Időállapot: közlönyállapot (1990.II.13.)

1990. évi V. törvény

az egyéni vállalkozásról * 

E törvény célja, hogy - figyelembevéve a Magyar Köztársaság Alkotmányának a köztulajdon és a magántulajdon egyenjogúságára, a magántulajdon garanciáira és a vállalkozói befektetések védelmére vonatkozó rendelkezéseit - az egyéni vállalkozások szabályozásával, a vállalkozói szabadság és az azonos versenyfeltételek biztosításával elősegítse a magyar gazdaság fejlődését.

Mindezek érdekében az Országgyűlés az egyéni vállalkozásokról a következő törvényt alkotja:

Az egyéni vállalkozás általános szabályai

1. § Ez a törvény szabályozza az egyéni vállalkozás létrehozásának, működésének és megszűnésének feltételeit.

2. § (1) E törvény alkalmazásában egyéni vállalkozás a devizajogszabályok szerint belföldinek minősülő (a továbbiakban: belföldi) természetes személy üzletszerű - saját nevében és kockázatára, rendszeresen, haszonszerzés céljából folytatott - gazdasági tevékenysége.

(2) E törvény hatálya alól kivételt törvény és törvényerejű rendelet tehet. Az egészségügyről szóló törvény hatálya alá tartozó, továbbá a szociális szolgáltató tevékenység egyéni vállalkozás keretében történő folytatását a Minisztertanács szabályozza.

(3) Egyéni vállalkozás keretében nem folytatható olyan tevékenység, amelyet törvény, törvényerejű rendelet vagy minisztertanácsi rendelet az állam, állami szerv vagy állami gazdálkodó szervezet részére tart fenn.

3. § Egyéni vállalkozás alapítására az a belföldi természetes személy jogosult, aki cselekvőképes, állandó lakhelye van és nincs kizárva az egyéni vállalkozás gyakorlásából.

4. § (1) Egyéni vállalkozást - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - bejelentés alapján, vállalkozói igazolvány birtokában lehet gyakorolni.

(2) Az (1) bekezdésben előírt bejelentési kötelezettség és vállalkozói igazolvány nélkül gyakorolható a mezőgazdasági termelő tevékenység és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatás.

(3) A bejelentés az erre szolgáló formanyomtatványnak az egyéni vállalkozó által történő kitöltésével történik. A szakigazgatási szerv záradékával ellátott bejelentés a vállalkozói igazolvány.

(4) Az egyéni vállalkozó csak egy vállalkozói igazolványt kaphat. Az igazolvány alapján több tevékenységet folytathat és több telephelyet, fióktelephelyet (üzletet, termelő-, szolgáltató egységet) tarthat fenn.

(5) A vállalkozói igazolvány kiadása csak akkor tagadható meg, ha a kérelem teljesítése jogszabályba ütközik.

5. § (1) Nem kaphat vállalkozói igazolványt:

a) akit gazdasági, vagyon elleni vagy a közélet tisztaságát sértő bűncselekmény miatt jogerősen, végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek;

b) akit egyéb szándékos bűncselekmény miatt egy évet meghaladó végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek;

c) akit valamely foglalkozástól eltiltottak, az ítélet hatálya alatt az abban megjelölt tevékenységre;

d) aki egyéb jogszabályban - törvényben, törvényerejű rendeletben vagy minisztertanácsi rendeletben - meghatározott, a tevékenységre előírt foglalkoztatási tilalom alá esik;

e) aki gazdasági társaságnak korlátlanul felelős tagja;

f) akinek a korábban kiadott vállalkozói igazolványát a 14. § (1) bek. c) pontjában foglaltak miatt visszavonták, a tartozás kiegyenlítéséig.

(2) Az (1) bekezdés a)-b) pontjában szabályozott kizáró okot addig kell figyelembevenni, amíg az elítélt nem mentesült a büntetőítélet hátrányos jogkövetkezményei alól.

6. § (1) A vállalkozói igazolványban fel kell tüntetni az egyéni vállalkozó nevét, székhelyét, telephelyét (telephelyeit, fióktelephelyeit), továbbá tevékenységét illetve tevékenységi körét.

(2) A vállalkozói igazolványban feltüntetett adatok megváltozását a változástól számított 30 napon belül a szakigazgatási szervnek be kell jelenteni. A szakigazgatási szerv az adatok változását az igazolványban feltünteti.

7. § (1) A vállalkozói igazolvány kiadása, visszavonása és az ezzel kapcsolatos igazgatási eljárás a vállalkozó székhelye, ha székhelye nincs a telephelye szerint illetékes helyi tanács végrehajtó bizottságának igazgatási feladatokat ellátó szakigazgatási szerve (a továbbiakban: szakigazgatási szerv) hatáskörébe tartozik.

(2) A szakigazgatási szerv ellenőrzi az e törvényben előírt feltételek meglétét, továbbá azt, hogy az egyéni vállalkozó tevékenysége megfelel-e az igazolványában foglaltaknak.

(3) Ha az egyéni vállalkozó tevékenységét több telephelyen (fióktelephelyen) folytatja, az egyes telephelyek (fióktelephelyek) szerint illetékes szakigazgatási szerv ellenőrzi, hogy a vállalkozó tevékenysége a telephelyen (fióktelephelyen) megfelel-e az e törvényben előírt feltételeknek és az igazolványában foglaltaknak.

Az egyéni vállalkozás működési szabályai

8. § (1) Az egyéni vállalkozó tevékenységét csak akkor kezdheti meg, ha a vállalkozói igazolványát megkapta.

(2) Az egyéni vállalkozó tevékenységét a tevékenység folytatására irányadó jogszabály előírásai szerint, ha a tevékenység folytatását jogszabály más hatósági engedélyhez is köti, csak ennek birtokában kezdheti meg és folytathatja.

9. § Képesítéshez kötött tevékenységet az egyéni vállalkozó csak akkor folytathat, ha a jogszabályokban meghatározott képesítési követelményeknek megfelel, vagy az alkalmazottai, illetve segítő családtagjai között van olyan személy, aki az előírt képesítéssel rendelkezik. Ha az egyéni vállalkozónak több telephelye (fióktelephelye) van, a képesítési követelményekre vonatkozó előírásokat valamennyi telephelyen (fióktelephelyen) érvényesíteni kell.

10. § (1) Az egyéni vállalkozó köteles személyesen közreműködni a tevékenység folytatásában.

(2) Az egyéni vállalkozó alkalmazottat, bedolgozót, segítő családtagot és középfokú szakoktatási intézményi tanulót foglalkoztathat. Segítő családtagként a vállalkozó közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], továbbá a vállalkozó élettársa, egyeneságbeli rokonának házastársa, házastársának egyeneságbeli rokona, valamint testvérének házastársa foglalkoztatható.

11. § (1) Az egyéni vállalkozó a tevékenységéből eredő kötelezettségeiért teljes vagyonával, korlátlanul felel.

(2) Természetes személy csak egy egyéni vállalkozást alapíthat és egyidejűleg nem lehet gazdasági társaságnak korlátlanul felelős tagja.

12. § (1) Az egyéni vállalkozó nyílt árusítású üzletét, termelő-, szolgáltató egységét az ott folytatott alapvető tevékenységre utaló cégtáblával köteles megjelölni. A cégtáblán fel kell tüntetni az egyéni vállalkozó nevét, az üzlettől, termelő-, szolgáltató egységtől eltérő helyen levő székhelyét.

(2) A cégtáblán szereplő üzleti elnevezésre a bírósági cégnyilvántartásról szóló jogszabálynak a cégek elnevezéséről rendelkező előírásait kell megfelelően alkalmazni.

A vállalkozói tevékenység gyakorlásának megszűnése

13. § (1) Megszűnik az egyéni vállalkozói tevékenység gyakorlásának joga, ha:

a) az egyéni vállalkozó igazolványát visszaadja;

b) az igazolványt a szakigazgatási szerv a 14. §-ban foglaltak alapján visszavonja;

c) az egyéni vállalkozó meghal, vagy cselekvőképességét elveszti, kivéve: ha vállalkozói tevékenységét özvegye vagy örököse; cselekvőképességének elvesztése esetén pedig az egyéni vállalkozó nevében és javára törvényes képviselője folytatja.

(2) Az egyéni vállalkozó özvegye, örököse; illetve cselekvőképességének elvesztése esetén a törvényes képviselője - ha megfelel a törvényben előírt egyéb feltételeknek - a vállalkozó elhalálozása, illetőleg cselekvőképességének elvesztése időpontjától számított három hónapon belül a szakigazgatási szervnek történő bejelentés alapján folytathatja a vállalkozást.

14. § (1) Az egyéni vállalkozótól vissza kell vonni az igazolványt, ha:

a) olyan körülmény merül fel, ami az igazolvány kiadását kizárná (5. § szerinti okok);

b) a működéshez szükséges, e törvényben vagy más jogszabályban előírt követelményeknek nem felel meg és a szakigazgatási szerv vagy a külön jogszabályban megjelölt hatóság felszólítása ellenére e követelményeknek 30 napon, illetve a külön jogszabályi felhatalmazás alapján a hatóság által meghatározott határidőn belül nem tesz eleget;

c) saját hibájából egy évi befizetési kötelezettségét meghaladó összegű - saját maga, alkalmazottai, illetve segítő családtagjai után járó - társadalombiztosítási és nyugdíjjárulékát, vagy adóhátralékát felszólítás ellenére nem fizette meg.

(2) Ha az egyéni vállalkozónak több telephelye (fióktelephelye) van és az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott visszavonásra okot adó körülmény csak valamelyik telephely (fióktelephely) tekintetében merül fel, a szakigazgatási szerv e telephelyen (fióktelephelyen) köteles megtiltani a tevékenység folytatását.

(3) Ha a telephely (fióktelephely) szerint illetékes szakigazgatási szerv vagy a külön jogszabályban megjelölt hatóság észleli az (1) bekezdés b) pontjában feltüntetett, a vállalkozói igazolvány visszavonására okot adó körülményt, köteles arról haladéktalanul értesíteni a 7. § (1) bekezdésben megjelölt szakigazgatási szervet.

Az egyéni cég

15. § (1) Az egyéni vállalkozó - kérelmére - a cégjegyzékbe egyéni cégként bejegyezhető.

(2) Az egyéni cég nem jogi személy.

(3) A cégbírósághoz intézett bejelentésre, eljárásra a bírósági cégnyilvántartásról szóló jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

Záró rendelkezések

16. § (1) Ez a törvény 1990. április hó 1. napján lép hatályba.

(2) Egyidejűleg hatályukat vesztik:

a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény 7. §-ának (1) bekezdése, 10. §-ának (1) és (2) bekezdése, 87. §-ának (3) bekezdése, 88. §-a, továbbá 89. §-a;

a külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. törvény 7. §-a;

a kisiparról szóló 1977. évi 14. törvényerejű rendelet, valamint az azt módosító 1981. évi 16. törvényerejű rendelet, 1985. évi 24. törvényerejű rendeletek;

a magánkereskedelemről szóló 1977. évi 15. törvényerejű rendelet, valamint az azt módosító 1982. évi 7. törvényerejű rendelet, 1986. évi 19. törvényerejű rendelet, 1987. évi 29. törvényerejű rendelet és 1989. évi 8. törvényerejű rendeletek, valamint

a kisiparról szóló 1977. évi 14. törvényerejű rendelet végrehajtásával kapcsolatos feladatokról szóló 1019/1977. (VI. 1.) MT határozat és az azt módosító 1025/1981. (IX. 9.) MT határozat

a műsoros előadásokról szóló 1955. évi 13. törvényerejű rendelet.

(3) A törvény hatálybalépése a korábban kiadott magánkereskedői és iparigazolványok, működési engedélyek érvényességét nem érinti.

(4) Ahol jogszabály kisiparost vagy magánkereskedőt említ, ezen egyéni vállalkozót kell érteni.

(5) Azok az egyéni vállalkozók, akik a törvény hatálybalépése előtt gazdasági társaság korlátlanul felelős tagjai voltak, a társaság megszűnéséig az eddigi szabályok szerint folytathatják működésüket.

17. § (1) A törvény hatálybalépését megelőzően alapított egyéni vállalkozások működési feltételeire a továbbiakban e törvény előírásait kell alkalmazni.

(2) A törvény hatálybalépését megelőzően indult, folyamatban lévő ügyekben az eljárás során a továbbiakban e törvény előírásait kell alkalmazni.

18. § Az az egyéni vállalkozó, aki az igazolványában feltüntetett tevékenységet személyesen gyakorolja, a „kisiparos” illetve a „magánkereskedő”, a mestervizsgával rendelkező vállalkozó a „mester” megnevezést használhatja.


  Vissza az oldal tetejére