Időállapot: közlönyállapot (1991.XII.29.)

1991. évi LXXXVI. törvény

a társasági adóról * 

Az állami feladatok ellátásához szükséges bevételek biztosítása, a gazdasági feltételek egységesítése, a tőkebefektetés elősegítése érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

I. fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
Az adókötelezettség

1. § (1) A jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló vagy azt eredményező gazdasági tevékenységet (a továbbiakban: vállalkozási tevékenység) folytató adóalanyt (2. §) az e törvényben meghatározottak szerint társasági adó (a továbbiakban: adó) terheli.

(2) Az adókötelezettség a vállalkozási tevékenység megkezdésének napján kezdődik és a vállalkozási tevékenység befejezésének napjáig tart. A cégbírósági bejegyzés hiánya vagy a vállalkozás megszűnése nem érinti a tevékenység gyakorlásából származó adókötelezettséget. A cégbírósági bejegyzés végleges elmaradása esetén az adókötelezettséget a megszűnésre vonatkozó szabályok szerint kell teljesíteni.

(3) Az adókötelezettség magában foglalja az e törvényben, a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvényben (a továbbiakban: számviteli törvény) az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvényben meghatározott bejelentési, nyilvántartási, könyvvezetési, adóbevallási, adómegállapítási, adóelőleg-fizetési, adófizetési, bizonylatmegőrzési és adatszolgáltatási kötelezettségeket.

(4) A vállalkozási tevékenység megkezdésének napja az első kötelezettségvállalás időpontja, befejezésének napja a kötelezettségvállalás utolsó pénzügyi rendezésének időpontja.

Az adó alanya

2. § (1) E törvény alkalmazásában adóalany a belföldi székhelyű

a) gazdasági társaság,

b) a szövetkezet a lakásszövetkezet kivételével,

c) állami vállalat, egyéb állami gazdálkodó szerv, tröszt, a tröszti vállalat ha a tröszt létesítő határozata másképp nem rendelkezik, a vízgazdálkodási társulat a víziközmű társulat kivételével, vízgazdálkodási társulatok társulása, egyes jogi személy vállalata és a leányvállalat,

d) ügyvédi iroda, a magánszemélyek jogi személyiséggel rendelkező munkaközössége, és a művészeti alkotóközösség,

e) megszűnéséig az ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoport és a mezőgazdasági szakcsoport,

f) a vállalkozási nyereségadó hatálya alá 1991. december 31-éig bejelentkezett egyéni vállalkozó és mezőgazdasági kistermelő mindaddig, amíg a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény hatálya alá átjelentkezik, de legkésőbb 1993. december 31-éig,

g) a lakásszövetkezet, a társadalmi szervezet, az egyház (ideértve a társadalmi szervezet, illetve az egyház alapszabályában önálló jogi személyiséggel felruházott szervezeti egységeket is), az alapítvány és a víziközmű társulat, ha vállalkozási tevékenységet végez.

(2) E törvény alkalmazásában adóalany a külföldi tulajdonában lévő, belföldön vállalkozási tevékenységet folytató, külföldi székhelyű jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társas cég, személyi egyesülés, egyéb szervezet ha belföldön telephellyel rendelkezik (a továbbiakban: külföldi vállalkozó).

(3) A belföldön telephellyel nem rendelkező külföldi székhelyű jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társas cég, személyi egyesülés, egyéb szervezet (a továbbiakban: külföldi szervezet) a részére belföldi személy által a vállalkozási tevékenységért kapott ellenértéket alapul véve a 6. számú melléklet D. fejezetében foglaltak szerint megállapított jövedelem után a 9. §-ban meghatározott mértékű adót köteles fizetni, ha a jövedelemszerzés helye a Magyar Köztársaság. E szervezetekre - a 17. § kivételével - e törvény más rendelkezései nem terjednek ki.

(4) Nem terjed ki a törvény hatálya a Magyar Nemzeti Bankra, az Állami Fejlesztési Intézetre, a Pénzintézeti Központra, a költségvetési szervre és az Igazságügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó büntetésvégrehajtási vállalatra.

Értelmező rendelkezések

3. § E törvény alkalmazásában

1. lízing: a termék átadása olyan szerződés alapján, amely a termék határozott időre szóló, de legalább 365 napot meghaladó bérletéről azzal a kikötéssel rendelkezik, hogy a bérlő a tulajdonjogot legkésőbb az utolsó bérleti díj kiegyenlítésével, illetőleg a szerződés lejártával megszerzi.

2. kapcsolt vállalkozás: ha egyik adóalany, illetőleg adóalanynak nem minősülő természetes személy jelentős vagy többségi részesedéssel rendelkezik másik adóalany jegyzett tőkéjében, vagy döntő irányítást, ellenőrzést gyakorol a másik adóalany felett.

3. jóléti intézmény: a bölcsőde, az óvoda, a napközi és a
diákotthon, a munkahelyi étkezést biztosító létesítmény, a sport, a kultúra, az üdülés célját szolgáló létesítmény, a szolgálati lakás.

4. a beruházásokhoz kapcsolódó adókedvezmény jogosultja: a beruházó, aki a beruházást várhatóan aktiválja.

5. statisztikai besorolás: az 1991. augusztus 31. napján érvényes KSH besorolási rend.

6. alapítói vagyon: a számviteli törvény 1. számú mellékletének 14. pontjában meghatározott jegyzett tőke, a vagyonjegy és a szövetkezeti részjegy összessége.

7. árbevétel: a számviteli törvény 45. §-ának (1) és (2) bekezdése szerinti nettó árbevétel, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével, valamint az alvállalkozói teljesítmények értékével.

8. természetbeni juttatás: az ellenérték nélkül juttatott termék, nyújtott szolgáltatás.

9. vásárolt készletek készletváltozása: az adóévet megelőző év és az adóév december 31-i záró leltár értékének különbsége. A készletváltozás számításánál a leltári készletértékből nem vehető figyelembe az adóévben ki nem egyenlített és a beruházási célra beszerzett készlet.

II. fejezet

AZ ADÓALAP MEGÁLLAPÍTÁSA

4. § (1) Az adó alapja

a) a kettős könyvvitelt vezető adóalanynál a számviteli törvény előírásai alapján megállapított adózás előtti eredmény módosítva a (2) és (3) bekezdésben foglaltakkal,

b) az egyszeres könyvvitelt vezető adóalanynál a pénzforgalmi nyilvántartás alapján kimutatott eredmény (az adóévi árbevétel és bevétel, valamint az adóévi termelési és kezelési költségek és egyéb ráfordítások különbsége) csökkentve az adóévben a számviteli törvény alapján számított értékcsökkenési leírással és változtatva a 3. § 9. pontja szerinti vásárolt készletek készletváltozásának értékével (a továbbiakban: adózás előtti eredmény) módosítva a (2) és (3) bekezdésben foglaltakkal, valamint

c) a külföldi vállalkozónál a 6. számú mellékletben meghatározott összeg

(a továbbiakban: adóalap). * 

(2) Az adózás előtti eredményt az adóalap számításakor csökkenti:

a) az előző év(ek)nek a 6. §-ban foglaltak szerint elhatárolt veszteségéből - az adóalany döntése szerint - az adóévre eső veszteség,

b) a számviteli törvény 45. §-a (5) bekezdésének előírása szerint az adóévben egyéb bevételként elszámolt előző évi céltartalék, továbbá az adóévben az e törvény 5. §-ának (1) és (2) bekezdésében foglaltak szerint figyelembe vett összeg,

c) értékcsökkenési leírásként és terven felüli értékcsökkenési leírásként legfeljebb az 1. és 2. számú mellékletben meghatározott módon és mértékekkel számított összeg,

d) a számviteli törvény 39. §-a alapján az előző adóév(ek)ben elszámolt és eszközcsoportonként (készletek, befektetések, értékpapírok) nyilvántartott értékvesztésből az adóévben az e törvény 5. § (3) bekezdésének figyelembevételével a felhasználásra, értékesítésre, selejtezésre arányosan jutó összeg,

e) a számviteli törvény 2. számú mellékletének 21. pontja alapján bevételként elszámolt kapott osztalék és részesedés összege, kivéve a befektetett eszközként nyilvántartott egy éven túli lejáratú pénzkövetelés után kapott az adózás utáni eredményből fizetett kamat,

f) az 1991. évben és az azt megelőző években az eredményből fizetett - ráfordításként el nem számolt - és az adóévben visszatérített, a bevételek között elszámolt adó összege, valamint a visszatérített társasági adó,

g) a belföldi székhelyű alapítvány céljára (Ptk. 74/A.-74/E. §) és a közérdekű kötelezettségvállalásra (Ptk. 593-596. §) átadott pénzeszköz, ha az adóhatóság előzetesen hozzájárult, hogy az alapítvány a befizetésről a levonásra jogosító igazolást adjon, illetőleg a közérdekű kötelezettségvállalást levonhatónak minősítette. Az adóhatóság a hozzájárulást kérelemre akkor adja meg, ha

1. az alapítvány, a közérdekű kötelezettségvállalás betegségmegelőző és gyógyító, tudományos, kutatási, környezetvédelmi, műemlékvédelmi, természetvédelmi, kulturális, oktatási, diák- és tömegsport, vallási célt, a közrend, közbiztonság védelmét, az öregek és a hátrányos helyzetűek, illetőleg a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos előbbi célok megvalósítását, menekültek megsegítését, a törvényhozói munka elősegítését szolgálja, továbbá * 

2. az alapítvány működési szabályzata, valamint az alapítványi, illetőleg a közérdekű kötelezettségvállalási pénzeszközök felhasználása alapján egyaránt kizárható, hogy az adományozott összeget akár közvetlenül, akár valamely szolgáltatással összefüggésben, előre meghatározott vagyoni előny megszerzése vagy nyújtása érdekében adják,

h) az érték nélkül, a megváltási áron, illetve a külön törvényben meghatározott értéken nyilvántartott termőföld és erdő értékesítéséből származó ellenérték,

i) a szakmunkástanuló-képzést végző adóalanynál az oktatási intézménnyel kötött szerződés alapján foglalkoztatott szakmunkástanulók után tanulónként - minden megkezdett hónap után - havi ezer forint,

j) az egy éven túli lejáratú kötelezettség után fizetett - ráfordításként el nem számolt - kamat.

(3) Az adózás előtti eredményt az adóalap számításakor növeli:

a) a számviteli törvény 47. § (3) bekezdése alapján az adóévben a várható veszteség fedezetére ráfordításként elszámolt céltartalék összege,

b) a számviteli törvény 37. és 38. §-ai alapján költségként elszámolt értékcsökkenési leírás és terven felüli értékcsökkenési leírás összege,

c) a számviteli törvény 39. §-a alapján az adóévben ráfordításként elszámolt értékvesztés összege,

d) magánszemélynek kamatmentesen vagy a jegybanki alapkamatnál, illetőleg a törvényes kamatnál [Ptk. 232. § (2) bekezdés] alacsonyabb kamat mellett nyújtott kölcsönnek az 5. § (4) és (5) bekezdése szerint számított kamatkülönbözete,

e) az eszközök fenntartására, beszerzésére, karbantartására fordított költségnek - ide értve az eszköz értékcsökkenési leírását is - azon arányos része, amely nem a vállalkozási tevékenységhez kötődik, és nem az adóalany bevételszerző tevékenységével kapcsolatban merült fel, figyelemmel az 5. § (6) bekezdésében foglaltakra is,

f) a kettős könyvvitelt vezető adóalanynál a térítés nélkül átadott eszköz nyilvántartási értéke, kivéve, ha a térítés nélküli átadásra a (2) bekezdés g) pontjában meghatározott célra és feltételekkel kerül sor, vagy ha a kötelező átadást jogszabály írja elő,

g) 1992. december 31-étől a vállalkozás tagja, alkalmazottja személyes, illetőleg családi szükségletének kielégítésére fordított természetbeni juttatás költségként, ráfordításként elszámolt összege, a Kormány rendeletében meghatározottak kivételével,

h) az olyan adóhiány, amelyet abban az adóévben, amelyre a megállapítás vonatkozik ráfordításként nem számolhatott el az adóalany, valamint a bírságok, büntetések, és az adózás rendjéről szóló törvény szerinti jogkövetkezmények ráfordításként elszámolt összege az önellenőrzési pótlék kivételével,

i) az ellenérték nélkül vagy névérték alatti térítés ellenében adott részvény, vagyonjegy névértékének illetve a névérték és a térítés különbségének megfelelő összeg,

j) lízing esetén a bérbevevőnél az áfa-mentes bérleti díj adott évre jutó részének a tárgyi eszköz utáni teljes bérleti díj 36 százalékát meghaladó része, ingatlan esetén a 13 százalékát meghaladó része, import lízing esetén ezenfelül az adóévet terhelő bérleti díj 20 százalékának megfelelő összeg,

k) a (2) bekezdés h) pontjában meghatározott, értékesített termőföld és erdő nyilvántartási értékének megfelelő összeg,

l) a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény 3. §-a (3) bekezdésében a meghatározott szerencsejáték szervezésre létrehozott gazdálkodó szervezetnél az egyes szerencsejátékok közvetlen és közvetett költségének és a 38. §-ának (2) bekezdésében foglaltak alapján meghatározott költségnek a különbsége, ha az előbbi a nagyobb,

m) a ráfordításként elszámolt földadó összege,

n) külön jogszabályban meghatározott bérnövekmény összege,

o) a bérleti díj a bérbevevőnél, ha a termék átvétele olyan szerződés alapján történik, amely a termék 366 napon belüli bérletéről azzal a kikötéssel rendelkezik, hogy a bérlő a tulajdonjogot legkésőbb az utolsó bérleti díj kiegyenlítésével, illetőleg a szerződés lejártával megszerzi.

5. § (1) A kettős könyvvitelt vezető adóalanynál a fizetési határidőn túli követelések, a kétes követelések, valamint az előlegként adott összegek miatti várható veszteségek fedezetére ráfordításként elszámolt céltartalékból az adóalap számításánál - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - legfeljebb a december 31-én

a) 90-180 napos késedelemben lévő követelések 2 százalékának;

b) 181-360 napos késedelemben lévő követelések 5 százalékának;

c) 360 napon túli késedelmekben lévő követelések 25 százalékának

megfelelő összeg vehető figyelembe.

(2) A pénzintézetnél a határidőn túli kintlevőségekre az adóévben képzett kockázati céltartalék, a biztosító intézetnél pedig a hosszú távú kötelezettségek fedezetére és az évek közötti káringadozások kiegyenlítésére a külön jogszabályban előírtak szerint képzett biztosítástechnikai tartalék teljes összege vehető figyelembe az adóalap számításánál.

(3) Nyilvántartott értékvesztésnek számít az előző adóévekben elszámolt és az adó alapjánál figyelembe nem vett értékvesztés halmozott összege. Az adóalap csökkentéseként ennek olyan hányada számolható el, amennyit a felhasználás, értékesítés, selejtezés értéke képvisel a nyitóállomány és az adóévi állománynövekedés együttes értékéből.

(4) A magánszemély részére a jegybanki alapkamatnál, illetőleg a törvényes kamatnál alacsonyabb kamat mellett nyújtott kölcsön kamatkülönbözete: a szerződés megkötésekor érvényes jegybanki alapkamat, illetőleg törvényes kamat [Ptk. 232. § (2) bekezdés] és a szerződés alapján fizetendő kamat különbségének az adóévre eső része.

(5) Nem kell a 4. § (3) bekezdésének d) pontjában foglalt rendelkezést alkalmazni a jogszabály alapján nyújtott lakáscélú hitel, az állami tulajdon megvásárlásához nyújtott hitel és a forgalmazó által nyújtott áruvásárlási, valamint olyan kölcsön esetében, amelynek kamatához vagy törlesztő részletéhez a költségvetés támogatást nyújt, vagy ha a kölcsönnyújtáshoz szükséges forrást a Magyar Nemzeti Bank kedvezményes kamat mellett biztosítja a pénzintézetnek.

(6) A vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül az adóalany által alkalmazottjának, tagjának, nyugdíjasának juttatott segély, munkaruha, egyenruha, védőruha, a pénzben vagy természetben nyújtott étkezési hozzájárulás, a belföldi üdülési hozzájárulás, a személygépkocsi átengedése személyes célra, a jóléti intézmények költségei, a külön törvényben meghatározott munkavállalói nyugdíjalapba (3. számú melléklet) befizetett összeg, a munkavállaló javára kötött biztosítás díja, továbbá a reprezentációs költségek.

Veszteségelhatárolás

6. § (1) Amennyiben a 4. § szerinti adóalap bármely adóévben negatív (a továbbiakban: elhatárolt veszteség), úgy ezzel az összeggel az adóalany a következő öt adóévben - döntése szerinti megosztásban - csökkentheti az adóalapját.

(2) Az adóév elhatárolt veszteségét a korábbi évekről áthozott elhatárolt veszteség figyelembevétele nélkül kell megállapítani. Az elhatárolt veszteségek levonásánál - a (3) bekezdés kivételével - a korábbi évekről áthozott veszteségeket kell először figyelembe venni.

(3) Az e törvény hatálybalépését követően jogelőd nélkül létrejött adóalany a vállalkozási tevékenység megkezdése évének és az azt követő két évnek a veszteségét - kivéve a számviteli törvény szerint aktiválható alapítási, átszervezési költséget - korlátlan ideig elhatárolhatja.

(4) A mezőgazdasági ágazatba sorolt adóalany az elhatárolt veszteséget az adóévet megelőző két adóévben befizetett adójának önellenőrzéssel való módosításával is rendezheti, oly módon, hogy a megelőző két adóév adóalapját csökkenti az elhatárolt veszteség összegével. Ha ezzel nem él, vagy ha a veszteségének csak egy részét rendezi a megelőző két év terhére, a fennmaradó részre az (1)-(3) bekezdés rendelkezései alkalmazhatók.

(5) Az (1)-(3) bekezdésben foglalt veszteségelhatárolást pénzintézet nem alkalmazhatja.

Egyéb elszámolási szabályok

7. § (1) Az adóalanynak jogutód nélküli megszűnésekor - kivéve, ha arra felszámolással kerül sor - a tulajdonában lévő összes eszközt az adott időpontban érvényes - erre feljogosított szakértő által meghatározott - piaci értéken adóalapnövelő tételként kell elszámolnia a nyilvántartási érték adóalap-csökkentő tételként számbavétele mellett.

(2) Az adóalany székhelyének Magyarországon kívülre helyezését e törvény alkalmazásában megszűnésnek kell tekinteni.

(3) Az egyéni vállalkozónak és a mezőgazdasági kistermelőnek a megszűnésre előírtak szerint kell eljárnia, ha a társasági adótörvény hatálya alól kikerül. Nem kell a megszűnésre vonatkozó szabályokat alkalmazni, ha az egyéni vállalkozó vagy a mezőgazdasági kistermelő a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény hatálya alá átjelentkezik, és erre a következő év január 1-jével kerül sor.

8. § Amennyiben a kapcsolt vállalkozásban az adóalanyok, illetőleg a létesítő szerv és az adóalany közötti szerződésekben - ideértve a gazdasági tevékenységgel kapcsolatos szaktanácsadást és a műszaki-gazdasági szolgáltatást, valamint a kölcsönnyújtást is - magasabb vagy alacsonyabb ellenértéket alkalmaznak annál, mint amilyen ellenértéket független partnerek esetén érvényesítenek, úgy az adóhatóság az erre feljogosított szakértő által meghatározott piaci értéket veheti figyelembe ellenértékként, és ennek megfelelően állapítja meg az adóalapot.

III. fejezet

AZ ADÓ MEGÁLLAPÍTÁSA
Az adó mértéke

9. § Az adó a pozitív adóalap 40 százaléka (a továbbiakban: számított adó)

Adómentességek és adókedvezmények

10. § Nem kell az adót megfizetnie

a) a lakásszövetkezetnek, a társadalmi szervezetnek, az egyháznak, az alapítványnak, a víziközmű társulatnak, ha - gazdálkodására vonatkozó külön jogszabályok előírása szerint nyilvántartott - a vállalkozási tevékenységéből elért bevétele nem haladja meg az adóévben elért összes bevételének 10 százalékát, de legfeljebb 10 millió forintot;

b) a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására kijelölt célszervezetnek, gyógyító célú foglalkoztatást végző szervezetnek, ha osztalékot, részesedést nem számol el.

11. § A számított adóból - legfeljebb annak mértékéig - adóvisszatartás formájában adókedvezmény vehető igénybe a 12-14. §-ban és a 19. §-ban meghatározott feltételek szerint.

Külföldi részvételű gazdasági társaságok adókedvezménye

12. § (1) A külföldi részvételű gazdasági társaságot, ha

a) az éves árbevételének több mint a fele termékelőállításból származik, továbbá az alapítói vagyon meghaladja az 50 millió forintot és abban a külföldi részesedés hányada legalább 30 százalék, akkor a feltételek együttes meglététől számított első öt évben 60 százalék, a hatodik évtől a tizedik év végéig 40 százalék;

b) az éves árbevételének több mint a fele a 4. számú mellékletben meghatározott tevékenységekből származik és az alapítói vagyon meghaladja az 50 millió forintot és abban a külföldi részesedés hányada legalább 30 százalék, akkor e feltételek együttes meglététől számított első öt évben 100 százalék, a hatodik évtől a tizedik év végéig 60 százalék

adókedvezmény illeti meg.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adókedvezmény az ott megjelölt időtartamon belül is csak valamennyi feltétel fennállásáig, illetve azon naptári napokkal arányosan vehető igénybe, amelyeken az (1) bekezdésben meghatározott alapítói vagyonra és külföldi részvételi arányra vonatkozó feltételek együttesen fennállnak.

(3) Ha a külföldi részvételű gazdasági társaság jogosult volt az (1) és (6) bekezdésekben meghatározott kedvezményekre és a feltételek változása következtében ismételten, vagy a korábbitól eltérő mértékben lesz jogosult azok igénybevételére, úgy ezekben az esetekben első évnek az első kedvezmény igénybevételének éve számít.

(4) Az (1) bekezdésben foglalt termékelőállítás alatt a KSH termékjegyzékeiben (ITJ és METJ) szereplő termékek előállítását, bérmunkában végzett ipari termékek előállítását, valamint a 4. számú mellékletben felsorolt egyéb termékeket és szolgáltatásokat kell érteni. A külföldi részvételű gazdasági társaság által épített szállodának minősül az olyan értéknövelő beruházás is, amely a korábban szállodának nem minősülő épület szállodai minősítését, illetve a szálloda magasabb osztályba sorolását eredményezi.

(5) Ha a külföldi részvételű gazdasági társaság külföldi tagja (részvényese) az őt megillető osztalék (részesedés) egészét, vagy egy részét

a) az alapítói vagyon emelésére vagy

b) Magyarországon már működő vagy újonnan alakuló gazdasági társaságba

fekteti be, akkor az alapítói vagyont emelő, a már működő, illetve az újonnan alakuló gazdasági társaság az ezen összegre jutó - a befektetés évét terhelő - adójával megegyező adókedvezményben részesül. Az adókedvezményt az arra jogosult által az e kedvezmény nélküli adókedvezményekkel és a földadóval csökkentett számított adó, valamint az adóalap hányadosaként számított arány és a befektetett összeg szorzataként kell kiszámítani. A befektetés éve az az év, amelyikben az osztalék fizetésére hozott döntést követően a tényleges befektetés megtörténik és azt a külföldi részvételű gazdasági társaság a cégbíróságnak bejelenti, vagy a részvénykönyvbe bejegyzi.

(6) Az 1990. december 31-e előtt már működő, illetve az olyan külföldi részvételű gazdasági társaság, amelynek a társasági szerződését (alapító okiratát) az alapítók 1990. december 31. napjáig megkötötték, alapszabályát elfogadták és a cégbírósághoz bejegyzés céljából 1991. január 30. napjáig benyújtották - az alapítói vagyonra 1991. január 1. napja előtt előírt feltételek változatlan fennállta esetén - az 1990. december 31-éig hatályos rendelkezések szerinti adókedvezményt a következő határidőig változatlanul igénybe vehetik:

a) a vállalkozási nyereségadóról szóló 1989. évi XLIV. és az 1990. évi XLIX. törvénnyel módosított 1988. évi IX. törvény 14. § (1) bekezdés a) pontjának megfelelő feltételekkel rendelkező társaságok 1995. december 31-éig;

b) a vállalkozási nyereségadóról szóló 1989. évi XLIV. és az 1990. évi XLIX. törvénnyel módosított 1988. évi IX. törvény 14. § (1) bekezdés b)-c) pontjában meghatározott, valamint az 1989. évi XLIV. törvény 25. §-ának (4) bekezdése szerinti feltételekkel rendelkező társaságok az adókedvezményre jogosító feltételek keletkezésétől számított 10 évig;

c) a vállalkozási nyereségadóról szóló 1989. évi XLIV. és az 1990. évi XLIX. törvénnyel módosított 1988. évi IX. törvény 14. § (3) bekezdés szerint 1990. december 31-éig megállapított adókedvezmény az engedély lejártáig, de legfeljebb a kedvezmény igénybevételének első évétől számított 10 évig.

(7) Ha a külföldi részvételű gazdasági társaság korábban a vállalkozási nyereségadóról szóló az 1989. évi XLIV., az 1990. évi XLIX. és az 1990. évi XCIX. törvényekkel módosított 1988. évi IX. törvény, (a továbbiakban: VA) vagy a külföldi részvétellel működő gazdasági társulásokról szóló 28/1972. (X. 3.) PM rendelet alapján vett igénybe adókedvezményt, úgy az adókedvezmény kezdő évének e kedvezmény igénybevételének első évét kell tekinteni.

(8) Az e §-ban szabályozott adókedvezmények igénybevétele nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a külföldi részvételő gazdasági társaság a külön jogszabályban meghatározott támogatásokban részesüljön. A társaság e támogatások elnyerése ellenében az őt megillető adókedvezményekről lemondhat.

(9) Az (1)-(4) bekezdésben meghatározott adókedvezmény igénybevételére a jogosultságot 1993. december 31-éig lehet megszerezni és az (1) bekezdésben megjelölt időtartamon belül és feltételek mellett lehet igénybevenni.

(10) Az (5) bekezdésben meghatározottak alapján adókedvezményt utoljára az 1993. évi eredményből járó osztalékra lehet érvényesíteni.

Struktúrapolitikai döntésekhez kapcsolódó adókedvezmény

13. § A számított adóból az alább felsorolt hitelcéloknál a hitel- és kölcsönkamatok alábbi arányának megfelelő adókedvezmény vehető igénybe a következők szerint:

Adókedvezmény
az aktivált a költségként
elszámolt
kamat százalékában
a) Az export árualapok bővítését szolgáló fejlesztésekhez kapcsolódó hitelek, a hitelfeltételek szerint


60



25
b) Az exportképes árualapok bővítését szolgáló beruházásokhoz kapcsolódó középlejáratú hitelek

38


12
c) A víztakarékossági és vízminőség védelmi, környezetvédelmi beruházásokra nyújtott hitel

33


11
d) Középlejáratú exportfővállalkozási céghitel export árualap bővítéssel összefüggő hitelrésze

38


12
e) Az export követeléseket finanszírozó rövid lejáratú hitel (a kamat csökkentve a lejárt külföldi követelések miatt fennálló hitel kamatával)



38




12
Közszolgáltató, egészségügyi, kulturális
és sporttevékenységek adókedvezménye

14. § (1) Az adóalanyt 1992. évben az 5. számú mellékletben meghatározott közszolgáltató, egészségügyi, kulturális és sporttevékenységek utáni adójából 40%-os mértékű adókedvezmény illeti meg.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységekre jutó adót az e tevékenységekből származó árbevétel és az adóalany összes árbevételének aránya alapján kell megállapítani.

Kettős adózás elkerülése

15. § (1) Az adóalanynak a külföldről származó, a forrásország jogszabályai szerint nem osztalék típusúnak minősülő - az ott megfizetett adót is tartalmazó - jövedelmét az adóalapba be kell számítani.

(2) Az adóalany az adókedvezményekkel és a földadóval csökkentett számított adóból a forrásországban megfizetett adót adóvisszatartás formájában levonhatja. Az így levont összeg azonban nem haladhatja meg az adókedvezményekkel és a földadóval csökkentett számított adónak azt a hányadát, amennyit - az (1) bekezdés szerinti - külföldi jövedelem az adóalapban képvisel.

(3) Az adóalanynak a külföldön működő, jogi személyiséggel nem rendelkező társaságból származó jövedelmét az osztalékra vonatkozó szabályok szerint kell az adóalap meghatározásánál figyelembe venni.

(4) Amennyiben a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról szóló egyezmény másként rendelkezik, mint e törvény, úgy az adó megállapítására az egyezmény feltételei az irányadók.

Fizetendő adó

16. § (1) A fizetendő adót a számított adóból - legfeljebb annak mértékéig - az adókedvezmények, és a befizetett földadó levonásával, valamint a 15. § (2) bekezdése szerint visszatartott adó különbözeteként kell megállapítani.

(2) Az adóalanynak az adót magyar forintban kell megfizetni.

(3) A vámszabadterületi társaságnak a fizetendő adót az év utolsó munkanapján, a befizetett adóelőleget a befizetés napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által jegyzett deviza vételi árfolyamon kell átszámítania magyar forintra.

IV. fejezet

ELJÁRÁSI ÉS ADÓELŐLEGFIZETÉSI SZABÁLYOK

17. § (1) Az adózással kapcsolatos eljárás során - az e törvényben nem szabályozott kérdésekben - az adózás rendjéről szóló törvényben nem szabályozott kérdésekben - az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A 2. § (3) bekezdése szerinti külföldi szervezet adófizetési kötelezettségének a kifizető által történő levonással tesz eleget.

18. § (1) Az adóalany adóelőleget köteles fizetni.

(2) A 2. § (1) bekezdése szerinti adóalanynál az előző adóévről benyújtott adóbevallás alapján megállapított jogerős fizetési meghagyástól az adóévről benyújtott adóbevallás alapján megállapított fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig az adóelőleg alapja:

a) az adóévet megelőző teljes évben változatlan formában működő adóalanynál az előző adóév fizetendő adója,

b) az adóévet megelőző évben jogelőd nélkül létrejött, illetve az átalakult, a szétvált, az egyesült, a beolvadt és a kivált adóalanynál az előző adóév fizetendő adójából a működés naptári napjai alapján egész évre számított összeg,

c) az adóévben szétvált, egyesült, beolvadt vagy kiválással létrejött adóalanynál a jogelőd részére fizetési meghagyásban közölt kötelezettségből számított (egyesített, megosztott) összeg,

d) az adóévben átalakult adóalanynál a jogelőd részére fizetési meghagyásban közölt összeg,

e) az adóévben jogelőd nélkül létrejött adóalanynál az adóévben várható adó.

(3) Az adóhatóság a (2) bekezdésben meghatározottak alapján az adóelőleg összegét és az egyes részletek esedékességét fizetési meghagyásban közli.

(4) A 2. § (2) bekezdése szerinti külföldi vállalkozó adóelőlegének alapja az előző évben fizetett adó vagy ha az előző teljes évben nem működött, működése naptári napjai alapján egész évre számított összeg. Az adóelőleget a külföldi vállalkozónak kell kiszámítani, bevallani és megfizetni.

(5) Az adóelőleget - kivéve a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási ágazatba sorolt adóalanyt és a külföldi vállalkozót - havonta kétszer, egyenlő részletekben kell megfizetni.

(6) Annál az adóalanynál, akinek az előző évi tényleges adókötelezettsége a 3 millió forintot nem érte el, - a (7) bekezdésben foglaltak kivételével - a (2) bekezdésben meghatározott összeg 25-25%-a az I., II., III. negyedévben fizetendő adóelőleg összege.

(7) A külföldi vállalkozót kivéve a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási ágazatba sorolt adóalany az adóév első negyedévében az éves adóelőleg 1,6 százalékát, a második negyedévében 3,3 százalékát, a harmadik negyedévében 5 százalékát, a negyedik negyedévében 6,7 százalékát köteles havonta két alkalommal megfizetni.

(8) A 2. § (2) bekezdése szerinti külföldi vállalkozó negyedévenként fizet adóelőleget egyenlő részletekben.

(9) Az adóhatóság által előírt adóelőleget az adóalanynak - a külföldi vállalkozó kivételével - a várható éves fizetendő adó összegére ki kell egészíteni.

(10) Nem kell az (1)-(9) bekezdés rendelkezéseit alkalmazni a lakásszövetkezetnek, a társadalmi szervezetnek, az egyháznak, az alapítványnak és a víziközmű társulatnak.

V. fejezet

ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

19. § (1) Az az adóalany, aki/amely 1991-ben az eredményt a naptári évben elszámolt bevétel, valamint a naptári évben elszámolt költségek és ráfordítások különbözeteként állapította meg, a számviteli törvény szerint az 1992. évben saját termelésű készletként állományba vett eszközértékből a tőketartalékkal szemben veheti készletre az egyszerűsített kettős könyvvitelre történt áttéréskor a vagyonnal szemben kivezetett saját termelésű készlet értékének megfelelő összeget.

(2) Az adóalapot 1992-ben meg kell növelni a VA 10. § b) pontja alapján az 1989-1991. években számított összegnek azon részével, amely után a vállalkozási nyereségadót - adóalap hiányában - az adóalany nem fizette meg.

(3) Amennyiben az adóalany a (2) bekezdésben meghatározott összeg teljes egésze után 1992-ben sem fizeti meg az adót, a különbözettel a következő évek adóalapját kell megnövelnie, mindaddig, amíg az adó megfizetése meg nem történik.

(4) Az az adóalany, aki/amely a VA 13/A. §-ában, vagy a 9. számú mellékletének 7/b. pontjában meghatározott adókedvezmény igénybevételére a jogosultságot 1991. december 31-éig megszerezte, az adókedvezményt a hivatkozott rendelkezésekben meghatározott feltételek szerint és időpontig igénybeveheti. E jogosultság 1993. december 31-e utáni fennállása esetén az adókedvezményt az egyéni vállalkozó és a mezőgazdasági kistermelő adóalany a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény előírása szerint veheti igénybe.

(5) A VA 15. §-a (1) bekezdésének g) és h) pontja szerinti adókedvezményt az adóalany az eredeti feltételek szerinti határidőn belül a társasági adóból visszatarthatja, ha 1991. december 31-éig a beruházást megkezdte, illetve a hitelszerződést megkötötte.

(6) A vállalkozási nyereségadóról és a magánszemélyek jövedelemadójának módosításáról szóló törvények hatálybalépésével kapcsolatos átmeneti rendelkezésekről és egyes jogszabályok módosításáról, hatályon kívül helyezéséről szóló 1988. évi X. törvény még hatályos rendelkezéseit azzal kell alkalmazni, hogy az eredmény vagy adóalap csökkentésként előírtakat az adóalap csökkentéseként, a vállalkozási nyereségadóból visszatartható kedvezményt a számított társasági adóból levonható adókedvezményként kell számba venni.

(7) E törvény 18. §-a (2) bekezdésének a)-d) pontja szerinti adóalany 1992. évi adóelőlegének összegét az 1991. évi számított vállalkozási nyereségadó és az e törvényben meghatározott jogcímeken 1991-ben számított adókedvezmények, valamint az 1991. évi számított földadó különbségeként kell meghatározni.

(8) Az adóalany 1992. évben - amíg az adóhatóság fizetési meghagyásban nem közli az új adóelőleg összegét - a VA 27. §-ának (2), (3), (5) és (6) bekezdésében foglaltak szerint köteles adóelőleget fizetni.

(9) A 2. § (2) bekezdés szerinti külföldi vállalkozó 1992. évi adóelőlegének alapja az 1991. évi társulati adó összege.

(10) Az adóalany az 1992. évről december 31-ei fordulónappal legkésőbb az adóévet követő év február 15-éig az adó megállapítása céljából könyvviteli zárlatot köteles készíteni. A kettős könyvvitelt vezető adóalany a főkönyvi kivonat, az egyszeres könyvvitelt vezető adóalany a pénzforgalmi nyilvántartások lezárása alapján a 4. § (2) és (3) bekezdésében meghatározottak figyelembevételével köteles meghatározni az adóalapot és a számított adót. Az adóévben előlegként befizetett adó és a fizetendő adó különbözetét pénzügyileg rendezni kell.

(11) Az e törvény hatálybalépésének napja előtt keletkezett és még nem rendezett veszteséggel az adóalapot a 6. § (1)-(2) és (4) bekezdésében foglaltak szerint lehet csökkenteni.

(12) Az az adóalany, aki 1991. évben a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1989. XLV. törvény hatálya alá tartozott és 1992. január 1-jétől e törvény rendelkezéseit alkalmazza,

a) az 1991. december 31-éig keletkezett és még nem rendezett veszteség elszámolásánál a (11) bekezdés előírásai szerint járhat el;

b) az 1991. év december 31-éig költségként elszámolt és a leltárban készletként kimutatott összeget érték nélkül kell figyelembe venni az adóalap meghatározásakor;

c) kettős könyvvezetésre történő áttérés esetén a számviteli törvény 81. § (2) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárnia.

(13) A törvény hatálybalépésekor működő alapítványnak a 4. § (2) bekezdésének g) pontjában meghatározott előzetes hozzájárulást legkésőbb 1992. február 15-ig kell kérnie az adóhatóságtól. Az alapítványokra a törvény hatálybalépése és 1992. március 15-e között történő befizetés az adóalapból levonható.

VI. fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

20. § (1) Ez a törvény 1992. január 1. napján lép hatályba. Rendelkezéseit - a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - első ízben az 1992. évi adóalap megállapítására és az 1992. évi adókötelezettségre kell alkalmazni.

(2) A 4. § (3) bekezdésének d) és j) pontjában, valamint az 1. számú melléklet 15. pontjában előírt rendelkezéseket az 1992. január 1-je után megkötött szerződésekre kell alkalmazni.

(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a külföldiek magyarországi befektetéséről szóló 1988. évi XXIV. törvény 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„14. § (1) A külföldi részvétellel működő gazdasági társaság (a továbbiakban: társaság) törvényben meghatározott módon társasági adót köteles fizetni. A társaság eredményét a központi költségvetés javára más befizetési kötelezettség nem terheli.

(2) A társaság jogosult az e társaságokra külön meghatározott, valamint egyéb feltételek fennállta esetén mindazokra

az adókedvezményekre, amelyek más belföldi gazdasági társaságot megilletnek. Az adókedvezmény a számított adóból - legfeljebb annak mértékéig - adóvisszatartás formájában vehető igénybe.”

(4) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben megállapítsa az alapítvány, és a víziközmű társulat vállalkozási tevékenységét, gazdálkodásának rendjére vonatkozó szabályokat.

(5) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben megállapítsa a 4. § (3) bekezdés n) pontja szerinti bérnövekmény tartalmára, feltételrendszerére vonatkozó szabályokat.

(6) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti

a) a vállalkozási nyereségadóról szóló 1988. évi IX. törvény, valamint az azt módosító 1989. évi XLIV., az 1990. évi XLIX. és 1990. évi XCIX. törvény, a II. fejezete kivételével;

b) a vállalkozási nyereségadóról és a magánszemélyek jövedelemadójának módosításáról szóló törvények hatálybalépésével kapcsolatos átmeneti rendelkezésekről és egyes jogszabályok módosításáról, hatályon kívül helyezéséről szóló 1988. évi X. törvény 2. §-ának (1) és (3) bekezdése, a 8. §-ának (6) bekezdése, valamint a 17. §-a;

c) a külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. törvény 15., 16., 29. §-a és melléklete, valamint az 1990. évi XCVIII. törvény 13. §-ának (3) és (4) bekezdése.

(7) Ahol jogszabály vállalkozási nyereségadót említ, ezen a társasági adót kell érteni.

1. számú melléklet az 1991. évi LXXXVI. törvényhez

Az évenkénti értékcsökkenés levonásának szabályai

1. Az adóalapnál érvényesíthető, a 4. § (2) bekezdés c) pontja szerinti levonást (továbbiakban: levonás) a 2-6. pontok kivételével a 2. számú mellékletben foglalt Amortizációs normák jegyzéke (a továbbiakban: Normajegyzék) szerinti normák alapján kell számítani.

2. A bányászatban a kizárólag egy bánya célját szolgáló épületek, építmények, speciális gépek, berendezések, felszerelések, a föld alatti bányatérségek és építmények, valamint az ezekhez tartozó speciális gépek esetében a számviteli törvény alapján megállapított előre rögzített módon számított értékcsökkenési leírás vonható le.

3. Immateriális javaknál a számviteli törvény szerint megállapított értékcsökkenési leírás vonható le.

4. A húszezer forint egyedi beszerzési, előállítási érték alatti értékű tárgyi eszközök beszerzési vagy előállítási költsége - az adóalany döntésétől függően - a használatbavételkor értékcsökkenési leírásként egyösszegben levonható.

5. A kő- és kavicsbányászatban, a tégla- és cserépiparban, valamint a mész- és cementiparban a külszíni bányaművelésre használt földterület és erdő értékét bányánként bányavagyon-arányosan lehet értékcsökkenési leírásként számbavenni, a földterület és erdő aktivált értéke és a nyersanyag vagyon hányada alapján a kitermelés üteme szerint.

6. A kőolaj-, földgáz, valamint széndioxid kitermelésben a bányászati termékek feltárása (a részletesen megkutatott szénhidrogén előfordulásokon a jóváhagyott művelési terv megvalósítására szóló munkálatok) keretében az 1992. január 1-je után létrehozott tárgyi eszközöknél az adóévben aktivált ráfordítások 30 százaléka számolható el levonásként.

7. Az adóév végén nyilvántartott beruházás értékének 50 százaléka után a 2. számú melléklet „B” fejezetében megadott normák szerint számított összeg vonható le.

8. Nem számolható el értékcsökkenési levonás - az 5. pontban foglaltak kivételével - a földterület, a telek, a telkesítés, az erdő, a képzőművészeti alkotás beszerzési ára, előállítási költsége után.

9. Az 1. pont szerinti levonás összegének megállapításához a tárgyi eszközöket a Normajegyzékben meghatározott összevont eszközcsoportokba kell sorolni. Az adóalanynak eszközönként (eszközcsoportonként) nyilvántartást kell vezetnie az éves levonásról.

10. Értékcsökkenési leírást - a beruházások kivételével - az üzembehelyezés napjától a kiselejtezés, illetve értékesítés napjáig lehet elszámolni. Ha az üzembehelyezés, kiselejtezés vagy értékesítés az adóévben évközben valósul meg, úgy az értékcsökkenési leírás összegét arányosan kell kiszámítani arra az időszakra, ameddig az adott adóévben az eszköz állományban volt.

11. A levonható értékcsökkenési leírás nem haladhatja meg az eszköz megszerzésével, előállításával, illetve annak bővítésével, felújításával kapcsolatban felmerült költségeket.

12. A Normajegyzék „B” fejezetének normái akkor alkalmazhatók, ha az adott tárgyi eszköz első forgalombahozatalának (aktiválásának) ideje 1992. január 1. (a továbbiakban: fordulónap) utáni. A forgalombahozatal idejét a „B” fejezet hatálya alá tartozó tárgyi eszközök esetében a forgalombahozatalhoz kapcsolódó számla kelte határozza meg.

13. Az 1992. január 1. után alapítói vagyonként rendelkezésre bocsátott tárgyi eszközöknél a Normajegyzék „B” fejezetének normái alkalmazhatók.

14. Terven felüli értékcsökkenést a tárgyi eszközöknél és a beruházásoknál abban az esetben lehet elszámolni, ha az adóalany a tárgyi eszközt és a beruházást kiselejtezi, vagy ha az megsemmisül.

15. A bérbeadó eszközei között kimutatott, bérbeadott gép, berendezés, felszerelés és jármű után a bérbeadó 30, épület, építmény és ültetvény esetében 10 százalékos levonást érvényesíthet, kivéve, ha e törvény alapján magasabb norma is alkalmazható.

16. Ha a járműveknél a törvény hatálybalépése előtt teljesítményarányos leírást alkalmazott az adóalany, úgy 1992. január 1-jén választhat, hogy a Normajegyzék „A” fejezetének normái szerinti időarányos leírást alkalmazza vagy a jármű élettartamán belül a korábbi teljesítményarányos leírást tartja meg.

17. Az az adóalany, aki/amely e törvény hatálybalépése előtt a VA 1. számú mellékletének II. Különös szabályok 5., 6., 8/b., 9/a., 10., 11. pontjai alapján számolhatott el értékcsökkenést és értékcsökkenési leírást, vagy ha a VA 2. számú mellékletében meghatározott norma magasabb a törvényben előírtnál, úgy az 1991. december 31-én meglévő, adott körbe tartozó eszközök teljes leírásáig a korábban előírt mértéket érvényesítheti az eredeti feltételek fennállásáig.

18. Az egyszeres könyvvitelt vezető adóalany értékcsökkenési leírásként számolhatja el az immateriális javak, a tárgyi eszközök és a beruházások

a) értékesítése esetén a nyilvántartási (nettó) értéket;

b) más gazdasági társaságba apportként történő bevitelekor a nyilvántartási (nettó) értéket;

c) térítés nélküli átadása esetén az átadáskori nyilvántartási (nettó) értéket, ha az átadás a 4. § (2) bekezdés g) pontjában meghatározott célra és feltételekkel történt, vagy ha a kötelező átadást jogszabály írja elő.

2. számú melléklet az 1991. évi LXXXVI. törvényhez

Amortizációs normák jegyzéke

„A” fejezet

Az 1992. január 1-je előtt aktivált
befektetett eszközök normái százalékban

I. ÉPÜLETEK

1. Hosszú élettartamú szerkezetből 1,0
2. Közepes élettartamú szerkezetből 3,0
3. Rövid élettartamú szerkezetből 6,0
A felsorolt kategóriákon belül az épületek műszaki ismérvek szerinti besorolása

Kategória megnevezése
Felmenő (függőleges) teherhordó
szerkezetek
Kitöltő (nem teherhordó)
falazatok
Vízszintes teherhordó szerkezetek
(közbenső és tetőfödémek, ill. egyesített teherhordó térelhatároló tetőszerkezetek)
A B C
Hosszú élettartamú szerkezetek Beton- és vasbeton-, égetett tégla-, kő, kohósalak- és acélszerkezetek Tégla, blokk, panel öntött falazatok, fémlemez, üvegbeton és profilüveg Előre gyártott és monolit vasbeton, acéltartók közötti kitöltő elemek, valamint boltozott födémek
Közepes élettartamú szerkezetek Könnyűacél- és egyéb fémszerkezetek, gáz-szilikát szerkezetek, bauxitbeton-szerkezetek, tufa- és salakblokk szerkezetek, fűrészelt faszerkezetek, vályogfalak szigetelt alapokon Azbeszt, műanyag és egyéb függönyfalak Fagerendás (borított és sűrűgerendás), mátrai födém, könnyű acélfödémek, ill. egyesített acél tetőszerkezetek, könnyű kitöltő elemekkel
Rövid élettartamú szerkezetek Szerfás és deszkaszerkezetek, vályogvert falszerkezetek, ideiglenes téglafalazatok Deszkafalak, lemezkeretbe sajtolt lapfalak Szerfás, tapasztott és egyéb egyszerű falfödémek

Az épületgépészet körébe tartozó gépek és berendezések az épülettel együtt amortizálódnak.

Az épületbe beépített technológiai gépek és berendezések, az ezeket kiszolgáló vezetékek leírását az épülettől függetlenül, a gépeknél, illetve vezetékeknél megadott amortizációs normák alapján kell megállapítani.

II. ÉPÍTMÉNYEK

Ipari építmények 2,0
Mezőgazdasági építmények
(ide kell besorolni a tárgyieszköznek minősülő - műtárgy nélküli - meliorációt, a bekötő- és üzemi utakat stb.)

3,0
Vasúti építmények
- közforgalmi vasutak és kiegészítő építményei, ideértve az iparvágányokat is
4,0
- egyéb vasúti építmények (elővárosi vasutak, közúti villamosvasutak, metróvasúti pálya stb.)
7,0
Vízi építmények 2,0
Hidak 4,0
Vezetékek
- elektromos vezetékek, ideértve a távközlési hálózat vezetékeit is
4,0
- kőolaj- és földgázvezetékek, gázvezetékek 6,0
- gőz-, forróvíz- és termálvízvezetékek, földgáz távvezetékek
4,0
- közúti villamosvasúti és trolibusz munkavezetékek
25,0
- egyéb, minden más vezeték 3,0
Alagutak és föld alatti építmények
(a bányászati építmények kivételével) 1,0
Idegen (bérelt) ingatlanon végzett beruházás 6,0
Minden egyéb építmény 2,0

III. ÜLTETVÉNYEK

1. csoport
Alma, körte, birs, naspolya, cseresznye, meggy, szilva, szőlő, szőlőanyatelep, mandula, mogyoró, dió, gesztenye

4,0
2. csoport
Őszibarack, kajszibarack, pöszméte, ribiszke, komló, gyümölcsanyatelep
10,0
3. csoport
Spárga, málna, szeder 15,0

Az ültetvények támrendszere nem önálló tárgyi eszköz, hanem tartozék, s ezért az ültetvénnyel azonos leírási kulccsal amortizálódik. Az ültetvény kerítése viszont önálló tárgyi eszköznek - építménynek - minősül.

IV. GÉPEK, BERENDEZÉSEK, FELSZERELÉSEK,
JÁRMŰVEK

a) 15 százalékos norma alá tartozók

ITJ Megnevezés
32-7-ből Erdőgazdaságban üzemelő hidraulikus daruk, targoncák, transzportőrök
32-7-ből Közúti közlekedésben üzemelő emelő- és szállítóberendezések
33-7-ből Földmunkagépek
37-ből Forgácslemezgyártó gépek
39 Traktorok és mezőgazdasági gépek, valamint öntözőgépek és berendezések
41-3 Közúti gépjárművek
41-4 Gépi hajtóerő nélküli járművek
46-ból Ügyviteltechnikai berendezések és eszközök
48 Irányítástechnikai (automatikai) és általános rendeltetésű számítástechnikai termékek és berendezések

b) 12 százalékos norma alá tartozók

ITJ Megnevezés
32-7 Emelő- és szállítóberendezések
33-1 Bányaipari gépek és brikettgyártó gépek
33-7 Építőipari gépek
36 Vegyipari műveletek berendezései
37-ből Faipari gépek
37-ből Műbőrgyártás gépei
38-ból Húsipari gépek és berendezések
38-ból Tejipari gépek és berendezések
38-ból Élelmiszeripari csomagológépek
41-6-ból Mezőgazdasági hasznosítású légi járművek

c) 9 százalékos norma alá tartozók

Az a) és b) pontokban fel nem sorolt gépek, berendezések, felszerelések, járművek.

„B” fejezet

Az 1992. január 1. után aktivált befektetett eszközök
normái százalékban
1. Gépek, berendezések, felszerelések 14,5
kivéve:
az irányítástechnikai (automatikai) és általános rendeltetésű számítástechnikai termékek és berendezések (ITJ 48), az ügyviteltechnikai eszközök, valamint a környezetvédelmét szolgáló gépek, berendezések és felszerelések (a törvény 4. számú mellékletének 15. pontjában felsorolt ITJ szám szerint)




33
Járművek 20
Hosszú élettartamú szerkezetű épületek 2

2. A számítástechnikai és ügyviteltechnikai eszközökkel egy tekintet alá esnek a számvezérlésű fúró-maró jellegű megmunkálógépek (ITJ 34-0), a programvezérlésű esztergák (ITJ 34-1-ből), a programvezérlésű gyalugépek (ITJ 34-2-ből), a programvezérlésű fúrógépek (ITJ 34-3-ból), a programvezérlésű marógépek (ITJ 34-4-ből), a fokozott pontosságú fűrész-, daraboló- és reszelőgépek (ITJ 34-5-ből), az ipari robotok (ITJ 35-81-1), az átviteltechnikai és komplex elektronikus mérőkészülékek (ITJ 47-58), az ipari különleges vizsgálóműszerek és berendezések (ITJ 47-86), valamint a komplex elven működő különleges mérő és vizsgáló berendezések (ITJ 47-88).

3. A fel nem sorolt tárgyi eszközöknél az „A” fejezet normáit kell alkalmazni.

3. számú melléklet az 1991. évi LXXXVI. törvényhez

A munkavállalói nyugdíjalaphoz történő befizetés költségként történő elszámolásának feltételei

Az adóalany, mint munkáltató a munkavállalói nyugdíjalaphoz történő befizetés [5. § (6) bekezdés] elszámolásánál azt az összeget veheti figyelembe, amelyet az alkalmazottak nevében az alábbi feltételekkel létrehozott Magyarországon bejegyzett jogi személyként működő alapnak fizetett be:

- a munkáltatónál heti legalább 25 órát dolgozó valamennyi alkalmazott jogosult a részvételre;

- az alkalmazottak önkéntesen hozzájárulhatnak saját számlájukhoz;

- a munkavállalói nyugdíjalap minden egyes résztvevő alkalmazott számára külön számlát vezet, amely tartalmazza az alkalmazottak által vagy nevükben fizetett hozzájárulásokat, valamint az ilyen hozzájárulásokból származó befektetési jövedelmet vagy veszteséget;

- a munkáltató által az alkalmazottak számlájára fizetett hozzájárulások keresetük vagy bérük százalékában kifejezve minden résztvevő alkalmazott esetében egységesek;

- az alkalmazottak számlájára jóváírt hozzájárulások az alkalmazottak tulajdonát képezik a munkavállalói nyugdíjalap szabályai szerint;

- az alkalmazott számlájára elszámolt összegeket akkor fizethetik ki, amikor a munkavállalói nyugdíjalap szabályai szerint a nyugdíjas állapot bekövetkezik, vagy pl. súlyos fogyatékosság, halálozás esetén; a kifizetés az alkalmazottnak saját döntése szerint egy összegben vagy évjáradékként történhet;

- az alkalmazott elhalálozásakor a számláján lévő összeget az öröklés szabályai szerint ki kell fizetni;

- az alkalmazott munkahelyváltoztatás esetén a számláján elhelyezett összeget átviheti az új munkáltató munkavállalói nyugdíjalapjába;

- az alkalmazottak számláján elhelyezett összegekre a munkáltató hitelezői nem tarthatnak igényt;

- a munkavállalói nyugdíjalap a gondjaira bízott összegeket sajátjaként befekteti és kezeli.

4. számú melléklet az 1991. évi LXXXVI. törvényhez

Különösen fontos tevékenységek

A 12. § (1) bekezdésének b) pontja alkalmazásában különösen fontos tevékenységek az alábbiak:

1. Elektronika és elektronizálásból

a) Aktív, passzív és elektromechanikus alkatrészek gyártása

ITJ 44-7 Általános rendeltetésű híradástechnikai szerkezeti elem, részegység, tartozék
ITJ 45 Elektronikai építőelemek és vákuumtechnikai termékek
Kivéve: ITJ 45-2 Villamos fényforrások
ITJ 48-1 Villamosvezérlés és hajtásszabályozás szervei
ITJ 48-2 Állásos működésű szabályozástechnikai elem és célszabályozó
ITJ 48-3 Pneumatikus és hidraulikus segédenergiával működő analóg folyamatszabályozási rendszer szervei
ITJ 48-4 Villamos segédenergiával működő analóg folyamatszabályozási rendszer szervei
ITJ 48-51 Telemechanikai és digitális távadó
ITJ 48-52 Távellenőrzött és távirányított objektum egységei
ITJ 48-53 Központi telemechanikai berendezés egységek
ITJ 48-54 Pneumatikus logikai egység
ITJ 48-55 Irányítástechnikai villamos áramköri egység

b) Számítástechnikai perifériák gyártása:

ITJ 48-8 Irányítástechnikai rendszerváltó és perifériális egységek, analóg számítógépek

c) Elektronikus működésű, távközlési fő- és alközpontok gyártása

ITJ 44-1 Vezetékes hírközlő készülék és berendezés
ITJ 44-2 Vezeték nélküli hírközlő készülék és berendezés

d) Robottechnikai eszközök gyártása és alkalmazása

ITJ 35-81 Robotok
ITJ 44-4 Ipari televízió
ITJ 48-7 Önálló gépek és berendezések vezérlő és szabályozó berendezései

e) Számítógéppel segített tervező- szerkesztőrendszerek gyártása

ITJ 47-88 Komplex elven működő különleges mérő és vizsgáló berendezés
SZATJ 97 Szoftvertermék

f) Elektronikus berendezésgyártás és az ehhez kapcsolódó a gyártó által végzett szolgáltatás, beleértve a közszükségleti elektronikai termékek előállítását

ITJ 42-15 Irányítástechnikai rendeltetésű forgógép
ITJ 44-5-ből Vevő és lejátszó berendezésből az elektronikus berendezésgyártás beleértve a közszükségleti elektronikai termékek előállítását
ITJ 44-6 Tápegység, egyenirányító készülék, stabilizátor
ITJ 46-2 Gyógyászati vizsgáló és kezelő készülék
SZTJ
101-21-04
Híradás- és vákuumtechnikai termékek javítása
SZTJ
101-21-05
Műszerjavítás
ITJ 46-7 Ügyviteltechnikai berendezés és eszköz
ITJ 47 Fizikai és kémiai jellemzőket mérő eszközök és műszerek
Kivéve: Mechanikai elven működő mérőműszerek
ITJ 46-21-8 Mechanikai jellemzőket mérő gyógyászati eszköz
ITJ 46-22-6 Mechanikai hatásokat kifejtő gyógyászati készülék
ITJ 47-11 Mechanikai elven működő térmérő és alakmeghatározó műszer
ITJ 47-21 Mechanikai elven működő mechanikai mennyiségek technológiai jellemzőit mérő műszer
ITJ 47-31 Mechanikai elven működő műszer, mechanikai anyagjellemzők mérésére
ITJ 47-41 Mechanikai elven működő műszer és eszköz hőmennyiséggel és hőmérséklettel összefüggő jellemzők mérésére
ITJ 47-61 Mechanikai elven működő koncentráció- és összetételmérő műszer
ITJ 47-71 Mechanikai elven működő akusztikai és optikai jellemzők mérőműszere és eszköze
ITJ 48-56 Számítógép központi rendeltetésű részegységei
ITJ 48-58 Elektronikus számítógép általános rendeltetéssel
ITJ 48-6 Irányítástechnikai rendszerek vezérlő és szabályozó berendezései
SZTJ
101-12-01-ből
és
SZTJ
101-12-99-ből
Légijármű javítás, amely a
41-6 Légijármű és a
32-11-4 Otto rendszerű repülőgép motor
32-13 Gázturbina
32-14 Sugárhajtómű
32-15 Rakétamotor
ITJ számokat is maga után vonja.

2. Járműalkatrészgyártás

ITJ 27-74 Járműzár
ITJ 31 Általános rendeltetésű részegységek és gépépítő elemek
ITJ 32-1 Belsőégésű motor
ITJ 41-1-10 Vasúti vontató és önhajtású jármű alkatrészei
ITJ 41-2-10 Vasúti vontatott jármű alkatrészei
ITJ 41-3-10 Közúti gépjármű alkatrészei
ITJ 41-4-10 Gépi hajtóerő nélküli közúti jármű alkatrészei
ITJ 41-5-10 Hajó és úszójármű alkatrészei
ITJ 41-6-10 Légijármű alkatrészei
ITJ 41-10 Közlekedési eszközök közös alkatrészei
ITJ 41-12 Villamos mozdony
ITJ 41-13 Diesel-mozdony mechanikus erőátvitellel
ITJ 41-14 Diesel-mozdony villamos erőátvitellel
ITJ 41-15 Diesel-mozdony hidraulikus erőátvitellel
ITJ 41-16 Zárt motorvonat
ITJ 41-17 Vasúti motorkocsi
ITJ 41-18 Közúti és elővárosi villamos motorkocsi
ITJ 41-19 Egyéb vasúti vontató és önhajtású jármű
ITJ 41-39 Közúti gépjármű résztermékei
ITJ 43-43-2 Jármű fényszóró
ITJ 43-5 Villamossági cikk közúti gépjárműhöz
ITJ 56-3 Gumiabroncs
ITJ 56-56-ból Könnyű műszaki gumigyártmányból a járműalkatrészgyártás
ITJ 57-53-25 Járműszerelvény és alkatrész műanyagból

2/A. Közúti gépjárműgyártás

ITJ 41-31 Motorkerékpár, moped, robogó
ITJ 41-32 Személygépkocsi
ITJ 41-33 Autóbusz
ITJ 41-34 Benzinüzemű tehergépkocsi
ITJ 41-35 Dízelüzemű tehergépkocsi
ITJ 41-36 Gáz- és egyéb üzemű tehergépkocsi
ITJ 41-37 Dömper
ITJ 41-38 Különleges rendeltetésű közúti gépjármű

3. Szerszámgépgyártás

ITJ 34 Fémmegmunkáló szerszámgépek
ITJ 35-1 Többműveletes forgácsoló szerszámgéprendszer
ITJ 35-3 Híradástechnikai célgép
ITJ 35-4 Vákuumtechnikai gép és berendezés

4. Mezőgazdasági, élelmiszeripari, erdőgazdasági gépek
és berendezések gyártása

ITJ 38-1 Élelmiszeripari gép és berendezés
ITJ 38-2 Élelmiszeripari gép és berendezés
ITJ 38-37 Kereskedelmi hűtőberendezés
ITJ 39 Traktorok és mezőgazdasági gépek
ITJ 57-57-1 Szilárd felépítésű és egyéb összetett műanyag szerkezet
ITJ 57-57-2 Felfújható műanyag szerkezet

5. Gépépítő elemekből

a) Fokozott pontosságú öntött, kovácsolt, préselt alkatrész előgyártmányok

ITJ 21-32 Temperöntvény
ITJ 21-34 Precíziós vasöntvény
ITJ 21-35 Precíziós acélöntvény

b) Általános felhasználású alkatrészek, részegységek gyártása (minőségi szerelvények, szelepek, hidraulikus és pneumatikus elemek, korszerű gördülőcsapágy és alkatrészek, fokozott és nagy igénybevételnek megfelelő műanyag alkatrészek, technológiai anyagok)

ITJ 27-1 Általános ipari fémszerelvény
ITJ 27-21 Speciális ipari fémszerelvény
ITJ 31 Általános rendeltetésű részegységek és gépépítő elemek
ITJ 32-4 Folyadékszivattyú
ITJ 32-5 Kompresszor, hűtőkompresszor, vákuumszivattyú, szellőző
ITJ 32-6 Légállapotszabályozó és hűtőberendezés
ITJ 57-51-ből Általános rendeltetésű műanyag gépépítő elemből az általános felhasználású alkatrészek, részegységek gyártása, minőségi szerelvények, szelepek, hidraulikus és pneumatikus elemek, korszerű gördülő-csapágy és alkatrészek, fokozott és nagy igénybevételnek megfelelő műanyag alkatrészek, technológiai anyagok
ITJ 57-53-ból Műanyag szerelvényekből az általános felhasználású alkatrészek, részegységek gyártása, minőségi szerelvények, szelepek, hidraulikus és pneumatikus elemek, korszerű gördülőcsapágy és alkatrészek, fokozott és nagy igénybevételnek megfelelő műanyag alkatrészek, technológiai anyagok

c) Korszerű kötőelemek gyártása

ITJ 22-31-2 Rozsdamentes hidegen hengerelt termékek
ITJ 57-52 Műanyag kötőelem

d) Szerszámok és készülékek gyártása

ITJ 26 Ipari szerszámok és készülékek

e) Korszerű anyagok és alapanyagok gyártása

ITJ 17-4 Műszaki finomkerámiai termékek
ITJ 18-27 Vákuumtechnikai üveg
ITJ 18-81 Optikai célú nyers üveg és kvarctermék
ITJ 22-95 Porkohászati acél alapanyag
ITJ 23-67 Szilícium
ITJ 23-7 Ritka fém és földfém
ITJ 57-3 Műanyag féltermék

6. Csomagolástechnikából

a) Csomagolóanyag és -eszközgyártás

ITJ 18-21 Konzervipari és háztartási idényüveg
ITJ 18-22 Fehér palack
ITJ 18-23 Zöld palack
ITJ 18-24 Egyéb színes palack
ITJ 18-25 Demizson, ballon és állványüveg
ITJ 18-33 Gyógy- és vegyszeres üveg
ITJ 18-67 Üvegampulla
ITJ 18-68 Üvegfiola
ITJ 28-3 Fémcsomagoló-eszközök ipari csomagolás céljára
ITJ 57-7 Műanyag csomagolószer
ITJ 63-29-12 Parafa dugó
ITJ 65-33 Csomagolópapír
ITJ 65-5 Papírfeldolgozóipari termékek

b) Csomagológép-gyártás

ITJ 38-4 Csomagológép
ITJ 38-5 Csomagbontó és ürítőgép

7. Gyógyszer, növényvédő szer és intermedier gyártásból

a) Új gyógyszerek gyártása, állatgyógyászati készítmények gyártása

ITJ 53 Gyógyszertermékek

b) Új típusú növényvédő szer gyártása

ITJ 59-33 Növényvédő szer kompozíció, ha környezetkímélő minősítésű

c) Gyógyszer és növényvédő szer, kulcs-intermedierek gyártása

ITJ 52-ből Szerves alapanyagokból a gyógyszer és növényvédőszer, kulcs-intermedierek gyártása
ITJ 53-1 Gyógyszeralapanyag
ITJ 53-2 Galenusi gyógyszerkészítmény
ITJ 59-39 Egyéb mezőgazdasági célú vegyi termékek ha környezetkímélő minősítésűek

8. Hazai fehérjebázis fejlesztése

ITJ 52-16 Szénhidrátok és fehérjék
ITJ 80-91 Állati eredetű takarmányliszt
ITJ 82-72 Takarmány tejpor
ITJ 84-4 Takarmánykoncentrátum
ITJ 84-6-ból Növényi alapanyagból kivont koncentrált hatóanyagtartalmú takarmánykomponensből a hazai fehérjebázis fejlesztése

9. Élelmiszerelőállításból

ITJ 80-5 Hús- és szalonnafeldolgozási félkész és melléktermék
ITJ 80-6 Hús- és szalonnakészítmény
ITJ 82-5 Sajt
ITJ 83-1 Gyümölcskonzerv
ITJ 83-2 Főzelékkonzerv
ITJ 83-6 Állati eredetű konzerv
ITJ 88-4 Söripari termékek
ITJ 88-5 Ásvány-, szikvíz- és üdítőitalgyártási termék
  Vissza az oldal tetejére