Időállapot: közlönyállapot (1991.XI.16.)

1991. évi LX. törvény

a Magyar Nemzeti Bankról * 

Az Országgyűlés törvényt alkot a Magyar Nemzeti Bankról, annak érdekében, hogy erősödjék

a nemzeti fizetőeszköz vásárlóerejének stabilitása,

a belföldi fizetési rendszer működőképessége,

a nemzetgazdaság belső és külső pénzügyi egyensúlya, tartós fejlődése és nemzetközi integrációja.

I. fejezet

A Magyar Nemzeti Bank jogállása és alapvető feladata

1. § A Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) a Magyar Köztársaság jegybankja, a nemzetgazdaság központi bankja.

2. § Az MNB elnöke az Országgyűlésnek beszámolási kötelezettséggel tartozik.

3. § Az MNB a rendelkezésére álló monetáris politikai (pénz- és hitelpolitikai) eszközökkel támogatja a Kormány gazdaságpolitikai programjának megvalósulását.

4. § (1) Az MNB alapvető feladata a nemzeti fizetőeszköz belső és külső vásárlóerejének védelme.

(2) Az MNB kizárólagosan jogosult bankjegy- és érmekibocsátásra.

(3) Az MNB aranyból és devizából készletet gyűjt.

(4) Ellátja a nemesfém-gazdálkodás körében a jogszabályokban előírt feladatokat.

II. fejezet

Az MNB feladatai

Monetáris politika

5. § (1) Az MNB a pénzintézetek 8. §-ban foglalt eszközökkel történő jegybanki irányítása révén befolyásolja a pénz- és hitelkínálatot, valamint a pénz- és hitelkeresletet.

(2) A monetáris egyensúly megőrzésére irányuló tevékenységével az MNB előmozdítja a gazdaság egyensúlyának megvalósulását.

6. § Az MNB monetáris politikáját, valamint e politika érvényesítésének eszközeit e törvény keretei között önállóan alakítja ki.

7. § Az MNB a 4-5. §-ban említett feladatának teljesítése érdekében befolyásolja az általa kibocsátott pénz (a továbbiakban: jegybankpénz) mennyiségét (kínálatát).

Monetáris politika eszközei

8. § Az MNB monetáris politikáját refinanszírozással, a pénzintézetek kötelező jegybanki és likviditási tartalékának szabályozásával, árfolyamok és kamatok befolyásolásával vagy meghatározásával, nyíltpiaci műveletekkel és más jegybanki eszközökkel valósítja meg.

Refinanszírozás

9. § (1) A refinanszírozás keretében az MNB

a) értékpapírokat számítol le (visszleszámítol);

b) refinanszírozási hiteleket nyújt értékpapír fedezete mellett vagy anélkül;

c) értékpapír ügyleteket köt visszavásárlási megállapodással.

(2) Refinanszírozási hitel fedezetéül nem fogadható el a pénzintézet saját kibocsátású értékpapírja.

Kötelező jegybanki tartalék

10. § (1) Az MNB előírhatja, hogy a pénzintézetek idegen forrásaik meghatározott arányában (tartalékráta) tartalékot helyezzenek el az MNB-nél.

(2) Az MNB a pénzintézetek különböző típusú forrásaira eltérő mértékű tartalékrátát írhat elő.

Napi likviditási tartalék

11. § (1) Az MNB a pénzintézetek összes eszközének meghatározott arányában (likviditási ráta) jegybankképes eszközök tartását írhatja elő.

(2) A jegybankképes eszköz jegybankpénzre való fizetési ígéret, jegybankpénzre korlátozás nélkül átváltható likvid eszköz vagy az MNB által ilyenként elfogadott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír lehet.

12. § Az MNB a tartalékráta és a likviditási ráta mértékére, kiszámítására, illetve a tartalékok képzésének és elhelyezésének módjára vonatkozó jegybanki előírások módosítását legalább 15 nappal azok hatálybalépése előtt meghirdeti.

Árfolyamok

13. § (1) Az MNB jegyzi és teszi közzé a külföldi pénznemeknek forintra és a forintnak külföldi pénznemekre való átszámítására vonatkozó árfolyamokat.

(2) Az árfolyamok megállapításának, illetőleg befolyásolásának rendjét a Kormány az MNB-vel egyetértésben állapítja meg.

(3) Az MNB szükség és lehetőség szerint intervencióval védi és befolyásolja a (2) bekezdés szerint kialakított árfolyamokat a belföldi és külföldi devizapiacokon.

Kamatok

14. § (1) Az MNB rögzített és mozgó kamatokat, ezen belül jegybanki alapkamatot, napi pénzpiaci kamatokat, kedvezményes kamatokat és büntető kamatokat alkalmaz.

(2) Az MNB jogosult a pénzintézetek által kötelezően alkalmazandó egyes kamatlábak mértékét meghatározni, ide értve az alkalmazható legmagasabb kamatláb mértékét és - ha kedvezményes kamatozású jegybanki forrást bocsát rendelkezésre - a megszerzett források és a kihelyezett eszközök egymáshoz viszonyított kamatkülönbségének mértékét is.

15. § (1) Az MNB irányadó kamatként jegybanki alapkamatot állapít meg. Az MNB a jegybanki alapkamat mértékét a Magyar Közlönyben közzéteszi.

(2) Az MNB a jegybanki alapkamat tervezett változtatásáról tájékoztatni köteles a Kormányt.

16. § A pénzintézetek által elhelyezett kötelező tartalékok után az MNB kamatot téríthet. A kamatok a tartalékráta különböző típusú forrásai szerint eltérő mértékűek lehetnek.

Rendkívüli hitel pénzintézet szükséghelyzetében

17. § A pénzintézet fizetésképtelenné válásának veszélye, illetve saját tőkéjének huszonöt százalékot elérő csökkenése, vagy más, különösen súlyos veszélyhelyzet esetén - ha az a bankrendszer más tagjait vagy a betéteseket is fenyegeti - az MNB a pénzintézetnek rendkívüli hitelt nyújthat. E hitel rendelkezésre bocsátását az MNB az Állami Bankfelügyeletnek a szükséghelyzetben teendő intézkedésétől, illetőleg az Állami Bankfelügyelet által kezdeményezett intézkedésnek a pénzintézet részéről történő teljesítésétől is függővé teheti.

Kapcsolat az államháztartással; az MNB számlavezetési tevékenysége

18. § (1) Az MNB vezeti az állam, a központi költségvetésben önálló fejezetet alkotó központi szervek pénzforgalmi számláit.

(2) Az MNB vezetheti az (1) bekezdésben nem említett más költségvetési szervek pénzforgalmi számláját is.

19. § (1) Az MNB az államháztartással finanszírozási kapcsolatot kizárólag a központi költségvetésen keresztül tarthat.

(2) Az MNB az államháztartással való hitelkapcsolatokat illetően az Országgyűlésnek felelősséggel tartozik.

(3) Az MNB a központi költségvetésnek egy évnél rövidebb és egy évnél hosszabb lejáratú hiteleket nyújthat. Az adott évben a központi költségvetésnek nyújtott hitelek állományának növekedése az év egyetlen napján sem haladhatja meg a központi költségvetés adott évi tervezett bevételeinek három százalékát. A nyújtható hitelek mértékének szempontjából figyelmen kívül kell hagyni a privatizációs bevételekből származó államadósság-csökkenést.

(4) Az MNB által a központi költségvetésnek nyújtott hitelek kamatozására a jegybanki alapkamat az irányadó.

(5) A privatizációs bevételekből legalább akkora részt, mint amelyre az MNB az állami vagyon értékesítéséhez hitelt nyújtott, az államadósság csökkentésére kell fordítani.

20. § (1) Az MNB-nek külföldi pénznemben külföldivel szemben fennálló követeléseit és tartozásait érintő, a forintnak a külföldi pénznemekhez viszonyított hivatalos, illetőleg irányadó árfolyama változtatásából eredő veszteség, illetőleg nyereség az államadósságot növeli, illetőleg csökkenti.

(2) Az (1) bekezdésben említett követeléseket és tartozásokat érintő, a forintnak a külföldi pénznemekhez viszonyított keresztárfolyama változásából eredő különbözeteket az MNB mérlegében kell elszámolni.

(3) Az (1) bekezdésben említett veszteség finanszírozására az MNB a központi költségvetésnek kamatmentes hitelt nyújt. E hitel állományát a 19. § (3) bekezdésében említett mérték szempontjából figyelmen kívül kell hagyni.

21. § A pénzkibocsátási nyereséget - a kibocsátott és a bevonási határidőig forgalomban lévőre át nem cserélt pénz összegének különbségét - az államadósság csökkentésére kell fordítani.

22. § (1) Az állam nevében, illetve megbízásából a központi költségvetés folyó hiányának fedezésére kibocsátott, az MNB tulajdonában lévő értékpapírok, valamint az MNB által a nyíltpiaci műveletek keretében megvásárolt, ilyen állami kibocsátású értékpapírok - ide nem értve a visszavásárlási megállapodások keretében megvásárolt értékpapírokat - állományát a 19. § (3) bekezdésében említett mérték szempontjából figyelembe kell venni.

(2) Az MNB és az állam megállapodhat, hogy az állam az MNB-vel szemben fennálló hiteleinek átalakításaként az MNB számára állam által kibocsátott értékpapírokat biztosít. Az így átadott értékpapírok címletét, kamatát (diszkontját), illetve összegét az állam és az MNB közötti megállapodás határozza meg.

(3) E §-ban meghatározott feladatai során az államot a pénzügyminiszter képviseli.

23. § (1) Az MNB az állam megbízása alapján, illetve az állam tulajdonában lévő értékpapírok - ide nem értve a részvényeket - tekintetében az állam megbízottjaként az értékpapírpiacon eljárhat. Az állam nevében történő értékpapír-kibocsátás előtt - különösen annak időpontja és módja tekintetében - az MNB véleményét ki kell kérni.

(2) Az MNB az állam által kibocsátott értékpapírok piacán az egyensúly megteremtése céljából, az állam megbízása alapján és az állam számlájára az értékpapírtőzsdén állam által kibocsátott értékpapírokat adhat el, illetve vásárolhat.

24. § Az MNB az állam külföldi hitelfelvételei és garanciavállalásai, értékpapír-kibocsátásai, valamint a nemzetközi szervezetektől felveendő hitelek tekintetében a Kormány meghatalmazása alapján járhat el.

25. § Az MNB vezetheti a Társadalombiztosítási Alap és az elkülönített állami pénzalapok pénzforgalmi számláját.

26. § (1) Az MNB vezeti - ha más pénzintézetet nem hatalmaz fel - a pénzintézetek pénzforgalmi számláit. Az MNB az Állami Bankfelügyelet egyetértésével előírhatja, hogy a pénzintézeti tevékenységet is végző egyéb jogi személyek pénzforgalmi számláját az MNB-nél kell vezetni.

(2) Az MNB vezetheti a biztosító intézetek pénzforgalmi számláit.

(3) Az MNB vezeti - kérelmükre - az értékpapír-forgalmazók pénzforgalmi számláját.

27. § Azok a szervek, amelyeknek az MNB pénzforgalmi számlát vezet, betétet helyezhetnek el az MNB-nél.

Devizagazdálkodási feladatok

28. § Az MNB a devizagazdálkodás központi szerve. Az MNB devizahatósági jogkörét a devizagazdálkodásról szóló jogszabályok állapítják meg.

29. § (1) Az MNB szabályozza - az Állami Bankfelügyelettel egyetértésben - a pénzintézeteknek és a pénzintézeti tevékenységet is végző egyéb jogi személyeknek külföldi pénznemben végzett pénzintézeti tevékenységét; pénzintézet devizaműveletet az MNB-nek - az Állami Bankfelügyelettel egyetértésben adott - felhatalmazása alapján végezhet. Az MNB részt vesz az exporthitelnyújtás elveinek és feltételeinek kialakításában.

(2) Külföldi hiteleket - ide nem értve a 24. §-ban meghatározott kormányhiteleket - az MNB, valamint a (3) bekezdésben meghatározott engedélyezési, illetve bejelentési kötelezettség mellett pénzintézetek és más jogi személyek vehetnek fel és nyújthatnak.

(3) Pénzintézetek az MNB-nek történő bejelentési kötelezettség mellett vehetnek fel külföldi hiteleket. Az MNB engedélyezheti pénzintézeteknek külföldi hitelek nyújtását, más jogi személyeknek külföldi hitelek felvételét és nyújtását.

(4) Az engedélyezés és bejelentés rendjét az MNB és a pénzügyminiszter alakítja ki.

(5) A közép- és hosszú lejáratú hitelfelvételekről az MNB a Kormányt havonta tájékoztatja.

30. § (1) Az MNB gondoskodik arról, hogy a külföldi fizetések lebonyolításához és az ország devizális biztonságához megfelelő mennyiségű külföldi fizetőeszköz álljon rendelkezésre. A külföldi gazdasági kapcsolatokkal összefüggő hitel- és devizaműveletek 29. § (1) bekezdésében említett szabályozását erre figyelemmel alakítja ki.

(2) Az MNB köteles az arany- és devizatartalékokról a pénzügyminisztert havonta tájékoztatni.

31. § Az MNB ellátja a nemesfém-gazdálkodás körében a jogszabályban meghatározott teendőket.

32. § A Kormány felhatalmazása alapján az MNB elláthatja a nemzetközi pénzügyi szervezetekben reá háruló feladatokat, amennyiben erről törvény vagy országgyűlési határozat nem rendelkezik.

Pénzforgalmi feladatok

33. § (1) Az MNB alakítja ki az országos fizetési és elszámolási rendszert.

(2) Az MNB szabályozza a pénzforgalmat.

Jegybanki és információs rendszer

34. § (1) Feladatai ellátásához az MNB jegybanki információs rendszert működtet, amelyhez a pénzintézetek és a pénzintézeti tevékenységet is végző egyéb jogi személyek az MNB által előírt információkat kötelesek szolgáltatni. A jegybanki információs rendszer tartalmát és módszertanát az MNB - a Pénzügyminisztérium, illetőleg az Állami Bankfelügyelet véleményét kikérve - a Központi Statisztikai Hivatallal egyetértésben alakítja ki.

(2) Az MNB nyilvánosságra hozza a pénzintézeti rendszer működésére és az ország pénzügyi helyzetére vonatkozó összes fontos információt, illetőleg ezek részletes adatait rendszeresen az Országgyűlés, a Kormány és a minisztériumok (országos hatáskörű szervek) rendelkezésére bocsátja.

(3) Az adatokat csak olyan formában lehet nyilvánosságra hozni, hogy azokból az egyedi adatszolgáltatókra vonatkozó információk ne legyenek megállapíthatók.

(4) A pénzintézetek kötelesek az MNB által meghatározott adatokat az MNB által meghatározott módon nyilvánosságra hozni.

Jegybanki ellenőrzés

35. § (1) A jegybanki ellenőrzés a pénzintézetek és a pénzintézeti tevékenységet is végző egyéb jogi személyek tekintetében a pénzforgalomról és a bankhitelről, valamint a devizagazdálkodásról szóló jogszabályok és a végrehajtásukra kiadott jegybanki előírások megtartására terjed ki. Ennek keretében az MNB jogosult adatok, beszámolók, mérlegek, bizonylatok és vizsgálati anyagok bekérésére.

(2) Az MNB a jegybanki ellenőrzés során helyszíni ellenőrzésre is jogosult.

(3) Az MNB ellenőrzést végző alkalmazottja az ellenőrzés eredményes ellátásához szükséges helyiségbe (területre) beléphet, iratokat megtekintheti, tárgyat megvizsgálhatja, munkafolyamatot (tevékenységet) megfigyelheti, felvilágosítást kérhet és egyéb bizonyítást folytathat le.

(4) Jogszabálysértés megállapítása esetén az MNB köteles a szükséges intézkedéseket megtenni, így különösen:

a) jogkörét e törvény szerint gyakorolni;

b) a pénzintézet és a pénzintézeti tevékenységet is végző egyéb jogi személy figyelmét felhívni a tapasztalt jogszabálysértésre;

c) más szervet intézkedés végett megkeresni;

d) fegyelmi, szabálysértési, polgári, büntető vagy egyéb eljárást kezdeményezni.

(5) A megkeresett szerv köteles az MNB megkeresését érdemben megvizsgálni és saját intézkedéséről az MNB-t harminc napon belül tájékoztatni.

36. § (1) Ha a pénzintézet az MNB által nyújtott jegybanki forrást jogszabályt sértő hitelezési tevékenységre használja fel, az MNB a jogellenesen felhasznált összeg mértékéig - a refinanszírozási hitelszerződésben meghatározott kamat mellett - büntető kamatot is felszámíthat.

(2) Ha a pénzintézet megszegi a 35. § (1) bekezdésében említett jogszabályokat, illetőleg előírásokat, az MNB - a jogszabálysértés megállapításától számított egy évig - a pénzintézettel kötendő refinanszírozási hitelszerződéseiben - az ügyleti kamat mellett - büntető kamatot, illetőleg rövidebb lejárati határidőt érvényesíthet, ismétlődő vagy súlyos esetben pedig a pénzintézetet a refinanszírozásból részben vagy egészben kizárhatja.

(3) A büntető kamat legmagasabb mértékét az MNB közzéteszi.

Pénzkibocsátás

37. § (1) A bankjegyek és érmék kibocsátását, címletét és külső kiállítását, valamint bevonását az MNB a Magyar Közlönyben hirdetménnyel teszi közzé.

(2) Az MNB által kibocsátott bankjegyeket és érméket magyar törvényes pénznemben teljesítendő fizetésnél mindenki köteles névértékben elfogadni.

(3) Az MNB által kibocsátott pénzérmékből a készpénzfizetési forgalomban - címletenként - legfeljebb ötven darabot kell elfogadni. Ez a korlátozás nem vonatkozik a pénzintézetek, az adóhivatalok és a posta pénztáraira, amelyek a pénzérméket korlátlan mennyiségben kötelesek fizetésül elfogadni.

(4) A hamis, meghamisított, megcsonkított (átlyukasztott) pénzérméket nem szabad, a súlyukban jelentősen megfogyott vagy nehezen felismerhető pénzérméket nem kell fizetésül elfogadni. A rendeltetésszerű használat következtében súlyukban jelentősen megfogyott vagy nehezen felismerhető pénzérméket a pénzintézetek, vagy adóhivatalok és a posta pénztárai fizetésül vagy átváltásra elfogadják és azokat az MNB-nél beváltják.

(5) A hamis bankjegyet és érmét ellenérték nélkül be kell szolgáltatni az MNB-hez.

(6) A hiányos (csonka) forintbankjegyért az MNB ellenértéket akkor térít, ha a bankjegynek felénél nagyobb részét benyújtják. A sérült bankjegyek becserélését az MNB költségmentesen végzi. A csonka vagy sérült forintérmékért az MNB ellenértéket nem térít, kivéve, ha azoknak nemesfém tartalma van.

(7) Megsemmisült bankjegy vagy érme ellenértékét az MNB nem téríti meg. Bankjegy vagy érme tekintetében megsemmisítési eljárás nem indítható.

38. § Az MNB gondoskodik a bankjegy- és érmegyártás feltételeiről. Ennek költségeit nyereségéből fedezi.

39. § A pénzintézetek és a posta pénztárai díj-, jutalék- és költségmentesen kötelesek pénzérmét más címletű pénzérmére és bankjegyre, bankjegyet pedig más címletű bankjegyre és pénzérmére átváltani.

40. § (1) Forgalomban lévő pénzről utánzatot készíteni vagy készíttetni bármely célra (színházi előadásra, televízió vagy filmfelvételnél való felhasználásra, oktatásra stb.) csak az MNB engedélyével szabad.

(2) Az utánzatok előállítása, nyilvántartása, őrzése, megsemmisítése tekintetében az MNB előírásai szerint kell eljárni.

III. fejezet

Az MNB kapcsolatai más szervekkel

Kapcsolat az Országgyűléssel

41. § (1) Az MNB elnöke az MNB tevékenységéről évente beszámol az Országgyűlésnek. Az Országgyűlés eseti tájékoztatást is kérhet.

(2) Az MNB elnöke az Országgyűlésnek bemutatja az MNB éves monetáris politikai irányelveit.

Kapcsolat a Kormánnyal, minisztériumokkal

42. § Az MNB részt vesz a Kormány gazdaságpolitikai programjának kialakításában, véleményezi a kormányzati gazdaságpolitikával kapcsolatos döntéseket és jogszabályokat.

43. § Az MNB és a Pénzügyminisztérium kölcsönösen egyezteti az éves monetáris politikai irányelvekre vonatkozó elképzeléseket, illetőleg az éves költségvetési javaslatra és az esetleges költségvetési hiány finanszírozásának módjára vonatkozó elgondolásokat.

44. § A Kormány az MNB éves monetáris politikai irányelveiről - az Országgyűlésnek történő bemutatása előtt - állást foglal.

45. § Az MNB-t e törvényben meghatározott feladatkörében a Kormány nem utasíthatja.

46. § (1) A jegybanktanács (57. §) és az MNB igazgatósági ülésének (61. §) napirendjét a Kormánynak meg kell küldeni.

(2) Az MNB igazgatósági ülésén a Kormányt az általa kijelölt miniszter képviseli.

47. § A Kormány ülésének az MNB feladatkörét érintő napirendi pontjához az MNB elnökét meg kell hívni.

48. § Az MNB a Kormány, illetve a minisztériumok (országos hatáskörű szervek) részére a monetáris folyamatok alakulásáról rendszeres és - kérésre - eseti információt nyújt. A rendszeres információ-szolgáltatás tartalmáról és az információ-közlés gyakoriságáról az MNB elnöke és a pénzügyminiszter állapodik meg.

49. § A Kormány, illetve a minisztériumok (országos hatáskörű szervek) az MNB kérésére tevékenységükkel kapcsolatban információt nyújtanak.

50. § Az MNB - szem előtt tartva e törvényben meghatározott jegybanki feladatát és felelősségét - a Kormány, illetőleg a minisztériumok (országos hatáskörű szervek) gazdaságpolitikai döntéseivel, az általuk kiadott jogszabályokkal kapcsolatos véleményét - ha álláspontjának más módon nem tud érvényt szerezni - jogosult nyilvánosságra hozni.

Kapcsolat az Állami Bankfelügyelettel, az Állami Értékpapírfelügyelettel és az Állami Biztosításfelügyelettel

51. § (1) Az MNB feladatai ellátása során együttműködik az Állami Bankfelügyelettel, az Állami Értékpapírfelügyelettel és az Állami Biztosításfelügyelettel.

(2) Az MNB igazgatósági ülésének az Állami Bankfelügyelet, az Állami Értékpapírfelügyelet, illetőleg Állami Biztosításfelügyelet feladatkörét érintő napirendi pontjához a felügyelet vezetőjét meg kell hívni.

52. § (1) Bankfelügyeleti engedély csak az MNB-vel egyetértésben adható

a) pénzintézet tevékenységi körének meghatározásához és módosításához;

b) egyéb jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, illetve egyéni vállalkozó engedélyköteles pénzintézeti tevékenységének végzéséhez, engedélyköteles pénzintézeti tevékenységi köre módosításához;

c) pénzintézet fiókjának, bankképviseletének, illetve egyéb vállalkozásának külföldön történő létesítéséhez, továbbá a pénzintézet külföldi vállalkozásban történő részesedés szerzéséhez,

d) pénzintézetek átalakulásához, egyesüléséhez, szétválásához;

e) külföldi pénzintézet magyarországi bankképviseletének létesítéséhez;

f) külföldi pénzintézet magyarországi fiókjának működéséhez.

(2) Belföldi pénzintézetben külföldi tulajdonszerzéséhez és külföldi részvétellel működő pénzintézet létesítéséhez az MNB hozzájárulása szükséges, kivéve, ha a pénzintézetben az összes külföldi részesedés aránya nem haladja meg a pénzintézet tőkéjének tíz százalékát.

53. § Az MNB és az Állami Bankfelügyelet, illetőleg Állami Értékpapírfelügyelet kölcsönösen egymás rendelkezésére bocsátják a pénzintézetek és a pénzintézeti tevékenységet is végző egyéb jogi személyek tevékenységéről, illetőleg értékpapír-kibocsátásáról és -forgalmazásáról szerzett adatokat, információkat; egymást tájékoztatják a jegybanki, illetőleg felügyeleti ellenőrzések megállapításairól, akkor is, ha saját hatáskörükben hoztak jogkövetkezménnyel járó intézkedést; szükség esetén egymásnál eljárást kezdeményeznek.

IV. fejezet

Az MNB szervezete

Az MNB jogi formája

54. § (1) Az MNB részvénytársasági formában működő jogi személy.

(2) Az MNB cégnevét a cégjegyzékbe nem kell bejegyezni. A részvénytársaság elnevezést az MNB cégnevében nem kell feltüntetni.

(3) Az MNB alapszabályát a közgyűlés állapítja meg.

(4) Az MNB részvényei az állam tulajdonában vannak. Az államot mint részvénytulajdonost a pénzügyminiszter képviseli.

Az MNB szervei

55. § Az MNB szervei: a közgyűlés, a jegybanktanács, az igazgatóság és a felügyelő bizottság.

Közgyűlés

56. § A közgyűlés feladata az alapszabály megállapítása és módosítása, az alap- és tartaléktőke meghatározása, a mérleg, a vagyon- és eredménykimutatás megállapítása, az éves nyereség felosztása, továbbá az igazgatóság választott tagjai és a könyvvizsgálók megválasztása, visszahívása, valamint az elnök, az alelnökök, a jegybanktanács, az igazgatóság, a felügyelő bizottság tagjai és a könyvvizsgálók díjazásának megállapítása.

Jegybanktanács

57. § (1) Az MNB legfőbb monetáris politikai irányító szerve a jegybanktanács.

(2) A jegybanktanács szükséghez képest, de negyedévenként legalább egy alkalommal ülésezik.

(3) A jegybanktanács tagjai:

a) az MNB elnöke mint a jegybanktanács elnöke;

b) az MNB alelnökei;

c) további - az MNB alelnökeinek számával megegyező számú - tag, akiket a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök három évre nevez ki.

(4) A jegybanktanács ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni a Kormány képviselőjét.

(5) A jegybanktanács határoz

a) az MNB éves monetáris politikai irányelveiről;

b) a jegybanki politika eszközeinek módosításáról, ide értve az árfolyampolitikai intézkedéseket is.

(6) A jegybanktanács határozatképes, ha legalább öt tagja jelen van. A jegybanktanács határozatait a jelenlévők egyszerű szótöbbségével hozza, szavazategyenlőség esetén az elnöklő szavazata dönt.

(7) A jegybanktanács határozatainak végrehajtásáért az MNB elnöke felelős.

Az MNB elnöke

58. § (1) Az MNB élén elnök áll. Az MNB-re háruló feladatok ellátásáért és az MNB működésének irányításáért az elnök felelős.

(2) Az MNB elnökét hatéves időtartamra a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki, illetőleg menti fel.

(3) A javasolt személyt az Országgyűlés illetékes bizottsága meghallgatja.

(4) Az MNB elnöke a hivatalba lépés alkalmával a köztársasági elnök előtt esküt tesz.

(5) Az MNB elnökének megbízatása megszűnik:

a) a megbízatási időtartam leteltével;

b) lemondással;

c) felmentéssel;

d) halállal.

(6) A lemondást írásban kell közölni a köztársasági elnökkel és a miniszterelnökkel.

(7) Felmentéssel

a) szüntethető meg a megbízatás, ha az MNB elnöke neki fel nem róható okból nem képes eleget tenni megbízatásából eredő feladatainak;

b) szünteti meg a megbízatást a köztársasági elnök, ha az MNB elnöke neki felróható okból nem tesz eleget megbízatásából eredő feladatainak, illetve jogerős ítéletben megállapított bűntettet követ el, vagy más módon tisztségére méltatlanná vált.

(8) Az MNB elnökét az általa kijelölt alelnök (59. §) helyettesíti.

Az MNB alelnökei

59. § (1) Az MNB legfeljebb öt alelnökét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki és menti fel.

(2) Az MNB alelnökeinek megbízatása három évre szól.

(3) Az 58. § (3)-(7) bekezdését az MNB alelnökei tekintetében is alkalmazni kell.

(4) Az MNB alelnökei felett a munkáltatói jogokat - a kinevezés és az 58. § (5) bekezdésének b)-c) pontja kivételével - az MNB elnöke gyakorolja.

60. § Az 58. § (3)-(7) bekezdését és az 59. § (1) bekezdését az 57. § (3) bekezdése c) pontjában említett személyek tekintetében is alkalmazni kell.

Igazgatóság

61. § (1) Az igazgatóság támogatja az MNB elnökét a reá háruló feladatok ellátásában.

(2) Az igazgatóság az elnökből, az alelnökökből és a közgyűlés által az MNB elnökének javaslatára választott igazgatósági tagokból áll. Az igazgatósági tagok az MNB-vel munkaviszonyban állnak.

(3) A jogszabályban meghatározott esetekben az igazgatóság nevében az elnök jár el.

Felügyelő bizottság

62. § (1) A felügyelő bizottság az MNB ellenőrző szerve.

(2) A felügyelő bizottság tagjai:

a) a felügyelő bizottságnak az Országgyűlés által választott elnöke,

b) az Országgyűlés által választott további három tag,

c) a pénzügyminiszter képviselője,

d) a pénzügyminiszter által megbízott szakértő.

63. § A felügyelő bizottság tagjainak megbízatása az Országgyűlés megbízatásának időtartamára szól, és az Országgyűlés megbízatásának megszűnéséig tart. A felügyelő bizottság működése addig tart, amíg az új Országgyűlés az alakuló üléstől számított három hónapon belül az új felügyelő bizottsági tagokat megválasztja.

64. § A felügyelő bizottsági tagot az őt megválasztó Országgyűlés, illetőleg az őt megbízó pénzügyminiszter hívhatja vissza.

65. § A felügyelő bizottsági tag az őt megválasztó Országgyűlésnek, illetőleg az őt megbízó pénzügyminiszternek tájékoztatási kötelezettséggel tartozik.

Az MNB alkalmazottai

66. § (1) Az MNB alkalmazottai kötelesek a szolgálatuk ellátása során tudomásukra jutott banktitkot megőrizni.

(2) Az MNB feladatkörét érintő ügyben a titoktartási kötelezettség alól az MNB alkalmazottai részére a felmentést az MNB elnöke adja meg.

67. § Az MNB alkalmazottait jegybanki feladatuk ellátása kapcsán a büntető jogszabályok alkalmazása szempontjából hivatalos személyeknek kell tekinteni.

68. § (1) Az MNB alkalmazottainak az MNB főtanácsosi és MNB tanácsosi cím adományozható. A cím viselésére és az azzal járó kedvezményekre az alkalmazott csak az MNB-nél fennálló munkaviszonya alatt jogosult, illetőleg a címet nyugdíjasként csak az az alkalmazott használhatja, aki nyugdíjazását közvetlenül megelőzően az MNB-vel állt munkaviszonyban.

(2) A címadományozás feltételeire, a címmel járó pótlékra és más kedvezményekre, valamint a cím viselésére és megvonására vonatkozó szabályokat az MNB elnöke állapítja meg.

Összeférhetetlenség

69. § Az MNB elnöke, alelnöke, az MNB igazgatóságának tagja és az 57. § (3) bekezdése c) pontjában említett személy pártban tisztséget nem viselhet, párt nevében vagy érdekében nyilvános közszerepléssel járó tevékenységet nem folytathat.

70. § (1) Az MNB elnöke, alelnöke, az MNB igazgatóságának tagja, az 57. § (3) bekezdése c) pontjában említett személy és az MNB jegybanki feladatot ellátó alkalmazottja csak olyan pénzintézetnél lehet vezető tisztségviselő vagy felügyelő bizottsági tag, amelyben az MNB e törvény szabályai szerint (84. §) részesedéssel rendelkezhet.

(2) Az (1) bekezdésben említett személynek a kinevezésekor (megválasztásakor, alkalmazásakor) írásbeli nyilatkozatot kell tennie az MNB részére arról, hogy ő vagy közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pontja] pénzintézetnél rendelkezik-e közvetlen vagy közvetett tulajdoni hányaddal, illetve, hogy milyen, pénzintézet által kibocsátott, tagsági jogokat megtestesítő értékpapírral [Épt. 3. § b) pontja] rendelkezik.

(3) Az (1) bekezdésben említett személynek két munkanapon belül nyilatkoznia kell az MNB részére arról, hogy ő vagy közeli hozzátartozója pénzintézetnél közvetlen vagy közvetett tulajdoni hányadot, illetve pénzintézet által kibocsátott, tagsági jogokat megtestesítő értékpapírt szerzett.

(4) Az (1) bekezdésben említett személy a (2)-(3) bekezdésben említett tulajdoni hányadokra, illetve értékpapírokra vonatkozóan legjobb ismerete szerint köteles nyilatkozatot tenni.

(5) A (2)-(3) bekezdés alapján tett bejelentésekről és nyilatkozatokról az MNB nyilvántartást köteles vezetni.

V. fejezet

Vegyes rendelkezések

Jogosultságok

71. § (1) Az MNB a jogszabályok keretei között a pénzintézetek és a pénzintézeti tevékenységet is végző egyéb jogi személyek, valamint az ilyen tevékenységet végző jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok és egyéni vállalkozók számára jegybanki rendelkezésben kötelező előírásokat adhat, így szabályozza

a) a kötelező jegybanki tartalék és likviditási tartalék mértékét, kiszámítását, illetve képzésének és elhelyezésének módját,

b) a kötelezően alkalmazandó egyes kamatlábak mértékét,

c) a szolgáltatandó információk körét, a szolgáltatás módját és határidejét,

d) a nyilvánosságra hozni rendelt adatokat és nyilvánosságra hozataluk módját,

e) a külföldi pénznemben végzett pénzintézeti tevékenységet,

f) a pénzforgalmat.

(2) A jegybanki rendelkezés a pénzforgalom tekintetében a jogi személyekre, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokra és természetes személyekre is kiterjed.

72. § (1) Az MNB - a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel - jogosult a pénzintézeti tevékenység körébe tartozó bármely műveletet végezni. Ez a meghatalmazás két évre szól, s e jogosultság időszakának letelte után az Országgyűlés dönt az MNB kereskedelmi banki funkcióinak végleges meghatározásáról.

(2) Ha a törvény kivételt nem tesz, az MNB forintban nem vezetheti gazdálkodó szervezetek [Ptk. 685. § c) pontja] és természetes személyek - ide nem értve az MNB alkalmazottait - bankszámláját, ezeknek hitelt nem nyújthat, illetőleg ezektől betétet nem fogadhat el.

(3) A (2) bekezdésben említett korlátozás nem vonatkozik a postának az országos készpénzforgalom lebonyolításával kapcsolatos pénzforgalmi számlája vezetésére.

73. § Az MNB-t jegybanki feladatainak ellátásával összefüggésben keletkező követelése alapján belföldi adósának bármilyen címen birtokába jutott vagyona felett törvényes zálogjog illeti meg. Az MNB követelését törvényes zálogjoga alapján a zálogtárgyakból bírósági eljárás nélkül, a legalkalmasabbnak talált módon elégítheti ki.

74. § Az MNB ellen bírósági eljárás belföldön csak székhelyén indítható. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a munkaviszonyból származó perekre.

75. § Az MNB könyveinek és e könyvekből vett cégszerűen aláírt kivonatoknak közokirati bizonyító erejük van.

76. § Az MNB teljes személyes illetékmentességet élvez.

Üzletszabályzat

77. § Az MNB tevékenységi körében a szerződések általános jellegű feltételeit üzletszabályzatban állapítja meg; az üzletszabályzattól az egyes szerződésekben el lehet térni.

Az MNB jövedelemszabályozása

78. § (1) Az MNB az éves mérleg szerinti eredményének - a közgyűlés által meghatározott célokra történő visszatartása után - fennmaradó részét köteles befizetni a központi költségvetésbe.

(2) Az MNB az (1) bekezdés szerinti kötelezettségét önadóztatás formájában vallja be és fizeti be.

(3) A nyereség képződésével arányosan az MNB negyedévenként - a tárgynegyedév utolsó hónapjának 25. napjáig - nyereségelőleget fizet, amelyet legkésőbb a következő hónap utolsó napjáig a tényleges helyzetnek megfelelően módosít.

VI. fejezet

Záró rendelkezések

79. § (1) Az MNB számára feladatot a pénzforgalommal kapcsolatos feladatkörében törvény vagy kormányrendelet, a devizagazdálkodással kapcsolatos feladatkörében pedig törvény, kormányrendelet és miniszteri rendelet állapíthat meg.

Az ilyen kormányrendeletet az MNB véleményét kikérve,

az ilyen miniszteri rendeletet pedig az MNB-vel egyetértésben kell kiadni.

(2) Az (1) bekezdésben említett feladatnak összhangban kell állnia az MNB-nek az e törvényben meghatározott jegybanki feladatával és felelősségével.

80. § A 19. § (3) bekezdésében foglaltak nem érintik az MNB-nek a központi költségvetéssel szemben e törvény hatálybalépésekor fennálló hiteleinek állományát.

81. § (1) Az MNB által a központi költségvetésnek nyújtott hiteleknek a 19. § (3) bekezdésében említett mértékét első alkalommal az 1995. évi költségvetés elkészítésekor kell figyelembe venni.

(2) Az MNB által a központi költségvetésnek nyújtott hitelek mértéke 1992-ben e törvény által nem korlátozott, 1993-ban a 19. § (3) bekezdése szerint meghatározott mérték 5%, 1994-ben pedig 4%.

82. § A központi költségvetésnek az e törvény hatálybalépésekor fennálló hosszú lejáratú hitelei állománya után a mindenkori jegybanki alapkamat 40%-át kell megfizetni. Az 1991. évben fizetendő kamat mértékére az 1990. évi CIV. törvény 29. §-a az irányadó.

83. § Az e törvény hatálybalépését követő első alkalommal a köztársasági elnök

a) az MNB alelnökei közül két főt két évre,

b) az 57. § (3) bekezdés c) pontjában említett személyek közül kettőt két évre

nevez ki.

84. § (1) Az MNB e törvény hatálybalépése után belföldi gazdasági társaságban részesedést nem szerezhet, illetőleg az e törvény hatálybalépése előtt már megszerzett ilyen részesedéseit - a szükséges feltételek megteremtése esetén, de legfeljebb két éven belül - elidegeníteni, illetőleg megszüntetni köteles.

(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazandó az MNB-nek a pénzintézetek közötti országos elszámolásforgalom lebonyolítására létrehozott pénzintézetben, valamint a tevékenységével összefüggő gazdasági társaságban való részesedésére.

85. § A gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény rendelkezéseit az MNB tekintetében az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

86. § Ez a törvény 1991. december 1. napján lép hatályba.

87. § A gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény 233. §-a a következő mondattal egészül ki:

„A Magyar Nemzeti Bank tekintetében a részvénytársaságra vonatkozó rendelkezésektől eltérést külön törvény engedhet.”

88. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti

- az állami pénzügyekről szóló 1979. évi II. törvény 26. §-ának (3) bekezdése, 27. §-ának (2) bekezdése és 29-30. §-a;

- a Magyar Nemzeti Bankról szóló 1967. évi 36. törvényerejű rendelet, valamint az azt módosító 1984. évi 26. törvényerejű rendelet és az 1986. évi 29. törvényerejű rendelet;

- az általános forgalmi adóról és a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvények hatálybalépésével kapcsolatos átmeneti rendelkezésekről és jogszabály-módosításokról szóló 1987. évi 14. törvényerejű rendelet 8. §-a;

- a pénzérmék kibocsátásáról szóló 14/1970. (V. 24.) Korm. rendelet és az azt módosító, egyes jogszabályok módosításáról és hatályon kívül helyezéséről szóló 88/1990. (IV. 30.) MT rendelet 1. számú mellékletének 6. pontja;

- az állami pénzügyekről szóló 1979. évi II. törvény végrehajtásáról rendelkező, többször módosított 23/1979. (VI. 28.) MT rendelet 39/A.-40. §-a;

- a pénzforgalomról és a bankhitelről szóló 39/1984. (XI. 5.) MT rendelet 3. §-ának (1) bekezdése;

- az egyes pénzintézetek anyagi érdekeltségi rendszerének egyes kérdéseiről szóló, az 58/1990. (III. 23.) MT és az 5/1990. (VII. 11.) Korm. rendelettel módosított 52/1989. (VI. 5.) MT rendelet - a Magyar Nemzeti Bank tekintetében;

- a Magyar Nemzeti Bank által kibocsátott pénzérmék elfogadásáról és a pénzérmék kibocsátásáról szóló, egyes jogszabályok hatályon kívül helyezéséről rendelkező 20/1970. (VII. 29.) PM rendelet;

- a kellékpénzek előállításáról, őrzéséről és megsemmisítéséről szóló 5/1975. (I. 21.) PM rendelet;

- a Magyar Nemzeti Bank jövedelemszabályozásáról szóló 39/1990. (XII. 29.) PM rendelet, azzal, hogy rendelkezéseit az 1991. évben, illetve az 1991. évi eredményfelosztás során még alkalmazni kell;

- a jegybanki ellenőrzésről szóló 1/1987. (VII. 28.) MNB rendelkezés.


  Vissza az oldal tetejére