Időállapot: közlönyállapot (1992.VI.19.)

1992. évi XXXIX. törvény

a vízügyi és egyes közlekedési törvények, törvényerejű rendeletek módosítása a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvénnyel összefüggésben * 

1. § A vízügyről szóló - többször módosított - 1964. évi IV. törvény (a továbbiakban: Vt.) a következő 17/A. §-sal egészül ki:

17/A. § (1) Az állam a kizárólagos tulajdonát képező csatornák (ideértve a mezőgazdasági vízhasznosítási főműveket) - amelyek mezőgazdasági, ipari és ivóvízszolgáltatási, továbbá hajózási célra egyidejűleg alkalmasak - létesítését, fejlesztését, felújítását, karbantartását és üzemeltetését (a továbbiakban: működtetés) az állam többségi részesedésével e célra létrehozott gazdálkodó szervezet [Ptk. 685. § c) pont] vagy költségvetési intézmény útján, illetőleg a működtetés jogának koncessziós szerződés keretében történő átengedésével látja el.

(2) Nem minősül koncesszióköteles tevékenységnek az (1) bekezdésben nem említett csatornák működtetése.”

2. § A Vt. 19. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) a) A közcélú vízilétesítmények létesítésével, felújításával, karbantartásával és üzemeltetésével kapcsolatos költségeket az állam, az önkormányzat, illetőleg - jogszabályban meghatározott esetekben - a létesítmény használatában érdekeltek viselik. Az állam a kizárólagos tulajdonát képező regionális víziközműrendszerek, illetőleg az önkormányzat a törzsvagyonába tartozó víziközművek működtetését az állam vagy az önkormányzat többségi részesedésével e célra létrehozott gazdálkodó szervezet vagy költségvetési, illetőleg önkormányzati intézmény útján, továbbá a működtetés jogának koncessziós szerződés keretében történő átengedésével látja el.

b) Nem minősül koncessziókötelesnek az üzemi vízilétesítmények működtetése, továbbá a víziközműtársulatok által végzett létesítési és fejlesztési tevékenység.”

3. § A Vt. a 19. § után a következő címmel és 19/A., 19/B. és 19/C. §-okkal egészül ki:

„Vízilétesítmények koncessziós szerződés keretében történő üzemeltetésére vonatkozó rendelkezések”

19/A. § (1) Vízgazdálkodási szempontból egy rendszert alkotó létesítményre csak egy koncessziós szerződés köthető.

(2) A koncessziós pályázatot

a) az állami tulajdon működtetésére a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter;

b) az önkormányzati tulajdon működtetésére az önkormányzat képviselő-testülete írja ki.

(3) Koncessziós pályázatot akkor lehet kiírni, ha a koncessziós szerződés tárgya, valamint a koncessziós szerződés alapján végzendő tevékenység a jóváhagyott terület és településrendezési tervekkel, a környezetvédelmi és a vízbázisvédelmi előírásokkal, továbbá a vízgazdálkodás térségi tervével összhangban áll.

(4) Nem kell koncessziós társaságot alapítania a koncessziós pályázat nyertesének, ha az az állam vagy az önkormányzat által - az állam vagy az önkormányzat többségi részesedésével - a közcélú vízilétesítmény működtetésére létrehozott gazdálkodó szervezet.

19/B. § A pályázati kiírásnak - a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 8. §-ában foglaltakon túlmenően - tartalmaznia kell:

a) a koncessziós társaság által nyújtott szolgáltatással kapcsolatban jogszabályban és/vagy szabványban előírt követelményeket;

b) a szolgáltatási díjak megállapításának, illetőleg megváltoztatásának módját és feltételeit, ideértve a hatósági árakra vonatkozó tájékoztatást is;

c) a folyamatos szolgáltatás biztosításához szükséges eszközöket és egyéb feltételeket;

d) a koncesszióval érintett ingatlanok megjelölését, illetőleg a koncessziós társaságot terhelő szolgalmakat és a társaság által biztosítandó használati és egyéb jogokat;

e) a koncessziós társaságot a koncessziós tevékenység ellátásával kapcsolatban, harmadik személyekkel szemben terhelő kártalanítási, térítési és egyéb kötelezettségeket;

f) a koncessziós tevékenység környezetvédelmi követelményeit;

g) a pályázaton való részvétel feltételeit (pl. részvételi díj, biztosíték, a pályázó gazdálkodási, pénzügyi helyzetéről nyújtott tájékoztatás);

h) a pályázatok elbírálásának főbb szempontjait (pl. a helyi munkaerő foglalkoztatásának, a belföldi vállalkozók igénybevételének vállalása, továbbá a pályázat elbírálása során előminősítési eljárás alkalmazása);

i) a koncessziós társaság alaptőkéjének megkívánt mértékét.

19/C. § A koncessziós társaság jogosult a következő tevékenységek gyakorlására is:

a) a koncesszióba adott vízilétesítmények területén halászati, üdülési, sport, idegenforgalmi, fürdő és kereskedelmi célú szolgáltatás végzése, az ezeket szolgáló létesítmények megvalósítása;

b) a csatornán létesített hajózási célú infrastruktúra működtetése.”

4. § A vasutakról szóló - többször módosított - 1968. évi IV. törvény (a továbbiakban: Vatv.) 3. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és az alábbi (4)-(6) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Országos közforgalmú vasút létesítésére, fejlesztésére, felújítására, karbantartására és üzemeltetésére (a továbbiakban: működtetés) és azon személyszállítási és árufuvarozási tevékenység végzésére a Magyar Államvasutak, a Győr-Sopron-Ebenfurt Vasút Rt., a Fertő Vidéki Helyiérdekű Vasút Rt., továbbá a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény rendelkezései szerint e célra alapított koncessziós társaság jogosult.

(4) Helyi közforgalmú vasút működtetésére és azon személyszállítási és árufuvarozási tevékenység végzésére az önkormányzat vagy az önkormányzat többségi részesedésével működő gazdálkodó szervezet [Ptk. 685. § c) pont], illetőleg a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény rendelkezései szerint e célra alapított koncessziós társaság jogosult.

(5) Helyi közforgalmú vasútnak minősül a közúti (villamos), a földalatti (kéregvasút és metró), a helyi érdekű (HÉV), a fogaskerekű vasút.

(6) Helyi vasútnak kell tekinteni a siklót és a függőpályát, ezek a rendeltetésük szerint közforgalmúak vagy saját használatúak lehetnek.”

5. § A Vatv. a következő 3/A. §-sal egészül ki:

3/A. § (1) Ha a közforgalmú vasút működtetésének (a létesítés kivételével) vagy azon a személyszállítási, árufuvarozási tevékenység fejlesztése indokolt, arra a miniszter, illetve az önkormányzat képviselő-testülete a közforgalmú vasutat felhívja.

(2) Ha a közforgalmú vasút a felhívástól számított három hónapon belül az igény szerinti fejlesztést - az előírt határidőre - nem vállalja, a miniszter, illetve az önkormányzat képviselő-testülete új szervezetet alapíthat, vagy koncessziós pályázatot írhat ki.

(3) A koncessziós pályázatot

a) országos közforgalmú vasút esetében a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter;

b) a helyi közforgalmú vasút esetében az önkormányzat képviselő-testülete

írja ki.

(4) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell, hogy a pályázat kizárólag a működtetésre, a személyszállítási, árufuvarozási tevékenység végzésére, illetve e tevékenységekre együttesen vagy külön-külön vonatkozik.

(5) Nem kell koncessziós társaságot alapítania a koncessziós pályázat nyertesének, ha az vasút működtetésére, illetve vasúti személyszállításra és/vagy árufuvarozásra az állam vagy az önkormányzat által - az állam vagy az önkormányzat többségi részesedésével - létrehozott gazdálkodó szervezet.

(6) A pályázati kiírásnak - a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 8. §-ában foglaltakon túlmenően - tartalmaznia kell:

a) a közforgalmú személyszállítási és árufuvarozási szolgáltatások díjai megállapításának és megváltoztatásának módját és feltételeit, ideértve a hatósági árakra vonatkozó tájékoztatást is;

b) a (7) bekezdés szerinti kapcsolódó létesítmények üzemeltetésére vonatkozó jogosultságot;

c) a koncessziós társaság alaptőkéjének a beruházott tőkéhez viszonyított legkisebb mértékét;

d) a koncessziós tevékenység környezetvédelmi követelményeit;

e) a pályázaton való részvétel feltételeit (pl. részvételi díj, biztosíték, a pályázó gazdálkodási, pénzügyi helyzetéről nyújtott tájékoztatás);

f) a pályázatok elbírálásának főbb szempontjait (pl. a helyi munkaerő foglalkoztatásának, a belföldi vállalkozók igénybevételének vállalása, továbbá a pályázat elbírálása során előminősítési eljárás alkalmazása).

(7) A pályázat nyertesének a koncessziós társaságot részvénytársaságként kell megalapítania, amely jogosult a következő tevékenységek gyakorlására is:

a) kereskedelmi, vendéglátó, egyéb utaskiszolgáló létesítmények építése és üzemeltetése;

b) szállítmányozási szolgáltatás végzése;

c) idegenforgalmi tevékenység folytatása.”

6. § A Vatv. a következő 3/B. §-sal egészül ki:

3/B. § (1) Nem minősül koncesszióköteles tevékenységnek a Nagycenki Széchenyi Múzeumvasút, a sikló, a függőpálya - ideértve a sífelvonókat is -, az iparvágány, továbbá a (2) bekezdésben megjelölt kivétellel a saját használatú vasút működtetése és az azon végzett személyszállítás és árufuvarozás.

(2) E törvény hatálybalépése után saját használatú vasút közforgalmú személyszállítást és árufuvarozást abban az esetben végezhet, ha a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszterrel, illetve helyi személyszállítás és árufuvarozás esetében az önkormányzat képviselő-testületével kötött koncessziós szerződéssel erre jogot szerzett.

(3) Ahol a Vatv. vasutat, illetőleg közforgalmú vasutat említ, azon a koncessziós jogosultat, illetőleg a koncessziós társaságot is érteni kell, kivéve, a Vatv. 14., 17. és 18. §-ait.”

7. § A közúti közlekedésről szóló - 1990. évi XXII. törvénnyel és az 1991. évi XX. törvénnyel módosított - 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 9. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A közúti közlekedéssel összefüggő önkormányzati feladatok ellátásáról a helyi önkormányzat képviselő-testülete gondoskodik.”

8. § A Ktv. a következő 9/A. §-sal egészül ki:

9/A. § (1) Menetrend alapján autóbusszal és trolibusszal végzett közúti közforgalmú személyszállítást (a továbbiakban: tömegközlekedés) az állam vagy az önkormányzat többségi részesedésével e célra alapított gazdálkodó szervezet, költségvetési, illetőleg önkormányzati intézmény vagy koncessziós társaság végezhet.

(2) E célra alapítottnak kell tekinteni az e törvény hatálybalépésekor tömegközlekedés ellátására jogosult - az állam vagy az önkormányzat által alapított - közlekedési vállalatot, annak leányvállalatát, továbbá az ezek átalakításával - az állam vagy az önkormányzat többségi részesedésével - létrejött jogutód gazdasági társaságot is.

(3) Ha a tömegközlekedés fejlesztése és ezen belül a szolgáltatás javítása indokolt, a nemzetközi és a helységek között belföldön távolsági (a továbbiakban: együtt helyközi) tömegközlekedés esetében a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter, helyi tömegközlekedés esetében az önkormányzat képviselő-testülete arra az adott területen tömegközlekedést ellátó gazdálkodó szervezetet felhívja.

(4) Ha a gazdálkodó szervezet a felhívástól számított három hónapon belül az igény szerinti fejlesztést - az előírt határidőre - nem vállalja, a miniszter, illetve az önkormányzat képviselő-testülete új szervezetet alapíthat vagy koncessziós pályázatot írhat ki.

(5) A koncessziós pályázatot

a) helyközi tömegközlekedésre a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter;

b) helyi tömegközlekedésre az önkormányzat képviselőtestülete

írja ki.

(6) A közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter a koncessziós pályázatot egy vagy több vonalra - kivételesen egy adott vonalon belüli járatra - írhatja ki.

(7) Az önkormányzat képviselő-testülete a pályázatot a település közigazgatási határán belül kialakított közlekedési hálózat egészére vagy annak meghatározható területére (pl. városrész, kerület, utca) írhatja ki.

(8) A pályázati kiírásnak - a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 8. §-ában foglaltakon túlmenően - tartalmazni kell:

a) a koncessziós társaság által nyújtott szolgáltatás követelményeit, a menetrendkészítési és közzétételi, valamint a szolgáltatás színvonalára vonatkozó előírásokat, továbbá megállóhely létesítésére, illetve használatára vonatkozó kötelezettséget, az alkalmazható menet-, bérletjegyek és egyéb utazási igazolványok elfogadására vonatkozó előírásokat;

b) a szolgáltatási díjak megállapításának, illetőleg megváltoztatásának módját és feltételeit, ideértve a hatósági árakra vonatkozó tájékoztatást is;

c) a folyamatos szolgáltatás biztosításához szükséges eszközöket és egyéb feltételeket, különösen a zavartalan üzemeltetéshez szükséges tartalék autóbuszállomány mértékét;

d) a koncessziós tevékenység környezetvédelmi követelményeit;

e) a pályázaton való részvétel feltételeit (pl. részvételi díj, biztosíték, a pályázó gazdálkodási, pénzügyi helyzetéről nyújtott tájékoztatás);

f) a pályázatok elbírálásának főbb szempontjait (pl. a helyi munkaerő foglalkoztatásának, a belföldi vállalkozók igénybevételének vállalása, továbbá a pályázat elbírálása során előminősítési eljárás alkalmazása).

(9) E törvény alkalmazásában a tömegközlekedés

a) nemzetközinek minősül, ha az autóbusszal az útvonal kezdő és végpontja között határátlépést végeznek;

b) távolságinak minősül, ha az autóbusszal vagy a trolibusszal települések között végeznek menetrend szerinti közúti közforgalmú személyszállítást, ideértve, ha annak részeként az egyes települések közigazgatási határán belül az autóbusz helyi tömegközlekedést is ellát;

c) helyinek minősül, ha az autóbusszal és a trolibusszal a település közigazgatási határán belül kialakított hálózaton végeznek menetrend szerinti közúti közforgalmú személyszállítást, ideértve a kizárólag a település vasúti, illetőleg víziközlekedési összeköttetését biztosító állomás (megállóhely, vasútállomás, komp-, révátkelőhely) közbeeső megállóhely nélküli elérését szolgáló, a közigazgatási határon kívül lévő vonalszakaszt is.

(10) Menetrend a helyi és a helyközi tömegközlekedésre vonatkozó - az útvonal, a megállóhelyek, az érkezési és indulási időpontok, illetve a gyakoriság meghatározását tartalmazó - kihirdetett szolgáltatási előírás.

(11) A helyi tömegközlekedés menetrendjét a jegyző, a helyközi tömegközlekedés menetrendjét a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter, illetve felhatalmazása alapján a Közlekedési Főfelügyelet hagyja jóvá; kihirdetésére - sajtó útján vagy más módon - a szolgáltató köteles.

(12) E törvény alkalmazásában helyközi tömegközlekedésnek minősül az az autóbusszal végzett személyszállítás is, amelyet sajtó útján vagy más módon nyilvánosságra hozott ajánlat alapján - azonos kezdő és végpontok között azonos útvonalon - ismétlődően végeznek; feltéve, hogy ahhoz idegenforgalmi szolgáltatás nem társul.

(13) E törvény hatálybalépését követően az állam vagy az önkormányzat által tömegközlekedésre alapított gazdálkodó szervezet e tevékenységét csak a koncessziós pályázat kiírására jogosult jóváhagyásával bővítheti. Ez a korlátozás az egyes vonalakon közlekedő járatokat nem érinti.

(14) Nem kell koncessziós társaságot alapítania a koncessziós pályázat nyertesének, ha az az állam vagy az önkormányzat által - az állam vagy az önkormányzat többségi részesedésével - tömegközlekedési (helyközi, helyi) tevékenység ellátására létrehozott gazdálkodó szervezet.

(15) Azok a személyek vagy szervezetek, amelyek e törvény hatálybalépését megelőzően tömegközlekedést hatósági engedély alapján végeznek, e tevékenységüket 1995. december 31-ig folytathatják, de nem bővíthetik. A törvény hatálybalépését követően működésük során kötelesek megfelelni a koncessziós társaságra a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvényben foglaltaknak.

(16) A koncesszió jogosultja - a (14) bekezdésben meghatározott kivétellel - koncessziós társaságot köteles alapítani, amely jogosult a következő tevékenységek gyakorlására is:

a) autóbusz rendelkezésre bocsátása, bérbeadása, javítása;

b) az utaskiszolgáláshoz kapcsolódó létesítmények építése és üzemeltetése;

c) idegenforgalmi szolgáltatások végzése.”

9. § A Ktv. a következő 9/B. és 9/C. §-okkal egészül ki:

9/B. § (1) Az állam a kizárólagos tulajdonát képező, az országos közúthálózatba tartozó autópályákat, autóutakat - illetőleg azok egyes szakaszait - és a műtárgyaikat, azok létesítése vagy fejlesztése, felújítása, karbantartása és üzemeltetése (a továbbiakban: működtetés) céljából koncesszióba adhatja.

(2) Az önkormányzat a törzsvagyonának részét képező közutak és műtárgyaik működtetését koncesszióba adhatja.

(3) Ha az (1) és (2) bekezdés szerinti közutak és műtárgyaik működtetése nem jár együtt létesítéssel vagy fejlesztéssel, a felújítással, a karbantartással és az üzemeltetéssel kapcsolatos feladatok átengedésére a szerződésekre vonatkozó egyéb előírások az irányadók; azok nem minősülnek koncesszióköteles tevékenységnek.

(4) A koncessziós pályázatot

a) az állam kizárólagos tulajdonát képező, az országos közúthálózatba tartozó autópályák, autóutak - illetőleg azok egyes szakaszai - és a műtárgyaik működtetésére a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter;

b) az önkormányzat törzsvagyonának részét képező közutak és a műtárgyaik működtetésére az önkormányzat képviselő-testülete

írja ki.

(5) A pályázati kiírásnak - a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 8. §-ában foglaltakon túlmenően - tartalmaznia kell:

a) a koncessziós társaság alaptőkéjének a létesítéshez vagy fejlesztéshez szükséges tőkéhez viszonyított legkisebb mértékét;

b) a koncessziós tevékenység környezetvédelmi követelményeit;

c) a pályázaton való részvétel feltételeit (pl. részvételi díj, biztosíték, a pályázó gazdálkodási, pénzügyi helyzetéről nyújtott tájékoztatás);

d) a pályázatok elbírálásának főbb szempontjait (pl. a helyi munkaerő foglalkoztatásának, a belföldi vállalkozók igénybevételének vállalása, továbbá a pályázat elbírálása során előminősítési eljárás alkalmazása).

(6) A pályázat nyertesének a koncessziós társaságot részvénytársaságként kell megalapítania, amely jogosult az (1) és a (2) bekezdés szerinti közutakhoz közvetlenül csatlakozó üzemanyagtöltő és szervizállomások, pihenőhelyek, egészségügyi és sportlétesítmények, vendéglátó létesítmények és szálláshelyek, kereskedelmi létesítmények, valamint parkolási célú épületek és építmények építésére és/vagy üzemeltetésére.

9/C. § (1) A koncessziós társaság a koncesszió időtartama alatt a 9/B. § (1) és (2) bekezdés szerinti, az általa létesített vagy fejlesztett, felújított, karbantartott és üzemeltetett közutak és műtárgyaik használóitól díjat szedhet (úthasználati díj).

(2) A koncessziós szerződés egy alkalommal - eredeti időtartamának legfeljebb felével - külön pályázat kiírása nélkül meghosszabbítható.”

10. § A Ktv. 15. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Kormány az általa meghatározott közúti járművek közlekedését a közút kezelőjének hozzájárulásához és díj fizetéséhez kötheti (útvonalengedély díj).”

11. § A Ktv. 33. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

33. § A közút kezelői

a) az országos közutak tekintetében - ha a törvény eltérően nem rendelkezik - a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter felügyelete alá rendelt állami költségvetési szervek; a koncessziós szerződés alapján működtetett autópályák, autóutak és műtárgyaik tekintetében a koncessziós társaság;

b) a helyi közutak tekintetében a helyi önkormányzatok; a koncessziós szerződés alapján működtetett helyi közutak és műtárgyaik tekintetében a koncessziós társaság, illetve a 9/B. § (3) bekezdése szerint felújított, karbantartott és üzemeltetett helyi közutaknál az azzal megbízott jogi, illetve természetes személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság;

c) magánutak tekintetében annak a területnek a tulajdonosa, amelyen a magánút van; állami tulajdonban levő ingatlanon fekvő magánút esetén tulajdonosnak az ingatlannyilvántartásba bejegyzett kezelő (használó) tekintendő.”

12. § A Ktv. 34. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A közút kezelője köteles gondoskodni arról, hogy a közút a biztonságos közlekedésre alkalmas, közvetlen környezete esztétikus és kulturált legyen.”

13. § A hajózásról szóló - többször módosított - 1973. évi 6. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Htvr.) 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

20. § (1) A kikötő a hajóút mentén a vízijárművek kikötésére kijelölt partterület, amely rendeltetésének megfelelő hajózási és egyéb műszaki létesítményekkel lehetővé teszi, hogy személyek, illetve áruk a vízijárműre eljussanak vagy azt elhagyják.

(2) A kikötőt a hajózási hatóság - rendeltetése szerint - közforgalmú, országos közforgalmú, üzemi vagy szükségkikötőnek minősíti.

(3) Azokat a kikötőket, amelyek átrakodási és elosztási központként lehetővé teszik a vízi, a közúti és a vasúti személy és áruforgalom összekapcsolását (átszállás, átrakodás) és vonzáskörzetük az ország egész területére kiterjed, országos közforgalmú kikötőnek kell minősíteni.

(4) E törvény hatálybalépését követő három hónapon belül országos közforgalmú kikötőnek kell minősíteni:

a) a Csepeli Nemzeti Szabadkikötőt és fejlesztési területét;

b) a szegedi ATIVÍZIGTIG Kikötőt és fejlesztési területét;

c) a bajai ATI Kikötőt és fejlesztési területét;

d) a dunaújvárosi Érc Kikötőt és fejlesztési területét.

(5) Országos közforgalmú kikötővé kell minősíteni a megvalósulását követően:

a) a Budapestre tervezett a Nemzetközi Személyhajó Kikötőt;

b) a Nagytétény térségébe tervezett kikötőt;

c) a Győr-Gönyű térségébe, a Mosoni-Duna torkolatába tervezett kikötőt;

d) a Szekszárd térségébe a Sió-csatorna mentén tervezett kikötőt.

(6) A (3) bekezdésben megjelölt célra nem alkalmas, de azonos feltételekkel bárki által igénybevehető kikötőket közforgalmú kikötőnek kell minősíteni.

(7) Az üzeminek minősített kikötő az üzemben tartó vállalkozásában végzett személyszállítási tevékenység keretében utasok ki- és beszállására, illetve az üzemben tartó részére érkezett áru kirakására vagy az általa onnan továbbított áruk berakására és tárolására szolgál.

(8) Az üzemben tartó kérésére a hajózási hatóság a műszaki és üzembiztonsági szempontból alkalmas üzemi kikötőt közforgalmúnak minősíti.

(9) A kikötő létesítéséhez, bővítéséhez, átalakításához, használatbavételéhez, üzemeltetéséhez és megszüntetéséhez a hajózási hatóság engedélye szükséges. A hajózási hatóság engedélye a vízjogi engedély, valamint a külön jogszabályokban előírt egyéb hatósági engedélyek megszerzésének kötelezettsége alól nem mentesít.

(10) A nemzetközi víziúton lévő közforgalmú és országos közforgalmú kikötőt bármely állam lobogója alatt közlekedő hajó igénybe veheti.

(11) A nemzeti víziúton lévő kikötőt - nemzetközi szerződés eltérő megállapodása, illetőleg a szükségkikötő kivételével - idegen állam lobogója alatt közlekedő hajó csak a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter által kiadott víziúthasználati engedély birtokában veheti igénybe.”

14. § A Htvr. a következő 20/A. §-sal egészül ki:

20/A. § (1) Az országos közforgalmú kikötők létesítését, fejlesztését, felújítását, karbantartását és üzemeltetését, ezen belül a hajókiszolgálási, hajójavítási, hajó- és személyzetellátási tevékenységet (a továbbiakban: működtetés) az állam többségi részesedésével e célra létrehozott gazdálkodó szervezet [Ptk. 685. § c) pont], vagy költségvetési, illetőleg önkormányzati intézmény útján, továbbá a működtetés jogának koncessziós szerződés keretében történő átengedésével látja el.

(2) Nem minősül koncessziókötelesnek a közforgalmú, az üzemi és a szükségkikötő működtetése.

(3) A koncessziós pályázatot a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter írja ki.

(4) A pályázati kiírásnak - a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 8. §-ában foglaltakon túlmenően - tartalmaznia kell:

a) a koncessziós társaság alaptőkéjének megkívánt mértékét;

b) a két- és többoldalú nemzetközi belvízi hajózási egyezményekben a magyar fél által vállalt kikötői kiszolgálási normákra és díjakra vonatkozó tájékoztatást;

c) a koncesszióköteles tevékenységgel összefüggésben létrejött vagyontárgyak tulajdoni viszonyaira vonatkozó tájékoztatást;

d) a koncessziós tevékenység környezetvédelmi követelményeit;

e) a pályázaton való részvétel feltételeit (pl. részvételi díj, biztosíték, a pályázó gazdálkodási, pénzügyi helyzetéről nyújtott tájékoztatás);

f) a pályázatok elbírálásának főbb szempontjait (pl. a helyi munkaerő foglalkoztatásának, a belföldi vállalkozók igénybevételének vállalása, továbbá a pályázat elbírálása során előminősítési eljárás alkalmazása).

(5) A koncessziós szerződés időtartama egy alkalommal - eredeti időtartamának legfeljebb felével - pályázat kiírása nélkül meghosszabbítható.

(6) A pályázat nyertesének a koncessziós társaságot részvénytársaságként kell megalapítania, amely jogosult a következő tevékenységek gyakorlására is:

a) a kikötő működtetésével összefüggő logisztikai szolgáltatás;

b) árutárolási, feldolgozási, csomagolási és elosztási tevékenység;

c) saját használatú vasút működtetése;

d) szállítmányozás;

e) konténerkezelési és javítási tevékenység.”

15. § A polgári repülésről szóló - többször módosított -

1981. évi 8. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Rtvr.) 14. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

14. § (1) A légijárművek fel- és leszállására szolgáló repülőtér, helikopterállomás (a továbbiakban: repülőtér) állandó vagy ideiglenes, rendeltetése szerint pedig közforgalmú (ezen belül nemzetközi közforgalmú) vagy nem közforgalmú lehet.

(2) Repülőtér létesítéséhez, bővítéséhez, átalakításához, üzemeltetéséhez és megszüntetéséhez - külön jogszabályban előírt - engedély szükséges. A közforgalmú repülőtérrel kapcsolatos, külön jogszabályban előírt engedélyt akkor is be kell szerezni, ha a rendelkezési jogát a tulajdonos az (5) bekezdésben meghatározott módon gyakorolja.

(3) Közforgalmú repülőtér az állam vagy - törzsvagyonába tartozóan - az önkormányzat tulajdonában lehet.

(4) Az önkormányzat kérheti - a budapesti nemzetközi közforgalmú repülőtér kivételével - a területén levő állami tulajdonú közforgalmú repülőtér tulajdonába adását a közlekedési, hírközlési és vízügyi minisztertől. Az átadásról a miniszter javaslata alapján a Kormány dönt.

(5) Az állam, illetőleg az önkormányzat a közforgalmú repülőtér létesítését, fejlesztését, felújítását, karbantartását és üzemeltetését, ezen belül a repüléssel összefüggő földi kiszolgáló létesítmények építését és üzemeltetését (a továbbiakban: működtetés) e célra állami vagy önkormányzati többségi részesedéssel létrehozott gazdálkodó szervezet [Ptk. 685. § c) pont], illetőleg költségvetési szerv útján, továbbá a működtetés jogának koncessziós szerződés keretében történő átengedésével látja el.

(6) A koncessziós pályázatot

a) az állami tulajdonú közforgalmú repülőtér esetében a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter,

b) az önkormányzat törzsvagyonába tartozó közforgalmú repülőtér esetében az önkormányzat képviselő-testülete

írja ki.

(7) A pályázati kiírásnak - a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. tv. 8. §-ában foglaltakon túlmenően - tartalmaznia kell:

a) a koncessziós társaság alaptőkéjének a beruházott tőkéhez viszonyított legkisebb mértékét;

b) a közforgalmú (ezen belül a nemzetközi közforgalmú) repülőtér rendeltetését;

c) a nemzetközi közforgalmú repülőtér esetében alkalmazható leszállási, repülőtérhasználati és földi kiszolgálási díjak megállapításának módját és feltételeit;

d) a koncessziós tevékenység környezetvédelmi követelményeit;

e) a pályázaton való részvétel feltételeit (pl. részvételi díj, biztosíték, a pályázó gazdálkodási, pénzügyi helyzetéről nyújtott tájékoztatás);

f) a pályázatok elbírálásának főbb szempontjait (pl. a helyi munkaerő foglalkoztatásának, a belföldi vállalkozók igénybevételének vállalása, továbbá a pályázat elbírálása során előminősítési eljárás alkalmazása).

(8) A pályázat nyertesének a koncessziós társaságot részvénytársaságként kell megalapítania, amely jogosult kereskedelmi, vendéglátó létesítmények építésére és üzemeltetésére is.”

16. § (1) Ez a törvény 1992. július 1-jén lép hatályba, ezzel egyidejűleg a vasutakról szóló - többször módosított - 1968. évi IV. törvény 20. §-a és a 21. §-ának (3) bekezdése hatályát veszti azzal, hogy ez a törvény hatálybalépése előtt szerzett jogot nem érinti.

(2) A hajózásról szóló 1973. évi 6. törvényerejű rendelet 31. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: * 

„(2) A hajózásra vonatkozóan 1945 előtt alkotott egyéb jogszabályok még hatályban lévő rendelkezései.”


  Vissza az oldal tetejére