Időállapot: közlönyállapot (1990.XI.22.)

1990. évi LXXXIII. törvény

a helyi önkormányzatok megalakulásával összefüggő kiegészítő és átmeneti szabályokról * 

A megszűnt tanácsok feladatainak
és hatásköreinek ideiglenes ellátása

1. § (1) A megszűnt tanácsok végrehajtó bizottságainak szakigazgatási szervei (a továbbiakban: szakigazgatási szerv) az önkormányzat hivatalaként tovább működnek, és ellátják azokat a feladatokat, amelyeket jogszabály alapján - 1990. szeptember 30-án - a szakigazgatási szerv, a megyei városi hivatal vagy azok vezetői láttak el.

(2) A jegyző, főjegyző kinevezéséig feladatát és hatáskörét a végrehajtó bizottság titkára (a továbbiakban: titkár) látja el.

(3) A titkárt - ha munkaviszonya a jegyző (főjegyző) kinevezése miatt szűnik meg - felmondási idejére eső munkabérének megfelelő összeg illeti meg.

(4) A (3) bekezdésben foglalt rendelkezést azokra a titkárokra is alkalmazni kell, akiknek a munkaviszonya - a jegyző (főjegyző) kinevezésével - e törvény hatálybalépését megelőzően szűnt meg.

2. § A tanács szervei vagy tisztségviselői részére megállapított államigazgatási feladatok és hatáskörök - 1990. szeptember 30-át követően hatályba lépő törvény, illetőleg kormányrendelet eltérő rendelkezéséig - a következő szervek feladat- és hatáskörébe kerülnek át:

a) a tanácstestülettől, bizottságától, a végrehajtó bizottságtól a képviselőtestülethez;

b) a tanácselnöktől vagy a tanácselnök-helyettestől a polgármesterhez, illetőleg a főpolgármesterhez vagy a megyei közgyűlés elnökéhez;

c) a titkártól, a szakigazgatási szervtől, megyei városi hivataltól vagy vezetőjétől jegyzőhöz, illetőleg a főjegyzőhöz.

3. § Az első fokon a tanács szervei vagy tisztségviselői részére megállapított államigazgatási hatósági hatáskörökben - az 1990. szeptember 30-át követően hatályba lépő törvény, illetőleg kormányrendelet eltérő rendelkezéséig - a következő szervek járnak el:

a) a tanácstestület, a végrehajtó bizottság, illetőleg a tanácselnök hatásköre esetében a polgármester, illetőleg a főpolgármester vagy a megyei közgyűlés elnöke;

b) a titkár, a szakigazgatási szerv, a megyei városi hivatal vagy azok vezetőjének hatásköre esetében a jegyző, illetőleg a főjegyző.

4. § (1) A 3. § a) pontjában említett államigazgatási hatósági ügyekben - ha jogszabály más szervet nem jelöl meg - a felettes szerv:

a) a polgármester esetében a főjegyző;

b) a főpolgármester és a megyei közgyűlés elnöke esetében a minisztérium.

(2) A 3. § b) pontjában említett államigazgatási hatósági ügyekben - ha jogszabály más szervet nem jelöl meg - a felettes szerv:

a) a jegyző esetében a főjegyző;

b) a főjegyző esetében a minisztérium.

(3) A felülvizsgálati kérelmek ügyében - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a főjegyző másodfokú határozata esetében a minisztérium jár el.

5. § (1) A szakigazgatási szerv és a megyei városi hivatal hatáskörébe tartozó szabálysértési ügyekben - törvény eltérő rendelkezéséig - a 3. § b) pontjában és a 4. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

(2) A főjegyző dönt a szabálysértés miatt kiszabott pénzbírság mérsékléséről, elengedéséről, illetőleg a végrehajtás méltányosságból történő mellőzéséről.

(3) A főjegyző határozata vagy intézkedése ellen a felügyeleti intézkedés a Belügyminisztérium hatáskörébe tartozik.

A megyei és a fővárosi közgyűlés tagjainak megválasztása

6. § A települési képviselőtestület, illetőleg a megyei, a fővárosi közgyűlés alakuló ülése összehívható, ha a képviselők, illetőleg a megyei, fővárosi közgyűlés tagjainak kilenc tizedét megválasztották.

7. § (1) A körzeti küldöttgyűlés határozatképes, ha azon a küldötteknek több mint a fele jelen van.

(2) A körzeti küldöttgyűlésen további jelölt az a küldött lehet, akit a jelenlévő küldöttek több mint egy tizede ajánl.

(3) A körzeti küldöttgyűlés határozza meg a saját testületi működéséhez, valamint a jelöléshez és a választáshoz szükséges - törvényben nem rendezett - eljárási szabályokat. A megyei titkár a választási szabályok megállapítására javaslatot készít a küldöttgyűlés részére. A választás szabályaira egyebekben a helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 42. §-ának és 53. §-a (3) bekezdésének rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(4) A megyei közgyűlés tagjainak megválasztására vonatkozó szavazólap mintáját e törvény melléklete állapítja meg.

8. § (1) A küldöttek, valamint a megyei közgyűlés tagjainak a jelölésével és megválasztásával összefüggő kifogásokat az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény alapján létrehozott területi választási bizottság bírálja el. A kifogást - a sérelmezett cselekménytől vagy döntéstől számított három napon belül - csak a küldött, illetőleg az annak jelölt nyújthatja be. A kifogással együtt bizonyítási indítványt kell előterjeszteni, az ennek hiányában előterjesztett kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani. A területi választási bizottság döntése ellen - három napon belül - a megyei bíróságnál jogorvoslati kérelem nyújtható be. A határidők jogvesztőek.

(2) A kifogás benyújtására és elbírálására, a bíróság eljárására, összetételére egyebekben a Vtv. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

9. § A települési önkormányzatok küldöttei és a megyei közgyűlés tagjai megválasztásával kapcsolatos költségeket az érintett települési önkormányzatok biztosítják.

Záró rendelkezések

10. § (1) A községi, városi képviselőtestület a megyei közgyűlés tagjait megválasztó küldötteket 1990. november 15-ig választja meg.

(2) A megyei közgyűlés tagjait a körzeti küldöttgyűlések 1990. december 15-ig választják meg. Ez a határidő vonatkozik a fővárosi közgyűlés tagjainak megválasztására is.

(3) A megyei titkár a körzeteket sorszámmal látja el.

11. § (1) A megszűnt közös tanácsok volt társközségeinek önálló képviselőtestületei megállapodhatnak az 1990. évi - közös - költségvetésnek az év hátralévő részére történő megosztásáról.

(2) Az állami költségvetésről szóló 1989. évi L. törvény 20. §-ának (3) bekezdésében szabályozott normatív állami támogatások elszámolási kötelezettség - a volt társközségek önkormányzatai közreműködésével - a volt közös tanács székhelytelepülésének önkormányzatát terheli.

12. § Az 1991. január 1-jei hatállyal a megyei jogú várossá nyilvánításra vonatkozó kérelmet az ötvenezernél több lakosú városok - köztük a korábbi megyei városok - képviselőtestületei 1990. november 15-ig nyújthatják be a belügyminiszterhez. Az Országgyűlés az ezzel kapcsolatos döntéseit november 30-ig hozza meg.

13. § (1) Az állam tulajdonából a helyi önkormányzatok tulajdonába kerülő bérlakásokra, illetőleg a nem lakás céljára szolgáló helyiségekre - a törvény eltérő rendelkezéséig - a lakás jellege szerint továbbra is a tanácsi bérlakásokra, a szolgálati lakásokra vagy a vállalati bérlakásokra, illetőleg az állami tulajdonú helyiségekre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(2) A Kormány az önkormányzatok tulajdonába kerülő bérlakásokra, illetve a nem lakás céljára szolgáló helyiségekre vonatkozó törvényjavaslatot 1991. április 30-ig terjessze az Országgyűlés elé.

(3) Az állam tulajdonából a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 107. §-ában foglalt rendelkezések alapján az önkormányzatok tulajdonába kerülő vagyontárgyak megszerzése illetékmentes.

14. § (1) Ez a törvény a kihirdetése napján lép hatályba. A törvény 1-5. §-aiban foglalt rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) A Kormány az önkormányzatok feladatát és hatáskörét szabályozó törvényjavaslatot 1990. november 30-ig az Országgyűlés elé terjeszti.

(3) Az államigazgatási szerv köteles a községi önkormányzat képviselőtestülete, vagy szerve számára - a feladatkörébe tartozó kérdésben - az általa kért szakmai segítséget megadni.

(4) A köztársasági megbízott feladatait, hatáskörét és hatósági jogkörét - a köztársasági megbízott hivatali szervezete működésének megkezdéséig, de legkésőbb 1990. december 31-ig - működési területén a főjegyző látja el.

Melléklet az 1990. évi LXXXIII. törvényhez

SZAVAZÓLAP MINTA

A megyei közgyűlés tagjainak megválasztása

A körzet száma:.........................

1990. .............................

A. jelölt neve O
B. jelölt neve O
Z. jelölt neve O

A megválasztott képviselők száma:

A jelöltekre szavazni a nevük mellett lévő körben elhelyezett két egymást metsző vonallal lehet.

(A jelöltek neve a szavazólapon ábécé sorrendben szerepel. Az a szavazólap érvényes, amelyen vagy
annál kevesebb jelölt neve melletti körben van két egymást metsző vonal.)


  Vissza az oldal tetejére