Időállapot: közlönyállapot (1991.VII.12.)

1991. évi XXVI. törvény

a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatának kiterjesztéséről * 

Az Országgyűlés a közigazgatási bíráskodás teljes körű megteremtéséig - az Alkotmány 50. §-a (2) bekezdésének végrehajtására - a következő törvényt alkotja:

1. § A bíróságokról szóló 1972. évi IV. törvény (a továbbiakban: Bsz) 3. §-ának (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(A bíróság dönt)

e) azokban az egyéb ügyekben is, amelyeket törvény a hatáskörébe utal.”

2. § A Bsz 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„4. § A bíróság - ha törvény ettől eltérően nem rendelkezik - felülvizsgálja a közigazgatási határozat [Pp. 324. § (2) bekezdése] törvényességét.”

3. § Az Áe 72. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„72. § (1) Az ügyfél, illetőleg a törvényes érdekeiben sérelmet szenvedett fél jogszabálysértésre hivatkozva - ha törvény ettől eltérően nem rendelkezik -, az államigazgatási ügy érdemében hozott határozat felülvizsgálatát a határozat közlésétől számított harminc napon belül keresettel kérheti a bíróságtól.

(2) Bírósági felülvizsgálatra csak akkor kerülhet sor, ha az államigazgatási eljárásban az ügyfél a fellebbezési jogát kimerítette vagy a fellebbezés kizárt.

(3) A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya van, azonban a közigazgatási szerv határozatát a közérdekre, vagy az ügyfél nyomós érdekére tekintettel azonnal végrehajthatóvá nyilváníthatja. A fél a keresetlevélben a végrehajtás felfüggesztését kérheti.

(4) Nincs helye az államigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatának,

a) ha azt törvény kizárja,

b) ha a határozat jogerős bírósági határozat végrehajtását szolgálja,

c) ha a határozat ideiglenes jellegű és jogszabályban meghatározott határidőn belül végleges határozatot kell hozni,

d) az áruk, szolgáltatások és anyagi értéket képviselő jogok külkereskedelmi forgalma engedélyezésének körében hozott,

e) a lőfegyver, lőszer, robbanóanyag, sugárzóanyag, illetve kábítószer gyártásáról és forgalmazásáról rendelkező,

f) a hadkötelesnek sorozáson, orvosi vizsgálaton, kötelező gyógykezelésen, valamint fegyver nélküli katonai és polgári szolgálat teljesítése iránti kérelem elbírálása céljából vagy más okból való megjelenését elrendelő,

g) a katonai szolgálatra való alkalmasságot megállapító, a hadkötelesnek katonai szolgálatra való behívásáról, a polgári szolgálat esetén a foglalkoztató kijelöléséről, a polgári szolgálat megkezdésére való felhívásról, a katonai szolgálatban való visszatartásáról, továbbá mozgósításkor polgári munkakörben való meghagyásáról rendelkező,

h) a polgári védelmi szolgálat ellátására kötelező, illetve

i) az államhatár rendjének védelmével összefüggésben hozott államigazgatási határozat esetében.”

4. § (1) Az Áe 73. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A bíróság az államigazgatási határozatot jogszabálysértés megállapítása esetén hatályon kívül helyezi és - szükség esetén - az államigazgatási szervet új eljárásra kötelezi. Törvény úgy rendelkezhet, hogy a bíróság az államigazgatási határozatot megváltoztathatja.”

(2) Az Áe 73. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az államigazgatási szervet a bírósági ítélet rendelkezései és indokolása köti, annak tartalmát a megismételt eljárás és a határozathozatal során köteles figyelembe venni.”

5. § Az Áe 77. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az ügyben másodfokon hozott határozat a közléssel válik jogerőssé. A jogerős határozat végrehajtható, kivéve ha a bírósági felülvizsgálata kérhető.”

6. § A Pp 23. §-a (1) bekezdésének h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A megyei bíróság hatáskörébe tartoznak:)

h) azok a közigazgatási perek, amelyekben a bíróság által felülvizsgálandó közigazgatási határozatot hozó első fokú közigazgatási szerv illetékessége az egész országra kiterjed.”

7. § A Pp XX. fejezetének címe: „A közigazgatási perek” címre változik, egyben a Pp 324. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„324. § (1) Az I-XIV. fejezet rendelkezéseit a közigazgatási határozat felülvizsgálata iránti perekben e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) E fejezet alkalmazásában közigazgatási határozat

a) az államigazgatási szervnek vagy államigazgatási ügy intézésére feljogosított más szervnek hatósági államigazgatási ügyben (1957: IV. tv. 3. §) hozott határozata,

b) a helyi önkormányzat törvényben meghatározott határozata, belső szabályzata, illetve egyéb döntése,

c) más szervnek az a határozata, amelynek felülvizsgálatára vonatkozóan külön törvény e fejezet alkalmazását rendeli.

(3) E fejezet alkalmazásában a (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott szerv (a továbbiakban együtt: közigazgatási szerv) az általa hozott határozat meghozatalát megelőző eljárás pedig közigazgatási eljárás.”

8. § A Pp 325. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A per elintézéséből - a 13-15., valamint a 21. §-ban felsorolt eseteken kívül - ki van zárva és abban mint bíró nem vehet részt:)

c) a határozatot hozó közigazgatási szerv volt dolgozója a munkaviszonya megszűnését követő két évig.”

9. § A Pp 326. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„326. § (1) A bíróság illetékességét az első fokon eljárt közigazgatási szerv székhelye alapítja meg.

(2) A helyi bíróság hatáskörébe tartozó perre kizárólag a megyei bíróság székhelyén lévő helyi bíróság, Budapest területén a Pesti Központi Kerületi Bíróság illetékes.”

10. § A Pp 328. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha nem állapítható meg, hogy melyik közigazgatási szervet kell perbevonni, a fél ennek megállapítására irányuló kérelmét - a per megindítása előtt - bármelyik bíróságnál előterjesztheti (94. §). A kérelemhez csatolni kell a keresetlevelet. Ha a fél a kérelmet nem az illetékes bíróságnál terjesztette elő, az a bíróság, amelynél a kérelmet benyújtotta, köteles azt a keresetlevéllel együtt az illetékes bírósághoz továbbítani.”

11. § (1) A Pp 330. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A keresetlevelet az első fokú közigazgatási határozatot hozó szervnél vagy az illetékes bíróságnál a felülvizsgálni kért határozat közlésétől számított harminc napon belül kell benyújtani. Az első fokú közigazgatási szerv a keresetlevelet - az ügy irataival együtt - nyolc napon belül köteles a bírósághoz továbbítani.”

(2) A Pp 330. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, egyben a jelenlegi (3) bekezdés számozása (4) bekezdésre változik:

„(3) Ha a fél a keresetlevélben a végrehajtás felfüggesztését kéri, a bíróság annak beérkezésétől számított nyolc napon belül határoz e kérdésben.”

12. § A Pp 339. §-nak (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha törvény ettől eltérően nem rendelkezik, a bíróság a jogszabálysértő közigazgatási határozatot hatályon kívül helyezi és - szükség esetén - a közigazgatási határozatot hozó szervet új eljárásra kötelezi.

(2) A bíróság a közigazgatási határozatot megváltoztathatja:

a) az örökbefogadást engedélyező, illetve az örökbefogadást elutasító, valamint a kiskorút örökbefogadhatónak nyilvánító,

b) a kiskorú intézeti nevelésbevételét elrendelő, az intézeti nevelés megszüntetése iránti kérelmet elutasító,

c) a szülői felügyeleti jogokkal kapcsolatos, illetve a gyámot vagy gondnokot kirendelő, felmentő vagy az elmozdítását kimondó,

d) az anyakönyvi bejegyzés, valamint az állami népességnyilvántartásba személyi adat felvételének megtagadásáról, törléséről, kijavításáról, kiegészítéséről vagy személyi adat közlésének, illetve közokiratba foglalásának megtagadásáról rendelkező,

e) a tartási szerződés jóváhagyásának megtagadásáról hozott,

f) a földhivatalnak ingatlanra vonatkozó jogok és tények bejegyzéséről rendelkező, illetve ingatlanra vonatkozó jogok és tények bejegyzését elutasító,

g) az adó- vagy illetékkötelezettség megállapításáról vagy a külön jogszabály szerint ezzel egy tekintet alá eső más fizetési kötelezettségről és az ezekhez kapcsolódó egyéb befizetésekről hozott,

h) a levéltári anyag általános levéltárban történő elhelyezését, illetve a védett muzeális emlék közgyűjteményben való elhelyezését elrendelő, védett muzeális emlék vagy kulturális értékű tárgy külföldre vitelét megtiltó, továbbá ingatlanon (lelőhelyen) folytatott ásatási munkákra vonatkozóan hozott,

i) a kisajátítási ügyben hozott,

j) a menekültként való elismeréssel kapcsolatban hozott,

k) a munkanélküli járadékra és a munkanélküli segélyre való jogosultság iránti kérelmet elutasító vagy a folyósítást megszüntető,

l) a fegyver nélküli katonai, illetve polgári szolgálat iránti kérelemről döntő,

m) az internálásban, a kitelepítésben, az őrizetbevételben, valamint a közbiztonsági őrizetben, illetve a Szovjetunióban fogvatartásban töltött időnek az igazolásával, továbbá a 74/1991. (VI. 10.) Korm. rendelet 1. §-ának (1) bekezdésében felsorolt személyek személyes szabadsága korlátozásának az igazolással kapcsolatos rendelkezést tartalmazó, valamint

n) a családi pótlékról rendelkező, illetve a társadalombiztosítási,

o) a vagyonátadó bizottságnak a vagyonátadás tárgyában hozott,

p) lakás vagy lakrész igénybevételét elrendelő határozat bírósági felülvizsgálata során, továbbá

q) ha törvény azt megengedi.”

13. § A Pp 340. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A határozat ellen benyújtott fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül is elbírálhatja, kivéve, ha bármelyik fél a tárgyalás tartását kérte. E jogukról a feleket tájékoztatni kell.”

14. § A Pp 341. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„341. § A társadalombiztosítási határozat felülvizsgálata iránt indított perekre ennek a fejezetnek a rendelkezéseit a következő eltérésekkel kell alkalmazni:

a) a határozat ellen a keresetet a társadalombiztosítási jogszabályokban meghatározott határidő alatt kell megindítani,

b) a keresetet az első fokú társadalombiztosítási szerv ellen kell megindítani akkor is, ha a felülvizsgálandó határozatot a másodfokon eljáró szerv hozta,

c) a betegségi és az anyasági ellátással kapcsolatos keresetet a munkáltató székhelye (telephelye) szerint illetékes társadalombiztosítási igazgatóság (kirendeltség) ellen kell megindítani akkor is, ha az első fokú határozatot nem ez a szerv hozta,

d) illetékes az a munkaügyi bíróság, amelynek területén a társadalombiztosítás helyi szervének székhelye van,

e) a bíróság a társadalombiztosítási határozatot megváltoztathatja,

f) a perben szünetelésnek nincs helye,

g) a kártérítési, illetve a megtérítési igénnyel kapcsolatos perben egyezség köthető.”

15. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba. Rendelkezéseit folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) A Pp 11. §-a (2) bekezdésének h) pontjában, illetve a Pp XX. fejezetében az „államigazgatási határozat” kifejezés helyébe a „közigazgatási határozat”, az „államigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti per” kifejezés helyébe a „közigazgatási per” kifejezés lép. A Pp XX. fejezetében az „államigazgatási szerv”, az „államigazgatási eljárás”, illetve az „államigazgatási irat” kifejezés helyébe „közigazgatási szerv”, „közigazgatási eljárás”, illetve „közigazgatási irat” kifejezés lép.

(3) A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény 115. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha egyéb kizáró ok nincs, a megállapított társadalombiztosítási ellátást annak ellenére folyósítani kell, hogy a keresetlevelet benyújtották.”

(4) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg

- a Pp 35. §-ának (2) bekezdése, a Pp 332. §-ának (3) bekezdéséből „ha a rendelkezésre álló adatok alapján a határozat hatályon kívül helyezése vagy megváltoztatása várható” szövegrész, a Pp 355. §-ának (3) bekezdéséből „és a társadalombiztosítási határozat megtámadása iránti” szövegrész,

- a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény módosításáról szóló 1986. évi IV. törvény 56. §-a, valamint a családjogi törvény módosításáról rendelkező 1990. évi XV. törvény 10. §-ának (4) bekezdése,

- a családi pótlékról szóló 1990. évi XXV. törvény 14. §-ának (4) bekezdése,

- az egyes értékpapírok nyilvános forgalomba hozataláról

és forgalmazásáról, valamint az értékpapírtőzsdéről szóló 1990. évi VI. törvény 98. §-a,

- a Polgári perrendtartás módosításáról szóló 1972. évi 26. törvényerejű rendelet 9. §-ának a Pp 23. §-a (1) bekezdésének h) pontját megállapító része és 60. §-ának a Pp 324. §-át, 326. §-át, 328. §-ának (2) bekezdését, 330. §-ának (1) bekezdését, 332. §-ának (3) bekezdését, 339. §-ának (1)-(2) bekezdését, 340. §-ának (1) bekezdését és 341. §-át megállapító része,

- az egyes polgári eljárásjogi szabályok módosításáról rendelkező 1979. évi 31. törvényerejű rendeletnek a Pp 35. § (2) bekezdésének szövegét megállapító 4. §-a, illetve a 12. §-a,

- az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1972. évi 31. törvényerejű rendelet 25-28. §-a,

- az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1972. évi 31. törvényerejű rendelet módosításáról rendelkező 1976. évi 35. törvényerejű rendelet 11. §-a, 12. §-a,

- az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény módosításáról és egységes szövegéről rendelkező 1981. évi I. törvény 68-70. §-a, valamint az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1981. évi I. törvény hatálybalépéséről és egyes jogszabályok módosításáról rendelkező 1981. évi 25. törvényerejű rendelet 9. §-ának (8) bekezdése,

- a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény végrehajtásáról rendelkező 89/1990. (V. 1.) MT rendelet 345. §-a (1) bekezdésének a)-d) pontja, illetve (2) bekezdése, és a 347. §-ának (2) bekezdéséből az „engedélyezési vagy” szövegrész,

- a bíróság által felülvizsgálható államigazgatási határozatokról szóló 63/1981. (XII. 5.) MT rendelet, valamint az annak kiegészítéséről rendelkező 57/1986. (XII. 10.) MT rendelet, 57/1990. (IX. 20.) Korm. rendelet, 90/1990. (XI. 17.) Korm. rendelet és a 103/1990. (XII. 7.) Korm. rendelet,

- a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésével összefüggő egyes jogszabályok módosításáról szóló 60/1984. (XII. 13.) MT rendelet 2. §-a,

- a sajtóról szóló 1986. évi II. törvény végrehajtásáról rendelkező 12/1986. (IV. 22.) MT rendelet 27. §-ának (4) bekezdése, valamint a 12/1986 (IV. 22.) MT rendelet módosításáról szóló 58/1989. (VI. 15.) MT rendelet 9. §-ának (2) bekezdése,

- a földről szóló 1987. évi I. törvény végrehajtásáról rendelkező 26/1987. (VII. 30.) MT rendelet 105. §-a (1) bekezdésének 15. pontja, valamint a 26/1987. (VII. 30.) MT rendelet módosításáról szóló 73/1989. (VII. 7.) MT rendelet 16. §-a (3) bekezdésének a 63/1981. (XII. 15.) MT rendelet 1. §-a (1) bekezdésének 15/a pontját érintő része,

- az egyes minisztertanácsi rendeletek módosításáról és hatályon kívül helyezéséről szóló 36/1987. (IX. 29.) MT rendelet 3. §-a,

- a honvédelemről szóló 1976. évi I. törvény végrehajtására kiadott 6/1976. (III. 31.) MT rendelet módosításáról rendelkező 74/1989. (VII. 7.) MT rendelet 17. §-a,

- a menekültként való elismerésről szóló 101/1989. (IX. 28.) MT rendelet 22. §-ának (2) bekezdése,

- a nem állami felsőoktatási intézmények létesítésének alapvető feltételeiről szóló 36/1990. (IX. 12.) Korm. rendelet 5. §-a,

- a megyei (fővárosi) vagyonátadó bizottságokról szóló 63/1990. (X. 4.) Korm. rendelet 9. §-a, valamint

- az 1945 és 1963 között törvénysértő módon elítéltek, az 1956-os forradalommal és szabadságharccal összefüggésben elítéltek, valamint a korábbi nyugdíjcsökkentés megszüntetéséről, továbbá az egyes személyes szabadságot korlátozó intézkedések hatálya alatt állt személyek társadalombiztosítási és munkajogi helyzetének rendezéséről szóló 93/1990. (XI. 21.) Korm. rendelet 15. §-ának (4) bekezdése

a hatályát veszti.


  Vissza az oldal tetejére