Időállapot: közlönyállapot (1991.I.1.)

1990. évi CIV. törvény

a Magyar Köztársaság 1991. évi állami költségvetéséről és az államháztartás vitelének 1991. évi szabályairól * 

Az Országgyűlés az államháztartási rendszer újraszabályozását megelőzően, a közpénzekkel való hatékony és ellenőrizhető gazdálkodás igényével az 1991. évi állami költségvetésről és annak végrehajtásához kapcsolódóan az államháztartás vitelének egyes átmeneti szabályairól az alábbi törvényt alkotja:

ELSŐ RÉSZ

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG 1991. ÉVI ÁLLAMI KÖLTSÉGVETÉSE

A helyi önkormányzatok, a Társadalombiztosítási Alap és a nem állami szervek állami költségvetéshez való kapcsolódásának szabályai

1. § (1) Az Országgyűlés a helyi önkormányzatok költségvetéséhez való állami hozzájárulás normatív mértékeit - a gazdaság teljesítőképessége, valamint a külső és belső egyensúlyi helyzetre való tekintettel - a következők szerint állapítja meg:

a) Közvetlenül - felhasználási kötöttség nélkül - illeti meg a települési önkormányzatokat:
- 1990-ben önkormányzati választásra jogosult községek, nagyközségek részére 2 000 000 Ft
- egy állandó lakosra számítva 2 000 Ft
- az üdülővendégek után beszedett gyógy- és üdülőhelyi díj vagy idegenforgalmi adó minden forintjához
2 Ft
- kommunális tevékenységhez (közvilágítás, temető- és útfenntartás, lakásgazdálkodás) egy állandó lakosra számítva
1 400 Ft
- települési szociális alapellátáshoz egy állandó inaktív lakosra számítva 3 000 Ft
b) Közvetlenül - felhasználási kötöttség nélkül - illeti meg a feladatot ellátó önkormányzatokat:
- a gyermek- és ifjúságvédelem egy ellátottjára 210 000 Ft
- a szociális intézmények egy ellátottjára 147 000 Ft
- az idősek és fogyatékosok napközi otthonának egy ellátottjára 24 000 Ft
- az idősek és fogyatékosok szállást is nyújtó otthonának egy ellátottjára 40 000 Ft
- a fiatalkorúak egészségügyi gyermekotthonai és a gyógypedagógiai intézmények
egy ellátottjára

172 000 Ft
- egy óvodai ellátottra 15 000 Ft
- egy nemzetiségi, etnikai óvodai ellátottra (kiegészítő hozzájárulás) 5 000 Ft
- általános iskolai oktatásban részesülő: egy nappali tagozatos tanulóra, három esti tagozatos tanulóra, három levelező tagozatos tanulóra, három 14-16 éves, iskolarendszeren kívüli oktatásban részt vevő tanulóra
30 000 Ft
- alsófokú zenei képzésben részesülő egy tanulóra 19 000 Ft
- általános iskolai oktatásban részesülő fogyatékos gyermekekre 56 000 Ft
- gimnáziumi oktatásban részt vevő egy nappali tagozatos, illetve három esti vagy
levelező tagozatos tanulóra

44 000 Ft
- szakközépiskolai oktatásban részt vevő egy nappali tagozatos, illetve három esti vagy
levelező tagozatos tanulóra

54 000 Ft
- szakmunkásképzésben részt vevő egy tanulóra 33 000 Ft
- az önkormányzatok által fenntartott szakmunkás-iskolai tanműhelyekben oktatott
egy tanulóra

36 000 Ft
- általános és középiskolai nemzetiségi, etnikai vagy két tannyelvű oktatásban részesülő egy tanulóra (kiegészítő hozzájárulás)
14 000 Ft
- általános és középfokú diákotthonban és externátusban elhelyezett egy tanulóra 53 000 Ft
- helyi közművelődési feladatokra egy állandó lakosra számítva 100 Ft
- az önálló költségvetéssel rendelkező vidéki kőszínházak egy nézőjére 450 Ft
- az önálló költségvetéssel rendelkező fővárosi kőszínházak egy nézőjére 300 Ft
c) Minden megyei és a fővárosi önkormányzatot megillet 50 000 000 Ft

A megyei, fővárosi önkormányzatoknál ez az összeg és részben a (7) bekezdés szerinti illetékbevételek kapcsolódnak az igazgatási, valamint a megyei levéltárral, a könyvtárral, a múzeumokkal, a művelődési központokkal, a pedagógiai intézetekkel, a sporthivatalokkal összefüggő feladatokhoz.

d) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy a 3. számú mellékletben önkormányzatonként bemutatott normatív állami hozzájárulásokat ahhoz az önkormányzathoz juttassa el, amelyikhez a feladat - a hatáskör-telepítés és az önkormányzatok döntése, s az általuk adott információ alapján - kerül.

e) Az igényjogosultságot jelentő mutatószámok részletes ismertetését a 4. számú melléklet tartalmazza.

f) Az Országgyűlés felkéri a Kormányt, hogy az 1991. évi állami költségvetés, a helyi önkormányzatok, a köztársasági megbízottak, valamint az egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköréről szóló törvények elfogadását követően azonnal mérje fel az önkormányzatoknál az új vagy módosított normatív hozzájárulásokhoz kapcsolódó mutatószámokat. Egyúttal pontosítsa a nemzetiségi, etnikai vagy kéttannyelvű oktatást igénybe vevők számát. Ez utóbbi fedezetére 50 millió forint szolgál.

(2) a) A helyi önkormányzatok nagy költségigényű (korábban általában megyeközponti) fejlesztési és rekonstrukciós feladataihoz kapcsolódó címzett támogatások összege 11 814,5 millió forint. Ennek önkormányzatonként és címenként részletezett összegét az 5. számú melléklet tartalmazza.

b) A megyei önkormányzatokat az 1990. évi január 1-jei állandó lakosok után 400 Ft/fő fejlesztési célú állami támogatás illeti meg címzett támogatásként, amelyet a térségi feladatokkal összefüggő, folyamatban levő beruházások és rekonstrukciók, továbbá a települési önkormányzatokkal összefüggő - 1991 előtt keletkezett, a címzett és céltámogatási körbe nem vont - kötelezettségek teljesítésére kell felhasználni.

(3) A helyi önkormányzatok kiemelt fontosságú feladataihoz a 6. számú mellékletben felsorolt feltételek mellett és mértékben céltámogatást igényelhetnek. Erre a célra 6210,0 millió forint szolgál. A Kormány 1991. január 15-éig tegye közzé a támogatások igénylésének mechanizmusát és az illetékes parlamenti bizottságokkal, valamint az önkormányzatok érdekszövetségével egyeztetve 1991. március 31-éig tegyen javaslatot az Országgyűlésnek a keret felosztására.

(4) A helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzat összege 5948,5 millió forint. Ennek célonként részletezett összegét és az igénybevétel feltételeit a 7. számú melléklet tartalmazza. A Kormány felhatalmazást kap a központosított előirányzat címei közötti átcsoportosításra, valamint az 1991. november 30-áig fel nem használt részének felosztására.

(5) Az önhibájukon kívül hátrányos pénzügyi helyzetben levő helyi önkormányzatok működőképességének megőrzését szolgáló kiegészítő támogatási keret összege 5 milliárd forint.

A Kormány - a lakosság elemi ellátását végző intézmények folyamatos üzemeltetésére tekintettel - legkésőbb 1991. január 15-éig intézkedjék az önkormányzatok ehhez kapcsolódó adatszolgáltatási kötelezettségének előírására. A helyi önkormányzatok képviselő-testületei 1991. február 28-áig terjeszthetik elő igényeiket. A Kormány 1991. március 31-éig tesz javaslatot az Országgyűlésnek a keret 75%-ának önkormányzatok közötti felosztására. A fennmaradó 25%-ot az év során előálló pénzügyi feszültségek enyhítésére kell tartalékolni.

E keretből azon településeken, ahol eddig tanács nem működött, az új önkormányzatok dologi feltételeinek megteremtéséhez egyszeri támogatást igényelhetnek. Ezek közül az 1000 fő alatti állandó lakosú önkormányzatok 150 000 forint, az 1000 fő feletti állandó lakosú önkormányzatok 200 000 forint támogatásban részesülhetnek. Az igénylés határideje 1991. január 15-e a Belügyminisztériumon keresztül.

(6) A települési önkormányzatokat az állandó lakosság által 1989-re bevallott - az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal által településenként kimutatott - személyi jövedelemadó 50%-a illeti meg. Azoknak az önkormányzatoknak, amelyeknél az 1989. január 1-jei állapot szerinti egy állandó lakosra jutó személyi jövedelemadó-bevétel 50%-a nem éri el a 3200 forintot, a bevételt e szintig az állami költségvetés kiegészíti. Ezen túlmenően azon városi önkormányzatoknak, amelyeknél az így számított összeg nem éri el az 5000 forintot, a bevételt e szintig, de legfeljebb 25 millió forinttal az állami költségvetés kiegészíti.

(7) A megyeszékhely - Pest megyében a köztársasági megbízott által kijelölt - város önkormányzati hivatala (illetékhivatala) által beszedett illetékekből a város illetékességi területén beszedett összeg a megyeszékhely - Pest megyében a kijelölt - város önkormányzatát, míg a megye illetékességi területén beszedett összeg - az előző összeg kivételével - a megyei önkormányzatot illeti meg. A megyei önkormányzat ebből a bevételből - az illetékügyi feladatot ellátó önkormányzattal történt megállapodás alapján - biztosítja a megyeszékhely, illetve a kijelölt városon kívüli illetékügyi feladatok személyi és dologi kiadásainak fedezetét. A fővárosi önkormányzati hivatal (illetékhivatal) által beszedett illeték a fővárosi önkormányzatot illeti meg.

(8) A helyi önkormányzat területén kiszabott és onnan befolyt környezetvédelmi és műemlékvédelmi bírság 30%-a illeti meg a területileg illetékes önkormányzatot. E rendelkezés végrehajtásáról a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter intézkedik.

(9) Az önkormányzatok megalakulásakor az alapítói jog gyakorlása tekintetében tanácsi vállalatnak az Országgyűlés által jóváhagyott Vagyonpolitikai Irányelvek alapján, az Állami Vagyonügynökség által történő értékesítéséből származó bevétel 50%-a az alapítói jogot gyakorló települési, illetve megyei önkormányzatot illeti meg.

(10) A főváros önkormányzatait megilletik az e törvényben megállapított bevételi források. A forrásoknak a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti megosztásánál - a feladatokkal és a hatáskörökkel összhangban - a Fővárosi Közgyűlés rendelkezik. Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy a főváros esetében mindaddig, amíg a Fővárosi Közgyűlés nem dönt, a forrásoknak a fővárosi és a kerületi önkormányzatok közötti megosztására, a normatív állami hozzájárulás és a személyi jövedelemadó időarányos részét egy összegben, a Fővárosi Közgyűlés számlájára utalja. A Fővárosi Közgyűlés gondoskodik annak továbbításáról.

2. § (1) A Társadalombiztosítási Alap részére az 1989. évi XLVIII. törvényben az 1990. évre garantált bevételi többlet biztosításához előirányzott állami hozzájárulás összege 5420 millió forint. Az előirányzat felhasználása a Társadalombiztosítási Alap 1990. évi zárszámadásának országgyűlési jóváhagyását követő 15 napon belül történhet meg. Ha a tényleges kiegészítési kötelezettség nem éri el az előirányzott összeget, akkor a különbözet felhasználásáról az Országgyűlés dönt. Amennyiben viszont a tényleges kötelezettség meghaladja az előirányzatot, a túllépést az általános tartalékból kell fedezni.

(2) Az állami költségvetés az 1989-90. években keletkezett tartozásaiból 1991-ben a következőket téríti meg a Társadalombiztosítási Alapnak:

- a Társadalombiztosítási Alap 1989. évi zárszámadásához kötődő visszatérítés 1600 millió Ft
- az 1990. év során az állampolgári jogú családi pótlékkal kapcsolatos költségtérítés, tételes elszámolás alapján
300 millió Ft
- a társadalombiztosítás által 1990-ben kifizetett, politikai rehabilitáció címén felmerült
nyugdíj-kiegészítés megtérítése, tételes elszámolás alapján
500 millió Ft
- az Alap által 1990-ben kifizetett családi pótlék miatti tartozás kamata 3500 millió Ft
- az 1991. év során az állampolgári jogú családi pótlékkal kapcsolatos költségtérítés, tételes
elszámolás alapján

400 millió Ft
- az 1991-ben kifizetésre kerülő, politikai rehabilitáció címén felmerült nyugdíj-kiegészítés,
tételes elszámolás alapján

1845 millió Ft
Összesen: 8145 millió Ft

(3) Az állami költségvetés garantálja a Társadalombiztosítási Alap 1991. évi költségvetéséről szóló törvényben jóváhagyott kiadásainak teljesítését akkor is, ha a bevételek erre nem nyújtanak fedezetet. A vállalt garancia nem keletkeztet fizetési kötelezettséget akkor, ha a fedezethiány abból ered, hogy a be nem hajtott követelések állománya - ide nem értve a felszámolások miatt véglegesen behajthatatlanná vált követeléseket - meghaladja az 1990. december 31-én fennálló állományt.

3. § (1) Az állami megbízás alapján közfeladatokat ellátó nem állami intézmények, a hittudományi egyetemek és főiskolák támogatásának normatívái:

- szociális intézményi ellátás 147 000 Ft/fő
- idősek és fogyatékosok napköziotthoni ellátása 24 000 Ft/fő
- fiatalkorúak gyermekotthoni és gyógypedagógiai intézeti ellátása 172 000 Ft/fő
- óvodai ellátás 15 000 Ft/fő
- általános iskolai oktatás 30 000 Ft/fő
- alsófokú zenei képzés 19 000 Ft/fő
- általános iskolai fogyatékos gyermekek oktatása 56 000 Ft/fő
- szakközépiskolai oktatás 54 000 Ft/fő
- gimnáziumi oktatás 44 000 Ft/fő
- szakmunkásképző iskolai oktatás 33 000 Ft/fő
- szakmunkás-iskolai tanműhelyi oktatás 36 000 Ft/fő
- nemzetiségi vagy két tannyelvű oktatás (kiegészítő hozzájárulás) 14 000 Ft/fő
- diákotthoni ellátás 53 000 Ft/fő
- felsőoktatási nappali hallgatók oktatása 72 000 Ft/fő

(2) Pártok támogatására 700 millió forint szolgál, ennek pártonként részletezett összegét - a pártokról szóló törvény rendelkezése alapján - a II. fejezet 5. címe tartalmazza. Társadalmi szervek támogatására 400 millió forint, nemzetiségi szövetségek támogatására 200 millió forint az előirányzat. E keretek felosztásáról az Országgyűlés által létrehozott (megbízott) testület dönt. Az 1990-ben is támogatásban részesülő szakszervezeti művelődési intézmények támogatására 200 millió forint fordítható.

(3) Egyházak közvetlen támogatására 1099,9 millió forint szolgál. Ebből 561,4 millió forint a hitéleti tevékenység támogatása, 538,5 millió forint az egyházi ingatlanok felújításához történő állami hozzájárulás. A keret felosztására az egyházak magyarországi legfelsőbb szervei, illetve nem hierarchikus felépítésű egyházak esetén az erre felhatalmazott szervezeti egységeik által delegált képviselőkből álló testület jogosult.

A központi költségvetés keretében ellátott állami feladatok normatívái és bevételei

4. § (1) A központi költségvetési szervek által ellátott állami feladatok közül az állami felsőoktatási intézmények magyar állampolgárságú nappali tagozatos hallgatói pénzbeli juttatásának normatívája 48 864 Ft/év/fő. A normatíva alapján járó támogatás felhasználásáról a felsőoktatási intézmény dönt.

(2) Az állami költségvetés bevétele a pénzintézetek, valamint a totó-lottó játék bonyolítását végző társaságok államot megillető osztaléka.

Az állami költségvetés kiadásainak és bevételeinek főösszege

5. § (1) Az Országgyűlés az 1-4. §-ban foglaltakra is tekintettel az állami költségvetés 1991. évi összes kiadását 931 695,9 millió forintban állapítja meg.

(2) Az (1) bekezdésben megállapított kiadási főösszeg fejezetek, címek és kiemelt előirányzatok (rovatok) szerinti megoszlását az 1. számú melléklet tartalmazza.

6. § (1) Az 5. §-ban jóváhagyott kiadások fedezetéül szolgáló bevételek főösszegét az Országgyűlés 852 909,8 millió forintban állapítja meg.

(2) Az (1) bekezdés szerinti bevételi főösszeg fejezetek, címek és kiemelt előirányzatok (rovatok) szerinti megoszlását a 2. számú melléklet tartalmazza.

7. § (1) Az állami költségvetés 5. §-ban megállapított kiadási főösszege és a 6. §-ban megállapított bevételi főösszege különbözetének összegével (a továbbiakban: hiány), 78 786,1 millió forinttal az államadósság növekszik.

(2) Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy az (1) bekezdésben meghatározott hiány finanszírozására

- 60 000 millió forint összegű hosszú lejáratú jegybanki hitelt vegyen fel, a hitel kamata 25%, azonos a jegybank által a kereskedelmi bankoknak 1991-ben nyújtott refinanszírozási hitel alapkamatával;

- 15 000 millió forint összegben államkötvényt bocsásson ki;

- 3786,1 millió forinttal növelje az értékesített kamatozó és diszkont-kincstárjegyek állományát.

Az állami költségvetés végrehajtási szabályai

8. § (1) Az állami költségvetés végrehajtásáért - az e törvényben kapott felhatalmazásokra tekintettel - a Kormány a felelős.

(2) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt az állami költségvetésben előírt bevételek beszedésére és a jóváhagyott kiadások teljesítésére.

(3) A Kormány az állami költségvetés végrehajtása során dönt a 7000 millió forint általános tartalék felhasználásáról. A Kormány az 1991. évi költségvetési folyamatok alakulásáról szóló beszámolóig, amelyet legkésőbb 1991. április 30-áig az Országgyűlés elé terjeszt, az általános tartalék terhére csak az Országgyűlés külön felhatalmazása alapján vállalhat kötelezettséget.

(4) Az általános tartalék felhasználása során a Kormány növelheti a kiadási előirányzatokat, illetőleg átmeneti időre vagy véglegesen felmentést adhat olyan befizetések teljesítése alól, amely kötelezettség megállapítása a hatályos jogszabályok szerint a hatáskörébe tartozik.

9. § (1) Az 5. §-ban megállapított kiadási előirányzatokat növelni, túllépni, a fejezetek, a címek és a kiemelt előirányzatok között átcsoportosítani - az e törvényben foglalt kivételektől eltekintve - nem lehet.

(2) Kiadási előirányzatokat fejezetek között - az e törvényben foglaltak kivételével - csak az Országgyűlés csoportosíthat át.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott tilalom nem vonatkozik arra az esetre, ha az Országgyűlés vagy a Kormány döntése, illetve az érdekelt fejezetek megállapodása alapján év közben az ellátandó feladatok, kötelezettségek, intézmények átadása, más fejezet alá sorolása válik szükségessé. Az ilyen feladatátadáshoz kapcsolódó kiadási vagy bevételi előirányzat-átcsoportosításhoz a pénzügyminiszter ellenjegyzése szükséges. Az átcsoportosításról az Országgyűlést soron következő ülésén tájékoztatni szükséges.

(4) Ha a fejezetek közötti átcsoportosítást valamely nemzeti érdek oly sürgetővé teszi, hogy az Országgyűlés jóváhagyásának megszerzése jelentős érdeksérelemmel járna, a Kormány engedélyezheti az átcsoportosítást. Erről az Országgyűlés soron következő ülésén be kell számolni.

(5) Az Országgyűlés a következő címek tekintetében magának tartja fenn a jogot az előirányzatok megváltoztatására:

- az önkormányzatok állami hozzájárulása (normatív támogatás, céltámogatás, címzett támogatás) [1. § (1)-(5) bekezdés];

- a személyi jövedelemadó és más adók, bevételek megosztásának arányai [1. § (6), (8)-(9) bekezdés];

- a Társadalombiztosítási Alaphoz adott állami hozzájárulás [2. § (1)-(2) bekezdés];

- a családi pótlék mértékei;

- az állami megbízás alapján közfeladatokat ellátó nem állami intézmények, a hittudományi egyetemek és főiskolák normatív támogatása [3. § (1) bekezdés];

- a pártok támogatása [3. § (2) bekezdés];

- a társadalmi szervezetek támogatása [3. § (2) bekezdés];

- a nemzetiségi szövetségek támogatása [3. § (2) bekezdés];

- az egyházak támogatása [3. § (3) bekezdés];

- az állami felsőoktatási intézmények magyar állampolgárságú nappali tagozatos hallgatóinak pénzbeli juttatásai (4. §);

- centralizált alárendeltségű szervekre előirányzott összeg (VIII. fejezet 25/5. alcím).

(6) Az állami költségvetés egyes fejezetein belül a kiadási előirányzatok között az (5) bekezdésben foglaltak kivételével a Kormány engedélyezhet átcsoportosítást. Kiadási pótelőirányzat engedélyezésének feltétele más kiadási előirányzatnál zárolt megtakarítás, illetőleg bevételi többlet.

(7) Fejezeten belül a címek közötti átcsoportosítás jogát a Kormány átengedheti a fejezet irányításáért felelősnek.

(8) A 21. § (2) bekezdésében felsorolt - költségvetési címet alkotó - országos hatáskörű szervek előirányzatai közötti átcsoportosításokat a pénzügyminiszter előzetes állásfoglalása alapján csak a Kormány engedélyezhet. Ezeknél a költségvetési címeknél az alcímek közötti átcsoportosítás joga a költségvetési címért felelőst illeti meg.

(9) A fejezeten belüli átcsoportosítás joga a fejezet irányításáért felelőst illeti meg minden olyan esetben, ha az átcsoportosítás a fejezet irányítása alá tartozó költségvetési szerv létrehozásához, átszervezéséhez, megszüntetéséhez kapcsolódik. Az ilyen átcsoportosításhoz a pénzügyminiszter egyetértése szükséges.

(10) A fejezeteknél központilag tervezett állóeszköz-felújítási (nagyjavítási), ágazati és szakmai célfeladatokra szolgáló, valamint a tartalék-előirányzatok felhasználásáról a fejezet irányításáért felelős dönt. Ezen előirányzatok csökkentése mellett más fejezethez tartozó költségvetési címek, valamint azok kiemelt előirányzatai is növelhetők. Állóeszköz-felújításra (nagyjavításra) szolgáló előirányzatból a béralap akkor növelhető, ha azt saját kivitelezésben végzik.

(11) A fejezet, a költségvetési cím és a költségvetési szerv kiadási előirányzatai növelhetők a Társadalombiztosítási Alapból, az elkülönített állami pénzalapból, az alapítványból és a költségvetési szervek működésével összefüggésben más forrásból származó, nem tervezett bevételek összegével. Az előirányzat-módosítás a ténylegesen teljesített bérkifizetés összegével érintheti a béralapot is. Állóeszköz értékesítéséből származó bevétel bérkifizetésre nem fordítható.

(12) A pénzmaradványból, érdekeltségi alapokból történő pénzfelhasználás a (11) bekezdésben foglaltak szerinti előirányzat-módosítási kötelezettséggel jár együtt. A dologi kiadások pénzmaradványából a béralap nem növelhető.

(13) A fejezet, a cím és a költségvetési szerv kiemelt kiadási előirányzatai, amennyiben a tervezett bevételek nem folynak be, nem teljesíthetők. A bevételek elmaradása nem vonhatja automatikusan maga után a költségvetési támogatás növekedését.

(14) A (2)-(13) bekezdésben foglalt előirányzat-változtatásokról az állami költségvetés végrehajtásáról szóló zárszámadás keretében tételesen be kell számolni. A központi költségvetési szervek tekintetében a (2)-(10) bekezdésben foglaltak felügyeleti szervi hatáskörben, a (11)-(13) bekezdésben foglaltak intézményi hatáskörben végrehajtott előirányzat-módosításnak minősülnek.

(15) A XVII. Pénzügyminisztérium fejezeten belül a pénzügyminiszter mint a fejezet irányításáért felelős vezető e törvényben biztosított átcsoportosítási joga a kiadások esetében csak az 1-11 és 13-17, a bevételek esetében pedig csak az 1-11 címekre terjed ki.

10. § (1) Dologi és más kiadási előirányzatból a béralapba történő átcsoportosításnak nincs helye.

(2) Ha az állami feladatstruktúra évközi változása vagy valamely váratlan körülmény, illetőleg feltételmódosulás elkerülhetetlenül szükségessé teszi valamely költségvetési címen belül a béralap és más előirányzatok közötti átcsoportosítást, azt a pénzügyminiszter előzetes állásfoglalása alapján a Kormány engedélyezheti. Az engedélyezett átcsoportosításról a zárszámadáskor tételesen be kell számolni.

11. § (1) Az 5. §-ban megállapított kiadási előirányzatok közül a XI. fejezet 10/3. alcímnél és 11. címénél, a XVII. fejezet 18. cím 1. alcím 1., 2., 3. előirányzatánál és 19. cím kiemelt előirányzatánál, a XVIII. fejezet 19/2. címnél, a 6. §-ban megállapított bevételi előirányzatok közül a XVII. fejezet 24-26 címeknél a teljesülés külön szabályozott módosítás nélkül is eltérhet az előirányzatoktól.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt előirányzatok teljesítésében mutatkozó eltérések költségvetési egyensúlyt rontó hatását a Kormány más kiadási előirányzatokban elért megtakarítással, zárolással, illetőleg az e törvény vagy más jogszabály alapján saját hatáskörben megvalósítható intézkedéssel elérhető bevételi többletekkel ellensúlyozni köteles.

(3) Ha az (1) bekezdésben felsorolt előirányzatok teljesítésében mutatkozó eltérések hatása a (2) bekezdés szerinti módon nem ellentételezhető, a Kormány köteles pótköltségvetési törvényjavaslatot terjeszteni az Országgyűlés elé.

(4) A pótköltségvetési törvényjavaslat előterjesztésekor a Kormánynak részletesen be kell számolnia a pótköltségvetés elkészítésének szükségességét kiváltó okokról, illetőleg be kell mutatnia a módosítással érintett kiadási, bevételi előirányzatok javasolt új összegét.

(5) Szükség esetén a pótköltségvetési törvényjavaslattal együtt kell az Országgyűlés elé terjeszteni azokat a további törvényjavaslatokat is, amelyek a pótköltségvetés megalapozásához szükségesek.

Az állami költségvetés pénzellátási rendje

12. § (1) Az állami költségvetés a január 1. és december 31. közötti időszakban befolyó bevételeket és az ezen időszak alatt teljesítendő kiadásokat tartalmazza.

(2) Az állami költségvetést megillető bevételek az állami pénzkészletet növelik, az azt terhelő kiadások a pénzkészletet csökkentik.

(3) Az állami költségvetés pénzforgalmi lebonyolításának központi intézménye az állami forgóalap.

(4) Az állami forgóalapot és a hozzá kapcsolódó bevételi és kiadási számlákat a Magyar Nemzeti Bank vezeti. A számlák feletti rendelkezésre a pénzügyminiszter és az általa kijelölt, banki aláírás-bejelentéssel rendelkező személyek jogosultak.

(5) Az állami forgóalaphoz kapcsolt bevételi és kiadási számlák elvi felépítési rendjét az 1. számú függelék tartalmazza. Valamennyi bevételi és kiadási számla elnevezését és magyar nemzeti banki számlaszámát a Magyar Közlönyben és a Pénzügyi Közlönyben közzé kell tenni.

(6) A központi költségvetési szervek és az állami költségvetés közötti pénzforgalom lebonyolítására a fejezetek részére a Magyar Nemzeti Bank által vezetett

- költségvetési számla;

- év végi maradványelszámolási számla;

- állóeszköz-fenntartási alap számla;

- bevételi számla

szolgál.

(7) Nem kapcsolódnak az állami forgóalaphoz a privatizációból származó állami bevételek beszedésére szolgáló számlák. Az e számlára befolyó összegeknek az Országgyűlés által jóváhagyott Vagyonpolitikai Irányelvekben meghatározott hányadát az államadósság törlesztésére kell fordítani.

(8) Nem része az állami forgóalapnak a központi letéti számla, melyet a Magyar Nemzeti Bank vezet. Saját letéti számlával a fejezetek és - a pénzügyminiszter engedélye alapján - kivételesen egyes központi költségvetési szervek is rendelkezhetnek. A letéti számlák a nem végleges bevételek, illetőleg kiadások költségvetésen kívüli kezelésére szolgálnak.

A költségvetésen kívül kezelt bevételekről és kiadásokról, a letéti számlák forgalmáról és állományváltozásáról a zárszámadás keretében tételesen be kell számolni az Országgyűlésnek.

13. § (1) A központi költségvetési szervek az e törvény 6. §-ában meghatározott bevételeik beszedéséről maguk gondoskodnak. Bevételeiket a költségvetésükben szereplő kiadásaik teljesítésére fordítják. A kiadások a tervezettet meghaladó bevételekkel ellensúlyozottan, illetve a pénzmaradványból, érdekeltségi alapokból növelhetők.

(2) A központi költségvetési szervek bevételi és kiadási előirányzataik jóváhagyott, illetve a 9. § (2)-(10) bekezdéseiben foglaltak szerint módosított különbözetét az állami forgóalapból - a fejezetek útján - támogatásként kapják meg.

(3) A fejezetek és a 21. § (2) bekezdése szerint 1991-ben fejezetként gazdálkodó költségvetési címek részére a Pénzügyminisztérium minden hó első munkanapján az éves előirányzat időarányos részének megfelelő összegű támogatást folyósít a fejezeti költségvetési számlán.

(4) Az időarányos havi pénzellátástól eltérést a pénzügyminiszter engedélyezhet elsősorban az állóeszköz-felújítási (nagyjavítási), a beruházási, az ágazati és a céltámogatásoknál, valamint a tartalék-előirányzatoknál. Kivételesen a bevételek és a kiadások időbeni eltérése is alapul szolgálhat a következő hónapban esedékes támogatás előrehozására.

(5) a) Azoknál a cél- és címzett támogatásoknál, amelyek kedvezményezettjei nem állami szervek, a támogatás folyósítása minden hó első munkanapján havi arányos részletekben a cél szerint illetékes minisztériumon keresztül történik.

b) A 3. § (2) bekezdésében meghatározott címzett támogatásokat a Pénzügyminisztérium minden hó első munkanapján havi arányos részletekben közvetlenül a kedvezményezettnek folyósítja.

14. § A költségvetési szerveknél a munkabérfizetés napját - a számlavezető bankkal (pénzintézettel) egyetértésben - a költségvetési szervnek úgy kell megállapítania, hogy arra legkésőbb az adott hónap 5-én sor kerüljön.

15. § (1) A nem eredményérdekeltségű központi költségvetési szerv a munkabérek kifizetése érdekében esetlegesen szükségessé váló likviditási és a (2) bekezdésben foglalt célt szolgáló hiteleken kívül bankhitelt nem vehet igénybe.

(2) A központi költségvetési szervek a világbanki programok megvalósításában történő részvétellel kapcsolatban jogosultak hitelfelvételre.

16. § (1) A helyi önkormányzatok normatív támogatását a Pénzügyminisztérium - az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal útján - havi arányos részletekben közvetlenül a helyi önkormányzatoknak folyósítja.

(2) A címzett és a céltámogatásokat a Pénzügyminisztérium - az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal útján - a fejlesztések, rekonstrukciók megvalósulási ütemével és a kapcsolódó saját forrásokkal arányosan, közvetlenül az érintett önkormányzatoknak folyósítja.

(3) a) A személyi jövedelemadó helyi önkormányzatokat megillető hányadának egytizenketted részét a Pénzügyminisztérium - az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal útján - havonta közvetlenül a helyi önkormányzatoknak folyósítja.

b) A szétváló települések önkormányzatainak személyi jövedelemadóból való részesedését az érintett önkormányzatok megállapodás útján rendezhetik. Erről az adott önkormányzatok az adott hónap 10-éig értesítik az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalt. Az értesítést követő hónaptól kezdve már az új megosztás szerint történik a kiutalás. Megállapodás hiányában a megosztásról a köztársasági megbízott dönt.

(4) Az 1. § (4) és (5) bekezdésében meghatározott támogatások, kiegészítések folyósításánál a pénzügyminiszter a havi ütemezéstől szükség esetén eltérhet.

(5) Az 1. § (9) bekezdésében megállapított részesedést az Állami Vagyonügynökség a bevétel beérkezését követő 30 napon belül utalja át az arra jogosult önkormányzatnak.

17. § (1) A gazdálkodó szervezeteket illető azon támogatásokat, amelyek folyósítása nem az adózás rendjéről szóló törvény alapján történik, valamint az elkülönített állami pénzalapok állami költségvetésben címzetten előirányzott támogatását a Pénzügyminisztérium havonta egyenletes ütemben folyósítja.

(2) Az (1) bekezdésben megállapított ütemezéstől a kedvezményezett pénzügyi helyzetének alakulásával összefüggő, különleges méltánylást érdemlő esetben a pénzügyminiszter eltérést engedélyezhet.

(3) A 16. § (4) bekezdésében és a 17. § (2) bekezdésében foglalt esetekben a méltányosságot a pénzügyminiszter az állami költségvetés biztonságos fizetőképessége folyamatos fenntartásának szempontjait érvényesítve gyakorolhatja.

18. § Az államadóssággal összefüggő adósságszolgálati (törlesztési és kamat-) terhek negyedévente a tárgynegyedév utolsó munkanapján esedékesek.

19. § (1) Az állami költségvetésben sem az állami forgóalapot illető bevételek, sem az azt terhelő kiadások évek közötti átvitelének - a (2)-(4) bekezdésben foglaltak kivételével - nincs helye.

(2) Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy az 1992. évi költségvetési gazdálkodás zavartalan megkezdésének biztosítása érdekében a helyi önkormányzatok számára - az állami forgóalap átmeneti megterhelésével - a normatív támogatások egyhavi összegének megfelelő előleget utaljon ki. Az előleg legkorábban 1991. december 20-án folyósítható, s azt az 1992. évi állami hozzájárulás terhére kell véglegesen elszámolni, kifizetése tehát az 1991. évi költségvetést nem terheli.

(3) Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy minden fejezet beruházási címénél és a Lakás Alappal kapcsolatos elszámolásoknál a kiadások elszámolási idejét 1992. február 15-éig meghosszabbítsa (pótkezelés).

(4) A pótkezelési időszakban az 1991. évi állami költségvetés terhére a (3) bekezdés alapján eszközölt elszámolásokról - az állami költségvetés végrehajtásáról szóló zárszámadás keretében - a Kormány tételesen köteles beszámolni az Országgyűlésnek.

20. § (1) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy az állami költségvetés terhére garanciát vállaljon olyan esetekben, amikor azt nemzeti érdek indokolttá teszi.

(2) A korábban vállalt, illetőleg a költségvetési évben lejáró, valamint az újonnan elvállalásra kerülő garancia beváltáskor esedékes összege nem haladhatja meg az 5. §-ban megállapított kiadási főösszeg 0,5%-át, kivéve, ha a költségvetési garancia kőolaj, földgáz, szén és villamos energia beszerzéséhez kapcsolódik.

(3) A (2) bekezdésben megállapított mérték csak az Országgyűlés előzetes jóváhagyásával léphető túl.

(4) A garanciavállalásokról a Kormány - az állami költségvetés végrehajtásáról szóló zárszámadás keretében - tételesen köteles beszámolni az Országgyűlésnek.

Vegyes és záró rendelkezések

21. § (1) A fejezetek - törzskönyvi nyilvántartásban önálló jogi személyként szereplő - irányító szervezeteinek feladat- és hatásköre 1991-ben változatlan.

(2) Az Állami Vagyonügynökség, a Központi Statisztikai Hivatal, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság, a Gazdasági Versenyhivatal, az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség, az Üdülési és Szanatóriumi Főigazgatóság, a Központi Földtani Hivatal, valamint az Országos Testnevelési és Sporthivatal az 1991. évben továbbra is gyakorolja mindazokat a jogokat és teljesíti azokat a kötelezettségeket, amelyekkel a hatályos jogszabályok a költségvetési fejezeteket felruházzák.

22. § (1) Az e törvényben foglalt költségvetési fejezeti besorolás 1991-ben nem érinti a költségvetési szervek törzskönyvi nyilvántartását és bankszámlarendjét, bankszámlaszámait, így azokat 1991-ben megváltoztatni nem kell.

(2) A költségvetési szervek, az elkülönített állami pénzalapok és az önkormányzatok 1991. évi költségvetése kidolgozási és végrehajtási, továbbá az évközi és az év végi beszámolás, adatszolgáltatás, adatfeldolgozás rendjét a pénzügyminiszter rendeletben szabályozza.

23. § Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy az 1991. évi költségvetési gazdálkodás zavartalan megkezdésének biztosítása érdekében az állami forgóalap átmeneti megterhelésével a helyi önkormányzatok számára az általuk december 1-jéig számított normatív támogatások egyhavi összegének megfelelő előleget utaljon ki. Az előleg legkorábban 1990. december 20-án folyósítható, s azt az 1991. évi állami hozzájárulás terhére kell véglegesen elszámolni, vagyis kifizetése az 1990. évi költségvetést nem terheli.

(2) Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy az 1990. évi költségvetés lezárását a beruházási kiadásokat és a Lakás Alappal kapcsolatos elszámolásokat illetően 1991. február 15-éig meghosszabbítsa (pótkezelés). A pótkezelés során eszközölt elszámolásokról az 1990. évi költségvetés végrehajtásáról szóló zárszámadásban kell tételesen beszámolni.

(3) Az Országgyűlés felkéri a Kormányt, 1991. április 30-áig számoljon be a költségvetés teljesítéséről, és tegyen javaslatot az előirányzatok szükség szerinti módosítására.

(4) Az Országgyűlés az Állami Számvevőszék (VI. fejezet) költségvetési előirányzatát (388,8 millió forint) illetően úgy dönt, hogy azt címzett tartalékként kell kezelni. Az Állami Számvevőszék folyamatos működtetése érdekében felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy ezen összeg 1991. első negyedévére eső részét (97,2 millió forintot) a Számvevőszék rendelkezésére bocsássa.

MÁSODIK RÉSZ

AZ ÁLLAMADÓSSÁG KÖRE ÉS KEZELÉSE

Az állami költségvetés hiánya és más állami feladatok finanszírozását szolgáló, az 1991. évet megelőzően eszközölt, illetőleg 1991-től megvalósuló hitel- és értékpapír-műveletekből származó állami költségvetési adósság (a továbbiakban: államadósság) kezelésére az Országgyűlés a következő szabályokat határozza meg:

24. § Az államadósság belföldi jövedelemtulajdonosokkal szembeni részét az 1990. év végén az alábbi tartozások képezik:

(1) A Magyar Nemzeti Bankkal szemben:

a) az állami költségvetés hiányának részbeni fedezetéül 1991 előtt felvett hitelek - beleértve azokat a hiteleket is, amelyek 1981-ig az éves zárszámadási törvények szerint költségvetési bevételként kerültek elszámolásra - fennálló állománya (várhatóan 442,6 milliárd forint);

b) az 1986. évi V. törvény 17. § a) pontja alapján egyes gazdálkodó szervezetek pénzügyi helyzetének rendezése keretében bizonyos adósságaik átvállalásának forrásául felvett hitel (20,5 milliárd forint);

c) az 1986. évi V. törvény 17. § b) pontja alapján az 1987. január 1-jétől létrejött kereskedelmi bankok és átszervezett biztosítóintézetek szükséges alaptőkéjének fedezetéül felvett hitelek még vissza nem fizetett része (5,8 milliárd forint);

d) az 1989. évi XVIII. törvény 22. § (1) bekezdése szerinti vállalati forgóalap-rendezési hitel még vissza nem fizetett része (várhatóan 23,6 milliárd forint);

e) bizonyos nemzetközi pénzügyi szervezetek - Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank, Nemzetközi Beruházási Bank, Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank, Nemzetközi Fejlesztési Társaság - alaptőkéjéhez való hozzájárulás Magyar Nemzeti Bank által megelőlegezett összege (várhatóan 7,9 milliárd forint);

f) a Magyar Nemzeti Bank által felvett és az állami költségvetésnek továbbkölcsönzött világbanki hitelek (várhatóan 1 milliárd forint);

g) az Állami Fejlesztési Intézet - és annak jogelődje - által ellátott állami beruházási feladatok finanszírozását szolgáló, a Magyar Nemzeti Bank által 1968-1990 között nyújtott refinanszírozási hitelekből 1990. december 31-éig keletkező tartozások állománya (várhatóan 262,9 milliárd forint);

h) az a) és c) pontban szereplő költségvetési feladatok részbeni finanszírozására kibocsátott államadóssági kötvények vissza nem vásárolt állománya (4,5 milliárd forint);

i) az e törvény 32. § (1) bekezdésében foglalt hitel.

(2) Más belföldi jövedelemtulajdonosokkal szemben az (1) bekezdés a) és c) pontjaiban szereplő költségvetési feladatok részbeni finanszírozására kibocsátott államadóssági kötvények és értékesített kincstárjegyek állománya (várhatóan 30,1 milliárd forint).

25. § (1) Az 1990. év végén az államadósság nem belföldi jövedelemtulajdonosokkal szembeni részét a rubel- és nem rubelviszonylatokból fölvett kormányhitelekből (8,4 milliárd forint) és a magyar állam által a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Banktól közvetlenül felvett hitelekből (várhatóan 24 milliárd forint) eredő tartozások alkotják.

(2) A nem belföldi jövedelemtulajdonosok felé fennálló (1) bekezdés szerinti államadóssággal kapcsolatos bevételeket és kiadásokat a XXV. Nemzetközi Elszámolások bevételi és kiadási fejezetekben kell előirányozni és elszámolni.

26. § (1) A Magyar Nemzeti Bank 1990. december 31-i hatállyal nyújtson hitelt az állami költségvetésnek a 24. § (1) bekezdés e)-f) pontjaiban szereplő állami feladatok forrásául, valamint g) pontjában szereplő tartozás átvállalására.

(2) A pénzügyminiszter és a Magyar Nemzeti Bank elnöke az e törvényben szabályozott feltételekkel

a) külön-külön szerződést kössön a következő államadósság-elemek kezelésére:

aa) az (1) bekezdés szerinti hitelek;

ab) a 24. § (1) bekezdésének a) pontjában szereplő hitelek azon része, amely 1981-ig az éves zárszámadási törvények szerint a költségvetési bevételek között elszámolt összegekből keletkezett (281,2 milliárd forint);

ac) a 24. § (1) bekezdés d) pontja szerinti hitelek; illetőleg

b) vonja össze egy új szerződésbe és így kezelje a 24. § (1) bekezdés a) pontjában szereplő azon hiteleket, amelyek a jóváhagyott éves zárszámadási törvények alapján a költségvetési hiány részbeni finanszírozására az állami költségvetés forgóalapja javára kerültek felvételre (161,4 milliárd forint).

27. § A 24. § (1) bekezdésének b)-c) és h) pontjában szereplő államadósság kezelésére vonatkozó, érvényben lévő szerződéseket a pénzügyminiszter és a Magyar Nemzeti Bank elnöke az e törvényben szabályozott feltételek szerint módosítja.

28. § (1) A 24. § (1) bekezdésének d)-e) pontjában, valamint a 26. § (2) bekezdés ab) pontjában szereplő államadósság-elemek lejárata 1991-től kezdődően 5 év türelmi idővel együtt 15 év;

(2) a 24. § (1) bekezdésének g) pontjában szereplő refinanszírozási hitel 26. § (1) bekezdése szerint nyújtott jegybanki hitellel való átvállalása miatti államadósság lejárata különbözik aszerint, hogy a refinanszírozási hitel milyen kihelyezéseket finanszírozott:

a) azon részénél, amely állami kölcsönök forrását képezte és az államháztartáson kívüli adós - a 31. § (3) bekezdésében szereplő rendelkezések figyelembevételével - a kölcsön visszafizetésére kötelezett, a lejárat megegyezik az adóssal kötött eredeti szerződésben meghatározottal;

b) további részénél azonos az (1) bekezdés szerintivel.

(3) A 24. § (1) bekezdés f) pontjában, a 26. § (2) bekezdés b) pontjában, továbbá a 27. §-ban szereplő államadósság-elemek lejárata az érvényben lévő bel- és külföldi szerződésekben foglaltakkal legyen azonos.

29. § A 26-27. §-okban szereplő államadósság-elemek az 1991. évben egységesen 9%-kal kamatoznak.

30. § A 24. § (2) bekezdésében és a 25. §-ban szereplő államadósságok lejárati és kamatfeltételei megegyeznek az érvényben lévő belföldi és nemzetközi szerződésekben, illetőleg kibocsátási szabályokban rögzítettekkel.

31. § (1) A 24. § (1) bekezdés g) pontjában szereplő tartozás állami költségvetés által történő átvállalására a Magyar Nemzeti Bank által a 26. § (1) bekezdése szerint nyújtott hitelt a pénzügyminiszter - külön szerződéssel, a (2)-(5) bekezdésben meghatározott feltételekkel - kölcsönözze tovább az Állami Fejlesztési Intézetnek.

(2) A továbbkölcsönzési szerződésben el kell különíteni

a) azon hitelrészt, amely mögött az államháztartáson kívüli, adósságszolgálati kötelezettséggel - törlesztéssel, kamattal, járadékkal - terhelt adós áll, illetőleg,

b) azon hitelrészt, amely mögött ilyen adós nem áll.

(3) A (2) bekezdés szerinti elkülönítés megvalósításával összefüggésben az Országgyűlés

a) tudomásul veszi, hogy a szénbányák, a Péti Nitrogénművek, a Bicskei Hőerőmű, a GANZ Mozdonygyár, a Nyirádi Bauxitbánya és az Auróra Cipőgyár helyzetének rendezését szolgáló pénzügyi intézkedések keretében a Kormány 17,2 milliárd forint adósságszolgálati kötelezettség megfizetése alól az adósoknak mentesítést adott, ezért ilyen összegű refinanszírozási hitel mögött nem áll adósságszolgálati kötelezettség;

b) hozzájárul, hogy az Állami Fejlesztési Intézetnek az 1990. év végéig nyújtott refinanszírozási hitelből adósságkonverzió formájában vagy közvetlenül vállalkozásokban való állami részesedés megszerzésére - korábbi kormányzati döntés alapján felhasznált - 3520 millió forint visszafizetése az állami költségvetést terhelje;

c) tudomásul veszi, hogy a refinanszírozási hitelből a Gabcikovó-Nagymaros Vízlépcső beruházásra 1990 végéig várhatóan felhasználásra kerülő 33 400 millió forint visszafizetése teljes egészében az állami költségvetést terheli, mivel az Országgyűlés 24/1989. (XI. 10.) OGY határozatával a beruházás Magyarországon megvalósuló részének leállításáról hozott döntés miatt a tervezett erőmű által termelendő villamos energia árbevételéből számításba vett törlesztési forrás nem jön létre.

(4) A (3) bekezdés szerinti rendelkezések figyelembevételével meghatározott, államháztartáson kívüli adós által teljesítendő adósságszolgálattal fedezett továbbkölcsönzött hitelrész összege az Állami Fejlesztési Intézet állami költségvetéssel szembeni kötelezettsége.

(5) A (4) bekezdés szerinti hitelrész mögött álló szerződések, illetőleg azok feltételei továbbra is érvényben maradnak. Ezért az Állami Fejlesztési Intézet 1991-től is lássa el ezen szerződések kezelését, közvetlenül szedje be az adósoktól a törlesztéseket, kamatokat és járadékokat, s azokat fizesse be az állami költségvetésbe.

(6) Az (5) bekezdés szerinti törlesztések, kamatok és járadékok összegét az állami költségvetés XXVI. Belföldi Adósságszolgálat bevételi fejezetében kell előirányozni és elszámolni.

(7) Az (1) bekezdésben szereplő és az állami költségvetés által részére továbbkölcsönzött jegybanki hitelből az Állami Fejlesztési Intézet az 1990. év végéig nyújtott refinanszírozási hiteleket fizesse vissza a Magyar Nemzeti Banknak.

32. § Az Országgyűlés hozzájárul, hogy:

(1) az állami költségvetés folyamatos fizetőképességének biztosításához szükséges állami forgóalap megteremtésére a pénzügyminiszter 1990. december 31-i hatállyal 40 milliárd forint, az államadósság növelését eredményező hitelt vegyen fel a Magyar Nemzeti Banktól;

(2) a hitel:

a) kamata azonos a 29. § szerintivel. Egyidejűleg a Magyar Nemzeti Bank az állami költségvetés nála kezelt betéteire az általános feltételeknek megfelelő betéti kamatot téríti;

b) lejárata 1991-től kezdődően 8 év türelmi idővel együtt 15 év. Amennyiben az állami költségvetés a türelmi időszak folyamán valamelyik évben többlettel zár, a visszafizetést a többletből - az Országgyűlés által meghatározott összegben - a türelmi időszak vége előtt meg kell kezdeni.

33. § Az e törvény által szabályozott államadósság egyes összetevői közül a 26-27. és 32. §-okban szereplő jegybanki hitelek, valamint a 24. § (1) bekezdés h) pontjában és (2) bekezdésében szereplő államkötvények 28-29. és 32. §-okban meghatározott törlesztési és kamatterheit, továbbá a 24. § (2) bekezdésében szereplő kincstárjegyek kamatterheit az állami költségvetés XXVI. Belföldi Adósságszolgálat kiadási fejezetében kell előirányozni és elszámolni.

34. § (1) Az ország külföldi adósságainak a nemzeti valuta hivatalos leértékeléséből eredő, a Magyar Nemzeti Bank által nyilvántartott forintértéke növekedéseként jelentkező könyv szerinti tartozás állományát - az 1989. évi XVIII. törvény 22. § (2) bekezdésének rendelkezése szerint - az államadósság részeként kell kezelni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti tartozás lejárat nélküli és mindenkor kamatmentes.

HARMADIK RÉSZ

A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK GAZDÁLKODÁSÁNAK RENDJE

35. § (1) E törvényrész (a továbbiakban: Ög. tv.) hatálya kiterjed a helyi önkormányzat gazdálkodási feladatait ellátó polgármesteri, megyei önkormányzati hivatalra (a továbbiakban: polgármesteri hivatal), illetve az önkormányzat által megbízott más szervezetre, amely ellátja az önkormányzat gazdálkodási feladatait.

(2) Az Ög. tv.-t kell alkalmazni a körjegyzőségek esetében is, amennyiben az érdekelt képviselő-testületek a gazdálkodási feladatok ellátásával a körjegyzőséget bízzák meg.

(3) Az önkormányzati társulások gazdálkodási szabályait az érdekelt képviselő-testületek közösen állapítják meg.

A helyi önkormányzat költségvetése

36. § (1) A helyi önkormányzat költségvetését az állami költségvetésről szóló törvény elfogadását követően a következő szerkezetben kell a képviselő-testület elé terjeszteni:

- a bevételeket forrásonként,

- a működési, fenntartási előirányzatokat önálló költségvetési szervenként,

- a felújítási előirányzatokat célonként,

- a fejlesztési kiadásokat feladatonként,

- a polgármesteri hivatal költségvetését feladatonként, valamint külön tételben,

- az általános és

- a céltartalékot.

(2) A helyi önkormányzat költségvetése tartalmazza az önkormányzati költségvetési szervek bevételeit és kiadásait is.

(3) A helyi önkormányzat dönt az általa létrehozott és fenntartott költségvetési szervek éves költségvetéséről, valamint mindazoknak a közösségi szolgáltatásoknak a támogatásáról, amelyeket nem helyi önkormányzati költségvetési szervek útján végeztet.

(4) A képviselő-testület a helyi önkormányzat költségvetéséről rendeletet alkot.

(5) Az államháztartási információs rendszer keretében a helyi önkormányzat a pénzügyminiszter által előírt módon és időben költségvetési tájékoztatót készít, amelyet a Területi Államháztartási és Közigazgatási Informatikai Szolgálat (a továbbiakban: TÁKISZ) részére kell megküldeni.

(6) A helyi önkormányzat költségvetését saját hatáskörben módosíthatja.

A helyi önkormányzatok pénzellátása

37. § (1) A helyi önkormányzat a normatív állami hozzájárulásra az általa szolgáltatott, az előírások szerint megállapított vagy tervezett mutatók alapján jogosult.

(2) A helyi önkormányzat gondoskodik saját bevételei beszedéséről.

(3) A normatív állami hozzájárulást a Pénzügyminisztérium - a tervezett mutatók alapján - havi arányos részletekben (évi 1/12-ed rész) bocsátja közvetlenül az önkormányzat rendelkezésére, a költségvetési elszámolási számláját vezető - az önkormányzat által megnevezett - pénzintézethez.

(4) A címzett és céltámogatások teljesítményarányosan kerülnek átutalásra. A helyi önkormányzat a kötelezettség teljesítését megelőző hónap 20. napjáig a TÁKISZ-hoz eljuttatja ez irányú igényeit. Az utalás a következő havi normatív állami hozzájárulással egyidejűleg történik.

(5) A kiegészítő állami hozzájárulás helyi önkományzathoz juttatására a döntést követően - január 1-jei visszamenőleges hatállyal - havi arányos részletekben kerül sor.

A kötelezettségvállalás rendje

38. § (1) A helyi önkormányzat nevében kötelezettséget a polgármester vagy az általa felhatalmazott személy vállalhat.

(2) A kötelezettségvállalás ellenjegyzésére a jegyző vagy az általa felhatalmazott személy jogosult.

(3) A helyi önkormányzat kiadása teljesítésének, bevétele beszedésének vagy elszámolásának elrendelésére a polgármester vagy az általa felhatalmazott személy jogosult. Az utalvány ellenjegyzésére a jegyző vagy az általa felhatalmazott személy jogosult.

A helyi önkormányzat költségvetési szervekkel kapcsolatos feladatai

39. § (1) A helyi önkormányzat költségvetési szervet alapíthat. Az alapítással egyidejűleg kell döntenie annak gazdálkodási jogköréről, azon belül bérgazdálkodási jogköréről, alaptevékenység keretében ellátandó feladatáról és kiegészítő (vállalkozási) tevékenységéről.

(2) A helyi önkormányzat éves pénzellátási terv alapján havonta gondoskodik a költségvetési szervek pénzellátásáról.

A helyi önkormányzati költségvetési szervek törzskönyvezése, bankszámlanyitása

40. § Az önkormányzati költségvetési szervekről a TÁKISZ törzskönyvi nyilvántartást vezet.

41. § (1) A helyi önkormányzati költségvetési szerv számára bankszámla a törzskönyvi nyilvántartásba-vétel után nyitható.

(2) A helyi önkormányzat költségvetési elszámolási számlát egy pénzintézetnél nyithat. A pénzintézetet szabadon választja meg azok közül a pénzintézetek közül, amelyek a Pénzügyminisztérium számára havi információt nyújtanak az önkormányzatok költségvetési elszámolási, valamint egyéb bankszámlái záróállományi adatairól. E pénzintézeteknek vállalniuk kell, hogy az állami hozzájárulást, valamint a személyi jövedelemadót a pénzintézeti jóváírást követő 5 munkanapon belül az önkormányzat költségvetési elszámolási számláján jóváírják.

(3) A helyi önkormányzat a választott számlavezető pénzintézetet csak a naptári év első napjával változtathatja meg. A folyamatos pénzellátás érdekében e döntéséről a törzskönyvi nyilvántartást vezető TÁKISZ-t az előző év október 31-éig köteles tájékoztatni.

(4) A helyi önkormányzat felügyelete alá tartozó költségvetési szerv költségvetési elszámolási számláját az önkormányzat által saját számlavezetőjének választott pénzintézetnél köteles megnyitni és vezetni.

A helyi önkormányzatok beszámolási kötelezettsége

42. § (1) Az Országgyűlés döntéseinek megalapozásához, valamint a zárszámadás elkészítéséhez és az államháztartás mérlegeinek összeállításához a helyi önkormányzatok és a költségvetési szervek évközi és év végi költségvetési beszámolót kötelesek készíteni.

(2) Az éves költségvetési beszámolót február 28-áig, az évközi beszámolót július 31-éig kell benyújtani a TÁKISZ-hoz, a pénzügyi információs rendszer szerkezetének megfelelő formában.

(3) A helyi önkormányzat az éves költségvetés lezárását követően - február 28-áig - a költségvetési törvény előírásai szerint elszámol a normatív, a cél- és a címzett állami hozzájárulásokkal.

(4) A képviselő-testület az elfogadott zárszámadásról rendeletet alkot.

(5) A helyi önkormányzatok havi pénzforgalmi információ szolgáltatására kötelesek. Ennek tartalmát az államháztartás információigénye szerint a pénzügyminiszter határozza meg.

Könyvvezetési kötelezettség

43. § (1) A helyi önkormányzat költségvetési szervei könyvvezetési kötelezettségüknek teljesítési vagy pénzforgalmi szemléletű kettős könyvvitel vezetésével tesznek eleget.

(2) Pénzforgalmi szemléletű kettős könyvvitel vezethető, ha az éves tervezett költségvetési előirányzat nem haladja meg az 50 millió forintot.

(3) A helyi önkormányzatok költségvetési szervei könyvviteli nyilvántartásaikat külön jogszabályban meghatározott számviteli előírások szerint vezetik.

(4) A helyi önkormányzati költségvetési szerv saját hatáskörben kialakított könyvviteli rendjét számlarendben köteles rögzíteni.

(5) A jegyző felelős a költségvetési beszámolók valódiságáért és határidőre történő elkészítéséért, a számviteli rendért, a könyvvezetés helyességéért, a leltározási kötelezettség betartásáért, valamint az adatok bizonylatokkal történő alátámasztásáért.

Záró rendelkezések

44. § (1) A helyi önkormányzatoknak és költségvetési szerveiknek alkalmazniuk kell a költségvetési szervek leltározási és mérlegkészítési kötelezettségéről, valamint számviteli bizonylati rendjéről szóló jogszabályok előírásait.

(2) Az önkormányzati költségvetési szervekre is a költségvetési szervek gazdálkodásáról szóló jogszabály előírásai az irányadók, kivéve azokat az eseteket, amelyekről külön jogszabály rendelkezik.

(3) Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert hogy a helyi önkormányzatok és költségvetési szervek részére rendeletben szabályozza

- a költségvetési tájékoztatót

- a költségvetési beszámolót,

- a havi pénzforgalmi információt,

- a könyvviteli nyilvántartások vezetéséhez szükséges számviteli előírásokat.

NEGYEDIK RÉSZ

AZ ÁLLAMI PÉNZÜGYEKRŐL SZÓLÓ 1979. ÉVI II. TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSÁRÓL ÉS KIEGÉSZÍTÉSÉRŐL

Az Állami Pénzügyekről szóló 1979. évi II. törvény (a továbbiakban: tv.) a következők szerint módosul:

45. § A tv. 1. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) E törvény alkalmazása szempontjából az állami pénzügyek rendszerébe tartoznak azok a pénzügyi viszonyok, amelyek a központi költségvetési szervek, a helyi önkormányzati költségvetési szervek, a bankok, a pénzintézetek és a biztosítóintézetek között, valamint mindezek és a gazdálkodó szervezetek, más jogi személyek és magánszemélyek között jönnek létre, továbbá azok a jogintézmények, amelyeket az állam e viszonyok irányítására, szervezésére és működtetésére hoz létre.”

46. § A tv. 3. § helyébe a következő rendelkezés lép:

3. § Az állami költségvetés

- állami feladatokat szolgáló jövedelmek központosítását és újraelosztását megvalósítva, a nemzetgazdasági pénzügyi irányítás egyik eszköze;

- a naptári évre szóló pénzügyi terv.”

47. § A tv. 4. § helyébe a következő rendelkezés lép:

4. § Az állami költségvetés, a helyi önkormányzatok költségvetése, a Társadalombiztosítási Alap költségvetése, valamint az elkülönített állami pénzalapok költségvetése, illetőleg bevételei és kiadásai együttesen az államháztartás pénzügyi mérlegét képezik.”

48. § A tv. 5. § helyébe a következő rendelkezések lépnek:

5. § (1) A Magyar Köztársaság területén

a) székhellyel, telephellyel rendelkező vagy egyébként gazdasági (termelő, szolgáltató, üzemi, üzleti) tevékenységet folytató jogi személy;

b) lakóhellyel, szokásos tartózkodási hellyel rendelkező vagy egyébként itt tartózkodó magánszemély;

c) vagyonnal rendelkező vagy bevételt, jövedelmet (nyereséget) elérő magánszemély, jogi személy és egyéb szervezet;

d) államigazgatási vagy bírósági eljárásban résztvevő személy;

kötelezhető arra, hogy befizetéseivel hozzájáruljon az állami feladatok ellátásához.

(2) A fizetési kötelezettség elsősorban adó, illeték, vám és díj formájában írható elő.

(3) Adót és illetéket előírni, mértékét vagy az alanyok körét megváltoztatni csak törvény alapján lehet. Fogyasztási adó és helyi adó tekintetében a törvény ettől eltérően rendelkezhet.

(4) A fizetési kötelezettség szabályait - ha a törvény másként nem rendelkezik - a Kormány állapítja meg.

(5) Az államhatáron átszállított vámárura - a nemzetközi szerződések előírásait is figyelembe véve - vámfizetési kötelezettség írható elő.”

49. § A tv. 6. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

6. § Az állam bevételeinek az állami költségvetés és az önkormányzatok közötti megosztásáról az Országgyűlés dönt.”

50. § A tv. 8. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az állami költségvetésben

a) állami feladatok finanszírozására;

b) nem állami szerv részére jogszabályban lehetővé tett állami feladat ellátására;

c) a vállalkozók részére gazdaságpolitikai célok teljesítésének érdekében;

d) pártok, társadalmi szervezetek, egyházak, alapítványok támogatására

kiadás irányozható elő.”

51. § (1) A tv. 13. § helyébe a következő rendelkezés lép:

13. § A Kormány

a) az Országgyűlés elé terjeszti az állami költségvetésről és annak végrehajtásáról (zárszámadás) szóló törvényjavaslatot;

b) gondoskodik az állami költségvetés végrehajtásáról.”

(2) A tv. 15. § (1) bekezdésének első francia bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„A Kormánynak

- a következő évi állami költségvetés irányelveit augusztus hó 31. napjáig, fejezetszintű előirányzatait szeptember hó 30. napjáig, részletes előirányzatait október hó 31. napjáig, a következő évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslatot november 15. napjáig kell előterjesztenie, hogy az Országgyűlésnek azok megtárgyalására a költségvetési időszak kezdete előtt megfelelő idő álljon rendelkezésre,”

52. § A tv. 18. § és 19. § helyébe a következő rendelkezések lépnek:

18. § A pénzügyminiszter

a) az államháztartással kapcsolatban a Kormány hatáskörébe tartozó kérdésekben előkészítő-koordináló tevékenységet végez, előkészíti a költségvetési és a zárszámadási törvény tervezetét;

b) gondoskodik az állami költségvetés végrehajtásáról, az előirányzatoknak a tervezettől jelentősen eltérő teljesülése esetén a Kormánynál intézkedéseket kezdeményez, figyelemmel kíséri az államháztartási előirányzatok alakulását;

c) elkészíti a következő évre vonatkozó költségvetési tervezés fő kereteit meghatározó költségvetési irányelveket;

d) javaslatot tesz az általános és a céltartalék felhasználására;

e) gyakorolja - az érdekelt miniszterekkel egyetértésben - a tulajdonosi jogokat.

19. § A miniszter, illetve a költségvetésben Önálló fejezettet rendelkező költségvetési szerv vezetője

a) a költségvetési irányelvek alapján összeállítja a felügyelete alá tartozó fejezet és a hatáskörébe tartozó elkülönített állami pénzalap költségvetésének tervezetét;

b) megállapítja a felügyelete alá tartozó fejezetbe sorolt azon költségvetési szervek költségvetését és a központi költségvetés azon kiadási és bevételi előirányzatait, amelyek megállapítása nem, illetve költségvetési szervek csoportjára összevontan tartozik az Országgyűlés és a Kormány hatáskörébe;

c) a felügyelete alá tartozó fejezet bevételeivel és kiadásaival a törvényben meghatározott szabályok figyelembevételével gazdálkodik;

d) a felügyelete alá tartozó fejezetbe sorolt költségvetési szervek tekintetében biztosítja és ellenőrzi az állami feladatok ellátására szolgáló pénzeszközökkel és a vagyonnal való szabályszerű és hatékony gazdálkodást;

e) rendszeresen figyelemmel kíséri a költségvetés végrehajtásában a felügyelete alá tartozó fejezetbe sorolt szervezetek ezzel kapcsolatos tevékenységét, a jóváhagyott költségvetési előirányzatok teljesülésének veszélyeztetése esetén a Kormánynál intézkedéseket kezdeményez;

f) gazdálkodik a hatáskörébe utalt elkülönített állami pénzalapokkal;

g) elkészíti a pénzügyminiszter irányelvei alapján a felügyelete alá tartozó fejezet és a hatáskörébe utalt elkülönített állami pénzalap költségvetésének végrehajtásáról szóló zárszámadást.”

53. § A tv. 35. §-a, 36. §-a, 37. §-a és a 38. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

35. § A költségvetési szerv az államháztartás részét képező olyan jogi személy, amely a társadalmi közös szükségletek kielégítését szolgáló, jogszabályban meghatározott állami feladatokat alaptevékenységként, az alapító okiratban meghatározott körben és kötelezettséggel végzi.

36. § (1) Költségvetési szervet alapíthat az Országgyűlés, a Kormány, a miniszter, az országos hatáskörű szerv vezetője és a helyi önkormányzat.

(2) Ha miniszter - a honvédelmi miniszter kivételével - vagy országos hatáskörű szerv vezetője kíván költségvetési szervet alapítani, illetve szervet megszüntetni, akkor ehhez a pénzügyminiszter egyetértése szükséges.

(3) A költségvetési szerv alapításáról és megszüntetéséről jogszabályban vagy határozatban (alapító okirat) intézkednek. Ennek tartalmaznia kell a költségvetési szerv nevét, székhelyét, állami feladatként ellátandó alaptevékenységét, felügyeleti szervét, az alapító szerv nevét.

(4) Ha a költségvetési szervet több szerv együttesen alapítja, illetve az alapításhoz vállalkozások által rendelkezésre bocsátott anyagi eszközöket is felhasználnak, az érdekeltek a létesítéssel felmerülő, valamint a működéshez tartósan szükséges támogatások megosztásában megállapodnak.

(5) Az alapító a költségvetési szervet feladatváltozás, illetve a feladat hatékonyabb ellátása céljából átszervezheti, vagy módosíthatja e tevékenységi körét, illetve megszüntetheti.

(6) A költségvetési szerv saját döntése alapján az alapító által meghatározott feladatkörét nem változtathatja meg.

37. § A költségvetési szerv - ha jogszabály másképp nem rendelkezik - a Pénzügyminisztérium által vezetett nyilvántartásba (törzskönyv) történő bejegyzéssel jön létre és a nyilvántartásból történő törléssel szűnik meg.

38. § (1) A költségvetési szervek:

a) központi költségvetési szervek,

b) helyi Önkormányzati költségvetési szervek,

c) a Társadalombiztosítási Alap kezelője.

(2) Központi költségvetési szervek:

- azok a központi szervek, amelyeknek az állami költségvetésben önálló fejezetük van és

- az ezek felügyelete alatt működő költségvetési szervek.

(3) A helyi önkormányzati költségvetési szervek:

a) polgármesteri hivatal,

b) körjegyzőség,

c) intézményt irányító társulás,

d) hatósági igazgatási társulás,

e) az a)-d) pontban említettek felügyelete alatt működő költségvetési szervek.”

54. § A tv. 39. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A költségvetési szerv éves költségvetése alapján önállóan gazdálkodik. A költségvetési szerv a költségvetésben megállapított kiadási, ezen belül béralap előirányzatát, valamint a bevételi előirányzatát - jogszabály keretei között - módosíthatja. Egyéb előirányzatait - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a kiadási előirányzat főösszegének megtartásával a részelőirányzatoktól eltérően is felhasználhatja. A költségvetési szerv az alaptevékenységében elért megtakarítást, kivéve a költségvetésben megtervezett, de elmaradt, nem teljesült feladatainak előirányzatát, valamint a céljelleggel megállapított előirányzatok maradványát a következő évre átviheti.”

55. § (1) A tv. 41. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Költségvetési szerv, ha azt alaptevékenységének jellege lehetővé teszi, vállalkozási tevékenységet is végezhet.”

(2) A tv. 43. §-ának (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(4) A vállalkozó feltételekhez kötött költségvetési juttatásokat kaphat.

(5) Pénzeszközeit - a készpénzben teljesíthető fizetések céljára szolgáló pénzeszközök kivételével - pénzintézetnél vezetett számlán köteles tartani; fizetéseit a pénzintézeti számlák közötti elszámolások rendszerében vagy a Magyar Nemzeti Bank által meghatározott keretek között készpénzben teljesíti.”

56. § A tv. 53. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a (2) bekezdés szövegéből a „költségvetési szerv”, az 57. § (2) bekezdéséből „társadalmi szervezet”, az 58. § (3) bekezdéséből „- a tanácsnál a pénzügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szerv vezetője -” szövegrész hatályát veszti:

„(1) A kettős könyvvitel és az egyszerűsített kettős könyvvitel vezetésére kötelezett vállalkozó, a társadalmi szervezet, továbbá a kettős könyvvitelt vezető költségvetési szerv köteles a kezelésében, illetőleg a tulajdonában lévő vagyonról és gazdasági műveleteiről olyan könyvviteli nyilvántartást vezetni, amely az eszközökben és a forrásokban bekövetkezett változásokat a valóságnak megfelelően, folyamatosan, áttekinthetően és naprakészen mutatja.”

57. § A tv. 63. §-ában a „tervszerűségén” szövegrész hatályát veszti.

58. § A tv. 65. §-a az alábbi (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi 65. § számozása 65. § (1) bekezdésre változik:

„(2) E törvény alkalmazása során vállalkozó az állami vállalat, a tröszt - ha a tröszt létesítő határozata másképp nem rendelkezik -, a tröszti vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, a szövetkezet, a szövetkezeti vállalat - a víziközmű-társulat kivételével -, a vízgazdálkodási társulat és ezek társulása, az egyes jogi személyek vállalata, a pénzintézet, a leányvállalat, a gazdasági társaság, az ipari szolgáltató szövetkezeti szakcsoport, a mezőgazdasági szakcsoport, a magánszemélyek jogi személyiséggel rendelkező munkaközössége, a vállalkozási nyereségadó fizetésére kötelezett magánszemély.”

59. § (1) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg:

- a tv. Preambuluma;

- a tv. 1. §-ának (3), (4), (5) és (6) bekezdése;

- a tv. 2. §-a,

- a tv. 7. §-ának (3) bekezdése;

- a tv. 8. §-ának (3) bekezdése;

- a tv. 10. §-ának (2) bekezdése, valamint a 12. §-a;

- a tv. 15. §-ának (2) bekezdése;

- a tv. 17. §-a, 20. §-a, 21. §-a, 22. §-a és 23. §-a,

- a tv. 34/E. §-ának (2) bekezdése;

- a tv. 39. §-ának (4) bekezdése;

- a tv. 41. §-ának (1), (2) és (4) bekezdése, 42. §-a;

- a tv. 43. §-ának (1) és (2) bekezdése;

- a tv. 45. §-a, 46. §-a;

- a tv. 64. §-ának (2) és (3) bekezdése

hatályát veszti.

(2) Szerencsejátékot a törvény hatálybalépésekor

- érvényes jogszabályban, vagy

- külön törvényben meghatározott

engedély alapján lehet szervezni.

(3) Az egyes jogszabályok módosításáról és hatályon kívül helyezéséről szóló 88/1990. (IV. 30.) MT rendelet 2. számú mellékletéből az „A gyógy- és üdülőhelyekről szóló 62/1984. (XII. 19.) MT rendelet és a módosítás tárgyában kiadott 37/1988. (V. 13.) MT rendelet - 1990. december 31. napjával” szövegrész hatályát veszti.

ÖTÖDIK RÉSZ

A FOGYASZTÁSI ADÓRÓL ÉS A FOGYASZTÓI ÁRKIEGÉSZÍTÉSRŐL SZÓLÓ 1989. ÉVI LI. TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSÁRÓL

60. § A fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésről szóló, az 1990. évi XLVIII. törvénnyel módosított 1989. évi LI. törvény (a továbbiakban: FAT) 2. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A finomított szesz (88-12) és a víztelenített szesz (88-13) értékesítése esetén az adóalany mentesülhet a fizetendő adó pénzügyi teljesítése alól, ha

a) az adóalany vállalja, hogy a vevő részére a szeszt vámhivatali ellenőrzés mellett adja ki, a szesz raktárközi forgalmára vonatkozó jövedéki előírások szerint;

b) a vevő írásban értesíti az adóalanyt, hogy - a 3. számú mellékletben foglaltak betartásával - lemond a 7. § (1) bekezdésének d) pontjában biztosított adó-visszaigénylési jogáról.”

61. § A FAT 7. § (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az adó visszaigénylése)

„b) az (1) bekezdés d) pontja esetén pedig a vételi ár megfizetésének napjától esedékes.”

62. § A FAT a következő 14/A. §-sal és a 14/B. §-sal egészül ki:

14/A. § (1) Az adóalany, ha az előző év azonos negyedévében a nettó adó elérte a hatmillió forintot, akkor előleget köteles fizetni, illetve vehet igénybe.

(2) Az előleg összege az előző év azonos negyedévi nettó adóösszegének egyhatod része.

(3) Ha az adóalany a tárgyévet megelőző évben nem fizetett és nem igényelt vissza adót, de a tárgyév első negyedévében a nettó adó várható összege eléri a hatmillió forintot, akkor a várható nettó adóösszeg egyhatodát kell előlegként fizetni, illetve lehet igényelni.

14/B. § A statisztikai besorolási számra történt hivatkozással meghatározott termékek és szolgáltatások vonatkozásában a Központi Statisztikai Hivatalnak az Ipari Termékek Jegyzéke (ITJ), a Mezőgazdasági és Erdészeti Termékek Jegyzéke (METJ), a Szolgáltatási Tevékenységek Jegyzéke (SZTJ) 1990. november 1. napján érvényes besorolási rendjét kell irányadónak tekinteni. A besorolási rend ezt követő (időközi) változtatása az adókötelezettséget nem változtatja meg.”

63. § (1) A FAT 1. és 2. számú mellékletei helyébe az e törvény 8. és 9. számú mellékletei lépnek.

(2) A FAT az e törvény 10. számú melléklete szerinti 3. számú melléklettel egészül ki.

HATODIK RÉSZ

A LAKÁSCÉLÚ KÖLCSÖNÖK KAMATAIRÓL

64. § (1) Azoknak a kölcsönöknek a kamata, törlesztőrészlete és az adósság összege, amelyeket az Országos Takarékpénztár vagy a takarékszövetkezet az 1988. december 31-e előtt hatályban volt jogszabályok alapján lakásépítés, lakásvásárlás vagy egyéb építési munkák céljára nyújtott, az adós választása szerint 1991. január 1. napjától kezdődően a 65. vagy a 66. § rendelkezései szerint változik meg.

(2) Az adós a kölcsönt nyújtó pénzintézet felszólítását követő 30 napon belül nyilatkozhat, hogy a kölcsön törlesztését a törvény 65. vagy 66. §-a alapján kívánja-e teljesíteni. Amennyiben ilyen nyilatkozatot határidőben nem tesz, úgy a kölcsön törlesztését a 65. §-ban foglaltak szerint kell megfizetni.

65. § (1) A 64. § (1) bekezdése szerinti kamatmentes vagy évi 3,5%-ot meg nem haladó kamat mellett nyújtott kölcsön kamata egységesen évi 15%-ra változik.

(2) Az (1) bekezdés szerinti célra nyújtott 3,5%-nál magasabb és nem változó kamatozású kölcsönök kamata 1992. január 1-jétől évi 15%.

66. § (1) A 64. § (1) bekezdése szerinti:

a) kamatmentes vagy évi 3,5%-ot meg nem haladó kamatozású kölcsönökre az 1991. január 1. napján fennálló és nem fizetési késedelemből eredő tőketartozás felét;

b) az évi 3,5%-nál magasabb mértékben megállapított és nem változó kamatozású kölcsönökre az 1992. január hó 1-jén fennálló és nem fizetési késedelemből eredő tőketartozás egyharmadát az állam elengedi.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott csökkentett kölcsönökre 1991. január 1-jétől; a b) pontban meghatározott csökkentett kölcsönökre pedig 1992. január 1-jétől a lakáscélú bankkölcsönök mindenkori kamatát kell megfizetni.

67. § (1) A kamatmentes és 1-3,5%-os kamatozású kölcsönök törlesztésére 1991. évben egységesen havonta 1500 forinttal többet kell megfizetni, mint a kölcsönszerződésben meghatározott havi törlesztőrészlet.

(2) Ha az (1) bekezdés alapján megállapított törlesztőrészlet nem nyújt fedezetet az esedékes tőkehányad és a 65. §-ban vagy a 66. §-ban meghatározott kamat megfizetésére, úgy a fedezetlen kamathányadot továbbra is a költségvetés viseli.

(3) Ha az (1) bekezdés alapján megállapított törlesztőrészlet magasabb, mint az esedékes tőkehányad és a 65. §-ban vagy a 66. §-ban meghatározott kamat összege, úgy a különbözet a tartozást csökkenti, a törlesztési idő ennek arányában rövidül meg.

68. § A kölcsönszerződés kezese az eredeti szerződésben foglalt feltételek szerint felel a kölcsön visszafizetéséért, a szerződés egyéb feltételei nem változnak.

Hatálybalépés

69. § E törvény a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban a 23. § (1) bekezdés és a 60-63. §-ok kivételével 1991. január 1. napjától kell alkalmazni.


  Vissza az oldal tetejére