Időállapot: közlönyállapot (1990.II.13.)

1990. évi VIII. törvény

az állam vállalatokra bízott vagyonának védelméről * 

Az állami vagyon és a társadalom érdekeinek fokozott védelme, továbbá nyilvánosság és a verseny erősítése érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

1. § (1) E törvény hatálya alá tartoznak az állami vállalatoknak, ezek leányvállalatainak, és az egyéb állami gazdálkodó szerveknek (a továbbiakban: vállalat) következő szerződései:

a) nem pénzbeli hozzájárulás teljesítése gazdasági társaságnak, feltéve, hogy a hozzájárulás értéke a vállalat könyvviteli mérleg szerinti összes eszközértékének tíz százalékát, de legalább a húsz millió forintot meghaladja;

b) a vállalat vagyoni értékű jogának vagy gazdasági társaságban fennálló tulajdonosi érdekeltségének elidegenítése, feltéve, hogy a szerződés értéke a harminc millió forintot meghaladja;

c) eltérő törvényi rendelkezés hiányában a vállalat ingatlanának elidegenítése, ideértve a bérletvételi (lízing) szerződés kötését is, feltéve, hogy a szerződés értéke a harminc millió forintot meghaladja;

d) a vállalat más állóeszközének elidegenítése, arra bérletvételi (lízing) szerződés kötése, feltéve, hogy az állóeszköz könyvviteli mérleg szerinti értéke az ötven millió forintot meghaladja;

e) minden olyan egyéb szerződés (bérlet, haszonbérlet stb.), amelynek alapján a vállalat könyvviteli mérleg szerinti összes eszközének ötven százalékát meghaladó része használatának, hasznosításának és a hasznok szedésének joga vagy e jogok valamelyike mást illet.

(2) Az (1) bekezdés a)-e) pontjában említett - két naptári éven belül kötött - szerződések (hozzájárulások) értékét szerződésfajtánként külön-külön egybe kell számítani. Az értékhatár túllépésének jogkövetkezményeit csak a túllépést megvalósító arra a szerződésre kell alkalmazni, amelynek értéke az egymillió forintot meghaladja.

(3) E törvény hatálya nem terjed ki:

a) azokra a szerződésekre, amelyeket a vállalat a rendszeresen folytatott, rendeltetésszerű gazdasági tevékenysége körében köt meg;

b) a vállalat más vállalattal kötött szerződésére, kivéve a vállalatnak a leányvállalatával kötött szerződését.

2. § Az 1. § (1) bekezdés a), b), c) és d) pontjában felsorolt szerződések tárgyául szolgáló vagyon értékét a vállalat köteles nyilvántartott vagyonértékelővel (könyvvizsgáló szervezettel vagy független könyvvizsgálóval, illetőleg vagyonértékelésre feljogosított szervezettel vagy személlyel) megállapíttatni.

3. § A törvény hatálya alá tartozó szerződések megkötésére irányuló szándékát a vállalat köteles az Állami Vagyonügynökségnek bejelenteni. A bejelentésnek tartalmaznia kell a tervezett szerződés megnevezését, az abban szereplő érték megjelölését, a vagyonértékelő által megállapított értéket és a szerződés egyéb lényeges feltételeit (időtartam, teljesítés ideje és módja stb.), továbbá a szerződés értékének a vállalat könyvviteli mérlegében szereplő eszközértékéhez viszonyított arányát.

4. § A vállalat a szerződést a bejelentésben foglalt feltételekkel a bejelentés kézhezvételétől számított harminc nap elteltével megkötheti, kivéve ha az Állami Vagyonügynökség e határidőn belül az 5. §-ban felsorolt intézkedések valamelyikét megteszi.

5. § (1) Az Állami Vagyonügynökség a következő intézkedéseket teheti:

a) ha a vagyonértékelés eredményének helyessége alapos okból kétségbe vonható, ismételt vagyonértékelést írhat elő, amelyet az általa kijelölt vagyonértékelő a megbízástól számított harminc napon belül végez el az Állami Vagyonügynökség költségére; az így megállapított értéken alul a vállalat az Állami Vagyonügynökség hozzájárulása nélkül a vagyont nem idegenítheti el, illetve azt társaságba nem pénzbeli hozzájárulásként nem viheti be; vagy

b) ha a szerződés jelentősége vagy egyéb körülmények, különösen a verseny szabadságának a biztosítása indokolja, előírhatja, hogy az 1. § (1) bekezdés b), c), d) és e) pontja szerinti szerződés megkötésére pályázat alapján kerüljön sor; vagy

c) ha a szerződés a társadalom érdekeit nyilvánvalóan sérti, vagy a nemzetgazdaság megkárosítására vezet, annak megkötését megtiltja.

(2) A vállalat kérheti a bíróságtól a szerződés megkötését megtiltó határozat felülvizsgálását, a határozat közlésétől számított harminc napon belül.

6. § Nem terheli a vállalatot a bejelentés kötelezettsége, ha

a) az 1. § (1) bekezdés b), c), d) és e) pontja szerinti szerződés megkötésére nyilvános pályázatot hirdet, és a szerződést annak eredményeként köti meg, vagy

b) a szerződés feltételeit azzal a kötelezettségvállalással hozza legalább két országos napilapban nyilvánosságra, hogy ha harmadik személy a nyilvánosságra hozataltól számított harminc napon belül kedvezőbb ajánlatot tesz, a szerződést e harmadik személlyel köti meg.

7. § (1) A pályázatot a vállalat írja ki és annak feltételeit maga határozza meg. Ennek során a versenytárgyalásról szóló 1987. évi 19. törvényerejű rendeletet nem kell alkalmazni.

(2) A pályázat nyilvános, de kivételesen indokolt esetben, az Állami Vagyonügynökséggel egyetértésben zártkörű (meghívásos) pályázat is kiírható.

(3) A nyilvános pályázatot legalább két országos napilapban kell meghirdetni, a pályázatok benyújtására megállapított kezdő időpontot legalább hét nappal megelőzően. Zártkörű (meghívásos) pályázat esetén az érdekelteket közvetlenül kell a pályázatra felhívni.

(4) A pályázati felhívásban meg kell jelölni a vállalat nevét és székhelyét, a pályázat tárgyát, a pályázat célját, a pályázat benyújtásának, valamint a döntés kihirdetésének helyét és időpontját, továbbá a hasznosítás kívánatos irányára, módjára és egyéb feltételeire vonatkozó mindazokat az adatokat, amelyek szükségesek a megalapozott ajánlat készítéséhez.

(5) A pályázat kiírásáról, feltételeiről és a vállalat dolgozóinak esetleges részvételi lehetőségeiről a vállalat dolgozóit külön tájékoztatni kell.

8. § A pályázatok benyújtásának határideje nem lehet kevesebb tizenöt napnál. A vállalat a beérkezett pályázatokat tizenöt napon belül köteles elbírálni.

9. § (1) A pályázati ajánlatok közül az összességében legkedvezőbb feltételeket kínáló, megalapozott ajánlat mellett kell dönteni.

(2) Egyenlő feltételek esetén a pályázatot kiíró vállalat dolgozója mint egyéni vállalkozó, illetőleg a kizárólag a vállalat dolgozóinak részvételével működő gazdasági társaság és szövetkezet által benyújtott ajánlatot kell előnyben részesíteni.

(3) A nyilvános pályázat eredményét, így különösen az ajánlatok alapvető adatait és a döntést, annak indokaival együtt ugyanabban a két országos napilapban kell közzétenni, ahol a felhívás megjelent. Zártkörű (meghívásos) pályázat esetén az előbbi adatokat a pályázókkal közvetlenül ismertetni kell.

10. § Az e törvény rendelkezéseibe ütköző szerződés semmis.

11. § Ez a törvény az 1990. évi március hó 1. napján lép hatályba; rendelkezéseit a hatálybalépését követően megkötött szerződésekre kell alkalmazni.


  Vissza az oldal tetejére