Időállapot: közlönyállapot (1991.VIII.12.)

1991. évi XXXIII. törvény

egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról * 

Az Országgyűlés a tulajdoni viszonyok átalakítása keretében, az önkormányzatok működéséhez szükséges vagyon biztosítása céljából, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényben meghatározott állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adása érdekében a következő törvényt alkotja:

I. fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZATOK TULAJDONÁBA KERÜLŐ VAGYONTÁRGYAK

Lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek

1. § (1) A megszűnt tanács által alapított ingatlankezelő, és a város- (község) gazdálkodási vállalat (a továbbiakban együtt: ingatlankezelő szerv) kezelésében álló lakóépület, valamint vegyes rendeltetésű és nem lakás céljára szolgáló épület, a bennük lévő állami bérlakások és állami tulajdonú nem lakás céljára szolgáló helyiségek, a hozzájuk tartozó állami tulajdonú földdel (a továbbiakban együtt: épület) - a más állami szerv által kezelt épületrész kivételével - a települési önkormányzat tulajdonába kerülnek.

(2) Az épület e törvény erejénél fogva, a törvény hatálybalépésének napján a fekvése szerinti községi, városi, megyei jogú városi, fővárosi kerületi önkormányzat tulajdonába kerül, az e törvényben meghatározott épületek (épületrészek) kivételével.

(3) A (2) bekezdés megfelelően irányadó a társasháznak és a vegyes tulajdonban, valamint a más állami szerv kezelésében álló épületnek az ingatlankezelő szerv által kezelt hányadára is.

(4) A megyei (fővárosi) vagyonátadó bizottság (a továbbiakban: bizottság) a speciális ellátásra szolgáló otthonházat (nyugdíjasházat, szobabérlők házát) az alapító tanács jogutódjának minősülő önkormányzat tulajdonába adja.

2. § (1) A bizottság adja önkormányzat tulajdonába az ingatlankezelő szerv kezelésében lévő épületet (épületrészt), ha azt egészben vagy részben önkormányzat, illetve önkormányzat intézménye, közüzeme használja.

(2) A épületet (épületrészt) rendeltetése alapján az abban közhatalmi helyi feladatot végző, továbbá az abban működő intézményt, közüzemet fenntartó, illetve felügyeletét ellátó önkormányzat tulajdonába, az egyéb épületrészt pedig az 1. § (2) bekezdésében említett önkormányzat tulajdonába kell adni.

(3) Nem adható önkormányzat tulajdonába a megszűnt tanács és szervei, valamint intézménye által használt, az ingatlankezelő szerv kezelésében lévő épület (épületrész), ha az - e törvény hatálybalépésekor - nem a képviselőtestület és szervei számára törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott feladat- és hatáskör gyakorlására, illetve önkormányzat által nyújtott közszolgáltatás céljára szolgál.

(4) A bizottság a (3) bekezdésben említett épületet (épületrészt) e törvény hatálybalépését követő 90 napon belül - a tevékenység szerint illetékes miniszter által - előterjesztett kérelem alapján, a tanács vagy intézménye feladatait jogutódként ellátó államigazgatási szerv, állami költségvetési intézmény, illetve a köztársasági megbízott hivatala kezelésébe adja. Ha a tevékenység szerint illetékes miniszter a kezelés átadását a megadott határidőben nem kéri, a bizottság az épületet (épületrészt) a fekvése szerint illetékes települési - fővárosban a feladatot a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Öt.) hatálybalépésekor ellátó tanács, tanácsi szerv vagy intézménye jogutódjának minősülő - önkormányzat tulajdonába adja, illetve ha az épület nem adható önkormányzat tulajdonába, dönt a kezelő szervről.

(5) A fővárosi vagyonátadó bizottság a fővárosi önkormányzat tulajdonába adja a Fővárosi Ingatlankezelő Műszaki Vállalat által kezelt épületeket (épületrészt), illetve lakásokat és nem lakás céljára szolgáló helyiségeket.

(6) E törvény erejénél fogva nem kerül, illetve nem adható az önkormányzat tulajdonába az az ingatlankezelő szerv által kezelt épület (épületrész), amelyet e törvény hatálybalépésekor az Országgyűlésben képviselettel rendelkező párt használ.

(7) Az önkormányzati tulajdonba kerülő 1-2. §-ok szerinti lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elosztására, bérletére, bérére és elidegenítésére vonatkozó szabályokat külön törvény állapítja meg.

(8) A lakások és helyiségek elosztása és elidegenítése, illetve bérlete és bére tárgykörében a helyi önkormányzat - a (7) bekezdésben említett törvény keretei között - a helyi sajátosságok érvényesítése érdekében rendeletet adhat ki.

(9) Az (7) bekezdésben foglalt törvény hatálybalépéséig a lakások és helyiségek elosztására, elidegenítésére, bérletére és bérére vonatkozó jelen törvény hatálybalépésekor hatályban lévő jogszabályok rendelkezései - módosításuk lehetőségének érintetlenül hagyása mellett - változatlanul irányadók.

Műemlék ingatlanok

3. § (1) A bizottság önkormányzat tulajdonába adja az állami tulajdonban lévő műemlékileg védett épületet, építményt és a hozzájuk tartozó állami tulajdonban álló földet, illetőleg ezeknek az ingatlanoknak egy részét (a továbbiakban együtt: műemlék épület), ha kezelőjeként

a) a megszűnt tanács, illetve szerve, intézménye,

b) az Öt. hatálybalépésekor a tanácsok felügyelete alatt állt, közüzemi célra alapított állami gazdálkodó szervezet (a továbbiakban: tanácsi közüzem), illetve tanácsi alapítású költségvetési üzem vagy jogutódja (a továbbiakban együtt: költségvetési üzem)

van az ingatlannyilvántartásban bejegyezve.

(2) A műemlék épület önkormányzat tulajdonába adásához a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter (a továbbiakban: miniszter) egyetértése szükséges. Az egyetértés az épület védettségével, fenntartásával, felújításával, használati módjával kapcsolatos feltételhez köthető. E feltételt a bizottság az önkormányzattal közli, illetve határozatába foglalja.

(3) Ha az önkormányzat a miniszter által meghatározott feltétel teljesítését nem vállalja, a műemlék épület nem adható tulajdonába.

(4) Az önkormányzat tulajdonába kerülő műemlék épület korlátozottan forgalomképes. Elidegenítéséhez, megterheléséhez, kezelői joga átruházásához, használati vagy bérleti joga gazdasági társaságba való beviteléhez a miniszter hozzájárulása is szükséges.

4. § (1) A műemlék épületet (épületrészt) a rendeltetése alapján az abban közhatalmi helyi feladatot végző, illetve az abban működő intézményt fenntartó önkormányzat tulajdonába kell adni. Az önkormányzat által használt épületrésznek minősül az is, amelyet az önkormányzat hasznosít.

(2) A tanácsi közüzem kezelésében lévő műemlék épületet az e szerv vagyonára vonatkozó szabályok alkalmazásával kell önkormányzat tulajdonába adni.

(3) Ha a műemlék épület kezelőjeként ingatlankezelő szerv vagy költségvetési üzem van az ingatlannyilvántartásban bejegyezve, az önkormányzat tulajdonába adásáról, illetve kezelésbe adásáról a 2. § alkalmazásával kell dönteni.

5. § (1) A bizottság a műemlék épületet az önkormányzatok közös tulajdonába adja, ha az két vagy több önkormányzat feladat- és hatáskörének gyakorlását szolgálja, illetve általuk nyújtott közszolgáltatás feltételét biztosítja.

(2) Ha a műemlék épület kezelőjeként közös tanács vagy intézménye, illetve közös tanács költségvetési üzeme van az ingatlannyilvántartásban bejegyezve, a bizottság a fekvése szerint illetékes települési önkormányzat tulajdonába adja. A műemlék épületet a közös tanácshoz tartozott települések önkormányzatainak közös tulajdonába kell adni, ha azon 1975. január 1. után a közös tanács költségvetéséből jelentős helyreállítást, felújítást, bővítést végeztek.

(3) Azt a 3. § (1) bekezdésében említett szerv kezelésében lévő műemlék épületet, amelynek nincs használója, a fekvése szerint illetékes - fővárosban a kerületi - önkormányzat kérelmére az önkormányzat tulajdonába kell adni.

6. § Nem adható önkormányzat tulajdonába, az a műemlék épület (épületrész), amelyet megszűnt tanácsi szerv vagy intézménye használt, de e törvény hatálybalépésekor nem a képviselőtestület és szervei számára törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott feladat- és hatáskör gyakorlására, illetve önkormányzat által nyújtott közszolgáltatás céljára szolgál. Az ilyen műemlék épületre (épületrészre) a 2. § (4) bekezdését kell megfelelően alkalmazni.

Védett természeti területek

7. § (1) A bizottság azt az állami tulajdonú védett természeti területet adja önkormányzat tulajdonába, amelyre a tanácsnak, tanács szervének vagy intézményének, illetve közüzemének, költségvetési üzemének a kezelői joga van az ingatlannyilvántartásba bejegyezve.

(2) Külterületen fekvő védett természeti terület a miniszter egyetértésével adható önkormányzat tulajdonába. Az ilyen területen fekvő erdők esetében a földművelésügyi miniszter egyetértését is be kell szerezni. Az önkormányzat tulajdonába adásával kapcsolatos egyetértés a terület védettségével, fenntartásával, fejlesztésével, használati módjával kapcsolatos feltételhez köthető. E feltételt a bizottság az önkormányzattal közli, illetve határozatába foglalja.

(3) Ha az önkormányzat a miniszter által meghatározott feltételek teljesítését nem vállalja, a védett természeti terület nem adható tulajdonába.

(4) Az önkormányzat tulajdonába kerülő védett természeti terület korlátozottan forgalomképes. Elidegenítéséhez, kezelői vagy használati jogának átadásához a miniszter engedélye is szükséges.

8. § (1) A védett természeti területet, az e törvényben meghatározott kivételekkel, a fekvése szerint illetékes községi, városi, megyei jogú városi - fővárosban a kerületi - önkormányzat tulajdonába kell adni.

(2) Azt a védett természeti területet, amely tanácsi közüzem kezelésében van - ideértve az ingatlankezelő szerv saját vagyonához tartozó védett természeti területet is -, az e szervek vagyonára vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával kell önkormányzat tulajdonába adni.

(3) Ha a védett természeti terület fenntartása, megóvása indokolja, azt a bizottság az e törvényben tulajdonosként megjelölt önkormányzat egyetértésével, a miniszter kérésére, az állami tulajdonban álló ingatlanok kezeléséről szóló jogszabályok alkalmazásával állami szerv kezelésébe adhatja. A kezelés átadásához az állami szerv egyetértése is szükséges.

Földek

9. § (1) A bizottság azt az ingatlankezelő szerv kezelésében lévő beépítetlen földet, amely nem tartozik az ingatlankezelő szerv saját vagyonához, az e törvényben meghatározott kivételekkel a fekvése szerint illetékes települési - a fővárosban a kerületi - önkormányzat tulajdonába adja.

(2) A bizottság a tanácsi közüzem kezelésében lévő beépítetlen földet - ideértve az ingatlankezelő szerv saját vagyonához tartozó beépítetlen földet is - e törvényben meghatározott kivételekkel a közüzem vagyonára vonatkozó szabályok alkalmazásával adja önkormányzat tulajdonába.

(3) Az (1) és (2) bekezdést a közüzem kezelésében lévő erdőre is alkalmazni kell.

10. § (1) Az önkormányzat kérelmére, az Öt. 107. §-ának (5) bekezdése alapján e törvényben meghatározott kivételekkel azt az állami tulajdonú földet kell a fekvése szerint illetékes települési - fővárosban a kerületi - önkormányzat tulajdonába adni, amely az ingatlannyilvántartásban önálló ingatlanként van nyilvántartva, és nincs épülettel vagy más építménnyel beépítve (a továbbiakban: beépítetlen föld).

(2) Törvény eltérő rendelkezéséig az (1) bekezdés alapján nem adható önkormányzat tulajdonába beépítetlen föld, ha

a) a kezelője által kezelt épülettel vagy más építménnyel beépített földdel műszaki (fizikai) egységet képez;

b) olyan szervnek a kezelésében van, amelynek átalakulásáról - gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról szóló, módosított 1989. évi XIII. törvény alapján - az átalakulási tervet az Állami Vagyonügynökséghez benyújtották;

c) központi költségvetési szerv kezelésében van, ideértve a helyi, területi szerveit és intézményeit is;

d) beépítésére e törvény hatálybalépéséig jogerős építési engedélyt adtak ki.

(3) Az (1) bekezdés alapján önkormányzatot megillető beépítetlen föld beépítésére e törvény hatálybalépése után a fekvése szerint illetékes települési - fővárosban a kerületi - önkormányzat hozzájárulásával adható építési engedély.

(4) A beépítetlen föld önkormányzat tulajdonába adásakor a kezelő szervet terhelő tartozásokért - a beépítetlen földnek a kezelő vagyonában képviselt arányában, de legfeljebb a beépítetlen föld forgalmi értékének erejéig - az önkormányzat kezesként felel.

(5) A bizottság az önkormányzat tulajdonába adott beépítetlen földön lévő közmű üzemeltetője (tulajdonosa) javára - kérelemre - a működéséhez szükséges, műszakilag indokolt használati jogot állapít meg, amelyért az önkormányzatot kártalanítás nem illeti meg.

Közüzemek vagyona

11. § (1) A bizottság az érintett települési önkormányzat tulajdonába adja a kizárólag egy település szükségleteit kielégítő tanácsi közüzem vagyonát, ideértve a közüzem fenntartásában, üzemeltetésében lévő közművek építményeit, létesítményeit, berendezéseit (a továbbiakban együtt: közmű).

(2) A bizottság a települési önkormányzat kérelmére a több helyi önkormányzat szükségletét kielégítő tanácsi közüzem fenntartásában, üzemeltetésében működő, belterületen és külterületen lévő közműnek azt a részét, amely kizárólag a települést látja el, az érintett települési önkormányzat tulajdonába adja. Ha a települési önkormányzat a közmű tulajdonba adását nem kéri, a bizottság a tulajdonba adásról az Öt. 107. §-a (6) bekezdésének megfelelő alkalmazásával dönt. Ugyanígy a belterületen és külterületen lévő közművek azon részéről is, amely több helyi önkormányzat szükségletét elégíti ki vagy abban műszakilag szerepet játszik.

(3) A települési önkormányzat kérelmére az érintett önkormányzat tulajdonába adja a több települést ellátó tanácsi közüzem nem közmű vagyonának azt a részét, amely kizárólag a település szükségletének kielégítésére szolgál, ha az a tanácsi közüzem vagyonától műszakilag elválasztható és az elválasztás nem veszélyezteti a többi települési önkormányzat szükségletének kielégítését. Ha e feltételek nem állnak fenn, a bizottság a tulajdonba adásról az Öt. 107. §-a (6) bekezdésének alkalmazásával dönt.

(4) A bizottság az Öt. 107. §-a (1) bekezdésének b) pontjában említett államot megillető vagyonrészt a tanácsi közüzem önkormányzatok tulajdonába került vagyonának arányában adja át az egyes önkormányzatoknak.

(5) A bizottság - az önkormányzat részéről előterjesztett kérelemre - dönt a települési önkormányzat illetékességi területén lévő, tanácsi közüzemi vállalatok használatában álló és általuk üzemeltetett köz- és strandfürdőknek a települési önkormányzat tulajdonába adásáról.

12. § (1) Az Öt. 107. §-ának (6) bekezdésében említett megállapodás akkor jön létre, ha az érintett települési önkormányzatoknak több, mint a fele - a megjelölt önkormányzat egyetértésével - azonos tulajdonost jelölt meg, vagy az önkormányzatok közös tulajdona mellett döntött. A megállapodásban a műszakilag összefüggő közszolgáltatásban részesülő települési önkormányzatok vesznek részt.

(2) Az Öt. 107. §-a (6) bekezdésének alkalmazása során azt a tanácsi közüzemet kell több helyi önkormányzat szükségletét kielégítő közüzemnek tekinteni, amelyet több megye, illetve több település ellátására alapítottak, vagy jelenleg több megye, illetve több település területén végez szolgáltatást.

(3) Más település részére is közszolgáltatást biztosító fővárosi és kerületi tanácsi közüzem esetében a közüzem által üzemeltett közművek kerülhetnek fővárosi és a fővároson kívüli önkormányzatok közös tulajdonába.

(4) A fővárosi és a kerületi tanácsi közüzem vagyonát az alapítói jogot gyakorló önkormányzat tulajdonába kell adni. A két vagy több kerületben közszolgáltatást végző kerületi közüzem vagyonát az érintett kerületek megállapodása alapján kell önkormányzat tulajdonába adni. Megállapodás hiányában a bizottság a kerületek közszolgáltatásból való részesedését figyelembe véve dönt a vagyon kerületi önkormányzat tulajdonába adásáról.

(5) A bizottság a közműhöz tartozó, a közüzem kezelésében lévő állami tulajdonú földet - ideértve az önkormányzat tulajdonába adható védett természeti területet is - annak az önkormányzatnak a tulajdonába adja, amelynek tulajdonába a közmű kerül.

(6) A bizottság külön-külön dönt a közüzem fenntartásában, üzemeltetésében lévő közművek, valamint a közüzem egyéb vagyonának, illetve a törvény alapján önkormányzat tulajdonába adható, nem tanácsi közüzemek közművének önkormányzat tulajdonába adásáról.

(7) A közlekedési szolgáltatást végző közüzem vagyonát az alapító jogutódjának minősülő önkormányzat tulajdonába kell adni.

13. § A tanácsi közüzem kezelésében álló, állami tulajdonú földön lévő temetőt az önkormányzat kérelmére a települési - fővárosban a kerületi - önkormányzat tulajdonába kell adni. A kerületi önkormányzat tulajdonába adott temetőben való temetkezés rendjére a fővárosi közgyűlés rendelete szabályokat állapíthat meg.

14. § (1) A bizottság a fekvésük szerint illetékes települési, fővárosban a fővárosi önkormányzat tulajdonába adja:

a) az állam tulajdonában lévő komp- és révátkelőhelyeket, azok hajózást kiszolgáló létesítményeivel együtt;

b) a helyi közforgalmú vasúti [ideértve a közúti-vasúti (villamos), metró, földalatti, helyi érdekű vasút, fogaskerekű, sikló, függőpálya], valamint a trolibusz közlekedés vonalas létesítményeit, a forgalmat szolgáló felépítményeit (a továbbiakban együtt: vonalas létesítmény).

(2) Ha a vonalas létesítmény több települést köt össze, illetőleg több településen halad át, azt annak az önkormányzatnak a tulajdonába kell adni, amely a vonalas létesítményt fenntartó, működtető tanácsi közüzem vagyonának tulajdonosa.

(3) A főváros illetékességi területén az országos közutakat és műtárgyaikat, a közúti hidakat, az alul- és felüljárókat - az országos közúthálózatba tartozó autópálya, autóút szakaszok és műtárgyaik kivételével - a fővárosi önkormányzat tulajdonába kell adni. E rendelkezés a fővárosi önkormányzatok Öt. 107. §-ának (2) bekezdésén alapuló tulajdonszerzését nem érinti.

Vizek, közcélú vízilétesítmények és víziközművek

15. § A bizottság az e törvényben meghatározott, az állam tulajdonában és a vízügyi igazgatóságok (a továbbiakban: vízügyi szerv) vagy a vízgazdálkodási társulatok kezelésében álló vizeket, közcélú vízilétesítményeket adja önkormányzat tulajdonába.

16. § (1) A vizek és közműnek nem minősülő közcélú vízilétesítmények közül - a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel - a fekvésük szerint illetékes települési önkormányzat tulajdonába kell adni:

a) azokat a vízfolyásokat, amelyek teljes egészükben egy település közigazgatási területén helyezkednek el, továbbá

b) a kisebb vízfolyásokat, ameddig azok a település közigazgatási területét el nem hagyják,

feltéve, hogy, szabályozásuk, partvédelmük, valamint ezzel összefüggésben a kártételeik elleni védekezés helyi jelentőségű, illetőleg műszakilag önállóan elvégezhető.

(2) A települési önkormányzatok tulajdonába kell adni a közigazgatási területükön lévő természetes állóvizeket (tavak, holtágak), amennyiben nincsenek közvetlen vízgazdálkodási összefüggésben más tulajdonában álló területeken elhelyezkedő vizekkel, és kizárólag a 15. §-ban megjelölt szervek kezelésében, illetőleg tulajdonában vannak.

(3) A települési önkormányzat tulajdonába kell adni a (2) bekezdésben említett természetes állóvíznek minősülő, a más tulajdonában lévő területek vizeivel közvetlen összefüggésben álló tavat és holtágat is - a Balaton, a Velencei-tó, a Fertő-tó és a Ráckevei-Soroksári Dunaág kivételével -, ha az érintett önkormányzat vállalja az ezzel kapcsolatos vízgazdálkodási feladatok ellátását, vagy a tulajdoni, használati korlátozások tűrését.

(4) Nem adhatók önkormányzat tulajdonába az országhatárt alkotó vizek, vízfolyások (vízfolyás szakaszok).

(5) Az önkormányzat tulajdonába lehet adni - egyedi elbírálás alapján - a Duna azon mellékágait, melyeknek a közép- és nagyvízi-vízszállításban betöltött szerepe jelentéktelen.

17. § (1) Az állam tulajdonából a területileg illetékes települési önkormányzat tulajdonába kell adni a 15. §-ban megjelölt szervek kezelésében lévő alábbi - közműnek nem minősülő - közcélú vízilétesítményeket:

a) a 16. §-ban említett vizek (vízfolyások természetes állóvizek) vízrendezésével, szabályozásával, partvédelmével összefüggésben álló, a vizek kártételei elleni védekezést szolgáló vízilétesítményeket;

b) a 16. § értelmében önkormányzat tulajdonába nem adható vizekkel kapcsolatos azokat a műtárgyakat, amelyek használata (hasznosítása) a települési önkormányzat feladatkörét képezik;

c) azokat az - előírt, illetőleg szükséges méretre kiépített - elsőrendű árvízvédelmi műveket, amelyek által mentesített öblözet legfeljebb két települési önkormányzat közigazgatási területére terjed ki;

d) másodrendű védvonalakat (árvízvédelmi lokalizációs töltéseket), kivéve, ha azokon országos közút található, vagy vasúti töltés szerves részét képezik;

e) az olyan belvízelvezető csatornákat és azok műtárgyait, amelyek egy település közigazgatási területét mentesítik, amennyiben azok műszaki kiépítettsége a befogadóval összhangban van;

f) a település belterületét mentesítő vízrendezési (csapadékvízelvezető) műveket, műtárgyakat, amennyiben azok műszaki kiépítettsége a befogadóval összhangban van;

g) a 16. §, valamint az e) pont alapján átadott vizeken, illetve belvízelvezető műveken lévő tározókat;

h) a Balaton, a Velencei-tó, a Fertő-tó partvédelmi műveinek vízügyi szervek kezelésében álló - e művekkel összefüggő - területeit.

(2) Ha a 16. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott tavak és holtágak, valamint az (1) bekezdés c) pontjában megjelölt árvízvédelmi művek több település közigazgatási területét érintik, az önkormányzatok tulajdonába adása során az Öt. 107. §-ának (6) bekezdésében foglaltak alkalmazásával kell eljárni.

18. § (1) Az önkormányzati tulajdonba kerülő vizek és közcélú vízilétesítmények az önkormányzati törzsvagyonba tartoznak és forgalomképtelenek.

(2) Az önkormányzatot a tulajdonába átadott vizekkel és vízilétesítményekkel kapcsolatban, mint tulajdonost terhelik a tulajdonnal összefüggő (a tulajdonjog tartalmából eredő) - külön törvényben meghatározott - kötelezettségek, és megilleti az a jog, hogy az ezzel járó költségeket a külön jogszabályokban meghatározott esetben és módon a területi érdekeltekre áthárítsa.

19. § (1) A nem tanácsi alapítású regionális víziközüzemi vállalat kezelésében lévő egy vagy több település vízi közszolgáltatását biztosító - nem regionális rendeltetésű - települési víziközműveket, ha azok a regionális közmű hálozattól műszakilag elkülönítve üzemeltethetők, a bizottság az érintett települési önkormányzatok tulajdonába adja.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott körbe nem tartozó, a regionális vízi közüzemi vállalatok kezelésében álló és nagyobb térség vízgazdálkodási alapellátását (regionális vízbiztosítást, szennyvízelvezetést és tisztítást) szolgáló regionális víziközművek - területi elhelyezkedésüktől függetlenül - az állam kizárólagos tulajdonát képezik.

20. § (1) A víziközmű tulajdonnal rendelkező önkormányzat gondoskodik a víziközművek jogszabályok szerinti, szakszerű és biztonságos üzemeltetéséről (fenntartásáról), a közszolgáltatás folyamatos teljesítéséről és a közművek szükséges fejlesztéséről.

(2) A víziközművek az önkormányzati törzsvagyon körébe tartoznak, és korlátozottan forgalomképesek, csak közszolgáltatási célra hasznosíthatók.

(3) A több települési önkormányzat szükségletét kielégítő víziközmű üzemeltetésének feltételeiről csak a közmű tulajdonosa rendelkezhet. A szolgáltatást végző üzemeltető a szolgáltatás rendjét és körét nem módosíthatja.

Egyéb vagyon

21. § (1) Ha az érintett önkormányzatok másként nem állapodtak meg, az e törvényben foglalt kivételekkel a tanács intézményének ingó vagyona, e törvény erejénél fogva, a törvény hatálybalépésének napján annak az önkormányzatnak a tulajdonába kerül, amely az intézményt fenntartó tanács jogutódja.

(2) Ha az érintett önkormányzatok másként nem állapodtak meg a bizottság a költségvetési üzem ingó vagyonát - ideértve a 11. § (4) bekezdésében említett, államot megillető vagyonrészt is - annak az önkormányzatnak a tulajdonába adja, amely a költségvetési üzem felügyeletét ellátó tanács jogutódja.

(3) Nem kerül önkormányzat tulajdonába az az ingó vagyon, amely nem az önkormányzat által biztosított közszolgáltatás céljára, ellátására szolgál. Az ilyen ingó vagyon tekintetében a 2. § (4) bekezdése szerint kell eljárni.

(4) A törvény erejénél fogva önkormányzat tulajdonába került ingó vagyonról leltárt kell készíteni, amelynek hitelességét a főpolgármester, a polgármester, a megyei közgyűlés elnöke aláírásával igazolja. Az önkormányzat tulajdonjogának hitelesítése az említettek által meghatározott egyéb módon is történhet.

22. § (1) Ajándékozás, öröklés vagy adásvétel (csere) útján állam tulajdonába került muzeális emlék és muzeális gyűjtemény (a továbbiakban együtt: muzeális emlék) a (2) bekezdésben említett kivételekkel e törvény alapján nem kerül, illetve nem adható önkormányzat tulajdonába.

(2) A muzeális emlékek közül a bizottság azokat adja a tanács, illetve az intézménye jogutódjának minősülő önkormányzat tulajdonába, amelyeket közvetlenül községnek, városnak, megyei jogú városnak, megyének, a fővárosi kerületnek és a fővárosnak ajándékoztak, végrendelettel juttattak, ideértve a tanács intézménye által adásvétel (csere) útján szerzett muzeális emléket is.

(3) Volt közös tanács esetén a (2) bekezdés alkalmazása során a megajándékozott, illetőleg a végrendeletben örökösként nevezett település önkormányzatát kell jogutódnak tekinteni.

(4) Volt közös tanács által adásvétel (csere) útján szerzett muzeális emléket a közös tanácsot alkotott önkormányzatok közös tulajdonába kell adni.

(5) Az önkormányzat intézményének törzsleltárában szereplő, az a muzeális emlék, amely nem ajándékozás, végrendelet vagy adásvétel (csere) alapján vált az állam tulajdonává a 21. § alapján kerül önkormányzat tulajdonába.

(6) Az önkormányzat tulajdonában lévő muzeális emlék korlátozottan forgalomképes; elidegenítéséhez a művelődési és közoktatási miniszter hozzájárulása szükséges.

(7) Önkormányzat fenntartásában működő intézményben lévő állami tulajdonú muzeális emlék tekintetében a tulajdonosi jogok gyakorlóját a művelődési és közoktatási miniszter határozza meg.

23. § (1) Az önkormányzatok és intézményeik, illetve közüzemeik, valamint jogelődjeik levéltári anyagának tulajdonjogára a levéltári jogszabályok az irányadók.

(2) Az (1) bekezdésben említett szervek, továbbá a nem központi állami szervek működésével kapcsolatban keletkezett, rendeltetésszerűen azok irattáraiba tartozó levéltári anyag forgalomképtelen. E levéltári anyag megyei, fővárosi levéltárban történő elhelyezése a tulajdonjogot nem érinti.

24. § (1) A bizottság a 3. § (1) bekezdésében említett szerv, illetve az önkormányzat megbízása alapján folyamatban lévő beruházással érintett vagyont az érdekelt önkormányzatok megállapodásának megfelelően adja önkormányzat tulajdonába.

(2) Megállapodás hiányában a bizottság a beruházással megvalósított ingatlant és közművet annak a fekvése szerint illetékes önkormányzatnak a tulajdonába adja, amelynek az ingatlanban végzett, illetve a közmű által nyújtott közszolgáltatás biztosítása kötelező feladata. A nem kötelező közszolgáltatás céljára szolgáló vagyont - eltérő megállapodás hiányában - annak az önkormányzatnak a tulajdonába kell adni, amelyet a beruházásról hozott döntés annak üzemeltetőjéül, fenntartójául kijelölt.

(3) Víziközmű társulat megvalósítása alatt álló víziközműre - a mű átadásáig - a hatályos jogszabályokat kell alkalmazni; az elkészült mű az érdekelt települési önkormányzat tulajdona, több érdekelt önkormányzat esetén a mű tulajdonosát az önkormányzatok megállapodása határozza meg.

(4) Ha az önkormányzatok másként nem állapodnak meg, az önkormányzat tulajdonszerzése nem érinti a beruházás 1991. évre eső költségeivel kapcsolatos döntések hatályát.

Egyes fővárosi területekre vonatkozó rendelkezések

25. § (1) A bizottság a fővárosi önkormányzat tulajdonába adja a Gellért-hegy, a Vérmező, a Tabán, a Népliget, a Feneketlen-tavi park, a Városmajor, a Kissváb-hegy, a Margitsziget, a Városliget területén, a Csepel- és a Molnár-sziget kivételével a dunai szigeteken és félszigeteken a Pálvölgyi- és a Szemlőhegyi-barlang feletti felszínen:

a) a kerületi tanácsi közüzem kezelésében lévő beépítetlen földet, parkot, teret és más közterületet;

b) az Öt. 107. §-ának (5) bekezdése alapján az önkormányzatot tulajdonként megillető beépítetlen földet;

c) a kerületi tanács és szervei, valamint intézményei, illetve a kerületi tanácsi közüzem kezelésében lévő védett természeti területet, erdőt.

(2) A bizottsághoz az (1) bekezdésben említett területek tulajdonba adására vonatkozó kérelmet a fővárosi önkormányzat az e törvény hatálybalépését követő 90 napon belül nyújtja be. A határidő elmulasztása esetén a bizottság a kerületi tanácsi közüzem, illetve a védett természeti területre vonatkozó szabályok alapján dönt az (1) bekezdésben említett területek önkormányzat tulajdonába adásáról. A 10. § (3) bekezdésében említett jogkört a kérelem benyújtására nyitva álló határidőben a fővárosi közgyűlés gyakorolja.

II. fejezet

INGATLANOK KEZELŐI JOGÁNAK ÁTADÁSA

26. § (1) A bizottság a Kincstári Vagyonkezelő Szervezet kezelésébe adja:

a) a közüzem és az ingatlankezelő szerv kezelésében lévő épületet, földet és erdőt,

b) a Világkiállítás övezeteként kijelölt területen lévő fővárosi és kerületi tanácsi közüzem kezelésében lévő beépítetlen földet, parkot teret és más közterületet,

c) azt a műemlék épületet, amelyre a 3. § (1) bekezdésében említett szervek kezelői joga van az ingatlannyilvántartásban bejegyezve, ha a törvény erejénél fogva vagy a bizottság döntésével nem kerülhet önkormányzat tulajdonába.

(2) A bizottság az e törvény alapján önkormányzat tulajdonába nem adható védett természeti területet - a miniszter állásfoglalása alapján - a Kincstári Vagyonkezelő Szervezet helyett a fekvése szerint illetékes természetvédelmi igazgatóság vagy nemzeti park igazgatóság kezelésébe adja.

(3) Ha a műemlék épület védett természeti területen fekszik az épület és a védett terület kezelőjeként - a miniszter ilyen igénye esetén - a (2) bekezdésben említett szervek helyett a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériumot kell kijelölni.

(4) Az (1)-(3) bekezdést a 2. § (4) bekezdésében és a 6. §-ban megjelölt épületre nem lehet alkalmazni.

27. § (1) A kezelői jog e törvény alapján történő átadása ellenérték nélkül történik.

(2) A kezelői jognak e törvény alapján történő átadása a bérbeadó és bérlő (használó) jogviszonyát nem érinti.

(3) Az önkormányzatot a képviselőtestület és szervei, illetve az önkormányzat intézménye, közüzeme használatában lévő azon ingatlanra (ingatlan részre), amelynek kezelőjét a bizottság jelölte ki az ingyenes használat joga illeti meg. E rendelkezés érvényes a 2. § (6) bekezdésében említett pártok által használt épületre (épületrészre) is.

(4) Az ingatlan fenntartásával, üzemeltetésével, karbantartásával és felújításával kapcsolatos költségeket az ingyenes használó viseli.

III. fejezet

A FŐVÁROSI ÉS MEGYEI VAGYONÁTADÓ BIZOTTSÁG ELJÁRÁSA

28. § (1) A bizottság tájékoztatja a főpolgármestert, a polgármestert és a megyei közgyűlés elnökét az önkormányzat tulajdonába átadandó vagyontárgyak köréről és az átadás feltételeiről.

(2) Az önkormányzat a vagyon átvételéről, a bizottság tájékoztatásától számított 60 napon belül nyilatkozik. A vagyontárgyak tulajdonjogát visszautasíthatja, vagy hozzájárulhat más önkormányzat tulajdonába való adásához. Visszautasított vagyon nem adható az önkormányzat tulajdonába.

(3) A műemlék épület és védett természeti terület kivételével nem utasítható vissza a tanács közüzemének, valamint a költségvetési üzem kezelésében álló ingatlan, továbbá a tanácsi közüzem, illetve a költségvetési üzem fenntartásában lévő közművek tulajdonjoga.

(4) Ha az önkormányzat határidőben nem nyilatkozik, a bizottság a vagyont az e törvényben meghatározott önkormányzat tulajdonába adja.

29. § (1) Ha a törvény a vagyon tulajdonosának kijelölésére az önkormányzatokat hatalmazza fel, a bizottság az önkormányzatok jogszerű megállapodása szerint dönt a vagyon önkormányzat tulajdonába adásáról.

(2) A vagyon önkormányzatok közös tulajdonába adása, illetve az önkormányzat és az állam közös tulajdona esetén a tulajdoni hányadokat a bizottság állapítja meg. A tulajdoni hányadokról való döntés során az ingatlan használatának mértékét, a közüzemi szolgáltatások igénybevételének arányát kell figyelembe venni.

(3) A bizottság azt a vagyont, amely döntésével került önkormányzat tulajdonába, az e törvényben tulajdonosként meghatározott önkormányzat helyett másik önkormányzat, illetve önkormányzatok tulajdonába adja, ha ebben az érintett önkormányzatok megállapodnak.

30. § Ha az önkormányzat a tulajdonában vagy használatában lévő vagyont másik önkormányzat, illetve az állam, állami szerv részére köteles átadni, s az átadásról az érintettek nem állapodnak meg, a tevékenység szerint illetékes miniszter, illetve az önkormányzat kérelmére az átadandó vagyon tulajdonosáról (használójáról) és az átadás időpontjáról a bizottság dönt.

31. § (1) A köztársasági megbízott, a főpolgármester és a polgármester, illetve a megyei közgyűlés elnöke a bizottság igénye szerint rendelkezésre bocsátja a döntéséhez szükséges adatokat, iratokat, segíti a bizottság ügyviteli feladatainak ellátását.

(2) A bizottság ügyiratait a köztársasági megbízott hivatala kezeli.

32. § A bizottság munkájának vízügyi-műszaki előkészítésében a területileg illetékes vízügyi igazgatóság közreműködik és a bizottság tevékenységét szakvéleményével segíti. Az önkormányzatok tulajdonába kerülő vízügyi vagyontárgyak kijelölése során meg kell hallgatni a tanácsi alapítású víz-, csatorna- és fürdővállalat, illetőleg a regionális vízügyi vállalat képviselőjét.

33. § (1) Ha az állami tulajdonú ingatlant nem az arra jogosult szerv kezeli vagy nincs az ingatlannyilvántartásba kezelő bejegyezve a főpolgármester, a polgármester, illetve a megyei közgyűlés elnöke kérelmére a bizottság dönt az ingatlan önkormányzat tulajdonába adásáról, feltéve, hogy az Öt. hatálybalépése napján az ingatlan jogszerű kezelőjének a tanácsot, a tanács szervét, intézményét, illetve a közüzemét vagy a költségvetési üzemét kellett volna tekinteni. Ha az ingatlan nem kerülhet önkormányzat tulajdonába, a jogszerű kezelő kijelöléséről a bizottság dönt.

(2) Azt az ingatlant, amelyet az Öt. hatálybalépése napján tanácsnak, vagy szervének, valamint intézményének, költségvetési üzemének kellett volna kezelnie, a bizottság e szervek jogutódjának minősülő önkormányzat tulajdonába adja. A műemlék épület és védett természeti terület, valamint a közüzemek ingatlanainak tulajdonba adásáról az e vagyontárgyakra vonatkozó szabályok szerint kell dönteni.

(3) Az (1) bekezdés csak akkor alkalmazható, ha a törvény hatálybalépése napján más szerv előtt a kezelői jogot érintő eljárás nincs folyamatban.

34. § (1) A bizottság igazolja, hogy az 1. §-ban említett épület (épületrész) e törvény erejénél fogva került önkormányzat tulajdonába.

(2) A fővárosi önkormányzatok, illetve a megyei önkormányzatok a tulajdonukba került ingatlanok tulajdonjogának ingatlannyilvántartásba való bejegyzésére irányuló kérelmüket kötelesek az érintett települési önkormányzatokkal egyeztetni és ellenőriztetni.

35. § (1) Az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1981. évi I. törvény alkalmazása során a bizottság felettes szerve a Belügyminisztérium.

(2) A vagyon önkormányzat tulajdonába adásáról és az önkormányzat tulajdonjogának más önkormányzat, illetve állam részére történő átadásáról, valamint a kezelői jog átadásáról hozott államigazgatási határozat felülvizsgálatát a bíróságtól lehet kérni.

IV. fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZATOK TULAJDONÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

36. § (1) Az önkormányzat tulajdonszerzése nem érinti az ingatlannyilvántartásba jóhiszemű harmadik személy javára bejegyzett jogokat.

(2) Ha az önkormányzat kártalanítás nélkül az állam vagy más önkormányzat tulajdonából szerez tulajdont, e tulajdon értékének erejéig felel a volt kezelőnek (a tulajdonosi jogokat gyakorló szervnek) a tulajdonszerzéskor jogszabály, bírósági és más hatósági határozat vagy visszterhes szerződés alapján jóhiszemű személlyel szemben fennálló kötelezettségéért.

37. § E törvény rendelkezései nem érintik a kiskereskedelmi, vendéglátóipari és fogyasztási szolgáltató tevékenységet végző állami vállalatok vagyonának privatizálásáról (értékesítéséről, hasznosításáról) szóló 1990. évi LXXIV. törvény előírásait.

38. § (1) Az önkormányzat a közüzeme működéséhez szükséges - önkormányzat tulajdonába adott - vagyont a közüzemre bízza. E vagyonnal a közüzem - ha jogszabály másként nem rendelkezik - az állami vállalatokra vonatkozó jogszabályoknak megfelelően, önállóan gazdálkodik.

(2) A közüzemre bízott vagyont az önkormányzat csak a közüzem megszüntetése és átszervezése esetén - az átszervezéssel arányosan - vonhatja el a közüzemtől.

(3) A vagyon elvonása esetében az elvonás időpontjában fennálló tartozásokért - az elvont vagyon erejéig és az elvonás arányában - az önkormányzat kezesként felel. Az elvonás folytán a hitelezőket ért kárért az önkormányzat tartozik felelősséggel.

(4) Az önkormányzat közüzemét a bányászati tevékenység szempontjából az állami gazdálkodó szervezetekkel azonos jogok illetik meg.

39. § (1) Az ingatlan fekvése szerint illetékes önkormányzatot a közigazgatási területén lévő másik önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanra elővásárlási jog illeti meg.

(2) A fővárost a kerület, a kerületet a főváros tulajdonában lévő ingatlan tekintetében elővásárlási jog illeti meg, amely az (1) bekezdésben meghatározott elővásárlási jogot megelőzi.

(3) Önkormányzat tulajdonába került műemlék épületre és védett természeti területre az államnak az (1)-(2) bekezdésben említett önkormányzatokat megelőző elővásárlási joga van, amelyet a miniszter gyakorol.

40. § (1) A törvény erejénél fogva vagy a bizottság döntésével önkormányzat tulajdonába került - az Öt. 79. §-ának b) pontjában megjelölt, továbbá az ingó - vagyont (vagyonrészt) a törvény által közszolgáltatásra kötelezett önkormányzat használatába kell átadni.

(2) Az önkormányzat tulajdonában lévő - (1) bekezdésben megjelölt - vagyont, amely nem az önkormányzat részére törvényben meghatározott feladat, vagy nem a főpolgármester, a polgármester, a megyei közgyűlés elnöke, a főjegyző, a jegyző, a képviselőtestület hivatala ügyintézője

számára törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott feladat, hatáskör gyakorlását szolgálja, továbbá nem az önkormányzat intézménye által végzett közszolgáltatást biztosítja, a feladatot ellátó állami szerv használatába kell adni.

(3) A köztársasági megbízott hivatalának használatába kell adni az (1) bekezdésben megjelölt vagyont, ha a volt tanács és szervei, illetve tisztségviselői, valamint a (2) bekezdésben felsoroltak feladatait jogutódként a köztársasági megbízott látja el.

(4) Az állami szerv használatában lévő vagyont az önkormányzat használatába kell adni, ha az állami szerv által biztosított közszolgáltatást törvény az önkormányzat kötelező feladatává teszi vagy az állami szerv által végzett államigazgatási feladatot törvény, illetve kormányrendelet a főpolgármesterre, a polgármesterre, a megyei közgyűlés elnökére, a főjegyzőre, a jegyzőre, a képviselőtestület hivatalának ügyintézőjére bízza.

(5) Ha a feladat- és hatáskört megállapító jogszabály másként nem rendelkezik, az átadás időpontját az érintett önkormányzatok, illetve állami szervek megállapodása határozza meg. A használatba vétel kezdő időpontja - megállapodás hiányában - a feladat- és hatáskört megállapító jogszabály hatályba lépését követő év január 1. napja.

(6) A használatra való átadás és a használat térítésmentes. Az önkormányzat és az állami szerv használatra vonatkozó jogát az ingatlannyilvántartásba be kell jegyezni. A használatra, az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv haszonélvezetre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

(7) A használat jogát megszerző a vagyont a tulajdonos hozzájárulásával engedheti át másnak használatra. A vagyont a tulajdonos részére vissza kell adni, ha megszűnik az a közszolgáltatás, illetve államigazgatási feladat, amelynek ellátásához biztosítékul szolgált, vagy ha az önkormányzat, az állami szerv nem az adott vagyon használatával látja el a közszolgáltatást, illetve az államigazgatási feladatot.

41. § Ha a megyei önkormányzat fenntartásában működő intézmény által nyújtott közszolgáltatást a nem megyeszékhely megyei jogú város átvállalja, a közszolgáltatást biztosító vagyont a használatába kell átadni. A használat átadására a 40. § rendelkezései az irányadók.

42. § Az önkormányzat a vagyonát jogszabályban meghatározott módon köteles nyilvántartani, értékelni és teljesíteni az előírt adatszolgáltatást.

43. § (1) Ha az e törvény alapján és a bizottság döntésével önkormányzat tulajdonába került, nem munkakörrel kapcsolatos szolgálati lakást a szolgálati jellegének megszüntetése után az önkormányzat elidegeníti, a szolgálati lakás felett rendelkezni jogosult állami szervet, a rendelkezési jogáról való lemondása ellenében, a vételár 70%-a illeti meg.

(2) Az (1) bekezdés irányadó az e törvény alapján és a bizottság döntésével önkormányzat tulajdonába került, olyan nem lakás céljára szolgáló helyiség elidegenítése esetén is, amely kizárólag állami szerv anyagi eszközeiből létesült, ha a bérlő kiválasztására a létesítési költségeket viselő állami szerv jogosult.

(3) Az (1) bekezdés alapján önkormányzat tulajdonát képező bérlakás elidegenítése esetén - az érdekeltek eltérő megállapodásának hiányában - a vételár 50%-a a bérlőkijelölési joggal rendelkező szervet illeti meg.

(4) Ha a kerületi önkormányzat a tulajdonában lévő lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiség tulajdonjogát gazdasági társaság rendelkezésére bocsátja, az önkormányzatot ezért megillető üzletrészből (részvényből) való részesedésre az (1)-(3) bekezdést kell megfelelően alkalmazni.

(5) A lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiség bérlőjének kijelölésére, illetve a lakás kiutalására jogosultsággal rendelkező szerv jogszabályban és megállapodásban biztosított jogait, valamint kötelezettségeit az önkormányzat törvényen és bizottság határozatán alapuló tulajdonszerzése nem érinti.

(6) Az önkormányzat tulajdonában álló házfelügyelői szolgálati lakást akkor lehet elidegeníteni, ha a lakás szolgálati jellegének megszüntetésével egyidejűleg a bentlakó bérlő, illetőleg jóhiszemű jogcímnélküli lakáshasználó elhelyezéséről gondoskodtak.

V. fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

44. § (1) Ha a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló törvény másként nem rendelkezik, a törvény erejénél fogva, illetve a bizottság döntésével nem kerülhet önkormányzat tulajdonába az olyan ingatlan, amely 1948. január 1-je után egyháztól, vallásfelekezettől, vallási közösségtől, egyéb egyházi szervezettől (a továbbiakban együtt: egyház) került kártalanítás nélkül állami tulajdonba.

(2) Az ingatlan (1) bekezdésben említett jellegéről a vagyonátadó bizottság megkeresésére - szükség esetén az érintett egyház meghallgatása után - a Művelődési és Közoktatási Minisztérium nyilatkozik.

45. § A Fővárosi Tanács 175/1990. számú határozatával megjelölt területen lévő, az ingatlannyilvántartásban önálló helyrajzi számon nyilvántartott beépítetlen föld önkormányzat tulajdonába adásáról - ideértve a parkot, teret, utat és más közterületet is - külön törvény rendelkezik.

46. § (1) Törvény határozza meg azokat a műemlék épületeket, amelyek kiemelkedő történeti, kulturális, műemléki értéküknél fogva nem kerülhetnek ki az állam tulajdonából.

(2) Az (1) bekezdésben említett törvény hatálybalépéséig kormányrendelet határozza meg azokat a műemlék épületeket, amelyek nem kerülhetnek ki az állam tulajdonából.

47. § A kizárólag szovjet csapatok használatában volt ingatlan az e törvény alapján, illetve a bizottság döntésével nem kerülhet önkormányzat tulajdonába.

48. § A mezőgazdasági szövetkezetek használatában lévő állami tulajdonú termőföld önkormányzatok tulajdonába kerülő körét a mezőgazdasági szövetkezetek földtulajdoni és használati viszonyainak rendezése keretében külön törvény szabályozza.

49. § Az önkormányzatok törvényen és a bizottság döntésén alapuló tulajdonszerzése, illetve a tulajdonjog feladat- és hatáskör megváltozásával összefüggő átadása másik önkormányzatnak és az államnak adómentes.

50. § A volt tanácsi közüzem tekintetében az alapítói jogokat gyakorló önkormányzatot, illetve önkormányzatokat - az érintettek megállapodásának hiányában - a bizottság jelöli ki, ha a közüzem működéséhez szükséges vagyon két vagy több önkormányzat tulajdonába került.

51. § (1) Az állami felügyelet alatt álló, a tröszti, a vállalati tanács, illetve a dolgozók közgyűlése (küldöttgyűlése) általános vezetésével működő állami vállalatok által kezelt ingatlan értékesítése vagy gazdasági társaságba vitele során a vagyonmérlegben szereplő belterületi föld értékének megfelelő vételárrész 50%-a, illetve apport érték a föld fekvése szerint illetékes települési önkormányzatot - fővárosban a fővárosi és az érintett kerületi önkormányzatot 1/2-1/2 arányban - illeti meg.

(2) Az ingatlan kezelője köteles a vagyonmérlegben szereplő belterületi föld értékéről a föld fekvése szerint illetékes települési - fővárosban a kerületi - önkormányzatot tájékoztatni.

(3) Az önkormányzat a föld értékével kapcsolatos véleményét a kézhezvételtől számított 30 napon belül közölheti az illetékes állami vagyonkezelő szervezettel, illetve állami vállalattal.

(4) A beépítetlen belterületi föld értékével kapcsolatban az illetékes települési - a fővárosban az érintett kerületi - önkormányzatnak egyetértési joga van.

(5) Az (1) bekezdés szerinti vételárrész 50%-a gazdasági-társadalmi szempontból elmaradott térségekben levő települések támogatására szolgáló - az Állami Fejlesztési Intézet által kezelt - költségvetési összeget egészíti ki.

Értelmező rendelkezések

52. § (1) E törvény alkalmazásában:

a) állami szerv: az állami vállalat, a tröszt, az egyéb állami gazdálkodó szerv, az állami költségvetési szerv;

b) ingatlan: a föld és a földdel alkotórészi kapcsolatban álló minden dolog;

c) épületek közül:

- lakóépület az, amelyben kizárólag vagy túlnyomórészben, az épület összalapterületének 50%-át meghaladó mértékben lakás van,

- vegyes rendeltetésű épület az, amelyben a lakások alapterülete az épület összalapterületének 50%-át nem haladja meg,

- nem lakás céljára szolgáló épület az, amely kizárólag ipari, építőipari, mezőgazdasági, vízgazdálkodási, kereskedelmi, tárolási, szolgáltatási, igazgatási, honvédelmi, rendészeti, művelődési, oktatási, kutatási, egészségügyi, szociális, jóléti és más gazdasági célra szolgál, tekintet nélkül a benne lévő munkakörrel kapcsolatos szolgálati lakásra;

d) önkormányzat intézménye: az önkormányzat költségvetéséből fenntartott, önkormányzat által biztosított közszolgáltatást nyújtó szerv;

e) önkormányzat közüzeme: közüzemi célra alapított olyan állami gazdálkodó szerv, amelynek felügyeletét e törvény hatálybalépésekor önkormányzat gyakorolja, vagy amelyet az Öt. 9. §-ának (4) bekezdése alapján az önkormányzat alapított;

f) műemlék épület, építmény: a műemlék, a műemlék jellegű és városképi jelentőségű épület, építmény;

g) nem tanácsi közüzem: az a közüzemi vállalat, amellyel kapcsolatban az alapítói (felügyeleti) jogot az Öt. hatálybalépésekor nem tanács vagy szerve gyakorolta;

h) az ingatlankezelő szerv saját vagyona, továbbá a tanácsi közüzem vagyona: a mérleg szerinti saját vagyon;

i) védett természeti terület: a nemzeti park, a tájvédelmi körzet, a természetvédelmi terület és természeti emlék;

j) vagyon: az ingatlan, az ingó, a vagyoni értékű jog;

k) tanács intézménye: a tanács költségvetéséből fenntartott szerv, kivéve a költségvetési üzemet;

l) középület: a képviselőtestület és szervei elhelyezésére szolgáló épület.

(2) E törvény 10. §-ának alkalmazásában:

a) építmény: az olyan ingatlan jellegű ideiglenes vagy végleges műszaki alkotás (épület, műtárgy), amely általában a talajjal való egybeépítés (az alapozás) révén, vagy a talaj természetes állapotának, természetes geológiai alakulatának a megváltozása révén jöhet létre (válhat ingatlanná) és a talajtól elválasztva az eredeti rendeltetésének megfelelő használatra alkalmatlanná válik,

b) épület: az olyan szerkezetileg önálló építmény, amely a környező külső tértől épületszerkezetekkel részben vagy egészben elválasztott teret alkot és ezzel az állandó vagy az időszakos tartózkodás, illetőleg használat feltételeit biztosítja.

Hatálybalépés

53. § (1) E törvény 1991. szeptember 1-jén lép hatályba.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:

a) a földről szóló 1987. évi I. törvény módosításáról, illetve kiegészítéséről szóló 1990. évi XXXVII. törvény,

b) a földről szóló 1987. évi I. törvény módosításáról szóló 1990. évi XLI. törvény,

c) a megyei (fővárosi) vagyonátadó bizottságokról szóló 63/1990. (X. 4.) Korm. rendelet 3. §-a (2) bekezdésének utolsó mondata, 6. §-ának (3) és (4) bekezdése, valamint 9. §-a.

d) a megyei (fővárosi) vagyonellenőrző bizottságokról szóló 17/1990. (VI. 28.) BM rendelet,

e) az állami tulajdonban álló házingatlanok elidegenítésének szabályozásáról szóló, módosított 32/1969. (IX. 30.) Korm. rendelet 16/A. §-ának utolsó mondata.

Átmeneti rendelkezések

54. § (1) Az 1991. évi XIII. törvény hatálya alá tartozó jogügyletet, valamint az e törvény hatálybalépéséig létrejött azon jogügyletet, amely a földről szóló 1990. évi XXXVII. törvénnyel módosított és kiegészített 1987. évi I. törvény 13. §-a (3) bekezdésének hatálya alá tartozik, az 53. § (2) bekezdésében említett jogszabályok alapján kell elbírálni.

(2) Az (1) bekezdésben említett jogügylet elbírálására e törvény hatálybalépése napjától a bizottságnak van hatásköre. A megyei (fővárosi) vagyonellenőrző bizottság megszűnik.

(3) A bizottság az (1) bekezdés hatálya alá tartozó jogügylet elbírálása során akkor határozatképes, ha ülésén a vezetőn vagy vezetőhelyettesen kívül a bizottság négy tagja jelen van.

Módosuló jogszabályok

55. § A vízügyről szóló, többször módosított 1964. évi IV. tv. 17. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A vizek - a folyóvizek (folyók, állandó és időszakos vízfolyások), a közcélú csatornák és a természetes tavak, valamint ezek medre -, továbbá a folyóvíz elhagyott medre és a folyóvízben újonnan keletkezett sziget - ha törvény másként nem rendelkezik - az állam tulajdonában vannak, és azokkal az állam e törvényben foglaltak szerint rendelkezik.”

56. § (1) A gazdálkodó szervek és gazdasági társaságok átalakulásáról szóló 1989. évi XIII. törvény 21. §-ának (3) bekezdése a következő új (3) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi (3) és (4) bekezdés számozása (4) és (5) bekezdésre módosul:

„(3) Az átalakuló vállalat vagyonmérlegében szereplő belterületi föld értékének megfelelő üzletrész (részvény) a

fővárosban működő helyi önkormányzatokat az alábbiak szerint illeti meg:

a) a Fővárosi Tanács és szervei által alapított állami vállalat esetén a fővárosi önkormányzatot,

b) a fővárosi kerületi tanács és szervei által alapított állami vállalat esetén az alapító tanács jogutódjának minősülő fővárosi kerületi önkormányzatot,

c) az egyéb állami vállalat esetén a fővárosi önkormányzatot és a belterületi föld fekvése szerint illetékes fővárosi kerületi önkormányzatot 1/2-1/2 arányban.”

(2) A gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról szóló 1989. évi XIII. törvény a következő 15/A. §-sal egészül ki:

„15/A. § (1) Az átalakuló állami vállalat köteles az 5. § (1) bekezdés b) pontja szerint elkészített - vagyonmérlegében szereplő - belterületi föld értékéről a föld fekvése szerint illetékes települési, fővárosban a kerületi önkormányzatot tájékoztatni.

(2) Az önkormányzat a föld értékével kapcsolatos véleményét a tájékoztatás kézhezvételétől számított 30 napon belül közölheti az illetékes állami vagyonkezelő szervezettel.

(3) Ha a társaság az 1988. évi VI. törvény 22. §-ának (3) bekezdése alapján a belterületi föld értékének erejéig az állami vagyonkezelő szervezettel szemben felelősségi igényt támaszt, az önkormányzat az őt megillető társasági jog értéke erejéig készfizető kezességgel tartozik az állami vagyonkezelő szervezetnek.”

57. § A helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköréről szóló 1991. évi XX. törvény 91. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő (1)-(2)-(3) bekezdés lép:

„(1) A lakossági, települési szükségleteket kielégítő víz- és csatornaközművek, valamint a belterületi csapadékvízelvezető művek - a külön törvényben meghatározott vagyonátadási eljárás szerint - a Vagyonátadó Bizottság döntésével kerülnek helyi önkormányzati tulajdonba.

(2) A Vagyonátadó Bizottság:

- a kizárólag egy települési önkormányzat szükségletét (települési ellátását) biztosító víz- és csatornaközművet - függetlenül annak bel- és külterületi elhelyezkedésétől - az érintett települési önkormányzat tulajdonába,

- a két vagy több helyi önkormányzat ellátását szolgáló víziközműveket - kivéve a nagyobb térség vízgazdálkodási alapellátását, regionális vízbiztosítását, szennyvízelvezetését, tisztítását szolgáló állami tulajdonban álló jelentős közcélú vízilétesítményeket - az Öt. 107. § (6) bekezdésének alkalmazásával - az érintett önkormányzatok tulajdonába adja.

(3) Az (1) bekezdés szerinti víz- és csatornaműveknek az üzemeltetésre történő átadásig a beruházó köteles gondoskodni a tevékenysége keretébe tartozó összes (pl. próbaüzem) feladat ellátásáról. Az átadást követően felmerülő szavatossági igényeket az üzemeltető érvényesíti.”

58. § Az ingatlannyilvántartásról szóló, többször módosított 1972. évi 31. törvényerejű rendelet 15. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Törvényen alapuló, önkormányzatot megillető tulajdonjog a főpolgármester, a polgármester, illetve a megyei közgyűlés elnöke kérelmére jegyezhető be. A kérelemhez nem kell okiratot mellékelni, ha a bejegyzéssel érintett ingatlanra az Öt. 107. §-ának (2) bekezdésében említett szerv kezelői joga van bejegyezve és az ingatlan teljes egészében az önkormányzat tulajdona. A tanács és szerve, valamint intézménye kezelői joga helyett a jogutód önkormányzat tulajdonjogát kell bejegyezni.

(7) Ha az ingatlan törvény alapján vagy a megyei (fővárosi) vagyonátadó bizottság határozatával részben kerül önkormányzat tulajdonába, az önkormányzat tulajdonjogának bejegyzésére akkor kerülhet sor, ha az ingatlant társasházzá alakították. Ennek költségeit a tulajdonostársak tulajdoni hányaduk arányában viselik.”


  Vissza az oldal tetejére