Időállapot: közlönyállapot (1991.XI.29.)

1991. évi LXVII. törvény

a bíróságokról szóló 1972. évi IV. törvény módosításáról * 

1. § A bíróságokról szóló 1972. évi IV. törvény (a továbbiakban: Bsz.) 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„17. § (1) A helyi bíróságnál elnök, hivatásos bírák és népi ülnökök működnek, továbbá elnökhelyettesek, csoportvezető és csoportvezető-helyettes bírák működhetnek.

(2) A helyi bíróságot az elnök vezeti. Igazgatási feladataira a 21. § (3) bekezdésében foglaltak megfelelően irányadóak.”

2. § A Bsz. 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„19. § A megyei bíróságnál elnök, elnökhelyettes, kollégiumvezetők, tanácselnökök, hivatásos bírák és népi ülnökök működnek, csoportvezető és csoportvezető-helyettes bírák működhetnek. A Fővárosi Bíróságon kollégiumvezető-helyettesek működhetnek.”

3. § A Bsz. 20. §-ának (2)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A kollégium az ugyanabba az ügyszakba beosztott hivatásos bírák testülete, amelyet a kollégiumvezető vezet. A kollégium tagjai a megyei bíróság bírái, továbbá a megye területén működő bíróságoknak a kollégium tagjai által öt évre megválasztott bírái. A kollégiumok üléseire a kollégium vezetője a tárgyalt kérdéstől függően, más szakembereket is meghívhat.

(3) A kollégium a megyei bíróság területén az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében elemzi a bíróságok gyakorlatát, véleményt nyilvánít a vitás jogalkalmazási kérdésekben, szükség esetén a Legfelsőbb Bíróságnál elvi irányítást kezdeményez, továbbá részt vesz a bíróságok igazgatásában.

(4) A kollégium tagjai szavazati joggal rendelkeznek, a meghívottak a tárgyalt kérdésben tanácskozási joggal vesznek részt. A kollégium határozatképes, ha tagjainak legalább kétharmada jelen van. Határozatát a jelenlevő tagok több, mint a felének nyílt szavazatával hozza, szavazategyenlőség esetén a kollégiumvezető szavazata dönt.”

4. § (1) A Bsz. 21. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A megyei bíróság elnöke igazgatási felügyeletet gyakorol a megyei bíróság területén működő helyi bíróságok és munkaügyi bíróság felett.”

(2) A Bsz. 21. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A megyei bíróság elnöke a bírói függetlenség sérelme nélkül

a) biztosítja a bíróság működésének személyi és tárgyi feltételeit;

b) ellenőrzi az eljárási határidők megtartását;

c) gondoskodik az ügyviteli szabályok és a bíróságok igazgatásával kapcsolatos jogszabályok megtartásáról;

d) meghatározza a vezetése, illetve a felügyelete alatt álló bíróságok munkarendjét, és gondoskodik annak betartásáról;

e) irányítja a bíróságok pénzügyi, gazdasági tevékenységét;

f) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály a hatáskörébe utal.”

5. § A Bsz. 24. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A munkaügyi bíróságnál elnök, hivatásos bírák és népi ülnökök működnek, továbbá elnökhelyettes működhet.”

6. § A Bsz. 31. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„31. § A Legfelsőbb Bíróságon elnök, elnökhelyettes, kollégiumvezetők, tanácselnökök, hivatásos bírák működnek.”

7. § A Bsz. 34. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettesét a Legfelsőbb Bíróság elnökének javaslatára a köztársasági elnök öt évre nevezi ki.”

8. § A Bsz. 37. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A kollégiumot a kollégiumvezető vezeti.”

9. § A Bsz. 51. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (3) bekezdés számozása (4) bekezdésre módosul:

„(3) Az Igazságügyi Minisztérium költségvetési fejezetén belül a bíróságok költségvetése, ezen belül a bírósági dolgozók bérköltsége elkülönítve szerepel.”

10. § A Bsz. a következő 51/A.-51/C. §-okkal egészül ki:

„Bírói testületek

51/A. § (1) A bíróságok igazgatásában közreműködik

a) a megyei összbírói értekezlet (a továbbiakban: összbírói értekezlet);

b) a kollégium;

c) a megyei (fővárosi) bírói tanács (a továbbiakban: megyei bírói tanács);

d) az Országos Bírói Tanács.

(2) Az összbírói értekezlet évente egyszer átfogóan értékeli a megye bíróságainak működését. A megyei bírói tanács és a megyei bíróság elnöke tájékoztatja az összbírói értekezletet a bíróságok igazgatásával kapcsolatos tevékenységéről. Az összbírói értekezletet össze kell hívni, ha a bírák egyharmada, a megyei bíróság elnöke, az Országos Bírói Tanács elnöke, illetve az igazságügyminiszter azt kezdeményezi.

(3) A megyei bírói tanács és az Országos Bírói Tanács (a továbbiakban együtt: bírói tanács) tagjait, póttagjait az összbírói értekezlet titkos szavazással, az első alkalommal három évre, ezt követően öt évre választja. A bírói tanács tagját legfeljebb egy alkalommal lehet újraválasztani.

(4) A megyei bírói tanácsnak 5-13, a bírák által meghatározott, páratlan számú tagja és 3-11 póttagja van. A megyei bírói tanácsnak az lehet a tagja, aki az érvényes szavazatoknak több, mint a felét megkapta.

(5) Az Országos Bírói Tanácsnak 21 tagja és 20 póttagja van. Az összbírói értekezlet megyénként egy tagot és egy póttagot, a fővárosban két tagot és egy póttagot választ. Az Országos Bírói Tanácsnak az lehet a tagja, aki az érvényes szavazatoknak legalább kétharmadát megkapta.

(6) Nem választható a bírói tanács tagjává az a bíró, aki jogerős fegyelmi határozat hatálya alatt áll, illetve ezt követően két évig.

(7) Nem választható a megyei bírói tanács tagjává a megyei bíróság elnöke és elnökhelyettese.

(8) Megszűnik a bírói tanácsi tagság

a) a bírói munkaviszony megszűnésével;

b) a tagságról való lemondással;

c) a tagságból való felmentéssel;

d) a fegyelmi büntetést kiszabó határozat jogerőre emelkedésével.

(9) A tagságból való felmentéshez a megyei bírói tanács tagság esetén az érvényes szavazatoknak több, mint a fele, az országos bírói tanács tagság esetén több, mint kétharmada szükséges.

(10) Megszűnik a megyei bírói tanácsi tagság a (7) bekezdésben meghatározott munkakörbe kinevezéssel.

51/B. § (1) A bírói tanács az elnökét és helyettes elnökét a tagjai közül választja.

(2) A bírói tanács határozatképes, ha a tagjainak legalább a kétharmada jelen van. A bírói tanácsi tagság megszűnése esetén, illetve a tartósan akadályozott tag helyett a bírói tanács által kijelölt póttag jár el.

(3) A bírói tanács az üléseit szükség szerint, de évenként legalább négy alkalommal tartja. A tagok több, mint felének írásbeli javaslatára a bírói tanácsot össze kell hívni.

(4) Az ülést a bírói tanács elnöke, távollétében a helyettes elnök vezeti.

(5) A bírói tanács ülése a bírák számára nyilvános. A megyei bírói tanács ülésén a megyei bíróság elnöke részt vesz. A bírói tanács a jelenlévő tagok kétharmadának szavazatával zárt ülés tartását határozhatja el.

(6) A bírói tanács a határozatát a jelenlévő tagok több, mint felének, az egyetértési jog gyakorlása esetében, legalább kétharmadának nyílt szavazatával hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A jelenlévő tagok több, mint felének a javaslatára a bírói tanács titkos szavazást is elrendelhet.

(7) Az egyetértési jog gyakorlásának határideje az arra irányuló iratnak a bírói tanács részére történt kézbesítésétől számított harminc nap. A határidő elmulasztása egyetértésnek minősül.

(8) Ha a bírói tanács tagjainak száma - ide értve a póttagokat is - kétharmad alá csökken, új választást kell tartani.

51/C. § (1) A megyei bírói tanács egyetértése szükséges

a) a megyei bíróság területén működő helyi bíróságok éves költségvetési tervének előterjesztéséhez;

b) a megyei bíróság költségvetésének a helyi bíróságok közötti felosztásához,

c) a bér- és létszámfejlesztésnek a helyi bíróságok közötti felosztásához.

(2) Az Országos Bírói Tanács egyetértése szükséges

a) a bíróságok éves költségvetési tervének előterjesztéséhez;

b) a bírósági költségvetésnek a megyei bíróságok közötti felosztásához;

c) a bér- és létszámfejlesztésnek a megyei bíróságok közötti felosztásához.

(3) Az Országos Bírói Tanács véleményt nyilvánít a bíróságokat és a bírókat érintő jogszabály-tervezetekről.”

11. § (1) A Bsz. 53. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A bíró kinevezésére az igazságügyminiszter - a megyei bíróság elnökének a megyei bírói tanács egyetértésével tett javaslata alapján - tesz előterjesztést.”

(2) A Bsz. 53. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A legfelsőbb bírósági bíró kinevezésére a Legfelsőbb Bíróság elnöke az igazságügyminiszterrel, a katonai bíró kinevezésére az igazságügyminiszter a honvédelmi miniszterrel együttesen tesz előterjesztést.”

12. § (1) A Bsz. 56. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A bírót a kinevezésekor az igazságügyminiszter, ezt követően a megyei bíróság elnöke helyi bírói, munkaügyi bírói, illetve megyei bírósági bírói munkakörbe osztja be. A megyei bírósági bíró beosztásáról a kollégium előzetesen véleményt nyilvánít.”

(2) A Bsz. 56. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A bírót - hozzájárulásával - az igazságügyminiszter az Igazságügyi Minisztériumba és a Legfelsőbb Bíróságra is beoszthatja; a legfelsőbb bírósági bírónak, illetve a bírónak a Legfelsőbb Bíróságra való beosztásához a Legfelsőbb Bíróság elnökének egyetértése szükséges. Az Igazságügyi Minisztériumba és a Legfelsőbb Bíróságra beosztott bíró nem ítélkezhet.”

13. § A Bsz. 58. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A bírót más szolgálati helyre kérelmére lehet áthelyezni.”

14. § A Bsz. 59. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„59. § (1) A megyei bíróság elnökét, elnökhelyettesét, a kollégiumvezetőt, a Fővárosi Bíróság kollégiumvezető-helyettesét, a Pesti Központi Kerületi Bíróság elnökét és elnökhelyettesét az igazságügyminiszter a bírák közül öt évre nevezi ki.

(2) A Legfelsőbb Bíróság kollégiumvezetőjét a Legfelsőbb Bíróság elnöke öt évre, a tanácselnökét határozatlan időre nevezi ki.

(3) A helyi bíróság elnökét, elnökhelyettesét, a csoportvezető és a csoportvezető-helyettes bírót, a munkaügyi bíróság elnökét, elnökhelyettesét és a megyei bírósági tanácselnököt a megyei bíróság elnöke a bírák közül nevezi ki. A kinevezés öt évre, a tanácselnök esetében határozatlan időre szól.”

15. § A Bsz. a következő 59/A. §-sal egészül ki:

„59/A. § (1) Pályázat útján kell betölteni a megyei bírósági elnöki, elnökhelyettesi, kollégiumvezetői, tanácselnöki, csoportvezető és csoportvezető-helyettesi, a Fővárosi Bíróság kollégiumvezető-helyettesi, a helyi bírósági elnöki, elnökhelyettesi, csoportvezetői és csoportvezető-helyettesi, valamint a munkaügyi bírósági elnöki és elnökhelyettesi állást.

(2) A pályázatot a kinevezésre jogosult írja ki. A pályázatnak a pályázat elnyeréséhez szükséges valamennyi feltételt tartalmaznia kell.

(3) A pályázó alkalmasságáról

a) a megyei bírósági elnöki állás esetében az összbírói értekezlet;

b) a megyei bírósági elnökhelyettesi állás esetében a megyei bíróság elnöke a bírói tanáccsal egyetértésben;

c) a kollégiumvezetői, csoportvezetői, csoportvezető-helyettesi, tanácselnöki, a Fővárosi Bíróság kollégiumvezető-helyettesi állás esetén a kollégium;

d) a helyi bírósági, a munkaügyi bírósági elnöki állás esetében a helyi bírák a bírói tanáccsal egyetértésben;

e) a helyi bírósági elnökhelyettesi, a csoportvezetői és a csoportvezető-helyettesi állás esetében a helyi bíróság elnöke, a munkaügyi bíróság elnökhelyettesi állás esetében a munkaügyi bíróság elnöke a bírói tanáccsal egyetértésben foglal állást, és javaslatot tesz a kinevezésre.

(4) Ha nincs alkalmas pályázó, vagy a kinevező a javaslatot nem fogadja el, új pályázatot kell kiírni.

(5) Az új pályázat eredménytelensége esetén a kinevezésre jogosult a vezetői állást megbízás útján tölti be. A megbízás legfeljebb egy évre szólhat.”

16. § A Bsz. a következő 59/B. §-sal egészül ki:

„59/B. § (1) Pályázat útján kell betölteni a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettesének, kollégiumvezetőjének és tanácselnökének az állását. A pályázatot a Legfelsőbb Bíróság elnöke írja ki.

(2) A pályázatot a Legfelsőbb Bíróság elnöke az elnökhelyettesi állás esetében a Legfelsőbb Bíróság teljes ülése véleményének figyelembevételével, a kollégiumvezetői és a tanácselnöki állás esetében a kollégium véleményének figyelembevételével bírálja el.”

17. § A Bsz. a következő 60/A. §-sal egészül ki:

„60/A. § A bíró kinevezésétől számított három év elteltével a megyei bíróság elnöke megvizsgálja a bíró tevékenységét. Ha a bíró a tisztségének ellátására alkalmatlan, a megyei bíróság elnöke a 70/A. §-nak megfelelően jár el.”

18. § A Bsz. 62. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Ha a bírót országgyűlési, önkormányzati képviselőjelöltként, illetőleg polgármesterjelöltként nyilvántartásba vették, ettől az időponttól a választás befejezéséig, illetőleg megválasztása esetében mandátuma igazolásáig bírói munkaviszonya szünetel. A szünetelés időtartama szolgálati időnek minősül.”

19. § A Bsz. 63-67. §-ai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„63. § (1) Fegyelmi vétséget követ el az a bíró:

a) aki hivatali kötelességét vétkesen megszegi, vagy

b) aki életmódjával vagy magatartásával a bírói hivatás tekintélyét sérti vagy veszélyezteti.

(2) Ha a bíró vétkessége enyhébb fokú, és a kötelességszegés nem, vagy csak csekély mértékben járt következménnyel, a fegyelmi eljárás lefolytatásától és a fegyelmi büntetés kiszabásától el lehet tekinteni.

63/A. § (1) Elévülés miatt nem folytatható le a fegyelmi eljárás, ha az eljárás kezdeményezésére jogosult a tudomására jutástól számított három hónap alatt nem indítványozza azt, vagy a cselekmény befejezése óta három év már eltelt.

(2) Ha a bíró fegyelmi vétséget megvalósító magatartása miatt büntetőeljárás indult, és az a büntetőjogi felelősséget megállapító határozattal fejeződött be, az eljárás jogerős befejezésétől számított egy éven túl nincs helye fegyelmi felelősségre vonásnak.

64. § (1) A fegyelmi vétséget elkövető bíróval szemben kiszabható fegyelmi büntetések a következők:

a) feddés;

b) megrovás;

c) vezetői tisztségből való felmentés;

d) bírói tisztségből való felmentés indítványozása.

(2) A fegyelmi büntetés kiszabásánál figyelembe kell venni a kötelességszegés súlyát és következményeit, a vétkesség fokát.

65. § (1) A bírák fegyelmi ügyeiben és az ezzel összefüggő kártérítési ügyeiben első fokon a megyei bíróság fegyelmi bírósága és - a Legfelsőbb Bíróság bírái és a megyei bíróság elnöke, elnökhelyettese, kollégiumvezetője, kollégiumvezető-helyettese vonatkozásában - a Legfelsőbb Bíróság fegyelmi bírósága; másodfokon a Legfelsőbb Bíróság fegyelmi bírósága, a Legfelsőbb Bíróság bírái és a megyei bíróság elnöke, elnökhelyettese, kollégiumvezetője, kollégiumvezető-helyettese vonatkozásában a Legfelsőbb Bíróság Elnökségi Tanácsa (a továbbiakban: fegyelmi bíróság) jár el.

(2) Az Igazságügyi Minisztériumba, illetőleg a Legfelsőbb Bíróságra beosztott bírák felett az igazságügyminiszter, illetőleg a Legfelsőbb Bíróság elnöke gyakorolja a fegyelmi jogkört. Másodfokon a Legfelsőbb Bíróság Elnökségi Tanácsa jár el.

(3) A fegyelmi bíróság elnökét és 7 tagját - három évre - a megyei bíróság összbírói értekezlete, illetőleg a Legfelsőbb Bíróság teljes ülése választja.

(4) A fegyelmi bíróság elnökévé és tagjává az a bíró választható, aki bíróként legalább három éve működik, nem áll fegyelmi büntetés hatálya alatt és nem folyik ellene fegyelmi eljárás. A fegyelmi eljárás kezdeményezésére jogosult és annak helyettese e tisztségekre nem választható.

65/A. § (1) A fegyelmi bíróság 3 tagú tanácsban (a továbbiakban: fegyelmi tanács) jár el, amelyet a fegyelmi bíróság elnöke alakít meg.

(2) A fegyelmi eljárás előkészítését vizsgálóbiztos végzi.

(3) A fegyelmi bíróság elnöke a naptári év végén a következő naptári évre előre beosztást készít, amelyben meghatározza, hogy a fegyelmi bírák milyen sorrendben látják el a vizsgálóbiztosi teendőket.

65/B. § Fegyelmi bíróként nem járhat el:

a) aki ellen fegyelmi vagy büntetőeljárás van folyamatban az eljárás jogerős befejezéséig;

b) akinek tanúkénti meghallgatása az eljárásban szükségessé válhat;

c) az a vizsgálóbiztos, aki az ügyben eljárt;

d) aki javaslatot tett az eljárás kezdeményezésére;

e) az eljárás alá vont bíró hozzátartozója;

f) akitől az ügy elfogulatlan elbírálása egyéb okból nem várható el.

65/C. § A fegyelmi bírói tisztség megszűnik:

a) a bírói tisztség megszűnésével;

b) a bíró más megyei bíróság területére való áthelyezésével vagy az Igazságügyi Minisztériumba, illetőleg a Legfelsőbb Bíróságra való beosztásával;

c) lemondással;

d) a bíró fegyelmi vagy büntető felelősségét megállapító határozat jogerőre emelkedésével.

65/D. § (1) Ha olyan körülmény merül fel, amely a vizsgálóbiztosnak, illetőleg a fegyelmi tanács elnökének vagy tagjának elfogulatlanságát kétségessé teszi, a fegyelmi eljárás alá vont bíró elfogultsági kifogást terjeszthet elő.

(2) Az elfogultság kérdésében a fegyelmi bíróság elnöke által kijelölt másik tanács határoz. Ha ilyen tanács nem alakítható, vagy a kifogást a fegyelmi bíróság elnöke ellen terjesztették elő, az elfogultság kérdésében a Legfelsőbb Bíróság fegyelmi bírósága határoz.

(3) Ha elfogultság vagy kizárás miatt nem alakítható meg a fegyelmi tanács, a Legfelsőbb Bíróság fegyelmi bírósága jelöli ki az eljáró fegyelmi bíróságot.

66. § Fegyelmi vétség gyanúja esetén:

a) a helyi bíróság, a munkaügyi bíróság és a megyei bíróság bírái esetében a megyei bíróság elnöke;

b) a megyei bíróság elnöke, elnökhelyettese, kollégiumvezetője, kollégiumvezető-helyettese esetében az igazságügyminiszter;

c) a legfelsőbb bírósági bíró esetében a Legfelsőbb Bíróság elnöke kezdeményezi a fegyelmi eljárás megindítását a fegyelmi bíróság elnökénél.

66/A. § (1) A fegyelmi eljárás kezdeményezését a fegyelmi bíróság elnöke az érintett bíróval és - ha a kezdeményezés nem tőle származik - az igazságügyminiszterrel haladéktalanul közli.

(2) A fegyelmi tanács dönt a fegyelmi eljárás megindításáról vagy az előzetes vizsgálat elrendeléséről.

(3) A fegyelmi eljárást és az előzetes vizsgálatot a nyilvánosság kizárásával kell lefolytatni.

66/B. § (1) A vizsgálóbiztos köteles a tényállás megállapításához szükséges valamennyi körülményt tisztázni. Ennek érdekében meghallgatja az eljárás alá vont bírót, tanúkat hallgathat ki, szakértő közreműködését veheti igénybe és egyéb bizonyítást végezhet. A bíróság irataiba betekinthet, a bíróság dolgozói kötelesek részére a szükséges tájékoztatást megadni.

(2) A vizsgálóbiztos az eljárásáról írásbeli jelentést készít a fegyelmi tanács részére.

66/C. § (1) A vizsgálóbiztos jelentésének előterjesztését követő tizenöt napon belül a fegyelmi tanács dönt a fegyelmi eljárás megindításáról vagy megtagadásáról, illetőleg a felfüggesztéséről. Ha büntetőeljárás indult, annak jogerős befejezéséig a fegyelmi eljárás felfüggeszthető.

(2) Az eljárás alá vont bíró képviseletével más bírót megbízhat.

(3) A tárgyalásra az eljárás alá vont bírót és képviselőjét meg kell idézni, az igazságügyminisztert és az eljárás kezdeményezőjét a tárgyalás időpontjáról értesíteni kell. Az idézéssel, illetve értesítéssel együtt a vizsgálóbiztos jelentését is kézbesíteni kell.

(4) Ha az eljárás alá vont bíró a szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg a tárgyaláson, és a mulasztását alapos okkal nem mentette ki, azt a távollétében is meg lehet tartani.

66/D. § (1) A fegyelmi tanács indokolással ellátott határozatával a fegyelmi eljárás alá vont bírót a fegyelmi vétség alól felmenti, vagy vétkesnek mondja ki és büntetést szab ki, kivéve, ha a 63. § (2) bekezdése alapján a fegyelmi büntetés kiszabásától eltekint, illetőleg az eljárást megszünteti.

(2) Ha a fegyelmi eljárás tárgyává tett cselekmény miatt büntető bíróság jogerős határozatával már megállapította a bíró felelősségét, a fegyelmi tanács nem állapíthatja meg, hogy az eljárás alá vont bíró nem követte el a terhére rótt cselekményt.

(3) Ha a bíró munkaviszonya időközben megszűnt, a fegyelmi tanács a fegyelmi vétség elkövetését megállapíthatja, de a határozat fegyelmi büntetést nem tartalmazhat.

(4) Bírói tisztségből való felmentés indítványozása fegyelmi büntetés esetében a bíró állásából való felfüggesztését fenn kell tartani vagy el kell rendelni. Más fegyelmi büntetés kiszabása esetén az első fokú fegyelmi határozatban a felfüggesztést meg kell szüntetni.

66/E. § (1) A határozat ellen a kézbesítéstől számított nyolc nap alatt lehet fellebbezést bejelenteni.

(2) Fellebbezésre jogosult az eljárás alá vont bíró, a helyi, a munkaügyi és a megyei bírósági bírák vonatkozásában az igazságügyminiszter, valamint az eljárás kezdeményezője.

(3) A másodfokú fegyelmi tanács az első fokú fegyelmi határozatot - annak kártérítésről rendelkező részére is kiterjedően - helybenhagyja, megváltoztatja vagy az eljárást megszünteti, illetve a másodfokú eljárásban nem pótolható lényeges eljárási szabálysértés esetén a határozatot hatályon kívül helyezi, és az első fokú fegyelmi tanácsot új eljárásra, és új határozat hozatalára utasítja.

(4) Egyebekben a másodfokú eljárásra és határozatra az első fokú eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni.

67. § (1) A fegyelmi bíróság a bírót állásából felfüggeszti, ha a bírót előzetes letartóztatásba helyezték vagy vele szemben ideiglenes kényszergyógykezelést rendeltek el. A felfüggesztés más fontos okból is elrendelhető.

(2) A felfüggesztésről hozott határozat ellen az eljárás kezdeményezője, az eljárás alá vont bíró és az igazságügyminiszter a másodfokú fegyelmi tanácshoz a határozat közlésétől számított nyolc napon belül fellebbezéssel élhet, amelynek nincs halasztó hatálya. A másodfokú fegyelmi tanács a fellebbezést nyolc napon belül elbírálja.

(3) A bírói tisztségből való felfüggesztés idejére a bírót átlagkeresete illeti meg. Ennek legfeljebb 50%-át négy hétre vissza lehet tartani. A teljes átlagkeresetet vissza kell tartani a bírói tisztségből való felmentés indítványozását kimondó fegyelmi határozat kézbesítésétől annak jogerőre emelkedéséig. A munkabér visszatartásáról a fegyelmi tanács határoz, határozata ellen nincs helye fellebbezésnek.

(4) Nem jár munkabér a felfüggesztésnek arra az időtartamára, amelyre a bíró akkor sem kapna munkabért, ha a felfüggesztésre nem került volna sor.

(5) A visszatartott munkabért a fegyelmi határozat jogerőre emelkedése után ki kell fizetni, kivéve, ha a fegyelmi eljárás a bírói tisztségből való felmentés indítványozását kimondó fegyelmi határozattal zárul. Ugyanígy kell eljárni, ha a bíró munkaviszonya időközben felmentése folytán megszűnt.

67/A. § A fegyelmi eljárás költségmentes.

67/B. § A fegyelmi tanácsnak a vezetői tisztségből való felmentésre vonatkozó fegyelmi határozatát a kinevezésre jogosult hajtja végre.

67/C. § A hatályos fegyelmi büntetést a bíró személyi anyagában kell nyilvántartani.

67/D. § (1) A bíró a bírói tisztségből való felmentés indítványozása fegyelmi büntetés esetében három évig, a vezetői tisztségből való felmentés fegyelmi büntetés esetében két évig, megrovás esetében egy évig a fegyelmi büntetés hatálya alatt áll.

(2) A fegyelmi büntetés hatálya alól az eljárás alá vont bírót kérelmére az első fokon eljárt fegyelmi bíróság mentesítheti, ha az (1) bekezdés szerinti idő fele már eltelt, feltéve, hogy a bíró újabb fegyelmi büntetésben nem részesült.

(3) A fegyelmi eljárás, vagy büntetés hatálya miatt elmaradt magasabb fizetési osztályba vagy fokozatba történő előlépés a mentesülés vagy mentesítés időpontjában esedékes. A következő előlépés időpontját - a fegyelmi eljárás vagy büntetés miatti szünetelés figyelmen kívül hagyásával - az eredeti időponttól számítva kell megállapítani.

67/E. § (1) A jogerős fegyelmi határozat ellen az eljárás alá vont bíró vagy képviselője, a fegyelmi eljárás kezdeményezésére jogosult és az igazságügyminiszter új eljárást kezdeményezhet, ha olyan tényre vagy bizonyítékra, illetőleg jogerős határozatra hivatkozik, amelyet korábban nem bíráltak el, feltéve, hogy elbírálás esetében az más határozatot eredményezett volna.

(2) Az új eljárást az első fokú fegyelmi tanácsnál lehet kezdeményezni, amely az első fokú eljárás szabályainak megfelelő alkalmazásával jár el.

(3) Az új eljárás kezdeményezésére nyitva álló időre és annak számítására, valamint az új eljárás kezdeményezésével összefüggő követelések korlátozására a munkajogi szabályokat kell alkalmazni.

(4) A fegyelmi eljárásban hozott határozattal szemben törvényességi és ügyészi óvásnak nincs helye.

67/F. § (1) Az Igazságügyi Minisztériumba, illetőleg a Legfelsőbb Bíróságra beosztott bíró fegyelmi ügyében e törvényt a (2) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A fegyelmi eljárás az igazságügyminiszter, illetőleg a Legfelsőbb Bíróság elnökének határozatával indul meg. Az eljárást az igazságügyminiszter, illetőleg a Legfelsőbb Bíróság elnöke által kijelölt bírák folytathatják le, és javaslatukat döntés végett a fegyelmi jogkör gyakorlója elé terjesztik.”

20. § A Bsz. a következő 70/A. §-sal egészül ki:

„70/A. § (1) A 70. § b) pontjában meghatározott esetben a tisztségének ellátására tartósan alkalmatlanná vált bírót a

megyei bíróság elnöke felszólítja, hogy a tisztségéről mondjon le.

(2) Ha a bíró a tisztségéről nem mond le, a megyei bíróság elnöke az alkalmatlanság kérdésében a kollégium döntését kéri. Ha a kollégium a bírót alkalmatlannak nyilvánítja, a megyei bíróság elnöke indítványt tesz a bíró felmentésére.”

21. § A Bsz. a következő 71/A. §-sal egészül ki:

„71/A. § (1) A bírót végkielégítés illeti meg, ha tisztségéből egészségügyi alkalmatlanság miatt mentik fel.

(2) A végkielégítés összege, ha a bírói munkaviszonyban töltött idő

a) az öt évet nem haladja meg, öthavi;

b) a nyolc évet nem haladja meg, héthavi;

c) a tizenkét évet nem haladja meg, kilenchavi;

d) a húsz évet nem haladja meg, tizenegy havi;

e) a húsz évet meghaladja, tizenhárom havi

személyi alapbérének megfelelő összeg.”

22. § A Bsz. 82. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A köztársasági elnök az 54. §-ban meghatározott képesítési feltételek alól felmentést adhat. A képesítési feltételek alól felmentett bíró kizárólag a Fővárosi Bíróságra, szabadalmi ügyekben való eljárásra osztható be. Az igazságügyminiszter az 57. §-ban meghatározott együttalkalmazási tilalom alól különös méltánylást érdemlő esetben felmentést adhat.”

23. § (1) Ez a törvény a kihirdetése napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg a Bsz. 35. §-ának (3) bekezdése, a 37. §-ának (3) bekezdése, a Bsz. 46. §-a (2) bekezdésének a) pontjában „- az igazságügyminiszterrel egyeztetett módon -” szövegrész, 80. §-ának (2) bekezdése és a 82. §-ának (1) bekezdése, valamint a bírák fegyelmi szabályzatáról szóló 1/1973. NET határozat a hatályát veszti.

(2) A Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettesi, a megyei bíróság elnöki állások betöltésére a kihirdetést követő két hónapon belül, a Legfelsőbb Bíróság kollégiumvezetői, a megyei bírósági elnökhelyettesi, kollégiumvezetői, csoportvezetői, csoportvezető-helyettesi, illetve a Fővárosi Bíróság kollégiumvezető-helyettesi állások betöltésére a kihirdetést követő négy hónapon belül, a helyi bírósági, illetve a munkaügyi bírósági elnöki állások betöltésére a kihirdetést követő hat hónapon belül, a helyi bírósági, illetve a munkaügyi bírósági elnökhelyettesi, csoportvezetői, csoportvezető-helyettesi állások betöltésére a kihirdetést követő hét hónapon belül kell pályázatot kiírni.

(3) A (2) bekezdés szerinti pályázat nem vonatkozik azokra a helyi, illetve munkaügyi bírósági vezetőkre, akik a vezetői állást a törvény hatálybalépése előtt pályázat útján nyerték el.

(4) Az új vezető kinevezésével a korábbi vezető kinevezése megszűnik; a korábbi vezetőt bírói beosztásba, a megyei bíróság elnökét, elnökhelyettesét és a kollégiumvezetőjét megyei bírósági tanácselnöki beosztásba kell helyezni.

(5) A (4) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni, ha e törvény alapján a vezetői állás megszűnik.

(6) A bírói tanácsot e törvény hatálybalépésétől számított hatvan napon belül kell megválasztani. A bírói tanács választásának előkészítésére a megyei bíróság elnöke - e törvény hatálybalépésétől számított harminc napon belül - összehívja az összbírói értekezletet.

(7) Az összbírói értekezleten a jelenlevő bírák egyszerű szavazattöbbséggel döntenek

a) a választás időpontjáról;

b) a megyei bírói tanács tagjainak és póttagjainak a létszámáról;

c) a jelölőbizottság létszámáról és összetételéről. A jelölés és a választás részletes szabályait e törvény melléklete tartalmazza.

(8) Felhatalmazást kap az igazságügyminiszter, hogy a bíróságok igazgatására vonatkozó részletes szabályokat - az Országos Bírói Tanáccsal egyetértésben - rendelettel megállapítsa, továbbá, hogy a Bsz.-nek a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövegét a Magyar Közlönyben közzétegye, és az egységes szövegen átvezesse a hatályos jogszabályok folytán szükségessé vált szövegezési módosításokat.

Melléklet

a bíróságokról szóló 1972. évi IV. törvény

módosításáról szóló 1991. évi LXVII. törvényhez

A bírói tanácsok tagjai, póttagjai jelölésének
és választásának részletes szabályai

1. § (1) A megyei (fővárosi) bíróság elnöke (a továbbiakban: megyei elnök) a bírói tanács tagjai és póttagjai megválasztásának előkészítésére első alkalommal a bíróságokról szóló 1972. évi IV. törvény módosításáról szóló LXVII. törvény hatálybalépésétől számított 30 napon belül, ezt követően a bírói tanács megbízatásának lejártát megelőző hatvan napon belül összehívja az összbírói értekezletet.

(2) Az összbírói értekezlet határozatképes, ha azon a megye, főváros (a továbbiakban együtt: megye) területén működő bírák legalább kétharmada jelen van.

(3) Az összbírói értekezlet a jelenlevők több, mint a felének szavazatával (a továbbiakban: egyszerű többség) dönt a választás időpontjáról, a bírói tanács tagjainak és póttagjainak, valamint a jelölőbizottságnak a létszámáról. Titkos szavazással, egyszerű többséggel megválasztja a jelölőbizottság tagjait.

(4) A megyei elnök az összbírói értekezlet összehívásával egyidejűleg közzéteszi a Bsz. 51/A. §-ának (6) bekezdése alapján a bírói tanács tagjává, póttagjává nem választható bírák névsorát.

(5) A névsorban szereplő bíró a közzétételtől számított nyolc napon belül kifogással fordulhat a megyei elnökhöz. Ha a megyei elnök a kifogásnak helyt ad, az érintett bíró nevét törli a névsorból és erről a bírákat értesíti. A kifogást elutasító határozat ellen a bíró a kézbesítéstől számított három napon belül az összbírói értekezlethez panaszt nyújthat be. A határidők jogvesztőek, elmulasztásuk miatt igazolási kérelemnek helye nincs.

(6) Az összbírói értekezlet dönt a bírónak a névsorból való törléséről, feltéve, ha a választás napján nem áll a Bsz. 51/A. §-a (6) bekezdésének hatálya alatt. Az összbírói értekezletnek a panasznak helyt adó, illetőleg az azt elutasító határozata ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

2. § (1) A jelölőbizottság az elnökét a tagjai közül választja.

(2) A jelölőbizottság az általa meghatározott módon, a megyében működő valamennyi bíró javaslatát kikéri. A javaslatot ismerteti az érintett bíróval és beszerzi a jelölést elfogadó nyilatkozatát.

(3) A jelölőbizottság működéséhez szükséges feltételek biztosításáról a megyei elnök gondoskodik.

3. § (1) A választást az összbírói értekezlet által meghatározott időpontban tartandó választógyűlésen (a továbbiakban: gyűlés) kell megtartani. A gyűlés határozatképes, ha azon a megyében működő bírák legalább kétharmada jelen van.

(2) A gyűlést a levezető elnök vezeti, akit a bírák nyílt szavazással, egyszerű többséggel választanak.

(3) A gyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvvezetőt és a két jegyzőkönyv-hitelesítőt a gyűlés nyílt szavazással, egyszerű többséggel választja.

(4) A gyűlés először a bírói tanács tagjait jelöli és választja, majd a póttagjait. Egy személy több tisztségre is jelölhető, de csak egy tisztségre választható meg.

(5) A javaslatokat a jelölőbizottság elnöke terjeszti a gyűlés elé.

(6) A jelöltre a gyűlésen jelenlevő bíró is tehet javaslatot. A jelöltnek nyilatkoznia kell a jelölés elfogadásáról.

(7) A jelöltnek a jelöltlistára történő felvételéről a gyűlés nyílt szavazással, egyszerű többséggel határoz.

4. § (1) A gyűlés nyílt szavazással, egyszerű többséggel, legalább öttagú szavazatszedő és számláló bizottságot (a továbbiakban: bizottság) választ.

(2) Nem lehet a bizottság tagja, akit a bírói tanács tagjává, póttagjává jelöltek, illetve választottak. Ha a bizottság tagjainak száma emiatt három fő alá csökken, a gyűlés új bizottságot választ.

(3) A bizottság az elnökét a tagjai közül választja.

5. § (1) A választásra a Bsz. 51/A. §-a (3)-(5) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A szavazólapokat a bizottság által hitelesített urnában kell gyűjteni.

(3) A jelölt melletti szavazás a név érintetlenül hagyásával, a jelölt elleni szavazás pedig a név áthúzásával történik.

6. § A bírói tanács tagjaira, illetőleg póttagjaira adott szavazat érvénytelen, ha

a) az összbírói értekezlet által meghatározott tag, illetőleg póttag számánál több vagy kevesebb név maradt a szavazólapon;

b) a szavazó olyan jelölést használt a szavazólapon, amelyből nem állapítható meg kétséget kizáróan, hogy a jelölt ellen szavazott-e;

c) olyan név van a szavazólapon, amelyik a jelöltlistán nem szerepel.

7. § (1) A szavazás eredményét a bizottság állapítja meg, és azt az elnöke ismerteti a gyűléssel.

(2) A bizottság elnöke a leadott szavazólapokat a választás napját követő nyolc napig köteles megőrizni.

(3) A szavazás eredménye ellen a választás napjától számított három napon belül a jelöltlistára felvett bíró a bizottság elnökéhez benyújtandó írásbeli óvással élhet.

(4) A bizottság és a jelölőbizottság az óvás beérkezésétől számított három napon belül együttes ülésen egyszerű többséggel hozza meg határozatát. Ha az óvásnak helyt ad, elrendeli a választás vagy a választás óvással támadott részének nyolc napon belüli megismétlését.

(5) Az óvásnak helyt adó, illetőleg az azt elutasító határozat ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

(6) A megismételt választásra, illetőleg a részválasztásra a választás szabályait kell alkalmazni.

8. § (1) Ha az összbírói értekezlet, illetve a gyűlés határozatképtelen, nyolc napon belüli időpontra ismételten össze kell hívni az összbírói értekezletet, illetve a gyűlést.

(2) Az (1) bekezdés alapján összehívott összbírói értekezlet, illetve gyűlés határozatképes, ha azon a megyében működő bírák több, mint a fele jelen van.

(3) Ha a (2) bekezdés szerinti összbírói értekezlet, illetve gyűlés határozatképtelen, öt napon belüli időpontra újabb összbírói értekezletet, illetve gyűlést kell összehívni, amely a jelenlevő bírák számától függetlenül határozatképes.

9. § (1) Ha egy jelölt sem kapta meg az érvényes szavazatok több mint a felét, tizenöt napon belül új választást kell tartani. Kizárólag a póttagok választásának eredménytelensége esetében a választásnak csak ebben a részében kell új választást tartani.

(2) Ha a megválasztott tagok, illetve póttagok létszáma kevesebb, mint az összbírói értekezlet által meghatározott létszám, a be nem töltött helyekre tizenöt napon belül új választást kell tartani.

(3) Az új jelölésre és a választásra a jelölés és a választás szabályait kell alkalmazni.


  Vissza az oldal tetejére