Időállapot: közlönyállapot (1991.XI.12.)

1991. évi LV. törvény

az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank létrehozásáról szóló megállapodás kihirdetéséről * 

[A Megállapodást a 78/1990. (XI. 17.) OGY határozatával az Országgyűlés 1990. november 13-án elfogadta. Az elfogadási okmánynak a letétbe helyezése 1990. december 5-én megtörtént. A Megállapodás a Francia Köztársaságnak a Külügyminisztériumhoz küldött értesítése szerint 1991. március 28-án hatályba lépett.]

1. § Az Országgyűlés az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank létrehozásáról szóló megállapodást e törvénnyel kihirdeti.

2. § Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank létrehozásáról szóló megállapodás magyar nyelvű szövege a következő:

„MEGÁLLAPODÁS

az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank létrehozásáról

A Szerződő Felek,

Elkötelezve magukat a többpárti demokrácia, a jog uralma, az emberi jogok tiszteletben tartása és a piacgazdaság alapelveihez;

Felidézve az európai biztonság és együttműködés tárgyában tartott helsinki értekezlet záróokmányát, különösen annak az elvekről szóló deklarációját;

Üdvözölve a közép- és kelet-európai országoknak arra irányuló szándékát, hogy elősegítsék a többpárti demokrácia gyakorlati megvalósítását, megszilárdítsák a demokratikus intézményeket, a jog uralmát és az emberi jogok tiszteletben tartását és arra vonatkozó készségüket, hogy a piac felé orientálódó gazdaság kialakítása céljából reformokat hajtsanak végre;

Figyelembe véve az arra irányuló szoros és összehangolt együttműködés jelentőségét, hogy a közép- és kelet-európai országok gazdasági haladását elősegítsék, segítsék őket abban, hogy gazdaságuk nemzetközileg versenyképesebbé váljék és támogassák őket újjáépítésük és fejlesztésük terén és ezáltal mérsékeljék, ahol az helyénvaló, a gazdaságaik finanszírozásával kapcsolatos kockázatokat;

Abban a meggyőződésben, hogy egy olyan többoldalú pénzügyi intézmény megalapítása, amely alapvető jellege szerint európai és tagságát tekintve széleskörűen nemzetközi, elősegítené e célkitűzések szolgálatát és egy új és egyedülálló szerkezetű együttműködést létesítene Európában;

Megállapodtak abban, hogy ezennel megalapítják az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankot (a továbbiakban: a Bank), amely a következők szerint működik:

I. fejezet

Cél, feladatok és tagság

1. cikk
Cél

A gazdasági haladás és az újjáépítés elősegítése keretében a Bank célja, hogy a többpárti demokrácia, pluralizmus és piacgazdaság alapelvei mellett magukat elkötelezett és azokat alkalmazó közép- és kelet-európai országokban előmozdítsa a nyitott piacorientált gazdaságok felé irányuló átmenetet és támogassa a magán- és vállalkozói kezdeményezést.

2. cikk
Feladatok

1. A Bank avégett, hogy hosszú távon teljesítse azt a célját, hogy elősegítse a közép- és kelet-európai országoknak a nyitott piacorientált gazdaságokba való átmenetét és támogassa a magán- és vállalkozói kezdeményezést, a következő intézkedésekkel segíti az azt elfogadó tagországokat abban, hogy a demonopolizációt, decentralizációt és privatizációt is tartalmazó szerkezeti és szektorális gazdasági reformokat hajtsanak végre, és annak elősegítésében, hogy gazdaságaik teljesen integrálódjanak a nemzetközi gazdaságba;

(i) magán és egyéb érdekelt befektetők útján, különösen a kis- és közepes nagyságú vállalkozások terén, elősegíti a termelékeny, versenyképes és magánszektor tevékenység létesítését, fejlesztését és kiterjesztését;

(ii) mozgósítja a belföldi és külföldi tőkét és a gyakorlott vezetést az (i) bekezdésben írt célokra;

(iii) támogatja a jövedelmező befektetést a szolgáltatási és pénzügyi szektorban és az azokkal összefüggő olyan infrastruktúrákban, ahol a magán- és vállalkozói kezdeményezés támogatása szükséges, ezáltal elősegítve egy versenyképes környezet kialakítását és növelve a termelékenységet, az életszínvonalat és munkakörülményeket;

(iv) műszaki segítséget nyújt adott létesítmények előkészítéséhez, finanszírozásához és megvalósításához, akár egyedileg, akár meghatározott beruházási programokkal kapcsolatosan;

(v) ösztönzi és bátorítja a tőkepiacok fejlesztését;

(vi) támogatást nyújt olyan józan és gazdaságilag megvalósítható létesítményekhez, amelyekben egynél több fogadó tagország érdekelt;

(vii) tevékenysége egész körében elősegíti a környezetileg egészséges és fenntartható fejlesztést; és

(viii) elvállal egyéb olyan tevékenységeket és olyan egyéb szolgáltatásokat nyújt, amelyek e feladatokat elősegíthetik.

2. E cikk 1. bekezdésében hivatkozott feladatok végrehajtása során a Bank szorosan együttműködik összes tagjával és oly módon, ahogyan azt ezen Megállapodás feltételei keretében megfelelőnek tarthatja, a Nemzetközi Valuta Alappal, a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal, a Nemzetközi Pénzügyi Társasággal, a Nemzetközi Beruházásbiztosítási Ügynökséggel és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezettel és együttműködik az Egyesült Nemzetekkel és azok Szakosított Intézményeivel és egyéb testületeivel és bármely olyan közületi vagy magánszeméllyel, amely érdekelt a közép- és kelet-európai országok gazdasági fejlesztésében és az ezekben az országokban történő befektetésben.

3. cikk
Tagság

1. A Bank tagjai lehetnek:

(i) 1. európai országok és 2. olyan nem európai országok, amelyek a Nemzetközi Valuta Alap tagjai; és

(ii) az Európai Gazdasági Közösség és az Európai Beruházási Bank.

2. A jelen cikk 1. bekezdése szerint a tagságra jogosult olyan országok, amelyek ezen Megállapodás 61. cikke szerint nem lettek tagok, olyan kikötésekkel és feltételekkel vehetők fel, amelyeket a Bank a Bankban való tagságra vonatkozólag a tagok összes szavazati jogosultságának legalább háromnegyedét képviselő Kormányzók legalább kétharmadának igenlő szavazatával megállapíthat.

II. fejezet

Alaptőke

4. cikk
Engedélyezett alaptőke

1. Az eredeti engedélyezett alaptőke tíz (10) milliárd ECU. Ez egyenként tízezer (10 000) ECU névértékű egymillió (1 000 000) részvényre oszlik, amelyeket csak tagok jegyezhetnek e Megállapodás 5. cikkének rendelkezései szerint.

2. Az eredeti alaptőke befizetett részvényekre és felhívásra fizetendő részvényekre oszlik. A befizetett részvények kezdeti végösszege három (3) milliárd ECU.

3. Az engedélyezett alaptőke akkor és olyan feltételekkel emelhető, amely a tagok összes szavazati jogosultságának legalább háromnegyedét képviselő Kormányzók legalább kétharmadának a szavazata szerint célszerűnek tűnhet.

5. cikk
Részvényjegyzés

1. Mindegyik tag jegyez a Bank alaptőkéjének részvényeiből feltéve, hogy teljesítette a tagság jogi követelményeit. Az eredeti engedélyezett alaptőke minden egyes jegyzése 3:7 arányban történik a befizetett részvények és a felhívásra fizetendő részvények között. Az ezen Megállapodás olyan aláírói számára, akik az ezen Megállapodás 61. cikke szerint lesznek tagok, a jegyzésre rendelkezésre álló részvények kezdeti mennyiségét az A) melléklet részletezi. Egy tagnak sem lehet 100 részvénynél kevesebb jegyzése.

2. Az olyan országok által jegyzendő részvények kezdeti számát, amelyeket ezen Megállapodás 3. cikkének 2. bekezdése szerint vesznek fel tagul, a Kormányzótanács állapítja meg; feltéve azonban, hogy nem engedélyezhető olyan jegyzés, amelynek az lenne a hatása, hogy az Európai Gazdasági Közösség tagországai által az Európai Gazdasági Közösséggel és az Európai Beruházási Bankkal együtt birtokolt alaptőke százalékát az összes jegyzett alaptőke többsége alá csökkentené.

3. A Kormányzótanács legalább öt (5) éves időközönként felülvizsgálja a Bank alaptőkéjét. Az engedélyezett alaptőke felemelése esetében mindegyik tagnak ésszerű lehetőséget kell nyújtani arra, hogy - a Kormányzótanács által megállapítandó egységes kikötésekkel és feltételekkel - olyan arányban jegyezzenek az alaptőke-emelésből, ahogyan jegyzett tőkéjük aránylik az ilyen emelést közvetlenül megelőzően fennálló összes jegyzett alaptőkéhez. Egy tag sem köteles arra, hogy egy alaptőke-emelés bármely részét jegyezze.

4. Az e cikk 3. bekezdése rendelkezéseinek fenntartásával a Kormányzótanács egy tag kérelmére emelheti e tag jegyzését vagy az engedélyezett alaptőkén belül olyan részvényeket juttathat e tagnak, amelyeket más tagok nem vettek át, feltéve azonban, hogy az ilyen emelésnek nem lehet az a hatása, hogy az Európai Gazdasági Közösség tagországai által az Európai Gazdasági Közösséggel és az Európai Beruházási Bankkal együtt birtokolt alaptőke százalékát az összes jegyzett alaptőke többsége alá csökkentené.

5. A tagok által kezdetben jegyzett részvényeket névértéken bocsátják ki. Egyéb részvényeket névértéken bocsátják ki, kivéve ha a Kormányzók a tagok összes szavazati jogosultságának legalább kétharmadát képviselő Kormányzók legalább kétharmadának szavazatával úgy határoz, hogy azokat különleges körülmények között más feltételekkel bocsátja ki.

6. A részvényeket nem szabad elzálogosítani vagy bármi módon megterhelni és azok nem átruházhatók, kivéve a Bankra az ezen Megállapodás VII. fejezete szerint.

7. A tagoknak a részvényeken alapuló kötelezettsége a kibocsátási áruk be nem fizetett részére korlátozódik. Egy tag sem felelős tagsága alapján a Bank kötelezettségeiért.

6. cikk
A jegyzések kifizetése

1. Az ezen Megállapodás mindegyik olyan aláírója által, amely az ezen Megállapodás 61. cikke szerint válik taggá, kezdetben jegyzett befizetendő részvények összegét öt (5), ezen összeg egyenként húsz (20) százalékát kitevő részletben kell kifizetni. Az első részlet mindegyik tag által az ezen Megállapodás hatálybalépésének időpontját vagy a 61. cikk szerinti ratifikációs, elfogadó vagy jóváhagyó okirata letétbe helyezésének időpontját követő hatvan napon belül fizetendő, ha az utóbbi későbbi mint a hatálybalépés időpontja. A fennmaradó négy részlet mindegyike egymást követőleg az előzőnek esedékességi időpontjától számított egy évre válik esedékessé és - mindegyik tag törvényhozási követelményeitől feltételezetten - fizetendővé.

2. Az e cikk 1. bekezdése szerint vagy egy, az ezen Megállapodás 3. cikkének 2. bekezdése szerint felvett tag által teljesítendő minden egyes törlesztés kifizetésének ötven százalékát az ilyen tag által kibocsátott és ECU-re, egyesült államokbeli dollárra vagy japán yenre szóló saját váltókkal vagy egyéb kötelezvényekkel lehet teljesíteni, amelyek aszerint vehetők igénybe, ahogyan a Banknak műveletei eredményeként likvid tőkékre van szüksége. E váltóknak vagy kötelezvényeknek nem-átruházhatóknak, nem-kamatozóknak és névértéken felszólításra a Bank javára fizetendőknek kell lenniök. Az e váltókon vagy kötelezvényeken alapuló felszólításokat ésszerű időközönként úgy kell megtenni, hogy az egyes tagokhoz intézett felszólításoknak a felszólítás időpontjában fennálló ECU-értéke arányban legyen a váltókat, vagy kötelezvényeket letétbe helyező mindegyik ilyen tag által jegyzett és birtokolt befizetett részvények számával.

3. Egy tagnak a kezdeti alaptőke részvényeinek jegyzése tekintetében fennálló összes fizetési kötelezettségét akár ECU-ben, akár egyesült államokbeli dollárban vagy japán yenben kell teljesítenie az illető pénznemek ECU-ben kifejezett, az 1989. szeptember 30-tól 1990. március 31-ig (beleértve ez utóbbi napot is) terjedő időszakban kialakult átlagos árfolyama alapján.

4. A Bank felhívásra befizetendő alaptőkéjéből történt jegyzés összegét, az Egyezmény 17. és 42. cikkében foglaltakat figyelembe véve, az ezen Megállapodás szerinti felhívástól függően kell csak megfizetni úgy és akkor, amikor azt a Bank kötelezettségei teljesítése végett igényli.

5. Az e cikk 4. bekezdésében hivatkozott felhívás esetében a tag a fizetést ECU-ben, egyesült államokbeli dollárban vagy japán yenben teljesíti. E felhívások ECU-értékben a felhívás időpontjában számítva egyformák minden egyes felhívásra fizetendő részvényre vonatkozólag.

6. A Bank az e cikk alapján teljesítendő bármely fizetés helyét a Kormányzótanács alakuló ülésétől számított egy hónapon belül fogja meghatározni azzal a feltétellel, hogy e meghatározást megelőzően az e cikk 1. bekezdésében említett első részlet megfizetését az Európai Beruházási Bankhoz, mint a Bank megbízottjához kell teljesíteni.

7. Az e cikk 1., 2. és 3. bekezdéseiben írtakon kívüli jegyzéseken alapuló fizetéseket egy tag az engedélyezett alaptőke befizetendő részvényeinek jegyzése tekintetében ECU-ben, egyesült államokbeli dollárban vagy japán yenben teljesíti, éspedig akár készpénzben vagy saját váltókkal vagy egyéb kötelezvényekkel.

8. E cikk szempontjából az ECU-ben fizetés vagy az abban kifejezett összegmeghatározás magában foglalja a bármely olyan szabadon átváltható pénznemben való fizetést vagy meghatározást, amely a fizetés vagy a beváltás időpontjában egyenértékű az adott kötelezettség ECU-ben kifejezett értékével.

7. cikk
Rendes tőkeforrások

A Bank „rendes tőkeforrásai” kifejezés ezen Megállapodás alkalmazása szempontjából magában foglalja a következőket:

(i) a Bank engedélyezett alaptőkéjét, beleértve mind a befizetett, mind a felhívásra fizetendő részvényeket, lejegyezve ezen Megállapodás 5. cikke szerint;

(ii) a Bank által az ezen Megállapodás 20. cikk (i) albekezdése alapján reáruházott jogosultság alapján felvett kölcsönök útján szerzett tőkéket, amelyekre az ezen Alapokmány 6. cikk 4. bekezdésében írt igénybevételi kötelezettség vonatkozik;

(iii) a kölcsönök vagy garanciák visszafizetéséből kapott tőkéket vagy az e cikk (i) és (ii) albekezdéseiben megjelölt forrásokból végzett érdekeltségi befektetések eladásából származó jövedelmet;

(iv) az e cikk (i) és (ii) albekezdéseiben megjelölt forrásokból nyújtott kölcsönökből és teljesített érdekeltségi befektetésekből eredő jövedelmet és a garanciákból és a Bank különleges műveleteinek részét nem képező értékpapír-átvételi kötelezettségből származó jövedelmet; és

(v) a Bank bármely olyan egyéb tőkéjét vagy jövedelmét, amely az ezen Megállapodás 19. cikkében említett Különleges Tőkeforrásainak részét nem képezik.

III. fejezet

Műveletek

8. cikk
Fogadó országok és a források felhasználása

1. A Bank forrásai és eszközei kizárólag az ezen Megállapodás 1. illetve 2. cikkeiben felsorolt célok megvalósítására és feladatok végrehajtására használhatók fel.

2. A Bank műveleteit azokban a közép- és kelet-európai országokban végezheti, amelyek következetesen haladnak a piacorientált gazdaságok felé irányuló átmenetben és a magán- és vállalkozói kezdeményezés elősegítésében és amelyek - konkrét lépésekkel vagy egyéb módon - alkalmazzák az ezen Megállapodás 1. cikkében lefektetett alapelveket.

3. Azokban az esetekben, amelyekben valamely tag olyan politikát folytat, amely ellentétes az ezen Megállapodás 1. cikkével vagy kivételes körülmények között, az Igazgatótanács megvizsgálhatja, hogy fel kell-e függeszteni valamely tagnak a Bank forrásaihoz hozzájutását vagy egyéb módon módosítani kell-e ezt és ennek megfelelő ajánlásokat terjeszthet a Kormányzótanács felé. A Kormányzótanács ezekben az ügyekben bármely döntést a tagok összes szavazati jogosultsága legalább háromnegyedét képviselő Kormányzók legalább kétharmados többségével hozhat.

4. (i) Bármelyik leendő fogadó ország kérheti, hogy a Bank a forrásaihoz való hozzájutást korlátozott célokra az ezen Megállapodás hatálybalépésétől kezdődő három (3) évi időszakra biztosítsa. Az ilyen kérelmet előterjesztését követőleg haladéktalanul ezen Megállapodás szerves részeként kell mellékelni.

(ii) Ezen időszak folyamán:

(a) a Bank az ilyen országnak és a területén lévő vállalatoknak - kérelmükre - műszaki támogatást és egyéb fajtájú arra irányuló támogatást nyújt, hogy finanszírozzák a magánszektorát, elősegítsék az állami tulajdonban lévő vállalatoknak magántulajdonba és ellenőrzésbe történő átmenetét és segítsék a vállalatokat abban, hogy versenyképesen működjenek és a piacorientált gazdaságban való részvétel felé haladjanak, az ezen Megállapodás 11. cikk 3. bekezdésében rögzített aránytól feltételezetten;

(b) az így nyújtott bármely támogatás teljes összege nem haladhatja meg azt az együttes összeget, amelyet az illető ország részvényei tekintetében készpénzben befizetett és amely összegre vonatkozólag kötelezvényeket bocsátott ki;

(iii) ezen időszak végén az arra vonatkozó döntést, hogy az ilyen ország az (a) és (b) albekezdésekben felsorolt korlátokon felül is hozzájárulhat-e a forrásokhoz, a Kormányzótanács a szavazati jogosultságok a tagok legalább nyolcvanöt (85) százalékát képviselő Kormányzók legalább háromnegyedes többségével hozza meg.

9. cikk
Rendes és különleges műveletek

A Bank műveletei a Banknak az ezen Megállapodás 7. cikkében említett rendes tőkeforrásaiból finanszírozott rendes műveletekből és az ezen Megállapodás 19. cikkében említett különleges tőkeforrásokból finanszírozott különleges műveletekből állnak. A kétfajta művelet kombinálható.

10. cikk
A műveletek szétválasztása

1. A Bank rendes tőkeforrásait és különleges tőkeforrásait mindenkor és minden tekintetben egymástól teljesen szétválasztva kell tartani, felhasználni, kötelezettségbe vonni, befektetni vagy azokkal egyéb módon rendelkezni. A Bank pénzügyi számadásainak a Bank tartalékait a rendes műveleteivel és a különleges műveleteivel együtt, szétválasztva kell kimutatniok.

2. A Bank rendes tőkeforrásait semmilyen körülmények között sem szabad megterhelni azokkal a veszteségekkel vagy kötelezettségekkel vagy azokat olyan veszteségek vagy kötelezettségek kiegyenlítésére felhasználni, amelyek olyan különleges műveletekből vagy egyéb tevékenységekből erednek, amelyekre eredetileg különleges tőkeforrásokat használtak fel vagy kötöttek le.

3. A közvetlenül a rendes műveletekhez tartozó költségekkel a Bank rendes tőkeforrásait kell megterhelni. A közvetlenül a különleges műveletekhez tartozó költségekkel a különleges tőkeforrásokat kell megterhelni. Bármely más költséget, ezen Megállapodás 18. cikk 1. bekezdésétől feltételezetten a Bank döntése szerint kell elszámolni.

11. cikk
A műveletek módozatai

1. A Bank műveleteit az ezen Megállapodás 1. és 2. cikkeiben felsorolt céljának és feladatainak elősegítéseként a következő módozatok együttes vagy egyenkénti alkalmazása útján végzi:

(i) kölcsönöket nyújtva egyedül vagy többoldalú intézményekkel, kereskedelmi bankokkal vagy egyéb érdekelt forrásokkal társfinanszírozásban vagy részt véve ilyenekben magánszektorbeli vállalkozásoknak, kölcsönöket nyújtva versenyképesen működő és a piacorientált gazdaságban való részvétele felé haladó bármely állami tulajdonban lévő vállalatnak és kölcsönöket nyújtva bármely állami tulajdonban lévő vállalatnak avégett, hogy elősegítse a magántulajdonba és ellenőrzésbe való átmenetet; különösen hogy elősegítse vagy növelje a magán és/vagy a külföldi tőke részvételét az ilyen vállalatokban;

(ii) (a) magánszektorbeli vállalatok alaptőkéjébe befektetéssel;

(b) bármely versenyképesen működő és a piacorientált gazdaságban részvétel felé haladó, állami tulajdonban lévő vállalat alaptőkéjébe való befektetéssel és bármely állami tulajdonban lévő vállalat alaptőkéjébe való befektetéssel avégett, hogy elősegítsék az átmenetet a magántulajdonba és ellenőrzésbe; különösen hogy elősegítsék vagy növeljék a magán és/vagy a külföldi tőke részvételét az ilyen vállalatokban; és

(c) ott, ahol egyéb finanszírozási mód nem megfelelő, kötelezettséget vállalva mind magánszektorbeli vállalatok, mind a fenti (b) pontban említett állami tulajdonban lévő vállalatok által kibocsátott társasági értékpapírok átvételére az e pontban említett cél érdekében;

(iii) elősegítve magánszektorbeli vállalatoknak vagy az e bekezdés (i) albekezdésében említett egyéb vállalatoknak a belföldi és nemzetközi tőkepiacokhoz jutását az ebben az albekezdésben említett célokra garanciák szolgáltatása, ahol egyéb finanszírozási mód nem megfelelő és pénzügyi tanácsadás és más támogatási formák útján;

(iv) különleges tőkeforrások alkalmazásával a felhasználásukat meghatározó megállapodásoknak megfelelően; és

(v) az olyan kölcsönök nyújtásával vagy az azokban való részvétellel és műszaki segítség nyújtásával a magánszektor fejlődéséhez és a piacorientált gazdaságba átmenethez szükséges infrastruktúra újjáépítésére és fejlesztésére, beleértve a környezeti programokat.

E bekezdés alkalmazása szempontjából egy állami tulajdonban lévő vállalatot csak abban az esetben szabad versenyképesen működőnek tekinteni, ha egy versenyképes piaci környezetben önállóan működik és a csődjogszabályoknak alá van vetve.

2. (i) Az Igazgatótanács legalább évenként felülvizsgálja a Bank műveleteit és kölcsönzési stratégiáját mindegyik fogadó országban annak biztosítása végett, hogy a Banknak az ezen Megállapodás 1. és 2. cikkeiben felsorolt célját és feladatait teljesen betartották. E felülvizsgálatból eredető bármilyen döntést a tagok összes szavazati jogosultságának legalább háromnegyed részét képviselő igazgatók legalább kétharmados többsége hozhat.

(ii) Az említett felülvizsgálat magában foglalja - többek között - annak a haladásnak a mérlegelését, amelyet az egyes fogadó országok tettek a decentralizáció, a demonopolizáció és a privatizáció terén és a Bank vonatkozó részesedéseit azokban a kölcsönökben, amelyeket magánvállalatoknak, a piacorientált gazdaságban való részvétel vagy a magántulajdonba adás felé vezető átmenet folyamatában lévő, állami tulajdonú vállalatoknak, infrastruktúrára, műszaki támogatásra és egyéb célra nyújtott.

3. (i) A Bank összes kölcsön, garancia és érdekeltségi befektetés-kötelezettségének legfeljebb negyven (40) százalékát nyújthatja az állami szektornak, az e cikkben említett egyéb műveleteinek érintése nélkül. Ezt a százalék szerinti korlátozást kezdetben a Bank műveletei megkezdésének időpontjától számított két (2) éves időszak alatt kell alkalmazni, évről évre és azután mindegyik egymást követő pénzügyi év tekintetében.

(ii) A Bank összes kölcsön, garancia és érdekeltségi befektetés kötelezettségének legfeljebb negyven (40) százalékát nyújthatja bármely ország tekintetében egy öt (5) éves időszak alatt évről évre az állami szektornak, a Banknak az e cikkben említett egyéb műveletei érintése nélkül.

(iii) E bekezdés alkalmazása szempontjából

(a) az állami szektor magában foglalja az országos és a helyi kormányokat, ezek szerveit és a tulajdonukban lévő vagy bármelyikük által ellenőrzött vállalatokat;

(b) az olyan állami tulajdonban lévő vállalatnak, amely a magántulajdon és ellenőrzés elérésére irányuló programot valósít meg, nyújtott kölcsön vagy garancia vagy az abba történő érdekeltségi befektetés nem tekinthető az állami szektornak nyújtottnak;

(c) egy pénzügyi közvetítőnek a magánszektor számára

továbbkölcsönzés végett nyújtott kölcsönök nem tekinthetők az állami szektornak nyújtottnak.

12. cikk
A rendes műveletek korlátai

1. A Bank által rendes műveletei során nyújtott kölcsönök, érdekeltségi befektetések és garanciák teljes összegét nem lehet olyankor növelni, ha az ilyen növeléssel az érintetlen jegyzett alaptőkéjének, a rendes tőkeforrásaiba foglalt tartalékainak és többleteinek a teljes összegét túllépnék.

2. Valamely érdekeltségi befektetés összege általában nem haladhatja meg a szóban forgó vállalat alaptőkéjének annyi százalékát, amennyit az Igazgatótanács általános szabályként megfelelőnek állapít meg. A Bank nem törekszik arra, hogy egy ilyen befektetéssel a szóban forgó vállalatban ellenőrző érdekeltséget szerezzen és nem gyakorol ilyen ellenőrzést vagy nem vállal közvetlen felelősséget bármely olyan vállalat vezetéséért, amelyben befektetése van, kivéve azt az esetet, ha bármely befektetése tekintetében tényleges vagy fenyegető szerződésszegés állna fenn, az a vállalat, amelybe befektetett, ténylegesen fizetésképtelenné válik vagy ez fenyegetné és az egyéb olyan helyzeteket, amelyek a Bank véleménye szerint azzal fenyegetnek, hogy az ilyen befektetést kockáztatják, mely esetekben a Bank olyan intézkedést tehet és olyan jogokkal élhet, amelyeket érdekei megvédése céljából szükségesnek tarthat.

3. A Bank érdekeltségi befektetésekre fordított összege semmikor sem lépheti túl az összes érintetlen befizetett jegyzett alaptőkéjének, feleslegének és általános tartalékainak megfelelő összeget.

4. A Bank nem bocsát ki exporthiteleket biztosító garanciákat és nem vállal biztosítási tevékenységeket.

13. cikk
Működési alapelvek

A Bank a következő alapelvek szerint működik:

(i) a Bank józan bankügyleti alapelveket alkalmaz összes műveletei során;

(ii) a Bank műveletei arra szolgálnak, hogy olyan sajátos létesítményeket finanszírozzon akár egyedileg, akár sajátos beruházási programok keretében és olyan műszaki támogatást nyújtson, amelyek az ezen Megállapodás 1. és 2. cikkeiben felsorolt céljának és feladatainak a teljesítésére irányulnak;

(iii) a Bank semmiféle vállalkozást sem finanszírozhat olyan tag területén, amely tag ellenzi ezt a finanszírozást;

(iv) a Bank nem engedi, hogy forrásainak aránytalan összegét használják fel bármely tag javára;

(v) a Bank arra törekszik, hogy ésszerű diverzifikációt tartson fenn összes befektetéseinél;

(vi) mielőtt egy kölcsönt, garanciát vagy érdekeltségi befektetést nyújtanának, a kérelmező köteles egy megfelelő javaslat benyújtására és a Bank elnökének a javaslatra vonatkozólag a Bank személyzete által végzett tanulmányozás alapján ajánlásokkal együtt egy írásbeli jelentést kell az Igazgatótanács elé terjesztenie;

(vii) a Bank nem vállalt bármilyen finanszírozást vagy nem nyújt eszközöket, ha a kérelmező képes arra, hogy máshonnét szerezzen elegendő finanszírozást vagy eszközöket olyan kikötésekkel és feltételekkel, amelyeket a Bank ésszerűnek tart;

(viii) a finanszírozás nyújtása vagy garantálása során a Bank kellő figyelmet fordít arra a kilátásra, hogy a kölcsönfelvevő és - ha van - garantálója abban a helyzetben lesz-e, hogy teljesíteni tudja a finanszírozási szerződésen alapuló kötelezettségeit;

(ix) a Bank által közvetlenül nyújtott kölcsön esetében a Bank azt engedheti meg a kölcsönfelvevőnek, hogy csak akkor vegye igénybe a tőkéit, ha arra a ténylegesen felmerült kiadások fedezésére van szüksége;

(x) a Bank tőkéinek megforgatására törekszik azáltal, hogy befektetéseit magánbefektetőknek adja el mindenkor, amikor azt kielégítő feltételekkel megteheti;

(xi) a Bank az egyéni vállalkozásokba történő befektetései során a finanszírozást az általa megfelelőnek tartott kikötésekkel és feltételekkel vállalja, figyelembe véve a vállalkozás szükségleteit, a Bank által vállalandó kockázatokat és azokat a kikötéseket és feltételeket, amelyeket magánbefektetők és hasonló finanszírozás alkalmával rendszerint elérnek;

(xii) a Bank nem korlátozza, hogy a Bank rendes vagy különleges tőkeműveletei során elvállalt bármely kölcsön, befektetés vagy egyéb finanszírozás jövedelméből bármely országból árukat és szolgáltatásokat szerezzenek be és valamennyi megfelelő esetben kölcsöneit és más műveleteit attól teheti függővé, hogy nemzetközi versenytárgyalási felhívásokat bocsássanak ki; és

(xiii) a Bank megteszi a szükséges intézkedéseket annak biztosítása végett, hogy bármely, a Bank által nyújtott, garantált vagy részvételével végzett kölcsön vagy bármely érdekeltség jövedelmét csak azokra a célokra használják fel, amelyekre a kölcsönt vagy az érdekeltséget nyújtották és kellő figyelemmel a gazdaságosság és a hatékonyság mérlegelésére.

14. cikk
A kölcsönökre és a garanciákra vonatkozó kikötések
és feltételek

1. A Bank által vagy részvételével nyújtott vagy garantált kölcsönök esetében a szerződés állapítja meg a szóban forgó kölcsönre vagy garanciára vonatkozó kikötéseket és feltételeket, beleértve azokat, amelyek a kölcsön, illetve a garancia tekintetében a tőke, a kamat és az egyéb jutalékok, díjak megfizetésére, az esedékességekre és a fizetési időpontokra vonatkoznak. A Banknak e kikötések és feltételek megállapítása során teljes mértékben figyelembe kell vennie jövedelme biztosításának a szükségességét.

2. Ha a kölcsönök vagy kölcsönökre vonatkozó garanciák kedvezményezettje maga nem tag, hanem egy állami tulajdonba álló vállalat, a Bank, ha az kívánatosnak tűnik, figyelembe véve a magántulajdonba és ellenőrzésbe való átmenetben lévő állami és állami tulajdonban lévő vállalatoknak megfelelő különböző megközelítési módokat, azt igényelheti attól a tagtól vagy tagoktól, akiknek a területén a szóban forgó létesítményt kivitelezik, vagy e tagnak vagy tagoknak a Banknak elfogadható közintézményétől vagy bármely szervétől, hogy garantálja a kölcsön tőkeösszegének a visszafizetését és a kamat és az egyéb jutalékok és költségek megfizetését a kölcsön kikötései szerint. Az Igazgatótanács évenként felülvizsgálja a Bank ez ügyben folytatott gyakorlatát, kellő figyelmet fordítva a Bank hitelképességére.

3. A kölcsön- vagy a garanciaszerződés kifejezetten meghatározza azt a pénznemet vagy pénznemeket vagy ECU-t, amelyben a Bankot a szerződés alapján megillető összes fizetést teljesíteni kell.

15. cikk
Jutalék és díjak

1. A Bank a kamaton kívül jutalékot számít fel a rendes műveletei részeként általa vagy részvételével nyújtott kölcsönök után. E jutalékra vonatkozó kikötéseket és feltételeket az Igazgatótanács állapítja meg.

2. Valamely kölcsönnek a rendes műveletei részeként végzett garantálása vagy értékpapírok eladásával kapcsolatos átvételi kötelezettség vállalása során a Bank az Igazgatótanács által megállapított mértékű és időszakonként fizetendő díjakat számít fel avégett, hogy megfelelő ellenértéket kapjon a kockázatvállalásaiért.

3. Az Igazgatótanács egyéb költségeket állapíthat meg a Bank javára a rendes műveleteivel és bármely jutalékot, díjakat és egyéb költségeket a különleges tőkeműveleteivel kapcsolatban.

16. cikk
Különleges tartalék

1. A Bank az ezen Megállapodás 15. cikke szerint kapott jutalékok és díjak összegét különleges tartalékként teszi félre, melyet arra a célra tart, hogy abból fedezze a Banknak az ezen Megállapodás 17. cikke szerinti veszteségeit. A különleges tartalékot a Bank döntése szerinti likvid formában kell tartani.

2. Ha az Igazgatótanács úgy határoz, hogy a különleges tartalék nagysága megfelelő, elhatározhatja, hogy attól fogva az összes említett jutalék és díj vagy azok egy része a Bank jövedelmének részét képezze.

17. cikk
A Bank veszteségeinek megtérítési módozatai

1. A Bank rendes műveletei keretében a Bank által vagy részvételével nyújtott vagy garantált kölcsönökkel kapcsolatos késedelmek vagy szerződésszegés esetében vagy az értékpapír-átvételi kötelezettséggel vagy az érdekeltségi befektetéssel kapcsolatos veszteségek esetében a Bank úgy cselekedhet, ahogyan azt megfelelőnek tartja. A Bank megfelelő alapokat tart esetleges veszteségekkel szemben.

2. A Bank rendes műveletei során felmerülő veszteségeket a következőkre kell elszámolni:

(i) elsősorban az e cikk 1. bekezdésében említett alapokra;

(ii) másodszor, a tiszta jövedelemre;

(iii) harmadszor, az ezen Megállapodás 16. cikke szerinti különleges tartalékra;

(iv) negyedszer, általános tartalékára és feleslegeire;

(v) ötödször, az érintetlen befizetett alaptőkére; és

(vi) végül a le nem hívott, jegyzett lehívható alaptőke egy megfelelő összegére, amelyet az ezen Megállapodás 6. cikkének 4. és 5. bekezdéseinek rendelkezései szerint le kell hívni.

18. cikk
Különleges alapok

1. A Bank elvállalhatja olyan különleges alapok kezelését, amelyek rendeltetése a Bank céljának szolgálata és amelyek beletartoznak a Bank feladataiba. Az ilyen különleges alap kezelésének összes költségét e különleges alap terhére kell elszámolni.

2. A Bank által elfogadott különleges alapokat bármilyen oly módon és bármely olyan kikötésekkel és feltételekkel lehet felhasználni, amelyek összeegyeztethetők a Bank céljával és feladataival, az ezen Megállapodás egyéb alkalmazandó rendelkezéseivel és az ilyen alapokra vonatkozó megállapodással vagy megállapodásokkal.

3. A Bank olyan szabályokat és szabályozásokat alkalmazhat, amelyek szükségesek az egyes különleges alapok létesítéséhez, kezeléséhez és felhasználásához. E szabályoknak és szabályozásoknak összhangban kell lenniök az ezen Megállapodás rendelkezéseivel, kivéve azokat a rendelkezéseket, amely kifejezetten csak a Bank rendes műveleteire alkalmazandók.

19. cikk
Különleges tőkeforrások

A „különleges tőkeforrások” meghatározás bármely különleges tőke forrásaira vonatkozik és magában foglalja:

(i) a Bank által bármely különleges alaphoz csatolás végett elfogadott tőkéket;

(ii) a bármely különleges alapból finanszírozott kölcsönökkel vagy garanciákkal kapcsolatban visszafizetett tőkéket és érdekeltségi befektetésekből eredő jövedelmet, amely a szóban forgó különleges alapra irányadó szabályok és szabályozások szerint az ilyen különleges alaphoz folyik be; és

(iii) a különleges tőkeforrások befektetéséből eredő jövedelmet.

IV. fejezet

Kölcsönfelvétel és egyéb vegyes hatáskörök

20. cikk
Általános hatáskörök

1. Az ezen Megállapodásban másutt felsorolt jogosultságokon kívül a Bank jogosult:

(i) tőkéket kölcsönbe venni a tagországokban vagy máshol, mindig azzal a feltétellel, hogy;

(a) mielőtt kötelezvényeit eladná egy ország területén, a Bank köteles beszerezni ezen ország jóváhagyását; és

(b) ahol a Bank kötelezvényeit valamely tag pénznemében szándékozik meghatározni, a Bank köteles ezen ország jóváhagyását beszerezni;

(ii) a műveleteihez nem szükséges tőkéket befektetni vagy betétben elhelyezni;

(iii) a másodlagos piacon venni vagy eladni olyan értékpapírokat, amelyeket a Bank bocsátott ki vagy garantált vagy amelyekbe befektetett;

(iv) garantálni olyan értékpapírokat, amelyekbe azzal a céllal fektetett be, hogy eladásukat elősegítse;

(v) kötelezettséget vállaljon olyan értékpapírok átvételére vagy részt vegyen olyan értékpapírok átvételére vonatkozó kötelezettségvállalásban, amelyeket bármely vállalat a Bank céljával és feladataival összeegyeztethető célokra bocsátott ki;

(vi) olyan műszaki tanácsot és támogatást adjon, amelyek a célját szolgálják és feladatai közé illik;

(vii) olyan egyéb jogosultságokkal éljen és olyan szabályokat és szabályozásokat alkalmazzon, amelyek szükségesek vagy megfelelőek lehetnek az ezen Megállapodás rendelkezéseivel összhangban lévő céljának és feladatainak elősegítéséhez; és

(viii) együttműködési megállapodásokat kössön bármely közületi vagy magánszeméllyel vagy személyekkel.

2. Minden, a Bank által kibocsátott vagy garantált értékpapír előoldalának egy olyan szembetűnő nyilatkozatot kell tartalmaznia, amely szerint az nem valamely kormány vagy tag kötelezettsége, kivéve, ha az tényleg egy bizonyos kormány vagy tag kötelezettsége, amely esetben a nyilatkozatnak ezt kell tartalmaznia.

V. fejezet

Pénznemek

21. cikk
A pénznemek meghatározása és felhasználása

1. Ha az ezen Megállapodás szerint bármikor szükségessé válik annak megállapítása, hogy valamely pénznem teljesen átváltható-e ezen Megállapodás céljaira, e megállapítást a Bank végzi, figyelembevéve azt az alapvető követelményt, hogy saját pénzügyi érdekeit megvédje, szükség esetén a Nemzetközi Monetáris Alappal való konzultációt követően.

2. A tagok semmilyen módon sem korlátozzák a következőknek a Bank általi kézhezvételét, birtoklását, felhasználását vagy átutalását:

(i) a Bank által az alaptőkéje jegyzésével kapcsolatos, az ezen Megállapodás 6. cikke szerint teljesített fizetés jogcímén kézhez vett pénznemek vagy ECU;

(ii) a Bank által kölcsönfelvétel jogcímén szerzett pénznemek;

(iii) a Bank által a Különleges Alaphoz történő hozzájárulások címén kezelt pénznemek és egyéb források; és

(iv) a Bank által kölcsönökkel és befektetésekkel kapcsolatban tőke, kamat, osztalék és egyéb kötelezettségek vagy az e bekezdés (i)-(iii) albekezdéseiben említett bármely tőkéből teljesített befektetések eladásából eredő jövedelmek megfizetése vagy a jutalék, díjak vagy egyéb terhek megfizetése jogcímén kézhez vett pénznemek.

VI. fejezet

Szervezet és igazgatás

22. cikk
Felépítés

A Banknak Kormányzótanácsa, Igazgatótanácsa, Elnöke, egy vagy több Alelnöke és olyan egyéb tisztviselői és személyi állománya van, amelyet szükségesnek tarthatnak.

23. cikk
Kormányzótanács: Összetétele

1. A Kormányzótanácsban mindegyik tag képviselve van és egy Kormányzót és egy Helyettest jelöl ki. Mindegyik Kormányzó és Helyettes az őt kijelölő tag kívánsága szerint szolgál. A Helyettes csak elöljárója távolléte esetében szavazhat. A Tanács minden egyes évi rendes ülésén az egyik Kormányzót Elnökké választja, aki tisztségét a legközelebbi elnök megválasztásáig viseli.

2. A Kormányzók és a Helyettesek ilyen minőségükben a Banktól történő javadalmazás nélkül teljesítenek szolgálatot.

24. cikk
Kormányzótanács: Hatáskörök

1. A Bank teljes hatásköre a Kormányzótanácsra van ruházva.

2. A Kormányzótanács az Igazgatótanácsra ruházhatja összes vagy bármelyik hatáskörét, a következő hatáskörök kivételével:

(i) új tagok felvétele és felvételük feltételeinek meghatározása;

(ii) a Bank engedélyezett alaptőkéjének felemelése vagy csökkentése;

(iii) valamely tag felfüggesztése;

(iv) az ezen Megállapodásnak az Igazgatótanács által történt értelmezésével vagy alkalmazásával szembeni fellebbezések eldöntése;

(v) az egyéb nemzetközi szervezetekkel való általános együttműködési megállapodások megkötésére vonatkozó felhatalmazás;

(vi) az Igazgatók és a Bank Elnökének megválasztása;

(vii) az Igazgatók és a Helyettes Igazgatók javadalmazásának és az Elnök fizetésének és szolgálati szerződése egyéb feltételeinek a megállapítása;

(viii) a könyvvizsgálók jelentésének felülvizsgálatát követően a Bank általános mérlegének és eredménykimutatásának a jóváhagyása;

(ix) a Bank tartalékainak megállapítása és tiszta nyereségének felosztása és elosztása;

(x) ezen Megállapodás módosítása;

(xi) döntés a Bank műveleteinek megszüntetéséről és vagyona felosztásáról;

(xii) olyan hatáskörök gyakorlása, amelyeket ebben a Megállapodásban kifejezetten a Kormányzótanácsra ruháztak.

3. A Kormányzótanács fenntartja teljes hatáskörét arra, hogy jogosult legyen eljárni bármely ügyben, amelyet e cikk 2. bekezdése szerint vagy ezen Megállapodásban máshol az Igazgatótanácsra ruháztak vagy arra bíztak.

25. cikk
Kormányzótanács: Eljárás

1. A Kormányzótanács évente ülést tart és a Tanács rendelkezése szerint vagy az Igazgatótanács összehívása alapján további üléseket tarthat. A Kormányzótanács ülését az Igazgatótanács köteles összehívni abban az esetben, ha azt a Bank legalább öt (5) tagja vagy a tagok összes szavazati jogosultságának legalább egynegyedével rendelkező tagok kérik.

2. A Kormányzótanács bármely ülése akkor szavazóképes, ha azon a Kormányzók kétharmada jelen van, feltéve ha ez a többség a tagok összes szavazati jogosultságának legalább a kétharmadát képviseli.

3. A Kormányzótanács szabályozással olyan eljárást létesíthet, amelyben az Igazgatótanács - ha ez utóbbi ilyen cselekményt célszerűnek tart - a Kormányzóknak egy meghatározott kérdésre vonatkozó szavazatát kieszközölheti anélkül, hogy a Kormányzótanács ülését össze kellene hívnia.

4. A Kormányzótanács és az Igazgatótanács az engedélyezett mértékig olyan szabályokat és szabályzatokat alkalmazhat és olyan kiegészítő testületeket létesíthet, amely szükséges vagy megfelelő lehet a Bank üzletvitele szempontjából.

26. cikk
Igazgatótanács: Összetétel

1. Az Igazgatótanács huszonhárom (23) tagból áll, akik nem lehetnek a Kormányzótanács tagjai és akik közül:

(i) tizenegyet (11) Belgiumot, Dániát, Franciaországot, a Német Szövetségi Köztársaságot, Görögországot, Írországot, Luxemburgot, Hollandiát, Portugáliát, Spanyolországot, az Egyesült Királyságot, az Európai Gazdasági Közösséget, az Európai Beruházási Bankot képviselő Kormányzók választanak; és

(ii) tizenkettőt (12) az egyéb tagokat képviselő Kormányzók választanak, akik közül:

a) négyet (4) az A) mellékletben a Bank a támogatására jogosult közép- és kelet-európai országokként felsorolt országokat képviselő Kormányzók;

b) négyet (4) az A) mellékletben egyéb európai országokként felsorolt országokat képviselő Kormányzók;

c) négyet (4) az A) mellékletben nem-európai országokként felsorolt országokat képviselő Kormányzók;

Az Igazgatók azonkívül, hogy képviselik azokat a tagokat, akiknek a Kormányzói őket megválasztották, képviselhetik azokat a tagokat is, akik szavazatukat rájuk ruházzák.

2. Az Igazgatók gazdasági és pénzügyi ügyekben nagy szakértelemmel rendelkező személyek és akiket a B) melléklet szerint választanak meg.

3. A Kormányzótanács az Igazgatótanács nagyságát növelheti vagy csökkentheti vagy annak összetételét felülvizsgálhatja avégett, hogy figyelembe vegye a bank tagjai létszámában történő változásokat, éspedig a tagok összes szavazatai jogosultsága legalább háromnegyedét képviselő Kormányzók legalább kétharmadának igenlő szavazatával. E hatáskör további választásokra vonatkozó gyakorlásának sérelme nélkül a második Igazgatótanács létszámát és összetételét az e cikk 1. bekezdése tartalmazza.

4. Mindegyik Igazgató egy Helyettest jelöl ki avégett, hogy teljes hatáskörrel járjon el helyette, ha ő nincs jelen. Az Igazgatók és Helyetteseik a tagországok állampolgárai. Egy tagot csak egy Igazgató képviselhet. A Helyettes részt vehet a Tanács ülésein, de csak abban az esetben szavazhat, ha kijelölője helyett jár el.

5. Az Igazgatók három (3) évi időszakra viselik tisztségüket és újraválaszthatók; azzal a feltétellel azonban, hogy az első Igazgatótanácsot a Kormányzótanács megnyitó ülésén választja meg és a Kormányzótanács közvetlenül legközelebbi évi üléséig maradt tisztségében vagy ha a Tanács ezen az évi ülésén úgy dönt, az ezt követő legközelebbi évi ülésig. Addig maradnak tisztükben, amíg utódaikat meg nem választották és azok el nem vállalták tisztségüket. Ha egy Igazgató tisztsége több mint száznyolcvan (180) nappal hivatali időszakának lejárta előtt megüresedik, azok a Kormányzók, akik az előző Igazgatót megválasztották, megválasztják az utódját a B) melléklet szerint az időszak hátralévő részére. E választáshoz az ilyen Kormányzók által leadott szavazatok többsége szükséges. Ha egy Igazgató tisztsége hivatali időszakának lejárta előtt száznyolcvan (180) nappal vagy annál kevesebbel üresedik meg, hasonló módon egy utódot választhatnak a hivatali időszak hátralévő idejére azoknak a Kormányzóknak a szavazatával, akik az előző Igazgatót választották, amely választáshoz az ilyen Kormányzók által leadott szavazatok többsége szükséges. Amíg a tisztség üres, az előző Igazgató helyettese gyakorolhatja az előbbi hatáskörét kivéve, hogy Helyettest nem jelölhet ki.

27. cikk
Igazgatótanács: Hatáskör

A Kormányzótanácsnak az ezen Megállapodás 24. cikkében meghatározott hatáskörének érintetlenül hagyása mellett az Igazgatótanács felelős a Bank általános műveleteinek irányításáért és evégett az ezen Megállapodás által kifejezetten reá ruházott hatáskörön kívül gyakorolhatja mindazt a hatáskört, amelyet a Kormányzótanács reá ruházott és különösen:

(i) előkészíti a Kormányzótanács munkáját;

(ii) a Kormányzótanács általános iránymutatásaival összhangban meghatározza a politikát és döntéseket hoz a Bank kölcsönei, garanciái, érdekeltségi befektetései, kölcsönfelvétele, műszaki segítségnyújtása és a Bank egyéb műveletei tárgyában;

(iii) az egyes pénzügyi évekre vonatkozó, könyvvizsgálók által megvizsgált számadásokat minden egyes évi ülésen a Kormányzótanács elé terjeszti jóváhagyás végett; és

(iv) jóváhagyja a Bank költségvetését.

28. cikk
Igazgatótanács: Eljárás

1. Igazgatótanács rendszerint a Bank központjában működik és olyan gyakran tartja üléseit, ahogyan azt a Bank üzletvitele szükségessé teszi.

2. Az Igazgatótanács bármely ülése akkor szavazóképes, ha azon az Igazgatók többsége jelen van, feltéve hogy ez a többség a tagok összes szavazati jogosultságának legalább kétharmadát képviseli.

3. A Kormányzótanács olyan szabályozást alkalmazhat, amely szerint valamely tag - ha nincs saját állampolgárságú Igazgatója - szavazati joggal nem rendelkező képviselőt küldhet az Igazgatótanács bármely ülésére, ha olyan ügyet tárgyalnak, amely különösen érinti e tagot.

29. cikk
Szavazás
1. Az egyes tagokat megillető szavazati jogosultság egyenlő azoknak a részvényeknek a számával, amelyeket az illető tag jegyzett a Bank alaptőkéjében. Abban az esetben,

ha valamelyik tag elmulasztja, hogy a befizetendő részvényekre vonatkozólag az ezen Megállapodás 6. cikke szerint kötelezettségei tekintetében az esedékes összeg valamely részét befizesse, e tag mindaddig amíg e mulasztása tart, nem gyakorolhatja szavazati jogosultságát olyan százalékarányban, amilyen arányban áll az esedékessé vált, de meg nem fizetett összeg az ezen tag által a Bank alaptőkéjében jegyzett befizetendő részvények teljes összegével.

2. A Kormányzótanácsban történő szavazás során mindegyik Kormányzó jogosult arra, hogy annak a tagnak a nevében szavazzon, akit képvisel. Ezen Megállapodás kifejezett ellenkező rendelkezése hiányában a Kormányzótanács elé kerülő minden ügyet a szavazó tagok szavazati jogosultságának többségével döntenek el.

3. Az Igazgatótanácsban történő szavazás során mindegyik Igazgató jogosult arra, hogy annyi szavazattal szavazzon, amelyre az őt megválasztó Kormányzók jogosultak és amennyire bármelyik olyan Kormányzó jogosult, aki szavazati jogát a B) melléklet szerint reá ruháztak. A több mint egy tagot képviselő Igazgató külön-külön szavazhat azoknak a tagoknak a nevében, akiket képvisel. Az Igazgatótanács elé kerülő minden ügyet a szavazó tagok szavazati jogosultságának többségével döntik el kivéve, ha ezen Megállapodás kifejezetten ellenkező rendelkezést tartalmaz és kivéve az olyan általános politikai döntések eseteit, amelyekben az ilyen politikai döntéseket a szavazó tagok összes szavazati jogosultságának legalább kétharmad többségével hozták.

30. cikk
Az Elnök

1. A Kormányzótanács a tagok összes szavazati jogosultságának a többségét képviselő Kormányzók összes létszámának többségi szavazatával választja meg a Bank Elnökét. Az Elnök e tisztségének tartama alatt nem lehet Kormányzó vagy Igazgató vagy ezek Helyettese.

2. Az Elnök hivatali időszaka négy (4) év. Újraválasztható. E tisztségétől megválik azonban, ha a tagok összes szavazati jogosultságának legalább kétharmadát képviselő Kormányzók legalább kétharmadának igenlő szavazatával a Kormányzótanács így dönt. Ha az elnöki tisztség bármilyen ok folytán megüresedik, a Kormányzótanács e cikk 1. bekezdésének rendelkezései szerint utódot választ a négy év lejártáig.

3. Az Elnök nem szavaz, kivéve szavazategyenlőség esetét, amikor is ő adja le a döntő szavazatot. Részt vehet a Kormányzótanács ülésein és elnököl az Igazgatótanács ülésein.

4. Az Elnök a Bank jogi képviselője.

5. Az Elnök a Bank személyi állományának a főnöke. Felelős a tisztviselők és a személyzet megszervezéséért, kinevezéséért és elbocsátásáért az Igazgatótanács által elfogadandó szabályok szerint. A tisztviselők és a személyzet kinevezése során a hatékonyság és a technikai szakértelem elsődleges fontosságának biztosítása mellett kellő figyelemmel kell arra is lennie, hogy azokat a Bank tagjai közül széles földrajzi alapon toborozza.

6. Az Elnök az Igazgatótanács irányítása mellett vezeti a Bank üzletvitelét.

31. cikk
Alelnök(ök)

1. Az Igazgatótanács az Elnök javaslatára egy vagy több Alelnököt nevez ki. Egy Alelnök addig tölti be tisztségét, olyan jogkört gyakorol és olyan feladatokat lát el a Bank igazgatásában, ahogyan azt az Igazgatótanács meghatározza. Az Elnök távollétében vagy akadályoztatása esetében egy Alelnök gyakorolja az Elnök jogkörét és látja el feladatait.

2. Egy Alelnök részt vehet az Igazgatótanács ülésein, azonban ezeken az üléseken nem szavazhat, kivéve ha az Elnök helyett eljárva ő adhatja le a döntő szavazatot.

32. cikk
A Bank nemzetközi jellege

1. A Bank nem fogad el Különleges alapokat vagy más olyan kölcsönöket vagy támogatást, amely bármilyen módon hátrányosan befolyásolhatja, eltérítheti vagy egyéb módon módosíthatja célját vagy feladatait.

2. A Bank, Elnöke, Alelnöke(i), tisztviselői és személyzete döntéseikben csak a Bank céljára, feladataira és műveleteire vonatkozó, ezen Megállapodásban részletezett megfontolásokat vesznek figyelembe. E megfontolásokat részrehajlás nélkül mérlegelik avégett, hogy elérjék és végrehajtsák a Bank célját és feladatait.

3. Teendőik ellátása során a Bank Elnökének, Alelnöké(ei)nek, tisztviselőinek és személyzetének kizárólag a Bankkal szemben van szolgálati kötelezettsége, más hatósággal szemben nincs. A Bank minden tagjának tiszteletben kell tartania e kötelezettséget és tartózkodnia kell minden arra irányuló kísérlettől, hogy kötelezettségeik teljesítésében bármelyiküket befolyásolja.

33. cikk
A hivatalok elhelyezése

1. A Bank központja Londonban van.

2. A Bank intézményeket vagy fiókokat létesíthet a Bank bármely tagjának a területén.

34. cikk
Letéteményesek és kapcsolattartó szervek

1. Minden tag a központi bankját vagy a Bankkal való megállapodás szerinti más intézményt jelöl ki a saját valutájából a Bank birtokában lévő összes készlet, valamint a Bank egyéb vagyontárgyai számára.

2. Minden tag egy megfelelő hivatalos jogi személyt jelöl ki, amellyel a Bank érintkezhet az ezen Megállapodásból eredő bármely üggyel kapcsolatban.

35. cikk
Jelentések közzététele és tájékoztatás szolgáltatása

1. A Bank egy könyvvizsgáló által megvizsgált számadást tartalmazó évi jelentést tesz közzé és tagjainak legalább háromhavi időközönként a pénzügyi helyzetéről szóló összefoglaló beszámolót és műveletei eredményét feltüntető nyereség-veszteség kimutatást küld. A pénzügyi számadásokat ECU-ben vezetik.

2. A Bank évente jelentést tesz tevékenységeinek a környezetre gyakorolt hatásáról és közzétehet egyéb olyan jelentéseket is, amelyeket céljának előmozdítása végett kívánatosnak tart.

3. Az e cikk szerinti összes jelentés, beszámoló és közvélemény példányait tagjai között szétosztja.

36. cikk
A tiszta jövedelem felosztása és szétosztása

1. A Kormányzótanács állapítja meg legalább évente, hogy a Bank tiszta jövedelmének mely részét fordítják - miután rendelkeztek a tartalékokról és, ha szükséges, az ezen Megállapodás 17. cikkének 1. bekezdése szerint az esetleges veszteségekkel szemben - a többlettartalékra vagy egyéb célokra és - ha van, mely részét osztják szét. Bármely olyan döntést, hogy a Bank tiszta jövedelmét egyéb célokra fordítsák, a tagok összes szavazati jogosultságának legalább kétharmadát képviselő Kormányzók legalább kétharmados többségével kell meghozni.

Ilyen célra való fordítás és semmiféle szétosztás nem végezhető addig, amíg az általános tartalékok összege az engedélyezett alaptőke legalább tíz (10) százalékát el nem érte.

2. Az előző bekezdésben említett bármilyen szétosztást a minden tag birtokában lévő befizetett részvények száma arányában kell elvégezni; azzal a feltétellel azonban, hogy e szám kiszámításakor csak a készpénzben kapott fizetések és az ilyen részvények tekintetében az adott pénzügyi év végén vagy azt megelőzően beváltott kötelezvények vehetők számításba.

3. Minden tag részére a fizetéseket oly módon teljesítik, ahogyan azt a Kormányzótanács meghatározza. E fizetéseket és azoknak a fogadó ország általi felhasználását egy tag sem korlátozza.

VII. fejezet

Kilépés és a tagság felfüggesztése

A műveletek ideiglenes felfüggesztése és beszüntetése
37. cikk
A tagok joga a kilépésre

1. Bármely tag bármikor kiléphet a Bankból oly módon, hogy írásbeli felmondást nyújt be a Banknak annak központjához.

2. Egy tag kilépése a felmondásában megjelölt időpontban lesz hatályos és tagsága ekkor szűnik meg, de ez az időpont semmi esetre sem lehet előbbi a felmondásnak a Bank által történt kézhezvételét követő hat (6) hónapnál. A tag azonban azt megelőzően, hogy a kilépés véglegesen hatályossá válik, bármikor írásban értesítheti a Bankot, hogy eláll a kilépési szándékát tartalmazó felmondástól.

38. cikk
A tagság felfüggesztése

1. Ha egy tag elmulasztja a Bankkal szembeni bármely kötelezettségének a teljesítését, a Bank a tagok összes szavazati jogosultságának legalább kétharmadát képviselő Kormányzók legalább kétharmados többségével hozott határozatával felfüggesztheti a tagságát. Az így felfüggesztett tag felfüggesztésének időpontjától számított egy év elteltével automatikusan elveszti tagságát, hacsak egy ugyanilyen többségi határozat a tag jogállását helyre nem állítja.

2. A felfüggesztés tartama alatt a tag - a kilépésre vonatkozó jog kivételével - nem gyakorolhatja az ezen Megállapodásból eredő jogait, de teljesítenie kell valamennyi kötelezettségét.

39. cikk
Elszámolás a korábbi tagokkal

1. Azt az időpontot követőleg, amelyen egy tag tagsága megszűnik e korábbi tag felelős marad a Bankkal szembeni közvetlen kötelezettségeiért és a Bankkal szembeni függő kötelezettségeiért mindaddig, amíg a tagsága megszűnése előtt kötött kölcsönök, érdekeltségi befektetések vagy garanciák bármely része fennáll; de már nem vállalhat kötelezettségeket a Bank által ezután nyújtott kölcsönök, érdekeltségi befektetések és garanciák tekintetében és nem részesedhet a Banknak sem jövedelmeiből, sem kiadásaiból.

2. Amikor egy tag tagsága megszűnik, a Bank az ilyen korábbi taggal történő elszámolás részeként intézkedik az ilyen korábbi tag részvényeinek visszavásárlásáról e cikk rendelkezései szerint. E szempontból a részvények visszavásárlási ára az az érték, amelyet a Bank könyvei a tagság megszűnésének időpontjában kimutatnak, de minden részvény eredeti vételára a legmagasabb értéke.

3. A Bank által az e cikk alapján visszavásárolt részvények kifizetése a következő feltételek szerint történik:

(i) a korábbi tagnak a részvényeiért járó összeget mindaddig vissza kell tartani, amíg a korábbi tag, központi bankja vagy bármely szerve vagy intézménye a Bankkal szemben kölcsönvevőként vagy garantálóként kötelezett marad és ezt az összeget a Bank választása szerint felhasználhatja az ilyen kötelezettség esedékességkori kiegyenlítésére. Ilyen összeget a korábbi tagnak az ezen Megállapodás 6. cikkének 4., 5. és 7. bekezdései szerinti részvényjegyzésből eredő kötelezettsége címén nem lehet visszatartani. Bármely esetben a tagnak a részvényeiért járó összeg csak a tag tagságának megszűnése időpontját követő hat (6) hónap elteltével fizethető ki;

(ii) a korábbi tag által visszaszolgáltatott részvények kifizetése esetenként történik olyan mértékben, amellyel az e cikk 2. bekezdése szerinti visszavásárlási összeg meghaladja a jelen bekezdés (i) albekezdésében említett kölcsönökkel, érdekeltségi befektetésekkel és garanciákkal kapcsolatos tartozások teljes összegét mindaddig, amíg a korábbi tag a teljes visszavásárlási árat megkapja;

(iii) a kifizetéseket olyan feltételekkel és olyan teljesen

átváltható pénznemekben vagy ECU-ben és olyan időpontokban kell teljesíteni, ahogyan azt a Bank meghatározza; és

(iv) ha a Bank olyan garanciákkal, kölcsönökben való részesedésekkel vagy kölcsönökkel kapcsolatban, amelyek a tag tagságának megszünésekor fennállottak, kárt szenved vagy ha a Bank tiszta veszteséget szenved az akkor tulajdonában volt érdekeltségi befektetésekkel kapcsolatban és e veszteségek összege meghaladja a veszteségekkel szemben létesített tartalékoknak a tag tagságának megszűnésekor meglévő összegét, e korábbi tag felhívásra köteles visszafizetni azt az összeget, amellyel részvényei visszavásárlási árát csökkentették volna, ha a veszteségeket akkor vették volna számításba, amikor a visszavásárlási árat megállapították. Ezenkívül a korábbi tag felhívásra továbbra is köteles fizetést teljesíteni az ezen Megállapodás 6. cikke 4. bekezdése szerinti be nem fizetett jegyzésekért abban a mértékben, amelyben akkor kellett volna befizetést teljesítenie, ha a részvényei visszavásárlási árának megállapításakor tőkecsökkentés következett volna be és felhívást bocsátottak volna ki.

4. Ha a Bank az ezen Megállapodás 41. cikke alapján a tag tagsága megszűnésének időpontjától számított hat (6) hónapon belül megszünteti műveleteit, e korábbi tag valamennyi jogát az ezen Megállapodás 41-43. cikkeinek rendelkezései szerint állapítják meg.

40. cikk
A műveletek ideiglenes felfüggesztése

Rendkívüli helyzetben az Igazgatótanács az új kölcsönök, garanciák, értékpapírátvételi kötelezettség, műszaki támogatás és érdekeltségi befektetések tekintetében ideiglenesen felfüggesztheti a műveleteket, amíg a Kormányzótanácsnak lehetősége nem nyílik a további mérlegelésre és intézkedésre.

41. cikk
A műveletek beszüntetése

A Bank a tagok összes szavazati jogosultságának legalább háromnegyedét képviselő Kormányzók legalább kétharmadának igenlő szavazatával beszüntetheti műveleteit. A Bank műveleteinek ilyen beszüntetését követőleg a Bank haladéktalanul megszünteti valamennyi tevékenységét, kivéve a vagyona rendes értékesítésével, megóvásával és fenntartásával és kötelezettségeinek rendezésével kapcsolatos tevékenységeket.

42. cikk
A tagok kötelezettsége és a követelések kifizetése

1. A Bank műveleteinek beszüntetése esetében minden tag kötelezettsége a Bank alaptőkéjének le nem hívott jegyzése tekintetében fennmarad mindaddig, amíg a hitelező valamennyi követelését - az összes feltételtől függő követelést is beleértve - ki nem egyenlítették.

2. A rendes műveletekből eredő közvetlen követelésekkel fellépő hitelezőket elsősorban a Bank vagyonából, másodsorban a Banknak befizetendő, de be nem fizetett részvényekre teljesítendő befizetésekből, majd a felhívásra befizetendő alaptőkére a Bankban teljesítendő befizetésekből kell kifizetni. Mielőtt a közvetlen követelésekkel fellépő hitelezőknek fizetést teljesítenének, az Igazgatótanács megteszi az általa szükségesnek tartott intézkedéseket annak biztosítása végett, hogy a közvetlen és a függő feltételes követelésekkel fellépő hitelezők arányosan kapjanak kielégítést.

43. cikk
Vagyonfelosztás

1. A tagok a Bank alaptőkéjében történt jegyzéseik alapján nem részesülhetnek a jelen fejezet keretében a felosztásból, amíg:

(i) a hitelezőkkel szembeni összes tartozást nem egyenlítették ki vagy azok kiegyenlítéséről nem gondoskodtak; és

(ii) a Kormányzótanács a tagok összes szavazati jogosultságának legalább háromnegyedét képviselő Kormányzók legalább kétharmadának a szavazatával a felosztást el nem határozta.

2. A Bank vagyonát a tagok között az egyes tagok tulajdonában lévő alaptőke arányában olyan időpontokban és olyan feltételekkel kell szétosztani, amelyet a Bank méltányosnak és tisztességesnek tart. A szétosztott vagyonhányadoknak nem kell a vagyontárgy fajtája tekintetében egységesnek lenniök. Egy tag sem jogosult arra, hogy vagyonfelosztási hányadát megkapja mindaddig, amíg a Bankkal szembeni összes kötelezettségét nem rendezte.

3. Az e cikk szerint felosztott vagyonból részesedő tagok e vagyon tekintetében ugyanazokat a jogokat élvezik, amelyek a felosztás előtt a Bankot megillették.

VIII. fejezet

Jogállás, sérthetetlenségek, kiváltságok és mentességek

44. cikk
A fejezet célkitűzései

Annak érdekében, hogy a Bank célkitűzéseit és a reá ruházott feladatokat elláthassa, az e fejezetben felsorolt jogállást, mentességeket, sérthetetlenségeket és kiváltságokat biztosítják a Bank számára minden tagország területén.

45. cikk
A Bank jogállása

A Bank teljes jogi személyiséggel és különösen arra vonatkozó teljes jogképességgel rendelkezik, hogy:

(i) szerződéseket kössön;

(ii) ingó és ingatlan tulajdont szerezzen és azzal rendelkezzék; és

(iii) jogi eljárásokat kezdeményezzen.

46. cikk
A Bank helyzete bírósági eljárás tekintetében

A Bank ellen eljárást indítani csak annak az országnak a területén működő és joghatósággal rendelkező illetékes bíróság előtt lehet, ahol a Banknak hivatala van, ahol az idézés vagy az eljárásról szóló más értesítés átvételére kézbesítési megbízottat jelölt ki vagy ahol értékpapírokat bocsátott ki vagy garantált. Nem indítható azonban eljárás a tagok vagy olyan személyek által, akik a tagok nevében járnak el vagy igényüket azoktól származtatják. A Bank tulajdona és vagyona - bárhol és bárki birtokában legyenek is - mentes a kutatás, igénybevétel, elkobzás, kisajátítás és a végrehajtás vagy törvényes zár alá vétel minden egyéb formája alól.

47. cikk
Vagyon lefoglalás alóli mentessége

A Bank vagyona és követelései - bárhol és bárki birtokában legyenek - mentesek a kutatás, igénybevétel, elkobzás, kisajátítás és a közigazgatási vagy törvényhozási cselekménnyel történő lefoglalásának vagy elkobzásának minden egyéb formája alól.

48. cikk
Irattárak sérthetetlensége

A Bank irattárai és általában a hozzá tartozó vagy birtokában lévő összes okirat sérthetetlen.

49. cikk
Vagyontárgyak korlátozások alóli mentessége

A Bank céljának és feladatainak ellátásához szükséges mértékben és az ezen Megállapodás rendelkezései szerint a Bank minden tulajdona és vagyona mentes a korlátozások, szabályok, ellenőrzések és bármilyen természetű moratóriumok alól.

50. cikk
Közleményekre vonatkozó kiváltság

A Bank hivatalos közleményeit minden tag ugyanolyan elbánásban részesíti, mint bármelyik más tag hivatalos közleményeit.

51. cikk
Tisztviselők és alkalmazottak mentességei

A Bank összes Kormányzója, Igazgatója, Helyettese, tisztviselője és alkalmazottja és a Bank részére megbízatást teljesítő szakértők hivatalos minőségükben végzett tevékenységük tekintetében mentes a jogi eljárás alól, kivéve ha a Bank e mentességről lemond és sérthetetlenséget élveznek minden hivatalos iratuk és okiratuk tekintetében. Ez a sérthetetlenség azonban nem vonatkozik az ilyen Kormányzó, Igazgató, Helyettes, tisztviselő alkalmazott vagy szakértő által okozott közlekedési balesetből eredő kár esetében felmerülő magánjogi felelősségre.

52. cikk
Tisztviselők és alkalmazottak kiváltságai

1. A Bank minden Kormányzója, Igazgatója, Helyettese, tisztviselője és alkalmazottja és a Bank részére megbízatást teljesítő szakértők:

(i) ha nem külföldi állampolgárok, a bevándorlási korlátozások, a külföldiek nyilvántartására vonatkozó követelmények és a nemzeti szolgálati kötelezettségek tekintetében ugyanolyan mentességekben részesülnek és devizaszabályok tekintetében ugyanolyan könnyítéseket élveznek, mint más tagok hasonló rangú képviselői, tisztviselői és alkalmazottai; és

(ii) az utazási lehetőségek tekintetében ugyanolyan bánásmódban részesülnek, mint amelyeket más tagok hasonló rangú képviselői, tisztviselői és alkalmazottai részére biztosítanak.

2. A Bank azon Igazgatóinak, Helyetteseinek, tisztviselőinek, alkalmazottainak és szakértőinek a házastársa és egyenes leszármazói számára, akik abban az országban tartózkodnak, ahol a Bank központja van, lehetőséget kell biztosítani ebben az országban a munkavállalásra. Azoknak az Igazgatóknak, Helyetteseknek, tisztviselőknek, alkalmazottaknak és szakértőknek a házastársa és egyenes leszármazói számára, akik abban az országban tartózkodnak, ahol a Banknak valamely szerve vagy fiókja van, a lehetőség szerint, ezen ország nemzeti jogával összhangban hasonló lehetőséget kell biztosítani ebben az országban. A Bank e bekezdés rendelkezéseinek megvalósítása céljából egyedi megállapodásokat köt azzal az országgal, amelyben a Bank központja van és - ha célszerű - egyéb érdekelt országokkal.

53. cikk
Adómentesség

1. Hivatalos tevékenysége keretén belül a Bank vagyona, tulajdona és jövedelme mentes minden közvetlen adó alól.

2. Ha a Bank a Bank hivatalos tevékenységének ellátásához szükséges, jelentős értékű vásárlásokat végez vagy ilyen szolgáltatásokat vesz igénybe és ha ezeknek a vásárlásoknak vagy szolgáltatásoknak az ára adókat vagy illetékeket tartalmaz, az a tag, amely az adókat vagy illetékeket kivetette azonosíthatóság esetében megfelelő intézkedéseket tesz avégett, hogy mentességet nyújtson az ilyen adók vagy illetékek alól vagy intézkedjék azok megtérítéséről.

3. A Bank által importált, hivatalos tevékenysége ellátásához szükséges áruk mentesek minden behozatali vám és adó alól, valamint minden behozatali tilalom és korlátozás alól.

Hasonlóképpen, a Bank által exportált, hivatalos tevékenysége ellátásához szükséges áruk mentesek minden kiviteli vám és adó alól, valamint minden kiviteli tilalom és korlátozás alól.

4. Az e cikk alapján mentesített beszerzett vagy importált árukat nem szabad fizetés ellenében vagy ingyen elidegeníteni, bérbe adni, kölcsönadni vagy elajándékozni, kivéve az által a tagok által megállapított feltételekkel, amelyek a mentesítéseket vagy megtérítéseket nyújtották.

5. E cikk rendelkezései nem alkalmazhatók azokra az adókra és illetékekre, amelyek csak közszolgáltatások díjai.

6. A Bank Igazgatói, Helyettesei, tisztviselői és alkalmazottai a Bank javára a Banktól kapott fizetésük és mellékjövedelmük után egy belső hatékony adót kötelesek fizetni azokkal a feltételekkel és szabályokkal, amelyeket a Kormányzótanács fog megállapítani ezen Megállapodás hatálybalépése időpontjából számított egy éven belül. Ennek az adónak az alkalmazási időpontjától kezdve e fizetések és mellékjövedelmek mentesek a nemzeti jövedelmi adó alól. A tagok azonban az így mentesülő fizetéseket és mellékjövedelmeket számításba vehetik az egyéb forrásokból eredő jövedelemre alkalmazandó adók összegének kivetésénél.

7. Az e cikk 6. bekezdésében foglalt rendelkezésekre tekintet nélkül a tag a megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó okiratával együtt letétbe helyezhet egy olyan nyilatkozatot, amely szerint a tag saját maga, politikai szervei vagy helyi hatóságai számára fenntartja azt a jogot, hogy a Bank által az ilyen tag polgárainak vagy állampolgárainak kifizetett fizetéseket és mellékjövedelmeket megadóztassa. A Bank mentes ezeknek az adóknak a megfizetésére, visszatartására vagy beszedésére vonatkozó kötelezettség alól. A Bank ezeket az adókat nem téríti meg.

8. E cikk 6. bekezdése a Bank által fizetett nyugdíjakra és járadékokra nem alkalmazható.

9. Nem vethető ki semmiféle olyan adó a Bank által kibocsátott kötelezvényekre vagy értékpapírokra - beleértve ezek osztalékát vagy kamatait - bárki birtokában legyenek is:

(i) amely e kötelezvényekkel vagy értékpapírokkal szemben hátrányosan különböztet kizárólag amiatt, mert azokat a Bank bocsátotta ki, vagy

(ii) ha az ilyen adóztatás kizárólagos jogalapja azok kibocsátásának, fizetendővé tételének vagy kifizetésének a helye vagy a pénzneme vagy a Bank bármely hivatalának vagy üzleti tevékenységének a helye.

10. Nem vethető ki semmiféle olyan adó a Bank által garantált kötelezvényekre vagy értékpapírokra - beleértve ezek osztalékait és kamatait - bárki birtokában legyenek is:

(i) amely e kötelezvényekkel vagy értékpapírokkal szemben hátrányosan különböztet kizárólag amiatt, mert azokat a Bank garantálja, vagy

(ii) ha az ilyen adóztatás kizárólagos jogalapja a Bank bármely hivatalának vagy üzleti tevékenységének a helye.

54. cikk
A fejezet alkalmazása

Minden tag haladéktalanul megteszi a szükséges intézkedéseket e fejezet rendelkezései alkalmazása céljából és a megtett intézkedéseiről a Bankot részletesen tájékoztatja.

55. cikk
Lemondás a sérthetetlenségekről, mentességekről és kiváltságokról

Az e fejezet alapján juttatott sérthetetlenségeket, kiváltságokat és mentességeket a Bank érdekében nyújtják. Az Igazgatótanács az e fejezet alapján juttatott bármelyik sérthetetlenségről, kiváltságról és mentességről az általa meghatározható feltételekkel és mértékben mondhat le azokban az esetekben, amelyekben egy ilyen intézkedés véleménye szerint célszerű lenne a Bank érdekében. Az Elnök joga és kötelessége, hogy a Banknak az Elnökén és Alelnökén kívüli más tisztviselője, alkalmazottja vagy szakértője tekintetében bármely sérthetetlenségről, kiváltságról vagy mentességről lemondjon ott, ahol véleménye szerint a sérthetetlenség, kiváltság vagy mentesség akadályozná az igazságszolgáltatás folyamatát és ahol azokról a Bank érdekeinek sérelme nélkül le lehet mondani. Hasonló körülmények között és ugyanezekkel a feltételekkel az Igazgatótanács joga és kötelessége, hogy valamely sérthetetlenségről, kiváltságról vagy mentességről az Elnök és minden Alelnök tekintetében lemondjon.

IX. fejezet

Módosítások, értelmezés, választottbíróság

56. cikk
Módosítások

1. Egy tagnak, Kormányzónak vagy az Igazgatótanácsnak az ezen Megállapodás módosítására irányuló bármely javaslatát a Kormányzótanács Elnökéhez kell eljuttatni, aki a javaslatot a Tanács elé terjeszti. Ha a javasolt módosítást a Tanács jóváhagyja, a Bank - bármely gyors közlési módon - valamennyi tagtól megkérdezi, hogy elfogadja-e a javasolt módosítást. Ha a tagok összes szavazati jogosultságának legalább négyötödével rendelkező tagok legalább háromnegyede - beleértve legalább két közép- és kelet-európai országot az A) mellékletben felsoroltak közül - elfogadta a javasolt módosítást, a Bank ezt a tényt valamennyi tagnak címzett hivatalos közleménnyel igazolja.

2. E cikk 1. bekezdése ellenére

(i) valamennyi tag általi elfogadásra van szükség az olyan módosítás esetében, amely

a) a Bankból való kilépés jogának;

b) az ezen Megállapodás 5. cikkének 3. bekezdésében foglalt, az alaptőke megvásárlására vonatkozó jogoknak;

c) az ezen megállapodás 5. cikkének 7. bekezdésében foglalt felelősségkorlátozásnak; és

d) a Banknak az ezen Megállapodás 1. és 2. cikkeiben meghatározott céljának és feladatainak

a megváltoztatására irányul;

(ii) a tagok összes szavazati jogosultságának legalább nyolcvanöt (85) százalékával rendelkező tagok legalább háromnegyede által történő elfogadás szükséges az ezen Megállapodás 8. cikkének 4. bekezdését megváltoztató bármilyen módosítás esetében.

Ha a módosításra vonatkozó javaslatot elfogadták, a Bank ezt a tényt valamennyi tagnak címzett hivatalos közleménnyel igazolja.

3. A módosítások valamennyi tag tekintetében az e cikk 1. és 2. bekezdéseiben írt hivatalos közlemény időpontját követő három hónap elteltével lépnek hatályba, hacsak a Kormányzótanács ettől eltérő időszakot nem állapít meg.

57. cikk
Értelmezés és alkalmazás

1. Az ezen Megállapodás rendelkezéseinek értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatban valamely tag és a Bank, vagy a Bank tagjai között felmerült bármely kérdést, döntés végett az Igazgatótanács elé kell terjeszteni. Ha az elbírálandó kérdésben különösen érdekelt tagnak nincs saját állampolgárságú Igazgatója a Tanácsban, az elbírálás során az Igazgatótanács ülésén közvetlen képviseletre jogosult. E tag képviselője azonban nem szavazhat. E képviseleti jogot a Kormányzótanács szabályozza.

2. Minden esetben, amelyben az Igazgatótanács e cikk 1. bekezdése alapján döntést hozott, bármelyik tag igényelheti, hogy a kérdést utalják a Kormányzótanács elé, melynek döntése végleges. A Kormányzótanács döntéséig a Bank - amennyiben szükségesnek tartja - az Igazgatótanács döntése alapján járhat el.

58. cikk
Választottbíróság

Ha a Bank és egy olyan tag között, akinek a tagsága megszűnt vagy a Bank és valamelyik tag között a Bank műveleteinek beszüntetésére vonatkozó döntés meghozatalát követőleg vita keletkezik, e vitát három (3) választottbíróból álló választottbíróság elé kell terjeszteni, akik közül egyet a Bank, egy másikat az érintett tag vagy korábbi tag a harmadikat - a felek eltérő megállapodásának hiányában - a Nemzetközi Bíróság elnöke vagy más olyan hatóság jelöl ki, amelyet a Kormányzótanács által hozott szabályzat előír. A választottbírók többségi szavazata elég a döntés meghozatalához, amely végleges és a felekre kötelező. A harmadik választottbírónak teljes jogköre van arra, hogy valamennyi eljárási kérdést rendezzen abban az esetben, ha a felek az ilyen kérdésben nem értenek egyet.

59. cikk
A jóváhagyás megadásának a vélelme

Valahányszor a Bank által teendő intézkedéshez - az ezen Megállapodás 52. cikkének kivételével - valamelyik tag jóváhagyása vagy elfogadása szükséges, a jóváhagyást vagy az elfogadást megadottnak kell tekinteni, hacsak a tag a Bank által a javasolt intézkedésről a tagnak küldött értesítésben megállapított ésszerű határidőn belül ellenvetést nem jelent be.

X. fejezet

Záró rendelkezések

60. cikk
Aláírás és letétbe helyezés

1. Ez a Francia Köztársaság Kormányánál (a továbbiakban: a Letéteményes) letétbe helyezett Megállapodás 1990. december 31-éig áll nyitva azon leendő tagok által történő aláírásra, amelyeknek a nevét az A) melléklet sorolja fel.

2. A Letéteményes ezen Megállapodás hiteles példányát valamennyi Aláírónak megküldi.

61. cikk
Ratifikálás, elfogadás vagy jóváhagyás

1. Szükséges, hogy ezen Megállapodást az Aláírók ratifikálják, elfogadják vagy jóváhagyják. A ratifikációra, elfogadásra vagy jóváhagyásra vonatkozó okiratot e cikk 2. bekezdésében foglaltak szerint legkésőbb 1991. március 31-éig kell a Letéteményesnél letétbe helyezni. A Letéteményes kellően értesíti a többi Aláírót minden egyes letétbe helyezésről és annak időpontjáról.

2. Bármelyik Aláíró ezen Megállapodás Szerződő Felévé válhat azáltal, ha a ratifikációra, elfogadásra vagy jóváhagyásra vonatkozó okiratot a Megállapodás hatálybalépésének időpontjától számított egy éven belül vagy szükség esetében a tagok összes szavazati jogosultságának többségét képviselő Kormányzók többségének határozatával megállapított későbbi időpontig letétbe helyezi.

3. Az az Aláíró, akinek az e cikk 1. bekezdésében említett okiratát ezen Megállapodás hatálybalépésének időpontja előtt letétbe helyezték, a hatálybalépés időpontjában válik a Bank tagjává. Bármelyik más Aláíró, amely az előző bekezdés rendelkezései szerint jár el, abban az időpontban válik a Bank tagjává, amelyen a ratifikációra, elfogadására vagy jóváhagyására vonatkozó okiratot letétbe helyezték.

62. cikk
Hatálybalépés

1. Ezen Megállapodás akkor lép hatályba, ha azok az Aláírók, akiknek a kezdeti jegyzései az A) mellékletben felsorolt összes jegyzések legalább kétharmadát képviselik - beleértve az A) mellékletben felsorolt országok közül két közép- és kelet-európai országot - a ratifikációra, elfogadásra vagy jóváhagyásra vonatkozó okiratot letétbe helyezték.

2. Ha ezen Megállapodás 1991. március 31-éig nem lépett hatályba, a Letéteményes összehívhatja az érdekelt leendő tagok értekezletét a további intézkedések eldöntése és a ratifikációra, elfogadásra vagy jóváhagyásra vonatkozó okiratok letétbe helyezésére új határidő megállapítása céljából.

63. cikk
Alakuló ülés és a műveletek megkezdése

1. Mihelyt ezen Megállapodás az ezen Megállapodás 62. cikke szerint hatályba lép, mindegyik tag kinevez egy Kormányzót. A Kormányzótanács első ülését a Letéteményes hívja össze az ezen Megállapodásnak a 62. cikke szerinti hatályba lépésétől számított hatvan napon belül vagy azt követőleg mielőbb.

2. A Kormányzótanács első ülésén:

(i) megválasztja az Elnököt;

(ii) megválasztja a Bank Igazgatóit ezen Megállapodás 26. cikke szerint;

(iii) intézkedéseket tesz a Bank műveletei megkezdése időpontjának meghatározására, és

(iv) egyéb olyan intézkedéseket tesz, amelyek szükségesnek látszanak a Bank műveletei megkezdésének előkészítése céljából.

3. A Bank értesíti tagjait műveletei megkezdésének időpontjáról.

Készült Párizsban 1990. május 29. napján egyetlen eredeti példányban, amelynek angol, francia, német és orosz szövege egyaránt hiteles és amelyet a Letéteményes irattárában kell letétbe helyezni, amely annak kellően hitelesített példányát megküldi mindegyik többi leendő tagnak, akiknek a nevét az A) melléklet sorolja fel.

A) melléklet

Az engedélyezett alaptőke kezdeti jegyzései azoknak a leendő tagoknak a számára, akik az 57. cikk szerint lesznek tagok

Részvények száma Alaptőkejegyzés millió ECU-ben
A- Európai Közösségek
a) Belgium 22 800 228,00
Dánia 12 000 120,00
Franciaország 85 175 851,75
Német Szövetségi
Köztársaság

85 175

851,75
Görögország 6 500 65,00
Írország 3 000 30,00
Olaszország 85 175 851,75
Luxemburg 2 000 20,00
Hollandia 24 800 248,00
Portugália 4 200 42,00
Spanyolország 34 000 340,00
Egyesült Királyság 85 175 851,75
b) Európai Gazdasági Közösség 30 000 300,00
Európai Beruházási Bank 30 000 300,00
B- Egyéb európai országok
Ausztria 22 800 228,00
Ciprus 1 000 10,00
Finnország 12 500 125,00
Izland 1 000 10,00
Izrael 6 500 65,00
Liechtenstein 200 2,00
Málta 100 1,00
Norvégia 12 500 125,00
Svédország 22 800 228,00
Svájc 22 800 228,00
Törökország 11 500 115,00
C- Fogadó országok*
Bulgária 7 900 79,00
Csehszlovákia 12 800 128,00
Német Demokratikus
Köztársaság

15 500

155,00
Magyarország 7 900 79,00
Lengyelország 12 800 128,00
Románia 4 800 48,00
Szovjet Szocialista
Köztársaságok Uniója

60 000

600,00
Jugoszlávia 12 800 128,00
D- Nem európai országok
Ausztrália 10 000 100,00
Kanada 34 000 340,00
Egyiptom 1 000 10,00
Japán 85 175 851,75
Mexikó 3 000 30,00
Marokkó 1 000 10,00
Új-Zéland 1 000 10,00
Koreai Köztársaság 6 500 65,00
Amerikai Egyesült Államok 100 000 1000,00
E- Ki nem osztott részvények 125 1,25
Összesen: 1 000 000 10 000,00
  Vissza az oldal tetejére