Időállapot: közlönyállapot (1991.I.28.)

1991. évi III. törvény

a Társadalombiztosítási Alap 1991. évi költségvetéséről, továbbá a Társadalombiztosítási Alapról szóló 1988. évi XXI. törvény módosításáról * 

A Társadalombiztosítási Alapról szóló 1988. évi XXI. törvényben (a továbbiakban: AT.) foglaltak alapján az Országgyűlés a Társadalombiztosítási Alap (a továbbiakban: Alap) 1991. évi költségvetéséről a következő törvényt hozza.

A főösszegek

1. § (1) Az Országgyűlés az Alap 1991. évi költségvetését 453 650 millió forint bevétellel, 453 650 millió forint kiadással, „0” egyenleggel állapítja meg.

(2) Az Alap költségvetését a törvény 1. számú melléklete tartalmazza.

A bevételek részletezése

2. § (1) A társadalombiztosítási és nyugdíjjárulék-bevétel 436 850 millió forint, az összes bevétel 96,3%-a.

(2) A társadalombiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételek együttes összege 10 300 millió forint, az összes bevétel 2,3%-a. E bevételeket részletesen a törvény 2. számú melléklete tartalmazza.

(3) A társadalombiztosítás kamat- és egyéb hozambevétele 6500 millió forint, az összes bevétel 1,4%-a. E bevételeket részletesen a törvény 3. számú melléklete tartalmazza.

A kiadások részletezése

3. § (1) A nyugellátásokra fordított kiadás 262 430 millió forint összegben irányozható elő. Ebből a nyugellátások emelésére 50 000 millió forint fordítható, amely a politikai rehabilitációval érintett személyek nyugdíjkiegészítésére 2345 millió forintot tartalmaz.

(2) Az anyasági ellátások kiadásának előirányzata 24 030 millió forint. Ebből a gyermekgondozási díj minimális összegének emelésére 600 millió forint, a gyermekgondozási segély jövedelempótlékának emelésére 1400 millió forint fordítható.

(3) A táppénz-kiadás 29 400 millió forint összegben irányozható elő.

(4) A gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök fogyasztói árának társadalombiztosítási támogatására 35 825 millió forint fordítható.

(5) A gyógyító-megelőző ellátásoknak a törvény 4. számú mellékletében meghatározott feladatain - nagyjavítások, beruházások nélkül - 88 135 millió forint irányozható elő. Ezen összegből 150 millió forint elkülönítendő, melyet egészségügyi intézmények egészségmegőrző mentálhigiénés programokra pályázhatnak meg. Az előirányzat levezetését a törvény 5. számú melléklete tartalmazza.

(6) Az egyéb ellátások kiadásának előirányzata 2480 millió forint. Az egyéb kiadások előirányzata 379 millió forint.

(7) Az Alap kezelőjének költségvetéséhez (a továbbiakban: működési költségvetés) az Alapból a járulékbevétel és a társadalombiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételek együttes összegének 1%-a használható fel. Ennek az Alap 4471 millió forint összegű kiadása felel meg.

(8) A társadalombiztosítás pénzügyi tevékenységéből származó bevétel közvetlenül az Alap befektetések hozama tartalékába helyezhető. Ez az Alap 3000 millió forint összegű kiadását jelenti.

(9) A 10. § (2) bekezdésében meghatározott kamatbevételt közvetlenül az Alap likviditási tartalékába kell helyezni, ami az Alap 3500 millió forint összegű kiadását jelenti.

4. § (1) Az ellátásoknak a 3. §-ban meghatározott mértékét, illetve összegét meghaladó évközi emeléséről az infláció mértékét és a nettó átlagkereset alakulását figyelembe véve az Országgyűlés dönt. Erre a döntésre a Kormány június 30-ig köteles javaslatot tenni.

(2) Az esedékes ellátásokat akkor is folyósítani kell, ha ezek az 1. §-ban vagy (és) a 3. § (1)-(4) és (6) bekezdésében meghatározott összegek fölé emelik a kiadásokat.

(3) A nyugdíjak egyedi elbíráláson alapuló, a szociális rászorultságot figyelembe vevő emelésére [az 1975. évi II. törvény 13. §-a és a 89/1990. (V. 1.) MT rendelet 14. §-a] a 3. § (1) bekezdésében meghatározott kereten belül 300 millió forint fordítható.

A gyógyító-megelőző ellátások finanszírozása

5. § (1) Az Alap finanszírozza a 4. számú mellékletben felsorolt gyógyító-megelőző ellátások működési költségeit a 6-7. §-okban meghatározott feltételekkel.

(2) Az Alap által folyósított pénzeszközök felhasználására - ha az Alap kezelője és a finanszírozott intézmény, önkormányzat megállapodása másként nem rendelkezik - az állami pénzügyekről, valamint az 1991. évi állami költségvetésről szóló törvény előírásait kell megfelelően alkalmazni.

(3) A finanszírozás tervezési, beszámolási és pénzellátási rendjét - e törvény keretei között - az Alap kezelője határozza meg.

(4) A finanszírozáshoz szükséges szakmapolitikai cél- és eszközrendszert - az Alap kezelőjének véleményét kikérve - a népjóléti miniszter határozza meg.

(5) Az Alap kezelője a finanszírozási körébe tartozó feladatok működési feltételeinek egészségpolitikai célokkal összhangban levő, zavartalan biztosításáért felelősséggel tartozik.

6. § (1) Az Alap finanszírozza a központi költségvetési fejezetekhez tartozó, az önkormányzatok egészségügyi feladatait ellátó, valamint más, 1990-ben is az Alapból finanszírozott egészségügyi intézmények és szolgálatok 5. § (1) bekezdés szerinti működési költségeit, az 1990. évi évközi változásokkal korrigált, a (2) bekezdés szerinti automatizmusokkal megnövelt bázis évi előirányzat szintjéig. Ez az előirányzat csak feladat-átcsoportosítás és a finanszírozási rend változása esetén csökkenthető.

(2) 1991-ben a társadalombiztosítási járulékkal megnövelt bér- és bérjellegű költségekre vetített előirányzat-növekedés (automatizmus) 20%, a dologi költségekre vetített előirányzat-növekedés 10%.

Az üzemanyagárak (ideértve a gépkocsi-átalány térítést is), a gyógyszer, az egyéb diagnosztikai és gyógyászati anyag, eszköz, alkatrész (beleértve a mentő-gépkocsi alkatrészeket is), energiaköltség 10%-ot meghaladó növekedésének a fedezetét az 5. számú mellékletben megjelölt részleges ár-ellentételezés biztosítja. Ezen túlmenően az évközi folyamatok alakulásából [12. § (1) bekezdés] keletkező többletbevételnek az Országgyűlés által meghatározott összege is - legfeljebb a tényleges árhatás mértékéig - felhasználható az áremelkedések hatásának ellentételezésére.

(3) Az (1) bekezdés szerinti intézményeknél és szolgálatoknál a törvény 5. számú mellékletében részletezett jogcímeken és az ott megjelölt kereten belül növelhető évközben az előirányzat.

Ebből megtéríthető

- a korábban jóváhagyott beruházásokból (rekonstrukciókból) belépő fejlesztések működési többlete,

- a súlyos helyi, regionális, vagy országos hiányt, szakmai, területi aránytalanságot mérséklő és az életmentést szolgáló, valamint a súlyos, heveny egészségkárosodást elhárító fejlesztések, feladatbővülések következtében felmerülő többletköltség, ha a fejlesztés előzetes szakmai jóváhagyása megtörtént.

(4) A fekvőbeteg intézményekben (ideértve a hozzájuk integrált alapellátási szolgálatokat is) és a járóbeteg szakrendelőkben ellátott feladatok működési költségeit az Alap kezelője közvetlenül az intézményeknek folyósítja, az önálló alapellátási szolgálatok működési költségeit pedig a fenntartó - vállalkozás esetén a vállalkozással a feladat ellátásra szerződést kötött - önkormányzat részére utalja át. Az önkormányzat az így kapott összeget elkülönítetten kezeli és azt csak a szolgálat működtetésére használhatja fel.

(5) Előzetes szakmai jóváhagyás esetén teljesítmény-finanszírozásra, vagy más kísérleti jellegű finanszírozási forma alkalmazására térhet át az Alap kezelője, az érintett intézménnyel, illetve önkormányzattal történő megállapodás esetén, az intézmény (szolgálat) költségvetése e célra jutó előirányzatának arányos csökkentésével.

Az Alap kezelője a fejlesztési előirányzat, illetve más előirányzat évközi megtakarításának terhére az intézmény részére az ellátás javítását ösztönző többlet-előirányzatot állapíthat meg.

(6) A központi fejezetek részére - a költségvetés tervezésével és a beszámolással összefüggő kötelezettségek teljesítéséhez szükséges információkat - az Alap kezelője időben köteles rendelkezésre bocsátani.

7. § (1) A 6. § (1) bekezdésének hatálya alá nem tartozó szervezetek által nyújtott, és a (2) bekezdésben említett szolgáltatások költségeit - előzetes szakmai jóváhagyás után - teljesítményfinanszírozási rendszerben, az állami, önkormányzati intézményekével azonos pénzügyi feltételekkel az Alap kezelője, szerződés alapján, a fejlesztési előirányzatok terhére közvetlenül is finanszírozhatja.

(2) Az (1) bekezdés alapján elsősorban olyan szolgáltatás finanszírozható az alapból, amely helyi, regionális, vagy országos ellátási hiányt pótol, szakmai területi aránytalanságot mérsékel, vagy életmentést szolgál, illetve súlyos károsodást hárít el, vagy a gyógyítással (és betegséggel) járó költségeket lényegesen csökkenti.

Vegyes rendelkezések

8. § Az Alapból 1990. évben a gyógyító-megelőző ellátás keretében kapott támogatást az önkormányzatok, illetve központi fejezetek nem vonhatják el, az az érintett intézményt, illetve szolgáltatást illeti meg.

9. § A befektetések hozama tartalékból 600 millió forint az egészség megőrzését szolgáló célokra fordítható, amelyből 450 millió forintot - mint elkülönített alapot - ifjúsági és szabadidő-sport tevékenységre kell fordítani.

10. § (1) Az Alap 1990. évi költségvetéséről szóló 1989. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: T.) 5. § (1) bekezdése szerinti garanciális kötelezettség alapján biztosított 1990. évi bevételi többletet az állami költségvetés a mérlegzárást követően megtéríti. A megtérített összeg tartalékot képez.

(2) Az 1990. január-március hónapban az állami költségvetés helyett finanszírozott családi pótlék kiadásnak - mint a költségvetés részére nyújtott kölcsönnek - 1990. évi, a T. 5. § (6) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint megállapított kamata 3500 millió forint. Ezt az összeget 1991-ben az Alapnak a 2. § (3) bekezdésében említett bevételei között kell elszámolni.

(3) Az Alapból 1990. év során teljesített, jogszerűen az állami költségvetést terhelő egyes kifizetéseket (a gyógyszertérítési díjak felemelésének elhalasztásából adódó többletkifizetések, a korengedményes nyugdíjazás munkáltatók által jogellenesen meg nem térített kiadásai) az állami költségvetés 1991. évben külön megtéríti, amennyiben az (1) bekezdés alapján járó megtérítés összege erre nem nyújt fedezetet. A megtérített összeg tartalékot képez.

(4) Az állami költségvetés folyamatosan megtéríti az Alapnak a politikailag rehabilitáltak részére folyósított nyugdíjkiegészítésekkel kapcsolatos kiadásait.

11. § (1) A működési költségvetés 1991. évi bevétele 4971 millió forint; kiadása 4742 millió forint, a bevételi többlet (megtakarítás) 229 millió forint.

(2) A bevételekből 4471 millió forint (89,9%) az Alapnak a 3. § (7) bekezdése szerinti ráfordítása; 100 millió forint (2,0%) a társadalombiztosítás alaptevékenységen felül folytatott tevékenységének működési-, ár- és díjbevétele; 400 millió forint (8,1%) a családi pótlék 1991. évi folyósításával összefüggésben felmerült működési költségek állami költségvetés által történő megtérítése.

(3) A kiadásokból a folyamatos működés előirányzata 4287 millió forint. A fejlesztési előirányzat 455 millió forint.

(4) A működési költségvetést a törvény 6. számú melléklete tartalmazza.

12. § (1) Ha az évközi folyamatok alakulása következtében az Alap egyenlegében bevételi többlet keletkezése várható, az ennek megfelelő összeg felhasználásáról az Országgyűlés dönt.

(2) Ha az Alap éves kiadásai meghaladják a bevételeket, a különbözetet a költségvetés - az 1991. évi állami költségvetési törvényben meghatározott módon - megtéríti.

13. § (1) Ez a törvény 1991. január 1-jén lép hatályba. Egyidejűleg az AT. a (2)-(9) bekezdés szerint módosul.

(2) Az AT. 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„1. § (1) A Társadalombiztosítási Alap (a továbbiakban: Alap) az államháztartás része; önálló pénzalap, amely a társadalombiztosítási ellátások, valamint a külön jogszabályok alapján járó, társadalombiztosítás által finanszírozott egyéb juttatások fedezetére szolgál.

(2) Az Alap működtetésével, kezelésével kapcsolatos kiadások fedezetére az Alap kezelőjének költségvetése (a továbbiakban: működési költségvetés) szolgál.”

(3) Az AT. 2. §-ának c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[2. § Az Alap forrásai:]

c) az Alap pénzügyi tevékenységéből származó bevétel.”

(4) Az AT. 3. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„3. § Az Alapból teljesíthető kiadások:

a) az 1. §-ban meghatározott feladatok finanszírozása;

b) az a) pont szerinti finanszírozással összefüggésben felmerült bankköltség;

c) az Alap pénzügyi tevékenységének költségei.”

(5) Az AT. a következő 3/A. §-sal egészül ki:

„3/A. § (1) A működési költségvetés bevétele:

a) az Alap bevételei közül a társadalombiztosítási járulék, a nyugdíjjárulék, a késedelmi pótlék, a rendbírság, a különböző megtérítések és visszafizetések együttes összegének 1%-a;

b) a társadalombiztosítási szervezet vállalkozásából eredő működési-, ár- és díjbevétel, a működési vagyon hasznosításából, a működési költségvetés átmenetileg szabad pénzeszközeinek befektetéséből származó bevétel, valamint a családi pótlék folyósításával összefüggésben felmerült ráfordítások állami költségvetés által történő megtérítése.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti összeget folyamatosan - közvetlenül a bevétel beérkezését követően - a működési költségvetésnek át kell utalni és egyidejűleg az Alapból teljesített kiadásként kell elszámolni.

(3) Működési célú kiadás legfeljebb a működési költségvetésben rendelkezésre álló összeg erejéig teljesíthető.

(4) A mérlegzárást követően a működési költségvetésben megtakarított összeg a következő évre átvihető és felhasználható.

(5) A működési költségvetést terhelik az ügyvitel bér- és dologi ráfordításai, a beruházási költségek, valamint a közvetlenül a működési költségvetésbe kerülő bevételek elérése érdekében teljesített ráfordítások.”

(6) Az AT. 4. §-ának a helyébe a következő rendelkezés lép:

„4. § (1) Az Alap bevételi többletéből a következő alapok képezhetők, illetve növelhetők:

a) likviditási tartalék;

b) befektetések hozama tartalék;

c) tartósan befektetett pénzügyi eszközök.

(2) Az Alap bevételi többlete nem vonható el.”

(7) Az AT. a következő 4/A. és 4/B. §-sal egészül ki:

„4/A. § (1) A likviditási tartalékot az Alap mindenkori éves kiadási főösszege 6%-ának megfelelő mértékig kell képezni. A likviditási tartalékot az előírt szintre első ízben legkésőbb az 1992. évi mérlegzárásnál kell feltölteni.

(2) A likviditási tartalék tartósan nem köthető le.

(3) A tartósan befektetett pénzügyi eszközök nettó hozamát a tartós befektetések növelésére kell fordítani. A tartós lekötés megvalósításáig a nettó hozamot a befektetések hozama tartalékba kell helyezni.

(4) Az Alap tartósan lekötött eszközeinek felhasználásáról - ide nem értve a működési vagyont - az Országgyűlés rendelkezik.

4/B. § (1) A likviditási tartalékban, a befektetések hozama tartalékban és a működési költségvetésben rendelkezésre álló átmenetileg szabad pénzeszközök felhasználhatók rövidlejáratú pénzpiaci műveletek (pénzintézeteknek nyújtott rövidlejáratú kölcsön, kincstárjegy vásárlás) lebonyolítására.

(2) Az átmenetileg szabad pénzeszközök rövidlejáratú befektetése nettó hozamának és a felvett hitelek miatt felmerült bankköltségeknek a különbözetéből kiadásokat az Alap éves költségvetési törvényében meghatározott feltételek szerint lehet teljesíteni. A fennmaradó összeget a likviditási tartalék előírt mértékű feltöltésére akkor is fel kell használni, ha az Alap az évet kiadási többlettel zárja.

(3) A (2) bekezdés rendelkezései nem vonatkoznak a működési költségvetés átmenetileg szabad pénzeszközeinek befektetéséből származó bevételre.”

(8) Az AT. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„5. § Az Alapot az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság kezeli. Az Alap éves költségvetését és annak végrehajtását az Országgyűlés fogadja el.”

(9) Az AT. 6. §-ának (3) bekezdése a következő mondattal egészül ki, egyidejűleg e § (4)-(5) bekezdése hatályát veszti:

„Az Alapon belüli gazdálkodási és pénzügyi műveletek egyéb szabályait az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság állapítja meg.”

(10) Az Országgyűlés felkéri a Kormányt, hogy 1991. május 31-éig a társadalombiztosítási önkormányzatról, valamint a társadalombiztosítási önkormányzati képviselő választásról szóló törvényjavaslatot, egyúttal csatoltan, első olvasatra a társadalombiztosítás koncepciójával, pénzügyi és gazdasági struktúrájával, továbbá ágazati, szerkezeti elkülönítésével foglalkozó szakanyagot terjessze az Országgyűlés elé.

1. számú melléklet az 1991. évi III. törvényhez

A Társadalombiztosítási Alap 1990. évi várható és 1991. évi előirányzott bevételei és kiadásai

(millió forintban)
Megnevezés 1990. évi
várható
1991. évi
előirányzat
BEVÉTELEK
1. Járulékbevételek 352 300 436 850
2. A társadalombiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételek

5 380


10 300
3. A társadalombiztosítás kamat- és egyéb hozambevételei
720

6 500
4. Családi pótlék folyósítás megtérítése
300
Bevételek összesen 358 700 453 650
KIADÁSOK
1. Nyugellátás 202 500 262 430
2. Családi pótlék 14 722
3. Anyasági ellátások 18 200 24 030
4. Táppénz 24 500 29 400
5. Gyógyszer és gyógyászati segédeszköz támogatás
27 500

35 825
6. Gyógyító-megelőző ellátások 67 700 88 135
7. Egyéb ellátások 2 540 2 480
8. Egyéb kiadások 300 379
Ellátások összesen 357 962 442 679
Működési kiadások fedezetére 3 100 4 471
Családi pótlék folyósítás költségei
300
A társadalombiztosítás kamat- és egyéb hozambevételeinek tartalékba helyezése

6 500
Kiadások összesen 361 362 453 650

2. számú melléklet az 1991. évi III. törvényhez

A társadalombiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételek

(millió forintban)
Megnevezés 1990. évi
várható
1991. évi
előirányzat
Késedelmi pótlék és bírság 4 000 5 200
Foglalkoztatás politikai célú korengedményes nyugdíjazás kiadásainak megtérítése

800


2 155
Politikai rehabilitációval összefüggő nyugdíjkiegészítések megtérítése

2 345
Egyéb bevételek 580 600
Összesen 5 380 10 300

3. számú melléklet az 1991. évi III. törvényhez

A Társadalombiztosítási Alap kamat- és egyéb hozambevételei

(millió forintban)
Megnevezés 1990. évi
várható
1991. évi
előirányzat
Lakás Alap fedezeti kötvény kamata
381

2 700
Részvények osztaléka 263 300
Rövidlejáratú befektetések hozama
76
Kamattérítés (családi pótlék finanszírozás miatt)
3 500
Összesen 720 6 500

4. számú melléklet az 1991. évi III. törvényhez

A gyógyító-megelőző ellátásoknak a Társadalombiztosítási Alap által finanszírozott feladatai * 

817-1 Gyógyító-megelőző ellátás (nagyjavítások beruházások nélkül)
817-11 Egészségügyi alapellátás (EÁOR: 8211)
817-11-01 Körzeti egészségügyi ellátás
- 02 Körzeti gyermekorvosi ellátás
- 03 Ifjúsági egészségügyi ellátás
- 04 Községi (körzeti) fogorvosi ellátás
- 05 Üzemegészségügyi ellátás
- 06 Központi körzeti orvosi, körzeti gyermekorvosi ügyeleti ellátás
- 07 Anya-, csecsemő-, gyermekvédelmi tanácsadás
817-11-99 Egyéb alapellátás jellegű szolgáltatások
817-12 Járóbeteg szakellátás (EÁOR: 8212)
817-12-01 Szakorvosi rendelés
- 02 Járóbeteg-szakgondozás
- 03 Szervezett többirányú lakossági szűrés
- 04 Fogászati szakrendelés
- 05 Anya-, csecsemő-, gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos szakorvosi feladatok
- 06 Járóbetegek kórházi és klinikai ellátása
817-12-99 Egyéb járóbeteg-szakellátás jellegű szolgáltatás
817-13 Fekvőbeteg-ellátás (EÁOR: 8213)
817-13-01 Klinikai fekvőbeteg-ellátás
- 02 Aktív kórházi fekvőbeteg-ellátás
- 03 Rehabilitációs, illetve szanatóriumi fekvőbeteg-ellátás
- 04 Krónikus kórházi fekvőbeteg-ellátás
817-13-99 Egyéb fekvőbeteg-ellátás jellegű szolgáltatás
817-14 Mentőszolgálat (EÁOR: 8214)
817-14-01 Azonnal végrehajtandó mentőfeladat
817-14-99 Egyéb mentőfeladat
817-19 Egyéb gyógyító-megelőző ellátás (EÁOR: 8219)
817-19-01 Vérellátás
- 02 Gyógyító célú foglalkoztatás
817-19-99 Gyógyító-megelőző egyéb ellátás

5. számú melléklet az 1991. évi III. törvényhez

A társadalombiztosítás által finanszírozott gyógyító-megelőző ellátási feladatok 1991. évi előirányzatának levezetése


Megnevezés
Előirányzati adatok millió Ft-ban
I. 1990. EREDETI ELŐIRÁNYZAT
66 000
II. ÉVKÖZI VÁLTOZÁSOK
1. Árellentételezés 1 545
2. Minimálbér-emelés - 1990. szeptember 1.
155
Évközi változások összesen:
1 700
1990. évi báziselőirányzat 67 700
III. SZINTREHOZÁSOK
1. 1990. évben belépett fejlesztések
1 025
2. 1990. jan. 1. bérpol. int. (1 hó)
411
3. 1990. évi 16 %-os bérautomatizmus
400
4. Árellentételezés
- benzin
(1990. július 16.) (6,5 hó)

213
5. Minimálbér (9 hó) 465
6. Gyógyászati szolgáltatások
690
7. Egyéb szerkezeti változások
206
SZINTREHOZÁSOK ÖSSZESEN:
3 410
1990. évi szintrehozott báziselőirányzat
71 110
IV. AUTOMATIZMUSOK
1. Bérautomatizmus (20%) 7 980
2. Dologi automatizmus (10%)
2 000
3. Részleges árellentételezés
985
AUTOMATIZMUSOK ÖSSZESEN:
10 965
1991. ÉVI ALAPELŐIRÁNYZAT
82 075
V. KÖZPONTI BÉRPOLITIKAI INTÉZKEDÉS
3 760
VI. 1991. ÉVI FEJLESZTÉSI TÖBBLETEK
1. Hálózatbővítés 400
2. Feladatbővítés 700
3. Rekonstrukciók működési többlete
1 000
4. Teljesítményfinanszírozás amortizáció többlete
200
FEJLESZTÉSI TÖBBLETEK ÖSSZESEN:
2 300
1991. ÉVI KERETSZÁM: 88 135

6. számú melléklet az 1991. évi III. törvényhez

A Társadalombiztosítási Alap kezelőjének 1991. évi költségvetése

(millió forint)
Elkülönített működési tartalék az 1989. évi bevételek után
400
Kiadások 1990-ben
Bér 1 101
Dologi 1 999
Kiadások összesen 3 100
Az 1990. évi járulék és egyéb bevételek 1%-a
3 577
Elkülönített működési tartalék az 1990. évi bevételek után
477
Bevételek 1991-ben
A TB Alapból a működési kiadásokra átvett pénzeszköz
4 471
Működési-, ár- és díjbevétel 100
Családi pótlék folyósítás kiadás megtérítése
400
Bevételek összesen 4 971
Kiadások 1991-ben
Bér 1 538
Dologi 2 349
Családi pótlék folyósítás kiadás (a kifizetett összeg 0,5%-a)
400
Alapelőirányzat 4 287
Fejlesztés 455
Kiadások összesen 4 742
Megtakarítás 229
Tartalék az év végén (1989-91. évi megtakarítások)
1 106

  Vissza az oldal tetejére