogviszony megszűnését követő 3 hónapon belül kerül sor, a kinevezésre javasolt személy mentesül a 12. § (1) bekezdés b) pontja szerinti igazolás bemutatásának kötelezettsége alól. A kinevezésre javasolt személy mentesül a 12. § (1) bekezdés c) pontja szerinti igazolás bemutatásának kötelezettsége alól.”
26. § A Bjt. 68. §-ában a „bíróra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár” szövegrész helyébe a „felmentési okként meghatározott életkor” szöveg lép.
27. § A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Üjt.) 11. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) Nem nevezhető ki ügyésznek az a személy,
a) akinek a részére öregségi nyugdíjat, korhatár előtti ellátást vagy olyan más pénzbeli ellátást folyósítanak, amelyet a nyugdíjkorhatár betöltésekor hivatalból öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani vagy
b) aki betöltötte az Alaptörvény 29. cikk (3) bekezdése szerinti általános öregségi nyugdíjkorhatárt.”
28. § Az Üjt. 24. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A legfőbb ügyész helyettes megbízatása megszűnik:)
„c) az Alaptörvény 29. cikk (3) bekezdése szerinti általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltésével;”
29. § Az Üjt. a 24. §-t követően a következő 24/A. §-sal egészül ki:
„24/A. § Az Alaptörvény 29. cikk (3) bekezdésében meghatározott általános öregségi nyugdíjkorhatár a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvényben (a továbbiakban: Tny.) meghatározott öregségi nyugdíjra jogosító legmagasabb öregségi nyugdíjkorhatár, de legalább a 65. életév.”
30. § Az Üjt. 34. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A legfőbb ügyész által kinevezett ügyész ügyészségi szolgálati viszonya megszűnik:)
„d) az Alaptörvény 29. cikk (3) bekezdése szerinti általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltésével;”
31. § Az Üjt. 43. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Ha az ügyész a határozat meghozatalakor nem felel meg az ügyészi kinevezési feltételeknek, a bíróság nem helyezheti vissza az eredeti munkakörébe.”
32. § Az Üjt. a következő 45/A. §-sal egészül ki:
„45/A. § Az ügyész nem veheti igénybe öregségi nyugdíj, korhatár előtti ellátás, vagy más olyan pénzbeli ellátás folyósítását, amelyet a nyugdíjkorhatár betöltésekor hivatalból öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani.”
33. § Az Üjt. 153. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Ahol e törvény a „nyugdíjasnak minősül”, „öregségi nyugdíjra jogosult”, „öregségi nyugdíjra való jogosultság” kifejezést használja, e fogalmak tekintetében a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 294. § (1) bekezdés g) pontját kell alkalmazni. Nyugdíjasnak minősül az ügyészségi alkalmazott abban az esetben is, ha felmentését a Tny. 18. § (2) vagy (2a) bekezdése alapján szerzett jogosultságára hivatkozással maga kéri.”
34. § Az Üjt. a következő 165/A-165/J. §-sal egészül ki:
„165/A. § (1) E törvénynek az egyes igazságügyi jogviszonyokban alkalmazandó felső korhatárral kapcsolatos törvénymódosításokról szóló 2013. évi XX. törvénnyel megállapított 11. § (4a) bekezdés b) pontját 2023. január 1-jétől kell alkalmazni. 2022. december 31-ig a 11. § (4a) bekezdés b) pontja helyett a (2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni. A (2) bekezdésben foglaltakat az egyes igazságügyi jogviszonyokban alkalmazandó felső korhatárral kapcsolatos törvénymódosításokról szóló 2013. évi XX. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő pályázati eljárásokban és kinevezési eljárásokban alkalmazni kell.
(2) Nem nevezhető ki ügyésszé az a személy, aki betöltötte a 165/C. §-ban meghatározott életkort.
165/B. § (1) E törvénynek az egyes igazságügyi jogviszonyokban alkalmazandó felső korhatárral kapcsolatos törvénymódosításokról szóló 2013. évi XX. törvénnyel megállapított 24. § (1) bekezdés c) pontját és a 34. § d) pontját 2023. január 1-jétől kell alkalmazni. 2022. december 31-ig a 24. § (1) bekezdés c) pontja és a 34. § d) pontja helyett a (2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.
(2) A legfőbb ügyész helyettes megbízatása és a legfőbb ügyész által kinevezett ügyész ügyészségi szolgálati viszonya megszűnik a 165/C. §-ban meghatározott életkor betöltésével.
165/C. § E törvénynek az egyes igazságügyi jogviszonyokban alkalmazandó felső korhatárral kapcsolatos törvénymódosításokról szóló 2013. évi XX. törvénnyel megállapított 24/A. §-át 2023. január 1-jétől kell alkalmazni. 2022. december 31-ig az Alaptörvény 29. cikk (3) bekezdésében foglalt korhatár alatt a következőket kell érteni:
a) az 1945. január 1-je előtt született ügyész tekintetében a 70. életév,
b) az 1945-ben vagy 1946-ban született ügyész tekintetében a 69. életévének betöltését követő 183. nap,
c) az 1947-ben vagy 1948-ban született ügyész tekintetében a 69. életév,
d) az 1949-ben vagy 1950-ben született ügyész tekintetében a 68. életévének betöltését követő 183. nap,
e) az 1951-ben született ügyész tekintetében a 68. életév,
f) az 1952-ben született ügyész tekintetében a 67. életévének betöltését követő 183. nap,
g) az 1953-ban született ügyész tekintetében a 67. életév,
h) az 1954-ben született ügyész tekintetében a 66. életévének betöltését követő 183. nap,
i) az 1955-ben született ügyész tekintetében a 66. életév,
j) az 1956-ban született ügyész tekintetében a 65. életévének betöltését követő 183. nap,
k) az 1957-ben született ügyész tekintetében a 65. életév.
165/D. § (1) Az ügyészségi szolgálati jogviszony fennállása esetén e törvénynek az egyes igazságügyi jogviszonyokban alkalmazandó felső korhatárral kapcsolatos törvénymódosításokról szóló 2013. évi XX. törvénnyel megállapított 45/A. §-ban meghatározott összeférhetetlenségi okot az ügyész az egyes igazságügyi jogviszonyokban alkalmazandó felső korhatárral kapcsolatos törvénymódosításokról szóló 2013. évi XX. törvény hatálybalépésétől számított 60 napon belül köteles megszüntetni.
(2) E törvénynek az egyes igazságügyi jogviszonyokban alkalmazandó felső korhatárral kapcsolatos törvénymódosításokról szóló 2013. évi XX. törvénnyel megállapított 11. § (4a) bekezdés a) pontját az egyes igazságügyi jogviszonyokban alkalmazandó felső korhatárral kapcsolatos törvénymódosításokról szóló 2013. évi XX. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő pályázati eljárásokban és kinevezési eljárásokban is alkalmazni kell.
(3) E törvénynek az egyes igazságügyi jogviszonyokban alkalmazandó felső korhatárral kapcsolatos törvénymódosításokról szóló 2013. évi XX. törvénnyel megállapított 43. § (1a) bekezdését az egyes igazságügyi jogviszonyokban alkalmazandó felső korhatárral kapcsolatos törvénymódosításokról szóló 2013. évi XX. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.
165/E. § Ha az ügyész a 36. § (6) bekezdése alapján nem kérte a felmentését, kérheti a Tny. 18. § (1) bekezdésében meghatározott társadalombiztosítási öregségi nyugdíjra jogosító öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követő időszakra, hogy az ügyészi szolgálati jogviszonya fenntartása mellett a legfőbb ügyész helyezze rendelkezési állományba.
165/F. § A rendelkezési állományba helyezett ügyészekre a törvény rendelkezéseit a 165/G-165/I. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
165/G. § (1) A rendelkezési állományba helyezett ügyész az utolsó szolgálati helye szerinti ügyészség rendelkezési állományába kerül. A rendelkezési állományba helyezett ügyész ügyészi tevékenységet - a 165/H. §-ban foglalt kivétellel - nem végez. A rendelkezési állományba helyezett ügyész nem tölthet be vezetői tisztséget, nem lehet ügyészi tanács, alkalmazotti tanács tagja. A rendelkezési állományba helyezett ügyész jogosult az elért vagy adományozott címére utaló elnevezés, a korábbi szolgálati helye szintjének megfelelő munkaköri elnevezés, a korábbi vezetői beosztására utaló elnevezés használatára a „rendelkezési állományba helyezett” előtaggal.
(2) A rendelkezési állományba helyezett ügyész - a 165/I. § (3) bekezdésében foglalt kivétellel - nem jogosult alap- és pótszabadságra, valamint fizetés nélküli szabadságra.
(3) A rendelkezési állományba helyezett ügyész - a 165/I. § (2) bekezdésében foglalt kivétellel - a rendelkezési állományt közvetlenül megelőzően őt megillető, a vezetői pótlék nélküli illetménye 80%-át kitevő összeg és nyugdíja különbözetére jogosult. A rendelkezési állomány alapján járó javadalmazás az ügyészt mindaddig nem illeti meg, amíg annak összege nem éri el az egyes igazságügyi jogviszonyokban alkalmazandó felső korhatárral kapcsolatos törvénymódosításokról szóló 2013. évi XX. törvénnyel hatályon kívül helyezett 160. § (4) bekezdése alapján kifizetett átlagilletményt. A rendelkezési állományba helyezett ügyész jubileumi jutalomra a 65. életév betöltéséig jogosult, cafetéria-juttatás nem illeti meg.
(4) A rendelkezési állományba helyezett ügyészt bejelentési kötelezettség terheli minden olyan körülményre vonatkozóan, ami a jogviszonyára és a munkavégzése elrendelésére kihatással lehet.
165/H. § (1) A rendelkezési állományba helyezett ügyészt a legfőbb ügyész hivatalból vagy az érintett ügyészség vezetőjének vagy a rendelkezési állományba helyezett ügyésznek a kezdeményezésére - a (4) bekezdésben meghatározott okból - háromévenként legfeljebb két évre munkavégzésre kötelezheti ügyészi munkakörben, az utolsó ügyészi kinevezése szerinti szakágban. A munkavégzés helye az ügyész utolsó szolgálati helye szerinti ügyészség vagy olyan más ügyészség lehet, ahonnan lakóhelyére naponta vissza tud utazni.
(2) Ha a rendelkezési állomány várható tartama rövidebb mint három év, a beosztás (1) bekezdés szerinti tartama arányosan csökken.
(3) A munkavégzés elrendelését az ügyésszel - annak megkezdése előtt legalább 30 nappal - írásban közölni kell, megjelölve a munkavégzés elrendelésének indokát, helyét, kezdetét és időtartamát. A munkavégzésre beosztás időtartama az ügyész kezdeményezésére vagy előzetes hozzájárulásával módosítható.
(4) Az (1) bekezdés szerinti munkavégzés elrendelésére
a) kimagasló ügyhátralék csökkentése érdekében,
b) tartósan távollévő ügyészek helyettesítése érdekében,
c) rendkívüli állapot, szükségállapot idején
kerülhet sor.
(5) A rendelkezési állományba helyezett ügyész a munkavégzés idején az összügyészi értekezleten tanácskozási joggal vehet részt.
(6) A rendelkezési állományba helyezett ügyész esetében nem alkalmazható
a) a 11. § (4a) bekezdés a) pontja,
b) a 45/A. §,
c) az 50. § (1) bekezdése.
165/I. § (1) A rendelkezési állományba helyezett ügyész két éven túl vagy három éven belül két évet meghaladóan ismételten vagy a 165/H. § (2) bekezdése szerinti időtartamot meghaladóan csak hozzájárulásával kötelezhető munkavégzésre. Nem kötelezhető munkavégzésre az ügyész a 165/C. §-ban meghatározott korhatár betöltését megelőző 6 hónapban.
(2) A munkavégzésre kötelezett ügyész a rendelkezési állományt közvetlenül megelőzően őt megillető, a vezetői pótlék nélküli illetménye és nyugdíja különbözetére, valamint a munkavégzéshez kötődő költségtérítésre jogosult.
(3) A munkavégzésre kötelezett ügyészt, ha a munkavégzés tartama az egy évet eléri, 20 nap alapszabadság illeti meg. Ha a munkavégzés ideje egy évnél kevesebb, az alapszabadság az időtartammal arányos mértékben csökken.
(4) A munkavégzés időszakára eső keresőképtelenség időtartamával a munkavégzés időtartama meghosszabbodik. A keresőképtelenség időtartamára a 165/G. § (3) bekezdése szerinti javadalmazás jár.
165/J. § (1) Ha az ügyész felmentésére az egyes igazságügyi jogviszonyokban alkalmazandó felső korhatárral kapcsolatos törvénymódosításokról szóló 2013. évi XX. törvénnyel hatályon kívül helyezett 160. § alapján került sor, vagy az ügyész ügyészségi szolgálati viszonya 2013. január 1. napja és az egyes igazságügyi jogviszonyokban alkalmazandó felső korhatárral kapcsolatos törvénymódosításokról szóló 2013. évi XX. törvény hatálybalépése között a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltése miatt szűnt meg, az ügyész az egyes igazságügyi jogviszonyokban alkalmazandó felső korhatárral kapcsolatos törvénymódosításokról szóló 2013. évi XX. törvény hatálybalépésétől számított 30 napon belül nyilatkozik a legfőbb ügyésznek arról, hogy kéri-e az ügyészi tisztségbe való visszahelyezését. A 30 napos határidő jogvesztő.
(2) Ha az ügyész az (1) bekezdésben meghatározott nyilatkozatában kéri az ügyészi tisztségbe való visszahelyezését, a legfőbb ügyész megteszi a törvény alapján szükséges további intézkedéseket, valamint intézkedik az ügyész elmaradt illetményének (egyéb járandóságainak) megtérítése iránt az egyes igazságügyi jogviszonyokban alkalmazandó felső korhatárral kapcsolatos törvénymódosításokról szóló 2013. évi XX. törvénnyel hatályon kívül helyezett 160. § (4) bekezdése alapján kifizetett átlagilletmény beszámítása mellett. Nem kell megtéríteni az illetménynek (egyéb járandóságnak) azt a részét, amely máshonnan megtérült.
(3) Ha olyan ügyészségi vezető ügyészi tisztségből való felmentésére került sor az egyes igazságügyi jogviszonyokban alkalmazandó felső korhatárral kapcsolatos törvénymódosításokról szóló 2013. évi XX. törvénnyel hatályon kívül helyezett 160. § alapján, aki az (1) bekezdésben meghatározott nyilatkozatában kéri az ügyészi tisztségbe való visszahelyezését, és a kérelem előterjesztésekor az az ügyészségi vezetői tisztség, amelyből felmentették, még nincs betöltve, őt kérelmére ezen ügyészségi vezetői tisztségébe kell visszahelyezni.
(4) Ha az ügyész az ügyészi tisztségbe való visszahelyezését kéri, megfelelően alkalmazni kell a 165/E. §-ban foglaltakat. Ha az ügyész az ügyészi tisztségbe való visszahelyezését kéri, az (1) bekezdés szerinti nyilatkozatának a 165/E. §-ban meghatározottakra is ki kell terjednie.
(5) Ha az ügyész az (1) bekezdésben meghatározott nyilatkozatában nem kéri az ügyészi tisztségbe való visszahelyezését, a legfőbb ügyész intézkedik számára 12 havi illetményének megfelelő összegű átalány-kártérítés megfizetése iránt. Az ügyész ezt meghaladó vagyoni kárát bíróság előtt érvényesítheti.
(6) Aki az egyes igazságügyi jogviszonyokban alkalmazandó felső korhatárral kapcsolatos törvénymódosításokról szóló 2013. évi XX. törvény hatálybalépése előtt betöltötte vagy az egyes igazságügyi jogviszonyokban alkalmazandó felső korhatárral kapcsolatos törvénymódosításokról szóló 2013. évi XX. törvény hatálybalépését követő 6 hónapon belül betölti a 165/C. § a) pontjában meghatározott korhatárt, az (1) bekezdés szerinti nyilatkozat alapján az ügyészi tisztségbe nem helyezhető vissza, részére az (5) bekezdésben meghatározottak szerint átalány-kártérítés megfizetése iránt intézkedik a legfőbb ügyész. Az ügyész ezt meghaladó vagyoni kárát bíróság előtt érvényesítheti.
(7) Az e § alapján ismételten kinevezésre kerülő ügyész esetében a legfőbb ügyész megvizsgálja a kinevezési feltételeknek való megfelelést is. A kinevezésre kerülő ügyész mentesül a 12. §-ban foglalt kötelezettség alól. Ha a kinevezésre az ügyészi szolgálati viszony megszűnését követő 3 hónapon belül kerül sor, a kinevezésre kerülő személy mentesül a 11. § (4) bekezdés a)-f) pontjában foglaltak igazolására vonatkozó kötelezettség alól.”
35. § (1) Az Üjt.
a) 36. § (1) bekezdés f) pontjában a „társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 18. § (2a)” szövegrész helyébe a „Tny. 18. § (2) vagy (2a)” szöveg,
b) 36. § (6) és (7) bekezdésében a „(2a)” szövegrész helyébe a „(2) vagy (2a)” szöveg,
c) 121. § (2) bekezdésében az „(1)-(3) bekezdése” szövegrész helyébe az „(1)-(3) és (4a) bekezdése” szöveg, a „pontja, az 54.” szövegrész helyébe a „pontja, a 45/A. §, az 54.” szöveg,
d) a 131. § felvezető szövegében a „45-47.” szövegrész helyébe a „45. §, a 46. § és a 47.” szöveg,
e) 159. § (1) bekezdésében a „160-165. §-a” szövegrész helyébe a „161-165/J. §-a” szöveg
lép.
(2) Hatályát veszti az Üjt. 160. §-a.
36. § (1) A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény (a továbbiakban: Kenytv.) 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„12. § (1) A korhatár előtti ellátás és a szolgálati járandóság folyósítását szüneteltetni kell, ha a jogosult
a) a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 4. § (2) bekezdés h) pontjára vagy 40. § (6) bekezdésére tekintettel,
b) a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 11. § (4a) bekezdés a) pontjára vagy 45/A. §-ára tekintettel,
c) a Hszt. 64. § (5) bekezdése vagy 264/C. § (1) bekezdés c) pontja alapján, vagy
d) a Hjt. 69. § (5) bekezdése alapján
kérelmezi.
(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a korhatár előtti ellátás és a szolgálati járandóság a jogosult kérelmére csak akkor folyósítható újból, ha a jogosult igazolja szolgálati jogviszonyának megszűnését.”
(2) Hatályát veszti a Kenytv. 11. § (2) bekezdése és 12. § (1) bekezdés c) és d) pontja.
37. § Nem lép hatályba az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi CCI. törvény 45. § (4) bekezdése.
38. § Hatályát veszti az egyes törvényeknek és törvényi rendelkezéseknek a jogrendszer túlszabályozottságának megszüntetése érdekében szükséges technikai deregulációjáról szóló 2012. évi LXXVI. törvény 84. §-a.
39. § (1) Hatályát veszti az egyes törvényeknek a központi költségvetésről szóló törvény megalapozásával összefüggő, valamint egyéb célú módosításáról szóló 2012. évi CCVIII. törvény 84. § (7) bekezdésében az „, a 86. § d) pontja” szövegrész.
(2) Nem lép hatályba az egyes törvényeknek a központi költségvetésről szóló törvény megalapozásával összefüggő, valamint egyéb célú módosításáról szóló 2012. évi CCVIII. törvény 86. § d) pontja.
40. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(2) A 36. § (2) bekezdése 2013. július 1-jén lép hatályba.
41. § E törvény
a) 14. §-a az Alaptörvény 25. cikk (7) bekezdése alapján,
b) 15-26. §-a az Alaptörvény 25. cikk (7) bekezdése, valamint 26. cikk (1) és (2) bekezdése alapján,
c) 27-32. §-a, 34. §-a, 35. § (1) bekezdés a) és b) pontja, valamint (2) bekezdése az Alaptörvény 29. cikk (7) bekezdése alapján
sarkalatosnak minősül.
