Időállapot: közlönyállapot (1991.X.7.)

1991. évi XLI. törvény

a közjegyzőkről * 

ELSŐ RÉSZ

ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK

I. fejezet

Általános szabályok

Általános elvek

1. § (1) A törvény közhitelességgel ruházza fel a közjegyzőket, hogy a jogviták megelőzése érdekében a feleknek pártatlan jogi szolgáltatást nyújtsanak.

(2) A közjegyző a jogügyletekről és jogi jelentőségű tényekről közokiratot állít ki, okiratokat őriz meg, a felek megbízásából pénzt, értéktárgyat és értékpapírt vesz át a jogosult részére történő átadás végett, a feleket tanácsadással segíti jogaik gyakorlásában és kötelességeik teljesítésében.

(3) A közjegyző folytatja le a hatáskörébe utalt hagyatéki eljárást és egyéb nemperes eljárásokat.

2. § (1) A közjegyző az eljárása során csak a törvénynek van alávetve, és nem utasítható.

(2) A közjegyző az ügyekben részrehajlás nélkül, hivatását személyesen gyakorolva köteles eljárni.

3. § (1) A közjegyző köteles megtagadni a közreműködését, ha az kötelességeivel nem egyeztethető össze, így különösen ha közreműködését olyan jogügylethez kérik, amely jogszabályba ütközik, vagy jogszabály megkerülésére irányul, illetőleg amelynek célja tiltott vagy tisztességtelen.

(2) Ha a közjegyző az eljárása során aggályos körülményt észlel, de a közreműködés megtagadására nincs ok, köteles e körülményre a fél figyelmét felhívni és ezt az iratban feltüntetni. Ha a fél ez ellen tiltakozik, a közjegyző a közreműködését megtagadja.

4. § A közjegyző nem járhat el abban az ügyben, amelyben mint bíró a Polgári perrendtartásnak (a továbbiakban: Pp.) a bíró kizárására vonatkozó szabálya szerint nem járhatna el.

5. § A közjegyző a közreműködését a 3. és 4. §-ban említetteken kívül más okból nem tagadhatja meg.

6. § A közjegyzőt a tevékenységéért jogszabályban meghatározott díj és költségtérítés illeti meg.

7. § (1) A közjegyző az oktatási, tudományos, irodalmi, művészeti és sporttevékenységen kívül más kereső foglalkozást nem folytathat. Ingatlant vagy kölcsönügyletet nem közvetíthet, a közjegyzői tevékenységgel összefüggésben kezességet vagy szerződést biztosító más kötelezettséget nem vállalhat.

(2) Magánokiratot a közjegyző a fél részére nem készíthet.

8. § A közjegyző sem hivatalában, sem hivatalán kívül nem tanúsíthat olyan magatartást, amely a feladatainak ellátásához szükséges közbizalmat megingathatja.

9. § (1) A közjegyzőt az eljárása során tudomására jutott adat és tény tekintetében titoktartási kötelezettség terheli; e kötelezettsége a közjegyzői működésének megszűnése után is fennmarad.

(2) A fél, jogutódja és törvényes képviselőjük a titoktartási kötelezettség alól felmentést adhat.

10. § (1) A közjegyző - a közjegyzői működése körében - okozott kár megtérítéséért a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint felel.

(2) A károk megtérítésének fedezésére a közjegyző köteles legalább egymillió forint értékű felelősségbiztosítást kötni és azt közjegyzői működésének tartama alatt fenntartani.

11. § A közjegyző a hivatalos iratain, névtábláján és bélyegzőjén jogosult az állami címer használatára.

A közjegyző illetékességi területe

12. § (1) A közjegyző illetékességi területe általában annak a helyi bíróságnak az illetékességi területével egyezik meg, amely a közjegyző székhelyén működik.

(2) A Budapesten működő közjegyzők illetékessége a főváros egész területére kiterjed.

(3) Az igazságügyminiszter rendelettel állapítja meg annak a közjegyzőnek az illetékességi területét, akinek a székhelyén nem működik bíróság. * 

(4) A közjegyző helyszíni eljárást az illetékességi területén folytathat.

A közjegyzői önkormányzat

13. § A közjegyzők önkormányzattal rendelkeznek. Az önkormányzati szervek:

a) a területi közjegyzői kamara (a továbbiakban: területi kamara),

b) a területi kamara elnöksége,

c) a Magyar Országos Közjegyzői Kamara.

14. § (1) Az önkormányzati szervek jogi személyek, jogosultak az állami címer használatára.

(2) A közjegyző, közjegyzőjelölt a kinevezésével a területi kamara tagjává válik. A közjegyzőhelyettes a kamarai névjegyzékbe történő bejegyzésével válik a területi kamara tagjává.

15. § (1) A közjegyzői önkormányzat a törvényben ráruházott jogok gyakorlásával és kötelességek teljesítésével képviseli és védi a közjegyzői kar érdekét és tekintélyét. Közreműködik a közjegyzőkre vonatkozó jogszabályok előkészítésében.

(2) A közjegyzői önkormányzat működésével felmerülő kiadásokat a közjegyzők által fizetett kamarai hozzájárulás fedezi.

(3) A közjegyző és a közjegyzőhelyettes az önkormányzati tisztségekre választhat és választható.

MÁSODIK RÉSZ

A KÖZJEGYZŐI SZERVEZET

II. fejezet

A közjegyzői szolgálat keletkezése és megszűnése

A közjegyzői szolgálat keletkezése

16. § (1) A közjegyzőt az igazságügyminiszter nevezi ki határozatlan időre.

(2) A kinevezés tartalmazza a közjegyző székhelyét.

(3) Egy székhelyre több közjegyzőt is ki lehet nevezni.

(4) Az igazságügyminiszter - a Magyar Országos Közjegyzői Kamara véleményének beszerzése után - rendelettel állapítja meg a jogszolgáltatás zavartalan ellátásához szükséges közjegyzői állások számát és székhelyét. * 

17. § (1) Közjegyzővé az nevezhető ki, aki

a) magyar állampolgár,

b) büntetlen előéletű,

c) állam- és jogtudományi egyetemi végzettséggel rendelkezik,

d) a jogi szakvizsgát letette,

e) legalább 3 évi közjegyzőhelyettesi gyakorlatot igazol.

(2) Az (1) bekezdés e) pontjában említett gyakorlatnak megfelel a legalább 3 éves bírói, ügyészi, ügyvédi, jogtanácsosi vagy közjegyzői gyakorlat.

18. § (1) A közjegyzői állást pályázat útján kell betölteni.

(2) Annak a területi kamarának az elnöksége, amelynek területén a megüresedett közjegyzői állás van, a pályázatot meghirdeti, és a pályázók közül javaslatot tesz a kinevezésre.

19. § Olyan közjegyzői székhely esetén, ahol jelentős számban élnek nemzeti kisebbséghez tartozók, a nemzetiség nyelvét ismerő pályázót előnyben kell részesíteni.

20. § (1) Közjegyzőt a beleegyezése nélkül nem lehet más székhelyre áthelyezni.

(2) Az érintett egy vagy több területi kamara elnökségének javaslatára az igazságügyminiszter a közjegyzőket - beleegyezésükkel - pályázat kiírása nélkül kölcsönösen áthelyezheti.

21. § (1) A közjegyző a kinevezését követő 3 hónapon belül a területi kamara székhelye szerint illetékes Fővárosi Bíróság, illetőleg megyei bíróság (a továbbiakban: megyei bíróság) elnöke előtt esküt tesz, ezt megelőzően bemutatja a bélyegzőjét és aláírásmintáját, igazolja a felelősségbiztosítását és az irodahelyiségének jóváhagyásáról szóló kamarai igazolást.

(2) Az eskü szövege a következő: „Becsületemre és lelkiismeretemre esküszöm, hogy a Magyar Köztársasághoz hű leszek, az Alkotmányt és az alkotmányos jogszabályokat megtartom, a hivatali és magántitkot megőrzöm, és közjegyzői kötelességeimet lelkiismeretesen teljesítem.”

A közjegyzői szolgálat megszűnése

22. § A közjegyzői szolgálat megszűnik:

a) az igazságügyminiszterhez benyújtott írásbeli lemondással,

b) a magyar állampolgárság elvesztésével,

c) a közügyektől, illetőleg a közjegyzői foglalkozástól a bíróság jogerős ítéletével történő eltiltással,

d) ha a közjegyzőt testi vagy szellemi fogyatkozása miatt hivatásának gyakorlására alkalmatlanná nyilvánították (100. §),

e) a közjegyzői fegyelmi bíróság hivatalvesztést kimondó jogerős határozatával [72. § d) pont].

23. § (1) Ha a területi kamara elnöksége a 22. § b) és c) pontjában felsorolt körülményekről szerzett tudomást, köteles azt az igazságügyminiszternek haladéktalanul jelenteni.

(2) Az igazságügyminiszter - miután a területi kamara elnökségének véleményét beszerezte - a 22. § a) pontjában említett esetben a közjegyzőt a szolgálata alól felmenti, és erről értesíti a területi kamara elnökségét, valamint a megyei bíróság elnökét.

24. § A közjegyző nem gyakorolhatja a hivatását:

a) a 22. § a) pontjában említett esetben a felmentéséről szóló okirat kézhezvételének napjától

b) a 22. § b)-e) pontjaiban felsorolt esetekben, és felfüggesztés esetén attól a naptól, amikor az erről szóló határozat jogerőre emelkedett.

III. fejezet

A közjegyzőjelölt és a közjegyzőhelyettes

25. § (1) A közjegyzői kar utánpótlását a közjegyzőjelöltek és a közjegyzőhelyettesek biztosítják.

(2) A közjegyzőjelölt a területi kamarával áll munkaviszonyban, a közjegyzőhelyettes a közjegyzővel áll munkaviszonyban.

26. § Közjegyzőjelöltté az nevezhető ki, aki:

a) magyar állampolgár,

b) büntetlen előéletű,

c) állam- és jogtudományi egyetemi végzettséggel rendelkezik.

27. § Közjegyzőhelyettesként a közjegyzői kamara névjegyzékébe azt a kérelmezőt kell felvenni, aki a 26. §-ban írt feltételeknek megfelel, továbbá jogi szakvizsgával rendelkezik, és igazolja, hogy a kamara területén működő közjegyzővel közjegyzőhelyettesi munkakör betöltésére megállapodást kötött.

28. § A közjegyzőjelölt munkabérét a megfelelő bírósági munkakörben foglalkoztatottak munkabérének figyelembevételével kell megállapítani.

29. § (1) A közjegyzőjelöltet és a közjegyzőhelyettest a közjegyző valamennyi közjegyzői ügykörben köteles foglalkoztatni.

(2) A közjegyzőhelyettes a közjegyző utasítására és felelőssége mellett önállóan intézhet közjegyzői ügyeket; az általa készített közjegyzői okirat érvényességéhez, közjegyzői okiratról kiadmány vagy másolat kiadásához a közjegyző ellenjegyzése szükséges.

(3) A titoktartás szabályai (9. §) és az összeférhetetlenség szabályai (7. §) a közjegyzőjelöltre és a közjegyzőhelyettesre is irányadók.

IV. fejezet

A közjegyzői irodák

30. § A közjegyző köteles a tevékenységét a székhelyén levő irodában végezni; az irodán kívül akkor járhat el, ha az ügy természete vagy sürgőssége indokolja.

31. § (1) Az azonos székhelyre kinevezett 2 vagy több közjegyző a területi kamara elnökségének engedélyével közös irodát tarthat fenn.

(2) A közös irodában működő közjegyzők az önálló felelősségüket és hivatásuk személyes gyakorlását nem zárhatják ki és nem korlátozhatják.

(3) Közjegyző közös irodát csak közjegyzővel tarthat fenn.

V. fejezet

A közjegyző helyettesítése

32. § (1) A közjegyző 5 munkanapot meghaladó távolléte esetén részére a megyei bíróság elnöke helyettest rendel.

(2) Helyettesként a távollevő közjegyzőével azonos területi kamaránál működő közjegyzőt, közjegyzőhelyettest, kivételesen nyugalmazott közjegyzőt vagy nyugalmazott bírót lehet kirendelni.

(3) A helyettes személyére a közjegyző, akadályoztatása esetén a területi kamara elnöksége tesz javaslatot.

33. § A megyei bíróság elnöke a közjegyző által javasolt személyt az egy naptári évben előforduló valamennyi távolléte esetére előre állandó helyettesként rendelheti ki.

34. § Tartós helyettest lehet kirendelni, ha

a) a közjegyzői állás megüresedett,

b) a közjegyzőt hivatalából felfüggesztették,

c) a közjegyző tartósan távol van.

35. § A helyettesített közjegyző a helyettesítés tartama alatt közjegyzőként nem járhat el.

36. § (1) A megyei bíróság elnöke a helyettes részére a kirendeléséről okiratot állít ki, és ebben megjelöli a helyettesítés tartamát is.

(2) Az a helyettes, aki nem közjegyző, működésének megkezdésekor a megyei bíróság elnöke előtt köteles esküt tenni és aláírásmintáját bemutatni. Igazolnia kell a 10. § (2) bekezdése szerinti felelősségbiztosítás fennállását is.

37. § (1) A helyettes minden ügyet ellát, aláírásához a helyettesítésre utaló toldatot fűz.

(2) A közjegyzőre vonatkozó rendelkezéseket a helyettesre megfelelően alkalmazni kell.

(3) A helyettest a tényleges helyettesítés tartamára a helyettesített közjegyzőtől díjazás, a tartós helyettest a közjegyzői iroda tiszta bevétele illeti meg.

VI. fejezet

A közjegyzői önkormányzat szervei

A területi közjegyzői kamara

38. § A területi közjegyzői kamarát az azonos területi kamara illetékességi területére kinevezett közjegyzők, közjegyzőjelöltek, illetve a kamarai névjegyzékbe bejegyzett közjegyzőhelyettesek alkotják.

39. § A Magyar Köztársaság területén 5 területi kamara működik:

a) a Budapesti Közjegyzői Kamara: a Fővárosi, a Komárom-Esztergom, a Nógrád és a Pest Megyei Bíróság,

b) a Győri Közjegyzői Kamara: a Győr-Moson-Sopron, a Vas, a Veszprém és a Zala Megyei Bíróság,

c) a Miskolci Közjegyzői Kamara: a Borsod-Abaúj-Zemplén, a Hajdú-Bihar, a Heves és a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság,

d) a Pécsi Közjegyzői Kamara: a Baranya, a Fejér, a Somogy és a Tolna Megyei Bíróság,

e) a Szegedi Közjegyzői Kamara: a Bács-Kiskun, a Békés, a Csongrád és a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság
illetékességi területén.

40. § A területi kamara székhelye a megnevezésében szereplő város.

41. § A területi kamara jogai és feladatai különösen:

a) megválasztja és visszahívja a területi kamara elnökségét és elnökét,

b) meghatározza a kamarai hozzájárulást,

c) meghatározza a területi kamara éves költségvetését, ellenőrzi és elfogadja a költségvetési beszámolót,

d) jelentést, javaslatot készít, véleményt nyilvánít a Magyar Országos Közjegyzői Kamara számára a közjegyzők helyzetéről, szervezetéről és az őket érintő jogszabályok tervezetéről,

e) megállapítja a területi kamara szervezeti és működési szabályzatát, és azt 30 napon belül bemutatja az igazságügyminiszternek,

f) szociális és jótékonysági alapokat hozhat létre.

42. § (1) A területi kamara a szükséghez képest, de évente legalább egyszer tart ülést.

(2) Az ülést a tagok egyharmadának kérelmére vagy a területi kamara elnökségének határozata alapján egy hónapon belüli időpontra kell összehívni.

(3) A területi kamara ülését a területi kamara elnöke hívja össze és vezeti.

43. § (1) A területi kamara minden tagja jogosult és köteles a területi kamara ülésén részt venni. A hivatalából felfüggesztett közjegyző a területi kamara ülésén nem vehet részt.

(2) A területi kamara üléséről alapos ok nélkül távolmaradó és mulasztását ki nem mentő közjegyző, közjegyzőjelölt és közjegyzőhelyettes ellen fegyelmi eljárás kezdeményezhető.

(3) A területi kamara tagja nem vehet részt az olyan határozat meghozatalában, amelynek tárgya a saját személyét, hozzátartozóját [Pp. 13. § (2) bekezdés], a nála szolgálatot teljesítő közjegyzőjelöltet vagy közjegyzőhelyettest, továbbá a vele közös irodában működő közjegyzőt érinti. E körülményt a területi kamara tagja az ülés megnyitásakor az elnöknek köteles bejelenteni.

44. § (1) A területi kamara ülése akkor határozatképes, ha a tagoknak legalább a fele jelen van. Ha a szervezeti és működési szabályzat szerint összehívott ülés határozatképtelen, változatlan napirendi javaslattal 15 napon belüli időpontra az ülést ismételten össze kell hívni. Ez az ülés a megjelentek számától függetlenül határozatképes.

(2) A területi kamara a határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

A területi közjegyzői kamara elnöksége

45. § (1) A területi kamara elnöksége (a továbbiakban: területi elnökség) a területi kamara elnökéből és 10 tagból áll. Az elnök közjegyző, a tagok közül 7 közjegyző, 3 közjegyzőhelyettes.

(2) A területi kamara elnökét és a területi elnökség tagjait a területi kamara titkosan választja.

(3) A megválasztáshoz a szavazatoknak több, mint a fele szükséges. A szavazatok összeszámlálásánál az érvénytelen szavazatot figyelmen kívül kell hagyni. Szavazategyenlőség esetén a szavazást meg kell ismételni. Újabb szavazategyenlőség esetén sorshúzással kell dönteni.

46. § A területi elnökség a közjegyző tagjai közül megválasztja a területi kamara elnökhelyettesét, aki az elnököt akadályoztatása esetén helyettesíti.

47. § (1) Az elnök, az elnökhelyettes és a közjegyző tagok megbízatása 3 évre, a közjegyzőhelyettes tagoké egy évre szól, és a felsoroltak legfeljebb 2 egymást követő alkalommal választhatók újra.

(2) Az elnök megbízatásának időközi megszűnése esetén új elnököt kell választani.

48. § A területi elnökség kizárólagos feladatkörébe tartozik különösen az, hogy

a) felügyeletet gyakorol a területi kamarához tartozó közjegyzők, közjegyzőjelöltek és közjegyzőhelyettesek ügyvitele, hivatali működése és magatartása felett,

b) dönt a területi kamara ülésének összehívásáról,

c) megválasztja a közjegyzői fegyelmi bíróságok közjegyző tagjait,

d) fegyelmi eljárást kezdeményez a közjegyző ellen,

e) közreműködik a közjegyzői állások betöltésében,

f) javaslatokat és véleményeket készít a Magyar Országos Közjegyzői Kamara részére,

g) jóváhagyja a területi kamara elnökének intézkedését.

49. § A területi elnökség ellátja a következő feladatokat is:

a) engedélyezi és nyilvántartja a közjegyző távollétét, gondoskodik a helyettesítés megszervezéséről,

b) egyeztetést végez a felek és a közjegyző, továbbá a területi kamara tagjai között,

c) intézi a panaszügyeket,

d) szervezi és igazolja a közjegyzőjelöltek és közjegyzőhelyettesek gyakorlatát, elkészíti a minősítésüket,

e) ellátja a területi kamara gazdasági ügyeit, beszedi a kamarai hozzájárulást,

f) gyakorolja a kinevezés jogát és az egyéb munkáltatói jogokat a közjegyzőjelöltekkel és az ügyvezetővel (68. §) kapcsolatban,

g) névjegyzéket vezet a területi kamarához tartozó közjegyzőkről, közjegyzőjelöltekről, valamint közjegyzőhelyettesekről, és részükre igazolványt állít ki.

50. § (1) A területi elnökség a szükséghez képest, de legalább havonta egyszer tart ülést.

(2) A területi elnökség ülését a területi kamara elnöke hívja össze és vezeti.

51. § (1) A területi elnökség akkor határozatképes, ha az ülésen az elnök és legalább 5 tag jelen van.

(2) A területi elnökség a határozatait szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

(3) A közjegyző elleni fegyelmi eljárás kezdeményezése vagy a közjegyző tevékenységének vizsgálata tárgyában a határozathozatalhoz az elnökön kívül 5 közjegyző részvétele szükséges. A területi elnökség közjegyzőhelyettes tagjai jelen lehetnek, de a határozathozatalban nem vesznek részt.

52. § (1) A területi kamara elnöke képviseli a területi kamarát és elnökségét, gondoskodik a területi kamara és a területi elnökség határozatainak előkészítéséről és végrehajtásáról.

(2) A területi kamara elnöke a 49. §-ban felsorolt ügyekben önállóan intézkedhet, az ilyen döntéséről a területi elnökség következő ülésén köteles beszámolni.

A Magyar Országos Közjegyzői Kamara

53. § (1) A Magyar Országos Közjegyzői Kamarát (a továbbiakban: országos kamara) a Magyar Köztársaság területi kamarái alkotják.

(2) Az országos kamara, mint legfőbb önkormányzati szerv, képviseli a közjegyzői kart és szervezeteit.

(3) Az országos kamara székhelye: Budapest.

54. § Az országos kamara jogai és feladatai különösen:

a) jogszabályokat kezdeményez, és közreműködik az előkészítésükben, különösen a közjegyzőket érintő kérdésekben,

b) meghatározza a területi kamarák anyagi hozzájárulását,

c) meghatározza az országos kamara éves költségvetését, ellenőrzi és elfogadja a költségvetési beszámolót,

d) szociális és jótékonysági intézményeket hoz létre és tart fenn,

e) központi nyilvántartásokat hozhat létre,

f) ellátja a közjegyzők képviseletét a belföldi és külföldi szakmai szervezetekkel való kapcsolatokban,

g) egyeztetést végez a különböző területi kamarákhoz tartozó közjegyzők és a területi kamarák közötti vitás ügyekben,

h) felkérésre szakvéleményt ad konkrét ügyben,

i) statisztikai adatszolgáltatást végez.

55. § Az országos kamara iránymutatást ad ki különösen:

a) a közjegyzők magatartásáról,

b) a közjegyzői önkormányzatok működéséről,

c) a közjegyzői közös irodák működésének feltételeiről,

d) a közjegyzői nyilvántartásokról,

e) a statisztikai adatszolgáltatásról,

f) a közjegyzői díjszabás alkalmazásáról,

g) a közjegyző őrzésében levő pénz, értéktárgy és értékpapír kezeléséről és nyilvántartásáról,

h) a közjegyzők működésének vizsgálatáról,

i) a közjegyzőjelöltek és közjegyzőhelyettesek szakmai képzéséről, foglalkoztatásáról és anyagi ösztönzéséről.

56. § Az országos kamara szervei:

a) a választmány,

b) az elnökség (a továbbiakban: országos elnökség),

c) az elnök (a továbbiakban: országos elnök),

d) a számvizsgálók.

57. § (1) A választmány a területi elnökségek tagjai közül a területi kamara által választott, területi kamaránként 4-4 közjegyzőből és egy-egy közjegyzőhelyettesből, valamint a területi kamarák elnökeiből áll.

(2) A választmány közjegyző tagjainak megbízatása 3, a közjegyzőhelyettes tagoké egy évre szól.

58. § (1) A választmány országos elnököt, 2 országos elnökhelyettest, pénztárost és 3 országos elnökségi tagot választ.

(2) A területi kamarák elnökei és az (1) bekezdés szerint megválasztottak alkotják az országos elnökséget.

59. § A választmány szakbizottságokat hozhat létre; a szakbizottságban való részvételre bármely közjegyzőt és közjegyzőhelyettest felkérhet.

60. § (1) A választmány ülését az országos elnök évente legalább egyszer köteles összehívni.

(2) Legalább 7 választmányi tag írásbeli indokolt kérelmére az országos elnök az ülést köteles összehívni.

(3) Az ülés helyszínét az országos elnök határozza meg.

61. § (1) A választmány minden olyan kérdésben határozhat, amely más szerv részére nincs fenntartva.

(2) A választmány a határozatait szótöbbséggel hozza.

Szavazategyenlőség esetén az országos elnök szavazata dönt.

(3) A választmány akkor határozatképes, ha ülésén legalább 3 területi kamarából 10 tag - közöttük 7 közjegyző - jelen van.

(4) Egyszerű vagy sürgős ügyben az országos elnök a választmány összehívása nélkül írásbeli szavazást rendelhet el.

62. § (1) Az országos elnökség intézi azokat az ügyeket, amelyekben az országos elnök önállóan nem intézkedhet.

(2) Az országos elnökség a határozatait szótöbbséggel hozza; határozatképességéhez a tagok felének jelenléte szükséges. Szavazategyenlőség esetén az országos elnök szavazata dönt.

63. § Az országos elnök

a) képviseli az országos kamarát,

b) vezeti az országos elnökség és a választmány üléseit, gondoskodik határozataik előkészítéséről és végrehajtásáról,

c) irányítja az országos kamara gazdálkodását,

d) önállóan intézi azokat az ügyeket, amelyek egyszerűek vagy sürgősek; az ilyen intézkedéséről a választmányt, illetőleg az országos elnökséget a soron következő ülésen köteles tájékoztatni.

64. § (1) A választmány a tagjai közül egy közjegyzőt és egy közjegyzőhelyettest számvizsgálóvá választ.

(2) A számvizsgálók feladata az országos kamara gazdálkodásának, pénzügyi nyilvántartásának és költségvetési beszámolójának ellenőrzése.

(3) A számvizsgálók a megállapításaikról tájékoztatják a választmányt.

65. § (1) Az országos kamara szervezeti és működési szabályzatot készít, amelyben rögzíti saját szervezetét, működési rendjét és gazdálkodását, a területi kamarákkal és a területi elnökségekkel összefüggő jogait, valamint kapcsolattartásuk rendjét.

(2) Az országos kamara köteles az iránymutatását, továbbá a szervezeti és működési szabályzatát a meghozatalától számított 30 napon belül bemutatni az igazságügyminiszternek.

66. § (1) Ha az iránymutatás, illetőleg a szervezeti és működési szabályzat, továbbá az önkormányzati szerv határozata jogszabályba ütközik, az igazságügyminiszter - határidő kitűzésével - felhívja az önkormányzati szervet a jogszabálysértés megszüntetésére.

(2) Az önkormányzati szerv a felhívásban foglaltakat köteles megvizsgálni, és a megadott határidőn belül annak megfelelően az iránymutatást, a szervezeti és működési szabályzatot, továbbá a határozatot módosítani vagy egyet nem értéséről az igazságügyminisztert tájékoztatni.

(3) Ha az önkormányzati szerv a megadott határidőn belül nem intézkedett a jogszabálysértés megszüntetésére, az igazságügyminiszter kérheti a vitatott iránymutatás, a szervezeti és működési szabályzat, illetőleg a határozat bírósági felülvizsgálatát. A pert az önkormányzati szerv ellen a megadott határidő lejártától számított 30 napon belül lehet megindítani, és a közigazgatási határozatok felülvizsgálatára vonatkozó szabályok szerint kell lefolytatni.

Egyéb rendelkezések

67. § Az elnöki, az elnökhelyettesi és pénztárosi tisztség tiszteletdíjjal jár. A kamara valamennyi tagja számára az országos, illetve a területi kamara megtéríti a kamarai közéleti tevékenységükkel felmerülő költségeket.

68. § (1) A területi kamara és az országos kamara az elnöke munkájának segítésére egy vagy több ügyvezetőt alkalmazhat.

(2) Az ügyvezető közjegyző, közjegyzőhelyettes vagy nyugalmazott közjegyző lehet.

(3) Az ügyvezető a feladatait az elnök utasítása szerint látja el.

VII. fejezet

A közjegyzők működésének felügyelete

69. § (1) A közjegyzői szervezet felett a felügyeletet az igazságügyminiszter látja el.

(2) A közjegyző eljárásának törvényességét a megyei bíróság elnöke felügyeli.

(3) A közjegyzők ügyvitelének, hivatali működésének és magatartásának rendszeres ellenőrzése a területi elnökség feladata.

(4) A területi elnökség a közjegyző hivatalba lépését követő egy év elteltével, majd legalább négyévenként megvizsgálja a közjegyző működését.

(5) A megyei bíróság elnöke vagy a területi elnökség a közjegyző működésének vizsgálatát indokolt esetben bármikor elrendelheti.

VIII. fejezet

Fegyelmi felelősség

Fegyelmi vétség

70. § Fegyelmi vétséget követ el az a közjegyző

a) aki e törvényben vagy más jogszabályban előírt hivatásbeli kötelességét vétkesen megszegi, vagy elmulasztja, illetve

b) akinek vétkes magatartása alkalmas a közjegyzői kar tekintélyének csorbítására.

71. § Ha a közjegyző vétkessége enyhébb fokú, és a kötelességszegés nem járt, vagy csekély mértékben járt következménnyel, a fegyelmi eljárás lefolytatása és a fegyelmi büntetés kiszabása mellőzhető, de a felmerült költség viselésére kötelezhető.

Fegyelmi büntetések

72. § A fegyelmi vétséget elkövető közjegyzővel szemben kiszabható fegyelmi büntetések a következők:

a) figyelmeztetés,

b) írásbeli megrovás,

c) pénzbírság,

d) hivatalvesztés.

73. § (1) A pénzbírság más fegyelmi büntetéssel együtt is kiszabható, összege 100 000 forintig terjedhet.

(2) A pénzbírság azt a területi kamarát illeti, amelyhez a közjegyző a fegyelmi eljárás megindításakor tartozott.

74. § A fegyelmi büntetés kiszabásánál figyelembe kell venni az enyhítő és súlyosbító körülményeket, így különösen a kötelességszegés súlyát és ismételtségét, a szándékosság, illetőleg a gondatlanság fokát, valamint az okozott kárt.

Elévülés

75. § (1) Nem folytatható le a fegyelmi eljárás, ha azt a közjegyzői fegyelmi bíróság a cselekmény tudomásra jutásától számított 6 hónap alatt nem indítja meg, vagy a cselekmény befejezése óta 5 év eltelt.

(2) Az a fegyelmi vétség, amely bűncselekmény törvényi tényállását valósítja meg, a bűncselekménnyel együtt évül el.

Eljáró szervek

76. § (1) A közjegyzők fegyelmi ügyeit a közjegyzői fegyelmi bíróság (a továbbiakban: fegyelmi bíróság) bírálja el.

(2) Fegyelmi bíróság a megyei bíróságon és a Legfelsőbb Bíróságon működik.

(3) A közjegyző fegyelmi ügyében annak a területi kamarának a székhelye szerinti fegyelmi bíróság jár el, amelyik területi kamarának az eljárás alá vont közjegyző a tagja.

77. § (1) A területi elnökség a területi kamara tagjai közül 3 évre a fegyelmi bíróságba a megyei bírósághoz 6 közjegyzőt, a Legfelsőbb Bírósághoz 2 közjegyzőt választ fegyelmi bírónak.

(2) Fegyelmi bírónak azt a közjegyzőt lehet megválasztani, akinek legalább 5 éves közjegyzői gyakorlata van, feltéve, hogy nem áll fenn kizáró ok.

78. § (1) A fegyelmi bíróság 5 bíró tagját 3 évre a megyei bíróság elnöke, illetőleg a Legfelsőbb Bíróság elnöke nevezi ki.

(2) A fegyelmi bíróság elnökét és elnökhelyettesét a tagok maguk közül választják a bírói képesítésű tagok sorából.

79. § A fegyelmi bíróság tagjai működésük megkezdése előtt a megyei bíróság elnöke előtt esküt tesznek kötelességük lelkiismeretes és pártatlan teljesítésére.

80. § (1) A közjegyzők fegyelmi ügyeiben elsőfokon a megyei bíróságnak, másodfokon a Legfelsőbb Bíróságnak a közjegyzői fegyelmi tanácsa (a továbbiakban: fegyelmi tanács) jár el.

(2) A fegyelmi tanács 5 tagú, elnöke bíró, 1 tagja bíró, 3 tagja közjegyző.

(3) A fegyelmi tanács munkájának előkészítését, a vizsgálat lefolytatását vizsgálóbiztos végezheti.

81. § Fegyelmi bíróként nem járhat el:

a) a közjegyző, ha ellene fegyelmi vagy büntetőeljárás van folyamatban, ennek jogerős befejezéséig; ha az eljárás során a közjegyzőt elmarasztalják, fegyelmi bírói tisztsége megszűnik,

b) az a közjegyző, akire nézve a 4. §-ban vagy a 43. § (3) bekezdésében meghatározott kizáró ok áll fenn,

c) az a közjegyző, akinek tanúkénti meghallgatása az eljárásban szükségessé válhat,

d) a vizsgálóbiztos.

82. § (1) Ha olyan körülmény merül fel, amely a vizsgálóbiztosnak, a fegyelmi bíróság elnökének, illetőleg a fegyelmi tanács elnökének vagy tagjának elfogulatlanságát kétségessé teszi, a fegyelmi eljárás alá vont közjegyző elfogultsági kifogást terjeszthet elő. Ezenkívül joga van a fegyelmi tanács egy tagját az ok megjelölése nélkül kifogásolni.

(2) Az elfogultságról a fegyelmi tanács határoz.

(3) Ha a fegyelmi bíróság elfogultság vagy kizáró ok miatt határozatképtelenné válik, a Legfelsőbb Bíróság jelöli ki az eljáró fegyelmi tanácsot.

83. § (1) A közjegyzők fegyelmi ügyeiben a szolgálati érdeket az Igazságügyi Minisztérium képviseli.

(2) A fegyelmi tanács a határozathozatal előtt az Igazságügyi Minisztérium képviselőjét meghallgatja, részére az iratokat kézbesíti.

84. § (1) A fegyelmi eljárás alá vont közjegyzőnek az eljárás minden szakaszában joga van képviseletre.

(2) A képviseletet közjegyző, közjegyzőhelyettes vagy ügyvéd láthatja el.

A fegyelmi eljárás megindítása

85. § Fegyelmi vétség alapos gyanúja esetén a megyei bíróság elnöke, illetőleg a területi elnökség feljelentést tesz a fegyelmi bíróság elnökénél.

86. § (1) A fegyelmi feljelentést a fegyelmi eljárás alá vont közjegyzővel a fegyelmi tanács elnöke haladéktalanul közli.

(2) A fegyelmi tanács határozattal dönt arról, hogy a fegyelmi eljárást megindítja-e.

(3) A fegyelmi eljárás megindítását kimondó határozatban a fegyelmi tanács szükség esetén vizsgálóbiztost rendel ki.

(4) Egyszerű ügyben a fegyelmi tanács elnöke - a vizsgálóbiztos kirendelését mellőzve - azonnal tárgyalást tűz ki, vagy a fegyelmi tanács fegyelmi intézkedést hoz (103. §).

87. § A fegyelmi eljárást a nyilvánosság kizárásával kell lefolytatni.

Fegyelmi vizsgálat

88. § A fegyelmi bíróság elnöke a naptári év végén a következő naptári évre beosztást készít, és ebben meghatározza, hogy a fegyelmi bírónak megválasztott közjegyzők milyen sorrendben látják el a vizsgálóbiztos feladatát.

89. § (1) A vizsgálóbiztos köteles a tényállás megállapításához szükséges körülményeket tisztázni. Ennek érdekében meghallgathatja a fegyelmi eljárás alá vont közjegyzőt és - szükség esetén - a tanúkat, szakértő közreműködését veheti igénybe, és egyéb bizonyítást végezhet. Az eljárási cselekményről köteles jegyzőkönyvet felvenni.

(2) Ha a fegyelmi eljárás alá vont közjegyző a meghallgatáson nem jelenik meg vagy nem nyilatkozik, ez az eljárás lefolytatását nem akadályozza.

90. § (1) A vizsgálóbiztos az eljárása eredményéről írásban jelentést készít a fegyelmi tanács részére, és ezt az Igazságügyi Minisztériumnak is megküldi.

(2) A fegyelmi eljárás alá vont közjegyző és a képviselője az iratokba bármikor betekinthet és azokról másolatot készíthet.

Az elsőfokú fegyelmi tanács eljárása

91. § A fegyelmi tanács a vizsgálóbiztos jelentésének beérkezése után a következő intézkedések valamelyikét teszi meg:

a) a vizsgálat kiegészítését rendeli el, és az iratokat visszaküldi a vizsgálóbiztosnak,

b) kitűzi a fegyelmi tárgyalást,

c) tárgyalás mellőzésével fegyelmi intézkedést hoz,

d) az eljárást megszünteti.

92. § (1) A tárgyalásra a fegyelmi eljárás alá vont közjegyzőt és a képviselőjét meg kell idézni, az Igazságügyi Minisztérium képviselőjét pedig a tárgyalás időpontjáról értesíteni kell.

(2) Ha a fegyelmi eljárás alá vont közjegyző a szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg a tárgyaláson, azt a távollétében is meg lehet tartani.

(3) A fegyelmi eljárás alá vont közjegyző kérheti, hogy a tárgyaláson a képviselőjén kívül a bizalmát élvező - legfeljebb 3 - közjegyző legyen jelen.

93. § (1) A fegyelmi tanács elnöke vezeti a tárgyalást, gondoskodik a tárgyalás rendjének fenntartásáról, foganatosítja a kihallgatásokat, és kihirdeti a határozatokat.

(2) A fegyelmi tanácsban az előadó bíró teendőit a közjegyzők közül választott fegyelmi bíró látja el.

94. § (1) A tárgyalás megnyitása után az előadó bíró ismerteti a fegyelmi eljárás megindításáról szóló határozatot és indokait. Ezután a fegyelmi tanács elnöke meghallgatja a fegyelmi eljárás alá vont közjegyzőt.

(2) A bizonyítási eljárás során a fegyelmi tanács indítványra vagy hivatalból tanút és szakértőt hallgathat meg, okiratokat és a vizsgálat során felvett jegyzőkönyveket ismertethet, és minden más bizonyítási eszközt felhasználhat.

(3) A fegyelmi eljárás alá vont közjegyző és a képviselője a bizonyítékokra nyilatkozatot tehet, a tanúhoz és a szakértőhöz kérdést intézhet.

(4) A bizonyítási eljárás befejezése után az Igazságügyi Minisztérium képviselője, majd a fegyelmi eljárás alá vont közjegyző és a képviselője kap szót; legvégül a fegyelmi eljárás alá vont közjegyző nyilatkozhat.

Fegyelmi határozat

95. § A fegyelmi tanács a tényállást az általa lefolytatott bizonyítási eljárás során felmerült bizonyítékok egybevetése alapján állapítja meg. Határozatát befolyástól mentesen, a bizonyítékok szabad mérlegeléséből nyert meggyőződése alapján hozza meg.

96. § (1) A tanácskozás és a szavazás zárt ülésen történik.

(2) A fegyelmi tanács a határozatait szótöbbséggel hozza.

(3) Elsőként az előadó bíró szavaz, utolsóként a fegyelmi tanács elnöke.

(4) A hivatalvesztés fegyelmi büntetés kimondásához a fegyelmi tanács legalább 4 tagjának ilyen értelmű szavazata szükséges.

97. § (1) A fegyelmi tanács határozata a fegyelmi eljárás alá vont közjegyzőt a fegyelmi vétség alól felmenti, vagy vétkesnek nyilvánítja, és dönt az eljárási költség viseléséről.

(2) Ha a határozatban a közjegyző vétkességét mondják ki, és a fegyelmi bíróság nem mellőzi a fegyelmi büntetés kiszabását (71. §), a határozatnak a fegyelmi büntetést is tartalmaznia kell.

98. § (1) A fegyelmi határozatot és indokait a tárgyalás befejezése után ki kell hirdetni, és 15 napon belül a fegyelmi eljárás alá vont közjegyző, valamint az Igazságügyi Minisztérium képviselője részére kézbesíteni kell.

(2) A fegyelmi határozatot a fegyelmi tanács elnöke és tagjai írják alá.

Jegyzőkönyv

99. § (1) A fegyelmi tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni; ez a résztvevőket és az eljárás lefolyását tartalmazza.

(2) A tanácskozásról és a szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amelyet zárt borítékban, az iratok között kell őrizni.

(3) A jegyzőkönyvet a fegyelmi tanács elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá.

Fellebbezés

100. § (1) A megyei bíróság fegyelmi tanácsának határozata ellen a fegyelmi eljárás alá vont közjegyző és az Igazságügyi Minisztérium képviselője fellebbezést terjeszthet elő a Legfelsőbb Bíróságon működő közjegyzői fegyelmi bírósághoz (a továbbiakban: másodfokú fegyelmi tanács).

(2) A fellebbezést az elsőfokú fegyelmi határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül kell az elsőfokú fegyelmi tanácsnál benyújtani, és elő kell terjeszteni a fellebbezés indokait is.

(3) A fellebbezés halasztó hatályú.

(4) Az elsőfokú fegyelmi tanács a fellebbezési határidő lejártával a fellebbezést és a fegyelmi ügy iratait a másodfokú fegyelmi tanácshoz felterjeszti.

A másodfokú fegyelmi tanács eljárása

101. § (1) A másodfokú fegyelmi tanács elnöke megvizsgálja, hogy a fellebbezés a jogosulttól származik-e, és határidőben nyújtották-e be.

(2) A másodfokú fegyelmi tanács a fellebbezést tárgyaláson bírálja el. A fellebbezési tárgyalásra a másodfokú fegyelmi tanács elnöke határnapot tűz.

(3) A tárgyaláson az előadó bíró ismerteti az ügyet, majd a fellebbező előadja a fellebbezésben foglaltakat, és az ellenérdekű fél kap szót. Legvégül a fegyelmi eljárás alá vont közjegyző nyilatkozhat.

(4) Ha a bizonyítás kiegészítése szükséges, azt a másodfokú fegyelmi tanács az elsőfokú fegyelmi tanács útján is foganatosíthatja.

102. § (1) A másodfokú fegyelmi tanács határozatát és annak indokait a tárgyalás befejezése után kihirdeti.

(2) Ha az eljárás hiánya nem pótolható, a másodfokú fegyelmi tanács az elsőfokú fegyelmi határozatot hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú fegyelmi tanácsot új eljárásra utasítja.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott eseten kívül a másodfokú fegyelmi tanács a fellebbezések keretei között az ügy érdemében határoz. Határozata jogerős.

(4) A másodfokú fegyelmi tanács a fegyelmi eljárás alá vont közjegyző számára kedvezőbb döntést akkor is hozhat, ha nem fellebbezett az elsőfokú határozat vagy annak bármely rendelkezése ellen.

(5) A másodfokú fegyelmi eljárásban az elsőfokú fegyelmi eljárás szabályait megfelelően alkalmazni kell.

Fegyelmi intézkedés

103. § (1) Egyszerű ügyben vagy ha a fegyelmi eljárás alá vont közjegyző a terhére rótt cselekményben a vétkességét elismerte, az elsőfokú fegyelmi tanács tárgyalás nélkül fegyelmi intézkedést hoz.

(2) A fegyelmi intézkedésről szóló határozatban e törvénynek megfelelően bármely fegyelmi büntetés kiszabható.

(3) Ha a fegyelmi eljárás alá vont közjegyző a fegyelmi intézkedésről szóló határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül tárgyalás tartását kéri, a fegyelmi intézkedés a hatályát veszti, és az elsőfokú fegyelmi tanács elnöke a tárgyalást kitűzi, vagy szükség esetén vizsgálóbiztost rendel ki.

Felfüggesztés

104. § (1) Az elsőfokú fegyelmi tanács ideiglenes intézkedésként a közjegyzőt hivatalából felfüggeszti, ha

a) a büntetőeljárás során a közjegyzőt letartóztatták,

b) a közjegyző ellen a cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság alá helyezés iránt eljárás indult,

c) a fegyelmi vagy a büntetőeljárás során a felfüggesztés más fontos okból indokolt.

(2) Ha a késedelem veszéllyel jár, a felfüggesztést az elsőfokú fegyelmi bíróság egyidejű értesítése mellett a megyei bíróság elnöke is elrendelheti. Az elsőfokú fegyelmi tanács a megyei bíróság elnökének intézkedését soron kívül hozott határozatával helybenhagyja vagy hatályon kívül helyezi.

(3) Az elsőfokú fegyelmi tanácsnak a felfüggesztésről hozott határozata ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a közjegyző és az Igazságügyi Minisztérium képviselője a másodfokú fegyelmi tanácshoz fellebbezhet, aminek nincs halasztó hatálya. A másodfokú fegyelmi tanács 8 napon belül határoz.

A büntetőeljárással kapcsolatos rendelkezések

105. § (1) A fegyelmi bíróságot bűncselekmény alapos gyanúja esetén feljelentési kötelezettség terheli.

(2) A büntetőeljárás jogerős befejezéséig a fegyelmi eljárást fel kell függeszteni.

(3) A büntető ügyben eljáró hatóság a közjegyző, a közjegyzőjelölt és a közjegyzőhelyettes ellen indított büntetőeljárásról és letartóztatásukról a területi elnökséget és a megyei bíróság elnökét értesíti. Az eljárást befejező jogerős határozatot kézbesíteni kell a területi elnökség, a megyei bíróság elnöke és az Igazságügyi Minisztérium képviselője részére.

Új eljárás kezdeményezése

106. § (1) A jogerős fegyelmi határozat meghozatalát követően a megyei bíróság elnöke, a területi elnökség, vagy a közjegyző új eljárást kezdeményezhet, ha olyan tényre vagy bizonyítékra, illetőleg olyan jogerős bírói vagy más hatósági határozatra hivatkozik, amelyet a fegyelmi bíróság nem bírált el, feltéve, hogy az - elbírálás esetén - a fegyelmi határozatra lényeges kihatással lett volna. Új eljárásnak van helye akkor is, ha az alapügyben a fegyelmi bíróság valamely tagja kötelességét a büntető törvénybe ütköző módon megszegte.

(2) Új eljárás kezdeményezésének a közjegyző terhére csak a közjegyző életében és csak az elévülési időn belül van helye.

Költség

107. § (1) A fegyelmi eljárás költségét az állam előlegezi.

(2) Ha a fegyelmi eljárás során a közjegyző felelősségét megállapították, köteles az eljárás költségét egészben vagy részben megtéríteni.

A fegyelmi büntetés nyilvántartása

108. § (1) A fegyelmi bíróság a jogerős határozatát megküldi a területi elnökségnek.

(2) A jogerős fegyelmi büntetést a közjegyzők, a közjegyzőjelöltek, illetőleg a közjegyzőhelyettesek névjegyzékében fel kell tüntetni.

A fegyelmi büntetés törlése

109. § (1) A fegyelmi büntetés akkor törölhető, ha a kiszabása óta figyelmeztetés esetén egy év, más fegyelmi büntetés esetén 5 év eltelt.

(2) A fegyelmi büntetés törléséről a közjegyző székhelye szerint illetékes területi elnökség kérelmére az elsőfokon eljárt fegyelmi bíróság dönt, és erről a területi elnökséget értesíti.

Alkalmatlanság

110. § (1) Ha a közjegyző a testi vagy szellemi fogyatkozása miatt alkalmatlanná vált a hivatásának gyakorlására, a területi elnökség javaslatára a megyei bíróság elnöke felszólítja, hogy meghatározott időn belül mondjon le a közjegyzői szolgálatról.

(2) Ha a közjegyző e felszólításnak nem tett eleget, a megyei bíróság elnöke értesíti az elsőfokú fegyelmi bíróságot. Az elsőfokú fegyelmi tanács a fegyelmi eljárás szabályainak megfelelő alkalmazásával határoz a közjegyző alkalmatlanságáról, és ha őt alkalmatlanná nyilvánítja, határozatában a közjegyző szolgálatának megszűnését mondja ki.

(3) Az alkalmatlanságról hozott határozat ellen a fegyelmi határozatra vonatkozó szabályok szerint van helye fellebbezésnek és másodfokú eljárásnak.

HARMADIK RÉSZ

A KÖZJEGYZŐI TEVÉKENYSÉG ÉS ELJÁRÁS

IX. fejezet

A közjegyzői okiratok általános szabályai

Közös rendelkezések

111. § A közjegyző által e törvényben előírt alakszerűségek megtartásával elkészített közjegyzői okirat, ennek hiteles kiadmánya és a közjegyzői tanúsítvány: közokirat.

112. § (1) A közjegyzői okirat alapján bírósági végrehajtásnak van helye, ha a közjegyzői okirat tartalmazza

a) a szolgáltatásra és ellenszolgáltatásra irányuló vagy egyoldalú kötelezettségvállalást,

b) a jogosult és a kötelezett nevét,

c) a kötelezettség tárgyát, mennyiségét és jogcímét,

d) a teljesítés módját és határidejét.

(2) Ha a kötelezettség feltétel vagy időpont bekövetkezésétől függ, a végrehajthatósághoz az szükséges, hogy ezt közokirat tanúsítsa.

(3) E § alapján akkor van helye végrehajtásnak, ha a közjegyzői okiratba foglalt követelés bírósági végrehajtási útra tartozik, és ha a követelés teljesítési határideje letelt.

113. § A közjegyző felel azért, hogy a közjegyzői okirat a valóságnak megfelelően tartalmazza a közjegyző jelenlétében történt tényeket.

114. § (1) A közjegyzőt az igazságügyminiszter feljogosíthatja, hogy idegen nyelven készítsen közjegyzői okiratot. A nyelvi jogosítvány számának a közjegyzői okiratból ki kell tűnnie.

(2) Az idegen nyelven készített közjegyzői okirathoz hozzá kell fűzni a teljes magyar fordítását.

115. § (1) A közjegyzői okiratot világosan és rövidítések nélkül kell szövegezni; a leírásnál az üresen maradó sorokat vízszintes vonallal kell kitölteni.

(2) A közjegyzői okiratban a határidőt, határnapot, a pénzkötelezettség végösszegét, az okirat keltét és más fontos számadatot számmal és betűvel is ki kell írni.

116. § (1) A közjegyzői okiratban törölni, átütni vagy a sorok közé írni nem szabad. Ha a szó törlése szükséges, a javítást úgy kell elvégezni, hogy az áthúzott szó olvasható maradjon. A törölt szavak számát a lapszélen vagy az okirat végén fel kell tüntetni, és a közjegyző, valamint a felek aláírásával kell ellátni.

(2) Ha a közjegyzői okiratban más változtatás vagy kiegészítés szükséges, ezt az okirat megfelelő sorában utaló jellel kell jelölni. A változtatást vagy kiegészítést - az érintett szavak számának feltüntetésével - a lapszélen vagy az okirat végén kell elhelyezni, és a közjegyző, valamint a felek aláírásával kell ellátni.

117. § (1) A közjegyzői okiratot ügyszámmal, oldalait folyamatos sorszámmal kell ellátni.

(2) A közjegyző a közjegyzői okiratot a végén aláírásával, közjegyzői minőségének feltüntetésével és bélyegzőjével látja el.

(3) A fél és más érdekelt a közjegyzői okiratot a végén aláírja, vagy kézjegyével látja el. Ha erre nem képes, az aláírást a közjegyző aláírása pótolja.

118. § Ha a közjegyzői okirat több lapból áll, ezeket zsinórral össze kell fűzni, és a közjegyző bélyegzőjével kell megerősíteni. A közjegyzői okirat mellékleteit ugyanígy kell az okirathoz fűzni. Ha a melléklet erre nem alkalmas, a közjegyzői okirat ügyszámával ellátva az okirathoz csatolva kell őrizni.

119. § (1) A közjegyzői okirat eredeti példányát az a közjegyző őrzi, aki készítette. A felek az okirat hiteles kiadmányát kapják meg.

(2) Az eredeti közjegyzői okirat csak a bíróságnak és a területi elnökségnek adható ki. Ilyenkor az eredeti közjegyzői okirat helyére annak a közjegyző által e célra készített hiteles kiadmányát kell elhelyezni. Ezt a kiadmányt a közjegyzői okirat visszaérkezése után is a közjegyzői okirat mellett kell őrizni.

(3) A közjegyzői okirat visszaérkezéséig - ha a területi elnökség másképpen nem rendelkezett - a közjegyző a (2) bekezdésben említett kiadmány alapján adhat ki hiteles kiadmányt vagy másolatot.

A közjegyzői okirat elkészítése

120. § A közjegyzői okirat elkészítése alkalmával a közjegyző kötelessége, hogy

a) meggyőződjék a fél ügyleti képességéről és jogosultságáról, továbbá valódi szándékáról,

b) tájékoztassa a felet a jogügylet lényegéről és jogi következményeiről,

c) világosan és egyértelműen írásba foglalja a fél nyilatkozatait,

d) felolvassa a közjegyzői okiratot a fél előtt,

e) meggyőződjék arról, hogy a közjegyzői okiratban foglaltak megfelelnek a fél akaratának.

121. § A közjegyzői okirat elkészítésénél aggályos körülménynek kell tekinteni különösen, ha a fél a közjegyzői okiratba olyan rendelkezés felvételét kéri, amely jogvita keletkezéséhez vezethet, vagy amelynek nincs joghatása.

122. § Ha a közjegyző a felet személyesen nem ismeri, személyazonosságáról és szükség esetén a személyi adatairól köteles meggyőződni

a) saját kezű aláírással és fényképpel ellátott hivatalos igazolványból,

b) a közjegyző által személyesen ismert vagy személyazonosságát az a) pont szerint igazoló két azonossági tanú közreműködésével.

123. § Nem lehet azonossági tanú az, aki

a) a 18. évét nem töltötte be,

b) az ügyletben félként vagy kedvezményezettként szerepel,

c) testi vagy szellemi fogyatkozása miatt a személyazonosság tanúsítására alkalmatlan.

124. § A közjegyzői okirat elkészítésénél két ügyleti tanú közreműködése szükséges, ha a fél

a) írástudatlan, illetőleg olvasásra vagy nevének aláírására képtelen,

b) nem ért azon a nyelven, amelyen a közjegyzői okirat készül,

c) vak, süket vagy süketnéma,

d) az ügyleti tanúk bevonását kéri.

125. § Nem lehet ügyleti tanú az, aki

a) nem lehet azonossági tanú (123. §),

b) írástudatlan,

c) nem ért azon a nyelven, amelyen a közjegyzői okirat készül,

d) a közjegyző hozzátartozója.

126. § (1) Az ügyleti tanúk általában a közjegyzői okirat felolvasásánál és aláírásánál vannak jelen.

(2) A fél kérheti, hogy az ügyleti tanúk csak a közjegyzői okirat aláírásánál legyenek jelen; ilyenkor a fél a tanúk előtt kijelenti, hogy a közjegyzői okirat felolvasása megtörtént, tartalma az akaratával megegyező, és az okiratot a tanúk jelenlétében aláírja. Mindezeknek az okiratból ki kell tűnniük.

(3) Ha a fél vak, süket vagy süketnéma, az ügyleti tanúk jelenléte a közjegyzői okirat készítésének teljes ideje alatt kötelező.

127. § (1) Ha a süket fél olvasni tud, a közjegyzői okiratot maga olvassa el; ellenkező esetben az ügyleti tanúkon kívül a jelbeszédet értő bizalmi személy közreműködése is szükséges.

(2) Ha a néma vagy süketnéma fél írni és olvasni tud, a közjegyzői okiratot elolvassa, és arra saját kezűleg ráírja, hogy elolvasás után az akaratával megegyezőnek találta. Ellenkező esetben az ügyleti tanúkon kívül a jelbeszédét értő bizalmi személy közreműködése is szükséges.

(3) A jelbeszéd megértéséről a közjegyző meggyőződik.

128. § Ha a közjegyzőnek a fél által beszélt nyelvből nincs nyelvi jogosítványa, a közjegyzői okiratot magyar nyelven tolmács közreműködésével készíti el.

A közjegyzői okirat tartalma

129. § A közjegyzői okiratnak tartalmaznia kell:

a) az eljárás helyét, évét, hónapját és napját,

b) a közjegyző családi és utónevét, továbbá székhelyét,

c) a felek, az azonossági és az ügyleti tanúk, a bizalmi személy, valamint a tolmács családi és utónevét,

d) a jogügylet tartalmát, utalva az esetleges meghatalmazásra vagy más mellékletre, feltéve hogy ezek a közjegyzői okirathoz nincsenek hozzáfűzve,

e) a közjegyzői okirat felolvasásának vagy az ezt helyettesítő eljárásnak a megtörténtét és azt, hogy a fél a közjegyzői okiratot az akaratával megegyezőnek találta,

f) a felek az azonossági és az ügyleti tanúk, a bizalmi személy, valamint a tolmács aláírását vagy kézjegyét,

g) a közjegyző aláírását és bélyegző lenyomatát.

130. § A közjegyzői okiratban fel kell tüntetni a felek, az azonossági és az ügyleti tanúk, a bizalmi személy, valamint a tolmács lakóhelyét, szükség esetén a felek egyéb személyi adatait, és azt, hogy ezekről a közjegyző hogyan győződött meg.

131. § (1) Nem tekinthető közokiratnak az az okirat, amelyet a közjegyző a 120-129. §-ban foglaltak megsértésével vagy elmulasztásával készített.

(2) A 130. §-ban foglalt adatok hiánya nem vonja maga után a közjegyzői okirat közokirati jellegének elvesztését.

132. § (1) Ha a felet a közjegyzői okirat elkészítésénél meghatalmazott képviseli, a meghatalmazást közjegyzői okiratba vagy olyan magánokiratba kell foglalni, amelyben a fél aláírását közjegyző, vagy magyar külképviseleti szerv hitelesítette.

(2) A meghatalmazást eredetiben, hiteles kiadmányban vagy hiteles másolatban a közjegyzői okirathoz kell fűzni.

X. fejezet

Egyes közjegyzői okiratok

Végrendelet

133. § (1) A közjegyzői okiratba foglalt végrendelet és más végintézkedés (a továbbiakban: végrendelet) érvényességéhez a 117-132. §-ban foglalt érvényességi kellékeken kívül az szükséges, hogy a végrendelkező személyesen jelentse ki végakaratát a közjegyző előtt, és ez magából a közjegyzői okiratból kitűnjék.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezést a végrendelet visszavonására megfelelően alkalmazni kell.

134. § (1) A végrendelkező a magánvégrendeletét nyíltan vagy borítékba zárva letétbe helyezheti a közjegyzőnél azzal a kijelentéssel, hogy az okirat a végrendeletét tartalmazza. A letétbe helyezésről jegyzőkönyvet kell készíteni. Az átvett végrendeletet a jegyzőkönyvhöz kell fűzni.

(2) A közjegyző a végrendelet átvételéről a félnek elismervényt ad, és a végrendeletet elzárva őrzi.

135. § (1) A közjegyző a letevőnek vagy az erre a célra adott meghatalmazással (132. §) ellátott meghatalmazottjának - kívánságára - a nála letett végrendeletet visszaadja.

(2) A közjegyző a végrendelet visszaadásáról jegyzőkönyvet készít, amelyet a végrendelet letétbe helyezéséről szóló eredeti jegyzőkönyvre folytatólag vezet rá.

(3) A közjegyző a felet tájékoztatja arról, hogy a végrendeletre visszaadása után a Polgári Törvénykönyv 629. §-a (1) bekezdésének c) pontjában foglaltakat nem lehet alkalmazni, és ezt a jegyzőkönyvben feltünteti.

Tanúsítvány

136. § A közjegyző tanúsítványt állít ki

a) arról, hogy a másolat az előtte felmutatott okirattal megegyező,

b) a fordítás helyességéről,

c) az aláírás és kézjegy valódiságáról,

d) az okirat felmutatásának időpontjáról,

e) a nyilatkozat vagy értesítés közléséről,

f) a tanácskozásról és határozatról,

g) egyéb jogi jelentőségű tényről,

h) váltó, csekk és más értékpapír óvásáról,

i) a közhitelességű nyilvántartás tartalmáról.

137. § (1) A közjegyző akkor hitelesítheti az okirat másolatát, ha jól olvasható az az okirat, amelyről a másolat készült. A közjegyző a másolatot összehasonlítja az okirattal és a másolatnak az okirattal való megegyezését a másolaton hitelesítési záradékkal tanúsítja.

(2) A hitelesítési záradékban fel kell tüntetni, hogy

a) a másolat eredeti okiratról vagy annak a kiadmányáról, másolatáról készült,

b) a felmutatott okiraton volt-e illetékbélyeg,

c) a másolat az eredetinek csak egy része,

d) az eredeti okiraton változtatás, sérülés vagy aggályt keltő más körülmény észlelhető.

138. § (1) Az a közjegyző, aki idegen nyelven okirat készítésére jogosult, ezen a nyelven hiteles fordítást készíthet, vagy a fordítás helyességét tanúsíthatja.

(2) A fordítást az eredeti okiratra kell írni, vagy hozzá kell fűzni.

(3) A fordításnak az eredetivel való megegyezését a közjegyző a fordítás végén záradékkal tanúsítja.

139. § (1) A közjegyző névaláírás vagy kézjegy valódiságát akkor tanúsítja, ha a fél az okiratot a közjegyző előtt írja alá, vagy az okiraton levő aláírást a közjegyző előtt a sajátjának ismeri el.

(2) A fél személyazonosságáról a közjegyző a tanúsítvány kiadása előtt meggyőződik.

(3) Ha a fél vak vagy írástudatlan, illetőleg olvasásra képtelen, a hitelesítés előtt az okiratot előtte fel kell olvasni.

(4) A tanúsítványt záradék formájában kell kiállítani, amely tartalmazza az ügyszámot, a fél családi és utónevét, lakóhelyét, kívánságára egyéb személyi adatait.

140. § (1) Okirat felmutatásának időpontját a közjegyző úgy tanúsítja, hogy a felmutató fél megnevezése mellett a felmutatás helyét, évét, hónapját, napját - kívánságára óráját is - feljegyzi az okiratra.

(2) Az okiratot felmutató fél kívánságára a közjegyző e fél személyazonosságát is tanúsítja, ha megvan ennek a feltétele.

141. § (1) A közjegyző akkor adhat ki személy életben létéről tanúsítványt, ha a fél előtte személyesen megjelent, és személyazonosságát igazolta.

(2) A közjegyző az (1) bekezdés szerinti tanúsítványt jegyzőkönyvbe foglalja, amelyben tanúsítja, hogy a fél előtte személyesen megjelent. A megjelenés évét, hónapját, napját - a fél kívánságára óráját is -, továbbá a személyazonosság igazolásának módját az okiratban fel kell tüntetni.

142. § (1) Nyilatkozat vagy értesítés közlését a közjegyző akkor tanúsíthatja, ha a közlés vagy elmaradása jogkövetkezménnyel járhat.

(2) A közjegyző a nyilatkozat vagy értesítés szövegét szó szerint jegyzőkönyvbe foglalja, és az okiratot postán ajánlott vagy tértivevényes küldeményként a másik fél lakására továbbítja. A közjegyző erről a megbízó félnek tanúsítványt ad, amelyben feltünteti a nyilatkozat vagy értesítés szó szerinti szövegét, a felek nevét, lakóhelyét, a feladás helyét, évét, hónapját, napját, a megbízó fél kívánságára óráját is.

(3) A másik fél írásbeli válaszát a közjegyző a jegyzőkönyvhöz csatolja, szóbeli válaszát jegyzőkönyvbe foglalja, és minderről értesíti a megbízó felet.

143. § (1) Testületi ülés és az azon hozott határozat tanúsítása úgy történik, hogy a közjegyző a tanácskozás helyét és idejét, az azon hozott határozatokat és előterjesztett nyilatkozatokat - különösen azokat, amelyek az eljárás szabályszerűsége szempontjából jelentősek - jegyzőkönyvbe foglalja.

(2) A jegyzőkönyvet az ülés elnöke, ha ilyen nincs, valamennyi résztvevője aláírja.

(3) Az ülés résztvevőinek személyazonosságát a közjegyző az ülés elnökének kívánságára tanúsítja.

144. § (1) A 137-143. §-okban nem említett egyéb tények és körülmények, különösen versenytárgyalás, sorsolás tanúsítására a közjegyző akkor jogosult, ha ennek megtörténte vagy elmaradása jogkövetkezménnyel jár, és a tanúsítani kért eljárást a közjegyző jelenlétében folytatták le. A közjegyző az eljárásról jegyzőkönyvet készít.

(2) A közjegyző tényeknek információhordozóra (mikrofilm, mágnesszalag stb.) való felvételét az (1) bekezdés szerint tanúsítja, azzal az eltéréssel, hogy a felvétel után az információhordozót az őrizetébe veszi, és a visszajátszás alkalmával tanúsítja, hogy az információhordozó tartalma a felvett ténnyel megegyező.

145. § (1) A váltó és a csekk óvásának szabályait a váltótörvény, illetőleg a csekktörvény határozza meg.

(2) Ha a jogszabály lehetővé teszi, a váltóóvás szabályait megfelelően alkalmazni kell más értékpapír óvására is.

146. § (1) A közjegyző tanúsíthatja, hogy a közhitelességű nyilvántartás adataival megegyezik a kivonat vagy a másolat, továbbá olyan tényeket tanúsíthat, amelyek közhitelességű nyilvántartásba való bejegyzésen alapulnak.

(2) Az (1) bekezdés szerinti tanúsítvány a nyilvántartást vezető szerv által kiállított kivonattal, másolattal vagy bizonyítvánnyal azonos hatályú.

(3) A közjegyző a tanúsítványban feltünteti a közhitelességű nyilvántartásba történt betekintés napját, vagy ha a tanúsítványt a nyilvántartást vezető szerv által kiállított hiteles kivonat vagy másolat alapján állítja ki, annak keltét.

147. § Az a közjegyző, aki idegen nyelven okirat készítésére jogosult, ezen a nyelven tanúsítványt is kiállíthat.

Hiteles kiadmány, másolat, kivonat és bizonyítvány kiadása

148. § A közjegyző az őrizetében lévő okiratról hiteles kiadmányt, másolatot és bizonyítványt adhat ki.

149. § Ha a közjegyzői okiratról hiteles kiadmány vagy másolat adható ki, a közjegyző bizonyítványban tanúsíthatja, hogy a közjegyzői okirat az őrizetében van.

150. § Közjegyzői okiratról - ha benne másképpen nem rendelkeztek - csak az abban félként szereplő személy vagy meghatalmazottja részére és csak egyszer adható ki hiteles kiadmány.

151. § (1) Hiteles másolat - ha a felek másképpen nem rendelkeztek - a közjegyzői okiratban félként szereplő személy, törvényes képviselője vagy meghatalmazottja részére korlátlan számban adható ki. Ez irányadó az egyszerű másolat kiadására és a betekintés engedélyezésére is.

(2) Az (1) bekezdésben fel nem sorolt személy részére másolat kiadása és betekintés engedélyezése az erre jogosult személy hozzájárulásával lehetséges, ennek hiányában pedig akkor, ha a kérelmező a másolat kiadásához fűződő jogi érdekét valószínűsíti, és kérelmének teljesítése aggályra nem ad okot.

152. § (1) A végrendeletet tartalmazó közjegyzői okiratról az örökhagyó életében csak az örökhagyó részére vagy kifejezetten e célra adott meghatalmazással (132. §) ellátott meghatalmazottja részére adható ki hiteles kiadmány, másolat vagy bizonyítvány.

(2) Az örökhagyó halálát követően másolat vagy bizonyítvány - a végrendelet kihirdetése után, a kihirdetés napjának feltüntetésével - a 151. § és a 155. § szerint adható ki.

153. § A 136. §-ban felsorolt tanúsítvány és a vele kapcsolatos jegyzőkönyv hiteles másolatát a közjegyző ismételten és bárkinek kiadhatja, aki az ahhoz fűződő jogi érdekét valószínűsíti.

  Vissza az oldal tetejére