Időállapot: közlönyállapot (1992.I.20.)

1992. évi I. törvény

a szövetkezetekről * 

Az Országgyűlés

- kiindulva az Alkotmány 12. §-ának (1) bekezdéséből, amely szerint az állam támogatja az önkéntes társuláson alapuló szövetkezeteket, elismeri a szövetkezetek önállóságát,

- abból a célból, hogy a szövetkezetek korszerű jogi keretek felhasználásával megfelelően szolgálhassák tagjaik érdekeit,

a következő törvényt alkotja:

I. RÉSZ

I. FEJEZET

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
A törvény tárgya

1. § Ez a törvény szabályozza a szövetkezet alapítását, önkormányzatának szervezetét és szerveinek működését, a szövetkezet és tagjainak jogait, kötelességeit és felelősségét, a szövetkezet szervezeti változásait, valamint a szövetkezeti érdekképviselet sajátos kérdéseit.

2. § (1) A szövetkezetnek és tagjainak e törvényben nem szabályozott és a szövetkezet önkormányzati szabályzata által sem rendezett vagyoni és személyi viszonyaira a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) Pénzintézeti tevékenységet folytató szövetkezetre a pénzintézetekről és a pénzintézeti tevékenységről szóló törvényt, biztosítási tevékenységet folytató szövetkezetre pedig a biztosításügyről szóló törvényt is alkalmazni kell.

A szövetkezet fogalma

3. § A szövetkezet a szövetkezés szabadsága és az önsegély elvének megfelelően létrehozott közösség, amely a tagok személyes közreműködésével és vagyoni hozzájárulásaival, demokratikus önkormányzat keretében a tagok érdekeit szolgáló vállalkozási és más tevékenységet folytat. A szövetkezet jogi személy.

4. § (1) A szövetkezetnek természetes személyek a tagjai; az alapszabály azonban jogi személy tagságát is lehetővé teheti. A jogi személy tag jogai és kötelességei - a személyes közreműködést és a tisztségviselést kivéve - azonosak a természetes személy tagokéival.

(2) Külföldi személy szövetkezetben való érdekeltsége és tagsági viszonya feltételeire a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény 4. §-a, 7. §-ának (2) bekezdése és a 9. §-a rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) A jogi személy tagok száma nem haladhatja meg a természetes személy tagok számát.

II. FEJEZET

ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK
A szövetkezet alapítása

5. § Szövetkezetet legalább öt tag, oktatási intézményben működő szövetkezetet (a továbbiakban: iskolai szövetkezet), továbbá hitelszövetkezetet legalább tizenöt tag alapíthat.

6. § (1) A szövetkezet alapítását az alapító tagok részvételével tartott alakuló közgyűlés határozza el. E közgyűlés feladata az alapszabály megállapítása, a tisztségviselők megválasztása és a megalakulás előtt kötött szerződések jóváhagyása is.

(2) Az alapszabályt az alakuló közgyűlés elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá, és azt az alakuló közgyűlésen erre megválasztott két szövetkezeti tag hitelesíti.

(3) Az alapszabályt és annak módosítását közokiratba vagy ügyvéd (jogtanácsos) által ellenjegyzett okiratba kell foglalni.

7. § (1) A szövetkezet alapítását az alapszabály elfogadásától számított harminc napon belül - bejegyzés és közzététel végett - be kell jelenteni a cégjegyzéket vezető bíróságnak (a továbbiakban: cégbíróság).

(2) A szövetkezet a cégbírósági bejegyzéssel - az alakuló közgyűlés időpontjára visszamenőleg - jön létre.

8. § (1) Akik a cégbejegyzés megtörténte előtt a szövetkezet nevében eljártak, korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a közös név alatt vállalt kötelezettségekért. A felelősség kizárása vagy korlátozása harmadik személlyel szemben hatálytalan.

(2) A cégbejegyzést megelőzően a szövetkezet nevében vállalt kötelezettségekért az (1) bekezdés szerint fennálló felelősség megszűnik, ha a szövetkezet közgyűlése a szerződést utólag jóváhagyja.

(3) Ha a szövetkezet tevékenységét a cégbejegyzés megtörténte előtt megkezdi, a cégbejegyzés hiányára harmadik személlyel szemben nem hivatkozhat.

9. § Ha a cégbíróság a szövetkezet bejegyzését megtagadta, a szövetkezet tevékenységét a jogerős határozat kézhezvétele után meg kell szüntetni. Az alakuló közgyűléstől a tevékenység megszüntetéséig terjedő időszakban a tagok egymás közötti jogviszonyára - ha ennek feltételei fennállnak, és a tagok másként nem rendelkeznek - a polgári jogi társaság szabályait kell megfelelően alkalmazni.

10. § A szövetkezetre vonatkozó tények és adatok - e törvény és a bírósági cégnyilvántartásról szóló jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően - nyilvánosak.

A szövetkezet képviselete

11. § (1) A szövetkezetet az igazgatóság elnöke, az ügyvezető elnök, az ügyvezető igazgató vagy az alapszabályban meghatározott igazgatósági tag képviseli; e jogkörük harmadik személyekkel szemben érvényesen nem korlátozható. Más tag vagy alkalmazott a felsorolt tisztségviselők írásbeli felhatalmazása alapján képviselheti a szövetkezetet.

(2) Az (1) bekezdés első mondatában felsorolt tisztségviselők cégjegyzési joga önálló. Más tag vagy alkalmazott cégjegyzésének érvényességéhez két - képviseleti jogkörrel felruházott - ilyen személy együttes aláírása szükséges.

Törvényességi felügyelet

12. § A szövetkezet törvényességi felügyeletét a cégbíróság látja el. A cégbíróságnak a szövetkezettel kapcsolatos ilyen eljárására a bírósági cégnyilvántartásról szóló jogszabályokat kell alkalmazni.

Jogsértő határozatok bírósági
felülvizsgálata

13. § (1) Ha a szövetkezet tagja sérelmet szenvedett - ide nem értve a munkaviszony jellegű jogviszony keretében történő munkavégzéssel kapcsolatos sérelmet - a szövetkezet vagy szervei által hozott olyan határozat folytán, amely e törvény rendelkezéseibe, más jogszabályba, az alapszabályba vagy más önkormányzati szabályzatba ütközik, a tag kérheti a bíróságtól a jogsértő határozat felülvizsgálatát. Ez a jog érvényesen nem zárható ki.

(2) A jogsértő határozat felülvizsgálására irányuló keresetet - jogvesztés terhe mellett - a határozat meghozatalától, a kizárást kimondó határozatnak a tag részére történő kézbesítésétől számított harminc nap alatt a szövetkezet ellen kell megindítani. A keresetindításnak - a tag kizárását kimondó határozat esetét kivéve - halasztó hatálya nincs, de a bíróság a határozat végrehajtását felfüggesztheti.

(3) A bíróság eljárására a Polgári perrendtartástól szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) általános szabályait kell alkalmazni.

14. § Az alapszabály kötelezővé teheti, hogy a jogsértő határozat folytán sérelmet szenvedett tag a jogsértést - perindítás előtt - a felügyelőbizottságnak vagy az egyeztető bizottságnak bejelentse.

II. RÉSZ

III. FEJEZET

A SZÖVETKEZETI ÖNKORMÁNYZAT
Az önkormányzat tartalma

15. § A szövetkezet tagsága - a jogszabályok keretei között -

a) maga dönt a szövetkezet működésének, gazdálkodásának és a tagok érdekeit szolgáló más tevékenységének minden kérdésében;

b) választás útján létrehozza az e törvény által kötelezően előírt, továbbá a saját szükségletei által igényelt testületi szerveket;

c) megalkotja az e törvény által kötelezően előírt, továbbá a saját szükségletei által igényelt önkormányzati szabályzatokat;

d) ellenőrzi a szövetkezet szerveinek működését, tisztségviselőinek tevékenységét;

e) beszámoltatja a tisztségviselőket és a vezetőket.

16. § A szövetkezetekről, különösen azok tagsági, szervezeti és vagyoni viszonyairól csak törvényben lehet rendelkezni. Azokat a kérdéseket, amelyekről törvény kötelező erővel nem rendelkezik, a szövetkezet önkormányzati szabályzatban rendezheti.

Önkormányzati szabályzatok

17. § (1) Az alapszabály a szövetkezet szervezetének, működésének és gazdálkodásának alapokmánya; tartalmát a szövetkezeti tagság a szövetkezet céljait és adottságait figyelembe véve állapítja meg.

(2) Az alapszabályban kell meghatározni:

a) a szövetkezet cégnevét, székhelyét és tevékenységi körét;

b) a szövetkezet szervezetére és szerveinek működésére vonatkozó főbb szabályokat;

c) a szövetkezet testületi szerveinek hatáskörét, tagjainak számát, a szövetkezet tisztségviselőit, megbízatásuk időtartamát;

d) a közgyűlés hirdetmény útján történő összehívásának módját;

e) a tagok jogait és kötelességeit;

f) a részjegy összegét, befizetésének feltételeit és az egy tag által jegyezhető részjegyek számát;

g) a szövetkezet képviseletének módját;

h) a szövetkezet helyi önkormányzati egységeinek jogkörét és kapcsolatukat a szövetkezet központi önkormányzati szerveivel;

i) a tag saját gazdasági tevékenységének és a szövetkezet gazdálkodásának kapcsolatait és e körben a szövetkezet által nyújtott szolgáltatások és támogatások elveit;

j) iskolai szövetkezetnél (szövetkezeti csoportnál) az oktatási intézmény és a szövetkezet (szövetkezeti csoport) kapcsolatát;

k) mindazt, aminek rendezését törvény az alapszabályra utalja, vagy a közgyűlés szükségesnek tartja.

(3) Ha a szövetkezet fel nem osztható vagyont létesít, az alapszabályban meg kell határozni azokat a szövetkezeti célokat, amelyekre e vagyonrész - különösen a szövetkezet megszűnése vagy gazdasági társasággá történő átalakulása esetén - felhasználható.

(4) Az alapszabály elfogadásához és módosításához a közgyűlésen részt vevő tagok szavazatának kétharmados többsége, iskolai szövetkezetnél ezen felül az oktatási intézmény vezetőjének egyetértése szükséges.

(5) Ha az alapszabály a szövetkezet működésének időtartamáról nem rendelkezik, a szövetkezetet határozatlan időre alakultnak kell tekinteni.

18. § A közgyűlés határozza meg, hogy a szövetkezet alkot-e - az alapszabályon felül - más önkormányzati szabályzatot.

19. § Az önkormányzati szabályzatok jogszabálytól csak annyiban térhetnek el, amennyiben az eltérést maga a jogszabály lehetővé teszi.

IV. FEJEZET

A SZÖVETKEZET ÖNKORMÁNYZATI SZERVEI
A közgyűlés

20. § (1) A szövetkezet legfőbb önkormányzati szerve a közgyűlés. A közgyűlés hatáskörébe tartozik:

a) az alapszabály és más önkormányzati szabályzat megállapítása, módosítása;

b) az igazgatóság tagjainak és elnökének megválasztása, felmentése;

c) a felügyelőbizottság tagjainak és elnökének megválasztása, felmentése vagy a feladatukat ellátó más személy megbízatása, felmentése;

d) a tisztségviselők díjazásának megállapítása;

e) a részjegy összegének és a szövetkezeti üzletrész névértékének megállapítása;

f) az éves beszámoló elfogadása, döntés az adózott eredmény felhasználásáról vagy a veszteség fedezésének forrásáról;

g) döntés - az alapszabály keretei között - a fel nem osztható vagyon sorsáról;

h) a szövetkezet egyesülésének, szétválásának, átalakulásának és megszűnésének elhatározása;

i) belépés szövetkezetbe, gazdasági társaságba és kilépés onnan, továbbá szövetkezet, gazdasági társaság alapítása, ha a bevitt vagyoni érték az alapszabályban meghatározott értéket meghaladja;

j) belépés érdekképviseleti szervbe és kilépés onnan;

k) tisztségviselő ellen kártérítési per indításának elhatározása;

l) mindaz, amit törvény vagy az alapszabály a közgyűlés hatáskörébe utal.

(2) Az (1) bekezdés g) és h) pontjában felsorolt szervezeti változásokról a döntés a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik. Minden más ügy eldöntését - kivéve a küldöttgyűlés hatáskörét érintő alapszabályi rendelkezést - az alapszabály a küldöttgyűlés hatáskörébe utalhatja.

(3) Az alapszabály

a) a 18. §-ban említett önkormányzati szabályzat megalkotását az igazgatóság hatáskörébe;

b) az igazgatóság és a felügyelőbizottság tagjainak megválasztását és felmentését pedig a szövetkezet helyi önkormányzati egységeinek hatáskörébe

utalhatja.

21. § (1) A közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer össze kell hívni. A közgyűlés üléseit az igazgatóság hívja össze. Soron kívül is össze kell hívni a közgyűlést, ha ezt a tagok legalább tíz százaléka vagy a felügyelőbizottság írásban - az ok megjelölésével -indítványozza.

(2) A közgyűlést - annak időpontját legalább tizenöt nappal megelőzően - a napirend közlésével írásban kell összehívni. Ha az alapszabály megengedi, a közgyűlés hirdetmény útján is összehívható.

(3) A tagok legalább tíz százalékának írásbeli indítványára bármely ügyet fel kell venni a közgyűlés napirendjére. Ugyanennyi tag indítványozhatja, hogy a közgyűlés vizsgálja felül a szövetkezet bármely önkormányzati szervének vagy bármely tisztségviselőjének döntését, vagy hogy a közgyűlés döntsön más testületi szerv hatáskörébe tartozó ügyben.

22. § (1) A közgyűlés a tagok legalább felének jelenléte esetén határozatképes. Határozatképtelenség esetén a nyolc napon belüli időpontra azonos napirenddel összehívott újabb közgyűlés - az eredeti napirend tekintetében - a megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes, kivéve ha az alapszabály másként rendelkezik.

(2) Ha ez a törvény, az alapszabály vagy a közgyűlés másként nem rendelkezik, a közgyűlés a határozatokat a jelenlévő tagok több mint felének szavazatával és nyílt szavazással hozza.

(3) A közgyűlésen - a 94. §-ban és a 107. § (2) bekezdésében szabályozott kivétellel - minden tagot egy-egy szavazat illet meg.

23. § A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek tartalmaznia kell a megjelent tagok számát, a tárgyalt ügyek (indítványok) összefoglalását, a határozatokat és a szavazás eredményére vonatkozó adatokat. A jegyzőkönyvet a közgyűlés elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá, és azt a közgyűlésen erre megválasztott két szövetkezeti tag hitelesíti.

24. § (1) Az alapszabály a közgyűlés megtartásának módját részközgyűlések formájában is meghatározhatja. Ebben az esetben megállapítja a részközgyűlési körzetek kialakításának irányelveit.

(2) A részközgyűléseket azonos napirenddel kell megtartani, és a szavazatokat össze kell számítani.

25. § (1) Az alapszabály lehetővé teheti, hogy a tagok - közgyűlés összehívása nélkül - írásban szavazzanak, ha a döntés ily módon is meghozható. Ebben az esetben az alapszabályban meg kell határozni az írásbeli szavazás eljárási szabályait, valamint azt a módot, ahogyan a tagok a döntésről és annak időpontjáról tájékoztatást kapnak.

(2) Nem lehet írásban szavazni a 20. § (1) bekezdés a)-i) pontjaiban meghatározott kérdésekben.

A küldöttgyűlés

26. § (1) Az alapszabály küldöttgyűlés működését írhatja elő. Ebben az esetben meghatározza a küldötteknek a taglétszámhoz viszonyított arányát, megválasztásuk módját és megbízatásuk időtartamát, annak figyelembevételével, hogy a küldöttek létszáma ötvennél kevesebb nem lehet.

(2) Részközgyűlések rendszeresítése esetében a küldöttgyűlés küldötteit a részközgyűléseken részt vevő tagok választják; lakásszövetkezeteknél (92. §) az alapszabály ettől eltérően rendelkezhet.

(3) A küldöttgyűlésen - tanácskozási joggal - a szövetkezet bármely tagja részt vehet.

(4) A küldöttgyűlés hatáskörére és eljárására egyebekben a közgyűlésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, a következő eltérésekkel:

a) a lakásszövetkezeteket kivéve a csak írásban történő szavazás nem megengedett;

b) a 22. § (1) bekezdésének második mondata nem alkalmazható.

A szövetkezet helyi önkormányzati egységei

27. § (1) Az alapszabály a tagoknak munkahely, szervezeti egység, lakóhely vagy más azonos érdekeltség alapján szervezett közösségeit a szövetkezet helyi önkormányzati egységeinek ismerheti el.

(2) Az alapszabály határozza meg a szövetkezet helyi önkormányzati egységeinek jogkörét, a szövetkezet központi önkormányzati szerveivel való kapcsolatát és különösen azokat az ügyeket, amelyekben az egységet döntési, javaslattételi, véleményezési jog illeti meg.

(3) A helyi önkormányzati egységre vonatkozó igazgatósági döntéshozatal előtt ki kell kérni a helyi önkormányzat véleményét.

Az igazgatóság

28. § (1) A közgyűlés legalább három tagú igazgatóságot választ. Ötven főnél kisebb taglétszámú szövetkezetben, továbbá lakásszövetkezeteknél az alapszabály igazgatóság helyett az ügyvezető elnök tisztségét rendszeresítheti.

(2) Az igazgatóság tagjává csak a szövetkezet tagja választható; az alapszabály ettől eltérően rendelkezhet, és a szövetkezettel munkaviszonyban álló igazgatósági tagok számát korlátozhatja.

(3) Az igazgatóságnak, egyúttal a szövetkezetnek az elnökét az igazgatóság tagjai közül a közgyűlés választja meg.

29. § (1) Az igazgatóság a közgyűlés határozatainak megfelelően irányítja a szövetkezet tevékenységét. Kialakítja és irányítja a szövetkezet munkaszervezetét, gyakorolja az önkormányzati szabályzat által hatáskörébe utalt munkáltatói jogokat, és alkalmazza a szövetkezet ügyvezető igazgatóját, ha az alapszabály ilyen tisztséget rendszeresített.

(2) Az igazgatóság dönt minden olyan ügyben, amelynek eldöntése nem tartozik a szövetkezet más szervének hatáskörébe. Tevékenységéért a közgyűlésnek felelős.

(3) Az igazgatóság az alapszabályban meghatározott időközönként, de évente legalább egyszer köteles beszámolni a közgyűlésnek a szövetkezet vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről és az igazgatóság tevékenységéről.

(4) Az (1)-(3) bekezdés rendelkezései az ügyvezető elnökre is vonatkoznak.

A felügyelőbizottság

30. § (1) A közgyűlés legalább három tagú felügyelőbizottságot és a bizottság tagjai közül elnököt választ.

(2) Ötven főnél kisebb taglétszámú szövetkezet, továbbá a lakásszövetkezetek alapszabálya felügyelőbizottság helyett könyvvizsgálót vagy a szövetkezet egyik tagját bízhatja meg a felügyelőbizottság feladatainak ellátásával. Az így megbízott személyt tisztségviselőnek kell tekinteni.

31. § (1) A felügyelőbizottság ellátja a tagok tulajdonosi és önkormányzati érdekeinek képviseletét, és ennek érdekében a szövetkezet egész tevékenységére kiterjedő folyamatos ellenőrzést végez.

(2) A felügyelőbizottság:

a) a szövetkezet szerveinek működésével és a gazdálkodással kapcsolatos bármely ügyet megvizsgálhat;

b) az igazgatóságot felhívhatja, hogy a jogszabályoknak, az alapszabálynak vagy más önkormányzati szabályzatnak megfelelően járjon el;

c) indítványozhatja az igazgatóság egészének vagy egyes tagjainak a felmentését, felelősségre vonását, továbbá a közgyűlés összehívását;

d) összehívhatja a közgyűlést, ha az igazgatóság nem tesz eleget erre vonatkozó kötelességének;

e) az éves beszámoló [29. § (3) bek.] alapján véleményt nyilvánít a közgyűlés részére a szövetkezet gazdálkodásáról; enélkül az éves beszámoló tárgyában érvényes határozat nem hozható;

f) véleményt nyilváníthat a közgyűlés elé terjesztett más beszámolókról és jelentésekről is;

g) javaslatot tesz a közgyűlésnek a tisztségviselők díjazásának megállapítására;

h) tevékenységéről a közgyűlésnek legalább évente egyszer beszámol.

32. § (1) A szövetkezet illetékes testületi szervei kötelesek érdemben megtárgyalni a felügyelőbizottság javaslatait, indítványait, és azok tárgyában határozni. A bizottság elnöke - vagy a bizottságnak általa megbízott tagja - az igazgatóság ülésén és a szövetkezet bármely más testületének ülésén tanácskozási joggal részt vesz.

(2) A felügyelőbizottság jogosult a szövetkezet irataiba betekinteni, továbbá a szövetkezet tisztségviselőitől, alkalmazottaitól és a szövetkezeti tagoktól felvilágosítást kérni; a felvilágosítás megadása kötelező.

33. § Az ellenőrzésre jogosult állami szervek az ellenőrzés megkezdéséről kötelesek a felügyelőbizottságot értesíteni és közreműködését lehetővé tenni.

Az egyeztetőbizottság

34. § (1) Az alapszabály legalább három tagú egyeztetőbizottságot létesíthet. A bizottság - ennek hiányában a felügyelőbizottság - a szövetkezeten belüli jogsértések, érdeksérelmek ügyében és a tagsági jogvitákban egyeztetést végez.

(2) A bizottság működése nem érinti a bírósági út igénybevételének lehetőségét és határidejét.

(3) Az alapszabály a tagság egészét vagy nagyobb csoportját érintő, a munkavégzéssel és a munkakörülményekkel, továbbá a részesedéssel, a juttatásokkal és a támogatásokkal kapcsolatos ügyekben az egyeztető bizottságot javaslattételi és véleményezési joggal ruházhatja fel.

A tisztségviselők

35. § (1) A szövetkezet tisztségviselői: az igazgatóság elnöke és tagjai, a felügyelőbizottság elnöke és tagjai vagy ez utóbbiak feladatainak ellátásával megbízott személy, az ügyvezető elnök és - ha az alapszabály így rendelkezik - az ügyvezető igazgató. Az alapszabály további tisztségviselőket rendszeresíthet.

(2) A tisztségviselőket titkos szavazással kell megválasztani.

36. § (1) Nem lehet tisztségviselő

a) aki nem tagja a szövetkezetnek, kivéve ha e törvény vagy az alapszabály szerint a tisztség betöltéséhez tagsági viszony nem szükséges;

b) akit a bíróság cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alá helyezett;

c) akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen végrehajtható szabadságvesztésre ítéltek, mindaddig, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesül;

d) akit valamely foglalkozástól eltiltottak, az ítélet hatálya alatt az abban megjelölt tevékenységet folytató szövetkezetnél;

e) aki az alapszabályban előírt szakmai követelményeknek nem felel meg;

f) a jogi személy tag képviselője.

(2) Az alapszabály további kizáró okokat is megállapíthat.

37. § (1) Közeli hozzátartozók [Ptk. 685. § b) pont] és élettársak nem lehetnek ugyanannak a szövetkezetnek tisztségviselői. Ilyen kapcsolat esetén összeférhetetlenség áll fenn egyfelől a pénz- és anyagkezeléssel megbízott személyek, másfelől közvetlen felettesük, valamint a felügyelőbizottság elnöke és tagjai között is.

(2) A szövetkezet igazgatóságának elnöke és tagja, továbbá az ügyvezető elnök és az ügyvezető igazgató nem választható meg a felügyelőbizottság és az egyeztetőbizottság tagjává.

(3) Az alapszabály az összeférhetetlenség további eseteit is meghatározhatja.

(4) Az (1) bekezdés szerinti tilalmak alól az alapszabály felmentést adhat.

38. § (1) Ugyanaz a személy - a felügyelőbizottsági tagságtól eltekintve - egyidejűleg legfeljebb két szövetkezetnél vagy gazdasági társaságnál lehet tisztségviselő.

(2) Ugyanaz a személy egyidejűleg legfeljebb öt szövetkezetnél és gazdasági társaságnál választható a felügyelőbizottság tagjává.

(3) Az érintett szövetkezeteket (gazdasági társaságokat) a többes választásról tájékoztatni kell.

39. § A szövetkezet tisztségviselője

a) nem lehet korlátlanul felelős tagja gazdasági társaságnak;

b) nem lehet vezető tisztségviselője a szövetkezet tevékenységéhez hasonló tevékenységet végző gazdasági társaságnak.

40. § (1) A tisztségviselők az ilyen tisztséget betöltő személyektől általában elvárható gondossággal kötelesek eljárni. Kötelességeik megszegésével a szövetkezetnek okozott kárért a polgári jog szabályai szerint egyetemlegesen felelősek akkor is, ha a szövetkezettel munkaviszonyban állnak.

(2) Nem terheli az (1) bekezdés szerinti felelősség azt a tisztségviselőt, aki a határozat ellen szavazott vagy az intézkedés ellen tiltakozott, és tiltakozását a felügyelőbizottságnak, ennek hiányában a felügyelőbizottság feladatait ellátó személynek bejelentette.

(3) A tisztségviselő kártérítésre kötelezése a bíróság hatáskörébe tartozik.

41. § (1) Megszűnik a tisztségviselő megbízatása

a) a megbízatás időtartamának lejártával;

b) a tisztségviselő halálával, továbbá

c) lemondásával;

d) a közgyűlés általi felmentésével;

e) tagsági viszonyának megszűnésével, feltéve, hogy e törvény vagy az alapszabály szerint a tisztség betöltéséhez tagsági viszony szükséges.

(2) Megszűnik a tisztségviselő megbízatása, ha az összeférhetetlenséget, vagy a kizáró okot a felmerüléstől számított 15 napon belül a tisztségviselő nem szünteti meg.

(3) A tisztségviselők felmentéséről a közgyűlés titkos szavazással dönt.

III. RÉSZ

V. FEJEZET

A SZÖVETKEZETI TAGSÁGI VISZONY
A tagsági viszony létrejötte

42. § (1) A nyitott tagság elvének megfelelően a tagok felvételénél, továbbá a tagok jogainak és kötelességeinek meghatározásánál tilos hátrányos megkülönböztetést tenni faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerint.

(2) Tizennegyedik életévét betöltött kiskorú törvényes képviselője hozzájárulásával lehet tagja szövetkezetnek.

(3) Az alapszabály meghatározhatja azt a közös érdeket, amelynek megléte a tagság feltétele.

43. § (1) A tagfelvételről az alapszabályban meghatározott testületi szerv dönt, a felvételi kérelem benyújtását követő legközelebbi ülésen. A döntésről a belépni kívánó személyt értesíteni, és - ha a kérelem felől nem a közgyűlés döntött - a közgyűlést tájékoztatni kell.

(2) Iskolai szövetkezetben a tanulókon kívül felvett tagok száma nem haladhatja meg a taglétszám tizenöt százalékát.

(3) A tagsági viszony - eltérő megállapodás hiányában - a felvételről szóló határozat meghozatalának időpontjára visszamenő hatállyal jön létre akkor, amikor a tag a részjegy összegét vagy annak alapszabályban meghatározott hányadát a szövetkezetbe befizette.

(4) A felvételi kérelmet elutasító döntés ellen - ha azt nem a közgyűlés hozta - a közgyűléshez lehet fordulni.

44. § A szövetkezet a tagokról nyilvántartást köteles vezetni, amely - az ellenkező bizonyításáig - igazolja a tagsági viszony keletkezésére, fennállására és megszűnésére vonatkozó adatokat.

A tag alapvető jogai és kötelességei

45. § (1) A tag alapvető joga, hogy

a) részt vegyen a szövetkezet tevékenységében és személyes közreműködésének, vagyoni hozzájárulásának és egyéb érdekeltségének megfelelően részesedjen a gazdálkodás eredményéből;

b) igénybe vegye a szövetkezet által a tagok részére rendszeresített szolgáltatásokat, és élvezze a szövetkezés egyéb előnyeit;

c) tanácskozási és szavazati joggal részt vegyen a közgyűlésen;

d) tisztséget viseljen a szövetkezetben; a jogi személy tag képviselőjét ez a jog nem illeti meg;

e) a tisztségviselőktől és a vezetőktől felvilágosítást kérjen a szövetkezetet érintő bármely kérdésről.

(2) A tagsági viszonyon alapuló szervezeti jogok és a személyes közreműködéssel összefüggő jogok a vagyoni szolgáltatás mértékétől függetlenül egyenlők.

46. § A tag alapvető kötelessége, hogy

a) teljesítse a vagyoni hozzájárulást, és vállalásának megfelelően részt vegyen a szövetkezetnek és önkormányzati szerveinek a tevékenységében;

b) a szövetkezet vagyonát gondosan kezelje és védje.

47. § A tagok jogait és kötelességeit részletesen az alapszabály és más önkormányzati szabályzatok, továbbá a szövetkezettel kötött tagsági megállapodások határozzák meg.

A tagsági viszony megszűnése

48. § (1) A tagsági viszony megszűnik, ha

a) a tag meghal, jogi személy tag megszűnik;

b) a tag a szövetkezetből kilép;

c) a tagot kizárják;

d) a szövetkezet gazdasági társasággá alakul át;

e) a szövetkezet jogutód nélkül megszűnik.

(2) Az alapszabály a tagsági viszony megszűnésének további eseteit is meghatározhatja.

49. § (1) A kilépés szándékát az igazgatóságnak írásban be kell jelenteni.

(2) Az alapszabályban (önkormányzati szabályzatban) kell meghatározni, hogy a kilépésre vonatkozó bejelentés és a tagsági viszony megszűnése között milyen időtartamnak kell eltelnie. A tagsági viszony ezen időtartam elteltével szűnik meg.

50. § (1) A szövetkezet kizárhatja a tagot, ha a tag - neki felróható módon -

a) a szövetkezet érdekét súlyosan sértő vagy veszélyeztető magatartást tanúsít, vagy

b) a tagsági viszonyból eredő kötelességeinek - az alapszabályban meghatározott időtartam alatt - felszólítás ellenére nem tesz eleget.

(2) A kizárásra jogosult - az alapszabályban meghatározott - testületi szervnek a kizárást tárgyaló ülésére a tagot meg kell hívni. A kizárásról határozatot kell hozni, amelyet az érintett taggal írásban közölni kell.

(3) A kizárásról hozott határozat ellen - ha azt nem a közgyűlés hozta - a közgyűléshez lehet fordulni. Ez nem érinti a bírósági út igénybevételének lehetőségét. A keresetindításnak halasztó hatálya van.

(4) A tagsági viszony a kizárást kimondó határozat közlésétől számított harminc nap elteltével szűnik meg, kivéve ha

a) határozat későbbi időpontot állapít meg;

b) a határozat bírósági felülvizsgálására 30 napon belül keresetet indítottak és a bíróság a kizárást kimondó határozatot megváltoztatja vagy hatályon kívül helyezi;

c) a tag kérelmére a közgyűlés a kizáró határozatot megváltoztatja.

51. § (1) Ha a tagsági viszony a 48. § (1) bekezdés a)-c) pontja vagy (2) bekezdése alapján szűnik meg, a volt taggal (örökösével) el kell számolni.

(2) Az elszámolás során a tagsági megállapodás alapján a szövetkezet használatába adott vagyontárgyat a volt tag részére ki kell adni. A kiadás időpontjára az alapszabály és a tagsági megállapodás az irányadó. Ha ez az időpont a tagsági viszony megszűnésének időpontjánál későbbi, ez időtartam alatt a vagyontárgy használatáért a volt tag részére díjat kell fizetni.

(3) Ha a szövetkezet használatába adott vagyontárgy már nincs meg, vagy a kilépéskor már nincs a szövetkezet használatában, annak értékét kell a volt tag részére megtéríteni.

(4) A volt tag részére járó részesedés, továbbá a részjegye összege visszafizetésének módjára és időpontjára az alapszabály vagy az abban megjelölt szövetkezeti önkormányzati szerv határozata az irányadó.

VI. FEJEZET

A TAGOK ÉS A SZÖVETKEZET KÖZÖTTI
VAGYONI VISZONYOK
A részjegy

52. § (1) A tag az alapszabályban meghatározott számú és összegű részjegyet jegyezhet.

(2) Alapításkor és belépéskor egy részjegy jegyzése kötelező, kivéve

a) a lakásszövetkezeteket, továbbá

b) ha a tag más vagyoni hozzájárulást (54. §) teljesít.

(3) Ha a tag a részjegy teljes összegét belépéskor nem fizeti be, a fennmaradó részt az alapszabályban meghatározott módon és időpontban - de legkésőbb a belépéstől számított egy éven belül - köteles befizetni. Alapítás esetében az egyéves időtartamot a szövetkezet cégbejegyzésétől kell számítani.

53. § A részjegyek csak azonos összegűek lehetnek. A részjegy másra nem ruházható át, és a szövetkezeti tagnak harmadik személlyel szemben fennálló kötelezettsége miatt bírósági végrehajtás alá nem vonható.

(2) A részjegy a szövetkezet adózott eredményéből részesedésre jogosít.

A tag más vagyoni hozzájárulásai

54. § (1) Az önkormányzati szabályzat, továbbá a közgyűlés határozatainak keretei között a szövetkezet tagja a részjegy jegyzésén felül más formájú vagyoni hozzájárulást is teljesíthet, és a szövetkezetnek kamat ellenében kölcsönt nyújthat.

(2) Az (1) bekezdés szerinti vagyoni hozzájárulás befizetésének, felhasználásának, felmondásának és visszafizetésének rendjét, továbbá az utánuk járó részesedés (kamat) mértékét - az önkormányzati szabályzatban meg nem határozott részletek tekintetében - a tag és a szövetkezet közötti megállapodásba kell foglalni. A megállapodást írásban kell megkötni.

(3) Ha a tag - a szövetkezetnek nyújtott kölcsönt kivéve - a részjegy jegyzésén felül más formájú vagyoni hozzájárulást teljesített, annak értéke erejéig a szövetkezettől részjegyet igényelhet.

A szövetkezeti üzletrész

55. § (1) Az adózott eredményből a közgyűlés döntése szerint az üzletrésztőke növelésére fordított összeget az üzletrészek tulajdonosai között kell felosztani. A felosztott összegről a jogosult kérésére névre szóló értékpapírt kell kiállítani (szövetkezeti üzletrész).

(2) Amennyiben az üzletrésztőkét veszteség fedezésére kellett felhasználni, a közgyűlés az üzletrészek névértékét arányosan csökkenti.

56. § (1) A szövetkezeti üzletrész átruházható, örökölhető, és a szövetkezet adózott eredményéből évente részesedésre jogosít. A szövetkezeti üzletrész után tilos kamatot fizetni.

(2) Ha a tag üzletrészét kívülálló személyre kívánja átruházni, a szövetkezetet és tagjait elővásárlási jog illeti meg. Ha az átruházási szándék bejelentésétől számított harminc napon belül a jogosultak nem nyilatkoznak, úgy kell tekinteni, hogy nem kívánnak elővásárlási jogukkal élni.

(3) A tisztségviselő üzletrészének a szövetkezet által történő megvásárlásáról a közgyűlés vagy a küldöttgyűlés dönthet.

(4) Ha az üzletrész tulajdonosa nem tagja a szövetkezetnek, a közgyűlésen tanácskozási és javaslattételi jog illeti meg.

57. § (1) A szövetkezeti üzletrészek tulajdonosairól és az üzletrészek névértékéről a szövetkezet nyilvántartást köteles vezetni. Az átruházást és öröklést a szövetkezethez haladéktalanul be kell jelenteni.

(2) Az üzletrészhez fűződő jogokat csak az gyakorolhatja, aki a nyilvántartás szerint az üzletrész tulajdonosa.

58. § Ha a tagsági viszony a 48. § (1) bekezdés a)-c) pontja vagy (2) bekezdése alapján szűnik meg, a volt tagot (örökösét) részjegyének összege illeti meg, amennyiben a részjegytőkét veszteség fedezésére nem használták fel. Igényt tarthat továbbá a volt tag a szövetkezet közgyűlése által ilyen célra létesített külön tartalék rá eső részére is.

Juttatások és támogatások a tagok részére

59. § (1) A mezőgazdasági és az ipari szövetkezet vagyona tíz százalékának megfelelő mértékben - fel nem osztható vagyonként - szolidaritási alapot köteles létrehozni.

(2) A szövetkezeti szolidaritás elvének megfelelően a szövetkezet az alapszabályban (önkormányzati szabályzatban) meghatározott módon és feltételek szerint tagjait - különösen az arra rászoruló idős, munkaképtelen, tartósan beteg, többgyermekes tagjait - és azok özvegyeit, árváit, különféle anyagi segítségben és szolgáltatásban részesíti (segély, nyugdíjkiegészítés, szakmai képzés, étkezési hozzájárulás, üdülési hozzájárulás, szociális gondozó biztosítása stb.), és támogatja művelődésüket, sporttevékenységüket.

(3) A juttatások céljára a közgyűlés által meghatározott összeget a szövetkezet a költségek terhére számolhatja el.

60. § A szövetkezet az alapszabályban (önkormányzati szabályzatban) meghatározott módon és feltételek szerint a

tag szövetkezeten kívüli gazdasági tevékenységének folytatásához ingatlanhasználat és termelőeszközhasználat átengedésével, termény vagy termék juttatásával vagy ez utóbbiak pénzbeli megváltásával és más módon támogatást nyújt.

IV. RÉSZ

VII. FEJEZET

A SZÖVETKEZET GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉGE
Alapvető szabályok

61. § (1) A szövetkezet a tulajdonában álló és a tagok vagy mások által használatba adott vagyoni eszközökkel önállóan gazdálkodik, adózott eredményével e törvény keretei között szabadon rendelkezik.

(2) A szövetkezet éves kiosztható eredményének a nagyobb részét a személyes közreműködés arányában a tagoknak kell visszatéríteni.

62. § (1) A szövetkezet minden olyan tevékenységet folytathat, amelyet törvény nem utal más formájú gazdálkodó szervezet vagy az állam (állami szerv) kizárólagos tevékenységi körébe.

(2) A hitelszövetkezet a tevékenységét csak tagjai részére végezheti.

A munkavégzésre vonatkozó szabályok

63. § A szövetkezeti tagsági viszony keretében a vállalkozási és munkaviszony jellegű jogviszonyok jöhetnek létre.

64. § A vállalkozási jellegű munkavégzésre irányuló jogviszony tartalmát az önkormányzati szabályzatnak és a polgári jog szabályainak megfelelő, csoportos vagy egyéni tagsági megállapodások határozzák meg.

65. § (1) A szövetkezet és a tagja között létrejött munkaviszony jellegű jogviszonyra a Munka Törvénykönyve - a fegyelmi felelősségre vonatkozó szabályok kivételével -, a szövetkezeti önkormányzati szabályzat és az ezeknek megfelelően megkötött szerződések az irányadóak.

(2) A szövetkezet alkalmazottainak munkaviszonyára a Munka Törvénykönyvét kell alkalmazni.

66. § (1) A munkaviszony jellegű jogviszony keretében foglalkoztatott tagok és a szövetkezet alkalmazottai érdekeik megvédésére az 1989. évi II. törvény alapján közös munkavállalói érdekképviseleti szervezetet hozhatnak létre, amelynek jogaira a Munka Törvénykönyve és az annak alapján kiadott jogszabályok előírásai az irányadók.

(2) A munkavégzéssel összefüggő jogokat és kötelezettségeket, valamint az ezek érvényesítésével kapcsolatos eljárást - a munkaviszonyra vonatkozó jogszabályok alapján - a szövetkezet és az érintett tagok, alkalmazottak munkavállalói érdekképviseleti szervezete közötti megállapodás rendezi.

Tartalékképzés

67. § A szövetkezet az adózott eredményéből az alapszabály szerinti mértékben és módon - a lakásszövetkezetek kivételével - eredménytartalékot képezhet, és - ha törvény eltérően nem rendelkezik - ebbe kell helyezni az adózott eredmény legalább tíz százalékát, amíg a tartalék el nem éri a részjegytőkének az alapszabályban meghatározott mértékét, amit a veszteségek fedezésére is fordíthat.

Beszámolási és könyvelési kötelezettség

68. § A szövetkezet beszámolási és könyvvezetési kötelezettségére a számvitelről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

VIII. FEJEZET

FELELŐSSÉG
A szövetkezet felelőssége tartozásaiért

69. § (1) A szövetkezet a vagyonával felel tartozásaiért. A szövetkezet vagyona: a részjegytőke, az üzletrésztőke, az eredménytartalék, a fel nem osztható vagyon és a szabad vagyoni eszközök.

(2) A tag a saját vagyonával, továbbá a szövetkezettől járó munkadíjával nem felel a szövetkezet tartozásaiért. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a lakásszövetkezet tagjára.

A szövetkezet és a tag kártérítési felelőssége

70. § (1) A szövetkezet a tagjának jogellenesen okozott kárért a polgári jogi felelősség általános szabályai szerint tartozik felelősséggel.

(2) A szövetkezet - vétkességére való tekintet nélkül - köteles megtéríteni tagjának azt a kárt, amely

a) a tagot a munkaviszony jellegű jogviszony keretében történő munkavégzés során vagy a szövetkezet közvetlen irányítása és felügyelete alatt végzett saját gazdasági tevékenysége közben érte, továbbá

b) a munkahelyre szokásosan bevitt dolgokban keletkezett.

(3) Nem terheli a szövetkezetet a (2) bekezdés szerinti felelősség, ha bizonyítja, hogy a kárt működési körén kívül eső, elháríthatatlan ok vagy kizárólag a tag elháríthatatlan magatartása okozta. Ennek hiányában is mentesül a szövetkezet a kár azon részének megtérítése alól, amelyet a tag vétkes magatartása idézett elő.

71. § A tag a szövetkezetnek okozott kárért - a munkaviszony jellegű jogviszony keretében történő munkavégzéssel összefüggésben okozott kár kivételével - a polgári jog szabályai szerint tartozik felelősséggel.

72. § A kár megtérítésére kötelezés a bíróság hatáskörébe tartozik.

A szövetkezet és az alkalmazottak közötti
felelősség szabályai

73. § A szövetkezet alkalmazottainak fegyelmi és kártérítési felelősségére, valamint a szövetkezet által alkalmazottainak okozott kárért fennálló felelősségre a Munka Törvénykönyve rendelkezéseit kell alkalmazni.

V. RÉSZ

IX. FEJEZET

SZÖVETKEZETEK EGYESÜLÉSE, SZÉTVÁLÁSA,
ÁTALAKULÁSA ÉS MEGSZŰNÉSE
Szövetkezetek egyesülése

74. § (1) Két vagy több szövetkezet külön-külön tartott közgyűlésen szövetkezetenként számítva az összes tag - takarékszövetkezeteknél a jelenlévő tagok - kétharmados szótöbbségével elhatározhatja, hogy új szövetkezetté egyesül, vagy az egyik szövetkezet a másikba beolvad. Iskolai szövetkezetnél az egyesüléshez (beolvadáshoz) az oktatási intézmény vezetőjének hozzájárulása is szükséges.

(2) Az egyesülő szövetkezetek együttes közgyűlésen állapítják meg az egyesülés időpontját, az új szövetkezet alapszabályát, szükség szerint módosítják az önkormányzati szabályzatokat, továbbá megtartják a szükséges választásokat.

(3) Az egyesülő szövetkezeteket megillető jogok és az azokat terhelő kötelezettségek az új (a befogadó) szövetkezetre szállnak át.

75. § Az egyesülésre egyébként e törvény 7-9. §-ait, továbbá a gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról szóló 1989. évi XIII. törvény (a továbbiakban: Át.) 60-66. §-ait kell megfelelően alkalmazni.

76. § A szövetkezetek egyesülése során a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló 1990. évi LXXXVI. törvénynek a szervezeti egyesülés ellenőrzésére vonatkozó szabályait is alkalmazni kell.

A szövetkezet szétválása

77. § (1) A közgyűlés az összes tag kétharmados szótöbbségével elhatározhatja a szövetkezet szétválását két vagy több szövetkezetre. A szétváláshoz két közgyűlést kell tartani.

(2) Az első közgyűlésen a szövetkezet tagjai nyilatkoznak a szétválási szándékról és arról, hogy ki melyik szövetkezet tagja kíván lenni. Ezt követően az igazgatóság köteles vagyonmérleget és annak alapján vagyonmegosztási javaslatot készíteni, amelyet - a lakásszövetkezeteket kivéve - könyvvizsgálóval kell véleményeztetni. Az igazgatóság köteles további javaslatot tenni az üzletrészek névértékének megállapítására.

(3) A második közgyűlés határoz a szétválásról, a vagyonmegosztásról és megállapítja az üzletrészek névértékét.

78. § Az új szövetkezetek a korábbi kötelezettségekért a vagyonmegosztás arányában felelnek.

A szövetkezet átalakulása

79. § (1) A szövetkezet korlátolt felelősségű társasággá vagy részvénytársasággá - takarékszövetkezet, hitelszövetkezet és biztosító szövetkezet csak részvénytársasággá - alakulhat át.

(2) A gazdasági társaságba be nem lépő szövetkezeti taggal a 91. § alkalmazásával el kell számolni. Ha a gazdasági társaságba be nem lépő tagok új szövetkezetet alapítanak vagy más szövetkezetbe belépnek, a külön törvény szerinti fel nem osztható vagyon rájuk eső része e szövetkezetet illeti.

80. § Ha a tagok tizenöt százaléka az átalakulást írásban indítványozza, az igazgatóság köteles 90 napon belüli időpontra összehívni a szövetkezet átalakulását előkészítő közgyűlést (a továbbiakban: előkészítő közgyűlés).

81. § (1) Az igazgatóság köteles az előkészítő közgyűlés elé olyan indítványt terjeszteni, amely

a) tájékoztatást ad az átalakulással elérni kívánt gazdasági célról, az ahhoz szükséges eszközökről és a szövetkezeti tagok jövőbeni helyzetéről, ideértve a juttatások és támogatások (59-60. §) kérdését is;

b) javaslatot tartalmaz a választott társasági formára és a vagyon megosztására;

c) ismerteti az indítványozók és az igazgatóság álláspontját.

(2) Az előkészítő közgyűlés az összes tag kétharmados szótöbbségével - az üdülőszövetkezet kivételével lakásszövetkezeteknél egyhangúlag - dönt az indítványban tárgyalt kérdésekről.

(3) Az előkészítő közgyűlés bizottságot jelölhet ki az átalakulás előkészítésére.

82. § Az igazgatóság (bizottság) az előkészítő közgyűlés döntései alapján köteles az átalakulási terven és a vagyonmérlegen felül jegyzéket készíteni a továbbra is fennmaradó juttatásokról és támogatásokról.

83. § (1) Ha az előkészítő közgyűlés az átalakulás mellett döntött, az igazgatóság az előkészítő közgyűlést követő harminc napon belül köteles összehívni az átalakulási közgyűlést.

(2) Az átalakulási közgyűlésre a szövetkezet valamennyi tagját úgy kell meghívni, hogy a meghívóhoz mellékelni kell a 81-82. §-ban felsorolt iratokat.

(3) Az átalakulási közgyűlés az összes tag kétharmados szótöbbségével - az üdülőszövetkezet kivételével lakásszövetkezeteknél egyhangúlag - dönt a szövetkezet átalakulásáról. Ezt követően a közgyűlés a korlátolt felelősségű társaság első taggyűléseként, illetőleg a részvénytársaság alakuló közgyűléseként folytatja munkáját, a gazdasági társaságokról szóló, 1988. évi VI. törvény (a továbbiakban: Gt.) szabályainak megfelelően.

84. § (1) Az átalakulás feltétele a szövetkezet teljes vagyonának a tagok közötti - értékpapírokban megtestesített - felosztása.

(2) Az átalakuló szövetkezeteknek a külön törvény szerinti fel nem osztható vagyonára jutó részvényt vagy üzletrészt a közgyűlés által meghatározott szövetkezeti vagyonkezelő szervezetnek kell átadnia, amely részesedést a gazdasági társaság egy éven belül a mindenkori bankkamattal növelt névértéken - megvásárolhat. Ez nem vonatkozik a lakás, a takarék és az iskolai szövetkezetre.

85. § (1) Az új gazdasági társaság törzstőkéjét (alaptőkéjét)

a) a szövetkezeti tagok rendelkezésére álló szövetkezeti üzletrészek összértéke és

b) az új társasági tagok vagyoni hozzájárulása

együttesen alkotja.

(2) Az egyes társasági tagok törzsbetétje (részvénye) az (1) bekezdés a)-b) pontjában megjelölt vagyonból reájuk eső résznek megfelelően alakul. A törzsbetét legkisebb összege - a Gt. 159. §-a (1) bekezdésétől eltérően - az átalakuló szövetkezet tagjai esetében nem lehet kevesebb tízezer forintnál.

(3) Az átalakuló szövetkezet tagjainak részvényjegyzése nem utasítható vissza.

86. § Ha a szövetkezet

a) korlátolt felelősségű társasággá alakult át, az Át. 26-27. §-át,

b) részvénytársasággá alakul át, az Át. 33. §-ából a b) és az f) pontot

is alkalmazni kell.

87. § Ha a szövetkezetből alakult korlátolt felelősségű társaság vagy részvénytársaság alapítóinak többsége az átalakult szövetkezetnek is tagja volt, a társaság a cégszövegébe a „szövetkezeti” jelzőt felveheti.

88. § Az átalakulás folytán létrejött gazdasági társaság az átalakult szövetkezet általános jogutóda. Az átalakulásra egyébként az Át. 4-11. §-át, valamint 71-75. §-át kell alkalmazni.

A szövetkezet megszűnése

89. § (1) A szövetkezet megszűnik, ha

a) a közgyűlés - az összes tag kétharmados szótöbbségével, lakásszövetkezeteknél egyhangúlag - elhatározza a jogutód nélküli megszűnést;

b) más szövetkezettel egyesül, abba beleolvad, szétválik, vagy gazdasági társasággá alakul át;

c) tagjainak száma öt alá - iskolai szövetkezetnél és hitelszövetkezetnél tizenöt alá - csökkent, és emiatt vagy más törvényes okból a cégbíróság megszűntnek nyilvánítja;

d) a bíróság felszámolási eljárás során megszünteti.

(2) A legkisebb kötelező taglétszám hiánya miatt csak akkor van helye a szövetkezet megszűntnek nyilvánításának, ha a szövetkezet hat hónapon belül nem jelenti be a cégbíróságnak a legkisebb taglétszám elérését.

(3) A szövetkezet a cégjegyzékből való törléssel szűnik meg.

90. § (1) Ha a szövetkezet a 89. § (1) bekezdés a) vagy c) pontja alapján jogutód nélkül megszűnik, végelszámolásnak van helye. Erre a Gt. 47-54. §-ában foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni, a (2) bekezdésben szabályozott eltéréssel.

(2) Lakásszövetkezeteknél a végelszámolót a cégbíróság rendeli ki, ha a tagok a végelszámoló személyében nem tudtak megállapodni. Minden más esetben a végelszámolást az igazgatóság végzi.

(3) A fizetésképtelenség miatti felszámolás megindításának közzététele után szövetkezeti tagsági viszony nem létesíthető.

91. § (1) A végelszámolás befejezése után fennmaradó vagyoni eszközöket a tagok és a nem tag üzletrésztulajdonosok között - részjegyük, más vagyoni hozzájárulásuk és üzletrészük arányában - fel kell osztani, és részükre ki kell fizetni. Az alapszabály szerint fel nem osztható vagyonrészt az alapszabályban megjelölt szövetkezeti célra kell fordítani.

(2) Lakásszövetkezetek esetében a vagyon a volt tagok és nem tag tulajdonosok közös tulajdonába kerül, érdekeltségük arányában.

VI. RÉSZ

X. FEJEZET

A LAKÁSSZÖVETKEZETEKRE VONATKOZÓ
KÜLÖNÖS SZABÁLYOK
Közös rendelkezések

92. § (1) E törvény alkalmazása szempontjából lakásszövetkezetek: a lakás, a nyugdíjasházi, az üdülő, a személygépkocsitároló, a műhely vagy üzlethelyiségépítő és fenntartó szövetkezet (a továbbiakban együtt: lakásszövetkezet).

(2) A lakásszövetkezet közhasznú tevékenységet ellátó kommunális szervezet.

93. § Lakásszövetkezet alapításához az is szükséges, hogy a leendő szövetkezeti területi egységet vagy a szövetkezet jellegének megfelelő más egységet (építési ütem, épület, épületcsoport stb.) alkosson.

94. § A lakásszövetkezet közgyűlésén lakásonként (használati egységenként) csak egy-egy szavazatot lehet figyelembe venni. Ha a lakás (használati egység) több tag tulajdonában (használatában) áll, az alapszabály határozza meg a szavazatok figyelembevételének módját.

A lakásszövetkezeti tagsági viszony

95. § (1) A lakásszövetkezetnek az lehet tagja, aki

a) a lakásszövetkezet céljának megfelelően előírt fizetési és más kötelezettségek teljesítését vállalja, továbbá

b) fizetési kötelezettségének nem teljesítése esetére hozzájárul

bb) a természetes személy a tartozásának az illetményéből való levonásához, a megfelelő illetményrésznek a lakásszövetkezet javára történő engedményezésével,

bc) a jogi személy vagy bankszámlával rendelkező más személy az azonnali beszedési megbízás érvényesítéséhez.

(2) Lakásfenntartó szövetkezetnél a tulajdonos és a használati jog gyakorlására jogosult személy tagfelvételi kérelme - ha az (1) bekezdésben szabályozott feltételeknek eleget tesz - nem utasítható el.

(3) Ha a lakás több személy tulajdonában, illetve használatában van, mindegyik tulajdonostárs, illetőleg használatra jogosult kérheti tagként való felvételét a lakásszövetkezetbe.

(4) A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén a vita eldöntése a bíróság hatáskörébe tartozik.

96. § (1) A nem tag tulajdonos fizetési kötelezettségének biztosítására *  a 95. § (1) bekezdés b) pontját kell alkalmazni.

(2) Az engedményező nyilatkozat végrehajtható okirat. Ha a tag vagy nem tag tulajdonos a lakásszövetkezettel szemben fennálló fizetési kötelezettségét felhívás ellenére sem teljesíti, az igazgatóság az engedményező nyilatkozat alapján a munkáltatótól kérheti az esedékessé vált tartozásnak az illetményből való levonását.

(3) Ha a tag a lakásfenntartó szövetkezetből kilép, illetve kizárják, az engedményező nyilatkozat továbbra is érvényben marad, amíg a volt tagnak tartozása van.

97. § (1) Nyugdíjasházi szövetkezetbe tagként az vehető fel, aki a lakásszövetkezeti tagság általános feltételeinek megfelel, és nyugdíjas, vagy az öregségi nyugdíjkorhatárt elérte, vagy öt éven belül eléri.

(2) Az alapszabály a tagságra további feltételeket állapíthat meg.

(3) A tag a lakóegységbe csak az (1)-(2) bekezdésben előírt feltételeknek megfelelő személyt fogadhat be; más személy befogadása a tagsági viszonyt megszünteti.

98. § (1) A lakásszövetkezeti tagsági viszony akkor is megszűnik, ha a tagnak a lakásra vagy más helyiségre vonatkozó tulajdonjoga vagy állandó, illetőleg időleges használati joga megszűnik.

(2) A tagsági viszony megszűnése esetén az állandó, illetőleg az időleges használat joga is megszűnik.

99. § (1) Lakásépítő szövetkezetnél a kilépő tag és az örökös átruházhatja építtetői jogát, és a jogosultság megszerzője kérheti tagként való felvételét. A kérelem csak akkor utasítható el, ha a kérelmező nem felel meg a lakásszövetkezeti tagság általános feltételeinek.

(2) A lakásépítő szövetkezetből kizárt tagnak a szövetkezettel szembeni követelését az alapszabály a volt tag által a lakóházépítésre teljesített befizetésekre, továbbá az elvégzett munkák és a nyújtott szolgáltatások ellenértékére korlátozhatja. Ez a rendelkezés vonatkozik arra a volt tagra is, aki építtetői jogának átruházása nélkül lépett ki a szövetkezetből.

(3) A lakásépítő szövetkezet az új tag felvételét követő harminc napon belül köteles elszámolni a kilépett, illetőleg kizárt taggal.

100. § (1) A nyugdíjasházi szövetkezet tagjának halála esetén az örökös a lakást csak akkor használhatja, ha - kérelmére - a szövetkezetbe tagként felveszik.

(2) Az örökös, a megajándékozott és a vevő tagfelvételi kérelme nem utasítható el, ha a kérelmező a 97. § (1)-(2) bekezdésében előírt feltételeknek megfelel.

(3) Ha az örökös nem felel meg az előírt feltételeknek, vagy tagfelvételét nem kéri, és a tulajdonjogot vagy az állandó használat jogát a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedésétől számított hat hónapon belül a feltételeknek megfelelő személyre nem ruházza át, a nyugdíjasházi szövetkezetet további hat hónapig a tulajdonjogra, illetve az állandó használati jogra a forgalmi értéken vételi jog illeti meg.

101. § (1) Ha a lakás állandó használatának a joga megszűnt, a volt tag köteles a lakást kiüríteni, és elhelyezésre nem tarthat igényt. Ezt kell megfelelően alkalmazni üdülőszövetkezetben az időleges használati jog megszűnése esetén is.

(2) Ha a lakásfenntartó szövetkezetben a tagsági viszony megszűnik, a volt tag a szövetkezet részére teljesített befizetések visszatérítését - a túlfizetés kivételével - a szövetkezettől nem követelheti. Az alapszabály ettől eltérően rendelkezhet.

102. § Lakásszövetkezetnél a tag kizárását kimondó határozat bírósági felülvizsgálására irányuló kereset megindításának nincs halasztó hatálya.

103. § Lakásszövetkezet csak a területi vagy más egységeknek (93. §) megfelelő lakásszövetkezetekre válhat szét.

Tulajdoni és használati viszonyok a lakásszövetkezetben

104. § (1) Ha lakásszövetkezetben a lakások a tagok magántulajdonában állnak, az alapszabály határozza meg, hogy az épülethez tartozó földrészlet, a lakóház épületszerkezetei, a közös használatra szolgáló helyiségek, területek, a központi berendezések, a házfelügyelői lakás, továbbá a lakásszövetkezet célját szolgáló más létesítmények (pl. iroda, műhely, raktár stb.) a szövetkezet tulajdonába vagy a tagok közös tulajdonába kerülnek.

(2) A lakás tulajdonosa köteles elidegenítési szándékát az igazgatóságnak bejelenteni.

105. § (1) A lakások - ha az alapszabály így rendelkezik - a lakásszövetkezet tulajdonában is állhatnak. Ilyen esetben a tagot meghatározott lakás állandó használatának joga illeti meg. A tag a lakást maga használhatja, hasznosíthatja, illetve a használat jogát átruházhatja.

(2) A lakás állandó használata jogának visszterhes átruházása esetén a lakásszövetkezetet az elővásárlásra vonatkozó szabályok szerinti jog illeti meg. A lakásszövetkezet e jogát maga gyakorolja, vagy erre valamely tagját jelölheti ki.

(3) Ha a lakásszövetkezet nem él elővásárlási jogával, a tag használati jogát olyan személyre ruházhatja át, aki a tagsági feltételeknek megfelel. Az ilyen személy tagfelvételi kérelme nem utasítható el.

(4) A tag halála esetén a használati jogra az öröklés szabályait kell alkalmazni.

106. § A lakóépülethez tartozó, a lakásszövetkezet tulajdonában vagy a tagok közös tulajdonában álló földrészlet és épületrészek használatára - a közgyűlés határozatának keretei között - a tagok mindegyike jogosult, e jogát azonban egyik tulajdonostárs sem gyakorolhatja a többi jogainak vagy jogos érdekeinek sérelmére.

107. § (1) Üdülőszövetkezet úgy is alapítható, hogy a szövetkezet tulajdonában álló üdülőépületben a tagot - évenként, az alapszabályban meghatározott időtartamra - egy üdülőegység időleges használatának joga illeti meg.

(2) Az időleges üdülőhasználat jogával rendelkező minden természetes személy tagot - a használat joga mértékétől függetlenül - a közgyűlésen egy-egy szavazat illet meg. Jogi személy tag minden olyan üdülőegység után, amelyek egész évi használatára jogot szerzett, a gazdálkodást érintő kérdésekben további egy-egy szavazattal rendelkezik.

108. § (1) A tag halála esetén az időleges üdülőhasználati jogra az öröklés szabályait kell alkalmazni.

(2) Az örökös, a megajándékozott és a vevő tagfelvételi kérelme nem utasítható el, ha a kérelmező a tagsági feltételeknek megfelel.

A lakásszövetkezet gazdálkodása

109. § (1) A lakásszövetkezet tevékenységének pénzügyi forrását a tagok építéssel, a tagok és nem tag tulajdonosok fenntartással (üzemeltetéssel) és felújítással kapcsolatos befizetései és a szövetkezet egyéb bevételei szolgáltatják.

(2) A tagok és nem tag tulajdonosok építéssel, fenntartással (üzemeltetéssel) és felújítással kapcsolatos kötelezettségeit épületenként külön-külön kell megállapítani és nyilvántartani. A költségek viselésének módját az alapszabályban kell meghatározni.

110. § (1) A lakásszövetkezet a vagyonával felel az alaptevékenységéből (építés, üzemeltetés, felújítás) eredő tartozásaiért. Ha az a tartozások fedezésére nem elegendő, a közgyűlés a tagokat és a nem tag tulajdonosokat pótbefizetésre kötelezheti.

(2) Az üzemeltetési költségeket érintő áremelés mértékének arányában a pótbefizetést az igazgatóság is elrendelheti.

(3) A lakásszövetkezet által folytatott vállalkozási tevékenység esetében a tagok és a nem tag tulajdonosok csak akkor mentesülnek az (1) bekezdés szerinti felelősség alól, ha a vállalkozásból eredő kötelezettségek fedezésére - a vállalkozással arányban álló - vagyonrészt az alapszabályban elkülönítenek. Ebben az esetben a vállalkozásból eredő kötelezettségekért a szövetkezet az elkülönített vagyonával felel.

Vegyes rendelkezések

111. § (1) A lakásszövetkezet a lakóházakon és a lakásokon végzett építési és más munkálatokkal kapcsolatos jótállási, szavatossági és ezzel összefüggő kártérítési igényeket érvényesítheti. Az ilyen jogviták elbírálása során - ha a másik fél is gazdálkodó szervezet - a Pp. XXV. fejezetének rendelkezései szerint kell eljárni.

(2) A kártérítési igény gazdálkodó szervezetekkel szemben is öt év alatt évül el.

XI. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
A szövetkezeti érdekképviselet

112. § (1) A szövetkezetek - mind a maguk, mind a szövetkezeti tagok érdekeinek védelme, gazdasági tevékenységük közös anyagi eszközökkel történő előmozdítása, továbbá a nemzetközi szövetkezeti kapcsolatok ápolása érdekében - területi vagy szakmai alapon szerveződő, illetőleg országos érdekképviseleti szerveket hozhatnak létre. E szervezetekhez való csatlakozás önkéntes.

(2) Az országos érdekképviseleti szervek létrehozhatják a magyar szövetkezeti mozgalom közös, országos érdekképviseleti szervét, amely nemzetközi szervezetekben is képviseli a magyar szövetkezeteket.

(3) A szövetkezeti érdekképviseleti szervekre az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvényben foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

113. § (1) A szövetkezeteket vagy azok tagságát érintő javaslatoknak a Kormány vagy az Országgyűlés elé terjesztése előtt meg kell szerezni az érdekelt országos érdekképviseleti szerv, illetőleg a közös, országos érdekképviseleti szerv véleményét. Ha a véleményeltérés lényeges, azt döntés végett a Kormány, illetve az Országgyűlés elé kell terjeszteni.

(2) A közös, országos érdekképviseleti szerv előzetesen véleményt nyilvánít az Országgyűlés és a Kormány hatáskörébe tartozó összszövetkezeti kérdésben.

(3) Az országos érdekképviseleti szervek és a közös országos érdekképviseleti szerv jogszabályok meghozatalát kezdeményezhetik.

Hatálybalépés

114. § E törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályok megállapításáról külön törvény rendelkezik.


  Vissza az oldal tetejére