Időállapot: közlönyállapot (1990.XII.29.)

1990. évi XCVIII. törvény

a külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. törvény módosításáról * 

1. § A külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. törvény (a továbbiakban: Tv.) 9. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A külföldi részvétellel működő társaság alapításához, társaságban való részvételhez devizahatósági engedély nem szükséges.”

2. § A Tv. 12. §-ának (1) bekezdése a következő szövegrésszel egészül ki:

(A külföldi saját pénzbeli hozzájárulását - nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában - konvertibilis valutában köteles megfizetni,)

„kivéve, ha a 16. § (1) bekezdése alapján a külföldi tag az őt megillető osztalékot (részesedést) az alapítói vagyon növelésére fordítja, vagy Magyarországon már működő vagy újonnan alakuló társaságba fekteti be, illetve, ha Magyarországon már létrejött társaságban külföldiként megszerzett részesedése elidegenítése esetén a kapott ellenértéket új társaságba vagy már létrejött társaságba fekteti be.”

3. § A Tv. 14. §-ának (1) bekezdése utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„A társaság nyereségét a központi költségvetés javára más befizetési kötelezettség nem terheli.”

4. § A Tv. 15. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„15. § (1) A társaság jogosult mindazokra az adókedvezményekre, amelyek más belföldi gazdálkodó szervezetet megilletnek.

(2) A gazdasági társaságot, ha

a) éves árbevételének több mint a fele

aa) termékelőállításból vagy

ab) a gazdasági társaság által épített szálloda üzemeltetéséből származik, és mindkét esetben az alapítói vagyon meghaladja az ötvenmillió forintot és abban a külföldi részesedés hányada legalább harminc százalék, akkor a számított adóból a feltételek együttes meglététől számított első öt évben hatvanszázalékos, a hatodik évtől a tizedik év végéig negyvenszázalékos;

b) éves árbevételének több mint a fele a mellékletben meghatározott tevékenységből származik és az alapítói vagyon meghaladja az ötvenmillió forintot és abban a külföldi részesedés hányada legalább harminc százalék, akkor a számított adóból a feltételek együttes meglététől számított első öt évben százszázalékos, a hatodik évtől a tizedik év végéig hatvanszázalékos mértékű - adóvisszatartás formájában igénybe vehető - adókedvezmény illeti meg.

(3) a) A (2) bekezdésben meghatározott adókedvezmény az ott megjelölt időtartamon belül is csak valamennyi feltétel fennállásáig, illetve azon naptári napokkal arányosan vehető igénybe, amelyeken a (2) bekezdésben meghatározott alapítói vagyonra és külföldi részvételi arányra vonatkozó feltételek együttesen fennállnak.

b) A (2) bekezdésben foglalt termékelőállítás alatt a KSH termékjegyzékeiben (ITJ és METJ) szereplő termékek előállítását, e termékek ipari bérmunka keretében történő előállítását, valamint a mellékletben felsorolt szolgáltatásokat kell érteni. A társaság által épített szállodának minősül az olyan felújítás is, amely a korábban szállodának nem minősülő épület szállodai minősítését, illetve a szálloda magasabb osztályba sorolását eredményezi.

(4) Az e §-ban szabályozott adókedvezmények igénybevétele nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a társaság a külön jogszabályban meghatározott támogatásokban részesüljön. A társaság e támogatások elnyerése ellenében az őt megillető adókedvezményekről lemondhat.”

5. § A Tv. 16. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha a külföldi részvételű gazdasági társaság külföldi tagja (részvényese) az őt megillető osztalék (részesedés) egészét vagy egy részét

a) az alapítói vagyon emelésére fordítja vagy

b) Magyarországon már működő vagy újonnan alakuló gazdasági társaságba fekteti be,

akkor az alapítói vagyont emelő, a már működő, illetve az újonnan alakuló gazdasági társaság az ezen összegre jutó - a befektetés évét terhelő - adójával megegyező - adóvisszatartás formájában igénybe vehető - adókedvezményben részesül.”

6. § A Tv. 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„17. § A társaság által eszközölt beruházás esetében a tárgyévben felmerült, előzetesen felszámított általános forgalmi adónak a száz százaléka, az általános forgalmi adóról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően, igényelhető vissza.”

7. § A Tv. 18. §-a a következőkkel egészül ki:

„A törvény szempontjából termelőeszköz az olyan gép, berendezés, felszerelési tárgy, épületelem, építőanyag, beszerelésre kerülő épületgépészeti eszköz, jármű, amely áru előállításához (ideértve az anyagbeszerzést és készáru szállítást is), valamint az ellenérték fejében nyújtott szolgáltatás teljesítéséhez közvetlenül szükséges.

Amennyiben a társaság a termelőeszközöket a rendelkezésre bocsátástól számított három éven belül elidegeníti, használatba, illetve bérbe adja, a rendelkezésre bocsátáskor érvényes vámot utólag köteles megfizetni.”

8. § A Tv. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„20. § A belföldi piaci magatartásra és az árképzésre - a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról és az árak megállapításáról szóló törvények keretei között - a piaci feltételek irányadók. Ha jogszabály hatósági árat állapít meg, azt kell alkalmazni.”

9. § A Tv. 31. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A társaság külföldi tagjának konvertibilis valutában szolgáltatott pénzbeli hozzájárulását a társaság a befizetés pénznemében saját számláján tarthatja, és azt a működéshez szükséges termelőeszközök, alkatrészek és tartós használatra szolgáló eszközök beszerzésére, valamint a társaság működéséhez szükséges, konvertibilis valutában felmerülő költségek fedezésére szabadon felhasználhatja. Az e számla terhére beszerzett termelőeszközök vámmentesen hozhatók be az országba. Amennyiben a társaság a termelőeszközöket a beszerzéstől számított három éven belül elidegeníti, használatba, illetve bérbe adja, a behozatalkor érvényes vámot utólag köteles megfizetni.”

10. § A Tv. 32. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A társaság nyereségéből a külföldit megillető rész, továbbá a társaság megszűnése, vagy a külföldi tulajdoni hányad részben vagy egészben történő elidegenítése, illetve a külföldit a törzstőke (alaptőke) leszállítása folytán megillető összeg, amennyiben a felsorolt esetekben a társaságnak a forint fedezet rendelkezésre áll, a külföldi megbízása alapján a befektetés pénznemében külföldre szabadon átutalható. Ha a külföldi vagyoni hozzájárulását kizárólag nem pénzbeli betéttel teljesítette, vagy az őt megillető osztalékot (részesedést) a 16. § (1) bekezdése szerint fektette be, a befektetés pénznemeként a külföldi székhelye (állandó lakóhelye) szerinti ország törvényes fizetőeszközét kell figyelembe venni.”

11. § A Tv. 43. §-ának utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„Az ilyen társaság a 38. § szerinti külföldinek minősül.”

12. § A Tv. - 1989. évi XLIV. törvény 5. számú mellékletével megállapított - melléklete a következőkkel egészül ki:

ITJ „2/A Közúti gépjárműgyártás
41-31 Motorkerékpár, MOPED, robogó
41-32 Személygépkocsi
41-33 Autóbusz
41-34 Benzinüzemű tehergépkocsi
41-35 Dízelüzemű tehergépkocsi
41-36 Gáz- és egyéb üzemű tehergépkocsi
41-37 Dömper
41-38 Különleges rendeltetésű közúti gépjármű.”

13. § (1) Ez a törvény 1991. január 1. napján lép hatályba. A hatálybalépés napjáig a Tv. 9. §-a alapján benyújtott, de még el nem bírált kérelmekre e törvény rendelkezéseit - a (3) bekezdésben foglalt eltérésekkel - kell alkalmazni.

(2) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Tv. 4. §-ának (2) bekezdése, 9. §-ának (3) bekezdése, a 10-11. §-ai, a 34. §-ban szereplő „- 9. §-ának (2) bekezdésében előírt engedélytől függően -” szövegrész, valamint a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény 8. §-a és a 327. §-a hatályát veszti és a 9. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A társaság nyereségéből a külföldit megillető rész, továbbá a társaság megszűnése vagy a külföldi tulajdoni hányad részben vagy egészben történő elidegenítése, illetve a külföldit a törzstőke (alaptőke) leszállítása folytán megillető összeg, amennyiben a felsorolt esetekben a társaságnak a forintfedezet rendelkezésére áll, a külföldi megbízása alapján a befektetés pénznemében szabadon átutalható. Ha a külföldi vagyoni hozzájárulását kizárólag nem pénzbeli betéttel teljesítette, vagy az őt megillető osztalékot Magyarországon ismételten befektette, a befektetés pénznemeként a külföldi székhelye (állandó lakóhelye) szerinti ország törvényes fizetőeszközét kell figyelembe venni.”

(3) Az 1990. december 31. előtt már működő, illetve az olyan gazdasági társaság, amelynek a társasági szerződését (alapító okiratát) az alapítók 1990. december 31. napjáig megkötötték, alapszabályát elfogadták és a cégbírósághoz bejegyzés céljából 1991. január 30. napjáig benyújtották - az alapítói vagyonra 1991. január 1. napja előtt előírt feltételek változatlan fennállta esetén - az 1990. december 31-ig hatályos rendelkezések szerinti adókedvezményt a következő határidőig változatlanul igénybe vehetik:

a) az 1989. évi XLIV. törvénnyel módosított 1988. évi XXIV. törvény 15. § (2) bekezdés a) pontjának megfelelő feltételekkel rendelkező társaságok 1995. december 31-ig;

b) az 1989. évi XLIV. törvénnyel módosított 1988. évi XXIV. törvény 15. § (2) bekezdés b)-c) pontjában meghatározott, valamint az 1989. évi XLIV. törvény 25. §-ának (4) bekezdése szerinti feltételekkel rendelkező társaságok az adókedvezményre jogosító feltételek meglététől számított tíz évig;

c) az 1989. évi XLIV. törvénnyel módosított 1988. évi XXIV. törvény 15. § (4) bekezdése szerint 1990. december 31-ig megállapított adókedvezmény az engedély lejártáig, de legfeljebb a kedvezmény igénybevételének első évétől számított tíz évig.

(4) Ha a külföldi részvételű társaság jogosult volt a külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. törvény 15. §-ának (2) bekezdésében és e törvény 13. §-ának (3) bekezdésében meghatározott kedvezményekre és a feltételek változása következtében ismételten jogosult azok igénybevételére, úgy ezekben az esetekben első évnek a korábbi kedvezmény első igénybevételének éve számít.


  Vissza az oldal tetejére