Időállapot: közlönyállapot (1991.VII.3.)

1991. évi XXIII. törvény

az ügyvédségről szóló 1983. évi 4. törvényerejű rendelet módosításáról * 

1. § (1) Az ügyvédségről szóló 1983. évi 4. törvényerejű rendelet (Ütvr.) 1. §-a (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„Az ügyvéd feladata, hogy ügyfelét megbízás vagy hatósági kirendelés alapján a jogai érvényesítéséhez és kötelezettségei teljesítéséhez hozzásegítse.”

(2) Az Ütvr. 1. §-a (5) bekezdésének harmadik mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„Ezek a rendelkezések az ügyvédjelöltre, valamint az ügyvédek és az ügyvédi szervek alkalmazottaira értelemszerűen irányadók.”

2. § Az Ütvr. 2. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„2. § (1) Ügyvédi tevékenységet az folytathat, aki az ügyvédi kamara tagja. Az ügyvéd egyéni ügyvédként, illetőleg ügyvédi iroda tagjaként működhet.

(2) Az ügyvédi kamarai felvételre jogosult, aki

a) egyetemi jogi végzettségű,

b) a külön jogszabályban meghatározott szakvizsgát letette,

c) magyar állampolgár,

d) Magyarországon állandó lakóhellyel rendelkezik,

e) büntetlen előéletű,

f) ügyvédi felelősségbiztosítással rendelkezik, vagy az Ügyvédi Biztosító és Önsegélyező Egylet tagja.

(3) Nem vehető fel az ügyvédi kamarába,

a) aki az ügyvédi, illetőleg a jogtanácsosi foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll;

b) akit az ügyvédi kamarából, illetőleg a jogtanácsosi munkaközösségből kizártak, vagy akit mint munkaviszonyban álló jogtanácsost fegyelmi büntetésként elbocsátottak, amíg e büntetéshez fűződő hátrányos következmények fennállnak;

c) akit az ügyvédi kamarai tagdíj nemfizetése vagy az ügyvédi kamarával szemben fennálló egyéb tartozása miatt az ügyvédi kamara tagjai közül töröltek, az ezt kimondó határozat jogerőre emelkedésétől számított egy évig;

d) aki az ügyvédi tevékenység folytatásához megfelelő lakással vagy irodahelyiséggel az ügyvédi kamara területén nem rendelkezik;

e) aki cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság hatálya alatt áll.

(4) A (3) bekezdés c) pontjában szabályozott esetben az ügyvédi kamarából törölt személy akkor vehető fel újból, ha a tagdíjhátralékát, illetve az ügyvédi kamarával szemben fennálló más tartozását rendezte.

(5) Az ügyvéd csak egy ügyvédi kamara tagja lehet, és csak annak területén tarthat fenn irodát; más ügyvédi kamarába a kérelmére jegyezhető át.

(6) Az ügyvédi kamarába való felvételről az ügyvédi kamara elnöksége a törvényi feltételek vizsgálata után, harminc napon belül határoz. A határozat ellen a kérelmező a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül az Országos Ügyvédi Kamara elnökségéhez fellebbezhet.

(7) Ha az Országos Ügyvédi Kamara az ügyvédi kamarába való felvétel iránti kérelmet elutasító határozat elleni fellebbezést elutasította, a kérelmező a határozat kézbesítésétől számított harminc napon belül az ügyvédi kamara székhelye szerint illetékes megyei bírósághoz fordulhat. A bíróság az eljárás során a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) XX. fejezetének rendelkezéseit alkalmazza.”

3. § Az Ütvr. 3 §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az ügyvéd tudományos, művészeti, irodalmi, oktatási és sport tevékenység kivételével nem állhat munkaviszonyban, és ezek, valamint a munkaviszonynak nem minősülő közéleti tevékenység kivételével nem folytathat más kereső foglalkozást.”

4. § Az Ütvr. 4. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az ügyvédi eskü szövege a következő: Én …......… esküszöm, hogy a Magyar Köztársasághoz és az Alkotmányhoz hű leszek, az ügyvédi hivatásomat ügyfelem érdekében az Alkotmány és az alkotmányos jogszabályok szerint lelkiismeretesen gyakorlom, az ennek során tudomásomra jutott titkot megőrzöm.”

5. § (1) Az Ütvr. 5. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és az (1) bekezdés a következő g)-j) ponttal egészül ki:

(Az ügyvéd kamarai tagsága megszűnik)

e) ha az ügyvéd a magyar állampolgárságát elveszti, illetőleg a magyarországi állandó lakóhelyét megszünteti;”

g) az ügyvédi kamarai tagdíj nemfizetése vagy az ügyvédi kamarával szemben fennálló egyéb tartozása miatt a kamara tagjai közül törléssel;

h) a cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alá helyezéssel;

i) ha nem rendelkezik ügyvédi felelősségbiztosítással, illetőleg az Ügyvédi Biztosító és Önsegélyező Egyleti tagsága megszűnik;

j) ha az ügyvédi tevékenység folytatásához megfelelő lakással vagy irodahelyiséggel az ügyvédi kamara területén nem rendelkezik.”

(2) Az Ütvr. 5 §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az ügyvéd az ügyvédi kamarai tagságát szüneteltetheti. Ha az ügyvéd a kamarai tagságát szünetelteti, ez alatt munkaviszonyban állhat, illetve más kereső foglalkozást folytathat. Az ügyvédi kamarai tagságnak az ügyvéd országgyűlési képviselői vagy polgármesteri megbízatása miatti szüneteltetése esetén az ügyvéd az ügyvédi kamarai közéletben részt vehet.”

6. § Az Ütvr. 6. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A megbízás ellátásához az ügyvéd helyettes vagy ügyvédjelölt közreműködését is igénybe veheti, kivéve ha ezt az ügyfél a megbízás létrejöttekor kizárta.”

7. § Az Ütvr. 8. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az ügyvédi megbízást az ügyvéd vállalja el és ő köti meg az ügyvédi munkadíjra vonatkozó megállapodást. Ügyvédi iroda kirendelése esetén az ügyben eljáró ügyvédet az ügyvédi iroda vezetője jelöli ki.”

8. § Az Ütvr. 9. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Kirendelés esetén az ügyvéd, illetve az ügyvédi iroda indokolt esetben a kirendelés alól a felmentését kérheti.”

9. § Az Ütvr. 10. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az ügyvédi meghatalmazást írásba kell foglalni; a meghatalmazást a meghatalmazónak saját kezűleg alá kell írnia, az ügyvédnek ellenjegyezni kell.”

10. § Az Ütvr. 11. §-a (2) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„Az ügyvédi munkadíj szabad megállapodás tárgya. A bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről jogszabály rendelkezhet.”

11. § Az Ütvr. 14. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az ügyvédi kamara elnöke figyelmeztetésben részesítheti az ügyvédet, ha az ügyvédi tevékenysége során olyan kifogásolható magatartást tanúsít, amely fegyelmi vétséget nem valósít meg.”

12. § Az Ütvr. 16. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Fegyelmi eljárást az ügyvédi kamara elnöke indíthat.

(2) A fegyelmi ügyben első fokon az ügyvédi kamara fegyelmi bizottsága, másodfokon az Országos Ügyvédi Kamara fegyelmi bizottsága jár el.”

13. § Az Ütvr. 17. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A fegyelmi büntetés hatálya alatt álló ügyvéd a fegyelmi büntetéshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól a 14. § (2) bekezdésének a)-c) pontja szerinti fegyelmi büntetés jogerős kiszabásától számított egy év, az e) pontban írt fegyelmi büntetés esetén három év elteltével mentesül.

(2) A fegyelmi büntetés hatálya alatt álló ügyvéd kérelmére a 14. § (2) bekezdésének a)-c) pontjában írt fegyelmi büntetés esetén a fegyelmi határozat jogerőre emelkedését követően mentesíthető a hátrányos következmények alól, ha arra érdemes.”

14. § Az Ütvr. 18. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az ügyvédi iroda legalább két, ugyanabban az ügyvédi kamarában tagsággal rendelkező ügyvéd jogi személyiséggel rendelkező szervezete, amely a nyilvántartásba vétellel jön létre.”

15. § Az Ütvr. 19. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„19. § (1) Az ügyvédi iroda az alapszabálya szerint működik.

(2) Az alapszabályt az ügyvédi kamarának nyilvántartásba vétel végett be kell mutatni. Ha az alapszabály jogszabályba ütközik, azt a kamara harminc napon belül módosítás céljából visszaadja az ügyvédi irodának.

(3) Az egyéni ügyvéd és az ügyvédi iroda ugyanannak az ügyvédi kamarának a területén alirodát tarthat fenn.”

16. § Az Ütvr. 25. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„25. § (1) Az ügyvédi iroda taggyűlésének határozata ellen az, akire a határozat sérelmes rendelkezést tartalmaz, a határozat közlésétől számított tizenöt nap alatt az ügyvédi kamara elnökségéhez halasztó hatályú fellebbezéssel élhet.

(2) Ha az ügyvédi iroda taggyűlésének határozata jogszabállyal vagy az alapszabállyal ellentétes, azt az ügyvédi kamara hatályon kívül helyezi.”

17. § Az Ütvr. 27. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„27. § (1) Az ügyvédi iroda megszűnik:

a) egyesüléssel,

b) szétválással,

c) ha a taggyűlés az ügyvédi irodát megszünteti.

(2) A taggyűlés a szétválásról és a megszűnésről akkor dönthet, ha meghatározza az ügyvédi iroda jogutódlását, és megosztja az ügyvédi iroda vagyonát is.

(3) A megszűnt ügyvédi iroda tagja az ügyvédi iroda tartozásaiért az ügyvédi iroda vagyonából rá eső rész erejéig felelős.”

18. § Az Ütvr. 28. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az egyéni ügyvéd és az ügyvédi iroda az ügyvédi megbízással kapcsolatban az ügyfélnek okozott kárért a Polgári Törvénykönyv szerint felelős.”

19. § Az Ütvr. 29. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Szándékos károkozás esetén a kárt okozó ügyvéd a teljes kár, gondatlan károkozás esetén az ügyvédi iroda alapszabályában meghatározott mértékű kár megtérítésére kötelezhető.”

20. § Az Ütvr. 31. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„31. § (1) Az ügyvédi kamara az ügyvédek önkormányzattal rendelkező területi szerve, Budapesten és a megyei bíróságok székhelyén működik, jogi személy.

(2) Az ügyvédi kamara a működési területén képviseli az ügyvédek érdekeit, gondoskodik a jogaik védelméről, a rendelkezésre álló eszközökkel előmozdítja a feladataik teljesítését, az ügyvédi tevékenységgel összefüggő kérdésekben jogosult véleményt nyilvánítani és javaslatot tenni.

(3) Az ügyvédi kamara a működéséhez szükséges költségeket az ügyvédek kamarai tagdíjából fedezi. A tagdíj mértékét az ügyvédi kamara elnöksége határozza meg.”

21. § Az Ütvr. 32. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A (2) bekezdésben meghatározott szerveken kívül gazdasági bizottság, szociális-jóléti bizottság, oktatási bizottság, felvételi bizottság és etikai bizottság is választható.”

22. § (1) Az Ütvr. 33. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A közgyűlés)

c) az ügyvédi kamara elnökségének előterjesztése alapján határoz az önkormányzati gazdálkodásról;”

(2) Az Ütvr. 33. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A közgyűlés határozatképtelensége esetén a legalább nyolc nappal későbbre, azonos napirenddel összehívott közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes.”

23. § Az Ütvr. 34. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az elnökség tisztségviselőinek, tagjainak és póttagjainak számát az ügyvédi kamara közgyűlése határozza meg, és rendelkezik a jelölés módjáról.

(3) Az elnökség

a) összehívja az ügyvédi kamara közgyűlését, javaslatot tesz annak napirendjére, előkészíti a közgyűlés tárgyalásait és a hatáskörébe tartozó döntések meghozatalát, megszervezi a közgyűlés határozatainak végrehajtását;

b) elbírálja az ügyvédi kamarai felvételi kérelmeket;

c) meghatározza az ügyvédi irodahelyiség megfelelősége elbírálásának szempontjait;

d) dönt az ügyvédi kamarai tagság megszüntetéséről;

e) kijelöli az egyéni ügyvéd helyettesét, ha az ügyvéd a hivatásának gyakorlásában átmenetileg akadályozott, és a helyettesítésről nem gondoskodott;

f) kijelöli az egyéni ügyvéd irodájának felszámolóját, ha az ügyvéd kamarai tagság megszűnt, és a folyamatban levő ügyeinek ellátásáról nem gondoskodott;

g) meghatározza az ügyvédek és az ügyvédjelöltek oktatásával és továbbképzésével kapcsolatos feladatokat;

h) dönt az ügyvédek és az ügyvédjelöltek jutalmazásáról, kitüntetés adományozásának kezdeményezéséről;

i) elbírálja az ügyvédi iroda taggyűlésének határozata elleni fellebbezést;

j) megállapítja az ügyvédi kamara költségvetését, és beszámol a költségvetés felhasználásáról;

k) meghatározza az ügyvédi kamara ügyrendjét;

l) beszámol a közgyűlésnek;

m) intézi az ügyvédi kamara egyéb ügyeit;

n) elvégzi a közgyűlés által meghatározott feladatokat.”

24. § Az Ütvr. 35. §-ának d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az ügyvédi kamara elnöke)

d) fegyelmi eljárást indít, figyelmeztetést alkalmaz, és indítványozza az ügyvéd kamarai tagságának megszüntetését;”

25. § Az Ütvr. 39. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„39. § Az ügyvédi kamara közgyűlésének, elnökségének vagy elnökének jogszabállyal ellentétes határozatát az Országos Ügyvédi Kamara elnöksége hatályon kívül helyezi.”

26. § Az Ütvr. 40. §-ának (1) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Az Országos Ügyvédi Kamara az ügyvédség önkormányzattal rendelkező országos szervezete, amely képviseli az ügyvédség érdekeit, biztosítja az ügyvédség alkotmányos és egyéb törvényes jogainak érvényesülését, valamint a jogszabályi és az önkormányzaton belül önként vállalt kötelességeinek teljesítését. Az Országos Ügyvédi Kamara a jogalkotást, a jogalkalmazást és az ügyvédséget érintő kérdésekben véleményt nyilvánít, és javaslatot tehet az igazságügyminiszternek.”

„(3) Az Országos Ügyvédi Kamara jogi személy, a működésének költségeit az ügyvédi kamarák által fizetett költségtérítésből fedezi.”

27. § Az Ütvr. 41. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A teljes ülés)

b) az ügyvédi tevékenység megfelelő gyakorlása érdekében szabályzatot és iránymutatást adhat ki, gondoskodik az ügyvédi tevékenységre vonatkozó jogszabályok végrehajtásáról, e célból meghatározza az ügyvédi szervek feladatait;”

28. § Az Ütvr. 42. §-a (2) bekezdésének i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az Országos Ügyvédi Kamara elnöksége)

i) az ügyvédi kamara közgyűlésének, elnökségének vagy elnökének jogszabállyal ellentétes határozatát hatályon kívül helyezi;”

29. § Az Ütvr. 48. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A választást jelölés előzi meg, egy tisztségre több személy, egy személy több tisztségre is jelölhető. Akit ugyanabban az ügyvédi önkormányzati szervezetben több tisztségre választottak meg, csak egy, általa kiválasztott tisztséget tölthet be.”

30. § (1) Az Ütvr. VI. fejezetének címe „Törvényességi felügyelet”-re változik.

(2) Az Ütvr. 50. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„50. § (1) Az igazságügyminiszter törvényességi felügyeletet gyakorol az ügyvédi kamarák és az Országos Ügyvédi Kamara tevékenysége felett.

(2) Az igazságügyminiszter a törvényességi felügyeleti jogkörében

a) ellenőrzi az ügyvédi kamarák és az Országos Ügyvédi Kamara szervezeti és működési szabályzatát, és azt, hogy a tevékenységük megfelel-e a jogszabályoknak;

b) ellenőrzi, hogy az ügyvédi kamarák és az Országos Ügyvédi Kamara határozatai nem sértenek-e jogszabályt;

c) fegyelmi eljárást kezdeményezhet.

(3) Az igazságügyminiszter

a) az ügyvédi kamara, illetve az Országos Ügyvédi Kamara jogszabállyal ellentétes határozatát, illetőleg szabályzatát és az ügyvédi iroda jogszabállyal ellentétes alapszabályát hatályon kívül helyezheti;

b) ismételt, súlyos törvénysértés esetén az ügyvédi kamara vagy egyes szervei működését felfüggesztheti. Ha az igazságügyminiszter az ügyvédi kamara működését felfüggesztette, miniszteri küldöttet rendel ki az ügyvédi kamara hatáskörébe tartozó feladatok elvégzésére.”

31. § Az Ütvr. 53. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„53. § (1) Ügyvédjelöltként az ügyvédi kamarai névjegyzékbe azt az egyetemi jogi végzettséggel rendelkező, magyar állampolgár, büntetlen előéletű kérelmezőt kell felvenni, aki igazolja, hogy az ügyvédi kamara területén működő egyéni ügyvéddel vagy ügyvédi irodával ügyvédjelölti munkaviszony létesítésére előzetes megállapodást kötött.

(2) Ügyvédjelölti munkaviszony csak azzal létesíthető, akit az ügyvédjelöltek névjegyzékébe felvettek.

(3) Az ügyvédjelöltek névjegyzékéből törölni kell azt, akinek a munkaviszonya megszűnt, és újabb ügyvédjelölti munkaviszony létesítését az ügyvédi kamaránál kilencven napon belül nem igazolta.”

32. § Az Ütvr. 55. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„55. § Az ügyvédjelölt a munkáltatójának utasítása szerint jogosult a bíróság és más hatóság előtt eljárni, ha jogszabály eltérően nem rendelkezik.”

33. § Az Ütvr. 56. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„56. § (1) Az ügyvédjelölt fegyelmi felelősségére a 14-16. § rendelkezéseit a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel kell alkalmazni.

(2) A fegyelmi büntetések:

a) megrovás,

b) szigorú megrovás,

c) a szakvizsgára bocsátáshoz jogszabályban meghatározott joggyakorlati idő meghosszabbítása legfeljebb egy évvel,

d) törlés az ügyvédjelöltek névjegyzékéből.”

34. § Az Ütvr. 59. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„59. § Az 1. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenység hivatásszerű ellátására törvény által feljogosított más személy vagy szervezet is jogosult.”

35. § Felhatalmazást kap az igazságügyminiszter, hogy rendelettel megállapítsa

a) a jogi szakvizsgára vonatkozó szabályokat,

b) a bírósági eljárásban a bíróság által megállapítható ügyvédi költségek díjszabását,

c) az ügyvédi felelősségbiztosítás legalacsonyabb összegét,

d) a büntetőeljárás során kirendelt védő díját és költségeit,

e) a pártfogó ügyvéd díjazását.

36. § (1) A Pp. 67. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A perben meghatalmazottként eljárhat:)

c) az ügyvéd és az ügyvédi iroda”

(2) A Pp. 87. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Költségmentesség esetén a bíróság az ügy vitelére a fél kérésére pártfogó ügyvédként a bíróság székhelyén működő ügyvédet vagy ügyvédi irodát rendel ki, feltéve, hogy a kirendelés az ügy körülményeire tekintettel szükséges.”

37. § (1) A büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvény (Be.) 49. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Védőként egyéni ügyvédet vagy ügyvédi irodát lehet kirendelni. A kirendelés a hatályát veszti, ha a terhelt védelméről meghatalmazás útján gondoskodnak.”

(2) A Be. 50. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A kirendelt védő indokolt esetben a kirendelés alóli felmentését kérheti. A kérelem elfogadásáról a hatóság határoz.”

38. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba.

(2) *  A 2., 10., 15., 23., 25., 26., 28., 30., 31., 36. és 37. § rendelkezéseit 1991. október 1-jétől kell alkalmazni.

(3) Az Ütvr. 1. §-a (4) bekezdésének második mondata, 5. §-ának (3) bekezdése, 14. §-a (2) bekezdésének d) pontja, 18. §-ának (2) és (4) bekezdése, 20-24. és 26. §-a, 33. §-a (1) bekezdésének d) pontja, 40. §-ának (2) bekezdése, 42. §-a (2) bekezdésének e), f), g), j) és k) pontja, 51., 52., 54. és 57. §-a, a jogtanácsosi tevékenységről szóló 1983. évi 3. törvényerejű rendelet 2. §-a (1) bekezdésének c) pontja, 9-15., 17. és 20. §-a, az oktatásról szóló 1985. évi I. törvény hatályba lépéséről rendelkező 1985. évi 17. törvényerejű rendelet 7. §-a, valamint a felsőoktatási intézmények oktatóinak jogi képviseleti tevékenységéről szóló 9/1986. (VII. 27.) IM rendelet a hatályát veszti.

(4) Ahol jogszabály az Országos Ügyvédi Tanácsot említi, ezen az Országos Ügyvédi Kamarát, ahol jogszabály ügyvédi munkaközösséget említ, ezen ügyvédi irodát kell érteni.

39. § (1) Az ügyvédi iroda alapszabályának elkészüléséig az ügyvédi iroda jelenlegi ügyrendje marad hatályban.

(2) Ha az ügyvéd ügyvédi irodai tagsága megszűnik, igényelheti az ügyvédi iroda vagyonából rá eső rész kiadását. Az ügyvédi irodából kivált ügyvédet a részére kiadott vagyon arányában és erejéig terheli felelősség az ügyvédi irodának az onnan történt kiválásáig folytatott tevékenységéért.

(3) Az ügyvédi kamarai beruházásból keletkezett vagyonnak az ügyvédi irodák közötti elszámolása az ügyvédi kamara közgyűlésének hatáskörébe tartozik.

(4) Az ügyvédi kamara vagyonának az ügyvédi iroda vagy az egyéni ügyvéd vagyonává átalakulása, valamint az ügyvédi iroda vagyonának az egyéni ügyvéd vagyonává való átalakulása adó- és illetékmentes.

(5) Az ügyvédjelöltnek e törvény hatálybalépése napjával azzal az ügyvédi irodával keletkezik munkaviszonya, ahol joggyakorlatot folytat.

(6) Az ügyvédi kamarai választásokhoz a választói névjegyzéket e törvény hatálybalépésétől számított kilencven napon belül össze kell állítani, az ügyvédi kamarai választásokat ettől számított kilencven napon belül kell megtartani, az Országos Ügyvédi Kamara elnökségét további kilencven napon belül kell megválasztani.

(7) A jogtanácsosi munkaközösség és a jogi oktatói munkaközösség e törvény hatálybalépése után ügyvédi irodaként működik, feltéve, hogy a jogtanácsosi munkaközösség, illetve a jogi oktatói munkaközösség tagjai az ügyvédi kamarai felvételhez szükséges adatokat az illetékes ügyvédi kamarához a törvény hatálybalépésétől számított harminc napon belül bejelentették.

(8) Az e törvény kihirdetése napját követően jogtanácsosi munkaközösség szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyása iránt az Igazságügyi Minisztériumhoz benyújtott kérelmet ügyvédi kamarai felvétel iránti kérelemként kell elbírálni.

(9) Az Ütvr. e törvény 2. §-ával megállapított 2. §-a (2) bekezdésének b) pontjában említett jogi szakvizsga letétele alól mentesül az, aki e törvény hatályba lépésekor az állam és jogtudományok kandidátusa tudományos fokozattal rendelkezik.


  Vissza az oldal tetejére