Időállapot: közlönyállapot (1990.XII.31.)

1990. évi CIII. törvény

a szakképzési hozzájárulásról és a Szakképzési Alapról szóló 1988. évi XXIII. törvény módosításáról * 

Az Országgyűlés az 1990. évi LXVIII. törvénnyel módosított, a szakképzési hozzájárulásról és a Szakképzési Alapról szóló 1988. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Szatv.) módosításáról a következő törvényt alkotja:

1. § A Szatv. 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„1. § (1) A szakközépiskolai, a szakmunkásképző iskolai és a szakiskolai (a továbbiakban együtt: középfokú szakoktatási intézményi) tanulók gyakorlati oktatásának költségeihez a vállalkozási nyereségadóról szóló 1988. évi IX. törvény (a továbbiakban: VA) 2. § (1) bekezdésének hatálya alá tartozók - a büntetésvégrehajtási vállalatok, valamint a középfokú szakoktatási intézményt létesítő és fenntartó gazdálkodó szervezetek kivételével - kötelesek hozzájárulni.

(2) Az a költségvetési szerv, amely termelő vagy szolgáltató tevékenységet is folytat és középfokú szakoktatási intézménnyel a gyakorlati oktatási feladatok ellátására együttműködési megállapodást *  kötött, saját elhatározás alapján - a termelő vagy szolgáltató tevékenysége arányában - vállalhatja az (1) bekezdésben előírt hozzájárulási kötelezettséget (a továbbiakban: szakképzési hozzájárulás).

(3) A szakképzési hozzájárulás mértéke a tárgyévi mérleg, illetőleg az egyszeres könyvvitelt alkalmazóknál a naplófőkönyv szerinti bérköltség - ide nem értve a tagok részére kifizetett és költségként elszámolt személyes munkavégzés ellenértékét - 1,5%-a, a VA 13. § (2) bekezdésének a)-b) pontjában kedvezményezett agrártevékenység (a továbbiakban: agrártevékenység) esetén pedig 1%-a. Ha a hozzájárulásra kötelezett az agrártevékenységen kívül más tevékenységet is folytat, az alaptevékenységre jutó szakképzési hozzájárulást a bérköltségnek az említett törvény 13. §-a (3) bekezdésében szabályozott módon számított aránya alapján kell megállapítani.

(4) A szakképzési hozzájárulási kötelezettség teljesíthető

a) gyakorlati oktatásban (beleértve az összefüggő szakmai gyakorlatot is) való részvétellel, csoportos gyakorlati oktatást szolgáló állóeszköz (a továbbiakban: állóeszköz), szerszám, kisgép, műszer, az agrártevékenységet folytató esetében a gyakorlati oktatást szolgáló egyéb eszköz (tenyészállat, szaporító anyag) beszerzésére fordított kifizetéssel,

b) középfokú szakoktatási intézmény számára a gyakorlati oktatás tárgyi feltételeinek javítását szolgáló támogatás (a továbbiakban: fejlesztési támogatás) nyújtásával, illetőleg

c) Szakképzési Alapba való befizetéssel.

(5) A teljesítés módját - a törvény rendelkezéseinek keretei között - a hozzájárulásra kötelezett választja meg.”

2. § A Szatv. 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„2. § (1) A gyakorlati oktatásban való részvétel teljesíthető

a) középfokú szakoktatási intézménnyel kötött megállapodás alapján *  gyakorlati foglalkozás, szakmai gyakorlat (a továbbiakban: gyakorlati oktatás) szervezésével,

b) több hozzájárulásra kötelezett által közösen működtetett, gyakorlati oktatási célú létesítményben (üzemközi tanműhelyben) gyakorlati oktatás szervezésével,

c) gyakorlati oktatás melléklet szerint elszámolható költségeinek - megállapodás alapján - másik hozzájárulásra kötelezett vagy középfokú szakoktatási intézmény részére, költséghozzájárulásként való átadásával.

(2) A hozzájárulásra kötelezettnek az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelő teljesítését a tárgyévben együtt kell számításba venni.

(3) A hozzájárulásra kötelezett meglévő állóeszköz pótlására, illetőleg bővítésére, valamint a gyakorlati oktatás céljait szolgáló szerszám, kisgép, műszer, továbbá az agrártevékenységet folytató a gyakorlati oktatást szolgáló egyéb eszköz (tenyészállat, szaporító anyag) beszerzésére kifizetett összeget - a hozzájárulási kötelezettsége mértékéig - akkor számolhat el, ha az (1) bekezdés a)-b) pontjaiban foglaltak szerint részt vesz a gyakorlati oktatásban.

(4) Ha a hozzájárulásra kötelezett nem vesz részt a gyakorlati oktatásban és a szakképzési hozzájárulási kötelezettségét kizárólag az 1. § (4) bekezdés b) pontja szerint kívánja teljesíteni, a hozzájárulási kötelezettsége 25%-át köteles a Szakképzési Alapba befizetni.

(5) A szakképzési hozzájárulási kötelezettség 1. § (4) bekezdés b) pontja szerinti teljesítésének a tárgyévet követő március 31-éig lehet eleget tenni. Az 1. § (4) bekezdés c) pontja, továbbá a 2. § (4) bekezdése szerinti befizetéseket a tárgyévet követő március 31-éig kell teljesíteni. A befizetések különféle ráfordításként számolhatók el.”

3. § A Szatv. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„3. § (1) Ha a hozzájárulásra kötelezett a szakképzési hozzájárulást a 2. § (1) bekezdésében foglaltak szerint teljesíti, teljesítésként a mellékletben meghatározott költségeket, továbbá a középfokú szakoktatási intézménnyel kötött megállapodás alapján az alapképzés *  célját szolgáló tanműhely, laboratórium, gyakorló terület bérleti és ellenőrizhető közüzemi szolgáltatásai díjára fordított költségeket lehet figyelembe venni a szakképzési hozzájárulási kötelezettség mértékéig.

(2) Ha a hozzájárulásra kötelezett a szakképzési hozzájárulást a 2. § (1) bekezdésében foglaltak szerint teljesíti és a gyakorlati oktatásra fordított - kizárólag a melléklet alapján figyelembe vehető - költségei meghaladják az 1. § (3) bekezdésében előírt mértéket, a hozzájárulásra kötelezett a Szakképzési Alapból többletköltségei visszatérítését a tárgyévet követő március 31. napjáig igényelheti. A visszatérítési igény szempontjából a másik hozzájárulásra kötelezettől kapott költséghozzájárulást költségcsökkentő tényezőként figyelembe kell venni.

(3) A visszatérítést különféle bevételként kell elszámolni.

(4) Ha a hozzájárulásra kötelezett a szakképzési hozzájárulást a 2. § (1) bekezdés c) pontja szerint másik hozzájárulásra kötelezettnek költséghozzájárulásként adja át, akkor az csak a melléklet szerint elszámolható költségekre fordítható és nem csökkenti a költséghozzájárulásban részesített eredeti hozzájárulási kötelezettségének mértékét.”

4. § A Szatv. 5. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki és a jelenlegi (3) bekezdés számozása (4) bekezdésre módosul:

„(3) Az önkéntes befizetésekből, továbbá a visszatérítési igények kielégítése után fennmaradó összegnek a bizottság által elkülönített részéből támogatás adható a szakmai gyakorlati oktatás fejlesztését szolgáló beruházásokhoz, valamint azok működtetéséhez szükséges anyagok és eszközök beszerzéséhez.”

5. § (1) Az Szatv. 6. §-ának (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A Szakképzési Alap felhasználásával kapcsolatos feladatokat a szakirány szerint illetékes és a képzésben érdekelt miniszterek, a munkáltatók és a munkavállalók képviseleti szervei képviselőiből álló bizottság látja el. A bizottság elnöke a munkaügyi miniszter.

(3) A bizottság

a) kijelöli a Szakképzési Alap pénzforgalmát lebonyolító pénzintézetet és ellenőrzi az Alap kezelését,

b) elosztja az előírt befizetésekből az 5. § (1) bekezdésében foglaltak szerinti beruházások támogatására felhasználható összeget,

c) kiírja és elbírálja az 5. § (2)-(3) bekezdése szerinti támogatásokra irányuló pályázatokat,

d) gondoskodik az elbírált pályázatok nyilvánosságra hozataláról, az indokolás közzétételéről.”

(2) Az Szatv. 6. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A (3) bekezdés b) pontja szerint a megyék és a főváros javára meghatározott összeg felhasználására irányuló pályázatok kiírásáról, elbírálásáról és a támogatás folyósításáról az önkormányzatok, a munkáltatók és a munkavállalók helyi képviseleti szervei képviselőiből álló fővárosi és megyei bizottságok gondoskodnak, továbbá ellenőrzik a támogatás felhasználását.”

6. § A Szatv. 7. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki és a jelenlegi (2) bekezdés számozása (3) bekezdésre módosul:

„(2) Az (1) bekezdés alapján a felhalmozott vagyonba helyezett ingatlanra 20 évig tartó elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyezni a Szakképzési Alap javára.”

7. § A Szatv. a következő 7/A. §-sal egészül ki:

„7/A. § (1) A Szakmunkásképzési, illetőleg a Szakképzési Alapból nyújtott támogatással megvalósított gyakorlati oktatást szolgáló létesítményt, ha annak oktatási célú további működtetése nélkülözhetetlen és az önállóan vagy több hozzájárulásra kötelezett által közösen működtethető, akkor azt megszüntetni vagy az eredeti rendeltetéstől eltérő céllal működtetni nem lehet.

(2) Amennyiben a további működtetésre az (1) bekezdés szerinti lehetőség nem biztosítható, a létesítmény elidegenítése esetén a tanulók tanulóviszonya szerint illetékes középfokú szakoktatási intézmény fenntartóját elővásárlási jog illeti meg. A megvásárolt létesítményt vagy annak értékét a fenntartó csak szakképzési célra hasznosíthatja. Amennyiben az elővásárlásra felajánlott létesítményt a fenntartó tovább kívánja működtetni, akkor a vételhez a Szakképzési Alapból kamatmentes, legfeljebb 10 éves lejáratú kölcsönt igényelhet.

(3) Az elővásárlásra jogosult részére a vételárat a beruházáshoz a Szakmunkásképzési, illetőleg a Szakképzési Alapból nyújtott támogatás összegével csökkenteni kell.”

8. § A Szatv. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„9. § (1) A törvény végrehajtását az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal és helyi szervei - más adókötelezettségeknek megfelelően - ellenőrzik és alkalmazzák a hozzájárulási kötelezettség teljesítését biztosító jogkövetkezményeket.

(2) A szakképzési hozzájárulási kötelezettség teljesítésével, továbbá a visszafizetésekkel kapcsolatos ügyekben az adóigazgatási eljárásról szóló jogszabályok rendelkezéseit, valamint az államigazgatási eljárás általános szabályait kell alkalmazni azzal, hogy a bírságot a be nem fizetett összeg után kell megállapítani. A bírság, illetőleg a késedelmi pótlék a Szakképzési Alapot illeti.”

9. § A Szatv. melléklete a következő 3. ponttal egészül ki:

„3. a hozzájárulásra kötelezett fenntartásában működő szálláson elhelyezett tanuló esetében az egy tanulói férőhelyre jutó üzemelési költségnek a tanuló által fizetett térítési díjon felüli része.”

10. § Ez a törvény 1991. január 1. napján lép hatályba, egyidejűleg

- az Szatv. 5. §-a (1) bekezdésében a „2. § (4) bekezdésében” szöveg helyébe a „2. § (4)-(5) bekezdésében”, a „szakközépiskolai” szöveg helyébe pedig a „középfokú szakoktatási intézményi” szöveg,

- az Szatv. 10. § (2) bekezdésében a „2. § (4) bekezdésében” szöveg helyébe a „2. § (4)-(5) bekezdésében” szöveg kerül.


  Vissza az oldal tetejére