Időállapot: közlönyállapot (1990.XII.5.)

1990. évi LXXXVI. törvény

a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról * 

A gazdasági hatékonyságot kikényszerítő piaci verseny alapvető feltétele a gazdasági verseny szabadsága és tisztasága. Ezek védelme érdekében tiltani kell a tisztességes piaci magatartással ellentétes viselkedésformákat, és be kell vezetni a vállalkozók szervezeti egyesülésének ellenőrzését, megteremtve az ehhez szükséges szervezeti formákat is. Ennek megfelelően a törvény védi a gazdasági versenyhez fűződő közérdeket, a versenytársak érdekeit, és - a tisztességes piaci magatartáshoz kapcsolódóan - a fogyasztók érdekeit. E célok megvalósítására az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § A törvény hatálya - ha külön törvény eltérően nem rendelkezik - a vállalkozóknak a Magyar Köztársaság területén folytatott gazdasági tevékenységére terjed ki.

2. § E törvény alkalmazásában:

a) vállalkozó: a gazdasági tevékenységet folytató jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és az egyéb társaság, továbbá a természetes személy;

b) gazdasági tevékenység: nyereség- és vagyonszerzés céljából üzletszerűen, ellenérték fejében történő termelő vagy szolgáltató tevékenység folytatása;

c) versenytárs: a gazdasági versenyben érdekelt vállalkozó;

d) fogyasztó: a megrendelő, a vevő és a felhasználó.

3. § (1) A vállalkozó köteles tiszteletben tartani a gazdasági verseny szabadságát és tisztaságát.

(2) Tilos gazdasági tevékenységet tisztességtelenül - különösen a versenytársak, a fogyasztók törvényes érdekeit sértő vagy veszélyeztető módon vagy az üzleti tisztesség követelményeibe ütközően - folytatni.

I. RÉSZ

A TISZTESSÉGTELEN PIACI MAGATARTÁSOK TILALMA

I. FEJEZET

A tisztességtelen verseny tilalma

4. § Tilos valótlan tény állításával vagy híresztelésével, valamint valós tény hamis színben való feltüntetésével, úgyszintén egyéb magatartással a versenytárs jó hírnevét vagy hitelképességét sérteni, illetőleg veszélyeztetni.

5. § (1) Tilos üzleti titkot tisztességtelen módon megszerezni vagy felhasználni, valamint jogosulatlanul mással közölni vagy nyilvánosságra hozni.

(2) Üzleti titok tisztességtelen módon való megszerzésének minősül az is, ha az üzleti titkot a jogosult hozzájárulása nélkül, a vele bizalmi viszonyban vagy üzleti kapcsolatban álló személy közreműködésével szerezték meg.

(3) E törvény alkalmazásában:

a) üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden olyan tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek titokban maradásához a jogosultnak méltányolható érdeke fűződik;

b) bizalmi viszony különösen a munkaviszony, a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony és a tagsági viszony;

c) üzleti kapcsolat az üzletkötést megelőző tájékoztatás, tárgyalás, ajánlattétel akkor is, ha azt nem követi szerződéskötés.

6. § Tilos máshoz olyan tisztességtelen felhívást intézni, amely kifejezetten a harmadik személlyel fennálló gazdasági kapcsolat felbontását vagy ilyen kapcsolat létrejöttének megakadályozását célozza.

7. § Tilos az árut, szolgáltatást (a továbbiakban együtt: áru) a versenytárs hozzájárulása nélkül olyan jellegzetes külsővel, csomagolással, megjelöléssel - ideértve az eredetmegjelölést is - vagy elnevezéssel előállítani vagy forgalomba hozni, továbbá olyan nevet, megjelölést vagy árujelzőt használni, amelyről a versenytársat, illetőleg annak jellegzetes tulajdonságokkal rendelkező áruját szokták felismerni.

8. § Tilos az árut a tervezett áremelést megelőzően, valamint az ár emelkedésének előidézése céljából a forgalomból kivonni, illetőleg visszatartani.

9. § Tilos az áru szolgáltatását, átvételét más áru szolgáltatásától, átvételétől függővé tenni.

10. § Tilos a versenytárgyalás, az árverés, a tőzsdei alku tisztaságát bármilyen módon megsérteni.

II. FEJEZET

A fogyasztók megtévesztésének tilalma

11. § (1) Tilos a fogyasztókat az áru kelendőségének fokozása érdekében megtéveszteni.

(2) A fogyasztók megtévesztésének minősül különösen, ha

a) az áru lényeges tulajdonsága - így különösen összetétele, használata, az egészségre és a környezetre gyakorolt hatása, valamint kezelése, továbbá az áru eredete, származási helye, beszerzési forrása vagy módja - tekintetében valótlan tényt vagy valós tényt megtévesztésre alkalmas módon állítanak, vagy az áru lényeges tulajdonságairól bármilyen más, megtévesztésre alkalmas vagy hiányos tájékoztatást adnak;

b) megtévesztésre alkalmas áruösszehasonlítást alkalmaznak, s azt reklámként vagy más tájékoztatásként nyilvánosságra hozzák;

c) elhallgatják azt, hogy az áru nem felel meg a jogszabályi előírásoknak, az állami szabványnak vagy az áruval szemben támasztott szokásos követelményeknek, továbbá hogy annak felhasználása a szokásostól lényegesen eltérő feltételek megvalósítását igényli;

d) az árut - felhasználhatóságát vagy más lényeges tulajdonságát, eredetét, származási helyét, a beszerzés forrását vagy módját illetően - megtévesztésre alkalmas árujelzővel látják el;

e) olyan árut reklámoznak, amely nem vagy nem kellő mennyiségben, választékban áll a fogyasztók rendelkezésére, kivéve ha - új áru bevezető reklámozása vagy nehezen eladható árukészletek felszámoló jellegű reklámozása esetén - ezt a körülményt a fogyasztókkal közlik.

12. § (1) Az áruösszehasonlítás nem tekinthető megtévesztésre alkalmasnak, ha az elfogulatlan és szakszerű vizsgálat feltételei biztosítva voltak, a vizsgálat a nyilvánossággal közölt összehasonlító adatokon alapul, és a nyilvánossággal az összehasonlított áruk lényeges tulajdonságait, árát és az ár alkalmazásának feltételeit is közölték.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben is megtévesztésre alkalmas az áruösszehasonlítás, ha az a vizsgálati eredményt összefüggéseiből kiragadva, célzatosan és egyoldalúan idézi.

13. § A használt kifejezéseknek a mindennapi életben, illetőleg a szakmában elfogadott általános jelentése az irányadó annak megállapításánál, hogy a tájékoztatás a fogyasztók megtévesztésére alkalmas-e.

III. FEJEZET

A gazdasági versenyt korlátozó megállapodás tilalma

14. § (1) Tilos a versenytársak között - a 15-17. §-ban szabályozott esetek kivételével - az olyan összehangolt magatartás, illetőleg megállapodás ( a következőkben együtt: megállapodás), amely a gazdasági verseny korlátozását vagy kizárását eredményezheti, tekintet nélkül arra, hogy a megállapodást a Magyar Köztársaság területén kötötték-e vagy sem.

(2) Ez a tilalom különösen vonatkozik az áru árának meghatározására, a piac felosztására vagy a fogyasztók meghatározott körének valamely áru beszerzéséből, értékesítéséből való kizárására, a beszerzési források vagy az értékesítési lehetőségek közötti választás korlátozására, az áru kibocsátásának korlátozására, a műszaki fejlődés akadályozására, a piacralépés akadályozására, továbbá valamely piaci résztvevő hátrányba hozására.

(3) Tilos a szerződésben - a 15-17. §-ban szabályozott esetek kivételével - a továbbeladási árat meghatározni, amennyiben ez a gazdasági verseny korlátozását vagy kizárását eredményezheti.

15. § Nem esik tilalom alá a megállapodás, ha

a) gazdasági erőfölénnyel való visszaélés megakadályozására irányul, vagy

b) csekély jelentőségű.

16. § (1) Csekély jelentőségű a megállapodás, ha a megállapodást kötő feleknek az együttes részesedése az érintett piacon a megállapodás tárgyát alkotó áru tekintetében a tíz százalékot nem haladja meg. E feltételnek a megállapodás érvényességének időtartama alatt, ha pedig az egy évnél hosszabb, minden naptári évben teljesülnie kell.

(2) Érintett piac az, ahol a versenyt korlátozó vagy kizáró hatás érvényesül. Az érintett piacot a megállapodás tárgyát alkotó áru és a földrajzi terület figyelembevételével kell meghatározni.

(3) A megállapodás tárgyát alkotó árun túlmenően az azt ésszerűen helyettesítő árukat is figyelembe kell venni. Ennek során a felhasználási célra, az árra, a minőségre és a teljesítés feltételeire kell tekintettel lenni.

(4) Földrajzi terület az, amelyen kívül

a) a fogyasztó nem, vagy csak számottevően kedvezőtlenebb feltételek mellett tudja az árut beszerezni, vagy

b) az áru értékesítője nem, vagy csak számottevően kedvezőtlenebb feltételek mellett tudja az árut értékesíteni.

17. § (1) Mentesül a megállapodás a 14. § szerinti tilalom alól, ha

a) a gazdasági verseny velejáró korlátozása vagy kizárása a gazdaságilag indokolt közös célok eléréséhez szükséges mértéket nem haladja meg, és

b) a velejáró előnyök meghaladják a velejáró hátrányokat.

(2) A megállapodásnak a tilalom alóli mentesülése szempontjából előnynek minősül különösen:

a) az árak kedvező alakulása, vagy

b) az áru minőségének javulása vagy az elért jó minőség állandóságának biztosítása, vagy

c) a teljesítési feltételek javulása (pl. a szállítási határidő rövidülése), vagy

d) a forgalmazás útjának rövidülése, a beszerzés, az értékesítés szervezetének ésszerűbb kialakítása, az adott áru kínálatának javulása, vagy

e) a műszaki-technológiai fejlődés előmozdítása, a környezetvédelmi helyzet vagy a külpiaci versenyképesség javulása.

(3) A megállapodásnak a tilalom alóli mentesülése szempontjából hátránynak minősül különösen, ha a megállapodást kötő feleknek - a megállapodás tárgyát alkotó áru tekintetében - az együttes részesedése az érintett piacon a megállapodás érvényessége alatt a harminc százalékot meghaladja.

18. § (1) A megállapodás megkötését tervező felek a versenyfelügyeletet ellátó szervtől (52. §) kérhetik annak határozatban történő megállapítását, hogy a tervezett megállapodás a 15. § alapján nem esik tilalom alá, vagy a 17. § alapján mentesül a tilalom alól.

(2) Az (1) bekezdés szerinti határozat kiadását követően a megállapodás, illetve a felek azzal összhangban álló tényleges tevékenysége a versenyfelügyeletet ellátó szerv által nem kifogásolható.

19. § Annak bizonyítása, hogy a megállapodás a 15. § szerint nem esik tilalom alá, vagy a 17. § szerint a tilalom alól mentesül, azt terheli, aki erre hivatkozik.

IV. FEJEZET

A gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma

20. § Tilos a gazdasági erőfölénnyel visszaélni, így különösen

a) a szerződéses kapcsolatokban - ideértve az általános szerződési feltételek alkalmazásának esetét is - indokolatlan, egyoldalú előnyt kikötni vagy hátrányos feltételek elfogadását kikényszeríteni, vagy

b) indokolatlanul elzárkózni a szerződéskötéstől, vagy

c) a másik fél gazdasági döntéseit indokolatlan előny szerzése céljából befolyásolni, különösen annak érdekében, hogy a szerződésből eredő jogos igényei érvényesítését mellőzze, vagy

d) a piacralépést vagy a műszaki fejlődést akadályozni, vagy

e) a versenytárs számára indokolatlanul hátrányos piaci helyzetet teremteni, vagy gazdasági döntéseit indokolatlan előny szerzése céljából befolyásolni.

21. § (1) Gazdasági erőfölényben van különösen

a) az, akinek áruját máshonnan nem, vagy csak a szakma és az adott áru szempontjából a szokásosnál számottevően kedvezőtlenebb feltételekkel lehet beszerezni, vagy

b) az olyan áru megrendelője, amely árut máshol nem, vagy csak a szakma és az adott áru szempontjából a szokásosnál számottevően kedvezőtlenebb feltételekkel lehet értékesíteni, vagy

c) az, akinek a vizsgált időszakban az érintett piacon [16. § (2) bek.] az adott áru tekintetében részesedése a harminc százalékot meghaladja.

(2) Gazdasági erőfölényben vannak azok a vállalkozók is,

amelyek között a vizsgált időszakban az érintett piacon nincs verseny.

(3) Gazdasági erőfölényben van az a legfeljebb három vállalkozó is, amelyeknek az érintett piacon az együttes részesedése a vizsgált időszakban az ötven százalékot meghaladja.

(4) A gazdasági erőfölény megítélésénél a versenykorlátozás tilalma alól a 15. § alapján kivett vagy a 17. § alapján mentesült megállapodást kötő feleket együttesen kell figyelembe venni.

22. § Indokolatlan, egyoldalú előnynek minősül különösen, ha a szerződésben kikötött szolgáltatás és ellenszolgáltatás között feltűnően nagy az értékkülönbség. Ennek megállapításához vizsgálni kell a szerződéskötés körülményeit, a szerződés egész tartalmát, a forgalmi viszonyokat, az értékviszonyokat, az ügylet jellegéből fakadó sajátosságokat, valamint a szolgáltatás és ellenszolgáltatás meghatározásának módját.

II. RÉSZ

SZERVEZETI EGYESÜLÉSEK ELLENŐRZÉSE

V. FEJEZET

Vállalkozók szervezeti egyesülésének ellenőrzése

23. § (1) A vállalkozók szervezeti egyesüléséhez (beolvadás, összeolvadás) a versenyfelügyeletet ellátó szervtől előzetesen engedélyt kell kérni, ha

a) a résztvevők együttes részesedése az előző naptári évben az általuk forgalmazott bármelyik áru tekintetében az érintett piacon a harminc százalékot meghaladja, vagy

b) a résztvevők előző naptári évben elért együttes árbevétele a tízmilliárd forintot meghaladja.

(2) A tervezett szervezeti egyesüléshez a résztvevők közösen kötelesek engedélyt kérni.

(3) Ha a vállalkozók szervezeti egyesülését államigazgatási határozattal rendelik el, a határozatot hozó szerv ehhez a versenyfelügyeletet ellátó szerv véleményét előzetesen kikéri.

24. § (1) A versenyfelügyeletet ellátó szerv - a (2) bekezdésben foglaltakat is figyelembe véve - nem engedélyezhet olyan szervezeti egyesülést, amely a gazdasági verseny kialakulását, fennmaradását vagy fejlődését akadályozza.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak ellenére engedélyezhető a szervezeti egyesülés, ha

a) annak a gazdasági versenyre gyakorolt hatásai közül az előnyök a hátrányokat meghaladják, vagy

b) a szervezeti egyesülés az érintett áruk nagyobb része tekintetében a gazdasági versenyt nem zárja ki, vagy

c) a szervezeti egyesülés a külföldi piacon való fellépést elősegíti és ez nemzetgazdasági szempontból előnyös.

(3) Az előnyök és hátrányok tekintetében a 17. § (2) és (3) bekezdése az irányadó.

25. § A szervezeti egyesüléshez adott engedély kiterjed mindazokra a versenykorlátozásokra, amelyek a szervezeti egyesülés megvalósításához szükségesek.

26. § (1) A szervezeti egyesülésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni akkor is, ha az a vállalkozó, amely fölött meghatározó befolyást szereztek és a meghatározó befolyást szerző vállalkozó együttes részesedése az érintett piacon az előző naptári évben - az általuk forgalmazott bármelyik áru tekintetében - a harminc százalékot meghaladja.

(2) Meghatározó a befolyás, ha a vállalkozó a másik vállalkozó

a) vagyona feletti rendelkezési jogot biztosító részvények, üzletrészek, illetőleg szavazati jogok több mint ötven százalékát megszerezte, vagy

b) döntéseinek befolyásolására, illetőleg ügyeinek vitelére külön megállapodás alapján jogot szerzett.

(3) Meghatározónak minősül a befolyás abban az esetben is, ha annak megszerzését a vállalkozók tényleges magatartása egyébként bizonyítja.

27. § (1) A vállalkozók szervezeti egyesülésének és a meghatározó befolyás megszerzésének vizsgálatánál az érintett piacon a közvetett résztvevőket is figyelembe kell venni.

(2) Közvetett résztvevő az,

a) akit a közvetlen résztvevő a 26. § (2)-(3) bekezdésében foglaltak szerint ellenőriz;

b) aki a közvetlen résztvevőt az a) pont szerint ellenőrzi;

c) akit a b) pont szerinti közvetett résztvevő - a közvetlen résztvevőn kívül - az a) pont szerint ellenőriz;

d) aki a b) pont szerinti közvetett résztvevőt az a) pont szerint ellenőrzi.

III. RÉSZ

ELJÁRÁSI ÉS SZERVEZETI RENDELKEZÉSEK

VI. FEJEZET

Az igények érvényesítése

28. § Az érdekelt fél

a) az I. fejezetben foglalt rendelkezések megsértése miatt keresettel a bírósághoz,

b) a 3. §-ban és a II. fejezetben foglalt rendelkezések megsértése miatt keresettel a bírósághoz, vagy kérelemmel a versenyfelügyeletet ellátó szervhez,

c) a III-V. fejezetben foglalt rendelkezések megsértése miatt kérelemmel a versenyfelügyeletet ellátó szervhez fordulhat.

29. § (1) Az érdekelt fél a bírósághoz benyújtott keresetében - választása szerint - különösen a következő polgári jogi igényeket támaszthatja:

a) követelheti a jogsértés megtörténtének megállapítását;

b) követelheti a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől;

c) követelheti, hogy a jogsértő nyilatkozattal vagy más megfelelő módon adjon elégtételt, és szükség esetén a jogsértő részéről vagy költségén az elégtételnek megfelelő nyilvánosságot biztosítsanak;

d) követelheti a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását, továbbá a jogsértéssel előállított vagy forgalomba hozott áruk jogsértő jellegétől való megfosztását, vagy - ha ez nem lehetséges - megsemmisítését, továbbá az előállítására szolgáló különleges eszközök megsemmisítését;

e) kártérítést követelhet a polgári jogi felelősség szabályai szerint.

(2) Ha a versenyfelügyeletet ellátó szerv a szerződéskötéstől való indokolatlan elzárkózást a 20. § b) pontja alapján megállapítja, az érdekelt fél keresetében a bíróságtól a szerződés létrehozását kérheti. A bíróság a szerződést létrehozhatja, és annak tartalmát a szakmában szokásos feltételekkel megállapíthatja.

30. § (1) Nem indítható eljárás - a 31. §-ban szabályozott eset kivételével -, ha a törvény rendelkezéseibe ütköző magatartás tudomásra jutásától számított hat hónap, de legfeljebb a magatartás tanúsításától számított három év eltelt. E határidők elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye.

(2) Ha a törvény rendelkezéseibe ütköző magatartás azzal valósul meg, hogy valamely helyzetet vagy állapotot nem szüntetnek meg, az (1) bekezdés szerinti határidők mindaddig nem kezdődnek el, amíg ez a helyzet vagy állapot fennáll.

31. § (1) Az ellen, aki a törvénybe ütköző tevékenységével a fogyasztók széles körét érintő vagy jelentős nagyságú hátrányt okoz, a versenyfelügyeletet ellátó szerv vagy a fogyasztók érdekvédelmét ellátó szervezet pert indíthat a fogyasztók polgári jogi igényeinek érvényesítése iránt akkor is, ha a sérelmet szenvedett fogyasztók személye nem állapítható meg.

(2) Az (1) bekezdésben említett igény a hátrány bekövetkezésétől számított egy év alatt elévül.

(3) A bíróság kötelezheti a jogsértőt az ár leszállítására, az áru kijavítására, az áru kicserélésére, illetőleg az ár visszafizetésére. A bíróság az ítéletben feljogosíthatja az igény érvényesítőjét, hogy a jogsértő költségére az ítéletet országos napilapban közzétegye.

(4) A jogsértő köteles a sérelmet szenvedett fogyasztó igényét az ítéletnek megfelelően kielégíteni. Ez nem érinti a fogyasztónak azt a jogát, hogy a jogsértővel szemben a polgári jog szabályai szerint más igényt érvényesítsen.

VII. FEJEZET

AZ ELJÁRÁS

Általános eljárási szabályok

32. § A versenyfelügyeletet ellátó szerv vizsgálja e törvény rendelkezéseinek érvényesülését.

33. § (1) A versenyfelügyeletet ellátó szerv eljárása az érdekelt kérelmére vagy hivatalból indul. A kérelmet az nyújthatja be, aki a törvénybe ütköző tevékenység által sérelmet szenved, vagy szenvedhet, továbbá akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy érinti.

(2) Ha az eljárás az érdekelt kérelmére indul, a kérelemnek az ügy elbírálásához szükséges valamennyi adatot tartalmaznia kell. Ha a kérelem a szükséges adatokat nem tartalmazza, a versenyfelügyeletet ellátó szerv a kérelmet egy alkalommal - határidő megjelölésével - kiegészítésre visszaadhatja; ez esetben az ügyintézési határidők a kérelem ismételt kézhezvételétől számítanak.

34. § (1) A versenyfelügyeletet ellátó szerv eljárására - ha e törvény másként nem rendelkezik - az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) Ha a törvény más határidőt nem állapít meg, a versenyfelügyeletet ellátó szerv hatvan napon belül köteles határozatot hozni. Ezt a határidőt az érdekelt kérelmére indított eljárás esetén a kérelem kézhezvételétől, hivatalból indított eljárás esetén a vizsgálat megindításától, a bíróság által áttett ügyben pedig a beérkezéstől kell számítani. A versenyfelügyeletet ellátó szerv a határidőt egy alkalommal legfeljebb hatvan nappal meghosszabbíthatja; erről az eredeti határidő lejárta előtt a feleket értesíteni kell.

(3) A versenyfelügyeletet ellátó szerv - ideértve az általa az eljárásban megbízott személyt is - köteles a tudomására jutott üzleti titkot megőrizni.

35. § (1) A versenyfelügyeletet ellátó szerv eljárása a következő szakaszokból áll:

a) vizsgálat,

b) tanácsban történő tárgyalás és a tanács határozathozatala [55. § (1) bek.].

(2) A versenyfelügyeletet ellátó szerv indokolt esetben az ügyben érdekelt felek szakmai érdekképviseleti szervét meghallgathatja, illetőleg az érdekelt fél kérelmére köteles meghallgatni.

36. § (1) A versenyfelügyeletet ellátó szerv, illetőleg a megbízásából vizsgálatot végző személy a törvényben meghatározott feladatai ellátása érdekében jogosult:

a) a vállalkozót - az ügy természetéhez képest késedelem nélküli - felvilágosítás adására kötelezni, és a helyszínen tájékozódni;

b) a vállalkozónál vizsgálatot tartani, ideértve a gazdasági tevékenységgel kapcsolatos iratokba való betekintést még akkor is, ha azok államtitkot, szolgálati vagy üzleti titkot tartalmaznak;

c) az iratokról másolatot, kivonatot készíteni.

(2) A vizsgálatot végző személy a vállalkozó eredeti iratait csak akkor foglalhatja le, ha súlyos jogsértés gyanúja merült fel, és az irat meghamisításától vagy megsemmisítésétől lehet tartani.

(3) A vizsgálatot végző személy a vizsgált vállalkozó bármely helyiségébe beléphet, annak bármely alkalmazottjától szóban vagy írásban felvilágosítást kérhet.

(4) Ha a vizsgálathoz más vállalkozónál vagy állami és társadalmi szervnél is szükséges tájékozódni, azok kötelesek a szükséges felvilágosításokat megadni és az iratokat rendelkezésre bocsátani.

37. § (1) A vizsgálat befejezését követően a versenyfelügyeletet ellátó szerv tanácsban tárgyalást tart.

(2) A tárgyalás napját úgy kell kitűzni, hogy a kérelmezőnek és az ügyben érintett más személyeknek (a továbbiakban együtt: felek) módjukban legyen a vizsgálat alapjául szolgáló iratokba betekinteni és a tárgyalásra felkészülni.

38. § (1) A tárgyaláson a felek személyesen vagy képviselőik útján jelen lehetnek, és a versenyfelügyeletet ellátó szerv megállapításaira, a tárgyaláson elhangzottakra és a benyújtott iratokra észrevételt tehetnek. A tárgyalás befejezéséig a bizonyítékaikat előterjeszthetik.

(2) Az eljáró tanács a határozathozatal előtt jogosult ideiglenes intézkedést tenni, ha erre - a felek jogi vagy gazdasági érdekeinek védelme, valamint a gazdasági verseny kialakulásának, fenntartásának vagy fejlesztésének veszélyeztetése miatt - halaszthatatlanul szükség van.

(3) A tárgyalás - a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalmával és a fogyasztók megtévesztésének tilalmával kapcsolatos eljárások kivételével - nem nyilvános.

39. § (1) Az eljáró tanács a tárgyalást követően határozatot hoz. A felek egyetértésével tárgyalás mellőzésével is hozható határozat. A határozatot az ügyben érintetteknek kézbesíteni kell.

(2) Az eljáró tanács az ügy érdemében hozott határozatát a Gazdasági Versenyhivatal hivatalos lapjában nyilvánosságra hozhatja.

40. § (1) A versenyfelügyeleti eljárásért - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - a következő díjat kell fizetni:

a) természetes személy által - ide nem értve a vállalkozót - indított eljárás esetében 1000 forintot,

b) szervezeti egyesüléssel kapcsolatos ügyekben 100 000 forintot,

c) minden más esetben 10 000 forintot.

(2) A versenyfelügyeleti eljárásért nem kell díjat fizetni, ha a versenyfelügyeletet ellátó szerv eljárása

a) a tervezett áremelés előzetes bejelentési kötelezettsége alapján, vagy

b) a bíróságtól - bírság kiszabása végett - áttett ügyben [47. § (2) bekezdés]

indul.

(3) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott díjat illetékbélyeggel, az (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott díjat pedig pénzzel kell megfizetni a Pénzügyminisztérium által meghatározott számlára. *  A versenyfelügyeleti eljárás díját a versenyfelügyeleti eljárás megindításakor benyújtott kérelem előterjesztésével egyidejűleg kell megfizetni. Ennek elmulasztása esetén a kérelmet hiánypótlásra vissza kell adni; ez esetben az ügyintézési határidők a kérelem ismételt kézhezvételétől számítanak.

(4) Akinek e törvénybe ütköző magatartását megállapították, köteles az eljárási díjat megtéríteni. Amennyiben a szervezeti egyesüléssel kapcsolatos ügyekben az eljárás a szervezeti egyesülés engedélyezése iránti kérelem alapján, vagy hivatalból indult, az eljárási díjat a szervezeti egyesülésben részt vevő felek együttesen kötelesek megfizetni.

(5) A versenyfelügyeleti eljárás díjára külön jogszabály rendelkezései az irányadók, ha a versenyfelügyeletet az Állami Értékpapír Felügyelet, az Állami Bankfelügyelet, vagy az Állami Biztosításfelügyelet látja el.

(6) Ha az eljárási díj megfizetése a félnek a jövedelmi és vagyoni viszonyaival arányban nem álló megterhelést jelentene, a versenyfelügyeletet ellátó szerv mentesítheti az eljárási díj megfizetése alól.

(7) A versenyfelügyeletet ellátó szerv eljárása során felmerült egyéb költséget az állam előlegezi és az viseli, akinek e törvénybe ütköző magatartását megállapították. Ha törvénysértés nem történt, az eljárás során felmerült egyéb költséget az viseli, akinek kérelmére az eljárás megindult.

41. § (1) A versenyfelügyeletet ellátó szerv határozata ellen fellebbezésnek nincs helye. Az ügy érdemében hozott határozat kézbesítésétől számított harminc napon belül az érdekelt fél keresettel kérheti a bíróságtól a határozat felülvizsgálatát. A keresetet a versenyfelügyeletet ellátó szervnél kell benyújtani.

(2) A keresetlevél benyújtásának - a bírságot kiszabó határozat esetét kivéve - nincs halasztó hatálya.

(3) A versenyfelügyeletet ellátó szerv az általa hozott határozat felülvizsgálata iránti keresetet - az ügy irataival együtt - a beérkezéstől számított nyolc napon belül a bírósághoz átteszi.

(4) A versenyfelügyeletet ellátó szerv az ügy érdemében hozott határozatát nyilvánosságra hozhatja akkor is, ha a határozat bírósági felülvizsgálatát kérték.

A versenyfelügyeletet ellátó szerv döntései

42. § (1) A versenyfelügyeletet ellátó szerv

a) a törvény 4-10. §-ában foglaltak megsértése esetén - ha a jogsértés súlyosan sérti, vagy veszélyezteti a verseny tisztaságát - keresettel a bírósághoz fordulhat;

b) egyéb esetekben az ügy érdemében határozatot hoz.

(2) Ha az érdekelt fél kérelmével a 3. §-ban vagy a 11-27. §-ban foglalt rendelkezések megsértése miatt a versenyfelügyeletet ellátó szervhez fordult, és az megállapította, hogy tisztességtelen versenycselekmény (4-10. §) is megvalósult, felhívja az érdekelt felet, hogy e tekintetben igényével a bírósághoz fordulhat.

43. § (1) A versenyfelügyeletet ellátó szerv határozatában

a) megállapíthatja a jogsértés megtörténtét;

b) megtilthatja a törvény rendelkezéseibe ütköző magatartás további folytatását;

c) ha a jogsértő magatartás kár bekövetkezésének veszélyét idézi elő, azt, akinek a részéről a veszély fenyeget, eltilthatja a veszélyeztető magatartástól, vagy kötelezheti a kár megelőzéséhez szükséges intézkedések megtételére, szükség szerint biztosíték adására;

d) megállapíthatja, hogy a gazdasági versenyt korlátozó megállapodás (tervezett megállapodás) nem esik tilalom alá, illetve a mentesítésről határoz; a határozat a 17. § (2)-(3) bekezdésében szabályozott körben feltételekhez köthető;

e) engedélyezi a vállalkozók szervezeti egyesülését, vagy az ilyen engedélyt megtagadja; az engedély feltételekhez köthető;

f) bírságot szab ki azzal szemben, aki e törvény rendelkezéseit megsérti;

g) megtiltja a tervezett áremelést az előzetes bejelentési kötelezettség körében.

(2) Ha a versenyfelügyeletet ellátó szerv a törvény rendelkezéseinek megsértése miatt keresettel a bírósághoz fordul, a 29. § (1) bekezdésének a), b) és d) pontjában szabályozott polgári jogi igényeket érvényesítheti.

44. § (1) A versenyfelügyeletet ellátó szerv a gazdasági versenyt korlátozó megállapodás tilalmával összefüggésben indított eljárását a megindítástól vagy a bíróságtól való áttételtől számított negyvenöt napon belül köteles befejezni. A határidőt egy alkalommal legfeljebb negyvenöt nappal meghosszabbíthatja; erről az eredeti határidő lejárta előtt a feleket értesíteni kell.

(2) Ha a versenyfelügyeletet ellátó szerv a 18. § (1) bekezdése alapján indult eljárásban az (1) bekezdés szerinti határidőket elmulasztja, a kérelmet teljesítettnek kell tekinteni.

45. § (1) A versenyfelügyeletet ellátó szerv a szervezeti egyesülésre vonatkozó kérelemről hozott döntéséről a kérelmezőt a kérelem beérkezésétől számított kilencven napon belül határozattal köteles értesíteni. A versenyfelügyeletet ellátó szerv a határidőt egy alkalommal legfeljebb hat hónappal meghosszabbíthatja; erről az eredeti határidő lejárta előtt a feleket értesíteni kell.

(2) Ha a versenyfelügyeletet ellátó szerv az eredeti vagy a meghosszabbított határidőt elmulasztja, az engedélyt megadottnak kell tekinteni.

(3) Az engedély iránti kérelem elbírálása során az érdekelt miniszter véleményét meg kell szerezni.

46. § Ha a szervezeti egyesüléshez nem kértek engedélyt, és az egyesülés kérelem esetén sem lett volna engedélyezhető, a versenyfelügyeletet ellátó szerv az egyesülés tényének tudomására jutásától számított kilencven napon belül határozatával az egyesülés érvénytelenségét megállapítja, és erről az érintetteket, valamint a cégjegyzéket vezető bíróságot értesíti. A versenyfelügyeletet ellátó szerv a határidőt egy alkalommal legfeljebb hat hónappal meghosszabbíthatja.

47. § (1) A versenyfelügyeletet ellátó szerv azzal szemben, aki a törvény rendelkezéseit megsérti, határozatával bírságot szab ki.

(2) Ha a bíróság jogerős határozatával a törvény rendelkezéseinek megsértését állapította meg, határozatát a versenyfelügyeletet ellátó szervhez bírság kiszabása végett megküldi.

48. § (1) A bírság összegét úgy kell megállapítani, hogy az legalább harminc százalékkal meghaladja a jogsértő magatartással elért anyagi előnyt vagy a fogyasztóknak és a versenytársaknak okozott kár összegét, de annak legfeljebb kétszerese lehet. Különös méltánylást érdemlő esetben a bírság a harminc százalékos mérték alatt is megállapítható.

(2) Jogosulatlan anyagi előny vagy kár hiányában a bírság összegét az eset összes körülményeire - különösen a versenyhez fűződő érdek veszélyeztetésének mértékére - tekintettel kell megállapítani.

A bíróság eljárása

49. § (1) A versenyfelügyeletet ellátó szerv határozata ellen benyújtott kereset (41. §) alapján indult bírósági eljárás során - a törvényben meghatározott eltérésekkel - a Polgári Perrendtartás XX. fejezetének rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. A bíróság a versenyfelügyeletet ellátó szerv határozatát megváltoztathatja.

(2) Ha a versenyfelügyeletet ellátó szerv eljárása kérelemre indult, a határozat felülvizsgálatára irányuló pert a kérelmező ellen is meg kell indítani.

(3) A bíróság a határozatában a versenyfelügyeletet ellátó szervet új eljárásra akkor utasíthatja, ha a versenyfelügyeleti eljárásban olyan lényeges eljárási szabálysértés történt, amit a bírósági eljárásban orvosolni nem lehet, feltéve, hogy a versenyfelügyeleti eljárás kérelemre indult.

50. § Az e törvény alapján indított perek - a 63. § (2) bekezdésében szabályozott eset kivételével - a megyei bíróság hatáskörébe tartoznak. A 49. § (1) bekezdése szerinti perre a Fővárosi Bíróság az illetékes.

51. § Ha az érdekelt fél keresetével a 3-13. §-ban foglalt rendelkezések megsértése miatt a bírósághoz fordult, és az eljárás során a bíróság megállapította, hogy

a) a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés (20-22. §) is megvalósult, a bíróság e kérdést is elbírálja;

b) a gazdasági verseny korlátozására vagy kizárására (14-19. §), illetve vállalkozók tilos szervezeti egyesülésére (23-27. §) is sor került, ezek tekintetében a bíróság az ügyet a versenyfelügyeletet ellátó szervhez átteszi.

VIII. FEJEZET

Gazdasági Versenyhivatal

52. § (1) Az e törvényben - a (2) bekezdésben felsorolt kivételekkel -, valamint az árak megállapításáról szóló törvényben szabályozott versenyfelügyeleti feladatokat a Gazdasági Versenyhivatal látja el.

(2) A pénz- és értékpapír piac, a banktevékenység, valamint a biztosítási tevékenység tekintetében a versenyfelügyeletet az Állami Értékpapír Felügyelet, az Állami Bankfelügyelet, valamint az Állami Biztosításfelügyelet látja el; eljárásukra és az alkalmazandó jogkövetkezményekre a külön jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

53. § (1) A Gazdasági Versenyhivatal országos hatáskörű állami költségvetési szerv.

(2) A Gazdasági Versenyhivatal élén elnök áll.

(3) A Gazdasági Versenyhivatal elnökét és két elnökhelyettesét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki hat évi időtartamra és menti fel.

54. § (1) A Gazdasági Versenyhivatal elnökének és elnökhelyetteseinek megbízatása megszűnik:

a) a kinevezési időtartam lejártával,

b) felmentéssel,

c) lemondással,

d) halállal.

(2) Felmentéssel szűnik meg a Gazdasági Versenyhivatal elnökének és elnökhelyetteseinek megbízatása, ha

a) jogerős ítéletben megállapított bűntettet követ el, vagy más módon a tisztségére méltatlanná vált,

b) tisztségének ellátására tartósan alkalmatlanná vált, vagy

c) tisztségével való összeférhetetlenségét nem szüntette meg.

55. § (1) A Gazdasági Versenyhivatal határozatait a Versenytanács hozza, amely legalább három tagú tanácsban jár el.

(2) A Versenytanács elnöke a Gazdasági Versenyhivatal egyik elnökhelyettese.

(3) A Versenytanács tagjait a Gazdasági Versenyhivatal elnöke nevezi ki határozatlan időre és menti fel.

(4) A Versenytanács elnöke és tagjai csak a törvénynek vannak alárendelve.

56. § (1) A Gazdasági Versenyhivatal elnöke, elnökhelyettesei, érdemi ügyintézői és a Versenytanács tagjai - a tudományos, az oktatói, a művészeti, a szerzői és a szabadalmi jogi védelem alá eső, továbbá lektori, szerkesztői tevékenységre irányuló jogviszony kivételével - más kereső foglalkozást nem folytathatnak, gazdasági társaság vezető tisztségviselői, felügyelő bizottság, illetve igazgatótanács tagjai nem lehetnek.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt személyek nem lehetnek egymásnak közeli hozzátartozói [Ptk. 685. § b) pont] és nem vehetnek részt olyan vállalkozó vizsgálatában, amelynél nekik tagsági viszonyuk, illetőleg közeli hozzátartozójuknak munkaviszonya, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonya, vagy tagsági viszonya áll fenn.

57. § (1) Az összeférhetetlenségi ok keletkezését kötelesek haladéktalanul bejelenteni:

a) a Gazdasági Versenyhivatal elnöke és elnökhelyettesei a miniszterelnöknek,

b) a Gazdasági Versenyhivatal érdemi ügyintézői és a Versenytanács tagjai a Gazdasági Versenyhivatal elnökének.

(2) A bejelentő köteles a bejelentéstől számított nyolc napon belül az összeférhetetlenséget megszüntetni.

58. § (1) A Gazdasági Versenyhivatal elnöke az Országgyűlésnek évente, az Országgyűlés hatáskörrel rendelkező bizottságának külön felkérésére, de legalább évente beszámol a Gazdasági Versenyhivatal tevékenységéről és a törvény alkalmazása során szerzett tapasztalatai alapján arról, hogy a gazdasági verseny szabadsága és tisztasága miként érvényesül.

(2) A Gazdasági Versenyhivatal elnöke - külön felkérés alapján - az Országgyűlésnek a gazdasági versenyt érintő napirendi pontjaihoz írásbeli véleményt ad.

59. § A Gazdasági Versenyhivatal elnöke

a) irányítja a Gazdasági Versenyhivatal tevékenységét, és gondoskodik arról, hogy az a jogszabályoknak megfeleljen;

b) részt vesz az Országgyűlés ülésein;

c) képviseli a Gazdasági Versenyhivatalt;

d) kiadja a Gazdasági Versenyhivatal szervezeti-működési szabályzatát;

e) gyakorolja a Gazdasági Versenyhivatal alkalmazottai tekintetében a munkáltatói jogokat.

60. § A miniszter köteles a Gazdasági Versenyhivatal véleményét kikérni minden olyan jogszabály-tervezettel kapcsolatban, amely a versenyt - így különösen valamely tevékenység gyakorlását vagy a piacra lépést - korlátozza, kizárólagossági jogokat biztosít, továbbá az árakra vagy az értékesítési feltételekre vonatkozó előírásokat tartalmaz.

61. § (1) A Kormány ülésén a Gazdasági Versenyhivatal feladatkörét érintő kérdések tárgyalásakor a Gazdasági Versenyhivatal elnöke tanácskozási joggal vesz részt.

(2) A Gazdasági Versenyhivatal a Kormány és a miniszterek felkérésére tevékenységével kapcsolatban tájékoztatást ad, kivéve a folyamatban lévő versenyfelügyeleti eljárásokat.

62. § A minisztériumok, az Állami Vagyonügynökség, a helyi önkormányzatok és más államigazgatási szervek a Gazdasági Versenyhivatal megkeresésére tájékoztatást nyújtanak a versenyfelügyeleti tevékenységgel kapcsolatban.

Záró rendelkezések

63. § (1) Ha valamely államigazgatási szerv határozata a verseny szabadságát sérti, a versenyfelügyeletet ellátó szervet - a jogorvoslati jog vonatkozásában - ügyfélnek kell tekinteni.

(2) A versenyfelügyeletet ellátó szerv az (1) bekezdésben említett határozat ellen - a jogsértés észlelésétől számított harminc napon belül - a bírósághoz fordulhat a határozat felülvizsgálata iránt. A határozat jogerőre emelkedésétől számított hat hónap elteltével azonban ilyen jogorvoslatnak nincs helye; e határidő elmulasztása miatt nem lehet igazolással élni.

64. § A törvény rendelkezéseinek megsértése miatt alkalmazott jogkövetkezmények és érvényesített polgári jogi igények nem érintik a külön jogszabályokban foglaltak szerinti egyéb polgári jogi jogkövetkezmény alkalmazásának, illetőleg szabálysértési vagy büntetőeljárás megindításának lehetőségét.

65. § A versenyfelügyeletet ellátó szerv e törvény hatálybalépése előtt kötött, a gazdasági verseny korlátozását vagy kizárását eredményező megállapodást is vizsgálhatja, és e törvény 43. § (1) bekezdése b) pontjának megfelelő határozatot hozhat, ha a felek a törvény hatálybalépése után is a jogsértő megállapodásnak megfelelő magatartást tanúsítják.

66. § Gazdasági bírság kiszabása iránt indított és a törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben az eljárást meg kell szüntetni.

67. § (1) Ez a törvény az 1991. évi január hó 1. napján lép hatályba.

(2) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg:

a) az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény 3. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Ezt a törvényt a honvédelmi, a devizahatósági, a külkereskedelmi igazgatási és a társadalombiztosítási ügyekben, valamint a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról és az árak megállapításáról szóló törvényekben szabályozott ügyekben akkor kell alkalmazni, ha jogszabály másként nem rendelkezik.”;

b) a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény 321. §-a a következő rendelkezéssel egészül ki:

„Ennek során a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvény előírásait figyelembe kell venni.”;

c) az állami vállalatokról szóló 1977. évi VI. törvény 10. §-a a következő rendelkezéssel egészül ki:

„Az egyesülés (beolvadás, összeolvadás) során a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvénynek a szervezeti egyesülés ellenőrzésére vonatkozó szabályait is figyelembe kell venni.”;

d) a gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról szóló 1989. évi XIII. törvény 60. §-ának (1) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:

„Az egyesülés (beolvadás, összeolvadás) során a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvénynek a szervezeti egyesülés ellenőrzésére vonatkozó szabályait is figyelembe kell venni.”;

e) a szövetkezetekről szóló 1971. évi III. törvény 45. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az egyesülés (beolvadás, összeolvadás) során a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvénynek a szervezeti egyesülés ellenőrzésére vonatkozó szabályait is figyelembe kell venni.”;

f) a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvény a következő 128/A. §-sal egészül ki:

„128/A. § Az egyesülés (beolvadás, összeolvadás) során a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvénynek a szervezeti egyesülés ellenőrzésére vonatkozó szabályait is figyelembe kell venni.”

(3) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályukat vesztik:

- a tisztességtelen gazdasági tevékenység tilalmáról szóló 1984. évi IV. törvény,

- a gazdasági bírságról szóló 32/1984. (X. 31.) MT rendelet és az azt módosító 69/1987. (XII. 7.) MT rendelet,

- a piacfelügyeletről szóló 37/1984. (XI. 5.) MT rendelet és az azt módosító 25/1988. (IV. 8.) MT rendelet 3. §-a.


  Vissza az oldal tetejére