Időállapot: közlönyállapot (1991.XI.30.)

1991. évi LXIX. törvény

a pénzintézetekről és a pénzintézeti tevékenységről * 

Az Országgyűlés

- a megtakarítások ösztönzése, a betétesek, a befektetők pénzintézetek iránti bizalmának növelése,

- a pénzintézeti rendszer működőképességének, megbízhatóságának, a pénzintézeteknél elhelyezett betétek biztonságának fokozása,

- a gazdaság működtetéséhez, fejlesztéséhez szükséges hiteltőke biztosításának, illetve a pénzfolyamatok zavartalanságának elősegítése,

- a pénzintézeti tevékenység körültekintő, a vállalkozás szabadságát, a piaci szereplők versenyképességét, a piaci fegyelmet fenntartó, a hatékony pénzintézeti szolgáltatások bővülését, rugalmasságát elősegítő szabályozása,

- a pénzintézeti tevékenységvégzés alapfeltételeinek versenysemleges meghatározása,

- a pénzintézetek ésszerű kockázatvállalásának, megfelelő tartalékképzésének elősegítése,

- a magyar pénzintézeti rendszer fokozatos nemzetközi integrációja,

- a pénzintézeti rendszer biztonságos működését szolgáló állami bankfelügyeleti rendszer továbbfejlesztése

érdekében a következő törvényt alkotja.

I. fejezet

ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK

A törvény hatálya

1. § (1) E törvény hatálya - a 2. §-ban foglaltak kivételével - arra a jogi személyre, illetve egyéni vállalkozásra terjed ki, amely a Magyar Köztársaság területén pénzintézeti vagy bankképviseleti tevékenységet végez.

(2) A törvény rendelkezései a belföldi pénzintézet vagy a pénzintézeti tevékenységet végző egyéb jogi személy külföldön végzett pénzintézeti, illetve bankképviseleti tevékenységére abban az esetben terjednek ki, ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik.

2. § A törvény rendelkezései nem terjednek ki

a) az1. számú mellékletben felsorolt pénzügyi intézmények Magyarországon folytatott tevékenységére;

b) a Magyar Nemzeti Bankra, valamint

c) a külön jogszabályban szabályozott postai pénzforgalmi közvetítői tevékenységre.

Fogalmak

3. § (1) E törvény alkalmazásában

a) elszámolásforgalom: készpénzforgalmat kikapcsoló, kizárólag a pénzintézetek, illetve a bankszámlák közötti átírással vagy beszámítással teljesülő fizetési mód;

b) követelések megvásárlása: bármilyen pénzben teljesítendő követelés megvásárlása és azzal összefüggésben fizetés teljesítése a jogosult részére, valamint ezekhez kapcsolódóan az esedékes fizetések nyilvántartása, a kintlevőségek beszedése, illetve kockázatvállalás a megrendelő fizetési mulasztása esetére;

c) pénzügyi lízing: ingatlan vagy ingó dolog bérletének lebonyolítása és az ahhoz történő hitelnyújtás, melynek keretében a lízingbe adó ingatlan vagy ingó dolgot vásárol meg a közte és a lízingbe vevő között létrejött szerződésnek megfelelően, és azt bérbe adja a lízingbe vevőnek úgy, hogy a bérleti idő lejártával lehetőséget ad a bérbe vett dolog maradványértéken történő megvásárlására, illetve további ingyenes vagy kedvezményes használatára;

d) pénzváltási tevékenység: külföldi fizetőeszközök megvásárlása, illetve eladása, valamint külföldi valuták címleteinek és különböző külföldi valuták egymás közötti azonnali átváltása;

e) üzletszerű tevékenység: rendszeresen folytatott - nyereségszerzésre irányuló - gazdasági tevékenység;

f) bankképviseleti tevékenység: belföldi vagy külföldi pénzintézet külföldi, illetve magyarországi tartós képviselete.

(2) E törvény alkalmazásában

a) betét: a pénzintézetnél számlán, betétokiratban vagy más módon betétszerződés alapján elhelyezett pénz;

b) betétes: a betétet elhelyező, illetve az afelett rendelkezni jogosult személy;

c) fogyasztási hitel: természetes személy által a mindennapi élet szokásos használati tárgyainak megvásárlásához, javíttatásához, illetve szolgáltatásainak igénybevételéhez igénybe vehető hitel;

d) lakossági hitel: a fogyasztási hitel, valamint a lakás, illetve üdülő vásárlására, építésére, felújítására, valamint a közműfejlesztésre a természetes személyek által igénybe vett hitel;

e) kamat: az adós által a kölcsönnyújtónak az elfogadott betét vagy az igénybevett kölcsön használatáért fizetendő, rendszerint a betét- vagy kölcsönösszeg évi százalékában meghatározott, időarányosan térítendő (elszámolandó) pénzösszeg vagy egyéb hozadék;

f) teljes hiteldíj: az az összeg, amelyet a hitelszerződés alapján a hitelfelvevőnek - a tőkeösszeg visszafizetésén felül - fizetnie kell.

(3) E törvény alkalmazásában

a) szavatoló tőke: a pénzintézetnek a számvitel jogszabályok által meghatározott saját tőkéje - a bank tulajdonában lévő saját részvények értékével csökkentve - és mindazok a járulékos tőkeelemek, amelyeket a 2. számú melléklet szerint szavatoló tőkeként lehet kezelni;

b) mérlegfőösszeg: a számviteli jogszabályok által ilyenként meghatározott összeg;

c) korrigált mérlegfőösszeg: a pénzintézet számviteli nyilvántartása és a bankfelügyeleti rendelkezés alapján meghatározott szorzószámok segítségével kiszámított - a kockázati tényezőkkel súlyozott - eszközök összege;

d) súlyozott eszközkockázati arány: a tőkemegfelelés mutatószáma, amelyet a szavatoló tőke - meg nem képzett céltartalékkal csökkentett - összege (számláló) és a korrigált mérlegfőösszeg (nevező) aránya fejez ki;

e) likvid eszköz: a pénzintézet rendelkezésére álló - azonnal felhasználható vagy azonnal felhasználhatóvá tehető - eszközök összessége;

f) befolyásoló részesedés: az olyan közvetlen és közvetett tulajdon egy vállalkozásban, amely összességében a vagyoni vagy a szavazati jogok legalább tíz százalékát biztosítja, vagy olyan helyzet, mely a vállalkozásban jelentős befolyást tesz lehetővé, különösen, ha:

- a vállalkozás döntéshozó, ügyviteli és felügyelő szervei és testületei tagjainak többségét a vállalkozás kinevezheti vagy elmozdíthatja, vagy

- a szerződés alapján döntő befolyást gyakorolhat arra a vállalkozásra, amelynek részvényese vagy tagja.

A befolyásoló részesedés nagyságának megállapításakor a közvetlen és közvetett tulajdont (összeadással) egybe kell számítani.

g) közvetett tulajdon: egy vállalkozás (a továbbiakban: eredeti vállalkozás) tulajdoni hányadainak, illetve szavazatainak a vállalkozásban tulajdoni részesedéssel, illetve szavazatokkal rendelkező más vállalkozás(ok) (a továbbiakban: köztes vállalkozás) tulajdoni hányadain, illetve szavazatain keresztül történő birtoklása vagy gyakorlása. A közvetett tulajdon arányának megállapításához a köztes vállalkozásban fennálló tulajdoni vagy szavazati hányadot meg kell szorozni a köztes vállalkozásnak az eredeti vállalkozásban fennálló tulajdoni vagy szavazati hányadával. Természetes személyek esetében a közeli hozzátartozók [Ptk. 685. § b) pont] által birtokolt, illetve gyakorolt tulajdoni vagy szavazati hányadokat egybe kell számítani. A közvetlen és közvetett tulajdont csak az eredeti vállalkozásban névre szóló részvénnyel rendelkező tulajdonosok esetében kell egybeszámítani. Az eredeti vállalkozásban csak közvetett tulajdonnal rendelkező tulajdonosok esetében a további közvetett tulajdont a számítás során figyelmen kívül kell hagyni;

h) hirdetés: pénzintézeti vagy bankképviseleti tevékenységre vonatkozó, kereskedelmi úton történő figyelemfelhívás, tekintet nélkül arra, hogy az a sajtó vagy a posta útján, címke, kártya, matrica, szórólap, hanglemez, katalógus, árjegyzék vagy egyéb nyomtatott (nyomott) anyag szétosztásával, mozi-, tv- vagy rádióműsor előadásával vagy bármi más módon történik, ideértve az olyan hirdetést is, amely olyan cikkben, műsorban stb. jelenik meg, amelynek nem a hirdetés az elsődleges célja, ha a cikk-, illetve a műsorrészlet a pénzintézet vagy a pénzintézeti tevékenységet végző egyéb jogi személy kezdeményezésére jött létre.

(4) E törvény alkalmazásában pénzintézeti vezető az a természetes személy, aki jogszabály vagy a pénzintézet alapszabálya, társasági szerződése alapján jogosult a pénzintézet irányítására, cégjegyzésére vagy képviseletére.

(5) E törvény alkalmazásában

a) pénzintézeti tevékenységet végző egyéb jogi személy: a pénzintézeten kívül olyan jogi személy, amely a 8. § (2) bekezdésében meghatározott tevékenységek valamelyikét vagy azok meghatározott körét végzi;

b) vállalkozás: a gazdasági tevékenységet folytató jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és az egyéni vállalkozás. Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában más jogi személy, különösen költségvetési szerv és önkormányzat is vállalkozásnak minősül gazdasági tevékenysége körében. Kétség esetén a vállalkozás jelleget vélelmezni kell.

(6) A 38. § és a 40-41. § alkalmazásában hitelnek minősül a hitel- és kölcsönnyújtás, a váltó leszámítolása, az adósságra kibocsátott értékpapír megvásárlása, a pénzügyi lízing nyújtása, a bankgarancia vagy bankkezesség vállalása.

(7) E törvény alkalmazásában pénzintézet az 5. § (5) bekezdésében meghatározott, valamint a pénzintézet székhely országának hazai joga szerint pénzintézetnek minősített vállalkozás.

Pénzintézeti tevékenység

4. § (1) Pénzintézeti tevékenység a következő tevékenységek üzletszerű vagy rendszeres végzése:

a) mások pénzének betétként történő elfogadása, ideértve a takarékbetét elfogadását is (betétügylet);

b) hitel és kölcsön (a továbbiakban együtt: hitel) nyújtása (hitel-, illetve kölcsönügylet);

c) pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása, ideértve a bankszámla vezetését és a készpénz nélküli fizetési forgalom lebonyolítását (bankszámlaügylet);

d) bankgarancia vagy bankkezesség vállalása, ha a kötelezettség pénzben teljesítendő (garanciaügylet);

e) bankletét elfogadása, valamint a befektetési alap letétkezelés (bankletéti, illetve befektetési alap letéti ügylet);

f) a külön jogszabály szerint kizárólag pénzintézet által kibocsátható értékpapír (letéti jegy stb.) nyilvános forgalomba hozatala (értékpapír forgalomba hozatali ügylet);

g) pénz- és kölcsönügyletek közvetítése (bankügynöki tevékenység);

h) saját számlára vagy bizományosként (más számlájára) történő adásvételi (kereskedelmi) tevékenység az alábbi körben:

1. pénzpiaci eszközök (váltó, csekk) vásárlása, ideértve a váltó leszámítolását is (leszámítolási ügylet),

2. deviza- és valutaügylet, kivéve az r) pontban meghatározott pénzváltási tevékenységet,

3. határidős, illetve opciós pénzügyi ügylet,

4. átruházható értékpapírral végzett műveletek, kivéve az egyes értékpapírok forgalomba hozataláról, forgalmazásáról, valamint az értékpapír-tőzsdéről szóló 1990. évi VI. törvény (a továbbiakban: Épt.) 2. §-ának (1) bekezdésében meghatározott értékpapírokat (értékpapírügylet),

5. kamat-, illetve árfolyamkockázati csereügylet;

i) az elszámolásforgalom lebonyolítását végző elektronikus átutalási rendszerek működtetése (elszámolásforgalmi ügylet);

j) értékpapír-kezelés, értékpapír-letétkezelés (értékpapír-letéti ügylet);

k) követelések megvásárlása (faktoring ügylet);

l) készpénzt helyettesítő fizetési eszközök kibocsátása és velük fizetési forgalom lebonyolítása (pl. csekk, hitelkártya, utazási csekk);

m) pénzügyi lízing;

n) vállalkozások tőkeösszetételével, tőkeellátásával, valamint összevonásával, szervezeti átalakításával és megvásárlásával kapcsolatos szolgáltatások, továbbá az ezekhez kapcsolódó tanácsadás;

o) fejlesztési terv megvalósításával kapcsolatos összetett szolgáltatások (pl. a megvalósítás szervezése, befektetésen keresztül történő tőkejuttatás stb.), továbbá az ezekhez kapcsolódó tanácsadás;

p) az ügyfél megbízása, illetve hozzájárulása alapján a hitelképesség vizsgálatával, igazolásával kapcsolatos szolgáltatások;

q) értéktárgyak, értékpapírok stb. biztonsági megőrzése (széfügylet);

r) pénzváltási tevékenység (pénzváltási ügylet).

(2) Nem minősül pénzintézeti tevékenységnek az (1) bekezdés n) és o) pontjában meghatározott tanácsadási tevékenység, ha azt kizárólagosan vagy más, de nem pénzintézeti tevékenységgel együttesen végzik.

(3) A Kormány - az Állami Bankfelügyelet (a továbbiakban: Bankfelügyelet) javaslatára - a Magyar Nemzeti Bankkal egyetértésben, a pénzintézetek szakmai-érdekképviseleti szervezeteinek véleményét kikérve, más tevékenységet is pénzintézeti tevékenységnek minősíthet. Az erről szóló kormányrendeletben rendelkezni kell arról, hogy az adott tevékenység a 8. § (1)-(3) bekezdései közül melyik alá tartozik.

A pénzintézeti rendszer

5. § (1) Kereskedelmi bank: a pénzintézeti tevékenységek teljes körének végzésére felhatalmazott, az ügyfélkör korlátozása nélkül a pénzintézeti tevékenységek e törvényben meghatározott körét végző pénzintézet.

(2) Szakosított pénzintézet: egyes pénzintézeti tevékenységek, illetve a pénzintézeti tevékenységek meghatározott körének végzésére felhatalmazott pénzintézet.

(3) Befektetési bank: olyan szakosított pénzintézet, amely csak e törvényben foglalt korlátozásokkal fogadhat el betéteket, illetve vezethet bankszámlát és a más pénzintézetekre vonatkozó előírásokat meghaladó mértékben rendelkezhet tartós befektetésekkel.

(4) Takarékpénztár: az e törvény alapján meghatározott kivételekkel betét elfogadására és hitelnyújtásra felhatalmazott, a pénzintézeti tevékenységeket elsősorban a természetes személyek körében végző pénzintézet.

(5) Pénzintézet: az (1)-(4) bekezdés szerinti, a 34-37. §-ban meghatározott tevékenységet folytató jogi személy.

(6) Pénzintézeti csoport: az olyan pénzintézetek összessége, amelyben egy pénzintézet (irányító pénzintézet) egy - vagy több - másik pénzintézet (irányított pénzintézet) alaptőkéjének több mint ötven százalékát kitevő részvényeit, vagy a szavazatok több mint ötven százalékát megszerezte, vagy amelyben az irányított pénzintézet döntéshozó, ügyvezető vagy felügyelő szervei és testületei tagjainak többségét az irányító pénzintézet kinevezheti vagy elmozdíthatja; vagy szerződés alapján döntő befolyást gyakorolhat arra az irányított pénzintézetre, amelynek részvényese vagy tagja.

(7) Fiók: a pénzintézet részét képező, elkülönült szervezettel és üzlethelyiséggel rendelkező olyan szervezeti egység, amely közvetlenül folytatja a pénzintézet tevékenységét képező pénzintézeti tevékenységeket vagy azok meghatározott körét.

(8) Bankképviselet: a pénzintézet tartós képviselete, mely a pénzintézet nevében, a pénzintézet tevékenységét és a pénzintézet, valamint az ügyfelek közötti kapcsolatokat elősegítő tevékenységet végez.

Az elnevezés védelme

6. § (1) Cégnevében, hirdetésében vagy bármilyen más módon a „pénzintézet”, „bank”, „takarékpénztár”, „takarékszövetkezet” vagy „hitelszövetkezet” elnevezést, e fogalmak összetételeit, jelzős alakját, továbbá rokonértelmű vagy idegen nyelvű megfelelőjét csak az e törvényben előírtaknak megfelelően alapított és működtetett pénzintézet vagy bankképviselet szerepeltetheti. E korlátozások nem vonatkoznak a Bankfelügyeletre és a pénzintézetek szakmai, érdekképviseleti szervezeteire.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezései nem vonatkoznak arra az esetre, ha cégnevében, hirdetésében vagy bármilyen más módon valamely személy „a pénzintézet”, „bank”, „takarékpénztár”, „takarékszövetkezet” vagy „hitelszövetkezet” kifejezést olyan összefüggésben használja, amely kizárja azt a látszatot, hogy pénzintézeti tevékenységet folytat.

(3) Abban a kérdésben, hogy egy vállalkozás az (1) bekezdés alapján jogosult-e az ott megjelölt elnevezés használatára, a bíróság határoz. A bíróság döntését megelőzően ki kell kérni a Bankfelügyelet előzetes állásfoglalását.

II. fejezet

A PÉNZINTÉZETI TEVÉKENYSÉG FOLYTATÁSÁNAK FELTÉTELEI

Szervezet

7. § (1) Kereskedelmi bank, szakosított pénzintézet, befektetési bank kizárólag részvénytársaságként, takarékpénztár részvénytársaságként, takarékszövetkezetként vagy hitelszövetkezetként alapítható. A részvénytársaság és a szövetkezet alapításának szabályait külön jogszabályok állapítják meg.

(2) A részvénytársasági formában működő pénzintézetre a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(3) A részvénytársasági formában működő pénzintézet alaptőkéjének kilencven százalékára kibocsátott részvényei, a szavazati jogot nem biztosító elsőbbségi részvények kivételével, kizárólag névre szólóak lehetnek.

8. § (1) A 4. § (1) bekezdésének a)-g) pontjában meghatározott tevékenységeket, valamint a h) pontban meghatározott tevékenységek saját számlára történő végzését csak pénzintézet folytathatja.

(2) A 4. § (1) bekezdésének h) pontjában meghatározott tevékenységeket bizományosként, valamint az i)-r) pontban meghatározott tevékenységet pénzintézet és pénzintézeti tevékenységet végző egyéb jogi személy is végezheti.

(3) A 4. § (1) bekezdésének r) pontjában meghatározott pénzváltási tevékenységet jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság és egyéni vállalkozás is folytathatja.

(4) A pénzintézeti tevékenységet végző egyéb jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, illetve az egyéni vállalkozás a (2)-(3) bekezdésben meghatározott pénzintézeti tevékenységet akkor végezheti, ha

a) legalább ötmillió forint, illetve pénzváltási tevékenység esetében legalább egymillió forint befizetett saját tőkével (saját vagyonnal) rendelkezik;

b) értékpapír-kezelési, valamint értékpapír-letétkezelési tevékenység esetében az Állami Értékpapír-felügyelet által kiadott értékpapír-forgalmazási engedéllyel, pénzváltási tevékenység esetében a Magyar Nemzeti Bank által a Bankfelügyelettel egyetértésben kiadott engedéllyel [9. § (6) bekezdés] rendelkezik;

c) a pénzintézeti tevékenység végzésére irányuló szándékát a nyilvántartásba vétel és a cégbírósági bejegyzés érdekében - a tevékenység megkezdése előtt legalább harminc nappal - bejelentette a Bankfelügyeletnek.

Engedélyezés

9. § (1) A Bankfelügyelet engedélye szükséges

a) pénzintézet tevékenységi körének meghatározásához, illetve a 8. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott pénzintézeti tevékenységnek a pénzintézet által történő végzéséhez;

b) a pénzintézet tevékenységi körének módosításához;

c) pénzintézet fiókjának, bankképviseletének, illetve egyéb vállalkozásának külföldön történő létesítéséhez, továbbá a pénzintézet külföldi vállalkozásban történő részesedés szerzéséhez;

d) pénzintézetek átalakulásához, egyesüléséhez, szétválásához.

(2) A Bankfelügyelet a pénzintézeti tevékenységre vonatkozó engedélyt a kérelem (60-70. §) alapján - az e törvényben meghatározott feltételek teljesítését figyelembe véve - a pénzintézeti tevékenységek teljes vagy meghatározott körére adja meg.

(3) Az engedély a törvényben foglalt rendelkezések keretei között, azok betartása érdekében meghatározott feltételekhez kötötten is megadható, ideértve az engedély meghatározott időre történő kiadását is.

(4) Az engedélyhez a Bankfelügyeletnek a Magyar Nemzeti Bank egyetértését is meg kell szereznie.

(5) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti engedély pótolja a devizahatósági engedélyt. Nem pótolja azonban a tevékenység helye szerinti ország jogszabályai által megkívánt esetleges egyéb engedélyeket.

(6) A 4. § (1) bekezdésének a)-o), valamint q)-r) pontjaiban meghatározott pénzintézeti tevékenységek külföldi pénznemben történő végzéséhez a Magyar Nemzeti Banknak a Bankfelügyelettel egyetértésben adott engedélye szükséges.

(7) A pénzintézet a pénzintézeti tevékenységre való jogosultságát, vagy annak meghatározott körét a Bankfelügyelet engedélyével - írásbeli szerződés alapján - más jogi személy útján is gyakorolhatja.

10. § (1) Pénzintézet működésének, illetve a pénzintézeti tevékenység végzésének megkezdését, továbbá a pénzintézet tevékenységi körének bővítését a Bankfelügyelet akkor engedélyezi, ha

a) a pénzintézet megfelel a 12-14. §-ban foglalt feltételeknek;

b) a pénzintézet - legalább a (2)-(3) bekezdésben meghatározott nagyságú - jegyzett tőkével rendelkezik.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjának megfelelő összeg kereskedelmi bank működésének megkezdése esetén egymilliárd forint, szakosított pénzintézet és befektetési bank működésének megkezdése esetén legkevesebb ötszázmillió forint, részvénytársasági formában működő takarékpénztár működésének megkezdése esetén legkevesebb százmillió forint.

(3) Az (1) bekezdés b) pontjának megfelelő összeg takarékszövetkezeti vagy hitelszövetkezeti formában működő takarékpénztár működésének megkezdése esetén ötvenmillió forint, illetve ha a takarékszövetkezet vagy a hitelszövetkezet egy, a 31. § (1) bekezdése szerinti betétvédelmi alap tagja, huszonötmillió forint.

(4) Szakosított pénzintézet, befektetési bank, illetve takarékpénztár esetében a tevékenység megkezdéséhez szükséges jegyzett tőke nagyságát a (2)-(3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - a pénzintézet által végezni kívánt tevékenységi kör alapján - a Bankfelügyelet állapítja meg a Magyar Nemzeti Bankkal egyetértésben.

(5) A jegyzett tőkében a készpénzhányadnak el kell érnie az ötven százalékot.

(6) Betét elfogadását a Bankfelügyelet akkor engedélyezi, ha a pénzintézet csatlakozik a kötelező betétvédelmi alaphoz.

Az engedély megtagadása

11. § Pénzintézeti tevékenység végzésére irányuló engedélykérelmet a Bankfelügyelet csak akkor utasíthat el, ha

a) a kérelmező nem rendelkezik a pénzintézeti tevékenység folytatásához szükséges, a 10. §-ban megállapított feltételekkel;

b) a kérelem nem felel meg e törvény előírásainak és a hiányokat a Bankfelügyelet felszólítása ellenére - a kitűzött határidőn belül - nem pótolják,

c) a kérelmező üzleti tervéből, valamint az engedélykérelemhez mellékelt egyéb iratokból megállapítható, hogy az azokban foglaltak ellentmondanak e törvény rendelkezéseinek.

Személyi és tárgyi feltételek

12. § (1) Kereskedelmi bank, szakosított pénzintézet, befektetési bank és részvénytársasági formában működő takarékpénztár ügyvezetését legalább két, jó üzleti hírnévvel és megfelelő szakképzettséggel, valamint gyakorlattal rendelkező, a pénzintézettel munkaviszonyban álló pénzintézeti vezetőnek (a továbbiakban: ügyvezető) kell ellátnia.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott ügyvezetőnek az választható meg, illetve nevezhető ki, aki

a) büntetlen előéletű;

b) szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel, és

c) legalább hároméves pénzintézeti, jegybanki vagy bankfelügyeleti, illetve legalább ötéves pénzügyi (vállalati, államigazgatási stb.) - vezetői - gyakorlattal rendelkezik.

(3) A (2) bekezdés b) pontjának alkalmazásában szakirányú felsőfokú iskolai végzettségnek minősül a közgazdasági, valamint az állam- és jogtudományi egyetemen szerzett oklevél vagy a pénzügyi és számviteli főiskolán letett államvizsga, vagy az azonos típusú pénzintézetnél szerzett ötéves pénzintézeti vezetői gyakorlat.

(4) A Bankfelügyeletet az ügyvezető tervezett megválasztása, illetve kinevezése előtt tizenöt munkanappal tájékoztatni kell. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell a megválasztani, illetve kinevezni tervezett személy nevét, szakmai önéletrajzát, a (2) bekezdésben meghatározott feltételek teljesítésére és a 13. §-ban foglaltakra vonatkozó adatokat.

13. § Pénzintézeti vezetőként nem foglalkoztatható olyan személy

a) aki súlyosan vagy ismételten megsértette e törvény vagy más, a banküzemre vagy a gazdálkodásra vonatkozó jogszabály előírásait, vagy

b) aki nem rendelkezik jó üzleti hírnévvel.

14. § (1) A pénzintézet a működését csak a pénzintézeti tevékenység folytatásához szükséges műszaki felszereltség meglétének és e tevékenység végzésére alkalmas helyiség(ek) tulajdoni (használati vagy bérlői) jogának birtokában kezdheti meg, illetve folytathatja. Pénzintézet csak olyan helyiségben működhet, amely a Bankfelügyelet által előírt bankbiztonsági és ügyfélszolgálati követelményeknek megfelel.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat székhelyváltozás esetén, valamint a pénzintézeti tevékenység módosításakor is biztosítani kell.

Külföldi részvétel

15. § (1) A Magyar Köztársaságban a Kormány előzetes elvi hozzájárulása szükséges részben vagy teljesen külföldi tulajdonban álló pénzintézet alapításához, továbbá külföldi személy által Magyarországon bejegyzett pénzintézetben történő részesedéshez, kivéve, ha a pénzintézetben az összes külföldi részesedés aránya nem haladja meg a pénzintézet jegyzett tőkéjének tíz százalékát.

(2) A Kormány a hozzájárulást a Magyar Nemzeti Bank elnökével egyetértésben adja meg.

(3) A részben vagy egészben külföldi által történő pénzintézet-alapítás, illetve a külföldi által történő az (1) bekezdésben meghatározott arányt meghaladó pénzintézeti részesedésszerzés feltétele, hogy a külföldi

a) a jegyzett tőke befizetéséhez megfelelő nagyságú saját tőkével;

b) jó üzleti hírnévvel;

c) a kérelem benyújtását megelőző öt év során megfelelő gazdasági eredménnyel

rendelkezzen, valamint

d) a pénzintézet alaptőkéjének készpénzhányadát Magyarországon bejegyzett pénzintézetnél helyezzék el.

(4) Az (1) bekezdés szerinti hozzájárulás megadásakor elsősorban azt kell vizsgálni, hogy

a) biztosított-e, hogy a pénzintézet rendelkezik magyarul tudó és a pénzintézetekre vonatkozó magyar szabályozást ismerő ügyvezetővel;

b) a pénzintézet milyen módon gondoskodik alkalmazottai szakmai képzéséről;

c) a pénzintézet várhatóan hogyan járul hozzá a pénzintézetek közötti - gazdaságilag szükséges - versenyhez Magyarországon;

d) azonos elbánásban részesülne-e az adott külföldi országban egy hasonló magyar vállalkozás.

(5) A részben vagy egészben külföldi által történő pénzintézet-alapításra, vagy működő pénzintézetben az (1) bekezdésben meghatározott arányt meghaladó külföldi részesedés szerzésére irányuló szándékot a Bankfelügyeletnél be kell jelenteni.

(6) A hozzájárulásra vonatkozó, a Bankfelügyelet által előkészített javaslatot a Magyar Nemzeti Bank elnökének véleményét is feltüntetve a Kormánynak a Bankfelügyelet felügyeletére kijelölt tagja terjeszti a Kormány elé.

(7) A tevékenységi kör meghatározásának, illetve a működés megkezdésének engedélyezésére, valamint a részesedésszerzésre - a Kormány hozzájárulásának megszerzése után - az általános szabályok az irányadók.

III. fejezet

A TULAJDONOSOKRA, A PÉNZINTÉZETI VEZETŐKRE ÉS A PÉNZINTÉZET ALKALMAZOTTAIRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

Tulajdoni szabályok

16. § (1) A természetes vagy jogi személy, továbbá a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság köteles a Bankfelügyeletnek bejelenteni, ha pénzintézetben befolyásoló részesedést (3. §) kíván szerezni, illetőleg ehhez kapcsolódó, jelentős előnyöket biztosító megállapodást kíván kötni. A bejelentésnek tartalmaznia kell a pénzintézet megnevezését, a megszerezni kívánt részesedés arányát, az előnyöket tartalmazó megállapodás tartalmát vagy a befolyásoló részesedés bejelentésekor arra vonatkozó nyilatkozatot, hogy ahhoz kapcsolódó előnyöket biztosító megállapodást nem kíván kötni, továbbá a (3) bekezdés a)-c) pontjaiban foglaltakra vonatkozó nyilatkozatát vagy igazolását.

(2) A szerződést a természetes vagy jogi személy, továbbá a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság a bejelentésnek a Bankfelügyelet által történt kézhezvételétől számított tizenötödik munkanap után kötheti meg, kivéve ha a Bankfelügyelet a (3) bekezdésben meghatározott jogával él.

(3) A Bankfelügyelet a bejelentéstől számított tizenöt munkanapon belül megtilthatja a pénzintézetben történő befolyásoló részesedés megszerzésére irányuló szerződés megkötését, ha

a) a bejelentő természetes személy büntetett előéletű;

b) a bejelentő természetes személy öt éven belül legalább két olyan vállalkozásnál töltött be vezető állást, amellyel szemben a vezetése alatt felszámolási eljárást indítottak;

c) a bejelentő természetes személy súlyosan vagy ismételten megsértette e törvény vagy más, a banküzemre vagy a gazdálkodásra vonatkozó jogszabály előírásait, vagy

d) megalapozottan vélelmezhető, hogy a bejelentő tevékenysége, illetve a pénzintézetre gyakorolt befolyása veszélyeztetné a pénzintézet megbízható, biztonságos működését.

(4) A pénzintézetben befolyásoló részesedéssel rendelkező személy köteles a Bankfelügyeletnek bejelenteni, ha tulajdoni részaránya az utolsó bejelentés óta legalább két százalékponttal nőtt vagy csökkent, vagy befolyásoló részesedése egyébként lényegesen módosult.

(5) A (4) bekezdésben előírt bejelentési kötelezettséget a tulajdonrész megszerzését vagy elidegenítését követő két munkanapon belül, írásban kell teljesíteni.

17. § A pénzintézet köteles a Bankfelügyeletet tájékoztatni, ha tudomást szerez a 16. §-ban meghatározott arányú részesedés megszerzéséről vagy elidegenítéséről, illetve a 16. § (4) bekezdésben meghatározottnak megfelelő módosulásról.

18. § (1) A pénzintézet jegyzett tőkéjében - más pénzintézet kivételével - egy-egy tulajdonos közvetlen és közvetett tulajdoni hányada nem haladhatja meg a huszonöt százalékot.

(2) Meghatározott pénzintézeti tevékenység végzésének az állam által történő biztosítása érdekében törvény úgy rendelkezhet, hogy az e tevékenység végzésére létrehozott pénzintézet(ek)ben az állam tulajdoni hányada a huszonöt százalékot meghaladhatja.

(3) Ha egy, az ország vagy valamely nagyobb régió gazdasági érdekeit, vagy a bankrendszer egészének szilárdságát súlyosan veszélyeztető pénzintézeti csőd veszélyének elhárítására más ésszerű megoldás nem kínálkozik, az állam a Kormány döntése alapján - legfeljebb kétéves átmeneti időre - szerezhet az érintett pénzintézetben huszonöt százalékot meghaladó részesedést.

A pénzintézeti vezetőre és a pénzintézet alkalmazottjára vonatkozó szabályok

19. § (1) A pénzintézeti vezető és a pénzintézet alkalmazottja mindenkor megfelelő gondossággal és a szükséges szakértelemmel, a pénzintézet és az ügyfelek érdekeinek figyelembevételével, a jogszabályok szerint köteles eljárni.

(2) A pénzintézeti vezető és a pénzintézet alkalmazottja mind munkaviszonyának (megbízatásának) fennállása alatt, mind annak megszűnése után köteles a banktitkot megtartani; munkakörét vagy az annak révén birtokába jutott - a pénzintézet működésével és a pénzintézet ügyfeleivel kapcsolatos - információt vagy adatot nem használhatja fel arra, hogy annak révén saját maga vagy más személy részére közvetlen vagy közvetett módon előnyt szerezzen, illetve hogy a pénzintézetnek vagy az ügyfeleknek hátrányt okozzon.

(3) A pénzintézeti vezető és a pénzintézet üzleti döntésben résztvevő alkalmazottja (a továbbiakban: érdemi ügyintéző) legfeljebb további egy másik vállalkozással lehet alkalmazotti vagy vezetői viszonyban, és ez csak olyan vállalkozás lehet, amelyben a pénzintézetnek öt százalékot meghaladó tulajdoni hányada van.

(4) A pénzintézeti vezető e minősége megszűnésétől számított két évig olyan vállalkozásban, melyben a pénzintézetnek befolyásoló részesedése van, vagy amelynek jelen § alkalmazását megelőzően a pénzintézet még vissza nem fizetett nagy hitelt nyújtott, nem lehet vezető tisztségviselője.

(5) A (3)-(4) bekezdés rendelkezései nem alkalmazhatók a pénzintézeti csoporton belül.

20. § (1) A pénzintézeti vezető és a pénzintézet üzleti döntésben, valamint döntés-előkészítésben résztvevő alkalmazottja köteles a pénzintézet igazgatóságának bejelenteni, ha ő vagy közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pontja] a pénzintézettel szerződéses kapcsolatba lépni kívánó félnél befolyásoló, vagy egyébként tízmillió forintot meghaladó részesedéssel, vagy a megkötendő ügyletben érdekeltséggel rendelkezik, valamint ha a fél vezető tisztségviselője. Ilyen esetben a pénzintézeti vezető és az alkalmazott a döntés előkészítésében és meghozatalában nem vehet részt (összeférhetetlenség).

(2) A pénzintézeti vezetőnek és a pénzintézet érdemi ügyintézőjének a kinevezésekor (megválasztásakor) írásbeli nyilatkozatot kell tennie a pénzintézet részére arról, hogy ő vagy közeli hozzátartozója a pénzintézetnél vagy más pénzintézetnél rendelkezik-e közvetlen vagy közvetett tulajdoni hányaddal, illetve, hogy milyen, pénzintézet által kibocsátott, tagsági jogokat megtestesítő értékpapírral [Épt. 3. § b) pontja] rendelkezik.

(3) A pénzintézeti vezetőnek és a pénzintézet érdemi ügyintézőjének két munkanapon belül nyilatkoznia kell a pénzintézet részére arról, hogy ő vagy közeli hozzátartozója a pénzintézetnél vagy más pénzintézetnél közvetlen vagy közvetett tulajdoni hányadot, illetve a pénzintézet vagy más pénzintézet által kibocsátott, tagsági jogokat megtestesítő értékpapírt szerzett.

(4) Az (1)-(3) bekezdés alapján tett bejelentésekről és nyilatkozatokról a pénzintézet nyilvántartást köteles vezetni.

(5) A pénzintézeti vezető és a pénzintézet alkalmazottja az (1)-(3) bekezdésben felsorolt tulajdoni hányadokra vonatkozóan a legjobb ismerete szerint köteles nyilatkozatot tenni.

IV. fejezet

A PÉNZINTÉZET BIZTONSÁGOS MŰKÖDÉSE

Szavatoló tőke

21. § (1) A pénzintézetnek, valamint a pénzintézeti csoport egészének a működőképessége fenntartása és a kötelezettségek teljesíthetősége érdekében a működés során mindenkor az általa végzett pénzintézeti tevékenység kockázatának megfelelő nagyságú szavatoló tőkével kell rendelkeznie.

(2) A pénzintézet szavatoló tőkéjének nagyságát a 2. számú melléklet alapján kell megállapítani. A számítás eredményét - a tárgyévet követő év május 31-ig - meg kell küldeni a Bankfelügyeletnek.

(3) A Bankfelügyelet kivételes körülményekre tekintettel engedélyezheti a 2. számú melléklet 8-10. pontjában meghatározott határértékekről meghatározott ideig, de legfeljebb hat hónapig tartó eltérést.

22. § (1) A pénzintézet jegyzett tőkéjének összege nem csökkenhet a 10. §-ban - az engedélyezés feltételeként - előírt legkisebb jegyzett tőke összege alá.

(2) A törvény hatálybalépésekor már működő - az e törvényben előírt legkisebb jegyzett tőke összegével nem rendelkező - pénzintézet jegyzett tőkéje nem csökkenhet a törvény hatálybalépésének időpontjában meglévő jegyzett tőke összege alá.

(3) Pénzintézetek összeolvadása vagy beolvadása esetén az általános jogutód, illetve átvevő pénzintézet szavatoló tőkéje nem lehet kevesebb, mint az egyesülő pénzintézetek egyesülés előtti szavatoló tőkéjének összege.

(4) A Bankfelügyelet indokolt esetben - meghatározott időre - felmentést adhat az (1)-(3) bekezdésben meghatározott kötelezettség alól annak érdekében, hogy a pénzintézet a felmentési idő alatt a jegyzett-, illetve a szavatoló tőke összegét az előírt szintre feltöltse, vagy pénzintézeti tevékenységét úgy korlátozza, hogy megfeleljen a 23. § (1) bekezdésében előírt súlyozott eszközkockázati aránynak.

Tőkemegfelelés

23. § (1) A 21. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés teljesítése érdekében a pénzintézetnek 1993. január 1-jére el kell érni és folyamatosan fenn kell tartani - a bankfelügyeleti rendelkezésben előírt módon számított - nyolcszázalékos súlyozott eszközkockázati arányt.

(2) Ha 1993. január 1-je után a súlyozott eszközkockázati arány nyolc százalék alá esik, a Bankfelügyeletnek köteleznie kell a pénzintézetet, hogy megfelelő intézkedéseket hozzon az előírt szint meghatározott időn belül történő helyreállítására.

(3) A pénzintézet által kiszámított súlyozott eszközkockázati arányt minden évben legkésőbb a tárgyévet követő május 31-ig meg kell küldeni a Bankfelügyeletnek.

(4) Ha a pénzintézet egyszemélyes gazdasági társaságot hozott létre, a súlyozott eszközkockázati arányt az egyszemélyes gazdasági társasággal összevontan is ki kell számítani, és az összevont eredménynek is meg kell felelnie az (1) bekezdésben előírt nagyságú súlyozott eszközkockázati aránynak.

Tőkemegfelelés a pénzintézeti csoport esetében

24. § (1) Az azonos pénzintézeti csoporthoz tartozó pénzintézeteknek együttesen is meg kell felelniük a 23. § (1) bekezdésében előírt súlyozott eszközkockázati aránynak.

(2) A pénzintézeti csoport esetében meghatározott ötven százalékot meghaladó arány számításánál a közvetlenül és közvetve megszerzett tulajdoni hányadokat, illetve szavazatokat egybe kell számítani.

25. § (1) Az irányító pénzintézet felelős a pénzintézeti csoport tőkemegfeleléséért, vagyis az e törvényben meghatározott súlyozott eszközkockázati arány betartásáért.

(2) Az irányító pénzintézet igazgatósága az irányított pénzintézet igazgatóságának a pénzintézet vezetésére vonatkozóan, a 24. § (1) bekezdésében, valamint az e § (3) bekezdésében foglalt rendelkezésekben foglaltak végrehajtása érdekében utasítást adhat, amelyet az irányított pénzintézet igazgatósága köteles végrehajtani.

(3) Az irányított pénzintézet köteles az irányító pénzintézet számára az együttes súlyozott eszközkockázati arány kiszámításához, illetve az összevont mérleg készítéséhez szükséges adatokat megadni.

26. § A 25. § (1) bekezdésében meghatározott kötelezettség nem vonatkozik az olyan irányító pénzintézetre, amely

egyben maga is irányított pénzintézet, kivéve ha a pénzintézetek egymásban kölcsönösen az ötven százalékot meghaladó arányban tulajdoni hányaddal, illetve szavazati joggal rendelkeznek.

Folyamatos fizetőképesség

27. § (1) A pénzintézet folyamatosan köteles biztosítani fizetőképességét, követelései és tartozásai lejárati időpontjainak, valamint eszközeinek és kötelezettségeinek összhangját, figyelembe véve tevékenységének jellegét, terjedelmét és kockázatait is.

(2) A pénzintézet a Bankfelügyelet által kiadott bankfelügyeleti rendelkezésnek megfelelően köteles az (1) bekezdésben meghatározott folyamatos fizetőképességre vonatkozó előrejelzést készíteni, és üzletpolitikáját annak megfelelően alakítani.

Minősített kintlevőségek után képzett céltartalék

28. § (1) A pénzintézet köteles mindent megtenni az esedékes, illetve lejárt követelése behajtására, valamint behajthatatlan követeléséből származó vesztesége rendezésére.

(2) A pénzintézet a Bankfelügyelet által bankfelügyeleti rendelkezésben meghatározott minősítési szempontok szerint köteles kintlevőségeit értékelni.

(3) A pénzintézet a tevékenységével együttjáró hitelezési-, kamat-, árfolyam-, befektetési-, ország- és egyéb - a pénzintézet által az e törvényben, valamint bankfelügyeleti rendelkezésben foglalt rendelkezések figyelembevételével meghatározott szempontok szerint egyedileg minősített - kockázatok fedezetére ráfordításként történő elszámolással kockázati céltartalékot köteles képezni, és a behajthatatlan követelés leírására először a kockázati céltartalékot köteles felhasználni.

(4) A pénzintézet köteles az „átlag alatti” minősítésű követelések húsz százalékával, a „kétes” minősítésű követelések ötven százalékával, valamint a „rossz”-nak minősített követelések száz százalékával megegyező szintű kockázati céltartalékot képezni.

(5) A (4) bekezdés szerinti kockázati céltartalékot a minősített követelések átsorolása esetén az új besorolás szerint kell módosítani.

(6) A „rossz”-nak minősített követelések után képzett kockázati céltartaléknak megfelelő összeget a pénzintézet bármikor készpénzzé tehető eszközökben, illetve készpénzben köteles tartani, amelyeket a likvid eszközök között elkülönítetten kell figyelembe venni.

Általános tartalékképzés

29. § (1) A pénzintézetnek az adózás utáni eredményből - az e §-ban meghatározott szint eléréséig - az osztalék, illetve a részesedés kifizetése előtt általános tartalékot kell képeznie:

a) a mérlegfőösszeg 1,25 százaléka és

b) a vállalt garanciák és kezességek 1 százaléka

erejéig.

(2) Az általános tartaléknak a kötelező szint alá történt csökkenése esetén a pénzintézeteknek legkésőbb három éven belül újra el kell érnie a kötelező szintet.

(3) A pénzintézet az általános tartalékot a kockázati céltartalék felhasználását követően a pénzintézeti tevékenységéből eredő veszteségek rendezésére használhatja fel.

Kötelező betétvédelmi alap

30. § (1) A betétügylet végzésére felhatalmazott pénzintézetek 1993. január 1-jéig kötelező betétvédelmi alapot kötelesek létrehozni. A kötelező betétvédelmi alap jogi személy.

(2) A kötelező betétvédelmi alap létrehozatalának, működésének részletes szabályait külön törvény határozza meg, amelyre vonatkozó javaslatot a Kormány 1992. szeptember 30-ig köteles az Országgyűlés elé terjeszteni.

Önkéntes betétbiztosítás

31. § (1) A pénzintézetek önkéntes betétvédelmi alapo(ka)t (a továbbiakban: alap) hozhatnak létre. Az alap jogi személy.

(2) Az alap pénzeszközei nem vonhatók el és a (4) bekezdésben meghatározottól eltérő esetben nem használhatók fel, abból kilépés esetén kifizetés nem teljesíthető.

(3) Az alap pénzeszközeit készpénzben, vagy jegybankképes értékpapírban kell tartani.

(4) Az alap akkor használható fel, ha egy - az alaphoz csatlakozott - pénzintézet a likvid eszközeinek felhasználását, a pénzpiacról történő hitelfelvételi lehetőségek kimerülését - ideértve a jegybanki hitellehetőség esetleges igénybevételét is -, valamint a Magyar Nemzeti Banknál elhelyezett kötelező tartalék felhasználását követően sem tudja esedékes betétkifizetéseit az esedékességtől számított 24 órán belül teljesíteni.

(5) A pénzintézet az alapba befizetett összeget költségként számolhatja el.

(6) Az alapot felhasználó pénzintézetek a pénzeszközök visszafizetéséig kamatként legalább a jegybanki alapkamatot kötelesek téríteni. A kilépés az alappal szembeni visszafizetési kötelezettséget nem érinti.

32. § (1) Az alap létrehozatala során a létesítő okiratban meg kell határozni

a) az alapítókat;

b) az alaphoz történő csatlakozás és az abból történő kilépés rendjét;

c) a befizetések megállapításának és teljesítésének módját;

d) az alap kezelőjét és az alap kezelésének szabályait;

e) az alapból történő kifizetések rendjét.

(2) Az alap létrehozatalához és működésének megkezdéséhez a Bankfelügyeletnek a Magyar Nemzeti Bankkal egyetértésben adott jóváhagyása szükséges.

V. Fejezet

TEVÉKENYSÉGI SZABÁLYOK

Pénzintézet által nem vagy korlátozottan végezhető tevékenységek

33. § (1) Pénzintézet nem foglalkozhat befektetési alap kezelésével.

(2) Pénzintézet - saját nevében - biztosítási tevékenységet nem végezhet, kivéve a külön felhatalmazás alapján végzett exporthitel-biztosítást.

(3) Pénzintézet a 4. § (1) bekezdés h) pontjában foglaltak kivételével kereskedelmi tevékenységet (ideértve a saját számlás és a bizományi nagy- és kiskereskedelmi, valamint a külkereskedelmi tevékenységet is), továbbá ipari és mezőgazdasági tevékenységet nem folytathat, kivéve a pénzintézeti tevékenységének ellátásához szükséges fejlesztést, beszerzést, értékesítést, ipari termékelőállítást és szolgáltatások végzését.

(4) Pénzintézet csak a külön törvényben meghatározott korlátozások figyelembevételével végezhet értékpapír-forgalmazási tevékenységet.

(5) Takarékszövetkezeti formában működő takarékpénztár kiskereskedelmi tevékenységére a (3) bekezdésben meghatározott korlátozás nem vonatkozik.

Az egyes pénzintézeti típusokra vonatkozó különleges szabályok

Kereskedelmi bank

34. § A kereskedelmi bankként történő működés feltétele, hogy a kereskedelmi bank a Bankfelügyelet által a pénzintézeti tevékenységek teljes körének végzésére adott engedély birtokában, a 4. § (1) bekezdése a)-c) pontjában meghatározott pénzintézeti tevékenységek mindegyikét és a d)-r) pontjában meghatározott tevékenységek közül legalább kilencet üzletszerűen végezzen, vagy azok végzésére bármikor képes legyen és ügyfele kívánságára az ilyen tevékenységre irányuló szerződést a törvény egyéb rendelkezései figyelembevételével megkösse.

Szakosított pénzintézet

35. § A szakosított pénzintézet a 4. § (1) bekezdése a)-r) pontjában meghatározott tevékenységeket, a személyi és tárgyi feltételek teljesítéséhez és a szavatoló tőkéjének összegéhez igazodó terjedelemben, a Bankfelügyelet által engedélyezett - a 34. §-ban meghatározott banki tevékenységi kört el nem érő - körben végezheti.

Befektetési bank

36. § (1) A befektetési bank a 4. § (1) bekezdése a)-h) pontjában, valamint j), n) és o) pontjában meghatározott tevékenységeket végezheti, a (2) bekezdésben meghatározott korlátozásokkal.

(2) A befektetési bank

a) nem fogadhat el állami garanciával fedezett betétet;

b) kizárólag egy éven túli lejáratú betéteket gyűjthet;

c) üzletszabályzatában meghatározhatja az egy betétestől elfogadott összeg alsó határát;

d) nem vezethet pénzforgalmi bankszámlát;

e) kizárólag egy éven túli lejáratú hiteleket nyújthat.

(3) A befektetési bank működése során nem kell alkalmazni a 44. § (2)-(3) bekezdésében, valamint a 45. §-ban foglalt rendelkezéseket.

Takarékpénztár

37. § (1) A takarékpénztár a 4. § (1) bekezdésének a), b), c) és f) pontjában, továbbá a h) pontban meghatározott kereskedelmi tevékenységeket bizományosként, illetve a csekkvásárlást saját számlára, valamint p)-r) pontjában meghatározott tevékenységeket végezheti.

(2) A takarékpénztár az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységeken túlmenően egyéb pénzintézeti tevékenységet csak a Bankfelügyelet által meghatározott körben - szavatoló tőkéjéhez, valamint a személyi és tárgyi feltételek teljesítéséhez igazodó terjedelemben - végezhet.

(3) A hitelszövetkezet a (2) bekezdésben meghatározott pénzintézeti tevékenységeket csak saját tagjai körében végezheti.

(4) A takarékpénztár tartós befektetéseire vonatkozó szabályokat a Bankfelügyelet bankfelügyeleti rendelkezésben állapítja meg.

(5) A takarékpénztár csak közvetlen banküzemi célokat szolgáló ingatlanokba fektethet be.

(6) A takarékpénztár a 4. § (1) bekezdésének h) pontjában meghatározott kereskedelmi tevékenységeket saját számlára - a csekkvásárlást kivéve - nem végezhet.

Egyes kockázatos pénzintézeti tevékenységekre vonatkozó szabályok

Hitelnyújtás

38. § (1) Nagyhitelnek minősül

a) az egy hitelfelvevőnek nyújtott hitel, valamint

b) az egy ügyfélért vállalt kötelezettség,

ha a hitel összege és a kötelezettségvállalás értéke külön-külön vagy együttesen a pénzintézet szavatoló tőkéjének tizenöt százalékát meghaladja.

(2) A pénzintézet által nyújtott nagyhitelek együttes összege nem lehet több, mint a pénzintézet szavatoló tőkéjének hatszorosa.

(3) Az egy hitelfelvevőnek a pénzintézet által nyújtott hitelek, valamint a hitelfelvevő más szerződéseihez vállalt kötelezettségek együttes összege nem haladhatja meg

a) a pénzintézet szavatoló tőkéjének huszonöt százalékát, illetve

b) ötvenmillió forintot meghaladó, egy éven túli lejáratú hitelösszeg esetében a hitelfelvevő saját tőkéjének kétszeresét.

(4) Egy hitelfelvevőnek kell tekinteni az (1)-(3) bekezdés alkalmazása során

a) az olyan hitelfelvevőt, amely egy másik hitelfelvevőnek ötven százalékot meghaladó arányban közvetlen és közvetett tulajdonában áll, vagy annak ugyanilyen arányban tulajdonosa;

b) a leányvállalkozást az anyavállalattal együtt;

c) a gazdasági társaságot az általa alapított egyszemélyes gazdasági társasággal együtt;

d) az ellenőrzött részvénytársaságot a többségi részesedést szerzett részvénytársasággal együtt, valamint

e) a tröszti vállalatot a tröszttel és a tröszt más vállalataival együtt.

(5) A pénzintézet szervezeti és működési szabályzatában meg kell határozni a nagyhitelek nyújtására vonatkozó kérelmek elbírálásának rendjét.

(6) A lakossági hitel kivételével a hitel nyújtása előtt és annak lejárati ideje alatt a pénzintézetnek megfelelően tájékozódnia kell a hitelfelvevő, illetve a kezes vagyoni viszonyairól, üzleti eredményeiről és várható fejlődéséről, a hitelkövetelést biztosító mellékkötelezettségek értékéről és érvényesíthetőségéről.

(7) A (3) bekezdés b) pontjában foglalt korlátozást nem kell alkalmazni, ha a pénzintézet a Bankfelügyelet által jóváhagyott adósminősítési rendszerrel rendelkezik.

(8) Az (1)-(3), valamint a (6) bekezdésben foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni a központi költségvetésnek nyújtott, vagy a központi költségvetés készfizető kezessége által teljes egészében biztosított hitelek esetében.

(9) Nem nyújtható kölcsön a pénzintézet saját részvényeinek megszerzéséhez, sem pedig olyan vállalkozásban való részesedés megszerzéséhez, amelyben a pénzintézet befolyásoló részesedéssel rendelkezik.

39. § (1) A pénzintézet és a pénzintézetben befolyásoló részesedéssel rendelkező más pénzintézet nem nyújthat hitelt abból a célból, hogy valaki a pénzintézet által kibocsátott értékpapírt vásároljon, kivéve a munkavállalói tulajdon megteremtése céljából nyújtott hitelt.

(2) A pénzintézet tagsági jogokat megtestesítő értékpapír vásárlása céljára nem nyújthat a megvásárolni kívánt értékpapír újraértékesítési árának, vagy ha ez nem állapítható meg, vételárának ötven százalékát meghaladó összegű hitelt.

Belső hitelek

40. § (1) A pénzintézeti vezető, alkalmazott a pénzintézet felügyelő bizottsági tagja, a pénzintézet által megbízott könyvvizsgáló és ezek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pontja] részére nyújtandó hitelre (a továbbiakban együtt: belső hitel) e § rendelkezései az irányadóak.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott személy részére - a pénzintézet alkalmazottjának kivételével - pénzintézet hitelt csak az igazgatóság jelenlevő tagjainak több mint kétharmados többséggel hozott döntése alapján nyújthat. E rendelkezés alkalmazásában a hitelnyújtással egy tekintet alá esik

a) az áruvásárlás ellenértékének kifizetése;

b) az áruszállítás vagy szolgáltatás ellenértékének kifizetésére adott halasztás.

(3) A hitelnyújtásról a (2) bekezdés alapján hozott döntésnek tartalmaznia kell a hitel kamat- és törlesztési feltételeit is. A döntés meghozatalában az érintett pénzintézeti vezető nem vehet részt.

(4) A pénzintézet alkalmazottjai részére csak az erre vonatkozó, az igazgatóság által jóváhagyott szabályzat szerint nyújtható hitel. Ezt a szabályzatot a Bankfelügyeletnek jóváhagyásra be kell mutatni.

(5) A belső hitelek együttes összege nem érheti el a pénzintézet szavatoló tőkéjének öt százalékát.

41. § (1) Csak a 40. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott feltételek betartásával, az általánosan alkalmazottal megegyező szempontok alapján és feltételekkel nyújtható hitel a pénzintézetben befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonos részére.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételekkel nyújtható hitel

a) az olyan vállalkozásnak, amelyben a pénzintézet befolyásoló részesedéssel rendelkezik;

továbbá olyan vállalkozás részére, amelynek

b) vezető tisztségviselője;

c) felügyelő bizottsági tagja;

d) befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonosa;

e) vezető állású dolgozója, valamint

f) a b)-e) pont alattiak közeli hozzátartozója

egyúttal a hitelt nyújtó pénzintézet pénzintézeti vezetője, felügyelő bizottsági tagja, megbízott könyvvizsgálója vagy ezek közeli hozzátartozója, vagy a pénzintézetben befolyásoló részesedéssel rendelkezik.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározottak részére nyújtott hitelek összege nem érheti el a pénzintézet szavatoló tőkéjének tíz százalékát.

Ügyleti biztosítékok

42. § A pénzintézet ügyleti biztosítékként nem fogadhatja el

a) a saját maga által kibocsátott értékpapírt;

b) pénzintézeti csoportba tartozó pénzintézet a csoporthoz tartozó másik pénzintézet által kibocsátott értékpapírt;

c) a pénzintézet vagy a pénzintézeti csoporthoz tartozó másik pénzintézet által alapított egyszemélyes részvénytársaság részvényét.

Ingatlanbefektetések

43. § (1) A pénzintézet összes, a nem közvetlen banküzemi célt szolgáló ingatlanba történő befektetése nem haladhatja meg szavatoló tőkéjének tizenöt százalékát.

(2) Az (1) bekezdés, valamint a 37. § (5) bekezdésének alkalmazásában közvetlen banküzemi célt szolgál az az ingatlan, amely a pénzintézet saját üzletviteléhez, illetve zavartalan működéséhez nélkülözhetetlen, vagy alkalmazottainak jóléti szolgáltatásokkal való ellátásához szükséges.

Tartós befektetések

44. § (1) A más pénzintézet, értékpapír-forgalmazó, befektetésialap-kezelő, valamint biztosító kivételével egy vállalkozásban a befektetési bank a szavatoló tőkéjének negyven százalékát, egyéb pénzintézet a szavatoló tőkéjének tizenöt százalékát meghaladó közvetlen és közvetett tulajdoni hányaddal nem rendelkezhet.

(2) A pénzintézet nem rendelkezhet a vállalkozás saját tőkéjének ötvenegy százalékát meghaladó részesedéssel egy vállalkozásban, kivéve a más pénzintézetben, értékpapír-forgalmazóban, befektetésialap-kezelőben vagy biztosítóban, valamint a pénzintézet üzemviteléhez, illetve zavartalan működéséhez nélkülözhetetlen fejlesztést, beszerzést, értékesítést, ipari termékelőállítást és szolgáltatást végző vállalkozásban szerzett tulajdoni részesedést.

(3) A pénzintézetnek a más pénzintézeten, értékpapír-forgalmazón, befektetésialap-kezelőn, valamint biztosítón kívüli egyéb vállalkozásokban meglévő, az (1) bekezdésben meghatározott legnagyobb részesedési hányadot elérő tulajdoni hányadainak teljes összege nem haladhatja meg szavatoló tőkéjének hatvan százalékát.

(4) Az (1)-(3) bekezdés szerinti korlátozásoknál nem kell figyelembe venni a pénzintézet által értékpapír-letétkezelőként, értékpapír-kezelőként vagy befektetésialap-letétkezelőként birtokolt, illetve őrzött tagsági jogokat megtestesítő értékpapírokat, valamint a pénzintézet birtokába csak átmenetileg, legfeljebb hat hónapos időtartamra - szanálás vagy hitel-tulajdonrészesedés csereügylet következtében - került, elkülönítetten nyilvántartott és elkülönítetten kezelt tulajdoni hányadokat.

45. § (1) A pénzintézet összes - ingatlanban, ingó dolgokban, vállalkozásokban fennálló - befektetései nem haladhatják meg szavatoló tőkéjének száz százalékát.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott befektetéseknél nem kell figyelembe venni

a) a bankügyletekből származó veszteség mérséklése, illetve elhárítása érdekében a bank tulajdonába vagy birtokába került befektetést, ha az három évet meg nem haladóan van a pénzintézet tulajdonában;

b) a bizományosként a pénzintézet nevében a megbízó számlájára vásárolt befektetéseket, ha azok egy évet meg nem haladóan vannak a pénzintézet birtokában, ha az a)-b) pontokban meghatározott befektetéseket az egyéb befektetésektől elkülönítve tartják nyilván és elkülönítve kezelik.

VI. fejezet

AZ ÜGYFÉLFORGALOMMAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK

Banktitok

46. § (1) Banktitok minden olyan - államtitoknak nem minősülő - a pénzintézet rendelkezésére álló adat, amely a pénzintézet egyes ügyfeleinek gazdálkodására, vagyoni helyzetére, személyi körülményeire vagy a pénzintézettel kötött szerződéseire vonatkozik.

(2) A banktitok tekintetében - időbeli korlátozás nélkül - titoktartási kötelezettség terheli a pénzintézet tulajdonosait, pénzintézeti vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a pénzintézettel kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon jutottak hozzá.

(3) Banktitok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a pénzintézet ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható banktitokkört pontosan megjelölve erre közokiratba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan felhatalmazást ad.

(4) A titoktartási kötelezettség nem áll fenn a feladatkörében eljáró Bankfelügyelettel és a Magyar Nemzeti Bankkal szemben, valamint a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá a büntető ügyben eljáró ügyészséggel, a büntető ügyben, valamint felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal szemben, és a büntető ügyben eljáró rendőrséggel szemben, e szervek pénzintézethez intézett írásbeli megkeresése esetén. A titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül e szervek alkalmazottaira is kiterjed.

(5) A pénzintézet az ügyészség részére akkor is köteles haladéktalanul kiszolgáltatni a kért adatot a nála vezetett bankszámláról, illetve az általa lebonyolított ügyletről, ha adat merült fel arra, hogy a bankszámla vagy az ügylet

a) a kábítószer-kereskedelemmel vagy

b) a terrorizmussal

van összefüggésben. Ezekben az esetekben a pénzintézet nem hivatkozhat titoktartási kötelezettségére.

(6) A (4) bekezdés alapján folyamatban lévő bírósági eljárásban az, akire a banktitkot képező adat vonatkozik, kérheti a nyilvánosság kizárását a tárgyalásról.

(7) A takarékbetétre, valamint az olyan betétekre vonatkozó banktitok tekintetében, amelyekre jogszabály a takarékbetétekre vonatkozó szabályokat rendeli alkalmazni, a Ptk. rendelkezései az irányadók.

47. § (1) Nem jelenti a banktitok sérelmét

a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg;

b) a pénzintézetek, valamint az általuk létrehozott és működtetett központi pénzintézeti információs rendszer közötti kölcsönös adatszolgáltatás;

c) a pénzintézet, vagy a 46. § (4) bekezdésében meghatározott szervek által felhatalmazott (kirendelt) könyvvizsgálónak, jogi vagy egyéb szakértőnek történő adatátadás;

d) az ügyfél fizetőképességére vonatkozó általános jellegű, a részleteket nem tartalmazó adatszolgáltatás;

e) az adó-, vám- és társadalombiztosítási tartozás végrehajthatóságának megállapítása érdekében az adó- és vámhatóság, illetőleg a társadalombiztosítási szerv írásbeli megkeresésére a fizetésre kötelezett bankszámlájának számáról, és az arról való felvilágosítás, hogy a bankszámla a végrehajtásra fedezetet nyújt-e.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatok kiszolgáltatását a pénzintézet a banktitok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg.

(3) Feladatkörükön vagy megbízásukon kívül, az (1) bekezdés b), c) és e) pontja alapján a banktitok birtokába jutó személyeket és szervezeteket is terheli a banktitok megtartására vonatkozó kötelezettség.

48. § A 46. és 47. §-nak a pénzintézetre, annak pénzintézeti vezetőjére, valamint alkalmazottjára vonatkozó szabályai a pénzintézeti tevékenység körében a pénzintézeti tevékenységet végző egyéb jogi személyre, annak pénzintézeti vezetőjére és alkalmazottjára is vonatkoznak.

Hirdetés

49. § (1) Pénzintézet fiatalkorúak körében betételhelyezésre, hitelfelvételre vagy egyéb pénzintézeti szolgáltatás igénybevételére felhívó hirdetési tevékenységet csak nyilvános módon, hírközlő szerv útján folytathat.

(2) A pénzintézet és a pénzintézeti tevékenységet végző egyéb jogi személy hirdetését nem szabad sorsolással egybekapcsolni.

Üzletszabályzat

50. § (1) Pénzintézet betétgyűjtést csak akkor folytathat, ha a betétügylet általános szerződési feltételeit üzletszabályzatba foglalja, amelynek tartalmaznia kell különösen

a) a pénzintézet teljes nevét;

b) a kamatszámítás módját, ha az időarányos kamat nem az éves kamat arányos része;

c) a kamatfizetés esedékességét és azt, hogy változtatható-e a kamat;

d) azt a legkisebb összeget - ha ilyen van -, amelyet a pénzintézet betétként elfogad;

e) azt a legrövidebb időtartamot - ha ilyen van -, amíg a betétet nem, illetve csak a kamat egy része elvesztése árán lehet kivenni;

f) a fizetendő kamatból történő esetleges levonásokat.

(2) Az üzletszabályzatot az ügyfél kérésére ingyenesen rendelkezésre kell bocsátani.

51. § (1) Pénzintézet hitelt csak akkor nyújthat, ha az ügyfél kérésére ingyenesen rendelkezésre bocsátja az üzletszabályzatát, amely tartalmazza

a) a pénzintézet teljes nevét;

b) azt, hogy változtatható-e, és ha igen, milyen módon a teljes hiteldíj;

c) a kamatszámítás módját, ha az időarányos kamat nem az éves kamat arányos része;

d) a visszafizetést biztosító mellékkötelezettségeket.

(2) A hitelszerződésben egyértelműen meg kell állapítani az éves százalékban kifejezett teljes - induló - hiteldíjat.

(3) A teljes hiteldíj megállapításánál figyelembe kell venni a tőke visszafizetése során csökkenő hitelösszeget.

(4) A hitelösszegen és a teljes hiteldíjon túlmenően az ügyfelet a pénzintézettel szemben a késedelmi kamatot, illetve a bíróság által megállapított kártérítést kivéve semmilyen címen nem terhelheti fizetési kötelezettség.

Az ügyfelek tájékoztatása

52. § (1) A pénzintézet köteles az ügyfél kívánságára ingyenes rendelkezésre bocsátani

a) üzletszabályzatait;

b) a jogszabály vagy a Magyar Nemzeti Bank által nyilvánosságra hozni rendelt adatokat.

(2) A pénzintézet köteles az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségeiben üzletszabályzatait (általános szerződési feltételeit) kifüggeszteni.

VII. fejezet

AZ ÁLLAMI BANKFELÜGYELET

A Bankfelügyelet jogállása és hatásköre

53. § (1) A Bankfelügyelet a Kormány felügyelete alatt működő országos hatáskörű államigazgatási szerv, amely önálló költségvetési szervként működik.

(2) A Bankfelügyelet hatásköre

a) a belföldi székhelyű pénzintézet és a külföldi székhelyű pénzintézetnek a Magyar Köztársaság területén működő fiókja, illetve bankképviselete;

b) a belföldi pénzintézet külföldi fiókja, bankképviselete, továbbá

c) a belföldön, valamint a belföldi pénzintézet által külföldön folytatott pénzintézeti és bankképviseleti tevékenység

e törvényben meghatározott állami felügyeletére, valamint

d) az a)-c) pontban foglaltak, és

e) a pénzintézeti tevékenységet is végző jogi személyek versenyfelügyeletére terjed ki.

(3) Abban a kérdésben, hogy valamely tevékenység e törvény értelmében pénzintézeti tevékenységnek minősül-e, vitás esetben a Bankfelügyelet határoz.

(4) A Bankfelügyelet a hatáskörébe tartozó ügyekben - az e törvényben, valamint a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló 1990. évi LXXXVI. törvényben meghatározott eltérésekkel - az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény módosításáról és egységes szövegéről rendelkező 1981. évi I. törvény szerint jár el.

(5) A Bankfelügyelet határozatát felügyeleti jogkörben megsemmisíteni vagy módosítani nem lehet; ellene fellebbezésnek nincs helye.

(6) Nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján külföldi tulajdonú vagy részesedésű belföldi székhelyű, illetve belföldi tulajdonú vagy részesedésű, külföldön működő pénzintézet vagy fiók esetén a Bankfelügyelet a hatáskörét külföldi bankfelügyeleti hatósággal megoszthatja.

A Bankfelügyelet feladata

54. § (1) A Bankfelügyelet feladata, hogy elősegítse e törvény alkalmazását, elbírálja az engedélykérelmeket, nyilvántartsa a pénzintézeti tevékenységet végző egyéb jogi személyek adatait, ellenőrizze e törvény, valamint a pénzintézeti tevékenységre vonatkozó más jogszabályok rendelkezéseinek megtartását, és indokolt esetben e törvény rendelkezései szerint megtegye a szükséges intézkedéseket.

(2) A Bankfelügyelet az (1) bekezdésben meghatározott feladatainak ellátása érdekében ellenőrzi és értékeli a pénzintézetek tőkemegfelelését, eszközminőségét, irányítását, eredményességét és mindenkori fizetőképességét.

(3) A Bankfelügyelet ellenőrzéseinek általános tapasztalatait évente értékeli, megállapításairól a Kormányt, a minisztereket, a Magyar Nemzeti Bankot, a pénzintézeteket, továbbá a pénzintézetek érdekképviseleti szerveit tájékoztatja.

(4) A Bankfelügyelet működési szabályzatát a felügyeletet ellátó miniszter hagyja jóvá.

A Bankfelügyelet irányítása

55. § (1) A Bankfelügyelet elnökét és két elnökhelyettesét a felügyeletet ellátó miniszternek - a Magyar Nemzeti Bank elnöke véleményének kikérésével tett - javaslatára a miniszterelnök nevezi ki hatévi időtartamra és menti fel.

(2) A Bankfelügyelet elnökének és elnökhelyetteseinek megbízatása megszűnik:

a) a kinevezési időtartam lejártával;

b) felmentéssel;

c) lemondással;

d) halállal.

(3) Felmentéssel szűnik meg a Bankfelügyelet elnökének és elnökhelyetteseinek megbízatása, ha

a) jogerős ítélet megállapítása szerint bűncselekményt követett el, vagy más módon a tisztségére méltatlanná vált;

b) tisztségének ellátására tartósan alkalmatlanná vált;

c) tisztségével való összeférhetetlenségét nem szüntette meg.

56. § (1) A Bankfelügyelet elnöke

a) irányítja a Bankfelügyelet tevékenységét, és gondoskodik arról, hogy az megfeleljen a jogszabályoknak;

b) képviseli a Bankfelügyeletet;

c) kiadja a Bankfelügyelet szervezeti és működési szabályzatát;

d) gyakorolja a Bankfelügyelet dolgozói tekintetében a munkáltatói jogokat;

e) gyakorolja a Bankfelügyelet önálló gazdálkodásával összefüggő jogokat.

(2) A Bankfelügyelet elnöke a Bankfelügyelet működéséről, valamint a pénzintézetek és a pénzintézeti tevékenységet végző vállalkozások körében a gazdasági verseny szabadságának és tisztaságának érvényesüléséről évenként beszámol a Kormánynak.

A Bankfelügyelet dolgozói, illetve a Bankfelügyelet által megbízott személyek

Összeférhetetlenség

57. § (1) A Bankfelügyelet elnöke, elnökhelyettesei, érdemi ügyintézői és a Versenytanács (87. §) tagjai esetében alkalmazási feltétel a büntetlen előélet, a szakirányú felsőfokú végzettség.

(2) Az (1) bekezdésben felsoroltak pénzintézetnél, valamint pénzintézeti tevékenységet végző egyéb jogi személynél kereső foglalkozást nem folytathatnak, illetve pénzintézet vagy pénzintézeti tevékenységet végző egyéb jogi személy vezető tisztségviselői vagy felügyelő bizottsági tagjai nem lehetnek.

(3) Az (1) bekezdésben felsorolt személyek nem lehetnek egymásnak közeli hozzátartozói [Ptk. 685. § b) pont], és nem vehetnek részt olyan pénzintézet, illetve pénzintézeti tevékenységet végző egyéb jogi személy vizsgálatában, amelynél közeli hozzátartozójuknak munkaviszonya, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonya, illetve ahol nekik vagy közeli hozzátartozójuknak tagsági viszonya áll fenn.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott személynek kinevezésekor, illetve alkalmazása kezdetekor írásbeli nyilatkozatot kell tennie arról, hogy valamely pénzintézetnél rendelkezik-e, s ha igen milyen és mekkora név- és forgalmi értéket képviselő közvetlen és közvetett tulajdoni hányaddal. A kinevezés, illetve az alkalmazás időtartama alatt e közvetlen és közvetett tulajdoni hányadhoz fűződő szavazati jog nem gyakorolható.

58. § (1) Az 57. § (1) bekezdésében felsorolt személyek az összeférhetetlenségi ok fennállását kötelesek haladéktalanul bejelenteni:

a) a Bankfelügyelet elnöke és elnökhelyettesei a miniszterelnöknek;

b) a Bankfelügyelet érdemi ügyintézői és a Versenytanács tagjai a Bankfelügyelet elnökének.

(2) A bejelentő köteles az összeférhetetlenséget a bejelentéstől számított nyolc napon belül megszüntetni.

(3) A Bankfelügyelet elnöke, elnökhelyettesei és a Versenytanács tagjai az (1) bekezdésben meghatározott módon kötelesek haladéktalanul bejelenteni vezető tisztségviselővé vagy felügyelő bizottsági taggá történő megválasztásukat, valamint ha a tagsági jogokat megtestesítő értékpapírt, vagy gazdasági társaságnál, illetve szövetkezetnél üzletrészt szereztek.

Titoktartási kötelezettség

59. § (1) A Bankfelügyelettel munkaviszonyban, valamint munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló vagy állt személyek, valamint a Bankfelügyeleti Bizottság tagjai (75. §) a feladatuk ellátásával kapcsolatban tudomásukra jutott bank-, szolgálati és üzleti titkot kötelesek megőrizni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott személyek a 60. § (1)-(3) bekezdésében foglalt kivételekkel csak olyan összesített adatokat adhatnak át - írásbeli megkeresésre - más hatóságnak vagy személynek, amelyekből az egyes pénzintézetek és pénzintézeti tevékenységet végző egyéb természetes vagy jogi személyek és jogi személyiséggel nem bíró gazdasági társaságok adatai nem állapíthatók meg.

60. § (1) Az 59. §-ban meghatározott titoktartási kötelezettség nem terjed ki a feladatkörében eljáró Állami Biztosítás-felügyelet, Állami Értékpapír-felügyelet, valamint a Magyar Nemzeti Bank részére, írásbeli kérelemre történő adatszolgáltatásra.

(2) Az 59. §-ban meghatározott titoktartási kötelezettség nem terjed ki arra az esetre, ha a Bankfelügyelet a pénzintézetet tájékoztatja a pénzintézetnél végzett bankfelügyeleti ellenőrzés, vizsgálat megállapításairól.

(3) Az 59. §-ban meghatározott titoktartási kötelezettség nem terjed ki arra az esetre, ha a Bankfelügyelet az általa kötött két- vagy többoldalú megállapodás alapján, az adatokat feladatkörében eljáró külföldi bankfelügyeleti vagy értékpapír-felügyeleti hatóságnak adja át, ha az az 59. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően titoktartásra kötelezett.

(4) Ha a Bankfelügyelet a (3) bekezdés alapján adatot ad át, erről tájékoztatnia kell az érintett pénzintézetet is.

Rendszeres ellenőrzés

61. § (1) A Bankfelügyelet jogosult ellenőrizni, hogy a pénzintézeti és a bankképviseleti tevékenység megfelel-e e törvénynek, a pénzintézeti tevékenységre vonatkozó egyéb jogszabályoknak, a Bankfelügyelet által kiadott engedélyeknek, bankfelügyeleti rendelkezéseknek, valamint a betétesek biztonságának. Ennek érdekében jogosult a pénzintézeti és a bankképviseleti tevékenységet érintő, az ellenőrzéshez szükséges adatok, beszámolók, bizonylatok, valamint vizsgálati anyagok bekérésére, és - előzetes értesítés nélkül is - az azokba való helyszíni betekintésre.

(2) A Bankfelügyelet az (1) bekezdésben meghatározott ellenőrzési feladatok ellátása érdekében független könyvvizsgálót [80. § (3) bekezdése] vagy egyéb szakértőket küldhet ki a pénzintézethez, a pénzintézeti tevékenységet végző egyéb jogi személyhez, valamint a bankképviselethez általános ellenőrzés vagy meghatározott célvizsgálat lefolytatására. Mind a Bankfelügyelet dolgozója, mind a Bankfelügyelet által kiküldött szakértő (könyvvizsgáló stb.) az eljárása során hivatalos személynek minősül.

(3) A Bankfelügyelet csak az (1) bekezdésben meghatározott ellenőrzési feladatok ellátása érdekében vizsgálhatja a pénzintézet ügyfelére vonatkozó adatokat.

Szabványok és üzletszabályzatok alkalmazásának előírása

Bankfelügyeleti rendelkezés

62. § (1) A Bankfelügyelet az általa - a jogszabályok keretei között - kidolgozott szabványok alkalmazását az összes pénzintézetre, vagy ezek meghatározott körére kötelezően előírhatja.

(2) A Bankfelügyelet üzletszabályzat alkalmazására vagy abban meghatározott kikötések érvényesítésére az egyes pénzintézetnél javaslatot tehet vagy ilyet kötelezően előírhat.

(3) A Bankfelügyelet - a pénzintézetekre nézve - az igazságügyminiszterrel és a Bankfelügyeleti Bizottsággal (75. §) egyetértésben kötelező bankfelügyeleti rendelkezést tehet közzé:

a) a teljes hiteldíj [3. § (2) bekezdés f) pont] kiszámításának módjára;

b) a pénzintézeti tevékenység folytatásához szükséges műszaki feltételekre;

c) a bankbiztonsági és ügyfélszolgálati követelményekre;

d) a kintlévőségek minősítésének szempontjaira;

e) a takarékpénztár által végezhető a 37. § (1) bekezdésében meghatározotton túlmenő pénzintézeti tevékenységére, valamint a tartós befektetésekre;

f) a helyszínen kívüli ellenőrzéshez a Bankfelügyelet részére szolgáltatandó adatok körére és az adatszolgáltatás módjára;

g) a tőkemegfelelés alapelveire és a számítására vonatkozó szabályokra;

h) a mindenkori fizetőképesség alapelveire és az esedékességi napok nyilvántartási rendszerére.

Intézkedések

63. § A Bankfelügyelet a pénzintézeti kötelezettségek teljesítése, a betétesek és a hitelnyújtók biztonságának megóvása, valamint a pénzintézeti tevékenység e törvénynek és

a pénzintézeti tevékenységre vonatkozó más jogszabályoknak való megfelelése érdekében a következő határozatokat hozhatja:

a) az e törvényben és a pénzintézeti tevékenységre vonatkozó más jogszabályban, továbbá a bankfelügyeleti engedélyben vagy rendelkezésben meghatározott feltételeknek való megfelelésre - esetleg határidő kitűzésével - felszólíthat;

b) előírhatja intézkedési terv meghatározott határidőn belüli benyújtását, és a végrehajtásra is határidőt szabhat;

c) jelentős vezetési vagy működési hiba elkövetése esetén kezdeményezheti az érintett pénzintézeti vezető visszahívását (felmentését);

d) a befolyásoló részesedési hányaddal rendelkező tulajdonos (tag) szavazati jogát - meghatározott időre - korlátozhatja, ha annak tevékenysége, illetve a pénzintézetre gyakorolt befolyása veszélyezteti a pénzintézet megbízható, biztonságos működését, illetve kötelezettségei teljesítését, vagy ha a tulajdonos a 16. és a 18. §-okban meghatározott rendelkezéseket nem teljesítette;

e) megköveteli a hiteleszközökkel szembeni tartalék növelését, ha az nem éri el a jogszabályban meghatározott legkisebb értéket;

f) határozott időre megtilthatja az üzletvitel folytatását meghatározott pénzintézeti tevékenységekre vonatkozóan;

g) bankfelügyeleti bírság megfizetésére kötelezhet;

h) a pénzintézeti tevékenység folytatására adott engedélyt - a 64. §-ban meghatározott esetekben - visszavonhatja.

64. § A pénzintézeti tevékenység folytatására adott engedély visszavonására akkor kerülhet sor, ha a pénzintézet

a) az engedély megadásától számított tizenkét hónapon belül a pénzintézeti tevékenységet nem kezdte meg, vagy ha a pénzintézeti tevékenységét hat hónapot meghaladóan szünetelteti;

b) az engedélykérelemben valótlan adatot vagy nyilatkozatot közölt;

c) nem tesz eleget a 10. §-ban meghatározott engedélyezési feltételeknek;

d) szavatoló tőkéje nem nyújt fedezetet az általa vállalt kockázatokra;

e) esedékes betétkifizetéseit az esedékességtől számított tíz munkanapon belül nem teljesítette, vagy

f) a pénzintézeti tevékenységre vonatkozó jogszabályok, illetve a Bankfelügyelet vagy a Magyar Nemzeti Bank rendelkezéseit ismételten vagy súlyosan megsérti, illetve e szervek törvényen alapuló határozatainak, illetve intézkedéseinek ismételten nem tesz eleget, és ezáltal a piaci verseny szabályait, vagy a befektetők érdekeit súlyosan veszélyezteti, vagy

g) az engedélyezetten túlmenően egyéb, engedély nélküli tevékenységet végez.

Bankfelügyeleti bírság

65. § (1) A Bankfelügyelet a pénzintézetet, továbbá a pénzintézeti vezetőt bankfelügyeleti bírság megfizetésére kötelezi, ha a pénzintézet

a) nem teljesíti az e törvényben számára előírt feltételeket vagy kötelezettségeket, vagy

b) megsérti e törvény vagy egyéb, a pénzintézeti tevékenységre vonatkozó jogszabály előírásait, a bankfelügyeleti vagy jegybanki rendelkezésekben foglaltakat, valamint a Bankfelügyelet és a Magyar Nemzeti Bank által elrendelt adatszolgáltatási kötelezettséget.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben bírság kiszabását a Magyar Nemzeti Bank is kezdeményezheti a Bankfelügyeletnél.

(3) A bírság ismételten is kiszabható.

(4) Nem kötelezhető bírság fizetésére a pénzintézeti vezető, ha bizonyítani tudja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható.

(5) Nem lehet bírságot kiszabni a mulasztásnak vagy kötelességszegésnek a Bankfelügyelet tudomására jutásától számított hat hónapon, illetve az elkövetéstől számított két éven túl, vagy ha a mulasztás vagy kötelezettségszegés bűncselekményt valósít meg.

(6) A bírság mellett a 63. §-ban meghatározott egyéb intézkedések is alkalmazhatók.

66. § (1) A bírság összegét a törvényben, a pénzintézeti tevékenységre vonatkozó egyéb jogszabályokban, valamint a Bankfelügyelet előírásaiban, illetve engedélyeiben meghatározott feltételektől való eltérés, továbbá a mulasztás, kötelezettségszegés súlyának figyelembevételével kell megállapítani.

(2) A pénzintézet, illetve a pénzintézeti tevékenységet végző egyéb jogi személy terhére kiszabható bírság összege:

a) a 7. § (3)-(4) bekezdésében, a 9. § (1) bekezdésében, a 10. § (1) bekezdésében, a 12. és a 13. §-ban, a 14. §-ban, a 21. § (1) bekezdésében, a 22. § (1)-(3) bekezdéseiben, a 23. § (1) és (3) bekezdéseiben, a 25. § (1) bekezdésében, a 27. §-ban, a 28. §(2)-(4) és (6) bekezdésében, a 29. §-ban, a 33. §-ban a 38. § (2)-(3), (5) és (6) bekezdésében, a 39. §-ban, 40. §-ban, a 43. § (1) bekezdésében, a 44. § (1)-(3) bekezdéseiben, a 45. § (1) bekezdésében, a 78. §-ban, a 95-96. §-ban, a 99. § (1) bekezdésében, valamint a 100. § (1) bekezdésében meghatározott szabályok megsértése esetén 200 000-3 500 000 forint;

b) a 6. § (1) bekezdésében, a 20. § (1) és (4) bekezdéseiben, a 42. §-ban, valamint a 65. § (1) bekezdésének b) pontjában foglalt rendelkezések megsértése esetén 100 000-2 000 000 forint;

c) a 17. §-ban, a 21. § (2) bekezdésében, a 23. § (3) bekezdésében, a 25. § (3) bekezdésében, a 46. § (4)-(5) bekezdésében, a 47. § (2) bekezdésében, az 52. §-ban, a 65. § (1) bekezdésének b) pontjában, a 79-81. §-ban, a 83. §-ban, valamint a 85. §-ban előírt kötelezettségek teljesítésének elmulasztása esetén napi 50 000, de legfeljebb 1 500000 forint.

(3) A pénzintézeti vezető terhére a 20. § (1)-(3) bekezdése, valamint e § (2) bekezdésének a)-c) pontjai alapján kiszabható bírság összege 30 000-500 000 forint.

67. § (1) A bírságot a kiszabásáról hozott határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül a Magyar Nemzeti Banknál vezetett elkülönített számlára kell befizetni, és évente két alkalommal - nyilvános pályázatok kiírása útján - a bankszakemberek képzésére, valamint a bankszakmával kapcsolatos tanulmányok készítésének és közzétételének támogatására kell fordítani.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott pályázatok elbírálásáról a Bankfelügyelet elnöke a Bankfelügyeleti Bizottsággal (75. §) egyetértésben határoz.

A Bankfelügyelet eljárása

68. § (1) A Bankfelügyelet pénzintézeti tevékenységi körének meghatározására vonatkozó engedélykérelmet annak beérkezésétől -, illetve hiánypótlás esetén az e törvény rendelkezéseinek megfelelő engedélykérelem beérkezésétől - számított kilencven napon belül, pénzintézet tevékenységi körének módosítására vonatkozó engedélykérelmet hatvan napon belül köteles elbírálni.

(2) A Bankfelügyelet eljárása során jogosult külföldi bankfelügyeleti hatóság megkeresésére, illetve a külföldi bankfelügyelettől érkező megkeresés teljesítésére.

Az engedélykérelem kellékei

69. § (1) A 9. § (1) bekezdése a) pontjában meghatározott engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:

a) az alapszabályt (alapító okiratot);

b) a jegyzett tőke befizetésének vállalására (lejegyzésére) vonatkozó okiratot és a jegyzett tőke legalább ötven százalékának tényleges befizetésére vonatkozó pénzintézeti igazolást;

c) a végezni kívánt tevékenységek részletes és egyértelmű meghatározását;

d) a tevékenységi kör végzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek meglétét tanúsító igazolásokat, vagy a feltételek meghatározott időn belül történő teljesítését valószínűsítő adatokat;

e) a szervezeti felépítésre és az irányítási rendre vonatkozó elképzeléseket;

  Vissza az oldal tetejére