Időállapot: közlönyállapot (1990.III.6.)

1990. évi XV. törvény

a családjogi törvény módosításáról * 

1. § A házasságról, a családról és a gyámságról szóló - az 1974. évi I. törvénnyel és az 1986. évi IV. törvénnyel módosított - 1952. évi IV. törvény (a továbbiakban: Csjt.) 1. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A házasságról, a családról és a gyámságról szóló törvénynek az a célja, hogy a Magyar Köztársaság Alkotmányának megfelelően szabályozza és védje a házasság és a család intézményét, biztosítsa a házasságban és a családi életben a házastársak egyenjogúságát, fokozza a gyermekekért való felelősséget és előmozdítsa az ifjúság fejlődését és nevelését.”

2. § A Csjt. 3. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A házasságkötést az anyakönyvvezető csak a házasságkötési szándék bejelentését követő harminc nap utáni időpontra tűzheti ki. A községi tanács végrehajtó bizottságának szakigazgatási szerve, a városi, a fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottsága igazgatási feladatot ellátó szakigazgatási szerve, illetőleg a megyei, városi hivatal e határidő alól felmentést adhat.” * 

3. § A Csjt. 48. §-ának (3)-(5) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) Az örökbefogadáshoz a szülő úgy is megadhatja a hozzájárulását, hogy az örökbefogadó személyét és személyi adatait nem ismeri. A nyilatkozattételre a gyermek születése előtt is sor kerülhet. A szülő a hozzájáruló nyilatkozatát a gyermek két hónapos korának betöltéséig visszavonhatja. Erre őt figyelmeztetni kell. A nyilatkozatot követően a két hónapnál fiatalabb kiskorút a gyámhatóság ideiglenes hatállyal intézetbe utalja, vagy alkalmas más személynél helyezi el [92/A. § (1) bek. d) pont]. A két hónapos életkort betöltött kiskorút a gyámhatóság állami nevelésbe veszi, a szülő felügyeleti joga pedig megszűnik.

(4) Ha a gyermek a hatodik életévét betöltötte, vagy egészségileg károsodott, a (3) bekezdés szerinti hozzájáruló nyilatkozat érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges.

(5) Nincs szükség

a) annak a szülőnek a hozzájárulására, aki a szülői felügyeletet megszüntető jogerős bírósági ítélet hatálya alatt áll (88. §);

b) annak a szülőnek a hozzájárulására, akinek intézeti nevelt gyermekét a gyámhatóság örökbefogadhatónak nyilvánította (48/A. §);

c) az örökbefogadó házastársának hozzájárulására, ha a házastársak között az életközösség megszűnt;

d) sem a szülő, sem a házastárs hozzájárulására, ha cselekvőképtelen, vagy ismeretlen helyen távol van.

(6) Az örökbefogadási eljárás a (3)-(4) bekezdésben, valamint az (5) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott esetben titkos. A szülő az örökbefogadásról értesítést nem kap, és az örökbefogadásról hozott határozatot sem fellebbezéssel, sem egyéb módon nem támadhatja meg.”

4. § A Csjt. a következő 48/A. §-sal egészül ki:

„48/A. § (1) A gyámhatóság az intézeti nevelésbe vett kiskorút örökbefogadhatónak nyilvánítja, ha a szülő gyermekével önhibájából nem tart rendszeres kapcsolatot, életvitelén, körülményein nem változtat és emiatt az intézeti nevelés nem szüntethető meg. A gyámhatóság az örökbefogadás érdekében ezzel egyidejűleg a szülő kapcsolattartási jogát is korlátozhatja vagy szüneteltetheti.

(2) Ha a kiskorú örökbefogadására nem került sor, és utóbb a gyámhatóság az intézeti nevelést megszünteti, az örökbefogadhatónak nyilvánító határozat hatályát veszti.”

5. § A Csjt. 73. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a szülői felügyelet körébe tartozó olyan kérdésekben, amelyekben a szülői felügyeletet együttesen gyakorló szülők nem tudnak egyetértésre jutni - a lelkiismereti és vallásszabadság körébe tartozó kérdések kivételével -, a gyámhatóság dönt.”

6. § A Csjt. 75. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A szülői felügyelet körében a szülők kötelessége, hogy a gyermeket gondozzák, tartsák, a gyermek testi, értelmi és erkölcsi fejlődését elősegítsék.”

7. § A Csjt. 91. §-ának (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(Szünetel a szülői felügyelet:)

d) ha a gyermeket a gyámhatóság intézeti nevelésbe vette”.

8. § A Csjt. 92/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott intézkedések a szülői felügyeletet nem érintik; a c) pont szerinti esetben a szülői felügyelet szünetel, a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésről azonban a szülőt meg kell hallgatni.”

9. § A Csjt. 98. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Intézeti gyámság alá tartozik az a kiskorú, akit intézeti nevelésbe vagy állami nevelésbe vettek, továbbá akit ideiglenes hatállyal intézetbe utaltak és a szülője ellen a szülői felügyelet megszüntetése iránt per van folyamatban. [91. § (2) bek.]. Ilyen esetben a gyám a gyermek- és ifjúságvédő intézet vezetője, vagy annak igazgatási ügyekben eljáró helyettese.”

10. § (1) Ez a törvény 1990. március 1-jén lép hatályba; rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg az 1952. évi IV. törvény módosításáról rendelkező 1986. évi IV. törvény 17. §-a, 34. §-ának a Csjt. 92/A. §-a (2) bekezdését megállapító rendelkezése, valamint a 36. §-ának a Csjt. 98. §-a (1) bekezdését megállapító rendelkezése a hatályát veszti.

(3) A Polgári Törvénykönyv módosításáról és egységes szövegéről szóló 1977. évi IV. törvény hatályba lépéséről és végrehajtásáról rendelkező 1978. évi 2. törvényerejű rendelet 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Ptk. 618. §-ához)

„8. § E rendelkezés alkalmazásában titkos örökbefogadás a Csjt. 48. §-a (3)-(4) bekezdésében, továbbá (5) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott eset.”

(4) A bíróság által felülvizsgálható államigazgatási határozatokról szóló többször módosított 63/1981. (XII. 5.) MT rendelet 1. § (1) bekezdésének 3. és 4. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A bíróság által felülvizsgálható:)

„3. az örökbefogadást engedélyező, illetőleg az örökbefogadást elutasító, valamint a kiskorút örökbefogadhatónak nyilvánító határozat. A bíróság az államigazgatási szerv határozatát megváltoztathatja;

4. a kiskorú intézeti nevelésbe vételét elrendelő, illetőleg az intézeti nevelés megszüntetése iránti kérelmet elutasító határozat. A bíróság az államigazgatási szerv határozatát megváltoztathatja;”


  Vissza az oldal tetejére