Időállapot: közlönyállapot (1990.XII.26.)

1990. évi XCIV. törvény

az általános forgalmi adóról szóló 1989. évi XL. törvény módosításáról * 

Az általános forgalmi adóról szóló, az 1990. évi XIX. törvénnyel módosított 1989. évi XL. törvény (a továbbiakban: Tv.) a következők szerint módosul:

1. § (1) A Tv. 3. § (1) bekezdésének a) pontja kiegészül az 1990. évi V. törvény szerinti „egyéni vállalkozó” szövegrésszel.

(2) A Tv. 3. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Adóalanynak minősül az a természetes személy, jogi személy, akinek (amelynek) a székhelye vagy telephelye külföldön található, de az (1) bekezdés b) pontjában említett tevékenység céljából - ide értve az apportot is - belföldön telephelyet létesít, vagy szokásos tartózkodási helye belföldön van.

(6) Az az (1) bekezdés b) pontjában említett tevékenységet folytató természetes személy, jogi személy, akinek (amelynek) a székhelye vagy lakóhelye, illetőleg telephelye vagy szokásos tartózkodási helye külföldön található, belföldön teljesített termékértékesítése és szolgáltatásnyújtása erejéig - ide értve az apportot is - adóalanyiságot választhat.”

2. § A Tv. 5. § (1) bekezdésének c) pontja, valamint e) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Kizárólag a beszerzéseit terhelő adó visszaigénylése szempontjából tartozik e törvény hatálya alá:)

„c) közmű-, út- és járdaépítési beruházás megvalósítása esetén a víziközmű társulat, az építőközösség, továbbá a község, a város, a főváros és kerületei, valamint a megye önkormányzata (a továbbiakban együtt: önkormányzat), illetve közforgalmú út, híd és járda üzemeltetése esetén a helyi önkormányzat,”

„e) a művelődési, oktatási, szociális, valamint egyházi célú építmények építésével, felújításával összefüggésben a működési engedéllyel rendelkező egyház, felekezet, illetve ezek szervezeti egységei, amelyek az egyház alapszabálya szerint jogi személynek minősülnek,”

3. § A Tv. 6. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Termék - ha e törvény másként nem rendelkezik - a Központi Statisztikai Hivatal (a továbbiakban: KSH) Ipari Termékek Jegyzékébe (ITJ), Mezőgazdasági és Erdészeti Termékek Jegyzékébe (METJ), Vízgazdálkodási Termékek Jegyzékébe (VTJ), Számítástechnika-alkalmazási Termékek Jegyzékébe (SZATJ), valamint Építményjegyzékébe (ÉJ) besorolt dolog, az 1990. november hó 1. napján érvényes besorolási rend szerint.

(3) Termékértékesítésnek minősül továbbá:

a) a termék átadása olyan szerződés alapján, amely a termék határozott időre szóló bérletéről, vagy részletvételre történő eladásáról azzal a kikötéssel rendelkezik, hogy a bérlő vagy a vevő a tulajdonjogot legkésőbb az utolsó bérleti díj vagy részlet kiegyenlítésével, illetőleg a szerződés lejártával megszerzi;

b) a megbízó és a bizományos között a termék feletti rendelkezési jog átadása;

c) a megbízási szerződés alapján bonyolított beruházás teljesítése, amennyiben a megbízott rendelkezik a beruházás pénzeszközei felett.”

4. § A Tv. 7. § (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Szolgáltatás-nyújtás - ha e törvény másként nem rendelkezik - a KSH Szolgáltatási Tevékenységek Jegyzékébe (SZTJ - az 1990. november hó 1. napján érvényes besorolási rend szerint) besorolt tevékenységnek ellenérték fejében történő teljesítése.”

5. § A Tv. 8. §-a (2) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Értékesítés továbbá terméknek vagy szolgáltatásnak)

„e) ellenérték nélkül egyéb, az adott vállalkozáson kívüli célra”

6. § A Tv 9. §-a a következő d) ponttal egészül ki:

(Nem minősül értékesítésnek a terméknek vagy a szolgáltatásnak:)

„d) az Állami Vagyonügynökségről és a hozzá tartozó vagyon kezeléséről és hasznosításáról szóló 1990. évi VII. törvény, valamint a kiskereskedelmi, a vendéglátóipari és fogyasztási szolgáltató tevékenységet végző állami vállalatok vagyonának privatizálásáról (értékesítéséről, hasznosításáról) szóló 1990. évi LXXIV. törvény rendelkezései alapján történő hasznosítása.”

7. § A Tv. 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„10. § (1) Termékimport: terméknek külföldről belföldre történő behozatala.

(2) Nem minősül termékimportnak, ha a belföldre behozott terméket behozatali előjegyzésbevétel keretében vámkezelik.”

8. § A Tv. 12. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A termékexporttal esik egy tekintet alá a 6. § (3) bekezdésének b) pontjában meghatározott termékértékesítés is, ha a megbízó a termék feletti rendelkezési jogot azért adja át a bizományosnak, hogy azt exportálja.”

9. § A Tv. 14. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„14. § Mentes az adó alól:

a) az 1. számú mellékletben felsorolt termékek értékesítése és szolgáltatások nyújtása;

b) a 2. számú mellékletben felsorolt kivételekkel az a termékimport, amely jogszabály szerint vámmentességben részesül;

c) a jogszabály szerinti kedvezmény mértékéig az utas- és ajándékforgalmi vámkedvezményben részesülő termékimport;

d) a Vám- és Pénzügyőrség megyei parancsnokságának engedélye alapján az állampolgárok szélesebb körét érintő közösségi (szociális, egészségügyi, nevelési, kulturális, környezetvédelmi, településfejlesztési) feladatok ellátását szolgáló ellenérték nélküli és külkereskedelmi áruforgalmon kívüli termékimport, ha az adófizetésre egyébként kötelezettnek (4. §) e tekintetben nincs adólevonási vagy -visszaigénylési jogosultsága, elsősorban akkor, ha az importált termék állami szerv, önkormányzat, társadalmi szervezet tulajdonába kerül.”

10. § A Tv. a 18. § után a következő címmel és a 18/A. §-sal egészül ki:

„A teljesítés helye termékértékesítés esetén”

„18/A. § (1) Ha a terméket akár az eladó, akár a vevő, vagy bármelyikük megbízásából harmadik személy adja fel vagy fuvarozza el, a teljesítés helyének azt a helyet kell tekinteni, ahol a termék - a vevőre szóló rendeltetéssel - a feladás vagy fuvarozás megkezdésének időpontjában található.

(2) Ha a terméket nem adják fel vagy nem fuvarozzák el, a teljesítés helyének azt a helyet kell tekinteni, ahol a termék az értékesítés teljesítésének időpontjában található.”

11. § A Tv. 20. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A 6. § (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott termékértékesítés esetén részteljesítési időpontnak a részkifizetés esedékességének napját kell tekinteni.

(8) A 6. § (3) bekezdésének b) pontjában meghatározott termékértékesítés esetén a teljesítés időpontjának

a) eladási megbízásnál azt a napot kell tekinteni, amikor a bizományos saját nevében a termékértékesítést teljesíti;

b) vételi megbízásnál azt a napot kell tekinteni, amikor a bizományos saját nevében rendelkezik a termék felett.”

12. § A Tv. 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„24. § Az adófizetési kötelezettség

a) termékimport esetén a termék belföldi forgalom számára történő vámkezelésének,

b) szolgáltatásimport esetén a számla kézbesítésének, számla hiányában az ellenérték kiegyenlítésének időpontjában keletkezik.”

13. § A Tv. 25. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A 6. § (3) bekezdésének b) pontjában meghatározott termékértékesítés esetén az adó alapja

a) eladási megbízásnál nem foglalja magában a bizományi díjat;

b) vételi megbízásnál magában foglalja a bizományi díjat is.

(4) A 6. § (3) bekezdésének c) pontjában meghatározott termékértékesítés esetén az adó alapja magában foglalja a bonyolítói díjat is.”

14. § A Tv. 27. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„27. § (1) Az adó alapja

a) termékimport esetén a vámmal és a vámkezelési díjjal növelt vámérték;

b) szolgáltatásimport esetén a szolgáltatásnyújtás ellenértéke.

(2) Ha a termékimportra értékösszegben kifejezett vámmentesség vonatkozik, az adó alapjának meghatározásakor a vámértéket csökkenteni kell a vámmentes összeggel.

(3) A szolgáltatásimportért járó ellenértéknek az a része, amely az importált termék vámértékébe épül be, nem képez önálló adóalapot.”

15. § A Tv. 28. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdésben említett árfolyam

a) külkereskedelmi áruforgalmon belüli termékimportnál a devizaeladási,

b) külkereskedelmi áruforgalmon kívüli termékimportnál a valutaeladási,

c) szolgáltatásimportnál - a fizetési módtól függően - a deviza- vagy valutaeladási,

d) egyéb esetekben pedig a devizavételi

árfolyamot jelenti.”

16. § A Tv. 29. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„29. § (1) A fizetendő adó mértéke - a (2)-(4) bekezdésekben meghatározott kivételekkel - az adó alapjának 25 százaléka.

(2) A 4. számú mellékletben felsorolt termékek és szolgáltatások esetében a fizetendő adó mértéke az adó alapjának 15 százaléka.

(3) A 4/A. számú mellékletben felsorolt termékek és szolgáltatások esetében a fizetendő adó mértéke az adó alapjának nulla százaléka.

(4) Termék-, illetőleg szolgáltatásexport esetén a fizetendő adó mértéke az adó alapjának nulla százaléka.

(5) Ha e törvény rendelkezéseiből más nem következik, bérmunka végzése esetén a fizetendő adó mértéke a létrehozott termékre megállapított adómértékkel egyezik meg, kivéve az ipari szerelési munkát (SZTJ 101-31), valamint az ipari részmegmunkálást (SZTJ 101-32-02), amelyeknél - amennyiben e törvény másként nem rendelkezik - a fizetendő adó mértéke az (1) bekezdésben meghatározott adómértékkel egyezik meg.”

17. § (1) A Tv. 32. § (1) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:

„E § alkalmazása szempontjából a 9. §-ban felsorolt esetek is értékesítésnek minősülnek.”

(2) A Tv. 32. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Ha a behozatali előjegyzésben behozott terméket a visszaviteli határidő lejárta előtt a belföldi forgalom számára vámkezelik, vagy a visszaviteli határidő lejárta után belföldön marad, az adóalany jogosult arra, hogy a behozatali előjegyzés időtartama alatt a termék után „szolgáltatásimport” jogcímen megfizetett, de egyébként le nem vonható előzetesen felszámított adó összegét pótlólag levonja.”

18. § A Tv. 34. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a 34. § a következő (4) és (5) bekezdésekkel egészül ki, továbbá a jelenlegi (4), (5) és (6) bekezdés számozása (6), (7) és (8) bekezdésre változik.

„(3) Nem vonható le az előzetesen felszámított adó:

a) ha a beszerzett termék, igénybe vett szolgáltatás az adóalany személyes vagy magánháztartása szükségleteinek kielégítésére, továbbá reprezentációs célokat szolgál;

b) a beszerzett termék betétdíjas göngyölegként történő felhasználása esetén;

c) személygépkocsi beszerzése esetén, kivéve, ha a beszerzés továbbértékesítési céllal történik;

d) távolsági és helyi személytaxi, valamint személygépkocsi kölcsönző szolgáltatás igénybevétele esetén.

(4) A (3) bekezdés c) pontjának alkalmazásában továbbértékesítési célnak számít az is, ha az adóalany a személygépkocsit határozott időre szóló bérletre vagy részletvételre adja azzal a kikötéssel, hogy a bérlő vagy a vevő a tulajdonjogot legkésőbb az utoljára esedékes bérleti díj vagy részlet kiegyenlítésével, illetőleg a szerződés lejártakor megszerzi.

(5) A (3) bekezdés d) pontjában említett „személygépkocsi kölcsönző szolgáltatás” kifejezés a határozatlan és határozott időre szóló, valamint a tulajdonjog-átadással egybekötött bérletet egyaránt magában foglalja.”

19. § A Tv. 36. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„36. § (1) Az importot terhelő adót az adóalany

a) termékimport esetén az adóhatóság által kivetett adó megfizetését,

b) szolgáltatásimport esetén az import utáni adófizetési kötelezettséget is tartalmazó elszámolásának esedékességét

követő naptól kezdődően jogosult előzetesen felszámított adóként elszámolni.

(2) Az adóalany a 32. § (4) bekezdésében meghatározott pótlólagos adólevonási jogát a termékimport utáni adó megfizetésének esedékességétől kezdődően érvényesítheti.”

20. § (1) A Tv. 45. §-a (5) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E § alkalmazása szempontjából nem minősül használt terméknek:)

„b) a jellegéből adódóan ismételt felhasználásra nem alkalmas termék;”

(2) A Tv. 45. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) E § rendelkezései nem alkalmazhatók

a) az alanyi adómentességben részesülő adóalanytól,

b) a belföldön állomásozó szovjet csapatok alakulataitól, szervezeteitől

történő vásárlás esetén.”

21. § A Tv. 46. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) E törvény alkalmazásában mezőgazdasági kistermelő az a VA hatálya alá nem tartozó természetes személy, akinek a 8. számú mellékletben felsorolt termékek értékesítéséből származó éves bevétele a tárgyévben nem haladja meg 2 000 000 forintot.”

22. § A Tv. 53. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A (2) bekezdés szerinti visszaigénylési jog az 50. §-ban rögzített feltételek között gyakorolható. Választásától függően azonban a jogi személy jogosult arra, hogy az 50. § (1) bekezdésében említett külön jogszabályban meghatározott termékek és szolgáltatások vásárlását terhelő előzetesen felszámított adó helyett a számla (egyszerűsített számla) szerinti adó 50. § (3) bekezdése szerint csökkentett összegének a 80 százalékát igényelje vissza. A jogi személy azonban a választott módszertől a tárgyévben nem térhet el.”

23. § A Tv. a következő 53/A. §-sal egészül ki:

„53/A. § (1) Az adóhatóság határozattal engedélyezi egyes bolti kiskereskedelmi értékesítést folytató adóalanyok (a továbbiakban: kereskedők) számára, hogy az 50. § (1) bekezdésében felsorolt adóvisszaigénylésre jogosultak (a továbbiakban: adóvisszaigénylésre jogosultak) helyett maguk igényeljék vissza a 75. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján kiadott jogszabályban meghatározott termékek értékesítése után fizetendő adót; oly módon, hogy a kereskedő a jogszabályban meghatározott termékek értékesítése után fizetendő adót csökkenti azzal az összeggel, amelyet részére a vásárlás során nem fizettek meg.

(2) Az adóhatóság az engedélyt kérelemre adja ki, ha a kérelmező

a) adóalany, aki nem választhat alanyi adómentességet,

b) nyilatkozatban vállalja az adóval csökkentett összegű értékesítéssel járó nyilvántartási, adminisztrációs kötelezettségeket,

c) üzletében jól látható módon tájékoztatja a vásárlókat az adómentes vásárlás lehetőségeiről, továbbá

d) üzletében az adóhatóság pénzügyi-gazdasági ellenőrzése a megelőző 4 évben nem tárt fel jelentős hiányosságokat, s a kérelmező számviteli, bizonylati, adófizetési kötelezettségeit időben és pontosan teljesítette.

(3) Az adóhatóság visszavonja az engedélyt, ha:

a) a kereskedő nem kíván az engedéllyel élni;

b) az adóhatóság ellenőrzése a (2) bekezdés d) pontjában megjelölt hiányosságokat tárt fel;

c) az adózáshoz fűződő érdekek úgy kívánják.

(4) Az adóvisszaigénylésre jogosult építők az (1) bekezdésben meghatározott feltételek szerint vásárolhatnak az illetékes adóhatóság által kiadott adóvisszatérítésre jogosító igazolás birtokában.

Az igazolvány kiadásának feltételei:

a) az 51. § (1) bekezdésében meghatározott érvényes építési engedély, vagy előzetes költségvetés adóhatósághoz történő benyújtása; továbbá

b) a jogosult nevére korábban kiállított számlákban a már felszámított adó összege legalább 10 000 forint legyen.

Az igazolvány a kiállítás keltétől számított 1 évig érvényes, érvényességét az adóhatóság a használatbavételi engedély kiadásáig kérelemre évente meghosszabbítja.

(5) A kereskedő a (4) bekezdésben meghatározott igazolvánnyal történt vásárlásról az igazolvány és a vevő személyi adatait is tartalmazó, az adóvisszaigénylésére nem jogosító megjelölést is tartalmazó külön számlát köteles 3 példányban kiállítani, s a számla 1 példányát megküldeni az adóhatóságnak.

(6) Az építő köteles az (1) bekezdés szerinti vásárlásairól az adóhatóság által rendszeresített nyilvántartást vezetni, s azt félévenként, január 15-éig, illetve július 15-éig az adóhatóságnak megküldeni. Amennyiben az építő ezt elmulasztja, a (4) bekezdésben meghatározott igazolás visszavonható. Az adóhatóság a kereskedő kötelezettségeinek teljesítését ellenőrzi. Amennyiben azt állapítja meg, hogy a kereskedő olyan termékek után is levonta az adót, amelyre nem volt jogosított, érvénytelen igazolással, vagy igazolás nélkül vonta le a fizetendő adót, intézkedik az adóhiány megállapítása érdekében.”

24. § (1) A Tv. 54. §-át követő cím helyébe a következő cím lép:

„Közmű-, út- és járdaépítési beruházás, valamint közforgalmú út, híd, járda üzemeltetése”

(2) A Tv. 55. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„55. § (1) Közmű-, út- és járdaépítési beruházás megvalósítása esetén a víziközmű társulat, a létrehozott építőközösség, valamint a helyi önkormányzat, illetve közforgalmú út, híd és járda üzemeltetése esetén a helyi önkormányzat jogosult az e tevékenysége érdekében beszerzett terméket, igénybe vett szolgáltatást terhelő, előzetesen felszámított adó visszaigénylésére.

(2) Közmű-, út- és járdaépítési beruházás esetén, ha az előzetesen felszámított adó visszaigénylésére a helyi önkormányzat jogosult, és a megvalósítás egészben vagy részben lakossági pénzeszköz bevonásával - ide értve az építőközösség pénzbeli hozzájárulását is - történik, a helyi önkormányzat köteles a hozzájárulás mértékét arányosan csökkenteni az erre a hányadra eső adó összegével (nettó fedezet).

(3) A víziközmű társulat és a helyi önkormányzat az adóalanyokra vonatkozó eljárási szabályok szerint igényelheti vissza az előzetesen felszámított adót.

(4) Az építőközösség az előzetesen felszámított adó visszaigénylésére attól az időponttól kezdődően jogosult, amikor az elkészült építményt az üzemeltető vagy útkezelő használatba vette. Az adóvisszaigénylés feltétele az előzetesen felszámított adót igazoló, az építőközösség nevére kiállított számlák, illetőleg - termékimport esetén - az adó megfizetését igazoló okiratok adóhatósághoz történő benyújtása.

(5) A közmű-, út- és járdaépítési beruházás megvalósítására társult természetes személyekre az építőközösség szabályait akkor is alkalmazni kell, ha az építmény nem kerül tulajdonukba.

(6) E § alkalmazásában közmű: a településekre vagy azok jelentős részére kiterjedő elosztó- és vezetékrendszerek (rendszerrészek), valamint az ezekkel kapcsolatos létesítmények, amelyek a fogyasztók vízellátási (ide értve a belvíz-, a csapadék- és szennyvízelvezetési, -tisztítási), villamosenergia, hő- és gázenergia és távbeszélési igényeit elégítik ki.”

25. § A Tv. 57. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„57. § A működési engedéllyel rendelkező egyház, felekezet, illetve ezek olyan szervezeti egységei, amelyek az egyház alapszabálya szerint jogi személynek minősülnek - az 53. §-ban és az 56. §-ban biztosított adóvisszaigénylési jogon túlmenően - jogosultak a művelődési, oktatási, szociális, valamint az egyházi célú létesítményeik építésével, felújításával kapcsolatos előzetesen felszámított adónak az adóalanyra vonatkozó szabályok szerinti visszaigénylésére.”

26. § A Tv. 59-60. §-ának helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„59. § (1) Az egyszerűsített számlában a 29. §-ban meghatározott adómérték helyett a következő, az értékesítés adóval növelt ellenértékére vetítendő adómértéket kell feltüntetni:

a) 25 százalék helyett 20 százalék;

b) 15 százalék helyett 13,04 százalék.

(2) Ha a számlában eltérő adókulcs alá tartozó termékek és szolgáltatások együttesen szerepelnek, az adóalany köteles az adó alapját és összegét adókulcsonként összesítve is feltüntetni.

(3) A mellékszolgáltatás (30. §) nyújtásáról külön számla (egyszerűsített számla) nem bocsátható ki.

(4) A tárgyi adómentes értékesítéshez kapcsolódóan a számlában (egyszerűsített számlában) adóösszeg, -mérték nem szerepelhet.

(5) Az alanyi adómentességben részesülő adóalany az értékesítéséről kibocsátott számlában (egyszerűsített számlában) adóösszeget, -mértéket nem tüntethet fel.

(6) Ha a számla (egyszerűsített számla) kibocsátója a számlában (egyszerűsített számlában) jogosulatlanul, vagy a felszámítandónál magasabb adóösszeget, -mértéket tüntet fel, az ennek megfelelő adó megfizetésére kötelezetté válik.

60. § (1) Ha az adóalany az adó alapját, mértékét vagy összegét utólag módosítja, erről köteles helyesbítő számlát (egyszerűsített számlát) kibocsátani, amennyiben értékesítéséről számlát (egyszerűsített számlát) bocsátott ki.

(2) A helyesbítő számlának (egyszerűsített számlának) legalább tartalmaznia kell:

a) a helyesbítés tényére utaló jelzést;

b) az értékesítést igazoló eredeti számla (egyszerűsített számla) azonosításához szükséges adatokat;

c) azokat a tételeket, amelyeket a módosítás megváltoztat.

(3) Az (1) bekezdés szerinti módosítás időpontjának a helyesbítő számla (egyszerűsített számla) kibocsátásának időpontját kell tekinteni.

(4) Ha a vevő (igénybe vevő) a felszámított adót előzetesen felszámított adóként vette figyelembe, köteles azt a helyesbítő számla (egyszerűsített számla) kibocsátásának időpontjához kapcsolódóan, s annak megfelelően módosítani.”

27. § A Tv. 62. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„62. § Az adóalany köteles az adó megállapítására, bevallására és elszámolására alkalmas nyilvántartást vezetni. A nyilvántartás alapján a fizetendő és a levonható előzetesen felszámított adó különbözetét havonta meg kell állapítani. Ez a kötelezettség az alanyi adómentességben részesülő adóalanyra nem vonatkozik.”

28. § (1) A Tv. V. fejezete címének helyébe a következő cím lép:

„VEGYES RENDELKEZÉSEK”

(2) A Tv. 63. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„63. § A statisztikai besorolási számra való hivatkozással meghatározott termékek (építmények) és szolgáltatások vonatkozásában a Központi Statisztikai Hivatal Ipari Termékek Jegyzékének (ITJ), Mezőgazdasági és Erdészeti Termékek Jegyzékének (METJ), Vízgazdálkodási Termékek Jegyzékének (VTJ), Számítástechnika-alkalmazási Termékek Jegyzékének (SZATJ), Építményjegyzékének (ÉJ), valamint Szolgáltatási Tevékenységek Jegyzékének (SZTJ) az 1990. november hó 1. napján érvényes besorolási rendjét kell irányadónak tekinteni. A besorolási rend ezt követő (időközi) változtatása az adókötelezettséget nem változtatja meg.”

29. § (1) A Tv. 63. § után a következő címmel egészül ki:

„Eljárási szabályok”

(2) A Tv. 64. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„64. § Az adózással kapcsolatos eljárás során az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.”

30. § A Tv. 65. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„65. § (1) Az 1. § a) pontjában említett esetben az adóalany - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - az adót maga köteles megállapítani, bevallani és megfizetni. Ha a levonható előzetesen felszámított adó összege meghaladja a fizetendő adó összegét, akkor az ebből adódó különbözetet vissza lehet igényelni.

(2) Az alanyi adómentességben részesülő adóalanyt nem terheli adómegállapítási, -bevallási és -elszámolási kötelezettség.

(3) Termékimport esetén az adót az adóhatóság határozattal állapítja meg (kivetéses adózás).”

31. § (1) A Tv. a 65. § után a következő címmel egészül ki:

„Az adó visszafizetése kérelemre”

(2) A Tv. 66. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„66. § Az adóhatóság az adót kérelemre visszafizeti, ha az adófizetésre kötelezett az adó megfizetésének esedékessége napjától számított 5 éven belül igazolja, hogy

a) a termék nem minősült importált terméknek;

b) a belföldi forgalom számára vámkezelt terméket a szerződés meghiúsulása miatt, illetőleg szerződésen alapuló szavatossági vagy jótállási igény alapján az eredeti küldő címére, vagy annak rendelkezése szerint más címre külföldre visszaszállították.”

32. § (1) A Tv. a 66. § után a következő címmel egészül ki:

„Behajthatatlan követelés”

(2) Tv. 67. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„67. § A 60. §-ban foglaltak alkalmazásának feltételével, ha az adó alapját képező ellenérték „behajthatatlan követelés” jogcímen leírásra kerül, akkor ez a fizetendő adó és az előzetesen felszámított adó elszámolásának módosítását az értékesítőnél és a vevőnél (igénybe vevőnél) egyaránt maga után vonja.”

33. § A Tv. 71. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„71. § Rubel elszámolású, külkereskedelmi áruforgalmon belüli termékimport esetén - ha az adófizetésre kötelezett olyan adóalany, aki nem részesül alanyi adómentességben - a „termékimportra” vonatkozó rendelkezéseket az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni:

a) az adófizetési kötelezettség a számla kézbesítésének, számla hiányában az ellenérték kiegyenlítésének időpontjában keletkezik. Amennyiben a számla kézbesítésének, számla hiányában az ellenérték kiegyenlítésének időpontja megelőzi a termék belföldi rendeltetési helyére való érkezésének napját, az adófizetési kötelezettség ez utóbbi időpontban keletkezik;

b) az adó alapja az elszámolt árkülönbözetekkel módosított határparitásos érték;

c) az adót az adóalany az import utáni adófizetési kötelezettséget is tartalmazó elszámolásának esedékességét követő naptól kezdődően jogosult előzetesen felszámított adóként elszámolni;

d) az adót az adóalany maga köteles havonta megállapítani, bevallani és elszámolni (önadózás).”

34. § A Tv. 72. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„72. § (1) A nyugtaadásra kötelezett adóalany - ideértve az alanyi adómentességben részesülő adóalanyt is - jogosult arra, hogy az 1990. január 1. napjától 1995. december 31. napjáig terjedő időszakban az adóigazgatási azonosításra alkalmas nyugta adását biztosító pénztárgép beszerzése után annak adót is tartalmazó vételárát, legfeljebb azonban a nyugta adóigazgatási azonosításának módjáról szóló jogszabályban említett Országos Pénztárgéptechnikai Bizottság által meghatározott forintösszeget előzetesen felszámított adóként vegye figyelembe.

(2) Az adóalany pénzátvételi helyenként 1 darab pénztárgép egyszeri beszerzése erejéig jogosult az (1) bekezdésben biztosított lehetőség érvényesítésére. Ez a jogosultság kizárólag a saját vállalkozás pénzátvételi helyén történő hasznosítás esetén áll fenn.

(3) A törvény más helyén megfogalmazott, az adólevonási jogot tiltó vagy korlátozó rendelkezés az (1) bekezdésben biztosított lehetőség érvényesítésére nem vonatkozik.

(4) Az adóalany az előzetesen felszámított adóként figyelembe vehető forintösszeget legkorábban a pénztárgép hivatalos megrendelése visszaigazolásának kézbesítési napjától kezdődően vonhatja le, igényelheti vissza. Ha azonban megrendelését utóbb visszavonja, köteles a levont, visszaigényelt adót visszafizetni.

(5) Az adóalany köteles elszámolását módosítani, ha a (4) bekezdés szerint levont, visszaigényelt előzetesen felszámított adó meghaladja a ténylegesen figyelembe vehető forintösszeget.

(6) Az előzetesen felszámított adóként levont, visszaigényelt forintösszeget az adóalany nem számolhatja el költségként.

(7) Az (1) bekezdésben biztosított lehetőség érvényesítése esetén az adóalanynak - ideértve az alanyi adómentességben részesülő adóalanyt is - adófizetési kötelezettsége keletkezik, ha a pénztárgépet értékesíti. A fizetendő adó összegét - a (8) bekezdésben meghatározott eltéréssel - a törvény I. fejezetében foglalt szabályok szerint kell megállapítani, bevallani és elszámolni.

(8) Ha az adóalap és a felszámított adó forintban kifejezett együttes összege

a) meghaladja az előzetesen felszámított adóként levont, visszaigényelt forintösszeget, akkor az adóalap és a felszámított adó forintban kifejezett együttes összegét,

b) nem haladja meg az előzetesen felszámított adóként levont, visszaigényelt forintösszeget, akkor ez utóbbit

kell fizetendő adóként figyelembe venni.”

35. § A Tv. 74. §-ának b) pontja, d) pontja, valamint h) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(E törvény alkalmazásában:)

„b) külföldi: az a természetes személy, jogi személy, akinek (amelynek) nincs belföldön székhelye vagy telephelye, székhely vagy telephely hiányában lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye, továbbá a 3. § (6) bekezdése értelmében nem választott adóalanyiságot;”

„d) telephely: olyan állandó üzleti vagy termelő berendezés, amellyel a vállalkozó egészben vagy részben bevétel elérésére irányuló tevékenységet fejt ki, így különösen:

- a vezetés helye,

- a fiók,

- az iroda,

- a gyártelep,

- a műhely vagy a raktár,

- a bánya, a kőfejtő, az olajmező, vagy a természeti kincsek kiaknázására szolgáló más telep,

- az építési, kivitelezési, szerelési, felügyeleti tevékenység helye,

- a közvetlen kereskedelmi képviselet, amennyiben az nem eseti jelleggel értékesítés teljesítésére irányuló szerződéseket köt (aláír), lebonyolít;”

„h) rubel elszámolású termékimport: államközi megállapodás alapján bármely országból, valamint államközi megállapodásokon kívül az Albán Népköztársaságból, a Bolgár Köztársaságból, a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaságból, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságból, a Kubai Köztársaságból, a Lengyel Köztársaságból, a Németországból, a Mongol Népköztársaságból, a Román Köztársaságból, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségéből, a Vietnami Demokratikus Köztársaságból rubel elszámolásban történő termékimport;”

36. § A Tv. 75. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az adóhatóság kérelemre

a) mentesíti az alapítványt az adófizetési kötelezettség pénzügyi teljesítése alól, ha az általa végzett értékesítés az állampolgárok szélesebb körét érintő közösségi (szociális, egészségügyi, oktatási, nevelési, kulturális, sport, környezetvédelmi, településfejlesztési) szükségletek kielégítését szolgálja;

b) engedélyezi a menekültek, vagy hajléktalanok elhelyezésére szolgáló létesítmény építését, bővítését, átalakítását, felújítását terhelő adó visszaigénylését, ha az építtető vállalja, hogy a használatba vételt követően a létesítményt 5 évig menekültek, vagy hajléktalanok elhelyezésére használja. Ha a használat módja ezen időtartamon belül megváltozik, a visszaigényelt adó időarányos részét meg kell fizetni;

c) engedélyezi a közérdekű célú kötelezettségvállalásból, alapítványból, valamint egyéb adományból létesülő, az állampolgárok szélesebb körét érintő, közösségi (szociális, egészségügyi, oktatási, nevelési, kulturális, sport, környezetvédelmi, településfejlesztési) célú létesítmény építését, bővítését, átalakítását, felújítását terhelő adó visszaigénylését a közérdekű célú kötelezettségvállalásból, alapítványból, valamint egyéb adományból fedezett költségek arányában.”

37. § (1) A Tv. 1., 2., 3. és 4. számú mellékletei helyébe az e törvény 1., 2., 3. és 4. számú mellékletei lépnek.

(2) A Tv. az e törvény 5. számú melléklete szerinti 4/A. számú melléklettel egészül ki.

(3) A Tv. 7. számú melléklete helyébe e törvény 6. számú melléklete, a Tv. 8. számú melléklete helyébe e törvény 7. számú melléklete lép; továbbá a Tv. 10. számú melléklete e törvény 8. számú mellékletének megfelelően módosul. A Tv. 11. számú melléklete e törvény 9. számú melléklete szerint módosul. A Tv. 13. számú melléklete e törvény 10. számú melléklete szerint módosul.

38. § (1) Ez a törvény 1991. január 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit - a (3) bekezdésben meghatározott eltérésekkel - az 1990. december 31. napját követő értékesítésre, illetve import esetén az 1990. december 31. napja után behozott, vagy beküldött termékre vagy teljesített szolgáltatásra kell alkalmazni mind az adófizetési kötelezettség, mind az adólevonási, -visszaigénylési jogosultság tekintetében.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Tv. 18. §-a, 19. §-ának (3) bekezdése, a 25. § (2) bekezdésében, 38. §-ának (1) bekezdésében, 42. §-a (1) bekezdésének b) pontjában, valamint 42. §-ának (4) bekezdésében az „árképzési szabályok szerinti” szövegrész, továbbá a 26. §-a, 68. §-a, 74. §-ának g) pontja, 75. §-a (3) bekezdésének a), b), d), e) és f) pontja, valamint 9. számú melléklete, továbbá a termékimportnak kivetés útján történő általános forgalmi adóztatásával kapcsolatos eljárási szabályokról szóló 41/1989. (XII. 1.) PM rendelet a hatályát veszti.

(3) A Tv. 6. § (3) bekezdésének a), b) pontjában szabályozott esetekben e törvény rendelkezéseit csak az 1990. december 31. napját követően kötött szerződésekre lehet alkalmazni.

1. számú melléklet az 1990. évi XCIV. törvényhez

A Tv. 1. számú mellékletének helyébe a következő rendelkezés lép:

„1. számú melléklet az 1989. évi XL. törvényhez

Tárgyi adómentes értékesítések köre

I. Kötelező tárgyi adómentesség



Sorszám Megnevezés


1. Oktatási intézmény eszközeinek, létesítményeinek, valamint művelődési ház (kultúrotthon) bérbeadása
2. Sportlétesítmények bérbeadása (SZTJ 712-11-04)
3. Pénzügyi szolgáltatások (SZTJ 713)
4. Lakásszolgáltatás és azt kiegészítő szolgáltatás (SZTJ 714-1)
Kivéve:
- gépkocsitárolás biztosítása
(SZTJ 714-1-ből)
5. Társadalombiztosítás (SZTJ 816)
6. Egészségügyi szolgáltatások (SZTJ 817)
7. Intézeti szociális ellátás (SZTJ 818-1)
8. Szociális gondozás és ellátás (SZTJ 818-2)
9. Oktatás (SZTJ 819)
10. Közművelődés (SZTJ 820-1)
11. Nemzetközi kulturális tevékenység (SZTJ 820-4)
12. Ifjúsági feladatok ellátása (SZTJ 820-5)
13. Sport (SZTJ 821)
14. Tudományos kutatást, kísérleti fejlesztést kiegészítő tevékenység (SZTJ 922-92)
15. Államigazgatási és egyéb közösségi szolgáltatások (SZTJ 923), ideértve a díjköteles államigazgatási eljárási cselekményeket is

II. Adókötelezettség választása tárgyi adómentesség helyett



Sorszám Megnevezés


16. A Polgári Törvénykönyv, illetőleg más jogszabályok védelme alatt álló szellemi alkotások, valamint egyes rokontevékenységek [Ptk. 86. §-ának (2) bekezdése] tekintetében az eredeti szerzőnek minősülő természetes személy általi értékesítés

A 16. pontban említett természetes személy az ott megjelölt értékesítése után - ha az egyébként nem tartozik 1-15. pontokban felsoroltak közé - választhatja az adófizetési kötelezettséget is. A választhatóság további, alanyi feltétele, hogy az értékesítést a természetes személy önállóan folytatott, tartós, rendszeres bevételszerző minőségben végezze. E törvény alkalmazásában a választási jogát érvényesítő természetes személy a továbbiakban „tárgyi adóköteles értékesítést folytató adóalanynak” minősül.

Választási jogát a természetes személy az adóhatóságnak tett bejelentésével érvényesítheti, melytől a választás évét követő 2 naptári év elteltével térhet csak el. Ezt követően, ha a természetes személy választási jogát továbbra is érvényesíteni kívánja, bejelentési kötelezettségének ismételten eleget kell tennie, ezzel az említett időszak újra kezdődik.”

2. számú melléklet az 1990. évi XCIV. törvényhez

A Tv. 2. számú mellékletének helyébe a következő rendelkezés lép:

„2. számú melléklet az 1989. évi XL. törvényhez

Adómentességben nem részesülő, vámmentes termékimport-kör

1. Az a termékimport, amelyre értékösszegben kifejezett vámmentesség vonatkozik.

2. Az a személygépkocsi, amelyet gazdasági társaság részére nem pénzbeli betétként (apport) hoztak be, vagy a gazdasági társaság alapításakor befizetett pénzbeli betétből vásároltak meg.

3. Közvetlenül a legkevésbé fejlett fejlődő államokból származó termékimport.

4. Rubel elszámolású, külkereskedelmi áruforgalmon belüli termékimport.

5. A Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága által, saját hatáskörben engedélyezett vámmentes termékimport.”

3. számú melléklet az 1990. évi XCIV. törvényhez

A Tv. 3. számú mellékletének helyébe a következő rendelkezés lép:

„3. számú melléklet az 1989. évi XL. törvényhez

A teljesítés helye egyes szolgáltatásoknál

1. A következő szolgáltatások esetében - ideértve az építési-szerelési munkákat is - a teljesítés helyének azt a helyet kell tekinteni, ahol az ingatlan (építmény) található:

- Építőmesteri munkák (SZTJ 202-1)
- Mélyépítőipari fenntartási munkák (SZTJ 202-2)
- Építési szakipari fenntartási munkák (SZTJ 202-31)
- Építési és épületgépészeti szerelőipari fenntartási munkák (SZTJ 202-32)
- Építőipari tervezés (SZTJ 202-41)
- Beruházás és fenntartás szervezése, lebonyolítása (SZTJ 202-42-01)
- Beruházási fővállalkozás (SZTJ 202-42-02)
- Építőipari szaktanácsadás (SZTJ 202-42-03)
- Egyéb területek bérbeadása (SZTJ 712-11-02-09)
- Építmények, építményrészek bérbeadása (SZTJ 712-11-03)
- Bértárolás, bérraktározás (SZTJ 712-23-01)
- Ingatlanőrzés (SZTJ 712-23-02)

2. A következő szolgáltatások esetében a teljesítés helyének azt a helyet kell tekinteni, ahol a szolgáltatást ténylegesen végzik:

- Termelő berendezések karbantartása és javítása (SZTJ 101-1) * 
- Ipari fogyasztási cikkek és fogyóeszközök javítása (SZTJ 101-2) * 
- Ipari termékek vizsgálata (SZTJ 101-4) * 
- Egyéb ipari szolgáltatás (SZTJ 101-9) * 
- Hulladékválogatás (SZTJ 712-19-01)
- Anyagi jellegű egyéb tevékenység (SZTJ 712-19-09)
- Csomagolás, anyagmozgatás (SZTJ 712-24)
- Varieté műsor (SZTJ 820-37-02)
- Vidámparkok üzemeltetése (SZTJ 820-37-03)
- Egyéb szórakoztatási tevékenység (SZTJ 820-37-09)

3. A következő szolgáltatások esetében a teljesítés helyének azt a helyet kell tekinteni, ahol a szolgáltatást igénybevevő székhelye vagy telephelye található, székhely vagy telephely hiányában, ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye található:

- Termelő berendezések karbantartása és javítása (SZTJ 101-1) * 
- Ipari fogyasztási cikkek és fogyóeszközök javítása (SZTJ 101-2) * 
- Ipari bérmunka (SZTJ 101-3)
- Ipari termékek vizsgálata (SZTJ 101-4) * 
- Ipari tervezési és szervezési szolgáltatás (SZTJ 101-5)
- Egyéb ipari szolgáltatás (SZTJ 101-9) * 
- Közlekedési tervezési szolgáltatás (SZTJ 405-74)
- Műszaki-szellemi termékek és nem anyagi jellegű szolgáltatások külkereskedelme (SZTJ 508-12)
- Külkereskedelmi képviseleti, ügynöki tevékenység (SZTJ 508-3)
- Egyéb külkereskedelmi szolgáltatás (SZTJ 508-9)
- Számítástechnika-alkalmazási szolgáltatás (SZTJ 710)
- Termelőeszközök bérbeadása, lízingje
(SZTJ 712-11) * 
- Minőségellenőrzés (SZTJ 712-21)
- Mérésügyi, biztonságtechnikai szolgáltatások (SZTJ 712-22)
- Hirdetés (SZTJ 712-25-01)
- Propaganda- és reklámtevékenység (SZTJ 712-25-02)
- Piackutatás (SZTJ 712-25-04)
- Térképészeti, földmérési, meteorológiai tevékenység (SZTJ 712-26)
- Műszaki-gazdasági szolgáltatás (SZTJ 712-27)
- Mérési tevékenység (SZTJ 712-28)
- Egyéb üzleti szolgáltatás (SZTJ 712-9)
- Hangfelvétel-készítés (SZTJ 820-35-ből)
- Videofelvétel készítés (SZTJ 820-36-ból)

4. Áruszállítás (SZTJ 405-ből), szállítmányozás (SZTJ 405-72), valamint áruszállítással kapcsolatos kiegészítő tevékenység (SZTJ 405-79-01) esetében a teljesítés helyének a szolgáltatás tárgyát képező termék végleges rendeltetési helyét kell tekinteni. Ha azonban a termék végleges rendeltetési helye belföld, és a szolgáltatás igénybevevője külföldi, akkor a teljesítés helyének a szolgáltatást igénybe vevő székhelyét vagy telephelyét, székhely vagy telephely hiányában lakóhelyét vagy szokásos tartózkodási helyét kell tekinteni.”

4. számú melléklet az 1990. évi XCIV. törvényhez

A Tv. 4. számú melléklet helyébe a következő rendelkezés lép:

„4. számú melléklet az 1989. évi XL. törvényhez

A fizetendő adó mértéke az adó alapjának 15 százaléka a következő szolgáltatások esetében:



Sorszám Megnevezés


1. Termelő berendezések karbantartása és javítása (SZTJ 101-1)
Kivéve:
- Haditechnikai termékek karbantartása és javítása (SZTJ 101-19)
2. Ipari fogyasztási cikkek és fogyóeszközök javítása (SZTJ 101-2)*
Kivéve:
- Gyógyászati segédeszközök javítása
(SZTJ 101-21-ből)
3. Egyéb ipari szolgáltatás (SZTJ 101-9)
Kivéve:
- Mosás, vegytisztítás (SZTJ 101-92-ből)
4. Közlekedés (SZTJ 405)
Kivéve:
- Háztartási szilárd tüzelőanyag szállítása
(SZTJ 405-ből)
- Személyszállítás (SZTJ 405-ből)
Kivéve:
= Taxiközlekedés (SZTJ 405-23)
- Közutak és hidak üzemeltetése (SZTJ 405-25)
- Légforgalmi szolgáltatás (SZTJ 405-52)
5. Kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás (SZTJ 507-53)
6. Idegenforgalmi szolgáltatás (SZTJ 507-7)
7. Személyi és háztartási szolgáltatások (SZTJ 711)”

* Az alább felsorolt szolgáltatásoknál az adó alapját képező értékből csak az átalánydíjnak (átalánydíjas javítás esetén), illetőleg a munkadíjnak (egyéb esetekben) betudható összegre alkalmazható a 29. § (2) bekezdésében meghatározott adómérték:

- Gépipari termékek javítása (SZTJ 101-21),

- Bútor- és kárpitosipari termékek javítása (SZTJ 101-23-01-01),

- Ékszerek és nemesfémből készült használati tárgyak javítása (SZTJ 101-29-01),

- Hangszerjavítás (SZTJ 101-29-02),

- Játék- és sportszerjavítás (SZTJ 101-29-03).

5. számú melléklet az 1990. évi XCIV. törvényhez

A Tv. a következő 4/A. számú melléklettel egészül ki:

„4/A. számú melléklet az 1989. évi XL. törvényhez

A fizetendő adó mértéke az adó alapjának nulla százaléka a következő termékek és szolgáltatások esetében:

I. Termékek



Sorszám Megnevezés


1. Terméknek betétdíjas göngyölegként történő értékesítése
2. Egyedi alkotásként zsűrizett képző- és iparművészeti alkotásoknak eredeti szerzője általi értékesítése
3. Ásványi energiahordozók, brikett (ITJ 11)
4. Villamosenergia, gőz, melegített víz (ITJ 14)
5. Pontozó vakok számára (ITJ 26-16-2-ből)
6. Braille tábla fémből (ITJ 29-79-9-ből)
7. Közlekedő kocsi mozgássérültek részére
(ITJ 41-41-2)
8. Vakok számára készült fényérzékeny telefonkezelő adapter (ITJ 44-1-20)
9. Orvosi fecskendő (IJT 46-16-1)
10. Orvosi csapoló- és öblítőeszköz (ITJ 46-16-2)
11. Egyszeres használatos, fecskendővel egybeépített műanyag injekciós tű (ITJ 46-16-9)
12. Inekciós tű (ITJ 46-18-2)
13. Az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság által gyógyászati segédeszköznek minősített indikátor (ITJ 46-22-4-ből)
14. Vércukor szintet meghatározó készülék
15. Öninjektáló automata és félautomata készülék (ITJ 46-22-6-ból)
16. Gyógyászati segédeszköz (ITJ 46-36) * 
17. Szemüveglencse (ITJ 46-46-1)
18. Kontakt szemüveglencse (ITJ 46-46-2)
19. Szemüvegkeret (ITJ 46-47)
20. Motoros védőszemüveg (ITJ 46-48-4)
21. Vakok és gyengénlátók számára készült speciális írógép (ITJ 46-71-4-ből)
22. Vakok számára készült speciális személyi számítógép (ITJ 48-58-31-ből)
23. Információ átalakító egység vakok és gyengénlátók részére (ITJ 48-85-91)
24. Gyógyszer termékek (ITJ 53)
25. Mesterséges gázok (ITJ 54-1)
26. Koksz (ITJ 54-2)
27. Kőolaj- és gázfeldolgozási vegyi termékek (ITJ 55)
Kivéve:
- Kenőolaj (ITJ 55-3)
- Konzisztens kenőanyag, hűtő-kenőfolyadék, korrózióvédő-anyag (ITJ 55-5)
28. Latexből készült kesztyűk közül a savas, lúgos hatások ellen védő kesztyű (ITJ 56-56-4-ből)
29. Egészségügyi gumigyártmány (ITJ 56-71-2)
30. Bébicumi műanyag szopókával (ITJ 57-62-1-ből)
31. Műanyag alapanyagú vérterápiás eszközök (ITJ 57-62-3-ból)
32. Braille tábla műanyagból (ITJ 57-69-ből )
33. Mezőgazdasági célú vegyi termékek (ITJ 59-3)
34. Fűrészipari apríték (ITJ 61-28-8)
35. Faipari hulladék (ITJ 61-8)
36. Alágyújtós (ITJ 63-29-3)
37. Fabrikett (ITJ 63-29-4)
38. Könyv, brosúra (ITJ 66-1)
39. Folyóirat (ITJ 66-2)
40. Napilap (66-3)
41. Tapintható domború térkép vakok számára (ITJ 66-71-ből)
42. Tankönyvjegyzékben szereplő, oktatási célt szolgáltató atlasz (ITJ 66-71-ből)
43. Bőr védőkesztyű (ITJ 67-76-3)
43. Férfi ortopéd cipő (ITJ 68-11-5)
45. Női ortopéd cipő (ITJ 68-12-5)
46. Gyermek ortopéd cipő (ITJ 68-13-5)
47. Fiú ortopéd cipő (ITJ 68-14-5)
48. Leány ortopéd cipő (ITJ 68-15-5)
49. Sportszer (ITJ 69-51)
Kivéve:
- Vadásztöltény (ITJ 69-51-23-ból)
- Vadászfegyver (ITJ 69-51-23-ból)
50. Külterületen elhelyezett szobor (ITJ 69-94-1-ből)
51. Zsűrizett népművészeti termék (ITJ 69-95-ből)
52. Ipari és mezőgazdasági hulladékból előállított vegyes összetételű tüzelőanyag (ITJ 69-98)
53. Bukósisak (ITJ 69-99-26-1-ből)
54. Légzésvédő félálarc (ITJ 69-99-26-3-ból)
55. Műlép (ITJ 69-99-31)
56. Egészségügyi vatta (ITJ 75-31)
57. Kötszer, egészségügyi cikk (ITJ 75-4)
58. Növényvédelmi permetező védőoverall (ITJ 77-46-2-ből)
59. Védőkesztyű (ITJ 78-45-ből)
60. Gumiharisnya (ITJ 78-58)
61. Húsipari termékek (ITJ 80)
62. Baromfi- és tojásfeldolgozó-ipari termékek (ITJ 81)
63. Tejipari termékek (ITJ 82)
64. Tartósító termékek (ITJ 83) * 
Kivéve:
- Fűszerőrlemény és -pótló, ételízesítő (ITJ 83-8)
65. Malomipari és összetett-takarmány termékek (ITJ 84)
66. Cukoripari termékek (ITJ 85)
67. Növényolajipari termékek (ITJ 86)
68. Kenyér (ITJ 87-0)
69. Vizes, tejes tésztából készült és kenyér jellegű péksütemény (ITJ 87-11, 12, 18)
70. Száraztészta (ITJ 87-2)
71. Diétás és diétát kiegészítő sütőipari termék (ITJ 87-31) * 
72. Izoszörp (ITJ 88-85)
73. Glukonon, corvital (ITJ 88-89-ből)
74. Szeszipari takarmány (ITJ 88-9)
75. Mesterségesen szárított dohány (ITJ 89-11)
76. Magbél (ITJ 89-4)
77. Cukorpótló mesterséges édesítőszer (ITJ 89-81-ből)
78. Tisztított, koptatott és hámozott borgonya és a zöldségfélékből a sárga-, fehérrépa és a hagyma (ITJ 89-81-ből)
79. Élelmiszeripari hulladék (ITJ 89-9)
80. Növénytermelési termékek (METJ 91)
Kivéve:
- Nyers kávé (METJ 91-25-50)
81. Kertészeti termékek (METJ 92)
Kivéve:
- Déligyümölcsök (METJ 92-25)
82. Élőállatok és állati termékek (METJ 93)
83. Erdei termékek, erdősítés (METJ 94-1)
84. Apríték (METJ 94-35)
85. Vastag tüzifa (METJ 94-36)
86. Vékony tüzifa (METJ 94-37)
87. Tuskó (METJ 94-38)
88. Erdei melléktermékek (METJ 94-39)
89. Vízgadálkodási termékek (VTJ 95)
90. Haditechnikai termékek (29-8, 9; 32-9; 41-8; 9; 44-9; 47-9; 53-9; 56-8; 57-0; 59-0, 8)
91. Kész lakás (ÉJ-ből)
92. Lakótelek

II. Szolgáltatások



Sorszám Megnevezés


93. Gyógyászati segédeszközök javítása (SZTJ 10-21-ből)
94. Szemüveglencse egyedi csiszolása, keretbe helyezése (SZTJ 101-31-09-ből)
95. Kényszer- és bérvágás (SZTJ 101-32-02-ből)
96. Gyógyázsati segédeszközök készítése (SZTJ 101-33-ból)
97. Energiahordozók elosztása, kezelése (SZTJ 101-7)
98. Mosás, vegytisztítás (SZTJ 101-92-ből)
99. Mezőgazdasági szolgáltatások (SZTJ 303)
Kivéve:
- Vadászati szolgáltatás, trófeabírálat (SZTJ 303-34-ből)
100. Erdőgazdálkodási szolgáltatások (SZTJ 304)
101. Háztartási szilárd tüzelőanyag szállítása (SZTJ 405-ből)
102. Személyszállítás (SZTJ 405-ből)
103. Közutak és hidak üzemeltetése (SZTJ 405-25)
104. Légiforgalmi szolgáltatás (SZTJ 405-52)
105. Posta- és távközlés (SZTJ 406)
  Vissza az oldal tetejére