Időállapot: közlönyállapot (1991.IV.9.)

1991. évi XI. törvény

az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról * 

1. § (1) A közegészségügyi, járványügyi és egészségvédelmi (a továbbiakban: népegészségügyi) tevékenység irányítása és felügyelete, valamint az egészségügyi ellátás felügyelete állami feladat.

(2) Az állam az (1) bekezdésben foglaltakat a népjóléti miniszter közvetlen irányítása alatt álló Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (a továbbiakban: Szolgálat) létrehozásával és működtetésével biztosítja.

(3) A Szolgálat az állami költségvetésből működtetett országos hatáskörű államigazgatási szerv.

A Szolgálat feladatai

2. § (1) A Szolgálat felügyeletet gyakorol az ország közegészségügyi-járványügyi (a továbbiakban együtt: közegészségügyi) viszonyai felett. Ennek keretében

a) az ország egész területén - a fegyveres erők kivételével - közegészségügyi ellenőrzést végez;

b) biztosítja a vasúti, a vízi és a közúti határforgalom, valamint a nemzetközi légiforgalom közegészségügyi ellenőrzését;

c) ellenőrzi a közegészségügyi szabályok érvényesülését;

d) végrehajtja a külön jogszabályokban hatáskörébe utalt feladatokat.

(2) Az országos közforgalmú vasutak tekintetében a Szolgálat az (1) bekezdésben foglaltakat külön jogszabály rendelkezéseinek figyelembevételével látja el.

(3) A fegyveres erők közegészségügyi feladataikat saját egészségügyi szolgálatuk útján látják el.

(4) A Szolgálat és a külön felhatalmazás alapján közegészségügyi feladatokat ellátó, valamint a Szolgálat feladatköréhez kapcsolódó tevékenységet végző egyéb szervek együttműködnek.

3. § A Szolgálat népegészségügyi tevékenysége körében

a) folyamatosan figyelemmel kíséri, értékeli és nyilvánosságra hozza a lakosság egészségi állapotának alakulását, az egészségi állapotot veszélyeztető környezeti, életmódbeli, valamint egyéb tényezőket és javaslatot tesz ezek megszüntetésére. Ennek érdekében

- felhasználva a hazai és külföldi kutatási eredményeket, hatékonynak bizonyult gyakorlati eljárásokat, kezdeményezi és intézkedéseivel elősegíti az egészséges életfeltételek, életkörülmények, életmód kialakítását,

- kialakítja és működteti a fertőző, a nem fertőző betegségek, környezeti hatásokkal összefüggő egészségkárosodások bejelentési rendszerét, az így nyert adatok epidemiológiai feldolgozását, különös figyelemmel a korai károsodásokra,

- a hatáskörén kívül működő, de számára fontos megfigyelő rendszerek adatait igénybe veszi,

- intézkedéseit lakosságcsoportonként az egészségi állapot és az egészséget befolyásoló tényezők egybevetett elemzésével alapozza meg és kezdeményezi a hatáskörén kívül eső intézkedéseket.

b) egyéb szakszolgálatokkal együttműködve folyamatosan vizsgálja, vizsgáltatja és értékeli a természeti, a települési, a lakó- és munkahelyi, valamint a társadalmi környezet - emberi szervezettel közvetlenül vagy közvetetten kapcsolatban álló - közegeinek fizikai, kémiai, biológiai és pszichoszociális tényezőinek mindenkori állapotát, valamint ezeknek a lakosság egészségére gyakorolt hatásait;

c) tudományosan megalapozza azokat a közegészségügyi követelményeket, amelyek betartása, illetőleg érvényesülése lehetővé teszi a környezeti ártalmak és az egészségkárosodások kialakulásának megelőzését, fokozza az emberi szervezet teljesítő- és védekezőképességét, biztosítja az egyén, a közösség és az utód nemzedék zavartalan testi, szellemi és pszichoszociális fejlődésének környezeti feltételeit;

d) ellenőrzi a környezet a) pontban meghatározott tényezőinek, valamint a lakosság egészségi állapotának folyamatos vizsgálatával a közegészségügyi követelmények betartását, érvényesülését, illetve hatékonyságukat;

e) intézkedik a közegészségügyi követelmények érvényesülése érdekében, ha az intézkedésre más hatóság jogosult (pl. környezetvédelmi stb.), kezdeményezi a szükséges intézkedéseket és ellenőrzi azok hatékonyságát;

f) ösztönzi és szakmailag támogatja a közegészségügyi ártalmak megelőzését szolgáló - az állampolgárok önálló döntését segítő közegészségügyi információn alapuló - tudatos és aktív magatartás társadalmi méretű kialakítását.

4. § (1) A 3. §-ban foglaltak végrehajtása érdekében a Szolgálat feladata különösen

a) a légszennyezettség (immisszió) normáinak kimunkálása, a települések légszennyezettségének rendszeres ellenőrzése, a zárt terek levegőminőségének közegészségügyi vizsgálata;

b) az ivóvíz higiénés határértékek, valamint a medencés fürdőkre és a felszíni vizekre vonatkozó közegészségügyi követelmények kimunkálása;

c) az ivóvíz, az ásvány- és gyógyvizek, valamint a felszíni vizek közegészségügyi vizsgálata az emberi használatra (fürdés, üdülés, vízisport, vízkivétel) szolgáló helyeken;

d) a szennyvizek közegészségügyi ártalmasságának elbírálása, a fertőtlenítésre kötelezett szennyvizek közegészségügyi vizsgálata;

e) a talajhigiénés normák kimunkálása, a veszélyes hulladékok mérgező és késleltetetten megjelenő egészségkárosító hatásának vizsgálata, valamint fertőzőképességük megállapítása;

f) a munkahelyi és környezeti zaj, rezgés (vibráció), valamint az ásványi és növényi porszennyezettség higiénés határértékének kimunkálása és érvényesítése;

g) a sugárzó anyagokkal és a sugárzást kibocsátó berendezésekkel, valamint az elektromos és mágneses erőterekkel kapcsolatos közegészségügyi feladatok ellátása, valamint a munkahelyi és a környezeti sugárvédelmi normák érvényesülésének ellenőrzése;

h) a mérgező hatású (veszélyes) anyagok egészségkárosító hatásainak vizsgálata, valamint a méregerősség és veszélyesség alapján történő minősítése, továbbá higiénés határértékének kimunkálása és érvényesítése;

i) a dolgozók, illetőleg ezen belül egyes fokozottan veszélyeztetett csoportok és utódaik egészségének megőrzése, igénybevételük legkedvezőbb szinten való tartása, valamint a foglalkozási ártalmak és megbetegedések megelőzése érdekében a munkavégzés, a munkafolyamatok, a munkakörülmények, valamint a munkakörnyezet kockázati tényezőinek rendszeres elemzése, az elhárításukra irányuló módszerek kimunkálása és megismertetése a munkavállalókkal és a munkáltatókkal, a munkára és a munkakörnyezeti kóroki tényezőkre vonatkozó közegészségügyi határértékek kimunkálása és ellenőrzése;

j) az élelmiszerek, italok, élvezeti cikkek, kozmetikai készítmények és ezek készítéséhez használt anyagok összetevőinek, a bennük előforduló, vagy kezelésük során bekerülő vegyi, illetve biológiai egészségkárosító anyagok kimutatása, az ezekre vonatkozó közegészségügyi határértékek kimunkálása, valamint a közegészségügyi követelmények érvényrejuttatása a termelés, a feldolgozás és a forgalmazás során;

k) az élelmiszerek útján (közvetítésével) bekövetkezett egészségkárosodások okainak vizsgálata, a szükséges intézkedések megtétele az újabb egészségkárosodások megelőzése érdekében;

l) a lakosság táplálkozási helyzetére, tápláltsági állapotára, a táplálkozás és az egészségi állapot közötti összefüggésekre vonatkozó vizsgálatok végzése, ezek alapján táplálkozási ajánlások kidolgozása;

m) oktató, nevelő és gondozó intézmények és tevékenységek közegészségügyi követelményének kimunkálása és érvényesítése;

n) a kórházhigiénés tevékenység szakmai irányítása.

(2) A Szolgálat a járványügyi tevékenység körében

a) megállapítja a járványveszély vagy a járvány fennállását, és annak megelőzése, illetőleg megszüntetése érdekében elrendeli a szükséges intézkedéseket;

b) irányítja és ellenőrzi a fertőző betegekkel, a fertőzésre gyanús személyekkel, a kórokozó-hordozókkal kapcsolatos tevékenységet, valamint a fertőtlenítést és az egészségre káros rovarok és rágcsálók által okozott egészségi ártalmak megelőzését;

c) elrendeli a védőoltásokat és a járványügyi szűrővizsgálatokat, illetve a fertőzés veszélyének elhárítása céljából a lakosság időszakonkénti szűrővizsgálatát;

d) felügyeli és kezdeményezi a gümőkóros betegek és veszélyeztetett személyek, továbbá a nemi érintkezéssel terjedő betegségekben szenvedők és fertőzésre gyanús állapotú személyek felkutatását;

e) meghatározza a lakosság járványügyi védelméhez szükséges védő-oltó és egyéb anyagok, eszközök előállítandó vagy importálandó mennyiségét és minőségét, készletben tartását és engedélyezi ezek forgalomba hozatalát;

f) dönt a járványügyi tekintetben felhasználásra kerülő biológiai anyagok (oltóanyagok, diagnosztikumok), rovar- és rágcsálóirtószerek, fertőtlenítő szerek és eszközök forgalomba hozataláról;

g) nyilvántartja - a személyiségi jogok védelmének biztosításával - a bejelentésre kötelezett fertőző betegségben szenvedőket.

(3) Az emberi környezet szennyezettségéről és a járványügyi helyzetről megállapított adatok nyilvánosak. Életet vagy egészséget veszélyeztető mértékű környezetszennyezésről, illetve járványról megállapított adatokat a Szolgálat köteles nyilvánosságra hozni.

5. § (1) A Szolgálat az egészségvédelmi tevékenysége keretében irányítja és szervezi a népbetegségek megelőzését szolgáló feladatok végrehajtását, az egészségügyi ismeretek terjesztését. Ennek keretében szakmai felügyeletet gyakorol a

a) gyógyító-megelőző alapellátás és tanácsadás,

b) család- és nővédelmi feladatot ellátó intézmények,

c) anya- és csecsemővédelmi feladatot ellátó intézmények,

d) iskolaegészségügyi és ifjúságorvosi szolgálatok,

e) mentálhigiénés szolgálatok,

f) munka- és üzemegészségügyi szolgálatok,

g) sportorvosi szolgálatok

felett.

(2) A Szolgálat részt vesz a lakosságot érintő és a megelőzést szolgáló programok kidolgozásában és végrehajtásában.

6. § (1) A Szolgálat egészségügyi igazgatási és koordinációs feladatai körében

a) javaslatot tesz az egészségügyi ellátás javítását szolgáló szervezeti, szervezési intézkedésekre;

b) felügyeli az egészségügyi intézmények működésére vonatkozó szabályok érvényesülését;

c) szakmai javaslatot tesz egészségügyi intézmények létesítése, fejlesztése, megszüntetése kérdésében a tulajdonos, illetőleg a finanszírozó számára;

d) véleményezi az egészségügyi intézmények szervezetével és feladatával kapcsolatos módosító elképzeléseket;

e) engedélyezi - jogszabályba foglalt feltételek fennállása esetén - az egészségügyi vállalkozás keretében létesített intézmény működését, illetőleg vállalkozás keretében egészségügyi szolgáltató tevékenység folytatását, valamint az orvosi magángyakorlatot, az egészségügyi magántevékenységet, és a gyógyszerészi magántevékenységet;

f) nyilvántartja és szükség esetén összehangolja - az érintett intézmények bevonásával - a megye (főváros) ügyeleti, készenléti ellátásának rendjét, biztosítja az ügyeleti, készenléti rend összhangját a betegbeutalási renddel;

g) kijelöli a terhesség megszakítása iránti első fokú kérelmet elbíráló család-nővédelmi tanácsadókat, megbízza a másodfokú bizottság elnökét és tagjait;

h) ellátja a gyógyszerellátással és a kábítószerekkel kapcsolatos szakfelügyeletet, ennek keretében biztosítja, hogy a forgalomból kivont gyógyszerkészítmények ne kerüljenek további felhasználásra;

i) kijelöli azokat a gyógyszertárakat és egészségügyi intézményeket, amelyek a népjóléti miniszter által meghatározott gyógyszereket és immunbiológiai készítményeket kötelesek készletükben tartani;

j) felügyeletet gyakorol a halottkémlés szakszerűsége felett, engedélyezi a nem kórházban elhunyt személy holttestének elhamvasztását;

k) az önkormányzatokat évente rendszeresen, szükség esetén alkalomszerűen tájékoztatja a lakosság egészségi állapotáról, az egészség romlását kiváltó okokról és a szükséges tennivalókról;

l) közvetlenül intézkedik, ha azt rendkívüli körülmény (járvány, természeti csapás és egyéb katasztrófák, hirtelen fellépő orvoshiány stb.) szükségessé teszi;

m) közvetlenül intézkedik súlyos, tömeges, illetőleg ismétlődő egészségkárosodás előfordulása, vagy annak gyanúja esetén az egészségügyi intézményekben a kiváltó okok megszüntetése, illetőleg az esemény megelőzése érdekében;

n) tanácskozási joggal

- részt vehet az önkormányzati testületi üléseken;

- részt vesz az egészségügyi vonatkozású kérdéseket tárgyaló önkormányzati testületi üléseken és az egészségügyi intézményeket felügyelő testületek ülésein.

(2) A Szolgálat az (1) bekezdés h) és i) pontjaiban foglalt feladatokat, valamint az e) pontban leírt magángyógyszerészi tevékenység engedélyezését a tisztifőgyógyszerész útján látja el.

A Szolgálat szervezete

7. § (1) A Szolgálat élén az országos tisztifőorvos áll, aki feladatait a népjóléti miniszter közvetlen irányításával látja el.

(2) Az országos tisztifőorvos feladatkörében

a) irányítja a Szolgálat működését;

b) gyakorolja a jogszabályokban meghatározott hatósági jogköröket;

c) meghatározza a Szolgálat központi és helyi szerveinek fő feladatait, tájékoztatja a Szolgálatot a szakmai kérdésekben kialakított elvi állásfoglalásairól;

d) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály, illetőleg a népjóléti miniszter a hatáskörébe utal.

(3) A Szolgálat központi szerve az Országos Népegészségügyi Központ (a továbbiakban: ONK), amely az Országos Tisztifőorvosi Hivatalból (a továbbiakban: Tisztifőorvosi Hivatal) és külön jogszabályban meghatározott országos intézetekből áll.

(4) Az ONK főigazgatója az országos tisztifőorvos, aki a Szolgálat helyi szerveit a Tisztifőorvosi Hivatalon keresztül irányítja.

(5) Az országos egészségügyi intézetek közreműködnek a Szolgálat feladatainak ellátásában.

8. § (1) A megyékben és a fővárosban a Szolgálat megyei (fővárosi) intézete (a továbbiakban együtt: megyei intézet) működik.

(2) A megyei intézet egyszemélyi felelős vezetője a népjóléti miniszter által kinevezett megyei (fővárosi) tisztifőorvos (a továbbiakban: megyei tisztifőorvos).

(3) A megyék és a főváros területén a Szolgálat városi, fővárosi kerületi intézete (a továbbiakban együtt: városi intézet) működik.

(4) A városi intézet egyszemélyi felelős vezetője a megyei tisztifőorvos javaslata alapján az országos tisztifőorvos által kinevezett városi, illetőleg fővárosi kerületi tisztifőorvos (a továbbiakban: városi tisztifőorvos).

9. § A népjóléti miniszter

a) munkáltatói jogkört gyakorol az országos tisztifőorvos felett;

b) kinevezi és felmenti az országos tisztifőorvos javaslata alapján a Tisztifőorvosi Hivatal igazgatóját, az ONK intézeteinek igazgatóit, valamint a megyei tisztifőorvosokat;

c) e törvény keretein belül meghatározza a Szolgálat szervezetének és működésének rendjét, a Szolgálat központi és helyi szerveinek feladatkörét és hatósági jogkörét;

d) megállapítja a Szolgálat dolgozóinak alkalmazási feltételeit, valamint képzésük és továbbképzésük rendjét;

e) meghatározza a közigazgatási határoktól független szakfeladatok körét, kijelöli az ezeket ellátó intézeteket, illetve azok szakfeladatait és megállapítja - e feladatok ellátására vonatkozóan - illetékességi területüket;

f) megállapítja a városi intézetek illetékességi területét.

A Szolgálat hatósági jogköre

10. § (1) A Szolgálat - a 2. § (1) bekezdésének a) pontjában foglalt kivétellel - valamennyi természetes és jogi személyre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező társaságra kiterjedő hatósági jogkört gyakorol.

(2) A Szolgálat ellenőrzése során minden munkahelyre, bármely emberi tartózkodásra szolgáló helyre beléphet, az ellenőrzött személy köteles az ellenőrzést tűrni és az ahhoz szükséges anyagokat, adatokat, eszközöket és munkaerőt ellenszolgáltatás nélkül az ellenőrző rendelkezésére bocsátani.

(3) Az ellenőrzésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek a ténymegállapításokon kívül tartalmaznia kell a felelős személy ezekre vonatkozó nyilatkozatát is. A jegyzőkönyv egy másolati példányát a felelős személynek át kell adni.

(4) Ha az ellenőrzésen a felelős személy nem volt jelen, a jegyzőkönyv másolati példányát tértivevénnyel meg kell küldeni részére azzal, hogy nyilatkozatát a kézbesítéstől számított 15 napon belül megteheti.

11. § (1) A Szolgálat az ellenőrzés során megállapított tényállás alapján a hiányosságok, szabályszegések jellegét és súlyát mérlegelve megteszi a szükséges intézkedéseket és ellenőrzi azok végrehajtását.

(2) Határozattal kell elrendelni

a) a hiányosságok megszüntetését, illetőleg a szükséges intézkedések végrehajtását;

b) a hiányosságok megszüntetéséig az intézmény, létesítmény stb. működésének, illetőleg az egészségre ártalmas vagy veszélyes tevékenységnek a korlátozását vagy felfüggesztését, ha e szabálytalanságok fennállása súlyos egészségkárosodást okozhat;

c) súlyos vagy tömeges egészségkárosodás megelőzése érdekében az egészségre ártalmas tárgyak, vagy anyagok használatának és forgalmazásának megszüntetését, szükség esetén megsemmisítését.

(3) Ha az észlelt hiányosság, illetve körülmény súlyos, vagy tömeges egészségkárosodást okozhat, a Szolgálat ennek elhárítása érdekében köteles megtenni mindazokat az intézkedéseket, amelyek az adott esetben a veszély elhárítása érdekében szükségesek.

(4) A Szolgálat a lakosság egészségét közvetlenül fenyegető súlyos veszély elhárításához, illetve rendkívüli körülmények esetén tett intézkedéseinek végrehajtásához a rendőrség, a tűzoltóság és a polgári védelem közreműködését is igénybe veheti.

12. § A Szolgálat

a) szakhatóságként jár el az építésügyi műszaki előírások és irányelvek, a regionális és az általános városrendezési tervek, a típustervek jóváhagyásában, továbbá a külön jogszabályokban feladatkörébe utalt kérdésekben;

b) dönt a külön jogszabályokban meghatározott új anyagok, a lakosság körében közvetlen felhasználásra kerülő cikkek előállításával, szállításával, raktározásával, felhasználásával, új technológiák bevezetésével, továbbá az egészségvédelmi feladatok ellátása során használt gépek, eszközök, berendezések, anyagok forgalomba hozatalával kapcsolatos engedélyek megadásáról;

c) közreműködik az országos fejlesztési tervek, valamint az általános érvényű hatósági előírások (szabályzatok, műszaki előírások, irányelvek, országos és ágazati szabványok stb.) kiadásának előkészítésében.

13. § A Szolgálat

a) eljár a hatáskörébe tartozó szabálysértés esetén, ennek keretében helyszíni bírságot szabhat ki, egyéb szabálysértés miatt pedig az eljárásra illetékes szervnél feljelentést tehet;

b) kisebb súlyú cselekmény (mulasztás) esetén a felelős személyt figyelmeztetésben részesítheti;

c) fegyelmi vétséget megvalósító magatartás felfedésekor kezdeményezheti a fegyelmi jogkör gyakorlójánál a fegyelmi eljárás lefolytatását;

d) bűncselekmény észlelése esetén feljelentést tesz az illetékes szervnél.

14. § (1) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az első fokú eljárás a Szolgálat városi intézetének hatáskörébe tartozik.

(2) A másodfokú eljárás

a) amennyiben első fokon a városi intézet járt el, a megyei intézet;

b) amennyiben első fokon a megyei intézet járt el, a Tisztifőorvosi Hivatal;

c) amennyiben első fokon a Tisztifőorvosi Hivatal járt el, az országos tisztifőorvos

hatáskörébe tartozik.

15. § (1) Ez a törvény a kihirdetése napján lép hatályba, a törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Állami Közegészségügyi-Járványügyi Felügyeletről szóló 13/1972. (IV. 12.) Korm. rendelet, valamint a 6/1972. (V. 16.) EüM rendelet és az azt módosító 4/1988. (IV. 1.) SZEM rendelet a hatályát veszti.

(2) A megyei intézet illetékességi területe megegyezik a megye közigazgatási területével. A városi intézet illetékességi területe a 9. § f) pontjában foglalt rendelet hatálybalépéséig megegyezik a korábbi közegészségügyi-járványügyi kirendeltségek és közegészségügyi-járványügyi szolgálatok illetékességi területével.

(3) Ahol korábbi jogszabály

a) Állami Közegészségügyi-Járványügyi Felügyeletről rendelkezik, ott Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatot;

b) állami közegészségügyi-járványügyi főfelügyelőről rendelkezik, ott országos tisztifőorvost;

c) Állami Közegészségügyi-Járványügyi Főfelügyelőségről, valamint a Főfelügyelőség keretében dolgozó helyettes állami közegészségügyi-járványügyi főfelügyelőkről és állami közegészségügyi-járványügyi felügyelőkről rendelkezik, ott a Tisztifőorvosi Hivatalt, valamint helyettes országos tisztifőorvost, országos tisztiorvosokat és helyettes országos tisztiorvosokat;

d) megyei (fővárosi) közegészségügyi-járványügyi állomásról (a továbbiakban: KÖJÁL), illetőleg megyei (fővárosi) közegészségügyi-járványügyi felügyelőségekről (a továbbiakban: megyei felügyelőség) rendelkezik, ott megyei intézetet;

e) KÖJÁL (fő)igazgató főorvosáról, illetőleg megyei felügyelőség vezetőjéről, valamint a megyei felügyelőség keretében dolgozó állami közegészségügyi-járványügyi felügyelőről rendelkezik, ott megyei tisztifőorvost és megyei tisztiorvost;

f) városi (megyei városi, fővárosi kerületi) közegészségügyi-járványügyi szolgálatról (a továbbiakban: KJSZ), illetőleg a városi (megyei városi, fővárosi kerületi) közegészségügyi-járványügyi felügyelőségről (a továbbiakban: városi felügyelőség), továbbá KÖJÁL helyi kirendeltségéről, illetőleg KÖJÁL helyi kirendeltségi felügyelőségéről rendelkezik, ott városi intézetet;

g) KJSZ, illetőleg KÖJÁL helyi kirendeltségvezető főorvosáról, valamint városi felügyelőség, illetőleg KÖJÁL helyi kirendeltségi felügyelőség vezetőjéről, továbbá ez utóbbiak keretében dolgozó állami közegészségügyi-járványügyi felügyelőről rendelkezik, ott városi tisztifőorvost és városi tisztiorvost;

h) közegészségügyi-járványügyi ellenőrről rendelkezik, ott közegészségügyi felügyelőt

kell érteni.

(4) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az egészségügyi és szociális-vállalkozásokról szóló 113/1989. (XI. 15.) MT rendelet 2. §-ának (2) bekezdésében a „megyei, fővárosi, megyei városi tanács végrehajtó bizottsága egészségügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve” szövegrész helyébe az „Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat megyei intézete” szövegrész lép, az egészségügyről szóló 1972. évi II. törvény végrehajtásáról rendelkező 16/1972. (IV. 29.) MT rendelet 35. §-ának (2) bekezdésében a „fővárosi és a megyei tanács végrehajtó bizottságának egészségügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve” szövegrész helyébe az „Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat” szövegrész lép.

(5) Az állami közegészségügyi-járványügyi főfelügyelő, a helyettes állami közegészségügyi-járványügyi főfelügyelők, a KÖJÁL (fő)igazgató főorvosok, a KJSZ és a KÖJÁL helyi kirendeltségvezető főorvosai vezetői megbízása (kinevezése) - munkaviszonyuk érintetlenül hagyása mellett - az országos tisztifőorvos, a helyettes országos tisztifőorvosok, a megyei tisztifőorvosok és a városi tisztifőorvosok kinevezésével megszűnik.


  Vissza az oldal tetejére