Időállapot: közlönyállapot (1991.VII.10.)

1991. évi XXIV. törvény

a fővárosi és a fővárosi kerületi önkormányzatokról * 

Az Országgyűlés a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Öt.) 62. § (2) bekezdésében foglaltak alapján a főváros és a fővárosi kerületek önkormányzati rendszerének szabályozása érdekében a következő törvényt alkotja:

I. fejezet

Általános rendelkezések

1. § (1) Budapest főváros kétszintű önkormányzata (a továbbiakban: a főváros önkormányzati rendszere) a fővárosi és a kerületi szintű önkormányzatokból áll.

(2) A fővárosi, valamint a fővárosi kerületi önkormányzatok önkormányzati alapjogaikat tekintve egyenlőek. Feladat-és hatásköreik egymástól eltérhetnek.

(3) A fővárosi kerületi önkormányzat - törvény keretei között - önállóan gyakorolja a települési önkormányzatokat megillető feladat- és hatásköröket.

(4) A fővárosi önkormányzat ellátja azokat a helyi önkormányzati feladat- és hatásköröket, amelyek a főváros egészét vagy nagy részét érintik, illetve amelyek a fővárosnak az országban betöltött különleges szerepköréhez kapcsolódnak.

(5) Amennyiben törvény a fővárosi önkormányzatot a főváros érdekkörét vagy gazdasági lehetőségeit meghaladó regionális, illetve országos feladatok ellátására kötelezi, úgy az Országgyűlés biztosítja az ellátásukhoz szükséges anyagi feltételeket, dönt a költségvetési hozzájárulás mértékéről és módjáról.

2. § A főváros területe kerületekre tagozódik, minden fővárosi kerületben települési önkormányzat működik.

3. § (1) A főváros határán belül a kerületi tagozódás megváltoztatását bármelyik területileg közvetlenül érintett kerületi önkormányzat képviselőtestülete, vagy a fővárosi önkormányzat közgyűlése kezdeményezheti az Országgyűlésnél.

(2) A fővárosi kerületi önkormányzat képviselőtestülete vagy a fővárosi önkormányzat közgyűlése az Országgyűléshez a kezdeményezést csak a változásban érintett többi kerületi képviselőtestület, illetve a fővárosi közgyűlés véleményével nyújthatja be.

(3) A kerületi tagozódás megváltoztatásának kezdeményezése esetén az érintett fővárosi kerületi önkormányzat képviselőtestülete a kerületi tagozódás megváltoztatása kérdésében helyi népszavazást köteles kitűzni.

(4) Amennyiben a kerületi tagozódás megváltoztatásának kezdeményezője a főváros közgyűlése, a helyi népszavazást a tervezett területi változással érintett kerületekben a kerületi képviselőtestület köteles kitűzni. Ebben az esetben a helyi népszavazás költségeit a fővárosi önkormányzat viseli.

(5) Fővárosi kerület területrészének más kerülethez való csatolását az érintett kerületi önkormányzatok képviselőtestületei - a fővárosi közgyűlés állásfoglalásával - kezdeményezhetik az Országgyűlésnél.

4. § (1) A főváros határával közvetlenül érintkező fővárosi kerület képviselőtestülete helyi népszavazással kezdeményezheti a kerületnek vagy városrészi önkormányzatának a fővárosból való kiválását és önálló önkormányzattá nyilvánítását.

(2) A fővároshoz csatlakozni kívánó, vele határos települési önkormányzat képviselőtestülete a csatlakozás kérdésében saját településén helyi népszavazást köteles kitűzni.

5. § Amennyiben az új kerületi tagozódás a főváros közigazgatási határát is érinti, a kezdeményezés a helyi népszavazás eredményével az Országgyűléshez csak a fővárosi közgyűlés, az érintett települési önkormányzat képviselőtestülete, valamint a változással érintett határos megye közgyűlésének véleményével nyújtható be.

6. § A 3-5. §-ban megjelölt kezdeményezési jogosultság a Kormányt is megilleti. Ilyen esetben a helyi népszavazást a tervezett területi változtatással közvetlenül érintett települési önkormányzat köteles kiírni. A népszavazás költségét a Kormány viseli.

7. § Új kerületi tagozódást és a kerületi határok megváltoztatását az önkormányzati képviselőtestület a megbízatásának lejárta előtt tizenkét hónapon belül nem kezdeményezheti.

II. fejezet

A helyi önkormányzati feladat- és hatáskörök fővárosi és a kerületi önkormányzatok közötti megosztása

8. § (1) A fővárosban a települési önkormányzatok feladat- és hatáskörét - törvényben meghatározott kivételekkel - a kerületi önkormányzatok gyakorolják.

(2) A kerületi önkormányzat működési területén köteles gondoskodni az óvodai ellátásról, az alapfokú nevelés-oktatásról, az egészségügyi és a szociális alapellátásról, valamint feladatkörében az egészséges ivóvízellátásról, a közvilágításról, a helyi közutak fenntartásáról, a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesüléséről.

(3) A kerületi önkormányzat önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe.

(4) A kerületi képviselőtestület - a Főváros Általános Rendezési Terve alapján - a kerület egészére meghatározza a kerületi alaptervet, a kerület részletes rendezési tervét és szabályozási előírásait.

9. § A kerületi képviselőtestület működési területén, illetve a kerületi képviselőtestület egyike vagy a képviselőtestületek társulása több kerületre kiterjedően - az érintett kerületi képviselőtestület és a fővárosi közgyűlés egyetértésével - átvállalhatja a fővárosi önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó közszolgáltatások szervezését.

10. § (1) A fővárosi önkormányzat számára törvény kötelező feladat- és hatásköröket állapíthat meg.

(2) A fővárosi önkormányzat köteles ellátni azokat a törvényben előírt feladatokat, amelyek megoldására kerületi önkormányzat nem kötelezhető.

(3) A fővárosi önkormányzat feladat- és hatásköre különösen:

a) a közgyűlés rendelete szerint a főváros városképe és történelme szempontjából meghatározó épített és természeti környezet védelme;

b) a fővárosban a világörökség részévé nyilvánított épületek, építmények és területek védelme;

c) a főváros egészét vagy nagy részét érintő víz-, gáz-, távhőszolgáltatási-, vízrendezési-, csapadékvíz elvezetési és csatornázási feladatok, valamint az egészséges ivóvízellátásról való gondoskodás;

d) a főútvonalak kijelölése;

e) a főútvonalak és a tömegközlekedés által igénybevett útvonalak, a fővárosi önkormányzat rendeletében kiemelt területek, közcélú zöldterületek fejlesztése és fenntartása;

f) a fővárosi forgalomszabályozási feladatok összehangolása;

g) gondoskodás a fővárosi tömegközlekedési feladatok ellátásáról;

h) az országos idegenforgalom érdekeivel összhangban az idegenforgalom területi érdekeinek összehangolása, a fővárosi idegenforgalmi értékek feltárása és bemutatása;

i) a városrészek, a több fővárosi kerületet érintő, valamint a személynevet viselő közterületek elnevezése;

j) közreműködés a fővárosi energiaszolgáltatásban;

k) a főváros ár- és belvízvédelmét szolgáló létesítmények fenntartása, fejlesztése;

l) kettőnél több kerületet érintő közművelődési, tudományos, művészeti és sport tevékenység támogatása;

m) a településtisztaság (köztisztaság) szabályozása;

n) a köztemetők létesítése, fenntartása, fejlesztése;

o) közreműködés a kettőnél több kerületet érintő foglalkoztatás megoldásában;

p) a törvény keretei között a lakáshoz jutás feltételeinek, valamint az önkormányzati tulajdonú lakások cseréjének szabályozása.

(4) A fővárosi közgyűlés köteles gondoskodni a kettőnél több kerületet, illetőleg a főváros területét is meghaladó ellátási kötelezettséget szolgáló:

a) oktatási, nevelési, művészeti, közgyűjteményi intézmények;

b) nemzeti és etnikai kisebbségek oktatását biztosító intézmények;

c) egészségügyi, szociális intézmények fenntartásáról, valamint

d) speciális, az alapellátást meghaladó egészségügyi és szociális tevékenység fenntartásáról, fejlesztéséről való gondoskodás.

11. § A közgyűlés a főváros egységes településpolitikájának biztosítása érdekében - a Kormány, valamint a kerületi képviselőtestületek véleményének kikérésével - meghatározza a főváros városfejlesztési programját, valamint a Főváros Általános Rendezési Tervét.

12. § (1) A közgyűlés saját feladat- és hatásköréből rendeletével feladat- és hatásköröket adhat át a kerületi önkormányzatoknak.

(2) A közgyűlés az átadott feladat- és hatáskörök arányában az ellátásukhoz szükséges anyagi feltételeket köteles a kerületi önkormányzatnak, illetve azok társulásainak biztosítani.

(3) A kerületi képviselőtestület a feladatok átvételét visszautasíthatja, vagy a már átvett feladatokat visszaadhatja, ha azok megoldása a számára törvény által kötelezően előírt önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátását veszélyezteti, vagy ha az azok ellátásához szükséges feltételek nem biztosítottak.

13. § (1) Az Öt. 63. § (2) bekezdése alapján átadott és az Öt. 65. § (1) bekezdése alapján átvállalt feladat- és hatáskörök ellátási kötelezettségének kezdő időpontját a közgyűlés és a kerületi képviselőtestület közösen állapítja meg.

(2) Megállapodás hiányában a kerületi képviselőtestületet a feladatellátás kötelezettsége a feladat átadását, illetve átvállalását követő naptári év január 1-jétől terheli.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott megállapodást minden év november 1-jéig kell megkötni.

III. fejezet

A fővárosi főpolgármester és a fővárosi kerületi polgármester, valamint a fővárosi főjegyző és a kerületi jegyző államigazgatási feladatainak és hatásköreinek gyakorlásáról

14. § A főváros sajátos helyzetére figyelemmel, törvény vagy felhatalmazása alapján kormányrendelet egyes államigazgatási hatósági ügyeket a fővárosi kerületi polgármester helyett, a főpolgármester hatáskörébe utalhat.

15. § (1) A főváros egészére kiterjedően törvény vagy kormányrendelet a főjegyzőt első fokú hatósági jogkörrel ruházhatja fel.

(2) Törvény vagy kormányrendelet államigazgatási hatósági ügyben a főjegyzőt első fokú hatósági jogkörrel ruházhatja fel az egész országra kiterjedő illetékességgel.

16. § (1) Kettő vagy több fővárosi kerület képviselőtestülete meghatározott hatósági feladatok ellátására hatósági igazgatási társulást hozhat létre.

(2) A fővárosi közgyűlés törvény vagy kormányrendelet felhatalmazása alapján rendeletben a kerületi polgármestert, illetve jegyzőt, egyes államigazgatási hatósági hatáskörökben - az érintett kerületi képviselőtestületek kérelmére - több kerületre kiterjedő illetékességgel ruházhatja fel.

IV. fejezet

A fővárosi és a kerületi önkormányzatok gazdálkodása

17. § (1) A főváros önkormányzati rendszerében a bevételek a fővárosi és kerületi önkormányzat által ténylegesen gyakorolt feladat- és hatáskör arányában illetik meg a fővárosi, illetve a kerületi önkormányzatokat.

(2) A fővárosi önkormányzatot, illetve a kerületi önkormányzatokat önállóan és közvetlenül megilletik az alábbi bevételek:

a) a feladat ellátásához kapcsolódó normatív költségvetési hozzájárulás;

b) a címzett és céltámogatások;

c) a saját tevékenységből, vállalkozásból és az önkormányzati vagyon hozadékából származó nyereség, osztalék, kamat és bérleti díj;

d) az átvett pénzeszközök;

e) a tulajdonában lévő közterületek hasznosítása után járó díj.

(3) A fővárosi önkormányzatot és a kerületi önkormányzatot osztottan megillető bevételek:

a) a magánszemélyek jövedelemadójából az állami költségvetésről szóló törvény alapján a települési önkormányzatokat megillető rész;

b) az egyéb központi adók;

c) az állandó népesség egészéhez kapcsolt normatív állami támogatás;

d) a helyi adókból származó bevételek.

(4) A (3) bekezdésben felsorolt bevételeknek a fővárosi önkormányzat és fővárosi kerületi önkormányzatok közötti megosztását a fővárosi közgyűlés rendeletében, a kerületi képviselőtestületek többségének, egyszerű szótöbbséggel elfogadott egyetértésével határozza meg.

18. § A kerületi önkormányzat kizárólagos bevételei:

a) az egyes korcsoportokkal arányos normatív költségvetési hozzájárulás;

b) a szabálysértési bírság letiltás útján befolyó összege;

c) az építésrendészeti bírság.

19. § A fővárosi önkormányzat kizárólagos bevételei:

a) a vadászati jog értékesítéséből származó bevétel az érintett települések önkormányzataival kötött megállapodás szerint területarányosan meghatározott része;

b) a fővárosi önkormányzat részére törvényben megállapított körben a befolyt környezetvédelmi és műemlékvédelmi bírság;

c) az 1. § (5) bekezdése alapján járó állami támogatás;

d) az illetékek.

20. § A fővárosi közgyűlés és a kerületi képviselőtestület saját éves költségvetést határoz meg az államháztartásról szóló törvény szabályai szerint.

V. fejezet

A fővárosi és a kerületi önkormányzatok érdekvédelmének alapvető elvei

21. § (1) A fővárosi és a kerületi önkormányzatok gazdasági alapjait érintő, illetve részükre feladat- és hatáskört megállapító törvény előkészítésébe a fővárosi önkormányzatot be kell vonni.

(2) A fővárosi önkormányzat álláspontjának kialakítása előtt köteles kikérni a kerületi önkormányzatok véleményét.

22. § (1) A fővárosi önkormányzati feladat- és hatásköröknek a kerületi önkormányzat részére történő átadása során a rendelet előkészítésébe a kerületi önkormányzatokat be kell vonni.

(2) A közgyűlés köteles a rendelet tervezetét valamennyi kerületi önkormányzat képviselőtestületének véleményezésre megküldeni.

VI. fejezet

A fővárosi közgyűlés és a kerületi képviselőtestületek rendeletalkotása

23. § (1) Törvény határozza meg, hogy végrehajtására a közgyűlés vagy a kerületi képviselőtestület alkothat rendeletet.

(2) A fővárosi közgyűlés - Szervezeti és Működési Szabályzatában - meghatározhatja azon fővárosi rendeletek körét, amelyek elfogadásához a kerületi képviselőtestületek többségének, egyszerű szótöbbséggel elfogadott egyetértése szükséges.

24. § (1) A fővárosi és a kerületi rendeletek tervezetét - az önkormányzat költségvetéséről szóló rendelet kivételével - nyolc napra közszemlére kell kifüggeszteni és lehetőleg más módon is az érintettek tudomására kell hozni.

(2) A közszemlére tétel időtartama alatt a főváros, illetve az érintett kerületek választópolgárai észrevételt tehetnek, amelyet a rendeletet alkotó képviselőtestület bírál el.

VII. fejezet

Záró rendelkezések

25. § (1) Az alapfokú közszolgáltatást (alapellátást) nyújtó intézményhez tartozó - az Öt. 107. § (2) bekezdése alapján a fővárosi önkormányzat tulajdonába került - vagyont (vagyonrészt) a fővárosi önkormányzat köteles az illetékes kerületi önkormányzat használatába átadni, kivéve, ha a kerületi önkormányzat a közszolgáltatást nem vállalhatja.

(2) A nem alapfokú közszolgáltatást (nem alapellátást) nyújtó intézményhez tartozó - az Öt. 107. §-ának (2) bekezdése alapján a fővárosi önkormányzat tulajdonába került - vagyont (vagyonrészt) a fővárosi önkormányzat köteles a kerületi önkormányzat használatába átadni, ha:

a) a kerületi önkormányzat vállalja az intézményhez kapcsolódó nem alapfokú szolgáltatás ellátását (Öt. 65. §);

b) az önkormányzati feladat- és hatáskör gyakorlását a fővárosi önkormányzat a kerületi önkormányzatnak átadja [Öt. 63. §-ának (2)-(3) bekezdése];

c) az intézményben végzett közszolgáltatás a kerületi önkormányzat kötelező feladata.

(3) A feladatot a fővárosi önkormányzat akkor köteles ismételten ellátni, ha az átadott vagy az azt helyettesítő - az átadott vagyon eredeti rendeltetési céljának megfelelő - vagyont (vagyonrészt) a kerületi önkormányzat a fővárosi önkormányzat használatába adja.

(4) Az Öt. 107. §-ának (2) bekezdése alapján a kerületi önkormányzat tulajdonába került kötelező közszolgáltatás céljára szolgáló vagyont (vagyonrészt) a fővárosi önkormányzat részére használatra kell átadni, ha a tulajdonos kerületi önkormányzat a közszolgáltatást nem vállalja vagy nem vállalhatja.

(5) A tulajdonos kerületi önkormányzat által nem vállalt közszolgáltatás gyakorlásához szükséges vagyon (vagyonrész) esetében a (4) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni, ha a fővárosi önkormányzat a közszolgáltatást el kívánja látni.

26. § (1) Az Öt. 107. §-a alapján a fővárosi önkormányzatok tulajdonában lévő azt a vagyont (vagyonrészt), amely nem a fővárosi önkormányzatok törvényben meghatározott feladat- és hatáskörének gyakorlását, illetve nem a főpolgármester, a polgármester, a főjegyző, a jegyző, a képviselőtestület hivatala ügyintézője számára törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott feladat- és hatáskör gyakorlását szolgálja - ha az más szerv jogszabályban előírt feladatának ellátáshoz szükséges -, miniszter vagy az illetékes köztársasági megbízott kérelmére a feladatot ellátó szerv használatába kell átadni.

(2) A miniszter az Öt. 107. §-ának (2) bekezdésében említett szervek, illetve jogutód szerveik feladatait ellátó centrális alárendeltségű államigazgatási szervek, állami intézmények; a köztársasági megbízott, a hivatala (kirendeltsége) működéséhez szükséges vagyon (vagyonrész) használatba adását kérheti.

27. § (1) A 25. és 26. § alapján a tulajdonos önkormányzat térítés nélkül köteles a használati jogot átadni.

(2) A használatra való átadásról vita esetén a fővárosi vagyonátadó bizottság dönt.

(3) A vagyont eredeti rendeltetési céljára kell használatba átadni.

(4) A vagyon eredeti rendeltetési céljának azt a közszolgáltatást kell tekinteni, amelynek ellátásához e törvény hatálybalépésekor a vagyon feltételül szolgált.

28. § (1) Az e törvény alapján használati jogot szerző önkormányzat a használatba átadott vagyon eredeti rendeltetését a tulajdonos önkormányzat hozzájárulásával változtathatja meg. A hozzájárulás nem tagadható meg, ha a használó önkormányzat a vagyon eredeti rendeltetési céljának megfelelő közszolgáltatást biztosítja.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell, ha a vagyont (vagyonrészt) e törvény alapján a 26. § (2) bekezdésében említett szerv használja.

29. § (1) A fővárosi önkormányzat tulajdonában természetben meglévő javak tőkeként működtethető, jövedelemszerzésre alkalmas körét a Budapesti Vagyonkezelő Központ (továbbiakban: BVK) kezeli. A BVK önálló jogi személyként a közgyűlés alárendeltségében működik.

(2) A BVK a fővárosi kerületi képviselőtestületek megbízásai alapján díjazás ellenében kezeli a kerületi önkormányzati tulajdonban természetben meglévő javak tőkeként működtethető, jövedelemszerzésre alkalmas körét.

30. § Az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1981. évi I. törvénnyel módosított 1957. évi IV. törvény 6. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha az ügyfél külföldön van vagy tartózkodási helye ismeretlen, az illetékességet az ügyfél utolsó ismert hazai lakóhelye alapján kell megállapítani, ennek hiányában az eljárásra a fővárosi főjegyző illetékes.”

31. § (1) A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 1. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A főváros esetében a helyi adók bevezetését, valamint az egyes adók kivetésére jogosultak körét (fővárosi közgyűlés vagy kerületi képviselőtestület) a fővárosi közgyűlés rendeletében, a kerületi képviselőtestületek többségének, egyszerű szótöbbséggel elfogadott egyetértésével határozza meg.”

(2) A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 7. §-a a következő d) ponttal egészül ki:

„(Az önkormányzat adómegállapítási jogát korlátozza az, hogy:)

d) a fővárosi közgyűlés által bevezetett adót annak hatályon kívül helyezése időpontjáig a kerületi önkormányzat nem vezetheti be.”

(3) A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 8. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha a fővárosi és a fővárosi kerületi önkormányzatokról szóló törvény másként nem rendelkezik, a helyi adó kizárólag az azt megállapító önkormányzat bevételét képezi, tőle az nem vonható el.”

32. § E törvény kihirdetése napján lép hatályba, a 17. § (4) bekezdésében foglalt rendelkezéseket első ízben az 1992. évi költségvetés előkészítése és jóváhagyása során kell alkalmazni.


  Vissza az oldal tetejére