Időállapot: közlönyállapot (1991.IV.20.)

25/1991. (IV. 20.) OGY határozat

az Országgyűlés Házszabályainak módosításáról és egységes szövegéről szóló 8/1989. (VI. 8.) OGY határozat módosításáról * 

1. § Az Országgyűlés Házszabályainak módosításáról és egységes szövegéről szóló 8/1989. (VI. 8.) OGY határozat (a továbbiakban: Házszabály) 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„9. § (1) Az Országgyűlés az Alkotmányban, illetőleg külön törvényekben megállapított szabályok szerint választja meg a Köztársaság elnökét, a miniszterelnököt, az Alkotmánybíróság tagjait, az állampolgári jogok országgyűlési biztosát, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosát, az Állami Számvevőszék elnökét és alelnökeit, a Legfelsőbb Bíróság elnökét és a legfőbb ügyészt.

(2) A választás titkos szavazással történik, kivéve amikor az Országgyűlés a miniszterelnök megválasztásáról [A. 33. § (3) bek.], vagy a miniszterelnökkel szemben benyújtott bizalmatlansági, illetőleg bizalmi indítvány [A. 39/A. § (1), (3)-(4) bek.] kérdésében határoz.

(3) Az (1) bekezdésben felsorolt tisztségviselők megválasztására vonatkozó javaslat előterjesztése előtt a jelöltet - a köztársasági elnök jelölt és a miniszterelnök jelölt kivételével - az erre hatáskörrel rendelkező állandó bizottság meghallgatja és véleményezi.”

2. § A Házszabály 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„10. § A 9. § (1) bekezdésében felsorolt személyek a megválasztásuk, a miniszterek a kinevezésük után az Országgyűlés előtt ünnepélyes esküt tesznek, és aláírják az eskü szövegét.”

3. § (1) A Házszabály 37. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A képviselők legalább egyötöde a miniszterelnökkel szemben írásban - a miniszterelnöki tisztségre jelölt személy megjelölésével -bizalmatlansági indítványt nyújthat be. A miniszterelnökkel szemben benyújtott bizalmatlansági indítványt a Kormánnyal szemben benyújtott bizalmatlansági indítványnak kell tekinteni. Ha az indítvány alapján az országgyűlési képviselők többsége bizalmatlanságát fejezi ki, az új miniszterelnöknek jelölt személyt megválasztottnak kell tekinteni [A. 39/A. § (1) bek.]”

(2) A Házszabály 37. §-ának (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) A Kormány - a miniszterelnök útján - bizalmi szavazást javasolhat a (2) bekezdésben előírt határidők szerint [A. 39/A. § (3) bek.].

(4) A Kormány - a miniszterelnök útján - azt is javasolhatja, hogy az általa benyújtott előterjesztés feletti szavazás egyben bizalmi szavazás legyen. [A. 39/A. § (4) bek.]”

(3) A Házszabály 37. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Ha az Országgyűlés az Alkotmány 39/A. §-ának (3)-(4) bekezdésben foglalt esetekben nem szavaz bizalmat a Kormánynak, a Kormány köteles lemondani [A. 39/A. § (5) bek.].”

4. § A Házszabály 38. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„38. § Ha a Kormány megbízatása megszűnik, az új Kormány megalakulásáig a Kormány hivatalban marad, és gyakorolja mindazokat a jogokat, amelyek a Kormányt megilletik; nemzetközi szerződést azonban nem köthet, és rendeletet csak törvény kifejezett felhatalmazása alapján halaszthatatlan esetben alkothat [A. 39/B. §].”

5. § A Házszabály 49. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az Alkotmány megváltoztatásához, valamint az Alkotmányban meghatározott egyes döntések meghozatalához az országgyűlési képviselők kétharmadának a szavazata szükséges [A. 24. § (3) bek.].”

6. § A Házszabály a következő 49/A-49/E. §-okkal egészül ki:

„49/A. § (1) Az előterjesztő a törvényjavaslat, országgyűlési határozati javaslat (a továbbiakban: javaslat) benyújtásakor, vagy legalább 3 nappal a javaslat tárgysorozatra vétele előtt kérheti a kivételes eljárásban történő tárgyalást.

(2) Ha az Alkotmány értelmében a törvény elfogadásához az országgyűlési képviselők, illetve a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának igenlő szavazata szükséges, a kivételes eljárásban történő tárgyalás nem kérhető.

(3) Ha a Kormány az Alkotmány 39/A. §-ának (4) bekezdése alapján az általa benyújtott előterjesztés kivételes eljárású tárgyalása során javasolja, hogy az előterjesztés feletti szavazás egyben bizalmi szavazás is legyen, akkor a kivételes eljárást azonnal meg kell szakítani és a javaslat tárgyalását az általános rendelkezéseknek megfelelően újra meg kell kezdeni.

(4) A kivételes eljárás során a javaslat benyújtására, illetve tárgyalására irányadó általános rendelkezéseket a 49/A-49/E. §-okban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

49/B. § (1) A kivételes eljárásban történő tárgyalásról - az előterjesztő esetleges felszólalása után - az Országgyűlés vita nélkül határoz. A kivételes eljárásban történő tárgyalás elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

(2) A kivételes eljárásban tárgyalandó javaslat sürgős tárgyalásának elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

49/C. § (1) A kivételes eljárás elrendelése után az Országgyűlés elnöke nyomban kijelöli azt a bizottságot, amely a javaslat vitáját lefolytatja.

(2) A kivételes eljárást elrendelő határozat meghozatalát követő 21 napon belül lehet a javaslathoz módosító indítványt előterjeszteni. A kijelölt bizottság első tárgyalási napján ezt a határidőt jelenlévő tagjainak kétharmados többségével lerövidítheti és az országgyűlési képviselőket erről - az Országgyűlés elnöke útján - haladéktalanul értesíti.

(3) Sürgős tárgyalás esetén a módosító indítványok benyújtásának határideje a sürgősségről hozott országgyűlési határozat meghozatalától számított 8 nap.

(4) A módosító javaslatok benyújtására meghatározott határidő lejárta után a bizottsági vita lezárásáig csak a korábban benyújtott módosító javaslatokhoz kapcsolódóan lehet módosító javaslatot beterjeszteni. Ez a rendelkezés a kijelölt bizottságra nem vonatkozik.

49/D. § (1) A javaslatot és a módosító javaslatokat a kijelölt bizottság véleményezi.

(2) A bizottság ülésére meg kell hívni az Igazságügyi Minisztérium képviselőjét.

(3) A kijelölt bizottság az Országgyűlés elnöke, a Kormány, továbbá bármely bizottság javaslatára felülvizsgálhatja állásfoglalását.

(4) A bizottság ülésén az országgyűlési képviselők felszólalhatnak.

(5) A bizottság üléseinek nyilvánosságára az Országgyűlés ülésére vonatkozó szabályok az irányadók azzal, hogy a kivételes tárgyalás során a bizottság az országgyűlési képviselőket kizáró zárt ülést nem tarthat.

49/E. § (1) A javaslat kivételes és sürgős tárgyalása esetén a kijelölt bizottság vitájának lezárását követő ülésnapon a javaslatot az Országgyűlés tárgysorozatára fel kell venni.

(2) Az ülésen való tárgyalás során először a javaslat előterjesztője, majd - amennyiben a javaslatot nem a Kormány terjesztette elő - a Kormány képviselője szólal fel. Ezt követően a kijelölt bizottság képviselője ismerteti a bizottság jelentését. A képviselőcsoportok álláspontját csoportonként egy-egy képviselő fejtheti ki. A pártokhoz nem tartozó képviselők közül az elsőként szólásra jelentkezett nyilváníthat véleményt.

(3) A (2) bekezdésben írt felszólalások után az Országgyűlés határozatot hoz. Az Országgyűlés ülése csak azokról a módosító javaslatokról szavaz, amelyek a bizottsági szavazás során elnyerték a kijelölt bizottság jelenlévő tagjai legalább egyharmadának támogatását.”

7. § Ez az országgyűlési határozat a kihirdetése napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg a Házszabály:

a) 21. §-ának (4) bekezdésében, 27. §-ának (1) bekezdésében, 28. §-ának (1) bekezdésében, 51. §-ának (3) bekezdésében és 63. §-ának (1) bekezdésében a Magyar Nemzeti Bank elnökére, az Állami Vagyonügynökség ügyvezető igazgatójára vonatkozó rendelkezések hatályukat vesztik az „állampolgári jogok országgyűlési biztosa” szövegrész helyébe az „állampolgári jogok országgyűlési biztosa, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa” szövegrész lép;

b) 27. §-ának (2) bekezdésében „az államtitkár, vagy az e tekintetben teljes felhatalmazással megbízott miniszterhelyettes”szövegrész helyébe „a politikai államtitkár” szövegrész lép;

c) 60. §-ának (1) bekezdésében „a köztársasági elnökhöz”szövegrész hatályát veszti és az „állampolgári jogok országgyűlési biztosa” szövegrész helyébe az „állampolgári jogok országgyűlési biztosa, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa” szövegrész lép;

d) 39. §-ában „az állampolgári jogok országgyűlési biztosa” szövegrész helyébe „az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa” szövegrész lép; az „Állami Vagyonügynökség ügyvezető igazgatója” szövegrész hatályát veszti;

e) 58. §-ának (3) bekezdésében a „folyó ülésszak”szövegrész helyébe a „folyó ülés” szövegrész lép;

f) 13. §-ának (1) és (2) bekezdése a hatályát veszti.

INDOKOLÁS

Az új Házszabály elkészítéséig két okból is szükségessé vált a hatályban lévő jogszabály módosítása.

Az Országgyűlésre háruló munkaterhek enyhítése, a parlamenti munka felgyorsítása indokolja a törvényjavaslatok, országgyűlési határozati javaslatok kivételes eljárásban történő tárgyalása lehetőségének megteremtését. Az előterjesztő a törvényjavaslat, országgyűlési határozati javaslati javaslat benyújtásakor, vagy legalább 3 nappal a javaslat tárgysorozatra vétele előtt kérheti a kivételes eljárásban történő tárgyalást, erről az Országgyűlés vita nélkül határoz. A kivételes eljárásban történő tárgyalás elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. A kivételes eljárás elrendelése után az Országgyűlés elnöke nyomban kijelöli azt a bizottságot, amely a javaslat vitáját lefolytatja. A javaslatot és a módosító javaslatokat a kijelölt bizottság véleményezi. Az Országgyűlés ülése csak azokról a módosító javaslatokról szavaz, amelyek a bizottsági szavazás során elnyerték a kijelölt bizottság jelenlévő tagjai legalább egyharmadának támogatását.

Ezt követően az Országgyűlés határozatot hoz. Ezt az alkalmat felhasználva lehetőség nyílik arra, hogy a jelenlegi Házszabályban meglévő több, idejét múlt és az alkotmánymódosítással már hatályon kívül helyezett normaszöveg helyébe a hatályos Alkotmánnyal, valamint az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvénnyel összhangban hozott hatályos Házszabály szöveg kerüljön kidolgozásra.


  Vissza az oldal tetejére