Időállapot: közlönyállapot (1990.XII.6.)

1990. évi LXXXVIII. törvény

a bírák, az ügyészek, a bírósági és az ügyészségi dolgozók előmeneteléről és javadalmazásáról * 

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § (1) A bíró, az ügyész, a bírósági és az ügyészségi dolgozó előmenetelét és javadalmazását e törvény alapján kell megállapítani.

(2) E törvény rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell az Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézet dolgozóinak előmenetelére és javadalmazására is.

(3) E törvény hatálya nem terjed ki az Igazságügyi Minisztériumba beosztott bíróra.

2. § E törvény alkalmazásában

a) bírósági és ügyészségi dolgozó: a bírósági és az ügyészségi titkár, a bírósági és az ügyészségi fogalmazó, a bírósági és az ügyészségi tisztviselő, az ügykezelő,

b) bírósági és az ügyészségi tisztviselő: a közép- vagy felsőfokú végzettségű, érdemi feladatot végző ügyintéző,

c) ügykezelő: az ügyviteli feladatot végző dolgozó.

3. § E törvényben nem szabályozott kérdésekben a bíróságokról szóló 1972. évi IV. törvény, a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény, a Munka Törvénykönyve és végrehajtási rendeletei, valamint az igazságszolgáltatási és ügyészségi dolgozók munkaviszonyáról szóló jogszabályok az irányadók.

4. § A bíró, az ügyész, a bírósági és az ügyészségi dolgozó e törvény alapján a következő javadalmazásokra jogosult:

a) személyi alapbérre,

b) pótlékra,

c) különjuttatásra.

5. § A bíró, az ügyész, a bírósági és az ügyészségi dolgozó személyi alapbérének megállapítása a tényleges munkaköri beosztása és szolgálati ideje alapján fizetési osztályba, ezen belül fizetési fokozatba - egyes esetekben a fizetési fokozaton belül fizetési csoportba - való besorolással történik.

6. § (1) A szolgálati időt

a) a bíró, az ügyész, a bírósági és az ügyészségi titkár, továbbá a bírósági és az ügyészségi fogalmazó esetében - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kinevezés napjától,

b) a felsőfokú végzettségű bírósági és ügyészségi tisztviselő esetében a diploma megszerzésének napjától, illetve ha munkaviszonyt csak később létesített akkor annak napjától,

c) a középfokú végzettségű bírósági és ügyészségi tisztviselő, továbbá az ügykezelő esetében a munkaviszonya kezdetének napjától

kell számítani.

(2) A bírói, az ügyészi, a bírósági és az ügyészségi titkári kinevezésig más munkaterületen dolgozó esetében a jogi képesítéshez kötött munkakörben töltött időt, valamint az (1) bekezdés b) pontjában említett bírósági és ügyészségi tisztviselő esetében a bírósági vagy ügyészségi munkaviszonyban töltött időt - részben vagy teljes egészében - szolgálati időként lehet figyelembe venni.

7. § (1) A bíró, az ügyész, a bírósági és az ügyészségi dolgozó - a bírósági, ügyészségi fogalmazó és a kezdő bírósági és ügyészségi tisztviselő kivételével - a fizetési osztályon belül négyévenként eggyel magasabb fizetési fokozatba lép.

(2) A kezdő bírósági és ügyészségi tisztviselő az első évet követően magasabb fizetési fokozatba lép.

8. § (1) A helyi bírót és a helyi ügyészt 12 év szolgálati idő után a II. fizetési osztály 1. fizetési fokozatába kell besorolni.

(2) Kiváló munkavégzés vagy tudományos fokozat megszerzése esetén az (1) bekezdés szerinti szolgálati idő legfeljebb 8 évre csökkenthető (soron kívüli előrelépés).

(3) Ha a helyi bíró megyei, illetve fővárosi bírósági bírói (a továbbiakban: megyei bíró), valamint a helyi ügyész megyei, illetve fővárosi főügyészségi ügyészi (a továbbiakban: főügyészségi ügyész) beosztásba kerül, a már elért fizetési fokozatánál alacsonyabb fizetési fokozatba nem sorolható.

II. FEJEZET

BESOROLÁS ÉS JAVADALMAZÁS

Fizetési osztály, fokozat és csoport

9. § (1) A bírót, az ügyészt, a bírósági és az ügyészségi titkárt, valamint a bírósági és az ügyészségi fogalmazót az öt fizetési osztály valamelyikébe, ezen belül fizetési fokozatokba kell sorolni.

(2) A javadalmazás és a tisztséghez fűződő egyéb jogosultság tekintetében a Legfelsőbb Bíróság elnöke az Alkotmánybíróság elnökével azonos beosztásúnak minősül.

(3) A legfőbb ügyész személyi alapbérét az I. fizetési osztály 3. fizetési fokozata alapján kell megállapítani.

(4) A besorolást a következők szerint kell elvégezni:

a) az I. fizetési osztályba kell sorolni a legfelsőbb bírósági bírót és a legfőbb ügyészségi ügyészt,

b) a II. fizetési osztályba kell sorolni a megyei bírót és a főügyészségi ügyészt,

c) a III. fizetési osztályba kell sorolni a helyi bírót és a helyi ügyészt,

d) a IV. fizetési osztályba kell sorolni a bírósági és az ügyészségi titkárt,

e) az V. fizetési osztályba kell sorolni - az oklevél minősítésétől függően - a bírósági és az ügyészségi fogalmazót.

(5) A legfelsőbb bírósági fogalmazót a Legfelsőbb Bíróság elnöke - kivételesen - a IV. fizetési osztály 1. fizetési fokozatába sorolhatja.

(6) A fizetési osztályokat és fizetési fokozatokat, a hozzájuk tartozó személyi alapbérrel az 1. számú melléklet tartalmazza.

10. § Ha a bíró és az ügyész magasabb fizetési osztályba kerül, a következő fizetési fokozat megszerzéséhez szükséges szolgálati idő újra kezdődik.

11. § (1) A bírósági és az ügyészségi tisztviselőt az iskolai végzettsége alapján a VI., VII., VIII. fizetési osztályba, ezen belül fizetési fokozatba kell sorolni.

(2) A VI. fizetési osztályba a szakirányú egyetemi végzettségű, a VII. fizetési osztályba a szakirányú főiskolai végzettségű, a VIII. fizetési osztályba a középfokú végzettségű bírósági és ügyészségi tisztviselő tartozik.

(3) Kivételesen a VII. fizetési osztályba sorolható a nem szakirányú felsőfokú végzettségű bírósági és ügyészségi tisztviselő.

12. § A fizetési fokozatán belül külön fizetési csoportba tartozik a Legfelsőbb Bíróságon, a Legfőbb Ügyészségen, valamint az Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézetben dolgozó tisztviselő.

13. § Az ügykezelőt a IX. fizetési osztályba, ezen belül fizetési fokozatba kell sorolni.

14. § A bírósági és az ügyészségi tisztviselő, valamint az ügykezelő személyi alapbére a III. fizetési osztály 1. fizetési fokozatának megfelelő személyi alapbér meghatározott százaléka. A fizetési osztályokat, a fokozatokat és csoportokat, a hozzájuk tartozó személyi alapbérrel a 2. számú melléklet tartalmazza.

Bírói, ügyészi pótlék

15. § (1) A bíró bírói, az ügyészi ügyészi pótlékra jogosult.

(2) A bírói és az ügyészi pótlék összege a teljes munkaidőben foglalkoztatott bíró és ügyész esetében a III. fizetési osztály 1. fizetési fokozatára megállapított személyi alapbér 10%-a, a részfoglalkozású bíró és ügyész esetében ennek a munkaidővel arányos része.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott pótlék alapbér jellegű.

Vezetői pótlék

16. § (1) Vezetői pótlékra jogosult

a) a bírósági elnök, az elnökhelyettes, a kollégiumvezető, a Fővárosi Bíróság kollégiumvezető helyettese, a bírósági tanácselnök, a csoportvezető és a csoportvezető helyettes bíró,

b) a legfőbb ügyész, a legfőbb ügyész helyettese, a főosztályvezető ügyész, a főosztályvezető-helyettes ügyész, a megyei főügyész, a megyei főügyészhelyettes, a legfőbb ügyészségi, a megyei főügyészségi osztályvezető ügyész, a megyei főügyészségi csoportvezető ügyész, a helyi vezető ügyész és vezetőhelyettes ügyész,

c) az Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézet igazgatója,

d) a főosztályvezető, a főosztályvezető-helyettes, az osztályvezető, az osztályvezető-helyettes és a csoportvezető,

e) irodavezető.

(2) A vezetői pótlék összegét a 3. számú mellékletben foglaltak szerint kell megállapítani.

(3) A vezetői pótlék alapbérjellegű.

Külön juttatás

17. § (1) A bíró, az ügyész, a bírósági és az ügyészségi dolgozó minden naptári évben az egy havi személyi alapbérének megfelelő összegű külön juttatásra jogosult.

(2) Nem részesíthető külön juttatásban az,

a) aki 6 hónapot meghaladó ideig ténylegesen nem végzett munkát, ide nem értve a fizetett szabadság és keresőképtelenség idejét,

b) akinek a felmondása folyamatban van, kivéve, ha a felmondás oka a nyugdíjjogosultság megszerzése.

(3) A külön juttatást január 31-éig kell kifizetni.

Kizárás egyes előnyökből

18. § (1) A 8. § szerinti magasabb fizetési osztályba sorolás, a magasabb fizetési fokozatba sorolás, valamint a külön juttatás a bírót, az ügyészt, illetve a bírósági és az ügyészségi dolgozót nem illeti meg, ha

a) ellene fegyelmi eljárás van folyamatban,

b) fegyelmi büntetés hatálya alatt áll,

c) a fegyelmi eljárás jogerős befejezése előtt a munkaviszonyát egyoldalúan megszüntette.

(2) Az (1) bekezdés szerinti előnyök a dolgozót visszamenőleg megilletik, ha a fegyelmi felelősségét nem állapították meg.

III. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
Hatálybalépés

19. § (1) Ez a törvény 1991. január 1-jén lép hatályba.

(2) A törvény szerinti javadalmazást 1991. december 31-ig - fokozatosan - kell bevezetni, ennek ütemezéséről külön törvény rendelkezik.

Átmeneti rendelkezések

20. § (1) A törvény hatálya alá tartozó dolgozókat 1991. február 28-áig a törvény rendelkezéseinek megfelelően kell besorolni.

(2) A törvény szerinti első besorolásnál a szolgálati időt

a) a legfelsőbb bírósági bírónál, a legfőbb ügyészségi ügyésznél az e munkakörbe kinevezése napjától,

b) a megyei bírónál, a főügyészségi ügyésznél, a helyi bírónál, a helyi ügyésznél, a bírósági és az ügyészségi titkárnál - 2 év levonásával - az oklevél megszerzésének napjától,

c) a bírósági és az ügyészségi fogalmazónál e munkakörbe való kinevezésük napjától,

d) a bírósági és az ügyészségi tisztviselőnél és ügykezelőnél a munkaviszonya kezdetének napjától

kell számítani.

(3) A megyei bíró, illetve a főügyészségi ügyész esetében a szolgálati időt az e munkakörbe való beosztás napjától kell számítani, ha ez számára kedvezőbb. Megyei bírói, illetve főügyészségi ügyészi beosztásnak kell tekinteni a helyi bíróság elnöki, elnökhelyettesi, csoportvezetői és a csoportvezető-helyettes bírói, a helyi ügyészségen vezetői és helyettesi, valamint az Igazságügyi Minisztériumban jogi képesítéshez kötött munkakörben töltött időt is.

(4) A törvény szerinti első besorolásnál a bíró, az ügyész, a bírósági és az ügyészségi dolgozó a munkavégzés színvonalától függően vagy más méltányolható körülményre figyelemmel eggyel magasabb vagy eggyel alacsonyabb fizetési fokozatba sorolható, de a jelenlegi személyi alapbére nem csökkenhet.

(5) A bíró és az ügyész (4) bekezdés szerinti besorolásánál a munkavégzés színvonalát 2 évnél nem régebbi minősítésnek kell igazolnia.

(6) A szolgálati idő számítását a (2) bekezdés b) pontja esetében a III. fizetési osztály 1. fizetési fokozatától, a (3) bekezdés esetében pedig a II. fizetési osztály 1. fizetési fokozatától kell kezdeni.

(7) A szolgálati idő számításánál a kezdő évet (töredék évet) egész évnek kell tekinteni.

21. § Az első besorolásról

a) a Legfelsőbb Bíróság elnöke, általános elnökhelyettese, elnökhelyettese, a legfőbb ügyész és a legfőbb ügyész helyettese esetében a választásukra, illetve a kinevezésükre jogosult,

b) a fővárosi, illetve a megyei bíróság elnöke esetében az igazságügyminiszter,

c) a Legfelsőbb Bíróság bírái és dolgozói esetében a Legfelsőbb Bíróság elnöke,

d) a legfőbb ügyészségi ügyész, a fővárosi, illetve a megyei főügyész, az Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézet igazgatója, a Legfőbb Ügyészség dolgozói esetében a legfőbb ügyész,

e) a bíró és bírósági dolgozó esetében a fővárosi, illetve a megyei bíróság elnöke,

f) az ügyész és az ügyészségi dolgozó esetében a fővárosi, illetve a megyei főügyész,

g) az Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézet dolgozói esetében az igazgató

dönt.

1. számú melléklet az 1990. évi LXXXVIII. törvényhez

A bíró, az ügyész, a bírósági és az ügyészségi titkár és a bírósági, ügyészségi fogalmazó
személyi alapbér táblázata

Fizetési fokozatok
Fizetési osztályok 1 2 3 4 5 6 7
(Ft)
I. 57 000 60 000 63 000
II. 39 000 42 000 45 000 48 000 51 000 54 000 57 000
III. 30 000 33 000 36 000
IV. 22 000 24 000 26 000 28 000 30 000 32 000
16 000
V. 18 000
20 000

Megjegyzés:

A fizetési osztályok megnevezése:

- I. - legfelsőbb bírósági bíró, legfőbb ügyészségi ügyész,
- II. - megyei bírósági bíró, megyei főügyészségi ügyész,
- III. - helyi bírósági bíró, helyi ügyészségi ügyész,
- IV. - bírósági titkár, ügyészségi titkár,
- V. - bírósági, ügyészségi fogalmazó.

2. számú melléklet az 1990. évi LXXXVIII. törvényhez

A bírósági és ügyészségi tisztviselők, ügykezelők személyi alapbér táblázata

Fizetési fokozatok a legalacsonyabb bírói fizetés
(III/I osztály/fokozat) %-ban
Fizetési osztályok 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10
Szolgálati idő (év)
0-1 2-5 6-9 10-13 14-17 18-21 22-25 26-29 30-33 34-
(%)
VI. - A 55 70 80 90 100 115 130 140 150 160
- B 50 60 70 80 90 100 110 120 130 140
VII. - A 50 60 70 80 90 105 120 130 140 150
- B 50 55 60 70 80 90 100 110 120 130
VIII. - A 45 50 55 60 65 75 85 90 95 100
- B 35 45 50 55 60 70 80 85 90 95
IX. 35 40 45 50 55 60 65 70 75 80

Megjegyzés:

1. A fizetési osztályok megnevezése:

- VI. - szakirányú egyetemi végzettségű bírósági és ügyészségi tisztviselő,
- VII. - egyéb felsőfokú végzettségű bírósági és ügyészségi tisztviselő,
- VIII. - középfokú végzettségű bírósági és ügyészségi tisztviselő,
- IX. - bírósági és ügyészségi ügykezelő.

2. A fizetési osztályokon belül:

- A - Legfelsőbb Bíróság, Legfőbb Ügyészség, OKKrI,

- B - területi bíróságok és ügyészségek.

3. számú melléklet az 1990. évi LXXXVIII. törvényhez

Vezetői pótlékok a III/1. fizetési osztály/fokozat %-ában

Helyi bíróság, ügyészség Megyei bíróság Legfelsőbb Bíróság
Vezetői munkakörök Kisebb Nagyobb Főügyészség Legfőbb Ügyészség
OKKrI
Bírák,
ügyészek
Tiszt-
viselők
Bírák,
ügyészek
Tiszt-
viselők
Bírák,
ügyészek
Tiszt-
viselők
Bírák,
ügyészek
Tiszt-
viselők
Legfőbb ügyész - - - - - - 55 -
Legfelsőbb Bíróság ált. elnökhelyettese - - - - - - 48 -
Legfelsőbb Bíróság elnökh., Legfőbb ügyész helyettese
-

-

-

-

-

-

34

-
Legfelsőbb bírósági kollégiumvezető, főosztályvezető ügyész
-

-

-

-

-

-

30

-
Legfelsőbb bírósági tanácselnök, főoszt. vez. helyettes ügyész, oszt. vez. ügyész
-

-

-

-

-

-

20

-
Fővárosi Bíróság elnöke, fővárosi főügyész
-

-

-

-

50

-

-

-
Elnök, főügyész, vezetőügyész 15 - 20 - 35-40 - - -
Fővárosi Bíróság elnökhelyettese, kollégiumvezetője, fővárosi főügyészhelyettes
-

-

-

-

40

-

-

-
Elnökh., megyei bírósági kollégiumvez., főv. bírósági kollégiumvez. helyettes, főügyészh., vezetőhelyettes ügyész

10


-


15


-


25-30


-


-


-
Megyei bírósági tanácselnök, csopvez. bíró, oszt. vez. ügyész
-

-

20

-

20

-

-

-
Csopvez. helyettes bíró, csopvez. ügyész - - 15 - 15 - - -
Főosztályvezető, OKKrI igazgató - - - - - - - 45-55
Főosztályvez. helyettes, OKKrI igazgatóhelyettes
-

-

-

-

-

-

-

35
Osztályvezető - - - - - 20 - 30
Oszt. vez. helyettes - - - - - 15 - 20
Csoportvezető, irodavezető - 5 - 10 - 10 - 10

  Vissza az oldal tetejére