Időállapot: közlönyállapot (1991.VI.23.)

1991. évi XX. törvény

a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről * 

E törvény célja, hogy

- megállapítsa a helyi önkormányzati feladat- és hatáskörbe, a helyi önkormányzat szervei államigazgatási feladat- és hatáskörébe, továbbá a köztársasági megbízott, valamint a centrális alárendeltségű állami szerv feladat- és hatáskörébe tartozó ügyeket;

- törvényi szinten szabályozza az önkormányzati feladat- és hatáskört megállapító alacsonyabb szintű jogszabályi rendelkezéseket, törvénnyel új feladatokat és hatásköröket állapítson meg;

- elvégezze az indokolt anyagi és eljárásjogi, valamint szervezetirányítási korszerűsítéseket.

I. BELÜGYI IGAZGATÁS

Állampolgárság

1. § Az állampolgárságról szóló 1957. évi V. törvény (Át.) 19. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A honosítás, visszahonosítás és az elbocsátás iránti kérelmet a kérelmező állandó, ennek hiányában ideiglenes lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalának anyakönyvvezetőjénél kell benyújtani.”

2. § Az Át. 20. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A honosított, illetőleg visszahonosított személy állampolgársági esküt az állandó, ennek hiányában ideiglenes lakóhelyének polgármestere előtt tesz.”

Anyakönyvek, házasságkötési eljárás, névviselés

3. § Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendelet (AHN.) 2. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az anyakönyvet a községben, városban, megyei jogú városban és fővárosi kerületben a települési önkormányzat polgármesteri hivatalának anyakönyvvezetője (a továbbiakban: anyakönyvvezető) vezeti. Anyakönyvvezetői feladatokat a jogszabályokban meghatározott képesítési feltételekkel rendelkező polgármester, jegyző, illetőleg a polgármesteri hivatal ügyintézője láthat el.

(2) A polgármester az anyakönyvvezető által előkészített névadási, házasságkötési, polgári gyászszertartás levezetésére az anyakönyvvezetőre megállapított képesítési feltételek hiányában is jogosult, az anyakönyvbe azonban bejegyzést nem tehet.”

4. § Az AHN. 3. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az anyakönyvvezető tevékenysége felett a köztársasági megbízott gyakorol felügyeletet.”

5. § Az AHN. 5. §-a előtti cím az alábbira módosul és az AHN. a következő 5/A. §-sal egészül ki.

„Születési hely, származási hely, élveszületés”

„5/A. § (1) A származási helyét az állandó vagy az ideiglenes lakás szerint az anya nyilatkozata alapján kell az anyakönyvbe bevezetni. Ha az anya ismeretlen, akkor a szülés helyét kell származási helyként is feltüntetni.

(2) Ha az anya cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes, úgy helyette a törvényes képviselője nyilatkozatát kell kikérni.

(3) Ha az anya nyilatkozatával az apa, a törvényes képviselő nyilatkozatával a korlátozottan cselekvőképes anya nem ért egyet, úgy a vitában a szülés helye szerint illetékes jegyző dönt.”

6. § Az AHN. 32. §-ának (1) bekezdése a következő új b) ponttal egészül ki, a b)-f) pontjainak jelölése c)-g) pontra módosul:

(A születési anyakönyv nyilvántartja:)

b) a származási helyét;”

7. § Az AHN. 3. §-a (2) bekezdésének bevezető részében a „megyei igazgatási osztály” szövegrész helyébe a „köztársasági megbízott” szövegrész; d) pontjában a „jogszabály” szó helyébe a „kormányrendelet” szó lép.

Népességnyilvántartás

8. § (1) Az állami népességnyilvántartásról szóló 1986. évi 10. törvényerejű rendelet (ÁNR.) 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„14. § (1) A települési népességnyilvántartási feladatot a jegyző látja el.

(2) A helyi népességnyilvántartási tevékenység felett a köztársasági megbízott gyakorol felügyeletet.”

(2) Az ÁNR. 3. §-ában a „tanácsi szakigazgatási szerv” szövegrész helyébe a „települési önkormányzat polgármesteri hivatalának anyakönyvvezetője” lép.

Országgyűlési képviselők választása

9. § (1) Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény (VJT.) 37. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A községi, városi, fővárosi kerületi jegyző a választás kitűzésétől számított huszonöt napon belül egyéni választókerületenként, azon belül szavazókörönként összeállítja a választók nyilvántartását, elkészíti az erről szóló értesítést, továbbá összeállítja azoknak a nagykorú személyeknek a jegyzékét, akiknek nincs választójoguk (a továbbiakban együtt: nyilvántartás). A választások második fordulója előtt az időközben bekövetkezett változásokat a nyilvántartáson átvezeti.”

Tűz elleni védekezés és polgári védelem

10. § A tűz elleni védekezésről és a tűzoltóságról szóló 1973. évi 13. törvényerejű rendelet (Tűr.) 5. §-ának (3), (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek és a § a következő (6), (7), (8) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A hivatásos tűzoltóság rendészeti szerv, központi szakmai irányító szerve, a BM Tűzoltóság Országos Parancsnoksága a belügyminiszter irányítása alatt működik, területi feladatait a megyei, fővárosi állami tűzoltóparancsnokság látja el.

(4) A tűzoltás és a műszaki mentés - az önkormányzati tűzoltóparancsnokságok székhelye szerinti városi, megyei jogú városi, fővárosi önkormányzat kötelező közszolgáltatási feladata.

(5) Az önkormányzati tűzoltóparancsnokságok székhelyét meghaladó ellátási körzetet (illetékességi területet) - az érintett önkormányzatok véleményének kikérése után - a köztársasági megbízott előterjesztése alapján a belügyminiszter rendeletben állapítja meg.

(6) A megyei, fővárosi állami tűzoltóparancsnokot - a BM tűzoltóság országos parancsnoka javaslatára, a megyei, megyei jogú városi és fővárosi közgyűlés véleményének kikérése után - a belügyminiszter nevezi ki.

(7) A hivatásos önkormányzati tűzoltóság parancsnokát a városi, megyei jogú városi, fővárosi önkormányzat képviselőtestülete (közgyűlése) nevezi ki. A kinevezés előtt ki kell kérni az illetékes megyei, fővárosi állami tűzoltóparancsnok véleményét.

(8) A hivatásos önkormányzati tűzoltóság általános irányítása, a tűzoltóparancsnok beszámoltatása az önkormányzat képviselőtestületének (közgyűlésének) hatáskörébe tartozik.”

11. § A Tűr. a következő 5/A. §-sal egészül ki:

„5/A. § A BM tűzoltóság országos parancsnoka, illetve a megyei, fővárosi állami tűzoltóparancsnok a hivatásos önkormányzati tűzoltóság egységeit - a polgármester egyidejű tájékoztatása mellett - közvetlenül utasíthatja az illetékességi területen kívüli tűzoltási, mentési tevékenységre. Az illetékességi területen kívüli igénybevétel költségeit az állam megtéríti.”

12. § A Tűr. 8. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az önkéntes tűzoltóság társadalmi szervezetként működik, ennek tisztségviselőjét az önkormányzati képviselőtestület az önkéntes tűzoltóság parancsnokának jogkörével ruházhatja fel.”

13. § A Tűr. 8. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az önkéntes tűzoltóság készenléti szolgálatát a polgármester rendelheti el. Az illetékes önkormányzati tűzoltóparancsnok kezdeményezheti a polgármesternél az önkéntes tűzoltóság készenléti szolgálatának elrendelését vagy a településen kívüli igénybevételét.”

14. § A Tűr. 10. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A hivatásos önkormányzati tűzoltóság létesítésével és fejlesztésével, fenntartásával és működésével összefüggő költségek fedezetét az állami költségvetés a Belügyminisztérium útján biztosítja. A hivatásos önkormányzati tűzoltóság létesítésére, megszüntetésére vonatkozó döntés meghozatalához a belügyminiszter előzetes egyetértése szükséges.”

15. § A Tűr. 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Tűzvédelmi hatósági jogkörben a tűzoltóparancsnokság székhelye szerint illetékes jegyző, a fővárosban a főjegyző jár el a tűzoltóparancsnokság működési területén. A jegyző a határozat meghozatala előtt köteles az illetékes tűzoltóparancsnokság szakvéleményét beszerezni.

(2) A jegyző, a fővárosban a főjegyző a más hatóság hatáskörébe tartozó engedélyezési eljárásban - az (1) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - tűzvédelmi szakhatóságként jár el.”

16. § (1) A Tűr. 4. §-ának (1) bekezdésében „az állami” szövegrész helyébe „a hivatásos állami, a hivatásos önkormányzati, valamint”szövegrész; 5. §-ának (1) és (2) bekezdésében, 6. §-ának bevezető részében az „állami tűzoltóság” szövegrész helyébe a „hivatásos önkormányzati tűzoltóság” szövegrész; 7. §-ának bevezető és záró soraiban, valamint a 13. §-ának (1) bekezdésében az „állami tűzoltóság” szövegrész helyébe a „hivatásos állami és hivatásos önkormányzati tűzoltóság” szövegrész; 11. §-ában „Az állami” szövegrész helyébe „A hivatásos állami tűzoltóparancsnokság, a hivatásos önkormányzati, valamint”szövegrész lép.

(2) A Tűr. 5. §-ának (2) bekezdésében a „területi szervei” megnevezés; 8. §-ának (1) bekezdése; 16. §-a és 18. §-ának (2) bekezdése a hatályát veszti.

17. § (1) A köztársasági megbízott és a polgármester, a főpolgármester polgári védelmi feladatait a Kormány rendeletben állapítja meg.

(2) A polgári védelem hivatásos állománya a fegyveres erők és fegyveres testületek hivatásos állományának szolgálati viszonyáról szóló 1971. évi 10. törvényerejű rendelet hatálya alá tartozik. E jogszabály alkalmazása során a polgári védelem hivatásos állománya tekintetében az illetékes miniszter a belügyminiszter.

Kommunális igazgatás

18. § A köztemetők létesítésével, bővítésével, fenntartásával, bezárásával, megszüntetésével, kiürítésével, újrahasználatba vételével, halotthamvasztó létesítésével kapcsolatos feladatok ellátásáról a települési, a fővárosban a fővárosi önkormányzat gondoskodik.

19. § A kéményseprőipari tevékenység ellátásának biztosításáról külön jogszabály rendelkezéseinek megfelelően a megyei, megyei jogú városi és a fővárosi közgyűlés gondoskodik.

20. § A települési folyékony hulladék leeresztő helyének kijelölésével, valamint a közcélú ártalmatlanító telep létesítésével kapcsolatos feladatokat a települési, a fővárosban a fővárosi önkormányzat képviselőtestülete látja el, külön jogszabály rendelkezésének megfelelően.

21. § A közterület tisztántartásával és a lomtalanítási akciókkal kapcsolatos feladatok ellátásáról a települési, a fővárosban a fővárosi önkormányzat képviselőtestülete gondoskodik, külön jogszabály rendelkezéseinek megfelelően.

Az államigazgatási eljárás általános szabályai

22. § Az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló, módosított 1957. évi IV. törvény (Áe.) 8. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha az (1) bekezdés szerinti eljárás nyolc nap alatt nem vezet eredményre, az eljáró államigazgatási szervet a következő szerv jelöli ki:

a) illetékességi összeütközés esetén a legközelebbi közös felettes államigazgatási szerv, ennek hiányában - a működési területén eljáró hatóságok közül - a köztársasági megbízott;

b) hatásköri összeütközés esetén az Alkotmánybíróság.”

23. § Az Áe. 9. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A fővárosi kerületi államigazgatási szerv, illetőleg a megyei jogú város kerületi hivatalának vezetője, a főváros, illetőleg a megyei jogú város egész területén végezhet eljárási cselekményt.”

24. § Az Áe. 27.§-a (3) bekezdésének második mondata helyébe a következő mondat lép:

„Ezt a szabályt kell alkalmazni a polgármester, a főpolgármester, a jegyző, a főjegyző, a polgármesteri hivatal ügyintézőjének eljárásában a polgármesteri hivatalnál jogszabállyal rendszeresített nyilvántartások adatai tekintetében.”

25. § Az Áe. 16. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A magánszemély az elsőfokú eljárás megindítására irányuló kérelmét az eljárásra hatáskörrel rendelkező illetékes államigazgatási szerven kívül a lakóhelye vagy munkahelye szerint illetékes jegyzőnél is előterjesztheti.”

26. § Az Áe. 19. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Ha a kizárási ok az államigazgatási szerv vezetőjével, illetőleg a polgármesterrel, a főpolgármesterrel, a jegyzővel, a fővárosi főjegyzővel, a megyei jogú város kerületi hivatalának vezetőjével vagy a polgármesteri hivatal ügyintézőjével szemben merül fel, az ügyben - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a felettes szerv által kijelölt ügyintéző vagy hatóság jár el.”

27. § Az Áe. 23. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A fővárosban működő államigazgatási szerv, illetőleg a megyei jogú város kerületi hivatalának vezetője a főváros, illetőleg a megyei jogú város egész területéről idézhet.”

28. § Az Áe. 94. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„94. § (1) A polgármester, a főpolgármester, a jegyző, a főjegyző, a képviselőtestület hivatalának ügyintézője és a megyei jogú város kerületi hivatala vezetőjének hatáskörébe utalt államigazgatási ügyben felettes szerv - ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik - a köztársasági megbízott.

(2) A köztársasági megbízott hatáskörébe utalt államigazgatási ügyben felettes szerv a minisztérium.”

29. § Az Áe. 2. §-ának (1) bekezdéséből a „szocialista” szövegrész; 2. §-ának (2) bekezdéséből a „szocialista együttélés szabályainak megtartását” szövegrész; 2. §-ának (3) bekezdése; 5. §-ának (2) bekezdése; 69. §-ának (2) bekezdése és 95. §-a a hatályát veszti.

A szabálysértés

30. § A szabálysértésekről szóló módosított 1968. évi I. törvény (Sztv.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„1. § Valamely tevékenységet vagy mulasztást (a továbbiakban: cselekmény) törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet nyilváníthat szabálysértéssé.”

31. § Az Sztv. 17. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az önkormányzat rendelete tízezer forintban állapíthatja meg a pénzbírság legmagasabb összegét.”

32. § Az Sztv. III. fejezetének első alcíme helyébe „Az önkormányzati szabálysértési hatóságok” alcím és 29. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„29. § (1) Szabálysértés miatt első fokon - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a községi, városi, megyei jogú városi, fővárosi kerületi jegyző jár el.

(2) Az (1) bekezdésben említett szabálysértési hatóság hatáskörébe utalt ügyekben másodfokon a köztársasági megbízott jár el.

(3) A fővárosi elsőfokú szabálysértési hatóság illetékességi területét a fővárosi önkormányzat rendeletben állapítja meg.”

33. § Az Sztv. 35. §-ának (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A fogyasztóvédelmi felügyelőség hatáskörébe tartozó szabálysértés miatt első fokon a megyei (fővárosi) Fogyasztóvédelmi Felügyelőség, másodfokon a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség jár el.”

34. § Az Sztv. 70. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A köztársasági megbízott határozata és intézkedése ellen a felügyeleti intézkedés megtétele a belügyminiszter hatáskörébe tartozik.”

35. § Az Sztv. 75. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„75. § A szabálysértés miatt kiszabott pénzbírság - ideértve az elzárásra átváltoztatott pénzbírságot is -, valamint az elkobzás alá eső dolog értékének megfelelő összeg végrehajtását méltányosságból részben vagy teljesen mellőzheti, az elkobzott dolgot visszaadhatja:

a) annak a települési önkormányzatnak a képviselőtestülete, amelynek a jegyzője az ügyben első fokon eljárt;

b) a felügyeletet ellátó miniszter, országos hatáskörű szerv vezetője, ha az ügyben más szabálysértési hatóság járt el.”

36. § (1) Az Sztv. 37/A. §-a (2) bekezdésének a) pontjában „a tanács szakigazgatási szerve” szövegrész helyébe „a helyi önkormányzat képviselőtestülete hivatalának ügyintézője”; a 108. §-ának (3) bekezdésében, a 108/D. §-ának (2) bekezdésében, a 108/E. §-ának (2) bekezdésében, a 108/F. §-ának (2) bekezdésében, a 108/G. §-ának (2) bekezdésében, a 110. §-ának (3) bekezdésében, továbbá a 111. §-ának (3) bekezdésében „kereskedelmi felügyelőség” szövegrész helyébe „a fogyasztóvédelmi felügyelőség” szövegrész lép.

(2) Az Sztv. 30. §-a és 37. §-a a hatályát veszti.

37. § Az állam- és közbiztonságról szóló 1974. évi 17. tvr. 11/A. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A rendőrkapitány, illetőleg a rendőrfőkapitány évente legalább egyszer írásban számol be a rendőrség illetékességi területén működő települési önkormányzatok képviselőtestületeinek, illetőleg megyei, megyei jogú városi, fővárosi közgyűlésnek a helyi közbiztonság megszilárdítása érdekében végzett tevékenységéről. Ha az önkormányzat a beszámolót nem fogadja el, a kifogásokra írásban kell válaszolni.”

II. FÖLDMŰVELÉSÜGYI IGAZGATÁS

38. § A földről szóló 1987. évi I. törvény (Ftv.) 34. §-a (3) bekezdésének második mondata a következők szerint módosul:

„Ha a felajánlás nem meghatározott szerv részére történt, a felajánlás elfogadásáról a települési önkormányzat képviselőtestülete dönt.”

39. § (1) A települési önkormányzat képviselőtestülete hatáskörébe tartozik:

a) az újrahasznosításra alkalmassá tett állami tulajdonban lévő földnek a települési önkormányzat tulajdonába való ingyenes átvétele;

b) a körzet hatósági feladatokat ellátó állatorvosa kinevezésének és körzete kialakításának a települési önkormányzatok által történő véleményezése.

(2) A helyi önkormányzat képviselőtestülete hatáskörébe tartozik a települési megyei, fővárosi térképészeti határkiigazítás véleményezése, valamint a jogszabályban meghatározott körben a földrajzi nevek megállapítása, megváltoztatása.

40. § A települési önkormányzat kötelező feladatként gondoskodik:

a) a településen az állati hullák ártalmatlanná tételével kapcsolatos feladatok ellátásáról;

b) a település belterületén a kóbor ebek befogásával, őrzésével, értékesítésével vagy megsemmisítésével, továbbá az emberre egészségügyi szempontból veszélyes, valamint az állatállomány egészségét veszélyeztető betegség tüneteit mutató, vagy betegségre gyanús ebek és macskák kártalanítás nélküli kiirtásával kapcsolatos feladatok ellátásáról;

c) az ebek veszettség elleni kötelező védőoltásának megszervezéséről nyilvántartás és összeírás alapján;

d) a település belterületén - a külön jogszabályban meghatározott - növényvédelmi feladatok ellátásáról és ellenőrzéséről.

41. § (1) A jegyző hatáskörébe tartozik a bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegségek gyanúja esetén - a külön jogszabályban meghatározott - hatósági intézkedések megtétele.

(2) A szőlő- és gyümölcstermesztésről, valamint a borgazdálkodásról szóló 1970. évi 36. törvényerejű rendelet (Tvr.) 1. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Szőlő és gyümölcs telepítését, szőlő kivágását a telepítés helye szerint illetékes jegyző engedélyezi.”

(3) A Tvr. 11. §-ának (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„Jogszabály egyes ellenőrzési feladatokat helyi vagy területi szakmai érdekképviseleti szervek egyetértésével azok hatáskörébe utalhat.”

42. § Az Ft. 53. §-a és az ingatlannyilvántartásról szóló 1972. évi 31. tvr. 38. §-ának (3) bekezdése a hatályát veszti.

III. HONVÉDELMI IGAZGATÁS

43. § A honvédelemről szóló 1976. évi I. törvény 14. §-a (2) bekezdésének c) pontja az alábbiak szerint módosul:

c) szervezi és irányítja a polgári védelmi feladatok ellátását, valamint”.

IV. IGAZSÁGÜGY

Polgári perrendtartás

44. § (1) A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 67. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A perben meghatalmazottként eljárhat:)

e) a képviselőtestület tagja, a jegyző, a főjegyző, a képviselőtestület hivatalának ügyintézője, a kerületi hivatal elöljárója, ügyintézője a helyi önkormányzatot, illetőleg annak szerveit érintő perekben; a köztársasági megbízott hivatalának ügyintézője a köztársasági megbízottat érintő perekben;”

(2) A Pp. 102. §-ának (1) bekezdésében és 309. §-ának (3) bekezdésében a „helyi tanács”szövegrész helyébe a „polgármesteri hivatal” szövegrész lép.

45. § (1) A Pp. 349. §-ának (4) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép, egyidejűleg az eredeti (4) bekezdés számozása (5) bekezdésre módosul:

„(4) Az olyan munkáltatónál felmerült munkaügyi vitában, amelynél munkaügyi döntőbizottság nem alakítható, a jogosult közvetlenül fordulhat keresettel a munkaügyi bírósághoz.”

(2) A Pp. 358. §-ának (1) bekezdése az alábbi c) ponttal egészül ki:

(A munkaügyi vitában fellebbezésnek nincs helye, kivéve, ha a fellebbezés)

c) a 349. § (3)-(4) bekezdése szerinti eljárásban hozott határozat ellen irányul.”

Házasság, család és gyámság

46. § (1) A házasságról, a családról és a gyámságról szóló - többször módosított - 1952. évi IV. tv. (Csjt.) 2. §-ának (1) bekezdésében a „vagy a tanács végrehajtó bizottságának hivatalosan eljáró más kiküldöttje” szövegrész a hatályát veszti.

(2) A Csjt. 3. §-ának (2) bekezdésében és 8. §-ának (2) bekezdésében a „községi tanács végrehajtó bizottságának szakigazgatási szerve, a városi, a fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottsága igazgatási feladatot ellátó szakigazgatási szerve, illetőleg a megyei városi hivatal” szövegrész helyébe a „jegyző” szó lép.

(3) A Csjt. 67. §-ának (1) bekezdésében a „városi - községekre is kiterjedően -, fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottsága szociálpolitikai feladatot ellátó szakigazgatási szerve, illetőleg a megyei városi hivatal” szövegrész helyébe a „jegyző” szó lép.

(4) A Csjt. 94. §-ának második mondatában az „államigazgatási szervek” szövegrész helyébe „államigazgatási feladatot ellátó szervek” szövegrész lép.

A Polgári Törvénykönyv és végrehajtása

47. § (1) A Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló, többször módosított 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 70. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A helyi önkormányzat, továbbá a szövetkezetek országos érdekképviseleti szerve, az egyesület és más társadalmi szervezet vállalatot hozhat létre. A vállalat jogi személy.”

(2) A Ptk. 125. §-ának (3) bekezdésében a „tanács végrehajtó bizottságának szakigazgatási szerve, illetőleg a megyei városi kerületi hivatal (a továbbiakban: szakigazgatási szerv)” szövegrész helyébe a „jegyző” szó lép.

(3) A Ptk. 177. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„177. § (1) Ingatlant kivételesen, közérdekből - törvényben megállapított esetekben, módon és célokra - lehet kisajátítani. A kisajátított ingatlanért teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás jár.

(2) A kisajátítás részletes szabályairól külön törvény rendelkezik.”

(4) A Ptk. 191. §-ának (1) bekezdésében a „szakigazgatási szervtől” szövegrész helyébe a „jegyzőtől” szó lép.

(5) A Ptk. 191. §-ának (2)-(4) bekezdéseiben, a 192. §-ának (1) bekezdésében, valamint az 586. §-ának (2) bekezdésében a „szakigazgatási szerv” szövegrész helyébe a „jegyző” szó lép.

48. § (1) A Polgári Törvénykönyv hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló, módosított 1960. évi 11. törvényerejű rendelet (Ptké.) 7. §-ának (2) bekezdésében a „községi, városi, fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottságának szakigazgatási szerve” szövegrész helyébe a „községi, városi, fővárosi kerületi jegyző” szövegrész lép.

(2) A Ptké. 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„21. § A Ptk.-nak a szomszédjogra vonatkozó rendelkezéseitől eltérő szabályokat a települési önkormányzat rendelete is megállapíthat.”

(3) A Ptké. 26. §-a (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A birtokvita eldöntésére a községi, városi, fővárosi kerületi jegyző (a továbbiakban: jegyző) illetékes.”

(4) A Ptké. 26. §-ának (2) bekezdésében a „szakigazgatási szervnek” szövegrész helyébe a „jegyzőnek”, a 26. §-ának (2) bekezdésében, a 27. §-ának (1) bekezdésében, a 28. §-ának (1) és (3) bekezdésében a „szakigazgatási szerv” szövegrész helyébe a „jegyző”, valamint a 28. §-ának (3) bekezdésében a „szakigazgatási szervnél” szövegrész helyébe a „jegyzőnél” szövegrész lép.

Büntetőeljárás

49. § A büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvény 94. §-ának a) pontjában a „tanács szakigazgatási szervét” szövegrész helyébe a „jegyzőt” szó lép.

Kisajátítás

50. § A kisajátításról szóló módosított 1976. évi 24. törvényerejű rendelet (Ktvr.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„1. § E törvényerejű rendelet célja, hogy az általa meghatározott közérdekű célra kisajátítás útján kivételesen lehetővé tegye - azonnali, teljes és feltétlen kártalanítás ellenében - nem állami tulajdonban lévő ingatlanok tulajdonjogának megszerzését az állam vagy a helyi önkormányzat részére.”

51. § A Ktvr. 3. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A kisajátítással az ingatlan az állam vagy a helyi önkormányzat tulajdonába kerül.”

52. § A Ktvr. 4. §-a (1) bekezdésének a) és c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Ingatlant kisajátítani az alábbi célokra lehet:)

a) állami vagy helyi önkormányzati szerv, valamint az e szervek működéséhez szükséges gazdasági, igazgatási, oktatási, szociális és egészségügyi létesítmény elhelyezése;”

c) állami vagy önkormányzati beruházásban megvalósuló tömbszerű vagy telepszerű lakóház építés;”

53. § A Ktvr. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép;

„6. § Az állam, illetőleg az önkormányzat - ha e törvényerejű rendelet másként nem rendelkezik - a kisajátítási határozat jogerőre emelkedésével az ingatlan tehermentes tulajdonjogát szerzi meg.”

54. § A Ktvr. 18. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A kisajátítási eljárást az ingatlan fekvése szerint illetékes köztársasági megbízott folytatja le.”

55. § A Ktvr. 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„19. § A köztársasági megbízott határozata ellen államigazgatási úton jogorvoslatnak helye nincs. A fél a kisajátítási határozat bírósági felülvizsgálatát kérheti. A keresetet a kisajátítást kérő ellen is meg kell indítani, egyebekben a perre a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény XX. fejezetének rendelkezéseit kell alkalmazni. A bíróság az államigazgatási határozatot megváltoztathatja.”

56. § A Ktvr. 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„22. § A kisajátított ingatlant a jogerős kisajátítási határozatban megjelölt időpontban kell birtokba adni.”

57. § A Ktvr. 18. §-ának (3) és 22. §-ának (1) bekezdésében „a tanács végrehajtó bizottságának szakigazgatási szerve” szövegrész helyébe a „köztársasági megbízott” lép.

58. § (1) Azokat az ügyeket, amelyekben elsőfokú határozatot még nem hoztak, a törvény hatálybalépését követő 8 napon belül át kell tenni az illetékes köztársasági megbízotthoz.

(2) A másodfokon érdemi határozattal el nem bírált ügyekben a másodfokú eljárást meg kell szüntetni, és az ügyfelet a megszüntető határozatban tájékoztatni kell arról, hogy az elsőfokú határozat felülvizsgálatát melyik bíróságtól kérheti. A kereset előterjesztésének határideje ezekben az ügyekben a másodfokú eljárást megszüntető határozat kézhezvételével kezdődik. Egyidejűleg az ügy iratait meg kell küldeni a köztársasági megbízottnak.

Állami vállalatok

59. § (1) Az állami vállalatokról szóló, többször módosított 1977. évi VI. törvény (Vt.) 9. §-ában a „tanács” szöveg helyébe a „települési önkormányzat” lép.

(2) A Vt. 43. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A vállalat megszűnésekor a 9. § rendelkezését megfelelően alkalmazni kell.”

(3) A Vt. 7. §-ának (1) bekezdéséből az „és a tanács” szövegrész a hatályát veszti.

Egyéni vállalkozás

60. § (1) Az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. törvény (Evt.) 4. §-a (3) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„A községi, városi, fővárosi kerületi jegyző (a továbbiakban: jegyző) által záradékkal ellátott bejelentés a vállalkozói igazolvány.”

(2) Az Evt. 6. §-ának (2) bekezdésében a „szakigazgatási szervnek” szövegrész helyébe a „jegyzőnek”, a „szakigazgatási szerv” szövegrész helyébe a „jegyző” szó lép.

(3) Az Evt. 7. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A vállalkozói igazolvány kiadása, visszavonása és az ezzel kapcsolatos igazgatási eljárás a vállalkozó székhelye, ha székhelye nincs, a telephelye szerint illetékes jegyző hatáskörébe tartozik.”

(4) Az Evt. 7. §-ának (2) és (3) bekezdésében, 13. §-a (1) bekezdésének b) pontjában, 14. §-a (1) bekezdésének b) pontjában, (2) és (3) bekezdésében a „szakigazgatási szerv” szövegrész helyébe a „jegyző”, a 13. §-ának (2) bekezdésében a „szakigazgatási szervnek” szövegrész helyébe a „jegyzőnek” szó lép.

A Büntető Törvénykönyv végrehajtása

61. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1979. évi 5. törvényerejű rendelet (Btké.) 20. §-a (1) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Hatóság vagy hivatalos személy megsértése miatt a feljelentés megtételére (Btk. 232. § (5) bek.) a következők jogosultak:

Ha a sértett]

g) az önkormányzati képviselőtestület, annak bizottsága vagy ezek tagja - a polgármester, főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke.”

62. § Hatályát veszti a Btké. 31. §-ának b) pontjából a „valamint a fővárosi, illetve a megyei tanácsok elnökeinek” szövegrész.

Büntetésvégrehajtás

63. § A büntetések és intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet 114. §-ának (2) bekezdésében a „tanácsi szervek” szövegrész helyébe a „községi, városi, fővárosi kerületi jegyző” szövegrész lép.

Bírósági végrehajtás

64. § (1) A bírósági végrehajtásról szóló 1979. évi 18. törvényerejű rendelet (Vht.) 11. §-ának c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Végrehajtási lapot állít ki:)

c) a községi, városi, fővárosi kerületi jegyző a birtokvita eldöntése során a haszon, kár és költség kérdésében hozott határozata alapján a jegyző székhelye szerinti helyi bíróság,”

(2) A Vht. 91. §-ának (2) bekezdésében „a tanács v. b. szakigazgatási szerve” szövegrész helyébe „az adóbehajtást elrendelő szerv” szövegrész lép.

(3) A Vht. 102. § (1) bekezdéséből „a fővárosi és a megyei tanács v. b. pénzügyi feladatot ellátó szakigazgatási szervéhez” szövegrész a hatályát veszti.

V. IPARI ÉS KERESKEDELMI IGAZGATÁS

65. § (1) A fővárosi, a megyei és megyei jogú városi önkormányzat közgyűlése előzetesen véleményezi a területét érintő, külön jogszabályban meghatározott villamos energia korlátozás sorrendjének megállapítását.

(2) A fővárosi, a megyei és megyei jogú városi önkormányzat közgyűlése a területfejlesztési koncepció alapján elkészítteti területe külön jogszabályban meghatározott energiaellátási tanulmányát.

(3) A települési önkormányzat képviselőtestülete (közgyűlése) gondoskodik a külön jogszabály rendelkezéseinek megfelelően a közvilágítási berendezés létesítéséről és üzemeltetéséről.

66. § A fővárosi, a megyei önkormányzat közgyűlése

a) összehangolja - a kiemelt üdülőkörzetek kivételével - az idegenforgalom területi érdekeit az országos érdekekkel, gondoskodik az idegenforgalmi értékek feltárásáról, bemutatásáról, propagálásáról;

b) véleményt nyilvánít a kiemelt üdülőkörzetek fejlesztési koncepciójáról, programjáról;

c) összehangolja az idegenforgalom helyi fejlesztését, és elemzi a terület idegenforgalmának alakulását.

67. § A helyi önkormányzat a piaci zavarok megelőzése céljából figyelemmel kíséri a piaci viszonyokat, intézkedést kezdeményez.

68. § (1) A bányászatról szóló 1960. évi III. törvény (Bt.) 44. §-ában a „városi, fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottságának igazgatási feladatot ellátó szakigazgatási szerve, valamint a járási, megyei, megyei városi kerületi hivatal” és a 46. §-ának (3) bekezdésében a „kisajátítási eljárás lefolytatására jogosult tanácsi szakigazgatási szerv” szövegrész helyébe a „kisajátítási eljárás lefolytatására jogosult köztársasági megbízott” szövegrész lép.

(2) A Bt. 45. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) Az újrahasznosításról a bányavállalat által készített terv alapján, a bányahatóság javaslatára és az érdekeltek meghallgatásával a köztársasági megbízott határoz. A határozathozatal előtt ki kell kérni belterület esetében az illetékes jegyző, külterület esetében az illetékes földhivatal véleményét.

(3) A bányászat céljára szükségtelenné vált ingatlanokat újrahasznosításra - ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik - az illetékes települési önkormányzatnak kell átadni.”

(3) A Bt. 4. §-ában a „tanács végrehajtó bizottságának illetékes szakigazgatási szerve”, a 41. §-ában a „fővárosi, megyei, megyei városi tanács végrehajtó bizottsága építésügyi feladatot ellátó szakigazgatási szervének” szövegrész helyébe „jegyző” lép.

(4) A Bt. 7. §-ának (2) bekezdésében a „tanácsi vállalat” helyébe „önkormányzati vállalat”, a „tanács végrehajtó bizottságának” szövegrész helyébe „települési önkormányzatnak” lép.

69. § A villamos energia fejlesztéséről, átviteléről és elosztásáról szóló 1962. évi IV. törvény 7. §-ának (3) bekezdésében a „városi, fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottságának igazgatási feladatot ellátó szakigazgatási szerve, községet illetően a járási hivatal, megyei városban a kerületi hivatal” szövegrész helyébe a „jegyző” lép.

70. § A gázenergiáról szóló 1969. évi VII. törvény 11. §-ának (1) bekezdésében a „tanács végrehajtó bizottságának” szövegrész helyébe a „képviselőtestület”, a 16. §-ának (2) bekezdésében a „megyei, fővárosi, megyei városi tanács végrehajtó bizottság elnökének” szövegrész helyébe a „polgármesternek”, 18. §-ának (2) bekezdésében a „tanács végrehajtó bizottságához” és a „végrehajtó bizottság” szövegrész helyébe a „polgármesterhez”, illetőleg a „polgármester”, a 20. §-ának (1) bekezdésében a „tanács végrehajtó bizottságának” szövegrész helyébe a „polgármester” szövegrész, továbbá a 21. §-ának (2) bekezdésében a „tanács végrehajtó bizottságával” szövegrész helyébe a „jegyző” szövegrész lép.

71. § (1) A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség (a továbbiakban: főfelügyelőség) a fogyasztói érdekvédelem és a minőségvédelem biztosítása érdekében ellenőrzi a kereskedelmi tevékenység és a fogyasztási szolgáltatások gyakorlására vonatkozó, a minőségi előírások érvényesítését szolgáló jogszabályok, hatósági előírások megtartását, továbbá tájékoztatja a fogyasztókat megállapításairól - különösen az áruösszehasonlító vizsgálat eredményeiről - és elősegíti jogaik érvényesítését, valamint alkalmazza a külön jogszabályban meghatározott jogkövetkezményeket.

(2) A főfelügyelőség, illetve a felügyelőségek együttműködnek az önkormányzati szervekkel, ellenőrzéseik tapasztalatairól tájékoztatják az érdekelt önkormányzatokat és felkérésükre vizsgálatot folytatnak.

72. § (1) A főfelügyelőség az ipari és kereskedelmi miniszter irányítása és felügyelete alatt álló, országos hatáskörű önálló költségvetési szerv.

(2) A főfelügyelőség területi szervei a megyei (fővárosi) fogyasztóvédelmi felügyelőségek.

(3) A főfelügyelőség működésének és szervezetének részletes szabályait a Kormány állapítja meg.

73. § A belkereskedelemről szóló 1978. évi I. törvény 37. §-a a hatályát veszti.

VI. KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI IGAZGATÁS

Építésügy

74. § Az építésügyről szóló - többször módosított - 1964. évi III. törvény (Étv.) 5. §-a a következő (3)-(5) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A rendezési program megállapítása a képviselőtestület hatáskörébe tartozik.

(4) A rendezési programot a megállapítása előtt az érdekelt államigazgatási és érdekképviseleti szervekkel egyeztetni és azt az egyeztetési eljárás során a lakossággal ismertetni kell. Az egyeztetési eljárás lefolytatásáról a polgármester (főpolgármester) gondoskodik.

(5) A lakosság az egyeztetési eljárás során véleményt nyilváníthat és javaslatokat tehet.”

75. § Az Étv. 6. §-a a következő (3)-(6) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A rendezési tervek elkészítéséről, továbbá a meglévő rendezési tervek továbbfejlesztéséről, illetőleg - szükség szerint - módosított rendezési tervek kidolgozásáról a települési önkormányzat köteles gondoskodni.

(4) A rendezési tervek jóváhagyása, illetőleg - azok hiányában - a belterület határvonalának a megállapítása a képviselőtestület hatáskörébe tartozik.

(5) A rendezési terveket a jóváhagyásuk előtt az érdekelt államigazgatási és érdekképviseleti szervekkel egyeztetni és azokat az egyeztetési eljárás során a lakossággal ismertetni kell. Az egyeztetési eljárás lefolytatásáról a polgármester (főpolgármester) gondoskodik.

(6) A lakosság az egyeztetési eljárás során véleményt nyilváníthat és a rendezési tervekre észrevételeket tehet. Az észrevételek, vélemények el nem fogadása esetén az önkormányzatot indokolási kötelezettség terheli.”

76. § Az Étv. 11. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A kártalanításra jogosultakat és a fizetésre kötelezetteket, továbbá a kártalanítás összegét az érintett ingatlanok tulajdonosainak a polgári jog szabályai szerint kötött megállapodása határozza meg.

(2) A telekalakítással kapcsolatos költségek az érdekelteket terhelik.”

77. § (1) Az Étv. 13. §-a (2) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„A telekalakítási, illetőleg építési tilalmat a feltétlenül szükséges mértékre és időtartamra kell korlátozni, és azt haladéktalanul meg kell szüntetni, ha az elrendelésének alapjául szolgáló okok vagy körülmények már nem állnak fenn.”

(2) Az Étv. 13. §-ának (3)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) Ha a telekalakítási, illetőleg építési tilalommal terhelt - a tilalom elrendelése előtt felosztható, illetőleg beépíthető - ingatlant nem sajátítják ki, vagy a tulajdonos nem kap csereingatlant, vagy pedig a tilalmat időközben nem szüntetik meg, három év eltelte után a tulajdonos részére - kérelmére - évenként korlátozási kártalanítást kell fizetni. Ez a fizetési kötelezettség a természeti kár megelőzése és a tulajdonos érdekében elrendelt tilalom esetére nem vonatkozik.

(4) A korlátozási kártalanítás évi mértéke a használat, illetőleg a hasznosítás lehetőségének a korlátozásából eredő kár összegének arányos része, legfeljebb azonban az ingatlan mindenkori forgalmi értékének 5%-a. Ezt a kártalanítást az ingatlan kisajátítása esetén a kisajátítási kártalanításba, csereingatlan adása esetén pedig annak értékébe be kell számítani.

(5) A korlátozási kártalanításra csak az a tulajdonos tarthat igényt, aki a tilalom elrendelésekor is az ingatlan tulajdonosa volt, vagy az ingatlant ilyen tulajdonostól örökölte. A kártalanítást a tulajdonos részére az köteles megfizetni, akinek az érdekében a tilalmat elrendelték.

(6) A korlátozási kártalanítás fizetési kötelezettség az 1992. január 1-jén fennálló, illetőleg azt követően elrendelt tilalmakra vonatkozik. A (3) bekezdésben említett három éves időtartamot az 1992. január 1-jén fennálló tilalom esetében ettől a naptól, egyébként pedig a tilalmat elrendelő határozat jogerőre emelkedésének a napjától kell számítani.”

78. § Az Étv. 21. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A miniszter a (2) bekezdésben megállapított hatáskörét - a művelődési és közoktatási miniszter egyetértésével - közvetlen irányítása alatt működő országos hatáskörű műemléki hatósági szervezet útján látja el.”

79. § Az Étv. 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„24. § Az építésügyi hatósági feladatokat - az Étv. 2. §-ának h) pontjában foglalt műemlékvédelem kivételével - ha a törvény, vagy törvény felhatalmazásán alapuló kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, a jegyző látja el.”

80. § Az Étv. 25. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„25. § (1) A településfejlesztéssel és településrendezéssel, továbbá a környezet épített és természetes elemeinek védelmével - kivéve a műemlékvédelem hatósági és egyéb külön jogszabályban meghatározott feladatait - összehangolásával kapcsolatos feladatokat a saját működési területén a települési önkormányzat, továbbá - ha azok a megye egész területére vagy nagy részére kiterjednek - a megyei önkormányzat látja el.

(2) Az (1) bekezdésben említett önkormányzati feladatokkal kapcsolatos helyi döntések és vélemények előkészítése és végrehajtásának szervezése a települési képviselőtestületi, illetőleg a megyei önkormányzat hivatalában működő főépítész feladata.”

81. § Az Étv. 36. §-a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az ellenőrzési feladatok végrehajtásában a rendőrség és a közterület-felügyelet is közreműködik. A közterület-felügyelet közreműködésének részletes szabályait a települési önkormányzat rendeletben állapítja meg.”

82. § Az Étv. 54. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A települési önkormányzat képviselőtestülete az építésügyi igazgatás körébe tartozó helyi társadalmi viszonyok rendezésére rendeletet alkothat.”

83. § Az Étv. 9. §-ának (3) bekezdése; 13. §-a (1) bekezdésének első mondatában a „hatóság” szó; utolsó mondatában „az építésügyi miniszter által fontos népgazdasági érdekből külön” szövegrész; 35. §-a; a hatályát veszti.

Környezet- és természetvédelem

84. § Az emberi környezet védelméről szóló módosított 1976. évi II. törvény (Kt.) 49. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A környezetvédelemmel kapcsolatos ágazati és hatósági feladatok ellátása - ha törvény, vagy törvényerejű rendelet másként nem rendelkezik - a külön jogszabályokban meghatározott államigazgatási szervek hatáskörébe tartozik.”

85. § (1) A települési önkormányzat képviselőtestületének feladat- és hatáskörébe tartozik:

a) a helyi jelentőségű természeti érték védetté nyilvánítása;

b) a helyi jelentőségű természeti érték megóvásáról, őrzéséről, fenntartásáról, bemutatásáról, valamint helyreállításáról történő gondoskodás;

c) területek zajvédelmi szempontból fokozottan védetté nyilvánítása;

d) csendes övezet kialakításának elrendelése a zaj ellen fokozott védelmet igénylő létesítmény körül;

e) helyi zaj- és rezgésvédelmi szabályok megállapítása;

f) védett kategóriába tartozó területeken alacsonyabb levegőtisztaság-védelmi követelmények megállapítása;

g) rendelettel rendkívüli levegőtisztaság-védelmi intézkedési terv (füstköd riadóterv) megállapítása;

h) az avar és kerti hulladék égetésére, továbbá a háztartási tevékenységgel okozott légszennyezésre vonatkozó szabályok megállapítása;

i) az önkormányzati környezetvédelmi alappal való rendelkezés és gazdálkodás.

(2) A polgármester (főpolgármester) környezetvédelmi és természetvédelmi feladatkörébe, illetőleg államigazgatási hatósági hatáskörébe tartozik:

a) a rendkívüli levegőtisztaság-védelmi intézkedési terv (füstköd riadóterv) kidolgoztatása;

b) szolgáltató tevékenységet ellátó üzemi létesítmény esetén a veszélyes mértékű zajt és rezgést okozó tevékenységek korlátozása, felfüggesztése, illetőleg feloldása;

c) a légszennyezést okozó, szolgáltató és/vagy termelő tevékenységet ellátó létesítmények üzemeltetőinek más energiahordozó és/vagy üzemmód használatára kötelezése, a tevékenységnek időleges korlátozása vagy felfüggesztése;

d) a védetté nyilvánítási eljárás megindításakor a védelemre tervezett természeti területet veszélyeztető tevékenység legfeljebb három hónapra történő megtiltása, és a tilalom legfeljebb 30 nappal történő meghosszabítása;

e) a helyi védelem alatt álló természeti értéket veszélyeztető tevékenység 30 napig terjedő időtartamra megtiltása, és a tilalom 30 nappal történő meghosszabítása;

f) a helyi védelem alatt álló természeti területen a jogszabályban előírtak teljesítésére történő kötelezése, valamint a közlekedés és a tartózkodás korlátozása.

(3) A jegyző környezet- és természetvédelmi feladat- és hatáskörét a Kormány rendeletben állapítja meg.

VII. KÖZLEKEDÉSI, HÍRKÖZLÉSI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÁS

Helyi vízgazdálkodás

86. § A vízügyről szóló - többször módosított - 1964. évi IV. törvény (Vízt.) 41. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A helyi önkormányzat és szerveinek jogszabályban meghatározott feladata különösen:

a) a települési vízellátás, csatornázás, az összegyűjtött szennyvizek tisztítása, továbbá a csapadékvíz elvezetése;

b) a helyi vízrendezés és vízkárelhárítás, valamint az árvíz és belvízvédekezés és a helyi vízkárelhárítás államigazgatási feladatainak ellátása.”

87. § (1) A helyi önkormányzat képviselőtestülete gondoskodik:

a) a víziközmű társulati beruházásban megvalósult - szolgáltatásra alkalmas - lakossági, illetve települési szükségletet kielégítő vízmű és csatornamű, továbbá belterületi vízelvezető mű (a továbbiakban: víz- és csatornamű) szakszerű üzemeltetéséről. Ennek keretében dönt a közszolgáltatás biztosításának szervezeti (vállalati, intézményi stb.) formájáról;

b) a közműves vízellátás körében a települési közműves vízszolgáltatás korlátozására vonatkozó terv jóváhagyásáról és a vízfogyasztás rendjének megállapításáról.

(2) Több települési önkormányzat szükségletét kielégítő - a megyei önkormányzat tulajdonában álló - közműves víz- és csatornaszolgáltatást ellátó vállalat esetén a körzeti jellegű közszolgáltatás biztosítása a megyei önkormányzat feladata.

88. § (1) A köztársasági megbízott rendeli el az árvíz- és belvízvédekezéssel, valamint a helyi vízkárelhárítással kapcsolatos - külön jogszabályban meghatározott államigazgatási feladatok körében - a kiürítést, a visszatelepítést, továbbá közreműködik az ezzel kapcsolatos egyéb feladatok végrehajtásában.

(2) A polgármester (főpolgármester) az ár és belvízvédekezéssel kapcsolatos államigazgatási feladat- és hatáskörében:

a) közreműködik az ár- és belvízvédekezési területi bizottság jogszabályban meghatározott feladatainak végrehajtásában;

b) gondoskodik a közerők, továbbá a védekezéshez szükséges anyagok, eszközök és felszerelések összeírásáról, nyilvántartásáról, szükség szerinti mozgósításáról, továbbá a közerők általános ellátásáról;

c) megtervezi a kiürítést, a mentést és a visszatelepítést, illetőleg ezek elrendelése esetén gondoskodik a végrehajtásról;

d) gondoskodik az élet- és vagyonbiztonság, valamint a mentés érdekében szükséges egyéb intézkedések megtételéről;

e) gondoskodik a védekezésben részt vevők egészségügyi ellátásáról, továbbá a kiürítés, a mentés és a visszatelepítés során a járványok megelőzésével és elhárításával kapcsolatos intézkedésekről, a területileg illetékes népegészségügyi és tisztiorvosi szolgálat közreműködésével;

f) megteszi az árvíz és belvíz által okozott, valamint a védekezéssel kapcsolatban keletkezett károkkal összefüggésben a helyreállításhoz szükséges intézkedéseket;

g) a közműves vízellátás körében - a képviselőtestület által jóváhagyott tervnek megfelelően - elrendeli a vízfogyasztás korlátozását.

89. § (1) A Vízt. 37. §-ának (2) bekezdésében és 38. §-ában „a tanács végrehajtó bizottságának illetékes szakigazgatási szerve” szövegrész helyébe a „jegyző” lép.

(2) A Vízt. 39. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„39. § Az árvíz- és belvízvédekezés, valamint a helyi vízkárelhárítás államigazgatási feladat- és hatásköreit - a törvényben vagy kormányrendeletben meghatározottak szerint - a köztársasági megbízott, a polgármester (főpolgármester), valamint a jegyző látja el.”

90. § A vízgazdálkodási társulatokról szóló 1977. évi 28. törvényerejű rendelet 1. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A társulat a helyi vízgazdálkodási feladatok megvalósítása során közcélú vízilétesítményt hoz létre, amely annak rendeltetését, illetőleg vízgazdálkodási jelentőségét alapul véve az állam, vagy a helyi önkormányzat tulajdona.”

91. § (1) A lakossági, települési szükségletek kielégítését szolgáló víz- és csatornaművek, valamint belterületi vízelvezetőművek önkormányzati tulajdonban állnak:

a) a kizárólag egy település szükségletét kielégítő víz- és csatornamű teljes egészében - a bel-, illetve külterületi elhelyezkedéstől függetlenül - a települési önkormányzat tulajdonában áll;

b) a két vagy több település szükségletét kielégítő kistérségi víz- és csatornaművek azon része, amely több település ellátását biztosítja - vagy abban szerepet játszik - az érintett települési önkormányzatok közös tulajdonában áll, függetlenül attól, hogy melyik település közigazgatási területén helyezkedik el. A tulajdonarányok az ellátási arányoknak felelnek meg;

c) a megye vagy szomszédos megyék településeinek szükségletét együttesen kielégítő regionális víz- és csatornaművek azon része, amely több település ellátását biztosítja, az érintett megyei önkormányzat(ok) közös tulajdonában áll. Több megye esetén a tulajdonarányok az ellátási arányoknak felelnek meg.

(2) Az (1) bekezdés szerinti víz- és csatornaműveknek az üzemeltetésre történő átadásig a beruházó köteles gondoskodni a tevékenysége keretébe tartó összes (pl. próbaüzem) feladat ellátásáról. Az átadást követően felmerülő szavatossági igényeket az üzemeltető érvényesíti.

Közlekedés

92. § (1) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (Ktv.) 8. §-a (1) bekezdése első mondatának bevezető része helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A közúti közlekedéssel összefüggő állami és önkormányzati feladatok:”

(2) A Ktv. 9. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„9. § (1) A közúti közlekedéssel összefüggő állami feladatokat a Kormány, a minisztériumok, ezek szervezetei, intézményei és vállalatai, valamint az egyéb költségvetési szervek látják el.

(2) A közúti közlekedéssel összefüggő önkormányzati feladatok ellátásáról a települési önkormányzatok képviselőtestülete gondoskodik.”

(3) A Ktv. 15. §-ának eredeti szövege (1) bekezdésre változik, és a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

„(2) Közút területén vagy a közút területén kívüli közterületen létesített, illetőleg kijelölt várakozóhelyen a közút kezelője díj és pótdíj szedését rendelheti el.”

(4) A Ktv. 16. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha az elemi csapás vagy rendkívüli hóakadály elhárítása egységes, központi irányítást nem igényel, a védekezés és mentés irányítása - az érdekeltek bevonásával - a polgármester vagy a főpolgármester, illetőleg a köztársasági megbízott feladata.”

(5) A Ktv. 32. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„32. § A közúthálózat az állami tulajdonban lévő országos közutakból és az önkormányzati tulajdonban lévő helyi közutakból áll. A magánszemélyek tulajdonában lévő, valamint a jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező társaságok tulajdonában álló területen lévő utak: magánutak.”

(6) A Ktv. 33. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„33. § A közút kezelői:

a) az országos közutak tekintetében a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter felügyelete alá rendelt állami költségvetési szervek,

b) a helyi közutak tekintetében a helyi önkormányzatok,

c) magánutak tekintetében annak a területnek a tulajdonosa, amelyen a magánút van. Állami tulajdonban lévő ingatlanon fekvő magánút esetén tulajdonosnak az ingatlannyilvántartásba bejegyzett kezelő (használó) tekintendő.”

(7) A Ktv. 34. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A közút forgalmi rendjét - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a közút kezelője alakítja ki. A forgalmi rendet - a forgalmi körülmények vagy a baleseti helyzet jelentősebb változása esetén, de legalább ötévenként - a közút kezelőjének felül kell vizsgálni, és ha szükséges, módosítani kell.”

„(5) A közút tisztántartásáról, a hó eltakarításáról, továbbá az út síkossága elleni védekezésről a közút kezelője gondoskodik.”

(8) A Ktv. a következő 42/A. §-sal egészül ki:

„42/A. § (1) A közút kezelőjének hozzájárulása szükséges külterületen

a) a közút tengelyétől számított ötven méteren, autópálya, autóút és főútvonal esetén száz méteren belül építmény elhelyezéséhez, kő, kavics, agyag, homok és egyéb ásványi nyersanyag kitermeléséhez,

b) a közút területének határától számított tíz méter távolságon belül fa ültetéséhez vagy kivágásához.

(2) A kérelmező a hozzájárulás megtagadása miatt a közlekedési hatósághoz fordulhat, amely a tevékenységet engedélyezheti.

(3) Az építmény engedélyezésére jogosult, illetőleg a közlekedési hatóság az eredeti állapot helyreállítására, vagy a közút állagának és a forgalom biztonságának védelme érdekében szükséges munkák elvégzésére kötelezheti azt, aki az (1) bekezdésben foglaltakat megszegi.”

(9) Ahol a Ktv. „tanács”-ot, „tanácsi közút”-at vagy „tanácsi közúthálózat”-ot említ, azon „önkormányzatot”, „önkormányzati képviselőtestületet”, illetőleg „helyi közutat” vagy „helyi közúthálózatot” kell érteni.

(10) A közút kezelőjén a helyi közutak tekintetében

a) a Ktv. 15. §-ának (2) bekezdésében, 29. §-ának (3) bekezdésében, 31. §-ában, 34. §-ának (1), (2), (5) bekezdéseiben, 35. §-ában, 43. §-ának (1) bekezdésében és 45. §-ának (1) bekezdésében a helyi önkormányzat képviselőtestületét kell érteni;

b) a Ktv. 3. §-ának (2) bekezdésében, 7. §-ának (3) bekezdésében, 14. §-ának (1) bekezdésében, 34. §-ának (3) és (4) bekezdéseiben, 36. §-ának (1) és (3) bekezdéseiben, 39. §-ában, 41. §-ának (2) bekezdésében és 42/A. §-ának (1) bekezdésében a jegyzőt (főjegyzőt) kell érteni.

93. § A Ktv. 29. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az országos közúthoz közvetlenül nem csatlakozó helyi utak, a helyi utak részét képező járdák, valamint a helyi kerékpárutak és gyalogutak építésének, korszerűsítésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének (elbontásának) az engedélyezése a települési önkormányzat feladata.”

Vasutak, hajózás

94. § A hatályát veszti:

a) a vasutakról szóló 1968. évi IV. törvény 12. §-a;

b) a hajózásról szóló 1973. évi 6. törvényerejű rendelet 2. §-a.

95. § (1) A közúti és vasúti közlekedéssel, továbbá a hajózással kapcsolatos - a helyi önkormányzatok és szerveik feladat- és hatáskörébe nem tartozó - külön jogszabályban meghatározott közlekedési hatósági feladatokat a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter irányítása és felügyelete alatt működő egységes államigazgatási szerv (a továbbiakban: Közlekedési Főfelügyelet) látja el, központi és helyi szervei útján.

(2) A Közlekedési Főfelügyelet részletes feladat- és hatáskörét a Kormány rendeletben állapítja meg.

VIII. MŰVELŐDÉSI ÉS KÖZOKTATÁSI IGAZGATÁS

Nevelés, oktatás

96. § (1) A községi, a városi, megyei jogú városi és a fővárosi kerületi önkormányzat köteles gondoskodni az óvodai, valamint az alapfokú iskolai és diákotthoni ellátásról.

(2) A községi, a városi, megyei jogú városi és a fővárosi kerületi önkormányzat a nemzetiségi és az etnikai kisebbségek által lakott településen a nemzetiségi óvodai, alapfokú iskolai és diákotthoni ellátást is köteles biztosítani.

(3) A községi, a városi, megyei jogú városi és a fővárosi kerületi önkormányzat dönt az önkormányzati óvodák és általános iskolák szolgáltatásai igénybevételével kapcsolatos kérdésekben.

97. § Ha a községi, városi, fővárosi kerületi önkormányzat a feladat ellátását nem vállalja, a fővárosi, megyei, megyei jogú városi önkormányzat köteles gondoskodni

a) a középfokú iskolai és diákotthoni ellátásról, továbbá a nemzetiségi nyelvű középiskolai oktatásról;

b) a felnőttek alap- és középfokú oktatásáról;

c) az alapfokú művészetoktatásról;

d) az általános iskolai tanulmányok befejezését követően tovább nem tanulók tankötelezettségének teljesítéséhez szükséges feltételekről;

e) a beilleszkedési és tanulási zavarokkal küzdő kiskorúak oktatása segítségével, az alap- és középfokú iskolai tanulók képesség-, tehetség-, továbbá a személyiségvizsgálatával és -fejlesztésével, pedagógiai tanácsadással kapcsolatos szolgáltatásokról.

98. § (1) A fővárosi, megyei önkormányzat köteles gondoskodni

a) az egészségügyi intézményben tartós gyógykezelés alatt álló gyermekek alapfokú oktatásáról;

b) a többi gyermekkel, tanulóval együtt nem foglalkoztatható, illetőleg oktatható fogyatékos gyermekek, tanulók óvodai, alapfokú iskolai és diákotthoni ellátásáról, továbbá a fogyatékosság megállapításához szükséges szakértői tevékenységről;

c) a középfokú iskolai felvételekkel összefüggő tájékoztató tevékenységről;

d) pedagógiai szolgáltatásokról.

(2) A közoktatási feladatok zavartalan biztosítása érdekében a fővárosi és megyei önkormányzat a főváros, megye területén működő önkormányzatoknál együttműködési megállapodás megkötését kezdeményezi a közoktatással összefüggő - körzeti jellegű - szolgáltatások megszervezésére, így különösen

a) a tankötelezettség teljesítésével kapcsolatos feladatok ellátására (beiratkozás, áthelyezés, a gyermekek, tanulók személyiségével és fejlettségével összefüggő vizsgálatok stb.), a nemzetiséghez tartozó tanulók és a fogyatékos tanulók iskolai ellátásának megoldására;

b) a középfokú iskolai felvételi ügyekkel kapcsolatos kérdések rendezésére, sajátos középfokú iskolai feladatok megoldására;

c) a körzeti szolgáltatást ellátó intézmény (fogyatékosok oktatását ellátó általános iskola és diákotthon, beszédjavító intézet stb.) működési (felvételi) körzetének megállapítására.

99. § Az ágazati szakmai követelmények érvényesülésének ellenőrzését, a feladatellátás eredményességének mérését, ellenőrzését, továbbá a közoktatás irányítás szakmai-szervezési feladatait, a művelődési és közoktatási miniszter az e célra létesített és általa irányított szakmai-szolgáltató intézmény közreműködésével látja el.

100. § (1) A helyi önkormányzat feladatait a meglévő intézményeinek fenntartásával, új intézménylétesítéssel és fenntartással, társulásban való részvétellel vagy más megállapodás alapján látja el.

(2) A helyi önkormányzat a kötelező feladatot ellátó intézményét akkor szüntetheti meg, szervezheti át, ha az adott tevékenységről, szolgáltatásról továbbra is azonos színvonalon gondoskodik. Az önkormányzat a döntése meghozatala előtt a szakmai-szolgálatató intézmény véleményét beszerzi.

(3) A képviselőtestület és a közgyűlés az intézmény megszüntetésével, átszervezésével, feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával, költségvetésének meghatározásával és módosításával összefüggő döntése előtt a polgármester, főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke a tervezett intézkedést az intézmény dolgozói közösségével és a szolgáltatást igénybevevők képviselőivel köteles megvitatni. A véleményekről az önkormányzat képviselőtestületét, közgyűlését a döntés meghozatala előtt tájékoztatni kell.

101. § Az oktatásról szóló - módosított - 1985. évi I. törvény (Ot.) 21/A. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az engedélyezésről az intézmény székhelye szerint illetékes jegyző dönt.”

102. § Az Ot. 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„22. § (1) Az óvodai nevelés, az alap- és középfokú nevelés-oktatás, valamint az alapfokú művészetoktatás biztosításával összefüggő feladatok ellátásáról a törvény és külön jogszabály rendelkezései szerint a fenntartó önkormányzat jegyzője, főjegyzője gondoskodik. A nem önkormányzatok által fenntartott nevelési-oktatási intézmények tekintetében e feladatokat a létesítő, illetőleg a fenntartó látja el.

(2) A jegyző, főjegyző az (1) bekezdésben meghatározott jogkörében ellátja a nevelési-oktatási intézmények működése törvényességének biztosításával, továbbá a jegyző a nem önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézmények hatósági ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat.

(3) A jegyző a nem önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézmény működését felfüggeszti, illetve megtiltja, ha az azonos jellegű intézményekre előírt feltételekkel nem rendelkezik.”

103. § Az Ot. 46. §-ának (2) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:

„Az óvodavezető tekintetében a munkáltatói jogokat a fenntartó önkormányzat képviselőtestülete, közgyűlése gyakorolja.”

104. § Az Ot. 64. §-ának (2) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:

„Az igazgató tekintetében a munkáltatói jogokat a fenntartó önkormányzat képviselőtestülete, közgyűlése gyakorolja.”

105. § (1) Az Ot. 21., 21/A., 49/A., 68/A. §-aiban és a 165. §-ának a) pontjában „a tanácsok” szó helyébe „a helyi önkormányzatok” szó lép.

(2) Az Ot. 43. §-ának (4) bekezdésében a „tanács által fenntartott óvoda esetében az óvoda helyi irányítását ellátó szakigazgatási szervhez, illetőleg községi tanács által fenntartott óvoda esetében a fenntartó tanács végrehajtó bizottsága szakigazgatási szervének vezetőjéhez” szöveg helyébe az „önkormányzat által fenntartott óvoda esetében a fenntartó önkormányzat jegyzőjéhez, főjegyzőjéhez” szöveg, továbbá a „tanácsi szakigazgatási szerve” szövegrész helyébe „jegyző” lép.

(3) Az Ot. 51. §-ának (1) és 54. §-ának (1) bekezdésében „az iskola helyi irányítását ellátó tanácsi szakigazgatási szerv” szövegrész, valamint az 51. §-ának (2) bekezdésében „a lakóhely szerint illetékes tanács végrehajtó bizottságának művelődési feladatot ellátó szakigazgatási szerve” helyébe „a lakóhely szerint illetékes jegyző” lép.

(4) Az Ot. 71. §-ának (2) bekezdésében „a tanács által fenntartott iskola esetében az iskola helyi irányítását ellátó tanácsi szakigazgatási szerv” szövegrész helyébe „az önkormányzat által fenntartott iskola esetében a fenntartó önkormányzat jegyzője, főjegyzője” szövegrész, továbbá a „nem tanácsi iskola” szövegrész helyébe a „nem önkormányzat által fenntartott iskola” szövegrész, és a „hatósági ellenőrzését ellátó tanácsi szakigazgatási szerv” szövegrész helyébe a „hatósági ellenőrzését ellátó jegyző” lép.

(5) Az Ot. 89. §-ában a „tanács által fenntartott iskola helyi irányítását ellátó tanácsi szakigazgatási szerv, nem tanácsi iskola” szövegrész helyébe az „önkormányzat által fenntartott iskola esetében a fenntartó önkormányzat jegyzője, főjegyzője, nem önkormányzat által fenntartott iskola” szövegrész, továbbá „az iskola hatósági ellenőrzését ellátó tanácsi szakigazgatási szerv” szövegrész helyébe „az iskola hatósági ellenőrzését ellátó jegyző” lép.

(6) Az Ot. 133. §-ának (1) bekezdésében „az iskola helyi irányítását ellátó tanácsi szakigazgatási szerv” szövegrész helyébe „az intézményt fenntartó önkormányzat jegyzője, főjegyzője” lép.

(7) Az Ot. 145. §-ának (3) bekezdésében „a tanács által fenntartott zeneiskola esetében az iskola helyi irányítását ellátó tanácsi szakigazgatási szerv, nem tanácsi iskola esetén pedig” szövegrész helyébe „az önkormányzat által fenntartott zenei iskola esetében a fenntartó önkormányzat jegyzője, főjegyzője, nem önkormányzat által fenntartott iskola esetében pedig” szövegrész, továbbá az „intézmény hatósági ellenőrzését ellátó tanácsi szakigazgatási szerv” szövegrész helyébe az „intézmény hatósági ellenőrzését ellátó jegyző” lép.

(8) Az Ot. 153. §-ának (1) bekezdésében a „tanács által fenntartott diákotthon esetében a helyi irányítást ellátó tanácsi szakigazgatási szervhez” szövegrész helyébe az „önkormányzat által fenntartott diákotthon esetében a fenntartó önkormányzat jegyzőjéhez, főjegyzőjéhez” szövegrész, továbbá a „hatósági ellenőrzését ellátó tanácsi szakigazgatási szerv” szövegrész helyébe a „hatósági ellenőrzését ellátó jegyzőhöz” lép.

(9) Az Ot. 154. §-ának (5) bekezdésében az „iskola helyi irányítását, illetőleg hatósági ellenőrzését ellátó tanácsi szakigazgatási szervhez” szövegrész helyébe „az iskolát fenntartó önkormányzat jegyzőjéhez, főjegyzőjéhez, illetve a hatósági ellenőrzését ellátó jegyzőhöz” lép.

106. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a közoktatással kapcsolatos államigazgatási feladatok tekintetében a köztársasági megbízottnak hatásköröket állapítson meg.

(2) Felhatalmazást kap a művelődési és közoktatási miniszter, hogy a szakmai-szolgáltató intézmény feladatait, feladatellátásának rendjét, az intézmény létesítésének feltételeit, működését, vezetője megbízásával kapcsolatos szakmai és eljárási követelményeket szabályozza.

Közművelődési, közgyűjteményi, művészeti tevékenység, testnevelés és sport

107. § A település önkormányzata a lakosság művelődése érdekében köteles biztosítani a közművelődési tevékenység és szolgáltatások közösségi színteréül szolgáló helyet.

108. § (1) A helyi önkormányzat a felnőtt lakosságnak, az ifjúságnak és a nemzetiségeknek általános nyilvános könyvtári szolgáltatást köteles biztosítani.

(2) A főváros, a megye önkormányzata köteles biztosítani

a) a természet és a társadalom - így az önkormányzat területén élő nemzeti és etnikai kisebbségek - muzeális emlékeinek gyűjtését, őrzését, tudományos feldolgozását és bemutatását,

b) a területén működő, illetőleg működött települési önkormányzati szervek és nem központi állami szervek, valamint saját történeti értékű iratai, továbbá az egyéb helyi jellegű levéltári anyag átvételét, gyűjtését és őrzését, feldolgozását és kutathatóságát.

(3) A főváros, valamint a megye önkormányzata az (1) bekezdésben megállapított feladatok ellátására könyvtárat, a (2) bekezdésben megállapított feladatok ellátására pedig múzeumi szervezetet, illetőleg levéltárat működtet.

109. § (1) Művészeti alkotás közterületen, valamint önkormányzati tulajdonú épületen való elhelyezéséről, áthelyezéséről, lebontásáról a település önkormányzatának képviselőtestülete, Budapesten a fővárosi önkormányzat közgyűlése dönt, és gondoskodik fenntartásáról és felújításáról.

(2) A döntéshez a műalkotás művészi értékére vonatkozóan szakvéleményt kell beszerezni. A fővárosban szobor, illetve emlékmű elhelyezéséhez, áthelyezéséhez vagy lebontásához az érintett kerületi önkormányzat egyetértése szükséges.

(3) Nem önkormányzati tulajdonú épületen lévő művészeti alkotásokat az illetékes önkormányzat képviselőtestülete - szakvélemény kikérésével - védeni köteles, új elhelyezés esetén véleményezési joga van.

110. § A település önkormányzata köteles meghatározni a helyi testnevelési és sportfeladatokat, illetőleg fejlesztési célkitűzéseket.

111. § (1) A közművelődési, közgyűjteményi és művészeti tevékenységekkel, valamint a testneveléssel és a sporttal kapcsolatos helyi irányítási, ellenőrzési feladatokat a képviselőtestület, illetőleg a közgyűlés látja el.

(2) A képviselőtestület, illetőleg a közgyűlés az önkormányzati közművelődési, közgyűjteményi, művészeti, testnevelési, valamint sportintézmények, egyéb szervezetek tekintetében a fenntartással és működtetéssel kapcsolatos feladatokat lát el.

112. § A könyvtárt fenntartó helyi önkormányzat képviselőtestülete, közgyűlése egyetértési jogot gyakorol a nemzetiségi alapkönyvtár kijelölése tekintetében.

113. § A megyei és fővárosi közgyűlés jóváhagyja a megyei, fővárosi múzeumi szervezet éves munkatervét és költségvetési előirányzatát.

114. § A helyi önkormányzat ellátja az önkormányzati múzeum fenntartásával kapcsolatos, külön jogszabályban meghatározott feladatokat, gyakorolja tulajdonosi jogait és teljesíti kötelezettségeit.

115. § A helyi önkormányzat egyetértési jogot gyakorol a megszűnt múzeuma anyagának elhelyezésére szolgáló más közgyűjtemény kijelölésével kapcsolatban.

116. § A helyi önkormányzat képviselőtestülete, közgyűlése jóváhagyja az önkormányzati levéltár munkatervét, illetőleg beszámolóját.

117. § A helyi önkormányzat ellátja az önkormányzati levéltár fenntartásával kapcsolatos, külön jogszabályban meghatározott feladatokat, gyakorolja tulajdonosi jogait és ellátja kötelezettségeit.

118. § A helyi önkormányzat a külön jogszabályban meghatározottak szerint véleményezési jogot gyakorol az önkormányzati levéltári anyag végleges átadásával kapcsolatban, illetve egyetértési jogot gyakorol a megszűnő önkormányzati levéltár anyagának elhelyezésével kapcsolatban.

119. § A helyi önkormányzat képviselőtestülete, közgyűlése a külön jogszabályban meghatározottak szerint határoz az önkormányzat által fenntartott közművelődési, közgyűjteményi és művészeti intézmények elnevezéséről.

120. § A helyi önkormányzat a tulajdonában levő muzeális emlék, illetőleg levéltári anyag tekintetében a vagyon feletti rendelkezési jogát a külön jogszabályoknak a rendelkezési jog korlátozására irányuló szabályai szerint gyakorolhatja.

121. § A települési önkormányzat és a megye önkormányzatának önként vállalt feladata lehet különösen

a) a közösségi kulturális hagyományok és értékek ápolásának, a művelődésre, társaséletre szerveződő közösségek tevékenységének, a lakosság életmódja javítását szolgáló kulturális célok megvalósításának támogatása;

b) a művészeti intézmények, továbbá a lakosság művészeti kezdeményezéseinek, önszerveződéseinek támogatása, a művészi alkotó munka feltételeinek javítása és a művészeti értékek létrehozásának, megőrzésének segítése;

c) a testnevelés, a diáksport, a szabadidősport, a verseny- és élsport, a természetjárás, valamint a turizmus feltételei biztosításának, továbbá a lakosság testedzési igényei kielégítése érdekében a sportlétesítmények építésének, fenntartásának és fejlesztésének támogatása.

122. § A közművelődésről szóló 1976. évi V. törvény (Ktv.) 30. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„30. § (1) A közművelődés központi ágazati irányítását a művelődési és közoktatási miniszter látja el.

(2) A művelődési és közoktatási miniszter központi ágazati irányító hatásköre kiterjed a törvény hatálya alá tartozó közművelődési tevékenységre, függetlenül attól, hogy a tevékenységet folytató közművelődést szolgáló intézmény milyen szervezetben, illetőleg szervezeti alárendeltségben működik.”

123. § A könyvtárakról szóló 1976. évi 15. tvr. (Kötvr.) 5. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az a könyvtár - ideértve az egyházi könyvtárat is -, amely a szakirodalmi igények kielégítésében és e körben a tájékoztatás nyújtásában jelentős feladatokat lát el, a tevékenységi körére való tekintet nélkül tudományos könyvtárrá minősíthető.”

124. § A Kötvr. 16. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A lakóhelyen a közművelődési könyvtári szolgáltatás biztosítása - külön jogszabályban foglaltak szerint - az önkormányzat, az iskolai könyvtár fenntartása pedig az iskola fenntartójának feladata. A közművelődési könyvtári szolgáltatás, valamint az önkormányzati iskolai könyvtárak keretében kell biztosítani a nemzetiségi lakosság könyvtári ellátását is.”

125. § A Kötvr. 19. §-a (1) bekezdésének bevezető szövegrésze és a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A könyvtár fenntartója, illetőleg a fenntartó önkormányzat

a) meghatározza a könyvtár feladatait, valamint jóváhagyja szervezeti és műdödési szabályzatát.”

126. § A muzeális emlékek védelméről szóló 1963. évi 9. törvényerejű rendelet 17. §-a (2) bekezdésének második fordulatában az „a községi szakigazgatási szervnek, városi, fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottsága művelődésügyi feladatot ellátó szakigazgatási szervének, megyei városi kerületi hivatalnak (a továbbiakban: művelődésügyi szerv)” szövegrész helyébe „a lelőhely szerint illetékes helyi önkormányzat jegyzőjének”, 17. §-a (2) bekezdésének harmadik fordulatában az „a művelődésügyi szervnek” szövegrész helyébe a „jegyzőnek” és 17. §-ának (3) bekezdésében az „A művelődésügyi szerv” szövegrész helyébe a „A jegyző” szövegrész kerül.

127. § A hatályát veszti:

a) A Ktv. 31-32. §-a és 36. §-a (1) bekezdésének harmadik mondata;

b) a levéltári anyag védelméről és a levéltárakról szóló 1969. évi 27. törvényerejű rendelet 9. §-ának (2) bekezdése;

c) a Kötvr. 17. §-ának b) pontjában a „vagy - megállapodás alapján - a helyi tanács” szövegrész, 19. §-ának (2) bekezdése, 20. §-ában a „lakóhelyi közművelődési könyvtár és az iskolai könyvtár felügyeletét az illetékes tanácsi szerv, a” szövegrész.

128. § (1) A testneveléssel és sporttal kapcsolatos, a helyi önkormányzatok és szerveik feladat- és hatáskörébe nem tartozó - külön jogszabályban meghatározott - állami feladatokat, továbbá a társadalmi szervezetként működő területi és helyi sportszervezetekkel összefüggő szolgáltatási feladatokat a Sporttörvény hatályba lépéséig, de legkésőbb 1992. december 31-ig az Országos Testnevelési és Sporthivatal irányítása és felügyelete alatt működő állami szervezet (a továbbiakban: sportigazgatóság) látja el.

(2) A sportigazgatóság részletes feladat- és hatáskörét a művelődési és közoktatási miniszter rendeletben állapítja meg.

(3) A sportági szakszövetségekről szóló 1989. évi 9. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Stvr.) 16. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdés szerinti jogköröket - az abban foglaltak megfelelő alkalmazásával - a területi és helyi szakszövetségek tekintetében a székhelyük szerint illetékes megyei (fővárosi) Sportigazgatóság gyakorolja.”

(4) Az Stvr. 18. §-ának (1) bekezdésében az „a tanácsok végrehajtó bizottságának sportfeladatot ellátó szakigazgatási szerve” szövegrész helyébe a „megyei (fővárosi) sportigazgatóság” szövegrész lép.

IX. NÉPJÓLÉTI IGAZGATÁS

Az önkormányzatok kötelező egészségügyi, szociális alap- és többletfeladatai

129. § (1) A települési önkormányzat az egészségügyi alapellátás keretében gondoskodik a körzeti egészségügyi (általános, gyermek-, fogorvosi) és a védőnői ellátásról.

(2) A települési önkormányzat a szociális alapellátás keretében biztosítja:

a) a külön jogszabályban foglalt feltételek szerint a szociális helyzetéből eredően ráutalt személyek pénzbeli és természetbeni ellátását, a rendszeres és rendkívüli szociális segélyezést, a mozgássérültek üzemanyag támogatását, az ápolási díj megállapítását, a szociális étkeztetést, a házi szociális gondozást és az idősekről való klubszerű gondoskodást;

b) a kiskorú veszélyeztetettségének megelőzését, illetve a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, testi, lelki egészségének, családban történő fejlődésének elősegítését;

c) a nevelési-oktatási intézményekben család- és ifjúságvédelmi megbízottak alkalmazásához szükséges feltételek megteremtését;

d) a szülei munkavégzése, betegsége, egyéb indokolt távolléte miatt ellátatlan gyermekek napközbeni foglalkoztatását és ellátását;

e) a családok külön jogszabályban meghatározott szociális és mentálhigiénés ellátását és a családi rendszer működési zavarainak megelőzését (komplex családgondozás);

f) a veszélyeztetett kiskorúak külön jogszabályban meghatározott pénzbeli és természetbeni ellátását, így: rendkívüli gyermekvédelmi segélyezést, a rendszeres nevelési segélyezést, általános iskolás korúak tankönyv- és tanszerellátásának támogatását, a gyermekintézmények étkezési térítési díjkedvezményeit;

g) az e célra elkülönített költségvetési pénzalapból (céltámogatás) a hajléktalanokról való gondoskodást.

(3) A települési önkormányzat a közegészségügyi feladatok körében biztosítja a közterületek tisztaságát és a település rágcsálómentességét.

130. § A megyei, fővárosi önkormányzat feladata:

a) az intézeti elhelyezett, intézeti és állami nevelt, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi szakellátást más okból igénylő kiskorúak oktatásának, gondozásának, nevelésének, valamint

b) az idősek, betegek, súlyos fogyatékosok szakosított szociális intézményben való ellátásának biztosítása.

131. § (1) Amennyiben a 129. §-ban megjelölt feladatok ellátása a helyi önkormányzatokról szóló törvényben meghatározott módon nem biztosítható, az alapellátást biztosító intézménnyel rendelkező települési önkormányzat az ilyen intézményi tulajdonnal vagy tulajdonrésszel nem rendelkező önkormányzat kérésére az ellátást nem tagadhatja meg, ha a többletfeladat ellátásához szükséges feltételek adottak vagy megteremthetők, és a működőképesség fenntartásával vagy a szükséges létesítéssel, bővítéssel kapcsolatos anyagi fedezetet az intézményi tulajdonnal nem rendelkező önkormányzat az ellátott feladattal arányosan biztosítja.

(2) A települési képviselőtestületek között a 129. §-ban meghatározott alapellátás biztosítása tárgyában felmerülő vitás kérdésekben a bíróság dönt. Az eljárásra kizárólag a megyei bíróság székhelyén működő helyi bíróság, Budapesten a Pesti Központi Kerületi Bíróság az illetékes.

132. § (1) A helyi önkormányzat a tulajdonában lévő egészségügyi intézmények (járó- és fekvőbeteg ellátó és gondozó), szociális intézmények (szociális otthonok és intézetek, családsegítő központok, idősek gondozási központjai), gyermek- és ifjúságvédelmi intézmények és szolgálatok, ellátási területe és az ellátási kötelezettségének terjedelme - ha az önkormányzatok eltérően nem állapodtak meg - azonos az Ötv. hatálybalépésekor fennállott ellátási területével és ellátási kötelezettségének terjedelmével.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott megállapodás alapján az eddigi ellátó intézmény ellátási területe és kötelezettsége csak a megállapodást követő év január 1-jétől csökkenthető. A megállapodásról az ellátást biztosító önkormányzatot és intézményt, valamint a feladat pénzellátását biztosító szervet legkésőbb szeptember 1-jéig kell tájékoztatni.

(3) Az (1) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni a 129. §-ban foglalt alapellátás biztosítása kérdésében is, ha az önkormányzatok között vita van és a bíróság még nem döntött.

133. § A helyi önkormányzat képviselőtestületének (közgyűlésének) szociális és egészségügyi feladata és hatásköre:

a) évente megállapítja a tulajdonában lévő gyermek- és ifjúságvédelmi intézményekben fizetendő élelmezési térítési díjak csökkentését, illetve elengedését lehetővé tevő előirányzatot;

b) dönt a külföldi állampolgárok betegellátási díjának mérsékléséről, elengedéséről;

c) évente megállapítja a tulajdonában lévő gyermek- és ifjúsági intézményekben fizetendő élelmezési térítési díjak csökkentését, illetve elengedését lehetővé tevő előirányzatot;

d) kormányrendeletben foglalt keretek között évente megállapítja a tulajdonában lévő szociális intézményekben fizetendő térítési díjak felső határát;

e) kinevezi - a külön jogszabályban meghatározottak szerint - az orvosigazgatót, a gazdasági igazgatót és az ápolási igazgatót.

134. § A megyei, fővárosi közgyűlés szociális és egészségügyi, gyermek- és ifjúságvédelmi feladatai:

a) kijelöli egyes módszertani feladatok ellátására valamely egyesített szociális intézményt vagy időskorúak szociális otthonát és jóváhagyja szervezeti és működési szabályzatát;

b) meghatározza az intézeti elhelyezett, intézeti, illetve állami nevelt életkezdő fiatal támogatásának módját. Erről, valamint a megyében, fővárosban igénybe vehető kedvezményes lakáshoz jutás feltételeiről évenként tájékoztatja a megyei (fővárosi) gyermek- és ifjúságvédő intézetet;

c) biztosítja az intézeti elhelyezett, intézeti és állami nevelt, illetőleg az állami gondozásban nem részesülő, de egészségügyi, illetőleg szociális okok miatt rászoruló 3 éven aluli gyermekek csecsemőotthoni elhelyezését;

d) a nevelőotthonokban folyó nevelő-oktató munka szaktanácsadói (szakfelügyelői) tevékenysége ellátása érdekében egyetértési jogot gyakorol a területi szaktanácsadás szervezése és működése kérdésében.

135. § A települési képviselőtestület szociális, egészségügyi, valamint gyermek- és ifjúságvédelmi feladatai:

a) megállapítja, módosítja és megszünteti a rendszeres szociális segélyt, illetve a vakok rendszeres segélyét;

b) elrendeli a jogtalanul felvett, illetve a tartás elmulasztása miatt kifizetett segély visszafizetését, erre indokolt esetben részletfizetést engedélyez;

c) indokolt esetben mentesítést ad a jogtalanul felvett és a tartás elmulasztása miatt adott rendszeres szociális segély (vakok rendszeres szociális segélye) visszafizetési kötelezettsége alól;

d) engedélyezi a jogszabályban meghatározott értékhatárnál magasabb összegű rendszeres segély folyósítását;

e) kétévenként felülvizsgálja a segélyezettek és tartásra kötelezett hozzátartozóik szociális helyzetét; kiegészítheti segéllyel a tsz-tagok munkaképtelenségi, öregségi vagy özvegyi járadékát;

f) dönt az esetenkénti szociális segély, a temetési segély, valamint az elemi károsultak segélye odaítéléséről, továbbá engedélyezi a köztemetést. Indokolt esetben méltányosságból elrendelheti a jogszabályban meghatározott mértéknél magasabb összegű esetenkénti segély folyósítását;

g) ellátja a lakbér megfizetésének támogatásával összefüggő feladatokat;

h) megállapítja, módosítja és megszünteti a központi szociális segélyt;

i) dönt a gondozási központba és az idősek klubjába történő felvétel iránti kérelemről és megállapítja a térítési díjat;

j) megállapítja az ápolási díjra jogosultságot s a díj összegét; az ápolási kötelezettség teljesítését folyamatosan figyelemmel kíséri és a jogosultság fennállását évente felülvizsgálja; követelheti a jogtalanul felvett díj visszafizetését;

k) elbírálja az üzemanyagköltség-hozzájárulás iránti kérelmet;

l) megállapítja az orvosi körzet területét, több községre is kiterjedő körzet esetén a körzet székhelyét, továbbá kialakítja az egy-egy városban, fővárosi kerületben működő körzeti egészségügyi szolgálatokból a körzetcsoportokat;

m) dönt az önkormányzati bölcsődébe történő felvételről;

n) a köztársasági megbízott kezdeményezésére kijelölhet a területén lévő bölcsődék közül továbbképzési és meghatározott módszertani feladatok ellátására egy arra alkalmas bölcsődét;

o) megállapítja a társadalmi gondozók, valamint az idősek klubjában orvosi munkát végző díjazását;

p) segélyt állapít meg védő- és óvóintézkedésként;

r) kétévenként felülvizsgálja a rendszeres nevelési segélyre való jogosultság feltételeit;

s) kötelezi a jogtalanul felvett segély visszafizetésére a törvényes képviselőt vagy a segélyezettet, ha a rendszeres nevelési segély folyósításához szükséges feltételek megváltozásának bejelentését elmulasztják;

t) megállapítja méltányosságból a közgyógyellátásra való jogosultságot.

136. § A települési önkormányzat képviselőtestülete dönt a gyógyiszap és gyógyforrástermék kitermeléséről, kezeléséről, az elismert ásvány, illetőleg gyógyvíz, a gyógyiszap és a gyógyforrástermék palackozásáról, csomagolásáról, valamint forgalomba hozataláról, illetve engedélyezi e tevékenységeket.

137. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az egészségügyi, szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi, valamint gyámügyi igazgatásban a polgármester, főpolgármester államigazgatási hatósági hatásköreit, a köztársasági megbízott államigazgatási feladat- és hatásköreit rendeletben határozza meg.

X. PÉNZÜGYI IGAZGATÁS

138. § (1) A képviselőtestület gazdálkodási feladata és hatásköre:

a) meghatározza a helyi önkormányzat gazdasági programját;

b) megalkotja a helyi önkormányzat költségvetéséről szóló rendeletet, illetve az ahhoz kapcsolódó egyéb rendeleteket;

c) dönt az általános- és céltartalékok felhasználásáról;

d) rendeletet alkot az önkormányzat költségvetésének módosításáról;

e) dönt az általa meghatározott értékhatár feletti hitelfelvételről, kötvénykibocsátásról;

f) dönt a helyi önkormányzati költségvetési szervek, illetve vállalatok alapításáról, átszervezéséről és megszüntetéséről;

g) meghatározott időszakonként áttekinti az általa alapított és fenntartott költségvetési szervek ellenőrzésének tapasztalatait;

  Vissza az oldal tetejére