Időállapot: közlönyállapot (1991.XII.23.)

1991. évi LXXIX. törvény

a földadóról * 

Az Országgyűlés a mezőgazdasági rendeltetésű földek használatából származó jövedelmek adójáról a következő törvényt alkotja:

A törvény hatálya

1. § (1) A törvény hatálya a mezőgazdasági rendeltetésű külterületi szántó, kert, szőlő, gyümölcsös, gyep, nádas művelési ághoz tartozó földterületre (a továbbiakban: földterület) terjed ki.

(2) E törvény alkalmazásában mezőgazdasági rendeltetésű külterületi földterület az a termőföld, amelyet az ingatlannyilvántartásban szántó, kert, szőlő, gyümölcsös, gyep, nádas ágban tartanak nyilván és nem minősül építmény elhelyezésére szolgáló vagy különleges rendeltetésű földnek.

Az adó alanya

2. § (1) Székhelyétől, illetve állampolgárságától függetlenül - ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik - művelési ágak szerint külön-külön számított földadót köteles fizetni - a települési önkormányzat kivételével - az, akinek (amelynek) használatában az év első napján földterület van.

(2) Az adókötelezettség akkor is fennáll, ha az adóalany az adóköteles területet nem műveli meg, vagy nem rendeltetésének megfelelően hasznosítja azt.

Adómentesség

3. § (1) Mentes a földadó alól az az adóalany, akinek (amelynek) a használatában lévő földterület 6000 m2-t nem haladja meg.

(2) Annak elbírálásánál, hogy a földterület (1) bekezdés szerinti mértéket eléri-e, az adóalanynak az ország területén lévő összes adóköteles földterületét össze kell számítani. Ennek során az 5. § (4) bekezdés szerinti kerekítés szabályai nem alkalmazhatók.

4. § (1) Ideiglenesen mentes az adó alól az újonnan telepített gyümölcsös- és szőlőterület. Az ideiglenes adómentességet az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal területileg illetékes megyei igazgatóságának (a továbbiakban: adóhatóság) a telepítés befejezését követő 30 napon belül be kell jelenteni a (3) és (4) bekezdésben előírt feltételek alapján.

(2) Az ideiglenes mentesség időtartama a következő:

a) szőlő 4 év
b) dió és gesztenye 20 év
c) alma és körte alacsony- és közepes törzsű telepítés esetén
8 év
termőkaros telepítés esetén 5 év
d) alacsony- és közepes törzsű cseresznye, meggy, kajszi, szilva, mandula
8 év
e) birs 5 év
f) őszibarack 4 év
g) köszméte, piros- és feketeribiszke 3 év
h) málna, feketeszeder 2 év
i) szamóca 1 év

(3) Ideiglenes mentességet engedélyezhet az adóalany kérelmére a megyei (fővárosi) földművelésügyi hivatal (a továbbiakban: hivatal) javaslata alapján az adóhatóság a 4. § (2) bekezdésében fel nem sorolt azon kultúrák telepítése esetén, amelyeknél a telepítés és a termőrefordulás éve nem esik egybe.

(4) Az ideiglenes mentesség igénybevételéhez a telepítés szakszerűségét és befejezését igazolni kell. Az igazolást a Mezőgazdasági Minősítő Intézettől, ha védett természeti területet érint, az illetékes természetvédelmi hatóságtól kell kérni.

(5) Az ideiglenes mentesség a telepítés befejezését követő évtől vehető igénybe. Ha azonban a telepítés tavasszal fejeződik be, és a telepítés következtében a földterület a befejezés évében a korábbi rendeltetése szerint nem hasznosítható, akkor az ideiglenes mentesség a telepítés befejezésének évétől igénybe vehető.

(6) Ideiglenesen mentes a földadó alól az a magánszemély, aki

a) 1990. január 1-jétől a személyi jövedelemadó törvény szerint egyéni vállalkozóként mezőgazdasági tevékenységet kezdett folytatni;

b) kárpótlás jogcímén [1991. XXV. tv. 23. § (1) bek.] megszerzett földterületen mezőgazdasági tevékenységet folytat;

c) a mezőgazdasági üzemből kivitt földterületen mezőgazdasági tevékenységet folytat.

(7) A (6) bekezdésben meghatározott ideiglenes földadómentesség a magánszemélyt

- 1992. évre illeti meg, ha a tevékenységét 1990. évben kezdte meg;

- 1992-93. évekre illeti meg, ha a tevékenységét 1991. évben kezdte meg;

- legfeljebb 1994. év végéig illeti meg, ha a tevékenységét 1992. január 1. után kezdte meg.

A (6) bekezdés b) és c) pontja esetében az ott meghatározott földterületre eső földadó alól mentesül a magánszemély.

(8) A (6) bekezdés alkalmazásában mezőgazdasági tevékenységnek a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény 21. §-ában meghatározott tevékenység minősül.

Adó alapja és mértéke

5. § (1) A földadó alapja az adóalany használatában lévő adóköteles földterület kataszteri tiszta jövedelme.

(2) Az adó mértéke az egy hektárra jutó átlagos kataszteri tiszta jövedelem szerint aranykoronánként

a) szántó művelési ágban

Ha az 1 ha-ra jutó átlagos
aranykorona-érték
Az aranykoronánként fizetendő
évi adó (Ft)
0-10 0
10,01-12 6
12,01-14 10
14,01-16 14
16,01-18 18
18,01-20 22
20,01-22 28
22,01-24 34
24,01-26 40
26,01-28 46
28,01-30 52
30,01-32 58
Ha az 1 ha-ra jutó átlagos
aranykorona-érték
Az aranykoronánként fizetendő
évi adó (Ft)
32,01-34 64
34,01-36 68
36,01-38 72
38,01-40 78
40 felett 82

b) kert, szőlő, gyümölcsös művelési ágcsoportban

Ha az 1 ha-ra jutó átlagos
aranykorona-érték
Az aranykoronánként fizetendő
évi adó (Ft)
0-24 0
24,01-26 6
26,01-28 8
28,01-30 10
30,01-32 12
32,01-34 16
34,01-36 20
36,01-38 24
38,01-40 28
40,01-42 32
42,01-44 36
44,01-46 40
46,01-48 44
48 felett 48

c) gyep, nádas művelési ágban

Ha az 1 ha-ra jutó átlagos
aranykorona-érték
Az aranykoronánként fizetendő
évi adó (Ft)
0-10 0
10,01-12 3
12,01-14 4
14,01-16 5
16,01-18 6
18,01-20 7
20,01-22 8
22,01-24 9
24,01-26 10
26,01-28 11
28 felett 12

(3) A hektáronkénti átlagos aranykorona-értéket a szántó művelési ágra, a kert, szőlő-, gyümölcsös művelési ágcsoportra és a gyep, nádas művelési ágcsoportra elkülönítve kell megállapítani.

(4) Az adóalap kiszámításánál a töredék hektárt 4999 m2-ig el kell hagyni, 5000 m2 nagyságú vagy az ennél nagyobb töredéket egész hektárra kell kerekíteni. Ha a területegységre jutó átlagos aranykorona-érték töredék szám, akkor a töredéket 49 fillérig el kell hagyni, az 50 fillért, vagy annál magasabb töredék értéket egész aranykoronára kell kerekíteni.

(5) Ha az éves szinten számított földadófizetési kötelezettség a 100 Ft-ot nem éri el, úgy nem kell megfizetni azt.

Adókedvezmény

6. § A külön jogszabályban meghatározott környezetkímélő technológiát alkalmazó adóalany 50%-os mértékű adókedvezményben részesül.

7. § (1) Elemi csapás esetén a földadót az adóalany kérelmére a megyei (fővárosi) földművelésügyi hivatal (a továbbiakban: hivatal) javaslata alapján az adóhatóság a kár arányában mérsékeli, vagy elengedi.

(2) A földadó mérséklésére vagy elengedésére alapot nyújtó elemi csapások:

a) a jégeső, az árvíz, a belvíz és a tűz: valamennyi adóköteles művelési ágban;

b) a fagy: a szántó, a kert, a szőlő és a gyümölcsös művelési ágban;

c) a homokverés: a szántó, a kert, a szőlő és a gyümölcsös művelési ágban;

d) az aszály: valamennyi művelési ágban.

(3) Elemi csapás okozta kár címén földadó mérséklésének vagy elengedésének akkor van helye, ha elemi csapás miatt a károsodott földterület termése (hozamértéke) 25%-nál nagyobb mértékben csökkent.

(4) Elemi csapás okozta kár címén földadó mérséklésének vagy elengedésének akkor is helye van, ha az elemi kár miatti terméskiesés az adóalany által használt, földadó fizetési kötelezettség alá eső művelési ág összes terméséhez (hozamértékéhez) képest a 15%-ot meghaladja.

(5) A kárt szenvedett terület termés- és hozamérték-csökkenését általános szabályként úgy kell megállapítani, hogy a kárt szenvedett növény tárgyévi 1 ha-ra jutó hozamértékét az adott növény előző háromévi átlagos 1 ha-ra jutó hozamértékéhez kell viszonyítani. Ha a megelőző három év valamelyikében szintén volt aszálykár, akkor az(ok) az év(ek) nem számít(anak) viszonyítási alapként. Ez esetben az előző három évet megelőző egy, illetőleg két év hozamértéke a viszonyítási alap.

(6) Amennyiben a kárt szenvedett növényből nem számítható előző hároméves átlag, akkor az előző három évből két év, illetve egy év átlagához viszonyítva kell a hozamérték-kiesést meghatározni.

(7) Abban az esetben, ha a kárt szenvedett növényből az előző három év egyikében sem volt a gazdálkodónál termelés, úgy a hozamérték-kiesést a hivatal kijelölt kárbecslő bizottsága állapítja meg.

(8) A hozamértéket összehasonlító áron kell számítani, amely

a) a tárgyévi tényleges értékesítési átlagár, ennek hiányában,

b) a tárgyévi szerződéses felvásárlási ár,

c) ezek hiányában az összehasonlító árat a gazdálkodó a megyei földművelésügyi hivataltól kérheti meg.

(9) A károsult az adó mértéklésére, vagy elengedésére vonatkozó kérelmét az adóhatósághoz az elemi csapást követő 30 napon belül nyújthatja be. A kérelemben fel kell tüntetni a kért földadó mérséklés, illetve elengedés összegét, az ezt megalapozó számításokat, az elemi kár nélkül fizetendő földadót, valamint a károsult földterület művelési ágát, nagyságát (hektárban) és az egy hektárra jutó átlagos kataszteri tiszta jövedelmét. Amennyiben a kár megállapítását a (7) bekezdésben szereplő bizottság végzi, a kérelemhez csatolni kell a bizottság által felvett jegyzőkönyvet is.

Az adó megállapítása

8. § (1) A földadót az adóévre az adóalany az ország területén használatban lévő összes földterületének az ingatlannyilvántartásban, valamint a bérleti szerződésben feltüntetett adatainak figyelembevételével kell megállapítani, és az önadózás szabályai szerint teljesíteni.

(2) Közös földhasználat esetén az adókötelezettséget a földhasználók közül a megállapodás szerinti személy teljesíti. Megállapodás hiányában az adókötelezettséget a földhasználat arányában, vagy ha ez nem állapítható meg, akkor egyenlő arányban kell teljesíteni.

(3) A földadót az egyéb ráfordítások között kell elszámolni.

(4) Az adózással kapcsolatos eljárás során - az e törvényben nem szabályozott kérdésekben - az adózás rendjéről, a társasági adóról és a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvények rendelkezéseit kell alkalmazni.

(5) Az adóalany az év közben bekövetkezett területi és művelésiág-változást az azt követő 30 napon belül köteles bejelenteni az adóhatóságnak. Az új besorolást a változást követő év adókötelezettségének teljesítésénél kell figyelembe venni.

(6) Az adóalanynak a művelési ágankénti földadó megállapításához szükséges besoroláshoz az átlagos kataszteri tiszta jövedelem kiszámításánál művelési áganként külön-külön kell meghatározni az adóköteles földterület aranykorona-értékét egész számra kerekítve, és el kell osztani az adott helyrajzi számokhoz tartozó művelésiág összes területével. A számítást két tizedes pontossággal kell elvégezni.

(7) A területi és aranykoronában kifejezett kataszteri tiszta jövedelemadatokat az ingatlannyilvántartási adatokkal egyezően kell számításba venni.

9. § (1) Ez a törvény 1992. január 1. napján lép hatályba.

(2) Azok az ideiglenes mentességek és kedvezmények, amelyek 1991. december 31-én fennállnak változatlan feltételek szerint továbbra is érvényben maradnak.

(3) Felhatalmazást kap a földművelésügyi miniszter, hogy a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszterrel egyetértésben rendeletben határozza meg azokat a környezetvédelmi technológiákat, amelyek a 6. § alapján adókedvezményben részesíthetők.


  Vissza az oldal tetejére