Időállapot: közlönyállapot (1990.II.13.)

1990. évi VI. törvény

egyes értékpapírok nyilvános forgalomba hozataláról és forgalmazásáról, valamint az értékpapírtőzsdéről * 

Az Országgyűlés a tőkeáramlás elősegítése, az értékpapírpiac fejlesztése, a befektetők védelme érdekében

- felismerve, hogy az értékpapírpiac megfelelő működéséhez a gazdasági nyilvánosság növelése, a piacra kerülő értékpapírok egységes értékelését lehetővé tevő és a piac szereplőinek jogait, valamint kötelezettségeit egységesen előíró szabályok alkalmazása szükséges,

- figyelembe véve, hogy az értékpapírpiac fejlesztése további intézmények, ezek között is elsősorban az értékpapírtőzsde és Állami Értékpapír-felügyelet létrehozását, szervezeti és működési keretei kijelölését igényli,

a következő törvényt alkotja:

I. Rész

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § Ez a törvény szabályozza az Állami Értékpapír-felügyelet (a továbbiakban: Felügyelet) hatáskörét, működését és eljárását, a törvény hatálya alá tartozó értékpapírok nyilvános forgalombahozatalát, forgalmazását, az értékpapírtőzsde (a továbbiakban: tőzsde) alapítását, szervezetét, működését, a tőzsdetagok jogait, kötelezettségeit, felelősségét, továbbá a befektetők, a kibocsátók és a forgalmazók jogait és kötelezettségeit.

2. § (1) E törvény hatálya alá tartozik

a) a kötvény (ha annak átruházását jogszabály vagy a kibocsátó nem korlátozta),

b) a részvény, valamint

c) minden egyéb, a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) alapján, jogszabályban meghatározott módon és alakszerűséggel, sorozatban kibocsátott, a kibocsátója és a birtokosa közötti - hitelezési vagy tagsági - jogviszonyból eredő jogokat és kötelezettségeket átruházhatóan megtestesítő értékpapír [a)-c) a továbbiakban együtt: értékpapír]

nyilvános forgalomba hozatala és forgalmazása.

(2) Nem tartozik a törvény hatálya alá

a) az (1) bekezdésben meghatározott értékpapírok nem nyilvános forgalomba hozatala, valamint

b) a csekk, a takarékbetétről kiállított okirat, a letéti jegy, a szövetkezeti részjegy, célrészjegy és üzletrész, valamint a váltó forgalomba hozatala és forgalmazása.

3. § E törvény alkalmazásában

a) hitelviszonyt megtestesítő értékpapír: a kötvény, valamint minden olyan értékpapír, amelyben a kibocsátó (az adós) meghatározott pénzösszegnek a rendelkezésére bocsátását elismerve arra kötelezi magát, hogy a pénz (kölcsön) összegét, valamint kamatozó értékpapír esetén annak meghatározott módon számított kamatát vagy egyéb hozamát (a továbbiakban: kamat) és az általa esetleg vállalt egyéb szolgáltatásokat az értékpapír birtokosának (a hitelezőnek) a megjelölt időben és módon megfizeti, illetve teljesíti (a továbbiakban: kötvény);

b) tagsági jogokat megtestesítő értékpapír: a részvény és minden olyan értékpapír, amelyben a kibocsátó meghatározott pénzösszeg, illetve pénzben meghatározott nem pénzbeli vagyoni érték tulajdonába vagy használatába vételét elismerve arra kötelezi magát, hogy az értékpapír birtokosának meghatározott vagyoni és egyéb jogokat biztosít (a továbbiakban: részvény);

c) sorozatban kibocsátott értékpapír: az alapjául szolgáló jogviszonyból eredő jogokat és kötelezettségeket több azonos részre osztva megtestesítő értékpapír;

d) állampapír: az állam által kibocsátott értékpapír, valamint az elkülönített állami pénzalapok, a tanácsok, a Magyar Nemzeti Bank és az Állami Fejlesztési Intézet által kibocsátott értékpapír is, ha a kibocsátó kötelezettségének teljesítéséért az állam kötelezettséget vállal,

e) kibocsátó: az a jogi személy, amely az értékpapírban megtestesített kötelezettség teljesítését a maga nevében vállalja;

f) értékpapír-forgalmazó: az a korlátolt felelősségű társaság vagy kizárólag névre szóló részvényekkel rendelkező részvénytársaság, amely az e törvényben meghatározott engedély birtokában a g)-i) pont szerinti tevékenységek valamelyikét, vagy azokat együttesen végzi (a továbbiakban: forgalmazó);

g) értékpapír-forgalombahozatali tevékenység: a kibocsátó megbízása alapján a nyilvános forgalombahozatal érdekében a tájékoztató [23. § (1) bekezdésének b) pontja és (2) bekezdése] elkészítése vagy elkészíttetése, a lehetséges vásárlók részére az értékpapír vételre (jegyzésre) történő felajánlása, a jegyzési eljárás során az értékpapír megvásárlására szóló megrendelések nyilvántartásba vétele, valamint az értékpapír eladása, illetve kötelezettség vállalása a kibocsátóval szemben arra, hogy az értékpapírt e törvény szabályai szerint a forgalmazó eladja (lejegyezteti), valamint ha erre a szerződésben kötelezettséget vállal, az eladás (jegyzés) meghiúsulása esetén a megmaradt értékpapírt megvásárolja, illetve lejegyzi (a továbbiakban: forgalombahozatali tevékenység);

h) értékpapír-kereskedelmi tevékenység: amely során a kereskedő saját nevében, saját számlájára értékpapír adásvételt (a továbbiakban: kereskedelmi tevékenység) folytat;

i) értékpapír-bizományosi tevékenység: amely során a bizományos megbízás alapján saját nevében más személy javára (számlájára) történő értékpapír-adásvételi tevékenységet (a továbbiakban: bizományosi tevékenység) végez;

[g)-i) a továbbiakban együtt: forgalmazási tevékenység]

j) értékpapír-letétkezelői tevékenység: amely során a letéteményes a letevő részére az értékpapír időleges megőrzését és a letéti őrzéshez kapcsolódó kezelését, így különösen a kamat, az osztalék és a törlesztés beszedését vállalja;

k) értékpapír-kezelői tevékenység: amely során a kezelő az értékpapír birtokosának megbízása alapján a kezelésébe adott értékpapír értékének megőrzése, illetve az elérhető legnagyobb hozam biztosítása érdekében a kamat, az osztalék és a törlesztés beszedését, valamint a kezelésébe adott értékpapírok közül egyes értékpapírokat bizományosként értékesít;

l) nyilvános ajánlattétel: az értékpapír vásárlására (jegyzésére) tájékoztató közzétételével történő felhívás, amelyet a nyomtatott sajtó vagy egyéb tájékoztatási eszköz útján a lehetséges vásárlók - egyedileg előre meg nem határozott köre - részére tesznek közzé;

m) jegyzés: olyan eljárás, amelynek során a nyilvános ajánlattétel alapján az értékpapírt megvásárolni szándékozó a jegyzési ív aláírásával kötelezettséget vállal arra, hogy az íven szereplő összegű készpénzfizetést vagy vagyoni értékű nem pénzbeli hozzájárulást teljesít a forgalmazó útján a kibocsátó számára;

n) nyilvános kibocsátás: az értékpapír első, nyilvános ajánlattétel útján történő eladása (a továbbiakban: kibocsátás);

[l)-n) a továbbiakban együtt: nyilvános forgalomba hozatal]

o) a nyilvános forgalomba hozatal időpontja: az értékpapír értékesítésére megjelölt első nap, illetve elővásárlási jog fennállása esetén az annak gyakorlására nyitva álló határidő lejártát követő első nap;

p) tőzsdén jegyzett értékpapír: a tőzsdei alapszabályban és szabályzatokban előírt jegyzési feltételeknek megfelelő, a tőzsde által jegyzésre elfogadott értékpapír;

r) értékpapír-ügylet: értékpapír adásvételére vagy cseréjére vonatkozó szerződés.

II. Rész

AZ ÁLLAMI ÉRTÉKPAPÍR-FELÜGYELET

A Felügyelet jogállása, feladat- és hatásköre

4. § (1) A Felügyelet államigazgatási szerv, amelynek illetékessége az ország egész területére kiterjed.

(2) A Felügyelet hatásköre az e törvény hatálya alá tartozó értékpapírok nyilvános forgalomba hozatalának és forgalmazásának, valamint a tőzsde működésének felügyeletére terjed ki.

(3) Abban a kérdésben, hogy valamely tevékenység e törvény értelmében értékpapír nyilvános forgalomba hozatalának, illetve forgalmazásának minősül-e, vitás esetben a Felügyelet határoz.

(4) A Felügyelet a hatáskörébe tartozó ügyekben - az e törvényben meghatározott eltérésekkel - az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1981. évi I. törvény rendelkezései szerint jár el.

(5) A Felügyelet határozatát felügyeleti jogkörben megsemmisíteni vagy módosítani nem lehet, ellene fellebbezésnek nincs helye.

(6) A Felügyelet határozatait a 69-71. §-okban foglaltak kivételével a bíróság felülvizsgálhatja.

5. § (1) A Felügyelet nyilvántartja a kibocsátók, a forgalmazók és a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírok e törvényben meghatározott adatait.

(2) A Felügyelet számára megküldött tájékoztatók, éves jelentések és az ezekhez kapcsolódó egyéb információk a nyilvánosságra hozatalt követően mindenki számára megtekinthetők, azokról feljegyzés, másolat készíthető.

A Felügyelet irányítása

6. § (1) A Felügyelet a pénzügyminiszter felügyelete alatt működik.

(2) A Felügyelet vezetőjét a Minisztertanács nevezi ki, szervezeti és működési rendjét a pénzügyminiszter állapítja meg.

A Felügyelet dolgozóinak értékpapír-tulajdona

7. § (1) A Felügyelettel munkaviszonyban és munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy, valamint közeli hozzátartozója csak a Felügyelet vezetőjének előzetes engedélyével szerezhet - kizárólag névre szóló - értékpapírt. Az engedély az értékpapírok meghatározott körére is megadható.

(2) A Felügyelettel munkaviszonyt és munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt létesítő személy a kinevezését, valamint a közeli hozzátartozói viszony keletkezését követő nyolc napon belül köteles a Felügyelet vezetőjének a saját és a közeli hozzátartozói birtokában lévő értékpapírokat bejelenteni.

(3) A (2) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni a Felügyelettel munkaviszonyban álló személy, valamint közeli hozzátartozója által örökölt értékpapír esetén is.

(4) Az (1)-(3) bekezdés alkalmazása során közeli hozzátartozón a Ptk. 685. §-ának b) pontjában ilyenként meghatározott személyeket és az élettársat kell érteni.

(5) A Felügyelet vezetője az (1)-(4) bekezdésben foglalt rendelkezéseket oly módon kell alkalmazni, hogy a vezetőnek az engedély iránti kérelmet, illetve a bejelentést a pénzügyminiszternek kell benyújtania, illetve megtennie.

A tájékoztató jóváhagyása, helyesbítése

8. § (1) A Felügyelet jóváhagyása szükséges az értékpapírról készített tájékoztató közzétételéhez [23. § (4) bekezdés].

(2) A jóváhagyást a forgalmazónak, illetve ha forgalmazó igénybevételére - e törvény rendelkezései alapján - nem kerül sor, a kibocsátónak kell beszereznie. A jóváhagyás iránti kérelemhez csatolni kell a tájékoztató, valamint az értékpapír tervezetét.

(3) A Felügyelet felhívására a forgalmazó és a kibocsátó köteles a tájékoztatóban foglaltakat igazolni.

(4) A Felügyelet előírhatja a jóváhagyásra benyújtott tájékoztató egyes adatainak részletezését, a tájékoztató kiegészítését, vagy egyes adatok, illetve állítások elhagyását.

(5) A Felügyelet a jóváhagyást csak akkor tagadhatja meg, ha a tájékoztató nem felel meg e törvény és más jogszabályok rendelkezéseinek. A jóváhagyás harminc napig érvényes. A tájékoztatót a jóváhagyás érvényességének időtartamán belül kell közzétenni.

9. § (1) A kibocsátó - és ha a forgalmazó a kibocsátóval nem azonos, a forgalmazó is - a tájékoztató jóváhagyását megelőzően köteles a Felügyeletet haladéktalanul értesíteni, ha a jóváhagyási eljárás időtartama alatt olyan tény vagy körülmény jut a tudomására, amely a tájékoztató helyesbítését (kiegészítését vagy módosítását) teszi szükségessé.

(2) A kibocsátó - és ha a forgalmazó a kibocsátóval nem azonos, a forgalmazó is - köteles a tájékoztató helyesbítésére, ha a tájékoztató jóváhagyása és a jegyzés vagy eladás lezárásának határideje között olyan lényeges tény vagy körülmény jut a tudomására, amely a tájékoztató helyesbítését teszi szükségessé. A helyesbítés közzétételére a tájékoztató közzétételére vonatkozó szabályok (30. §) az irányadók.

(3) Ha a tájékoztató jóváhagyása és a jegyzés vagy az eladás lezárása között olyan lényeges tény vagy körülmény jut a Felügyelet tudomására, ami a tájékoztató helyesbítését szükségessé teszi, a Felügyelet a kibocsátó és a forgalmazó meghallgatása után elrendeli a tájékoztató helyesbítését.

Az értékpapír-forgalmazási tevékenység feltételei

10. § (1) A forgalmazási tevékenység folytatásához a Felügyelet engedélye szükséges.

(2) A forgalombahozatali, a kereskedelmi és a bizományosi tevékenységre jogosító engedélyek - az e törvényben előírt feltételek megléte esetében - együttesen is megadhatók.

11. § (1) A forgalombahozatali, illetve a kereskedelmi tevékenységre jogosító engedélyt az a korlátolt felelősségű társaság, vagy kizárólag névre szóló részvényekkel rendelkező részvénytársaság kaphat, amely

a) legalább ötvenmillió forint befizetett törzstőkével, illetve alaptőkével rendelkezik,

b) a forgalombahozatali, illetve a kereskedelmi tevékenységet kizárólagos tevékenységként fogja végezni,

c) rendelkezik az e tevékenység folytatásához szükséges tárgyi, technikai feltételekkel,

d) a tevékenység irányítására és az üzletkötésre olyan szakembert alkalmaz - vagy a korlátolt felelősségű társaságnak van olyan mellékszolgáltatást teljesítő tagja -, aki büntetlen előéletű, legalább kétéves forgalmazási szakmai gyakorlattal rendelkezik és megfelelt a Felügyelet által előírt szakmai vizsgán,

e) a Felügyelet által jóváhagyott üzletszabályzattal rendelkezik.

(2) Bizományosi tevékenységre jogosító engedélyt az a korlátolt felelősségű társaság, vagy kizárólag névre szóló részvénnyel rendelkező részvénytársaság kaphat, amely

a) korlátolt felelősségű társaság esetén legalább ötmillió forint befizetett törzstőkével, részvénytársaság esetén legalább tízmillió forint befizetett alaptőkével rendelkezik,

b) a bizományosi tevékenységet kizárólagos tevékenységként fogja végezni, továbbá

c) megfelel az (1) bekezdés c)-e) pontjaiban foglalt feltételeknek.

(3) Többfajta forgalmazási tevékenységre kért engedély esetén a Felügyelet a törzstőke (alaptőke) követelmény teljesítése tekintetében azt vizsgálja, hogy a folytatni kívánt tevékenységekre a törvényben meghatározott törzstőke (alaptőke) előírások közül a nagyobb összegű teljesült-e.

(4) Az (1) bekezdés b) pontjában, valamint a (2) bekezdés b) pontjában említett kizárólagos forgalmazási tevékenység nem zárja ki

a) az értékpapír forgalmazásához kapcsolódó egyes tevékenységek, így különösen a befektetési tanácsadási, az értékpapír-letétkezelői és az értékpapír-kezelői tevékenység, valamint

b) az e törvény hatálya alá nem tartozó értékpapírokkal kapcsolatos tevékenység

folytatását.

12. § (1) Nem kaphat forgalmazási tevékenységre jogosító engedélyt az a gazdasági társaság, amely valamely forgalmazóban, illetve amelyben valamely forgalmazó összesen tíz százalékot meghaladó közvetlen vagy közvetett, ezen belül öt százalékot meghaladó közvetlen tulajdoni hányaddal rendelkezik.

(2) A forgalmazó másik forgalmazóban nem szerezhet összesen tíz százalékot meghaladó közvetlen vagy közvetett, ezen belül öt százalékot meghaladó közvetlen tulajdoni hányadot.

(3) Ha forgalmazási tevékenységre nem jogosult természetes vagy jogi személy egynél több forgalmazóban egyenként öt százalékot meghaladóan tulajdonos, akkor az ilyen közös tulajdonossal rendelkező forgalmazók egymással nem kereskedhetnek.

(4) A forgalmazó

a) saját kibocsátású részvényével,

b) annak a kibocsátónak a részvényével, amelyikben összesen tíz százalékot meghaladóan közvetlenül, vagy közvetetten, ezen belül öt százalékot meghaladóan közvetlenül tulajdonos

nem kereskedhet.

(5) Ha részvénytársasági formában működő forgalmazó esetén a szavazati arány meghaladja a tulajdoni hányadot, az (1)-(4) bekezdésében meghatározott korlátozásoknál a szavazati arányt kell figyelembe venni.

(6) A forgalmazónak működése során mindvégig meg kell felelnie a 11-12. §-ban meghatározott feltételeknek.

(7) E § alkalmazásában közvetlen tulajdon a részvénytulajdon, illetve a korlátolt felelősségű társasági üzletrész tulajdona, közvetett tulajdon az olyan részvénytársaság részvényének, illetve korlátolt felelősségű társaság üzletrészének a tulajdona, amely más részvénytársaságban, illetve korlátolt felelősségű társaságban tulajdonos.

13. § (1) A Felügyelet engedélye, illetve jóváhagyása szükséges a forgalmazó tevékenységi körének, illetőleg az üzletszabályzatának módosításához.

(2) A forgalmazó a Felügyeletnek köteles bejelenteni

a) belföldi vagy külföldi fiókjának és képviseletének megnyitását, illetve bezárását,

b) részvényeseinek listáját, illetve tagjainak jegyzékét,

c) egy részvényesének (tagjának) a forgalmazó alaptőkéjében (törzstőkéjében) öt százalékos tulajdoni hányadot meghaladó részesedését, és az ilyen részvényes (tag) minden újabb részesedését,

d) nyitott pozícióinak (39. §) és a tulajdonában (készletében) lévő értékpapíroknak a forgalmi és a bekerülési értéke közül a magasabbat,

e) a Felügyelet által adott engedélyben meghatározott feltételektől való eltérést.

(3) A (2) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettséget a forgalmazó az a) pont esetében a döntést követő két napon belül, a b) pont esetében a tárgyévet követő év január 15. napjáig, a c) pont esetében a szerződéskötést követő két napon belül, a d) pont esetében hetenként a tárgyhetet megelőző hét arra a napjára vonatkozóan, amikor ez az érték a legmagasabb volt, az e) pont esetében az eltéréstől számított két napon belül köteles teljesíteni.

(4) A 12. § (5) bekezdésének rendelkezését a (2) bekezdés c) pontja esetében is alkalmazni kell.

Nemzetközi értékpapír-forgalom

14. § (1) A devizajogszabályok alkalmazásában belföldinek tekintendő jogi személy által devizaértékre szóló értékpapír belföldön történő nyilvános forgalomba hozatalához, valamint belföldön kibocsátott értékpapír külföldi forgalmazásához, illetve - a Magyar Nemzeti Bank kivételével - a belföldi székhelyű kibocsátó értékpapírjának külföldön történő nyilvános forgalombahozatalához a Felügyeletnek a Magyar Nemzeti Bankkal egyetértésben adott engedélye szükséges. A belföldön kibocsátott értékpapírok külföldön történő forgalmazására az e törvényben meghatározott egyéb feltételek megléte esetén az engedély akkor adható meg, ha az értékpapírt a belföldi tőzsdén jegyzik.

(2) Értékpapírnak a devizajogszabályok alkalmazásában külföldinek tekintendő személy által belföldön történő nyilvános forgalomba hozatalához, valamint külföldön kibocsátott értékpapírok belföldi forgalmazásához a Felügyeletnek a Magyar Nemzeti Bank egyetértésével adott engedélye szükséges.

A tőzsde felügyelete

15. § (1) A tőzsde alapszabályának és a szabályzatainak érvényességéhez a Felügyelet jóváhagyása szükséges. A tőzsde alapszabályát és szabályzatait, valamint azok módosítását a Felügyelet köteles nyolc napon belül elbírálni.

(2) A Felügyelet által kijelölt tőzsdebiztosok jogosultak a tőzsdei forgalmat megtekinteni, ellenőrizni, a tőzsde közgyűlésén, a tőzsdetanács és a szakmai bizottságok ülésein jelen lenni.

Folyamatos ellenőrzés

16. § (1) A Felügyelet folyamatosan ellenőrzi, hogy a forgalombahozatali, a forgalmazási, valamint a tőzsde működésével kapcsolatos tevékenység megfelel-e a jogszabályoknak, az engedélyeknek, továbbá a tőzsde alapszabályának és szabályzatainak, valamint a befektetők biztonságának.

(2) A Felügyelet felhívására a kibocsátó, a forgalmazó és a tőzsde köteles lehetővé tenni a forgalombahozatali és forgalmazási tevékenységét érintő nyilvántartásokba való betekintést, illetve az e tevékenységekre vonatkozó adatait - a Felügyelet felhívására - köteles a Felügyeletnek átadni.

Intézkedések és szankciók

17. § (1) A Felügyelet a jogszabályokban, az általa kiadott engedélyekben, valamint a tőzsde alapszabályában, illetve szabályzataiban meghatározott feltételektől való eltérés esetén a következő intézkedéseket teheti:

a) a nyilvános forgalombahozatali és forgalmazási tevékenységre vonatkozó jogszabályokban és az engedélyekben meghatározott feltételeknek való megfelelésre határidő kitűzésével felszólíthat;

b) az e törvényben meghatározott esetekben és keretek között pénzbírságot (értékpapír-felügyeleti bírság) szabhat ki;

c) meghatározott időre felfüggesztheti egyes értékpapírok jegyzését, eladását vagy forgalmazását;

d) meghatározott időre korlátozhatja, illetőleg felfüggesztheti az üzletvitel folytatását egyes forgalmazási tevékenységekre vonatkozóan;

e) kezdeményezheti a vezető tisztségviselőnek, valamint a magasabb vezető állású dolgozónak a forgalmazási tevékenységgel kapcsolatos feladatok ellátása alóli felmentését;

f) a forgalmazási tevékenységre adott engedélyt visszavonhatja;

g) a tőzsde jogszabálysértő tevékenységét megtilthatja, a jogszabályba ütköző tőzsdei alapszabályt, illetve szabályzatokat, vagy azok egyes részeit hatályon kívül helyezheti, illetve azok alkalmazását felfüggesztheti, valamint a tőzsde önkormányzati testületeit új szabályzat kidolgozására vagy új határozat hozatalára kötelezheti;

h) bennfentes kereskedelem, illetve tisztességtelen árfolyam-befolyásolás gyanúja esetén vizsgálatot végezhet, és annak megállapításai alapján intézkedhet, valamint az illetékes hatóságnál eljárást kezdeményezhet.

(2) Ha a tőzsde működése a törvényben foglalt céloknak nem felel meg, a Felügyelet a tőzsdét az alapszabály és a szabályzatok meghatározott tartalmú módosítására vagy kiegészítésére kötelezheti.

(3) A Felügyelet az (1) bekezdés f) pontja alapján az engedélyt csak akkor vonhatja vissza, ha a forgalmazó

a) a forgalmazási tevékenységre vonatkozó jogszabályokban meghatározott előírásokat ismétlődően vagy súlyosan megsérti, vagy

b) a Felügyelet, illetve a tőzsde előírásainak ismétlődően - az (1) bekezdés a)-e) pontjaiban meghatározott intézkedések alkalmazása ellenére - nem tesz eleget.

Az értékpapír-felügyeleti bírság

18. § (1) A Felügyelet a kibocsátót, a forgalmazót, a tőzsdét és ezek vezető tisztségviselőjét, illetve magasabb vezető állású dolgozóját, valamint a bennfentes személyt (76. §) értékpapír-felügyeleti bírság (a továbbiakban: bírság) megfizetésére kötelezheti, ha

a) a kibocsátó nem teljesíti a 33. §-ban, a 34. § (1) bekezdésének a)-g) pontjában, valamint (3) bekezdésében és a 88. §-ban előírt kötelezettségeket,

b) a kibocsátó vagy a forgalmazó nem teljesíti a 8. § (1) bekezdésében, a 9. § (1) bekezdésében, a 14. §-ban, a 16. § (2) bekezdésében, a 23. § (1) bekezdés b) pontjában és a (2) bekezdésében, a 30. §-ban, a 32. § (3) és (4) bekezdésében, a 82. § (1) bekezdésében és a 85. §-ban foglalt kötelezettségeket,

c) a forgalmazó nem teljesíti a 11-13. §-ban, a 37-39. §-ban, valamint a 41. § (2) bekezdésében előírt kötelezettségeket, illetve feltételeket,

d) a tőzsde nem teljesíti a 16. § (2) bekezdésében, valamint a 34. § (2) bekezdésében foglalt kötelezettségeket,

e) a 76. § (1) bekezdésében meghatározott bennfentes személy nem teljesíti a 80. §-ban előírt bejelentési kötelezettséget.

(2) Nem kötelezhető bírság fizetésére a kibocsátó, a forgalmazó, valamint a tőzsde vezető tisztségviselője, illetve magasabb vezető állású dolgozója akkor, ha bizonyítani tudja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható.

(3) Nem lehet bírságot kiszabni a kötelezettségszegésnek vagy mulasztásnak a Felügyelet tudomására jutásától számított hat hónapon, illetve a kötelezettségszegés vagy mulasztás elkövetésétől számított két éven túl.

19. § (1) A bírság összegét a törvényben, illetve a Felügyelet engedélyében meghatározott feltételektől való eltérés, illetve a mulasztás súlyának figyelembe vételével kell megállapítani.

(2) A bírság összege:

a) a 8. § (1) bekezdésében, a 9. § (1) bekezdésében, a 11-13. §-ban, a 23. § (1) bekezdésének b) pontjában és (2) bekezdésében, a 33. § (1) és (4) bekezdésében, valamint a 82. § (1) bekezdésében, valamint a 85. §-ban meghatározott szabályok megsértése esetén 200 000-1 000 000 forint;

b) a 16. § (2) bekezdésében, a 30. §-ban, a 32. § (3)-(4) bekezdésében, a 33. § (2) bekezdésében, a 34. § (2) és (3) bekezdésében, 37-39. §-ban, valamint a 41. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezések megsértése esetén 20 000-200 000 forint;

c) a 33. § (3) bekezdésében, a 34. § (1) bekezdésének a)-g) pontjában, valamint a 88. §-ban előírt kötelezettségek teljesítésének elmulasztása esetén napi 50 000 forint, de legfeljebb 1 000 000 forint;

d) a 14. § rendelkezéseinek megsértése esetén az összes eladott értékpapír - kibocsátási árfolyamon számított - összegének 10-25%-a;

e) a 80. §-ban meghatározott bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén az adásvétel vagy csere tárgyát képező értékpapírnak az üzletkötés napján érvényes forgalmi értéke (napi árfolyama) 200-500%-a.

(3) A kibocsátó, a forgalmazó, vagy a tőzsde vezető tisztségviselője, illetve magasabb vezető állású dolgozója terhére a 18. § (1) bekezdésének a)-d) pontjai alapján kiszabható bírság összege 5000-100 000 forint.

20. § (1) A befolyt bírságot pályázat kiírása útján a forgalmazással foglalkozó szakemberek továbbképzésére, elméleti munkásságuk támogatására, illetve az értékpapírpiaccal kapcsolatos tanulmányok készítésének támogatására kell fordítani.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott pályázatok elbírálásáról a Felügyelet vezetője a Magyar Nemzeti Bank elnökével egyetértésben határoz.

A nyilvános forgalomba hozatal,
illetve a forgalmazás felfüggesztése

21. § (1) A Felügyelet meghatározott időre felfüggesztheti egyes értékpapírok jegyzését, eladását vagy forgalmazását, ha a kibocsátó, vagy a forgalmazó nem tesz eleget a 9. § (1)-(2) bekezdésében, a 13. § (2) bekezdésében, a 16. § (2) bekezdésében, a 23. § (1) bekezdésének b) pontjában és a (2) bekezdésében, a 30. §-ban, a 32. § (3)-(4) bekezdésében, a 33. §-ban, a 34. § (1) bekezdésének a)-g) pontjában meghatározott kötelezettségének.

(2) A Felügyelet meghatározott időre - de legfeljebb hat hónapra - korlátozhatja, illetőleg felfüggesztheti az üzletvitel folytatását egyes forgalmazási tevékenységekre vonatkozóan, ha a forgalmazó nem tesz eleget a 9. § (1) bekezdésében, a 13-14. §-ban, a 30. §-ban, a 37-39. §-ban, valamint a 85. §-ban előírt kötelezettségének, valamint a 11-12. §-ban előírt feltételeknek.

Díjfizetési kötelezettség

22. § (1) A kibocsátók és a forgalmazók az illetékekről szóló 1986. évi I. törvény 25. §-a alapján az értékpapír-felügyeleti eljárási, szakértői szolgáltatások igénybe vételéért igazgatási-szolgáltatási díjat fizetnek.

(2) A díj mértékét a pénzügyminiszter állapítja meg.

III. Rész

AZ ÉRTÉKPAPÍR NYILVÁNOS FORGALOMBA
HOZATALA

A nyilvános forgalomba hozatal feltételei és módja

23. § (1) Az állampapírok kivételével a kötvény nyilvános forgalomba hozatalának feltétele, hogy a kibocsátó (illetve jogelődje)

a) legalább egy teljes naptári éve működjön,

b) a tájékoztatót, valamint a nyilvános ajánlattételt az e törvényben meghatározott módon és tartalommal közzétegye,

c) a nyilvános forgalomba hozatallal kapcsolatos teendőkkel forgalmazót bízzon meg, kivéve, ha pénzintézet saját kibocsátású kötvényét hozza forgalomba.

(2) A részvény nyilvános forgalomba hozatalának feltétele, hogy a kibocsátó (illetve jogelődje) a tájékoztatót, valamint a nyilvános ajánlattételt az e törvényben meghatározott módon és tartalommal közzétegye.

(3) Ha a részvény nyilvános forgalomba hozatalára a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény (Gt.) 303. §-a szerinti alaptőkeemelés céljából kerül sor, a (2) bekezdésben meghatározottakon túl további feltétel, hogy a kibocsátó (illetve jogelődje) legalább egy teljes naptári év óta működjék [Gt. 301. § (3) bekezdés].

(4) Az értékpapír vásárlására (jegyzésére) történő nyilvános ajánlattételt és a tájékoztatót csak akkor lehet közzétenni, ha a Felügyelet a tájékoztatót jóváhagyta.

24. § Semmis az értékpapír kibocsátása, valamint a kibocsátó, illetve a forgalmazó által történt elidegenítése, ha az értékpapírt

a) a Felügyelet által jóváhagyott tájékoztató nélkül bocsátották ki, vagy

b) a kibocsátó a 23. § (1) bekezdésének c) pontjától eltérően maga hozta forgalomba.

A tájékoztató

25. § (1) A tájékoztatóban, valamint az értékpapírról közzétett hirdetésekben közölt adatoknak és állításoknak a valóságnak megfelelőnek és a kibocsátó gazdasági-pénzügyi helyzetének érdemi megítélésére alkalmasnak kell lenniük.

(2) A tájékoztatónak a rendelkezésre álló legújabb adatokat is tartalmaznia kell. Az abban szereplő - legújabb - pénzügyi információk (adó- és vagyonmérleg, eredménykimutatás stb.) hat hónapnál régebbi adatokat nem tartalmazhatnak.

(3) A tájékoztatót a kibocsátó és - forgalmazó igénybevétele esetén - a forgalmazó írja alá.

26. § A tájékoztatónak legalább a következő adatokat kell tartalmaznia:

a) a kibocsátó bemutatását, ezen belül a

1. cégnevet,

2. székhelyet,

3. az alapítás időpontját,

4. tevékenységi kört,

5. működési időtartamot,

6. alaptőkét,

7. alkalmazotti létszámot, valamint

8. a vezető tisztségviselő és a magasabb vezető állású dolgozók fontosabb személyi és szakmai adatait, így különösen az életkort, családi állapotot, iskolai végzettséget, szakképzettséget, szakmai gyakorlatot stb.;

b) a kibocsátó üzleti tevékenységének elemzésekkel alátámasztott, az átfogó értékelést lehetővé tevő leírását, így különösen a termelési, értékesítési, kutatási-fejlesztési, beruházási információkat;

c) a könyvvizsgáló által hitelesített pénzügyi adatokat (adó- és vagyonmérleg, eredménykimutatás stb.);

d) a kibocsátás adatait:

1. a kibocsátás alapjául szolgáló döntés időpontját és megjelölését (pl. közgyűlési határozat kelte és száma),

2. a kibocsátással megszerzett tőke felhasználásának célját,

3. a kibocsátás tervezett nagyságát,

4. az értékpapír(ok) fajtáját és típusát, az azokhoz kapcsolódó jogokat,

5. részvény esetén az alapítókat és az elsőbbségi részvényeseket megillető esetleges előjogokat,

6. az értékpapírok számát, névértékét, illetve kibocsátási értékét,

7. a sorozat- és sorszámot,

8. az esetleges jegyzés helyét, kezdő- és zárónapját,

9. eladás helyét, kezdő- és zárónapját, tájékoztatást az esetleges elővásárlási jogokról,

10. a tervezett kibocsátási árfolyamot,

11. a forgalmazó megnevezését,

12. a túl- és aluljegyzés esetén követendő eljárást,

13. kamatozó értékpapír esetén a tervezett kamatot, a kamat számítási módját és fizetésének időpontját,

14. a kifizető, lebonyolító és letéti helyek címeit;

e) a korábbi kibocsátások felsorolását és eredményét, valamint értékpapírtípusonkénti megoszlását a kibocsátó értékpapírjai között;

f) a kibocsátó által kibocsátott, a vezető tisztségviselők és a magasabb vezető állású dolgozók tulajdonában levő névre szóló részvények felsorolását.

27. § (1) Részvénytársaság jogelőd nélkül történő alapítása esetén a tájékoztatót az alapítási tervezet [Gt. 252. § (3) bekezdés] tartalmazza, amelyben a 26. § a), b) és d) pontjaiban meghatározott - tervezett - adatokat is fel kell tüntetni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben feltűnő módon fel kell hívni a figyelmet a tájékoztatóban arra, hogy újonnan alapított (jogelőd nélküli) részvénytársaság kívánja a részvényt nyilvánosan forgalomba hozni.

28. § Kötvény nyilvános forgalomba hozatala esetén a 26. §-ban meghatározottakon túlmenően a tájékoztatónak a következő adatokat is tartalmaznia kell:

a) a törlesztés időpontját,

b) az értékpapírhoz fűződő egyéb feltételeket (nyereménysorsolás stb.),

c) a kötelezettség teljesítésének esetleges pénzügyi biztosítékait.

29. § (1) Ha a kibocsátóval vagy jogelődjével szemben

a) kötvény kibocsátása esetén a kibocsátást megelőző egy,

b) részvény kibocsátása esetén a kibocsátást megelőző három

naptári éven belül szanálási eljárást folytattak le vagy felszámolási eljárást rendeltek el a tájékoztatónak tartalmaznia kell az erre vonatkozó adatokat is.

(2) Ha az értékpapírban foglalt kötelezettségek teljesítésére valamely jogi személy garanciát vállal, a tájékoztatónak tartalmaznia kell a garanciavállalóra vonatkozó, a 26. § a)-c) pontjában, valamint az (1) bekezdésben meghatározott adatokat is.

(3) A tájékoztatóban a figyelem felhívására alkalmas módon, külön ki kell emelni a kibocsátó üzleti tevékenységének kiemelkedő kockázati tényezőit.

(4) A tájékoztatóban fel kell tüntetni a 83. §-ban, valamint a 84. § (1) bekezdésében foglaltakat.

A nyilvános ajánlattétel és a tájékoztató közzététele

30. § A nyilvános ajánlattételt, a Felügyelet által a tájékoztatóhoz adott jóváhagyás számát, a tájékoztató megtekintésének helyét, idejét, módját a kibocsátónak, illetve - forgalmazó igénybevétele esetén - a forgalmazónak hirdetésben kell nyilvánosságra hoznia. A hirdetést legalább a jegyzést megelőző hét nappal két országos napilapban és a tőzsde hivatalos lapjában kell közzétenni.

A jegyzés

31. § Ha a jogszabály a jegyzési eljárás lefolytatását kötelezővé teszi, illetve ha a kibocsátó a jegyzési eljárás lefolytatását kívánja, a tájékoztatóban közölni kell a jegyzésre nyitva álló időtartamot.

32. § (1) A Felügyelet a kibocsátó kérelmére a jegyzés időtartamát - a tájékoztató adatai helyesbítésének esetleges előírásával - egy alkalommal hatvan nappal meghosszabbíthatja. Ilyen esetben a meghosszabbított időtartam utolsó napja minősül a jegyzés zárónapjának.

(2) A kibocsátó vagy a jegyzést lebonyolító forgalmazó - a kibocsátó egyetértése esetén - a jegyzést a kitűzött zárónap előtt lezárhatja, ha a kibocsátás teljes mennyiségét lejegyezték, és a tájékoztató ezt a lehetőséget tartalmazza.

(3) A kibocsátó vagy a jegyzést lebonyolító forgalmazó a jegyzés zárónapját, illetve a jegyzés lezárását követő hét napon belül köteles értesíteni a Felügyeletet a jegyzés eredményéről.

(4) Jegyzést elfogadni sem a jegyzésre nyitva álló, meghirdetett időtartam kezdete előtt, sem annak zárónapja, illetve lezárása után nem lehet.

Rendszeres tájékoztatás

33. § (1) A kibocsátó köteles a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírban megtestesített jogok és kötelezettségek fennálltáig, illetve az értékpapír lejártáig - az állampapírok kivételével - a nyilvánosságot gazdasági-pénzügyi helyzetének, működésének főbb adatairól évente legalább egy alkalommal tájékoztatni (a továbbiakban: éves jelentés).

(2) Az éves jelentésről, különösen megtekintésének helyéről, idejéről, módjáról két országos napilapban és a tőzsde hivatalos lapjában közleményt kell megjelentetni.

(3) Az éves jelentést legkésőbb a tárgyévet követő május hó 31. napjáig közzé kell tenni és meg kell küldeni a névre szóló részvényekkel rendelkező részvényeseknek, valamint a Felügyeletnek.

(4) Az éves jelentésnek tartalmaznia kell legalább a kibocsátó

a) előző évi gazdálkodásának rövid bemutatását;

b) az előző évi pénzügyi helyzetének, valamint mérlegeinek (adó- és vagyonmérleg, eredménykimutatás stb.) könyvvizsgáló által hitelesített adatait, a könyvvizsgáló jelentését;

c) időközben kibocsátott egyéb értékpapírjaira vonatkozó főbb adatokat;

d) az új magasabb vezető állású dolgozóinak, vezető tisztségviselőinek bemutatását, a személyi változások rövid indokolását.

Rendkívüli tájékoztatás

34. § (1) A kibocsátó köteles két napon belül a tőzsdének, valamint a Felügyeletnek megküldeni és a 33. § (2) bekezdésében meghatározottakkal azonos módon közzétenni azokat az információkat, amelyek a gazdálkodásában beállt, vagy beálló, az értékpapírok értékét, vagy hozamát közvetve, vagy közvetlenül érintő változásokra vonatkoznak, ha ezekre a változásokra a legutóbbi éves tájékoztató nem tartalmazott adatot vagy utalást. Ilyen információ különösen:

a) az értékpapírhoz fűződő jogok tervezett megváltoztatása,

b) a magasabb vezető állású dolgozók, vezető tisztségviselők személyének megváltozása,

c) a kibocsátó bankszámlájának zárolása,

d) szanálási vagy felszámolási eljárás megindítása,

e) tevékenység felfüggesztése vagy megszüntetése,

f) jelentős szervezeti változásra vonatkozó döntés (szétválás, beolvadás, átalakulás stb.),

g) rendkívüli esemény következtében a vagyon legalább tíz százalékának megsemmisülése,

h) jelentős peres eljárás megindítása a kibocsátó ellen,

i) jelentős támogatás megvonása,

j) jelentős hitelfelvétel, vagy értékpapír kibocsátás.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott információkat a tőzsde köteles hivatalos lapjában nyilvánosságra hozni.

(3) A kibocsátó a róla közzétett olyan valótlan hírrel kapcsolatban, amely az általa kibocsátott értékpapír értékét vagy hozamát érintheti, köteles két munkanapon belül a helyreigazítás iránt intézkedni.

IV. Rész

AZ ÉRTÉKPAPÍROK FORGALMAZÁSA

35. § Az értékpapír vételére, illetve eladására vonatkozó megbízás elfogadásakor a forgalmazó köteles tájékoztatást adni az értékpapír napi árfolyamáról, a piaci helyzetről és minden olyan jelentős információról, amely a megbízás teljesítése esetén lényeges lehet.

36. § Az értékpapír bizományi szerződésnek ki kell terjednie legalább:

a) az eladni vagy venni kívánt értékpapír mennyiségére és címletére,

b) a megbízás időtartamára, amely lehet eseti, vagy szólhat meghatározott időtartamra,

c) a megbízóval való elszámolás módjára abban az esetben, ha a megbízott ugyanarra az értékpapírra - egy adott időpontra - több megbízást kapott.

37. § (1) A forgalmazó köteles megbízásait időrendben nyilvántartásba venni és az azonos tartalmúakat ebben a sorrendben teljesíteni.

(2) Az a forgalmazó, amely kereskedelmi és bizományosi tevékenységre jogosító engedéllyel is rendelkezik, azonos feltételek esetén csak a megbízások teljesítésének megkísérlése után forgalmazhat saját számlájára, illetve számlájáról.

38. § A tőzsdén jegyzett értékpapírra vonatkozó megbízást a forgalmazó köteles elfogadni és azt csak a tőzsdei forgalomban teljesítheti, illetve - tőzsdetagsággal rendelkező megbízottja útján - teljesíttetheti.

39. § (1) A forgalmazók között, illetve a forgalmazó által megkötött, de még nem teljesített üzletek (nyitott pozíciók) értéke egy adott időpontban nem haladhatja meg a forgalmazó saját tőkéjének ötszörösét.

(2) A kereskedelmi vagy bizományosi tevékenységgel egyidejűleg végzett forgalombahozatali tevékenység esetén a forgalmazó nyitott pozícióinak értéke a forgalombahozatali tevékenységből eredően az (1) bekezdésben meghatározotton túlmenően a saját tőke további ötszörösét, azaz összesen a saját tőke tízszeresét nem haladhatja meg.

(3) A forgalombahozatali, illetve kereskedelmi tevékenységet végző forgalmazó tulajdonában, készletében) levő értékpapírok forgalmi vagy bekerülési értéke, valamint a nyitott pozíciók értéke együttesen egy időpontban nem haladhatja meg a saját tőke tizenötszörösét. A forgalmi és a bekerülési érték közül a számításnál a magasabbat kell figyelembe venni.

40. § Az értékpapír bizományi szerződésre az e törvényben meghatározott eltérésekkel a Ptk. XLII. fejezetének rendelkezései vonatkoznak.

41. § (1) A forgalmazó jogosult bankszámláját a Magyar Nemzeti Banknál vezettetni.

(2) A forgalmazó köteles minden általa teljesített értékpapír adásvételről a tőzsdének a tőzsdei szabályokban meghatározott módon információt szolgáltatni, amelyben fel kell tüntetni:

a) az értékpapír megnevezését,

b) az eladott, illetve a vásárolt értékpapír mennyiségét és árfolyamát,

c) az üzletkötés napját,

d) az üzletkötés helyét (tőzsdei vagy egyéb üzletkötés).

V. Rész

A TŐZSDE

I. fejezet

A TŐZSDÉRE VONATKOZÓ
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A tőzsde jogállása

42. § (1) A tőzsde a hatékony tőkeáramlás, a tőkeértékelés és az árfolyamkockázat megosztása érdekében a tőzsdén jegyzett értékpapírok keresletét és kínálatát koncentráló, a nyilvános árfolyamalakulást elősegítő önkormányzó és önszabályozó szervezet, amely maga határozza meg tevékenységét, választja meg testületeit, bizottságait, szabályozza működését és állapítja meg a szolgáltatásaiért járó díjakat.

(2) A tőzsde jogi személy.

A tőzsde alapítása

43. § (1) Tőzsdét a forgalmazási tevékenységre jogosító engedéllyel rendelkező gazdasági társaságok alapíthatnak az egymás közötti, értékpapírok forgalmazásával kapcsolatos ügyleteik lebonyolításának elősegítésére.

(2) A tőzsde alapításának feltétele, hogy

a) legalább tizenöt alapító tag legkevesebb százötvenmillió forint alapítói vagyon biztosításával a tőzsde megalakulását kimondja, a tőzsde alapszabályát megállapítsa és a tisztségviselőket megválassza,

b) a pénzügyminiszter előterjesztése alapján a Minisztertanács az alapítást jóváhagyja.

(3) A tőzsde a minisztertanácsi jóváhagyás időpontjával nyeri el jogi személyiségét és a jóváhagyott alapszabály valamint szabályzatok alapján kezdheti meg működését.

A tőzsde alapszabálya és szabályzatai

44. § (1) A tőzsde alapszabályának tartalmaznia kell legalább:

a) a tőzsde nevét, székhelyét,

b) az alapító tagok nevét, székhelyét,

c) az alapítói vagyon nagyságát,

d) a tőzsdetaggá válás, a felfüggesztés, megszűnés, valamint a kizárás eljárási rendjét,

e) a tőzsde szervezetét, testületeit (közgyűlés, tőzsdetanács, etikai bizottság stb.), ezek feladat- és hatáskörét,

f) a tőzsde képviseletére jogosult tisztségviselőket,

g) a tőzsde látogatásának jogát és feltételeit,

h) a tőzsdetanács által alkalmazható szankciók alkalmazásának eseteit és a jogorvoslati rendet,

i) a tőzsdetagság megszűnése esetén az elszámolás módját,

j) a tőzsde megszűnése esetén a tőzsde vagyonának hovafordítását.

(2) A tőzsde szabályzatainak tartalmazniuk kell legalább:

a) a tőzsdén végezhető ügyletfajtákat,

b) a tőzsdei kereskedelem rendjét,

c) a tőzsdén jegyzett értékpapírok jegyzésének, a jegyzés felfüggesztésének, törlésének feltételeit és eljárási rendjét,

d) a működési napokat, tőzsde nyitvatartási idejét,

e) az árak és árfolyamok alakulásának rendjét, ezek nyilvánosságra hozatalának módját,

f) a tőzsdén jegyzett értékpapírok esetleges osztályozását,

g) a tőzsdetag likvid formában tartandó eszközeire vonatkozó szabályokat,

h) a tőzsdetagok nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségeit, a különböző tőzsdei bizottságok ügyrendjét, működését,

i) a tőzsde információs rendszerét,

j) a tőzsde által beszedendő díjak körét és mértékét,

k) a tőzsde esetleges vesztesége finanszírozásának szabályait,

l) a tőzsdei elszámolás rendjét,

m) a tőzsdei szakvizsga szabályait,

n) az etikai vétségeket.

II. fejezet

TŐZSDETAGSÁG

A tőzsdetagság keletkezése és megszűnése

45. § (1) A tőzsde tagja az a Magyarországon bejegyzett gazdasági társaság lehet, amely

a) a Felügyelet által kiadott - forgalmazási tevékenység végzésére jogosító - engedéllyel rendelkezik,

b) a tőzsdei üzletkötésre olyan cégjegyzésre jogosult munkatársat jelöl, aki büntetlen előéletű, legalább kétéves forgalmazási szakmai gyakorlattal és tőzsdei szakvizsgával rendelkezik,

c) befizette a tőzsde által megállapított belépési díjat, és vállalja az éves tagsági díj megfizetését,

d) megfelel a tőzsde alapszabályában, illetve szabályzataiban előírt egyéb feltételeknek.

(2) A tőzsdetanács köteles a tagfelvételi kérelmeket harminc napon belül elbírálni és a kérelmezőt a döntéséről írásban értesíteni.

(3) A kérelem csak akkor utasítható el, ha a kérelmező nem felel meg az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek. Az elutasító döntést indokolni kell.

(4) A tőzsdetagok számának felső határa nem korlátozható.

46. § A tőzsdetagság megszűnik

a) kilépéssel,

b) kizárással,

c) ha a forgalmazó engedélyét a Felügyelet visszavonja, valamint

d) a 12. és a 47-48. §-ban meghatározott tilalmak megsértése esetén.

Összeférhetetlenség

47. § Az a természetes személy, aki tőzsdetag gazdasági társaságban részesedéssel rendelkezik, nem lehet más tőzsdetag vezető tisztségviselője, magasabb vezető állású dolgozója, illetve tőzsdei üzletkötője.

48. § A tőzsdetag vezető tisztségviselője, magasabb vezető állású dolgozója, valamint tőzsdei üzletkötője nem lehet a tőzsdén jegyzett értékpapírok kibocsátójánál vezető tisztségviselő, illetve nem állhat vele munkaviszonyban és nem rendelkezhet a kibocsátóban részesedéssel.

Elszámolás

49. § A tőzsdei forgalom elszámolása a tőzsdetagok egymással kötött ügyletei eladási és vételi árai egyenlegének átutalásával történik.

III. fejezet

A TŐZSDE SZERVEZETE, TISZTSÉGVISELŐI
ÉS ALKALMAZOTTAI

A közgyűlés

50. § (1) A tőzsde legfőbb szerve a tagjainak összességéből álló közgyűlés.

(2) A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik

a) az alapszabály megállapítása és módosítása,

b) a tőzsde tisztségviselőinek megválasztása és visszahívása,

c) a tőzsdetanács, a felügyelő bizottság, az etikai bizottság és a tőzsdetitkárság beszámolójának elfogadása,

d) a tőzsde költségvetésének megállapítása és az elszámolás elfogadása,

e) a tőzsdetanács döntéseinek felülvizsgálata,

f) döntés minden olyan kérdésben, amelyet az alapszabály a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.

51. § (1) A közgyűlést az alapszabályban meghatározott gyakorisággal, de legalább évenként egy alkalommal össze kell hívni.

(2) A közgyűlést akkor is össze kell hívni, ha azt a tagok egyharmada vagy a felügyelő bizottság - az ok és a cél megjelölésével - kéri, illetőleg ha a Felügyelet azt elrendeli.

(3) A közgyűlést a tőzsdetanács hívja össze.

52. § (1) A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a szavazati joggal rendelkező tagok több mint kétharmada jelen van.

(2) A közgyűlésen minden tőzsdetagnak egy szavazata van.

(3) Nincs szavazati joga annak a tőzsdetagnak, amely a közgyűlés összehívását megelőző évben az egy tagra jutó átlagos forgalom vagy kötésszám tíz százalékánál kisebb részt forgalmazott. Tört év esetén a forgalmat időarányosan kell számítani.

(4) A közgyűlés a határozatait általában szótöbbséggel hozza. Az alapszabály megállapításához és módosításához, valamint a tőzsdetanács döntéseinek felülvizsgálatához a közgyűlésen jelen levő - szavazati joggal rendelkező tagok legalább háromnegyedének szavazata szükséges.

(5) A közgyűlésen a választás és a visszahívás titkos szavazással történik.

(6) A tőzsdei tisztségviselőket a közgyűlés legalább két, de legfeljebb öt évre választja. A tőzsdetagok egyharmadának kezdeményezésére a közgyűlés a választott tisztségviselőt visszahívhatja, ha a jogszabályokat, az alapszabályt vagy a tőzsdei szabályzatokat megsérti, vagy tevékenysége ellentétes a tőzsde érdekével. A visszahíváshoz a közgyűlésen jelen levő - szavazati joggal rendelkező - tagok legalább háromnegyedének a szavazata szükséges.

(7) Ha a közgyűlés nem határozatképes, a tizenöt napon belüli időpontra összehívott megismételt közgyűlés az eredeti napirenden szereplő ügyekben a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. A közzétett napirenden nem szereplő ügyben a közgyűlés csak akkor hozhat döntést, ha valamennyi részvényes jelen van, és ahhoz egyhangúlag hozzájárulnak.

A tőzsdetanács

53. § (1) A tőzsdetanács a tőzsde ügyvezető testülete, melynek feladata a tőzsde vezetése, a tőzsdei szabályzatok megalkotása, a munkaszervezet kialakítása és irányítása, valamint a tőzsdetitkárság vezetője tekintetében a munkáltatói jogok gyakorlása.

(2) A tőzsdetanács legalább öt, s legfeljebb tizenhárom természetes személyből áll, de tagjainak száma nem haladhatja meg a tőzsdetagok számának egyharmadát.

(3) A tőzsdetanács tagjainak többségét a tőzsdetagok tisztségviselői, illetve alkalmazottai közül kell választani. A tőzsdetanács legalább egy-egy tagját a befektetők és a jegyzett értékpapírok kibocsátóinak képviselői közül kell megválasztani.

(4) A tőzsdén jegyzett értékpapírok kibocsátóinak képviselőjére a Magyar Gazdasági Kamara, a befektetők képviselőjére a Felügyelet tesz javaslatot.

54. § A tőzsdetanács tagja legfeljebb egy tőzsdetagnál, vagy tőzsdén jegyzett értékpapír kibocsátójánál lehet vezető tisztségviselő, illetve alkalmazott.

55. § (1) A tőzsdét

a) a tőzsdetanács elnöke,

b) az alapszabály vagy a tőzsdetanács által arra felhatalmazott személy

képviseli harmadik személyekkel szemben, a bíróság és a hatóságok előtt.

(2) A képviseleti jog korlátozása harmadik személyekkel szemben hatálytalan.

A felügyelő bizottság

56. § (1) A felügyelő bizottság legalább öt természetes személyből áll.

(2) A felügyelő bizottság tagjait többségében a tőzsdetagok tisztségviselői, illetve alkalmazottai közül a közgyűlés választja. A közgyűlés nem választhatja a felügyelő bizottság tagjává a tőzsdetanács tagjait és a tőzsdetitkárság alkalmazottait.

57. § (1) A felügyelő bizottság a tőzsde általános ellenőrző szerve, amely a tőzsdei gazdálkodást és a tőzsde szerveinek működését, valamint a tőzsdei üzletkötéseket ellenőrzi.

(2) A felügyelő bizottság tagjai - szavazati jog nélkül - részt vesznek a tőzsde közgyűlésén és indítványt tehetnek annak napirendjére.

(3) A felügyelő bizottság a közgyűlésnek legalább évente egy alkalommal köteles a tevékenységéről beszámolni.

A tőzsde etikai bizottsága

58. § (1) A tőzsde köteles legalább öt tagból álló etikai bizottságot létesíteni, amely a tőzsdei kereskedelem során felmerülő etikai kérdések rendezésére hivatott.

(2) Az etikai bizottság tagjait - elsősorban a tőzsdetagok tisztségviselői, illetve alkalmazottai közül - a közgyűlés választja. A közgyűlés nem választhatja az etikai bizottság tagjává a tőzsdetanács, valamint a felügyelő bizottság tagjait és a tőzsdetitkárság vezetőjét.

(3) Az etikai bizottság a munkájáról legalább évente egy alkalommal a közgyűlésnek tartozik beszámolni.

59. § (1) Az etikai bizottság az eljárását hivatalból vagy kérelemre indíthatja meg.

(2) Az etikai bizottság a tőzsdetagok, a tőzsdetanács, a felügyelő bizottság, a tőzsdetitkárság vezetője, a befektetők, illetve a Felügyelet kérelme alapján köteles az eljárást megindítani.

60. § (1) Az etikai bizottság az eljárása során megállapított tények alapján állásfoglalást hoz, melyről értesíti a tőzsdetanácsot és - ha az eljárást kérelemre indította meg - a kérelmezőt.

(2) Ha az etikai bizottság állásfoglalásában etikai vétség elkövetését állapítja meg, javaslatot tehet a tőzsdetanácsnak szankció alkalmazására.

Szakmai bizottságok

61. § A tőzsde működésének elősegítése, a közgyűlés és a tőzsdetanács döntéseinek előkészítése érdekében szakmai bizottságokat hozhat létre.

Tőzsdetitkárság

62. § (1) A tőzsdei kereskedelem szervezésére, belső felügyeletére, a közgyűlés és a tőzsdetanács döntéseinek végrehajtására, a tőzsdei információk nyilvánosságra hozatalára, valamint a tőzsde gazdálkodási tevékenységének végzésére a tőzsdetitkárság köteles.

(2) A tőzsdetitkárság vezetését az ügyvezető igazgató látja el.

(3) A munkáltatói jogokat a tőzsdetitkárság alkalmazottai tekintetében az ügyvezető igazgató gyakorolja.

(4) A tőzsdetitkárság a munkájáról az alapszabályban meghatározott módon köteles beszámolni a közgyűlésnek és a tőzsdetanácsnak.

63. § A tőzsdetitkársággal munkaviszonyban álló személy nem lehet tőzsdetagnál és tőzsdén jegyzett értékpapír kibocsátójánál vezető tisztségviselő, felügyelő bizottsági tag, illetve alkalmazott, továbbá nem folytathat forgalmazási tevékenységet.

A tőzsde tisztségviselői és alkalmazottai

64. § (1) A tőzsde tisztségviselői:

a) a tőzsdetanács elnöke, tagjai;

b) a felügyelő bizottság elnöke, tagjai;

c) az etikai bizottság elnöke, tagjai;

d) a szakmai bizottságok elnökei;

e) a tőzsdetitkárság vezetője.

(2) A Felügyelettel munkaviszonyban álló személy nem választható meg tőzsdei tisztségviselőnek és tőzsdei bizottság tagjának.

IV. fejezet

A TŐZSDE GAZDÁLKODÁSA

65. § (1) A tőzsde bevételei:

a) a tőzsdetagok egyszeri belépési díja,

b) a tőzsdetagok éves tagsági díja,

c) a tőzsde szolgáltatásaiért járó díjak,

d) jogi és természetes személyek felajánlásai, hozzájárulásai,

e) egyéb bevételek.

(2) A működési költségek kifizetése után fennmaradó esetleges bevételi többletet a tőzsdei kereskedelmi és információs rendszer fejlesztésére kell felhasználni.

(3) Időlegesen szabad pénzeszközeiből a tőzsde kizárólag állampapírokat vásárolhat.

(4) A tőzsde számviteli és könyvviteli rendjét a pénzügyminiszter állapítja meg.

66. § A tőzsde működése során csak olyan szolgáltatást nyújthat, és ezzel kapcsolatban csak olyan korlátolt felelősségű társaságot vagy részvénytársaságot alapíthat, illetve csak olyan korlátolt felelősségű társaságban vagy részvénytársaságban vehet részt, amely a tőzsde alaptevékenységének megvalósítását hivatott elősegíteni. A tőzsde más gazdálkodási tevékenységet nem végezhet.

67. § A tőzsde a tartozásaiért saját vagyonával felel. A tőzsdetagok a tőzsde tartozásaiért nem felelnek.

V. fejezet

A TŐZSDÉVEL KAPCSOLATOS EGYÉB
SZABÁLYOK

Tőzsdei választottbíróság

68. § (1) A Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 360. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján a forgalmazók között, valamint a tőzsdén jegyzett értékpapírok kibocsátói és a forgalmazók között keletkezett - az e törvény hatálya alá tartozó értékpapírokkal kapcsolatos - jogvitában a tőzsde mellett működő értékpapírpiaci választottbíróság (a továbbiakban: tőzsdei választottbíróság) jár el. Tagjait meghatározott időre a tőzsde közgyűlése választja. A tőzsdei választottbíróság az eljárására vonatkozó szabályokat maga állapítja meg.

(2) Az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó jogi személy, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság az értékpapírra vonatkozó ügyében alávetheti magát a tőzsdei választottbíróság eljárásának.

(3) A tőzsdei választottbíróság eljárására a Pp. 361-363. §-ai nem alkalmazhatók. A tőzsdei választottbíróság részére - megkeresés esetében - az illetékes helyi bíróság a bizonyítás lefolytatásával, valamint a választottbíróság által lefolytatott bizonyítás során szükséges kényszerítő eszközök alkalmazásával jogsegélyt nyújt.

(4) A tőzsdei választottbíróság ítéletének és a végzésével jóváhagyott egyezségnek a végrehajtására a bírósági végrehajtásról szóló jogszabályok az irányadók.

A tőzsdei kereskedés felfüggesztése

69. § (1) A tőzsdetitkárság vezetője - a kibocsátó egyidejű megkeresésével - legfeljebb három napra felfüggesztheti egyes értékpapírok tőzsdei forgalmazását, ha úgy ítéli meg, hogy azok árfolyamának vagy az azokra történt üzletkötéseknek az alakulása az ismert adatokkal vagy tényekkel nem támasztható alá. A kibocsátó válaszadását követően a forgalmazást vissza kell állítani.

(2) A három napot meghaladó felfüggesztéshez a Felügyelet jóváhagyása szükséges.

70. § A tőzsdetanács vagy a Felügyelet meghatározatlan időre felfüggesztheti az egyes értékpapírok, valamint egyes kibocsátók által kibocsátott értékpapírok tőzsdei forgalmazását, ha a rendellenes árfolyamalakulásból vagy az üzletkötések alakulásából úgy ítéli meg, hogy a további forgalmazás nem biztosítja a rendezett, áttekinthető és tisztességes tőzsdei kereskedelmet, veszélyezteti a befektetők jogos érdekeit, illetve a piac egyensúlyát.

71. § (1) Meghatározott értékpapírfajta forgalmazását, vagy a teljes tőzsdei kereskedést a tőzsdetitkárság vezetője a tőzsdetanács azonnali tájékoztatása mellett legfeljebb egy napra felfüggesztheti, ha úgy ítéli meg, hogy a forgalmazás fenntartása a befektetők jogos érdekeit, a piac egyensúlyát vagy a tőzsde működését veszélyezteti.

(2) A tőzsdetanács vagy a Felügyelet meghatározott értékpapírfajták forgalmazását vagy a teljes tőzsdei kereskedelmet felfüggesztheti, ha az általános pénzügyi, gazdasági, politikai helyzet nem teszi lehetővé, hogy a tőzsdei forgalom rendezett és áttekinthető legyen és ezáltal nem tartható fenn a folyamatos és tisztességes tőzsdei forgalmazás. A tőzsdetanács által elrendelt felfüggesztéshez a Felügyelet jóváhagyása szükséges, ha az a három napot meghaladja. Az értékpapírok jelentős részét vagy a teljes tőzsdei kereskedést érintő, tíz napnál hosszabb időtartamú felfüggesztéshez a pénzügyminiszter jóváhagyása szükséges, amelyet a Felügyelet véleményének meghallgatása után a Magyar Nemzeti Bank elnökével egyetértésben ad meg.

72. § A 69-70. §-okban és a 71. § (1)-(2) bekezdéseiben meghatározott esetekben a tőzsde, illetve a Felügyelet a felfüggesztésre, valamint a forgalmazás vagy a tőzsdei kereskedés visszaállítására vonatkozó döntéséről haladéktalanul köteles értesíteni a másik felet.

A tőzsde megszűnése

73. § A tőzsde megszűnik, ha

a) a közgyűlés a tőzsde jogutód nélküli megszűnését határozza el,

b) a tőzsdetagok száma tíz alá csökken és hat hónapon belül nem kerül sor új tag felvételére,

c) a Minisztertanács - a pénzügyminiszter javaslatára - a tőzsde működéséhez adott jóváhagyását visszavonja.

74. § Az „értékpapírtőzsde” vagy az „értékpapírbörze” megjelölést, vagy olyan megjelölést, amelyben az „értékpapírtőzsde”, illetve az „értékpapírbörze” szó vagy ezekkel azonos, illetve rokon értelmű kifejezés szerepel, csak olyan szervezet használhatja cégnevében vagy üzleti, illetve reklámcélokra, amelyet a 43. §-ban meghatározott módon alapítottak.

VI. Rész

A BENNFENTES KERESKEDELEM
KORLÁTOZÁSA

75. § (1) Tilos a bennfentes információk felhasználásával, illetve bennfentes személlyel a bennfentes információval érintett értékpapírra értékpapír-ügyletet kötni vagy ilyen ügylet kötésére megbízást adni (a továbbiakban: bennfentes kereskedelem).

(2) Bennfentes információ a kibocsátó, a forgalmazó, a garanciavállaló és a kezes pénzügyi, gazdasági vagy jogi helyzetével vagy ezek várható változásával összefüggő - nyilvánosságra még nem került - olyan információ, amely nyilvánosságra kerülése esetén az értékpapír értékének, árfolyamának lényeges befolyásolására alkalmas, így különösen új értékpapírkibocsátásra, jelentős üzletkötésre, szervezeti átalakulásra, szanálásra, felszámolásra vonatkozik.

Bennfentes személy

76. § (1) Bennfentes személynek minősül:

a) a kibocsátónak, a forgalmazónak, annak a jogi személynek, amelyben a kibocsátó, illetve amely a kibocsátóban a Gt. 322. §-a szerinti jelentős részesedéssel rendelkezik, valamint a kibocsátó számláját vezető banknak magasabb vezető állású dolgozója, illetve vezető tisztségviselője;

b) az a) pontban felsorolt személyek hozzátartozója (Ptk. 685. § b) pont);

c) a kibocsátó alaptőkéje (törzstőkéje) legkevesebb tíz százalékával rendelkező természetes személy és e természetes személy hozzátartozója (Ptk. 685. § b) pont);

d) a kibocsátóval az információ felhasználásának időpontját megelőző hat hónapon belül munkaviszonyban, vagy más munkavégzésre irányuló jogviszonyban állt, vagy álló személy, ha munkavégzésével összefüggésben bennfentes információhoz juthatott hozzá (pl. könyvvizsgáló, ügyvéd, adótanácsadó).

(2) Az (1) bekezdésben felsoroltakon túl bennfentes az a személy is, aki számára bennfentes információt átadtak, vagy ahhoz egyéb módon hozzájutott és tudatában van a megszerzett információ bennfentes voltának.

Bennfentes kereskedelem

77. § Bennfentes kereskedelem a bennfentes személy által saját előny vagy harmadik személy előnyszerzése céljából

a) azzal az értékpapírral folytatott kereskedelem, amelyre a bennfentes információ vonatkozik,

b) más személy megbízása azzal, hogy ilyen értékpapírral kereskedjen,

c) a bennfentes információ továbbadása olyan személynek, akiről feltételezhető, hogy azt a kereskedelemben felhasználja, illetve továbbadja.

78. § Ha a 76. § (1) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott bennfentes személy az általa három hónapon belül eladott értékpapírt visszavásárolja, vagy az általa vásárolt értékpapírt ugyanannak adja el, akitől vásárolta, vélelmezni kell, hogy bennfentes kereskedelmet folytatott, kivéve, ha bizonyítja, hogy nem állt rendelkezésére bennfentes információ.

79. § Nem minősül bennfentes kereskedelemnek, ha a bennfentes személy bizonyítja, hogy

a) felszámolóként, a hitelezők kielégítése érdekében kellett értékesítenie az értékpapírt,

b) az ügyletet olyan személlyel bonyolította le, akinek szintén rendelkezésére állt ugyanaz a bennfentes információ.

80. § A 76. § (1) bekezdésében felsoroltak kötelesek a Felügyeletnek és a tőzsdének haladéktalanul bejelenteni, ha olyan szervezet által kibocsátott értékpapírra, amelynek vonatkozásában a 76. § (1) bekezdésében említett jogviszony fennáll, személyesen vagy megbízás útján értékpapír-ügyletet kötöttek.

VII. Rész

A BEFEKTETŐK VÉDELME

81. § Aki a helyesbített tájékoztató közzététele előtt jegyzett vagy vásárolt értékpapírt, a szerződéstől a helyesbítés közzétételét követő tizenöt napon belül elállhat, ha a helyesbítés az értékpapír árfolyamát kedvezőtlenül érintheti. A vevő elállása esetén a kibocsátó, illetve a forgalmazó egyetemlegesen köteles a befektetőnek a jegyzéssel vagy a vásárlással kapcsolatos valamennyi költségét és kárát megtéríteni.

82. § (1) Ha a tájékoztató a jegyzésre értékesítési minimumot ír elő, és ez a jegyzés zárónapjáig nem teljesül, a kibocsátó, illetve - forgalmazó igénybevétele esetén - a forgalmazó a zárónapot követő tizenöt napon belül köteles a már befizetett összeget - kamatfizetési kötelezettség nélkül - visszatéríteni.

(2) Abban az esetben, ha a jegyzések a tényleges kibocsátás összegét meghaladják, a kibocsátó, illetve - forgalmazó igénybevétele esetén - a forgalmazó az értékpapírok eladásának lezárását követő tizenöt napon belül köteles a nem teljesíthető, de már befizetett jegyzések összegét - a tájékoztatóban foglaltak szerint - maradéktalanul visszafizetni.

83. § Az értékpapír birtokosának a félrevezető tájékoztatással okozott kár megtérítéséért a kibocsátó és - forgalmazó igénybevétele esetén - a forgalmazó egyetemlegesen felel. Ezt a körülményt a tájékoztatónak tartalmaznia kell.

84. § (1) Az ügyész és a Felügyelet a 75. § (1) bekezdésében és a 83. §-ban szabályozott esetben pert indíthat a kibocsátó és a forgalmazó, illetőleg a bennfentes személy ellen a félrevezető tájékoztatással kibocsátott értékpapírra vonatkozó vagy a bennfentes kereskedelemmel létrejött szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt. A bíróság ítéletének hatálya - az érvénytelenség megállapítása esetén - az értékpapír minden birtokosára kiterjed. A félrevezető tájékoztatás miatti kártérítési felelősségre a 83. §-ban foglalt rendelkezést ebben az esetben is alkalmazni kell.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott per a Fővárosi Bíróság hatáskörébe és kizárólagos illetékességébe tartozik.

85. § A kibocsátó, illetve - forgalmazó igénybevétele esetében - forgalmazó a jegyzés során befizetett összegeket a számlavezetésre jogosult pénzintézetnél elkülönített letéti számlán köteles tartani mindaddig, amíg a 82. §-ban meghatározott visszafizetési kötelezettségeinek nem tett eleget, illetve nyilvánvalóvá nem válik, hogy nincs ilyen kötelezettsége.

VIII. Rész

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Hatálybalépés

86. § Ez a törvény 1990. március 1. napján lép hatályba. * 

Átmeneti rendelkezések

87. § A 23. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott feltételtől eltérően 1990. december 31-ig az újonnan jogelőd nélkül alakuló kibocsátó is kibocsáthat kötvényt.

88. § (1) Az e törvény hatálya alá tartozó, 1990. március 1-je *  előtt forgalomba hozott és 1990. december 31-én még forgalomban lévő értékpapírok kibocsátói kötelesek legkésőbb 1990. június 30-ig a 26-29. § szerinti tájékoztatót e törvény rendelkezéseinek megfelelően a Felügyelethez benyújtani, és legkorábban a benyújtást követő harmincadik napon közzétenni.

(2) A 33. és 34. § szerinti rendszeres és rendkívüli tájékoztatási kötelezettség az e törvény hatályba lépése előtt nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír kibocsátóját is terheli.

89. § A tájékoztatóban és az éves jelentésben szereplő mérlegnek és az egyéb pénzügyi információknak könyvvizsgálóval történő hitelesíttetése [26. § c) pontja és 33. § (4) bekezdésének b) pontja] 1990. július 1. napját követően kötelező.

90. § (1) Az a jogi személy, amely 1990. március 1-jén *  forgalmazási tevékenységre jogosító engedéllyel rendelkezik, a 10. §-ban meghatározott engedély hiányában 1990. június 30-ig folytathatja e tevékenységét, illetve - az egyéb feltételek megléte esetén - tagja lehet a tőzsdének.

(2) A Felügyelet annak a jogi személynek a kérelmére, amely 1990. március 1-jén *  forgalmazási tevékenységre jogosító engedéllyel rendelkezik és a forgalmazási tevékenységhez szükséges feltételeknek a 11. § (1) bekezdésének b) pontjában és (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott követelményektől eltekintve megfelel, 1992. december 31-ig szólóan adja meg a forgalmazási tevékenységre jogosító engedélyt.

(3) A 11. § (1) bekezdésének d) pontjában és a 45. § (1) bekezdésének b) pontjában előírt legalább kétéves forgalmazási szakmai gyakorlat helyett 1992. december 31-ig a Felügyelet és a tőzsde a legalább egyéves forgalmazási vagy kétéves banki szakmai gyakorlatot is köteles elfogadni.

(4) A Felügyelet valamint a tőzsde által előírt szakmai vizsga letételére 1990. december 31-ig halasztás engedélyezhető.

91. § A részvénytársasági formában működő forgalmazó bemutatóra szóló részvényeit 1991. június 30. napjáig névre szóló részvényekké köteles átalakítani.

92. § A forgalmazóknak a 12. §-ban előírt tulajdoni arányoknak legkésőbb 1992. december 31-ig kell megfelelniük.

A jegybankra vonatkozó eltérő szabályok

93. § A 10. § (1) bekezdésében, a 11. § (1) bekezdésének b) pontjában, (2) bekezdésének b) pontjában, a 13. § (1) bekezdésében és (2) bekezdésének a) pontjában, valamint a 39. §-ban foglalt rendelkezéseket a Magyar Nemzeti Bank esetében nem kell alkalmazni.

Módosuló jogszabályok

94. § A Magyar Népköztársaság Büntető Törvénykönyvéről szóló 1978. évi IV. törvény a 300. § után a következő címmel és 300/A. §-sal egészül ki:

„Tiltott értékpapír-kereskedelem

300/A. § Aki a tudomására jutott adatok jogosulatlan felhasználásával köt értékpapír adásvételi vagy csereszerződést, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

95. § Az állami pénzügyekről szóló 1979. évi II. törvény 34/F. §-ának (2) bekezdése a hatályát veszti.

96. § (1) A Gt. 252. §-ának (3) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

(Az alapítási tervezetben ismertetni kell:)

„i) az egyes értékpapírok nyilvános forgalomba hozataláról és forgalmazásáról, valamint az értékpapírtőzsdéről szóló 1990. évi VI. törvény (a továbbiakban: Épt.) 27. §-ában, valamint 29. §-a (1) bekezdésének b) pontjában és (2)-(4) bekezdésében meghatározott, az a)-h) pontban nem említett adatokat.”

(2) A Gt. 288. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A részvénytársaság nyilvánosan kibocsátott részvényei vonatkozásában az Épt. 33. és 34. §-a szerinti rendszeres és rendkívüli tájékoztatási kötelezettség teljesítése az igazgatóság feladata.”

(3) A Gt. 301. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Új részvények jegyzésével az alaptőke felemelésére akkor kerülhet sor, ha a kibocsátó (illetve a jogelődje) legalább egy teljes naptári év óta működik.”

(4) A Gt. 235. §-ának (1) bekezdése és 260. §-ának (4) bekezdése hatályát veszti.

97. § A kötvényről szóló 1982. évi 28. törvényerejű rendelet 4. §-a hatályát veszti.

98. § A bíróság által felülvizsgálható államigazgatási határozatokról szóló 63/1981. (XII. 5.) MT rendelet 1. §-ának (1) bekezdése a következő 31. ponttal egészül ki:

(A bíróság által felülvizsgálható:)

„31. az állami értékpapír-felügyeletet gyakorló szervnek az értékpapírok forgalomba hozatalával, forgalmazásával, továbbá a bírság kiszabásával kapcsolatos érdemi határozata, valamint az értékpapírtőzsdére vonatkozó határozata, kivéve az egyes értékpapírok és egyes értékpapírfajták tőzsdei forgalmazására és a teljes tőzsdei kereskedelem felfüggesztésére vonatkozó határozatát.”

99. § A kötvényről szóló 1982. évi 28. törvényerejű rendelet végrehajtásáról rendelkező 65/1982. (XII. 4.) MT rendelet 5. §-a hatályát veszti.


  Vissza az oldal tetejére