Időállapot: közlönyállapot (1991.XII.29.)

1991. évi LXXXV. törvény

az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény módosításáról * 

1. § Az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény (a továbbiakban: Art.) 5. §-ának (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„A kizárólag az adó megfizetésére kötelezett személy is gyakorolhatja a törvény szerint az adózót megillető jogokat.”

2. § Az Art. 9. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az adózó (1) bekezdésben említett kötelezettségeit a felszámoló a felszámolás kezdő időpontjától teljesíti, továbbá gyakorolja az adózót megillető jogokat is.”

3. § Az Art. 11. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az állami és az önkormányzati adóhatósághoz az adózó az (1) bekezdés szerinti bejelentéskor bejelenti

a) elnevezését (nevét), rövidített cégnevét,

b) székhelyét (telephelyét, vagy telephelyeit),

c) alakulásának időpontját, alapító okiratának keltét és számát, tevékenysége megkezdésének időpontját,

d) valamennyi pénzforgalmi jellegű bankszámlájának, elszámolási számlájának (a továbbiakban együtt: bankszámla) számát,

e) könyvvezetésének módját, iratai őrzésének helyét [36. § (1) bek.], ha az nem azonos az adózó székhelyével vagy állandó lakóhelyével,

f) jogelődjét, alapítóját, a jogi személy felelősségvállalásával működő vállalkozó a felelősségvállalót, ezek adószámát, képviselőjét, az adózó gazdálkodási formáját, tevékenységének felsorolását, szakágazatát, üzletét (üzleteit), a cégnyilvántartásba történt bejegyzést elrendelő végzés számát és időpontját, a magánszemély - a 12. §-ban említettek kivételével - az állandó lakóhelyét, valamint - ha ezzel rendelkezik, vagy jogszabály szerint rendelkeznie kell - személyazonosító jelét, továbbá

g) a társasági adóról szóló törvény szerint kapcsolt vállalkozással érintett másik adózó a) és b) pont szerinti adatait, valamint adószámát.”

4. § Az Art. 13. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A magánszemély a földadóra vonatkozó adókötelezettségét bevallásának benyújtásával jelenti be.”

5. § Az Art. 16. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az adózónak a (2)-(4) bekezdésben meghatározott azonosító számát az adózással összefüggő minden iraton fel kell tüntetnie, és a kifizetővel, illetőleg munkáltatóval közölnie kell.”

6. § Az Art. 20. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az adózó az adóról az állami adóhatósághoz éves adóbevallást nyújt be abban az esetben is, ha az adóévben adófizetési kötelezettsége nem volt.”

7. § Az Art. 22. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A vállalkozó és az önadózást választó magánszemély, helyi adóját - az iparűzési adó kivételével - az adóévet követő február 28-áig vallja be. Az iparűzési adót az adóévet követő év május 31-éig kell bevallani.”

8. § Az Art. 23. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Adóbevallást kell tennie annak a magánszemélynek, aki az adóévben a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény hatálya alá tartozó adóköteles bevételhez jutott - kivéve ha a magánszemély kizárólag a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény szerinti nyugdíjat vagy ezzel egy tekintet alá eső jövedelmet szerzett vagy adóját a munkáltatója állapította meg - függetlenül attól, hogy az adóévben elszámolható költségeire, összjövedelmét csökkentő tételeire vagy adókedvezményeire tekintettel adót fizetnie nem kell. Be kell vallani azt az adót, amelyet a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény szerint osztaléknak és ingyenes értékpapírnak minősülő jövedelem után a kifizető levont.”

9. § Az Art. 25. §-a (2) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Ha az adózó az esedékes adót nem fizette meg és azt tőle nem lehet behajtani, az adó megfizetésére határozattal kötelezhető:]

f) a gazdasági társaság, a közös név alatt működő polgári jogi társaság, a szakcsoport adótartozásáért a rájuk vonatkozó szabályok szerint a helytállni köteles tag, illetve szervezet, a jogi személy felelősségvállalásával működő vállalkozó esetében a felelősségvállaló, továbbá az a jogi személy, amely a vállalkozás kötelezettségeiért törvény alapján kezesként felel,”

10. § Az Art. 31. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) E törvény vagy adót megállapító törvény adóelőleg fizetési kötelezettséget írhat elő, amelynek összegét az adóhatóság az előző adóévre vonatkozó éves adóbevallás határidejét, illetve a várható adó bejelentését követő 30 napon belül fizetési meghagyásban közli. Ha az adózó az éves adóbevallásra nyitvaálló határidőt követő 30 napon belül nem tesz adóbevallást, az adóhatóság a rendelkezésre álló adatok alapján az előző évi adóelőleg kétszeresét írja elő. Jogszabály előírhatja az adóelőleg fizetési kötelezettségnek önadózás útján történő teljesítését is.”

11. § Az Art. 32. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha az állami adóhatóságnál vagy a vámhatóságnál az adótartozást az adózó csak részben egyenlíti ki, az adónkénti befizetést az esedékesség sorrendjében, ha az adótartozást az adóhatóság hajtja be, a végrehajtott összeget az adók esedékességének sorrendjében, azonos esedékességű adóknál a tartozás arányában kell elszámolni. Az önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozásra befizetett összeget először a késedelmi pótlékra, a végrehajtási költségre, ezt követően az esedékesség sorrendjében az adóra kell elszámolni.

(2) Ha az adózó vagy az adó megfizetésére kötelezett személy [25. §. (2) bek.] az adott adóra adótartozásánál nagyobb összeget fizetett be az adóhatósághoz (túlfizetés), az adóhatóság a túlfizetés összegét az adózó kérelmére az általa nyilvántartott más adótartozásra számolja el. Az ugyanazon adóhatóságnál nyilvántartott, de téves adószámlára fizetett adót teljesítettnek kell tekinteni.”

12. § Az Art. 36. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A 33. § (1) bekezdésében meghatározott iratokat az ezek vezetésére kötelezett adózó az adóhatósághoz bejelentett helyen köteles őrizni.”

13. § Az Art. 38. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az állami adóhatóság a belföldi állandó lakóhellyel rendelkező magánszemélyt teljes vagyonáról vagy egyes vagyontárgyairól, más, belföldi jövedelmet szerzett magánszemélyt belföldi vagyonáról vagy egyes belföldi vagyontárgyairól legfeljebb évente egy alkalommal vagyonnyilatkozat tételére kötelezheti, ha az adózó adóbevallási kötelezettségének nem tett eleget, vagy az adóhatóság az 51. §. (2) bekezdésében foglalt feladatai alapján indokoltnak tartja. A vagyonnyilatkozatot az adóhatóság kizárólag a jövedelemadó ellenőrzéséhez használhatja fel.”

14. § Az Art. 39. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a (2) bekezdés számozása (3) bekezdésre változik:

„(1) A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség a magánszemély következő vagyonára terjed ki:

a) az ingatlantulajdon, a vagyoni értékű jog (a tartós földhasználat, a földhasználat, a haszonélvezet, a használat joga - ideértve a szövetkezeti háztulajdonra vonatkozó rendelkezések szerinti használati jogot, továbbá a külföldiek ingatlanhasználati jogát is, - a telki szolgalom), a lakásbérleti jog,

b) a nagy értékű ingóság,

c) az értékpapír, továbbá a vagyoni értéket megtestesítő tagsági vagy részesedési jog,

d) a 200 ezer forintot meghaladó készpénz, pénzintézeti számlakövetelés - a devizaszámla kivételével - továbbá az összességében 200 ezer forintot meghaladó, szerződés alapján fennálló pénzkövetelés és összességében 200 ezer forintot meghaladó, szerződés alapján fennálló pénztartozás.

(2) A vagyonnyilatkozatban fel kell tüntetni a vagyon mennyiségét, és ha ez megállapítható, azonosító adatait, szerzéskori értékét, továbbá szerzésének időpontját és jogcímét. Az adózónak a vagyonnyilatkozatban feltüntetett vagyont az adóhatóság felhívására igazolnia kell.”

15. § (1) Az Art. 42. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az önadózás útján megállapított vagy megállapítani elmulasztott adót - az illeték kivételével - és a költségvetési támogatást az adózó helyesbítheti. Ha az adózó az adóhatóság ellenőrzésének megkezdését megelőzően feltárja, hogy az adóalap, az adó, a költségvetési támogatás megállapítása során tévedett, bevallását önellenőrzéssel módosíthatja. Nem minősül önellenőrzésnek, ha az adózó bevallását késedelmesen nyújtja be, és késedelmét nem igazolja, vagy igazolási kérelmét az adóhatóság elutasítja.”

(2) Az Art. 42. §-a (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az ellenőrzés megkezdésétől a vizsgálat alá vont adó és költségvetési támogatás - a vizsgált időszak tekintetében - önellenőrzéssel nem helyesbíthető. Az ellenőrzés a megbízólevél bemutatásával kezdődik. Az adóhatóság hivatali helyiségében történő ellenőrzés esetén az ellenőrzés megkezdésének az erről szóló értesítés kézhezvételének időpontja minősül. Az adóhatóság által utólag megállapított adót, költségvetési támogatást az adózó nem helyesbítheti.”

16. § Az Art. 43. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A helyesbített adóalapot, adót és költségvetési támogatást a helyesbítéstől számított 15 napon belül az erre a célra szolgáló nyomtatványon (önellenőrzési lap) kell bevallani. A magánszemély a jövedelemadójának önellenőrzését a helyesbítést tartalmazó önellenőrzési lap benyújtásával teljesíti.”

17. § Az Art. 45. §-ának (4) bekezdése a következő j) és k) ponttal egészül ki:

[A 3. mellékletben megállapított feltételek szerint az adóhatósághoz adatot szolgáltat:]

j) a Belügyminisztérium adatszolgáltatásra kijelölt szerve,

k) a gépjármű forgalmazásával foglalkozó vállalkozó.”

18. § Az Art. 47. §-a (3) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„A tájékoztatás joga a társadalombiztosítási alap és az elkülönített állami pénzalap kezelőjét is megilleti, az általa kezelt alap javára teljesítendő kötelező befizetéssel összefüggésben. Az Országos Munkaügyi Központot és a megyei (fővárosi) munkaügyi központot a tájékoztatás joga - megkeresés alapján - megilleti arról is, hogy a magánszemélynek a munkanélküli ellátás mellett van-e kereső tevékenységből származó jövedelme és az meghaladja-e a törvényben meghatározott mértéket.”

19. § Az Art. 50. §-ának (4) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„Az adómérséklési, fizetési halasztási, részletfizetési kérelem elbírálására az adózó lakóhelye (székhelye, telephelye) szerinti megyei székhelyen lévő vámhivatal illetékes.”

20. § Az Art. 51. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (3) bekezdés (4) bekezdésre változik:

„(3) Az adóhatóság az e törvényben előírt feladatainak teljesítése érdekében jogosult a magánszemélyt személyazonosságának igazolására felhívni akkor, ha a körülmények arra utalnak, hogy adóköteles tevékenységet folytat, vagy abban közreműködik. Ha a magánszemély személyazonosságának igazolását megtagadja, ennek megállapítására az adóhatóság a rendőrhatóság közreműködését veheti igénybe.”

21. § Az Art. 54. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága az irányítása alá tartozó adóhatóságok által korábban lefolytatott ellenőrzés szakszerűségét és törvényességét a helyszínen is ellenőrizheti.”

22. § Az Art. 60. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Ha az adózó az adóköteles bevételszerző tevékenységét az adóhatóságnak bejelenteni elmulasztotta, és az adóalap megállapítására a 60. § (4) bekezdése szerint nincs mód, az adóhatóság 12 havi működést vélelmezve átlagadó fizetésre kötelezi. Az átlagadó alapját a 60. § (5) bekezdése alkalmazásával kell megállapítani.

(8) Amennyiben a törvényben meghatározott becslési eljárásra kerül sor, úgy a területen működő, az adózó által megjelölt érdekképviseleti szerv véleményét be kell szerezni és ha a hatóság álláspontja attól eltérő, úgy azt külön is indokolni kell.”

23. § Az Art. 70. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az önellenőrzési pótlékot a késedelmi pótlék felének megfelelő mértékben kell felszámítani a bevallás benyújtására előírt határidő leteltét követő első naptól a helyesbítés nyilvántartásba történő feljegyzésének, illetve a magánszemély jövedelemadója esetén az önellenőrzési lap benyújtásának napjáig. Ha az önellenőrzés pótlólagos adófizetési kötelezettséget nem eredményezett, mert az adózó adóját az eredeti esedékességkor hiánytalanul megfizette, a fizetendő pótlék mértéke nem haladhatja meg a 74. § (3) bekezdésében meghatározott mulasztási bírság legkisebb összegét.”

24. § (1) Az Art. 74. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A bevallási, bejelentési kötelezettség késedelmes teljesítéséért (a továbbiakban együtt: bevallási késedelem), ha az nem esik adóbírság alá, a késedelmesen bevallott (bejelentett) adó, illetőleg vagyonszerzés illetéke után a mulasztási bírság

a) 60 napot meg nem haladó késedelem esetén 5%,

b) 60 napot meghaladó késedelem esetén 20%,

c) 12 hónapot meghaladó késedelem esetén 30%.”

(2) Az Art 74. §-ának (5) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:

„Az adózó 20%-os mértékű bírságot fizet akkor, ha az előző időszak adatai alapján előírt adóelőlegét mérsékelték és ezért kevesebb adóelőleget fizetett, mint amennyit tényleges eredménye alapján kellett volna. Ugyanilyen mértékű bírságot fizet az adózó, ha adóelőlegét bejelentett, várható adója alapján a tényleges eredménye után számított adónál kisebb összegben állapították meg. A bírság alapja a mérsékelt, illetve a várható adatok alapján előírt adóelőleg és a tényleges kötelezettség alapján fizetendő adó különbözete.”

(3) Az Art 74. §-a (7) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép és a (7) bekezdés a következő f) ponttal egészül ki:

[Mulasztási bírság szabható ki az adózással összefüggő:]

e) bejelentési, nyilatkozattételi, adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása,

f) felszólítás ellenére elmulasztott bevallási kötelezettség esetén.”

(4) Az Art. 74. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A (7) bekezdésben említett esetekben a mulasztási bírság jogi személyekre és egyéb szervezetekre 150 000 forintig, magánszemélyekre 50 000 forintig terjedhet és a mulasztás ismétlődése esetén újból, az adóhiány után megállapított adóbírság mellett is kiszabható. Ha az adóhatóság az adóévben bármely, az a)-f) pontban meghatározott kötelezettség elmulasztása miatt első alkalommal szab ki bírságot, az nem haladhatja meg a mulasztási bírság felső határának 33%-át.”

25. § (1) Az Art. 79. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az adóhatóság adónként, költségvetési támogatásonként az egyes időszakokra elkülönítve határozattal állapítja meg a bevallott vagy bevallani elmulasztott és az ellenőrzés eredményeként feltárt adó, illetve költségvetési támogatás alapját, az adót, a költségvetési támogatást, és az adózót az adóhiány megfizetésére kötelezi. A határozatban az adózó javára mutatkozó különbözet kiutalásáról is rendelkezni kell.”

(2) Az Art. 79. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Ha a korábbi ellenőrzés eredményeként határozatot hoztak, a határozat jogerőre emelkedésétől, ha pedig az ellenőrzés adóigazgatási eljárás megindítása nélkül befejeződött, a befejezéstől számított egy éven túl - a bíróság által jogerősen megállapított adócsalás, a bíróság által elrendelt új eljárás, illetve a 53. § (4) bekezdésének utolsó mondatában meghatározott esetekben lefolytatott ellenőrzés kivételével - olyan új határozat nem hozható, amely az adókötelezettséget, az adó alapját, az adó összegét, a költségvetési támogatás alapját és összegét az adózó terhére változtatja meg.”

26. § Az Art. 82. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az állami adóhatóság a földadóról szóló törvény rendelkezései szerint a földadón kívül más adót, illetve az (1) bekezdésben foglaltakon túl más személy adóját nem engedheti el és nem mérsékelheti.”

27. § Az Art. 93. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az adók módjára behajtandó köztartozás [3. § (2) bek.] jogosultja negyedévenként keresheti meg az önkormányzati adóhatóságot behajtás végett, ha a köztartozás összege eléri a 100 forintot. Ha a hátralék későbbi megfizetése veszélyeztetett, az adóhatóság soron kívül is megkereshető. Az adók módjára behajtandó köztartozásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni akkor is, ha a köztartozás jogosultja másik önkormányzati adóhatóságot keres meg behajtás végett.”

28. § Az Art. a 96. § után a következő címmel és 96/A. §-sal egészül ki:

„Egyes adókra vonatkozó különböző rendelkezések

96/A. § (1) E törvénynek a helyi adókra vonatkozó rendelkezéseit a belföldi rendszámú gépjárművek után fizetendő gépjárműadóra a következő eltérésekkel kell alkalmazni:

a) az adót a törvény 17. § (1) bekezdésének c) pontja alapján, kivetéssel kell megállapítani,

b) a gépjármű azonosító adataiban bekövetkezett változásról a változást követő 15 napon belül bejelentést kell tenni,

c) az adókötelezettség évközi megszűnése esetén a kötelezettség megszűnését követő 30 napon belül kell bevallást tenni,

d) az adót az önkormányzatnál e célra szolgáló külön számlára kell megfizetni,

e) az adó mérséklésére a 82. § (4) bekezdése nem alkalmazható.

(2) A külföldi rendszámú gépjárművek adójára vonatkozó rendelkezéseket a 4. számú melléklet állapítja meg.

(3) A termékimport után fizetendő fogyasztási adóra e törvénynek a termékimport után fizetendő általános forgalmi adóra és a statisztikai illetékre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

(4) Ha e törvény a magánszemélyek jövedelemadójával összefüggő kötelezettségről rendelkezik, azt a kifizető és a munkáltató a rájuk vonatkozó szabályok szerint teljesíti.”

29. § Az Art. 97. §-ának g), i), j), l) és o) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek, egyidejűleg a 97. § az alábbi u)-v) ponttal egészül ki:

g) szokásos tartózkodási hely: a magánszemélynek akkor van a Magyar Köztársaság területén szokásos tartózkodási helye, ha az adott naptári évben - a ki- és beutazás napját is egész napnak tekintve - legalább 183 napot belföldön tartózkodott,

i) telephely: a vállalkozó állandó üzleti (üzemi), termelő, szolgáltató tevékenységének helye, továbbá az a hely, ahol az adóköteles tevékenységet folytatják. A helyi adók tekintetében telephelynek minősül minden olyan hely, ahol üzleti (üzemi) termelő, szolgáltató tevékenységet folytatnak,

j) kifizető: a jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, az egyéni vállalkozó, a közös név alatt működő polgári jogi társaság, a szakcsoport, a társasház és a társasüdülő. A megbízót kifizetőnek kell tekinteni akkor is, ha valamely összeget közvetítő (posta, pénzintézet) útján fizet ki, kivéve, ha a közvetítő a magánszeméllyel kötött szerződés alapján a bevételt elszámolja. Az adóköteles társadalombiztosítási ellátás kifizetőjének azt kell tekinteni, aki az ellátást a jogosultnak ténylegesen kifizette. Az adóköteles nyeremény szempontjából kifizetőnek minősül a szerencsejátékok szervezéséről szóló törvény alapján a szerencsejáték szervező,

l) munkaviszony: a Munka Törvénykönyve, illetőleg más törvény szerint ennek minősített jogviszony, valamint az üzemi jellegű munkavégzési kötelezettséggel járó szövetkezeti tagsági viszony és a bedolgozói jogviszony. A fegyveres erők, fegyveres testületek és rendészeti szervek hivatásos és továbbszolgáló állományú tagját, valamint az egyházi személyt is munkaviszonyban állónak kell tekinteni,

o) értékpapír: minden olyan okirat, amelyet jogszabály értékpapírnak minősít, így különösen a kötvény, a részvény, a részjegy, a célrészjegy, a vagyonjegy, a letéti jegy, a kincstárjegy, a befektetési jegy, a közraktári jegy és a kárpótlási jegy.

u) hibás bevallás: az a bevallás, amelynél a 24. § szerint kijavításnak van helye, vagy a bevallás adókülönbözetet nem eredményező hiányosságát az adóhatóság tárja fel,

v) ellenőrzéssel lezárt időszak: az az időszak, amelynek ellenőrzése egy-egy adó, költségvetési támogatás alapjának és összegének megállapítására és bevallására irányul, és azt a megbízólevélben feltüntették. Nem minősül ellenőrzéssel lezárt időszaknak, ha az adóhatóság ellenőrzése az adózással összefüggő egyéb adókötelezettségek vizsgálatára, illetve az egyes adókkal kapcsolatos adatok, tények és körülmények előzetes rögzítésére irányul, vagy az adóhatóság az adott időszakra más adó vagy költségvetési támogatás ellenőrzését folytatta le.”

30. § Az Art. 99. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a jelenlegi (3) bekezdés számozása (4) bekezdésre változik:

„(3) Ha az adóhatóság a 7/1987. (X. 25.) ÁBMH rendelkezés 4. §-ának (2) bekezdése, továbbá az 5. §-ának (2) bekezdése alapján be nem vallott és meg nem fizetett kereseti adót állapít meg, és ennek az adóhiánynak a megfizetése az adózó gazdasági lehetetlenüléséhez vezet, az adózó kérelmére a munkaügyi miniszter egyetértésével a pénzügyminiszter az adótartozást mérsékelheti.”

31. § Az Art. 1-3. számú melléklete helyébe e törvény 1-3. számú melléklete lép, egyidejűleg a törvény kiegészül az e törvény 4. és 5. számú melléklete szerinti 4. és 5. számú melléklettel.

Átmeneti rendelkezések

32. § (1) E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni a hatálybalépésekor jogerősen el nem bírált ügyekben, továbbá a törvény hatálybalépését követően az azt megelőző időszakra teljesítendő, illetve esedékessé vált kötelezettségekre azzal, hogy ha az 1991. december 31-ig hatályos rendelkezések az adózóra összességében kevésbé terhes bírság (felemelt adó, felemelt illeték), pótlék feltételeket határoztak meg, a kötelezettségre legfeljebb az ott megjelölt legmagasabb mérték alkalmazható.

(2) Az adózónak 1991. évről adóbevallását az 1991. december 31-ig hatályos jogszabályok szerint kell megtennie, az 1991. évi adóit, költségvetési támogatásait is e szabályok szerint kell elszámolnia azzal az eltéréssel, hogy a magánszemély a jövedelemadó bevallásában a kerekítés szabályait nem alkalmazhatja.

(3) A központi műszaki fejlesztési hozzájárulást 1992. január és február hónapban az előző évi várható éves adatok alapján kell számítani. Az így számított és a tényleges összeg közötti különbözetet a március havi kötelezettséggel egyidejűleg kell megfizetni, illetve a március havi kötelezettség esedékességétől lehet visszaigényelni.

(4) Az adózó 1992-re esedékessé vált, általa megállapított, illetve fizetési meghagyásban közölt társasági adó előlegének, iparűzési adó előlegének és a társasági adóról szóló törvény, továbbá a helyi adókról szóló törvény rendelkezései szerint számított összegének különbségéről is adóbevallást tesz 1993. február 28-ig és a különbözet összegét ezzel egyidejűleg megfizeti vagy visszaigényli.

(5) Az 1991. évi adóbevallás benyújtásával egyidejűleg az adózónak be kell jelentenie az 1992. január 1. napját követően alkalmazott könyvvezetés módját.

(6) Az a belföldi állandó lakóhellyel rendelkező magánszemély, továbbá az a magánszemély, akinek belföldön az Art. 39. §-ában meghatározott vagyonnyilatkozat körébe tartozó vagyona van, vagyonnyilatkozatot tesz, ha 1988. január 1. napját követően a magánszemélyek jövedelemadójának hatálya alá tartozó adóköteles bevételt szerzett. A vagyonnyilatkozatra az Art. 38-41. §-ának rendelkezéseit kell alkalmazni. A vagyonnyilatkozatot az adóhatóság kizárólag a jövedelemadó ellenőrzéséhez használhatja fel.

(7) Vagyonnyilatkozatot az a magánszemély is tehet, aki a (6) bekezdésben foglaltak szerint erre nem köteles.

(8) Ha az adózó 1991. évi vállalkozási nyereségadó fizetési kötelezettsége, illetve az 1992. évre számított és bejelentett várható társasági adója a 3 millió forintot nem haladja meg, a társasági adó 1992. évi adóelőlegét negyedévenként, a negyedévet követő hó 20-ig fizeti meg.

Záró rendelkezések

33. § (1) Ez a törvény 1992. január 1-jén lép hatályba. E törvény hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti az Art. 11. §-ának (7) és (8) bekezdése, a 20. §-a (4) bekezdésének utolsó mondata, a 23. §-ának (3) bekezdése, a 31. §-ának (5) bekezdése, a 38. §-ának (1) bekezdése, a 74. §-ának (6) bekezdése, a 78. §-a (10) bekezdésének b) és c) pontja és a 81. §-ának (4) bekezdése.

(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a 32. § (6) bekezdése szerinti vagyonnyilatkozat benyújtásának időpontját rendeletben meghatározza.

34. § Az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. törvény 14. § (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a c) pont d) pontra változik:

[Az egyéni vállalkozótól vissza kell vonni az igazolványt, ha:]

c) az adókötelezettségeit az adóhatóság felhívását megelőzően legalább 12 hónapig nem teljesítette, illetve a bejelentkezési, adóbevallási, nyilvántartási kötelezettségeinek az adóhatóság felhívása ellenére a felhívásban megjelölt határidőig sem tett eleget,”

35. § (1) Az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló, többször módosított 1957. évi IV. törvény 3. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Ezt a törvényt a honvédelmi, a külkereskedelmi igazgatási és társadalombiztosítási ügyekben, valamint a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról, az árak megállapításáról szóló törvényekben megállapított ügyekben és az adóügyekben akkor kell alkalmazni, ha jogszabály másként nem rendelkezik.”

(2) Ezzel egyidejűleg hatályát veszti:

a) a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló 1990. évi LXXXVI. törvény 67. § (1) bekezdésének a) pontja, valamint

b) az Art. 100. § (1) bekezdése.

36. § A pénzintézetekről és a pénzintézeti tevékenységről szóló 1991. évi LXIX. törvény 47. §-ának (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

[Nem jelenti a banktitok sérelmét]

f) az adó-, vám- és társadalombiztosítási kötelezettség ellenőrzése érdekében az adó- és vámhatóság, illetve a társadalombiztosítási szerv írásbeli megkeresésére a számlatulajdonos pénzforgalmi jellegű bankszámlájának egyenlegéről és forgalmáról adott tájékoztatás.”

1. számú melléklet az 1991. évi LXXXV. törvényhez

„1. számú melléklet az 1990. évi XCI. törvény 21. §-ához

Az állami adóhatósághoz benyújtandó adóbevallás
időpontja

I.

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Az adózónak a bevallás adatait - a magánszemélynek a jövedelemadójáról és a földadójáról benyújtott adóbevallását kivéve - 1000 forintra kell kerekítenie. A magánszemélynek a jövedelemadójáról és a földadójáról benyújtott adóbevallásában az adatokat forintban kell feltüntetnie.

2. Az adózónak adónként és költségvetési támogatásonként az adóévet követően valamennyi adó és költségvetési támogatás alapjának megállapításához szükséges adatokról, az őt megillető mentességekről, kedvezményekről, és azok alapjáról, az adó és a költségvetési támogatás összegéről az adó és a költségvetési támogatás esedékessége szerinti részletezésben éves bevallást kell tennie. A fogyasztási adót termékcsoportonként is részletezni kell.

3. A havi bevallás benyújtására kötelezett adózónak az adókról - az olyan adók kivételével, amelyekről havi adóelőleg bevallást kellett tennie - és a költségvetési támogatásokról a 2. pont szerinti tartalommal éves - a fogyasztási adóról féléves és éves - összesítő bevallást kell benyújtania. Ugyancsak a 2. pont szerinti tartalommal kell éves bevallást tennie az olyan adókról is, amelyekre adóelőleg fizetési kötelezettsége volt.

4. Az évközi adóbevallásra kötelezett adózónak az általános forgalmi adójáról benyújtott, 2. pont szerinti éves bevallásában elkülönítve fel kell tüntetnie az adóév során bevallott és visszaigényelt általános forgalmi adót.

5. Az adózónak az éves bevallást és az éves összesítő bevallást a II. rész 3. pontja szerinti határidőig kell az adóhatósághoz benyújtania.

6. Az adózó adójáról és költségvetési támogatásáról e melléklet II. részében meghatározott határidő utolsó napja előtt is benyújthatja bevallását. Ebben az esetben a bevallást csak önellenőrzéssel lehet helyesbíteni, az önellenőrzési pótlékot azonban a bevallás benyújtására előírt határidőt követő első naptól kell felszámítani.

II.

AZ EGYES ADÓBEVALLÁSOK HATÁRIDEJE

1. Havi adóbevallás

Az adózónak valamennyi adóról - az adóhatóság által előírt társasági adóelőleg és az állami vagyon utáni részesedés előlegének kivételével - és költségvetési támogatásról havonta kell bevallást tennie, ha

a) az adóévet megelőző második évben a nettó módon számított általános forgalmi adója, vagy

a nettó módon számított fogyasztási adója, vagy

a magánszemélyektől általa levont jövedelemadó előleg, vagy

a magánszemélyektől általa levont jövedelemadó előleg és jövedelemadó együttes összege

az 5 millió forintot elérte,

b) az adóévet megelőző második év utolsó napját követően szervezeti változással (átalakulással, kiválással, szétválással, egyesüléssel, beolvadással) jött létre és az a szervezet, amelyből átalakult, kivált vagy szétválás útján létrejött, illetve amellyel egyesült vagy amelybe beolvadt a szervezeti változást megelőzően az adóévet megelőző második évben az a) pontban meghatározott feltételeknek megfelelt.

A bevallást

a tárgyhónapot követő hó 20-ig

kell az adóhatósághoz benyújtani.

Az adóév utolsó hónapjáról bevallást tenni nem kell, a december havi kötelezettséget a 3. pont szerinti határidőkben kell bevallani.

2. Évközi adóbevallás

Az általános forgalmi adó alanyának, ha havi adóbevallásra nem kötelezett, annak a hónapnak az általános forgalmi adójáról, amelyben e címen adót igényelt vissza, a visszaigényelt összegről

a tárgyhónapot követő hó 20-ig

kell bevallást tennie.

3. Éves adóbevallás

Az adózónak

a) valamennyi adóról - a b)-c) pontban foglalt kivétellel - és költségvetési támogatásról adónként és támogatásonként * 

az adóévet követő év február 15-ig,

b) a magánszemélyek jövedelemadójáról és a földadóról a vállalkozási tevékenységet nem folytató magánszemélynek, ha nem végez általános forgalmi adó köteles értékesítést

az adóévet követő év március 20-ig,

c) a társasági adóról, az állami vagyon utáni részesedésről, továbbá a kettős könyvvezetésre kötelezett magánszemélynek a magánszemélyek jövedelemadójáról

az adóévet követő év május 31-ig

kell bevallást tennie.

4. Az adóbevallás benyújtására vonatkozó különös rendelkezések

a) Ha az egyszeres könyvvezetésre kötelezett adózó a vállalkozói tevékenységet megszünteti és az ebből származó bevételeit az adóévet követően szerzi meg, az ilyen bevételeit a megszerzés évének bevallásában kell feltüntetnie.

b) A munkáltatónak a 30. § szerint levont vagy visszafizetett különbözetről

- ha havonta tesz bevallást, a levonást (visszafizetést) követő hónapban,

- ha egyébként évente tesz bevallást

az adóévet követő év június 20-ig

kell bevallást tennie.

c) Az adózónak a fogyasztási adó féléves összesítő bevallását

az adóév július 20-ig

kell benyújtania.”

2. számú melléklet az 1991. évi LXXXV. törvényhez

„2. számú melléklet az 1990. évi XCI. törvényhez

Az adók, a költségvetési támogatások esedékessége

I.

AZ ÁLLAMI ADÓHATÓSÁGHOZ TELJESÍTENDŐ
BEFIZETÉSEK
Általános rendelkezések

1. Az adókat e melléklet szerinti határidőig kell megfizetni, illetve a költségvetési támogatásokat e melléklet szerinti időponttól lehet kiutalni. Az e törvény 23. §-ának (2) bekezdése b) és c) pontjában, a 23. §-ának (4) bekezdésében, továbbá az 1. melléklet II. rész 4/a. pontjában meghatározott esetben az adózónak az adóbevallás benyújtásával egyidejűleg az adót is meg kell fizetnie.

2. A felszámolás kezdő időpontját megelőzően keletkezett fizetési kötelezettséget e mellékletben foglaltaktól eltérően a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően kell teljesíteni.

3. Az állami adóhatóságnál nyilvántartott adót - a magánszemély által fizetett jövedelemadót és földadót kivéve -, a költségvetési támogatást 1000 forintra kerekítve kell megfizetni. A magánszemély a 100 forintot el nem érő jövedelemadóját és a földadóját nem fizeti meg és az adóhatóság a 100 forintot el nem érő adóvisszatérítést nem utalja ki.

Határidők

1. A jövedelemadó

A) A jövedelemadó előleg

a) A munkáltató az általa levont jövedelemadó előleget

az elszámolt hónapot követő 20-ig,

a kifizető az általa levont jövedelemadó előleget

a kifizetés hónapját követő hó 20-ig,

b) a magánszemély a vállalkozói tevékenységének bevételéből személyes célra felvett összeg után az adóelőleget

a felvételt követő hó 20-ig,

c) a magánszemély - a b) pontban foglaltak kivételével -, ha nem kifizetőtől származó jövedelmet szerzett, az adóelőleget negyedévenként,

a negyedévet követő hó 20-ig

fizeti meg.

B) A jövedelemadó

d) A munkáltató az év végi elszámoláskor általa megállapított jövedelemadó és a már levont, megfizetett adóelőleg különbözetét

a levonást követő hó 20-ig

fizeti meg.

Ha az elszámolásból adódóan az adóvisszatérítési kötelezettség az adott hónapban több, mint az adott hónapban levont adó és adóelőleg együttes összege, a különbözetet a munkáltató a fenti időponttól visszaigényelheti. Az év végi elszámolásnál az adókülönbözetet a munkáltató olyan időpontban igényelheti, hogy az adóvisszatérítés összege a legközelebbi bérfizetésnél rendelkezésére álljon.

e) A kifizető az általa levont jövedelemadót

a levonást követő hó 20-ig,

f) a pénzintézet a takarékbetétből, értékpapírból származó jövedelemből levont adót

a jóváírást, kifizetést követő hó 20-ig,

g) a vállalkozási tevékenységet nem folytató magánszemély, ha nem végez általános forgalmi adó köteles értékesítést, a jövedelemadót

az adóévet követő év március 20-ig,

h) a vállalkozási tevékenységet folytató vagy általános forgalmi adó köteles értékesítést végző magánszemély - a kettős könyvvezetést alkalmazó magánszemély kivételével - a jövedelemadót

az adóévet követő év február 15-ig

i) a vállalkozási tevékenységet folytató, kettős könyvvezetést alkalmazó magánszemély a jövedelemadót

az adóévet követő év május 31-ig

fizeti meg.

2. Az általános forgalmi adó

a) Az általános forgalmi adó alanya, továbbá a 14. § (4) bekezdésében említett adózó az általános forgalmi adó tényleges nettó összegét havonta,

a tárgyhót követő hó 20-ig

fizeti meg, illetve ettől az időponttól igényelheti vissza.

b) Az adóévet megelőző évet érintő, de az adóév január 20-ig meg nem fizetett, illetve vissza nem igényelt adót az adóév január havi kötelezettségével együtt kell megfizetni, illetve lehet visszaigényelni.

c) Ha az adózó az adóévben legalább hat hónapban adót igényelt vissza, és az előző évi értékesítési ellenértékének legalább fele a „0” százalékos adómérték alá tartozott, kérheti az adóhatóságtól, hogy az adó nettó összegét 15 naponként, a tárgyhót követő hó 5-én, illetve 20-án igényelhesse vissza.

3. A társasági adó

A) A társasági adó előlege

a) Az adózó az általa megállapított és az adóhatóság által előírt adóelőleget havonta két alkalommal

minden hó 10-ig és 28-ig

fizeti meg. A december havi adóelőleget

december hó 10-ig és 20-ig

kell megfizetni.

b) Az adózónak az adóelőleget a várható, éves fizetendő adó összegére

az adóév december 20-ig

kell kiegészítenie.

B) A társasági adó

c) Az adózó a társasági adóelőleg és az adóévre megállapított társasági adó különbözetét

az adóévet követő év május 31-ig

fizeti meg, illetve ettől az időponttól igényelheti vissza.

d) Az év közben átalakuló, illetve szétválás, egyesülés, beolvadás miatt vagy egyéb okból felszámolás nélkül megszűnő jogi személynek vagy egyéb szervezetnek az adóévben megfizetett adóelőleg és az átalakulás, illetve megszűnés időpontjáig számított tényleges társasági adó különbözetét az átalakulásról, illetve a megszűnésről benyújtott adóbevallásával egyidejűleg kell megfizetnie, illetve ettől az időponttól kezdődően igényelheti vissza.

e) A felszámolás nélkül megszűnt vagy a tevékenységét megszüntető, egyszeres könyvvezetésre kötelezett adózó a megszűnését követően beérkező bevételei után az adót

a bevétel beérkezését követő hó 20-ig

fizeti meg.

4. A fogyasztási adó

A) A fogyasztási adó előlege

Az adózó az általa megállapított nettó fogyasztási adó előlegét havonta,

a tárgyhó 28-ig

fizeti meg, illetve ettől az időponttól igényelheti vissza.

B) A fogyasztási adó

Az adózó a fogyasztási adó előlegének és a megállapított nettó fogyasztási adónak a különbözetét havonta,

a tárgyhót követő hó 15-ig

fizeti meg, illetve ettől az időponttól igényelheti.

5. A külkereskedelmi áruforgalommal és a különleges természeti tényezőkkel kapcsolatos árkülönbözet

Az adózó az árkülönbözetet

a tárgyhót követő hó 15-ig

fizeti meg, illetve ettől az időponttól igényelheti vissza.

6. A különleges helyzetből, természeti, termelési, kereskedelmi körülményekből származó jövedelem

Az adózó a különleges helyzetből, természeti, termelési, kereskedelmi körülményekből származó jövedelem alapján előírt befizetés előlegét

a tárgyhót követő hó 15-ig,

az előleg és a tárgynegyedévi befizetési kötelezettség különbözetét

a negyedévet követő hó 15-ig

fizeti meg.

7. Kereskedelmi és játékadó

a) Kereskedelmi adó

Az adózó a játékautomaták után fizetendő kereskedelmi adót

a tárgyhót követő hó 20-ig

fizeti meg.

b) Játékadó

Az adózó a játékadót

a tárgyhót követő hó 20-ig,

a nem folyamatosan szervezett sorsolásos játék esetén

a sorsolás napját követő hó 20-ig

fizeti meg.

8. Földadó

Az adózó a földadót évente két egyenlő részletben,

az első részletet augusztus 15-ig,

a második részletet november 15-ig

fizeti meg.

9. Központi műszaki fejlesztési hozzájárulás

a) Az adózó a központi műszaki fejlesztési hozzájárulás jogszabályban meghatározott módon számított összegének egytizenketted részét havonta,

a tárgyhó 20-ig

fizeti meg.

A központi műszaki fejlesztési hozzájárulás összegét az adóév január-május hónapjaiban az előző évi várható éves adatok alapján kell kiszámítani és a számított összegnek egytizenketted részét kell a tárgyhó 20-ig megfizetni.

b) Az adózó a tényleges adatok szerinti kötelezettség és a már befizetett összegek különbözetét

az adóév június 20-ig

fizeti meg, illetve ettől az időponttól igényelheti vissza.

10. Sertésállomány mentesítési hozzájárulás

A sertésfeldolgozó üzem a sertésállomány mentesítési hozzájárulást

a feldolgozást, illetve az átvételt követő hó 15-ig

fizeti meg.

A támogatás a sertésállomány mentesítéséről szóló jogszabály szerint

a tárgyhót követő hó 15-től

vehető igénybe.

11. Rehabilitációs foglalkoztatási hozzájárulás

Az adózó a rehabilitációs célú hozzájárulásra a jogszabályban előírt módon számított előleget az I-III. negyedévben

a negyedévet követő hó 20-ig

fizeti meg.

A befizetett előlegek és az éves hozzájárulás különbözetét

az adóévet követő év február 15-ig

kell megfizetni.

12. Külön fel nem sorolt befizetések

Az előzőekben fel nem sorolt adókat a külön jogszabályban megállapított módon és határidőben kell megfizetni. Ennek hiányában, ha törvény előlegfizetést ír elő, azt a tárgyhó 28-ig, az adót a tárgyhót követő hó 20-ig, az adóévre megállapított adót az éves adóbevallással egyidejűleg kell megfizetni. A hatályon kívül helyezett jogszabályok alapján teljesítendő önellenőrzés során feltárt, helyesbített, illetve az adóhatóság által megállapított adót egyéb befizetés címén kell megfizetni, a költségvetési támogatást egyéb támogatás címén lehet visszaigényelni.

13. Állami vagyon utáni részesedés

A) Az állami vagyon utáni részesedés előlege

a) Az állami vállalat, a tröszt - ha a tröszt létesítő határozata másként nem rendelkezik - a tröszti vállalat az előleget

a tárgyhó 15-ig,

b) a szövetkezet, ha osztalékelőleget fizet, az előleget

az osztalékelőleg kifizetését követő hó 15-ig

fizeti meg.

c) Az adózónak az előleget a várható, éves fizetendő részesedés összegére

az adóév december 20-ig

ki kell egészítenie.

B) Állami vagyon utáni részesedés

a) Az adózó az állami vagyon utáni részesedés előlege és az adóévre megállapított állami vagyon utáni részesedés különbözetét

az adóévet követő év május 31-ig

fizeti meg, illetve ettől az időponttól igényelheti vissza.

b) Az év közben átalakuló vagy szétválás, egyesülés, beolvadás miatt felszámolás nélkül megszűnő szervezetnek az állami vagyon utáni részesedésre év közben fizetett előleg és az átalakulás, megszűnés időpontjáig számított részesedés különbözetét az átalakulásról, megszűnésről benyújtott adóbevallásával egyidejűleg kell megfizetnie, illetve ettől az időponttól kezdődően lehet visszaigényelni.

II.

AZ ÖNKORMÁNYZATI ADÓHATÓSÁGHOZ
TELJESÍTENDŐ BEFIZETÉSEK

A) Helyi adó

14. Építményadó, telekadó

Az adózónak félévenként, két egyenlő részletben kell az adót

az adóév március 15-ig,
illetve szeptember 15-ig

megfizetnie.

15. Kommunális adó, iparűzési adó

a) A magánszemélynek félévenként, két egyenlő részletben kell az adót

az adóév március 15-ig,
illetve szeptember 15-ig

megfizetnie.

b) A vállalkozó adóelőleget félévi egyenlő részletekben

az adóév március 15-ig,
illetve szeptember 15-ig

fizet.

c) A tevékenységét év közben kezdő vállalkozó az adóelőleg I. félévére eső részét az adóelőlegszámítás alapjául vett időszakot követő 15 napon belül teljesíti.

d) Az ideiglenes (alkalmi) jelleggel végzett tevékenység utáni iparűzési adót legkésőbb a tevékenység befejezése napján kell megfizetni.

e) Az adózó az év folyamán befizetett adóelőleg és az éves tényleges kötelezettség különbözetét az éves adóbevallás benyújtásával egyidejűleg fizeti meg, illetve igényelheti.

f) Az adózó az adóelőleget és az éves tényleges kötelezettség különbözetét 100 forintra kerekítve fizeti meg, illetve igényelheti.

16. Idegenforgalmi adó

a) Az adóköteles épület utáni adót a magánszemélynek félévenként, két egyenlő részletben

az adóév március 15-ig,
illetve szeptember 15-ig

kell megfizetnie.

b) Az adóbeszedéssel megfizetett idegenforgalmi adót az adózónak

a beszedést követő hó 15-ig

kell az adóhatósághoz befizetnie.

17. Ha az önkormányzat az adóelőleg és az adó megfizetése időpontjára más szabályokat állapít meg, akkor azt a rendeletében előírt időben kell teljesíteni.

B) A belföldi rendszámú gépjárművek adója

18. a) Az adózó a belföldi rendszámú gépjárművek után - a b) pontban foglaltak kivételével - a gépjárműadót félévenként, két egyenlő részletben

az adóév március 15-ig,
illetve az adóév szeptember 15-ig

fizeti meg.

b) Az adókötelezettség keletkezése (változása) esetén az adóalany a félév időarányos részére őt terhelő adót az erről szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül fizeti meg.

III.

A II/A) pont alatt fel nem sorolt, de az önkormányzat költségvetése javára teljesítendő adót félévenként két egyenlő részletben

az adóév március 15-ig,
valamint szeptember 15-ig vagy

a vonatkozó jogszabályokban megállapított időben kell megfizetni.

IV.

KÖLTSÉGVETÉSI TÁMOGATÁSOK

Az adóhatóság az adózó igénylésére a költségvetési támogatásokat kiutalja, kérelemre azt indokolt esetben gyakrabban folyósítja, illetve a költségvetési támogatásra egyszeri támogatási előleg kiutalását engedélyezi. Az állami adóhatóságtól a költségvetési támogatást az adózó 1000 forintra kerekítve igényelheti.

1. Fogyasztói árkiegészítés

Az adózó a fogyasztói árkiegészítést havonta,

a tárgyhót követő hó 15. napjától

igényelheti.

2. Termelési árkiegészítés és dotáció

Az adózó a termelési árkiegészítést és a dotációt havonta,

a tárgyhót követő hó 15. napjától

igényelheti.

3. A külkereskedelmi áruforgalommal és a különleges természeti tényezőkkel kapcsolatos árkülönbözet

Az adózó az árkülönbözetet havonta,

a tárgyhót követő hó 15. napjától

igényelheti.

4. Mezőgazdasági és élelmiszeripari exporttámogatás

Az adózó a mezőgazdasági és élelmiszeripari exporttámogatást havonta,

a tárgyhót követő hó 15. napjától

igényelheti.

5. Gyakoribb igénybevétel, egyszeri támogatási előleg

Ha az adóhatóság az adózó kérelmére gyakori (öt-tíz-tizenöt naponkénti) igénybevételt engedélyez, a hó közben igénybe vett előleg és a tárgyhónapra igényelhető tényleges árkiegészítés különbözetét

a tárgyhót követő hó 15. napjától

lehet igényelni, vagy eddig kell megfizetni.

Egyszeri előleg igénybevételének engedélyezése esetén az igénybevétel lehetősége a tárgynegyedév első hónapjának 15. napjától nyílik meg, és azt

a tárgynegyedévet követő hónap 15. napjáig

kell visszafizetni.

6. Külön fel nem sorolt költségvetési támogatások

A fel nem sorolt támogatásokat az ezekre előírt módon kell igényelni, elszámolni, illetve folyósítani. Ilyen előírás hiányában a költségvetési támogatás igénylésére 27. § (4) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni.

7. Adóvisszaigénylés, adóvisszatérítés

A visszaigényelt általános forgalmi adó kiutalása az igény benyújtását követő hó utolsó napján esedékes akkor, ha az adózó az általános forgalmi adónak nem alanya, de a beszerzéseit terhelő általános forgalmi adót visszaigényelheti és nem kérte a 14. § (4) bekezdése szerinti visszaigénylést. Egyebekben az adó visszaigénylésének, illetve visszatérítésének határidejére a 27. § (4) bekezdésének a rendelkezéseit kell alkalmazni.”

3. számú melléklet az 1991. évi LXXXV. törvényhez

„3. számú melléklet az 1990. évi XCI. törvény 45. §-ához

Adatszolgáltatás

A törvény 45. §-a alapján az adatszolgáltatást a következők szerint kell teljesíteni:

A) A kifizető és a munkáltató adatszolgáltatása

1. A kifizető és a munkáltató az általa vezetett nyilvántartás alapján az állami adóhatósághoz adatot szolgáltat.

2. A kifizető adózónként szolgáltat adatot

a) az adókötelezettség alá eső, általa kifizetett teljes összegről (bevételről, jövedelemről) amelyből jövedelemadó előleget kellett levonnia, ideértve a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény szerint ingyenes értékpapírnak minősülő vagyoni értéket,

b) az adóelőleg számításnál figyelembe vett adóalapról,

c) a levont adóelőlegről,

d) ha a mezőgazdasági kistermelésből származó bevételből levont előleg összege meghaladja az e tevékenység utáni éves adókötelezettséget, a különbözet után az adóhatóság a 27. § (5) bekezdésében meghatározott mértékű kamatot fizet. A mezőgazdasági kistermelésből származó jövedelem éves adókötelezettségét e rendelkezés alkalmazásában a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény 39. §-ának (4) bekezdésében előírtak szerint kell számítani.

3. A munkáltató adózónként szolgáltat adatot

a) az általa kifizetett adóköteles jövedelem teljes összegéről, ideértve a bevallás alá eső valamennyi jövedelmet,

b) a levont adóelőlegről,

c) az összjövedelmet csökkentő tételekről és az adókedvezményekről jogcímenként, továbbá

d) a megállapított adóról.

4. Ha a magánszemély jövedelemadóját nem a munkáltató állapítja meg, a munkáltató a 2. pont szerint szolgáltat adatot.

5. A kifizető és a munkáltató adatszolgáltatásának tartalmaznia kell a magánszemély azonosítására szolgáló adatokat - ideértve az azonosító számot - is.

6. A 2-5. pont szerinti adatszolgáltatást az adóévet követő március 31-ig, mágneses adathordozón április 20-ig kell a kifizető, illetve a munkáltató adóhatóságához megküldeni.

7. A kifizető a 2. ponttól eltérően - a munkavállalójának, tagjának munkaviszonyból származó kifizetés kivételével - az adatszolgáltatásnak a kifizetéssel egyidejűleg is eleget tehet.

B) A biztosítóintézet adatszolgáltatása

A biztosítóintézet adatot szolgáltat a jövedelmet helyettesítő felelősségbiztosítási összeg kifizetéséről, nyugdíjbiztosítás vagy a tízéves, illetve az annál hosszabb időtartamú életbiztosításnak a szerződéskötést követő 3 éven belüli megszűnéséről

a kifizetést, illetve a megszűnést követő év március 20-ig.

Az adatszolgáltatást a biztosító székhelye szerinti illetékes állami adóhatóság részére kell teljesíteni. Az igazoláson a biztosított azonosításához szükséges adatokat fel kell tüntetni.

C) A földhivatal és az illetékhivatal adatszolgáltatása

1. A földhivatal az ingatlannyilvántartási bejegyzéssel egyidejűleg adatot szolgáltat az illetékhivatalhoz a 2. pontban említett, birtokában lévő adatokról.

2. Az illetékhivatal adatot szolgáltat - a tartási, életjáradéki és öröklési szerződés keretében történő lakástulajdon, lakótelek átruházásának kivételével - ingatlanértékesítés esetén az ingatlan értékesítőjéről, vevőjéről és az ingatlan szerzéskori és elidegenítéskori forgalmi értékéről, továbbá az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogról ellenérték fejében való lemondás, ilyen jog visszterhes alapítása, átruházása (átengedése), megszüntetése esetén az átruházó (átengedő), e jogot alapító, illetve megszüntető magánszemélyről és e jog forgalmi értékéről, külön feltüntetve az ingatlan jellegét (pl. lakás, lakótelek, üdülő, üdülőtelek, garázs)

az adóévet követő év március 20-ig

a székhelye szerint illetékes állami adóhatóságnak.

D) A pénzintézet adatszolgáltatása

1. A pénzintézet adatot szolgáltat a lakótelek és lakás vásárlása, építése, bővítése céljára elhelyezett, elkülönítetten kezelt megtakarítás után járó, az adókedvezmény igénybevételéhez az adózónak kiadott igazolásról.

2. Adatot szolgáltat a pénzintézet e megtakarítás kifizetéséről, e megtakarítás kedvezményezettjéről és annak a megtakarítónak a személyéről, akinek az igazolást konkréten kiadta. Egyidejűleg közli az adómentesen kifizetett kamat összegét is.

3. Nem kell adatot szolgáltatni e megtakarítás kamatáról abban az esetben, ha a kedvezményezett nyilatkozott a megtakarítás eltérő célú felhasználásáról és az adót a kamat után levonták.

4. Az 1. pont szerinti adatszolgáltatást az adóévet követő március 20-ig, a 2. pont szerinti adatszolgáltatást a kifizetéskor az adózó, illetve a kedvezményezett illetékes állami adóhatóságához kell teljesíteni.

E) Az Országos Találmányi Hivatal adatszolgáltatása

Az Országos Találmányi Hivatal közli az adózó illetékes állami adóhatóságával a végleges szabadalmi oltalom megadását, illetve elutasítását határozatának jogerőre emelkedésével egyidejűleg az olyan adózó estében, akinek halasztott adójáról az adóhatóságtól értesítést kapott.

F) A társadalombiztosítási szerv adatszolgáltatása

1. Az adóköteles társadalombiztosítási ellátást kifizető társadalombiztosítási szerv az adóköteles kifizetésről adatot szolgáltat munkáltató hiányában a magánszemély állami adóhatóságához az adóévet követő év március 31-ig.

2. Ha a magánszemélynek az adóköteles társadalombiztosítási ellátás kifizetésekor volt munkáltatója, a kifizetett ellátásról és a levont adóelőlegről a társadalombiztosítási szerv a kifizetést követő 15 napon belül a munkáltatót tájékoztatja.

G) Hatósági adatszolgáltatás

1. Az a hatóság, amely adóköteles tevékenység folytatásához szükséges hatósági igazolványt ad ki vagy von vissza, egyidejűleg adatot szolgáltat az igazolványban feltüntetett adatokról, illetve az igazolvány visszavonásáról a székhelye szerinti állami adóhatósághoz.

2. Az első fokú építésügyi hatóság a saját szervezésben vagy kivitelezésben épített, bővített lakás használatbavételének engedélyezéséről, az erről szóló határozat egy példányának egyidejű megküldésével tájékoztatja az illetékes állami adóhatóságot.

3. Az első fokú építésügyi hatóság az általa kiadott használatbavételi engedély egy példányát megküldi az illetékes önkormányzati adóhatósághoz.

4. A Belügyminisztérium adatszolgáltatásra kijelölt szerve minden év február 28-ig a január 1-jei állapotnak megfelelően adatot szolgáltat az adó kivetésére illetékes települési önkormányzati, fővárosban a kerületi önkormányzati adóhatóságnak az adózás alapjául szolgáló adatokról. Adatot szolgáltat továbbá az adóévben bekövetkező adatváltozásokról a tárgyhónapot követő hó 5. napjáig.

H) Gépjármű forgalmazásáról adatszolgáltatás

Az új, valamint a használt gépjárművek forgalmazásával foglalkozó vállalkozó a közreműködésével létrejött szerződés alapján az érintett adóhatóságok részére külön-külön kiállított adatlappal 30 napon belül köteles közölni az eladó és a vevő nevét (cégét), állandó lakóhelyét (telephelyét), a gépjármű rendszámát, típusát, saját tömegét, valamint a szerződés létrejöttének napját. A vállalkozónak az általa adott igazolásokról az adózó azonosításához szükséges adatokat tartalmazó nyilvántartást kell vezetnie.”

4. számú melléklet az 1991. évi LXXXV. törvényhez

„4. számú melléklet az 1990. évi XCI. törvény
96/A. § (2) bekezdéséhez

A külföldi rendszámú gépjárművek adózásának rendje

Külföldi rendszámú gépjárművek adója esetében a törvény rendelkezéseit az e mellékletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

1. A külföldi rendszámú gépjárművek gépjárműadójának megállapítása a vámhatóságok hatáskörébe tartozik.

2. Az eljárásra a külföldi rendszámú tehergépjárművek adóügyeiben a kiléptető határvámhivatal az illetékes.

3. A külföldi rendszámú gépjárművek adókötelezettségét az illetékes vámhatóságnál be kell jelenteni. A bejelentés adóbevallásnak minősül, a vámhatóság az adót a bejelentés alapján állapítja meg.

a) A külföldi rendszámú tehergépjármű után fizetendő adó esetében be kell jelenteni a gépjármű saját tömegét, rakott állapotban a raksúlyát is, és a Magyar Köztársaság területén megtett út hosszát, valamint a határon történő belépés időpontját.

b) A külföldi rendszámú személyszállító gépjármű után fizetendő adó esetében az adómentes időszak elteltét követő minden hó utolsó napjáig önadózás útján kell a gépjárműadót a vámhatóság megfelelő számlájára megfizetni.

4. A külföldi rendszámú tehergépjárművek után az adót a határon történő kilépéskor kell megfizetni.

5. Az adó megállapítását, megfizetését kilépéskor az adóhatóság nyugtájával kell igazolni. Ha a kiléptető határvámhivatal megállapítja, hogy a személyszállító gépjármű után az adót határidőben nem fizették meg, az adót és késedelmi pótlékot megállapítja és beszedi.

6. Ha a külföldi rendszámú tehergépjármű után fizetendő adót belföldi szállítmányozási vállalkozó átvállalja, az adót havonta, a tárgyhót követő hó 15-ig kell megfizetnie.

7. Ha az adózó által megfizetett adó meghaladja a fizetendő adó összegét, a többlet visszatérítése kérelemre történik. A jogerős határozat alapján a visszatérítés a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága hatáskörébe tartozik. Amennyiben a vámhatóság a jogszerűen fizetendő adónál kisebb összegű adót szedett be és a különbözet az 1000 forintot meghaladja, ennek megfizetésére határozatot hoz, amelynek egy példányát a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága részére is megküldi.”

5. számú melléklet az 1991. évi LXXXV. törvényhez

„5. számú melléklet

A társasági adóról szóló törvény hatálya alá tartozó
külföldi vállalkozók és külföldi szervezetek
adózásának rendje

1. E melléklet rendelkezéseit kell alkalmazni a társasági adóról szóló törvény szerint külföldi vállalkozónak és külföldi szervezetnek minősülő adózók adóügyeiben.

2. Az 1. pontban említett adóügyekben az állami adóhatóság fővárosi szerve jár el.

3. A Magyar Köztársaság területén a társasági adóról szóló törvény szerinti telephellyel rendelkező külföldi vállalkozó adóköteles tevékenysége megkezdésétől számított 15 napon belül az adóhatóságnál bejelentést tesz.

4. Be kell jelenteni

a) nevét (elnevezését, névrövidítését),

b) székhelyét (címét),

c) tevékenységi körét,

d) magyarországi telephelyének (képviseletének, fiókjának) megnevezését, címét,

e) működési helyét (helyeit),

f) képviselő nevét.

5. a) A 3. pontban említett külföldi vállalkozó a társasági adó előlegét negyedévenként

a negyedévet követő hó 15-ig fizeti meg.

b) Az adózó

az adóévet követő év május 31-ig

adóbevallást tesz, és ezzel egyidejűleg a megfizetett adóelőleg és az adó különbözetét megfizeti vagy visszaigényli.

6. Ha a 3. pontban említett külföldi vállalkozónak az adókötelezettsége megszűnik, a megszűnést követő 15 napon belül ezt az adóhatóságnál bejelenti, és ezzel egyidejűleg adóját bevallja és befizeti.

7. A külföldi szervezet adóköteles bevétele után a kifizető az adót levonja és a kifizetést követő hó 20-ig fizeti meg.

A levont adót a kifizető vallja be.”


  Vissza az oldal tetejére