Időállapot: közlönyállapot (1990.VI.18.)

1990. évi XXXIX. törvény

a közkegyelem gyakorlásáról * 

Az Országgyűlés a megalakulása alkalmából, megemlékezve Nagy Imre és mártírtársai haláláról, közkegyelmet gyakorol a következők szerint:

Végrehajtási kegyelem

1. § (1) Az egy évet meg nem haladó szabadságvesztés végrehajtása alól mentesül a szándékos bűncselekmény miatt elítélt, kivéve ha visszaeső (Btk. 137. § 12., 13., 14. pont).

(2) A három évet meg nem haladó szabadságvesztés végrehajtása alól mentesül

a) a gondatlanságból elkövetett bűncselekmény miatt elítélt, továbbá

b) a teherben levő nő,

c) az az anya, aki a hatodik életévét be nem töltött gyermekével együtt él,

d) az az anya, illetőleg apa, aki a tizennegyedik életévét be nem töltött gyermekét egyedül neveli,

e) az ötvenötödik életévét betöltött nő és a hatvanadik életévét betöltött férfi.

f) aki életveszélyes vagy gyógyíthatatlan súlyos betegségben szenved.

(3) A (2) bekezdés b)-f) pontjában felsorolt elítéltek az (1) bekezdésben meghatározott korlátozás nélkül mentesülnek a végrehajtás alól.

2. § (1) Ha az 1. § hatálya alá nem eső elítélt szabadságvesztése a három évet nem haladja meg, a büntetésének tartama az egyharmadával csökken.

(2) Ha az elítélt határozott ideig tartó szabadságvesztése a három évet meghaladja, a büntetésének tartama az egynegyedével csökken.

3. § A szigorított javító-nevelő munkára, a javító-nevelő munkára és a pénzbüntetésre elítélt a büntetés végrehajtása alól mentesül, abban az esetben is, ha a büntetését utólag szabadságvesztésre változtatták át.

4. § A felfüggesztett szabadságvesztés és pénzbüntetés próbaideje, valamint a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztésével egyidejűleg elrendelt pártfogó felügyelet megszűnik.

5. § Az 1-4. §-ban meghatározott kegyelem az 1990. június 1-je előtt elkövetett bűncselekmény miatt kiszabott büntetésekre vonatkozik.

Eljárási kegyelem

6. § (1) Nem indítható, illetve nem folytatható büntető eljárás az 1990. június 1-je előtt elkövetett

a) vétség miatt,

b) olyan bűntett miatt, amelyre a törvény három évi szabadságvesztésnél nem súlyosabb büntetés kiszabását rendeli, kivéve a hivatali visszaélést (Btk. 225. §), a vesztegetést (Btk. 250. § (1) bek., 251. § (2) bek., 252. § (1) bek., 253. § (2) bek., 255. § és a hűtlen kezelést (Btk. 319. § (3) bek. a) pont),

c) a Btk. XVII. fejezetének I., II. és IV. címében meghatározott olyan bűntett miatt, amelyre a törvény öt évi szabadságvesztésnél nem súlyosabb büntetés kiszabását rendeli.

(2) Az (1) bekezdés alapján megszüntetett büntető eljárást folytatni kell, ha azt a terhelt az eljárást megszüntető határozat közlésétől számított nyolc napon belül kéri.

Mentesítés a büntetett előélethez fűződő
hátrányok alól

7. § Az 1990. június 1-je előtt kiszabott büntetéseket illetően a törvény erejénél fogva beálló mentesítésnek a Btk. 102. §-a (1) bekezdésének d)-f) pontjában, illetőleg 121. §-a (1) bekezdésének c) pontjában, továbbá a bírósági mentesítéshez szükséges várakozási időnek a Btk. 103. §-a (1) és (3) bekezdésében meghatározott tartama a felére csökken.

Kizáró körülmények

8. § (1) Az 1. § (1) bekezdésében és a 2-7. §-ban meghatározott kegyelem nem terjed ki arra,

a) aki többszörös visszaeső (Btk. 137. § 14. pont),

b) akit

1. kémkedés bűntette (Btk. 147. §),

2. államtitok vagy katonai titok kiszolgáltatásának bűntette (Btk. 148. §),

3. emberölés bűntette [Btk. 166. § (1)-(3) bekezdés],

4. maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást, életveszélyt vagy halált okozó testi sértés, illetőleg különös kegyetlenséggel elkövetett súlyos testi sértés bűntette [Btk. 170. § (4)-(5) bekezdés],

5. erőszakos közösülés bűntette (Btk. 197. §),

6. szemérem elleni erőszak bűntette (Btk. 198. §),

7. természet elleni erőszakos fajtalanság bűntette (Btk. 200. §),

8. fogolyzendülés bűntette (Btk. 246. §),

9. terrorcselekmény bűntette [Btk. 261. § (1)-(3) bekezdés],

10. légijármű hatalomba kerítésének bűntette (Btk. 262. §),

11. üzletszerűen, bűnszövetségben vagy jelentős mennyiségű kábítószerrel elkövetett kábítószerrel visszaélés bűntette [Btk. 282. § (3) bekezdés],

12. pénzhamisítás bűntette [Btk. 304. § (1)-(3) bekezdés],

13. dolog elleni erőszakkal vagy zsebtolvajlás útján elkövetett lopás vétsége vagy bűntette [Btk. 316. § (2) bekezdés második fordulatának d) és i) pontja, valamint a (2) bekezdés első fordulatának és a (4)-(6) bekezdésnek dolog elleni erőszakkal vagy zsebtolvajlás útján megvalósított esetei],

14. rablás bűntette (Btk. 321. §),

15. kifosztás bűntette (Btk. 322. §),

16. halált okozó vagy egyéb különösen súlyos következménnyel járó zendülés bűntette [Btk. 352. § (3) bekezdés b) pont],

17. szándékos emberölést is megvalósító elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak bűntette [Btk. 355. § (5) bekezdés a) pont]

miatt ítéltek el, illetőleg e bűncselekmény miatt kell ellene büntető eljárást indítani vagy folytatni;

c) akivel szemben a bíróság halmazati büntetést szabott ki, illetőleg bűnhalmazatban levő több bűncselekmény miatt indul vagy folyik büntető eljárás, ha a bűnhalmazatban levő bűncselekmények bármelyike a b) pontban felsorolt bűncselekmény;

d) akivel szemben a bíróság összbüntetést szabott ki, ha az összbüntetésbe foglalt büntetések bármelyikét a b) pontban felsorolt bűncselekmény miatt szabták ki.

(2) Nem terjed ki a kegyelem arra az 1. § (2) bekezdésének c)-d) pontjában meghatározott személyre, aki a szándékos bűncselekményt a gyermekének a sérelmére követte el.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott kizáró körülmény alá eső elítélt határozott ideig tartó szabadságvesztésének tartama az egynyolcadával csökken.

(4) Az (1) bekezdés a) pontja a 7. § alkalmazását nem zárja ki.

Záró rendelkezések

9. § A kegyellem hatályát veszti azzal szemben, akit az e törvény hatálybalépését követő három éven belül elkövetett szándékos bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélnek.

10. § Az 1-4. §-ban szabályozott végrehajtási kegyelem alkalmazhatóságáról a büntetésvégrehajtási bíró határoz, ha a bíróság e törvény hatályba lépésekor már gondoskodott a büntetés végrehajtásáról.

11. § Az 1990. június 1-je előtt elkövetett szabálysértés miatt

a) kiszabott pénzbírság végrehajtása alól az elkövető mentesül abban az esetben is, ha a pénzbírságot utólag elzárásra változtatták át,

b) nem indítható, illetőleg nem folytatható eljárás.

12. § (1) Ez a törvény a kihirdetése napján lép hatályba.

(2) Felhatalmazást kap az igazságügyminiszter, hogy e törvény végrehajtásának a részletes szabályait - a belügyminiszterrel és a legfőbb ügyésszel egyetértésben - rendelettel állapítsa meg.


  Vissza az oldal tetejére