Időállapot: közlönyállapot (1991.VI.10.)

33/1991. (VI. 10.) OGY határozat

az állami költségvetési garanciavállalás mértékének emeléséről * 

Az Országgyűlés a Magyar Köztársaság 1991. évi állami költségvetéséről és az államháztartás vitelének 1991. évi szabályairól szóló 1990. évi CIV. törvény 20. §-ának (2) bekezdésében meghatározott mértékű költségvetési garanciavállalás 26 milliárd forinttal való túllépését előzetesen jóváhagyja.

INDOKOLÁS

Az 1991. évi költségvetésről szóló törvény 20. §-a előírja, hogy a Kormány által a költségvetés terhére vállalható garancia összege ez évben nem haladhatja meg az 5. §-ban megállapított kiadási főösszeg (93 1695 M Ft) 0,5%-át, ami megközelítően 4,6 Mrd Ft-nak felel meg.

Az elmúlt időszakban három olyan nagyságrendű garanciavállalási igény merült fel az iparban, amelyek jelentősen meghaladják a jelzett törvény által biztosított kereteket. E nemzetgazdaságilag is fontos kérdések lényege és az azokhoz kapcsolódó garanciavállalási követelmények a következőkben foglalhatók össze.

Az Alumíniumipari Tervező és Kutató Intézet zártkörű tender elnyerése révén lehetőséget kapott egy, az Iráni Iszlám Köztársaságban létesítendő 250 et/év kapacitású timföldgyár felépítésére. A MOGÜRT pedig 3000 db Ikarus autóbusz 1991-92-ben történő szállítására kötött szerződést iráni megrendelőkkel.

A nemzetközi szokásoknak megfelelően mindkét szerződés életbe lépésének feltétele, hogy a szállító a szerződés értékének 10%-ára jóteljesítési garanciát vállaljon. Ezen túlmenően az iráni fél vállalkozik mindkét esetben arra, hogy a szerződés megvalósulásának ütemében készpénzben fizet. Ennek azonban előfeltétele az előleg-visszafizetési garancia nyújtása.

A személygépkocsik gyártására és összeszerelésére létesülő magyar-japán vegyes vállalat (JVC) megvalósítását a SUZUKI project 31 Mrd yen (16,4 Mrd Ft) összköltséggel tervezi, amelyből 17,25 Mrd yen (9,1 Mrd Ft) a Japán EXIM bank által nyújtott hitel. A japán hitelrész teljes összegére fizetési garanciát kérnek az MNB-től.

A bemutatott üzletek nemzetgazdasági jelentőségére való tekintettel a Kormány mind az iráni exportszállításokhoz, mint a SUZUKI projecthez kapcsolódó garanciavállalás kérdését megtárgyalta és a hozott határozatokban felkérte az MNB elnökét, hogy a szükséges garanciavállalásokat adja ki.

Tekintettel arra, hogy az MNB, valamint az ügyletekben érintett kereskedelmi bankok nem rendelkeznek a garanciavállalásokhoz szükséges pénzügyi fedezettel, ezért indokolt, hogy a költségvetés garanciát vállaljon az MNB felé az alábbi összegekben:

iráni Timföldgyár 120 M USD mintegy 9,0 Mrd Ft

iráni Ikarus autóbusz 102 M USD mintegy 7,6 Mrd Ft

SUZUKI project 17,25 Mrd yen 9,1 Mrd Ft

Összesen: 25,7 Mrd Ft

A garanciavállalás kockázata az egyes ügyleteknél eltérő, azonban még a hosszú átfutási idő miatt legnagyobb kockázattal járó iráni Timföldgyár esetében is nagy valószínűséggel állítható, hogy tényleges fizetésre nem kerül sor.

Ezt támasztja alá az is, hogy az előleg visszafizetési garancia csak a szerződések nem teljesítése esetén jelent tényleges fizetési kötelezettséget. A szerződés teljesítése pedig az érintett magyar vállalatok alapvető érdeke.

A jóteljesítési garanciális kötelezettségből adódó költségvetési kockázatot mérsékli, hogy az Ikarus kész a garanciális kötelezettség fennállásának időtartamára az iráni autóbusz export árbevételének 10%-át külön számlán tartani. A MAT esetében a vállalat gazdasági helyzete, vagyona szolgál biztosítékul, amelyre jelzálog is kiköthető.

A SUZUKI projectnél biztosítékot jelent a költségvetés számára a garanciára jelzálog kikötése, továbbá a garancia-biztosítási díj.

Mindezek figyelembevételével biztosítható, hogy a költségvetési garancia kedvezményezettjei az ügyletekért anyagilag is feleljenek, a helyettük kifizetett összeg - állammal szembeni tartozásként -behajtható.

Az Országgyűlés a fenti indokok alapján az 1990. évi CIV. törvény 20. §-ának (3) bekezdésében foglalt jogkörénél fogva a költségvetési garanciavállalás mértékének túllépését előzetesen jóváhagyta.


  Vissza az oldal tetejére